BUDAPEST1.BUDAPEST HELYZETFELTÁRÓ FŐVÁROS FŐVÁROS ÉS BUDAPESTOTÉKBUDAPESTARÖVIDÍTÉSEK2.4. FŐVÁROSITELEPÜLÉSSZERKEZETIHELYZETÉRTÉKELŐ ELTÉRÉS FŐVÁROS FŐVÁROS A 111.§ TELEPÜLÉSSZERKEZETIHELYZETELEMZŐMELLÉKLETEKRENDEZÉSITERV RENDEZÉSI(2)SZABÁLYZATARENDEZÉSIJEGYZÉKEMUNKARÉSZINDOKOLÁS BEKEZDÉS SZABÁLYZATA SZABÁLYZATALAPJÁN TERVESZABÁLYZATAKONCEPCIÓJAMUNKARÉSZ 314/2012.314/2012.RENDELETTERVEZET (XI.(XI. 8.)8.) Korm.Korm. rendeletrendelet 40.43. §§ szerintiszerinti végsőszakaszra szakmai véleményezési szakasz BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA III.II.I. KÖTET KÖTET KÖTET JÓVÁHAGYANDÓALÁTÁMASZTÓHELYZETFELTÁRÓ, MUNKARÉSZ MUNKARÉSZ HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 2014.2015. szeptember január BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MEGBÍZÓ:BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY Finta Sándor főépítész Pongrácz Katalin Somogyi Judit Pártos Judit SZERZŐK TELEPÜLÉSRENDEZÉS: BFVT Kft. INFRASTRUKTÚRA: BFVT Kft. Szerzők: Albrecht Ute Szerzők: Pető Zoltán területrendező tervező – vezető településtervező, okl. építőmérnök, közlekedéstervező okl. építészmérnök K1d-1 01-2321 TR 01-0517, TT/1É 01-0517 Román Péter András István okl. építőmérnök területrendező tervező – vezető településtervező, okl. építészmérnök Orosz István TR 01-0525, TT/1É 01-0525 okl. villamosmérnök, mérnök-közgazdász Közreműködött: Balla Mariann Közreműködött: Rubus Zoltán okl. építészmérnök okl. építőmérnök Érsek Gábor Lelkes Mihályné okl. településmérnök okl. közlekedésmérnök Horváth Ágnes Becsák Péter okl. településmérnök, okl. építészmérnök okl. közlekedésmérnök Szűcs András okl. településmérnök Lelkes Mihály okl. építőmérnök Tóth Attila okl. településmérnök Zöldi Péter TERMÉSZETI KÖRNYEZET: BFVT Kft. okl. építészmérnök Szerzők: Tatai Zsombor okl. tájépítészmérnök Urban-Lis Stúdió Kft. K/2 01-5263 Szerzők: Liszkay Krisztina Pogány Aurél vezető településtervező, okl. építészmérnök okl. kertészmérnök, táj- és kertépítész TT/1É 01-1455 TK 01-5060 Szczuka Levente Niedetzky Andrea okl. településmérnök, okl. építészmérnök okl. tájépítészmérnök K 01-5152 Közreműködött: Vásárhelyi Kinga településtervező, okl. építészmérnök Zétényi Dávid TT/É 01-3723 okl. tájépítészmérnök TÉRINFORMATIKA: BFVT Kft. ÖRÖKSÉGVÉDELEM: BFVT Kft. Pizág Csaba Adorjánné dr. Gyuricza Anna építőmérnök, térinformatikai szakmérnök régész Szakértői Eng. sz: Sz-56/2008 Urban-Lis Stúdió Kft. Krébesz András GIS térinformatika Budapest, 2014. december hó SZERZŐK BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 1 4. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 4.1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 4 4.1.1. A településszerkezeti terv céljai és eszközrendszere 4 4.1.2. A településszerkezet alakítása 20 4.1.3. A területfelhasználás 29 4.1.3.1. Beépítésre szánt területek 31 4.1.3.2. Beépítésre nem szánt területek 55 4.1.3.3. Egyéb szerkezeti elemek 64 4.1.3.4. Beépítési sűrűség 73 4.1.3.5. A TSZT, az FRSZ és az ezek alapján készülő kerületi építési szabályzat 78 összhangja 4.1.4. Közlekedés 82 4.1.4.1. Jóváhagyandó elemek 82 4.1.4.2. Tájékoztató elemek 85 4.1.5. Örökségvédelem 86 4.1.5.1. Más jogszabállyal érvényesülő művi értékvédelemi, örökségvédelmi 86 elemek 4.1.5.2. Az épített környezet védelmével kapcsolatos magassági összefüggések 93 4.1.6. Zöldfelület, táj- és természetvédelem 98 4.1.6.1. Más jogszabállyal érvényesülő elemek 98 4.1.6.2. Tervi elemek 103 4.1.7. Környezetvédelem, veszélyeztetett és veszélyeztető tényezőjű területek 105 4.1.7.1. Más jogszabállyal érvényesülő elemek 105 4.1.7.2. Korlátozással érintett tervi elemek 108 4.1.8. Védelmi, korlátozási területek 110 4.1.8.1. Más jogszabállyal érvényesülő területek 110 4.1.8.2. Tervi elemek 112 4.1.8.3. Tájékoztató elemek 113 4.2. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 115 4.3. TERÜLETI MÉRLEG 124 4.4. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 150 4.4.1. Az Országos Településrendezési Terv és a Településszerkezeti Terv 150 összefüggéseinek bemutatása 4.4.2. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve és a Településszerkezeti 155 Terv összefüggéseinek bemutatása 4.4.2.1. A BATRT részét képező térségi területfelhasználási kategóriák 155 érvényesítése a TSZT-ben 165 4.4.2.2. A BATRT részét képező térségi övezetek érvényesítése a TSZT-ben 4.5. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE 167 TARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERVLAPOK RAJZJEGYZÉKE 1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 2. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA 3. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEINEK VÉDELME 3. a) Más jogszabállyal érvényesülő művi értékvédelemi, örökségvédelmi elemek 3. b) Épített környezet védelmével kapcsolatos magassági korlátozások területi lehatárolása 4. ZÖLDFELÜLET-, TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 5. KÖRNYEZETVÉDELEM, VESZÉLYEZTETETT ÉS VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐJŰ TERÜLETEK 6. VÉDELMI, KORLÁTOZÁSI TERÜLETEK TARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BEVEZETŐ Budapest új településszerkezeti terve (a rendezési szabályzattal együtt) a főváros teljes közigazgatási területére készült. Készítését a közelmúltban megváltozott jogszabályi háttér tette szükségessé. Egyrészt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 60. § (7) bekezdése szerint „A főváros településszerkezeti tervét és a főváros rendezési szabályzatát 2014. június 30-ig el kell fogadni”, másrészt biztosítandó az összhang a fővárosi településrendezési terveszközök és a vonatkozó területrendezési tervek között. 2011. szeptember 1-jén hatályba léptek a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (továbbiakban BATrT.) módosított rendelkezései. A BATrT. 22. § (2) bekezdése szerint a törvény hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket a főváros esetében 2014. június 30-ig összhangba kell hozni e törvénnyel. Fentiek mellett az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) vonatkozó előírásait és szabályait is alkalmazni kellett. Jelen terv ennek megfelelően a 2014. január 01. óta hatályban lévő, módosított OTrT-vel összhangban készült. A változások a törvény VII. Fejezet Hatályba léptető és vegyes rendelkezéseinek (31/B. § átmeneti rendelkezések) figyelembe vétele mellett kerültek alkalmazásra. Az új TSZT a főváros „Budapest 2030” elnevezésű – 2013 áprilisában elfogadott – hosszú távú városfejlesztési koncepciójában foglalt célok megvalósítását hivatott biztosítani, ennek megfelelően kellett a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki infrastruktúra-hálózatok elrendezését meghatározni. A településszerkezeti terv készítése során kiemelt jelentőségűek az alábbi célok és feladatok: • Hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet kialakítása 1. Összehangolt funkcionalitás, differenciált sűrűség és hálózati kapcsolatjavítás biztosítása; 2. A kötöttpályás közösségi közlekedés elemeinek fejlesztési tengelyként történő figyelembevétele; 3. Fenntartható, kompakt, szabadterületekkel megfelelően tagolt városszerkezet biztosítása a „kis távolságok városa” elvre alapozva; 4. A területhasználat és a közlekedési rendszer térbeli összehangolása a közlekedési igények csökkentésére törekedve; 5. Területi zárványok, átjárhatatlan területek megfelelő átstrukturálása; 6. A város indokolatlan terjeszkedésének megakadályozása; 7. Földterület-takarékos fejlesztések – termőföldek védelme; 8. Térbeli szerkezetbe illeszkedő központrendszer; 9. Budapest gazdasági szerepköréhez szükséges sokrétű területi kínálat biztosítása; 10. Rövid úton elérhető munkahelyek területbiztosítása a lakóterületekbe integráltan, illetve ezekhez közel; 11. Társadalmi igényeknek megfelelő, élhető és egyszerre fenntartható differenciált lakóterületi kínálat; 12. Barnamezős területek funkcióváltásának elősegítése. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 1 BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE • Duna menti területek fejleszthetőségnek biztosítása 1. Funkcióbővítés a barnamezős területek hasznosításával; 2. A Duna-partok elérhetőségének, közcélú hasznosításának biztosítása; 3. A Duna menti közlekedési elemek elválasztó hatásának csökkentése; 4. Gyalogos és kerékpáros kapcsolatok megteremtése a Duna szigeteivel; 5. A Duna-part menti turisztikai és rekreációs területek helybiztosítása. • Az épített értékek védelme 1. A települési örökség – a történeti városi táj – védelme; 2. Az egyedi értékek hatékony védelme; 3. A városkaraktert meghatározó látvány védelme meghatározott területek épületmagasságának meghatározásával. • Térségi (nemzetközi, országos) közlekedési kapcsolatok biztosítása 1. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséhez szükséges helybiztosítás; 2. A hagyományos vasúti közlekedés fejlesztése és a nagysebességű vasúti kapcsolatok nyomvonalainak helybiztosítása; 3. A nemzetközi repülőtér szerepének erősítése megfelelő kötöttpályás kapcsolat lehetőségének megteremtésével; 4. Kikötőfejlesztés a nemzetközi személyforgalom és áruszállítás terén. • A fővárosi közösségi közlekedésfejlesztéshez szükséges helybiztosítás 1. A városi kötöttpályás hálózatok fejlesztéséhez szükséges helybiztosítás; 2. Városi (és elővárosi) vasúti közlekedés fejlesztése; 3. A közlekedési eszközváltás feltétel rendszerének biztosítása; 4. Városi hajózás fejlesztéséhez szükséges kikötők helybiztosítása. • A fővárosi közúti közlekedésfejlesztéshez szükséges helybiztosítás 1. Hálózati hiányok megszüntetését, új dunai átkelők létesítését szolgáló helybiztosítás; 2. Gyalogos közlekedés kiemelt fejlesztése; 3. Kerékpározás fejlesztését szolgáló helybiztosítás; 4. Parkolási problémák