LDM ONLINE 2017. 1. szám A Laczkó Dezső Múzeum tudományos ismeretterjesztő muzeológiai magazinja LACZKÓ DEZSŐ MÚZEUM VESZPRÉM MEGYE KŐKORA ÉS RÉZKORA REGENYE JUDIT Bevezetés Az őskor közismert hármas korszakbeosztása (kőkor, bronzkor, vas- A régészet az emberi múlt tudománya, rekonstruálja a régmúlt élet- kor) a 19. század közepétől használt, Christian Jürgensen Thomsen módot, végső soron az emberi viselkedést befolyásoló folyamatokat (1788-1865) dán kutató találmánya. Lényegében ma is ezt használjuk kutatja. Az igazi probléma az, hogy miként kapcsoljuk össze az ásatás- kissé kibővítve. A kőkor három korszakra oszlik: paleolitikum vagy ős- sal nyert adatokat azzal az elméleti konstrukcióval, amit múltnak neve- kőkor, mezolitikum vagy középső kőkor és neolitikum vagy újkőkor. zünk. Nem vonhatunk le a régészeti leletből közvetlen következtetést Később még betoldották a rézkort, mely az eredeti felosztásban nem arra, hogy milyen volt a múlt realitás. Forrásanyag akkor lesz a tárgyi szerepelt. Meg kell jegyezni, hogy a rézkor kifejezést nem mindenütt anyagból, ha felismerjük és értelmezzük a tárgyakban a történeti emlé- fogadják el, van ahol a neolitikum legvégét aeneolitikumnak vagy chal- ket. Egy földből előkerült edénycserép még nem történeti forrás, kell colitikumnak/kőrézkornak nevezik. Az önálló rézkor fogalmát Pulszky hozzá a régész szakismerete, hogy azzá váljon. A régészeti rekonstruk- Ferenc (1814–1897) használta először (1883). Az elnevezések lényegi ció menete a következő. Minden régész rendelkezik valamiféle előzetes tartalommal bírnak a rézkor, bronzkor, vaskor esetében is. Nem arról ismerettel a kutatott korszakot illetően, továbbá elvégzi a leletek rész- van szó csupán, hogy mindig új típusú fémet kezdtek használni, hanem letes tipológiai elemzését. Az eredmény ad egyfajta értelmezési lehe- azért őrződött meg ez a korszakbeosztás máig, mert minden egyes tőséget. Összhangot kell teremteni az elméleti ismeretek és az adatok korszak mást jelent társadalmi-gazdasági szempontból. Ezt a korszak- között. Ez a munka vezet a múlt rekonstrukciójához. A régészeti tudás beosztást követjük tehát Veszprém megye őskori régészeti lelőhelyei- tehát fikció, de olyan fikció, mely adatok szakszerű elemzésén alapul. A nek bemutatásakor, itt az első két nagy korszak kerül sorra. régészet célja annak vizsgálata, hogyan éltek elődeink és miért történ- Az őskor lényegesen különbözik a történeti koroktól, nem csak az írás tek a múltban változások. hiánya okozza az eltérést, hanem tulajdonképpen a történelem hiánya, A múltbeli emberi tevékenység nyomai mindenütt megtalálhatók. Lá- vagy legalábbis amit mi általában történelemnek gondolunk. Ez abból bunk alatt a földben szinte minden lépésnél régészeti leletek szunnyad- adódik, hogy nincs állam, nincsenek politikai elitek, nem a megszo- nak. Mondhatni a régmúltunkon taposunk. Kérdés, mi köze van a ma kott politikai-háborús események leírása adja a történelem menetét. élő embernek a régi korok kultúrájához? A válasz egyszerű. A múlt az, Amikor egy őskori korszak történetét vázoljuk fel, az adott terület ahonnan jövünk. A múltunk nem a közvetlen múltat jelenti kizárólag, régészeti kultúráit szoktuk időrendben bemutatni. Egy meghatározott hanem a régmúltat is. Az őskori lelőhelyek számbavétele más dimenzi- területen talált, azonos összetételű és korú leletegyüttest nevezünk óba helyezi a Veszprém megyei településeket. Megismerve a régmúltat régészeti kultúrának. A fogalom elméleti, tényleges tartalmáról nincs a történelmünk részévé tehetjük a történelem előttit. A múlt ismerete tudásunk, tehát hogy milyen nép vagy nyelv köthető hozzá. E kultúrák erőt ad a megmaradáshoz. egymásutánja nem népek története, a mai etnikus egységek történelmi A régésznek kötelessége a nagyközönség elé tárni a kiásott leleteket. képződmények, eredetük homályba vész, nem vihetők vissza az ősko- Kötelességünknek teszünk tehát eleget, amikor bemutatjuk Veszprém rig. A régészeti kultúrák lényegében osztályozó fogalmak, melyek se- megye területének őskori régészeti leleteit, az itt folyt régészeti kuta- gítenek meghatározni az adott leletegyüttes térbeli-időbeli helyzetét. tás több mint száz éves történetét. 1. Kutatástörténet A vármegyei múzeum 1903-ban történt megalapításától kezdve folya- Laczkó Dezső 1911-ben „a Kiskúti-csárdával szemben fekvő magas- matos a régészeti kutatás Veszprém megyében. Elsőként Veszprém laton kiterjedt kőkori telepet” talált. Ugyanezen évben szentgáli ki- város területén a Vásártéren bronzkori sírok és a balácai római villa rándulása során megfigyelte, hogy a „Teleki-dülő szántásain gyakori a falfestményeinek, mozaikjának feltárása kezdődött el. Az ásatási tevé- kőkori cserép és kovaszilánk.” Ezen a lelőhelyen a 84 évvel később kenység később is a kőkornál fiatalabb korszakokra koncentrálódott. végzett feltárásról a későbbiekben beszámolunk. Már egészen korai Laczkó Dezső (1860-1932) igazgató és Rhé Gyula (1871-1936) múze- időkben készültek egyes Veszprém megyei vidékek régészeti lelőhe- umőr, majd igazgató gyakori terepbejárásokat végzett őskori lelőhe- lyeit bemutató összefoglaló munkák 1906-ban Rhé Gyula és 1920-ban lyeket is feltérképezve, útjaikról rendszeresen beszámoltak a Múzeu- Kuzsinszky Bálint (1864–1938) tollából. Az 1907. évről szóló jelentés- megylet szokásos évi jelentéseiben (Évi Jel 1903–1933). Céljuk a megye ben felbukkan az egész megyét érintő monográfia megírásának terve: régészeti lelőhelyeinek feltérképezése volt. Az első, kőkori lelőhelyről …rendszeres gyűjtések foganatosíttassanak, hogy a meggyűjtött anyag szóló tudósítás az 1910. évi jelentésben olvasható: „Végül az idén a hozzáférhető módon elhelyeztessék és szakszerűen fel is dolgoztassék. kései neolitkor veszprémvidéki emberének a keze munkája sem ma- Ez lenne egyszersmind az az út, amelyen haladva képesek lennénk a radt többé észrevétlenül. Igy a közeli Barát-erdő mellől s legutóbb a vármegye által régen tervbe vett megyei monografiai munkálatokat is város közvetlen szomszédságából is számos kőkori emlék került mú- kellőleg megalapozni, s idővel a monografia megírását lehetővé tenni.” zeumunk régiségtári gyűjteményébe. Különösen fontos kőkori telep- Rhé Gyulának, a múzeum második igazgatójának levelezéséből kitűnik, nek bizonyult a város délnyugati sarkát szegélyező Pázmándi-dűlőnek hogy a tervről később sem mondtak le, a királyszentistváni bronzko- a vámosi országúttal határos része, ahonnan egynéhány formás kőbal- ri temető közzétételére készülve említi, ez része lett volna a megye tát, számos kovaeszközt, nukleuszt1 és edénytöredéket gyüjtöttünk.” régészeti monográfiájának. Egy 1935-ös beszámoló szerint előadta művének vázlatát. A korai halál sajnos megakadályozta a mű befeje- 1 magkő zésében. Régészként és múzeumigazgatóként is utóda, Nagy László LDM ONLINE A Laczkó Dezső Múzeum tudományos ismeretterjesztő muzeológiai magazinja 2 REGENYE JUDIT: VESZPRÉM MEGYE KŐKORA ÉS RÉZKORA (1904–1978), aki 1933–1949-ig dolgozott a veszprémi múzeumban, gazdagította a megye neolitikumáról való tudásunkat. folytatta munkáját. Főként bronzkori feltárásokat folytatott, ezért eb- Meg kell még említeni, hogy az országban először Veszprém megyében ben a fejezetben a személye nem kerül előtérbe, de itt is hangsúlyozni készült el a régészeti topográfia 4 kötetben 1968–1972 között Bakay kell, hogy a múzeum régészeti kutatásában és gyűjteményének gondo- Kornél, Dax Margit, Kalicz Nándor, Kelemen Márta, Mithay Sándor, zásában elévülhetetlenek az érdemei. Mészáros Gyula (1914–1998) az Németh Péter, Palágyi Sylvia, Sági Károly, Torma István munkájaként 1942–1951-ig terjedő időszakban mezolitikus kutatásokat folytatott a (MRT 1-4). A topográfiai adatgyűjtés összegzéseként a neolitikumot Vázsonyi-medencében – már amennyiben a háború, a katonaévek és és a rézkort bemutató tanulmányok születtek Torma István (1969a) a hadifogság ezt megengedte. Utolsó itt töltött évében találta meg és és Kalicz Nándor (1969) tollából. A volt pápai járásra (a pápai mú- tárta fel Vértes Lászlóval (1914–1968) közösen a lovasi festékbányát. zem gyűjtőterülete) vonatkozóan Ilon Gábor 1995-ben kiegészítette A múzeumból való távozása után a neolitikumot-rézkort illető kutatás az adatokat (Ilon 1995). E kötetek átfogó képet adnak a megye te- hosszú ideig szünetelt a megyében. Az 1950-es, 1960-as években Kiss rületének régészeti lelőhelyeiről. A korszakonként megrajzolt elterje- Ákos (1919–1999) és Szentléleky Tihamér (1911–2007) végzett kisebb dési térképek kiindulási alapot szolgáltatnak a további feldolgozáshoz, leletmentéseket. A 70-es évek jelentős neolitikus feltárása történt Ku- hiányukban megírhatatlan lenne a megye egész területének régészeti pon Mithay Sándor (1916–1995) vezetésével. A következő évtizedben története. kezdődtek el a tervszerű feltárások a megyében. A kutatás fő irányát a A megye területe az őskori települések szempontjából földrajzilag ta- 80-as évektől a szentgáli Tűzköves-hegy szabta meg. Ez a hegy a megye golt: délen a Balaton határolja, amely a neolitikumban – a legkorábbi legjelentősebb őskori lelőhelye, az őskori pattintott kőeszközökhöz időszakot kivéve – nem játszott jelentős szerepet, a lelőhelyeket a part- szükséges kőnyersanyag, a radiolarit természetes előfordulási helye, vonaltól távol, az igen kedvező klímájú Balaton-felvidék medencéiben, ahonnan a Dunántúl nagyobbik fele az őskorban a pattintott kőeszkö- a források körül találjuk. A másik területi egység a Bakony hegység, a zökhöz szükséges nyersanyagot nyerte. A szentgáli kőanyag kitűnően neolitikumban lakatlan volt, sűrű erdő borította egészen az elmúlt szá- pattintható,