SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett vizek, természetes vizek védelme 7 A közlekedés környezeti hatásai 12 Területek rendezettsége, gondozása, természeti értékek 17 Fűtés, energiaellátás 23 Környezeti nevelés, társadalmi aktivitás, önkormányzatok szerepe 25 SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETÁLLAPOTA; AZ EZT MEGHATÁROZÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE 1. Települési szilárd hulladék 1 1.0. Bevezetés 1 1.1. A települési szilárd hulladék mennyisége Somogy megyében 3 1.2. A települési szilárd hulladék elszállítása 6 1.3. A települési szilárd hulladék lerakók 11 1.4. A közszolgáltatás díja 21 1.5. Hulladékhasznosítás 24 1.6. További hulladékügyek: állati hullák, hulladékégetés 31 2. Szennyvíz, települési folyékony hulladék 35 2.0. Bevezetés 35 2.1. A szennyvíz keletkezése országosan és Somogy megyében 37 2.2. Szennyvíz-elvezetés, kezelés 49 2.3. Közm űolló 56 2.4. Szennyvíztisztítás, bevezetés a természetes vizekbe 63 2.5. A települési folyékony hulladék elszállítása 69 3. A közlekedés környezeti hatásai 77 3.1. Bevezetés 77 3.1. Közlekedési kibocsátások, környezetterhelés 77 3.2. Közúthálózat: közlekedési és környezeti hatások 85 3.3. Vasúti, kerékpáros és légi közlekedés 91 3.4. Közúti személyszállítás 94 3.5. Közúti járm űállomány 96 4. Területek rendezettsége, gondozása 99 4.1. Közterületek tisztántartása 99 4.2. Zöldterület-gazdálkodás, növényzet 102 4.3. Területhasználat, külterületek m űvelése, rendezetlensége 106 Környezet és Fejl ődés Tanácsadó Iroda 1 Somogy megye környezetvédelmi programja 4.4. Hulladékok, tájsebek 113 4.5. Egy új népbetegség: az allergia 118 4.6. Helyi védettség ű természeti értékek 122 5. F űtés, energiaellátás 125 5.1. F űtési és más nem-közlekedési eredet ű légszennyezés 125 5.2. Energiaellátás 129 6. Környezeti nevelés, tudatformálás, társadalmi aktivitás 135 6.0. Alapelvek 135 6.1. A tudatformálás indirekt módszerei 137 6.2. Az önkormányzatok hatásköre a környezeti nevelés és tudatformálás terén 139 6.3. A társadalmi szervezetek és a társadalmi kezdeményezés szerepe 142 6.4. Társadalmi kezdeményezés és az önkormányzat együttm űködése 145 6.5. Direkt környezetvédelmi intézkedések indirekt hatása 147 SZ. Szakterületek, vízgazdálkodás* 135 SZ. 0. Bevezetés 135 SZ. 1. Vízgazdálkodás 136 SZ. 2. Szennyvíz 151 SZ. 3. Felszíni vizek min ősége 163 SZ. 4. Hulladék 172 SZ. 5. Leveg ő 195 N. Növény- és állatvilág, természetvédelem** 197 N.1. Növényzet 197 N.2. Állatvilág 203 N.3. A tájegységek állapotveszélyeztetettsége 206 N.4. Problémakezelési irányelvek a Nemzeti Parknál 209 N.5. Javaslatok az érzékeny természeti területek kijelölésére Somogy megyében 212 T. Természetföldrajzi jellemzés 215 T.1. Felszínfejl ődés 215 T.2. Tájak** 220 T.3. Éghajlat, vízrajz 224 T.4. Az eróziót befolyásoló természeti és emberi eredet ű tényez ők 225 D. Demográfia 229 D.1. A népesség változása 229 D.2. Városok, városi népesség 231 D.3. Foglalkoztatás, társadalmi-gazdasági térszerkezet 234 * Az SZ. Szakterületek, vízgazdálkodás fejezet a Progressio Mérnöki Szolgáltató Bt. munkája. ** A N. Növény- és állatvilág, természetvédelem fejezet, valamint a T.2. Tájak alfejezet Závoczky Szabolcs tanulmányán alapul. 2 Környezet és Fejl ődés Tanácsadó Iroda PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Programpontok, összefoglaló értékelés Bevezetés A környezetvédelem az önkormányzatok, állami szervek, gazdálkodók és sok más sze- repl ő együttm űködését igényli. Az egyes környezetvédelmi ügyekben nagyon eltér ő az önkormányzatok befolyása, hatásköre. Egyes hatótényez ők – mint például kommunális hulladékok – önkormányzati feladatkörbe tartoznak, másoknál, mint például a csatorná- zásnál, komoly szerepet játszanak az önkormányzatok. A hatáskörök folytathatók, míg eljutunk olyan ügyekig – mint például a veszélyes hulladékok kezelése, amely a környe- zetvédelmi hatóság és a gazdálkodók feladata – ahol az önkormányzatok legföljebb megfigyel ők lehetnek. A környezetvédelmi program kialakítása során ez kiindulópont, hiszen a program az ön- kormányzatok számára készül. A programpontokat megalapozó környezetállapot-érté- kelés ennél szélesebb kör ű vizsgálaton alapul. Elkészítése során meg kell vizsgálni a megye környezetállapotára ható legfontosabb tényez őket. A környezetállapotot tárgyaló hosszabb szakmai fejezetek a széles kör ű áttekintést szolgálják. Az önkormányzati néz őpont itt is megjelenik annyiban, hogy a problémák tárgyalásánál nagyobb hangsúlyt kapnak az önkormányzati hatókörbe tartozó ügyek s a megoldást szolgáló megoldások. (Ennek kiegészítésére szakterületi fejezetek is ké- szültek, amelyek a szokásos környezetvédelmi tematika szerint is tárgyalják az ügye- ket.) Ez a vizsgálati módszertan Somogy megye esetében nem bizonyult er őltetettnek, mert a megye környezeti problémáit nagyrészben a településekhez köt ődő hatótényez ők okoz- zák (hulladék, szennyvíz, közlekedés). A környezeti problémáknak ez a jellege nagyon fontos a megoldási irányok kijelölésénél, ugyanis a környezet megvédése érdekében nem a küls ő szennyez őkkel szemben kell föllépni alapvet ően, hanem a települések életének szabályozásában, fejlesztésében kell el őrelépni. (Ez nem csökkenti a környe- zetvédelemben hatáskörrel rendelkez ő hatóságok szerepét, hanem kiegészíti azt.) A programpontokban – a környezetre ható ügyek széles köréb ől – dönt ően az önkor- mányzati hatókörbe tartozó intézkedések jelennek meg. Ezek között természetesen sze- repelnek együttm űködést, koordinációt el őíró pontok és olyan kezdeményezések (lobbi- zás), amelyek más szervek intézkedéseit célozzák. A programpontokat egy-egy problémakör szerint csoportosítottuk. Egy-egy ilyen alprogramot a témakör (hulladék, vízszennyezés, közlekedés stb.) összefoglaló értéke- lése el őzi meg, amely tömören értékeli a problémák jelent őségét és megoldási irányai- kat. Az alprogramokban a megfogalmazott intézkedésekkel néhány év alatt jelent ős el őrelé- pés valósítható meg az adott témakörben. Ez az id őtáv megfelel a Nemzeti Környezet- védelmi Program hatéves tartamának. A problémakörökön belül az egyes intézkedések – jellegüknél fogva – rövid vagy hosszabb id ő alatt végezhet ők el, esetleg folyamatosan végzend ők. A programpontok a települési önkormányzatok által operatívan megvalósítható feladato- kat fogalmaznak meg. Ezek elvégzését nagy mértékben segíthetik a kistérségekben al- kalmazott környezetvédelmi szakemberek; a megyei önkormányzat f őként koordináció- val, információadással segítheti el ő a folyamatot. 2 Környezet és Fejl ődés Tanácsadó Iroda Somogy megye környezetvédelmi programja 1. Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladék ügyében komoly el őrelépés történt az elmúlt évtizedben: a megye településeinek több mint háromnegyedében ekkor indult meg a szervezett el- szállítás. Ezáltal a keletkez ő hulladék meghatározó része rendezett módon a lerakókba kerül. A hulladékelszállítás jellemz ő módja az, hogy az önkormányzat közszolgáltatási szerz ő- dést köt valamely szakvállalkozással. A települések több mint háromnegyedén négy nagy hulladékgazdálkodási cég látja el a feladatokat, további két vállalkozás kisebb kör- zetben szolgáltat. A szolgáltatás jogi környezete is egyre szervezettebb, a jogszabályok egyre pontosab- ban meghatározzák a tevékenység végzésének rendeleti, finanszírozási, m űszaki és tervezési követelményeit. Azzal együtt, hogy a települési szilárd hulladék 75-80%-a lerakóba kerül, számos részte- rületen vannak problémák . A megkérdezések során a polgármesterek közel 40%-a jel- zett gondot, megoldandó feladatot ezzel kapcsolatban. 1.1. A közszolgáltatás kiterjesztése A közszolgáltatást ki kell alakítani azokon a településeken is, ahol ez eddig nem történt meg. Ezek mindegyike 2000 f ő alatti település, amelyekre a hulladékgazdálkodási tör- vény 2003. január 1-jei határid őt határoz meg. Lényegesen több települést és embert érint a közszolgáltatás kiterjesztése a települése- ken belül. Az ingatlanoknak mintegy negyede nincs bekapcsolva a szolgáltatásba a hulladékelszállítással rendelkez ő településeken sem. Indokolt lenne a közel teljes kör ű ellátás. Ugyancsak fontos lenne kiegészít ő hulladékgy űjtési megoldások alkalmazása nem lakott ingatlanokra, ahol azonban hulladék keletkezik (konténer a hétvégi házakhoz vagy a sz őlőhegyre vezet ő út mellett stb.). Az önkormányzatoknak számos szabályozási feladatuk van a települési szilárd hulla- dékkal kapcsolatban: rendeletalkotás, díjmegállapítás stb. A hulladékgazdálkodási tör- vény új feladatokat is megfogalmazott (például hulladékgazdálkodási terv készítése, közszolgáltató pályáztatása, közszolgáltatási szerződés megújítása). 1.2. Hulladéklerakók létesítése, hulladékégetés Az elszállított hulladékot lerakókban helyezik el (ún. rendezett lerakással). A lerakók dönt ő mértékben engedélyezettek, de jelent ős részüket korábban létesítették, s nem felelnek meg a mai szigorú el őírásoknak. Több lerakó m űvelésének felhagyására döntés született, s elkészültek a tervek új lerakók létesítésére. A hulladékgazdálkodási törvény szerint ütemezett intézkedéseket kell tenni a lerakók környezetvédelmi színvonalának emeléséért (kötelez ő környezetvédelmi felülvizsgálat alapján a felügyel őség kötelezettségeket állapít meg stb.). Fontos következmények adódnak abból, hogy a megye dönt ő részét hat szakvállalkozás látja el. Ezzel gyakorlatilag megvalósult az a cél, hogy regionális lerakókba kerüljön a hulladék. Másfel ől a lerakók környezeti biztonságának problémaköre részben átkerült a Környezet és