természet és civilizáció természet vs. civilizáció természet vs. civilizáció

történetét, hogy eltérítse szándékától nézünk, egy olyan fi kciós világba vál- a sarkvidéki átjárót kutató Waltont. A tunk jegyet, amely izgalmas távolság- hetvenedik szélességi körtől a pólu- ban van saját átlagéletünktől (térben- sig terjedő területeket azonban nem időben, de leginkább mindkettőben), csupán az európai felfedezőkre váró de nem lépi át valósággal kapcsolatos biztos és borzalmas halál tette évszá- tapasztalataink józan határait. Az ama- zadokra rémföldekké, de szokatlan ter- zonasi dzsungelek pusztán életveszé- mészeti sajátosságai is, amelyek a Föld lyesebb verziói a bakonyi vadonok- minden más pontjánál misztikusabb nak, a kalózok egzotikus markecolók helyszínné varázsolják őket. A sarkvi- némiképp nagyobb pengékkel, a há- dék eredendően iszonyú mesevilág, borús fi lmek nagyszüleink frontélmé- tele percek alatt végezhet az ember- nyeit színesítik heroikusabbá – befo- rel, éjszakája akár fél évig tarthat, nyá- gadói élményükhöz hozzátartozik a ri permafrosztjából maguktól előbúj- hitelesség érzete, legalábbis klasszi- nak a hullák, jegében évszázadok óta kus formájuknál, mielőtt a posztmo- eltűnt dögvészek lapulnak, és itt élnek dern hatásdúsítás minden műfajból a bolygó legádázabb és legnagyobb vicces-fantasztikus látványparádét szárazföldi ragadozói – rémségeihez varázsolt volna – A Karib-tenger ka- VÉGTELEN nincs szükség irracionális körítéshez, lózainak Vadiúj Vadnyugatát. A sark- átokhoz, mágiához, földönkívüli iste- vidékre helyezett kalandfi lmet máig nekhez, maga az anyatermészet válik elkerülik ezek a buja zsánermutációk, fantasztikus fúriává a behatolókkal ugyanakkor az 50-es/60-as évekre szemben. Mary Shelley (Frankenstein), jellemző izgalmas thriller-történetek VILÁG Edgar Allan Poe (Arthur Gordon Pym, a század utolsó harmadára lassacskán a tengerész), H.P. Lovecraft (Az őrület átadták helyüket a horrorfi lmeknek – SARKVIDÉKI ÖKOHORROR hegyei) klasszikus rémregényeiben a főként mivel a szikár-csodás helyszín VARRÓ ATTILA Sarkok egyszerre válnak ismeretlen kezdettől felülírta a klasszikus elvá- borzalmak felségterületévé és határ- rást: a napi túléléshez szükséges em- vidékké valóság és képzelet között: berfeletti erőfeszítés és a hihetetlen hőseik felfedező útja nem csupán egy életveszély az irracionalitás felé tolta A SARKVIDÉKEN JÁTSZÓDÓ KALANDFIL- életveszélyes terra incognitába vezet, a történeteket (csupán összehasonlí- de egyenesen legsötétebb rémálma- tás kedvéért: míg a Föld legmelegebb MEK EGY TERMÉSZETFELETTINEK TŰNŐ ikba is, ahol a civilizáció törvényein túl pontját jelentő iráni Lut sivatag még VILÁG DOKUMENTÁLÁSÁTÓL ELJUTOTTAK az általuk ismert természeti törvények nyáridőben is látogatható a mezei EGY PUSZTULÓFÉLBEN LÉVŐ VILÁG is érvényüket vesztik… ahol a sárká- turistáknak, addig a sarkok a maguk MITIZÁLÁSÁIG. nyok laknak. mínusz 70 fokos rekordhőmérsékle- tével jóformán sosem látnak embert), a a természet szelídebb tájai A sarkvidéket, mint fi lmhelyszínt – a miközben bámulatosan különleges vennének körül, talán félnék, változatos életveszélyeken túl – szinte élővilága kékbálnától narválon át a „Hhogy hitetlenségbe ütközöm, a kezdetektől ez a kettősség jellemzi: a jegesmedvékig századok óta bőséges sőt ki is nevet; de ezen a vad és rejtel- fi kció és valóság homályzónáját jelenti, készletet kínált a legendás lényekről mes vidéken lehetségesnek tűnik fel ahol a felvevőgépes felfedezők doku- szóló meséknek. sok olyasmi, ami a természet örökké mentum-képsorai gyakorta kitalált ka- Nem véletlen hát, hogy a horror már változó erőit nem ismerő emberekből landmesék szolgálatába állnak, legyen a gótikus rémtörténetek óta vonzódik egyébként nevetést váltana ki.” szó a Nanuk, az eszkimó manipulált/ a sarkvidékhez, az viszont jóval meg- (Mary Shelley: Frankenstein – Göncz megrendezett jeleneteiről (majd a fi lm lepőbb, hogy az elmúlt évtizedek- Árpád fordítása.) elkészültét fi ktív elemekkel feldúsítva ben készült művek ritkán (bár egyre elmesélő Kabloonak-ról), vagy Peter gyakrabban) helyeznek klasszikus Amióta csak Frankenstein szörnyete- Delpeut lenyűgöző Titkos kutatásáról, fantáziaszörnyeket jégtábláira – noha ge, teremtője halála után, beleveszett amelynek készítője korabeli archív féléves éjszakái ideális élőhelyet je- a sötétségbe és messzeségbe az Észa- felvételekből szőtt hipnotikus erejű lentenének a vámpíroknak (30 Days ki-sark kudarcot vallott felfedezőjé- rémtörténetet. Ennek fényében külö- of Night) és hidegében a zombik is nek szeme elől, a horror műfajában a nösen izgalmas képet nyújt a jégvilág- jobban konzerválódnak (Dead Snow). természet legzordabb szeglete (mind- ban játszódó játékfi lmek nem túl né- A trendindító 1951-es The Thing from kettő) szorosan összefonódott az is- pes, ám annál tanulságosabb kínálata, Another World óta mind az Arktisz, tenkísértő vállalkozások szörnyű tra- főként azért a következetes stratégiá- mind az Antarktisz kifejezetten a mo- gédiáival: maga Frankenstein doktor ért, amellyel művei a kalandzsánerek dern sci-fi monstrumait uszítja a be- hívja fel a becsvágyó hajóskapitány legyőzésre váró, valós veszélyeit egy- tolakodókra: űrből jött ragadozókat, fi gyelmét a köztük lévő párhuzamra és re inkább természetfeletti félelmekké jégből szabadult mutáns vírusokat, mintegy intő példaként meséli el rém- transzformálják. Amikor kalandfi lmet kiolvadt prehistórikus lényeket, gyil-

8 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág t ermészet vs. civilizáció természet vs. civilizáció

kos parazitákat. Mintha csak a sarkvi- mészetből, a modern Tudomány se- taforájával rémisztgette nagyközön- dék a világűr földi megfelelője lenne, gítségével, gyúrja saját monstrumait, ségét. Legyen szó jégből szabadult egy mai és közeli galaxis, amely óha- akik mindaddig nyugalomban vannak, óriásgyíkról (Pánik New Yorkban) vagy tatlanul összefonódik a tudománnyal: amíg nem kezdi kívülről ostromolni óriáskígyóról (Boa), génmanipulált je- lakói földrajzi felfedezők és termé- őket a civilizáció és addig pusztítják gesmedvéről (The Unnatural), netán szettudósok, életterei hatalmas hajók a behatolókat, amíg helyre nem billen emberevő fákról (The Navy vs. the Night és légmentesen zárt kutatóbázisok, rá- az egyensúly – ha a természetfeletti Monsters), az első típus az ember azon adásul megfelelő technikai tudás/fel- horror bölcsője a genfi Villa Diodati kollektív félelmét testesíti meg, hogy szerelés híján pillanatok alatt végez- volt, akkor a természet rémtörténetei egy ismeretlen lény letaszítja a boly- het az emberrel. Legyen vakító fehér a Beagle fedélzetéről, Darwin kabinjá- gó csúcsragadozójának piedesztál- vagy mélysötétbe borult (egén a sarki ból indultak útnak. járól, vadászból prédát csinál belőle fény tejútmintáival), ez a minimalista, A sarkvidékek kihalt szárazföldje, – akárcsak az északi sarkkörnél élő je- lecsupaszított világ egyfajta vákuum, akár jégmezők, akár sziklasivatagok al- gesmedvék, amelyek étrendjének épp ahol nem képesek élni és szaporodni kotják, saját természetes veszélyeinek olyan normális összetevője az ember, az emberi kultúra táptalajában évez- irracionális fokozásával jelenik meg akár a fóka (a legészakibb lakott szi- redek alatt kifejlődött fikciós monstru- a horrorban: míg a vámpírok, zombik, getcsoportot jelentő Spitzbergákon, mok, mivel túlélésükhöz alapfeltétel farkasemberek eredendően az embe- ahol a medvék száma máig meghalad- az aktív közösségi interakció: végső rekben rejlő démonokat színezik me- ja az emberi lakosságét, törvény tiltja a soron valamennyien a fejlett civilizá- sealakokká, addig a tudományos világ- települések elhagyását töltött fegyver cióból kiszakadt emberi lények, vis�- kép arktikus monstrumai a környezeti nélkül). Egy olyan vidéken, ahol a haj- szaszőrösödő farkasemberek, vad- ártalmak két alaptípusát képviselik. Az dani expedíciók nem egyszer jutottak állati vámpírok, szellemképpé vált 1951-es The Thing… vérengző zöld- kannibalizmusig a túlélés érdekében, kísértetek, élőholtak és boszorkányok, ségszörnye a Tökéletes Ragadozót a táplálékká válás nem csupán a fo- akik belülről pusztítják a társadalmat, bújtatta a tudományosan magyarázott gyasztói társadalom elembertelenítő ha már többé nem találnak otthonra irracionális földönkívüli jelmezébe, hatásának zombifilm-metaforája, -ha benne. A sarkvidék-horror ezzel szem- 1982-es remake-je pedig a korszak nem konkrét veszély: a halál legmeg- ben az ismeretlen, meghódítatlan Ter- leglátványosabb Végzetes Kór-me- alázóbb formája, a zsákmánnyá, szín-

„A modern sci-fi monstrumait uszítja a betolakodókra” (Dave Kajganich: Terror - Paul Ready)

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2018|08 9 természet és civilizáció természet vs. civilizáció természet vs. civilizáció

hússá, székletté degradált emberi test két irányzatban (gondoljunk az Orca csupán valósághű, de valóban megtör- rémálma ijesztő valósággá válik távol lenyűgöző jégtáblás fináléjára vagy a tént események elbeszéléseként és a civilizáció stabilizáló intézményei- Carpenter-klasszikus antarktiszi bá- ősi legendákra építő állathorrorként. től. A sarkkutatók másik fő démona az zisára), még nyilvánvalóbbá válik a Az 1845-48 között rejtélyesen eltűnt emberevés mellett a skorbut volt, egy posztmodern fordulat idején, amelyet brit Franklin-expedíció történetét fel- olyan halálos betegség, amely a C-vi- egy olyan opusz jelent a sarkvidéki dolgozó regény egyfelől igen meggyő- tamin 20. századi felfedezéséig töme- rémfilm történetében, ahol túl azon, zően követi végig a jégbe fagyott hajók gével szedte a hiányos táplálkozású hogy két sikeres sci-fi/horror franchise legénységének testi-lelki leépülését áldozatokat: a „tengeri pestisnek” is első randevúja zajlik, a kétféle termé- skorbuttól a kannibalizmusig, olyan nevezetett kór az egyik legkegyetle- szet-rémfilm is egymásra talál -ember komótos alapossággal, amelyet még nebb járvány, lassú és borzalmas lefo- feletti monstrumai alakjában. a sok órányi sorozat-forma sem ké- lyása bármelyik body-horror film ide- A 2004-es Alien vs. Predator nem csu- pes hitelesen visszaadni (bár mindent ális antagonistájává tenné. A hónapig pán azzal előlegezi meg a szubzsáner megtesz érte), valamint szinte tudomá- tartó sorvadás, vérzések, gyulladások, 21. századi formáját, hogy végérvé- nyos objektivitással (amely nagyrészt az eleven rothadás – akárcsak a mérhe- nyesen női főhőshöz köti (a slasher- a félszáz forrásműre épülő, több né- tetlen hideg által okozott károk, lefa- filmek final girlje domborít a The zőpontú elbeszélésnek köszönhető), a gyott ujjaktól szétrobbanó fogakig – a Thaw-tól a Harbinger Down-on át a fantasztikumnak a látszatát is elkerül- sarkvidéket olyan rémfölddé alakítják, Dolog-remake-ig, egyfajta anya-lány ve a testroncsolások terén (évezredes ahol a jégbe fagyott földönkívüli ví- konfliktust teremtve a nagyhatalmú űrvírusok helyett ezúttal romlott hús- rus (Dolog, Alien Hunter) vagy húsevő Anyatermészet és a renitens tudóslá- konzervek látják el az antagonista sze- idegen parazita (The Thaw, Harbinger nyok között), de azzal is, hogy áldozattá repét). A szerző ugyanakkor egy vérbeli Down) testroncsoló, fantasztikus lé- váló emberhőseit egyszerre ábrázolja ragadozó-szörnyet is ráküld az észak- nyeit csupán egy paraszthajszál vá- fertőzött/roncsolt alanyként és va- nyugati átjáró kutatóira, egy irracioná- lasztja el a szörnyű valóságtól. dászzsákmányként. Míg a rákmetafora lis méretű és ravaszságú jegesmedvét, Alien-monstrum egyfajta origópontja valamiféle bundás Moby Dicket, aki A 21. század sarkvidék-horrorjaiban a kór-horrorfilmeknek, a földönkívüli egymás után végez a földjét háborga- ez a két szörnyeteg rendszerint már Ragadozó (miként már puszta elneve- tó európaiakkal (miközben sértetlenül egyszerre kap helyet: az Alien Hunter zése is jelzi) a műfaj leghatékonyabb hagyja a történet final girljévé váló esz- felnyitott kozmikus mentőkabinjából embervadásza (még ha nem is táplálék, kimólányt). A Terror-regény, valamint a előbb egy levegőben terjedő vírus csupán trófea gyanánt tekint bolygónk belőle készült AMC-széria a dokumen- pusztítja el a kutatók felét, majd maga akciófilm-hős lakosságára) – találko- tumfilmes tényfeltárás és az irracio- a földönkívüli lény is elszabadul a bá- zójuk nem véletlenül helyeződik az nális fantasztikum eleddig példátlan zison; a Harbinger Down halászhajójá- Antarktiszra, és indul 1904-ben, a nagy ötvözetével eleveníti fel a klasszikus ra kiemelt szovjet holdjáróból mutáns déli-sarki felfedezőutak ősbűne ide- rémirodalom sarkvidék-ábrázolását, a medveállatkák serege és egy átalakult jén, amikor az emberiség betette lábát sejtelmes homályzónát tudományos kozmonauta végez a legénységgel; sőt az utolsó háborítatlan földterületre. és mitikus világkép között, miközben még a 2015-ös Dolog-remake is egy- A rémtörténet évezredes, jégalatti pi- fejezetről fejezetre vezet az egyiktől más mellé helyezi az 1951-es alapmű ramisa már nemcsak lovecrafti átjáró, a másikig, a krónikától a meséig, nyo- hibernált monstrumát és a belőle ki- de mintha maga az emberi test lenne, mon követve a sarkvidék-film százéves szabadult deformáló vírust. Ezekben amelyet belülről az alien-lárvák formál- történetét, a korai némafilm párat- a filmekben nemcsak a fantasztikum nak saját igényeik szerint, miközben kí- lan dokumentumfelvételeitől (South, szerepe erősödik fel, de a tápláléklánc vülről az űrből érkezett ragadozó-kom- 1920; The Great White Silence, 1924) aljára csúszás és a testtorzulás félelme mandó hódítja meg és pusztítja el: az a klasszikus fénykor kalandopuszain egymást támogatva hatványozza meg irracionális horrormotívumok tökéletes keresztül a posztmodern ezredforduló a borzalmakat, a szubzsáner poszt- egységbe rendeződve mesélnek a több rémfantasztikumáig (bár a tévéadap- modern hatásfokozása érdekében: két évszázados kettős veszélyről, amelyet táció botcsinálta akciófináléra cseréli tűz közé szorult hőseinek ugyanazt a a sarkok jelentettek felfedezőik szá- a regény eszkimólegendákba forduló sorsot szánva, mint a sarkvidéknek, mára – a hétköznapi emberi félelmek- zárlatát). Mialatt ez a hajdanán végte- amelyet egyszerre emészti a globális re lefordítva pedig az ezredforduló két len világ az emberiségnek hála egyre felmelegedés belső láza és a mérték- legkomolyabb természeti fenyegetését rohamosabb tempóban a végét járja, telen emberi kizsákmányolás. Ugyan- tükrözik: a hihetetlen gyorsasággal mu- a róla szóló populáris tömegfilmek akkor ez az ötvözés a sarkvidék-horror tálódó gyilkos vírusokat és a légkörből egy mesebeli földterület feltérképe- szűkös határain túl a racionalizált fan- érkező természeti csapásokat. zésétől és dokumentálásától eljutnak tasztikus rémfilm egész műfajcsoport- A kalandfilmes hagyomány tiszta a tudományosan feltárt/rendszerezett jának katalógusát is kínálja, két modern forrásából merítő idei sorozat, a Dan vidék mitizálásáig, saját mozgóképes irányzatra – a Cápával lendületet vett Simmons-bestsellerből készült Terror monstrumokkal benépesítve és fan- állathorrorra és a romerói/cronenbergi tíz epizódjával (immár az alműfaj nagy- tasztikummal átszínezve történelmét gyökerű biohorrorra – osztva tetemes enciklopédiájaként) precízen foglalja – mintha csak stabil helyet keresnének készletét. Az a tény, hogy a jégvilág össze a 21. századi ökohorror motívu- neki a fikció virtuális világában, ha már igen jelentős szerepet játszik mind- mait, ráadásul egyszerre működik nem a természetből távoznia kell.

10 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág