Bodrogi Ferenc Máté KAZINCZY ARCA ÉS A CSISZOLTSÁG NYELVE CSOKONAI KÖNYVTÁR (Bibliotheca Studiorum Litterarium) 51. SZERKESZTI Debreczeni Attila Dobos István Imre Mihály S. Varga Pál A címlapon található Kazinczy Ferencet ábrázoló 1782-es Grasmeyer-árnyképet a jogtulajdonos sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum engedélyével használtuk fel. Az eredeti állapotában erősen rongálódott képet a Petőfi Irodalmi Múzeum retusálta (2009) A Szép és a Jó: Kazinczy és a művészetek című kiállítására. Az alkotás alatt a következő sorok olvashatók Kazinczy kézírásával: „Grasmeyer fec. 1782. Pesth.” Alatta: „Azoknak ítéletek szerént, a’ kik ismertek, igen jól.” Bodrogi Ferenc Máté KAZINCZY ARCA ÉS A CSISZOLTSÁG NYELVE Egy önreprezentáció diszkurzív háttere Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press 2012 A kötet az MTA–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport programja keretében jött létre. A könyv megjelenését a K81585 sz. OTKA kutatási program támogatta Lektorálta Balogh Piroska Horkay Hörcher Ferenc © Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012, beleértve az egyetemi hálózaton belüli elektronikus terjesztés jogát is ISSN 1217-0380 ISBN 978 963 318 281 9 Kiadta: a Debreceni Egyetemi Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének a tagja Felelõs kiadó: Dr. Virágos Márta főigazgató Mûszaki szerkesztõ: Juhászné Marosi Edit Terjedelem: 23,63 A/5 ív Készült Debrecenben, 2012-ben A nyomdai műveleteket a Debreceni Egyetem sokszorosítóüzeme végezte www.dupress.hu TARTALOM BEVEZETÉS: „KAZINCZY” ARCA .......................................... 9 1. HOGYAN LÁTJA KAZINCZY KAZINCZYT? ...................... 15 1.1. A metakeret távlata ......................................................... 15 1.1.1. Pántextualitás ......................................................... 15 1.1.2. Narratív szemlélet és én-modellek .......................... 17 1.1.3. Az autobiográfiák lélektana és alaktana ................ 20 1.1.4. Az élmény fogalma és a „jelentős életesemények” 23 1.1.5. „Felülről lefelé” ........................................................ 31 1.1.6. Átvezetés .................................................................. 38 1.2. Kazinczy távlata ............................................................... 39 1.2.1. A találkozás .............................................................. 39 1.2.2. Az applikáció ............................................................ 41 1.2.3. Gráciás életvitel ....................................................... 46 1.2.4. Az ötlet eljövetele ..................................................... 48 1.2.5. Kazinczy Mainomenosz ........................................... 51 1.2.6. Normák és példák .................................................... 57 1.2.7. A további távlatok ................................................... 61 2. A CSISZOLTSÁG NYELVE ................................................... 63 2.1. A shaftesburyánus eszmények mint rendszer ................ 67 2.2. Átvezetés .......................................................................... 78 2.3. Hagyományhorizontok a grácia fogalma körül .............. 80 2.3.1. Egy jelentős váltás: Castiglione és Vasari ............... 82 2.3.2. Az ízlés becsatlakozása: Gracián és a francia délicatesse .............................. 86 2.3.3. A gráciaköltészet hagyományai .............................. 91 2.3.4. Lord Shaftesbury gráciái ......................................... 93 2.3.5. Szépség és szépség ................................................... 98 5 2.4. A shaftesburyánus rendszer releváns aspektusai .......... 103 2.4.1. Társiasság és nevelés .............................................. 103 2.4.2. Az észhasználat szabadsága és a nevetés .............. 115 2.4.3. Virtuoso és Prométheusz (aisztheszisz és poieszisz) ........................................ 119 2.4.4. Rend és mérték ....................................................... 129 2.4.5. A fenség (katharszisz) ............................................ 132 3. A NÉMET FOGADTATÁS..................................................... 139 3.1. A kezdetek és a Lipcsei Kör ............................................. 142 3.2. A Berlini Kör .................................................................... 143 3.3. Winckelmann ................................................................... 147 3.4. Wieland ............................................................................. 151 3.5. Herder ............................................................................... 156 3.6. Schiller .............................................................................. 158 3.7. Goethe .............................................................................. 162 3.8. Kiegészítések a német recepcióhoz ................................. 165 4. KAZINCZY A CSISZOLTSÁG INTERDISKURZUSÁBAN ................................................... 175 4.1. A magyar recepció természetrajza .................................. 175 4.2. A specifikusabb magyar recepció .................................... 188 4.2.1. A jellemző ihletfelfogások ....................................... 188 4.2.2. Egy jellemző gráciatan ............................................ 192 4.2.3. A legjellemzőbb magyar csiszoltság-szövegpár, a legfontosabb személyes kapcsolat és a legnagyobb magyar gentleman ...................... 197 4.3. Kétféle csiszoltság ............................................................ 204 4.4. Kazinczy esztétikai alaptapasztalatai............................. 211 4.5. Kazinczy és az esztétikum kihelyezései .......................... 221 4.6. A legfőbb kihelyezés: a Sprachbund ................................ 229 4.7. Kazinczy és a Formierung ............................................... 239 4.8. A nevetés hermeutikája Kazinczynál .............................. 247 4.9. A Kazinczyánus társiasság .............................................. 255 4.9.1. Kazinczy körei ......................................................... 255 4.9.2. Kiválasztottak hermetizmusa ................................. 261 6 4.10. A Szinopei Diogenesz’ Dialogusai .................................. 270 4.10.1. Az értelmezések különbözőségéről ...................... 270 4.10.2. A szövegvilág ........................................................ 276 4.10.3. Az ideológiák ellentmondásossága ...................... 281 4.10.4. Az ellentmondások kulcsa: Orpheus ................... 284 4.10.5. A színre vitt narrátor és Kazinczy ...................... 288 4.11. A működő politeness ...................................................... 299 BEFEJEZÉS: „KAZINCZY” ARCA........................................... 317 Források ..................................................................................... 329 Szakirodalom .............................................................................. 337 Névmutató .................................................................................. 363 7 Bevezetés: „Kazinczy” arca Kazinczy Ferencet egyik első kutatója, Váczy János így látja: „Testalkata, arczkifejezése bizonyos vegyületét mutatja a gyöngéd- ségnek s fellobbanó lelkierőnek, a szelíd álmodozásnak s makacs elhatározásnak, az érzékenységnek s férfias komolyságnak. […] Egész magatartásában van bizonyos méltóság érzete, a mely azon- ban nem nehézkes, inkább a mozgékonyságra hajló. […] Az irodal- mi vezér későbbi udvarias hangja, mely nem ritkán affectáltnak tetszik, sok tekintetben nevelésének a következménye. […] A szép, a rendkívüli, a szokatlan már ekkor varázserővel hat reá. […] A józan életbölcselet egyik kulcsa Kazinczy emberi jellemének s ezzel könnyen megérthetjük rendkívüli viszontagságaiban tanú- sított férfias magatartását, szívós türelmét. […] Lobbanékony hevét a társaságban tanúsított simulékonysága mérsékli, vitatko- zó élességét a komolyabb elmélkedés szelidíti, s egész modorát érzékeny szívének nemessége alakítja. […] A művészekkel annál örömestebb társalog, minél jobban érzi, mennyit köszönhet ez élvezetes időtöltésnek. […] Kazinczy nemcsak ifjú író, hanem a finomabb társalgás szelleme után törekvő világfi.”1 Kazinczynak sikerült az, ami keveseknek sikerül: első mono- gráfusai nagyrészt úgy emlékeznek rá, ahogy szerette volna, hogy emlékezzenek – amennyiben igaz az összefüggés, hogy a közvetített énkép az ideális önkép is egyben. Toldy Ferenc monográfiája na- gyon hasonló a Váczyéhoz, melyek egyben szoros egyezést mutat- nak Kazinczy önéletírásaival és levelezésével is.2 Toldy és Váczy 1 VÁCZY, 1915., 423, 54, 57, 91, 94, 251, 109. 2 TOLDY, 1859. Dávidházi Péter nyomán legutóbb Tóth Orsolya hangsúlyozta és bontotta ki azon aspektusokat, ahol Toldy Kazinczy-képe jelentősebb transz- formációkon esik keresztül (vö. TÓTH, 2009., 135–157.). 9 lényegében Kazinczy szemével jeleníti meg Kazinczyt, a Toldy– Váczy-féle vonal hagyománya pedig napjainkban is élő. „Az egész világirodalomban kevés írónak ismerjük részletesebben az életét, mint Kazinczyét”3, mondja Váczy, s kétségtelenül igaza van, mert a mester páratlan levelezést és autobiografikus korpuszt hagyott hátra. E sok száz oldalon sokféle önarckép rajzolódik ki. Lehetetlen rekonstruálni bármiféle kizárólagos önképet Kazinczyról, hiszen valósággal önkép-kollekciója van. Borbély Szilárd a Kazinczy- levelezés kapcsán a nyelv által időről időre újraalkotott személyi- ség megmutatásáról, az állandó nyelvi önértelmezés szenvedélyé- ről, a mások előtt megjelenített én ideologikus átalakításáról és folyamatos újraértelmezéséről beszél.4 Ezen megállapítást kiter- jeszthetőnek vélem: Kazinczy élete