BELVEDERE 20027XIV. 5-6. 105 ....MÉG A RÉGI ÖREGOK 11 HALLOTTAM..."

ZSOMBOR ATTILA A Tokaj-hegyaljai borvidék co

Bevezetés és földrajzi leírás karakterű és zamatú bort terem, mégis van egy közös vonásuk az itt termő boroknak, Régóta érdeklődöm a gasztronómia és amit a magyar borász — kóstolja bár több azon belül a borászat iránt, ezért esett a száz kilométerre innen — jellegnek választásom Magyarország és a világ méltán nevez. Ezt a jelleget nem lehet szavakkal egyik leghíresebb borvidékének történelmi kellőképpen meghatározni, de aki megízlel- szempontú bemutatására. Tokaj-Hegyalja a te, sohasem felejti el. legjellegzetesebb borvidékünk. A Tokaj, Sá- A vidék őstörténete lényegileg az itt toraljaújhely és Abaújszántó között elhe- levő vulkánok geológiai kialakulásával kez- lyezkedő 28 községet magában foglaló To- dődik. Ez a nagy átalakulás a geológiai kaj-Hegyalja majd minden dűlője mis-mis harmadkorban játszódott le. A vulkáni kitö-

TOKAJ VÁRÁNAK LÁTKÉPE 1660-BÓL. A KÉPEN JÓL KIVEHETŐEN LÁTSZANAK A HEGYOLDALBAN MŰVELT HATALMAS SZŐLŐÜLTETVÉNYEK

,,...még a régi öregöktiP hallottam..." BELVEDERE 106 2002/X1V. 5-6. rés után a málladék tenger alá került részé- vezethető vissza. Nem a mi feladatunk el- ből képződött a riolittufa, amely a régi dönteni, hogy a vitában kinek van igaza. löszpincék boltívezésénél igen jól használha- Biztos, hogy a magyarok bejövetelekor Hegy- tó. A trachitriolit kőzetmálladék és a régen alja, s ezen belül különösen a tokaji nagy sárgaföldnek nevezett lösz ideális talaja a Kopaszhegy, jelentős szerepet játszott. Mi- hegyaljai szőlőknek. ként azt Anonymus is megírja, és ahogy a A tengerek hclvén alakult ki a borvidék. szájhagyományok is díszes meseköntösbe Keletről, északról és nyugatról a Kárpátok öltöztetve megőrizték, Árpád túljutva a Kár- vonulata védi, s csak dél felé nyitott, akár pátokon az átkelés viszontagságait kipihe- egy természet alkotta melegház. Ennek kö- nendő, tábort ütött. A és szönhető, hogy még az ember előtt megje- vidék kikémlelésére Ondot, Ketelt s az ifjú, lent itt az első szőlőtő, amelynek emlékét a de bátor lovasnak ismert Tuzol, kun vitézt Vitis Tokavensis erdőbényei lelete őrzi. küldte ki mindegyik mellé kellő számú lovas katonát adva. Elképzelhető a felderítők örö- me, amikor a tokaji hegyet elérve látták, Tokaj-Hegyalja történelme hogy a hegyoldalon ápolt szőlőskertek dísz- lenek, s a két folyó találkozásánál nagyobb Természetes tehát, hogy amikor az első település simul a hegy lábához. vitéz szervezett emberi település céljára kiszemel- — aki a névtelen jegyző Tursolnak, sőt ték a vízben, erdőben és sziklabarlangokban Turszolnak is nevez — elragadtatással szem- gazdag vidéket, a szőlő az első kultúrába lélte a helyet, s mindjárt kérte a maga számá- vont növények között szerepelt. Mikor volt ra. De megtetszhetett a többieknek is, mert ez? Pontosan nem tudjuk. Hérodotosz a mindegyik hasonló kívánsággal hozakodott gétákat, gallonokat is említi, mint a • vidék elő. Ond vezér azonnal igazságot tett kihir- lakóit, dc jártak erre a kelták és dákok is, detvén, hogy aki elsőnek ér fel lovával a akik — mint az általános történeti részben Kopaszhegy tetejére, birtokába veheti a he- már említettük — ismerték a szőlőművelést. gyet és a lábánál elterülő Hymös udvart, Plinius szerint a Tisza felső vidéke — így ahogy Anonymus szerint a magyarok Tokajt Tokaj-Hegyalja is — a magyarokkal rokon nevezték. Az évszázados csendet a vitézek szarmaták birtoka volt, akiknek földjét a mokány lovainak robaja verte fel, s megin- rómaiak sohasem tudták meghódítani, ha- dult a verseny az új hazában talált szőlő- nem csak a limeseken épített település- és hegyért. A győztes Tarcal lett, akinek nevét erdőrendszerrel tartották távol őket. Felte- a meséken és legendákon kívül őrzi a hegy hető viszont, hogy Pannonia és Dacia bor- északnyugati lábánál elterülő község is. Az termelése közvetve scrkentőleg hatott Hegy- Új birtokos azonnal visszavágtatott Árpád alja ilyen irányú fejlődésére. Bél Mátyás táborába jelenteni a látottakat, s kérni Ond szerint a magyarok előtt Tokaj környékére vezért — a szőlőhegy birtoklására vonatkozó mind nagyobb számban költöztek szláv tele- — ígéretének fejedelmi megerősítését. Ezen pesek. Egy vélemény szerint a borvidék időtől kezdve Tarcal neve több ízben fordul névadó községének, Tokajnak a neve is szláv elő a Honfoglalás történetében, nemegyszer eredetű. A sztokaj szó ugyanis a szláv nevek- már Tarcal vezérnek említik. Ezer év távlatá- ben két folyó találkozását jelenti. Mások ból nehéz eldönteni, hogy hírnevét a későb- cáfolják ezt a feltevést, mondván, hogy régi biekben vitézségével vagy a birtokán termelt írásokban Tokajt: Tokota, Tochal, Tokoyd, jó borral alaporta-e meg. Tucota néven emlegetik, ami más szótőre Az Árpád vezette főhad a Takta vizénél

„...még a régi tiregtiktir hallottam..."

BELVEDERE 2002/XIV. 5-6. 107 tábort ütött, ami egészen a jobbra húzódó még nem lehettek itt. Tovább haladva az hegyekig nyúlt. A vezér a szerencsi hegyről időben egy 1216-bál kelt írás szerint Hono- szemlélte meg a vidéket, s a nép ajkán élő rius pápa az egri káptalant a szerencsi tized mondák szerint: „Ma ád a Gondviselés Sze- birtoklásában megerősítette. Hegyalja más rencsét e Tállyon" — szavakkal fordult kísére- helysége a tizedjegyzékben nem található. téhez. Innen kapta volna a nevét a „ma ád" jelentősége Árpád vezér táborveré- emlékeként Mád, a „szerencsét" alapján Sze- se óta egyre növekedett. Névadójának is rencs és a „tállyon" szó alapján Tállya. Na- honfoglaló vezérünket tartják. Egy 1219- gyon meseszerű és történetileg biztosan nem ből származó okmány Serrach néven említi, is hiteles ez a legenda, de jellemző, hogy a s több hasonló név után egy tizedlajstrom- néphagyomány ezen helységek eredetét a ban Zerench szerepel. Honfoglalás körüli időkre teszi. Az viszont A tatárdúlás Tokaj-Hegyalját sem kí- már Anonymus megállapítása, hogy Árpád mélte. Baru kán csapataival átkelt a Tiszán, s és környezete, miután mindenfelől jó híre- 1241. április 14-20. között elfoglalta To- ket vett, „nagy áldomást ivának" s „napon- kajt, lakosait kardélre hányta, és egykorú ként megrészegszenek". Valószínűleg ekkor feljegyzések szerint még a szőlőket is meg- kerültek először közelebbi kapcsolatba a semmisítették. Öreg írás tanúsága szerint tokaji borral őseink, így a Kárpát-medencé- „1241-ig esztendaen a Tállyai Nit-mil s Erb's- ről nyert első benyomás nem lehetett rossz, *nil a Pusztító vad Tatárokkal ütközet tarta- és érthető Árpád elhatározása, miszerint tott". A veszedelem elmúlása után a Tisza és Salánhöz küldte Ond vezért. Bodrog nádasaiba s a környező hegyek őser- A Tokaj-Hegyalját magában foglaló deibe menekült lakosság hozzákezdett az Borsod megye neve is ebben az időben elpusztított szőlők újjáélesztéséhez. IV. Béla keletkezett, midőn Böngár fiát, Borsot küld- király a turóci prépostság 1252-ben kelt te ki Árpád a gazdag terület északi határának alapítólevelében a szerzeteseknek védelmére. Az itt talált szőlőkultúra méltó környékén adományozott szőlőt. Hazánk gondozóira talált a magyarokban is. Törté- második alapítója látta, hogy a meggyérült nelmi tények és legendák a vidék központjá- lakosság nem tudja régi állapotába visszaállí- nak egyaránt Tokajt említik. tani a virágzó szőlőskerteket, akkora volt a A Honfoglalás majd a honalapítás után pusztulás és oly kevés az ember, ezért Ola- Tokaj nevével 1074-ben találkozunk ismét, szországból hozatott be telepeseket, akiknek amidőn a Salamon király és Géza között emlékét ma is őrzi Olaszliszka és Bodrog- vívott ütközet után a legyőzött Géza a tokaji olaszi neve. Am ezekben a községekben már várba menekült. Ezt követően 1110-ben az olasz telepesek előtt is volt szőlő, miként kerül a történelemkönyv lapjaira a Kopasz- azt az 1248-ban kiállított szepesi prépostsá- hegy túlsó oldalán levő Tarcal, ahol Köny- gi adománylevél bizonyítja, amely a lisz- ves Kálmán királynak volt borospincéje. Az kaolaszi földről intézkedik. Ez ugyanis Kál- itt tartott országgyűlésen hirdette ki híres mán királyról szállott IV. Bélára, s említést törvényét is a felvilágosult uralkodó: „De tesz egy szőlőről és egy Patakon lévő kúriá- strigis, quianon sunt...", vagyis boszorká- ról. A községet az olaszok betelepítése előtt nyok nem lévén, üldözésük is betiltatik. Liszkamezőnek (Terra Liszkensisnek) ne- Ebből a századból jelentősebb feljegyzések vezték. Az olasz telepeseknek köszönhető még nincsenek a borvidék történelméről, az Itália egy-két új szőlőfajtájának behozatala egyházi uradalmak, így a közjegyzői tisztet is. Így a Bakator nevét bocca d'oro, míg a betöltő káptalanok akkoriban föltehetőleg nevet a Campoformio, esetleg a

Téka BELVEDERE 108 2002/XIV. 5-6. „formiai" magyarra fonetizálásának tartják. jön. A század vége felé viszont már — feltehe- Az első olasz telepesek nyilván nagyon jól tően az olasz telepesek által behozott vesszők érezték magukat, mert Nagy Lajos idejében, elterjedése eredményeként pontosabban 1350-ben újabb csoportok érkeztek hazánk- 1494-ben Istvánffy Miklós említést tesz a ban, akik egy része Tokaj-Hegyaljára, másik tokaji bor jóságáról. része a Nagyvárad melletti Olasziba került. A mennyiségi termeléssel ugyancsak Tokaj-Hegyalja egyébként német és francia nem lehetett baj, mert Mátyás király 1490- telepesekkel is gazdagodott államiságunk ben bekövetkezett halála után Albert lengyel első évszázadaiban. herceg seregeivel ostrom alá veszi Tokaj Ebben az időben nagy lendületet vett várát, dc hadisiker helyett 2000 hordó bor Tokaj-Hegyalja szőlőtermelésc. Az egri püs- zsákmánnyal kell beérnie. Igen fejlett bor- pökség okmányai szerint 1386-ban Tokaj- termelésnek kellett lennie Tokajban, ha majd- Hegyalja 10000 aranyat fizetett szőlődézs- nem 3000 hektoliter bort lehetett zsákmá- ma fejében. Ebben a században került ki nyolni. A napjainkban is ismert, hires tokaji Tarcal a királyi birtokok sorából, ugyanis a »Hétszőlő» neve is ebből az időből, 1502-661 történeti leírás elején említett Tarcal (Turzol) származik, mert akkor a „Mézes-mál» he- Vitéz Ond vezér lányával kötött házassága gyen levő szőlőnek hét gazdája volt. gyermektelen maradt, s így az visszaszállt a A magyar történelem egyik legviharo- fejedelemre, majd a királyra. 1398-ban a sabb időszaka, a XVI. század Tokaj-Hegyal- nagy ajándékozó, Zsigmond király — akit ja történetét sok borús, de sok derűs ese- sokan inkább az adósságcsináló jelzővel illet- ménnyel is tarkította. A század elején .már nek — elajándékozta. Nem sokáig volt ma- ország-, sőt Európa-szerte híre járt, hogy gánkézen Tarcal, mert a XV. században már Tokaj-Hegyalján egyes fürtökből valóságos ismét királyi birtok. arany csepeg, amelynek bora leginkább a Bár — mint láttuk — Tokaj-Hegyalja folyékony aranyhoz hasonlítható, s íze is több részén termeltek ez idő tájt szőlőt, de 4 valami fantasztikus, esetleg isteni eredetre bor minősége nem volt országos hírű. Ezt enged következtetni. valószínűsíti a sajószentpéteriek boraik ki- Paracelsus is hallotta tokaji bor és szőlő árulása ügyében kelt végzése 1403-1361. Esze- arannyal való társításáról, s a mohácsi vészt rint idegen bort tilos volt bevinni a község- megelőző években európai körútja során be, mert ellenkező esetben: »A hordót mind- (1525-től ugyanis a baseli egyetem gyógy- iarost kyvonattiuk és az lváros közepeth az ászati professzora) Tokajba is ellátogatott. fenekéth kivágattiuk és az bort a fildvel meg- Kirándulása elég rosszul kezdődött: nem emésztettiunk". Kivételt képezett a »Zerémi" sokkal a határ átlépése után (mint írja) és Somogyi, mondván: „ezek mindenutt ked- „tatár rablók" megtámadták és megöléssel vesek, mi sem akarjuk megalázytani". Ha a fenyegették, ám amikor a pőrére vetkőzte- tokaji hire akárcsak a száz kilométernél is tett svájci alkimista nyomorék testét meglát- közelebb fekvő Sajószentpéterig eljutott vol- ták, annyira megrémültek, hogy mindenét na, valószínűleg bevették volna a kivétele- visszaadták, s bántatlanul távozni engedték. zettek közé. Itt tehát érdemes egy kicsit Tokaj-Hegyalján Paracelsus hosszasan kí- elgondolkoznunk a minőség és fajta kapcso- sérletezett a legendás szőlőkkel, borokkal. latáról. A talaj, éghajlat, termelési mód ak- Aranyat ugyan nem sikerült előállítania be- kor sem lehetett más, de a bakator, góhér, lőlük, de arra a megállapításra jutott, hogy gersely, romonva nem volt alkalmas arra, „a hegyaljai szólő ezért a legnagyszerűbb nö- hogy belőlük az aszúhoz hasonló bor készül- vény, mert ott a vegetáliák a mineráliákkal

„...még a régi öregiikt0' hallottam...”

BELVEDERE 2002/XIV. 5-6. 109 társulnak, s a napfény, mint aranyfonál megy század vége felé, két okból is, hirtelen át a akin ésgyökereken át a kőzetbe". Paracel- megnövekszik a tokaji bor iránti bel- és sus homályosan megfogalmazott, de sokat külföldi kereslet. Egyik oka, hogy a mohácsi ígérő megállapítása évszázadokon át újból vész után előretörő törökök az ország min- és újból tápot adott a tokaji bor aranytartal- den jelentősebb borvidékét elfoglalták Sop- máról szóló legendáknak. A törökök előre- ron és Hegyalja kivételével, s a megszállt törése sem változtatott az ősi magyar beteg- területeken, ha nem is pusztították el a ségen, a belviszályon. Ekkor zömmel Sza- szőlőket, a borkereskedelmet megtiltották. polyai Jánosé a vidék. A Szapolyai és Ferdi- A magyar bor iránti keresletet így az osztrák nánd között dúló harc olyan területeket is császári és főúri udvarokban csak ennek a hadszíntérré változtatott, ahová a lófarkas két vidéknek a terméséből lehetett kielégíte- zászlós ellenség még nem jutott el. Így ni. 1528-ban Bornemissza Simon szüret idején Örvendetesebb a másik ok: a tokaji bor megtámadja Tokajt, és elrabolja összes bo- minőségének a javulása. Feltehetően erre az rukat. Ugyanez megismétlődik 1564-ben időszakra már annyira elterjedtek a Hegyal- Zay Ferenc és Balassa Menyhért vezetésével. jának világhírnevet szerző fajták, hogy — ha 1565-ben János Zsigmond királytól Miksa nem is tudatosan készítettek, de évjárattól császár hadai foglalták el Tokajt, és 4000 függően — már aszúhoz hasonló bort is hordó bort találtak a pincékben. Ez óriási szűrtek a hegyaljai pincékben. A tridenti mennyiség, különösen akkor, ha figyelembe zsinaton 1562-ben aratott siker csak nyitá- vesszük, hogy szüretkor egy fosztogatást nya volt a továbbiaknak. A bort kezdetben már átélt a város. még nagyobbrészt a termelők maguk szállí- Az 1560-as évek táján találkozhatunk tották külföldre. Kiváló szőlősgazda és bor- először az aszúszőlő elnevezéssel Fabricius kereskedő hírében állott Dobó Ferenc, az Balázs latin-magyar szójegyzékében. I. Fer- egri hős fia. Egy-egy lengyelországi vásárra dinánd király neve több ízben is fölbukkan 300 hordónál is több bort vitt eladni. Ami- Hegyalja történelmében. 1550-ben ő enge- kor 1602-ben meghalt, Rudolf császár kü- délyezte, hogy Zemplén vármegye címerébe lön futárt küldött Sárospatakra, hogy az a korona fölé egy szőlőfürtöt rajzoljanak. udvar számára Dobó borait megszerezze. Gyakran kellett királyi határozatot hozni a Szinte új fejezetet jelent Tokaj-hegyalja szőlők birtoklásával kapcsolatban is. borkereskedelmében a lengyelországi kap- Ebben az időszakban már minden nagy- csolatok elmélyülése. A Dunajec, Poprád és birtokos vagy gazdagabb község igyekezett Visztula mind gyakrabban ringattak tokaji szőlőbirtokhoz jutni Tokaj-Hegyalján. Ter- borral töltött hordókat szállító bárkákat. A mészetesen a kornak megfelelően, ilyenkor a századbeli feljegyzésekben gyakran hatalom és erő döntötte el legtöbbször a lehet olvasni, hogy „Gácsországban" nincs vitát, és sok, háborúban elesett szőlősgazda olyan előkelő ház, ahol a vendégszerető árváinak lába alól húzták ki a hatalmaskodók házigazda jó tokaji borral meg nc kínálná a a rég áhított szőlőt. Jellemző például a király vendéget. Az egyre nagyobb számban meg- 1557-ben kelt rendelete, amelyben megpa- jelenő lengyel borkereskedők külön tokaji rancsolja Alaghy János regéckei várnagynak, borszakértőt alkalmaztak, aki a vásárláskor hogy a kassai kórházhoz tartozó két tállyai hordónként megízlelte a bort, s ha kimond- szőlőt adja vissza. 1592-ben például Fejes ta a varázsigének tartott „cos"-t, a bor meg Péterné panaszt tesz az uralkodónál zombori volt véve. E szócska az „ut vinum habeat kúriája és több szőlője elidegenítése miatt. A colorem, odorem et saporem" mondás alap-

„...még a régi öregöktű' hallottam...” BELVEDERE 110 2002/XIV. 5-6. ján született, a C a colon, vagyis a színt, az 0 ken. Az utóbbi évek kutatásai nyomán az a az odort, vagyis az ízt, az S pedig a saport, hit, hogy Sepsi volt az első aszúkészítő, vagyis zamatot jelenti latinul. megdőlt, hiszen Zemplén vármegye gazdag A századforduló után súlyos csapás érte anyagában kutatva sikerült egy 1571-ből a borvidéket. 1604-ben Básta — a talán származó osztálylevelet találni, amelynek legvadabb császári zsoldosvezér — csapatai hála nemcsak az aszúkészítés kezdetei tehe- elfoglalták Tokajt, s a fcilddel tették egyenlő- tők évtizedekkel korábbi időpontra, hanem vé. Ekkor pusztultak el az ősi tokaji szőlő- a készítés körülményeit is lényegesen új kultúrára vonatkozó történelmi feljegyzések megvilágításba helyezi. is. 1609-től már ismét találunk levéltári Az 1571-ben elhalálozott Garay Máté adatokat, melyekben egy bírósági határozat tokaji nagybirtokos gyermekei, János es állapítja meg Halász Benedek verebesi sző- Anna atyjuk „szép istenes is kegyes intése" lőjének értékét másfélszáz forintban, Zúgó- szerint testvériesen megosztoztak az öröksé- hegyen levő szőlőjét pedig 170 forintra gen. A vagyonmegosztás tanúk előtt és kö- becsülik. rültekintő szerződés megírásával készült »Dá- 1631-ben II. Fcrdinánd vásárjogot ad tum T Tokaini", a nevezett év május 15-én. Tállya városának, és a regéci ütközetben A szerződés számunkra fontos 8. passzusa tanúsított magatartásukért borkimérés léte- így szól: sítését engedélyezi. Tállya városának 1633- „Az Vitézlő Garay János bátyámuramhoz ban már városi jogai voltak, s csak formaság- mutatom oly szép atyafiaságomat, bogy az To- ból, a földesúri jog elismeréseként két hordó kai Pinczében lévő, Hetven Hordó és öttvenkétt bort kellett fizetnie adóba. 1638-ban III. cittalag Asszti sag borokhoz nem tartom sem- Ferdinánd Tarcal városának szabadalomle- mineműjussomat és kegyelmének adom mind velet ad, melyben Tokajhoz hasonló jogokat egészben." — Jelenlegi ismereteink szerint ez a biztosít. legkorábbi dokumentáció, amely egy konk- Ilyen történelmi előzmények után érte rétan megnevezett aszúkészletre vonatko- meg Hegyalja az 1650-es éveket, amelyeket zik. sok feljegyzés a tokaji aszú születési ideje- A török elleni védelem címén itt állo- ként emleget. A felfedezés a neves protes- másozó császári csapatok pusztítása csak táns krónikaíró, Sepsi Laczkó Máté nevéhez annyiban különbözött a törökökétől, hogy fűződik. Műve az 1520-1624 közötti időket állandó jellegű volt. 1663-ban például Ra- öleli fel. (De nem ezzel a művével írta be batta generális olyan mértékben sarcolta a nevét elsősorban a történelembe.) Sepsi tállyai szőlősgazdákat, hogy a borukat féltő Laczkó Máté Lórántffy Mihály bizalmi em- tállyaiak a katonaságot megtámadták, s maga bere volt, s mint ilyen, később Lórántffy a tábornok is alig tudott elmenekülni. A Zsuzsanna udvari conciolatora (papja) lett. I. fosztogató császáriak már odáig mentek zsa- Rákóczi György halála után, 1648-ban Ló- rolásaikkal, hogy 1674-ben Spork tábornok rántffy Zsuzsanna Sárospatakra költözött, s csak úgy engedte el a sarcot, ha neki „15 itt lepte meg az udvari prédikátor 1650 hordó mézesmály főbort" adnak. A főbor húsvétján az Orémus szőlő terméséből ké- valószínűleg aszú lehetett. Egyébként ekkor szített borral. A tokaji aszú történetében az aszú már az európai borpiac koronázatlan óriási jelentőségű volt ez az évtized, amit fejedelmének számított. bizonyít, hogy az 1655. évi országgyűlés 1675-ben kamarai utasítás ismét elren- 79. cikkelyével kötclezőleg elrendelte az deli, hogy a királyi szőlőkben a szüreti aszúszőlő különválasztását a tokaji borvidé- megbízottak amennyi aszúszőlőt csak talál-

....még a régi öregölctű' hallottam..."

BELVEDERE 2002/7aV. 5-6. 111 nak — a többitől különválogatva belőlük Ferenc 150 hordó tokaji bort küldött a külön bort (aszút) készítsenek. Mint mézre porosz királynak. A tokaji bor nagy bccsét a darázs, úgy jöttek a jó borra a katonák. A bizonyítja, hogy I. József (1705-1711) ki- baj még csak fokozódott a Thököly-felkelés rály rendelkezése szerint a kincstári szőlők- során, amikor egymást váltották a császári- ből egy-egy fenntartandó a király valamint a ak, Thököly csapatai és a törökök. 1676-ban királynő részére. A szabadságharc alatt Nagy pl. nemcsak kifosztották a tarcali szőlősgaz- Péter cár asztalára is elkerült Rákóczi aján- dákat, hanem még a magtáraikat is felgyúj- dékaként a tokaji bor. tották. Két évre rá, 1678-ban Kara Hasszán A szatmári béke után (1711. IV. 24.) a aga 800 lovassal támadt Hegyaljára, s akit tokaji után sóvárgó osztrák főurak torkai nem gyilkolt le, rabláncra fűzte. Miként minden mennyiségű bort elnyeltek. A cári Babocsay Izsák tarcali jegyző emlegeti Fata udvar, nélkülözve a kedvelt tokajit, megkí- Tarcaliensia című írásában: gyakran csak sérelte átplántálni orosz földre Tokaj arany- főborral lehetett a pusztító seregek vezéreit vesszeit. Bár magyar szakembereket, sőt kiengesztelni. Érthető ilyen körülmények szőlőműveseket is vittek ki, a tokaji minősé- után, hogy a szőlőtermelő lakosság fokoza- get nem sikerült még csak meg se közelíteni. tosan elszegényedett, hisz munkája eredmé- Jellemző azonban a tokaji varázserejére, nyét ellenszolgáltatás nélkül elrabolták, sőt a hogy a kudarc nem vette el az orosz fejedel- rabló nemegyszer napok múlva immáron mek kedvét, Anna Ivanovna cárnő 1733- adóvégrchajtóként jelentkezett. Így tett 1688- ban létrehozta a Magyar Borok Bizottságát. ban Karaffa is, midőn az összes tarcali adó- Ettől az időponttól kezdve a cári udvar hátralékos borát lefoglalta, és Eperjcsre vi- állandófaktort (megbízottat) tartott Tokaj- tette. Hegyalján, aki szüret után felvásárolta a Az 1697 júniusában kitört, Thökölyt borokat. Az orosz megbízott nemegyszer támogató felkelés a sátoraljaújhelyi olyan mennyiségű bort vásárolt fel, hogy a vásáron kezdődött, és azáltal vált országos bécsi kamarai tisztviselők arról panaszkod- üggyé, hogy Tokaj várát Tokaji Ferenc csa- tak, őfelsége számára nem találtak jó bort, patai elfoglalták. A Rákóczi-szabadságharc mert az oroszok felvásárolták. kezdetén Esze Tamás talpasai gyülekeznek a Egy 1746-ban kelt feljegyzés szerint az tokaji szőlők között. Az 1704-beli sikerek orosz udvar nemcsak bort vásárolt, hanem után — ami Tokaj várának elfoglalásával Visnevszkij generális Zoltán Istvántól a Me- kezdődött — a fejedelem sok jobbágyat sza- legoldalon két szőlőt vett bérbe 15 évre 950 badított fel, s adott neki különféle donatiokat. forintért, a tarcali Zábróczky Jánostól 300 A Rákóczi-szabadságharc pénzügyi bázisa is Ft-ért, Körmöczy Simontól a tokaji Soltáron a Tokaji aszú volt. IL Rákóczi Ferenc a 450 Ft-ért szintén 15 évre, majd 1747-ben szabadság zászlaját magasba tartó fejedelem, Bajusz Borbálától a tokaji Veresen 500 Ft- Hegyalja legnagyobb szőlőbirtokosa volt, s ért 20 évre, és Tottjus Mártontól a tokaji ez is hozzájárult ahhoz, hogy felismerte a Szappanoson 20 évre 100 Ft-ért. A szőlők borvidék gazdasági jelentőségét. A fejede- bérét állaguk, fekvésük és terjedelmük alap- lem a Tokaj-hegyaljai községeket nemcsak ján állapították meg, s a cári udvar fizette. A eddigi jogaikban erősítette meg, hanem munkálatokat később Zsolobov csendőrfő- Hegyalját bejárva személyesen igyekezett parancsnok, 1770-től pedig Rarog ezredes orvosolni a szőlőművelők panaszait. 1707. irányította. július 16-án pl. tarcali birtokát látogatta Hegyalja borkereskedelmi forgalma is meg, 1710. augusztus 24-én II. Rákóczi jelentősen fellendült. 1749-ben bevezettéjc a

„...még a régi öregöktű' hallottam..." BELVEDERE 112 2002/XIV. 5-6. még határon túl is hires havi vásárokat, kényezteti el, miközben így nyilatkozik: „az amelyek közül különösen az „októberi vá- emberise:g három legnagyobb ajándéka az iro- sár" volt jelentős, Tokaj-Hegyalján ugyanis dalom, a bor, a szerelem". Más alkalommal ezt — mondhatnánk minden esetben — a bort írja a kedvelt borról: »A sötétsárga Tokaji az hordóval együtt adták cl, s így októberben a agy minden rostját mozgásba hozza és amint a pontos terméskilátások ismeretében egészí- francia pezsgőben a könnyű gáz, gyöngyözve tették ki hordókészletüket a borvidék sző- emelkedik a pohár széle felé, úgy a Tokaji a lősgazdái. szellem és jókedv sziporkáinak valóságos tűzijá- A tokaji bor a XVIII. század közepére tékát varázsolja el/fa lélek mélyéből". Békeódá- már világhírnévre tett szert. Fejedelmek, az jában ekképpen emlékezik meg a Tokajiról: állami és kulturális élet nagyjai versengtek, „Majd ha a magyar gazda a boldog bike hogy ki tud több és jobb tokaji bort besze- oltalma alatt művelheti ismét az áldott tokaji rezni. XV. Lajos e szavakkal kínálta tokaji szaft..." aszúval Madame Pompadourt „C'est It roi A Tokajiról nagyon sokan írtak. Vala- des vins et it vin des rois." (Ez a borok királya mennyit lehetetlenség akárcsak említeni is. és a királyok bora.) Voltaire, aki 1749-től Elégedjünk meg egy idézettel Antoine Ber- 1753-ig élt Berlinben mint Nagy Frigyes tine egyik költeményéből: barátja, párizsi barátainak ezt írja a királyról: „Oh, Tokaj! Emberkéz did jutalma az »Minden szerencse betetőzéséül Tokaji van embelfeletti küzdelemért! Fenséges kelyhek iga- a pincéjében, melyet az ember csak Ave-val zán méltó aranya italod!»" üdvözölhet." Egy lakomán, midőn Nagy Sokan keresték és kutatták a tokaji bor Frigyes jóízűen iszogatta a tokaji aszút, sikerének titkát. Az alkimisták fantáziáját Noel udvarmester így biztatta uralkodóját: sem hagyta nyugodni az aranyszőlő. Beszél- „nyugodtan fogyassza a tokajit felség, mert a tek olyan fürtökről, melyeknek aranyszem- paradicsomból sem az ivás, hanem az evés miatt cséktől ragyog egyik-másik bogyója. Mária kergették ki az első emberpárt". Terézia sok mendemonda tisztázása céljából Voltaire Franciaországba visszatérve vegyvizsgálatra szólította fel 1779-ben a továbbra is nagy hive maradt a tokaji bor- bécsi egyetemet, s ekkor mondták ki a végső nak. Galánthai Fekete János gróf elküldte szót, miszerint,afénylőrészek nem aranysze- irodalmi alkotásait Voltaire-nek 10 üveg mek, de a nap hevétól kiizzasztott és mézgává tokaji bor kíséretében. Voltaire válaszában sűrített nedv". Mirabeau-ról feljegyezték, 1767.október 23-án megköszöni a külde- hogy 1791-ben parlamenti beszéde előtt ményt, s a szemforgatás elrettentő példája- hazaküldött egy pohár Tokaji aszúért. A ként azt írja, hogy Fckete francia versei és század végéről származó írásban Ősi Fülöp prózája után a tokaji bort szereti legjobban. Gábor írja: „A' nagyhasú vagy pohos embere- Egyúttal további írásra biztatja a grófot, ket a' most említett esztendólbéli (az 1788., valószínűleg annak reményében, hogy az 1790., 1793. évek termése) sok spiritusz' mindig borküldeménnyel párosul. Nem is tokaji borok megfrissítik és Őket a munkára csalódott, mert jött a vers, de jött a tokaji is. alkalmatossá teszik". Íme egy javaslat kövé- Így Voltaire 1768. november 4-i levelében reknek: biztosan szívesebben vennék, mint a ismét megköszöni a sok bort mondván, tablettás fogyasztószereket, pl. a preludint hogy őt Fekete német abbénak nézi, hogy Az 1848-as szabadságharc történeté- ennyi borral tiszteli meg, majd 1769. febru- nek lapjain szintén találunk hegyaljai vonat- ár 3-án kelt köszönő levelében szinte restel- kozásokat Kossuth Lajos is egy hegyaljai kedik, hogy a magyar gróf annyi tokajival községnek, Monoknak a szülötte. A fiatal

„...még a régi öregöktű' hallottam..."

BELVEDERE 2002/XIV. 5-6. 113 honvéd hadsereg Tokaj—Tarcal határában lés az ötvenes évek közepére ismét kataszt- vívta azt az ütközetét a császári seregekkel, rofálisan lecsökkent. Ekkor a magyar borá- amely bevezetője volt a dicső tavaszi hadjá- szat nemcsak gazdaságilag, hanem erkölcsi- ratnak. leg is mélypontra zuhant. Itókának, koccin- 1880-ban a filoxéra-vész elérte Hegyal- tónak nevezett műborokat készítettek a pin- ját is. A szőlők kipusztulása következtében a cészetek. A második és a harmadik ötéves szépen fejlődő Tokaj, Tarcal, Mád, Tállya terv hatalmas anyagi áldozatok árán meg- városok lakói nem bírták a településekre próbálta felvirágoztatni a magyarországi kirótt terheket fizctni, és megkezdődött a borkészítést, de csak a 80-as évek elejére hanyatlás. A lakosság egy része nemcsak történt látványos javulás. Újabb probléma Hegyaljáról, hanem még az országból is jelentkezett a 90-es évek kezdetén a Szovjet- kivándorolt, és sok amerikás magyar kereste unió felbomlásával, hiszen elvesztettük a Kalifornia tűző napja alatt az aranyló szőlő- többséget alkotó keleti piacokat. fiirtöket, amelyek megízlelése után szomo- Azóta a szükséges privatizáción átesett rúan állapította meg, hogy Tokaj-Hegyaljá- magyar borászat a magánkezekben újra nak nincsen párja. Az 1885-ben Frankfurt- szárnyra kapott, s a tokaji borokkal együtt ban, Wirth Max által írt műben még az ismét a világ élvonalába küzdötte magit. olvasható, hogy: „A tokaji aszú Európában elnyerte a borok királya címet, s lábadozók, valamint aggastyánok erősítésére mint a borok A leghíresebb Tokaji, a tokaji koronája érvényesül". 1891-ben a filoxéra aszú készítése régen és ma pusztítása már oly nagymérvű, hogy jófor- mán nem szüreteltek Tokaj-hegyalján. Ezzel Az aszúbor készítése ősi hagyományo- le is zárult egy korszak Hegyalja életében. kat idéző, érdekes munka. Az összegyűjtött A filoxéra pusztítása olyan nagymérvű aszúbogyókat hajdan zsákokba tették, és volt az egész országban, hogy a problémát lábbal megtaposták. Hosszú időn át folyt csak állami segítséggel lehetett megoldani. meg-megújuló vita arról, hogy szakítani kel- A kormányzati szervek minden lehetséges lene már a lábbal taposás ősi módszerével, a támogatást megadtak a szőlősgazdáknak. Ez tapasztalás azonban újból és újból bebizo- többé-kevésbé sikerült is. A bortermelés nyította, hogy a sok évszázados eljárás a jó. újult erővel indult meg, s néhány év alatt Az aszúbogyókat ugyanis egységes, tészta- utolérte korábbi önmagát. Az Osztrák—Ma- szerű anyaggá kell pépesíteni, de úgy, hogy gyar Monarchia felbomlása aztán rányomta a bennük levő magvak össze ne törjenek. Ezt a bélyegét a tokaji és a többi magyar borok a finom munkát a zúzógép nem tudta elvé- exportjára, hiszen jelentős piacokat vesztet- gezni. Később — hosszú kísérletezés után — tünk. Emiatt a kormányzat a bortermelés mégis sikerült a Tokaj-hegyaljai szakembe- drasztikus csökkentésére törekedett. Az 1936- reknek egy húsdarálóhoz hasonló gépet szer- os bortörvény még azt is lehetővé tette, keszteniük. Napjainkban már természetesen hogy a piaci egyensúly javítása érdekében nem lábbal történik az aszútészta készítése: bizonyos borkészleteket zár alá helyezzenek. a műveletet speciális gép végzi, mely a ma- Nem csoda, hogy itt-ott olcsóbb volt a bor, got nem zúzza széjjel; fokozatosan és fino- mint a szódavíz. man megdarálja az aszúszemeket. Érdekes Kedvezőtlen politikai, társadalmi, gaz- folyamat ez. Egyszerre csak egészen kicsi — daságszervezési és ökológiai körülmények egy-két liternyi — mennyiségeket taposnak szerencsétlen egybeesése miatt a borterme- vagy dolgoznak meg géppel mindaddig,

....mill a régi öregiikt6' hallottam..." BELVEDERE 114 2002/XIV. 5-6. amíg az aszúszemek — az épségben hagyott bor cukor- és alkoholfokában a termelési magok kivételével — egynemű péppé nem hely és az évjárat szerint. A talaj, a mikroklí- válnak. A tokaji hagyomány úgy tartja: ak- ma, a termelési év napfénymennyisége befo- kor jó ez az aszútészta, ha egy maréknyit lyásolja mind az aszútészta, mind az alapbor tenyérbe véve belőle a tészta kiszorul ujjaink minőségét. Napjainkban a tokaji borokat a közül, s végül csak a magokat markoljuk hagyományos eljárás megőrzése mellett oly meg. Ennek előfeltétel az ún. „nemesrot- módon készítik, hogy az alkohol- és cukor- hadás", csakis ennek tulajdonítható, hogy a tartalom bizonyos megadott határok között feldolgozás folyamán a bogyók héja „eltű- maradjon. nik", és maga is az aszútészta részévé válik. Az aszútészta felöntését rendszerint ká- A nemesrothadáson át nem esett bogyókkal dakban végezték. A kellő várakozási idő ezt nem lehet elérni. után megindult az erjedés, és a törköly a A tokaji bor készítésének további sza- must felszínére emelkedett. Ekkor az egé- kaszaiban alapvetően fontos fogalom a put- szet újból összekeverték, speciális zsákokba tony és a gönci hordó. A puttony, amely a merték, majd ismét megtaposták. Az így képeken oly igen jól illik a szüretelő legé- keletkező folyadékot, az aszúmustot öntöt- nyek és leányok vállára, eredetileg azt a célt aztán a gönci hordókba, hogy a pincék szolgálta, hogy az összegyűjtött szőlőt ben- mélyén nemes tokaji aszúborrá erjedjen. ne hordják a szedőktől a kádakhoz. Ezen kívül azonban mértékegységként is haszná- BIBLIOGRÁFIA latos. A borkészítés következő lépése ugyan- HAJÓS GYÖNGYI (szerk.): Borok könyve. Budapest, is az aszútészta felöntése musttal vagy bor- 1995, Kossuth Kiadó. ral. A tokaji aszúbor ízét, minőségét igen KATONA JÓZSEF— DÖMÖTÖR JÓZSEF: Magyar bo- nagy mértékben befolyásolja, hogy mikép- rok — borvidékek. Budapest, 1963, Mezőgaz- pen állapítják meg a nagy cukortartalmú dasági Kiadó. aszútészta és must arányát: vagyis, hogy egy TÖRÖK SÁNDOR —MERCZ ARPAD: Magyar borkul- gönci hordó (136 1) mustra hány puttony túra. Budapest, 1997, Mezőgazda Kiadó. aszúbogyó jut. Igen édes aszúbor készítésé- ALKONYI LAszLó: Újkeletű hagyományok, évszá- nél öt, kivételes esetben hat puttony aszút zados betegségek. Borbarát, 1999/2. 25-32. ALKONY! LÁSZLÓ: Poharat Tokajnak. Borbarát, vettek, de van két-, három-, négyputtonyos 2000/1. 69-71. tokaji aszú is. A leggyakoribb 3-4-5 putto- ALKONYI LÁSZLÓ: Tokaj Hétszőlő. Borbarát, 2000/ nyos aszúbor, 1-2 puttonyost ritkán készíte- 3. 60-64. nek. Azonos aszútészta és alapbor aránya ZELENAK IsTvAN: Az első „aszú szőlő bor". Bor- mellett is lehetnek eltérések a készülő aszú- barát, 2000/4. 58-63.

„...még a régi öregöktir hallottam..."