természet és civilizáció természet vs. civilizáció természet vs. civilizáció történetét, hogy eltérítse szándékától nézünk, egy olyan fi kciós világba vál- a sarkvidéki átjárót kutató Waltont. A tunk jegyet, amely izgalmas távolság- hetvenedik szélességi körtől a pólu- ban van saját átlagéletünktől (térben- sig terjedő területeket azonban nem időben, de leginkább mindkettőben), csupán az európai felfedezőkre váró de nem lépi át valósággal kapcsolatos biztos és borzalmas halál tette évszá- tapasztalataink józan határait. Az ama- zadokra rémföldekké, de szokatlan ter- zonasi dzsungelek pusztán életveszé- mészeti sajátosságai is, amelyek a Föld lyesebb verziói a bakonyi vadonok- minden más pontjánál misztikusabb nak, a kalózok egzotikus markecolók helyszínné varázsolják őket. A sarkvi- némiképp nagyobb pengékkel, a há- dék eredendően iszonyú mesevilág, borús fi lmek nagyszüleink frontélmé- tele percek alatt végezhet az ember- nyeit színesítik heroikusabbá – befo- rel, éjszakája akár fél évig tarthat, nyá- gadói élményükhöz hozzátartozik a ri permafrosztjából maguktól előbúj- hitelesség érzete, legalábbis klasszi- nak a hullák, jegében évszázadok óta kus formájuknál, mielőtt a posztmo- eltűnt dögvészek lapulnak, és itt élnek dern hatásdúsítás minden műfajból a bolygó legádázabb és legnagyobb vicces-fantasztikus látványparádét szárazföldi ragadozói – rémségeihez varázsolt volna – A Karib-tenger ka- VÉGTELEN nincs szükség irracionális körítéshez, lózainak Vadiúj Vadnyugatát. A sark- átokhoz, mágiához, földönkívüli iste- vidékre helyezett kalandfi lmet máig nekhez, maga az anyatermészet válik elkerülik ezek a buja zsánermutációk, fantasztikus fúriává a behatolókkal ugyanakkor az 50-es/60-as évekre szemben. Mary Shelley (Frankenstein), jellemző izgalmas thriller-történetek VILÁG Edgar Allan Poe (Arthur Gordon Pym, a század utolsó harmadára lassacskán a tengerész), H.P. Lovecraft (Az őrület átadták helyüket a horrorfi lmeknek – SARKVIDÉKI ÖKOHORROR hegyei) klasszikus rémregényeiben a főként mivel a szikár-csodás helyszín VARRÓ ATTILA Sarkok egyszerre válnak ismeretlen kezdettől felülírta a klasszikus elvá- borzalmak felségterületévé és határ- rást: a napi túléléshez szükséges em- vidékké valóság és képzelet között: berfeletti erőfeszítés és a hihetetlen hőseik felfedező útja nem csupán egy életveszély az irracionalitás felé tolta A SARKVIDÉKEN JÁTSZÓDÓ KALANDFIL- életveszélyes terra incognitába vezet, a történeteket (csupán összehasonlí- de egyenesen legsötétebb rémálma- tás kedvéért: míg a Föld legmelegebb MEK EGY TERMÉSZETFELETTINEK TŰNŐ ikba is, ahol a civilizáció törvényein túl pontját jelentő iráni Lut sivatag még VILÁG DOKUMENTÁLÁSÁTÓL ELJUTOTTAK az általuk ismert természeti törvények nyáridőben is látogatható a mezei EGY PUSZTULÓFÉLBEN LÉVŐ VILÁG is érvényüket vesztik… ahol a sárká- turistáknak, addig a sarkok a maguk MITIZÁLÁSÁIG. nyok laknak. mínusz 70 fokos rekordhőmérsékle- tével jóformán sosem látnak embert), a a természet szelídebb tájai A sarkvidéket, mint fi lmhelyszínt – a miközben bámulatosan különleges vennének körül, talán félnék, változatos életveszélyeken túl – szinte élővilága kékbálnától narválon át a „Hhogy hitetlenségbe ütközöm, a kezdetektől ez a kettősség jellemzi: a jegesmedvékig századok óta bőséges sőt ki is nevet; de ezen a vad és rejtel- fi kció és valóság homályzónáját jelenti, készletet kínált a legendás lényekről mes vidéken lehetségesnek tűnik fel ahol a felvevőgépes felfedezők doku- szóló meséknek. sok olyasmi, ami a természet örökké mentum-képsorai gyakorta kitalált ka- Nem véletlen hát, hogy a horror már változó erőit nem ismerő emberekből landmesék szolgálatába állnak, legyen a gótikus rémtörténetek óta vonzódik egyébként nevetést váltana ki.” szó a Nanuk, az eszkimó manipulált/ a sarkvidékhez, az viszont jóval meg- (Mary Shelley: Frankenstein – Göncz megrendezett jeleneteiről (majd a fi lm lepőbb, hogy az elmúlt évtizedek- Árpád fordítása.) elkészültét fi ktív elemekkel feldúsítva ben készült művek ritkán (bár egyre elmesélő Kabloonak-ról), vagy Peter gyakrabban) helyeznek klasszikus Amióta csak Frankenstein szörnyete- Delpeut lenyűgöző Titkos kutatásáról, fantáziaszörnyeket jégtábláira – noha ge, teremtője halála után, beleveszett amelynek készítője korabeli archív féléves éjszakái ideális élőhelyet je- a sötétségbe és messzeségbe az Észa- felvételekből szőtt hipnotikus erejű lentenének a vámpíroknak (30 Days ki-sark kudarcot vallott felfedezőjé- rémtörténetet. Ennek fényében külö- of Night) és hidegében a zombik is nek szeme elől, a horror műfajában a nösen izgalmas képet nyújt a jégvilág- jobban konzerválódnak (Dead Snow). természet legzordabb szeglete (mind- ban játszódó játékfi lmek nem túl né- A trendindító 1951-es The Thing from kettő) szorosan összefonódott az is- pes, ám annál tanulságosabb kínálata, Another World óta mind az Arktisz, tenkísértő vállalkozások szörnyű tra- főként azért a következetes stratégiá- mind az Antarktisz kifejezetten a mo- gédiáival: maga Frankenstein doktor ért, amellyel művei a kalandzsánerek dern sci-fi monstrumait uszítja a be- hívja fel a becsvágyó hajóskapitány legyőzésre váró, valós veszélyeit egy- tolakodókra: űrből jött ragadozókat, fi gyelmét a köztük lévő párhuzamra és re inkább természetfeletti félelmekké jégből szabadult mutáns vírusokat, mintegy intő példaként meséli el rém- transzformálják. Amikor kalandfi lmet kiolvadt prehistórikus lényeket, gyil- 8 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág t ermészet vs. civilizáció természet vs. civilizáció kos parazitákat. Mintha csak a sarkvi- mészetből, a modern Tudomány se- taforájával rémisztgette nagyközön- dék a világűr földi megfelelője lenne, gítségével, gyúrja saját monstrumait, ségét. Legyen szó jégből szabadult egy mai és közeli galaxis, amely óha- akik mindaddig nyugalomban vannak, óriásgyíkról (Pánik New Yorkban) vagy tatlanul összefonódik a tudománnyal: amíg nem kezdi kívülről ostromolni óriáskígyóról (Boa), génmanipulált je- lakói földrajzi felfedezők és termé- őket a civilizáció és addig pusztítják gesmedvéről (The Unnatural), netán szettudósok, életterei hatalmas hajók a behatolókat, amíg helyre nem billen emberevő fákról (The Navy vs. the Night és légmentesen zárt kutatóbázisok, rá- az egyensúly – ha a természetfeletti Monsters), az első típus az ember azon adásul megfelelő technikai tudás/fel- horror bölcsője a genfi Villa Diodati kollektív félelmét testesíti meg, hogy szerelés híján pillanatok alatt végez- volt, akkor a természet rémtörténetei egy ismeretlen lény letaszítja a boly- het az emberrel. Legyen vakító fehér a Beagle fedélzetéről, Darwin kabinjá- gó csúcsragadozójának piedesztál- vagy mélysötétbe borult (egén a sarki ból indultak útnak. járól, vadászból prédát csinál belőle fény tejútmintáival), ez a minimalista, A sarkvidékek kihalt szárazföldje, – akárcsak az északi sarkkörnél élő je- lecsupaszított világ egyfajta vákuum, akár jégmezők, akár sziklasivatagok al- gesmedvék, amelyek étrendjének épp ahol nem képesek élni és szaporodni kotják, saját természetes veszélyeinek olyan normális összetevője az ember, az emberi kultúra táptalajában évez- irracionális fokozásával jelenik meg akár a fóka (a legészakibb lakott szi- redek alatt kifejlődött fikciós monstru- a horrorban: míg a vámpírok, zombik, getcsoportot jelentő Spitzbergákon, mok, mivel túlélésükhöz alapfeltétel farkasemberek eredendően az embe- ahol a medvék száma máig meghalad- az aktív közösségi interakció: végső rekben rejlő démonokat színezik me- ja az emberi lakosságét, törvény tiltja a soron valamennyien a fejlett civilizá- sealakokká, addig a tudományos világ- települések elhagyását töltött fegyver cióból kiszakadt emberi lények, visz- kép arktikus monstrumai a környezeti nélkül). Egy olyan vidéken, ahol a haj- szaszőrösödő farkasemberek, vad- ártalmak két alaptípusát képviselik. Az dani expedíciók nem egyszer jutottak állati vámpírok, szellemképpé vált 1951-es The Thing… vérengző zöld- kannibalizmusig a túlélés érdekében, kísértetek, élőholtak és boszorkányok, ségszörnye a Tökéletes Ragadozót a táplálékká válás nem csupán a fo- akik belülről pusztítják a társadalmat, bújtatta a tudományosan magyarázott gyasztói társadalom elembertelenítő ha már többé nem találnak otthonra irracionális földönkívüli jelmezébe, hatásának zombifilm-metaforája, ha- benne. A sarkvidék-horror ezzel szem- 1982-es remake-je pedig a korszak nem konkrét veszély: a halál legmeg- ben az ismeretlen, meghódítatlan Ter- leglátványosabb Végzetes Kór-me- alázóbb formája, a zsákmánnyá, szín- „A modern sci-fi monstrumait uszítja a betolakodókra” (Dave Kajganich: Terror - Paul Ready) filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2018|08 9 természet és civilizáció természet vs. civilizáció természet vs. civilizáció hússá, székletté degradált emberi test két irányzatban (gondoljunk az Orca csupán valósághű, de valóban megtör- rémálma ijesztő valósággá válik távol lenyűgöző jégtáblás fináléjára vagy a tént események elbeszéléseként és a civilizáció stabilizáló intézményei- Carpenter-klasszikus antarktiszi bá- ősi legendákra építő állathorrorként. től. A sarkkutatók másik fő démona az zisára), még nyilvánvalóbbá válik a Az 1845-48 között rejtélyesen eltűnt emberevés mellett a skorbut volt, egy posztmodern fordulat idején, amelyet brit Franklin-expedíció történetét fel- olyan halálos betegség, amely a C-vi- egy olyan opusz jelent a sarkvidéki dolgozó regény egyfelől igen meggyő- tamin 20. századi felfedezéséig töme- rémfilm történetében, ahol túl azon, zően követi végig a jégbe fagyott hajók gével szedte a hiányos táplálkozású