A z ECONOVUM

„Iványi prof. és Társai" Gazdasáqi Tanácsadó és Szolqáltató Kft. az alábbi szolgáltatásokat ajánlja:

Stratégiai diagnosztika és akciótervezés SWOT és portfolió-elemzéssel.

Szervezetfejlesztés, reengineering és a javadalmazási rendszer korszerűsítése.

■ Átfogó költséggazdálkodás (Total Cost Managament) kiépítése és költségcsökkentő értékelemzés végigvitele.

A kaliforniai Newport University magyarországi képviseleteként - rugalmas távoktatási formában - magyar vagy angol nyelven amerikai közgazdász és doktori fokozat megszerzésének lehetővé tétele. Egy fecske...

Amikor egy éwel ezelőtt a kerületi kábeltévé-társaság jóvoltából képernyőmre került a MUZZIK nevű tévéadó, alig hittem a szememnek: zene napi 24 órában a hét minden napján, sztereóban, méghozzá nagyobbrészt klasszikus, kisebb részben pedig jazz, blues és world music. A manapság mindent elárasztó kommersz popzene nem szerepel a kínálatban, sőt reklám sincs. Az egyes műsorokat szellemes, rajzfilmszerű kis klipek választják el egymástól, időnként rövid előzetesek láthatók. A MUZZIK Párizsból sugár­ zott francia és angol nyelvű televízió, mely a hírek szerint sikeres, Európa minden na­ gyobb országában nézhető. Lapunk premisszája, hogy a klasszikus zene és a jazz ha­ sonló, részben pedig azonos közönséget feltételez, feltűnő hasonlóságot mutat a Muz- zik-tévé koncepciójával, így érdemes figyelemmel kísérnünk itthoni fogadtatását. Az ol­ -.VIOUN“” vasók egy része bizonyára találkozott már valahol valamilyen formában a szóban forgó OUN^^ «S***-"*' Anne-Sophie Mutter tévéadóval, amelynek kivonatos műsorát több magyar lap is közli. Az adás a csatorna magyarországi képviselőjének adatai szerint március közepén 350 ezer magyar háztar­ tásba jutott el kábelen, ennek körülbelül egyharmada budapesti. Ez elvileg akár egymil­ lió nézőt is jelenthet. Meglepően nagy szám, ehhez képest budapesti ismerőseim több­ sége nem tudja fogni az adót, s irigykedve hallgatja beszámolóimat a jobbnál jobb mű­ sorokról, amelyek többsége más adókon nem látható. Miért is ne lenne igény ilyen műsorokra, mint amilyenek például áprilisi végi lapzártánk hetében voltak láthatók-hallhatók? íme néhány példa. Hétfőn délben Elisabeth Schwarz­ kopf és Aldo Ciccolini koncertje Versailles-ban, este Wagner: Az istenek alkonya, fősze­ repben Placido Domingo, vezényel Riceardo Muti. Kedden a reggeli órákban Richter- is. SOLOS WWW) 20th c. HUNGARIAN WORKS FOR FLUTE felvételek, később portréfilm Klempererről, majd Vivaldi-concertók, Bach: Brandenbur­ DOHNÁNYI • JEMNITZ • SZERVÁNSZKY • VIDOVSZKY SZEMZŐ • J. SÁRI • DUBROVAY • KUKTÁG gi versenyek, délután Wagner: Walkür - a milánói Scalából, este másfél órás jazzfilm a GERGELY ITTZÉS Ittzes Gergely montreux-i fesztiválról. Szerdán délelőtt ismét Wagner, éjjel pedig Gil Evans jazzkon- certje. Csütörtökön hajnalban Mozarttal kezdődik a nap, reggel Sztravinszkij: Zsoltár­ XX. századi szimfónia, délelőtt egy kevésbé ismert Hándel-opera: Alcina. Délután filmek az angol magyar szerzők Royal Ballettel, este jazz Montreux-ből, utána Monteverdi operája, a Poppea megkoro­ názása. Tematikus hétvégék, kiemelten szerepeltetett alkotók színesítik a kínálatot. fuvoladarabjai Szabályos pánik tört ki a MUZZIK pesti nézői között néhány héttel ezelőtt, amikor egy időre eltűnt a műsor a képernyőkről. Az történt, hogy az addig kódolatlan adás meg­ szűnt, immár kódoltan sugározzák a digitális jeleket, és az átállás rövid fennakadást je­ lentett a kábeltársaságok számára. Szerencsére a műsor struktúrája olyan, hogy egy-egy produkciót többször is ismételnek, így ha a néző elmulasztott valamit, biztos lehet ben­ ne, hogy a következő hetekben újra találkozhat vele. Mint megtudtuk, egyelőre nincs lehetőség egyéni vételre, de a dekóder, a kártya és az előfizetés együttes költségei Cassandra W ilson amúgy is horribilisek lennének. Reális-e az egymillió potenciális hazai nézőre becsülhető adat, amikor tudjuk a Bartók Traveling rádióról és az időközben megszűnt Classic FM-ről, hogy hallgatottságuk alig mérhető? A magyar társadalom zenei érdeklődésével kapcsolatban rendkívül érdekes, széleskörű Miles felmérést készített a GfK Hungária és a Szonda Ipsos a tavalyi év második felében, melyből részeredményeket a Gramofonnal is közöltek. Különösen érdekes, hogy a 8366 megkérdezett 6,7 százaléka adott olyan választ, miszerint a komolyzene, opera „nagyon érdekli”. Könnyűzenénél ez az arány 32,5 százalék, ebben nincs semmi meglepő. Szin­ tén figyelemre méltó adat, hogy szabadidejében a lakosság 31 százaléka hallgat hetente több alkalommal CD-t, lemezt, kazettát - műfajoktól függetlenül. A jazz ugyan nem sze­ repelt külön kategóriaként a felmérésben, de nem járhatunk messze az igazságtól, ami­ kor feltételezzük, hogy e műfaj kedvelőinek köre körülbelül azonos nagyságrendű vagy valamivel kisebb, mint a komolyzenéé, és hogy a két tábor között gyakori az átfedés. JIM CHALL Jim Hall Vajon mekkora hallgatottságra számíthatna egy olyan kereskedelmi rádióadó, amelyik & Pat Metheny PA T M K ^ E N Y túl tudná végre tenni magát a jelenlegi, kiábrándítóan szűk popzenei kínálaton a ko­ molyzene és a jazz együttes szerepeltetésével? Először együtt A MUZZIK tévé üzleti hátterét nem ismerjük, de nem is ez az érdekes számunkra. Az a fontos, hogy a kereskedelmi csatornákból özönlő akciófilmekkel, thrillerekkel, szappanoperákkal és vetélkedőkkel szemben akad még vállalkozó a világban, aki­ nek érdeklődési, tevékenységi köre valami egész más, mint a többieké: csupán a ze­

TEL ARC neművészet.

1 999. MÁJUS 1 A Gramofon májusi hírei Retkes Attila Főszerkesztő A hónap interjúja: Bősze Adóm Montserrat Caballé Lapigazgató Zipernovszky Kornél Jazzrovat-vezető

Sztárközeiben: lan Bostridge H. Magyar Kornél Molnár Szabolcs Antológia - Muszorgszkij: Borisz Godunov Munkatárs

Lajtha-bemutató Londonban Trochilus Grafikai Bt. Lapterv és tipográfia Tavasz és nyár Salzburgban A szerkesztőség címe:

Kritika: Klasszikus 1025 Budapest KMOCVRIOS Mandula utca 31. Tel./fax: 212-4782 ind olhrn k teihnnlojjiial

http://www.bmc.hu/ T7/f . (Wt/ .JZrt i HAMPSON & RAMEY gramofon i/h r t .‘foiMHtioM .* .M 26 fi. 17 E-mail-cí 19 Gramofon@usa. net

World music - világzene Kiadja: Amfisz Kft. A Budapesti Fesztiválzenekar a Gramofonban Iványi Margó Forrás-estek a Gramofonban Felelős kiadó

Kritika: Jazz 1025 Budapest Mandula utca 31. . Tel./fax: 212-4782 Svsa/'?| wa°r2»i Sn>. tFék*|e kenyér minKain Lttpi ■■ ’" " “ V W , N S A ß R A a Hírker Rt., az NHE, a Kiadói Lapterjesztő Kft. 39 és alternatív terjesztők 37 38 MediaTrade Bt. Tel./fax: 342-2362 A Budapest Music Center a Gramofonban

A Bartók Rádió a Gramofonban NYOMDACOOP Kft. A Filharmónia Budapest Kht. a Gramofonban Budapest

Felelős vezető: LAPUNK TÁMOGATÓI: Szabó József • Nemzeti Kulturális Alap • Fővárosi Kulturális Alap ISSN 1416-1109

2 19 9 9. M ÁJ U S A vállalatóriások egyesülése jegyében a PolyGram kiadót megvásárolta a Seagram, és a kiadóhoz tartozó cégeket - a többi között Deutsche Grammophon, Decca, Philips, Verve, Motown, Mercury - saját szórakoztatóipari vállala­ tába, a Universalbe integrálta. A továbbiakban e lemez- társaságok felvételeit világszerte, így M agyarországon is A Liszt F eren c Z en em ű v é­ a Universal Music forgalmazza. szeti Főiskola Jazz Tan­ székének évzáró koncert­ je hallható május 22-én 19 órától a Marczibányi téri Művelődési Házban. Külön rendezik meg a tanszék végzőseinek est­ jét is a Magyar Rádió A 2000. év - az egyéb att­ Márványtermében (Pol­ rakciók mellett - Bach halálá­ lack Mihály tér) május nak 2 5 0 . évfordulója is lesz. 2 8 -á n . A Deutsche Grammophon, a jeles évfordulót megünnep- lendő, 26 lemezből álló ol­ csó sorozatot adott ki, Bach mesferműveinek javából válo­ gatva. Az évforduló jelentősé­ gét tovább növeli, hogy egy Gipsy Stars - a gyökerektől a XXI. századig címmel rendez­ másik kiadó, a Teldec, Bach nek május 26-án és 27-én koncertet a Thália Színházban 2000 címen grandiózus vál­ Kathy Horváth Lajos, az Ando Drom, Szakcsi Lakatos Béla, lalkozásba kezdett, melynek valamint Snétberger Ferenc, Lakatos Tony, Egri János és Ba­ keretében a zeneirodalom lázs Elemér sztárvendégek részvételével. egyik legnagyobb mesteré­ nek valamennyi művét kiadja. A Teldec egyébként - het­ venéves fennállása óta első ízben - felvételt készített a Kí­ nai Népköztársaságban. A Pekingi Központi Filmstúdió­ ban a filmzenéiről (pl. Isten veled, ágyasom!) ismert kínai Elhunyt az évek óta vissza­ komponista, Zhao Jiping né­ vonult Red Norvo vibrafo- hány művét rögzítették. nos, aki már a szving- időkben Paul Whiteman, Benny Goodman és Frank Sinatra zenekarainak volt megbecsült tagja. Sok mo­ d e rn lem ezt is készített, p é l­ dául Charles Mingus zene­ k a r á b a n is játszott, '9 7 - b e n Előző számunkban két kritika is foglalkozott a 20. születésnapját lapunk klasszikusként méltat­ ünneplő Les Arts Florissants és ta a Diai társaságnál készült William Christie felvételeivel. Az felvételeit. Kilencvenegy Erato újabb öt évre kötött exkluzív éves korában, április 6-án a szerződést a karmesterrel és együt­ kaliforniai Santa Monicá- tesével. A tervek között szerepel ban érte a halál. egyebek mellett Charpentier (1643-1704) 2004-ben esedé­ kes évfordulójának méltó megün­ neplése is.

1999. MÁJUS 3 A HÓNAP INTERJÚJA

Hiszem, ho csak szívvel lehet meghódítani

az embereket. WITH ALL MY HEART

1999. MÁJUS Ez év márciusában jelent meg a világhírű szoprán éne­ kesnő, Montserrat Caballé lemeze, amely a With All My Heart (Teljes szívemből) címet viseli. A sztárénekes a lemez- készítés mellett szinte minden másnap énekel a világ legna­ gyobb operaházaiban és kon­ certtermeiben. Rajta kívül csak kevés olyan művész akad, aki ily nagy energiával éli mindennapjait, legyen szó próbákról vagy előadásokról. Montserrat Caballét dél-ame­ rikai turnéja előtt barcelonai lakásán kérdeztük terveiről s legújabb lemezéről.

© ramofon: A With All My Heart című album bővíteni. Talán egyszer sikerül az egész világot vagyok vele, mint Domingo, aki az egész zene- előtt négy olyan felvételt is készített, amelyen átfognom, talán egyszer sikerül minden rajon­ irodalmat el akarja énekelni. népszerű darabok hallhatók: kezdődött az gómnak maradandó örömet okoznom; ez a cé­ © : Örülök, hogy Placido Domingo nevét említet­ Eternal Caballé cíművel, amelyen az ön által lom, hiszen a publikumnak köszönhetem a legtöb­ te, hiszen ő is hajlamos arra, hogy kizárólag leginkább kedvelt művek találhatók, többek bet. Ha a hallgatóimtól nem érezném azt a népszerű darabokkal töltse meg lemezeit. A között olyan zeneszerzőktől is, mint Verdi, Bi­ túláradó szeretetet, amely pályám elejétől fogva populáris műfaj nem ássa alá egy művész hír­ zet vagy Andrew Lloyd Webber; leányával, körülvesz, már biztosan más szakmát választot­ nevét? Egyátalán, a lemezkiadó és a piaci Montserrat Martival közösen énekelnek a Two tam volna. stratégia mennyire befolyásolja a repertoárvá­ Voices, One Heart (Két hang, egy szív) és az © : Milyen koncepció szerint válogatták az új le­ lasztást? Our Christmas Songs (Karácsonyi dalaink) cí­ mez darabjait? M. C Számomra nagy megtiszteltetés - mű CD-ken; talán a legnépszerűbb albumon, M. C Az előbb elmondottakon túl szere hogy kérdésének második részére válaszoljak - amely a Friends of Life (Barátok az életért) cí­ pet játszott az is, hogy igyekeztem minden zenei az RCA Victor „színeiben" énekelni, hiszen ez a met viseli, olyan popsztárokkal szerepel, mint ízlést kielégíteni. Nem maradhatott el a nemzeti label igen nagy tradícióval rendelkezik. Együttmű­ Khadja Nin, Vangelis, Gino Vannelli, Johnny érzés sem, s ezért kezdődik a felvétel egy hazai ködésünk szinte felhőtlen, mert alapkoncepcióm, Hallyday vagy Johnny Logan. A mostani al­ dallal, Giménez kompozíciójával, amely a La hogy szinte mindent elénekeljek, ami az emberek­ bum hogyan illeszkedik ebbe a sorba? Tempranica címet viseli. A komoly műfajt Rossini, nek tetszhet, egyezik a lemezkiadóéval. A nép M o n t se r r a t C aballé: Számomra Saint-Saéns, Delibes, Donizetti, Massenet, Gluck, szerű darabokra visszatérve; szerintem csak az a a zene jelenti az egész világot; a mostani CD ép­ Mozart és Mahler képviseli, de vannak operett- muzsika él és élhet tovább, amelyik utat talál az pen ezért kapta a With All My Heart címet. Úgy és musicalrészletek is. emberek szívéhez. Rossini, Donizetti vagy akár érzem, hogy teljes szívvel énekelek mindent, ami­ © : Kicsit ünneprontónak hathat a kérdés, de Gluck dallamai mellett el kell ismernünk az úgyne­ re felkérnek, legyen az nehezen emészthető ko­ Bach Airjének vokális átdolgozása akár a z ol­ vezett könnyebb műfaj alkotásait is; legyen szó molyzene - bár hozzám közelebb állnak a csó népszerűség megszerzését is magában Vangelis vagy Giménez darabjairól, hogy csak a könnyedebb melódiák - , operett, musical vagy hordozhatja?! mostani lemezt említsem. Csak korlátolt emberek akár popzene. Aki azt gondolja, hogy a mostani M. C Nem örülök, hogy így látja, de nézik le azokat a muzsikákat, amelyek nem felei­ felvétel mindössze egy Best of összeállítás, az na­ megértem szkepticizmusát. Bach Airje mellett nek meg maximálisan a klasszikus összhangzat­ gyot téved. A legtöbb itt szereplő dalt először azért döntöttem, mert nagyon szeretem, remélem, tan szabályainak. énekelem: nem véletlenül, hiszen azt az óriási re­ a hallgatók is így lesznek vele. Egyébként kár, © : A populáris műfajban a Freddie Mercuryval pertoárt, ami a fejemben van, szeretem újakkal hogy nem minden művet énekhangra írtak. Úgy énekelt Barcelona című dallal aratta élete leg-

1999 MÁJUS 5 nagyobb sikerét. Milyen érzés volt találkozni talán nincs még egy művész, aki ennyire érzéke­ de azt kell mondanom, hogy mindenkivel, aki és egy színpadon állni a rockzene egyik le­ nyen reagálna a muzsika rezdüléseire. szereti a zenét. gendás alakjával? © : A három tenornál maradva: nem érzi, hogy a © : Úgy hírlik, hogy ön nem tartozik a követelőző M. C 1987 márciusában a barcelonai fiatal tehetségek nem tudnak kibújni az őket művészek közé. Ritz szállóban találkoztam Freddie-vel, aki addig­ körülvevő népszerűség alól? M. C Ha próbáról vagy előadásról van ra már két olyan dalt is felvett, amit velem akart el­ M. C Lehet, hogy túlságosan felkapta szó, mindig igyekszem közös nevezőre jutni a ze­ énekelni. Mondhatom, nagy megtiszteltetés volt, őket a sajtó, mégis úgy érzem, hogy ez mind nekar irányítójával és a velem színpadra lépő mű­ és azon nyomban igent mondtam. Freddie halála nem véletlen. Pavarotti, Carreras és Domingo vészekkel. Ha valaki nem éri el azt a zenei vagy után szinte az egész világon énekeltem a Barcelo­ egyedülálló művészek: nemcsak hangi és techni­ színészi nívót, amelyet én képviselek, akkor azzal na című számot. kai biztonságuk teszi azzá őket, hanem élesen a későbbiekben nem dolgozom együtt. Azonban © : Fia jól tudom, Magyarországon is rendeztek elkülönülő egyéniségük is. A fiatalok elé igen egy előadáson nem tehetem meg, hogy esetleges emlékkoncertet. magas mércét állítottak, mégsem szabad elfelej­ rossz véleményemmel befolyásoljam a velem szín­ M. C.: Igen, az önök Vígszínházában volt tenünk, hogy Roberto Alagna már legalább ak­ padra lépőket. Freddie Mercuryemlékhangverseny. kora hírnévvel rendelkezik, mint ők vagy Jósé © : Hogyan látja a pályakezdő énekesek lehető­ © : A sorozatnak még ma sincs vége. Cura, akinek a pályáját maga Placido Domingo ségeit? M. C.: Május 26án a Barcelonában meg­ egyengeti. M. C •: Összehasonlítva azzal az időszakkal, rendezett futball-BEK-döntő előtt énekelem a Bar­ © : A szopránok esetében létezik-e hasonló „riva­ amikor én kezdtem a pályámat, úgy gondolom, celona című dalt, amelyet szinte minden tévétár­ lizálás"? hogy a mostani fiataloknak sokkal kitartóbb munká­ saság közvetít. M. C Nézze, szopránénekesnőből - a ra és komoly elkötelezettségre van szükségük. Az © : Milyen érzések kötik Magyarországhoz, hi­ hangfaj természetéből adódóan - sokkal több énekesnők esetében például számba kell venni a szen többször is járt Budapesten? van, mint tenoristából. A nőknél egyébként is más karrier és a családalapítás között megjelenő feszült­ M. C Valóban énekeltem az önök fő­ a helyzet. Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, séget. Ezenkívül a mai énekesi szakma már sokban városában, bár csak ritkán. A legnagyobb él­ hogy valaki bizonyítson, számos zenekarral, kar­ függ a megfelelő reklámtól és a koncepcióvállalás­ ményt az jelentette, hogy olyan művészt tud­ mesterrel kell együtt dolgoznia, hogy egyénisége tól. Véleményem szerint csak az vágjon bele, aki fel­ tam Budapestre hozni, mint Jósé Carreras, aki­ és éneklési technikája teljesen kiforrjon. Természe­ iételek nélküli elkötelezettje a művészetnek. vel évtizedek óta nagyon jól megértjük egy­ tesen itt is vannak kiemelkedő tehetségek, azon­ © : Hatalmas tapasztalatokkal rendelkezve, mi mást. ban a türelem és a tanulni vágyás hozhatja meg az ön ars poeticája? © : A katalán összetartásnak köszönhetően? csak a várt gyümölcsöket. M. C.: Eljuttatni a muzsikát azoknak is, akik M. C A közös haza tudata valóban © : A művészeknél maradva, kikkel szeret legjob­ távol állnak tőle. Hiszem, hogy csak szívvel lehet összeköt minket, ám az igazi összetartozást a ze­ ban együtt dolgozni? meghódítani az embereket. ne jelenti. Carreras kiemelkedik a tenorok közül; M. C Tudom, általánosságnak hangzik, Hegymegi Ákos

6 1999. MÁJUS

„A legeredetibb a fiatal énekes között”, „a leghatásosabb Schubert-hang jelenleg egész Európában”, „Schumann lelke”, „a brit éneklés igazi csodája”, „a különleges finom­ sággal megszólaló varázslatos dalénekes” - ilyen és ehhez hasonló, patetikus felhangú szalagcímek, szuperlatívuszokkal teletűz­ delt kritikusi dicséretek sora szedhető cso­ korba a máris tenorsztárrá avanzsált fiatal brit énekesről, lan Bostridge-ről, akiről akár a jövő dalénekese is megmintázható volna. A mesteri énektechnikával rendelkező, hangok ritkán hallható plasztikus megfor­ málásával varázslatos interpretációt nyújtó 21. századi dalnok újabban exkluzív szerző­ dés révén az EMI Classics kötelékében igyekszik egyre több hívet szerezni magá­ nak, illetve legfőképp a klasszikus daliroda­ lom s azon belül is mindenekelőtt Schubert és Schumann kompozícióinak. Pedig Bostridge karrierje korántsem a meg­ szokott hagyományos - zeneiskola, főisko­ lai ének tanszak, operaházi szerződés - w úton-módon zajlott. Annyiban persze igen, hogy a fiú egy London közeli iskola kisdiák­ jaként gyakran énekelt szólókat a tem plo­ mi énekkar iskolai fellépésein. Sőt lényegé­ ben még az is belefér a megszokott kerék-j nyomon haladó zenei pályaindítás kereté­ be, hogy Bostridge remek zenetanárának, egyben jó németnyelv-tanárának is köszön­ hetően már kamaszként vonzódást érez a német dalirodalomhoz, és amikor a fanati­ kus Schubert-imádónak számító németta­ nár több Fischer-Dieskau-lemezzel is meg-: ismerteti, a születésétől szép hanggal meg­ áldott fiú lelkében a kíváncsiságon túl már­ is érlelődik az éneklés iránti vágy. „Arra ak­ kor még persze nem gondoltam, hogy egy­ szer magam is hivatásos dalénekes lehetek, é> wi így tulajdonképpen mostanra egy szép fan- i tázia vált valóra” - beszél önmagáról. Nem is törekszik zenei pályára, inkább történel­ met és filozófiát tanul Cambridge és Ox­ ford elegáns „college”-aiban, és 1990-ben doktorátust is szerez a történelemtudo- manyban a Corpus Christi eminens diákja­ ként. „A 17. század természettudományá-' nak históriája és az akkori kor filozofikus gondolkodása ejtett leginkább rabul, doktori címet is e korból írott disszertáci ómmal szereztem. Témája a boszorkány­ ságba vetett hit fokozatos eltűnése volt. AZ| izgatott leginkább, vajon kik és miért hittek - többek között intelligens emberek - Ang­ liában a boszorkányokban, illetve, éppen­ séggel, milyen motivációk alapján kezdtékjj egy idő után úgy érezni, hogy amiben hit- ■ tek, az tulajdonképpen merő képtelenség.” Komolyabb akadémikusi kutatópálya elin­ dítása helyett azonban elszegődik a tévé-

8 1-99 9. k ö z e i b e n

hez, ahol viszont már két év után úgy érzi, romantikus zeneszerző. Minden alkalom­ egy kisebb tenorszerepében lépett színpad az nem az ő világa, úgy intézi tehát, hogy mal erős emocionális töltéssel, közelítek da­ ra, majd egy japán zenei fesztiválon Sztra egy oxfordi ösztöndíj segítségével fenti tézi­ laihoz" - vall a zeneszerzőhöz fűződő érzel­ vinszkij „The Rakes, Progress” operájának seit könyv alakba önthesse, amely azután mi viszonyáról. Sellemjeként szerepelt. Egy évre rá pedig 1997 tavaszán a rangos Oxford University Az EMI még tavaly adta ki a tenorista Schu- már az English National Opera Varázsfuvola- Press gondozásában meg is jelenik. Bost- mann-lemezét, amelyen az immáron állan­ produkciójában alakította Taminót, majd is­ ridge azonban nem részegül meg könyve dó kísérőtársnak is aposztrofálható Julius mét a Királyi Operaház következett, amikor sikerétől. Ellenkezőleg, épp ekkor érlelődik Drake zongoraművész segített művészi ihle­ is Britten ritkábban játszott „The Turn of the 'meg benne boszorkányos gyorsasággal a tésű tartalommal megtölteni Bostridge Screw” operájában Quint szerepét tolmá­ végső elhatározás: énekes lesz. mondandóját. A Dichterliebét és a Liederk- csolta. Tavaly - ugyancsak a Covent Garden- * Ez persze, ha úgy vesszük, akár még termé­ reist is felvonultató CD-n valamennyi költe­ ben - Smetana „Az eladott menyasszony” cí­ szetes lépés is lehetne részéről, hiszen a mény Heinétől való, és mindegyik erősen mű daljátékának Vasekjét formálta meg, de ■ könyvírás és -kutatás közben ideje nagy ré­ szarkasztikus hangvételű, keserű vers. „So­ nem sokkal utána a müncheni operafeszti­ szét ekkor már egyértelműen a zene töltötte kakat ismerek, akik amiatt bírálják a zene­ válon már Neronét énekelte-játszotta Mon­ Ili ki. A történész doktor Bostridge, amikor szerzőt, hogy nem értette meg Heine sajátos teverdi Poppeájában, amely két szerep 1991-ben neki ítélték a Zenei Társaságok iróniáját. Én más véleményen vagyok. Úgy végső soron egyre terebélyesedő repertoár­ Nemzeti Szövetségének fiatal művészek szá­ érzem, Schumannt erősen megérintette Hei­ jának két végpontját is jelzi. mára alapított díját, már túl volt több - szép ne költészete, és zenéje éppen hogy maga­ Az immár egyértelműen a világjáró művé­ fogadtatással kísért - dalesten, ráadásul két sabb emóciókba emeli a verseket” - ad ma­ szek sorába emelkedő lan Bostridge most. évre rá - igaz, még nem szólóesten - a ran­ gyarázatot Bostridge Schumann-imádatára. áprilisban háromhetes amerikai körútja so­ gos Wigmore Hallban is bemutatkozhatott. A zseniális tolmácsolás hallatán több kriti­ rán Britten-Mozart-estjével a New York-i Ezután a Purcell Roomban sokáig emlékeze- kus egyenesen az év lemezeként aposztro­ Carnegie Hallban is áteshetett a tűzkereszt­ tes tolmácsolásban adta elő Schubert Téli fálta a produkciót. De a másik „szerelem”, ségen. De nem sokkal lapunk megjelenése utazás dalciklusát, majd a Britten-fészek Al- Schubert is mind erősebben jelen van az után, május 22-én már Salzburgba, majd deburgh híres fesztiváljára is hivatalos lehe­ egyre többet vállaló tenorista életében. Nép­ 24-én a bécsi Konzerthausba hivatalos, ahol tett, ami után már tényleg nem volt megál­ szerű dalait tartalmazó, tavaly májusban ki­ a Bécsi Filharmonikusokkal és Sir Roger lás: immáron szóló dalest a Wigmore-ban, adott CD-je mellett a Winterreisét még film­ Norrington vezényletével Händel Messiásá­ majd ennél sokkalta messzebbre merész­ re is vitték a tolmácsolásában. nak vezető tenor szólamát tolmácsolja, de kedve Lyon, Köln és Edinburgh után, ’97- A tenorista Schubert és Schumann mellett 27-én - ugyancsak a Bécs második zeneter­ ben már a frankfurti Alte Operben is megis­ korunk legjelentősebb Britten-tolmácsolójá- mének számító „koncertházban” - önálló 1merhették különleges művészetét. Eközben vá is vált. Hibátlan, fénylő lírát sugárzó éne­ dalestet is ad. zenekari esteken is vállalt fellépéseket, a há­ két többen egyenesen a legendás német te­ Lindner András rom nagy nevű angol karmester lovaggal, Sir noristáéhoz, Fritz Wunderlichéhez mérték, Simon Rattle-lel, Sir Charles Mackerrasszal, hozzátéve egyben, hogy hangjával a finom illetve Sir Colin Davisszel. pasztellszínektől a durva, kemény tolmácso­ lásig minden árnyalat megmutatására képes, Í „gyermeki sebezhetősége szívbe markoló” - írta egyik koncertje után a Sunday Times kri­ tikusa. Britten tenorhangra, kürtre és vonó­ sokra komponált Szerenádját például reper­ toárjának állandó darabjává tette, megje­ gyezve, hogy nála jobban senki sem ismerte az énekhangot, amely Britten számára min­ den instrumentumnál fontosabb volt. „Az egyik legérdekesebb az énekesi életfor­ mában a változatos élet. Egyik nap dalestre készülök, de másnap már egy zseniális ren­ I dezővel kell együtt dolgoznom, aki egy ope­ rát álmod színpadra. És én mindkettőt ked­ velem. A dalok lemezre éneklésében pedig legfőképp azt a fajta igényességet, pontossá­ got szeretem, amelyet egy-egy efféle gépi produkció keretében megvalósíthat az em­ ber” - tartja fontosnak hangsúlyozni. Az operával is megpróbálkozó Bostridge 1994- ben a Szentivánéji álom Lysanderjének sze­ Az éneklés mellett azonban úgy látszik, meg­ repében éppen a fesztiválok királynőjének maradt másik nagy szenvedélye is, az írás, titulált Edinburghban debütált operaéne­ amit jól bizonyít, hogy nemrégen újabb kesként, az Ausztrál Opera vendégjátéka so­ könyvvel rukkolt elő, az úgynevezett „Éne­ rán. ’95-ben már a Covent Garden publiku­ kesi A-Z”-vel. Ebben Bostridge mindenek­ gam. Kvintesszenciáját tekintve Schumann ma is tapsolhatott neki, amikor a Salome előtt arról vall, mit jelent számára az énekesi 1 ■ '•■•itt - ■ hivatás, de az éneklés gyakorlati szempont­ jait is csokorba gyűjti, csakúgy, mint azt, mi­ lyen érzés számára benne lenni egy opera­ produkcióban. Egy Schubertról szóló, sajá­ tos gondolatokat tartalmazó esszét is magá­ ban foglal a könyv, de helyet kap benne az énekes-szerző eszmefuttatása Mozartról és Schumannról is. „Az első dalciklus, amit va­ laha is műsoromra tűztem, éppen az ő dal­ összeállítása volt A költő szerelme címmel. Már tizenhét évesen egy iskolai rendezvé­ nyen megpróbálkoztam az előadásával, ért­ hető módon ezért is jelent számomra sokat. Különben is még hivatásos énekesi pályafu­ tásom megkezdése előtt éppen Schumann- tól énekeltem a legtöbbet, aminek termé­ szetesen az a logikusan kikövetkeztethető előnye is megvan, hogy abban a világban ér­ zem talán legfelszabadultabban otthon ma­ MUSZORGSZKIJ ^ , Borisz Godunov

I Az operai alaprepertoár manapság nem új ' művekkel bővül, hanem a fontos darabok korai-kései változatával. Szembeötlő példá­ nak elég az Idomeneo vagy a Don Carlos, újabban a „pétervári” Végzet hatalma és a „francia” Trubadúr. Nemrégen még meglepődtünk, amikor Gardiner kije­ lentette, hogy Beethoven egyetlen operája: kettő, mivel a LeonorA önálló műnek tekinti. Ma természetes, hogy a Borisz Godunov cím három, egymást követően keletke­ zett s különbözőképpen szerkesztett, hangszerelt válto­ zatot fed. A Borisz Godunov kivételes fontosságú mű, kivételes sors­ sal. Először álruhában, gazdag díszű fejedelmi palástot öltve hódított: Rimszkij-Korszakov részleges átdolgozása és csillogó hangszerelése 1908 (a Gyagilev-társulat pári­ zsi bemutatója) óta a normát jelentette a világ színpa­ dain és a hanglemezstúdiókban. Ez az 1888 és 1908 kö­ zött kidolgozott (a továbbiakban: R) variáns közel hetven éven át kiszorította az operának a szerző által javított, bő­ vített és véglegesnek tartható formáját. (Az alábbiakban: M2; elkészült 1872-ben, bemutatója ’74-ben volt.) A da­ rabot ős-eredeti, 1869-es alakjában (MII) a cári színhá­ zak igazgatósága visszautasította.

Az R verzióból 1948 és 7 8 között nyolc teljes felvételt hoz­ tak forgalomba, ezek felét soroltam az ajánlottak közé. Az utóbbi évtizedek igazolták Rimszkij-Korszakov sokszor idézett jóslatát: Ha valamikor majd úgy látják, hogy az • a 3. kép az uglicsi el­ eredeti jobb az én átdolgozásomnál, akkor az enyémet Rész Kép beszélés nélkül félreteszik, és az eredeti partitúrát játsszák. 1976 és '97 • az 5. kép iSjj sssif®|p» 1. A kolostor előtt Koronázás között az M2-ből hat „hivatalos komplett” lemez ké­ Kocsma JUklkcsIl és kb. 8 perc szült, ezeket is megfeleztem. #jj Msméwsi] bővítve A két M változatot tavaly „vegytiszta” állapotukban közös • a Blazsennij-kép kima­ albumba tette a Philips: öt CD-t háromnak az áráért! A radt Borisz halála Kirov-társulattal vették föl az ősbemutató helyszínén, Va- lerij Gergijev vezényletével. A kiadvány gyakorlatilag az 1872; 4 felvonás, 9 kép R = M2 Rimszkij-Korsza­ M l világpremierjének is számít, egy 1986-os dán rádió- kov átdolgozásában és felvétel ugyanis keverte a két M változatot. (A Philips- Felvonás Kép Kép ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ hangszerelésében doboz egyénileg megrendelhető a Universalnál.) Prolog 1. A kolostor előtt 2. Koronázás • a 3. képből általában elhagyják a cárokról A két Gergijev előadás stílusa és színvonala lényegében 1. 3. Pimen cellája 4. Kocsma szóló részt azonos; csupán két előadó nem „ismétel". Grigorij szerepe II. 5. Cári lakosztály • gyakran kiegészítik a az ősverzióban a cella- és kocsmajelenetre korlátozódik, Blazsennij-jelenettel, Ip- Viktor Lucuknak tehát körülbelül 27 perccel kevesebb az politov-lvanov 1924-es ideje, hogy bemutathassa képességeit. Folyamatosan csak III. éo ui wín gssfoSp 7o A tefltoiHÉS hangszerelésében Grigorij álom-elbeszélését hallhatjuk tőle, mégsem a szó­ iks8ft%l»XHf(k • a 8-9. képek felcse­ lam rövidsége miatt szórni háttérbe a hálásabb jeleneteket IV. 8. Borisz halála f „ fecTrexMa® o®D®oo®íf rélve is élvező „utód" mögött. Nyikolaj Putyilint a Gergijev ve­ zényelte Mazeppa, A végzet hatalma és Pikk dáma leme-

10 1999. MÁJUS ANTOLÓGIA zeiről és videokazettáiról ismerjük. (Legutóbb a Metropoli­ atal a szerepre, éneke mögött nem sejlik föl valódi élet és sa. (Hasonló hangdramaturgiai következetlenség róható tan áprilisi előadásán hallottuk mint Tomszkijt.) Azok tapasztalat. '98-ban Kocserga már előbbre tartott nála és fel a szintén kitűnő Matorin és Babikin esetében is.) egyike, akiknek megszólalásakor felkapjuk a fejünket. Ám '93-as önmagánál, ámbár az ő hangja sem hitelesíti kel­ A Dobrowen-lemez némely furcsasága ellenére is a század a sötét színű, magvas bariton a dinamikailag vagy techni­ lőképpen a drámai-történelmi tét nagyságát. Mindhá­ nagy felvételeinek egyike. Issay Dobrowenről illik tudni, kailag kényesebb szakaszokhoz érve fokozatosan veszít rom felvételnek vannak kiemelkedő közreműködői. A hogy 1936—38-ban csodálatos Hovanscsina- és Igor her­ minőségéből, „kileng” a fókuszból, bereked. Pedig Putyi- Melogyija - a cég gyakorlatában szokatlanul - nem ceg-bemutatókat vezényelt és rendezett a mi Operahá­ lin alakítása épp az olykor túlzott hangerőre, a külsőséges színházi, hanem rádióelőadást rögzített. Irina Arhipova, zunkban. Hangulatában, tablóinak színességében, drá- játékra, kitörésekre épül. Ezért sem lelki kínjait, sem halá­ Artur Eizen és Jurij Mazurok hosszú időn át szerepük első maiságában és jó értelmű emelkedettségében kongeniális lát nem érezzük valóban megrendítőnek. számú birtokosai voltak, s bármily összehasonlításból el­ remeklés ez a tolmácsolás is. (A monó hangot ellensúlyoz­ Az R-M szembeállítást közhelyszerűen a „virtuóz mester ismeréssel kerülnének ki. A Sony nagy erőssége Abbado, za, hogy a zenei rendező a maga mesterségében szintén - kirobbanó őstehetség”, illetve a „zenei szépség - drámai akinek (hogy a Füst Milán-i fogalommal éljek) látomá­ zseniális Walter Legge volt.) A felvétel különleges értéke igazság” képletekkel szokták jelezni. A Borisz Godunov- sa van a darabról, s hozzá pazar zenekara, a Berlini Fil­ Boris Christoff jelenléte. Szláv basszisták általában végig­ ban a cselekmény és a zene értelmezése szorosabb szálak­ harmonikusok, megfelelő kórussal. A lemez dísze Szergej járják a Pimen/Varlam/Borisz ranglétrát. Christoff nem­ kal kötődik a mindenkori orosz élethez, mint más törté­ Larin, alighanem a legszebb hangú és a legnemesebben csak az oroszlánrészt kérte-válialta. Mindhárom alakot nelmi-nemzeti operák a maguk talajához. A Muszorgszkij éneklő orosz tenorista a Ljemesev-nemzedék óta. Philip rendkívül meggyőzően ábrázolja, elsősorban a nagy bű­ által felmutatott igazság abban az utókorban sem vesztet­ Langridge mint karakterszínész talán a legjobb orosz nös és nagy vezeklő cárt. Igyekezett s tudott három külön­ te érvényét, amelyet mi éltünk meg történelem gyanánt. Sujszkijon is túltesz. Ramey, a másik angol anyanyelvű, böző hangvételt kölcsönözni nekik, ám a gyönyörű hang Aki látta az M2 tavalyi salzburgi előadását (nagyrészt az kevésbé otthonos e környezetben. Leiferkuszt színészi-ze­ & az egyéniség félreismerhetetlenül az övé. Aki hallgatja, Abbado-lemez közreműködőivel), nem kerülhette el, hogy nei sokoldalúsága emelte nemzetközi csillaggá. Jellem­ aligha bánja ezt. A bravúrmutatványt utánozták, ő maga kiolvassa belőle - vagy beleolvassa - a mai Oroszország ző, hogy Gergijev csapatából ugyanezeknek a szerepek­ is megismételte sztereó - de minden egyéb vonatkozásban jelenét és jövőjét. Muszorgszkij megfogalmazása termé­ nek a gazdái tűnnek ki. Vlagyimir Galuszin igen jó trón- másodrendű - környezetben. A párizsi felvételen talán ta­ szetszerűen a szikár-realista vagy időtlenné „emelt” jelké­ követelő (az említett salzburgi előadásban is), Olga Bo- karékosságból, talán kellő számú oroszul éneklő hiányá­ pes tolmácsolásokban teljesedik ki. Hozzá képest az R va­ rogyina francia és olasz szerepek után bizonyíthatja, ban mások is dupláztak: Eugenia Zareska (Marina, Fjo­ riáns - Rimszkij-Korszakov szándékaitól függetlenül - hogy az orosz repertoárban ő az igazi prima donna. A dor), Kim Borg (Rangoni, Scselkalov) és André Bielecki díszletszerű, nemritkán patetikus a romantikus-naturalis­ gyengébb pontok az egykor bőven termő, fajsúlyos orosz (Sujszkij, Bolond) mind kitűnőek. De náluk is fényeseb­ ta történelmi képeskönyvek modorában. Tendenciája köz­ basszusok helyén találhatók. ben csillog a fiatal Gedda az ál-Dimitrij szólamában. vetlenebbül szolgálhatott fájdalmas-megszépítő vagy ok­ A Rimszkij-féle feldolgozást ma már lehet mel­ A legteljesebb és leghosszabb R variánst nem sikerült CD-n tató célzatú politikai analógiákat. lőzni, a legjobb felvételeit nem! Az 1948-as Bolsoj- viszonthallanom. Az Ermler-felvétel 10-15 perccel halad­ Noha a Borisz Godunov igazi népopera, szenvedő és végül (Golovanov-Reizen) lemez az elmúlt hónapok CD-új- ja meg a Dobrowen- és a Melik-Pasajev-albumok időtar­ cselekvő (?) hőse az orosz nép, a dráma kulcsfigurája ter­ donsága. A szovjet kiadó egykor szívesebben forgalmazott tamát. Csak itt hallható húzás nélkül a cellában és a cári mészetesen a cár. Nem véletlenül címszereplő; elvárjuk, egy '49-es felvételi dátumú Boriszt Pirogowal a címsze­ teremben játszódó jelenet, illetve a két lengyel kép. Itt vo­ hogy Borisz megszemélyesítője kerüljön középpontba, repben. Mivel az összes többi résztvevő azonos, élhetünk a nultak fel utoljára egy nagy Bolsoj-gárda világhírességei többé-kevésbé a hagyományosan monumentális alakban. gyanúperrel, hogy egyszerűen kicserélték a Reizen énekel­ művészi képességük teljében. Nyesztyerenko méltó min­ A hagyomány a zseniális Saljapinra vezethető vissza, ő te részeket. A két basszista első kézből örökölte a saljapini den nagy elődhöz. Obrazcova, Atlantov és Mazurok - sze­ volt az említett, 90 esztendővel ezelőtti párizsi előadás figurát, és megőrizték a lényegét, de Pirogov nagyjából rintem - sehol sem nyújtottak többet, szebbet. Érdemük­ szenzációja. Életnagyságon felüli egyénisége, színészi megelégedett a „lenyomattal”. Az akkor 53 esztendős Rei­ ből a lengyel képek szólói és duettjei démoni tűzben, drá­ kreativitása máig példa (vagy ellenpélda). A „színjátszó zen (101 évet élt!) testesebb hangon, kevésbé külsőséges mai és vokális pompával tündökölnek. Eizen és Maszlen- vagy éneklő Borisz” némiképp erőltetett alternatívája is érzelmi alapozással, a pontosabb intonáció és hajléko­ nyikov (Bolond) is elsőrangú. őhozzá fűződik. Persze a monumentális nem tévesztendő nyabb ének révén egyénit és maradandót közölt a cárról. Összegezve: aki Muszorgszkij művét (= M2) keresi, a össze a brutálissal, a finom megmunkálás fenséges ará­ Mellette egy sor specialista ragyogott: Makszakova, Koz- Gergijev-albumot vásárolja meg! Jól jár, az áráért ráadá­ nyok között is érvényesülhet. Nem szeretjük a pontatlanul lovszkij (Bolond), Mihajlov, Nyelepp és Hanajev (Sujsz- sul az Ml -t is megkapja. A Rimszkij-vóltozatok és eltorzított hangon éneklő, netán üvöltöző Boriszt, de a kij). A szovjet cég egyébként még 1962-ben is élt a „behe­ mindegyike jó választás. Az énekesek általában igazolják sápadtan alakítót sem. Saljapin legkiválóbb utódai (Kip- lyettesítő” módszerrel: a vendégszereplő George London a nagy Alexander Kipnist, aki szerint a Rimszkij-partitúra nis, Reizen, Christoff) a követői is voltak, bár a maguk híres alakítását „ragasztották be" a nagyvonalú, értő és hálásabb feladat. Golovanov és Ermler versenyében a mű­ módján „többet" énekeltek, mint ő. precíz Melik-Pasajev albumába, „pihentetve” a tiszteletre vészi színvonal és az együttes kiegyenlítettsége a régebbi, Az ajánlott M 2 -es lemezek címszereplői becsületes mű­ méltó, de visszafogottabb Ivan Petrovot. A BMG most az a hangfelvételi minőség és a teljesség az újabb lemez ja­ vészek, de nem érnek fel a régi nagyokhoz. Vegyemyikov eredetit jelentette meg. A fő vonzerő benne a fiatal Arhipo­ vára szól. A Dobrowen-Christoff-vállalkozás pedig két ze­ jócskán túl volt már jobbik korszakán, s különben sem va. Feltűnik, hogy a legidősebb színpadi alak, Pimen szó­ nei óriás ihletett, felfokozott előadása. tartozott az első vonalba. Vanyejev viszont érezhetően fi­ lamában milyen fiatalos Resotyin kellemes, puha basszu­ Uhrman György

D á t u m K armester Bo r isz G rigorij M a r in a Pim e n V a r la m Ra n g o n i M á r k a

íéH M 1997 Gergijev Putyilin Lucuk - Ohotnyikov Kuznyecov - Philips Ml 1983 Fedoszejev Vegyemyikov Pjavko Arhipova Matorin Eizen Mazurok Melogyija* 1993 Abbado Kocserga Larin Lipovsek Ramey Nyikolszkij Leiferkusz Sony** 1997 Gergijev Vanyejev Galuszin Borogyina Ohotnyikov Kuznyecov Nyikityin Philips LP; A 3. jelenet az f&rafei1; **A Blazsén nij-jelen bővítve R 1948-49 Golovanov Reizen, Pirogov Nyelepp Makszakova Mihajlov Lubencov _ Dante 1952 Dobrowen Christoff Gedda Zareska Christoff Christoff Borg EMI 1962 Melik-Pasajev Petrov Ivanovszkij Arhipova Resotyin Geleva Kibkalo BMG** 1978 Ermler Nyeszterenko Atlantov Obrazcova Babikin Eizen Mazurok Melogyija* *LP; **A 3. jelenet húzásokkal

1999. MÁJUS 1 1 (7)tibeszámoló

A TAKÁCS ZONGORÁS T R Ó ELSŐ C D - J E Laitha-bemutató a londoni 1 Wigmore Hallban

Többszörösen is premier a Hungaroton Clas­ Lajtha oeuvre-jének viszont - a szimfóniák sic - három Liszt-átiratot és két Lajtha-opust mellett - éppen ez a legkiemelkedőbb terüle­ Lajtha és London tartalmazó - legfrissebb CD-je. Egyrészt teljes te. A CD három igen népszerű Liszt-kompozí­ Lajtha Lászlóról (1892-1963), a ze­ programja először hallható hangfelvételen, ció átiratát tartalmazza: a IX. magyar rapszódi­ neszerzőről, a Kossuth-díjas népze­ másrészt a három ragyogó tehetségű muzsi­ át (Pesti karnevál) és az Obermann völgyét a nekutatóról és annyi nagy muzsikus kus: a hegedűművész Takács-Nagy Gábor, a szerző saját átiratában, az Orfeusz című szim­ - például Ferencsik János és Tátrai zongorista Várjon Dénes és a csellista Szabó fonikus költeményt pedig a Liszt által oly Vilmos - tanáráról és példaképéről Péter ezen a lemezen szerepel első alkalom­ nagyra becsült Camille Saint-Saéns transzkrip­ ma már talán köztudott franciás-la­ mal Takács Zongorás Trióként. Igaz, már ciójában. Lisztet hegedű-cselló-zongora elő­ tinos zeneszerzői irányultsága, vala­ mint szoros kapcsolata a párizsi 1996-ban is készítettek egy közös CD-t - ezen adásban hallani meglehetősen szokatlan, de a szellemi élettel. A komponistát Lon­ Chopin igen ritkán hallható trióját játszották -, tökéletesen kicsiszolt interpretációnak kö­ donhoz is erős szálak fűzték: Georg de még nem együttesként. A Hungaroton ak­ szönhetően ínycsiklandó zenei élmény. Az Hoellering Gyilkosság a katedrális- kori felkérésének köszönhették, hogy muzsi­ igazi nóvum és egyben a hallgató számára „a ban című, a velencei filmfesztiválon kusként egymásra találtak, és e munka hatásá­ nagy találkozás” persze a két eredeti Lajtha- nagydíjas filmjéhez (melynek alap­ ra döntöttek úgy, hogy trióként rendszeresen opus: az 1928-ban íródott op. 10-es Trio con- jául T. S. Eliot verses drámája szol­ dolgoznak együtt. Azóta egyre több koncert­ certant és a két évvel későbbi op. 13-as, hege­ gált) Lajtha komponált zenét. meghívásnak tesznek eleget a legfontosabb dűre és zongorára írt Szonatina (ez a lemezen 1947-48-ban, amíg e muzsikán dol­ európai zenei centrumokban. az egyetlen duó). Két rendkívüli technikai ne­ gozott, Londonban élt családjával - Külön-külön már mindhárman irigylésre mél­ hézségű, ugyanakkor az avatott előadóknak jólétben, a legnagyobb megbecsü­ lésben. 1948-ban, bár felkínálták tó karriert tudhatnak maguk mögött. Takács- óriási lehetőségeket adó, ahogy mondani számára szerződése meghosszabbí­ Nagy, aki 1975-től 1992-ig volt a világ zenei szokták: hálás darabról van szó. A Koncerttrió tását, hazaszeretetétől indíttatva, életében igen rangos helyet kivívó (kétszer is két szélső tétele Lajtha saját megjelölése sze­ visszatért Budapestre, Váci utcai ott­ nemzetközi versenygyőztes) Takács Kvartett rint Első és Második koncert. S valóban, ver­ honába (emlékét a 79-es számú há­ primáriusa, és aki olyan művészek partnere­ senymű igényességű szólamokat hallunk, rá­ zon emléktábla őrzi). Kommunista- ként is fellépett, mint például Solti, Pauk, adásul hosszú, virtuóz cadenzákkal. A kö­ ellenes érzelmeit nem titkolta, jelle- Schiff, Rosztropovics és Kremer, jelenleg a zépső, éteri hangzású Intermezzo tétel lírai pi­ mes, gerinces emberként nem hó­ Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestere, henőként ékelődik e két erőpróba közé. Szo­ dolt be a hatalomnak. Tizennégy év­ és lakóhelyén, Genfben, a konzervatórium kás Lajtha muzsikájának technikai igényessé­ re be is vonták az útlevelét... Ez ha­ kamarazene tanszékének vezetője. Az erdélyi gére panaszkodni, hivatkozni arra, hogy egy- talmas veszteség volt a nemzetközi születésű, kiváló csellista, Szabó Péter is szá­ egy Lajtha-mű igazán magas színvonalon művészeti és tudományos világnak, mely Lajthát igen nagyra értékelte. mos verseny díjazottja, szinte a világ minden történő megszólaltatása szinte teljesíthetetle­ Például a londoni székhelyű Nem­ táján fellépett, mesterkurzusokat tart, jelenleg nül sok próbát igényel. Míves, magát valóban zetközi Népzenei Tanácsnak ő volt a salzburgi Camerata Academica és a Buda­ az egyetlen magyar illetőségű igaz­ pesti Fesztiválzenekar szólócsellistája. A legif­ gatósági tagja. jabb tag, a zongoraművész Várjon Dénes, mi­ Pauk György a Takác Az angliai kapcsolatokat m ég után megnyerte a zürichi Anda Géza-zongora- A Wigmore Hall-beli koncertet megtisztelte hosszan sorolhatnánk, onnan kezd­ versenyt, bejárta a fél világot, Liszt-díjat ka­ jelenlétével Pauk György, a Londonban élő, ve, hogy Bartók Béla éppen egy an­ pott, jelenleg évi ötven-hatvan koncertmeghí­ világhírű hegedűművész is. Kérdésemre így gol zenetudósnak, Philip Heseltine- vásnak tesz eleget, és Jandó Jenő tanársegé­ foglalta össze véleményét: nak írta meg elismerő mondatait a deként is tevékenykedik a Zeneakadémián. A - Bár igazán jól és hosszabb ideje csak Ta­ fiatal Lajtháról („Kodályon és Laj- kács-Nagy Gábort ismerem, nagyra értéke­ thán kívül nincs értékes zene­ három művész hamar egymásra hangolódott, lem mindhárom fiatal művészt, és csak azt szerzőnk”), egészen addig, hogy a már csak azért is, mert valamennyien meste­ mondhatom, ezúttal is el vagyok tőlük ra­ komponista két tudós fia közül az rüknek vallhatták Kurtág Györgyöt, Rados Fe­ gadtatva. A legnagyszerűbb kamaramuzsiká- idősebb, László, Angliában futott be rencet és Végh Sándort - ennélfogva hasonló lást hallhattuk tőlük ezen az estén. Egy zongo- kivételes karriert. (A szintén nem­ igényesség, mondjuk ki: hasonló maximaliz- rástrióban egészen mások a súlyarányok, zetközi elismertségű Lajtha Ábel mus jellemzi őket. mint mondjuk egy vonósnégyesben, ahol máig Amerikában él.) A világpremier Liszt-Lajtha-lemez szerkeszté­ döntő az első hegedűs személye. A trióban S. T. E. se okán is igazi különlegesség. Liszt életművé­ legtöbbször a zongoristáé a vezető szerep, és ben a kamarazene ritka, mint a fehér holló,

2 1999. MÁJUS Bechstein Hall - Wigmore Hall Ha kamarazenéről van szó, Londonban „a” koncertterem a Wigmore Hall. Ez a leg­ elegánsabb, a leghíresebb, a legpatiná­ sabb, a legjobb akusztikájú, de még arról is ismert, hogy különösen igényes közön­ ség látogatja. Nemcsak Angliában, de az egész világon is a legjobb kamaratermek közé tartozik. A német Bechstein zongo­ rakészítő cég építtette - Bechstein Hall néven - bemutatótermei mellett, a Wig­ more Streeten, kifejezetten zongora- és kamarahangversenyek céljára. Az 1901. május 31-én lezajlott megnyitó koncerten többek között Busóm és Ysaye játszott. Az I. világháború idején, 1916-ban, hosszas csődeljárás után felszámolták a céget, és A Takács Zongorás Trió (Takács-Nagy Gábor, Várjon Dénes és Szabó Péter) dr. Lajtha Ildikóval, a Wigmore (nevetségesen alacsony összegért) elárve­ Hali-beli koncert próbájának szünetében rezték mindenét, bemutatótermeit, irodá­ nem könnyen megadó muzsika ez, de Taká­ nagyban elősegítené, ha akadna vállalkozó a it. bútorait, na és persze rengeteg zongo­ ráját éppúgy, mint a csupa márvány kon­ csék hallhatóan nagy kedvvel győzték le a da­ kiadására, és nem kéziratból kellene silabizál- certtermet, melyet aztán 1917. január 16- rab kihívásait; nehéz lenne ennél kidolgozot­ gatni az ugyancsak sűrű zenei szöveget. án nyitottak meg újra, de már Wigmore tabb, magával ragadóbb, színgazdagabb, átél- Szerencsére a Lajtha-művek ma már sorra je­ Hall néven. tebb, a darab belső logikáját élesebben felmu­ lennek meg hanglemezen. A Hungaroton A legnagyobbak léptek fel itt, például Sa- tató és virtuózabb előadást elképzelni. Való­ két régi fekete lemez anyagát is kihozta CD-n rasate, Rubinstein, Casals, Britten, Elisa­ színűleg még a (talán túlzott) szigorúságáról (az egyiken két szimfónia hallható Feren- beth Schwarzkopf, Dinu I.ipatti, Jacque­ híres komponista is szuperlativuszokban nyi­ csikkel, a másikon kórusművek és a X. vo­ line du Pré, hogy csak néhány nevet ra­ latkozna, ha Koncerttrióját és Szonatináját eb­ nósnégyes), azóta pedig egyre újabb és gadjunk ki találomra. A Wigmore Hallban ben az előadásban hallaná. újabb felvételekkel rukkol elő: mostanában évente körülbelül négyszáz hangversenyt rendeznek. A Takács Zongorás Trió már­ Elismerésünket csak fokozza, ha megtudjuk: jelent meg Lajtha Fríg miséje (Missa in di- cius 27-én lépett fel itt másodszor, április a Koncerttriót kéziratból játszották! Sajnos ez ebus tribulationis) Záborszky Kálmán ve­ 26-án pedig már a harmadik meghívás­ is azok közé a Lajtha-művek közé tartozik, zényletével és egy összeállítás a fuvolás ka­ nak tett eleget. Ez utóbbi koncertjét egye­ amelyek nem jelentek meg nyomtatásban. A marazenéből Matuz Istvánnal. Már készül a nes adásban közvetítette a BBC rádió. mű kéziratának másolatát dr. Lajtha Ildikó, a kéthárfás kvintett és a varázslatos szépségű S. T. E. hagyaték gondozója bocsátotta a muzsikusok Három noktürn korongja. A Marco Polo cég rendelkezésére. Lajtha Ildikó óriási erőfeszíté­ pedig lassan befejezi hatalmas vállalkozását, lemezétől: Beethoven op. 1-es c-moll zongo- seket tesz azért, hogy nagybátyja oeuvre-je a szimfonikus oeuvre megjelentetését a Pé­ rástriójával indult és Schumann op. 63-as d- végre méltó módon szerepeljen a magyar és csi Szimfonikus Zenekarral, Nicolás Pasquet moll triójával záródott. A két német kompo­ a nemzetközi zenei életben. Miután reprint vezényletével. zíció keretezte a két magyart: Lajtha Kon­ kiadásban újra az érdeklődők elé tárta a ze­ Mint a művészektől megtudtam, a Takács certtrióját és Liszt Orfeuszának Saint-Saéns- nés gyermekjátékokat tartalmazó gyűjteményt, Zongorás Trió következő, ugyancsak a Hun­ féle átiratát. a Játékországot, két kompozíció kottáját is a garoton Classicnál készülő CD-jén is szerepel Lajtha Koncerttriója még sohasem hangzott megjelentette: a Hat zongoradarabét és a X. majd Lajtha-mű: a zongoranégyes (Papp Sán­ el az Egyesült Királyságban. Ez a tény foko­ vonósnégyesét. A Koncerttrió játszottságát is dor brácsaművésszel). Ha ehhez hozzá­ zottan ráirányította a figyelmet, és a hangos vesszük, hogy Várjon Dénes és Szabó Péter ünneplést hallva, a legkisebb elfogultság már készített egy közös Lajtha-Dohnányi-le- nélkül mondhatjuk: az angol közönség befo­ tangorás Trióról mezt 1993-ban, aligha kell hangsúlyozni, gadta Lajtát. Pontosabban: újra befogadta, ezt Várjon Dénes máris maradéktalanul be­ hogy e muzsikusok kiemelt feladatuknak te­ hiszen ennek az életműnek számos darabja tölti. Ezt azért érdemes kiemelni, mert ép­ kintik a méltatlanul keveset játszott magyar csendült fel a szigetországban kiváló elő­ pen ő a legfiatalabb. Tökéletes összhangban, zeneszerzők meg- és elismertetését, és teljes adók tolmácsolásában, még a szerző életé­ együtt lélegezve muzsikálnak. Szerintem odaadással szolgálják e nemes célkitűzést. ben. Akkortájt is, amikor itthon politikailag nagy jövő áll a trió előtt. Nagyon jónak talál­ A Liszt-Lajtha-CD alighanem abban is külön­ veszélyes tettnek számított műsorra tűzni... tam a program összeállítását, különösen, legesnek számít, hogy a világ egyik legelő­ A Takács Zongorás Trió nem elégszik meg a hogy a valóban gyakrabb játszottságot ér­ kelőbb koncerttennében, a londoni Wigmore Koncerttrió londoni bemutatójával és a CD- demlő Lajthát is műsorra tűzték. A Koncert­ Hallban vehette kézbe először a nagyérde­ felvétellei. Svájcban egymás után négyszer is trió kiválóan megkomponált opus, amely mű. Épp hogy csak dobozba kerültek az első eljátsszák az elkövetkező hónapokban, és to­ azonnal bevésődik az ember emlékezetébe, példányok, máris vitte őket a repülőgép az vábbra is repertoárjukon kívánják tartani. Le­ annyira meglepőek a gyors tételekben a pa­ angol fővárosba. A hangversenyre március zar, virtuóz, versenyműbe illő kadenciák, és het, hogy megtörik a jég, és végre nemcsak annyira megindító a bensőséges lassú tétel. 27-én este került sor, telt házzal és a Wigmore az évfordulókon, kampányszerűen hallhatjuk S. T. E. Hall igényes publikumának osztatlan elisme­ Lajtha muzsikáját? résével. A koncertprogram részben eltért a Solymosi Tari Emőke

1999. MÁJUS 13 I

Beszélgetés a salzburgi Pünkösdi és Nyári Játékok koncertigazgatójával

Idén is megrendezésre kerül Salzburgban a Pün­ kösdi Fesztivál, amely a húsvéti ünnepkört rend­ kívül gazdag kulturális kínálattal zárja. A szín­ házi és operaelőadáso­ kon kívül nagy számú koncertet, kiállítást, templomi és utcai muzsi­ kát talál, aki belelapoz a programba. A rendezvény sikereiről és az idei prog­ ram csemegéiről beszél­ gettünk Hans Landes- mannal, a Pünkösdi Fesz­ tivál és a Nyári Játékok koncertigazgatójával.

A nyári Ünnepi Játékokat meg­ Boréades karmestere Sir Simon Rattle, fősze­ előadást, sőt musicalt is bemutatunk, tehát szé­ előző különlegesség - amely eb­ replője Barbara Bonney. A Platée-t Mark Min­ lesítettük a játékok palettáját." A múlt évi m eg­ ben az évben második alkalommal kowski vezényli, a címszerepben Jean-Paul nyitón magyar siker is született. A Budapesti kerül megrendezésre - a Pünkösdi Barokk és Fouchécourt. Szólóestet ad David Daniels kont­ Fesztiválzenekar Fischer Iván vezetésével két Régi Zenei Fesztivál ötlete és létrehozása is ratenor, aki barokk castrato áriákat bemutató koncertet adott. Egyiken a salzburgi dómban Landesmann úr munkája. „Örülök a tavalyi si­ különleges hangfenomén (lemezéről az Mozart- és Biber-müveket, a másodikon a hí­ kernek - mondja nekem ez nagy szív­ 1999/3. számban, a 17. oldalon írtunk). A res, sziklába vájt lovasiskola gyönyörű koncert­ ügyem. Amikor a Karajan Alapítvány Baden- Messiás előadásában Sir Roger Norrington termében Wagner- és Liszt-programot adott Badenbe került, itt maradtunk pünkösdi koncer­ pálcája alatt a Bécsi Filharmonikusok, a z Ar­ elő, ami módot nyújtott a zenekar különféle tek nélkül. A z volt a z ötletem, hogy valami nold Schönberg Kórus, Sylvia M cNair, lan adottságainak bemutatására. A nehéz és bo­ mást, valami különlegeset csináljunk. Ennek a Bostridge (akiről e számunk Sztárközeiben ro­ nyolult műnek, Liszt Faust szimfóniájának mind gyönyörű barokk városnak a hangulata szinte vatában olvashatnak), Bernarda Fink, Alastair a közönség, mind a sajtó körében igen elis­ sugallja a barokk zenét sok templomával, de Miles szólalnak meg. Machaut Nostre Dame merő visszhangja volt. ez a zene nyáron kissé háttérbe szorul. Idén miséjét René Clemencic együttese adja elő. A salzburgi játékok operaelőadásai gyak­ Rameau Les Boréades című operáját mutatjuk Az Ünnepi Játékok hagyományosnak te­ ran zajlanak a formabontás szellemében. Ta­ be, és nyáron megismételjük. Óriási mű, de rit­ kinthető műsora mellett évek óta egyre na­ valy meglepetést okozott sajátos koncepciójá­ kán hallani. Egy vidám Rameau-művet - Platée gyobb teret nyer a huszadik századi és kortárs val (az ötven-hatvanas évek lakótelepi körülmé­ - koncertformában adunk elő, a Bécsi Filhar­ művészet bemutatása is. „Azt szeretnénk, nyei közé helyezett cselekménnyel) Janacek monikusokkal pedig Händel Messiása szólal hogy az Ünnepi Játékok ne csak szórakozást Katja Kabanovája. Rendezője Cristoph Mar- meg. Különféle kamaraestek is lesznek, és a nyújtson - m agyarázza Landesmann úr a szer­ thaler. A Cseh Filharmónia Sylvain Cambre- Camerata Academica is fellép. Pünkösdpén­ vezés alapkoncepcióját. - Nincs ellenünkre, ling vezetésével a leginkább rájuk szabott mu­ tektől -hétfőig tart a fesztivál, amit - reméljük - ha közönségünk jól szórakozik, de azt szeret­ zsikát játszotta. Angela Denoke énekesnő a idén is lelkesen fogad a közönség." nénk, hogy Salzburg e terület és talán Európa címszerepben nagy sikert aratott, ugyanúgy, Várható a tavalyi siker megismétlődése, hi­ kulturális centruma legyen, s az európai kultú­ mint 1997-ben Alban Berg W ozzekjének női szen világhíres művészek, és nem csak régize- rából ne csak a hagyományosat reprezentálja. főszerepében. További különlegesség volt Kurt ne-specialisták, fognak közreműködni. A Les Kiállításokat rendezünk, angol nyelvű színházi Weill Mahagonny című operájának salzburgi

1 4 1999. május bemutatója. Ritkán adják elő, mivel nehezen interpretálható színpadi darab, slágerszerű, jazzes elemekkel megtűzdelve, a huszadik század első harmadából. Brecht szövege, melynek középpontjában az anyagiasság, a pénzhajhászás, aranyvadászat, a kulturális ér­ tékek devalválódása áll, a mai világban is időszerű. Érdekesség, hogy Kurt W eill egyik „főszereplője" volt a fesztiválnak, hiszen ka­ marazenei, zenekari művei és dalai külön kon­ cert műsorát képezték. A Mahagonny bemuta­ tójához sikerült kiváló művészeket megnyerni. Kiemelhetjük Catherine Malfitanót és Jerry Hadleyt, a Mahagonny főszereplőit. Malfitano egyik dalestjén is előadott Kurt Weill-müveket, valamint Weill-énekesnőként az egykori pop­ tanze-alakításával és Marc Minkowski zenei Jelenet a Salzburgi sztár Marianne Faithfull is fellépett. irányításával. Borisz Godunovból Élményszerű volt Verdi Don Carlosának új A szimfonikus program egyik kiemelkedő rendezése. A színpadkép embertelen labirintu­ színfoltja volt az a koncertsorozat - „Beetho­ és Bayreuth felé, netán lehet ezt a salzburgi sa előlegezte a tragikus cselekményt. Herbert ven, a kortárs" címmel melynek során a Bir­ Ünnepi Játékok mind nagyobb nemzetközi te­ Wernicke sikeres Borisz Godunov- és Fidelio- m ingham i Szimfonikusok Simon Rattle vezeté­ kintélyének jeleként értékelni. Kérdésünkre rendezése után nem hagyományos módon kö­ sével eljátszották az összes szimfóniát, vala­ Hans Landesmann óvatosan felelt: a fesztivál zeledik a Don Carloshoz, míg Lórin M aazel és mint a modern alkotásokat. Az ötlet létrejöttére nem jelent konkurenciát Bayreuthnak, ahol a a Bécsi Filharmonikusok a zenei színvonalat így emlékszik vissza a játékok koncertigazga­ jegyek egy évtizedre el vannak adva. Bár a garantálták. Felújították Olivier Messiaen fő tója: „A címet együtt találtuk ki Simon Rattle-lel, Parsifal elsősorban Solti miatt jött létre, idén a művét, az Assisi Szent Ferencet. Az előadó aki Beethoven-szimfóniák mellett mai brit zene­ Trisztán kerül színpadra a játékok keretében, gárda (Kent Nagano karmester, Jósé van szerzőket is bemutatott. Azt kívánta bizonyíta­ amely várhatóan 2000 nyarán is felcsendül Dam, Dawn Upshaw főszereplők és Peter Sel­ ni, hogy a beethoveni és a kortárs zene között majd Claudio Abbado vezényletével. lars rendező fényeffektusai, képi szimbólumai, nem olyan nagy a távolság, ahogyan az em­ A két éve eltávozott Végh Sándor zeneka­ a manchesteri „Halié" zenekar és az Arnold berek gondolják. Ez a koncepció egyébként, rát, a Camerata Academica Salzburgot nagy Schönberg Kórus) hatalmas sikert aratott. A miszerint mai szemmel kell nézni az egyes mű­ becsben tartja a koncertigazgatóság. „Szív­ premier 1993-ban volt, és a közönség hama­ alkotásokat, az egész fesztiválra jellemző. Ha­ ügyünk volt, hogy a Camerata fennmaradjon - rosan az előadás megismétlését követelte. A sonló aspektusból állított össze koncertsoroza­ vélekedik erről Landesmann úr - Sikerült Roger korábban szinte teljesen ismeretlen mű látoga­ tot Schumannról Schiff András, akit büszkén Norringtont vezető karmesterként szerződtetni. tottsága fokozatosan emelkedett. Igen kompli­ tartunk számon állandó művészeink sorában. Egészen más a stílusa, de a klasszikus tradíciót kált, négy és fél órás, drága produkció. Sok Részben szólómüveket adott elő, de minden tovább folytatja. A Cameratának fontos, hogy szólistára, nagy kórusra és zenekarra íródott. koncerten megszólalt egy-egy nagy dalciklus jó karmesterekkel dolgozzon. Franz Welser- A Mahagonny és a Szent Ferenc: ez a két is, ahol a zongoraszólam ot ő játszotta." Möst, Silvain Cambreling tehetséges fiatal kar­ véglet jól illusztrálja az Ünnepi Játékok nagy Az Ünnepi Játékokon felvonult több kar­ mestereket is szerződtetjük." ivü programját az éteri filozófiától az anyagi mester-generáció és látható már az új, negy­ Végül az ez évi tervekről a következőket világ bemutatásáig. Persze az operaelőadá­ venéves karmesterek sora. A fent említett Fi­ árulta el: „N em titok, hogy a fesztivál még to­ sok sorából nem maradhattak ki Mozart mű­ scher Iván, Simon Rattle mellett említhetjük Va- vább lép a popularitás és a nagyobb néző­ vei. 1998-ban két felújítás, a Figaro házassága lerij Gergievet, aki nem társulatával, a Pétervá- szám megszerzése felé. A Varázsfuvola tavaly és a Szöktetés a szerájból szerepelt a program­ ri Operával, hanem a Bécsi Filharmonikusok­ nagy siker volt a lovasiskola színháztermében. ban - az utóbbi kissé egyedi értelmezésben. A kal játszott. Ennek a produkciónak nem ő lett Egy sátorban, mint jó értelemben vett művészi rendező, Francois Abou Salem, tunéziai szár­ volna az előadója - W agner Parsifaljáról van cirkuszban, tartottuk meg. Az ötletet az adta, mazású művész, ma Párizsban él. A Szöktetést szó -, hanem Solti György. Az ő régi vágya hogy Mozart Bécsben nem a Hofteaterban, nemcsak európai, hanem muzulmán szemmel volt az, hogy a Parsifal megszólaljon koncert­ hanem Bécs elővárosában mutatta be, Schika­ akarta láttatni. Érdekes és tanulságos interp­ szerű előadásban, de a sors közbeszólt. A neder népi színházában. Idén azt tervezzük, retáció volt, amit azonban sokan nem tartottak Gergiev-féle előadást az ő emlékének szentel­ hogy az egyik vásári csarnokot átalakítjuk a hűnek Mozart szelleméhez. Az előző évi meg­ ték. Most először hangzott el Salzburgban a Varázsfuvola előadására. Ez kockázattal jár, osztott kritikák d a c á ra idén m inden jegy elkelt. Parsifal, hiszen W agner csak Bayreuthban en­ még nem tudhatjuk, sikerül-e. Az 1999-es A zenei rész kitűnő volt Christine Schäfer Kons- gedte előadni. Ez vajon nyitást jelent W agner Goethe-évet szeretnénk zeneileg illusztrálni. Busoni Dr. Faustus című o p e rá ja először kerül itt színre, és megszólal Berlioz Faust elkárhozá­ sa is. Lórin M aazel zenei vezetésével új Don Francine Gáspár Giovanni-előadás szólal meg Luca Ronconi színpadterve rendezésében, a cím szerepben Dimitrij Hvo- a Szöktetéshez rosztovszkijjal. A program idén is kecsegtet vi­ lághírű mesterek által összeállított koncertsoro­ zatokkal: a házigazda ezúttal Pierre Boulez; de hétrészes széria várja a zenekedvelőket a reneszánsztól a kortárs muzsikáig Maurizio Pollini összeállításában." Székely György

1 999. MÁJUS 1 5 if hónap felvétele

Alexander Scriabin Le Poéme de l'extase ■ Piano Concerto - Prométhée ANATOL UGORSKI CHICAGO SYMPHONY ORCHESTRA PIERRE BOULEZ S z k r j a b i n lók hozzájuk; élénk, ragyogóra fürdetett Az eksztázis költeménye színek, ha távolról tekintek e zenei tájra. Az olvasat tisztasága lehengerlő. Mintha nem is lenne más út ehhez a zenéhez, • Deutsche Grammophon - mint a logika, a fény, a napjainkban ép­ Universal • pen agonizáló racionalitás. „Őrült beszéd, de van benne rendszer” - szoktuk idézni, de legtöbbször elfelejtjük, hogy a mondat eredeti elhangzásakor ez nem jelent mást, „Garamond úr behízelgő mosollyal előre­ mint az igazság jelenlétét egy magatartás­ hajolt: ban, egy kijelentésben. Amikor a Promé­ - Gondolom, a gnosztikusokról sem fe­ theuszán megszólal a kórus, és valaki­ ledkezik meg? Alekszandr Szkrjabin nek eszébe jut a fenti mondat, biztosan - Persze hogy nem, bár e tárgyban sok az Le Poéme de l’extase nem fog elmosolyodni. Borzongani fog, összevissza, komolytalan fecsegés. Annyi (Az eksztázis költem énye), op. 54 félni fog, és lopva körülnéz, nehogy vala­ bizonyos, hogy az egészséges okkultiz­ fisz-moll zongoraverseny, op. 20 ki észrevegye arcán azt a fagyos rándu­ P rom éthée. Le Poéme du feu lást, mely akkor jelenik meg, amikor vé­ mus mindig Gnózis is egyúttal. (Prométheusz. A tűz költeménye), op. 60 - Szerintem is - bólintott Garamond. Anatol Ugorski - zongora gigfut az agyán a gondolat: lehet, hogy - És akkor ez így elég is - mondta Belbo, Chicagói Szimfonikus Zenekar Szkrjabinnak volt igaza? A kényelmetlen­ enyhén kérdő hangsúllyal.” és Kórus, ségért ne Szkrjabint vádoljuk. Ezért egyva­ (Umberto Eco: A Foucault-inga) vezényel: laki felel: Pierre Boulez. Ő az, aki a sok­ Pierre Boulez Bizonyosan létezik az a történet, melyben szor őrült beszédnek tartott Szkrjabin-ze- Boulez és Szkrjabin találkozása a mese nében rendszert lát, s meg is tudja mutat­ természetes fordulata. Melyben a zene­ u ni. Tudja, hogy meglepő dolgokról úgy szerző Boulez és az operaházakat rob- kell beszélni, mintha a világ legtermésze­ bantgató Boulez a beavatottaknak - ok­ tesebb dolgai lennének. Homályos üzene­ kult szeánszok keretében - kettejük lelki teket nem lehet homályos nyelven megér­ rokonságáról beszél. Melyben a modem tetni. Könnyű neki - gondolná Garamond zene éthosza nem a történelem logikus lé­ N úr -, hiszen érti a homályos üzeneteket. péseként születik meg, s melyben Anton Mindig is értette. És ha valaki kajánul Webern történeti fejtegetése a dodekafó- mégis elvigyorodik annál a kórusbelépés­ nia szükségszerűségéről maga a tömény ( 0 nél - vetné közbe Belbo. Az az ember misztika. Kell, hogy létezzen ez a történet, nem szerepel ebben a mesében - monda­ hiszen mivel magyarázhatnánk meg ma­ ná szokatlanul nyeglén Garamond úr. gunknak azt az élményt, amit ma, 1999- lorittá, Szkrjabin pszichéje magánüggyé Belbónak már nem volt ideje megkérdez­ ben Szkrjabin hallgatása jelent. Számomra váljon. A darabok hallgatásában - Boulez ni, hogy milyen volt a zongorista. (Mivel legalábbis megdöbbentő volt annak a nyomán pedig előadásában - ezek a té­ Garamond nem tért ki rá részletesen, Bel­ ténynek a felismerése, hogy egy zenemű­ nyezők nem játszanak szerepet. Boulez bo nem tudhatta, hogy Ugorski igen jelen­ ről úgy válik le megírásának módja, tech­ vezényléséről, zenekarkezeléséről oly so­ tős mellékszereplője a történetnek.) nikája, mintha sohasem lett volna hoz­ kan elmondták már, hogy mérnökien pre­ Molnár Szabolcs zátapadva (elsősorban a két Költeményre cíz, kicsit hűvös, a hangzásarányok be­ gondolok). Mintha üres fecsegés lenne állításakor kristályos tisztaságra törekvő, amiről annyit beszélnek a monográfusok, az érzelgősségek elkerülése végett a mű lexikoncikkszerzők, koncertkalauzok kom- objektiven megragadható paraméterei felé pilátorai. Száz esztendőnek sem kellett el­ forduló. Bizonyára van ezekben a meg­ telnie, hogy Szkrjabin „misztikus ak­ állapításokban igazság, de ritkán hallani kordját” valóban konszonanciának hall­ arról, hogy e stílusjegyek mit tesznek hoz­ juk, s nemcsak abban az értelemben, zá vagy vesznek el egy műből. Szkrjabin ahogy azt maga a szerző is elgondolta. Ez esetében Boulez közelítésmódja egyenér­ a röpke évszázad elegendő volt, hogy a tékű a köd felszállásával. A hangok, mint művek belső, titkos filozófiai üzenete ko- lecsapódott páracseppek, ha közel hajo-

J e I m a g y ° r á z a t A teljes HUNGAROTON CLASSIC katalógus olvasható az interneten: http://www.hungaroton.hu kiváló ió közepes hallgatható hallgathatatlan

1 6 1999. MÁJUS É I a sszikus

(j) ach vagy kötelezően díszítendő helyek kb. Billentyűs művek egynegyedénél) Martins valamit csinál, persze nem azt, amit az előadói praxis, a hagyomány vagy feltehetőleg Bach csinált • Concord - Karsay és Tsa. • volna. Díszítései pianisztikus szempont­ ból, technikai kivitelezésükben csapniva­ lók, elemi szinten rosszak. Eleinte azt kí­ vántam, bárcsak soha ne díszítene, aztán A Brazíliában született Joäo Carlos Mar­ ezt a néhányat is megszoktam (ha nem tins Bach billentyűs hangszerre írt művei­ lenne, azért nem hiányozna), s végül vala­ nek összkiadás-felvételét értékelve, a leg­ mi különös, érthetetlen melankóliát kezd­ alkalmatlanabbnak a három csillag tűnik. tem kihallani ezekből a kompozíciókból. E Ezek a felvételek vagy határtalan lelke­ X darabok jellegzetes előadói manírja, hogy sedést váltanak ki, vagy merev elutasítást. Johann Sebastian Bach: Martins az egyes tételek első részét me­ Francia szvitek, BWV 812-817 Közömbösséget, amit egy langyos köz­ w gismétli (általában egy dinamikai szinttel epes fejez ki, semmi esetre sem. Az osz­ Két- és három szólam ú invenciók, alacsonyabban, fátyolosabban), míg a má­ BWV 772-801 sodik részt, bár szintén van a végén ismét­ tályzat kivételesen nem értékelés, inkább c* Das Wohltemperierte Klavier I—II. azt jelzi, hogy a recenzens középen áll. BWV 846-893 lőjel, soha. (Ha a díszítéseket és ezen Már nem mereven elutasító, már nincs Zongoraversenyek, utóbbi jellegzetességet tekintem, akkor felháborodva, de még össze-összevonja a n A-dúr, BWV 1055 gyanússá válik a korábban csak sejtett, sej­ szemöldökét, ha a hallottak kikezdik E-dúr, BWV 1053 tetett probléma: vajon milyen kottából ját­ 5. Brandenburgi verseny, D-dúr, BWV 1050 mindazt, amit ezekről a művekről tudott. Joäo Carlos Martins - zongora szik Martins? Ám ezt a sejtelmemet jobb A középen álló recenzens helyzete ezút­ mihamarább elhessegetni. Fogadjuk el tal tehát nem a pártatlanság biztosítéka, ezeket a furcsaságokat is az interpretáció inkább állapot, a bizonytalanság, a hezi­ jellegzetességeiként.) tálás állapota. Egy bostoni kritikus beszá­ Martins 1961-ben (ekkor húszesztendős) molójából tudhatjuk, hogy Martins egyik a Das Wohltemperierte Klavier előadásá­ koncertjéről sokan elmentek ugyan a val hívta fel magára a figyelmet az Egye­ szünetben, de akik maradtak, azok külö­ sült Államokban. Richard Kostelanetz nösen nagy ünneplésben részesítették a Martins interpretációját a XX. század nagy művészt. Én még nem tudom, hogy ciklusaihoz (Hindemith: Ludus Tonális, „menjek vagy maradjak”. ugyanis önmagában nem provokatív sze­ Messiaen: Vingt regards..., Cage: Sonatas Bizonyosan mennék, ha a koncert első fe­ mélyiség, távol áll tőle ez az attitűd. Való­ and Interludes, Sosztakovics: Prelúdiu­ lében Martins zongora continuójával és színű, hogy ő csak egyszerűen furcsa és mok és fúgák) hasonlította, s Bach műveit szólójával hallom az 5. Brandenburgi ver­ egy picit különös gondolkodású előadó. szinte új kompozíciókként üdvözölte. Va­ seny.. De lám milyen állatfajta a kritikus! Játéka néha annyira „Holdról jött”, hogy lóban igen erős, de a CD-n némileg már Amikor kézbe vettem Martin kilenc le­ az az ember érzése, csak a darabok kottá­ konszolidáltabb mondanivalója van Mar­ mezét azonnal megakadt a szemem ezen jával (abból is valami gyengébb ki­ tosnak Bachról. Ha tehetik, ezzel kezd­ a felvételen: a Brandenburgi verseny zon­ adásúval), de előadási hagyományával jék a Martinsszal való ismerkedést. Sze­ gorán (bár volt már ilyen, pédául Richter) nem találkozott. Szűz szem és szűz fül. möldökösszevonásban, meglepetésben, - első tételében azzal a bizarr és nagyra Ebből még bármi lehet. És lesz is. Helyen­ szívszorító pillanatokban, furcsaságokban nőtt csembalókadenciával -, s persze hogy ként igen izgalmas, újszerű interpretáció és kérdőjelekben - ígérhetem - itt sem ezt teszem fel elsőként, biztosan istente­ születik. Az invenciók világából néhány lesz hiány. lenül borzasztó lesz. S ebben nem is csa­ példát kiragadva, érdemes megemlíteni az Hegymegyi Ákos lódtam. Az A-dúr és az E-dúr concertóról F-dúr kétszólamú invenció követhetet­ még elhiszi az ember, hogy elő lehet adni lenül szélsebes tempóját vagy a B-dúr da­ zongorán, de a D-dúr Brandenburgi ver­ rab sajátos szólamértelmezését, mellyel seny? Tényleg istentelenül borzasztó. De Martins a tematikus anyagot pianissimo kí­ valamiért mégis jó. Bolhát tesz a fülbe, séretté és a lehető leglapidárisabb kíséretet miért ne lehetne (még mindig) zongorán témává nevezi ki, s ezen a furcsa funkció- ezt, ha amazokat meg igen? Versenymű ez cserén még az sem változtat, hogy így a is, az is. És persze kíváncsivá teszi az em­ darab háromnegyedrészben pianissimo bert. Más kompozícióval is megtörténhet- marad, „tematikus anyag” nélkül. A Fran­ e az, ami ezzel? Ki fog-e billenteni Martins cia szvitek előadásának érdekessége, iz­ a hagyományból, a megszokásból például galma (vagy hibája, gyengesége) a díszítet- egy kétszólamú invenció előadásával. len játékmód. Ha egyáltalán nem lenné­ A „miért ne lehetne?” kérdését feszegetem nek díszítések, akkor következetességre tovább. Provokálom magam. Martins gyanakodhatnánk, de néha (a díszíthető

1999. május 1 r i t i k a

f d h o p i n

Zongoraművek Frédéric Chopin h-moll szonáta, op. 58 Mazurkák (a-moll, op. 59/1, Asz-dúr, op. 59/2, fisz-moll, • EMI Classics • op. 59/3) Nocturne, F-dúr, op. 15/1 Scherzo, cisz-moll, op. 39 Polonéz, Asz-dúr, op. 53 Harmincnégy év - tekintélyt parancsolóan Martha Argerich (1965) - zongora hosszú idő, kivált ha olyan, pódiumon és lemezek által elért sikerekben gazdag pe­ riódust takar, mint Martha Argerich pálya­ futásának eltelt negyedfél évtizede. Peri­ ódust? Gondoljon csak bele a kedves ol­ vasó: ebbe az intervallumba beleférne Mozart, Schubert, Mendelssohn vagy ép­ pen Chopin teljes alkotói korszaka! Vagy más aspektusból nézve: körülbelül ennyi idő választja el Beethoven első „meré­ szebb” zongoraszonátáit az első Liszt-opera- Frédéric Chopin parafrázisoktól. Hogy a huszadik század­ e-moll zongoraverseny, op. 11 ban mit jelent harmincnégy év, azt még il­ f-moll zongoraverseny, op. 21 lusztrálnom sem szükséges... Vagy talán Martha Argerich (1999) - zongora az akceleráció nem érintené a művészete­ Montreali Szimfonikus Zenekar, ket? Korunkban az előadó-művészi pálya vezényel: Charles Dutoit csúcsaira érni nagyobb tett, mint bármikor korábban. De tartósan ott is maradni, ak­ kor, amikor feltörekvő ifjú sztárok áraszt­ ják el a pódiumokat és a stúdiókat egy­ aránt, amikor a századvég felgyorsult rit­ musában élő közönség új és új arcokra, benyomásokra éhes - csak a legnagyob­ hetett meg akkor - a másik kiadó hama­ rajta maradt a felvételeken, érthetetlen, bak kiváltsága. Martha Argerich többszö­ rosan publikálta ugyanazt a repertoárt - a hogy a rendező miért nem ismételtet meg rösen bebizonyította: közéjük tartozik. harmincnégy év sikerei azonban, úgy lát­ egy jól vágható részt, amelyben egy hatal­ Idén emlékezik a zenei világ Chopin ha­ szik, az üzletpolitikán is puhítottak vala­ mas basszus oktáv egy szekunddal mellé lálának 150. évfordulójáról, s ez alkalom­ melyest. Tegyük hozzá mindjárt: nagy megy (Asz-dúr polonéz). A legsikerülteb­ ból az EMI Classics igazi csemegével lep­ szerencsénkre. bek a kisebb formák, a három mazurka te meg a nagyközönséget: több évtizedes Ezt a felvételt úgy érdemes hallgatni, és a noktürn, itt szinte magától értető­ elzártság után napvilágra hozta Argerich mintha mondjuk Beethoven Kurfürsten- dően a helyére kerül minden, míg a szo­ azon felvételeit, amelyeket a stúdió alig szonátáival ismerkednénk, miután már náta első tétele, a cisz-moll scherzo és ki­ pár hónappal a Chopin-versenyen aratott kellően kigyönyörködtük magunkat a ké­ vált a polonéz lendülete meg-megtörik, győzelme után készítetett a művésznővel. sőbbi remekművekben. A kezdet indula­ az utóbbi a lenyűgöző hanghatások elle­ Az Abbey Roadon felvett anyag Argerich ta, iránya, preferenciái figyelhetők meg nére néha kifejezetten enerváltnak tűnt kizárólagos szerződése okán nem jelen­ bennük, egyfajta visszaigazolást és új né­ számomra. Összességében: az Argerich- zőpontot nyújtva a későbbi művekhez, il­ letve előadásokhoz. Jellegzetesen „argeri- chi” gyors tempók (a polonéz triója) és hirtelen gesztusok, sokkal szelídítetle- nebb és - valljuk be - nyersebb, kidolgo­ zatlanabb formában, mint azt ma ismer­ hetjük. Kicsit talán túl közel esett a felvé­ tel időpontja a versenyhez: egy mű bizo­ nyos idő után „túljátszottá” válhat egy előadó számára, el lehet képzelni, hogy alig három hónappal a versenygyőzelem után mennyire foglalkoztatta a művésznőt ez az anyag... Stúdiófelvételhez méltatlan módon egypár apróbb bizonytalanság is

8 1999. május asszikus

tenornak belépni tilos! Operakettősök

• Teldec - Warner •

rajongók úgyis felteszik a polcukra ezt a Helyénvaló cím bariton-basszus duettek­ lemezt, aki azonban a művekkel kíván hez. (Még ha pontosan lépne is be az a te­ megismerkedni, azoknak akad jobb alter­ nor... A magas férfiszólam úgyis túlzott natíva is. előnyt élvez a többiek rovására: hol a szop­ A másik korong - 1999-ből - viszont talán ránnal szövögeti szerelmi szálait, hol örök

a legellentmondásosabb Chopin-zongora- barátságot esküszik a baritonnak vagy Cimarosa: Titkos házasság, Donizetti: Marin Faliero, versenyeket hordozza, amelyekhez valaha bosszút - ellene.) Don Pasquale; Bellini: A puritánok Verdi: A pünkösdi királyság, szerencsém volt. Lenyűgöző Argerich po- Az ötletes pároslemez bizonyára kereske­ Attila, Simon Boccanegra, Don Carlos; ézise, egyéni mondanivalója ezekről a delmileg is „fizetőképes” lesz. Lévén ma Thomas Hampson - basszus, művekről nagyon megragadott, e lemez Thomas Hampson és Sámuel Ramey Ame­ Sámuel Ramey - bariton Müncheni Rádiózenekar, vezényel: Miguel Gómez-Martínez bizonyosan azon kevesek közé fog tartoz­ rika legelismertebb és -ünnepeltebb férfi­ ni, amelyeket rendszeresen újra és újra sztárjai az operavilágban, el sem kerülhet­ meghallgatok. Könnyen lehet viszont, ték, hogy pályájuk dicsőséges második, hogy sokaknak ez a fajta Chopin-játék harmadik évtizedében a kiadó megkettőzze keseként futott be. Ez máig befolyásolja már érzelgősnek hat, gondolok itt különö­ vonzerejüket. (Hogy a szakmai elismertség karrierjüket. Ramey az első világsztár az sen az e-moll koncert lassú tételére, de az és a népszerűség nem feltétlenül vág egy­ Amerikában született operai basszusok kö­ első tételben is számos hely igencsak be, arra lásd „néhány Tenor” példáját.) Gya­ zött, habár a hangterjedelme és -színe in­ egyéni ízlés dolga, hogy tetszik-e vagy nítom, hogy Hampson és Ramey magyaror­ kább basszbaritont mutat. E tekintetben te­ sem. Ami komolyan bosszantott, az a ze­ szági ismertsége elmarad más, esetleg ke­ hát ő áll közelebb a Tibbett óta sorjázó „hő­ nekari akusztika megvalósítása. Nem tu­ vésbé érdemdús társaikétól, noha a basszis­ si” törzshöz. Hampson világosabb és pu­ dom, szándékos-e, és mi az oka: a temp­ ta a 80-as években három operát is felvett hább orgánumának átütőereje kevesebb a lomi akusztika, a mikrofonozás vagy az nálunk. Esetükben Amerika mint birtokos további „ősök”, Warren, Merrill és Milnes utólagos mastering, de a zenekar néha jelző nem csupán adat, hanem minősítővé baritonjáénál. olyan valószínűdenül puhán szól (főleg a válik. Ok ugyanis pompás példányai a hét­ Mindezt nem írtam volna le, ha nem halla­ lírai zongoraszólók alatt), mint a meditáci- köznapi Amerika és annak égi mása, vagyis nám igazolva e műsorból is. Hampson ma­ ós kazetták szintetizátorai, s ezt ráadásul a Hollywood férfieszményének. Tom még gánemberi és színészi lényéből nem hiány­ ritmikus részek is megszenvedik. Jó, tu­ egy fejjel magasabb a szálfa termetű, orosz­ zik a derű, s kedves komédiásként is behí­ dom, általában fordítva sül el a dolog, de lánsörényű és -komolyságú Samnél, s egyi­ zelgő (Malatesta doktor), Ramey pedig fé­ ez már egy kissé túlzás. A zongora viszont kük sem hízott el. Nemcsak a cowboyöltö­ lelmetes és lefegyverző némelyik intrikus hitelesen és csodálatosan szól, akusztika­ zet vagy az egyenruha feszül rajtuk kifogás­ szerepben is. Alkatilag mégis a méltóság és ilag is. Elképesztően virtuóz és életteli talanul, a tökéletes világfi eleganciájával vi­ nemes tartás a legsajátabb vonásuk. Például például az e-moll versenymű harmadik té­ selik a frakkot, színes szmokingot is. Közös a 19- század egyik kedvenc indulókettősé­ tele. Fenntartásaim ellenére erősen aján­ erényeik még a soknyelvűség, az átlagosnál ben, A puritánokban, valamint a Boccaneg- lom e lemezt mindenkinek: magam igen szélesebb szerepkör és a mesterség techni­ rában, s leginkább a Don Carlos párizsi vál­ sok örömömet leltem benne. kai elemeinek fölényes birtoklása. Az indu­ tozatában, Fülöp és Posa találkozásakor. Itt Zsoldos Dávid lásuk azonban különbözött. Az 1956-ban nyilvánvaló a többszöri színházi és lemez­ született Hampson kiváló művész-pedagó­ produkciók érlelő-finomító hatása. Ramey gusok műhelyében csiszolódott gyémánttá. Attila-portréját is az rajzolta élesebb körvo­ Lotte Lehmann „unoka-tanítványa” (azaz nalúvá. Párosukat nem kell és nem lehet a egyik tanára Lehmann-növendék volt), de sugallatos egyéniségű Gobbi és Christoff foglalkozott vele Schwarzkopf is. A mint­ mívesen kidolgozott, mégis sodró erejű di­ egy évtizeddel idősebb Rameyt viszont egy alógusaihoz mérni, amint A puritánokban Pinza-lemez sodorta a pályára. Ő akkor lá­ sem halljuk viszont a bel canto aranykorát tott először operát, amikor fellépett benne! idéző Amato-Joumet kettős hangjának és Mint legtöbb honfitárs kollégájuknak, nekik énekének varázsát. A Marin Faliero részle­ is Európából kellett meghódítanuk hazáju­ tét ritkaságértéke ajánlja. A humor nem, a kat és a Metropolitant. Ramey Händel és három választott buffo jelenet minden oda­ Rossini virtuóz koloratúrszólamaival keltett adásuk ellenére is idegen e két nagyszerű feltűnést, Hampson az Hamoncourt-Pon- művész lelkivilágától. nelle duó zürichi „iskolájának” Mozart-éne- Uhrman György

1999. május 19 r i t i k a

fjj) ozart reműködésével. S ha történelmi távlatnak Hegedűversenyek kevesellhettük is a húsz esztendőt, e két CD-t hallgatva két, szinte összevethetetlenül kü­ • Deutsche Grammophon - lönböző zenei világból kapunk ízelítőt. Universal • Karajan eszménye egyértelműen a tökélete­ sen kiegyenlített, minden érdességet lekerekí­ f Beethoven tő, tükörsima hangzás. Ezzel az ambíciójával Hegedűverseny természetesen korántsem áll(t) egyedül (kü­ lönösen a maga karmester-generációján be­ • Philips - Universal • lül), s hogy mégis egyszemélyes jelképe lett ennek az „érzéki” zenefelfogásnak, leginkább annak köszönhető, hogy azt, éppen a Berlini Filharmonikusok élén, utolérhetetlenül ma­ Némi túlzással: egy történelmi és egy törté­ gas színvonalon rendszeresen meg is valósí­ Wolfgang Amadeus Mozart: G-dúr hegedűverseny, K. 216, neti felvétel fekszik előttem. A történelmi totta. A zenekar ezen a felvételen is fantaszti­ A-dúr hegedűverseny, K. 219, Anne-Sophie Mutter - hegedű Berlini Filharmonikusok, vezényel: Herbert von Karajan Anne-Sophie Mutter két Mozart-hegedűver- kus, gyakran a magára egyébként szigort senye a Herbert von Karajan vezette Berlini erőltetni próbáló kritikus sem állhatja meg, Filharmonikusok kíséretével, mely a Deu­ hogy ölébe ne ejtse a kottát, és mindenfajta az ehhez hasonló gesztusok többször tényleg tsche Grammophon „Legendary Recordings” magasabb rendű szellemi tevékenységet szü­ addig észrevétlen mozzanatokra hívták fel a sorozatában jelent meg most CD-n is. Az neteltetve el ne merüljön a hangtengerben. figyelmemet, főként a nyitótételben. Zehet­ 1978-ban rögzített felvétel az akkor tizenöt (Azt azért, hogy a basszus-, a nagybőgőszó­ mair is ebben a tételben játszik legizgalma­ esztendős Mutter a nemzetközi koncertélet­ lam kicsit sok, még ilyenkor is érzem.) A ti­ sabban, minden motívumot, felbukkanó új be való villámgyors betörésének, s egyben zenöt éves Mutter éppígy a szép hangzás figurációt máshogy próbál játszani, s eköz­ Karajannal való termékeny együttműködé­ bűvkörében él. (Vagy csak kiválóan alkal­ ben egyáltalán nem riad vissza a kevésbé sének első hangzó dokumentuma. Húsz év mazkodik?) Annak a bőséges eszköztárnak, „szép”, helyenként kifejezetten „nyeszlett” persze történelmi távlatnak kevés, Mutter melyet a nemrég ugyanitt bemutatott Beetho- hegedűhang alkalmazásától sem. Mindez va­ későbbi nagyszerű pályafutása mégis joggal ven-hegedűszonáta-felvételeken megcsodál­ lóban intenzív hallgatnivaló, bár kikerülhe­ avatja legendássá szemünkben ezt a lenyű­ hatunk, egyelőre csak kis részét aknázza ki: tetlen következményként jár együtt az első gözően érett bemutatkozást; az embert tán azt, amely nem vét a hang feltétlen simasága tétel mozaikokra hullásával, ami számomra még valami megilletődöttség is elfogja, ellen. A végtelen tudatosság, ezeknek az esz­ az ilyen nagyszabású versenyművek nyitóté­ mintha a két generációval idősebb karmes­ közöknek tökéletesen végiggondolt alkalma­ teleinek (már maguknak a kompozícióknak ter által celebrált beavatási szertartásnak zása azonban már e korai felvételeken sugár­ is) örök problémája. A második és a harma­ volna fültanúja. Thomas Zehetmair Beetho- zik a játékából. dik tétel kevesebb váratlan újdonsággal szol­ ven-lemeze szinte új felvétel (1997-es, Phi­ A Mozart-koncertekhez hasonlóan a három gál, és bár restellem, de nekem zeneileg lips), de történeti (historikus) felfogásban Beethoven-mű interpretációját is inkább a ezek tetszenek jobban. Itt egyszerűen egy ki­ hallhatjuk rajta a hegedűversenyt és a két karmester, mint a szólista látszik meghatároz­ váló hegedűs és egy jó (a berliniekkel persze románcot a „18. Század Zenekarának” köz- ni. Frans Brüggen elszántan historikus oldal­ nem összehasonlítható) hangzású historikus ról közelít, hangsúlyozottan azokat a ponto­ zenekar játékát hallgathatjuk. Ez pedig sok­ kat igyekszik kiemelni, ahol a „hagyomá­ kal kellemesebb, mint a „permanens forrada­ nyos” előadások kiegyenlítettségével szem­ lom” lázában égve kutatni az újabb és újabb ben valamilyen váratlan akcentus vár „újra­ meglepő fordulatok után, melyek közt nem felfedezésre” a partitúrában. A hegedűver­ egy egyértelmű túlkapás is akad, mint legor- senyt indító négy üstdobütés, melyet mind­ dítóbban az F-dúr románc második szólista­ untalan szinte szégyenlősen, épp csak oda- belépése, ahol is a kíséret zeneileg teljesen pöttyintve hallhatunk, számára forradalmi új­ értelmetlen staccato játékának egyedüli indo­ donság, és ennek megfelelő megszólaltatást ka az lehet, hogy így jobban hallani, hogy a érdemel. (Bizonyára az sem véletlen, hogy szorgos kutatók egy olyan forrást ástak elő, az előadók a tétel kadenciájául azt a Beetho­ amelyből az egyébként egészen kézenfekvő ven zongoraátiratából származó, hegedűre kötőív véletlenül hiányzik. utólag visszaalakított formát választották, Brüggen és Zehetmair Beethoven-felvétele amelyben az üstdob is szerephez jut.) A szándéka szerint új vonásokat keres egy jól visszatéréskor aztán ezek az ütések olyan ismert mű már klasszikussá merevedett arcán, elementárisán szólalnak meg a teljes zeneka­ tanulságos reflexió egy nagy hagyomány év­ ron, hogy egészen világosan az ötödik szim­ század alatt kialakult ízlésére. Mutter és Kara­ fónia sors-motívumának dörömbölését idéz­ jan Mozartja viszont, két évtized elmúltával is, Ludwig van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 6l ték eszembe. Töredelmesen bevallom, hogy egyenesen ebből a tradícióból lép elénk, nem G-dúr románc, op. 40, F-dúr románc, op. 50 Thomas Zehetmair - hegedű, A 18. Század Zenekara, a Beethoven-hegedűversennyel korábban válasz a normára, hanem maga a mérce. vezényel: Frans Brüggen nem találkoztam historikus előadásban, s így Mikusi Balázs

20 9 99. MÁJUS a s s z i k u s

f?)uccini takoznak ki, s érdemes észrevenni azt is, Triptichon hogy a közreműködő zenekarok (London Symphony Orchestra, Philharmonia Or­ chestra) kiváló teljesítményt nyújtanak. A • EMI Classics • Köpenyen például a főhősök között le­ zajló dráma nemcsak azért jut érvényre olyan erőteljesen, mert mindhárom fősze­ replő hangjának (az énekes teljesítmé­ Ha hinni lehet a lemezkatalógúsoknak, az nyen túlmenően is) erős a színészi kifeje­ EMI legújabb Triptichon-felvétele az ötö­ zőereje, hanem azért is mert a kísérő ze­ dik a jelenleg kapható teljes, tehát mind­ •FF nekar nem csupán háttérként szólal meg három művet tartalmazó albumok sorá­ Giacomo Puccini: A köpeny mögöttük, hanem érzelmeik, gondolataik, ban. A statisztika egyes művekre lebontva t i M ichele - Carlo Guelfi, indulataik kivitelezés szempontjából is Giorgetta - Maria Guleghina, még látványosabb: aki csak a Köpenyre •FF szinkronban tartott zenei megfelelőiként. Luigi - Neil Shicoff, kíváncsi, hat felvételből, aki az Angelica Kevésbé sikerültek Angelica nővér kórus­ U Due amanti nővéne, hétből, aki a Gianni Schiccbire, - Angela Gheorghiu és Roberto Alagna, jelenetei, melyekben olykor problemati­ tíz közül válogathat. A számok már önma­ V Londoni Szimfonikus Zenekar kus az intonáció, néha pedig a kórus és a gukban is tanúsítják, hogy Puccini három kíséret közötti tempóbeli összehangoltság A ngelica nővér: egyfelvonásosának népszerűsége töretlen, t i nem megoldott. Igen jól eltaláltak viszont s nemcsak a közönség, hanem az éneke­ Angelica nővér - Cristina Gallardo Domäs, La zia principesa - Bernadette Manca di a Gianni Schicchi ironikus karakterei, s sek körében is. Előbbi nélkül nem lenne P f Nissa, ugyanitt a csoportos jelenetek nagyobb értelme ilyen sok felvétellel elárasztani a La badessa - Felicity Palmer vokális együttesei is jól kidolgozottan szó­ nemzetközi piacot, utóbbi nélkül viszont Filharmónia Zenekar, lalnak meg. A szereplőgárdát szerencsére London Voices, Tiffin Boys’ Choir nem válogathatnánk ennyi, a legkiválóbb 0 úgy válogatták össze, hogy a legtöbb figu­ énekesekkel és karmesterekkel megszó­ Gianni Schicchi: ra megformálójának igen egyénített karak­ laltatott hanglemezből. s Gianni Schicchi - Jósé van Dam, terű hangja legyen, ezért ezek a csoportos A három CD anyagát, melyen Antonio Lauretta - Angela Gheorghiu, jelenetek sajátos élénkséget és pezsgést Zita - Felicity Palmer, Pappano irányításával reprezentatív sze­ o adnak az egész műnek. A három operá­ replőgárdát hallhatunk, 1997-ben rögzítet­ Rinuccio - Roberto Alagna, ban a szólóteljesítmények nem mindig Simone - Luigi Roni ték. Ha egyetlen mondattal kellene jelle­ v Londoni Szimfonikus Zenekar, egyenletesek, de ki kell emelnem Angela meznem ezeket a felvételeket, azt monda­ vezényel: Antonio Pappano Gheorghiu Laurettáját, Maria Guleghina d nám: éles kontúrokkal, hatásosan, olykor Giorgettáját és Jósé van Dam Gianni már-már szélsőségesen megformált Pucci- Schicchijét, melyek hangi kondíció, ár­ ni-zene bontakozik ki belőlük. Antonio nyalt formálás és kifejezőerő szempontjá­ Pappano igazán vérbő előadásokat pro­ ból egyaránt emlékezetessé teszik e felvé­ dukált, nem hagyott ki egyetlen árnyala­ teleket. Úgy tűnik, a pátoszteli, túlságosan tot, egyetlen erőteljes elemet sem, melyre érzelmes és maníros Puccini-éneklés - a partitúra lehetőséget nyújtott. Minderre megformált dinamikai skálája, s egyúttal szerencsére - kezd kimenni a divatból, s persze volt alkalma bőségesen, hiszen a reprezentálja a stúdió-operafelvételek élő ez sok szempontból pozitívan korrigálhat­ három egyfelvonásos igazán változatos előadásokkal szembeni előnyét is. Míg a ja azt a túlcsordulóan romantikus (és karakterekkel, sőt sokszor a hallgatót sok­ színpadi előadásokban sok kompro­ gyakran téves) összképet, melyet még ma koló részletekkel, érzelmi és hangulati misszum árán jön létre az ideális hangzás is sokan őriznek (őrzünk?) magukban végletekkel szolgál. Feltűnő a három (illetve az énekesek és a zenekar közti hi­ Puccini zenéjéről. kompozíció hangzásának látványosan erarchia), itt nem kellett tekintettel lenni Szitha Tünde az énekesek hangerőbeli korlátáira (hi­ szen ebben az esetben ez csak mikrofon­ beállítás és technika kérdése); a zenekari színek tehát erősebb dinamikai szintekkel is megszólalhattak anélkül, hogy az ének­ hangokat túlságosan elfedte volna a hang­ szeres együttes. Antonio Pappano Puccini-interpretációja életteli és árnyalatgazdag, de korrekt is. Tempói modoros szélsőségek nélkül kö­ vetik a dikciót, de úgy, hogy közben a karmester a zenei történések folyamatos­ ságát is képes fenntartani. A nagyobb lép­ tékű formai egységek természetesen bon­

1999. május 2 r i t i k a

Streetcar Named Desire

Mumie by André Previn (!) revin Libretto by P h i l i p Li lami amerikai lehet az. Az elkerülhetetlenül Baaed on tbe play by A vágy villamosa megvágott operalibrettóból ez a matter-of-

UfcSiRt fact közvetlenség szintén hiányzik. Mindeb­ ből talán kiderül, őszintén szólva kevéssé • Deutsche Grammophone - tartom lehetségesnek, hogy Williams drámá­ Renée Fleming Universal • Elizabeth Futral jából jó opera készüljön. Különös, hogy mi­ Ro jfif«} y iony Dean Griffey kor nem sok kortárs opera dicsekedhet le­ . Francisco Opera André Previn mezfelvétellel, a Deutsche Grammophon bi­ zalmát elnyerte ez a kezdetektől kockázatos A Streetcar Named Desire. Sokat értelmezett (utólag - szerintem - kudarcos) vállalkozás. címallegória az egyik legjobb amerikai drá­ c Egyes előadók személye valóban biza­ mához. Nyugodtan legyünk szkeptikusak, André Previn: lomgerjesztő. Renée Fleming ma az egyik vajon alkalmas-e ez a dráma és szövege az A Streetcar Named Desire legeredetibb amerikai operadíva - szerintem operaszínpadra történő adaptációra. Az iro­ Renee Fleming - Blanche DuBois lemezen a legjobb Fiordiligi -, Previn kife­ dalmi kultúra megannyi fontos darabja ke­ Rodney Gilfry - Stanley Kowalski jezetten neki írta Blanche kimerítő szóla­ Elizabeth Futral - Stella Kowalski rül operai feldolgozásra, példa és ellenpélda mát. A produkció minőségét jócskán emeli Anthony Dean Griffey is akad arra a bölcseletre, mely szerint ki­ (nemcsak csillagokban mérve) az ő szelle- 0i - Harold Mitchell (Mitch) emelkedő irodalmi alkotáshoz szükségsze­ A San Franciscó-i Opera Zenekara, mileg-érzelmileg és vokálisán is erőteljes ala­ rűen gyengébb zenei feldolgozás társul. Ha vezényel: André Previn kítása. A vadállat pólyák, Stanley szerepét U a Nagy Drámamester darabjaira gondolunk, Rodney Gilfry énekli és játssza, nem utol­ például az Othellóra és a Hamletre, azt hi­ sósorban kigyúrt izomzata miatt (fotó mellé­ szem, nem kell fejtegetni az előbbi miért, az & kelve), amely az alkotók számára - úgy lát­ utóbbi miért nem bizonyul, bizonyult alkal­ szik - elengedhetetlennek tűnt a színpadi masnak a zenei adaptációra. Az viszont megjelenítéshez. Nem igazán értem, hogy majdnem minden esetben biztos, hogy a jó ma immár felvonásokra tagolt egységeinek Stella személyiségéhez miért a lírai vagy átültetés záloga egy olyan szuverén zenei operai konvenciók szerinti dramatizálásá- light soprano hangfaj társul (Elizabeth Fut­ nyelv megteremtése, amely nem csak kü- hoz. A felvonászárások nagyot szólnak: az ral). Igaz, van benne könnyedség, még lön-külön illusztrál (hiszen sok esetben nem első végén Stella bluesnótát dúdol, a máso­ könnyelműség is, mégis Williams lecsúszott célravezető, és a szöveg kötetlenebb, a zene dik a tenor (Mitch) és a szoprán (Blanche) figurájának mélysége van, és ha már operai kötött ideje miatt technikailag megvalósítha­ patetikussá felkavart duettjével zárul - az konvenciókról esett szó, egy meleg mezzo tatlan a jó szöveg-jó zene automatikus meg­ élő felvételen hallhatóan elnyerve a közön­ tónus nagyobb kontrasztot jelentene a női feleltetése), hanem egyetlen nagyobb ség viharos tetszését -, az opera Blanche tá­ főszereplőhöz képest. összefüggésben rögziti a drámai szöveg mo- volodó alakját kísérő fojtott, töredékes Néhány szó a lemez dobozáról. Figyelemfel­ tivikáját és a másodlagos szerző arra vonat­ trombitaszólóval akad el. Az egész műnek keltő, ezredvégien korszerű design. Sötét­ kozó allúzióit. A Streetcarnak már van parti­ van egy zenei mottója, amely egyben cím szürke fotómontázs a 30-as, 40-es (?) évek túrája, és ennek szerzője maga az író, Ten­ magyarázás is. Az indító gesztus egy a reze­ New Orleansáról. A CD-tok impozáns lepo­ nessee Williams. A jelenetekre, de felvoná­ ken megszólaló homályos, búgó cluster, és rellójában, a lemez alatt is gőzhajó meg ko­ sokra nem tagolt darab dramaturgiájának ennek lecsengetése a vonósokon. Tóth Ár­ rabeli fényreklámok és legbelül Renée Fle­ fontos részei a dőlt betűvel szedett akusz­ páddal illusztrálva: „kopott sínjén villamos ming, mint kiégett déli államokbeli szépség. tikai instrukciók: a rádióból megszólal a jajdult ki a térre”. Az embléma át- meg átszö­ Hidrogénszőke haj, az ódivatú pongyola alól „Wien, Wien, nur du allein”, felnyög egy vi a darabot, főként Blanche szerelmi ka­ finoman kivillanó keblek, üres vonások. So­ mély hangolású klarinét, polkazene a távol­ landjainak elbeszéléseinél, illetve megerő­ kat ígérő kezdet. Egy ügyesen becsomagolt, ból, moll hangnemben, és szinte állandó szakolásának jelenetében hangzik fel, vagy annál kevesebbet rejtő „kompakt diszk”. aláfestésként a „blue piano”, a fekete zenész utoljára a záróképnél, ahogy a bukott hősnő Várnai Balázs hangszere, amely kifejezi az itt zajló élet mi­ arcátlanul hollywoodi fogással eltűnik a lyenségét, minőségét. Ahogy Williams írja: ködben. A zene itt-ott Coplandra, Barberre New Orleansnak ebben a negyedében min­ emlékeztet, de német zenei előd is eszünkbe dig hallani a közelben egy ilyen zongorát. juthat (Previn Berlinben született): Blanche Emiatt nem válik el többé kint és bent, a utolsó áriája a la Richard Strauss. A kísérő­ környezet és az éppen aktuális személyes füzetből tudom, hogy a szerző sokra tartja konfliktusok egybeolvadnak. Ami a darab­ Britten operáit, egyfajta mintának tekinti ban kontinuitást biztosító rendezőelv, az azokat. Ám éppen abban sikertelen Previn Previn partitúrájában elszigetelt jelenségek operakísérlete, amiben Britten valóban pél­ sora, a musicalbe illő zárt számok szen- daként szolgálhat: az angol nyelv ritmusa timentalizmusa semmiképp sem adhatja szerinti tökéletes zenei deklamáció, és en­ vissza a dráma szükségszerű eltévelyedést, nek megfelelő újfajta dallamosság. Igaz, Wil­ bukást és bomlást bemutató légkörét. Job­ liams szövege nem angol, olyannyira részle­ ban ért Previn a saját maga alkotta zenedrá- tekbe menő és konkrét, amennyire csak va­

1999. MÁJUS l ll s s z i k US

i t SOLOS 20th c. HUNGARIAN WORKS FOR FLUTE DOHNÁNYI • JEMNITZ • SZERVÁNSZKY • VIDOVSZKY SZEMZÓ • J. SÁRI • DUBROVAY • KURTÁG 4 ^ z ó l ó k GERGELY ITTZÉS ként egy kicsit bizarr, de nagyon is élő, s XX. századi magyar szerzők fuvo­ egyáltalán nem erőltetett. Határozottan az az lad arab jai érzésem, hogy Ittzés nagyon alaposan, sok­ sok lehetőséget számba véve alakította ki a művekre, illetve sorrendjükre vonatkozó • Hungaroton Classic • koncepcióját. (A CD füzetének megírását is magára vállaló Ittzés - ez újabb erény - bár alapos és informatív, e koncepciójáról keve­ set árul el.) Szemben sok, az elmúlt hóna­ Az utóbbi évtizedek magyar zeneszerzőinek pokban a Hungaroton Classic gondozásában szerencséjük volt a fuvolistákkal. Az e hang­ megjelent modern/kortárs szerzőt bemutató szerre írt kompozíciók rendre megtalálták ih­ CD-vel, Ittzés lemeze valóban friss (azaz: van letett, alaposan felkészült, a kortársi nyelvet kapcsolata a jelennel, így valamiféle relevan­ választékosán beszélő előadóikat. Ittzés Ger­ Dohnányi Ernő: Passacaglia, Jemnitz Sándor: Sonata ciával is rendelkezik), nem „régi adósságokat gely több kortárs zenei koncerten - melye­ Szervánszky Endre: Öt koncertetűd szólófuvolára törleszt”, szól valamiről, s nem csak rögzít, Vidovszky László: Versus No 2, Szemző Tibor: Wasser-Wunder ken már-már állandó vendégnek számít - bi­ Sári József: Legenda, Dubrovay László: Solo, No 8 nem csak archivál. Ez utóbbi persze annak is zonyította, hogy e néhány évtizedre vissza­ Kurtág György: Hommage a Bach, köszönhető, hogy ez az album művek he­ nyúló hagyományt folytatni kívánja. Ám a Auf! Schwung!, Doloroso; Ittzés Gergely - fuvola lyett egy előadót állít a középpontba, ami a hagyomány folytonossága csak egy azok kö­ művekre vonatkoztatva is sokkal egészsége­ zött a vitathatatlan erények között, melyek­ sebb helyzet. (Komolyan kellene már venni kel jellemezhetem ennek a CD-nek az érté­ volna gondot még két CD anyagának a felját­ végre, hogy a hanghordozó nem médiuma a két. Az első ilyen erény, amit feltétlenül meg szása sem, a darabok kiválasztását így bizto­ zenének, a zenész igen.) Ittzés nagyszerű kell említenem, az magának a korongnak a san nem a kényszer szülte. A Dohnányi- médium, hiszen ellenállás nélkül közvetít. megszerkesztettsége. A művek (részben) kro­ Szemző-Kurtág vonal nyilván sokaknak nem Esztétikai és történeti spekulációk nélkül kö­ nologikus rendben követik egymást, de ami tűnik folytonosnak (egyáltalán: létezhet-e ez zelít Jemnitzhez és Dubrovayhoz, Vidovszky- ennél is fontosabbnak látszik, az az eltérő ze­ az egyenes egy síkon?), de most már tény­ hoz vagy Kurtághoz. A tárgy érdekli maga, s neszerzői technikák, szemléletmódok egy­ ként kell elfogadnunk, hogy a CD-n e dara­ nem a róla szóló beszéd. A CD-t Ittzés Ger­ másutánisága, egymásmellettisége, linearitá- bok között akusztikai kapcsolat alakult ki. Ez gely Matuz Istvánnak ajánlotta. sa. Ismerve Ittzés repertoárját, nem okozott a kapcsolatrendszer szövevényes, helyen­ Molnár Szabolcs

{)ajtha László zőnek, azt hiszem, ez egy kicsit kevés. Tech­ Mise frig hangnemben nikai (hangminőség) szempontból is legalább LAJTHA ennyire heterogén a CD. A Mátyás-templom MISSA in diebus tribulation is (Lajtha, 1 9 8 9 ) a Nemzeti Galéria kupolaterme 1950 • Hungaroton Classic • (Weiner, 1 9 9 5 ) és a Magyar Rádió (Ránki, WEINER Romance 1 9 9 1 ) három markánsan különböző akuszti­ RÁNKI kai tér, s persze ez sem segíti a hallgatót ab­ Lament or Jesus ban, hogy felfedezze azt a gravitációs erőteret Piroska Molnár cello Ha Ittzés Gergely CD-jének egyik legfonto­ mely a három művet közös pályán tarthatná. Ágnes Polcnyi Csaba Bedc Fazekas sabb erénye a szerkesztettség, azaz az esetle­ Kár, hogy az eddig igen színvonalas Weiner- bass Szt. István Király gességek maximális kizárására való törekvés felvételek után a Románc nem egy újabb Chorus and jellemezte, akkor ez a CD ellenpéldának kitű­ szerzői lemezre került, és sajnáljuk, hogy a Symphony Orchestra Conducted by nő. Bár Lajtha és Ránki kompozícióját leg­ Lajtha-mise nem egy másik Lajtha-kompozíci- KÁLMÁN ZÁBORSZKY alább összeköti a szakrális tematika, mégis óval vagy egy más szerzőtől, de szintén az öt­ Lajtha háromnegyed órás (sok tekintetben ar­ venes években keletkezett, vallásos tematiká­ chaizáló) miséje és Ránki szubjektív hangú és jú művel együtt került rögzítésre. A legsike­ vallásosságú, alig hatperces darabja - még ha rültebb produkciónak a Ránki-mű előadása Lajtha László: Mise fríg hangnemben, „In diebus tribulationis” esztétikai értelemben a terjedelem és a hang­ Weiner Leó: Románc gordonkára, hárfára tűnik, míg a legtöbb kifogásolnivalót az inter- vonószenekari kísérettel, op. 29 ütés nem is döntő momentumok - aligha mezzóként közbeékelődött kakukktojás fel­ Ránki György: Jézus panasza egymáshoz illő művek. De ezt még akár el is vétel, a Weiner-románc hagyja maga után, s Bede Fazekas Csaba - basszus Szent István Király Oratóriumkórus, fogadhatjuk, ám mit keres Weiner gordonká­ nemcsak a helyszíni neszezés miatt. A mű Szent István Király Szimfonikus Zenekar, ra és hárfára írt Románca e két kompozíció könnyed súlytalansága sajnálatos módon faj­ vezényel: Záborszky Kálmán között? A rejtélynek egyetlen (nem elfogad­ súlytalanságba csap át. Lajtha miséjéről ez az ható) magyarázata van: a szólistákat kísérő előadás tisztes képet nyújt, vázlatosnak egyál­ vonószenekar nyilván a másik két darabban talán nem nevezném, de a határozott kontú­ mán és a Szent István Király Szimfonikus Ze­ is közreműködő Szent István Király Szimfoni­ rok megrajzolásával, a darab szellemének, ér­ nekar adósunk maradt. kus Zenekar tagjaiból állt össze. Közös neve­ zésvilágának megragadásával Záborszky Kál- Molnár Szabolcs

1999. MÁJUS 2 ^|)ernstein színűleg Bernstein is elkerülhetetlennek Kaddish szimfónia érezte a partitúra revízióját, melyet 1977- ben végre is hajtott. Ez, a szerző végső kéznyomát őrző változat került most • Erato - Warner • hanglemezre. Az Erato a Francia Rádió énekkarát, gyer­ mekkarát és szimfonikus zenekarát mél­ tán tartotta alkalmasnak a kompozíció A Kaddish alcímű III. szimfónia ősbemuta­ megszólaltatására. Karmesterként fiatal és tójára Tel-Avivban került sor 1963 decem­ briliáns technikájú japán dirigenst állítot­ berében. A Bernstein-darab műfaja: prog­ c tak a monumentális együttes élére: Yuta­ Leonard Bernstein: ramszimfónia. A szopránszóló, a tételek Harmadik szimfónia (Kaddish), ka Sado hazai diplomájának megszerzése hasonló elrendezése s az egyes szakaszok Chichesteri zsoltárok után Bernstein és Ozawa tanítványául sze­ közvetlen megszólító jellege világosan utal Joseph Mills - fiúszoprán gődött, s 1989-ben megnyerte a nagy hírű arra, hogy a mű formailag és spirituálisán Karita Mattila - szoprán besanyoni karmesterversenyt. A mostani Yehudi Menuhin - narrátor Gustav Mahler II. (c-moll) szimfóniájából felvételen azonban, úgy tűnik, az interpre­ a Francia Rádió Gyermekkara táplálkozik. Ez utóbbiban egy alt szólista - karigazgató Denis Dupays, táció legfontosabb kérdéseiben nem ő, fordul közvetlenül az Úrhoz és közvetle­ a Francia Rádió Énekkara hanem a hangmérnökök döntöttek. A ze­ nül a hallgatóhoz. Bernstein „hőse”, a nar­ - karigazgató: Frangois Polgar, nekari effektusok, a finoman fogalmazott rátor csak annyi időt kér a Teremtőtől, Francia Rádió Filharmonikus Zenekara, hangszeres vagy énekszólók, valamint a vezényel: Yutaka Sado hogy a halotti imát, a Kaddisht végig­ kórus monumentális vagy éppen furcsa és mondhassa, az ő saját imáját, amit más ti bizarr megszólalásai mintha külön térben, nem mondhat el helyette. A kórus, a gyer­ egymástól függetlenül jönnének létre. mekkar és a szólista eredeti nyelven, hé­ u Akusztikus összerakós játékról van szó, berül, illetve arámiul dicsőíti az Urat, míg a amelynek sterilitásához hozzájárul az is, monológ, melyet felvételünkön Yehudi hogy a narrátor szövegét másfél évvel ké­ Menuhin tolmácsol angolul, nem más, mint sőbb egy drezdai stúdióban vették rá a az „örök” tékozló fiú, az Atyával szembe­ „zenei alapra”. Az összbenyomás ennek szálló, majd hozzá mindig visszatérő em­ ellenére sem kellemetlen, ám inkább ze­ ber fájdalmas és személyes kiáltása. A nagy nés rádiómonológnak nevezném, mint ön­ hegedűművész és humanista igen vissza­ törvényű szimfóniának. fogottan tolmácsolja a néha a szentségtö­ várvány, a híd Isten és Ember között. A Yehudi Menuhin utolsó felvételeként a le­ rés határáig elmerészkedő szöveget. Tar­ hatvanas évek elejének embere a világ mez nyilván bekerül a halhatatlanságba. tózkodik minden pátosztól és túlzástól. megváltoztathatóságának örömmámorá­ Kellemes ráadást is kapunk: a jól ismert Ember és Isten viszonyát intellektuálisan ban élt, s vette a bátorságot, hogy ő kí­ Chichester Psalms ú) előadását, mely a kó­ és prózában fogalmazza meg, ez a legna­ náljon új szövetséget a „saját képére és rus remek teljesítménye, s a valószínűtle- gyobb különbség Mahler érzelmi magasfe­ hasonlatosságára” újraalkotott Istennek. A nül gyönyörű hangszínű oxfordi kisfiú szültségével szembeállítva. technikai (és társadalmi) haladás szivár­ szereplése miatt tartalmasán tölti ki a ren­ Közös metaforája viszont a végső kérdé­ ványa volt ez az új híd. Korhoz kötött il­ delkezésre álló időt. sekkel szembenéző két darabnak a szi- lúzió - mondjuk, ma szkeptikusan. Való­ Zala Szilárd Zoltán l a s s z i k u s

Les Mystéres de la Naissance World by GAZDA, LENDVAY, J . SÁRI HOLLÓS, SZŐLLŐSY, DUKAY LISZT FERENC CHAMBER ORCHESTRA, BUDAPEST Leader JÁNOS ROLLA Conducted by PÉTER GAZDA 4 ) is/t Ferenc Kamarazenekar hagyományos formai keretet, a pre­ A születés titkai klasszikus vonós divertimento jellegze­ tes, háromtételes képletét tölti meg mo­ dern és eredeti tartalommal. Hasonló je­ • Hungaroton Classic • lenség figyelhető meg Hollós Máté dal­ lamközpontú Omaggiójában (No 1, a Szeged, 1991) is, amelynek alapja a ba­ rokk triószonáta-modell. Sári József Bár a Liszt Ferenc Kamarazenekar pálya­ Fosszíliák című, a hetvenes évek köze­ futásának harmincöt éve alatt mindvégig pén született ciklusa tizenkét miniatűr­ a Corelli és Bach concertóitól Bartók Bé­ ből épül fel, extrém játékmódok alkal­ la oeuvre-jéig ívelő „klasszikus” reperto­ mazásával. Gazda Péter önéletrajzi ihle­ árt helyezte hanglemezfelvételeinek és Lendvay Kamilló: Musica la dolce, Sári József: Fosszíliák, tésű, virtuóz programzenéje, a Les mys- koncertprogramjainak középpontjába, Hollós Máté: Omaggio No 1, Szőllősy András: III. Concerto, téres de la naissance (A születés titkai) Rolla János együttese nem zárkózott el a Dukay Barnabás: Fölizzás a tüzekben, szabályos sortechnikára (Reihe); Dukay Gazda Péter: A születés titkai II. világháború után keletkezett kompo­ Barnabás Fölizzás a tüzekben című no- Liszt Ferenc Kamarazenekar zíciók megszólaltatásától sem. Legújabb koncertmester: Rolla János, vezényel: Gazda Péter nettje sajátos tematikus-motivikus fej­ CD-felvételük - amellyel az Eratónál, a lesztőmunkára épül; Szőllősy András Teldecnél, az EMI-nál és a Sony Classi- 1969-ben befejezett és az akkor még calnál tett „kitérő” után visszatértek a Sándor Frigyes vezette Liszt Ferenc Ka­ Hungarotonhoz - az elmúlt három évti­ dűművész egy-egy darabját bemutató al­ marazenekarnak ajánlott III. concertója zed hazai kamarazenekari terméséből ad bum hiteles és teljes képet ad-e harminc pedig ma már klasszikus értékű alkotás. keresztmetszetet. év magyar zeneszerzésének legfonto­ A zenekar játékát ezúttal is az elmúlt évti­ Nehéz megítélni, hogy az öt „hivatásos” sabb szimfonikus törekvéseiről; az azon­ zedekben megszokott érzékenység és komponista - Lendvay Kamilló, Sári Jó­ ban vitathatatlan tény, hogy a válogatás összecsiszoltság jellemzi - a technikai zsef, Hollós Máté, Szőllősy András, Du- gondos, körültekintő, kellően szerteága­ perfekció és a muzikalitás megkönnyíti a kay Barnabás valamint a zenekar kor- zó és sokrétegű. Lendvay Musica la dol­ befogadást. társzenei „felelőse”, Gazda Péter hege- ce című, alig négy éve keletkezett műve Retkes Attila

DIGITAL STEREO BCD 31810 MICHAEL HAYDN ( kawok# SYMPHONIE £>------FROM THE 1780s í/7 ichael Haydn bathelyi zenekar az eredeti írásmóddal C apella Savaria ON PERIOD INSTRUMENTS Négy szimfónia mindössze szombathelyi nősténykecské­ P ál Németh nek fordítható. Talán nem ártana ezen változtatni. • Hungaroton Classic • A mostani produkció, az együttes nevé­ nek írásmódjához hasonlóan „elviselne” kisebb korrigálásokat, ugyanis a négy szimfónia felvételében olyan bántóan ha­ A nehéz időket élő szombathelyi régize- mis fafúvós- (legtöbbször oboa) állások ne-együttes, a Capella Savaria új CD-fel- maradtak, amelyek megnehezítik, hogy vételre vállalkozott. Ezúttal Michael Haydn Michael Haydn kellemes muzsikáiban el­ négy, az 1780-as évekből való szimfóniá­ mélyedjünk. Egyedül az utolsó, d-moll ját szólaltatták meg Németh Pál irányításá­ hangnemű zenekari mű emelkedik ki a val. Bár nem tisztünk az együttes magán­ többi közül, mondanivalójának az eddigi­ életét firtatni, mégis, ez az időszak talán ekhez képest mélyebb tartalmával, ám eb­ M ichael Haydn: Szimfóniák alkalmas lehet egy régi, apró és bántó hi­ ből az előadásból hiányzik a képzelőerő, Capella Savaria ba kijavítására: a Capella Savaria név már a fantázia teremtő hatalma. Az Allegro vezényel: Németh Pál teljesen közismertté vált a magyar zene­ brillante titokzatos bevezetője például szeretők számára, nem véletlenül, hiszen igen hatásos muzsika, bár Mozartéihoz ez az együttes számos úttörő felvételt, kü­ korántsem hasonlíthatnánk. sorok közé olyan megjegyzés is, amely a lönleges alkotások megszólaltatását tud­ A CD-kísérő szöveg Gyenge Enikő tollából d-moll szimfónia Presto scherzante fináléját hatja magáénak. Ám a névválasztással saj­ származik, aki Mozart zsenijétől megitta- démoni karakterrel ruházza fel. Sajnos Mi­ nos gondok vannak, hiszen az udvari kis­ sodva Michael Haydn kompozícióit a mo­ chael Haydn e darabja fényévekre van az együtteseket hajdanában cappellának zarti hatalmas szimfóniatriásszal veti össze. ördögi muzsikáktól, de Mozarttól is. (sic!) és nem capellának hívták. A szom­ Talán ennek „köszönhetően” kerülhetett a Bősze Ádám

1999. MÁJUS f r c h í v u m

A Window in Time Rachmaninoff performs Bach, Chopin, Mendelssohn, Paderewski, (Válogatás Rachmanyinov Schubert, cégnél, ma sem ismerjük a felvétel pontos Tchaikovsky, gépzongora-felvételeiből and others technikai részleteit. A gyártási folyamat­ A technological nak csak a végeredménye áll rendelkezé­ Technológiai áttörés breakthrough in recreating sünkre, ebből kell rekonstruálnunk az a gépzongoratekercsek music roll performances újraélesztésében egykori felvételt minél pontosabban fel­ realized by idéző hangzást. Wayne Stahnke Maguk a tekercsek 15-20 méter hosszú, 5-15 perc zenei anyagot tároló perforált, • Telarc - Karsay és Tsa. • majd felcsévélt papírszalagok voltak. Minden hanghoz külön lyuk tartozott, s mivel a szalag egyenletesen futott a szele­ Több szempontból fantasztikus CD ez. Ti­ „A Window in Time, Sergei Rachmaninoff” pek zárását, illetve nyitását irányító, fura­ pikus esete annak, amikor a szerény, átla­ Rachmanyinov Bach, Chopin, Mendelssohn, tokkal ellátott léc előtt, a lyuk hossza gos külső mögött jóval átlagon fölüli telje­ Paderewski, Schuherl, Csajkovszkij és mások meghatározta a leütendő hangot, annak sítmény rejlik, mennyiségben és minőség­ müveit játssza. pontos időtartamával együtt. Ha a papír A rekonstrukció Wayne Stahnke munkája. ben is jóval több, mint ami egy szokvá­ eltakarta a lyukat, zárva volt a szelep, ha nyos CD készítésében fekszik. egy épp odaérő lyuk szabadon engedte a Wayne Stahnke-nak valóban sikerült a CD cas évek elejéig (a hanglemez és a rádió levegőt, kinyílt, s ez egy utasítást jelen­ címében ígért áttörés. Ezentúl át kell érté­ szélesebb elterjedéséig) élte a gépzongora tett. További lyuksávok szolgáltak a pe­ kelnünk a gépzongoráról alkotott elkép­ virágkorát, azután nagyon hamar feledés­ dálok vezérlésére, illetve a dinamika kó­ zeléseinket. meg kell szabadulnunk eluta­ be merült. Nagyjából százezer címet szám­ dolására. Utóbbit hallatlanul szellemes sító előítéletünktől, és zenei szempontból lálnak a különböző tekercskatalógusok a módon oldották meg: a tekercs két szélén kielégítő, sőt élvezhető forrásként kell ke­ gépzongorakorszak két és fél évtizede általában öt-öt lyuksor vezérelte a dina­ zelnünk a gépzongora-felvételeket. Ahhoz, alatt. Az igazán jó minőségű, dinamikai mikát szabályzó szelepeket, és tized má­ hogy megértsük a felvétel értékét, némi árnyalásra képes tekercs típusok listája is sodpercnyi pontossággal meghatározta a háttérmagyarázat szükséges. tízezer fölé emelkedett. A tekercsgyártó hangok leütésének erejét. A jobb készülé­ A művészi játék reprodukciójára képes cégek nagy súlyt fektettek a kor legkivá­ kek mindezt fokozatmentesen tették. gépzongora 1904-ben kezdte pályafutását lóbb előadóinak megnyerésére, így ma­ Mindössze egyetlen korlátja volt a dina­ a freiburgi Welte cég jóvoltából. Ekkor lá­ radt fönn például Debussy, Mahler, Grieg, mika reprodukálásának, az éppen egy­ tott napvilágot ugyanis az a pneumatikus R. Strauss, Bartók, Dohnányi és persze szerre leütött hangok (azaz akkordok) di­ (tehát áramforrás nélkül, tisztán mechani­ Rachmanyinov zongorajátékáról számos namikáját csak a basszus és diszkant tar­ kus úton is működtethető) lejátszó szerke­ fontos dokumentum. (Mahlertől például tományok között lehett megkülönböztet­ zet, amely a zongorajátékot dinamikai ár­ nincs is más felvétel). ni, a szűkebb akkordok csak megütésük nyalatokkal együtt tudta visszaadni. A kö­ A zenei anyagot őrző tekercsek története átlagerejét adták vissza, a bennük szerep­ vetkező években több tucatnyi európai és évtizedekkel korábbi időkre nyúlik vissza, lő hangokét külön-külön nem. amerikai cég kezdett hasonló elven mű­ de igazi, zenei szempontból is értékelhető A 60-as években megindult eddigi lemez­ ködő szerkezetek gyártásába, és ontották történetük 1904-ben indult. A felvételi el­ kiadások úgy történtek, hogy egy többé- a hozzájuk való tekercseket is. A harmin- járás szigorú ipari titok volt valamennyi kevésbé restaurált gépzongorán lejátszot­ ták a tekercseket, s abból mikrofonnal hangfelvételt készítettek. Az eredmény „A század legnagyobb zongoristájá­ csak elvétve volt kielégítő, egyrészről SERGEI GREAT nak” akusztikus felvételeiből ad bősé­ azért, mert szinte teljesen feledésbe merül­ RACHMANINOFF [PIANISTS tek a gépzongora beszabályzásának apró OF THE 20 th CENTURY ges válogatást a Philips Great Pianist of the 20th Century című sorozatának technikai részletei, amelyek pedig döntő­ Rachmanyinov-CD-je, melyet külön en befolyásolták a felvételek minőségét, Éí; nem recenzálunk. E CD kiemelkedő másrészt a lejátszó szerkezetek eleve bizo­ produkciói közé tartozik Chopin b- nyos torzító hatással voltak a zenei para­ moll szonátája, Schumann Camaval- méterekre, mindenekelőtt a dinamikára. A kilencvenes évtized elején merült fel ja (szerencsére nem csak részletek­ annak a lehetősége (a számítástechnika ben), valamint Rachmanyinov szá­ fejlődésének és elérhetővé válásának mos kompozíciója. Bár ebben az al­ eredményeként), hogy a gépzongora- BEETHOVEN / CHOPIN kalmi rovatban csillagokkal nem ér­ RACHMANINOFF / SCHUMANN tekercseket számítógépes feldolgozás és tékeltük e felvételeket, recenzenseink analízis után talán jobb eredménnyel lehet öt csillagot adtak volna. megszólaltatni. Ekkor jelentek meg a haj­ A szerk. dani gépzongorák modern leszármazottai az ún. „disklavier”-ok is. Ezek hagyomá-

1999. MÁJUS II s s z k u s

nyos zongorák, amelyek kalapácsaihoz fi) aderewski kis érzékelőket, valamint elektromágnese­ Great Pianists ket építenek. A zongora a kalapácsok mozgását számítógépbe rögzíti, s azt, akár manipulálva is, az elektromágnesek segít­ • Philips - Universal • ségével vissza is tudja játszani. Ennek a zongorának a billentyűit éppúgy „szellem- ujjak” mozgatják tehát, mint a századelő pneumatikus gépzongoráiét. Theodor Leschetizky igencsak megütkö­ E sorok írója is kísérletezett azzal a Zene- zött, amikor a művészkarrierre áhítozó Ignacy Jan Paderewski Chopin, Liszt, Schubert, tudományi Intézetben, hogy az ott talál­ Paderewski tanárául választotta őt: a ne­ és saját zongoraműveit játssza ható gépzongoratekercs-gyűjtemény érté­ ves bécsi magántanár - egykor Carl kesebb darabjait egyszerű optikai eljárás­ Czerny tanítványa - úgy vélte, hogy az sal (scanneléssel) mintegy lefényképezve, akkor 24 esztendős, zeneszerzéssel és számítógépbe olvassa, s egy speciálisan zongoraoktatással foglalkozó Paderews­ zurkáit, ha bebizonyosodna, hogy Cho­ erre a célra írt program segítségével a ze­ ki sosem lesz igazán úrrá technikai pintől nem is állt oly messze a modoros neileg értelmes, MIDI formátumú adatok­ problémáin. előadásmód?) ká alakítsa. Az így nyert MIDI-file-t azu­ Leschetizky végül persze beadta a dere­ Láthatja az olvasó, mi sem könnyebb, tán már akár szintetikus úton, akár diskla- kát, s a pedagógus Paderewskiből korá­ mint Paderewskit rossz színben feltün­ vierral le lehetett játszani. így ki lehetett nak talán legnagyobb hatású zongora- tetni, különösen, hogy ehhez modoros­ küszöbölni a hagyományos lejátszó szer­ művésze vált, de az utóbbi húsz-har­ sága mellett gyakori félreütései, a dara­ kezetek hibáit, ritmikai bizonytalanságait, minc év előadói stílusán nevelkedett ze­ bok eredeti szövegének megváltoztatása dinamikai korlátozottságát. Például né­ nehallgató - hétpecsétes titokként őriz­ (Asz-dúr prélude, Esz-dúr nokturne) és hány, csak Amerikában fellelhető Bartók- ve ítéletét - szíve szerint Leschetizkynek a hangszínskála - korabeli felvételtech­ felvételt lehetett így újra megismerni, épp adna igazat; mégis az utolsó pillanatban nikai hiányosságokkal csak részben ma­ a szóban forgó CD készítője, Wayne visszahőköl, s inkább „unikumot” mond, gyarázható - szegénysége is elegendő Stahnke jóvoltából. miközben „elavultat” gondol, vagy „ér­ alapot szolgáltat. Azt azonban mégsem Visszatérve a Rachmanyinov-CD-re, nem dekeset”, amikor Paderewski manírjaival állíthatnánk, hogy a felvételek mellett túlzás azt állítani, hogy messze ez a leg­ szembesül. Skizofrén helyzet. Korunk álló évszámok (1911-1930) érdekeseb­ jobb gépzongora-átjátszás, amit valaha is engedelmes gyermekeiként úgy tartjuk, bek, mint maguk a felvételek, hogy te­ készítettek. Stahnke lényegében az előbb hogy az autenticitás mindenek fölött áll, hát a Philips által összeollózott CD nem ismertetett számítógépes módszerrel dol­ de a „családfája” által bizonyíthatóan hi­ több puszta kordokumentumnál, hiszen gozott, és a felvételekhez a feltehetően teles Paderewski Chopin-felvételeit hall­ Paderewskitől a zongorázással kapcso­ legjobb disklaviert, a Bösendorfer cég gatva visszakozni kényszerülünk. Nem latos legalapvetőbb kérdésekre kapunk 290SE jelzésű zongoráját használta. Az akarjuk elhinni, hogy hiteles lenne Pa­ lefegyverző választ. Példának okáért a eredmény - a régebbi gépzongoraleme- derewski favorizált előadói eszköze, az zenei hangról kiderül, hogy alkotóele­ zek ismeretében - lenyűgöző. Tiszta, rit- tudniillik, hogy az együtt mozgó szóla­ mei közül három - a hangerő, a hang­ mikailag pontos, dinamikailag differenci­ mokat rendre polifonizálja, az egyenle­ hosszúság és a hangszín - csupán déli­ ált, a tempókat precízen megválasztó, tes ritmusképieteket, bőven kimerítve a báb. Látatlanban is irigylésre méltó az a egyáltalán nem gépies a hangzás, ponto­ rubato fogalmát, szétzilálja, a nyújtott mozgáskultúra, amelynek segítségével sabban a zenei élmény, amelyet a CD ritmusokat pedig kisimítja; mintha a ma- Paderewski elhiteti velünk (gisz-moll nyújt. Mert már eddig is voltak szépen zurkáknak, keringőknek és noktürnök- etűd, Asz-dúr etűd), hogy a legato való­ szóló gépzongora-CD-k, de a zenei ele­ nek létezne egy ismeretlen szövege, di legato (holott az a hangszer természe­ mek ilyen tökéletes felidézése még senki­ amelyet Chopin rossz prozódiával zené- téből adódóan csak illúzió lehet), hogy nek sem sikerült. Természetesen a számí­ sített meg, és amelyet Paderewski hiva­ a crescendo nem lépcsőzetes, hanem tógépes eljárás és a nagyszerű zongora áll tott kiigazítani. Ki tudja, Paderewskit ta­ egyenletes dinamikai fokozást jelent, és a dolog hátterében, de Stahnke évtizedes lán zavarta e darabok egyszerűsége; s hogy a hangszín nem a szólamok arány- gyűjtőmunkája, szakértelme nélkül a felté­ valóban, az összetettebb, illetve alapo­ változásainak függvénye, hanem kizáró­ telek megléte mit sem ért volna. sabb technikai felkészültséget igénylő lag a billentésé (Desz-dúr prelude). És ami Rachmanyinovot illeti, a gépzon- darabokban sosem modoros, sosem Lehetne még azon keseregni, hogy ez a gora-CD alapján csak azt tudom ismételni, próbálja túlzott deklamálással, ritmikai mozgáskultúra kiveszett, és visszavá­ amit a korábban megjelent akusztikus fel­ eszközökkel gazdagítani a chopini fak­ gyódhatunk abba a korba, amelyben vételek alapján sejteni lehett, és Kocsis túrát, amelynek eredményeképp viszont huszonnégy évesen is indulhatott még Zoltán többször is nyilatkozott néhány év­ a hallgató sokkal inkább érzi népi ihle- nagy ívű karrier - a legfontosabb mégis vel ezelőtt: „Rachmanyinov volt a század tettségűnek az Asz-dúr etűdöt, mintsem inkább az, hogy Leschetizkynek nem legnagyobb zongoristája.” az a-moll mazurkát. (De vajon szívünk­ volt igaza. Mácsai János be zárnánk-e Paderewski Chopin-ma- Szvoren Edina

19 99. május 2 7 « • m • • Mint azt olvasóink észrevehették, a Gramo­ fon a többi mellett igyekszik ízelítőt adni a y u t o legfrissebb világzenei lemezkínálatból is. A Tiszta forrás címkével ezentúl azokat a le­ G mezeket ajánljuk figyelmükbe, melyeket ki­ magasló művészi minőségük vagy forrásér­ tékük miatt minden gyűjtő polcára melegen ajánlunk.

tibeti nép 1959-ben lezajlott, a kínai el­ nyomás elleni felkelésének negyvenedik évfordulója alkalmából a Tibetet Segítő Társaság Aáltal megrendezett Tibet-hét kapcsán látott napvilá­ got a Gyütö - Szakrális énekek című kiadvány. A felvétel a tibeti buddhizmus rituális zenéjéből ad ízelítőt a gelugpa (sárga süveges) egyházhoz tarto­ zó Gyütö tantrikus kolostor hazánkban járt szerze­ teseinek előadásában. A tibeti buddhizmus - Tibet sámánisztikus ősvallá­ sának, a bönnek, a Buddha tanának, illetve a szin­ tén indiai eredetű tantrikus hagyománynak sajátos ötvözete - a művészeteket elsősorban a koncentrá­ szabályok szerint zajló áldozatok, melyek megnyit­ pet játszik a világ múlandóságának belátása, a vál­ ció és az elmélyedés eszközének tekinti, minek ré­ ják az utat a tudatfeletti létállapotokba. A szigorú­ tozásnak alávetett dolgokhoz ragaszkodó tudat vén a hétköznapi, csapongó tudatállapotot megha­ an szabott műfaji keretek támaszul szolgálnak a béklyóinak eloldása és az adott pillanatra összpon­ ladva, az ember felkészülhet a legfőbb igazság be­ kontempláció ösvényén, segítségükkel rend teremt­ tosító éber tudatosság megteremtése. Ezt a célt szol­ fogadására. A rituális műalkotások pontosan meg­ hető a lét-örvény zavaros kavargásában. gálja a gondos munkával elkészített homokmanda- határozott, nemzedékről nemzedékre öröklődő A lámaizmus rituális művészetében kitüntetett szere­ lák és vajszobrok megsemmisítése a megfelelő fel-

ét olyan formációt jegyez a zenészszak­ ma és a közönség íratlan zenetörténete, Remember Shakti amelyeknek a nevéhez a világzene látványos fel­ Klendülése, legmagasabb szintű megvalósítása kap­ csolódik. Mindkettőnek milliónyi követője akadt, de működésük nyomán az etnikus zenék sok, ad­ dig rejtett szegmense is hamarosan tömegek ér­ deklődésére tarthatott igényt. Az egyik az Oregon, amelynek jelentőségét lapunk kritikáinak szerzői is Z aW r tU issaim szinte egyöntetűen vallják. A másik a '75-ben ala­ kult Shakti, John McLaughlin indiai zenészeket fog­ ■ V B d a * ” lalkoztató akusztikus gárdája, amely három lemezt V inayakran* Remember Shakti adott ki, és az első világviszonylatban elért sikert H a r i p r a s a d PolyGram jelentette a táblás Zakir Hussain és a hegedűs Lakshminarayana Shankar számára. A most meg­ c t i a u r a s s a jelent dupla CD felállása némileg változott: McLau­ ghlin őszinte sajnálatunkra megvált akusztikus hangszerétől, amelyet külön ehhez a formációhoz építettek számára, és a kényelmesebb elektromos hangzást választotta, Shankar helyett pedig Harip- rasad Chaurasia közreműködik a bánszuri nevű indiai fuvolán. A most megjelent lemez kompozíciója, McLaughlin jellegzetes retrospektív stílusához híven, felölel múl­ csendül fel. A The Wish című darab pedig a Promi- zó album tradicionális rágaelöadással indul mint­ tat és jelent egyaránt. Kiemelkedik a Lotus Feet, se-on szerepelt, akkor a szitáros Nishat Khannal egy fél órában, itt McLaughlin nem is játszik. A McLaughlin szerenádja, amely az első Shakti-leme- együtt, Hussain és Trilok Gurtu ütőskíséretével. Chandrakauns éjféli rága rövid Aláp, Dzsor és két zen volt hallható - ezúttal talán még megejtőbben A mostani, kivételesen hosszú tételeket is tartalma­ Gat tétellel, Chaurasia rendkívül muzikális tol- ajánló rítus elvégzése után. A zene jellegénél fogva (finomság és időbeli megnyilvánulás) kiváltképp al­ Casa de (a trova kalmas az említett folyamatok véghezvitelére. A felvételen különböző istenségeknek (átírva: Ma- hákála, Guhjaszamaja, Sákjamuni) szóló, illetve felszentelő púdzsákat (imádságokat) hallhatunk. A tibeti liturgikus zene alapeleme a szent szövegek kötött ritmusú recitálása, ám emellett különböző ütőhangszerek (drilbu - bronzcsengő, rölmo, szil- nyen - cintányérok, rnga - dob, damaru - homo­ kóra-alakú dob) és fúvósok (dung kar - kagylókürt, gya ling - oboa, kang ling - lábszárcsont trombi­ ta, dung csen - hosszú réztrombita) is megszólal­ nak, bizonyítva, hogy a tibeti kultúra több forrás­ ból táplálkozik: a mély hangfekvésben elhangzó ének ősi, sámánisztikus elemekből építkezik, a két koponyacsészéből készült damaru az indiai Siva- kultuszhoz kapcsolódik, a kagylókürt pedig Vais- nava-hatásokat mutat. Dicséretes szándék vezérelte a Tibetet Segítő Tár­ saságot és a Fonó Recordsot, amikor kiadta ezt a hanganyagot, amelyet 1997-ben élőben vettek fel a Fonóban, ám végezetül Karátson Gábor szavai vo­ natkoznak és kívánkoznak ide, melyeket a Tibet-hét nyitónapján, a Csenrézi homokmandala elkezdése előtt mondott: „Talán jobb lenne, ha soha nem lát­ hatnánk mandalát, mert az azt jelentené, hogy Tibet világtól elzárt kolostoraiban minden rendben van." Fíarmati Gábor Casa de la trova Detour/Erato - Warner

agyon érdekes zenei csemegére számíthatnak azok, akik szeretik a latin muzsikát, és meghallgatják ezt a lemezt. A Casa de la tro­ mácsolásában, Zakir Flussain tablákíséretével. jel­ va népzenei gyűjtés, amelynek az adatközlői nemegyszer száz évnél is lemző a kettejük gyakori párbeszéde, Hussain idősebbek... Ez már önmagában is különleges jelleget ad az anyagnak. visszatérő dallamszerű játéka a tablápár mélyebb A név, melyre a lemezeim utal, tulajdonképpen egy kultúrintézmény-sze­ dobján (baya): ezek pár évtizeddel ezelőtt még el­ rűség neve Kubában, olyasmi, mint nálunk voltak annak idején a fonók. képzelhetetlenek lettek volna a hindusztáni tradíció Ide gyűltek és gyűlnek össze az emberek ma is egy kis közös zenélgetés- zenéjében. Külön tanulmányt érdemelne a második re. Ez a szokás vidéken indult útjára a múlt század végén, és egészen lemez első, 63 perces darabja (Mukti), amelynek Flavannáig terjedt. Ma minden egyes negyedben vagy városkában van majdnem az egész második felét a két ütőhangsze­ casa de la trova. Itt jönnek össze az emberek mindennap, mindenki fog res „szólópárbaja" képezi. Érdekes, hogy míg Flus­ egy-egy hangszert, vagy énekel, és csak improvizálnak. Hogy miről szól­ sain tobzódó, iskolákat és stílusokat zseniális módon nak ezek a dalok? Szinte kizárólag a szerelemről: ilyen módon adnak ötvöző virtuozitása az indiai klasszikus zene jövőjére szerenádot egymásnak ezek az öregurak és hölgyek, tanúbizonyságát nézve is fontos tanulságokkal szolgál, addig partne­ téve annak, hogy a szerelem mennyire nincs korhoz kötve és mennyire rének, a nem kevésbé tehetséges T. H. Vinayakram- nem csak a fiatalok privilégiuma. Néhány előadóból legenda született, nak gathamjátéka archaikusabb módon, sokkal in­ kiknek improvizációit lejegyezték vagy megőrizték. Több későbbi világ- kább mesterei szellemében zajlik. sláger ilyen rögtönzések útján keletkezett, hogy csak egyet említsünk a A kétségtelenül sokoldalú, bő anyagot felölelő albu­ Besa me mucho című örökzöld Velasqueztől. mot ajánlhatjuk mindazoknak, akik szeretnék megis­ Ez a lemez ezekből a dalokból gyűjtött össze egy csokorra valót, amit merni a Shakti fúziós zenéjének gyökereit, hiszen az öreg nénik és bácsik adnak elő eredeti guaijra, son, bolero, guaracha rit­ összehasonlítás érdekes következtetésekhez vezethet musokban. Bátran ajánljuk ezt a lemezt mindenkinek, aki a mai latin ze­ a keleti és a nyugati zenefelfogós kapcsán egyaránt. ne kialakulásának egy korai, archaikusabb stádiumába akar betekintést H. Magyar Kornél nyerni, annak a korai stílusnak az ütemeit felidézni, amelyekből a mai la­ (K öszönöm SZ. P.-nek a lemez elemzéséhez nyújtott tin muzsika is kialakult. tanácsait.) Takács Márton u d a p e s t i Fesztiválzenekar

A BudApESTÍ F esztíváIzen

az 1 9 9 9 / 2 0 0 0 - es sz

március 26. Brahms/Bartók /Sarasate/Wagner hét nagyzenekari hangverseny a Zeneakadémián vasárnap 19h45 Akiko Suwanai/Cheryl Studer Zeneakadémia Fischer Iván november 6. Csajkovszkij/Liszt/Prokofjev A bérlet ára 9900/6800/4000 Ft szombat 19h45 Ránki Dezső Zeneakadémia Vaszilij Szinajszki november 19. Dvorák/Beethoven péntek 19h45 Richard Goode Zeneakadémia Fischer Iván november 5. Csajkovszkij/Liszt/Prokofjev december 18. Mahler/Bruch péntek 19h45 Ránki Dezső /Bloch/Bruckner Zeneakadémia Vaszilij Szinajszki szombat 19h45 Borisz Pergamenscsikov december 17. Mahler/Bruch Zeneakadémia Fischer Iván /Bloch/Bruckner Borisz Pergamenscsikov december 27. Schubert/Mozart/Dvorák péntek 19h45 Zeneakadémia Fischer Iván hétfő 19h45 Emmanuel Pahud Zeneakadémia Fischer Iván december 26. Schubert/Mozart/Dvorák vasárnap 19h45 Emmanuel Pahud január 29. Brahms/C. Franck Zeneakadémia Fischer Iván szombat 19h45 Ida Haendel Zeneakadémia Claus Peter Flor február 25. Beethoven/Sosztakovics péntek 19h45 Franki Péter február 26. Beethoven/Sosztakovics Zeneakadémia Rudolf Barsaj szombat 19h45 Franki Péter Gubajdulina/Bruckner Zeneakadémia Rudolf Barsaj április 21. péntek 19h45 Gidon Kremer április 22. Gubajdulina/Bruckner Zeneakadémia Fischer Iván szombat 19h45 Gidon Kremer A bérlet ára 9900/6800/4000 Ft Zeneakadémia Fischer Iván

A bérlet ára 14 000/9500/5700 Ft FmcsAy^báRUT három nagyzenekari hangverseny a Zeneakadémián, ORMÁNdV'bÉRlET 1 három kamarazenekari Haydn/Mozart-hangverseny a próbateremben öt nagyzenekari hangverseny a Zeneakadémián szeptember 24. Webern/Beethoven szeptember 25. Webern/Beethoven péntek 19h45 Fischer Iván szombat 19h45 Fischer Iván Zeneakadémia Zeneakadémia október 9. Mozart/Haydn/L. Mozart szombat 1 8h Szűts Péter november 18. Dvorák/Beethoven Próbaterem /Budapest Fesztivál Kürtkvartett csütörtök 19h45 Richard Goode Hamar Zsolt Zeneakadémia Fischer Iván február 5. Mozart/Stamitz január 28. Brahms/C. Franck /Weber/Haydn péntek 19h45 Ida Haendel szombat 1 8h Szatmári Zsolt/Vajda József Zeneakadémia Claus Peter Flor Próbaterem /Juhász Barna/Kovács János március 18. Schönberg/Berg/Beethoven március 17. Schönberg/Berg/Beethoven szombat 19h45 Alessandro Marc péntek 19h45 Alessandra Morc Zeneakadémia Marek Janowski Zeneakadémia Marek Janowski

999. MÁJUS EltAR bÉltlETEi Kedves Közönségünk, Mulatságos leírni azt a kettes számot, amely a szezon Z O N b A IN második évszámát indítja. Mintha az 1999-2000-es sze­ zon különösen jelentős lenne, befejezés, újraindulás, ha­ tárvonal, válaszút, valami ilyesmi. Vagy lehet, hogy március 25. Brahms/Bartók ugyanolyan év ez is, m int a többi? / Sarasate/Wagner 1600 körül óriási változás történt. 1599 szilveszter éj­ szombat 19h45 Akiko Suwanai/Cheryl Studer szakáján kevesen tudtak arról, hogy néhány firenzei mű­ Zeneakadémia Fischer Iván vészetkedvelő nemesember társaságot alapított, és felta­ április 15. Mozart/Haydn lálták a monodiát, a kísérettel előadott egyszólamú ének­ lést, énekbeszédet. így született meg a madrigálok évszá­ szombat 1 8h Nagy Miklós/Oláh Gyöngyvér zada után Peri, Caccini, Monteverdi új műfaja: az opera. Próbaterem Héja Domonkos 1700 nem volt erős határvonal. Bach tizenöt éves volt, A bérlet ára 8800/6600/4400 Ft Stradivari sok hegedűt készített, virágzott az olasz kaszt­ rált énekesek művészete, Magyarországon virágénekeket énekeltek és tárogatót fújtak. DoRÁTÍ'bÉRlET ) 1800 nagy változást hozott. A néhány évvel korábbi három nagyzenekari hangverseny a Zeneakadémián, francia forradalom véget vetett annak, hogy a zene az három kamarazenekari Haydn/Mozart-hangverseny a próbateremben L j arisztokráciához és az egyházhoz kötődik. Gluck, Rameau, Haydn, Mozart operáit felváltotta a szeptember 24. Webern/Beethoven hatalmas népszerűségű Rossini-kultusz. A harmincéves péntek 19h45 Fischer Iván Beethoven zsenialitása széttörte a régi formákat: a zene Zeneakadémia Beethoven után már nem a rendről szólt, hanem érzé­ sekről, ösztönökről. Megszületett a romantika. Az arisz­ október 10. Mozart/Haydn/L. Mozart tokráciát szolgáló zenész helyet adott a független mű­ vasárnap 1 8h Szőts Péter vésznek. Megszülettek a sztár előadók: az ördögi Pagani­ Próbaterem /Budapest Fesztivál Kürtkvartett ni, a virtuóz Liszt Ferenc. Hamar Zsolt 1900 a világvégéről szólt, amelyet Mahler fogalmazott február 6. Mozart/Stamitz meg szimfóniáiban, Spengler, Niet sehe és Kari Krauss írá­ vasárnap 18h /Weber/Haydn saikban. Még néhány év, és valóban minden régi érték Próbaterem Szatmári Zsolt/Vajda József összeomlott: Picasso absztrakt képeket kezdett festeni, /Juhász Barna/Kovács János Schönberg eldöntötte, hogy vége a tonalitásnak. Új uta­ kat keresett mindenki: Bartók és Kodály a magyar fal­ március 17. Schönberg/Berg/Beethoven vakban, Sztravinszkij és Gyagilev a művészeti formák péntek 19h45 Alessandro Marc megújításában, Freud a lélek gyógyításában, a szocialis- Zeneakadémia Marek Janowski ták-kommunisták a társadalom gyökeres megújításá­ március 25. Brahms/Bartók ban. A kulcsgondolat a „modern"-ség lett, a változás, /Sarasate/Wagner amely végre véget vet a poros, idejétmúlt 19. századnak. szombat 19h45 Akiko Suwanai/Cheryl Studer Es mi lesz most? A „huszadik zene” fogalma persze más Zeneakadémia Fischer Iván lesz egy-két éven belül: eddig azt jelentette, mai zene, nemsokára azt fogja jelenteni: az előző, sokat kísérle­ április 16. Mozart/Haydn tező, tévutakkal teli század zenéje. Izgatottan várjuk a vasárnap 1 8h Nagy Miklós/Oláh Gyöngyvér 21. század zenéjét. Próbaterem Héja Domonkos Biztos, hogy a zeneművészet néha észrevétlen fejlődése A bérlet ára 8800/6600/4400 Ft többet el fog árulni a kor szellemi változásairól, mint bármi más. Nem tudjuk, mit hoz ez az ezredforduló, de A bérleteket május 6-tól a BFZ titkárságán (V., Vörösmarty tér 1 VI. ha lesz változás, annak első jeleit a koncerttermekben emelet. Tel.: 317-6841), május 25-től pedig az alábbi jegyirodákban is fogjuk érezni. Jöjjenek minél többen! megvásárolhatja: • Vigadó Ticket Service (V., Vörösmarty tér 1. Tel.: 327-4322, fax: 317-6557) Üdvözlettel • Filharmónia Budapest Kht. (V., Mérleg u. 10. Tel.: 318-0441, 318-0281) • Fortissimo-5 (VI., Nagymező u.19. Tel.: 302-3841, fax: 302-3842) • Zeneakadém ia - június 17-ig, majd a nyári szünet után szeptem­ ber 1-jétől (VI., Liszt Ferenc tér 1. Tel.: 342-0179)

J ü 1 A Zeneakadémia nagytermében A hangversenyek este fél nyolc órakor kezdődnek

„A” bérlet „B” bérlet 1999. november 12., péntek: 1999. november 1 3 szombat: MRT Szimfonikus Zenekar Gulyás Dénes és Vigh Andrea

1999. december 3-, péntek: 1999. december 4., szombat: Bartók Vonósnégyes Amadinda Ütőegyüttes

1999. december 21., kedd: 1999. december 23-, csütörtök: Forrás Karácsonyi hangverseny Karácsonyi hangverseny Nemzeti Filharmonikusok, vezényel: Kocsis Zoltán Händel: Messiás

A hangversenysorozat és a Forrás Zenei Klub főtámogatója a Magyar Villamos Művek Rt., médiaszponzora a Népszabadság

Jegyárak 600, 800,1200,1500, 2000,3000 Ft, bérletárak: 1500, 2000,3000,4000, 5000, 8000 Ft. A jegyek megvásárolhatók a Zeneakadémia jegypénztárában 10 órától 21 óráig. Tel.: 342-0179 A bérletvásárlás utolsó napja: V 999. október 22., péntek

A Forrás Zenei Klub tagjai 30% kedvezménnyel válthatják meg jegyeiket és bérleteiket kizárólag a Zeneakadémia jegypénztárában. Tel.: 342-0179 o b i Kb o n n c c e é r t K f t A klubba való belépés díjtalan. Traveling Miles

• Blue Note - EMI-Quint • in túl kalandozókat. Wilson szerint „a nép ke­ ményen megütött négyet akar és húzós tempót, ami nem volt ilyen pregnáns az utóbbi idők le­ mezein". Olyan lemez született, melyen egy ki­ ég a mai lemezmarketing buldó­ vételével minden darab remekmű, az album zerhatékonysága mellett is ritka, egészében véve mégsem az. Hét dal származik Dgy egy lemez megjelenését ennyi­ Miles különböző korszakos együtteseinek reper­ re megelőzi a híre. A felfokozott várakozás an­ toárjából, melyek közül az eredetileg instrumen­ nak is köszönhető, hogy Cassandra már a stúdió­ tális darabokhoz Wilson írta a szöveget, négy munkák megkezdése előtt egy koncertsoroza­ pedig eredeti kompozíció, köztük a címadó. ton, 1997 decemberében nyilvánosságra hozta c Mik voltak a kiválasztás szempontjai, és ho­ az anyagot. Élőben szerette volna próbára ten­ Lonnie Plaxico - bőgő gyan alakult ki a nagyon egyéni hangszerelés? ni, mielőtt végleges formát ölt. A több mint egy Marvin Sewell - gitár Wilson megküzdött az anyaggal, de végül elér­ O évig tartó lemezkészítést egy világturné is tarkí­ Kevin Breit - gitár te, hogy minden darabot „otthonossá" tudott totta, melynek során egy verkvideó is készült a Eric Lewis - zongora tenni a maga számára, magát tudja hozni álta­ \A Jeffrey Haynes - percussion Traveling Miles előkészületeiről. A lemez mégis luk. Bársonyosan fátyolos hangján történetet Marcus Baylor - dob más: „A Time After Time albumverziója úgy jött km.: mesél, mint egy különösen céltalan road movie létre, hogy hagytam a fiúkat körbe-körbe játsza­ Regina Carter - hegedű emlékező narrátora, és körülveszi magát az ni az akkordmenetet, lássuk mi jön ki. Kimentem Steve Coleman - altszaxofon eredeti módon kiválasztott hangszerekkel, gitá­ a szobából, és egy teljesen új Time After Time- Olu Dara - trombita rokkal, ütőkkel, hegedűvel, vibrafonnal, száj- Stefon Harris - vibrafon ra érkeztem vissza." harmonikával. Egy intellektuális utazáson va­ Dave Holland - bőgő Cassandra Wilson az utóbbi évek sikereivel ve­ £ Rodney Kendrick - zongora gyunk, a szövegértés elengedhetetlen részvételi zető helyet vívott ki generációja körében. A Angelique Kidjo követelmény. Hangszerszóló alig van a leme­ New York Times szerint nincs hozzá hasonló az Pat Metheny - gitár zen, csak háttérjáték, töltögetés, a groove for­ amerikai zenében. Nem engedhette meg magá­ Doug W amble málása. Néha egy-egy hangszer kicsit előbbre nak, hogy beálljon a sorba egy Tribute to Miles jön, motívumokat játszik, mint Joni Mitchellnél opusszal. Miles Davis nyilvánvalóan kiemelke­ vagy Pat Methenynél. Cassandra saját szerze­ dő inspirációforrás számára. „Miles soundjá- ményei egyébként kettőjükre emlékeztetnek. „A ban van valami nagy erő, valami nagyon férfi­ legnagyobb élvezetet a Miles Runs The Voodoo as, de ugyanakkor nagyon bensőséges, szinte -Ö Down adta a munkában. Ez csak egy funky nőies. Mindent felölel. Zenéje mindannyiunkhoz vamp." Ez a Bitches' Brew-ról választott darab szól a való élet szintjén. Művészetét mindannyi­ e vezeti be és zárja az albumot. Az egyetlen, ami unknak értékelnünk kell. Én ezt tudatosan te­ gyorsabb, mint az eredeti, a többi mind hang­ szem." Vajon a több mint öt évtizedes, szerteá­ súlyosan lassúbb tempójú, nagyon laza a beve­ gazó, állandóan változó Davis-életmű minden zető változat funky wah-wah gitározással, míg állomására vonatkozik ez az elkötelezettség? \A a repríz afro-etno duett egy joruba nyelven „Tulajdonképpen Miles Davis indította el utamat éneklő énekesnővel. Ezután a saját darabok a zenében a Sketches Of Spain lemezzel, amit \A csörgedeznek, közéjük simul a Time After Time. apám gyűjteményében találtam... Az emberek Ez a blokk dalciklus hatású, kicsit egysíkú így félnek Miles bizonyos korszakaitól, és ha ra­ együtt, hiába változnak a tempók. Pedig min­ i d gaszkodsz a legtermékenyebb időszakokhoz, den szám csodálatos külön-külön. akkor érezheted magad biztonságban." Cas­ És itt jön a vízválasztó, a Seven Steps To Hea­ CJ sandra környezetében sokan felhúzták szemöl­ ven, az egyetlen mainstream jazz a lemezen, és döküket, amikor megtudták, hogy Davis minden a gyenge pont. Pedig az énekesnő tisztában korszakához hozzá akar nyúlni. Bennem ez in­ volt a nehézségekkel, kétségei voltak saját tech­ kább izgatott várakozást ébresztett, de most, mone, Joni Mitchell vagy Sade, kikkel sok közös nikai képességeit illetően. Van itt egy virtuóz he­ miután többször gondosan végighallgattam az vonásuk van. Joni Mitchell már sokszor megmu­ gedűszóló, mely inkább Stephane Grappelli albumot, magam is a szemöldökráncolók közé tatta, hogy mindent tud a jazzről, és képes azt modorában, mintsem az album stílusába simul­ tartozom. a legmagasabb színvonalon művelni, de ő nem va pereg, és van hihetetlenül üres, a darabot kö­ Az excentrikus jazzéneklés korszaka után, Steve jazzénekes. Cassandra Wilson megmutatta, zépszerűvé silányító dobolás. Coleman csapataival a nyolcvanas évek köze­ hogy mindent tud a főikről, a bluesról, a show Ami viszont a Seven Steps utón sorakozik (Some­ pétől az utóbbi évek olyan albumaival, mint a bizről, ő viszont egyértelműen jazzénekes, aki day My Prince Will Come, ESP, Tutu, Blue and New Moon Daughter, Cassandra a szuverén, a nem akar a műfaj mások által meghúzott hatá­ Green), az elmondhatatlan, leírhatatlan. A le­ kategóriahatárokon átívelő amerikai dalszerzők rai közé szorulni. Az is tudható, hogy az orto­ mezt így mindenkinek okvetlenül ajánlom, leg­ és énekesek sorába emelkedett, olyan elődök és dox jazzvilág, amely meghatározó elem a le­ feljebb nem fogják mindig végighallgatni. kortársak közé, mint Billie Holiday, Nina Si- mezpiacon, árulónak tekinti a műfaj vélt határa­ Szigeti Péter

1 999. MAI US < r i t i k a

Szabados György Szobadcs Gvöigy ♦ Diese1 "Dudás Mitóy ♦ Roscoe M

Jelenés

• Fonó • kolja, mert nem ő játssza a főszólamot. Jól eltolók­ nak érzem, hogy Szabados György végig a zene­ karra koncentrál, csak indokolt esetben használja p u „másik hangszerét" - a zongorát - szólisztikusan. äji Ifi ohn Coltrane álma volt egy turné a Ebben a darabban például csak a tizenhetedik világ távoli tájain, ahol olyan helyi percben szólal meg a zongora. A zenében tör­ ^ zenészekkel játszhat, akik maguk is az ténő fordulat után a hegedűs önmagának való fe­ elmélyült zene mesterei. Az álom nem valósult 4 "Ax b lelgetését nagyon jónak érzem. Mintha egyszerre meg, de Roscoe Mitchell - aki fiatalkorában ma­ két hangszert hallanánk! A darab második része ga is játszott Coltrane-nel - az életrajzi film végén teljesen más, mint az előző (hangulat, téma és a együtt játszik Assaona derviseivel, egy Mexikó ál­ makám elv használata szempontjából is), csak az Szabados György - zongora, regölés, lambeli vallási közösség zenészeivel. építkezés módja ugyanaz. A befejezés meglepő: Roscoe Mitchell - altszaxofon, mint egy minimálzenei unisono! Roscoe azóta is keresi a kapcsolatot azokkal a ze­ Dresch „Dudás" Mihály - szaxofonok, nészekkel, akik a zene legősibb rétegéből táplál­ és basszusklarinét, Nem véletlen, hogy a lemez címadó kompozíció­ koznak. (Songs in the Wind című művében példá­ Kovács Ferenc - hegedű, trombita, ja a Jelenés. Szabados az alkalomra komponálta ul Steve Sylvester bikaüvöltéssel és szélvándorlás­ Benkő Róbert - bőgő, Sík Sándor István király című drámájának szöve­ sal működik közre.) Mintha abban hinne, hogy - Baló István - dob, ütők, gére. Mindenféle megközelitésben a legjobb da­ Geröly Tamás - ütők a világ keletkezéséhez hasonlóan - a zenei osztó­ rab a lemezen. A szöveg, Szabados éneke, a kí­ dás is egy ősrobbanás következménye. séret bőgő-zongora kvint-ostinatója rendkívül drá­ Ezért nem véletlen, hogy amikor 1994 őszén meg­ maivá teszi a zenét. A regölésből ismert jókíván­ hallgatta a MAKUZ zenekart, üzent Szabados ságok itt nagyon sötét színben tűnnek fel, szinte Györgynek, hogy szívesen játszana velük. félelmetes vészjóslatok. A feszültséget csak fokoz­ A terv az 199ó-os Őszi Fesztiválon valósult meg, za a darab további menete, az izgatott, bőgőosti- melynek koncertfelvétele a Jelenés című lemez. natóra épülő rubato főtéma, majd a zongoraszó­ Roscoe fellépése a MAKUZ zenekarral az ember­ lót követő drámai kavalkád. Az ebből kialakuló, ben önkéntelenül is a különféle gyökerekből táplál­ I ismétlődő háromhangos kíséret már-már szvingrit- kozó zenék közös és eltérő vonásainak keresése mikát kap, melyben Dresch Mihály „körlégzéses" miatt kelti fel a kíváncsiságot. Az Art Ensemble of v\ technikájú szaxofonszólója .jelenti a csúcspontot. Chicago (ami Roscoe zenekarából alakult és az Ezt követi a darab - és az egész lemez - legki­ AACM-hez kapcsolódó elképzelésekből nőtt ki) ze­ emelkedőbb része. Ez az, amiért érdemes az egé­ O néjében is felfedezhetők free, New Orleans-i, afri­ szet végighallgatni újra és újra. Roscoe fuvallatra kai elemek, Szabados pedig főleg a magyar gyö­ emlékeztető altszaxofonszólójáról beszélek, ami - ö kerekből táplálkozik, amiket sajátos eszközökkel remek ráérzését bizonyítja a kompozíció monda­ dolgoz fel. Kompozíciói - annak ellenére, hogy nivalójának kifejezésére. Erről írja Szabados: rájuk süthetjük a „free" jelzőt - rendkívül kidolgo­ « 5 „Roscoe olyan dolgokat regölt megrázó szólójá­ zottak, próbaigényesek. Ez keltette fel bennem a ban az égre tekintés középkorából, mintha ma is másik oldalról a kíváncsiságot. Roscoe-val a zene­ -Q onnan üvöltene, ma is benne élne. Olyanokat, kar csak az előadás előtti délelőtt tudott próbálni. amiről nekünk már nincsenek is emlékeink." Hogy illeszkedik bele ez a fantasztikus zenész eb­ * A CD utolsó darabja az Art Ensemble Of Chica­ be az összeszokott közegbe? Mindenesetre jó go tiszteletére eljátszott szabadzene. Nem tu­ előjelként könyvelheti el a hallgató, hogy a kon­ N dom, miért, de tényleg az AEOC-ra emlékeztet. certfelvétel meghallgatása után Roscoe hozzájárult Feltűnik benne, hogy Dresch basszusklarinéton is az anyag CD-n történő megjelentetéséhez. SS\ remekül játszik. A repetitív hatású zongoraszólót Aki élőben látta már a MAKUZ zenekart, annak a követően szvingritmikába csap át a zene, és feltű­ lemez hallgatása közben bizonyára felrémlik, nik-spontánul? - Dresch egy régebbi kompozíci­ ahogy Szabados a zenekart kezeli. Különleges jel­ vikus gondolkozás, kettős fogások, remek techni­ ójának témája. zéseivel, irányításával úgy vezényel, mintha egy ka és mély beleérzés jellemzik játékát. Megjegy­ A lemez egészére vonatkozóan számomra egyet­ hangszeren játszana. Összeszokottságuknak és ki­ zem: az egész lemezen nekem Benkő Róbert és len negatívum, hogy túl sok a csúcspont. Ezt a fe­ tűnő zenészeinek köszönhetően a hangszer mindig az ütősszekció (Baló István és Geröly Tamás) játé­ szültséget, amikor mindenki „őrületesen" dolgo­ úgy is szólal meg, ahogy azt „játékosa" elképzeli. ka tetszik legjobban. zik, mindig egyforma eszközökkel éri el Szaba­ A CD-n szereplő mindhárom darab hosszú léleg­ A Motiv témája két részre tagolható: az első egy dos. De szerencsére a lemez utolsó hangja - leszá­ zetű, multitematikus, már csak azért is megkívánja népdalra, a második pedig egy Kossuth-nótára mítva az azt követő tapsorkánt - nyugodt. Roscoe a biztos irányítást. Az első kompozíció (Motiv) emlékeztető motívumra épít. A lemez hallgatása Mitchell vendégjátéka a MAKUZ zenekarral önma­ Szabados régebbi szerzeménye. A bevezetőben közben kicsit zavaró, hogy - bizonyára tiszte­ gában hordozza az üzenetet: a közös nyelv, a ze­ a két ütős remek összjátékát hallhatjuk, az építke­ letből - Roscoe túl hangos a többiekhez képest, ne egysége, ami egy és megbonthatatlan. zés után pedig Benkő Róbert bőgőszólóját. Moti- 1 még akkor is, amikor kiemelését semmi sem indo­ Márkus Tibor

1 9 9 9. M ÁIU S A t t a c c a

Attacca

Etnoscope

• Binder Music Manufactory - Stereo Kft. •

Ir jt ■apjainkban ha valaki bemegy B J f egy lemezboltba, és nem a „buta arcú, magas talpú cipőt hordó há­ rom kislány" típusú zenekarokat keresi (ugyan­ ez fiúban, de öten vannak), az eleve rendelke­ zik egyfajta értékrendszerrel. Amikor ezt a le­ mezt megpillantja az ember, hallatlanul igé­ nyes lemezborítót lát. Ha kézbe is veszi, ez az érzés csak fokozódik az ötletes, leporellószerű megoldást látva. A boritó teljes mértékben ka a hamiskás népi bőgőzés imitációja, vagy megsegíti, alátámasztja a lemez címét. Kinyit­ mindig ilyen? Szólói mindig sokat sejtetően in­ Hetessy Csaba - zongora, va, a közreműködő muzsikusok és vendég szó­ dulnak, aztán kidolgozatlanul fejeződnek be. Pelle Noémi - ének, listák nevei és fényképei láthatók, akik között Schweigert Krisztián - gitár, Pelle Noémi hangja kellemes meglepetés, Azi­ fölfedeztem két volt jazz tanszakos növendé­ Kovács Zsolt - dob, ütők, za Musztafa Zadeh énekhangjára emlékeztet. ket: Hetessy Csabát és Kovács Zsoltot. Mivel az Tallián Tamás - oboa, km.: Mivel Csaba a lemez motorja, róla többet kell előbbi zeneszerzés tagozatot végzett nemrég, Pálhegyi Dávid - oboa, beszélni. Zongorázása kívánnivalót hagy ma­ feltételeztem, hogy ő e lemez lelke, mozgatóru­ Balogh C saba - tánc ga után, talán egy zongoristát lehetett volna gója. Valóban, az összes kompozíció tőle szár­ közreműködőként felkérni. Ez egyáltalán nem mazik. Az első és utolsó számot egy-egy ma­ rossz dolog, sokkal nagyobb zeneszerzők is gyar népdal inspirálta, míg a negyedik szám egyik előfutára, gondoljunk csak például Báli megtették már a zenetörténetben. Hetessy tech­ szövege - feltételezésem szerint - arab, amit szigetén című darabjára. Bartók összegző mű­ nikai problémái például a Lépegető című da­ nem ártott volna lefordítani, hogy a pórnép is vész volt. Az etnót sem lehet másképp fölfogni. rabban is jelentkeznek. Mintha Bartókot, Lisztet megértse, ha kíváncsi rá. Csabának „csak" bartókos hatások, effektek és egy kicsi Debussyt összemixelnénk, majd hi­ Az etnót mint stílust lehet szeretni vagy nem vannak birtokában. Azonban ez sikamlós talaj, degen szervíroznánk. És itt van e lemez talán szeretni, de szó nélkül elmenni mellette lehetet­ hiszen hogy énekeljek a tarlóról hitelesen, ha legnagyobb hiányossága. A Tűz! Bartókot azért len. A különböző stílusok, népzenék ötvözete még életemben nem láttam tarlót! Azok a zene­ lehet már majdnem népzenének tekinteni, mert föltétlenül érdekes és elgondolkodtató, de csak szerzési ötletek, amelyekkel Csaba jelenleg ugyanazt a hihetetlen intenzitást mutatja, ami a ezeknek az ötvözete! Ha csak egymás mellé te­ rendelkezik, bármennyire is figyelemre méltók, népzenéket fűti. Csak magas hőfokon érdemes szem ezeket a zenei egységeket, nem történik amig nem adódnak össze tökéletesen, addig élni. Máshogy minek! Aki ad magára, az lán­ túl sok. Végighallgatva a lemezt, sajnos itt is ez elhamarkodottnak tűnik a dolog. gol zenéje közben. A langyos vizet hagyjuk a a helyzet. Hetessy Csaba Binder Károlynál vég­ Ez a fajta felfogás mindjárt az első darabban már emlegetett „három a kislányoknak". Ha zett a Jazz tanszéken, és Binder egyben a le­ feltűnik. Nem tudom, mióta van együtt ez a ze­ Csaba is elkezd magasabb Celsiuson létezni mez kiadója is. Csabát minden bizonnyal ins­ nekar, de biztos, hogy nem régen. A második zenéje közben, az csak segíteni fogja őt ab­ pirálta Binder Bartók iránti közismert szeretete. darabban megüti a hallgató fülét az úgyneve­ ban, hogy improvizációi erőteljesebbek legye­ A bartóki tengelyrendszert, szerkesztési módot zett ECM sound, amit a kristálytiszta oboa ma­ nek. Egy Jarrett vagy egy Jack Dejohnette, egy elsajátítani nem olyan ördöngösség, mint ami­ gabiztos intonálással és remek dinamikával Garbarek-szóló hallgatása talán segíthet. Ez a lyennek első pillanatban tűnik. A nehézség ab­ egy kicsit „oregonossá" tesz. Kovács Zsolt do­ lemez mindezek ellenére nagy figyelmet érde­ ban áll, hogy ezeket tudják ízlésesen és ne ön­ bolása a lemezen végig ízléses, helyenként ma­ mel, bár érzésem szerint kissé korán jött. Há­ célúan használni. Érzésem szerint Csabának gabiztos profizmust sugall. Azonban mint per- rom csillagot érdemel, ebből egy az igazán jól ez még nem megy maradéktalanul. Az sem túl­ cussionos nem áll a helyzet magaslatán. A bő­ sikerült borítóé. zás, hogy Bartók volt az etno vagy world music gős kollégánál nem tudom eldönteni, hogy játé­ Regály György

1999. MÁJUS 35 -fftr i I i k a

Jim Hall Jim Hall & Pat Metheny & Pat Metheny

• Telarc — Karsay és Tsa. •

1 gy jazz-zenész jelentőségének megíté- ^ 0 léséhez két objektív mércénk van. Ki- __ ' sebb mértékben az, hogy a zenész mennyire népszerű, nagyobb mértékben pedig az, hogy a szakmában hány követőt tudhat magáénak. Persze elképzelhető, hogy valaki csekély népszerű­ JIM HALL Jim Hall - elektromos gitár séggel bír, és alig választják példaképnek a fiatal Pat Metheny - elektromos, akusztikus, zenészek, ennek dacára jelentős jazz-zenész. Még­ fretless, 42 húros gitár is, azt hiszem, ez a kivétel. Metheny ma a glóbusz PAT MÍTHENY egyik leg-, ha nem a legnépszerűbb jazz-zenésze. Hall pedig több fontos jazz gitáros követőt tudhat maga mögött, mint akárki más. Abercrombie, Go- odrick, Scofield, Frisell és persze maga Metheny nyilatkozza lépten-nyomon, hogy Hall az egyik leg­ fontosabb kiindulópontjuk. De nyilatkozat nélkül is hallani játékukon Jim Hall hatását. Jim Hall a gitár Bili Evansa. Ahogy Evans nélkül sem képzelhető el a modern jazz-zongorázás, úgy Hall nélkül sem lenne a modern jazzgitározás az, ami.

Lajos Dudás Lajos Dudás Some Great Songs

• Double Moon Records

— Pannon Jazz • Dudás Lajos - klarinét, Philipp Van La j o s D u d á s Endert - gitár, Leonard Jones - bőgő, Kurt Bilker - dob, Jochen m k Büttner - percussion m udás Lajost nem kell bemutatni a

▼ W a * jazzben járatos olvasónak, annak el- lenére, hogy a jazzbarát hajlamos ar­ ra, hogy csak a tengeren túli zenészekkel foglal­ kozzon, és ezért néhány jelentős személy, zenei produkció kikerüljön a látószögéből. Be kell valla­ nom, én is ezek közé az emberek közé tartoztam „Lajos Dudással" kapcsolatban. Annyit tudtam, hogy Németországban él, tanít, lemezeket készít, újabban itthon is, és nemzetközi sikerei vannak. Ez a lemez sokkal jobban felkeltette az érdeklődé­ semet. Annál is inkább izgatott a dolog, hiszen ki­ csiny hazánk mostoha körülmények között működő S ome g r e a t s o n g s jazz tanszékén Borbély Mihály jóvoltából a szaxo­ fonosok klasszikus tárgyából, a klarinétból már nemcsak klasszikus zenét, hanem jazz standarde­ „free" együttesek felvételei kerültek. Az avantgárd jazzes felfogás jellemzi. Ezután akadt kezembe két ket is játszanak a diákok. kifejezéssel kapcsolatban egyébként is szkeptikus kiváló anyaga, az egyik a szintén a Pannonnál Dudás úrról azt is tudni lehetett, hogy avantgárd kí­ vagyok egy kicsit. A nagy önmegvalósítás álcája megjelent Akadimpex Concerts, egy három évvel sérletei, elgondolásai vannak, csakhogy élénken alatt sokszor a kóklerség lapul. Nem így van ez je­ ezelőtt kiadott felvétel, valamint a Berlinben meg­ emlékszem még a hetvenes években lezajlott avant­ len esetben, hiszen például Lajos Dudás Music For jelent Another Face. Ezek végképp meggyőztek gárd és free megmozdulásokra, amikből sajnos Clarinet című CD-je minden tekintetben megnyug­ Dudás zenei sokoldalúságáról. A modern main- hozzánk túlnyomórészt a rosszabbnál rosszabb tatott. Tiszta hangszerelés, hagyománytisztelet, streamtől a funkyig perfekt. Nem véletlen, hogy túl

1999. MÁJUS David Sanborn

Inside

A lemez magától értetődően a szellemi örökös főhaj­ • Elektra — Warner • tása az örökül hagyó előtt, de több is ennél a gesztus­ nál. Csodálatos zene. Apropó, főhajtás. A lemez har­ madik dala egy Zoller Attila-szám, amit a jó barát A Jj szaxofonosnak most egy olyan Zollernek dedikáltak. Hála Zoller Attilának és persze DAVID SANBORN Halinak, Methenynek, most egy kicsit jobb érzés ma­ * M i CD-je jelent meg, amelyen nem- inside gyar jazzistának lenni. -4BL csak a jó húsz éve megszokott, A lemez tizenhét dala közül akármelyiket kiemelhet­ szűk értelemben vett kollégáival, barátaival ném, és azzal együtt, hogy a Summertime feldolgo­ hallható, hanem a szakma krémjével. Belül; zásuk nem teljességgel nyerte meg a tetszésem, bát- vagyis David Sanborn benne van a műfaj él­ C ran mondhatom, hogy a lemez úgyszólván tökéletes. csapatának számító elitben - ez már akkor vi­ David Sanborn - altszaxofon A standardeken túl mindkét gitáros kompozíciói közül lágos, amikor belenézünk a borítóba. Kérdés, Marcus Miller - basszusgitár, hogy ez kit (kiket) minősít - ha egyáltalán ra­ > - játszanak, és bizony nehéz lenne megmondani, me­ billentyűs hangszerek, dobok lyik kié, ha nem segítene a borító. Mégis számomra gaszkodunk a jazz minősítéshez. Ugyanis Michael Brecker - tenorszaxofon O legkedvesebbek a szabad improvizációk, amelyek Sanborn ezúttal sem a magas művészet csú­ Lenny Pickett - tenorszaxofon tiszta bizonyítékai annak, hogy a teljes szabadság le­ csait ostromolja, de meggyőződésem szerint Ronnie Cuber - baritonszaxofon W allace Roney - trombita het akár impresszionisztikusan szép is. Nehogy félre­ azt nem is lehet előre elhatározva „becéloz­ ■Q ni". E fennkölt szempont is csupán azért merül Hank Roberts - cselló érthető legyek, véletlenül sem hiszem azt, hogy a si­ Marvin Sewell - gitár fel, mert ha intellektuális vonatkozásban nem keres epigon végre felmutatta az eredeti művészt. Ha P Dean Brown - gitár Hall az, aki megmutatta, hogy lehet a gitárral repül­ is túl izgató ez a zene, egyéb - divatosság Fareed Haque - gitár ni, akkor Metheny az, aki olyan magasságokban vagy maradandóság, hamar megunható vagy * Bill Frisell - gitár Don Alias - ütőhangszerek szárnyalt, hogy majd kiolvadt a viasz a tollai közül. inkább maradandó - dilemmákat illetően egy­ általán nem mindegy, hogy merre billen a Gene Lake - dobok Juhász Gábor in David Issaac - dobprogramok mérleg. km: Hovatovább még az is előfordulhat, hogy csak Ricky Peterson - Hammond orgona ilyen „apróságokon" múlik a művészet. Cassandra Wilson - ének Nos, mivel Sanborn zenéjéből már régóta nem ■ ö Gil Goldstein - elektromos érződik a pillanatnyi divat dominanciája - sőt zongora Sting - ének valamikor a 70-es években a divatcsinálók egyike volt, akit azóta zenészek ezrei kezdtek > van már tizedik CD-jén, beleértve az itthon is meg­ utánozni -, hiteles egyénisége tudott maradni jelenteket. egy irányzatnak. Jazzszemszögből nézve nem ti Az új CD borítóján található Artie Shaw-idézet nagy reveláció ez a funkys, rhythm'n bluesos („Dudás is a first rate clarinatist") magáért beszél, jazz-rock, de Sanborn azon kevesek egyike, ebben az esetben akármennyire is reklámfogásnak akik autentikusak ezen a területen, és nem csu­ a tűnik: százszázalékosan igaz. Nagyfokú igényes­ pán a stílus iránti negyedszázados hűsége mi­ ség jellemzi Dudás klarinétjátékát. Ez a magabiz­ att, hanem mert tényleg nem unalmas. A kö­ tosság, ez a fajta igazi amerikai jazzes felfogás, vetők többségénél a „felejthető szórakoztatóze­ ka nemcsak membránszaggató groove-ja miatt ami csak a műfaj nagyjainál található meg, ez a ne" vagy a flegmán kibökött „nem rossz" a leg­ meghatározó a lemezen, hanem egyre karak­ Toots Thielemans-i könnyedség elfeledteti velem, pozitívabb minősítés, ha nem lepleződnek le teresebb témái által is; ugyanis a legtöbb hogy én mennyire nem szeretem a klarinétot jazz­ azonnal a jellegzetesen csekély variációs le­ számnak ő a szerzője. A másik állandó nagy ben. Sőt kezdem megszeretni! hetőségből adódó zenei közhelyek. Sanborn vi­ sideman Don Alias, akinek tökéletes arányér­ A kibontakozó zenei világ tökéletesen beleillik ab­ szont erőteljes, ugyanakkor hanyag eleganci­ zéke most is, illetve mindig is jelentős össze­ ba, amit a „Some Great Songs" cím felidéz. ával intonált, vagy helyenként sírás szaxofon- tevője volt a Sanborn-produkciók időtállóságá­ Építőelemei mint a téglák, alkotják meg ezt az ott­ soundját hallgatva könnyen azon kapja magát nak. Michael Brecker, Wallace Roney és Bill honos világot. A humor (All The Things You Are), az ember, hogy figyeli a zenét - pedig ezt a Frisell játéka itt gyakorlatilag azonosíthatatlan, lágyság (I Remember Clifford), konvenció (Days of fajtát igazán nem lenne muszáj. de szép gesztus részükről a közreműködés - Wine and Roses), modern hangzás (Caravan), Ezek a számok sem túl jók, itt is visszaköszön­ nem beszélve a CD eladhatóságáról. Sting és klasszikus hatás (West Coast) egységessé teszik nek a sémák, de az elsőrangú hangszeresek Cassandra Wilson is csak egy-egy számot éne­ ezt az ízig-vérig standard lemezt. Ha Leonard profizmusán túl is van minek örülni a felvételt kel, de utóbbi a produkció egyik csúcspontjá­ Jones izgalmas bőgőjátéka mellé más amerikai ze­ hallgatva. Egy-egy híres muzsikus ugyan csak nak számít. nészek is társulnának ezen a lemezen a hatás szin­ statisztaszerepet vállalt a produkcióban, de Ha az ember egy kicsit jobban figyel, könnyen te elképzelhetetlenül nagy lehetne. Mindezek elle­ így is átsejlenek az arcélek. Különösen a felismerheti, megtalálhatja a mélypontokat is; nére az együttes tagjai becsülettel kísérik a szólis­ basszusgitárosé, aki annyira domináns az az első hallásra hatásos, dobgépes számok tát. Hallgassák ezt a CD-t olyan szeretettel, ahogy egész felvételen, hogy akár az ő neve alatt is körül melegszik... Dudás Lajos szereti a zenéjét! megjelenhetett volna a CD. Marcus Miller játé- Matisz László Regály György

19 9 9. M ÁJ U S 3 7 Russell Malone Charles Lloyd

Sweet Georgia Peach Voice In The Night

• Impulse — BMG • • ECM — MusiCDome •

J özhely, hogy a jazz az afroameri- ■ íE f f j á 1 aéhány hónappal ezelőtt ezeken a ha- ^ ™ kai és az európai vagy inkább az R D sábokon azt írtam Gary Burton Like euroamerikai kultúra között feszül. -d®.- minds című lemeze kapcsán, hogy mi­ Manapság ugyan egyre több nép zenéje épül lyen sajnálatos, hogy Burton lemezei főleg a vendég be a jazzbe, de a fenti állítás még mindig meg­ zenészek névsorától függően fogynak jobban. Lehetsé állja a helyét. Rendkívül sok jelentős fehér jazz- ges lenne, hogy itt is hasonló példával állunk szem­ Russell Malone - gitár ben? Ebből a lemezből már többszörösét adták el vi­ zenész volt és van a piacon, de visszatekintve Ron Carter - nagybőgő mintha nagyobb lenne a hiteles fekete jazzisták- Kenny Barron - zongora lágszerte annak, amit bármelyik korábbi Charles nak az aránya. Mindez azért épp most jutott az Lewis Nash - dob Lloyd-lemezből a Fish Out Of Water című 1989-es eszembe, mert a lemez hallgatása közben egy Steve Kroon - percussion visszatérése óta. érdekes dolog történt. Feleségemmel hallgattuk Vajon miért? Annyival jobb lenne, mint előző lemezei? az utolsó előtti dalt, egy leírhatatlanul szép, mi­ Vagy csak a másik három zenész miatt? Épp a triótól nimum ötcsillagos gitárakkordszólót. Egy balla­ lenne enyivel „jobb"? dát. Nejem, aki az Államokban nőtt fel, meg­ Véleményem szerint Charles Lloyd 1989 óta egyre jegyzi, hogy mennyire fekete ez a zene. En jobb lemezeket készített. Folyamatosan összeszokott meg nem értem az egészet. Sehol egy blues- Bobo Stensonnal és Anders Jorminnal, illetve az utolsó hang, a zene nem tüzes, hanem esztétizálón négy lemezén doboló Billy Harttal. Lloyd az évek múlá­ szép. Aztán persze észrevettem, hogy a dal sával egyre jobban játszott. Bátrabb, színesebb kom­ egy gospel adaptálása a gitár hat húrjára. Az pozíciók, figyelmesebb összjáték és egyre jobb szólók egyébként autodidakta Malone Georgiában a jellemezték a lemezeit. Miért van szükség akkor három fekete egyházi szertartások alatt olyan harmó­ sztárnévre ahhoz, hogy egy igazán nagy mesterre fel­ niai oktatásban részesült, amilyet európai, de figyeljen a közönség? Sznobizmust gyanítok a háttér­ valószínűleg még fehér amerikai zenész sem ben. Ezek után úgy illik, hogy őszintén bevalljam, tulaj­ kapott soha. A harminchat éves Malone a ki­ donképpen nekem is jobban tetszik ez a 'lemez, de lencvenes évek eleje óta nem ismeretlen a jazz- főleg Charles Lloyd miatt. Még jobban tetszik játéka, kedvelők előtt. Ritkán vezeti saját zenekarait. mint ezelőtt, pedig már az All My Relationsnél úgy Diana Krallt kísérte pazarul, játszott Herry Con- gondoltam, hogy Lloyd már nem lehet tökéletesebb. nick, Jr. zenekarában, Roy Hargrove Habana Olyan hangokat varázsol elő hangszeréből, amelye­ című lemezén is hallható, és a két, jobbnál jobb ket eddig nem hallottam tőle, frazeálásai mestermű­ Kansas City filmzenelemezen, mint a Gramofon dót szinte soha. A dallamívek mindig le vannak vek, tenorhangja kifinomultabb, játéka magabizto­ olvasói értesülhettek róla. Kollégái kaméleon­ téve, soha sincs fennakadt hang. Ilyen játék sabb, mint valaha. Csodálatosan játszik. nak hívják, „pedig én utálom a hüllőket" - ironi­ mellett nincs mód tévedésre. Csak a rendkívül A trió kapcsán pedig arról kell vallanom, hogy már né­ zál Malone. Viszont az alkalmazkodókészséget tudatosan megválasztott hangok, bonyolult dal­ hány éve átigazoltam a Dave Holland rajongótáborba sokra tartja. Négy év óta ez az első saját nevé­ lamok használatával lehet érdekes zenét létre­ - tudniillik a Charlie Haden táborból. Holland kísérete vel jelzett albuma, így jól megválogatta partne­ hozni. Malone pontosan ezt teszi. Talán ebből színesebb, ötletgazdagabb, kellőképp alázatos, még­ reit. „Nem hatott meg az egész addig, amíg a jó értelemben vett ritmikai kiismerhetőségből is lehet hallani, hogy „ott van". Az is elképzelhető, meg nem hallottam a soundjukat a fejhallgató­ fakad a Malone játékára oly jellemző nyuga­ hogy egyszerűen bőgőjének hangzását szeretem job ból, akkor aztán azt mondtam, atyaúristen, ez lom. Utoljára Wes Montgomery volt a gitárosok ban. Szólói izgalmasabbak, és sokkal jobban ma Kenny Barron és Ron Carter!" - vallja meg a le­ közül, aki ennyire egyenesen játszott. Malone gukkal ragadnak, mint Hadenéi. Ezen a lemezen a Re mezborítón. Kerülik a nagy tempókat, a lemez­ nyilván sokat tanult Montgomery lemezeiből. A quiemben, a Dorotea's Stúdióban, az Hommageban, re jellemző a megfontolt nyugalom. A nyuga­ harmadik szám, egy popdal, szólójában ponto­ valamint a Pocket Full of Blues bevezetőjében nyújtott lomnak a legszélsőségesebb és legszebb pél­ san olyan módon fejezi be az egyik motívumát játéka csak megerősítettek fenti véleményemben. dái az akkordszólók, a cikk elején idézetten kí­ egy szokatlan hangon, egy moll harmónia nagy- Mindig is nagyra értékeltem azokat a gitárosokat, akik vül még kettő. Számomra ezek a lemez leg­ szextjén, mint ahogy azt Montgomery tette az If nemcsak hangerővel és gyorstüzelő kezükkel hívják fel erősebb pontjai. Benny Golson tiszteletére írt I Should Lose You-ban. Ez Kenny Barronnak is magukra a figyelmet, hanem érzelemgazdagságuk­ egy harmóniailag sokrétű dalt, Barronnal ját­ tetszik, legalábbis zenei válaszából erre lehet kal, biztos, mégis nyugodt virtuozitásukkal is. Talán szik egy érdekes duót a Sweet Georgia Brown következtetni. Persze ez nem tudatos utalás. En nem is véletlen, hogy mind ECM-művészek? Abercrom­ harmóniakörére. is csak azért vettem észre, mert az a Montgo- bie ilyen okokból az egyik kedvenc gitárosom. Saját Mi Malone játékában a különleges? Rendkívül mery-szóló számomra is sokat jelentett, de pon­ lemezein sem játszik ilyen meghitten, mint itt. A szer- egyenesen játszik, kerüli a ritmikai eltolásokat, tosan az ösztönös utalás a bizonyíték, hogy a t zeményeket, illetve hangszereléseket Lloyd kifejezet­ késleltetéseket. A nyolcad nála nyolcad, a triola tudás átörökítődött. ten az Abercrombie-val való együttműködésre kon­ triola. Egész csekély vibratót használ, glissan- Juhász Gábor centrálva alkotta meg. Mindegyik számban elbűvölő­ en játszik, de leginkább a Costello/Bacharach-szerze-

38 19 99. MÁJUS ECM Grertcsó Kollektíva

Fekete kenyér

• Közgáz Vizuális Brigád •

A s i z a formáció, mely ezen az igen Charles Lloyd W K M figyelemreméltó új magyar leme- Billy Higgins John Abercrombie zen hallható, korántsem lepi meg a Davo Holland „free" vagy „szabad(abb)" improvizációkhoz szo­ kott hallgatót. Olyan képzettársítások tűnhetnek T3 számára a legtermészetesebbeknek, mint Ornette Charles Lloyd - tenorszaxofon Coleman hatvanas évek közepi klasszikus triója John Abercrombie - gitár Grencsó István - altszaxofon, David Izenzonnal és Charles Moffett-tel, vagy az > Dave Holland - bőgő szopránszaxofon, O indokolatlanul keveset emlegetett Jimmy Lyons Billy Higgins - dob, ütőhangszerek fuvola, trombita; 1980-as willisaui élő Jump Upja, melyen azonban Benkő Róbert - bőgő; a bőgős John Lindberg nem kapott olyan jelentős Jeszenszky György - dob szerepet, mint itt Benkö Róbert. Az altszaxofonoso­ kéin kívül felidéződhet egy nagyszerű tenoros, Frank Lowe Bodies And Souls című triólemeze is VI 0 fél évtizeddel ezelőttröl, mely stilisztikailag szintén

1999. MÁJUS 3Í f ^ r i t i k a------

Johnny Hodges and His Orchestra Johnny Hodges

Blues A-Plenty Mindegyik megközelítéssel érdemes lenne hosszab­ ment-okon itt-ott megint csak átszüremlik a Duke vilá­ • Verve — Classic ban foglalkozni. Most, az Ellington-centenárium al­ ga. Lemezünkön a Don't Take Your Love From Me kalmával azonban térjünk ki csupán ez utóbbi, élet­ szolgáltathat példát erre. Compact Disc — CD Bár • rajzi fogantatású gondolatmenetre. Hodges életmű­ Hodges CDdiszkográfiája meglepően rövid. A hi­ véről valóban lehetetlen beszélni Ellington szerepé­ ányok bánták, ez a Verve-anyag az 50-es évek vé­ nek kihagyásával. Furcsa helyzet: az altszaxofonos géről azonban több kiadást megért: hozzáférhető egy 0 1 redefileg John Cornelius Hodge volt a ouvre-je egyszerre szuverén és Ellington-függő („Used dupla Ben Webster-gyűjteményen is (The Soul of Ben neve; az „s" betű csak később tapadt To Be Duke"). Huszonegy éves, amikor Chick Webb Webster), melyen egy Webster- és egy Sweets Edison- —' hozzá. Sokan egyszerűen Rabbitnek be­ zenekarából Ellingtonhoz igazol. Mellesleg egy régi opus társaságában hallgatható meg. A jelen „aranyki­ cézték. A szaxofonkolosszusok békés kasztjába tarto­Ellington-barát és munkatárs, Otto Hardwick helyét adás" elsősorban a high end rajongóinak készült. Kí­ zott. A pszichologizálók játékának tiszta érzékiségétveszi át 1928 áprilisában a fiatal altszaxofonos. Töb­ sérőszövege nem rossz, de a Hodgest nem ismerő ze­ €emlegetik. Az etikusok az előre (?j haladó, de leg­ bé nem szabadulhat: az Ellington-repertoár darabjait nehallgatónak nem sokat mond. A további adatok alábbis valamilyen irányba mozgó és állandóan vál­ s az Ellington-zenekarbeli kollégákat viszi magával úgyszólván teljes hiánya |számok szerzői, felvétel tozó világban az egy helyben maradás, ha úgy tet­ saját projektjeire is. A Blues A-Plentyn felcsendül pél­ időpontja stb.) sajnos csak nehezítik a tájékozódást. szik, a mozdulatlanság éthoszát ünneplik pályájá­ dául a Satin Doll, az egyik legtöbbször feldolgozott Mint teljesítmény, a lemez a Hodges-életmű közép­ ban. A zenéjére jobban figyelő elemzők a minden Ellington-darab, Ben Webster a gig másik szaxofono­ mezőnyében foglal helyet. A szereposztás elsőrangú, nagy altszaxofonosétól különböző, senkit se imitáló sa, aki épp ebben az időben Ellingtonnai is együtt de épp a címükben is a blues szót hordozó melódiák­ hangzást dicsérik munkáiban, és tudatosítják: rá nem dolgozik, szintén Verve-kiadáson (Side By Side), Billy ban (a címadó számban, illetve a Saturday After­ volt meghatározó hatással a Charlie Parker-féle mo­ Strayhorn, Jimmy Woode és Sam Woodyard pedig, noon Bluesban) több a klisészerű megoldás. Távolról dernizmus. Olyan nézet is olvasható/hallható, mely mint ismeretes, a Herceg belső köréhez tartozó mu­ sincs szó középszerűségről. Csak a katarzis marad szerint nem biztos, hogy Parkertől kell számítanunk a zsikusok. De arra is találunk példát Hodges pályá­ el, amit Hodges legjobb felvételei hallatán érzünk. modern jazz történetét, hogy ő volt a Bird előtti mo­ ján, hogy maga a Duke a kísérő zenekar egyik tag­ Jövőre, halálának harmincadik évfordulóján remél­ dernisták egyike, s mint ilyen a Nagy Elfelejtettek kö­ ja (Caravan, 1947). hetőleg megszaporodik majd a Hodges-kiadások zé sorolható. Az életrajz felől közelitők pedig termé­ Ellingtontól való távollétei rövid életűek lettek, s nem száma. S egyszer talán a szólóanyagok teljes köre is szetesen a Duke Ellingtonhoz fűződő emberi és mu- tett különösebb erőfeszitéseket, hogy szólólemezein áttekinthető lesz lézerlemezen. zsikusi viszonyában keresik az életmű kulcsát. stilisztikailag elszakadjon a mestertől. Az arrange- MátéJ. György

Eddy Louiss Eddy Louiss Sentimental Feeling

• Dreyfus — MusiCDome • kétrészes, többszörös díjnyertes duólemezük kap­ A High Life kissé bugyuta reggae fúvós background- csán, melyről februári számunkban olvashattak, ép­ jai fölé is izgalmas, jó szólót játszik. A Celestin pél­ pen Petrucciani emlékére. dául egy calypso, amely sajnos nemcsak súrolja, de Ezen az 1998 végén készült felvételen Louiss triója jócskán át is lépi a banalitás határát. Érdekes, hogy 0 1 ddy Louiss zenéjét első Ízben Willis és hatalmas fuvósegyüttese, a Fanfare hallható. A ugyanaz az ember mennyire más hatást tesz hang­ ^ ^ 0 Connover jazzműsorában hallottam, kompozíciók egy kivételével az orgonista tollából szeres játékosként, mint komponistaként. A nagyze­ egy Stan Getz-kvartettben. Willis na­ származnak. A lemez egy triófelvétellel kezdődik, nekar egyébént biztos kézzel „van felrakva", tehát gyon szerethette ezeket a felvételeket, mert elégnagyon finom, rhythm & blues ihletésű darab, Louiss bizonyára szándékosan szól úgy, ahogy, de vala­ gyakran megismételte őket. Engem is nagyon megfo­csodálatosan játszik, úgy, ahogy emlékeimben hogy ugyanaz a zene egészen más hatást tesz, ha fgott Louiss orgonajátéka, aki ki tudott kerülni a hang­ őrzöm. A második darabban érkezik a nagyzene­ csak a trió előadásában csendül fel. Erre példa a szer Jimmy Smith által képviselt, nagyon erős hang­ kar. Itt teljesen megváltozik a zene, egy furcsa, bom­ CD záródarabja, a trióban játszott Enlacés, amely zásvilágából. Később véletlenül fedeztem fel nevét a basztikus, falusi temetésen játszó fúvószenekar nem szintén a lemez nagy részére jellemző romantikus, legendás Double Six vokál névsorában. Ez az együt­ kevéssé ambivalens hangzásával. Ez a hatás végig­ sok kromatikus menetet tartalmazó, talán franciás­ tes már régóta nem működik, azok kedvéért, akik kísért a nagyzenekaros trackeken, megszólalásában nak nevezhető, kicsit Michel Legrand kompozícióira nem ismerték őket, meg kell említenem, hogy a hatva­ egy kissé Carla Bley Liberation Music Orchestrája jellemző stílust képviseli. nas években több albumuk jelent meg, a Lambert vagy Tong Funeral lemezeire emlékeztetve. Amennyi­ A trió másik két tagja, Julio Rakotonanahary basszus- Hendricks & Ross trióhoz hasonlóan főként big band- re szerettem ezeket a zenéket eleinte, annál kevésbé gitáros és Paco Sery dobos kiváló muzsikusok, ugyan­ darabok énekes adaptációival, azonban mindezt mostanában, és sajnos így vagyok ezekkel a Fan- ez mondható a szaxofonos szólistákról is. francia nyelven énekelték, nagyon magas színvona­ fare-felvételekkel is. Eddy Louiss lemeze vegyes érzelmeket keltett bennem, lon. Közben nem sokat hallottam Eddy Louissról, A triódarabok azonban csodálatosak, a Blind Man a nagyzenekari hangzások nem voltak kedvemre va­ annyit mindenesetre megtudtam, hogy a párizsi Con­ például egy egészen más világot tár fel, mint a nyitó, lók. A triófelvételek azonban mint kompozíciók is, va­ servatoire hallgatója volt, és a francia jazzakadémia egyben cimadó darab. Louiss minden megnyilvánu­ lamint Louissnak a lemezen hallható minden egyes or­ Django Reinhardt-díjasa. Eddy Louisst Michel Petruc- lása az orgonán fantasztikus. Nagyon szeretem fi­ gonahangja feltétlen csodálatomat vívta ki. ciani révén a szélesebb közönség is megismerhette nom nüanszait, még a nagyzenekari felvételeken is. Friedrich Károly

1999. MÁJUS JOHNNY HODGES A R » ifflf ORCHESTRA Bon nm

r a w TO* Fred Hersh - zongora Bill Frisell - gitár A HÓNAP« Q T W I C T WAZZLEMEZE

Johnny Hodges - altszaxofon; Ben W ebster - tenorszaxofon; Roy Eldridge - trombita; Vic Dickenson - harsona; Billy Strayhorn - zongora; Jimmy W oode - bőgő; Sam Woodyard - dob

Fred Hersh & Bili Frisell Veszélyes vállalkozás. Elcsépeltek, kijátszot­ tak. Benne vannak a Real Bookban, minden The Songs We Know kezdő jazzista ezeken próbálja ki oroszlán­ karmait, az esetek zömében véresre karmolva a dalt magát. Frisell most már elég öregnek ér­ • Nonesuch — Warner • zi magát ahhoz, hogy hozzányúljon a stan- dardekhez. Hersh ezeket a primitív, 32 üte­ mes dalokat üvegvázához hasonlítja, amit mindennel meg lehet tölteni; virággal, üveg­ kritikus is csak ember. Nekem gyöngyökkel, pattogatott kukoricával. Máshol most ez a lemez tetszik a leg- csendélethez, tájképhez hasonlítja a (Broad­ jobban. Nem hiszem, hogy kor­ way) show-dalokat. Ahogy a festő egyre le­ szakalkotó lenne. Még csak a beleölt munkát tisztultadban fest csendéletet, a jazzista ha­ sem csodálhatom. Mégis. sonlóképp egyre jobbakat ráz (ti. improvizál) Az egész olyan, mintha két enervált entellektü- a standardekre. el összejött volna egy padlásszobában „csak A csendélet kispolgári dekadencia. De milyen úgy" muzsikálni. Pedig nem. jólesik ha van, és ha jó. A két zenész tökélete­ Előre megfontoltan, anyagi haszonszerzés re­ sen kiegészíti egymást. Hersh olyan, mintha ményében követte el a lemezfelvételt a két nem volna egyetlen önálló gondolata sem, Fri­ vérprofi. sell meg olyan, mintha mása sem volna, mint Frisell és Hersh már régóta ismerik egymást, önálló gondolata. A lemezen közelítenek egy­ és noha nem állandó partnerei egymásnak, máshoz. Ahogy a fülszöveg írója megjegyzi, 1980 óta sokszor játszottak együtt. Legtöbb­ Frisell itt egy kicsit melegebb, mint általában, ször Hersh lakásán jameltek. Azóta pályafutá­ Hersh meg egy kicsit furcsább. Eddy Louiss - orgona, zongora; suk párhuzamosan halad, ugyanazokkal a ze­ Songs We Know. Nem azért választották a Julio Rakotonanahary - basszus; Paco Sery - dob, nészekkel játszanak, és most ugyanazzal a le­ legközismertebb dalokat, mert Frisell már elég km.: Fanfare: Daniel Hűek - altszaxofon; meztársasággal állnak szerződésben. Ennek öreg, vagy mert Hershnek csendéletezni tá­ Xavier C obo - tenorszaxofon, fuvola hatására öltött formát Hersh agyában a gon­ madt kedve, hanem mert így nem kellett kottát és további 8 trombita, 6 harsona, dolat, hogy ugyanmár, adnának ki közösen olvasniuk. És azt hiszem, a lemez csodája eb­ 4 tuba, 9 altszaxofon, egy lemezt Frisellel. A cég pedig rábólintott. ben rejlik. Tudniillik egymásra figyelnek, kö­ 8 tenorszaxofon, 4 baritonszaxofon The Songs We Know. A dalok, amiket isme­ zös zenei szövetet hoznak létre, ahol a belső rünk. Tudunk fejből. Nem csak ők ketten. Én is szólamok és a dallam szerves egységet alkot, játszom ezeket a dalokat fejből, és ezzel van­ és csak annyiban releváns, hogy ki melyik nak így még pár százan vagy inkább pár ez­ szólamot improvizálja, amennyiben másképp ren. Azoknak a száma pedig, akik ismerik szól a zongora és a gitár. ezeket a dalokat, milliókra rúghat. Juhász Gábor

1 9 99. MÁJUS 41 42

V FOTÓ: VAJDA BÉLA jazz-zenészek és -rajongók valóságos valóságos -rajongók és jazz-zenészek Sze­ legendás egy legvégén évek venes hihe­ Szinte volt. atőr am legprofibb A oáat ngotl lbn s z oly az és élőben játék­ jazz a nagyoktól a ellesni fogásait Vaj­ róbálta p és legkisebb a fiú, da jazzadásait onover C lis egfordult, m indenki pesti m Itt a volt. ami Mekkája jazz- és Gyula nevezett, Kovács nek elyet egyetem m honából, t­ ö Az részesült. nem képzésben zenei aki szám ított az 1956 után újraéledő Wil­ újraéledő „kagylózta” Itt után 1956 jazzéletben. az magyar ított szám aki tt­ o anyja nevelő a pályája, özvegyen el fiát indult három lakásból utcai ere m semmilyen án autodidakta jóform szert, teljesen tett ódon gyakor­ m és ereteire életi ism elm as lati hatalm de tetlen, klasszis leh etett volna. etett leh klasszis éle­ az éltatlan m számára a között, töltötte, ények körülm elszigeteltségben Szerencsésebb csillagzat alatt világ- világ- alatt megfosztva. csillagzat is tól pódium Szerencsésebb jelentő tet teljes szinte betegen, súlyos nyosan, 1999. MÁJUS W

ja ádr tló vi magá­ éveit utolsó Sándor ajda zenészeit: Ráduly Misit, Kimmel Apót, Kimmel Misit, Ráduly sorá­ zenészeit: Partnerei l­ o osan. d is párhuzam együttesben gozott két-három gyakran a az ki bontakozott időben egy zel tet­ ez hogy viszont, ve­ Kétségtelen szakításhoz zetett. szükségszerűen és volt, évsl Sjt ee lt i működte­ m is alatt neve fejezetet Saját jelentős is en képvisel. etéb történ hazai jazzóriással sok­ bálványozott is felléphetett és általa sok, találkozhatott rán egzisztenci­ elsősorban - elején évek ban találjuk a korszak jelentős m odern odern m jelentős korszak a találjuk ban de formációkat, sikeres különböző tett jazz odern m a ely am pálya, Ez­ nagyszerű Hubbardig. Freddie Jacksontól Miit so­ elynek am hoz­ és „karriert”, a ára ertté, ism szám is el ta körben szélesebb te soha döntést hozott - okokból ális ugyancsak Csabával, há­ Deseő Gyulával, évig Kovács rom játszott évig Tíz nem heverte ki. Ez nem az ő világa világa ő az nem Ez ki. heverte 70-es nem a Ezt következett. a évtized ajd m két Andorral, Kovács évig három Benkó D ixielandben töltött több m int int m több töltött ixielandben D Benkó volt maga az élet, tulajdon­ élet, az maga volt szetekhez való viszonyáig. viszonyáig. való szetekhez hátterének szociológiai műfaj vonatkozásában a inden hanem m belőle, belül időn rövid el, élyedt m hogy értékben m viszont oly Ebben más. i m sem ifjút. visszahúzódó rény, a fellépésén nyilvános első Egyete­ az belöknie kellett ezen el indította e olthatatlan szerelm iránti jazz affinitása a és zenei ihetetlen H segítségével. ezek lem ritka grééő a ás űvé­ társm a egértésétől m tett történetétől, jazz a jártasságra szert: abszolút lett bőgős keresett is profik a által és ert ism csak nem le kötötte nem éppen k sze­ túlzottan is ára akkor pódium ár m Színpad mi úgy szerint Patrónusa, Gyula úton. Kovács rögös a Pedig Vajda szám ára a jazz jazz a ára szám Vajda Pedig Ars poeticáját ő maga így fogalmazta fogalmazta így maga ő poeticáját Ars akár is, között jazzirányzatok voleső öntörvényű művészet létrehozásában létrehozásában művészet öntörvényű gával ragadó, robusztus játékát. robusztus ragadó, gával rutin­ nem Soha nyert. díjat és játszott, tá­ mégoly ástól egym az vándorolt gal ények körülm a talán - Sándor Vajda áa é selmiébn ykrz - - utatásában. bem gyökerező és iségben kultú­ szellem magyar a és - hogy rában ebben volt, Boldog vehetett nagyle­ részt című elkészítését. ényét, Adyton ezek az m teljesítm és különböző Esküvő nyújtott az György együtteseiben Szabados ki­ kell Külön elni Dresch em Tónit. Lakatos Jánost, és Réti Mihályt Károlyt, Friedrich ez a hangszer funkciója. A jó bőgős bőgős jó A funkciója. nem de ert hangszer m sor, a ez bőgőszóló, kerülhet ritkán létezik csak erre hogy ségtelen, érté­ nagyra indig m pedig tükröz­ vágyát va­ Partnerei gyötrő te. közönséggel unikálás a m kom játéka ló sikerrel bőgőzött, ból óriási tagjaként dos-együttes ot um axim m inden a m és aki helytállt, volt, Igazi zenész poszton hitelesen. ár m alakít all-round ásnap m szolgát míg ég rongyos m tündököl, este egyik aki királyként színész, vérbeli egy jazz biztonság­ Olyan magyar a volt. - stílusakrobatája hatására kényszerítő gee s ede, ltoma nm nem belehalt. a, és Megélte, életform zene. az csupán rendhez, kulcs volt, es ája egyetem szinonim igé­ és szabadság a alázat szakmai zene.” a önfeladás, a ség, aradna m elszürkülne lyukas mégis, és produkció, egsántulna, m háttérben, a venni, nélküle sem penget észre ott hogy szinte tolakszik, nem Két­ marad. háttérben a vállal­ akkor hogy kell, nia zenéhez, a alázattal igazi bőgős a „Ha közelít interjúban: egy meg a­ m azkodóképességét, alkalm intelligenciáját, zenei kitűnő kivételes kelték Szaba­ a pedig ind m Benkó-, az a hogy ind m el sikerült, neki ondhatják m ami sokan agukról, m Nem nyújtotta. nyesség jellem ezték őt. Számára a jazz jazz a Számára őt. ezték jellem nyesség szerény­ „életveszélyes” ár ár-m m a Ez 1972-es San Sebastian-i Jazzfesztiválon Jazzfesztiválon Sebastian-i San 1972-es é e r é < Márton Attila Márton © d a p e s t music center A hónap művészi a BMC -ben fesszionális színházban működött közre (pl.: Brobo, 25. Szín­ ház, Thália). Számtalan alkalommal komponált zenét a Színművészeti M árta Főiskola vizsgadarabjaihoz. 1976 óta több mint 300 színpadi és filmzenét írt, Ascher Tamás, udapest usic enter Szikora János, Acs János, Giszár Imre, Jancsó Miklós, Jeles And 1093 Budapest, Lónyay u. 41. István .rás, András Ferenc, Taub János és más rendezők számára. 1988—90-ig a veszprémi Petőfi Színház, 1990-92-ig a Tel./fax: 216-7895, budapesti Nemzeti Színház, 1994—96-ig az Új Színház 1981 -ig konzervatórium, majd zeneszerzői és művésztanári zenei vezetője. Tel.: 216-7896 diploma a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1993 - Arany János Színház - Lorca/Block két egyfelvonásos E-mail: [email protected] 1976 - zeneszerzői kurzus W. Lutoslawski vezetésével 1973 - népzenei gyűjtöutat vezet Moldvába (Románia) Rendezései http://www.bmc.hu 1972-84 - több ifjúsági szervezet (Fiatal Művészek Klubja zenei szekció, Fiatal Zeneszerzők Csoportja) vezetőjeként 1996 - Pécsi Nemzeti Színház - Cabaret (musical) koncertszervezésekkel és előadásokkal foglalkozik 1997 - Pécsi Nemzeti Színház - Hegedűs a háztetőn (musical) A BMC szolgáltatásai: 1985-től zenei-színházi akcióknak, happeningeknek volt 1992 - Várszínház - Kapolcsi opera szervezője (Plánum, Randevú című kortárszenei fesztiválok, 1998-ban elnyerte a színházi kritikusok különdíját a Pál Ist­ • Hazai és nemzetközi információs Mozart-estek a Várszínházban) ván rendezte Peer Gynt c. előadás zenéjéért. 1980 óta szerzői estek (Korunk Zenéje, MTV Vigadóest, Tv-, rádiórendezései központ - szöveg, kép, hangadatok Varsói Ősz) 1987 - Kapolcs riadó - videoklip (MTV-BBS) felvitele és lekérdezése 1980- tól hangszeres közreműködőként és zeneszerzőként 1989 - Templom - videoklip (MTV) az interneten tagja a 180as csoportnak, ill. a historikus zenét játszó Man- 1989-91 - Képnaplók (MTV) del Quartetnek. A Quartettel több ízben turnézik az USA-ban, 1998 - A vándor - rádiójáték (Magyar Rádió) • Kiadói tevékenységek koordinálása Mexikóban, Brazíliában, Izraelben és Európa számos orszá­ 1981 -84 - Az erdész levele, J. M. Wyx hagyatéka - két kiállítás - BMC kiadó gában 1979 - Magyar Televízió nívódíja 1989-től főszerkesztője a Hölgyfutár című újságnak 1982 - Magyar Rádió közönségdíja • Zenei fesztiválközpont - előadások, 1989-től igazgatója és művészeti vezetője a Kapolcsi Na­ 1982, '87 - A Tribune International des Compositeurs díjai koncertek, hang- és fénytechnika pok - Művészetek Völgye multikulturális fesztiválnak Párizsban 1981- 83 klasszikus zenetörténetet és 20. századi zeneana­ 1987- Erkel-díj szervezése, lebonyolítása stb. lízist tanít a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz 1994 - Podmaniczky-díj tanszakán 1994 - Déri János-díj • Zenei kiadványok árusítása 1998 óta a budapesti Új Színház igazgatója 1997 - Veszprém Megyéért Érdemrend 46 kompozíció, balettzene, musical, kamaraopera 1998 - Köztársasági Elnöki Aranyérem • Hangfelvételek készítése, hanghordozók gyártása, teljes körű Főbb müvei Diszkográfia szolgáltatásokkal - zenészek, stúdiók, grafikai-nyomdai kivitelezés stb. 1978 - Szöveg és zene - zenés színházi előadás Beckett • Alte und neue Musik rádiójátéka nyomán Thorofon STW 8 31024 (1985) - LP 1980 - Karácsony napja - 24. lecke - kamaraegyüttesre • HEARTS (Szíveink) • Rendezvényszervezés 1983 - Szíveink - rekviemtöredék LP Hungaroton SLPX 12563(1985) 1985 - Munkásoperett - musical • Kapolcs riadó - Támad a szél 1985 - Babaházi történet - zene ütőhangszerekre Hungaroton Krém SLPX 17963 (1987) - LP 1986 - ...per quattro tromboni... - négy harsonára • Magyarország messzire van A BMC a GRAMOFONBAN 1989 - Sóhaj (Doom. A Sigh) - vonósnégyes a Kronos Quar­ Hungaroton SLPX (1991) - LP tet (USA) megrendelésére • AMADINDA (Babaházi történet) • A hónap művésze a BMC-ben 1990-98 - Az Üvegfúvó álma (The Glassblower's Dream) - Hungaroton SLPD 12800(1987]-LP, vonósnégyes Hungaroton Disc HCD 12855 - CD 1983-97 - Wyx-ciklus hangszalagra • Black Angels (Doom. A Sigh - Sóhaj) - 1995 - Scrabble-music - kamarazenekarra Kronos Quartet Elektra Nonesuch 1997 - Liliomfi - zenés játék 9 79242-2 DDD(1990]-CD Dalok • Looking East - Hungary (Blasting in the Birdcage) 1985 - Vakok - kamaraegyüttesre és tenorra Erdenklang AAD LC 8155 (1990) - CD 1996 - Négy dal Petőcz- és Szőcs-versekre • Tájkép - Jazz Bridge Series - Balettzenék hangszalagra Newsic RMKK 9304 (1993) - MC 1982 - A múzeum hangjai • W orb - Newsic-Hungaroton 1984 - Látomások HCD 3 1 5 8 0 (1 9 9 4 )-C D 1989 - Slips and streams (Hollandia) • A hetedik (Dalok József Attila verseire - Hobo] - 1990 - Blasting in the Birdcage (Németország) Insight 9 0 7 0 0 1 2 (1998)-C D 1990 - Egy sikoly anatómiája (Hollandia) • Sound in Sound Out - 1992 - Szent Antal megkísérlése Hungaroton HCD 3182911998)-C D 1995 - Don't look back (Hollandia) • The Wind Rises - ReR SD1, Konzervatóriumi és főiskolás évei alatt több amatőr és pro­ LC2677 UK (1998) - CD

Az ECM, JVC, VERVE, WARNER, HUNGAROTON CLASSIC, FONÓ, ENJA, BMC, DOUBLE TIME KIADÓK JAZZVÁLASZTÉKA KAPHATÓ, ILLETVE MEGRENDELHETŐ (postai utánvéttel is) a B M C 'B en!

1999. MÁJUS 43 D 1 0 étszáz esztendővel ezelőtt, jú­ nius hatodikén született az orosz, egyben a világiroda­ K lom kiemelkedő költője, Alekszandr BARTÓK Puskin. Hatása nemcsak az irodal­ már kortársak alkotásaiban követ­ hető és mérhető, hanem a legjelesebb - elsősorban orosz - zeneszerzők operáiban és dalaiban. Június első hetétől az operakedvelők és a műfaj­ SzOMbAT ESTÍ tfANCjVERSENyEk jal csak most ismerkedők a Bartók Rádió „Operabérlet” sorozatában május 14. Márványterem 19 óra „Ablakos” Lakatos Dezső Jazz Szaxofon Puskin nyomán keletkezett operák­ Tehetségkutató verseny - döntő ban gyönyörködhetnek kétheten­ május 15. Márványterem 16 óra Magyar Yamaha Tubakvartett ként. Az Operabérlet Glinka, Dargo- mizsszkij, Muszorgszkij, Csajkovsz­ május 22. 6. stúdió 16 óra Klasszikus és jazz: kij, Rimszkij-Korszakov és Rachma- Szekszárdi Jazz Kvartett______1 nyinov egy-egy operájának műsorra május 29. 6. stúdió 16 óra Kecskeméti Pedagógus Kórus tűzésével tiszteleg a költőóriás emlé­ (vez.: Erdei Péter) kének.

HANqVERSENy'köZVETÍTÍSEk

Május 29., 19 óra Eurorádiós operaszezon. Közvetítés Firenzéből - Wagner: Trisztán és Izolda (német nyelven) Előadja a Maggio Musicale Fiorentino Zenekar, vezényel Zubin Mehta

Május 31., 20.30 óra Mítoszok a zenében - Eurorádiós koncertszezon. Közvetítés Dublinből Az ír Nemzeti Szimfonikus Zenekar koncertje, vezényel Gerhard Markson Június 5., 19.30 óra Eurorádiós operaszezon. Közvetítés Haliéból - Händel: Agrippina (olasz nyelven) Előadja a Händel Fesztiválzenekar (történelmi hangszereken) Június 12., 19 óra Eurorádiós operaszezon. Közvetítés Glyndebourne-ból - Mozart: Titus (olasz nyelven) Előadja a Glyndebourne Operafesztivál Kórusa és Zenekara, vezényel Graeme Jenkins

HANqvERSENyek a M árványterem bEN

1999. május 17. hétfő 18.00 óra Kamarazenekarok a Márványteremben. A Capella Savaria játszik. Vezényel Németh Pál 1999. május 24. hétfő 18.00 óra Fers Márta és Mukk József dalestje. Zongorán km. Szokolay Balázs 1999. május 27. csütörtök 18.00 óra Fiatal művészek pódiuma. Mérei Tamás. A Magyar Rádió 1998. évi gordonkaversenyének első helyezettje játszik 1999. május 31. hétfő 18.00 óra Zongoraművészek a Márványteremben. Király Csaba hangversenye Zeneigazgató „A” BÉRLET „B” BÉRLET

ZENEAKADÉMIA - szerdánként 19.30 - BKK - kedden 19.30 ZENEAKADÉMIA - szerdánként 19.30 - BKK - kedden 19.30

1999. szeptem ber 22. 1999. december 21. BKK p É S 1999. október 6. 2000. január 12. ROSSINI: A selyemlétra - nyitány HAYDN: Teremtés PROKOFJEV: 1. Szimfónia CSAJKOVSZKIJ: Olasz capriccio CHOPIN: f-moll zongoraverseny vez.: FISCHER Ádám DVORÁK: Hegedűverseny MENDELSSOHN: Olasz szimfónia BRAHMS: / / . szimfónia SZTRAVINSZKIJ: Petruska (1947) BERLIOZ: Harold Itáliában km.: BOGANYI Gergely 2000. február 9. Km.: PAUK György Km.: MÁTÉ Győző vez.: LIGETI András STRAUSS-EST Vez.: LIGETI András Vez.. Jurij SZIMONOV 1999. novem ber 3. Km.: BÁTORI Éva 1999. november 17. 2000. február 16. MUSZORGSZKIJ: Vez.: LIGETI András MOZART: Don Giovanni - nyitány HONEGGER: Egy éj a kopár hegyen 2000. március 8. PETROVICS Emil: „ Jeanne d’Arc a máglyán SZKRJABIN: Az extázis poémája BACH: János-passió Zongoraverseny - Ősbemutató Vez : CSAJKOVSZKIJ: VI. Szimfónia KOVÁCS János Vez.: HÉJA Domonkos MOZART: Esz-dúr szimfónia Vez : LIGETI András Km.: PRUNY1 Ilona 2000. április 5. 1999. decem ber 1. Vez.: HAMAR Zsolt STRAUSS: Halál és megdicsőülés SCHUMANN-EST BARTÓK: A kékszakállú herceg vára km.: GYARMATI Kürtkvartett 1999. december 21. BKK Km.: Ronnie JOHANSEN, vez.: Seán DEIBLER (USA) HAYDN: Teremtés Anne SCHWANEWILMS vez.: FISCHER Ádám Vez.: LIGETI András AJANDEK HANGVERSENY 2000. máius 10. AJÁNDÉK HANGVERSENY ROSSINI • DOHNANYI • FRANCK 2000. máius 31. Km.: KRAUSZ Adrienne MOZART-EST Km : FALVAY Attila Vez : HÉJA Domonkos Vez.: A besanqon-i karmesterverseny gyó'ztese KORAESTI HANGVERSENYEK BÉRLÉT

MTA ROOSEVELT TÉRI DÍSZTEREM - csütörtökönként 18.00

1999. október 7. 1999. november 4. 1999. november 18. 1999. december 2. PROKOFJEV: I. Szimfónia MUSZORGSZKIJ: MOZART: SCHUMANN: DVORÁK: Hegedűverseny Egy éj a kopár hegyen Don Giovanni - nyitány Manfréd nyitány Km.: PAUK György CSAJKOVSZKIJ: VI. szimfónia Esz-dúr szimfónia IV. szimfónia Vei.: LIGETI András vez.: LIGETI András Vez.: HAMAR Zsolt vez.: Seán DEIBLER (USA) ORATORIUM BÉRLÉT IFJÚSÁGI BÉRLÉT I. ZENEAKADÉMIA - keddenként 19.30 MATÁV Zeneház péntekenként 16.00 és 18.00 órakor 5-10 éveseknek 2000. január 4. 2000. február 15. HONEGGER: 1999. október 29. EZEJS2000. január 21. EVEZREDIND1T0 Jeanne d' Arc a máglyán Vonós hangszerek Utős hangszerek KODÁLY: Psalmus Hungaricus Km.: FRANKÓ Tünde, KISS B. BEETHOVEN: IX. szimfónia 2000. február 25. Attila, GÉMES Katalin, Km: Adriana KOHUTKOVA, Fafúvós hangszerek Billentyűs hangszerek és társaik KOVÁCS Annamária, és PÁNCZÉL Éva. DARÓCZY HŰVÖSVÖLGYI Ildikó, Műsorvezető: Tamás, Gustav BELÁCEK, MRT Énekkar Rézfúvós hangszerek HŰVÖSVÖLGYI Ildikó Nemzeti Énekkar karig: STRAUSZ Kálmán karig: ANTAL Mátyás Vei.: KOVÁCS János Vei.: LIGETI András IFJÚSÁGI BÉRLÉT II. 2000. április 18. 2000. március 7. MOZART: Requiem MATÁV Zeneház szombatonként 11.00 órakor BACH: János-passió Koronázási mise Km.: ZÁDORI Mária, 10-14 éveseknek Km.: KOVÁTS Kolos, vendég- NÉMETH Judit, MUKK József, művészek 1999. december 11. 2000. február 26. KOVÁCS István, MRT Énekkar Barokk és koraklasszika Romantika Monteverdi Kórus karig: STRAUSZ Kálmán karig: KOLLÁR Éva Vez : LIGETI András U 2000. január 22. V e i..' HÉJA Domonkos Klasszika Posztromantika és századelő

A bérletek megújítása a régi bérletek bemutatásával 1999. május 3-16. között hétfőtől szombatig 9.00-18.00 óráig a Zenekar közönség szervezésén a MATÁV Zeneházban lehetséges. Új bérlőink 1999. május 18-tól hétfőtől péntekig 9.00-18.00 óráig a MATÁV Zeneházban, továbbá a Zeneakadémia jegypénztárában, a Filharmónia Bp. Kht., a Pesti Vigadó és a Fortissimo jegypénztáraiban vásárolhatják meg bérleteiket. Műsorainkról és a fellépő vendégművészekről további információt a www.orchestra.matav.hu Internet honlapon talál.

MATÁV Zeneház 1094 Budapest, Páva u. 10-12. Telefon: (1) 215- 5770. Fax: (1) 215-5462 P u h a p sft JRégt ím t ffiátum 1999. május 25 - június 2.

Május 25. Zeneakadémia 19.30 MALCOLM BIIÜOK (USA) zenekari fortepiano estje Közreműködik az ö li I'ICO ZENEKAR Vezényel: VASHEGYI GYÖRGY MOZART művek

Május 26. Hadtörténeti Múzeum - Márványterem 19.30 KOMLOS KATALIN -fortepiano és ZÁDORI MÁRIA - ének Beethoven - Schubert estje

Május 27. Budai Kapucinus Templom 20.00 SCHOLA HUNGARICA Vezényel: DOBSZAY LÁSZLÓ és SZENDREI JAVRA A Chartres-i székesegyház zenéje a 11-14. századból

Május 28. Budavári Önkormányzat - Aula 19.30 NICHOLAS CLAPTON (Anglia) kontratenor dalestje Közreműködik: V/VLYI CSILLA - gordonka MEZEI JÁNOS - csembaló „Orpheus Britannicus”

Május 29. Budavári Önkormányzat - Aida 19.30 SOLAMENTE KAMAILUJGYÜITES JENNIE ELLIS, KISS NOÉMI, KÓNYA ISTVÁN, VASHEGYI GYÖRGY Purcell, Strozzi, Melii, Couperin, Carissimi, de Visée, Lully művei

Május 30. Zeneakadémia 19.30 A MOSZKVAI PATRIARCHÁTUS ORTHODOX KÓRUSA Vezényel: ANATOLY GKLMHAKO Régi orosz egyházi énekek a 17. századból, orthodox liturgikus énekek és kórusművek a 16-19. századból

Május 31. Budapesti Történeti Múzeum - Királypiucc 19.30 IL SEMINAR!O MUSICALE ( Fran ciaország) BRUNO COCSET - gordonka BLANDINE RANNOII - csembaló GERARD LESNE - kontratenor Monteverdi, Caccini, Frescobaldi, Purccll, Couperin, Buisson, Lambert művei Az együttes támogatói: a Hewlett Packard France alapítványa, a Francia Kulturális Minisztérium és a Val d’Oise Társrendező a Francia Intézet

Június 2. Mát vas-templom 20.00 CANTUS CORVINUS ÉNEKEGYÜTTES SONATORES PANNÓNIÁÉ RÉZFÚVÓS EGYÜTTES MUSICA PROFANA EGYÜTTES • CAMERATA HUNGARICA Vezényel: KLEMIIAI A GÉZA Monteverdi: Vespro della Beata Vergine A Soros Alapítvány, a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága és a Szerencsejáték Rt. támogatásával.

'FILHARMÓNIA

A Budapesti Régi Zene Fórum támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Kxdturális Örökség Minisztériuma, Turisztikai Célelőirányzat JEGYEK VÁLTHATOK: Filharmónia Budapest Kht. Jegyiroda (V Mérleg utca 10.), Zeneakadémia Jegypénztár (VI., Liszt Ferenc tér 8.), Fortissimo öt Jegyiroda (VT. Nagymező utca 19.), Music Mix 33 (V Váci utca 33.), Huszár Gál Könyvesbolt (V Deák tér 4.) és az előadások előtt a helyszínen , \ A > : Ének-zenei hanganyag az általános Iskolák számára Á H A N Y >' ALMA 2. osztály Enek-zene kazetták Készült DR. SZABÓ HE ICA forgatókönyve és zenei irányítása nyorr KICSIKNEK, >áa NAGYOKNAK

Az 1948-ban megjelent Kodály Zoltán-Ádám Jenő Énekkönyv sorozat mindmáig felülmúlhatatlan művekkel közvetíti a hagyományos értékeket. Az anyanyelvként felismert magyar népdalokat a legmoder­ nebb digitális technikával készült kazettákon juttatja el a NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Nemzeti Tankönyvkiadó a gyermekekhez. A külön e célra készült hanganyagok mel­ lett a rádió- és lemezarchívumok mélyéről előkerült felvételek segítenek abban, hogy y m A NAP! Ének-zenei hanganyag az általános iskolák számára a gyerekek képet kapjanak a relatív szol- mizáción alapuló éneklés, a tiszta kórus­ Mogvósórolhotók hangzás és a zenélés örömteli hangzásvilá­ megrendelhetők gából. 4, osztály a Nemzeti Készült DR. SZABÓ HELCA forgatókönyve Tankönyvkiadó Az előadók között találjuk Bartók Bélát, és zenei irányítása nyomán Kodály Zoltánt, Rácz Aladárt, Török Er­ boltjaiban: zsit, Palló Imrét, Dudás Julit. Pontút Könyvesbolt, A Süss fel nap! kazettasorozat elemei: 1095 Budapest, • Fehér liliomszál Gát utca 25. • Aranyalma Pedellus • Zöld ágacska, zöld levelecske Tankönyvbolt, • Rózsaszálam, kis violám 1143 Budapest, A 60 perces kazetták ára 780 Ft/kazetta Szobránc utca 6—8,

SÜSS FEL, NAP/ NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Ének-zenei hanganyag az általános Iskolák számára

ZÖLD ÁGACSKA, -; A kicsinyeknek készült kazettasorozat folytatá­ ZÖLD LEVELECSKE sa a Muzsikáló évszázadok címet viseli. Az ősi 3. osztály népzenétől a XX. századig ívelő anyag a magyar, Készült DR. SZABÓ HELCA forgatókönyve és zenei irányítása nyomán az európai és a világ zeneirodalmának jelentős alkotása­ iból ad ízelítőt a zenei stíluskorszakokat követő elrende­ zésben. A zenehallgatás élményét fokozza - és a kazettá­ kat a felnőttek számára is érdekessé teszi - a zenéről, a személyes kapcsolatokról nyilatkozó művészek, tudó­ sok, előadók megszólaltatása. A Muzsikáló évszázadok kazettasorozat elemei: • Ősi népzenék és a középkor zenéje • A középkor és a reneszánsz zenéje • A barokk és a bécsi klasszika zenéje • A klasszika és a nemzeti romantika zenéje • A romantika és a XX. század zenéje A 60 perces kazetták ára 780 Ft/kazetta NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ RT.

I <» v «> MÁJUS 47 48 48 1 9 9MÁ 9 . J U S o

MEGRENDELŐLAP oldal lvasói MIZ f. 12 Bdps, adl u 3. a: 212-4782 Fax: 31. u. Mandula feladni: kérjük re cím Budapest, i 1025 alább z Kft., a AMFISZ ot előlap egrend m A A grndeő nv: ...... neve: elő d ren eg M M egren d elem a a elem d egren M me ...... (áo, zé, eüe)...... uc, é, Itp.) tér, kerület)...... (utca, özség, k ...... (város, e: ím C ...... (ásá ) ...... (házszám p l ny n. an yb án éld lfzts díjat előfizetési z ézmr kled áuaái postautalványon átutalási küldendő re részem a o O Egy évre: a bolti árnál 6 2 0 forinttal olcsób b an , , an b olcsób forinttal 0 2 6 árnál bolti a évre: Egy O é ér: bli rá 1 oita ocóbban, forintért. 0 0 2 2 , n a b b olcsó forinttal 0 1 1 árnál bolti a évre: Fél nmé mgyl az adn lb & Club Garden Jazz megnyílt nemrég A a, zns óimezleé kereté­ pódiumbeszélgetés zenés a ban, játékunk­ elnevezett Fülönfogónak jának. ot Gaoo jzkiiuo klub­ jazzkritikusok Gramofon a ott­ újra hont ad pünkösdhétfőn 24-én, 44/a) május u. Pálné Veress V, (Bp. Restaurant áb sáa kzl öbt s megrendel­ is többet közül számai rábbi találják, oldalon az ezen is továbbra vényt Kft., 1025 Budapest, Mandula u. 31. u. Mandula Budapest, 1025 Kft., Amfisz címe: melynek kiadónál, a hetnek ko­ lapunk Természetesen rendeléseket. meg­ fogadunk is vagy telefonon faxon de szel­ előfizetési Az szám tallózhatnak. régebbi között több hiszen száma, gebbi www.bmc.hu/gramofon vi­ internet az mozognak Akik otthonosan akiknek hiányzik a Gramofon egy-egy ré­ egy-egy Gramofon a hiányzik akiknek isajánljuk őket, azoknak tehát olvashatók, interjúk cikkek, legfontosabb a Itt címen. a honlapja, jl fráa vra kt Gramofon a őket várja formában újult meg­ hogy észrevették, bizonyára lágában, usa.net gramofon@ szolunk rájuk.E-mail-címünk:szolunk teszünk lapunk hasábjain, de mindig vála­ mindig de hasábjain, is lapunk teszünk közzé - kérésre külön csak - amelyeket is fogadjuk olvasóink észrevételeit, leveleit, észrevételeit, fogadjuk is olvasóink e-mailen meghirdettük, mint óta,Március Gramofon □□ □ □ - The Hungarian CD Hungarian ReviewThe ......

4000 4000 eee, jó ...... (irányítószám) ajtó) (emelet, című folyóiratot, a z igén yes zen era jo n g ó lapját lapját ó g n jo era zen yes igén z a folyóiratot, című Juhász Gábor és Barcza Horváth József új lemezének bemu­ lemezének új József BarczaHorváth és Gábor Juhász AJazz Garden aznapi műsora egyébként is figyelemre méltó: figyelemre is egyébként műsora aznapi Garden AJazz tatóját hallhatják azérdeklődők. hallhatják tatóját kell jazzlemezeket vagyis „vizsgázik”, kritikusunk egyik ben meglepetés, de mindenkit szeretettel várunk. szeretettel mindenkit de egyelőre az meglepetés, fülön, kit fogunk előadót 24-én (!) május Hogy a állta felismertek. Károlyminden jól Friedrich és Péter áldozatunk két Szigeti Első sarat: minősítenie. és felismernie forintért. zml elné n, ttlsa eyníe ki. egyenlítem átutalással , en éb ellen la szám A Gramofon jelenik meg. jelenik hétfőn 14-én, június következő száma következő

......

Vlagyimir Megjelenés: Nabokov 1999. május azonos című regénye nyomán Humbert Humbert egy kis­ városban vállal állást irodalomtanárként. Egy csinos özvegynél, Charlotte R e n d e z te : Haze-nél kap szállást. Adrian Lyne A nő számára a kulturált európai férfi a megteste­ sült álom. Ám Humbert S z e r e p lő k : vágyainak titokzatos tár­ Jeremy gya nem Charlotte, hanem Irons tizenkét éves lánya, Lolita. Charlotte ráveszi a férfit, vegye feleségül. Humbert Melanie Griffith belemegy a házasságba, csak hogy Lolita közelsé­ Dominique gét érezhesse. Miután Swain az asszony egy véletlen balesetben életét veszti, Humbert számára megada­ színes, tik a lehetőség, hogy szinkronizált elcsábítsa nevelt amerikai játékfilm lányát, Lolitát. Oh

133 perc Riportmagazinunkban mérlegre tesszük a valóságot.

Ön melyik oldalon áll?

M érlegeljen velünk a műsor alatt hívható telefonszám segítségével!

A megújult Napló Sváby Andrással vasárnap este 18:30-kora tv2-n