és a kerületfelügyelői hivatalról c. művében. A tudós Beke a falusi tanítók részére még mindig négy pontban tette szóvá a népiskolák hiányosságait: a) az iskolakerülés, a mulasztások magas arányát, b) a tanítók — főképp pedagógiailag — csekély kép- zettségét és rossz fizetését, c) az iskolák tanszerekkel és taneszközökkel való gyatra felszerelését, s végül d) az iskolai épületek alkalmatlan voltát. Ambrus Sándor pedig kilenc pontban fogalmazta meg a népiskolával kapcsolatos követelményeit a II. Ratio Educationis (1806) után 35 évvel és a kor harmadik nagy elemi iskolai szabályzatának megjelenése (1845) előtt négy esztendővel: 1. alapítsunk miinden helységben iskolát, 2. teremtsünk jobb státust a tanítóknak, hogy azokba műveltebb pedagógusokat ültethessünk, 3. egyenrangosítsuk a tanítókat a honora- tiorakkal, 4. válasszuk ketté a tanítói és a jegyzői hivatalt, 5. tiltsuk el a gyermekeket — közpásztor fogadásával — a legeltetéstől, 6. alapítsunk tőkét vagyontalan gyer- mekek könyvekkel és ruházattal való ellátására és jutalmazására, 7. iktassuk tör- vénybe az iskolakötelezettséget, 8. amelyet hajtson végre a megye, és végezetül 9. váljék gyakorlattá hazánkban, hogy iskolai bizonyítvány nélkül senki se tudjon állást vállalni. Kanyar József

Rákoskeresztúr a XVI—XVIII. századi térképeken

Ismert tény, hogy Rákoskeresztúr (a továbbiakban: Keresztúr) a középkori ok- levelekben csak igen gyéren fordul elő. Elsőként István ifjabb király 1265-ből, továb- bá Károly Róbert 1326-ból és 1327-ből kelt okleveleit említhetjük, Pousa Racusa, illetve Szentkereszt megjelöléssel.1 Több középkori oklevél — eddigi ismereteink szerint — mindeddig nem került elő. Ennek fő okát abban találhatjuk, hogy a tatár- és törökdúlás következtében megsemmisültek azok a további oklevelek, melyeken a Pest melletti Keresztúr előfordult. Ha az oklevelek tekintetében ilyen szegényesek is az emlékeink, a fentmaradt régi térképek vonatkozásában már szerencsésebbek va- gyunk. Az idézett Rákoskeresztúr története I. része négy, XVI. századból való térképet ismertet részletesebben, többnyire a térképrészletek bemutatásával: Lázár deák 1528. évbeli, Lazius Farkas 1556. évi, Henricpetri Ádám 1577. évi és Ortelius Ábrahám 1584. évi térképeit, amelyek mindegyikén szerepel falunk neve, Kerstur, Kerestur és Kreutz alakban. Ezek a térképek fontos dokumentumai a XVI. századi településnek. Bővebben azért nem foglalkozunk velük, mert az idézett műből részletes felvilágosí- tás szerezhető róluk.2 Az említett munka 91. jegyzete idézi azonban az Apponyi met- szetgyűjtemény további négy, ugyancsak a XVI. századból való térképét, közelebbről azonban nem ismerteti őket. További kutatásainkhoz ezt a nyomot használtuk fel és a Rákosmenti Helytörté- neti Gyűjtemény részére az alábbi négy térképet szereztük be az Országos Széchenyi Könyvtár Apponyi-metszetgyűjteményéből. Ezek a térképek szemléletesen igazolják falunk XVI. századi létezését, sőt megkockáztathatjuk azt a véleményünket is, hogy ismertebb település lehetett Keresztúr a XVI. században, mert a környező falvak (Csaba, Pécel, Cinkota, Tarcsa, , Maglód) — bár ekkor már léteztek — nem szerepelnek az említett térképeken, falunkat azonban mind a négy térképen meg- találjuk. 1. Elsőként Lázár deák 1528. évbeli térképének 1553. évi kiadását említhetjük.3 Ezen a Pesttől északkeletre jelölt út közelében, Kerstur megjelöléssel, kéttornyú templom rajzával szerepel falunk, , és Pánd szomszédságában. A fel- tüntetett helységek kissé szokatlan elrendezésben szerepelnek e térképlapon, de Zolnay László nagysikerű könyvében — Irmédi Molnár László vizsgálatának ered- ményeként — azt írja, hogy „ha e torznak ható térképlapot megfelelő égtájolásba állítjuk, akkor a régi Magyarországnak egy olyan pontosságú ábrázolása áll előttünk, amely a négyszáz évvel később, immár modern geodéziai módszerekkel 1914-ben fel- mért országtérképtől csak apróbb részletekben tér el."4

1 Bartók János: Rákoskeresztúr története 1700-ig. I. rész. Bp.. 1973. -Bartók János: i. m. 38. és 43. old. 3 Nova Descriptlo totius Ungariae. Apponyi-metszetgyűjtemény. (A továbbiakban: App. M.)135. 4 Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Bp. 1975. 208. old.

51 éfjKíriJw

Eriit g

I'Emre SfSGcorgtuf , "Obra iRop -roui' Hívuit A ' ~j iúvrciTfyy

liraibt.il,

M»i>»

ZdC Sumir %.Mr ^ jé. Vcrcí

M V^^onu,^^!^/ ——^ | Lázár deák térképe (1526)

2. Zündt Mátyás 1567-ben kiadott Magyarország térképén5 — amelyen a Duna- kanyart még mindig nem találjuk mai formájában — meglehetősen elrajzoltan, Vác- tól északra, a Szentendrei-szigettől ugyancsak északra, szinte már Nógrád megyében találjuk falunkat, Keresthur megjelöléssel a templom rajzával. Szomszédságában Kerepes falut láthatjuk. A Pest megyei Verseg, Isaszeg, Zsámbok, Dány és Tura fal- vak igen messze kerültek ezen a térképen Keresztúrtól, szinte kétséges, hogy a Pest melletti Keresztúrról van-e szó. 3. Hondy Henrik XVI. századi térképén6 községünk már a „szokott" helyén, Pest- től északkeletre Szt. Jakab, Isaszeg és Oszlár falvak középpontjában fekszik, Kerstur megjelöléssel. Ezen a térképen a templom rajza már nem szerepel Keresztúr mellett, csupán kör jelzi a falu helyét. Keresztúrtól északra Kerepes, Verseg és falvaikat találjuk. 4. Meysseus János XVI. századi térképén7 Keresztúri Váctól északkeletre találjuk Kerepes (Kerpex) szomszédságában és így Zündt Mátyás térképével mutat némi hasonlóságot. Templom rajza ezen a térképen sem látható. 5. A továbbiakban a XVII. században kiadott és Keresztúrt feltüntető térképeket vizsgáljuk meg, az eddigi módszert követve. Bartók János idézett művében ugyancsak megemlékezik a XVII. században készí- tett két térképről, mégpedig az 1664-ben kelt Regni Hungáriáé nova et exactissima delineatio feliratú térképről, amely az Országos Levéltár legrégibb darabja, valamint a Szilágyi Sándor szerkesztésében megjelent hatalmas munka (A magyar nemzet tör- ténete. , 1896.) VII. kötetének 421. oldala előtt található térképről, amely az 1683. évi harctereket tünteti fel. Mindkettőn szerepel Keresztúr falu rajza. Az idé- zett mű I. része bemutatja továbbá Hevenesi Gábor Pest megyéről, a XVII. század s Matthes Zündt: Magyarország térképe 1567. App. M. 971. 6 Hungaria Regnum sumtibus Henrici Hondy. App. M. 593. 7 Novissima et emendata delineatio Hungáriáé una eum adjaeentibus et Finiümis Regionibus. Excudebat Joannes Meysseus. App. M. 571.

52 Jplíne/eniiu *y.J.

ftian

TtV,- c •ta asene ua r ^"V Jalmat* Xattíafh

jJotnhoí í o MarivriVaJar- ura .JL\

Castellini dia Vignola Giasomo térképe (.1686)

végén készített és kéziratban maradt térképét is, amelyen falunk Kerestur megjelö- léssel szerepel és amelynek külön nevezetessége, hogy Pest közelében ezt az egyetlen helységet jelöli és éppen ezért került a kiadvány I. részének külső borító lapjára.8 Meg kell azonban részletesebben emlékeznünk az első magyar zsebatlaszról, amely Hevenesi Gábor műve és amelyet Bécsben adtask ki 1689-ban.9 Ebben ugyan- csak találkozunk Keresztúr ábrázolásával, a 20. táblán Kestur megjelöléssel. Mint- hogy Pesttől északra jelöli, Szt. Jakab. Kerepes, Iklad és Verseg szomszédságában, nem kétséges, hogy a szóbanlévő Keresztúrról van szó. A zsebatlasz igen jelentős alkotás, már csak azért is, mert több mint 2600 helységnevet tartalmaz, s a helységek meghatározását már a földrajzi szélesség és hosszúság adataival adja meg.10 Kutatásainkat tovább folytatva további két XVII. századi és két XVIII. századi térképre akadtunk, amélyeiken szintén szerepel Keresztúr, ezeket a Hadtörténelmi Intézet Hadtudományi Térképtárában őrzik. Ezek a térképek több mint egy évszázad- dal készültek később Lázár deák térképénél, de annak hatása még mindig érezhető rajtuk. Jó utalást találtam erre vonatkozóan Zolnay László idézett művében, amely szerint Lázár deák térképe „kiváló alkotás, olyannyira, hogy jelesség tekintetében alig állítható mellé bármelyük más hlaisonló külföldi országólbrázolás".11 6. A XVII. századi térképek közül elsőként Sanson 1683-iban, Rómában kiadott térképét kell említenünk,12 melyen falunk Pesttől északkeletre fekszik Kestur meg- jelöléssel, tehát ugyanúgy amint ezt Hevenesi Gábor Parvus Atlas Hungáriáé című

" A térkép a Hevenesi-gyűjteményben (Colleotio Hevenesiana) található, a budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem könyvtárában. Tom 91.. No. 31. jelzet alatt. 9 Parvus Atlas Hungáriáé sive geographica Hungáriáé in 40 tabellas divisae descriptio . . . Vienae Austriae 1689. Megtalálható az Egyetemi Könyvtárban: RMK. III. 534. 10 Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest, 1967. I. kötet, 718. 11 Zolnay László: i. m. 208. old. "Sanson Guglielmo: II Regno d'Ungaria, Transilvania, Schiavonia. Bosnia, Croatia, Dalmatia . .. Róma, 1683. Jelzete a Hadtörténelmi Intézet Hadtudományi Térképtárában: B IX a 490/3.

53 Müller Ignác téliképe (1769)

művében láttuk. A környező íaivak közül csak Túrát, Kátát és Zsámbolkot jelölték rajta. 7. Cantelli da Vignola Giacomo 1686-ban Rómában kiadott tériképén13 községünk — ugyancsak Kestur megjelöléssel — Kerepes, Iklad és Verseg vonalától keletre fekszik. 8. Theatre de le Guerre en Hongarie című,1'1 Amszterdamban, a XVIII. század ele- jén kiadott térkép, viszonylag helyes elrendezésben, Pesttől északkeletre jelöli falun- kat, Kerestur alakban, Szt. Jakáb, Zsámbok, Káta és Oszlár helységek szomszéd- ságában. 9. Végezetül Müller Ignác ezredes 1769-ben kiadott15 hatalmas térképéről kell megemlékeznünk, amely már méreténél fogva is nagyjelentőségű. A Hadtörténelmi Térképtár kiadványa szeriint16 különösen sok értékes adatot tartalmaz ez a térkép, amelyen nagyszámú erődítményt, jól karbantartott utat, katonai szállást, határmenti őrhelyet és őrtornyot találunk. Lázár deák térképe után a Müller-féle térikép volt az ország legjobb közhasználatú térképe. Ez a térkép pontosan ábrázolta a Duna Eszter- gom és a Száva torkolata közötti szakaszát.17 A felsorolt és bemutatott térképábrázolásokkal kapcsolatban meg kívánjulk je- gyezni, hogy bármily fontosnak tekintjük is a fentmaradt középkori oklevélbeli fel- jegyzéseket, ezek mégsem képesek pótolni a különböző helységek térképeken való ábrázolását, amelyek a maguk eszközeivel szemléltetik elhelyezkedésüket. Dr. Bartók Albert

"Cantelli da Vignola Giacomo: L'Ungaria nuomente descritta et accresciuta die Varié Noti- zie . . . jelezete: B IX a 496/2. 14 Theatre de le Guerre en Hongarie, Transilvanie, par Sanson Amsterdam, XVIII. század eleje. Jelezete: B IX a 1027. <>r Müller: Mappa Geographica novissimea Regni Hungáriáé divisi in suos Comitatus . . . Anno 1769, Jelzete: B IX a 313. 16 Hadtörténelmi és katonai térképek kiállítása, 1974. 10. old. 17 Hadtörténelmi és katonai térképek kiállítása, 1974. 7. old.

54