„Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról”

Településszerkezet, népesség /rendelkezésre álló legfrissebb adatok, források alapján/

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb terület ű megyéje, az Észak- magyarországi térség része, székhelye mely gazdasági és közlekedési centruma a térségnek. Az ország területéb ől 7,8 (7250 km 2), népességéb ől 6,8 %-kal részesedik (lakóinak száma 2012. január 1-jén 678 261 fő volt). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él a régió népességnek több mint a fele, ez Magyarország harmadik legnépesebb megyéje. A megye település-szerkezetének egy részét Miskolc és vonzáskörzetének meghatározó szerepe, másrészt az apró-és törpefalvak sokasága határozza meg.

1. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye településszerkezete (Lakónépesség 2011.01.01.)

Forrás: KSH, stadat ábrák

A megyét – a 2012. január 1-jei közigazgatási állapot szerint 358 település alkotja (28 várossal és 330 községgel), mely megyék közötti rangsorban a legtöbb. Borsod-Abaúj-Zemplén aprófalvas jellegét mutatja, hogy a községek átlagos népességszáma nem éri el a 900 f őt, a települések 63%-át az ezer főnél kisebb népesség ű falvak alkotják, amelyek aránya magasabb a hazai átlagnál. Ezen belül a

1 községek több mint 40 %-ában a lakosok száma 500 f ő alatti, Az egy városra jutó községek száma nálunk magasabb (11,8), mint országosan (8,6).

1. táblázat

Forrás: KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010

2. ábra: Kistérségek átlagos népessége, 2011.01.01.

Forrás: KSH, stadat ábrák

Megyénk jelenleg tizenöt statisztikai kistérségre tagolódik. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefügg ő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény alapján a közigazgatás területi egységei a járások lesznek 2013. január 1. napjával. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 16 járás került meghatározásra.

2 3. ábra: Borsod -Abaúj -Zemplén megye kia lakított járásai és a járásokhoz tartozó települések

A járási (f ővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Kormányrendelet 1. melléklete alapján a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv els őfokú hatósági feladatokat ellátó kistérségi népegészségügyi intézetei jelenlegi illetékességi területének és Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai illetékességi területének változásairól az alábbiak foglalhatóak össze.

Jelenleg az öt kistérségi népegészségügyi intézet illetékességi területe a statisztikai kistérségek illetékességével egyezik meg, egy-egy intézet több statisztikai kistérséget is ellát. Az öt székhely település mellett további négy településen kirendeltségeink m űködnek, melyek illetékességi területe megegyezik a kistérségi népegészségügyi intézet illetékességével: Edelény székhely mellett Ózd és , Tiszaújváros székhely mellett Mez őkövesd, székhely mellett Sátoraljaújhely településeken m űködnek kirendeltségek. A járások kialakításával az intézetek illetékességi területe lényegében nem módosul. Mindössze hét település (, Sajószentpéter, , , Tállya, Sóstófalva, Újcsanálos) került át olyan járáshoz, amely miatt népegészségügyi intézeti illetékesség is változik. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésér ől szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. melléklete meghatározza 2013. január 1. napjától a járási népegészségügyi intézeteket, székhelyüket és illetékességi területüket. A járási népegészségügyi intézetek illetékességi területe lényegében megegyezik a jelenlegi illetékességi területtel:

3 58. 2. táblázat: BORSOD -ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYE 59. Edelényi Járási Népegészségügyi Intézet 60. Székhely: Edelény 61. Illetékességi terület: Edelényi Járás 62. Kazincbarcikai Járás 63. Ózdi Járás 64. Putnoki Járás 65. Encsi Járási Népegészségügyi Intézet 66. Székhely: 67. Illetékességi terület: Encsi Járás 68. Gönci Járás 69. Szikszói Járás 70. Miskolci Járási Népegészségügyi Intézet 71. Székhely: Miskolc 72. Illetékességi terület: Miskolci Járás 73. Tiszaújvárosi Népegészségügyi Intézet 74. Székhely: Tiszaújváros 75. Illetékességi terület: Tiszaújvárosi Járás 76. Mez őcsáti Járás 77. Mez őkövesdi Járás 78. Szerencsi Járási Népegészségügyi Intézet 79. Székhely: Szerencs 80. Illetékességi terület: Cigándi Járás 81. Szerencsi Járás 82. Sárospataki Járás 83. Sátoraljaújhelyi Járás 84. Tokaji Járás

Forrás: 3. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez 1.A járási (f ővárosi kerületi) népegészségügyi intézetek székhelye, illetékességi területe

4 3. táblázat: Járások, járáshoz tartozó települések, száma lakossága

település Járási Népegészségügyi Járás Járáshoz tartozó települések lakosságszám szám Intézet

Alacska Alsótelkes Bánhorváti Dédestapolcsány Fels őtelkes Izsófalva Kazincbarcika Kurityán Mályinka Múcsony Kazincbarcikai 22 66580 Edelényi Ormosbánya Rudabánya Sajóivánka Sajókaza Sajószentpéter Szuhakálló Tardona Arló Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd Ózdi Csokvaomány Domaháza 17 53448 Edelényi Járdánháza Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Sáta Alsószuha Bánréve Dövény Dubicsány Felsőkelecsény Fels őnyárád Gömörsz őlős Hét Imola Jákfalva Jósvaf ő Kánó Kelemér Királd Putnoki Ragály Sajógalgóc Sajómercse 26 19091 Edelényi Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Serényfalva Szuhaf ő Zádorfalva

Abod Becskeháza Borsodszirák Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Damak Debréte Edelény Égerszög Galvács Hangács Hidvégardó Komjáti Lak Ládbeseny ő Nyomár Edelényi Szakácsi 45 33253 Edelényi Szendr ő Szendr őlád Szögliget Sz őlősardó Tomor Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Varbóc Viszló Összesen: 110 172372 Edelényi

Alsógagy Baktakék Beret Büttös Csenyéte Csobád Encs Fáj Fels őgagy Forró Fulókércs Gagyapáti Hernádpetri Encsi 29 21562 Encsi Hernádszentandrás Hernádvécse Ináncs Kány Keresztéte Litke Méra Novajidrány Pusztaradvány

Abaújalpár Abaújkér Abaújszántó Abaújvár Arka Baskó Boldogk őújfalu Boldogk őváralja Fels ődobsza Fony Gibárt Golop Gönc Gönci Göncruszka Hernádb űd Hernádcéce 32 19063 Encsi Hernádszurdok Hidasnémeti Kéked Korlát Mogyoróska Pányok Pere Regéc Sima Tállya Telkibánya Tornyosnémeti Vilmány Abaújlak Abaújszolnok Alsóvadász Aszaló Fels ővadász Gagybátor Gagyvendégi Hernádkércs Kázsmárk Szikszói 24 17598 Encsi Kupa Léh Nyésta Pamlény Rásonysápberencs Szászfa Szentistvánbaksa Szikszó Összesen: 85 58223 Encsi

5 Alsózsolca Arnót Berzék B őcs Bükkaranyos Bükkszentkereszt Em őd Fels őzsolca Harsány Hernádkak Hernádnémeti Kisgy őr Kondó Köröm Mályi Miskolc Nyékládháza Miskolci Onga Ónod Radostyán Répáshuta 39 251422 Miskolci Sajóbábony Sajóecseg Sajóhídvég Sajókápolna Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajópálfala Sajópetri Sajósenye Sajóvámos Sóstófalva Szirmabeseny ő Újcsanálos Varbó Tokaji Erd őbénye Taktabáj 11 13501 Szerencsi Tiszaladány

Alsódobsza Legyesbénye Mád Megyaszó Szerencsi Mez őzombor Prügy Rátka Szerencs 14 37781 Szerencsi Taktaharkány Taktakenéz Tiszalúc

Alsóberecki Alsóregmec Bózsva Fels őberecki Fels őregmec Filkeháza Füzér Füzérkajata Sátoraljaújhelyi Füzérkomlós Füzérradvány Hollóháza 21 23026 Szerencsi Kovácsvágás Mikóháza Nyíri Pálháza Sátoraljaújhely Vágáshuta Vilyvitány Cigánd Dámóc Karos Kisrozvágy Lácacséke Nagyrozvágy Pácin Cigándi 15 15196 Szerencsi Révleányvár Semjén Tiszakarád Zemplénagárd Erd őhorváti Györgytarló Háromhuta Hercegkút Kenézl ő Komlóska Sárospataki 16 24712 Szerencsi Sárazsadány Sárospatak Vajdácska Vámosújfalu Viss Összesen: 77 114216 Szerencsi

Árokt ő Hej őpapi Mez őcsát Mez őcsáti 8 14279 Tiszaújvárosi Tiszatarján

Bogács Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Egerlöv ő Kács Mez őkeresztes Mez őkövesd Mez őkövesdi 23 42304 Tiszaújvárosi Mez őnagymihály Mez őnyárád Négyes Sály Szentistván Tard Tibolddaróc Tiszabábolna

Girincs Hej őbába Hej őkeresztúr Hej őkürt Hej őszalonta Kesznyéten Kiscsécs Muhi Tiszaújvárosi 16 31977 Tiszaújvárosi Nagycsécs Oszlár Sajóörös Sajószöged Szakáld Tiszaújváros

Összesen: 47 88560 Tiszaújvárosi Borsod-Abaúj-Zemplén megye összesen 358 684 793

Forrás: KSH: Járások alapinformációi

Népmozgalom 2012. január 1-jén a megye népességének lélekszáma 678 261 fő volt, 6,5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A férfiak, és n ők száma egyre nagyobb különbséget mutat, mind a megyében mind országosan. A férfiak lélekszáma – magasabb korai halandóságuk következtében – nagyobb arányban csökkent, mint a n őké. A természetes fogyás (élveszületések és a halálozások számának különbözete) mellett a megyében a migrációs veszteség (a népesség országon belüli települések

6 közötti – lakásbejelentési kötelezettséggel járó - lakóhely-változtatása) is jelent ősen hozzájárult a populáció csökkenéséhez. A népességszámot meghatározó népmozgalmi folyamatok közül tovább csökkent a születések száma és mérsékl ődött a halálozásoké, a belföldi vándorlás negatív egyenlege pedig alulmaradt az egy évvel korábbinak. 2011-ben 6 551 gyermek született és 9 518 lakos hunyt el.

4. ábra: Élveszületés és halálozás számának alakulása Borsod-Abaúj- Zemplén Megyében

13000 12000 11000 10000 9000 esetszám 8000 7000 6000 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Élveszületés Halálozás

Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák

4. táblázat:

Forrás: KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010

A születések mérsékl ődése következtében a gyermekkorúak (0-14 éves) száma jelent ősen visszaesett az elmúlt évtizedben országosan 14%-kal, a megyében 23%-kal. Az aktív korúak (15-64 évesek) száma hazai átlagban 1,5%-kal, Borsodban 8%-kal mérsékl ődött, míg az id őskorúaké (65

7 éves és id ősebb) emelkedett 2001-hez képest, bár kisebb mértékben, mint országosan. A gyermekkorúak aránya magasabb, az id őskorúaké azonos az országos átlaggal. A megyénkben zajló kedvez őtlen demográfiai folyamatok hatására a népesség életkor szerinti összetételében folytatódtak a már hosszabb id ő óta tapasztalt szerkezeti változások, ezt jól mutatja az öregedési index értékének változása - 2001-ben 76,0; 2011-ben 102,0; 2012-ben 104,1 – mely a népesség fokozatos öregedésére utal.

5. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének száma nemek és korcsoportok szerint, 2012. január 1.

korcsoport

ő Férfiak 90– N k 85–89 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5– 9 – 4

30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000

Forrás: saját szerkesztés, KSH népesség adata

A megye 2012. január 1-jei korcsoportos összetételére jellemz ő, hogy néhány korcsoport kivételével mindkét nem esetében csökken ő lakosságszám tapasztalható. A nemek létszámát korcsoportonként vizsgálva 2012 év január 1-jén, kiemelt figyelmet érdemel a 40-44 évesek korosztálya, ugyanis ebben a korcsoportban még észlelhet ő a születést ől uralkodó férfitöbblet, az ezt követ ő korosztályokban az életkor el őrehaladtával egyre növekv ő n őtöbblet tapasztalható. A 75-79 éves korosztályban közel duplája, az ennél id ősebbeknél 2,5-3 szorosa a n ők száma a férfiakénál.

8 6. ábra: Élveszületési arányszám id ősoros alakulása

11

10,5

10

9,5

9

Élveszületésezerlakosra 8,5

8

7,5 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen

Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák

7. ábra: Halálozási arányszám id ősoros alakulása

16

15,5

15

14,5

14

13,5 Halálozásezer lakosra 13

12,5

12 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen

Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák

9

8. ábra: Természetes szaporodás, fogyás (-) területi alakulása

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 0

-1

-2

-3

-4

-5

-6

-7

Természetes(–)ezerfogyás lakosra szaporodás, -8

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen

Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák

9. ábra: Belföldi vándorlási különbözet arányszámainak id ősoros alakulása

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2

0

-2

-4

-6

-8 Belföldivándorlási különbözet ezerlakosra

-10

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország

Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák

10

10. ábra: Tényleges szaporodás, fogyás (-) id ősoros alakulása

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2

0

-2

-4

-6

-8

-10

-12

-14 Ténylegesszaporodás, fogyás (–)ezer lakosra

-16

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen

Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák

A belföldi vándorlási különbözet alapján megyénkre továbbra is az elvándorlás a jellemz ő, azaz többen költöznek el a megyéb ől, mint ahányan idejönnek. A megye belföldi vándorlási különbözete ezer lakosra -5,4 ezrelék mely mérsékl ődött az elmúlt évhez képest. Innen az egyik legnagyobb arányú az elvándorlás, főleg Borsod megye hátrányosabb helyzet ű térségeib ől (Edelényi, Abaúj– Hegyközi, Szerencsi, Ózdi, Bodrogközi).

Születések 2011-ben 6 551 élveszületés történt, a termékenységi mutatók kedvez őbbek, mint országosan, Borsod-Abaúj-Zemplénben a nyers élveszületési arányszám (9,6) meghaladja a hazai átlagot (8,8). A megyék között az egyik legmagasabb értékkel bír.

Halálozások 2011-ben 9518 elhalálozás történt , a halálozási ráta 2011-ben 14,0 mely csökkenést eredményezett ugyan az elmúlt esztend őhöz képes, viszont még ezzel is a kedvez őtlen halálozási mutatóval rendelkez ő megyék élvonalába tartozunk.

11 A mérsékeltebben csökken ő mérték ű élveszületések és az er őteljesebben fogyó halálozások száma, valamint a szintén mérsékl ődő migrációs veszteség mértéke kedvez ően befolyásolta a természetes és a tényleges fogyás mértékét megyénkben 2011-ben.

Csecsem őhalálozás A csecsem őhalandóság megyénkben továbbra is kedvez őtlenebb a hazai átlagtól, melynek alakításában a 2500 gramm alatti súllyal világra jött gyermekek országos szint feletti aránya is szerepet játszik. Ugyancsak kedvez őtlen változás, hogy megyénkben emelkedett az egy éven aluli elhunytak száma 2010-ben: 43-ról, 2011-ben: 58-ra, míg az országos átlagban kedvez ő csökken ő tendencia tapasztalható.

5. táblázat: Csecsem őhalandóság és a kis súlyú újszülöttek számának/arányának alakulása

2009 2010 2011

Népmozgalmi események B-A-Z. Magyaror B-A-Z. Magyaror B-A-Z. Magyaror megye szág megye szág megye szág

Élveszületések száma 7142 96442 6385 90335 *6337 88049 ezen belül 2500g alatti születési súllyal születettek 708 8067 728 7742 *687 - száma ezen belül a 2500g alatti születési súllyal születettek 9,9% 8,4 11,4% 8,6 *11,3% - aránya 1 éven aluli elhunytak száma 64 495 43 481 *53 433 ezen belül 2500g alatti 50 352 33 344 *39 - születési súllyal születettek ezen belül a 2500g alatti születési súllyal születettek 78,1% 71,1 76,7% 71,5% *73,6% - aránya (%) Ezer élveszülöttre jutó 1 éven 9,0 5,1 6,4 5,3 8,9 4,9 aluli meghalt

Forrás: KSH Statisztikai évkönyvei, *2011-es évi BAZ. megyei adat véd őnői forrásból

12 11. ábra: Az ezer élveszülöttre jutó csecsem őhalandóság id ősoros alakulása

12

10

8

6

4 halandóságezerélveszülöttre ő 2

Csecsem 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen

Forrás: saját szerkesztés, KSH stadat táblák

12. ábra:

Forrás: KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010

2010-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lényegesen magasabb volt a nyolc osztályt, vagy ennél kevesebbet végzettek hányada az országos átlagnál. Míg hazai átlagban a szül ő n ők 20%-a legfeljebb nyolc osztályt végzett, addig megyénkben több mint négytizedük. Mivel nálunk a legmagasabb a fiatalon szül ők aránya, esetükben koruknál fogva nincs is lehet őségük magasabb iskolai végzettség megszerzésére.

13

2010-ben az egészségügyi és/vagy környezeti okokból fokozott gondozást igényl ő várandós anyák hányada a régiók rangsorában Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (54,5), az ország megyéi közül Borsod-Abaúj-Zemplén vezeti a „veszélyeztetettségi rangsort” ahol 2010-ben száz nyilvántartott terhes n ő közül 59 igényelt fokozott gondozást.

13. ábra:

Forrás: KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010

A várandós anyák mellett a csecsem ők is hasonlóan magas arányban veszélyeztetettek, 2010-ben az ország megyéi közül a véd őnői körzetekben nyilvántartott fokozott gondozást igényl ő egy évesnél fiatalabbak legnagyobb hányadban – tízb ől négyen – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élnek. 1

Megbetegedési és halálozási mutatók

Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben él ő lakosság egészségi állapotában jelent ős területi egyenl őtlenségek vannak. Az egyenl őtlenségek hátterében társadalmi-gazdasági tényez ők, egyaránt állhatnak. Az Ottawai Egészségfejlesztési Karta (1986) megfogalmazásában „az egészség a mindennapi élet egy er őforrása, nem az élet célja. Pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni adottságokat, valamint a fizikai állapotot egyaránt figyelembe veszi”. Az egészségi állapot meghatározó tényez ői között komplex kapcsolatrendszer áll fenn, melyben a meghatározó tényez ők többnyire nem betegség specifikusak, azaz több megbetegedés kialakulására is hatással bírnak. Az egészségdeterminánsok közül az irodalom kiemelt fontosságot tulajdonít az egyéni életvitelnek (életmódnak). Az életmód lehet őségeit eleve differenciálják a társadalmi egyenl őtlenségek – a legszegényebb és a leggazdagabb rétegek egymástól való távolságának mértéke –, els ősorban az iskolázottság, a foglalkozás és a jövedelmi viszonyokon keresztül.

1 KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010

14

Az egyén életmódját (mely egészségi állapotát dönt ő mértékben meghatározza) hatékonyan közvetlen környezete (családi, munkahelyi, szabadid ős stb.) képes befolyásolni, mivel az egyén természetes igénye a közösségbe tartozás és a közösség elvárásainak való megfelelés.

A születéskor várható átlagos élettartam mindkét nem esetében javult az elmúlt másfél évtizedben. Egy megyénkben született kisfiú átlagosan 68, egy kislány 77 életévre számíthatott 2011-ben. E mutató alapján Észak-Magyarország áll az utolsó helyen, ezen belül is Borsod-Abaúj-Zemplénben a legrosszabbak az életkilátások: az országos átlaghoz képest a férfiaknál közel 3, n őknél majdnem egy évvel kisebb a várható élettartam. A megyénkben él ő férfiak átlag életkora 2012-ben 38 év, míg a nőké 43 év. A halálozási viszonyok jellemzésére szolgál többek között az elvesztett életévek számítása is. Az alábbi 2010-es adatok alapján százezer lakosra számítva a férfiak kétszer annyi életévet vesztettek el a potenciális 70 évb ől, mint a n ők. Észak-Magyarországon belül Borsodban a legnagyobb a veszteség mind két nem esetében. Országosan a megyék közötti rangsorban, Borsod-Abaúj-Zemplén férfi lakossága vesztette el a legtöbb életévet a potenciális 70 évb ől. 2

2 KSH, Észak-magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010

15

14. ábra:

Forrás: KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010

6. táblázat:

Forrás: KSH: Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010-ben a halálozások felét a keringési rendszer betegségei, közel egynegyedét a daganatos megbetegedések okozták a teljes lakosság körében. Megyénkben az országos átlaghoz képest a vizsgált évben alacsonyabb volt a daganatos megbetegedések okozta halálozások aránya, ezzel szemben valamivel magasabb a keringési rendszer és a légz őrendszer betegségei következtében meghaltak hányada.

16

15. ábra: A halálozás megoszlása a halál oka szerint adott területi egység teljes lakossága körében, 2010

100% 6,80% 6,60% 8,00% 90% 5,80% 5,90% 5,40% 6,60% 6,00% 5,90% 80% 6,50% 5,80% 4,80% 70% 60%

50,50% 50% 51,60% 52,30% 40% 30% 20% 25,40% 10% 22,60% 23,30% 0% B-A-Z. Megye Észak-Magyarország Magyarország

Daganatok Keringési rendszer betegségei Légz ő rendszer betegségei Emészt őrendszer betegségei Küls ő okok miatt bekövetkezett halálozás Egyéb halálokok

16. ábra: A halálozás megoszlása a halál oka szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, adott nem (férfiak/n ők) teljes népessége (0-x évesek) körében, 2011

100% 6,50% 8,05% 90% 7,43% 4,04% 4,80% 8,13% 80% 6,64% 7,45% 70%

60%

50% 43,91% 56,49% 40%

30%

20% 26,58% 10% 19,99%

0% Férfiak Nők Daganatok Keringési rendszer betegségei Légz ő rendszer betegségei Emészt őrendszer betegségei Küls ő okok miatt bekövetkezett halálozás Egyéb halálokok

Forrás: saját szerkesztés, KSH Statisztikai évkönyv 2010., 2011. évi adatai

17 2011-ben 9518 lakos halálozott el megyénkben, nemi megoszlásuk különbséget mutatott (férfiak köréb ől került ki az összhalálozás 52, a n ők köréb ől pedig 48%-a). A teljes halálozást vizsgálva mindkét nem esetében a keringési rendszer betegségei dominálnak (n ők esetében a keringési betegségek részaránya 12,5 százalékponttal magasabb, a férfiaknál tapasztaltaktól), melyet a daganatos megbetegedések okozta halálozások (ez a férfiak esetében mutatkozott magasabbnak 6,5%-kal) majd a légz őrendszer és az emészt őrendszer betegségeiben történt elhalálozások követtek. Az összesített halálozáson belül kiemelt figyelmet érdemel a korai más néven id ő el őtt bekövetkezett (65 év el őtt bekövetkezett) halálozás.

17. ábra: A daganatos megbetegedések okozta vezet ő halálokok súlya a 0-X éves Borsod- Abaúj-Zemplén megyei férfiak és n ők daganatos halálozásában, 2011

Az ajak szájüreg és garat Nők rosszindulatú daganata okozta halálozások Férfiak A vastagbél szigmabél végbél rosszindulatú daganata okozta halálozások 8% 3% 14% Légcs ő- hörg ő- tüd őrák okozta 15% 36% halálozások 20% 45% Méhnyakrák okozta halálozások

Női eml őrák okozta halálozások 5% 33% 3% 0% 15% A prostata rosszindulatú daganata okozta halálozások

Egyéb daganatos halálok

Forrás: Országos Környezet-Egészségügyi Intézet esetszint ű adatai

A n ői lakosság körében a daganatos megbetegedések okozta vezet ő halálokok sorrendben a légcs ő, hörg ő és tüd ő, a n ői eml ő, és a kolorektális daganatok okozta halálozások voltak a teljes korcsoporton belül. Megyénk férfi lakossága körében a daganatos halálokok közül a légcs ő, hörg ő és tüd ő; a vastagbél-szigmabél-végbél, az ajak szájüreg és garat valamint a prosztata rosszindulatú daganatai képezték a legnagyobb részarányú csoportokat a 0-X évesek körében.

18 18. ábra: A keringési rendszert érint ő megbetegedések okozta vezet ő halálokok súlya a 0-X éves Borsod-Abaúj-Zemplén megyei férfiak és n ők keringési rendszer betegségei miatti halálozásában, 2011

Nők Ischaemiás szívbetegségek Férfiak okozta halálozások 32% Agyérbetegségek 28% okozta halálozások

Magasvérnyomás 50% okozta halálozások 59% 8% 10% Egyéb keringési 5% 8% rendszer okozta halálok Forrás: Országos Környezet-Egészségügyi Intézet esetszint ű adatai

Megyénkben él ő teljes női lakosság körében a keringési rendszert érint ő megbetegedések okozta vezet ő halálokok közel egyharmadát az ischaemiás szívbetegségek majd ezt követ ően az agyérbetegségek okozták legnagyobb súllyal. Megyénk férfi lakossága körében az ischaemiás szívbetegségek halálozási súlya valamivel kedvez őbb volt a n őknél tapasztaltaknál, és ez megfigyelhet ő a sorrendben következ ő agyérbetegségek okozta halálozásoknál is.

Okspecifikus halandóság a f őbb haláloki f őcsoportokra

19. ábra: A keringési rendszer betegségei okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, az Észak-Magyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében 1996-2010.

re ő 300

250

200

150

100

50

0 Standardizált halálozás (SHA) 100000 f Standardizált halálozás (SHA) 100000 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Férfiak (0-64) Nők (0-64)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország Magyarország EU

Standard: 0-64 éves európai standard populáció Forrás: saját szerkesztés, Országos Környezet-Egészségügyi Intézet standardizált halálozási adatai

19 A keringési betegségcsoport okozta halálozás trendjét vizsgálva (19. ábra) megállapíthatjuk, hogy az 1996-2010 közötti id őszakban az EU mutatói estében látható csökkenés - a 2005-ös évben mért kedvez őtlen halálozási érték kivételével - valamennyi területi egység standardizált halálozási átlagában is ábrázolódik. Kiemelend ő azonban, hogy a kedvez ő irányú változások mellett a hazai mutatók csökkenése elmarad az EU-ban tapasztalható ütemt ől. A megyei átlag mindkét nem esetében az EU átlag több mint kétszeresével volt jellemezhet ő 1996-ban és ez a hányados 2010-re kis mértékben ugyan, de n őtt.

A férfiak daganatos megbetegedései okozta korai halálozása 1990-es évek második felében bekövetkezett tet őzését követ ően az országos mutató kismérték ű csökkenést mutat, melyet a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei értékek a jelent ős szórás miatt csak megközelít őleg követnek. N ők körében hasonló jelenség észlelhet ő, azzal a különbséggel, hogy mind a régiós mind megyei átlag – néhány év kivételével – kedvez őbb volt a releváns országos értéknél. A rendelkezésre álló utolsó év adataival számszer űsítve a nemi különbséget: a régiónkban él ő 0-64 éves férfiak 100 000 f őre vetített halálozása több mint kétszerese a releváns EU átlagnak, míg a n ők esetében ez a különbség 1,5- szörös volt. (20. ábra)

20. ábra: A daganatos betegségek okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Észak-magyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében 1996-2010.

300 re ő 250

200

150

100

50

0 Standardizált halálozás (SHA) 100000 f Standardizált halálozás 100000 (SHA) 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Férfiak (0-64) Nők (0-64)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország Magyarország EU

Standard: 0-64 éves európai standard populáció Forrás: saját szerkesztés, Országos Környezet-Egészségügyi Intézet standardizált halálozási adatai

20 21. ábra: Az emészt őrendszer betegségei okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, az Észak-magyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében 1996-2010.

re 180 ő 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Standardizált halálozás (SHA) 100000 f 100000 (SHA) halálozás Standardizált 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Férfiak (0-64) Nők (0-64) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország Magyarország EU

Standard: 0-64 éves európai standard populáció Forrás: saját szerkesztés, Országos Környezet-Egészségügyi Intézet standardizált halálozási adatai

Az emészt őrendszer betegségei igen összetett kategória, melyen belül a májbetegségek (ezen belül is a májzsugor) úgy a morbiditás, mint a mortalitás vonatkozásában meghatározó súllyal szerepelnek. Megyénkben a betegségcsoport (21. ábra) okozta korai halálozás els ősorban a férfiak körében mutat kiemelked ő eltérést az EU átlaghoz és a hazai értékekhez viszonyítva. A vizsgált id őszakban legalacsonyabb értékét tekintve is több mint háromszorosa volt az Uniós átlagnak, de egyes években több mint 4 és félszeres különbség is ábrázolódott. A hazai mutatók tendenciáját tekintve összességében csökkenés látható, mely jelent ősebb az EU átlagnál megfigyelhet őnél, azonban a különbség a magyarországi és Uniós átlagok között 2010-ban is jelent ős. A n ők körében kisebb eltérés látható a hazai, és EU átlag között, azonban Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén észlelt korai halálozás a teljes időszakban 2,5 – 3,5-szerese volt az EU átlagnak. A nők körében az utóbbi években látható csökken ő tendencia egyik hazai mutató esetében sem éri el a férfiaknál leírt mértéket.

21 22. ábra: A légz őrendszer betegségei okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, az Észak-magyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében 1996-2010.

re

ő 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Standardizált halálozás (SHA) 100000 f 100000 (SHA) halálozás Standardizált 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Férfiak (0-64) Nők (0-64)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország Magyarország EU

Standard: 0-64 éves európai standard populáció Forrás: saját szerkesztés, Országos Környezet-Egészségügyi Intézet standardizált halálozási adatai

Az EU-ban tapasztalható folyamatos csökkenés a vizsgált hazai mutatók egyikében sem jelentkezett egyértelm ű trendként, a halálozást jelent ős ingadozások jellemzik mindkét nem esetében. Megyénk eredményei jelent ős elmaradást mutatnak (különösen a férfiak körében) az EU átlagot jelent ősen meghaladó hazai átlagtól is (22. ábra). A 2010-es adatok alapján megyénkben 100 ezer 0-64 éves lakosra es ő légz őrendszeri standardizált halálesetek száma mindkét nem körében több mint kétszerese volt az EU átlagnak.

Megbetegedési mutatók

A halálozási adatok ismertetése a lakosság egészségi állapotának alapvet ő jellemzését szolgálja. Az ellátó kapacitás tervezéséhez, a családokra és a társadalomra nehezed ő terhek méréséhez és az egészségfejlesztési programok tervezéséhez/értékeléséhez fontos a megbetegedési viszonyok ismerete. A háziorvoshoz bejelentkezettek betegségeir ől kétévente állnak rendelkezésünkre adatok (legutóbb a 2009. évr ől), melyb ől kit űnik, hogy a legtöbben az életmóddal kapcsolatos betegségek miatt fordulnak orvoshoz. Az úgynevezett életmód-betegségek kialakulásához vezethet a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás, melyek káros hatást gyakorolnak az egészségi állapotra.

22 23. ábra:

24. ábra:

2009-ben Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében a gyermekeknél (18 évesek és fiatalabbak) el őforduló leggyakoribb, betegség az asztma volt. Jellemz ő még erre a korcsoportra a – helytelen életmóddal összefügg ő – deformáló hátgerinc elváltozásos betegség, mely Észak-Magyarországon leginkább megyénket érinti, ahol a 0-18 évesek 3,4%-a érintett ebben, a másik két megyében és országosan azonban kedvez őbb a helyzet. A házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján gyakoriak még a szemet érint ő betegségek, valamint a kalóriatöbblet miatti elhízás. A háziorvosi regiszterben szerepl ő betegségek közül a megyében él ő feln őtt lakosság körében a leggyakoribb a magasvérnyomás-betegség. 2009-ben a megyében a 19 éves és id ősebbek közel

23 egyharmada (országosan 34%-a) magasvérnyomás-betegségben szenvedett. Borsod-Abaúj-Zemplén lakossága a szív-érrendszeri megbetegedésekben haladja meg leginkább a régiós átlagot.

Észak-Magyarországon él ők vélt és valós egészségi állapota is általában rosszabb, mint az országos átlag. Az els ő nemzetközileg standardizált Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) - mely a Központi Statisztikai Hivatal irányítása alatt valósult meg – melynek keretében a 15 éves és id ősebb magánháztartásokban él ő népesség egészségi állapotát és életmódját vizsgálták. Az egészséggel kapcsolatos véleményformálásban lényeges területi és nemek közötti különbségek is mutatkoztak. Rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotról legnagyobb hányadban észak-magyarországon él ők számoltak be, mind a n ők (25%), mind pedig a férfiak (16%). Mindez nem véletlen, hiszen az életmód (táplálkozás, mozgás, környezeti tényez ők) mellett az egészségi állapotot számos más tényez ő is befolyásolja, melyek közül bizonyos demográfiai és gazdasági mutatók alapján is szembet űnő a régió ezen belül megyénk lemaradása a hazai átlaghoz és a többi térséghez képest is (halandóság, várható élettartam, stb.) számolt be róla a Központi Statisztikai Hivatal elemzéseiben. 3

Járványügy TBC helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2009 és 2010-es évek viszonylag magas értékei után 2011-ben csökkenés volt tapasztalható az új tbc megbetegedések számában. 25. ábra:

Forrás: Tüd őgondozók adatai

3 KSH, Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010

24

26. ábra:

Forrás: Tüd őgondozók adatai

2011-ben 152 új tbc-s megbetegedés fordult el ő (incidencia 22,20%ooo). A százezer lakosra jutó 30

év feletti új tbc-s betegek száma azonban még mindig magas (31,73 eset/31,73% 000 ), mely alapján 2012-ben ismét kötelez ő tüd ősz űrés lett elrendelve a megye területén a 30 év feletti lakosság körében. 2011-ben a tbc által leginkább érintett terület a miskolci, kazincbarcikai, szikszói (encsi), edelényi, ózdi és a szerencsi tüd őgondozók térségei voltak.

7. táblázat:

Incidencia új TBC lakosságszám 100000 2011 megbetegedések (KSH lakosra száma szerint) %ooo

Borsod-Abaúj-Zemplén 152 684793 22,20 megye (30 év felettiekre) 138 434895 31,73 Miskolc város 82 168075 48,79 Miskolc vonzása 10 105086 9,52 Miskolc város+vonzása 92 273161 33,68 Edelényi 6 35133 17,08 Szikszói (Encsi) 10 51149 19,55 Kazincbarcikai 12 57612 20,83 Mez őcsáti* 1 41719 2,40 Mez őkövesdi 6 43271 13,87 Ózdi 11 66788 16,47

25 Sárospataki 3 30267 9,91 Sátoraljaújhelyi 3 33252 9,02 Szerencsi 8 52441 15,26 *Tiszaújvárosi RI /Pulmonológiai szakrendelés (nem csak a városi lakosság GONDOZÁSA/SZ ŰRÉSE)

Forrás: Tüd őgondozók adatai

2012-ben a III. negyedévvel bezárólag (szeptember 30-ig) az új TBC megbetegedések száma kb. 75%-a az el őző év ugyanezen id őszakában el őfordult esetek számának, mely a további csökkenés jele (2011. els ő három negyedévében 107 eset, 2012. els ő három negyedévében 81 új tbc megbetegedést jelentett a tüd őgondozói hálózat).

Járványügyi szempontból továbbra is nagy problémát jelentenek a rizikó csoportba tartózók (hajléktalanok, HIV+, kontaktok, roma lakosság, fogvatartottak, immigránsok). További veszélyforrásként említend ő a Kelet-Európai országokból való „behurcolás” lehet ősége.

2011. évben tüd ősz űrő vizsgálaton megyénk 30 év feletti lakosságának alig több mint a fele (51%) esett csak át, mely kismérték ű emelkedést mutat az el őző évekhez képest, de az átsz űrtség további növelése mind az egyének, mind a közösség érdekében elengedhetetlen.

Szexuális úton terjed ő betegségek

Syphilis: 2011-ben jelent ős növekedést mutatott a syphilises megbetegedések száma Borsod megyében, az el őző évi 50 esethez képest 77 új syphilises megbetegedést jelentettek. Az új megbetegedéseket csaknem teljes egészében a miskolci b őr és nemibeteg gondozó területén regisztrálták. Egyedül az augusztusi hónapban 25 új eset volt, zömmel tizenévesek (Miskolci Avasi Lakótelepr ől) körében fordultak el ő. 2012. I.-III. negyedévben 27 új syphilises megbetegedést regisztráltak megyénkben. Az esetek többségét az els ő félévben észlelték (23), melyek közül legtöbbet a miskolci B őr-és nemibeteg gondozó jelentette. 2012. els ő három negyedévében megközelít ően 58%-kal kevesebb a bejelentett esetek száma (27), mint az el őző év ugyanezen id őszakában volt (64).

26 27. ábra:

Forrás: 2007-2012.I.-II. negyedévi adatok az EPINFO Epidemiológiai Információs Hetilap kiadványaiból származnak. A 2012. III. negyedévi adatokat a gondozóktól előzetesen bekértük.

Acut urogenitális chlamydiasis:

28. ábra:

Forrás: 2007-2012.I.-II. negyedévi adatok az EPINFO Epidemiológiai Információs Hetilap kiadványaiból származnak. A 2012. III. negyedévi adatokat a gondozóktól el őzetesen bekértük.

2011-ben 72,5%-kal több urogenitális chlamydiasis fordult el ő megyénkben, mint az el őző évben. 2012-ben ez az emelkedés tovább folytatódik. 2012. év els ő három negyedévében csaknem 80%-kal

27 több megbetegedést (88) jelentettek a gondozók, mint 2011. év ugyanezen id őszakában (49). A 2012-ben bejelentett valamennyi eset a miskolci B őr és nemibeteg gondozóban került diagnosztizálásra.

Gonorrhoea:

8. táblázat:

2012.I.-II.- Év 2007 2008 2009 2010 2011 III. negyedév Gonorrhoea 46 107 46 41 71 72 összesen

Forrás: 2007-2012.I.-II. negyedévi adatok az EPINFO Epidemiológiai Információs Hetilap kiadványaiból származnak. A 2012. III. negyedévi adatokat a gondozóktól el őzetesen bekértük.

29. ábra:

Forrás: 2007-2012.I.-II. negyedévi adatok az EPINFO Epidemiológiai Információs Hetilap kiadványaiból származnak. A 2012. III. negyedévi adatokat a gondozóktól el őzetesen bekértük.

A Gonorrhoeás megbetegedések száma 2011-ben megemelkedett a 2010-es esetszámokhoz képest, mely emelkedés 2012-ben a III. negyedévvel bezárólag tovább folytatódik. A megbetegedések nagy része urogenitális jelleg ű. 2012. I.-III. negyedévben a legtöbb eset (56) a miskolci, 5-5 eset az ózdi és a tiszaújvárosi B őr-és nemibeteg gondozóban került diagnosztizálásra, a többi gondozó közül 3-

28 ban 1-3 megbetegedést regisztráltak. 2012. els ő három negyedévében megközelít ően 40%-kal több megbetegedést regisztráltak (72), mint 2011. ugyanezen id őszakában (51).

Miskolc, 2012. december 11.

Dr. Asztalos Ágnes sk. megyei tisztif őorvos

29