TERVEZET

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Előzetes Integrált Területi Program 1.0 változat 2021 – 2027

Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal

2

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI Előzetes Integrált Területi Program 2021-2027

Cím Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Előzetes Integrált Területi Program 1.0 változat 2021-2027

Verzió 1.0

Megyei közgyűlési határozat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés száma és dátuma …./2021. (IV…) számú határozata 2021. április ….

Kormánydöntés [határozat száma és megnevezése / határozatszáma / IH IH jóváhagyó levél iktatószáma] jóváhagyó levél iktatószáma [határozat megjelenésének / és dátuma: kiértesítés dátuma]

Finanszírozó operatív Terület- és Településfejlesztési program: Operatív Program Plusz (TOP Plusz)

Érintett földrajzi terület: Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe

ITP felelős szervezet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat

ITP felelős szervezet Lakatos István irodavezető kapcsolattartó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda E-mail: [email protected] Telefon: 56-795-788

ITP felelős szervezet címe: 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2.

Szolnok, 2021. április ….

3

Tartalom

0. VERZIÓKÖVETÉS ...... 4 1. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP 2021-2027) VISZONYA A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM CÉLJAIHOZ ...... 6 2. A MEGYE KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA ...... 11 3. A MEGYE BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA ...... 14 4. AZ ITP 2021-2027 FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEINEK KIJELÖLÉSE – A MEGYEI FORRÁSFELHASZNÁLÁSI MÓDOK ...... 24 5. PROJEKTKIVÁLASZTÁS AZ ITP 2021-2027 ALAPJÁN – TELEPÜLÉS DIFFERENCIÁLÁS ...... 30 6. A TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUM RENDSZER SZÜKSÉGESSÉGE ÉS KAPCSOLATA AZ ITP 2021- 2027 DOKUMENTUMMAL ...... 35 7. AZ ITP 2021-2027 MONITORINGJA ÉS INDIKÁTOR VÁLLALÁSAI ...... 37 8. AZ ITP 2021-2027 MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE ...... 40

4

0. VERZIÓKÖVETÉS

Jelen tervdokumentum – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Előzetes Integrált Területi Program 1.0 változat 2021-2027 (ITP) – a 2021-2027-es Európa Uniós fejlesztési időszakra szóló hazai regionális operatív program Jász-Nagykun-Szolnok megyére dedikált keretének felhasználását szabályozza a 11/2021. (III.30.) számú megyei közgyűlési határozattal elfogadott „JNSZM 2030 Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció 2021-2030” és a 12/2021. (III.30.) számú megyei közgyűlési határozattal elfogadott „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program 2021- 2027” alapján, mindaddig amíg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) hazai és uniós jóváhagyása meg nem történik.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a megyei területi területfejlesztési tervdokumentumokban megfogalmazottak lényegében négy pillérre épülnek: - teremtett és épített környezet fenntarthatóságára és működőképességének biztosítására, - a jövőbeni szükségletek feltételeinek kialakítására, - a megyében dinamikusabb nyugati fele fejlődési ütemének fenntartására, - a tiszántúli térségek fokozatos dinamizálására. Ezek alapján összességében pozitív jövőkép fogalmazódott meg a megye egésze számára.

A megyei önkormányzatok ugyan a fejlesztéspolitika területi centrumai a hatályos szabályozás szerint és így a teljes tervezés módszerével dolgozzák ki az adott tervezési időszakra vonatkozó megyei területfejlesztési tervdokumentumokat, azonban teljes körűen csak a hazai regionális operatív program forrásai felhasználásának megalapozásában és végrehajtásában vesznek részt. Emellett a megyei integrált területi program (ITP) fontosságát emeli, hogy a települési önkormányzatok számra leginkább elérhető források felhasználását szabályozza.

Így a megyei integrált területi program (ITP) megalapozása érdekében többkörös projektgyűjtés és projektgenerálás történt a megyei települési önkormányzatok körében. A 2021-2027-es időszak megváltozott forrásfelhasználási módjai még inkább lehetővé teszik és arra ösztönöznek, hogy a megyei lehetőségek és a települési elképzelések közelítése érdekében folyamatos iteráció (fokozatos közelítés) történjen.

A jelenlegi Covid-19 világjárvány okozta helyzetben a különböző tervezési, előkészítési szakaszok egybefolytak, a gazdasági és pénzügyi bizonytalanságok a vállalkozások jövőbeni elképzeléseinek megismerését jóformán ellehetetlenítették. A különböző tervezési fázisok azonban így szorosabban kapcsolódhattak össze.

A megyei területfejlesztési területi tervdokumentumok kidolgozásával párhuzamosan történt az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna stratégiája megyei gazdaságfejlesztési részdokumentumainak kidolgozása (Szolnok Megyei Jogú Városra, illetve a megye többi településére vonatkozóan). A területi tervezés primátusát megtartva, a gazdaságfejlesztési részdokumentumok beépültek a területi tervdokumentumokba.

5

A tervezési folyamat egészét átfogja a JNSZ Megyei Közgyűlés 43/2020. (XI.13.) számú határozatával elfogadott Partnerségi Terv. A Partnerségi Tervben foglaltak megvalósítása a pandémia miatt alapvetően online eszközökkel történt: jellemzően videokonferenciák és elektronikus levelezés útján.

A megyei területfejlesztési koncepcióhoz és a megyei területfejlesztési programhoz a hatályos jogszabályok szerinti 45 napig tartó társadalmi egyeztetés során lehetetett véleményt, észrevételt tenni. Jellemzően a környezetvédelmi és természetvédelmi szervek fogalmaztak meg hangsúlyosabb észrevételeket a helyzetfeltáráshoz, az általuk képviselt ágazatra vonatkozó adattartalom bővítésének igényével. A koncepció javaslattevő részéhez és a programhoz jóval kevesebb észrevétel érkezett.

A megyei területfejlesztési területi tervdokumentumok a teljes tervezés alapján készülnek, így az ágazati észrevételeket kellő strukturálás után lehet beépíteni a dokumentumokba.

Elkészült a megyei területfejlesztési koncepció és program közös Területi (társadalmi, gazdasági, környezeti) Hatásvizsgálata (amelyet a Megyei Közgyűlés a …/2021. (III….) számú határozatával fogadott el). A Területi Hatásvizsgálat 30 napos egyeztetési eljárása során beérkezett vélemények nem igényelték a tervdokumentumok átdolgozását.

Ugyan a jelenlegi szabályozás nem igényli a megyei jogú város egyetértő határozatát a megyei területfejlesztési területi tervdokumentumokhoz, azonban az erőteljesebb egyetértés megjelenítéseként Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármestere által meghozott határozatok támogatják a megyei tervdokumentumokat.

A Partnerségi Tervben megfogalmazottak szerint új intézményként került létrehozásra a fejlesztési tevékenység összehangolására a Megyei Fejlesztési Munkacsoport.

6

1. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP 2021-2027) VISZONYA A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM CÉLJAIHOZ

A helyzetértékelés és a feltárt fejlesztési igények alapján 2030-ig a megyei szintű problémákat és az erre adandó válaszokat az alábbi két ábra rendszerezi és összegzi:

Megyei szintű problémafa Általános, átfogó probléma: A kedvező adottságok és a fejlődő gazdaság, valamint a számottevő társadalmi és területi különbségek együttes jelenléte és ellentmondása

Térszerkezeti törésvonal a Tisza mentén, Ellentét a megye erős iparosodottsága és az Kedvezőtlen demográfiai tendenciák, fogyó amely egy fejlettebb nyugati részre és egyéb társadalmi-gazdasági jellemzői között népesség, egyes térségekben magas tiszántúli belső perifériákra osztja a megyét munkanélküliség

A megye Tiszántúli Kevés Tisza-híd és Az ipar területi Átlagos színvonalú Alacsony születésszám, A megye tiszántúli felén a felén fejletlenek a átkelőhelyek, valamint a koncentrációja a infrastruktúra, magas halálozási ráta, gyenge térségi központok és a térségi központok közúthálózat általánosan Felső-Jászságban és közszolgáltatások és jelentős elvándorlás helyi gazdaság nem biztosítanak rossz állapota Szolnok térségében jövedelem kellő munkahelykínálatot

Megyei szintű célfa

Átfogó/Stratégiai cél: A megye társadalmi-gazdasági súlyának és belső kohéziójának erősítése

A gazdaság és a munkaerő Természeti és települési környezet Társadalmi és területi különbségek versenyképességének növelése állapotának javítása csökkentése

Magasabb hozzáadott Népesség egészségi Tájkonform mezőgazdaság Átfogó Településközi Munkanélküliség és a érték előállítás és a állapotának és és turizmusfejlesztés, településfejlesztés a munkamegosztás munkaerőhiány területileg gazdasági képzettségének klímavédelmi intézkedések helyi közösségek elmélyítése differenciált mérséklése együttműködés javítása bevonásával erősítése

7

A hatályos területi tervdokumentumok és a megye helyzetének áttekintése nyomán a koncepcionális célkitűzések (amelyek részletezését a megyei területfejlesztési koncepció javaslattevő része tartalmazza) az alábbiak:

JÖVŐKÉP – 2030

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE: NÖVEKVŐ TÁRSADALMI – GAZDASÁGI SÚLYÚ HÁROM TÁJ EGYSÉGE – A megye társadalmi, gazdasági súlyának és belső kohéziójának erősítése

ÁTFOGÓ CÉLOK – 2030

A1) BŐVÜLŐ GAZDASÁG – Kapcsolódás a makrogazdasági fejlődési tengelyekre A2) ÉLTETŐ ÉS ÉLHETŐ KÖRNYEZET – Társadalom - kultúrtájak dinamikus egyensúlya A3) EMELKEDŐ KÖZJÓ – Gyarapodó - együttműködő társadalom

STRATÉGIAI CÉLOK – 2027

TERÜLETI CÉLOK

T1) ÚJ NÖVEKEDÉSI ÖVEZET – Jászság és a szolnoki településegyüttes Budapest kiteljesedő erőterében T2) FELZÁRKÓZÓ TISZÁNTÚLI TÉRSÉGEK – Új lehetőségek a belső periférikus helyzet felszámolására T3) FORMÁLÓDÓ TISZA-ÖKORÉGIÓ – Nemzetközi együttműködés a fenntartható Tisza-völgyért

SPECIFIKUS CÉLOK

S1) ÉPÍTŐ MUNKA – A munkába állás feltételeinek fejlesztése a gazdasági növekedés, valamint a területi és társadalmi felzárkózás érdekében S2) ÉRTÉKŐRZŐ TÁJHASZNÁLAT – Megújuló agrárium és kiteljesedő természetközeli turizmus S3) VONZÓ TELEPÜLÉSEK – Komfortosodó városok, községek S4) ÉRVÉNYESÜLŐ KÖZAKARAT – A helyi társadalom bevonása a fejlesztéspolitika alakításába

HORIZONTÁLIS CÉLOK – 2027

H1) HÁLÓZATOSODÁS – Együttműködő gazdaság és társadalom H2) BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATOTTSÁG – A munkahelyteremtés és a munkavállalás tudatos ösztönzése H3) NÖVEKVŐ ENERGIAHATÉKONYSÁG – Az energiatermelés és -felhasználás racionalizálása H4) HOZZÁJÁRULÁS A FENNTARTHATÓSÁGHOZ – A működőképesség jövőbeni megőrzésének támogatása

8

BŐVÜLŐ GAZDASÁG ÉLTETŐ ÉS ÉLHETŐ KÖRNYEZET EMELKEDŐ KÖZJÓ

ÚJ NÖVEKEDÉSI ÖVEZET FELZÁRKÓZÓ TISZÁNTÚLI TÉRSÉGEK FORMÁLÓDÓ TISZA-ÖKORÉGIÓ

ÉRTÉKŐRZŐ ÉRVÉNYESÜLŐ ÉPÍTŐ MUNKA VONZÓ TELEPÜLÉSEK TÁJHASZNÁLAT KÖZAKARAT

BŐVÜLŐ NÖVEKVŐ HOZZÁJÁRULÁS A HÁLÓZATOSODÁS FOGLALKOZTATOTTSÁG ENERGIAHATÉKONYSÁG FENNTARTHATÓSÁGHOZ

9

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program prioritásrendszere Prioritás Fejlesztési intézkedések Tervezett fejlesztések P1.1.1 A megye nagytérségi kapcsolatainak erősítése P1.1 Az elérhetőség javítása, kiemelten P1.1.2 A megyén belüli térségi összeköttetést az M4 továbbépítése biztosító főutak fejlesztések P1.1.3 Megyén belüli közúti elérhetőségek javítása P1.2 Magasabb hozzáadott érték P1.2.1 Iparterület fejlesztése előállítása P1.2.2 Helyi gazdaság fejlesztése

P1 Növekvő Növekvő P1 P1.3.1 Növekedési zóna szervezése a Felső- P1.3 Növekedési zóna szervezése versenyképesség Jászságban P1.4 A megyeszékhely és a tiszántúli P1.4.1 Szolnok Megyei Jogú Város és a Tiszántúl

térségek gazdasági súlyának emelése gazdasági súlyának emelése

– P2.1.1 Munkába állás feltételeinek javítása P2.1.2 Önkormányzati bérlakásépítési program P2.1 Foglalkoztatás differenciált P2.1.3 Szociális ellátás átfogó fejlesztése bővítése P2.1.4 Társadalmi együttműködés és

P2 P2 közösségfejlesztés felzárkózás Társadalmi Társadalmi P2.2. A népesség egészségi állapotának P2.2.1 A népesség egészségi állapotának javítása és és képzettségének javítása képzettségének javítása

Népességmegtartás Népességmegtartás P2.3 Felsőfokú oktatás fejlesztése P2.3.1 Felsőfokú oktatás fejlesztése P3.1.1 Megyei öntözésfejlesztési program, amely P3.1 Tájkonform mezőgazdaság és magába foglalja a főcsatorna továbbépítését

turizmusfejlesztés P3.1.2 Megye agráriumának megújítása P3.1.3 Turisztikai vonzerő- és szolgáltatásfejlesztés P3.2.1 Megújuló energiák alkalmazásának P3.2 Megújuló energiák alkalmazása

ösztönzése környezet P3.3.1 Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT)

P3 Kedvező állapotú állapotú Kedvező P3 P3.3 Klímavédelmi intézkedések befejezése és klímavédelmi intézkedések P3.3.2 Önkormányzati energetikai fejlesztések

P4.1.1 Belterületi belvízrendezés

– P4.1.2 Ivóvízhálózat korszerűsítése P4.1 Átfogó településfejlesztés a helyi P4.1.3 Szennyvízelvezetés, -tisztítás és – kezelés

közösségek bevonásával fejlesztése

élhető élhető P4 Vonzó P4 települések P4.1.4 Belterületi utak, járdák, közparkok fejlesztése P4.1.5 Településkép javítása P5.1 Településközi munkamegosztás P5.1.1 Közigazgatás intézményei és a elmélyítése közszolgáltatások elérhetőbbé tétele

P5.2.1 Tisza-tó kiemelt turisztikai térség fejlesztésére vonatkozó 1522/2017. (VIII.14.) Korm. határozatban foglalt fejlesztések megvalósítása P5.2 Tisza-tavi turisztikai térség P5.2.2 Tisza-tó térségében a kereskedelmi kiemelt kezelése szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése P5.2.3 Tisza-tavi térség kerékpárhálózat kapcsolódásának kiépítése – megyei kerékpárhálózat-fejlesztési program P5.3.1 Jászapáti járás és a Kunhegyesi járás átfogó fejlesztése a munkahelyteremtésre és a képzettségre P5.3 Térségi felzárkóztatás – kiemelten fókuszálva

P5 Kiegyenlítettebb térszerkezet Kiegyenlítettebb P5 a komplex programmal fejlesztendő P5.3.2 Besenyszög-Hunyadfalva-Csataszög- járások problémáinak kezelése Nagykörű-Kőtelek-Tiszasüly településcsoport mikrotérségi felzárkóztatása

10

A 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusra vonatkozóan a konkrét megyei fejlesztési prioritások (amelyek részletezését a megyei területfejlesztési program stratégiai része tartalmazza) a következők:

P1) NÖVEKVŐ VERSENYKÉPESSÉG

P2) NÉPESSÉGMEGTARTÁS – TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁS

P3) KEDVEZŐ ÁLLAPOTÚ KÖRNYEZET

P4) VONZÓ – ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK

P5) KIEGYENLÍTETTEBB TÉRSZERKEZET

A stratégiai célkitűzések és a fejlesztési prioritások kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti:

P1) P2) P3) P4) P5) NÉPESSÉGMEGTARTÁS KEDVEZŐ VONZÓ – ÉLHETŐ KIEGYENLÍTETTEBB Megnevezés NÖVEKVŐ – TÁRSADALMI ÁLLAPOTÚ TELEPÜLÉSEK TÉRSZERKEZET VERSENYKÉPESSÉG FELZÁRKÓZÁS KÖRNYEZET

T1) X X Új növekedési övezet T2) X X Felzárkózó tiszántúli térségek T3) X X Formálódó Tisza- Ökorégió S1) X X Építő munka S2) X X X X Értékőrző tájhasználat S3) X X X X Vonzó települések S4) X X X Érvényesülő közakarat

Megállapítható, hogy a prioritások legnagyobb mértékben az S2) Értékőrző tájhasználat és az S3) Vonzó települések stratégiai célkitűzésekhez kapcsolódnak, visszaigazolva a megye kedvező környezeti állapotát és azt a tényt, hogy a közszféra fejlesztései meghatározóan uniós és hazai forrásokból (közpénzekből) finanszírozódnak.

11

2. A MEGYE KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA

Jász-Nagykun-Szolnok megye centrális fekvéséből adódóan 7 megyével határos. A hagyományok, a földrajzi korlátok, a kiépült infrastruktúra és a településhálózat által meghatározva Heves, Pest és Bács- Kiskun megyék, illetve a főváros felé erőteljesek a kapcsolatok minden szinten. Békés és Csongrád- Csanád megyék irányába a szomszéd települések szintjén léteznek megyehatáron átnyúló együttműködések. Borsod-Abaúj-Zemplén megyével a Tisza-tó térsége jelent kapcsolatot, Hajdú-Bihar megye felé pedig a hivatalos és szervezett szolgáltatásokat igénybe vevő kapcsolódás a jellemző.

Az új típusú regionális együttműködés, az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna további tagmegyéivel közül Nógrád megyéből sokan ingáznak a Felső-jászsági ipari agglomerációba, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében pedig megyei székhelyű gazdaságok üzemegységei működnek.

Számos, a megyének kiemelten fontos megyehatáron átnyúló fejlesztés csak területi kooperációval valósítható meg. A szomszéd megyékkel együtt megvalósítható főbb fejlesztések (lsd. megyei területfejlesztési program stratégiai része) a következők:

▪ Pest megye: - Közép-magyarországi fejlesztési övezet kialakítása. - M4 Szolnoki északi elkerülője megvalósítása, - M8 gyorsforgalmi út megépítése.

▪ Heves: - Eszterházy Károly Egyetem Jászberény Campus fejlesztése, - Dél-hevesi – Felső-jászsági növekedési zóna megalapítása, - Tisza-tavi kiemelt turisztikai térség összehangolt fejlesztése, - Tisza-Ökorégió létrehozása, - M32 gyorsforgalmi út megépítése.

▪ Borsod-Abaúj-Zemplén: - Tisza-tavi kiemelt turisztikai térség összehangolt fejlesztése, - Tisza-Ökorégió létrehozása.

▪ Hajdú-Bihar: - Debreceni Egyetem Szolnok Campus fejlesztése, - Tisza-tavi kiemelt turisztikai térség összehangolt fejlesztése, - Tisza-Ökorégió létrehozása, - Hortobágyi Nemzeti Park fejlesztéseinek összehangolása, - M4 Törökszentmiklós – Püspökladány szakaszának megépítése.

12

▪ Békés: - Körös-menti turisztikai együttműködés kialakítása, - Körösök vízpótlásának biztosítása, - Mezőtúr-Szarvas Körös-híd megépítése.

▪ Csongrád-Csanád: - Tisza-Ökorégió létrehozása, - Szentesi kórház fejlesztésében való közreműködés, hogy a kórház ellátási területe továbbra is kiterjedjen a Tiszazug déli részére, - Tiszazug, valamint Szentes és Csongrád városok együttműködésének erősítése, - Csépa-Csongrád Tisza-híd megépítése.

▪ Bács-Kiskun: - Közép-magyarországi fejlesztési övezet kialakítása, - turisztikai kínálat összehangolása, - Tisza-Ökorégió létrehozása, - M8 gyorsforgalmi út megépítése, - M44 Tisza-hídjának megépítése.

13

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) és a megyei célkitűzések kapcsolódása:

Megnevezés Értékteremtő, Népességi Természeti Térségi foglalkoztatást fordulat, erőforrásaink potenciálokra biztosító gazdasági egészséges és fenntartható alapozott fejlődés megújuló használata, fenntartható társadalom értékeink térszerkezet megőrzése és környezetünk védelme T1) x x x Új növekedési övezet T2) x x x Felzárkózó tiszántúli térségek T3) x x Formálódó Tisza- Ökorégió S1) x x x Építő munka S2) x x Értékőrző tájhasználat S3) x x Vonzó települések S4) x x Érvényesülő közakarat

Az OFTK átdolgozás alatt lévő dokumentumában körvonalazódó új célkitűzések jól fedik le a megoldandó társadalmi, gazdasági és területi problémákat. Jász-Nagykun-Szolnok megye stratégiai céljai kapcsolódásainak vizsgálata során megállapítható, hogy a megyei célok legszorosabban a „Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme”, valamint a „Térségi potenciálokra alapozott fenntartható térszerkezet” nemzeti célkitűzésekhez kapcsolódnak. Mindez visszaigazolja a megye gazdaságának súlyát, a lakosság viszonylag jó szakképzettségét és a megfogalmazott „öko-megye” kialakításának megkezdését, illetve az erőteljes kelet-nyugati térszerkezeti különbségek megkezdendő mérséklését.

14

3. A MEGYE BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA

Jász-Nagykun-Szolnok településhálózata kialakultnak tekinthető. A jelenlegi 9 járás megfelel a hagyományos és mai várostérségeknek, azonban napjainkban legjellemzőbb területi sajátossága a megyében Tiszához igazodó térszerkezeti törésvonal, amely egy fejlettebb nyugati és egy fejletlenebb keleti részre osztja a megyét (újabb fejlemény, hogy a több évtizedes népesség-átstruktúrálódás miatt a Jászapáti járás is bekerült a legelmaradottabb térségek közé).

A jövőbeni fejlődési lehetőségek alapján a Jászberényi járás és a Szolnok járás dinamikusan fejlődhet, a Karcagi járás, a Kunszentmártoni járás, a Mezőtúri járás, a Tiszafüredi járás adottságaik alapján dinamizálhatók, míg a Jászapáti járás és a Kunhegyesi járás céltudatos felzárkóztatása szükséges.

A megye ugyan központi helyen fekszik az ország keleti felében, azonban a nemzetközi közlekedési útvonalak és a fejlődési tengelyek áthelyeződése nyomán belső perifériává vált. A Felső-Jászság és Szolnok Megyei Jogú Város térsége egyre inkább a budapesti metropolisz térség alközpontjának tekinthető, addig a tiszántúli térségek kifejezetten „lassú zónák”.

A megye több megyén kívüli fejlődési tengelyhez kapcsolódik. Új megyén belüli fejlődési tengelyek kialakulása várható a megyét végre érintő gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése nyomán. A megyét érintő fejlődési tengelyek közül kelet-nyugat irányú: az M3-as, a potenciális M4-es tengely, illetve az M44-es tengely; észak-déli irányú: a Hatvan-Szolnok-Szentes tengely, valamint a Tisza-tó – Hármas- Körös tengely.

A megye saját térszerkezeti elemei a Szolnok nagyvárosi településegyüttes, a nagykunsági városvonal és a Felső-jászsági ipari agglomeráció.

A megye települései közül 22 városi jogállású, amelyek az alábbiak szerint csoportosíthatók: - teljes középfokú központ: Jászberény, Karcag, Mezőtúr, Szolnok, - egyéb járási székhely: Jászapáti, Kunhegyes, Kunszentmárton, Tiszafüred, Törökszentmiklós, - kisváros: Kisújszállás, Tiszaföldvár, Túrkeve, - kiemelkedő termelési centrum: Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászkisér, Martfű, - Szolnoki településegyüttes városi jogállású kistelepülései: Besenyszög, Rákóczifalva, Újszász, - városi jogállású, funkcióhiányos település: Abádszalók, Fegyvernek, Kenderes.

15

A megye sajátos funkciójú települései a következők:

Ipari termeléssel rendelkező település /24/ /hatályos megyei területfejlesztési koncepció alapján/ − Kialakult termelési centrum /10/ o (országos/nemzetközi jelentőségű ipari tevékenység önálló végtermék gyártással) Jászfényszaru, Jászberény, Jászárokszállás, Szolnok, Tószeg, Szajol, Törökszentmiklós, Martfű, Tiszapüspöki, Túrkeve − Kisebb volumenű ipari központ /9/ o (egy vagy néhány megyei/helyi jelentőségű üzem) Jászkisér, Jászladány, Jásztelek, Alattyán, Tiszaföldvár, Kisújszállás, Kenderes, Örményes, Kunhegyes − Potenciális térségi foglalkoztatási központ /5/ o (ipari parkkal rendelkező település depressziós térségben) Jászapáti, Kunszentmárton, Mezőtúr, Karcag, Tiszafüred

Turisztikai célterület települései /28/ /hatályos megyei területfejlesztési koncepció alapján/ − Országosan kiemelt turisztikai térség települései /11/ o Abádszalók, Berekfürdő, Karcag, Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora − Megyei jelentőségű célterületek /17/ o Idegenforgalmi központ / 2/ ▪ (meghatározó mértékű turizmus sokrétű szolgáltatásra és vonzerőre épülve) Cserkeszőlő, Szolnok o Kisebb léptékű turizmus/11/ ▪ (egy vonzerőre, vagy egy objektumra épülő tevékenység) Jászapáti, Jászszentandrás, Nagykörű, Martfű, Rákóczifalva, Tiszakürt, Túrkeve, Kisújszállás, Törökszentmiklós, Kenderes, Nagyiván o Fejlesztendő célterület /4/ ▪ (sokrétű vonzerő, de az infrastruktúra és a szolgáltatás fejletlen) Jászberény, Kunszentmárton, Mezőtúr, Kunhegyes

A megye térségeinek, városainak és településeinek funkcionális kategorizálása hozzájárul a megyére decentralizált források felhasználási kereteinek kialakításához.

16

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 9 JÁRÁS

17

JNSZM 2030 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció 2021-2030 Jövőkép – Fejlődési utak

18

Jász-Nagykun-Szolnok megye térszerkezeti jövőképe I. Kelet – nyugati fejlődési tengelyek

19

Jász-Nagykun-Szolnok megye térszerkezeti jövőképe II. Észak – déli fejlődési tengelyek

20

Jász-Nagykun-Szolnok megye sajátos térszerkezeti elemei

21

Jász-Nagykun-Szolnok megye városhálózata

22

Ipari funkcióval rendelkező települések

23

Turisztikai célterületek

24

4. AZ ITP 2021-2027 FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEINEK KIJELÖLÉSE – A MEGYEI FORRÁSFELHASZNÁLÁSI MÓDOK

A 2021-2027-es fejlesztési ciklusban erőteljesebben jut érvényre a kitűzött fejlesztési célok megvalósításában a térségi szemlélet. Ennek jegyében szükséges kialakítani azokat a térkategóriákat, amelyek a fejlesztések megvalósításának alapvető egységeit képezik.

A megyében már a tervezési folyamat megkezdésekor mind döntéshozói, mind szakmai szinten egyetértés volt abban, hogy a 290/2014. (XI.26.) Korm. rendeletben szereplő két legelmaradott Jászapáti járás és a Kunhegyesi járás kiemelt és elkülönített kezelése történjen meg. A megyeszékhely és településegyüttese hasonlóan kiemelt és elkülönített kezelése is rögzítésre került, amelyet a Megyei Közgyűlés 3/2020. (V.13.) számú rendeletével elfogadott „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Terv” című tervdokumentum megyén belül együtt tervezhető térségekre vonatkozó szakasza már megalapozott.

Ezeket figyelembe véve a megyei területfejlesztési program stratégiai részében megtörtént a térkategóriák kialakítása következők szerint.

Figyelembe véve:

- azt a tényt, hogy a megye 9 járása lényegében azonos a történelmi és mai várostérségekkel, - a területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott térszerkezeti jövőképet, - a megye 9 járásának elmúlt időszakban történt társadalmi, gazdasági fejlődését és a lehetséges fejlődési pályáját, - a megye négy gazdaságilag együttkezelendő térségét (Jászság, Szolnok – Törökszentmiklós – Martfű térsége, Nagykunság – Tisza-tavi térség, Mezőtúr térsége – Tiszazug), - a megye sajátos térszerkezeti elemeit (Felső-Jászság ipari agglomeráció, Szolnoki településegyüttes, „nagykunsági városvonal”), - a megye városhálózatának szerkezetét és munkamegosztását, - a legelmaradottabb, komplex programmal fejlesztendő Jászapáti járás és Kunhegyesi járás kiemelt és elkülönült kezelését, - Szolnok Megyei Jogú Város és településegyüttese pozíciójának várható erősödését és kiemelt elkülönült kezelését, - Tiszasüly, Újszász, Szajol, Martfű, Fegyvernek és Túrkeve többirányú kapcsolódásuk miatti külön értékelését,

25

a koncepcionális célok lehetséges megvalósulása az elemzések nyomán alábbi térkategóriákon (TK) keresztül történhet:

▪ TK1 Szolnok Megyei Jogú Város és településegyüttese (Szolnok Megyei Jogú Város + Szolnok településegyüttese 13 települése), ▪ TK2 Jászberény térsége (Felső-Jászság/Jászberényi járás 9 települése + Újszász), ▪ TK3 Törökszentmiklós térsége – Mezőtúr térsége – Kunszentmárton térsége (Törökszentmiklósi járás 6 települése + Szajol, Mezőtúri járás 4 települése, Kunszentmártoni járás 11 települése + Martfű), ▪ TK4 Karcag térsége – Tiszafüred térsége (Karcagi járás 5 települése + Fegyvernek + Túrkeve, Tiszafüredi járás 7 települése), ▪ TK5 Kunhegyes térsége (Kunhegyesi járás 7 települése), ▪ TK6 Jászapáti térsége (Alsó-Jászság/Jászapáti járás 9 települése + Tiszasüly).

A megyei területfejlesztési program társadalmi egyeztetése a térkategóriákat érintően eltérő vélemény nem fogalmazódott meg.

A hazai területi operatív program megyére dedikált keretének várhatóan 4 forrásfelhasználási módja lesz: - Fenntartható városfejlesztés, - Fejlesztési célterület, - Fejlesztési cél, - Megyei Önkormányzat által koordinált fejlesztések.

26

2021-2027 Jász-Nagykun-Szolnok megyei térkategóriákhoz (TK) tartozó települések (6 TK)

27

A megyei térkategóriák esetében a forrásfelhasználási módokat az alábbi táblázat mutatja:

Megnevezés Fenntartható Fejlesztési Fejlesztési Megyei városfejlesztés célterület cél Önkormányzat által koordinált fejlesztések

TK1 X X Szolnok Megyei Jogú Város és településegyüttese TK2 X X Jászberény térsége TK3 X X Törökszentmiklós térsége – Mezőtúr térsége – Kunszentmárton térsége TK4 X X Karcag térsége – Tiszafüred térsége TK5 X X Kunhegyes térsége TK6 X X Jászapáti térsége

A Fenntartható városfejlesztés forrásfelhasználási módhoz tartozó településekre egy, a megyei ITP- hez igazodó közös stratégiai program készül, amely tartalmazza a települések által megvalósítani kívánt projekteket. A megyei ITP tételesen csak ezen forrásfelhasználási mód nagyságát határozza meg. A TK1 Szolnok Megyei Jogú Város és településegyüttese térkategóriára készülő stratégiai programban szereplő projektek pályáztatása és döntési folyamata viszonylag egyszerűbb módon történik.

Az adott Fejlesztési célterület forrásfelhasználási módhoz tartozó településkörre egy indikatív forráskeret kerül meghatározásra a megyei ITP-ben, itt a megvalósítani kívánt projektek a standard pályáztatási rendszer keretében kaphatnak támogatást. Az esetlegesen visszahulló forrásokra második körben az adott Fejlesztési célterület települései pályázhatnak, míg harmadik körben mind az öt Fejlesztési célterületre célszerű kiterjeszteni a pályázati lehetőséget a forrásvesztés elkerülése miatt.

28

A Megyei Önkormányzat által koordinált fejlesztések köre a megyei foglalkoztatási paktum és a megyei szintű humánfejlesztések mellett indokolt esetben kiterjedhet építési és felújítási tartalmú projektekre is, elsősorban Jászapáti és Kunhegyes térségeire a gazdaságfejlesztés terén, amelyet a 2014-2020-as uniós ciklusban a TOP-ból támogatott, jelenleg kivitelezés alatt álló 2 kiemelt megyei önkormányzati projekt (karcagi ipari park, tiszafüredi turisztikai centrum) tapasztalatai is megalapoznak. Ez lényegében a Megyei Önkormányzat, mint Területi Szereplő direkt beavatkozását jelenti a területi kohézió tényleges megvalósulása érdekében. Az a cél, hogy a hátrányos helyzetű térségekben hiányzó és a helyi elképzelésekben nem megjelenített, de szükséges és kiemelt fontosságú, a gazdaság fejlesztését célzó beruházások jöjjenek létre. Szükséges ezen új típusú eszköz beemelésére irányuló szabályozás kialakítása.

A megye teljes területének hézagmentes lefedése megtörtént a Fenntartható városfejlesztés és a Fejlesztési célterület felhasználási módok által, ezért a Fejlesztési cél forrásfelhasználási mód a megyében nem kerül használatra.

Az egyes térkategóriákhoz az alábbi települések tartoznak:

▪ TK1 Szolnok Megyei Jogú Város és településegyüttese: Szolnok Megyei Jogú Város, Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szászberek, Tiszajenő, Tiszavárkony, Tószeg, Vezseny, Zagyvarékas (14),

▪ TK2 Jászberény térsége: Jászágó, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jásztelek, Pusztamonostor, Újszász (10),

▪ TK3 Törökszentmiklós térsége – Mezőtúr térsége – Kunszentmárton térsége: Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós, Szajol, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Martfű (23),

▪ TK4 Karcag térsége – Tiszafüred térsége: Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras, Fegyvernek, Túrkeve, Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős (14),

▪ TK5 Kunhegyes térsége: Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabő, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tomajmonostora (7),

▪ TK6 Jászapáti térsége: Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászdózsa, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Tiszasüly (10).

29

A megyére dedikált 2021-2027-es TOP Plusz keret felhasználási javaslata a 2014-2020-as fejlesztési ciklus tapasztalatai, a lefolytatott projektgyűjtések és települési egyeztetések alapján alakult ki.

A megyei keret elvi megosztása a következő:

Térkategóriák között a forrásfelhasználási módok szerint:

▪ TK1 Szolnok Megyei Jogú Város és településegyüttes (14 település): 26,390% (23,422 milliárd Ft) ▪ TK2 Jászberény térsége (10 település): 14,722% (13,066 milliárd Ft) ▪ TK3 Törökszentmiklós térsége – Mezőtúr térsége – Kunszentmárton térsége (23 település): 24,588% (21,822 milliárd Ft) ▪ TK4 Karcag térsége – Tiszafüred térsége (14 település): 14,722% (13,066 milliárd Ft) ▪ TK5 Kunhegyes térsége (7 település): 9,789% (8,688 milliárd Ft) ▪ TK6 Jászapáti térsége (10 település): 9,789% (8,688 milliárd Ft)

Támogatható tématerületek szerint:

Részesedés a megyére TOP Plusz Prioritás Tématerület dedikált Milliárd Ft intézkedés forrásból %

1.1.1 Ipari park, Helyi gazdaságfejlesztés 9,000% 7 987 680 000 1.1 Helyi 1.1.2 Magyar Közút Zrt. 15,380% 13 650 057 600 gazdaságfejlesztés 1.1.3 Helyi és térségi turizmusfejlesztés 8,000% 7 100 160 000 1.2.1 Élhető települések (zöld infrastruktúra 1.2 18,717% 16 611 711 840 Településfejlesztés, fejlesztése, csapadékvíz, kerékpárút) 1. prioritás: települési szolgáltatások VERSENY- 1.2.2 Szociális városrehabilitáció (ERFA) 1,000% 887 520 000 KÉPES 1.3.1 Humán infrastruktúra-fejlesztés MEGYE (bölcsőde és óvodai 2,500% 2 218 800 000 1.3 fejlesztés, köznevelés) Helyi és térségi 1.3.2 Helyi közszolgáltatások fejlesztése közszolgáltatások (egészségügyi alap- és szakrendelés, 2,500% 2 218 800 000 szociális alapszolgáltatások) 1.4 Fenntartható 1.4.1 Fenntartható városfejlesztés (ERFA) 17,079% 15 157 954 080 városfejlesztés 2.1.1 Helyi, önkormányzati energiahatékonyság és 2. prioritás: megújuló energia-felhasználás 5,879% 5 217 730 080 KLÍMA- 2.1 és energiaközösségek BARÁT Klímabarát megye MEGYE 2.1.2 Fenntartható városfejlesztés - energetika 3,000% 2 662 560 000

3.1 3.1.1 Megyei paktumok 5,634% 5 000 287 680 Megyei és térségi 3.1.2 Szociális városrehabilitáció (ESZA) 1,000% 887 520 000 3. prioritás: fejlesztések 3.1.3 Egyéb ESZA (közösségfejlesztés, TERÜLETI HUMÁN (ESZA+ elemei) 4,000% 3 550 080 000 FEJLESZ- sport, egyebek) TÉSEK 3.2 Fenntartható 3.2.1 Fenntartható városfejlesztés (ESZA) 6,311% 5 601 138 720 városfejlesztés (ESZA+ elemei)

Összesen 100,000% 88 752 000 000

30

5. PROJEKTKIVÁLASZTÁS AZ ITP 2021-2027 ALAPJÁN – TELEPÜLÉS DIFFERENCIÁLÁS

A megye településeinek átfogó és funkcionális tipizálása erősen orientálhatja a támogatási kérelmeket és elősegíti azok értékelést.

A megye tervezhető – a regionális operatív programból dedikált – uniós forrásai felhasználását szabályozó Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 2021-2027 (ITP) koncepcionális tervezetének kialakítása során a Pénzügyminisztérium Irányító Hatósága (IH) útmutatása alapján megfogalmazódott a megye településeinek egyfajta specializációja. Ezt a források koncentrálása, a versengés elkerülése és a döntések megalapozottsága objektívabbá tétele indokolja.

A megyében a tipizálásnál 7 jelzőszám került figyelembevételre: 1. a település elmúlt 5 évben történő népességszámának alakulása, 2. a legfrissebb munkanélküliség ráta, hozzámérve az országos átlaghoz, 3. adóerőképesség viszonyítása a megyei átlaghoz, 4. az alapellátottságból az alapfokú oktatás elemeinek megléte/nem léte, 5. teljes körű közművesítettség megléte/nem léte (itt a szennyvíztisztítás kezelés hiánya volt értelmezhető), 6. település nagysága (2.000 fő alatti, illetve 2.000 fő feletti), igazodva a közigazgatási gyakorlathoz és a szennyvízkezelés kötelező feladatához, 7. középfokú, főiskolai, egyetemi végzettségűek aránya a megyei átlaghoz viszonyítva (2011. évi népszámlálás adata).

Vizsgálat menete: ▪ A jelzőszámok pontozása: „1” (pozitív) és „0” (negatív). ▪ Az adott számok településenkénti összevonása történt meg. ▪ A kapott pontszámból számtani átlag számítása történt meg. ▪ A számított átlag szerinti csökkenő sorrend került kialakításra.

A kapott eredmények szerint az alábbi településcsoportok alakíthatók ki:

1. Feltörekvő települések – 7, 6, 5, 4 pontot elérők (Jászberény, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászszentandrás, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Rákóczifalva, Szajol, Szolnok Megyei Jogú Város, Tószeg, Jászboldogháza, Kisújszállás, Mezőtúr, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Túrkeve, Zagyvarékas – 19)

2. „Átmeneti zóna” települések – 3 pontot elérők (Abádszalók, Alattyán, Besenyszög, Cibakháza, Fegyvernek, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jásztelek, Karcag, Kenderes, Kengyel, Kunhegyes, Kunmadaras, Mezőhék, Öcsöd, Pusztamonostor, Tiszaföldvár, Tiszaroff, Tiszavárkony, Újszász – 25)

31

3. Fejlesztendő települések – 2, 1, 0 pontot elérők (Csépa, Hunyadfalva, Jászfelsőszentgyörgy, Kétpó, Kőtelek, Mesterszállás, Nagykörű, Örményes, Rákócziújfalu, Szászberek, Szelevény, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszajenő, Tiszapüspöki, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tiszatenyő, Csataszög, Jászágó, Jászivány, Kuncsorba, Nagyiván, Nagyrév, Tiszaigar, Tiszakürt, Tiszaörs, Tomajmonostora, Vezseny, Tiszainoka – 34)

A település tipizálás eredménye jól visszatükrözi a megye térszerkezeti sajátosságait. Kirajzolódik a Tisza-mentén a hátrányos települések sorozata, felismerhető a Hatvan-Szolnok-Szentes tengely, az M4-es potenciális tengely, illetve a M3-as fejlődési tengelyhez kapcsolódó jászsági és Tisza-tó környéki települések köre.

A vizsgálat alapján kialakult település tipizálás az egyes támogatási kérelmek Megyei Önkormányzat – Területi Szereplő – által történő értékelésénél kerül felhasználásra. A hátrányosabb helyzetű települések természetesen előnyt fognak élvezni. A település tipizálás alapján adható maximális pontszám nem lehet több az összpontszám 20%-ánál.

32

A vizsgálat eredményét és háttérszámait a következő táblázat és térkép mutatja be.

78 település Település Munkanél- Adóerő- Teljes Teljes körű Település- Középfokú, Összesen Átlag névsor szerint népesség- küliségi képesség körű közmű- méret főiskolai, változása ráta 2020. I. alap- vesítettség egyetemi városok vastagított 2015.01.01. 2020.10.20. félév, ellátottság 2.000 fő végzettsé- betűvel 2020.01.01. www. Magyar Ahol feletti: 1 gűek aránya, között, munka.hu Államkincstár Ahol nincs hiányzik 2.000 fő KSH 2011 KSH helyben valami : 0 alatti: 0 népszámlálás 4,74% Megyei átlag óvoda Teljes Csökkenő: országos alatti: 0 és/vagy körűen 56,46 % 0 átlag Megyei átlag általános közmű- megyei átlag Növekvő, feletti: 0 feletti: 1 iskola: 0 vesített: 1 alatti: 0 vagy országos Többi: 1 Megyei átlag változatlan: átlag feletti: 1 1 alatti: 1 Jászberény 1 1 1 1 1 1 1 7 1,000 Jászárokszállás 0 1 1 1 1 1 1 6 0,857 Jászfényszaru 1 1 1 1 1 1 0 6 0,857 Jászszentandrás 1 1 0 1 1 1 1 6 0,857 Berekfürdő 1 1 0 1 1 0 1 5 0,714 Cserkeszőlő 1 0 0 1 1 1 1 5 0,714 Kunszentmárton 0 0 1 1 1 1 1 5 0,714 Martfű 0 0 1 1 1 1 1 5 0,714 Rákóczifalva 1 0 0 1 1 1 1 5 0,714 Szajol 1 0 0 1 1 1 1 5 0,714 Szolnok MJV 0 0 1 1 1 1 1 5 0,714 Tószeg 0 0 1 1 1 1 1 5 0,714 Jászboldogháza 1 1 0 1 0 0 1 4 0,571 Kisújszállás 0 0 0 1 1 1 1 4 0,571 Mezőtúr 0 0 0 1 1 1 1 4 0,571 Tiszafüred 0 0 0 1 1 1 1 4 0,571 Törökszentmiklós 0 0 0 1 1 1 1 4 0,571 Túrkeve 0 0 1 1 1 1 0 4 0,571 Zagyvarékas 1 0 0 1 1 1 0 4 0,571 Abádszalók 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Alattyán 1 0 0 1 1 0 0 3 0,429 Besenyszög 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Cibakháza 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Fegyvernek 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Jánoshida 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Jászalsószentgyörgy 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Jászapáti 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Jászdózsa 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Jászjákóhalma 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Jászkisér 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Jászladány 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Jásztelek 0 0 1 1 1 0 0 3 0,429 Karcag 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Kenderes 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429

33

Kengyel 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Kunhegyes 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Kunmadaras 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Mezőhék 0 1 1 0 1 0 0 3 0,429 Öcsöd 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Pusztamonostor 1 0 0 1 1 0 0 3 0,429 Tiszaföldvár 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Tiszaroff 1 0 0 1 1 0 0 3 0,429 Tiszavárkony 1 0 0 1 1 0 0 3 0,429 Újszász 0 0 0 1 1 1 0 3 0,429 Csépa 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Hunyadfalva 1 0 0 0 1 0 0 2 0,286 Jászfelsőszentgyörgy 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Kétpó 0 0 1 1 0 0 0 2 0,286 Kőtelek 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Mesterszállás 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Nagykörű 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Örményes 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Rákócziújfalu 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Szászberek 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Szelevény 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Tiszabő 0 0 0 1 0 1 0 2 0,286 Tiszabura 0 0 0 1 0 1 0 2 0,286 Tiszaderzs 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Tiszagyenda 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Tiszajenő 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Tiszapüspöki 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Tiszasas 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Tiszasüly 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Tiszaszentimre 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Tiszaszőlős 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Tiszatenyő 0 0 0 1 1 0 0 2 0,286 Csataszög 0 0 0 0 1 0 0 1 0,143 Jászágó 0 0 0 1 0 0 0 1 0,143 Jászivány 1 0 0 0 0 0 0 1 0,143 Kuncsorba 0 0 0 1 0 0 0 1 0,143 Nagyiván 0 0 0 1 0 0 0 1 0,143 Nagyrév 0 0 0 1 0 0 0 1 0,143 Tiszaigar 0 0 0 1 0 0 0 1 0,143 Tiszakürt 0 0 0 1 0 0 0 1 0,143 Tiszaörs 0 0 0 1 0 0 0 1 0,143 Tomajmonostora 0 0 0 1 0 0 0 1 0,143 Vezseny 0 0 0 0 1 0 0 1 0,143 Tiszainoka 0 0 0 0 0 0 0 0 0,000

34

Jász-Nagykun-Szolnok megye településhálózatának tipizálása

35

6. A TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUM RENDSZER SZÜKSÉGESSÉGE ÉS KAPCSOLATA AZ ITP 2021-2027 DOKUMENTUMMAL

A területi kiválasztási kritérium rendszer (TKKR) alapját képezi a TOP Pluszból megyére dedikált forráskeretre benyújtott támogatási kérelmek elbírálásának, így az egész pályázati rendszer működésének. A TKKR kialakítása a Megyei Önkormányzat feladata, egyfajta értékválasztást tükröz, amelyeket elősorban iránymutatónak tart a források felhasználásának koordinálásában.

Az Irányító Hatóság által megadott TKKR sablon Jász-Nagykun-Szolnok megyében kellőnek és elégségesnek tűnik, mivel összhangban van a megyei fejlesztési célokkal és elősegíti az eddig feltárt fejlesztési elképzelések megvalósulását. A megyei TKKR az alábbi táblázat tartalmazza.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer 2021-2027

Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Illeszkedés a megyei A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési 1. területfejlesztési programhoz és programjához és az adott témában megjelenített a vonatkozó indikátoraihoz indikátorokhoz való hozzájárulás. A kiválasztási kritérium értelmében az értékelésben Klíma semleges megoldásokat előnyt élveznek azok a támogatási kérelmek, 2. alkalmazó fejlesztések előnyben amelyek olyan megoldásokkal próbálják a települési részesítése / térségi szükségleteket kielégíteni, amelyeknek a környezeti hatása elhanyagolható. A kiválasztási kritérium értelmében az értékelésben A digitális átállást elősegítő előnyt élveznek azok a támogatási kérelmek, 3. projektek előnyben részesítése amelyek digitális technológiák innovációs célú kiaknázását tartalmazzák. A kiválasztási kritérium értelmében az értékelésben előnyt élveznek azok a támogatási kérelmek, Komplex beruházások előnyben 4. amelyek a projekt által azonosított problémát részesítése többféle tevékenységgel, azok ötvözésével oldják meg. A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen Hozzájárulás belső területi 5. belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiegyenlítődéshez kiküszöbölni. A kritérium a lakosságon belüli szociális és Hozzájárulás belső társadalmi 6. életminőségre vonatkozó különbségek kiegyenlítődéshez kiegyenlítődését szolgálja. A kritérium alapján a beavatkozások gazdasági Hozzájárulás a gazdasági 7. növekedéshez történő hozzájárulása kerül növekedéshez mérlegelésre.

36

A TOP Plusz megyére dedikált kerete felhasználásának döntés-előkészítési és döntési folyamata a Területi Szereplő – Megyei Önkormányzat – oldaláról a következő:

→ A Megyei Önkormányzati Hivatal látja el a projektgyűjtési és projektgenerálási feladatokat, valamint az Irányító Hatóságtól megkapott megyei állásfoglalásra alkalmas támogatási kérelmek szakmai értékelését, a Hivatalon belül elkülönült belső szervezeti egység (Térségfejlesztési és Külügyi Iroda) által külön szabályozások alapján, amelyek tételesen tartalmazzák az összeférhetetlenség szabályait is.

→ A döntés-előkészítésben résztvevők köztisztviselők nem foglalkoznak a Megyei Önkormányzat saját projektjeihez szükséges szakmai és projektmenedzsmenti feladatok ellátásával, ezt az adott projekt megvalósításához felvett határozott idejű munkatársak végzik, a Megyei Önkormányzat alkalmazásában.

→ A 2-körös döntéshozatalban a Megyei Önkormányzat álláspontját a Döntés-előkészítő Bizottságban (DEB) átruházott hatáskörben eljárva a Megyei Közgyűlés elnöke képviseli. Ebben munkáját az általa felkért személyekből álló Megyei Döntés-előkészítő Bizottság (MDEB) – mint elnöki tanácsadó testület – segíti. A MDEB Ügyrendje alapján határozatot hoz, a MDEB tagjai titoktartási nyilatkozatot tesznek.

→ Az Irányító Hatóság végső visszamutatásra megküldi a támogatási döntésre alkalmas kérelmeket a Megyei Önkormányzatnak, amelynek Közgyűlése zárt ülésen, csomagban és egyszerű többséggel dönt azok támogathatóságáról. A Megyei Közgyűlés tagjait köti a képviselői esküjük, az éves vagyonnyilatkozattételi kötelezettségük és a titoktartási nyilatkozatuk. A végső kötelezettségvállalásról – a Megyei Közgyűlés határozatát követően és annak tartalmától függően – az Irányító Hatóság vezetője dönt, az uniós források felhasználásának koordinálását végző minisztérium illetékes vezetője ellenjegyzésével.

37

7. AZ ITP 2021-2027 MONITORINGJA ÉS INDIKÁTOR VÁLLALÁSAI

Az indikátorvállalás a megyére dedikált források országos kerethez viszonyított aránya szerint történik. Ennek feltétele az indikátorok mértékének országos és a megyei keret tématerületenkénti forrásallokációjának véglegesítése.

OP indikátor Tervezett Indikátor Prioritás Intézkedés Egyedi célkitűzés Felhívás Felhívás címe mértékegység azonosítója, neve OP forrás célérték RCO01 - Támogatott TOP vállalkozások Helyi 74 305 000 Plusz- 1. (mikro-, kis-, közép- 965,00 db gazdaságfejlesztés 000 1.1.1-21 és nagyvállalkozások szerinti bontásban) RCO46 - A TEN-T 1. TOP úthálózaton kívüli 4 és 5 számjegyű utak 152 367 Plusz- 2. rekonstruált vagy 457,10 km fejlesztése 000 000 1.1.2-21 korszerűsített utak hossza RCO77 - TOP Támogatott Helyi és térségi 89 339 000 Plusz- 3. kulturális és 330,00 db turizmusfejlesztés 000 1.1.3-21 idegenforgalmi helyek száma RCO 26 - Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás 34 881 000 5.2 Integrált és 4. érdekében újonnan 63,42 ha 000

befogadó épített vagy

társadalmi, korszerűsített zöld gazdasági és infrastruktúra (ha) környezeti helyi TOP RCR 35 - fejlesztés, kultúra, Plusz- Élhető települések Árvízvédelmi természeti örökség, 1.2.1-21 intézkedések 58 543 000 146 5. fő fenntartható előnyeiből 000 357,00 2. turizmus részesülő lakosság

1. Versenyképes 1. megye és biztonság (fő) előmozdítása nem RCO58 - városi területeken. Támogatott 58 513 000 6. 659,15 km kerékpár- 000 infrastruktúra (km) RCO65 - Az új vagy TOP korszerűsített Szociális célú 10 865 000 Plusz- 7. szociális lakások 672,00 fő városrehabilitáció 000 1.2.2-21 kapacitása (személyek) RCO66 - Az új vagy korszerűsített gyermekgondozási 57 049 000 8. létesítmények 5 837,00 db 000 osztálytermi TOP Gyermeknevelést kapacitása 3. Plusz- támogató humán (persons) 1.3.1-21 infrastruktúra RCO67 - Az új vagy korszerűsített gyermekgondozási 35 604 000 14 9. db létesítmények 000 011,00 férőhely kapacitása (személyek)

38

OP indikátor Tervezett Indikátor Prioritás Intézkedés Egyedi célkitűzés Felhívás Felhívás címe mértékegység azonosítója, neve OP forrás célérték Az alkalmazott indikátor és Helyi egészségügyi és célérték TOP szociális módszertan Plusz- 10. infrastruktúra egyeztetés alatt áll, 1.3.2-21 fejlesztése később kerül megadásra.(RCR73 vagy RCO69 lesz.) RCO74 - Az integrált Később területfejlesztési kerül 11. stratégiák projektjei fő célérték által érintett megadásra. 5.1 Integrált és lakosság (fő) befogadó RCO75 - Később társadalmi, Támogatott kerül gazdasági és 12. integrált db célérték környezeti fejlődés, területfejlesztési TOP Fenntartható megadásra. a kultúra, a stratégiák (db) 4. Plusz- városfejlesztés (ERFA természeti örökség, Eredményt 1.4.1-21 9.) a fenntartható keresünk még. turizmus és Várhatóan: RCR52 - biztonság Zöld területek Később előmozdítása városi kialakítására, kerül 13. területeken. szociális lakásokra, célérték gazdasági vagy megadásra. egyéb célokra rehabilitált földterület (ha)

TOP Önkormányzati RCR 29 - Becsült 81 455 000 23 Plusz- középületek 14. ÜHG-kibocsátás CO2t/év 000 583,16 2.1.1-21 energiakorszerűsítése (CO2t/év) energiahatékonysági 1. intézkedések Fenntartható RCO19 - Javított TOP városfejlesztés: energetikai előmozdítása 81 455 000 258 Plusz- Önkormányzati 16. teljesítménnyel m2 000 587,30 2.1.2-21 középületek rendelkező 2. Klímabarát 2. megye energiakorszerűsítése középületek (m2) Munkanélküli és inaktív résztvevők x. A szegénységgel TOP Megyei CO01 + CO03 - (kb. 85 524 000 52 vagy társadalmi Plusz- foglalkoztatási 18. a korábbi PO25) fő 000 468,00 kirekesztéssel 3.1.1-21 paktumok TOTAL NUMBER OF fenyegetett, többek PARTICIPANTS között a indikátor része legrászorulóbb Használható lenne személyek a korábbi alapján: társadalmi TOP Szociális célú Társadalmi 9 934 000 56 integrációjának Plusz- városrehabilitáció 19. fő akciókban 000 325,00 előmozdítása 3.1.2-21 (ESZA) 1. résztvevők száma - korábbi PR29 vii. az aktív Társadalmi TOP befogadás Helyi humán akciókban 78 553 000 1 337 Plusz- 20. fő ösztönzése, többek fejlesztések résztvevők száma - 000 720,00

3. Területi 3. humánfejlesztések 3.1.3-21 között az korábbi PR29 esélyegyenlőség és Kimeneti: az aktív részvétel Megvalósított Később TOP Fenntartható előmozdítása, programok száma kerül Plusz- városfejlesztés (ESZA 21. fő valamint a tagállami kimeneti célérték 3.1.4-21 technikai) foglalkoztathatóság indikátort megadásra. javítása érdekében; javasoljuk. 5.1 Integrált és RCO 26 - Az

befogadó éghajlatváltozáshoz Később társadalmi, TOP való alkalmazkodás kerül 1. gazdasági és Plusz- Budapest ERFA 23. érdekében újonnan célérték környezeti fejlődés, 4.1.1-21 épített vagy

4. BpERFA 4. megadásra. a kultúra, a korszerűsített zöld természeti örökség, infrastruktúra (ha)

39

OP indikátor Tervezett Indikátor Prioritás Intézkedés Egyedi célkitűzés Felhívás Felhívás címe mértékegység azonosítója, neve OP forrás célérték a fenntartható RCR 35 - turizmus és Árvízvédelmi Később biztonság intézkedések kerül előmozdítása városi 24. előnyeiből célérték területeken. részesülő lakosság megadásra. (fő)

Kimeneti: x. A szegénységgel Megvalósított Később vagy társadalmi programok száma kerül 25. kirekesztéssel tagállami kimeneti célérték fenyegetett, többek TOP indikátort megadásra. között a 1. Plusz- Budapest ESZA javasoljuk. legrászorulóbb 5.1.1-21 Eredmény:

5. BP ESZA5. személyek Később Társadalmi társadalmi kerül 26. akciókban integrációjának célérték résztvevők száma - előmozdítása megadásra. korábbi PR29

40

8. AZ ITP 2021-2027 MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE

Jász-Nagykun-Szolnok megye érdeke és célja, hogy a 7 éves TOP Plusz megyére dedikált forrásai minél előbb meghirdetésre és felhasználásra kerüljenek. Ezért legkésőbb 2021. IV. negyedévében indokolt indítani a felhívásokat. Ezt fogja segíteni a megyei PEA pályázat keretében kidolgozandó mintegy 40- 42 db támogatási kérelem.

2021

Prioritás Felhívások Felhívásra eső összeg 1né 2.né 3.né 4.né

Ipari parkok, iparterületek fejlesztése 7,988 7,988

Magyar Közút (belteri utak nélkül) (4-5 13,650 számjegyű utak) 13,650

Helyi és térségi turizmusfejlesztés 7,100 7,100

Élhető települések 16,612 16,612

1. PRIORITÁS: VERSENYKÉPES MEGYE Szociális városrehabilitáció (ERFA) 0,888 0,888 Gyermeknevelést támogató humán 2,219 infrastruktúra fejlesztése 2,219 Helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra 2,219 fejlesztése 2,219

Fenntartható városfejlesztés 15,158 15,158 Önkormányzati épületek energetikai 5,218 korszerűsítése 2. PRIORITÁS: KLÍMABARÁT 5,218 MEGYE Fenntartható városfejlesztés (Energetika) 2,663 2,663

Megyei paktumok 5,000 5,000

Szociális várorehabilitáció (ESZA+) 0,888 3. PRIORITÁS: TERÜLETI 0,888 HUMÁN FEJLESZTÉSEK Egyéb (közösségfejlesztés+sport+egyebek) 3,550 3,550

Fenntartható városfejlesztés (ESZA+) 5,601 5,601

88,752 0,000 0,000 0,000 88,752

Szolnok, 2021. március

ITP_xls_mellekletek_JNSZ_210330

megye 65,833 7,880 15,039 88,752

Tervezési tábla

Forrásfelhasználási mód I. Forrásfelhasználási mód III. (TK3 (Fenntartható városfejlesztés) (TK1 Forrásfelhasználási mód II. (TK2 Forrásfelhasználási mód IV. (TK4 Forrásfelhasználási mód V. (TK5 Forrásfelhasználási mód VI. (TK6 Priortiás keretösszege Intézkedés forráskerete Intézkedés aránya prioritáson belül Felhívás/Tématerület Felhívás/Tématerület aránya Törökszentmiklós térsége - Mezőtúr Forrásfelhasználási módok keretösszege Prioritás Intézkedés (VMOP 2.0 alapján) Felhívás Szolnok Megyei Jogú Város és Jászberény térsége) keretösszege Karcag térsége - Tiszafüred térsége) Kunhegyes térsége) keretösszege Jászapáti térsége) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (%) forráskerete (MrdFt) intézkedésen belül (%) térsége - Kunszentmárton térsége) összesen (MrdFt) településegyüttese) keretösszege (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) 1.1.1 Ipari park, Helyi gazdaságfejlesztés 7,988 27,8% 1,598 2,668 1,598 1,062 1,062 7,988 1.1 Helyi gazdaságfejlesztés 28,738 43,7% 1.1.2 Magyar közút (belterületi utak nélkül) 13,650 47,5% 2,730 4,560 2,730 1,815 1,815 13,6501 1.1.3 Helyi és térségi turizmusfejlesztés 7,100 24,7% 1,420 2,372 1,420 0,944 0,944 7,100 Összesen 28,738 0,000 5,748 9,599 5,748 3,822 3,822 28,738 Forrásfelhasználási mód I. Forrásfelhasználási mód III. (TK3 (Fenntartható városfejlesztés) (TK1 Forrásfelhasználási mód II. (TK2 Forrásfelhasználási mód IV. (TK4 Forrásfelhasználási mód V. (TK5 Forrásfelhasználási mód VI. (TK6 Törökszentmiklós térsége - Mezőtúr Forrásfelhasználási módok keretösszege Szolnok Megyei Jogú Város és Jászberény térsége) keretösszege Karcag térsége - Tiszafüred térsége) Kunhegyes térsége) keretösszege Jászapáti térsége) keretösszege térsége - Kunszentmárton térsége) összesen (MrdFt) településegyüttese) keretösszege (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) 1.2.1 Élhető települések 16,612 94,9% 0,000 3,322 5,549 3,322 2,209 2,209 16,612 Ebből: Zöld infrastruktúra fejlesztése 4,651 0,930 1,554 0,930 0,619 0,619 4,651 1.2 Településfejlesztés, települési 17,499 26,6% Csapadékvíz 7,143 1,429 2,386 1,429 0,950 0,950 7,143 szolgáltatások Kerékpárút 4,817 0,963 1,609 0,963 0,641 0,641 4,817 1.2.2 Szociális városrehabilitáció (ERFA) 0,888 5,1% 0,000 0,178 0,296 0,178 0,118 0,118 0,888 Összesen: 17,499 0,000 3,500 5,845 3,500 2,327 2,327 17,499 Forrásfelhasználási mód I. Forrásfelhasználási mód III. (TK3 (Fenntartható városfejlesztés) (TK1 Forrásfelhasználási mód II. (TK2 Forrásfelhasználási mód IV. (TK4 Forrásfelhasználási mód V. (TK5 Forrásfelhasználási mód VI. (TK6 Törökszentmiklós térsége - Mezőtúr Forrásfelhasználási módok keretösszege Szolnok Megyei Jogú Város és Jászberény térsége) keretösszege Karcag térsége - Tiszafüred térsége) Kunhegyes térsége) keretösszege Jászapáti térsége) keretösszege 1. PRIORITÁS: térsége - Kunszentmárton térsége) összesen (MrdFt) 65,833 településegyüttese) keretösszege (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt) VERSENYKÉPES MEGYE keretösszege (MrdFt) (MrdFt) 1.3.1 Gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztése 2,219 50,0% 0,000 0,444 0,741 0,444 0,295 0,295 2,219 Bölcsödei fejlesztés 0,444 0,089 0,148 0,089 0,059 0,059 0,444 Óvodai fejlesztés 0,666 0,133 0,222 0,133 0,089 0,089 0,666 1.3 Helyi és térségi közszolgáltatások 4,438 6,7% Köznevelés 1,109 0,222 0,371 0,222 0,148 0,148 1,109 1.3.2 Helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése 2,219 50,0% 0,000 0,444 0,741 0,444 0,295 0,295 2,219 Egészégügyi alap-és szakrendelés 1,331 0,266 0,445 0,266 0,177 0,177 1,331 Szociális alapszolgáltatás 0,888 0,178 0,296 0,178 0,118 0,118 0,888 Összesen: 4,438 0,000 0,888 1,482 0,888 0,590 0,590 4,438 Forrásfelhasználási mód I. (Fenntartható városfejlesztés) (TK1 Forrásfelhasználási módok keretösszege Szolnok Megyei Jogú Város és összesen (MrdFt) településegyüttese) keretösszege (MrdFt)

1.4 Fenntartható városfejlesztés 15,158 23,0% 1.4.1 Fenntartható városfejlesztés 15,158 23,0% 15,158 15,158

Forrásfelhasználási mód I. Forrásfelhasználási mód III. (TK3 Forrásfelhasználási mód II. (TK2 Forrásfelhasználási mód IV. (TK4 Forrásfelhasználási mód V. (TK5 Forrásfelhasználási mód VI. (TK6 (Fenntartható városfejlesztés) (TK1 Törökszentmiklós térsége - Mezőtúr Forrásfelhasználási módok keretösszege Jászberény térsége) keretösszege Karcag térsége - Tiszafüred térsége) Kunhegyes térsége) keretösszege Jászapáti térsége) keretösszege Szolnok Megyei Jogú Város és térsége - Kunszentmárton térsége) összesen (MrdFt) (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt) településegyüttese) keretösszege keretösszege (MrdFt) 2.1.1 Helyi, önkormányzati energiahatékonyság és megújuló energia- 5,218 66,2% 1,044 1,743 1,044 0,694 0,694 5,218 felhasználás és energiaközösségek 2. PRIORITÁS: 7,880 Forrásfelhasználási mód I. KLÍMABARÁT MEGYE (Fenntartható városfejlesztés) (TK1 Forrásfelhasználási módok keretösszege 2.1 Klímabarát megye 7,880 100,0% Szolnok Megyei Jogú Város és összesen (MrdFt) településegyüttese) keretösszege (MrdFt) 2.1.2 Fenntartható városfejlesztés 2,663 33,8% 2,663 2,663 Összesen 7,880 2,663 7,880 Forrásfelhasználási mód I. Forrásfelhasználási mód III. (TK3 Forrásfelhasználási mód II. (TK2 Forrásfelhasználási mód IV. (TK4 Forrásfelhasználási mód V. (TK5 Forrásfelhasználási mód VI. (TK6 (Fenntartható városfejlesztés) (TK1 Törökszentmiklós térsége - Mezőtúr Forrásfelhasználási módok keretösszege Jászberény térsége) keretösszege Karcag térsége - Tiszafüred térsége) Kunhegyes térsége) keretösszege Jászapáti térsége) keretösszege Szolnok Megyei Jogú Város és térsége - Kunszentmárton térsége) összesen (MrdFt) (MrdFt) keretösszege (MrdFt) (MrdFt) (MrdFt) településegyüttese) keretösszege keretösszege (MrdFt) 3.1.1 Megyei paktumok 5,000 53,0% 1,000 1,670 1,000 0,665 0,665 5,000 3.1.2 Szociális várorehabilitáció 0,888 9,4% 0,178 0,296 0,178 0,118 0,118 0,888 3.1 Megyei és térségi fejlesztések (ESZA+ 9,438 62,8% elemei) 3.1.3 Egyéb (közösségfejlesztés+sport+egyebek) 3,550 37,6% 0,710 1,186 0,710 0,472 0,472 3. PRIORITÁS: TERÜLETI 3,550 15,039 HUMÁN FEJLESZTÉSEK Összesen 9,438 0,000 1,888 3,153 1,888 1,255 1,255 9,438 Forrásfelhasználási mód I. (Fenntartható városfejlesztés) (TK1 Forrásfelhasználási módok keretösszege Szolnok Megyei Jogú Város és összesen (MrdFt) településegyüttese) keretösszege (MrdFt) 3. 2 Fenntartható városfejlesztés (ESZA+ 5,601 37,2% 3.2.1 Fenntartható városfejlesztés 5,601 37,2% 5,601 5,601 elemei)

1. oldal 8.1._ütemezés

ÜTEMEZÉS

Megye neve: Jász-Nagykun-Szolnok Megye forráskerete (Mrd 88752000000,00 Ft):

2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 Összes forrás Ell.

Prioritás Felhívások Felhívásra eső összeg 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né

Ipari parkok, iparterületek fejlesztése 7,988 7,988 7,988 0,000 Magyar Közút (belteri utak nélkül) (4-5 számjegyű utak) 13,650 13,650 13,650 0,000 Helyi és térségi turizmusfejlesztés 7,100 7,100 7,100 0,000

Élhető települések 16,612 16,612 16,612 0,000 1. PRIORITÁS: VERSENYKÉPES Szociális városrehabilitáció (ERFA) 0,888 MEGYE 0,888 0,888 0,000

Gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztése 2,219 2,219 2,219 0,000

Helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése 2,219 2,219 2,219 0,000

Fenntartható városfejlesztés 15,158 15,158 15,158 0,000

Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése 5,218 2. PRIORITÁS: 5,218 5,218 0,000 KLÍMABARÁT MEGYE Fenntartható városfejlesztés (Energetika) 2,663 2,663 2,663 0,000

Megyei paktumok 5,000 5,000 5,000 0,000

Szociális várorehabilitáció (ESZA+) 3. PRIORITÁS: 0,888 0,888 0,888 0,000 TERÜLETI HUMÁN FEJLESZTÉSEK Egyéb (közösségfejlesztés+sport+egyebek) 3,550 3,550 3,550 0,000

Fenntartható városfejlesztés (ESZA+) 5,601 5,601 5,601 0,000

88,752 0,000 0,000 0,000 88,752 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 88,752 0,000

2. oldal