CUMANIA 26. Knipl István HAJÓS RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA Hajós területe az Alföld és a dunai allúvi- mére merőleges, DK–ÉNy-i irányú völgye- um határán, Magyarország egyik legspeciá- ket alakított ki.5 A Sárköz süllyedését a folyó lisabb területén található. A község egyrészt hordaléklerakó tevékenysége idővel ellensú- az igen jó vízellátású dunai allúvium – a lyozta, folyómedrek egész sorozatát alakítva Kalocsai-Sárköz – keleti peremén, másrészt ki az allúviumon, melyek különböző mérték- az azt határoló, folyómedrek által alámosott, ben feltöltődtek, és láposodásnak indultak.6 A 10-15 méterrel az allúvium síkja fölé magaso- Duna óholocén teraszmaradványain vastag dó, lösszel fedett futóhomok rétegek alkotta, mezőségi talaj alakult ki (Kalocsa, Öregcsertő, száraz magaspart területén húzódik. A terü- Hajós, Dusnok, Miske környéke).7 A talaj fel- let klímája kontinentális, óceáni, szubmedi- ső rétegei alatt ugyanakkor folyóvízi homok terrán klímahatással egyaránt jellemezhető, található. Ahol ezt nem borította öntésanyag, éghajlati szempontból tipikus átmeneti terü- a szél az óholocén ártéri szint fölé magasodó let. A csapadék éves mennyisége 500 és 600 buckákat emelt belőle. A sárközi buckaképző- mm közé esik.1 Hajós területére is teljességgel dés ettől eltérő módja az, amikor az óholocén igaz Borovszky Samunak a szomszédos Csá- terasz részét képező egykori part menti dűne szártöltésre tett megállapítása, mely szerint: magasodik az ártér fölé. „A község határának nagyobbik része a Kis- A Sárköz területének egyetlen jelentős kunság jellegével bír, kisebbik része pedig vízfolyása a Duna. Dunaharasztitól Bajáig a agyagos, tőzeges lévén, a Sárközzel rokon. A Duna bal partján nincs egyetlen önálló vízfo- kiskunsági részen 10-15 méteres szintkülönb- lyás sem, az ártéren az összes vízér valamilyen ségek is vannak.” 2 kapcsolatban van a Dunával, ha áttételesen A geológiai adatok alapján a Duna mel- is, de tőle kapja a vizét.8 Hajós területe napja- lékfolyóival együtt a felső-pliocénban a mai inkban a Duna magas ártere és a Duna–Tisza Duna–Tisza közén keresztül (DK irányban, közi hátság között elterülő, mintegy 15-25 km Cegléd–Kecskemét–Szeged irányban) folyt, és széles alacsony ártér9 része, mely átlagosan 4-6 alapvető szerepet játszott a hordalékkúp fel- méterrel magasabban helyezkedik el a Duna építésében.3 0 pontja felett.10 Ezt az alacsony ártéri terü- A Solt–bajai síkság területére a felső-pleisz- letet minden évben elöntötte a Duna, míg a tocén során került a dunai főmeder, ahol a folyó közvetlen közelében húzódó magas ár- tektonikus mozgások nyomán erőteljes süly- téri szint 7-9 m középmagasságú területe csak lyedés alakult ki.4 A süllyedés és folyóbevá- nagy árvíz esetén kerül víz alá.11 A sárközi táj gódás hatására a Solt és Baja közötti terület jellegzetes elemei az egykori medrek, kisebb- egyre szélesedő, mélyülő árterületté alakult nagyobb, egykor vízzel fedett területek. Nagy át, fokozatosan elkülönülve az egyre mélyebb valószínűséggel még a magyar honfoglalás talajvízszinttel jellemezhető Duna–Tisza korában is létezett az egykori Duna-medrek közi hordalékkúptól, magasparttá alakítva a hordalékkúp peremét. A hordalékkúpon az 5 TÓTH Károly 1979 64–69. 6 A holocén elején a melegebb, csapadékosabb klíma ha- időszakosan megnövekvő mennyiségű csa- tására a Duna vízszintje megemelkedett, szélesítette a padékvíz a Duna-völgy felé talált lefolyást, völgysíkját a kétoldali löszhát rovására. PÉCSI Márton melynek során általában a magaspart pere- 1957 50. 7 A talajtípus a Vajas és az Örjeg közötti területeken meghatározó. PÉCSI Márton 1959 182. 1 KNIPL István – SÜMEGI Pál 2011 45. 8 ROMSICS Imre 1998 29. 2 BOROVSZKY Samu 1900 9 PÉCSI Márton 1959 179. 3 PÉCSI Márton 1957 50. 10 KRAJKÓ Gyula 1984 29 4 PÉCSI Márton 1957 50. 11 KRAJKÓ Gyula 1984 29. 7 Knipl István legkeletibb ága, mely a magaspart lábánál, a változatosan keverte és rétegezte.19 A homok- mai Duna-Völgyi Főcsatorna vonalában húzó- hátság mai felszíne futóhomok és lösz rétegek dott a bajaszentistváni összefolyásig.12 A me- egymásra rakódása során jött létre.20 A löszre der területén, annak maradványaként jött létre települt holocén futóhomok a hátság Ny-i a Vörös-mocsár, szinte leküzdhetetlen aka- peremének a közelében a legvastagabb, buc- dályt jelenve a Duna felé közeledők számára. kái kevésbé kötöttek, és igen gyakran a 25-30 „Minden jelenség oda mutat, hogy ez hajdan méteres magasságot is elérik.21 A lösz és futó- a Duna folyásának egy ága volt. Különösen a homok rétegek a hátság területén mind hori- mocsáros, eres vonal Őrjegnek nevezett alsó zontálisan, mind vertikálisan igen nagy válto- vidéki része, még ezelőtt csak 40-50 évvel is zatosságot mutatnak. A lösz alól sok esetben egészen folyam-meder idomú, hosszan, keske- felszínre bukkan a korábbi löszös homok.22 A nyen nyúló állandó vizű tó volt, melynek alól holocén futóhomok felületek felszíne igen ta- világosan észlelhető közlekedése volt egyik golt, ÉNy–DK irányú mélyedések (szélbaráz- oldalról a Dunába, másik oldalról a Tiszába” 13 dák) sorozata jellemzi.23 A területről Hoitsy Mivel ez egy keskeny, gyakorlatilag lejtés Pál így írt: „Ez a buckás, mintegy 20 méterrel nélküli alacsony ártéri terület,14 a víz nehezen magasabban fekszik mint a Sárköz. A megye 24 tudott lefolyni róla, így hetekre-hónapokra víz legsivárabb homokterülete ez…” alá kerülhetett.15 „A szekszárdi hegyektől a 25 Duna–Tisza közi homokhátig hatalmas, széles Neolitikum (Kr. e. 6000–4500/4400) vízi- és mocsárvilág terült el, sajátos életmód- dal, szokásokkal, s ez a vízország nem tarto- A jégkor végén megkezdődött a vegetá- zott sem a Dunántúlhoz, sem az Alföldhöz, ció átalakulása, és mind az ártérről, mind a hanem a kettő között az átmenetet képezte. A magaspartról eltűntek a hidegkedvelő ele- 26 szekszárdi hegyek és a Duna–Tisza közi magas mek. A cirbolyafenyő, vörösfenyő, csipke- homokhát között olyan mély, mocsaras Duna- 19 MOLNÁR Zsolt 2003 26. teknő terült el, amelynek fenekén, nagyjából a 20 Feltehető, hogy a löszös rétegek egy-egy glaciálisnak középvonalban, folyt végig a szabályozatlan, felelnek meg, míg a futóhomok rétegek egy ettől eltérő kanyargós Duna. A Duna folyam a két part klímájú időszak emlékei. MIHÁLTZ István 1950 122–128. 21 MIHÁLTZ István 1950 131. nem jelentett olyan választóvonalat, mint ma, 22 Ilyen felszínre bukkanó folt a Hajóstól és Császártöl- az átellenes községek szinte akadály nélkül téstől D-re eső terület (Illancs) is. MIHÁLTZ István 1950 közlekedtek egymással. A Dunántúl és az Al- 117. 23 MIHÁLTZ István 1950 132. föld felé inkább a Dunát kétoldalt kísérő mo- 24 Idézi: BÁNÁTI Miklós 1969 18. csárvilág széle jelentette a választóvonalat.” 16 25 Hajós külterületének terepbejárására 2009–2010 évek- ben került sor. A korábban szórványos terepbejárások A Ny-on az egykori Duna-völgytől nagy- (D. Szabó Kálmán bejárásai) és esetleges lelőhely be- részt éles peremmel elkülönülő, a Tisza felé jelentések után ez tekinthető az első szisztematikus fokozatosan alacsonyodva lejtő Duna–Tisza régészeti terepmunkának a falu területén. A terepbe- járás során több mint 100 új lelőhelyet sikerült azono- 17 közi homokhátság morfológiailag mintegy sítani. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Sultis 30–40 méterre emelkedik a Duna-völgy fölé, Lászlónak, aki töretlen lelkesedéssel és kitartással vett részt a terepbejárás sokszor viszontagságos mun- területén az apró szemű (0,1–0,2 mm) homok kájában. Külön köszönet illeti Gyucha Attila, Wilhelm az uralkodó.18 A homok kialakulása az utolsó Gábor és Sóskúti Kornél régészeket a leletanyag meg- jégkorszak 25–26 000 évvel ezelőtti száraz, hi- határozásában nyújtott segítségükért. 26 Az elmúlt években Hajós és Császártöltés területén deg időszakához köthető, mely időszakban a jelentős környezettörténeti kutatások zajlottak. (SZTE kialakuló homokot a szél többszörösen áthal- Földtani és Őslénytani Tanszék megvédett szakdolgo- mozta, osztályozta, végül löszös üledékekkel zat, folyamatban levő doktori értekezés.) A Vörös-mo- csár és a Hajósi-Kaszálók területén több régészeti-geo- lógiai fúrásra került sor. Mára megtörtént a fúrások 12 BOROVSZKY Samu 1910 I. kötet 202–205. alkalmával vett minták szedimentológiai, geokémiai, 13 GALGÓCZY Károly 1877 II. kötet 83. makrobotanikai, malakológiai és pollenanalitikai fel- 14 Bugyi 98 m, tőle 100 km-re D-re Sükösd 92 m. dolgozása. A minták datálását 15 radiokarbon adat tet- 15 TÓTH Károly 1979 74–75. te lehetővé. Hajós régészeti topográfiájának elkészíté- 16 KATONA Imre 1954 2. se során rendhagyó módon felhasználtuk a régészeti- 17 MIHÁLTZ István 1950 114. geológia által szolgáltatott, az őskörnyezetre vonatko- 18 TÓTH Károly 1979 72. zó adatokat is. Így a régészeti korokat taglaló fejezetek 8 Hajós régészeti topográfiája haraszt, törpenyír visszaszorulásával párhu- bronzkorig nem haladta meg egyetlen, a te- zamosan az erdei fenyő, közönséges nyír do- rületen megtelepedett, vagy kialakult emberi minanciája nőtt meg, megjelentek az enyhébb közösség hatása sem.27 éghajlati viszonyokat jelző tölgy-, hárs-, és A „neolitikus forradalom” (termelő gazdál- szilfák, és zárt, vegyes lombozatú tajga alkotta kodásra áttérés), hatására jelentősen megnőtt galériaerdő borította a jégkor végén a dunai egy-egy terület eltartó képessége. A kialakuló árteret. A magasparton eltűntek a tundrális demográfiai nyomás hatására a neolit közössé- elemek, erdei fenyő és nyír ligetekkel tagolt fü- gek kiterjesztik szállásterületeiket. Előretöré- ves sztyepp fejlődött ki a homokkal és lösszel sük lépcsőzetesen valósult meg. A korai neoli- borított száraz felszíneken. A magaspart nö-