Gramofon 2012

FISCHER IVÁN ÉS A BUDAPESTI INTERJÚK, BÔSÉGES KONCERT- ÉS FESZTIVÁLKÍNÁLAT, LEMEZKRITIKÁK, ZENEKARI KÖRKÉP FESZTIVÁLZENEKAR A MÜPÁBAN Klasszikus és Jazz 2012–2013. TÉL

2012–2013. TÉL Solti György centenáriuma

Gitárfesztivál Óbudán Regôs István emlékezete Agócs Gergely GRAMOFON • 2012–2013. TÉL és a Fonó Zenekar

2012. dec. 9., 10., 11. >>> A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin 2013. febr. 13., 15., 17. >>> Figaro házassága 2013. jan. 9., 11., 12. >>> Vendégünk Radu Lupu Gramofon-díj 2012: FASSANG LÁSZLÓ WWW.BFZ.HU XVII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ISSN 1416-1109 ÁRA: 900 Ft MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ HUNGARIAN STATE OPERA

Programajánló

Liszt Ferenc

A SSzzeennt SSzzaanniiszzló – RReeqquuiieem CD január 18., 19., 20., 22., 23., 25., 27. Choral works február 2. reennddeellhheetőő a wwwwww.ﬁ ddelioo.hhuu A bolygó hollandi | R. Wagner | Choral works for male voices FÉRFIKAROK hhoonnllaappoon, toovváábbbbá kkaapphaattó szövegíró | Richard Wagner X rendező | Szikora János azz Alleexxaannddrraa Köönnyvyváárruuhháázz boltjaaibban. díszlettervező | Szendrényi Éva X jelmeztervező | Berzsenyi Krisztina PREMIER Honvéd Male Choir HONVÉD FÉRFIKAR VVeezéénnyyeel: Sttrraausz KKáálmán január 24., 26., 29., 31. conductedconducted byy / vezényel:vez február 3., 9. A trubadúrr | G. Verdi | STRAUSZSTRARAUSSZ KÁLMÁNKÁK L

február 1., 3., 5., 7., 10., 12. A Liszt FéFérrfifi karrookk lemmeze reenndellhető március 7., 8., 9., 10. Don Giovanni | W. A. Mozart | a ferfifi kaarr@[email protected] szövegíró | Lorenzo Da Ponte X rendező | Gianfranco de Bosio címen. díszlet- és jelmeztervező | Nanà Cecchi

február 6., 8., 10., 14., 16., 17., 23. Don Quijote | L. Minkus - M. Petipa |

február 13., 15., 17., 19., 21., 24. március 2. Xerxes | G. F. Händel |

102-005-01_januari_elozetes_gramofon_200x282_01 1 11/19/12 4:12 PM

HE Press Gramofon tel 200x282.indd 1 11/14/12 10:58 AM GRAMOFON 2012–2013. TÉL Klasszikusl k és Jazz XVII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM

DOSSZIÉI JAZZI

Solti György centenáriuma Regôs István emlékezete 52 Mesterházi Gábor írása 4 Jazz és társadalom metszéspontjai Berlinben 54 KLASSZIKUSI A Broadway nagykanizsai „Minden hang egy történet sikerszerzôje kezdete” Lezárult a Sigmund Romberg-emlékév 56 Találkozás Fassang László orgonamûvésszel 8 Ifjú tehetség: Vörös Niki 57 Gramofon-díjak 2012 12 KRITIKA 58 Salzburg, a kihívások városa 14 VILÁGZENEI SOLTI GYÖRGY (4–7. oldal) Esztergomi Gitárfesztivál – Óbudán 16 „Baj, hogy a magyarok nem Óévbúcsúztatás, újévköszöntés énekelnek” a Müpában 18 Agócs Gergely, a Fonó Zenekar vezetôje 64 Honvéd Férﬁ kar: operák földjén 20 KRITIKA 66 Szeretet, empátia, tehetség Zuglóban 21

Zenekari körkép 22 GRAMOFON-HANGI KRITIKA 32 Analóg vagy digitális? – Ujházy László sorozata Tizenegyedik rész: OPERAI A digitális adatredukció 69 Kerülni a veszélyes kliséket BOGÁNYI GERGELY (29. oldal) Hangolási rendszerek Parditka Magdolna és Szemerédy és a kozmosz zenéje Alexandra új rendezéseikrôl 40 Beszélgetés Keuler Jenôvel 72

A bolygó hollandi stilizált Terjesztési pontok 74 keretekben 42

Berlini attrakciók 43

Pesaro: egy város Rossini-lázban 44

New York-i produkció nyert Szegeden Az Armel Operaverseny és Fesztivál ötéves mérlege 46 JUAN DIEGO FLÓREZ (44. oldal) KRITIKA 48

1996-ban alapította: Iványi Margó , Bôsze Ádám, Retkes Attila és Zipernovszky Kornél

Fôszerkesztô: Retkes Attila Fôszerkesztô-helyettes: Bércesi Barbara Fômunkatársak: Albert Mária, Ujházy László, Várkonyi Tamás, Zipernovszky Kornél Lapterv: Práczky István Tervezô szerkesztô: Kondor Anna • E számunk szerzôi: Albert Mária, Balázs Miklós, Bátori Éva, Bencsik Gyula, Bércesi Barbara, Fittler Katalin, Huszár Endre, Kiss Eszter Veronika, Kovács Ilona, Laczkó Krisztián, Lindner András, Márton Attila, Máté J. György, Mesterházi Gábor, Ókovács Szilveszter, Pallai Péter, Párniczky András, Péntek Márta, Pödör Eszter, Réﬁ Zsuzsanna, Retkes Attila, Szabó Bálint, Turi Gábor, Ujházy László, Várkonyi Tamás, Zay Balázs, Zipernovszky Kornél.

Címlapon: Fassang László Fotó: Mohácsi Gábor

A szerkesztôség postacíme: H-1282 Budapest, Pf. 68 Telefon: 06-1-430-2870 Fax: (06-1) 436-0101 E-mail: [email protected] • Internetes folyóirat: www.gramofon.hu • Kiadja a Retkes Attila Kulturális Értékteremtô Kft. H-1037 Budapest, Fergeteg utca 11. Felelôs kiadó: Retkes Attila • Elôﬁ zetés, hirdetés: Kovács Veronika, 06-20-998-1499 E-mail: [email protected]

Nyomás és kötés: Cerberus Kft., 1066 Budapest, Lovag utca 14. Felelôs vezetô: Schmidt Gábor

Megjelenik évszakonként. Elôﬁ zethetô a kiadó címén, telefonon, faxon, e-mailben. Az éves elôﬁ zetés ára 2013-ban: 3000 forint A Gramofon A Gramofon az ICMA megjelenését támogatja: nemzetközi zsûrijének tagja legnagyobbak együtt dolgozhassanak vele. dolgozhassanak együtt legnagyobbak alegnagyob dolgozhasson együtt hogy a –vagy bakkal éve, Vagyisdére televolt… volt hetven majdnem is naptára elôjegyzési a21.zényelt, évtize- elsô század pályáját, éséletevégéig ve- kezdte karmesteri évesen –1930-ban, százéves lenne 18 idén –aki György Solti számos fejezetén átmennie. történet kell évszámkeretezi,interpretáció- két annakaz 1912–1997. életéte karmester Haegy Solti György Solti centenáriuma Mesterházi Gábor Mesterházi

Forrás: Gramofon-archív SOLTI GYÖRGY CENTENÁRIUMA DOSSZIÉ

teremtenie – Herbert von Karajan, Sergiu Celibidache vagy Leonard Bernstein nemzedéktársaként. Nem egészen véletlenül említem épp e neveket: az öt évvel idôsebb Karajan szinte élete végéig a nagy rivális; érdeklôdésük, re- pertoárjuk is hasonló. A hat évvel ﬁ atalabb Bernsteinnel kevesebb az érintkezési felület – talán Mahler iránti von- zalmuk a legszembeötlôbb, mégis, eltérô habitusuk és ízlé- sük ellenére van valami hasonlóság abban, ahogy zeneka- raik megszólalnak. A Soltival egyidôs Celibidache egészen más pályát jár be: sokkal kevésbé lesz sztár (igazán csak ha- lála után), viszont – Soltihoz hasonlóan – túlél mindenkit.

A történelemmel összefüggô egyéni sors kulcskérdés Solti

Forrás: London Records – Gramofon-archív életében. Salzburgban, Toscanini asszisztenseként 1937-ben Solti György egy régi hanglemezkiadói reklámfotón szerepel elôször, de a következô fesztivál már az anschluss után van – Solti épp az anschluss napján debütál az Opera- Nem érdemes listát készíteni e mûvészekrôl: alig akad va- házban. Az 1939-es emigrálás a karmesteri pályát szinte laki az említésre méltók közül, akivel legalább egy kon- kettétöri – Svájcban túl sokan vannak akkoriban ahhoz, certet ne adott volna. Csak véletlenszerûen jut eszembe hogy egy szinte pályakezdô magyar karmester pulpitushoz két „végpont”: Kirsten Flagstad és Cecilia Bartoli. Közte juthasson. Sebaj, Solti zongoristaként nyeri az egyik leg- mondjuk Kiri Te Kanawa, Sass Sylvia, Renée Fleming és rangosabb versenyt (Luzern, 1942). Élete sorscsapása, hogy Angela Gheorghiu, de e nevek pusztán „fejezetcímek”. el kell hagynia Magyarországot, sôt 1945 után sem térhet Vagy mondjuk Clifford Curzon, Anda Géza, Vásáry Tamás, haza. De a tragédia hozza a lehetôséget is: az elsô németor- Vladimir Ashkenazy és Schiff András. Lehet vitatkozni, szági állást, ahol garantáltan nem náci karmestert keres- ki mindenkit fedezett fel – elsôsorban operaénekeseket, nek Münchenben a Staatsoper élére. (Tudjuk, nincs olyan, dalszínház-igazgatóként, ami pályájának nagy részét ki- hogy mi lett volna, ha másképp történik, de képzeljük el, tette –, de az biztos, hogy ma is sokan dicsekszenek azzal, hogy Solti hazatér – vajon mi lett volna belôle Magyaror- hogy ôket még Solti segítette pályájuk elején. szágon? Alighanem ismét emigráns vagy olyan „lokális sztár”, mint Ferencsik János. Vagy mi lett volna, ha to- Az 1912-es születés azt jelenti, hogy már nem a „régi nagy” vábbra sem kap karmesterként lehetôséget? Alighanem generáció (Toscanini, Furtwängler, Klemperer stb.) tagja, világhírû zongorista válik belôle, nem biztos, hogy kisebb sôt talán az utánuk kialakult ûrben kellett valami újat kaliber, mint karmesterként.)

A LEMEZKIADÁS ÚTVESZTÔI „Az elsô teljes Ring-felvétel” – olvashatjuk megannyi „hiteles” ni. Amikor tehát 1958–1964 között a Decca nekiállt, hogy piacra helyen. Solti nevéhez fûzôdik a stúdióban felvett elsô teljes Ring, dobja a négy Wagner-dobozt, sokan anyagi csôdöt, ráﬁ zetést mely egyben az elsô sztereó Ring-felvétel. Amilyen magától jósoltak. Az azóta eltelt több mint ötven év alatt Solti Ringjébôl értetôdô a Wagner-operák lemezkiadása manapság (vagy inkább hihetetlen mennyiséget adtak el – ez tehát a lemezkiadás egyik tegnap-napság?), annyira nehezen indult be az üzlet. A 78-as nagy anyagi sikere lett. korszakban létezett egy több karmesteres, bô stúdió-válogatás A lemezkiadók butaságáról, jövôbe-nem-látásáról sokat lehetne 1927–32-bôl (HMV). Az ötvenes években néhány Wagner-opera mesélni (különösen az elmúlt évtizedek fejleményeinek fényé- stúdiófelvétele napvilágot látott: Fricsay 1952-es Bolygó hollandija, ben). Álljon itt két példa a Soltinál idôsebb karmesterektôl. Otto az ugyancsak 1952-ben felvett Furtwängler-Trisztán, illetve az ô Klemperer nagyon szerette volna lemezre venni Mahler Nyolca- legutolsó felvétele, A walkür, 1954 ôszérôl. Walter Legge a teljes dikját, az Ezrek szimfóniáját. Hosszú évek gyôzködése még arra se Ringet tervezte vele felvenni, de sajnos Furtwängler a tetralógia volt elég, hogy egy koncerten eljátszhassa. „Túl drága.” (Solti még elsô napjának felvétele után meghalt, az utódként kiszemelt Klemperer életében, 1971-ben rögzítette a maga legendás olvasa- Karajannal pedig Legge összeveszett (ekkor lett az osztrák kar- tát – annyit azért hallatlanban is el tudunk képzelni, hogy mester rövid idôre a Decca zenésze). Klempereré se lett volna gyengébb.) Még érthetetlenebb, hogy Késôbb (döntôen a hetvenes években) megjelentek a Soltiénál Karl Schuricht egy olyan alapmû felvételére se tudta rábeszélni korábbi Ringek – pl. Furtwängler 1953-as RAI-elôadása, illetve a kiadóját, mint Schubert (Kilencediknek nevezett) 7. szimfóniája Knappertsbusch több bayreuthi elôadása is, valamint más Wag- (a Nagy C-dúr). Ez Schuricht Befejezetlenjének ismeretében ner-operák (pl. Karajan Mesterdalnokokja 1951-bôl), de a stúdió- ugyancsak rettenetes nagy melléfogás a kiadó részérôl – és fájdal- felvételeket még a hatvanas évek közepén is meg lehetett számol- mas, pótolhatatlan hiány.

2012–2013. TÉL GRAMOFON 5 DOSSZIÉ SOLTI GYÖRGY CENTENÁRIUMA Forrás: Gramofon-archív

Solti György próbál: a csellószólista Julian Llloyd Webber

Ugyanilyen sorsszerû, hogy övé lesz az elsô stúdióbeli Ám az opera mellett ott vannak a világ leghíresebb zene- Ring-ciklus: Furtwängler élete túl rövidnek bizonyul, hogy karai, melyek élén Solti hosszabb idôt eltöltött. A Lon- (legalább fél évtizeddel hamarabb) megvalósítsa Walter doni Filharmonikusok, rövid ideig a Dallasiak, pár évig Legge álmát. Solti pályáját a technikatörténet is segíti: az az Orchestre de Paris, de mindenekelôtt (1969-tôl) a LP, majd hamarosan a sztereó hangrögzítés megjelenése Chicagói Szimfonikus Zenekar életében kitörölhetetlen azt is jelenti, hogy fel kell venni a teljes repertoárt. Solti- nyomot hagyott. A ma divatos (amerikai) zenekari hangnak – aki ötven évig marad a Decca kizárólagos mûvésze – záskultúra – ha nem is egyedül Solti teremtette meg, de továbbra is oroszlánszerep jut az operarögzítésben. Az év- – az ô kezei alatt formálódott olyanná, ami ma elvárás. És fordulós újrakiadásban Wagner 36, Verdi 16, Richard Strauss 15 CD-t tesz ki, de jut 15 Mozartnak is. Ezek ma is etalon-értékû elôadások, még ha egyikbôl-másikból (vagy ÜVÖLTÔ KOPONYA szinte mindegyikbôl) tudunk is olyat mondani, amelyik „The screaming skull” – vagyis üvöltô koponya. Solti ezt a közelebb áll hozzánk, mint Solti értelmezése. Igen, az övé, „becenevet” vívta ki magának zenészei körében. Egy karmes- mert az operákban is az szól, amit ô akar – de nem mind- ternél nem szabad azonban túlzottan messzemenô következ- egy, ki szólaltatja meg. Karajan egyik-másik csodálatos tetéseket levonnunk abból, hogy milyen stílusban kommunikál kései operafelvételének értékébôl épp az von le, hogy az a próbáin. A legerôszakosabb hírû karmesterek is képesek akár- énekesek hallgathatatlanok – Soltival ilyesmi nem fordul- milyen szép és „zenékeny” elôadásra, lágyságra, ha épp az kell hatott elô: az énekesekhez alighanem ô értett jobban. – és ha elég nagy zenészek. Másrészt a mosolygós Bruno Operakarmester volt? Egyrészt igen: talán ebben alkotta a Walter elôadásai is tudnak kellôen kemények és erôszakosak legtöbbet, a legmaradandóbbat, ezzel nyerte a legtöbb díjat lenni (hadd említsek egy korai Brahms d-moll zongoraver- és a legtöbb állást. Operakarmesterként tett a legtöbbet a senyt, Horowitzcal). Vagy gondoljunk a ﬂ egmának látszó zenei életért – kevés helyen volt „csak úgy” karmester, a Richard Strauss felvételeire, pl. a Jupiter-szimfóniára. És nem legtöbb operaházban mûvészeti vezetô, zeneigazgató is hiszem, hogy a komorbika-képû, rezzenetlen arcú Reiner volt, aki repertoárról, énekesekrôl, struktúráról döntött. Frigyesnél bocsánatosabb lett volna hibázni, mint Soltinál. Ha a Covent Garden ma a világ legjobb operaházai közé A munkamódszer még az emberi nívóról sem feltétlenül számít, abban Solti keze és energiája benne van és marad tanúskodik – az „üvöltô koponya” nem volt rossz ember. is még sokáig.

6 GRAMOFON 2012–2013. TÉL DOSSZIÉ talán azért nem tartozik Solti a személyes kedvenceim közé, mert hozzám továbbra is a Berlini Filharmonikusok hangzásvilága áll a legközelebb. Ha Karajannal hasonlí- tottuk össze Solti repertoárját, az évfordulós újrakiadás- ok kapcsán érdemes a hiányokra is felhívni a ﬁ gyelmet. Debussyt, Ravelt hiába keresünk ma a katalógusban az ô vezényletével, és érdekes, hogy nem kapható az orosz „hard rockot” (Glinka, Borogyin, Muszorgszkij kisebb mûveit, illetve Csajkovszkij 3. szimfóniáját) tartalmazó, a maga módján zseniális lemeze. Sokáig hiányzott a Sass Sylvia–Kováts Kolos által énekelt Kékszakállú, mely a mûnek ha nem is a legjobb, de kihagyhatatlan elôadása. A katalógusban szereplô egyetlen Haydn, a 12 „londoni” szimfónia feledhetô; a korai Mozart-szimfóniák erôsza- kos ságával szemben a késeiek jobbára unalmasak (ebben egyébként hasonlít Karajanra).

Az emigráns magyar karmestereknél megszoktuk, hogy Lisztet, Bartókot úgy vezényeljenek, mint senki más. Solti

Faust-szimfóniája beteljesíti elvárásainkat, de mondjuk az Forrás: Universal Music – Gramofon-archív álmos Les préludes-rôl ugyanez nem mondható el. A Solti Solti döntôen hozzájárult a modern amerikai zenekari hangzáskép kialakításá- által vezényelt Bartók Concertót többen etalonnak tekin- hoz. Képünkön a 70. születésnapjára, a Chicagói Szimfonikusokkal kiadott tik – én kb. 10 jobb vagy izgalmasabb felvételt tudnék em- Richard Strauss-album borítója líteni. (Solti György 7 CD-bôl álló Bartók-Kodály-Weiner al- bumáról szóló recenziónk a 32. oldalon olvasható – a szerk.). világhírûvé vált még a 106 éve született Doráti Antal, Természetesen mindez szubjektív, az egész cikk az, nem is az 1899-es Ormándy Jenô és a kevésbé „jegyzett”, 1907-es próbál más lenni, tehát nem érdemes vitába szállni vele: Somogyi László, aki az „egyedül” itthon maradt Ferencsik Soltiért akár rajongani is lehet. Ez különösen azoknak fog Jánossal egyidôs. A „régi” magyar karmester-generáció- sikerülni, akik Richard Strausst hallgatnak vele. Nemcsak ból én ôket tartom számon, és rangsorom is van: Fricsay és A rózsalovagot, melyet a szerzô jelenlétében tanított (és Reiner az élen, Végh (a karmester) utánuk, majd Doráti és tanult) be Münchenben, hanem bármelyiket: az Arabel- Széll (ôket bizonyos felvételeiken, bizonyos szerzôk elô- lát, Az árnyék nélküli asszonyt vagy A naxoszi Ariadnét, adójaként kedvelem, másoknál kevéssé érdekelnek), legke- az Elektrát vagy a Salomét. vésbé Ormándy – akitôl azért igazán rossz elô adást nem hallottam. Somogyi Lászlóval egyetlen felvételt ismerek, Lehet Verdivel is kezdeni: ott a remek énekesek is segíte- az 543-as Esz-dúr Mozart-szimfóniát, ez alapján zseniális... nek. Bennem egy nagyszerû Falstaff emléke él élénken. Mint látható, Solti e rangsorban nincs az élen: Dorátiék De ha valaki Wagnertôl indul, akkor se csalódhat nagyot után, Ormándy elôtt áll. – Tannhäuserbôl úgysincs sok jó elôadás, de az a bizonyos Ring is elég magas mérce még mindig. Operáinak Elég sok karmester lemezeit hallgatom (ha nem is lényege, hogy a zenekar úgy szól, mintha övé lenne a „gyûjtöm”, mert nem lepkegyûjtô, hanem zenehallgató fôszerep – és ez a szemlélet bizony ma sem nevezhetô ide- vagyok), de Solti-lemezem kevés van. Ha viszont élne, jétmúltnak vagy egészségtelennek. És hát ott vannak rohannék a koncertjeire. Igen, sokakkal vagyok így: any- azok a felvételek, amelyeken zongorázik – a korai szoná- nyira nem érdekel, hogy többször meghallgassam, de egy- ták (Mozart, Beethoven, Brahms) Kulenkampff-fal, a kései szer nem hagynám ki. Számos tegnapi-mai karmester tar- kétzongorás Brahms-Bartók Perahiával. A kétzongorás- tozik nálam ide: Maazel, Chailly, Dutois, Bonynge, ütôs Bartók Szonátából is létezik egy koncertfelvétel a Levine... Közülük alighanem Soltit szeretem a legjobban. hatvanas évek elejérôl, Anda Gézával – igazi „szívtelen” Tudom, egy évfordulós méltatást inkább úgy kellene kez- elôadás, semmi lacafaca: úgy jó, ahogy van. Ezeket sem deni: „minden idôk legnagyobb karmestere”. Vagy leg- érdemes kihagyni. alább „legnagyobb magyar karmestere”. Vagy „legnagyobb magyar operakarmestere”. Ezzel a megszorítással A végén (ünneprontásként?) álljon itt egy kis – szubjektív talán már közelebb jutnánk az igazsághoz, de félek, kel- – összehasonlítás. Mostanában az évfordulók korát éljük – a lene még egy-két kitétel, hogy ne túlozzunk pl. Fricsay magyar karmesterek esetében különösen: Végh Sándor- rovására. Így maradjunk annyiban: egy egészen kivétele- nak is idén van a centenáriuma; Reiner Frigyes jövôre lesz sen jó karmester, aki olykor a legnagyobbakkal is össze- 125, Széll György 115, s ha évfordulója nem igazán kerek, mérhetô. Bár elmehetnék még a koncertjére! egy említést megérdemel. Az emigráns karmesterek közül

2012–2013. TÉL GRAMOFON 7 KLASSZIKUS INTERJÚ Fotó: Petô Zsuzsa/Mûvészetek Palotája

„Minden hang egy történet kezdete”

Találkozás Fassang Lászlóval

Létezik-e spirituális kapcsolat orgonaépítô, zeneszerzô és orgonamûvész között? Mi a rögtönzés lényege, és mi az értelme? Milyen az improvizáció magyarországi hagyománya? Miért nem mindegy, hogy milyen elvek szerint újítanak fel egy orgonát? Hogyan lehetne a közönség körében népszerûbbé tenni a hangszerek királynôjét? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk Fassang László orgonamûvésztôl, a Gramofon – Magyar Klasszikus Zenei Díj idei birtokosától. Várkonyi Tamás KLASSZIKUS

Gramofon: Azt hiszem, az orgonamûvészet komoly hátrány- ban van, hiszen az átlag zenehallgató nehezen tudna megne- vezni akár csak három olyan orgonista világnagyságot is, mint amilyen a zongora területén például Richter, Kempff és Cziffra György volt. Hogyan lehetne a közönség széles körét megnyerni az orgonamuzsikának? Fassang László: Az orgona 200–300 évvel ezelôtt más szerepet játszott egy ember életében, mint ma. Azok az or- gonák, amelyeket a magyarországi közönség rendszeresen hallgathat, többségükben nem közvetítik azt a tradíciót, ami az igazán értékes hangszerek sajátja. Egyik misszióm- nak tartom azt elérni, hogy olyan orgonák mûködjenek Magyarországon, amelyeknek a létrehozásában, felújításá- ban a történelmi hangszerek fémjelezte tradíció a lehetô legtisztább formában jelenik meg. Ez csak akkor jöhet lét- re, ha az orgonaépítô, az orgonamûvész és a zeneszerzô ér- tik egymás nyelvét, és kölcsönösen inspirálják egymást.

G.: Mi szükség arra, hogy a felújítási vagy építési munkála- tokban részt vegyen orgonamûvész és zeneszerzô is?

F. L.: Ôsi gondolatrendszer megfogalmazásáról van itt szó: Fotó: Monique de St. Croix a zeneszerzô elképzel egy hangzást. Ez a hangzás csak akkor tud megszületni, ha van egy közvetítô, egy interpretátor, idôben – ezek közül a budapesti volt a legnagyobb, és ezen aki a szerzô gondolatait tolmácsolja, lefordítja, aktualizálja, kívül ma már csak a heidelbergi és a prágai áll. A kor leg- illetve ha van egy olyan hangszer, amely alkalmas akuszti- nagyobb mûvészei mind elismeréssel nyilatkoztak a Voit- kus valósággá alakítani ezeket a gondolatokat. Mivel zene hangszerekrôl, így például Charles-Marie Widor, illetve a általi gondolatközlésrôl van szó, ez a három terület és sze- párizsi Conservatoire egykori igazgatója, Felix Alexandre mély spirituális kapcsolatban kell álljon egymással. Egy Guilmant. A zeneakadémiai hangszer párját ritkítja abban orgona megépítése vagy felújítása csak részben technikai is, hogy olyan orgona, amely egyszerre szolgál koncertter- kérdés; egy orgonaépítônek tisztában kell lennie a hang mi és oktatási célokat. Hasonló kaliberû historikus hang- megformálhatóságával is, ehhez pedig meg kell találnia az szer oktatási intézményben – a moszkvai Csajkovszkij eszközöket. Konzervatóriumot és a Yale Egyetemet leszámítva – sehol nem található a világon. G.: Ma, amikor érezhetôen kevés pénz jut a kultúrára, utó- pisztikusan hangzik, hogy három szaktekintély összefogásá- G.: Ön Franciaországban tanult improvizációt, sôt versenyt is val, körültekintôen építsenek vagy újítsanak fel egy orgonát… nyert ebben a kategóriában. Mit jelent a 21. század elején az F. L.: Találunk azért jó példákat. A Zeneakadémia Vörös- improvizáció? marty utcai épületében lévô hangszer tavaly megújult: egy F. L.: Az improvizáció a legfontosabb eszköz arra, hogy egy magyar és egy belga orgonaépítô közremûködésével olyan mûvész felszabadítsa a kreativitását. Sajnos oktatási rend- átalakításokat végeztünk rajta, amelyek közelebb visznek a szerünk nagyban arra épül, hogy a diáknak feladatokat Bach-korabeli hangzáshoz. Az óbudai református temp- kell megoldani, a tanár pedig megmondja, hogy jól oldot- lomban nemsokára újjáépül és kibôvül az egyik neves 19. ta-e meg azokat, vagy sem. Sokszor hallom, hogy lebeszélik századi magyar orgonaépítô cég, az Országh Sándor-féle azt, aki improvizál kiskorában, mondván, ne játsszon össze- mûhely nevével fémjelzett orgona. Zamárdiban néhány vissza. Érzek ebben egyfajta álsznobizmust, álakadémiz- éve megépült Magyarország elsô francia barokk orgonája, must, ami arra utal, hogy a nagy mesterek szintjén úgysem ahová rendszeresen járunk a zeneakadémistákkal. A re- tudunk megnyilatkozni, a középszerûségnek pedig nincs konstrukciók között talán a legfontosabb a Zeneakadémia értelme. Ebben van némi igazság, de nem szabad elfelejte- nagytermének 1907-ben épült orgonájáé lesz. ni, hogy a legtöbb zeneszerzô rendszeresen improvizált, és nemegyszer rögtönzéseikbôl születtek a remek mûvek. G.: Miért van kiemelkedô szerepe ennek a hangszernek, és milyen lesz az újjáépítés után? G.: Hogyan lehet a rögtönzést tanulni? F. L.: Ez az orgona egy egységessé forrott stílus képviselôje: F. L.: Nem tanulni kell, hanem csinálni. Amikor bevezetô tökéletes összhangban van a belsô térrel, a századforduló órákat tartok a Zeneakadémián, akkor is azt mondom, korával, és legerôteljesebben a német romantika jellemvo- hogy az embernek három paramétert kell magában egyesí- násaival. A hangszert az a Voit és ﬁ ai cég építette, amely teni: a belsô hallást, a zenei folyamatok intellektuális meg- összesen tizenöt koncerttermi orgonát jegyzett abban az értését és a technikai megvalósítást. Ahogyan Liszt írja az

2012–2013. TÉL GRAMOFON 9 KLASSZIKUS INTERJÚ Fotó: Monique de St. Croix

ujjgyakorlatok elôszavában: ajánlatos az elmét, a hallást és G.: Mégis, miért kapcsolódott össze ilyen szorosan az impro- az ujjakat egyidejûleg kimûvelni – nos, az improvizáció eh- vizáció a francia zenével? hez alapvetô eszköz. F. L.: A francia orgonaiskola mindig is sokkal jobban kötôdött az improvizációhoz, mint bármelyik más nemze- G.: Van különbség abban, ahogy az ember jazzben vagy té Európában. Bachtól elképesztô mennyiségû orgonamû klasszikus zenében improvizál? maradt fent, de például Louis Marchand – akivel Bach F. L.: Nem szoktam azzal foglalkozni, milyen mûfajban billentyûs párbajra is készült – alig írt le néhány mûvet, rögtönzök. Azt, hogy mit játszom, mindig az határozza mert ô inkább a rögtönzésre helyezte a súlyt. Amikor a 19. meg, hogy hol, kikkel játszom. Ha van orgona, akkor azon század elején, a párizsi Conservatoire-on elindult az orgo- – ha nincs, akkor más billentyûs hangszeren. Egyébként naoktatás, az egyet jelentett az improvizáció tanításával. meglepô, milyen jól mûködik például népi hangszerekkel a Még a késô romantikus César Franck idejében is többet Hammond-orgona! foglalkoztak improvizációval, mint a régi mesterek mû- veinek megszólaltatásával. Ma már természetesen itt is két G.: Sokat hallani arról, hogy Franciaországban nagy hagyomá- szakirány – interpretáció és improvizáció – közül választ- nya van az improvizációnak. Mi a helyzet Magyarországon? hat a növendék. F. L.: A rögtönzés hazai gyakorlata Liszt idejére nyúlik vissza, amikor egy zongora-felvételin három feladatot kellett teljesíteniük a jelentkezôknek: hozott darabot játszani, PÁLYAKÉP DIÓHÉJBAN lapról olvasni (vagyis ismeretlen mûvet lejátszani kottá- Fassang László a budapesti Zeneakadémián és a párizsi ból), illetve hallás után visszajátszani egy részletet, és rög- Conservatoire-on szerezte diplomáit. Számos hazai és nemzet- tönözve folytatni azt. A zeneakadémiai improvizáció Liszt közi elismerés birtokosa (2002: Calgary Nemzetközi Orgona- utáni jeles képviselôje volt például Antalffy-Zsiross Dezsô, verseny – improvizációs aranymedál; 2004: Grand Prix de de ezt a vonalat folytatta Gergely Ferenc, Kistétényi Me- Chartres – elsô díj és közönségdíj; 2006: Liszt-díj és Príma-díj). linda, napjainkban pedig Lantos István és Pálúr János A Sapporói koncertterem rezidens orgonistájaként dolgozott mûveli nagyon magas szinten ezt a hagyományt. A tradí- 2000-ben, 2004–2008 között pedig improvizációt tanított a San ció tehát folyamatos, de az biztos, hogy a mostaninál jóval Sebastian-i Zenemûvészeti Egyetemen. Több nemzetközi orgo- szélesebb körben kellene terjeszteni és ismertté tenni. Le naverseny zsûrijének tagja (Kalinyingrád, Nürnberg, Chartres). kellene hántani az improvizációról azt a fajta misztikumot, Jelenleg a Mûvészetek Palotája orgonakoncertjeinek mûvészeti hogy ez a mûfaj csak külföldön él, a gyakorlatát pedig nem vezetôje és a Zeneakadémia orgonatanára. lehet elsajátítani.

10 GRAMOFON 2012–2013. TÉL KLASSZIKUS

G.: Egy hegedûsnél vagy zongoristánál nagyjából lehet hallani, milyen szinten áll az illetô. Az orgonakoncertekkel azonban úgy tûnik, még a zenekritikusok sem tudnak mit kezdeni, legalábbis nemigen találkozni orgonakoncertrôl írt kritikával. Mikor orgonál valaki jól? F. L.: Az orgonajáték minôsége azon múlik, hogyan képes az ember kormányozni a rendelkezésére álló hangtömeget.

Ahogyan egy orgonabillentyû lenyomásakor a hang el- Fotó: Petô Zsuzsa/Mûvészetek Palotája kezd a térben terjedni, annak mindig története van. Az orgona nem statikus hangszer. Egy sípon elkezd átáramla- ni a levegô, majd bekapcsolódik egy másik – minden hang egy történet kezdete, az elôadónak pedig e történet része- sévé kell válnia. Mindig aszerint játszom a következô hangot, hogy éppen mit hallok vissza az elôzô pillanatban ját- szottból. Ezáltal tudja az ember bevonni a körforgásba a hallgatóságot is. Ha bekukkantunk az orgonajáték kulisz- szái mögé, akkor azt is látjuk, hogy a különbözô építésû sí- pokba nem egyformán áramlik be a levegô – az ilyen és ehhez hasonló nüanszok miatt nem mindegy, hogyan billent a játékos, hogyan bánik a rendelkezésre álló levegôvel és az idôvel.

G.: Ön néhány éve a Mûvészetek Palotájához is kötôdik, ahol vezetô szerepet játszott az orgona megépítésében. Mi a feladata most, hogy már elkészült a hangszer? F. L.: Müpa-beli tevékenységem három részre különíthetô el. Felügyelem az orgonát, és ha bármi olyat észlelek, ami jövök rá, hogy hány és hány olyan darab mûködhet jól or- miatt javításra szorul, jelzem. Másik feladatom az orgona gonával, amelyikrôl nem is gondolnánk. A cselló–orgona bemutatása a közönségnek, ezt a sorozatot én vezetem. párosra írt irodalom nem éppen a remekmûvekrôl híres, Számos iskolai csoport fordul meg, de jönnek külföldi tu- de már látom, hogy rengeteg olyan átiratot lehet készíteni, ristacsoportok és nyugdíjasok is. A közönség ilyenkor köz- amelyek akár még az eredeti mûvekkel is felveszik a ver- vetlenül a játszóasztal mellett foglal helyet a színpadon; senyt. Nemrég játszottuk például Messiaen Kvartettjébôl a betekinthetnek abba az izgalmas folyamatba, ami a hang- csellóra és zongorára írt tételt – templomban, orgonával. szer megszólalása mögött zajlik. Harmadik területem az or- Ez a verzió szerintem többet mutatott meg a szerzô és a da- gonakoncertekkel kapcsolatos mûvészeti tanácsadás, rab szellemiségébôl, mint az eredeti változat. programok, fellépôk, tervek ajánlása. G.: Mire a legbüszkébb? G.: Mi a hosszú távú elgondolása a Mûvészetek Palotája or- F. L.: Arra, hogy nem veszítettem el a tüzet. Noha én is át- gonás eseményeirôl? élek olyan idôszakokat, amelyekben kevésbé vagyok lelkes, F. L.: Nagyon szeretnék promenád-koncertsorozatot indí- de alapjában úgy érzem, van értelme annak, amit csiná- tani, hogy az évadonkénti hat-nyolc nagy orgonakoncert lok. A Zeneakadémia orgona tanszakával rendszeresen mellett gyakrabban megszólaljon ez a hangszer. Célom, utazunk külföldre, meglátogatunk nevezetes, különleges hogy a rengeteg hazai orgonamûvész közül minél többen orgonákat. Egy ilyen úton a csoport egyik részének haza jussanak fellépési lehetôséghez. A Müpa orgonája mindig kellett jönnie, a másik pedig még kint tudott maradni né- is kísérletezô hangszer lesz: a lehetôségeinek nincs határa. hány napot. Még együtt volt a két csapat, amikor megnéz- Folytatjuk a némafi lm, a világzene, a jazz, a tánc mûfajaival tünk egy 1737-ben épített orgonát, ami az 1800-as évek közös sorozatokat, de tervem, hogy kortárs zeneszerzôknek elejétôl az 1980-as évekig lepecsételve, tehát érintetlenül is vonzóvá tegyem ezt az orgonát. Érdekesség, hogy ezen a állt. Az egyik növendék, aki a hazautazós csoportba tarto- hangszeren a gépzongora mintájára elôre elkészített anya- zott, leütött három akkordot a hangszeren. Rám nézett, és gokat is meg lehet szólaltatni: olyan nehézségûeket, ame- megrendülten kérdezte, nem lenne-e hely mégis inkább a lyek egyébként fi zikailag lejátszhatatlanok. „maradós” csoportban. Erôt ad, hogy a fi atalokban és bennem megvan az a közös alap, amellyel nemcsak intellektu- G.: Felesége Rohmann Ditta gordonkamûvész. Milyen közös álisan, hanem érzelmileg is elkötelezôdünk az orgona terveik vannak? iránt. Mindannyian azt szeretnénk, hogy a magyar közön- F. L.: Elsô számú „tervünk” jelenleg a kislányunk, aki feb- ség minél többször hallja ezeket a csodálatos hangszereket. ruárban születik. A Dittával való együttzenélésben is arra

2012–2013. TÉL GRAMOFON 11 KLASSZIKUS GRAMOFON-DÍJ Fassang László és Regôs István Gramofon-díjas

A Gramofon címû folyóirat szerkesztôsége és kiadója idén AZ ÉV MAGYAR KLASSZIKUS HANGLEMEZE már tizenkettedik alkalommal ítéli oda a Gramofon Ma- kategória jelöltjei (a szavazás lapzártakor még nem zárult le): gyar Klasszikus Zenei Díjat és a Gramofon Magyar Jazz • Stravinsky: Zenekari mûvek (Tavaszi áldozat, A tûz- Díjat (mint fôdíjakat), illetve az év legkiválóbb hangfelvé- madár – szvit, Scherzo a la Russe, Tango no. 72); Buda- teleinek járó elismeréseket (kategóriadíjakat). A szavazás- pesti Fesztiválzenekar, Fischer Iván. Kiadó: Channel ban ezúttal is Retkes Attila fôszerkesztô (a zsûri elnöke), Classics – magyarországi terjesztô: Karsay és Társa Bércesi Barbara fôszerkesztô-helyettes, valamint fômun ka- • Robert Schumann zongoramûvei; Schiff András – zon- társaink és néhány állandó szakkritikusunk vesz részt. gora. ECM Records Nemzetközi tanácsadó testületként most is segítette mun- • Britten, Bach és Ligeti György mûvei; Perényi Miklós kánkat az International Classical Music Awards (ICMA) – cselló. ECM Records zsûrije, amelynek tagjai: Remy Franck elnök (Luxemburg), • Mahler: I. szimfónia; Budapesti Fesztiválzenekar, Serhan Bali (Törökország), Bernadette Beyne (Belgium), Fischer Iván. Channel Classics – Karsay és Társa Björn Woll (Németország), Martin Hoffmeister (Német- • C. P. E. Bach: Az összes billenytûs versenymû XVIII., ország), Stephen Hastings (Olaszország), Andrea Meuli Spányi Miklós (csembaló), Concerto Armonico. BIS – (Svájc), John Allison (Nagy-Britannia), Irina Geraszimova Karsay és Társa (Oroszország), Fernand Weides (Luxemburg), Pierre-Jean Tribot (Franciaország), Aarno Cronvall (Finnország) és AZ ÉV KÜLFÖLDI KLASSZIKUS HANGLEMEZE Luis Sunén (Spanyolország). kategória két „döntôse” (a szavazás lapzártakor még nem zárult le): Az idei díjkiosztót december 10-én, hétfôn este 8 órai kez- • La Sublime Porte – Voix d’Istanbul 1430–1750; Hespérion dettel rendezzük a Budapest Jazz Club új épületében (Bu- XXI, Jordi Savall. Alia Vox – Karsay és Társa dapest XIII., Hollán Ernô utca 7. – volt Odeon-Lloyd • Beethoven: Diabelli-varációk (és további variációk mozi). A díjkiosztó ünnepség utáni koncerttel a Gramofon Diabelli keringôjére); Andreas Staier – fortepiano. az idén tavasszal elhunyt Regôs István emléke elôtt tiszte- Harmonia Mundi – Karsay és Társa leg, aki az elmúlt harminc évben meghatározó szereplôje volt a magyar jazzéletnek. A koncerten közremûködô AZ ÉV DVD PRODUKCIÓJA kategória két „döntôse” Regôs István Emlékzenekar legtöbb tagja a zeneszerzô- (a szavazás lapzártakor még nem zárult le): zongorista halála után megjelent Együttmûködés címû le- • Mahler: IX. szimfónia; Luzerni Fesztiválzenekar, mezen is együtt játszott vele. Most a többi között egy Claudio Abbado. Accentus Music Regôsnek írt kompozícióval emlékeznek meg a mûvészrôl, • Lully: Armide; Stéphanie D’Oustrac, Paul Agnew, Les barátjukról. Az esten közremûködik: Nesztor Iván – Arts Florissant, William Christie. Fra Musica – Karsay ütôhangszerek, furulya, gitár; Grencsó István – szaxofon; és Társa Gyárfás István – gitár; Csuhaj-Barna Tibor – bôgô; Jeszenszky György – dob; Winand Gábor – ének. AZ ÉV MAGYAR JAZZLEMEZE • Dresch Quartet: Fuhun. Fonó Records A GRAMOFON MAGYAR KLASSZIKUS ZENEI DÍJ 2012. évi kitüntetettje: AZ ÉV KÜLFÖLDI JAZZLEMEZE kategória jelöltjei FASSANG LÁSZLÓ (a szavazás lapzártakor még nem zárult le): orgona mûvész • Rez Abbasi’s Invocation: Suno Suno. Enja – Varga István (interjúnk a 8–11. oldalon) • Stacey Kent: Dreamer in Concert. Blue Note – EMI • Nils Petter Molvaer: Baboon Moon. Sony Music • Hans Lüdemann: Die Kunst des Trios 1-5. BMC Records • Chick Corea – Gary Burton: Hot House. Concord – A GRAMOFON MAGYAR JAZZ DÍJ Universal 2012 évi – posztumusz – kitüntetettje: • Brad Mehldau Trio: Ode. Nonesuch – Magneoton REGÔS ISTVÁN (1947–2012) • Robert Glasper: Black Radio. Blue Note – EMI zongora- és szaxofonmûvész, • Pat Metheny: Unity Band. Nonesuch – Magneoton zeneszer zô, zenepedagógus • Trio M: The Guest House. Enja – Varga István (megemlékezésünk az 52–53. oldalon). A díjat Regôs István ﬁ a veszi át. A kategóriagyôztesek listáját 2013. március 3-án megjelenô tavaszi számunkban közöljük.

12 GRAMOFON 2012–2013. TÉL $=RQJRUD$+HJHGù$]RQJRUiQW~O°9iViU\7DPiV %XGDSHVWL.DPDUDNRQFHUWHN+DQJV]HUHNYLOiJDJ\HUHNHNQHN MVM -XQLRU3ULPD'tMDVRNKDQJYHUVHQ\VRUR]DWD .21&(57(. *|G|OO÷L1HP]HWN|]L+iUIDIHV]WLYiO.RQFHUWHNKiUIiYDO

$KDQJYHUVHQ\HNN|]UHPúN|G÷L *ULJRULM6]RNRORY-HYJHQ\LM.LV]LQ-HYJHQ\LM.RUROMRY'DYLG)UD\,JRU/HYLW6WHYHQ,VVHUOLV+UDFK\D$YDQHV\DQ 5iQNL'H]V÷%RJiQ\L*HUJHO\ViViU\7DPiV5DGRV)HUHQF-DQGy-HQ÷ViUMRQ'pQHV6LPRQ,]DEHOOD)DUNDV*iERU LIM%DOi]V-iQRV%RUEpO\/iV]Oy)OHL%DOi]V/DMNy,VWYiQ6]DEDGLVLOPRV.HOHPHQ%DUQDEiV%DUiWL.ULVWyI .HOOHU$QGUiV.RNDV.DWDOLQ/HWL]LD%HOPRQGR(GPDU&DVWDQHGDVLJK$QGUHD'UDKRV%pOD%XGDSHVWLVRQyVRN „10. Jubileumi MVM Koncertek – A Zongora” 2012/2013 090.RQFHUWHN°$=RQJRUDD0ùYpV]HWHN3DORWiMiEDQ Jevgenyij Koroljov°QRYHPEHU V]HUGD David Fray°MDQXiU YDViUQDS Bogányi Gergely °IHEUXiU KpWI÷ 5ánki Dezs÷ °IHEUXiU NHGG Grigorij Szokolov°iSULOLV V]HUGD Jevgenyij Kiszin°V]HSWHPEHU KpWI÷ 090.RQFHUWHN°$=RQJRUDD)HVWHWLFV3DORWiEDQ Jandó Jen÷°RNWyEHU V]RPEDW yUD Vásáry Tamás°QRYHPEHU V]RPEDWYDViUQDS yUD Várjon Dénes°GHFHPEHU V]RPEDW yUDFarkas Gábor°MDQXiU V]RPEDW yUD Igor Levit °PiUFLXV V]RPEDW yUD -XQLRU3ULPD'tMDV]RQJRUDPùYpV]HND%DUWyN(POpNKi]EDQ Ifj. Balázs János°RNWyEHU NHGG yUDBorbély László°QRYHPEHU NHGG yUD Lajkó István°GHFHPEHU NHGG yUDFülei Balázs°IHEUXiU NHGG yUD

'DYLG)UD\ *ULJRULM6]RNRORY -HYJHQ\LM.LV]LQ

-HJ\HNPHJUHQGHOKHW÷NDMDNRELNRQFHUW@JPDLOFRPHPDLOFtPHQ $NRQFHUWHNU÷OE÷YHEELQIRUPiFLyROYDVKDWyDZZZMDNRELNRQFHUWKXKRQODSRQ DKROPHJYiViUROKDWMDKDQJYHUVHQ\MHJ\HLWDÀ-HJ\YiViUOiV³PHQSRQWEDQ

$KDQJYHUVHQ\VRUR]DWNLHPHOWWiPRJDWyMD Forrás: Salzburgi Ünnepi Játékok

Salzburg, a kihívások városa Áldást-átkot provokáló város. Neves szülöt- nye sem mindig csupán azoké, akik képesek megfi zetni a tei vagy akik hosszú idôt töltöttek itt, nem- borsos jegyárakat. Hála a vezetôi testület nyitottságának ritkán ambivalensen viszonyultak hozzá. és a rangos rendezvénysorozathoz csatlakozó szponzo- Mozartból hatalmas energiákat és becsvá- roknak, az Ünnepi Játékokat nem csak a fi zetôvendégek gyat felszabadító indulatokat váltott ki, élvezhetik. Példás a tájékoztatás (különbözô, könnyen hozzáfér hetô fórumokon keresztül), s lassanként „fesztivál Thomas Bernhard munkássága pedig szépen a fesztiválban” rangra emelkedik az immár az egész rendez- példázza az „odi et amo” két szélsôséges vénysorozat idején hallható-látható programfolyam a végletét. A város számlájára írhatjuk e reak- Kapitelplatzon. Délutánonként elsôsorban gyermek-kö- ciókat, amelyeknek megannyi értéket, mû- zönség érdeklôdésére számot tartó ingyenes mûsor látható, este pedig, varázslatos környezetben operafelvételek, az alkotást köszönhetünk. Salzburgi vissza- és adott évbôl és a múlt felejthetetlen produkcióiból (néha elôrekintés: 2012–2013. színházi elôadásokkal színesítve a kínálatot). A Siemens Fittler Katalin/Salzburg Fest-Spiel-Nächte publikuma rendkívül vegyes – ám nem tanulságok nélküli megfi gyelni a zene hatását az alkalmi közönségre. A székek hamar gazdára találnak, s gyakran Salzburg inspiráló atmoszférája kétségkívül részese az Ün- minden talpalatnyi helyet ellepnek a turisták, ki-ki da- nepi Játékok több mint kilenc évtizedes sikersorozatának. colva az estére lehûlô levegôvel vagy felkészülve a legvi- Változnak a vezetôk, módosulhat a koncepció, az ered- szontagságosabb idôjárásra, mókásan beöltözve. Amikor mény azonban mindig önmagáért beszél. Kontrollálha- felcsendül a muzsika, megszûnnek a különbségek, s csak- tóan bizonyít nemcsak a mindenkori jelennek, hanem a hamar spontán fi gyelemmel követik a történteket, kon- jövônek is, hiszen hagyománya van annak, hogy a produk- certtermi közönséget megszégyenítô fegyelmezettséggel. ciókat megörökítik, majd a nagy nyilvánosság számára is Az is elgondolkodtató, hogy voltaképp bármilyen is mert- hozzáférhetôvé teszik. Éppen húsz esztendeje kezdôdött a ségû-fajsúlyú mûsornak nagy érdeklôdés jut. Festspieldokumente publikálása. E két évtized alatt a Tendenciózusan mutatkozik meg fesztivál-keretben a „Le- csúcsprodukciók sokasága lett közkincs: több mint 300 gyen a zene mindenkié!” célkitûzés is, néha már-már hangfelvétel. Benne 62 teljes opera-felvétel, közülük 12 ôs- projekt-intenzitással és tudatossággal. A rendezvények bemutató; a zenekari koncertek száma meghaladja a százat; külön bözô helyszínein és az ingyenes vetítéseken egyaránt a mintegy 50 dalest kínálata pedig azt sejteti, hogy ezen képes kielégíteni a legszélsôségesebb érdeklôdést is a már- intim mûfaj iránt is van érdeklôdés. A kiadványok át te- már áttekinthetetlenül gazdag kínálat. Az utóbbi években kintô katalógusából kiderül: az elôadás-kínálat az 1930-as itt is fokozottan fi gyelnek arra, hogy legyenek a fi atalabb évektôl a 2012-es Pünkösdi Fesztiválig terjed. Az értékek közönség-generációkat (is) megszólító programok. Off- archiválói lépést tartanak a korral: mind több eseménybôl rendezvények vonzzák azokat, akik (még) nem elkötele- készül videófelvétel is, tehát a CD-k tekintélyes választé- zettjei a magaskultúrának. kához mindinkább felzárkózik a DVD-k kínálata. Mindeközben természetes, hogy vannak a világsztárok Ily módon tehát közvetve sokan lehetnek részesei a ren- iránti keresletre alapozó rendezvények, s az is, hogy évrôl- dezvénysorozatnak. Ráadásul a rendezvények „élô” élmé- évre szerepelnek a programban komolyzenei örökzöldek,

14 GRAMOFON 2012–2013. TÉL KALEIDOSZKÓP KLASSZIKUS megunhatatlan látni/hallgatnivalók. Nézôpont kérdése, amelyben Sarastro birodalma afféle „öregek otthona” volt; hogy bátornak vagy merésznek ítéljük azt a tendenciát, most pedig Jens-Daniel Herzog elképzelése tette próbára a hogy szinte eleve számolnak a botrány PR-értékével. Min- mû iránti elkötelezett rajongásunkat. Pedig volt kivételes dig van olyan rendezés, amely ellenérzést vált ki (érzésem vonzereje ennek a produkciónak: Nikolaus Harnoncourt szerint nemritkán jogosan) –, de ez is elfér a sokszínû pa- vezényletével, a Concentus Musicus elôadásában elôször lettán. Kiváltképp hatásos, hogy a kommersznek minô- hangzott fel itt korhû hangszereken, historikus elôadásban síthetô szempontokat (pl. kerek évfordulók alkalmait) ez a remekmû. Sajnos a vizuális hatások olyannyira erôs- rendre értékes tartalommal töltik meg. Néha úgy tûnik, a nek bizonyultak, hogy szinte lehetetlen volt függetleníteni jubileum csupán ürügyként járul hozzá egy-egy produkció magunkat a látványtól. Tehát: a tényleges zenei érdekesség ideális feltételeinek megteremtéséhez. hangzó háttérré degradálódott a látványvilághoz képest. Érdemes megemlíteni, hogy az operaelôadásokat rögzítô Ráadásul a zenére-ﬁ gyelést nehezítette, hogy a szöveg hú- stábok általában nagyszerû munkát végeznek. A 2010-es zás nélkül ment, tehát a remek muzsika betétszámokra tö- évadból saját tapasztalatomat hozhatom fel ennek bizonyí- redezett. S hiába reménykedtünk, nem találtuk annak tására: részese lehettem a Festspielhausban Richard hangzó bizonyságát, hogy a mozarti muzsika ellenpontoz- Strauss Elektrája megrendítô elôadásának, majd hasonló ná a néha már-már abszurd látványt. Mintha Harnoncourt katarzist éltem meg DVD-felvétele által. A két élmény is beletörôdött volna, hogy asszisztál Sarastro negatív nem összemérendô – de arra a DVD közelképei döbbentet- ﬁ gurakénti megjelentetéséhez… tek rá, hogy az élô elôadás (egyik) titka épp abban rejlett, Az idei nyári Ünnepi Játékok különlegessége volt, hogy a hogy a nagy színpadon is milyen részletekbe menô kidol- Pünkösdi Ünnepi Játékok egyik sikerdarabját is mûsorra gozottsággal, átéltséggel megformált szerepek eredményez- tûzte: Händel Giulio Cesare in Egitto címû operáját. A ték a hatást. Most „csak” a vetítést láttam, de az is teljes Pünkösdi Ünnepi Játékok intendánsaként is remekül értékû, maradandó élményt jelentett. Más kérdés, hogy helyt álló Cecilia Bartoli, valamint a három sztár-kontra- olykor a felvétel-készítô stábok remek felkészültsége, mû- tenor közremûködésével e produkció is felkerült a fesztivál és interpretációismerete sem tud mit kezdeni a látvánnyal. toplistájára. A 2013-as Pünkösdi Fesztivál programjára te- Gondolok itt A varázsfuvola idei rendezésére. Mozart e re- kintve: több mûsor is megérdemelné, hogy része legyen a meke megannyi megpróbáltatásnak esik áldozatul Salz- nyári sztárparádénak. burgban. Aki látta, még aligha heverte ki azt a rendezést,

2013. január 26., 19:30 Főnix csarnok A karmester: Kobajasi Kenicsiro Kobajasi Kenicsiro Műsor: G. Mahler: II. (Feltámadás) szimfónia

Közreműködik: Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma) Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Pad Zoltán) Kodály Filharmonikusok Debrecen Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Kobajasi Kenicsiro

Közönségkapcsolat és jegyértékesítés: Tourinform Iroda (Piac u. 20.) Belépők a koncertek előtt a helyszínen, valamint az Interticket országos hálózatában és a www.jegy.hu weboldalon is válthatók! (52)-412-250 • info@kodalyﬁ lharmonia.hu www.kodalyﬁ lharmonia.hu

2012–2013. TÉL GRAMOFON 15 KLASSZIKUS KALEIDOSZKÓP Esztergomi Gitárfesztivál – Óbudán Fotók: Esztergomi Gitárfesztivál Esztergomi Fotók:

Gyerekkoromtól éreztem, nagy misztikum övezi adásokkal tette gazdaggá és vonzóvá a fesztiválozók számára az Esztergomi Gitárfesztivált, amelynek mindig a gyönyörû Duna-parti városban eltöltött hetet. Mind- emellett a résztvevô, többnyire magányosan gyakorló és is részese akartam lenni. Olyan ez, mint mikor fellépô gitárosokat a társas zene világába is be kívánta ve- a nagymamám nosztalgiával mesél a régi szép zetni, ezért felkérte Farkas Ferencet, hogy írjon ünnepi idôkrôl, és azt kívánom, bárcsak hamarabb kompozíciót az elsô fesztiválozókból álló zenekar számára. születtem volna. Ahhoz a ﬁ atal gitáros generá- A szerzô Citharoedia Strigoniensis címû darabja három szólamban hangzott fel az Esztergomi Bazilikában, a több cióhoz tartozom, amely már az új, Óbudára ezer fôs közönség elôtt tartott zárókoncerten. Így vált ha- költözött rendezvényen érezhette meg a feszti- gyománnyá a gitárzenekar Esztergomban, amelyre többek vál alapítójának, Szendrey-Karper László gitár- között Leo Brouwer, Bárdos Lajos, Szokolay Sándor, Ma- mûvésznek szellemiségét, amelynek az eszter- darász Iván és Hollós Máté is írt mûvet. Az elsô rendez- vénynek óriási sikere volt, a folytatás nem lehetett kétsé- gomi fesztivál csaknem négy évtizeden át volt a ges. A nemzetközi sajtó és a külföldi gitárosok fokozatosan hordozója. Péntek Ágnes ﬁ gyeltek fel Esztergomra, és alkalomról alkalomra egyre többen érkeztek a határon túlról is a kétévente megrendezett eseményre. A részvevôk száma 1983-ban érte el csú- Szendrey-Karper László, a fel- csot: ekkor több mint 400 látogató jött el 27 országból. sôfokú gitároktatás hazai A fesztivál elérte célját, ami Monika Rost, a Weimari megalapítója a világ elsô gi- Zeneakadémia tanszékvezetôjének visszaemlékezésébôl is tárfesztiválját hozta létre Esz- kiderül: „Akkoriban a négy égtáj felôl érkezô mûvészek és tergomban – a világtól elzárt tanárok találkozási lehetôsége teremtette meg a fesztivál itthoni tanítványaira gondol- utánozhatatlan légkörét, ez tette azokban az évtizedekben va. Célja el sôsor ban az volt, világszerte a gitáros élet kiemelkedô központjává. Nagyon hogy a különbözô, akár kül- kedvezô volt a kor és a környezet egy ilyen összekötô jellegû földi gitáriskolák, szemléletek nemzetközi esemény szervezéséhez, ezért Esztergom a képviselôi eszmét cserélhes- hangszer történetében elôkelô helyet vívott ki magának.” senek és szakmailag gaz- Az 1991. évi, tizedik fesztivált már Szendrey-Karper László Hollós Máté zeneszerzô dagíthassák egymást. Végül halála után rendezték meg. Az ezt követô években a szer- 1973-ban – a város 1000 éves vezést és az alapító szellemiségét felesége, Ágai Karola ope- fennállásával összekötve – elindulhatott a fesztiválok több raénekes, illetve az általa létrehozott Szendrey-Karper évtizeden átívelô sora. László Nemzetközi Gitárfesztivál Alapítvány vállalta fel, Az ekkor már világszerte elismert gitármûvész tematikus Eötvös József mûvészeti vezetésével. Esztergom a város programokkal és pedagógiai problémákat megvitató elô- anyagi ellehetetlenüléséig, 2009-ig adott otthont a feszti-

16 GRAMOFON 2012–2013. TÉL Kazuhito Yamashita, a klasszikus gitár egyik legnagyobb géniusza is ellátogatott Óbudára válnak. Az Ágai Karola 2010-ben bekövetkezett halála ﬂ amenco-koncertje, majd este Johannes Monno, a Stutt- után létrehozott Ágai Karola és Szendrey-Karper László garti Zeneakadémia professzorának barokk és klasszikus Ének- és Zenemûvészeti Alapítvány fô célkitûzése volt, gitáron elôadott mûsora. Ôt követte Judicaël Perroy, a hogy az Esztergomi Gitárfesztivál hagyományát fenntartva Párizsi Konzervatórium tanára. Erôtôl duzzadó hangstílu- olyan rendezvényt gondozzon, amelyben a gitárosok mel- sa, lendületes, karakteres kifejezésmódja impresszív volt. lett az énekesek is szerepet kapnak. Ezért az énekes és gitá- Vasárnap délután Graham Wade tartott elôadást. A szak- ros rendezvények a jövôben évente váltani fogják egymást. tekintély már több mint 40 könyvet írt gitárzenével kap- E koncepció mentén jött tehát létre az idei évben a csolatos témákban; most Óbudán Andrés Segovia életét Szendrey-Karper Gitárnapok, amelyet az Óbudai Társas- és mûvészetét mutatta be. A délután Uwe Kropinski vi- kör fogadott be. lágzenei színezetû jazz-mûsoráról szólt, majd a fesztivál Eötvös Józsefnek, a korábbi esztergomi és az idei óbudai zárókoncertjét a japán Kazuhito Yamashita, a klasszikus fesztivál mûvészeti vezetôjének a hagyományok megtartá- gitár egyik legnagyobb élô géniusza adta. A koncerten lá- sa mellett az is célja volt, hogy a gitárnak minél több arcát nya, Kanahi Yamashita volt duópartnere. Yamashita játé- bemutassa a rendezvény három napja alatt. E törekvése si- kához hasonló gitáros élményben csak nagyon ritkán le- került, hiszen délelôttönként az esti koncertek fellépôi het része a hazai közönségnek. Rendkívül szuggesztív, mesterkurzusokat adtak, és már az elsô napon különösen kifejezô, érzelemgazdag elôadást hallhattunk, amelynek változatos elôadások hangzottak el a társaskör színpadán. elsô részében felesége, Keiko Fujiie The Blue Flower címû A nyitókoncertet Roger Gehrig kezdte, aki Dowland- és mûvét adta elô, a másodikban pedig Yamashita zseniális Schubert-dalokat adott elô. A ﬁ atal stuttgarti mûvész éne- Dvorˇák- és Rimszkij-Korszakov-átirataival a duó is felejt- kelt és gitáron kísérte önmagát, ami a jelenség természe- hetetlen élményt nyújtott a jelenlévôknek. tessége és tradíciója ellenére újdonságként hatott a hallga- A fesztivál a terveknek megfelelôen folytatódni fog Óbu- tóságra. Ezután a gödöllôi Arpeggio gitárzenekar lépett fel dán. „Felelôsséget érzünk a Szendrey-hagyatékért” – mond- az esztergomi hagyományok képviseletében, színes reper- ja Hollós Máté, a Magyar Zeneszerzôk Egyesületének el- toárral. Az est további részében Kertesi Ingrid és Varga nöke. „Bizonyos, hogy jövôre énekversenyt rendezünk Zsolt ének-gitár duóját hallhattuk, majd Eduardo Ágai Karola emlékére.” A gitárosok sem maradnak feszti- Catemario olasz mûvész adott elô virtuózan Sor, de Falla vál nélkül: Eötvös József a továbbiakban is elkötelezett ab- és Albeniz darabokat, egy 1925-ben készített Garcia hangban, hogy a világ legjobbjait meghívja Magyarországra az szeren. A koncertet az elsöprô mûvészi erôt sugárzó sztár- alapítvány eredeti célkitûzésének megfelelôen. Hogy mi- házaspár, a Kaltchev-duó zárta Scarlatti, Beethoven és ért vállal a mûvészeti vezetô évrôl évre egyre nagyobb ter- Piazzolla darabokkal. A mûvészházaspár egymást erôsítô, heket a fesztiválok szervezésével? A kérdésre talán lelkesítô együttmûködése – csakúgy, mint a fesztiválalapí- Szendrey-Karper László szavaival volna érdemes válaszol- tó Szendrey-Karper László és Ágai Karola esetében – egész ni: „Varázsos, nagy csábító a gitár. Már suta pengetésre is játékuk alatt üdítôen hatott. bûvös hangokkal reagál, de csak azt a szerelmet viszonoz- A fesztivál sokszínûséget célzó koncepciójába tökéletesen za, amely kitartóan megküzd érte…” beleillett a holland Tino van der Sman szombat délutáni

2012–2013. TÉL GRAMOFON 17 KLASSZIKUS KALEIDOSZKÓP Óévbúcsúztatás, újévköszöntés a Müpában Részt vehetünk a Bach család karácsonyán, az Amadinda együttessel és Presser Gáborral szil- veszterezhetünk, együtt köszönthetjük az új esztendôt Helmuth Rillinggel, s meghallgathat- juk a Budafoki Dohnányi Zenekar rendhagyó koncertjét, ha a következô hetekben ellátogatunk a Mûvészetek Palotájába. A téli kínálatban akad még hangverseny a két Kocsissal és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, korhû hangszereken elôadott Mendelssohn-oratórium és több instrumentu- mos „pedálparádé” is. Réﬁ Zsuzsanna

Az ünnepeket a Bach-családdal is köszönthetjük, hiszen a szágon tizennégy évvel ezelôtt éppen ez a három együttes hagyományos karácsonyi Müpa-orgonahangverseny szó- mutatott be. A hangversenyt Vajda Gergely és Somos listája ebben az esztendôben Ruppert István lesz, aki a Csaba dirigálja. Az óévet pedig ismét, immár tizenkette- Purcell Kórus társaságában Johann Sebastian Bach és né- dik alkalommal az Amadinda Ütôegyüttessel és Presser hány muzsikus rokonának kompozícióit szólaltatja meg. Gáborral búcsúztathatja a publikum december 31-én. A szilveszteri esten, amelynek a Szent Efrém Férfi kar a ven- Bach-karácsony, Amadinda-szilveszter dége, reneszánsz madrigálok, Ravel-kompozíciók, gospelek és Presser-darabok követik egymást. S az éjfél elôtti perce- Az est mûsorában jócskán akadnak karácsonyi darabok. ket ismét az Amadinda gongjainak zúgása tölti majd ki… „A kereszténység egyik kimagasló ünnepe a karácsony, és ehhez kapcsolódóan rengeteg orgonamûvet komponáltak. Esztendô-köszöntô Évszakok Ezek mindegyike a karácsony szimbólumait, alakjait igyekszik zenei eszközökkel megjeleníteni” – mondta a mûvész Másnap, 2013. január 1-jén Haydn Az évszakok címû kom- egy korábbi interjúban. Ruppert István két ôszi, Egyesült pozíciója köszönti az új esztendôt. A Purcell Kórust és az Államok-beli koncertje után lép fel 2012. december 18-án Orfeo Zenekart ezen az estén Helmuth Rilling dirigálja, a Mûvészetek Palotájában, s a hangverseny érdekessége, akinek személyes eszményképe a következô: „A zene soha hogy a Johann Sebastiannal apai nagyapai ágról rokon nem lehet kényelmes, muzeális és nyugtató. Rázzon fel, érje Johann Christoph Bach két motettája közül az egyik még el személyesen az embereket, késztesse ôket gondolkodás- soha nem hangzott el Magyarországon. A programban ra”. A karmester több alkalommal szerepelt már ünnepi emellett fi a, Carl Philipp Emmanuel Bach ritkán játszott koncerteken hazánkban, hiszen 2006-ban Händel Messiá- orgonadarabjai, s egy távolabbi rokon, Johann Ludwig sát vezényelte a Zeneakadémián, két évvel késôbb pedig Bach motettája is megszólal. Bach Karácsonyi kantátáit. Elôadására az érzelmek átgon- Egy nappal késôbb, december 19-én az MR Zenei Együtte- dolt kifejezése, a cselekmény bensôségessége volt jellemzô sei adnak karácsonyi hangversenyt. A zenekar, az ének- – számoltak be a kritikák, s elkötelezett, zeneileg érvényes kar és a gyermekkórus közös estjét szintén Bach-mûvel, a kifejezésrôl írtak. A Haydn-oratórium szólistái között üd- Magnifi cattal kezdik, majd Vaughan Williams Karácso- vözölhetjük Bretz Gábort, Bernhard Berchtoldot és Geszty nyi kantátája hangzik fel. Az a darab, amelyet Magyaror- Szilvia egykori növendékét, Marlis Petersent is. Az új Forrás: Mûvészetek Palotája

Forrás: Mûvészetek Palotája Idén már tizenkettedszer szilveszterezhetnek a zenebarátok az Amadinda Ruppert István a Bach-család ritkán hallható kompozícióit is megszólaltatja Ütôegyüttessel és Presser Gáborral

18 GRAMOFON 2012–2013. TÉL Fotó: Mat Hennek/EMI Classics Fotó: Jon Christopher Meyers Helmuth Rilling újévkor Haydn oratóriumát, Az évszakokat dirigálja esztendô köszöntése még január 6-án is tart, hiszen ekkor a Budafoki Dohnányi Zenekar különleges újévi hangverse- nye hangzik fel, Hollerung Gábor dirigálásával. A népszerû, Sir Simon Rattle Mozart népszerû, kései szimfóniáival érkezik Budapestre immár hagyományosnak számító koncert ismét rendhagyó mûsorral várja az érdeklôdôket: a többi között az eredeti Mozart-esttel vendégszerepel a Müpában a Felvilágosodás hangszerelésben hangzik el Gershwin Kék rapszódiája. Korának Zenekara is, a világhírû Sir Simon Rattle vezény- letével. Egy nappal Wolfgang Amadeus Mozart születés- Mozart minden mennyiségben napját követôen, január 28-án tisztelegnek a zeneszerzô elôtt. A programban három utolsó szimfóniája, az Esz-dúr Ebben a szezonban a Mûvészetek Palotájában az Évad ze- (K. 543), a g-moll (K. 550) valamint a C-dúr (Jupiter, K. 551) nekarának a Liszt Ferenc Kamarazenekart, az Évad Mûvé- kapott helyet. A Felvilágosodás Korának Zenekara kifeje- szének pedig Kocsis Zoltánt választották. Izgalmas esemény zetten a XVIII. század második felében keletkezett mûvekre hát az együttes és a karmester-zongoramûvész közös Mo- szakosodott, korhû hangszereken játszó együttes, így zart-koncertje, amelyet Kocsis Zoltán betegsége miatt nem elôadásuk minden tekintetben autentikusnak ígérkezik. novemberben, hanem január 20-án tartanak. „A nyolcvanas években Kocsis Zoltán együttesünkkel vette lemezre a Elfeledett instrumentumok Mozart-zongoraversenyeket, s mi voltunk az elsô zenekar, ahol karmesterként is kipróbálta magát. Sokat dolgoztunk Elôször hangzik fel Magyarországon korhû instrumentu- együtt, s az edinburghi fesztiválon vetette fel, miközben mokon Mendelssohn Paulus címû oratóriuma, január 30- Dvorák Szerenádját hallgatta elôadásunkban, hogy szíve- án. Az est dirigense, Vashegyi György így vélekedik: sen dirigálná a mûvet. Nem sokkal késôbb, a Zene- „Meggyôzôdésem, hogy a korabeli hangszerek használata akadémián vezényelte is az együttesünket” – meséli a Liszt Mendelssohn mûvei esetében is döntô jelentôségû. Az így Ferenc Kamarazenekar vezetôje, Rolla János. A januári elérhetô, áttetszô és árnyalatokban gazdag hangzás új hangverseny különlegessége, hogy zongoraszólistája Ko- szempontokat nyújt a partitúra megértéséhez – elôadónak csis ﬁ a, a tizenöt esztendôs Krisztián lesz. és hallgatónak egyaránt.” A koncerten a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar mellett Szutrély Katalin, Nagy Berna- dett, Kálmán László, Cser Krisztián és Blazsó Domonkos énekel, a koncertmester pedig Simon Standage. Bach, Böhm, Schumann, Weckmann, Chopin, Dupré, Eben és Dalibor Miklavcic saját szerzeménye is felhangzik az orgonista Pedálparádé címû estjén, 2013. február 24-én. Forrás: Mûvészetek Palotája A ljubljanai muzsikus néhány esztendeje már fellépett Budapesten, kurzust is tartott, s most ismét különleges programmal érkezik, hiszen koncertjén pedálbillentyûzettel ellátott csembalót és zongorát is megszólaltat. Ezek a hangszerek mára már szinte teljesen feledésbe merültek, pedig korábban önálló irodalommal rendelkezô instrumentumok voltak. Dalibor Miklavcic már ﬁ atalon sok versenyen szerzett díjat, Európa számos országában koncertezett, A szlovén orgonamûvész, Dalibor Miklavcic rég elfeledett billenytûs hangsze- Szlovéniába n pedig rengeteget tet t a z ér t, hog y nép sz er û sít se reket is megszólaltat az orgonamuzsikát.

2012–2013. TÉL GRAMOFON 19 KLASSZIKUS KALEIDOSZKÓP

Honvéd Férfi kar: operák földjén Fotó: Petô Zsuzsa/Mûvészetek Palotája Hirtelen kapott a nyakába hatalmas, ugyan- Jelenet a Lohengrinbôl (a 2011-es Wagner-napok elôadása) akkor megtisztelô és lelkesítô feladatot a Strausz Kálmán vezette Honvéd Férfi kar. Strausz Kálmán azt is elmeséli, hogy a Budapesti Stúdiókó- Az Erkel Színház megnyitása után, 2013 rus – amelynek nevével itt-ott találkozhatunk plakátokon – a véletlennek köszönheti a létrejöttét. „Még a Rádiókórus márciusától öt operában, összesen negy- mûvészeti vezetôje voltam – meséli a karnagy –, amikor venhét elôadásban állnak színpadra. azzal hívott fel Körner Tamás, a Budapesti Fesztiválzene- Várkonyi Tamás kar akkori igazgatója, hogy szüksége lenne egy énekkara a három Da Ponte-operát bemutató Mozart-sorozatukhoz. Én akkor már nem voltam döntéshozó helyzetben, ezért el- Az Operaház vezetésének tervei szerint 2013. március utasítottam a felkérését. Mire ô kicsit megemelte a hang- 1-jén újra megnyílik az Erkel Színház. A Honvéd Férfi kar- ját, és megkérdezte: nem tudsz összeszedni egy harmincfôs nak jutott a megtiszteltetés, hogy az itt játszott operák kö- énekkart? De, persze, tudok – mondtam, hiszen ismerem a zül néhánynak az elôadásában részt vegyen, így Strausz szakmabelieket. A Stúdiókórus egyesülete már régóta Kálmán együttese már ôsztôl gôzerôvel tanulja a mûveket. mûködik, amatôrök alkotják, és sok éven át álltunk ki A feladat az eddig fôként koncerteken közremûködô férfi - nagy oratorikus mûvekkel. Tehát ennek a jogi keretei kö- kar számára teljesen új, hiszen kívülrôl kell tudni a kórus- zött létrehoztuk ugyanennek a kórusnak a professzionális tételeket, sôt a színpadi mozgást is el kell sajátítaniuk. Erkel változatát. Késôbb már a Wagner-napokra is hívtak – így két operája, a Bánk bán és a Hunyadi László, illetve szerepeltünk például a Lohengrinben –, sôt külföldön is Kacsóh Pongrác János vitéze értelemszerûen magyar nyel- ismertté váltunk – annak ellenére, hogy semmiféle mene- ven megy, de Verdi két nagyszabású operáját, az Aidát és a dzsertevékenység nem övezte mûködésünket.” Don Carlost eredeti nyelven, olaszul kell tudnia a Honvéd Bár lapunk megjelenésekor már múlt idejû esemény, de ér- Férfi karnak. És mivel itt csak férfi akról van szó, Strausz demes megörökíteni, hogy a Honvéd Férfi kar novemberi Kálmán mozgósította professzionális énekesekbôl álló estjén egy olyan Kodály-mûvet is megszólaltatott, amely vegyeskarának, a Budapesti Stúdiókórusnak a hölgyeit is. nyilvánosan még soha nem hangzott el. „Tizenöt éve a Rá- „Míg egy folyamatosan mûködô operai kórusnak két- diókórus férfi karával egy Kodály-konferenciára felvételt három bemutatója van egy évadban, nekünk három hónap készítettünk ebbôl a német nyelvû darabból, de aláírattak alatt öt lesz – mondja a karnagy. – Iszonyú szervezômunkát, velem egy nyilatkozatot, hogy soha sehol nem adom újra bonyolult próbabeosztást és feszített tempót igényel ez a elô, és a kottákat is maradéktalanul visszaszolgáltatom. munka. A hölgyek például csak esténként és hétvégén Késôbb megkerestem Kodály Zoltánnét, de akkor nem en- tudnak próbálni, tehát nekem minden operát kétszer kell gedélyezte a mû elôadását. Most viszont nagy örömömre betanítanom. Izgatottak és lelkesek vagyunk, hiszen ha igent mondott. A Gesang der Ungarn (A magyarok éne- minden a tervek szerint alakul, negyvenhét elôadáson ke) címû mû egy Ferdinand Gregorovius nevû német tör- éneklünk márciustól júniusig. Elôfordul majd, hogy egy ténész versére íródott 1954 körül, és az 1848-as magyar for- nap kétszer is színpadra állunk, mivel számos iskolai cso- radalom és szabadságharc bukásáról, az azt követô megtor- port érkezik, a határon túlról is. Hagyományos felada- lásokról szól.” tainkat is teljesítenünk kell: decemberben adventi kon- certjeinket tartjuk meg fenntartónk, a Magyar Honvédség A Honvéd Együttes honlapja: számára, és szeretnék önálló karácsonyi koncertet is adni.” www.honvedart.hu

20 GRAMOFON 2012–2013. TÉL Szeretet, empátia, tehetség Zuglóban

Beethoven Kilencedikkel, Mahler Elsôvel, Lajtha-ritkasággal, valamint különleges népzenei mûsorral várja az érdeklôdôket a téli hónapokban a Zuglói Filharmónia – az egyedi módon zenekar és mûvészeti iskola szimbiózisára épülô intézmény. Mi áll a mûsorválasztás mögött, és meg lehet-e szó- lítani a ﬁ atalokat a klasszikus szimfonikus zenével? A többi között ezeket a kérdéseket tettük fel Záborszky Kálmán igazgató-kar- mesternek. Várkonyi Tamás Fotó: Németh András Péter

A 2012-ben az oktatás és köznevelés területen Prima ban már nem lehet kitérni a magas kultúra hatása alól – Primissima-díjra jelölt Szent István Király Zenemûvészeti mondja az igazgató-karmester. – Számos programot szerve- Szakközépiskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény zünk, amely kifejezetten az »úton lévô«, a mûvészetekkel rendhagyó módon egy szimfonikus együttes, az ötven- éppen ismerkedô, vagy zenei értelemben analfabéta fi ata- nyolc éve alapított István Zenekar alapjaira épült. Termé- loknak szól. Az akusztikus zene élménye megragadja a szetes volt, hogy az 1968-ban megszervezôdô zeneiskolai kétkedô fi atalokat is; kiderül, hogy esetleges ellenérzésüket oktatás merített az akkor már nagy múltú zenekar mûvészi csupán az ismeretek, illetve a zenei élmény hiánya okozza. és pedagógiai hagyományaiból, az intézmény tanári kara E téren kiemelt szerep jut a médiának, amely – nyilván fôleg a zenekar tagjaiból, illetve a zenekari munkában részt maga is tudatlanságból – folyamatosan sulykolja, hogy aki vevô mûvésztanárokból verbuválódott. „Valamennyien fi atal, az milyen zenét hallgasson, mit vegyen föl, hogyan éreztük és érezzük, tapasztaljuk ma is, hogy ez az út jó, a ze- viselkedjen. S jaj annak, aki eltér a trendtôl! Mindjárt raj- nei pályára készülô és a »csak« amatôr zenetanulóknak is ta a bélyeg, s ezt egy tinédzser nyilván nehezen viseli, ha- – mondja Záborszky Kálmán. – Ugyanis így már a hang- csak nincs mögötte erôs, kortársakból álló közösség.” szertanulás kezdeti idôszakában látszik a zenélés értelme; a A közönség felé nyitás jegyében sokfelé alkalmazott meg- tanulók nagy kedvvel, szorgalommal gyakorolnak, hogy oldást – miszerint fi lmzenét, crossover zenét is játszik a egyre magasabb fokra, egyre nagyobb együttesbe juthassa- szimfonikus zenekar – Záborszky Kálmán nem tartja jár- nak. A közös zenélés lehetôvé teszi nagyszabású zenemûvek ható útnak. „Egy-egy alkalommal a mi zenészeink is adtak megszólaltatását is, így a kezdô muzsikus növendék hamar elô hasonlókat – mondja –, de nem szeretném, ha ez rend- magasrendû zenei élményhez jut. Nem elhanyagolható a szeressé válna. Nem hiszek benne, hogy az értékes kultúrát közösségi szempont sem: a közös zenélés ugyanis erôs, ösz- az értéktelennel vagy kevésbé értékessel összekapcsolva szetartó közösséget teremt, amelyben a zenélés öröme, a kell eladni. Inkább hiszek a nevelés, az ismeretközlés, az közös értékrend, az összetartás, a szolidaritás meghatározó igazi mûvészet erejében. Tévútnak tartom, hogy néhányan élménye minden korosztálynak, de különösen a legveszé- az iskolai énekórákon is hasonlókkal próbálkoznak: Mo- lyeztetettebb, 14–18 éves korú tanulóknak. A mûvészi él- zart felé nem a popzenén keresztül visz az út! Élményszerûen mény, a magasrendû zenemûvek és a közösség ereje valósá- – azaz tehetségesen –, szeretettel, empátiával és csakis az gos védôhálót von a serdülô, kialakuló személyiség köré.” értékeset nyújtva kell tanítani: ez a mi intézményünk A téli koncertek mûsorával kapcsolatban megtudjuk: a alapvetô mozgatórugója. Ezt valljuk kollégáimmal, tanár- programok összeállításakor fô cél az egyetemes és a nem- és zenésztársaimmal együtt.” zeti kultúra bemutatása, továbbadása. „Hiszek a magas- rendû mûvészet erejében, az okosan adagolt, magas szín- vonalon elôadott zenemûvek hatásában. Tapasztalatból A Zuglói Filharmónia honlapja: tudom, hogy a minimálisan szükséges ismeretek birtoká- www.zugloifi lharmonia.hu

2012–2013. TÉL GRAMOFON 21 KLASSZIKUS ZENEKARI KÖRKÉP – Várkonyi Tamás összeállítása Bakos Kornélia és Kovács Imre elismerése

Kiosztották az Év mûvészei díjakat a Nemzeti Filharmonikusoknál. A Nemzeti Énekkarnál Bakos Kornélia énekmester kapta az Év énekmûvésze díjat, míg a Nemzeti Filharmonikusok együttese Kovács Imre fuvola szólamvezetônek ítélte az Év zenekari mûvésze elismerést. Ez alkalomból be- szélgettünk a két muzsikussal pályájukról, a Filharmonikusokhoz fûzôdô viszonyukról.

Bakos Kornélia 2004 óta a Nemzeti Énekkar tagja: ugyan- mú vegyeskarát, mint a zeneiskolai tanítást, amiben nem abban az évben kezdett itt, amikor a Magyar Állami Ope- látja a szakmai fejlôdés lehetôségét. „Számomra a kórus- raház Stúdiójába is bekerült. Az Antal Mátyás igazgatta éneklés rendkívül hasznos – mondja –, kizárólag opera- kórus énekmestereként az is feladata, hogy a próbákon kí- éneklésbôl pedig ma nagyon nehéz megélni. Ami vonz a vül, hetente három délután tanítson, hangképzés-órákat Nemzeti Énekkarral végzett munkában, az az, hogy híres adjon kórustársainak. Énekmûvész-énektanárként végzett karmesterekkel, szólistákkal, világsztárokkal dolgozhatom a Zeneakadémia Tanárképzô Intézetében, Forrai Zsuzsá- együtt. Továbbá gazdag repertoárt énekelhetek, ami fej- nál, és elsôsorban szólistának tartja magát. Azon belül is leszti a lapról olvasási készséget, szinten tart, hiszen min- operaénekesnek: az Andrássy úti dalszínházban nyolc éve den nap énekelek. Emellett több alkalommal utazunk kül- énekel folyamatosan. Az operaéneklés és a kóruséneklés földre, belföldre, és a közösség is remek.” számára nem jelent más hozzáállást. „Konzervatóriumi És hogy mit jelent számára az elismerés? Megtisztelônek éveim óta éneklek kórusokban: mára megtanultam, mit tartja, hogy néhány év után, még mindig viszonylag ﬁ ata- jelent másokra ﬁ gyelni zenélés közben. Ez a készség hasz- lon ô kaphatta meg, nem számított rá. „Büszke vagyok a nos az operaénekes számára is. Kórusban ugyanúgy ének- díjra. Egyébként is különleges idôszakot élek át: gyermeket lek, mint színpadon, talán csak nem akkora hangerôvel.” várok. Az anya- és az operaénekesi szerepet összeegyez tet- Az alt énekesnô rendszeresen fellép Cremonában, a Virtuosi he tônek tartom. Gyermek nélkül nem érdemes élni, sok delle Muse együttessel – ez a lehetôség 2007-ben nyílt szá- kollégámnak van gyereke, és nem tört derékba a karrierjük. mára, miután megnyerte a Nemzetközi Händel Versenyt. Ez az élet rendje. December végéig vannak felkéréseim, ja- Ezenkívül visszajáró vendégnek számít Ravennában és nuárban születik a kisbabánk, májusban pedig már újra Rómában, legtöbbször barokk mûvek szólistájának hívják. színpadra állok.” Egyéb munkái miatt a Nemzeti Énekkarban félállásban dolgozik. Úgy volt vele, inkább választja az ország elsô szá- Kétszáz százalékos teljesítmény

Kovács Imre idén már nem elôször kapta meg az Év zenekari mûvésze kitüntetést. A díjat 1985-ben, egy idôben alapította több hazai együttes – érdekes, hogy akkor az Operaház zenekara, a Rádiózenekar és az Állami Hang- versenyzenekar tagsága egyaránt elsô fuvolistájának jut- tatta azt. Az ÁHZ-ban az akkor 29 éves Kovács Imre részesült az elismerésben; ô akkor már kilenc éve játszott a zenekarban. Édesapjával elkerülték egymást, mert idôsebb Kovács Imre 1972-ben nyugdíjba vonult – az ô helyére került An- tal Mátyás fuvolistaként –, ifjabb Kovács Imre pedig négy évvel késôbb lett a Ferencsik-féle együttes tagja, tehát több mint három és fél évtizede játszik ebben a zenekarban. Igaz, volt négy év 2000-tôl, amikor „kiszállt” – ez már akkor sem számított kockázatmentes lépésnek –, mert más zene- karokban is szerette volna kipróbálni magát. Négy év után azonban megüresedett egy hely, és Kocsis Zoltán vissza- hívta. „Mint egész pályámon, ekkor is szerencsém volt” –

Fotó: Nemzeti Filharmonikusok mondja a fuvolamûvész, aki a zenekar történetének három korszakában is részt vett a munkában: dolgozott Ferencsik Jánossal, Kobayashi Ken-Ichiróval és jelenleg Kocsis Zol- Bakos Kornélia tánnal.

22 GRAMOFON 2012–2013. TÉL Nemzeti Filharmonikusok Alapítva 1923 M ich ae l S t e r n

2012. december 5. szerda 19.30

Fotó: Urbán Ádám/Nemzeti Filharmonikusok BERNSTEIN: On the Waterfront – szimfonikus szvit Kovács Imre (középen), az NFZ vonósai és fafúvósai között MARTINŮ: IV. szimfónia STRAVINSKY: Tavaszi áldozat (Le sacre du printemps) „Ferencsik idejében nyugdíjas állásnak számított itt játszani Michael Stern – karmester – emlékezik a mûvész. – Ha valaki egyszer bekerült, közal- tán Zol kalmazottként innen mehetett nyugdíjba. A szakmai fe- is cs 2012. december 23. vasárnap 18.00 o gyelem hagyott maga után kívánnivalót, technikailag K CSAJKOVSZKIJ: A diótörő – színjáték bábokkal nem feltétlenül voltak makulátlanok a koncertek, de Ferencsik – nagy formátumú karmesterként – számos fe- Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház társulata, ledhetetlen produkciót nyújtott. Kobayashiban azt szeret- Gyerekkórus (karigazgató: Thész Gabriella) tük, hogy engedte az embert játszani. Inkább terelgetett, Novák János – rendező mint befolyásolt minket, de mindenki beleadott apait- Kocsis Zoltán – karmester anyait, és mindenki örömet szeretett volna neki szerezni, Ha mert az ô egyénisége azt hozta ki a zenekarból, hogy boldo- mar Zs 2013. január 8. kedd 19.30 o lt gan és felszabadultan játsszunk. Kocsis Zoltán másképpen ZEMLINSKY: 83. zsoltár követel, mint Ferencsik vagy Kobayashi. A hibát nem tûri, MAHLER: Adagietto az V. szimfóniából betartatja a zeneszerzôi utasításokat – a tempójelzésektôl a BERG: Hegedűverseny legkisebb artikulációs jelekig. Nem követel mástól sem STRAVINSKY: Tavaszi áldozat (Le sacre du printemps)

többet, mint amennyit önmagától megkövetel – szokta Isabelle Faust – hegedű mondani, és magával szemben is roppant szigorú, követke- Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)

zetes. Azt az iramot, amit ô diktál, csak a legjobbak bírják, Hamar Zsolt – karmester itt kétszáz százalékos teljesítményt kell nyújtani. Ehhez mindenkinek komoly és intenzív háttérmunkát kell végez- 2013. január 24. csütörtök 19.30 nie. A fúvósoknak annyiban nehezebb a helyzetük, hogy minden egyes hangunk kihallatszik. A vonósoknál töb- BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, op.77 LAJTHA LÁSZLÓ: A négy isten ligete, op.38 ben, nyolcan vagy akár tizenhatan játsszák ugyanazt a szóla- Sergey Khachatryan – hegedű mot, tehát ha egyikük esetleg indiszponált, az elképzelhetô, hogy rejtve marad. Ha egy elsô fagottosnak, trombitásnak Dénes István – karmester vagy fuvolistának fáj a foga, esetleg magánéleti problémák miatt hibázik, akkor bizony ô egy személyben viszi el a bal- 2013. február 28. csütörtök 19.30 hét. A zenekari munkában az a legnehezebb és egyben a KORNGOLD: Sok hűhó semmiért – zenekari szvit legszebb, hogy mindig a csúcson kell lenni, és rögtön hal- MOZART: C-dúr zongoraverseny No.25, K.503 lani az eredményt. Ha a mellettem ülô muzsikus belefúj a obe R.STRAUSS: A rózsalovag - szvit R rto M hangszerébe, azonnal hallom, hogy milyen szakmai álla- in cz ifj.JOHANN STRAUSS: Bécsi bonbonok – keringő u potban van az illetô. A közönséggel, a karmesterrel, de k Pezsgő-polka egymással szemben sem engedhetjük meg magunknak a Könnyű vér – gyorspolka hibázás lehetôségét. Kocsis keze alatt a zenekar technikai- Mesél a bécsi erdő

lag perfektté vált, az egyéni érzelmi megnyilvánulások – például egy szólóban – mégis megengedhetôk. Ez a Pascal Rogé – zongora perfekció a Bartók-összkiadás felvételein is megﬁ gyelhetô; Roberto Minczuk – karmester ez a tökéletes Bartók-tolmácsolás, amit Kocsis Zoltán kar- Helyszín: Művészetek Palotája mesterként és zongoramûvészként képvisel, szerintem pá- Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem ratlan. Ô arra született – többek között –, hogy ezt az össz- További információ és jegyek: www.filharmonikusok.hu kiadást elvégezze.” Kövessen minket a Facebook oldalon!

A Nemzeti Filharmonikusok honlapja: Fenntartónk: További támogatónk: EEM www.ﬁ lharmonikusok.hu

2012–2013. TÉL GRAMOFON 23 KLASSZIKUS ZENEKARI KÖRKÉP – Várkonyi Tamás összeállítása Szcenikus koncert: Fischer Iván Figarója A Budapesti Fesztiválzenekar – négy év szünet után – 2013 februárjában három estén, kibôvített formában adja újra elô Mozart remekmûvét, a Figaro házasságát, Fischer Iván rendezésében és vezényletével, világhírû szereplôgárdával.

Jelenet a Figaro házassága 2009-es budapesti elôadásából Fotó: Petô Zsuzsa/Mûvészetek Palotája

Fischer Iván 2002 óta rendez operát. Elsô munkája az produkcióról szóltak. Ebben a bevallottan „minimális ren- Idomeneo címû Mozart-mû volt a párizsi Opéra Garnier- dezésben” – Bóka Gábor szakkritikus szerint – a zenei ben. Majd több éves szünet után következett a három Da megvalósítás olyan színvonalú volt, hogy zárójelbe is tette Ponte-opera: 2008-ban a Così fan tutte, 2009-ben a Figaro a rendezés szükségességérôl szóló elméleti vitákat. Albert házassága, 2011-ben pedig a Don Giovanni. „Arra a mûfaj- Mária a Gramofon Zenekritikai Mûhely oldalán így szá- ra, amit most megvalósítok, leginkább a »szcenikus kon- molt be a bemutatóról: „A szereplôk közé számíthattuk ez- cert« meghatározás illik – mondja Fischer Iván. – Ugyanis úttal a karmestert is, aki egy-egy forróbb, lázasabb jelenetben koncertteremben adjuk elô az operákat, ahol a rendezés »belejátszotta« magát a produkcióba.” minimális, de mégis annyira teljes, hogy semmiképpen Fischer Iván koncepciója historikusnak mondható, hiszen nem illene rá a különben értelmetlen és csúnya »félig szín- Mozart idejében nem létezett fôállású rendezô. Ezzel kap- padi«, »semi-staged«, »halbszenisch«, stb. meghatározás. csolatban Fischer hozzáteszi: „Történelmileg Mozart korá- Ami elôttem lebeg, az egy teljesen megrendezett opera elô- ban valóban nem volt se karmester, se rendezô, de ez nem adás, de minimális eszközökkel. Így két célt érek el: egy- jelenti azt, hogy ne lenne rájuk szükség. Mindkét »szereplô» részt elôadható koncertteremben, másrészt a rendezés nem igen hasznos, ha nem fúvódik fel jelentôségük annyira, öncélú, nem vonja el a ﬁ gyelmet teljesen a zenérôl.” hogy minden mást háttérbe szorítanak. Legyen modern A dirigens színpadra állító munkáját, koncepcióját a világ színház, modern zenei megvalósítás, de mindenekelôtt minden táján elismeréssel fogadta a szakma. A kritikák muzikális színház, színpadias muzsikálás.” A mostani Figa- eszményi Mozart-operahangzásról, fergeteges színpadi ro-produkció – beszédes alcíme szerint: színpadi elôadás – számos világnagyságot hoz el Budapestre. Többek között is- mét hallhatjuk a kiváló svéd szopránt, Miah Perssont, aki BARTÓK-MARATON korábban szenzációs teljesítményt nyújtott például a Ezúttal Bartók Béla mûvészete áll a már hagyományossá vált zene- Fischer Iván vezényelte, glyndebourne-i Così fan tuttéban zerzôi maraton középpontjában, a Mûvészetek Palotájában, 2013. vagy Mahler IV. szimfóniájában. Itt lesz Hanno Müller- február 3-án. Az életmû keresztmetszetét nyújtó egész napos ren- Brachmann, aki az Abbado-féle Varázsfuvolában Papage- dezvényen szokás szerint több magyar szimfonikus zenekar is nót alakította, de – fantasztikus lemezfelvételeken – Boulez, közremûködik, Bartók kamarazenéjét és zongoramûveit a hazai Mehta, Gardiner, Chailly vezényelte oratorikus mûvekben elôadómûvészek legjobbjai szólaltatják meg. A Fesztiválzenekar a is hallható. Az ír Ann Murray szintén magasan jegyzett Bartók-maraton záróeseményeként A kékszakállú herceg vára címû énekes – legyen szó Schubert-dalokról, Mozart- vagy operát adja elô. Ebbôl a mûbôl 2011-ben jelent meg a zenekarnak Richard Strauss-operákról. Három fellépô – Robert Lloyd, lemeze – a Gramofon is közölt róla kritikát –, akkor Polgár László Matteo Peirone, Rodolphe Briand – a 2009-es Figaro-pro- alakította a férﬁ szereplôt, Juditot pedig Komlósi Ildikó. Ezúttal Komlósi partnere az a Perencz Béla lesz, aki a Magyar Állami Ope- dukcióban is emlékezetes alakítást nyújtott. raház társulatának tagja, s aki ebben az évadban december 9-én, 10-én és 11-én is énekli a herceg szerepét Fischer Iván együttesé- A Budapesti Fesztiválzenekar honlapja: www.bfz.hu vel. Ebben a mûsorban A csodálatos mandarin is elhangzik – még- pedig a ritkán hallható, teljes pantomim-változatban. Zene plusz képzőművészet Hallgasson Ránk! Zene plusz színház jegyek az ismert jegyirodákban válthatók Zene plusz...

Zene plusz tánc .... Képzõmu˝ vészet 2013. február 27. szerda Holst: Planéták Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

... Tánc 2013. március 17. vasárnap Sztravinszkij: Les noces Rossini: Petite messe solennelle

... Színház 2013. május 5. vasárnap Mendelssohn: Szentivánéji álom Budafoki Dohnányi További információ: www.bdz.hu Zenekar

A zenekar tevékenységét támogatják: Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Nemzeti Kulturális Alap KLASSZIKUS ZENEKARI KÖRKÉP – Várkonyi Tamás összeállítása

tül, mindenfajta anyagi segítség nélkül végezte ki válóan a Végre építkezhet munkáját – az állam utólagosan 2011-re 180 millió forint tá- mogatásban részesítette, 2012-re pedig 300 millió forintos támogatást nyújtott, tehát két évre összesen 480 millió fo- a Concerto Budapest rintot. Talán most elérkezünk abba a helyzetbe, amikor el- kezdhetjük a zenekar karrierjének építését. Amikor ôsszel, „Talán most elérkezünk abba a helyzetbe, ami- Berlinben Angela Merkel kancellár felavatta a roma kor elkezdhetjük a zenekar karrierjének építé- holokauszt új emlékmûvét, mi Snétberger Ferenccel adtunk közös koncertet. Novemberi spanyol turnénkra a sét” – véli a Concerto Budapest mûvészeti ve ze- fantasztikus orosz hegedûssel, Maxim Fedotovval men- tôje, Keller András. A tervek szerint az együttes tünk, aki egy évvel ezelôtt, Penderecki vezényletével a fenntartója a magyar állam lesz, és 2013-tól a zeneszerzô második hegedûversenyének szólistájaként lé- Zeneakadémia hivatásos rezidens zenekara- pett fel velünk Budapesten és a moszkvai Kremlben.” A zenekar újévi koncertjével kapcsolatban Keller András ként fog mûködni. Ami a jelent és a közeljövôt elmondta: „A legtöbb helyen ilyenkor könnyed muzsikát illeti: újévi koncert, világsztár vendégmûvész, játszanak, de most úgy gondoltam, hogy az új évben min- külföldi turné, Schubert-sorozat várja a közön- denkinek szüksége lesz/lehet több hitre és erôre. Ezért szó- séget. laltatjuk meg Beethoven minden idôben, mindenki számá- ra felemelô Kilencedik szimfóniáját, és ezt megelôzôen Messiaen csodálatos mûvét, a négy zenekari meditációt „Ha valóra válik ez a terv, és tartósan méltó támogatást magában foglaló Mennybemenetelt (L’Ascension).” Az kap a Concerto Budapest, akkor funkcionális értelemben együttes Schubert összes szimfóniáját is eljátssza az évadban is kiemelkedô szerepet játszhat a hazai zenei életben, vala- – egy-egy Haydn-versenymû társaságában, négy hangver- mint remélhetôleg a nemzetközi színtéren is – nyilatkozza senyen, fi atal szólisták közremûködésével. Ahogyan kenyér Keller András. – Ehhez a már eddig elért szakmai eredmé- és víz nélkül, bécsi klasszikus zene nélkül sem lehet létezni, nyeink mellett nagyon komoly háttérmunka szükséges a vagyis csak „korlátozottan” – fogalmaz ironikusan Keller menedzselés és a marketing területén is. Ahogyan arról a András, aki továbbra is követni szeretné a 2007 óta jelen Gramofon olvasói is kaptak már tájékoztatást, a többoldalú levô Haydn–Mozart–Beethoven vonalat a zenekar bérletes szerzôdés aláírása után, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egye- mûsoraiban. Az idei sorozat különlegességét nemcsak az tem rezidens, immár állami fenntartású, hivatásos zene- összes Schubert-szimfónia elhangzása adja, hanem az is, karaként kiemelkedô tehetségeknek segítünk a pálya kez- hogy új helyszínt avatnak vele: a Budapest Music Center új désben, valamint a Zeneakadémia hagyományait képvisel- koncerttermét. Ez még az akusztikai próbaidô szak ban lesz, jük majd szerte a világban. A Magyar Telekom kivo nulása hiszen a ferencvárosi Mátyás utcában épülô ház átadása hi- után a magára maradt zenekart – amely tíz hónapon keresz- vatalosan csak a Schubert–Haydn sorozat vége felé, már- ciusra várható. (A Budapest Music Center új épületével, hangversenytermével, programjaival terveink szerint 2013 tavaszi számunkban részletesebben is foglalkozunk.) A zenekar évadjának egyik kiemelt eseménye a világhírû fuvolamûvész, Sir James Galway vendégszereplése lesz ja- nuár 12-én. Galway, aki az elsô lovag a fafúvós hangszeres Forrás: Concerto Budapest muzsikusok között, Bach IV. Brandenburgi versenyét és Mozart Fuvola–hárfaversenyét adja elô – utóbbit Sipkay Deborah közremûködésével –, majd Brahms II. szimfóniáját dirigálja. „A Galwayhoz hasonló világsztárok fellépése fontos, hiszen ez gazdagítja Budapest kulturális életét, másfelôl a zenekar is sokat profi tál ebbôl a munkából – mondja Keller András. – Legalább ilyen fontos azonban a fi atal tehetségek bemutatása, s ezen a téren már eddig is komoly szerepet vállalt a Concerto Budapest. Szeretnénk ennek a jövôben még nagyobb hangsúlyt adni. Ránki Fülöp, Nikolasz Namoradze, Somogyi Barnabás – csak három név azon nagyszerû tizenévesek közül, akiket bemutattunk a közelmúltban.”

A Concerto Budapest honlapja: www.concertobudapest.hu Sir James Galway január 12-én Bach IV. Brandenburgi versenyét és Mozart Fuvola–hárfaversenyét adja elô a Concerto Budapesttel, majd Brahms II. szimfóniáját dirigálja Komolyan és komolytalanul Forrás: BDZ

A hagyományt folytatva újévi koncertek sorát adja a Budafoki Dohnányi Zenekar 2013 január- jában. A legnagyobb érdeklôdésre ezúttal is az a hangverseny tart számot, amelyet január 6-án, a Mûvészetek Palotájában rendeznek. A zenekar igazgatója, Hollerung Gábor többek között errôl a sok vidámságot tartogató estérôl is nyilatkozott lapunknak.

A zenekar a potenciális zenehallgató közönség több réte- az elôadásban, mert a Muszorgszkij által elképzelt fantasz- gének is játszik újévi koncertjein. Abban közösek ezek a tikus mozgóképszerûség és vizualitás már önmagában is hangversenyek, hogy mûsorukban mindig kínálnak vala- példátlanul izgalmas, és sok mindenki fantáziáját meg- mi különlegességet. A zenekar hagyományosan az Olasz mozgatja. A mûsor elsô része hagyományos koncert lesz, Intézet számára is készül újévi koncerttel, amelynek prog- azaz Holst Planéták címû szimfonikus zenekari darabja ramjában az olasz zene dominál. Otthonuknak, Budafok- társmûvészetek közremûködése nélkül szólal meg. Ebben nak egyik legfontosabb társadalmi eseménye a Dohnányi az esetben a képszerûség félrevezetô is lenne, hiszen a Zenekar újévi koncertje; az együttes saját, Universitas bér- Ravel-kortárs brit szerzô mûve nem a bolygókról szól, ha- letében meghirdetett koncert pedig amolyan „Önök kér- nem emberi tulajdonságokat, karaktereket jelenít meg.” ték”. A közönség szavazhat, hogy mit szeretne hallani, s Szintén izgalmas programmal folytatódik a Megérthetô a szavazás csak a hangverseny elôtti napokban zárul le. A zene címû sorozat. Olyan hangversenyekkel, amelyek szo- legnagyobb érdeklôdéssel várt hangverseny az újévi estek katlan arcélük felôl mutatnak meg zeneszerzôket, mûfa- közül ezúttal is a Mûvészetek Palotája-beli (2013. január 6. jokat. „Stravinsky január 20-án elhangzó Pulcinellája a ze- vasárnap). Innen indult az együttes fi lmzene-koncertsoro- netörténet ritka alkotása: a zeneszerzô alig tesz hozzá zata, amely a zenekar kínálatának ma már egyik legnép- valamit a preklasszikus szerzôk mûveibôl összeollózott szerûbb vonala. Mivel 2012-ben már jó néhány fi lmzenés kollázshoz, mégis kacagtatóan szórakoztató mû születik, mûsort játszott a zenekar, ezúttal nem fi lmzene, hanem az részben a hangszerelés miatt. Tanulságos és egyúttal a zse- ezredforduló alkalmával már nagy sikerrel bemutatott nialitás bizonyítéka ez az opus: megmutatja, hogyan lehet hangversenyekhez hasonló, úgynevezett komoly-komoly- átlényegíteni és aktualizálni egy régen írt alkotást. Arra is talan koncert várja a közönséget. „Komoly dolgokat adunk példa Stravinsky darabja, miként lehet a 20. században or- elô, de sok tréfával és komolytalansággal megbolondítva ganikusan beemelni egy több évszázaddal korábban meg- – mondja Hollerung Gábor. – A zenekari mûvészek furcsa írt zene hangjait, stílusát, artikulációját, a mögötte rejlô dolgokat mûvelnek majd hangszereiken, és a repertoár is gondolkodásmódot.” sok vidámságot tartogat. Egyúttal megmutatjuk a zenekar Február 17-én a Budafoki Dohnányi Zenekar két olyan káprázatos virtuozitását, mind a szólisták, mind a teljes hangszert, a kürtöt és a hárfát mutatja be a Megérthetô zene együttes vonatkozásában.” sorozat beszélgetôs hangversenyén, amelyek nem isme ret- A Dohnányi Zenekarnak a hazai zenei életben egyedülálló lenek ugyan, de a bennük rejlô lehetôségek nem feltét le nül kezdeményezésérôl, a Zene plusz sorozatról a mûvészeti predesztinálják ôket szólisztikus szerepre. Most kürtverseny vezetô elmondta: terveik szerint a februári koncerten és hárfaverseny alkotja majd a programot. Muszorgszkij Egy kiállítás képei címû opusához készül élôben animáció. „Az orosz zeneszerzô Ravel hangszerelé- A Budafoki Dohnányi Zenekar honlapja: sében elhangzó mûve azért ígérkezik különlegesnek ebben www.bdz.hu

2012–2013. TÉL GRAMOFON 27 KLASSZIKUS ZENEKARI KÖRKÉP – Várkonyi Tamás összeállítása Barátságos kortárszene Miskolcon Újabb két lemezzel bôvül a Miskolci Szimfonikus Zenekar diszkográﬁ ája. Folytatódik Kovács László együttesének kortárs magyar mûveket bemutató szériája is, valamint Klassz + Ez néven megújul a klasszikus zenét más mûfajokkal ötvözô egyedi miskolci koncertsorozat.

zsikus: kiváló hangszerelô, tanár és elô- adó mûvész. Olyan szimfonikus alkotás született, amelyben a szerzô mesterien ke- verte ki a hangszíneket, és jól találta meg a stílusok ötvözésének optimális mértékét. A próbákat élveztük, hiszen minden olyan munka, ami a megszokott stílushoz képest mást hoz, kihívás számunkra. Egyébként egyre kevésbé kelt riadalmat és megütkö- zést, ha ilyen stílusú mûvel találkozik az együttes. Feladatunknak tekintjük, hogy kortárs zenét játsszunk, hiszen egy zenekar nem dughatja a fejét a homokba, ismer- nünk kell napjaink zenéjét. Hogy mely szerzôtôl fogunk mûvet rendelni, még nem tudom, de számunkra meghatározó, hogy a közönség körében barátságos fogadtatásra

Forrás: Miskolci Szimfonikus Zenekar leljen. Ugyanis nem speciális kortárszenei koncerteken, hanem saját bérlet so ro za- Cser Ádám nagyszabású I. szimfóniáját mutatta be idén a zenekar tainkban játsszuk ezeket az alkotásokat. Tehát nem keveset kockáztatunk akkor, Folytatódik a Miskolci Szimfonikus Zenekar lemezsoroza- ha nehezen befogadható mûvet játszunk. Nincs mód a kö- ta, amely magyar zeneszerzôk szimfonikus mûveit tartal- zönség elôtti kísérletezésre; mindig olyan darabokat kell mazza. Weiner Leó, Joachim József, Dohnányi Ernô és bemutatnom, amelyek biztosan értô fülekre találnak.” Lajtha László után Kodály Zoltán három kompozícióját Kovács Lászlótól megtudjuk azt is, hogy az indulásakor játszotta lemezre Kovács László együttese. Olyan mûveket, Klazz Fesztiválként majd késôbb Klazz Koncertekként amelyek nem szerepelnek a Hungaroton utóbbi évtizedei- népszerûvé vált sorozat némileg átalakul. A Klassz + Ez nek kínálatában. A Nyári este, a Concerto és a Szimfónia minden évben más mûfajt, stílust rendel a klasszikus zené- is megszólal a miskolci lemezbemutató koncerten; decem- hez; idén például a popzenét, azon belül is az elmúlt négy ber 16-án, Kodály születésének napra pontosan 130. évfor- évtized legszebb szerelmes dalait hallhatja majd a közönség dulóján. A másik idei, már megjelent lemezen Dohnányi február elején. Ezúttal is sportcsarnokban, komoly világí- Ünnepi nyitánya is szerepel. A mû három különbözô tástechnikával és erôsítéssel adják elô a mûsort – hat olyan együttesre íródott, és a Himnuszt, a Szózatot, valamint a vendégénekessel, akik a legmagasabb szintet képviselik eb- Hiszekegy dallamát dolgozza fel, amelyek a ﬁ náléban egyben a mûfajban. szerre szólalnak meg. A zenekar életében változás, hogy Szabó Péter igazgató Ebben az évadban is folytatódik a kortárs magyar mûveket 2012. október végi hatállyal lemondott. A város kiírta a bemutató miskolci sorozat. Az októberi évadnyitó hang- pályázatot, ennek értelmében az új igazgató 2013. január versenyen Cser Ádám énekkart, nagy szimfonikus zene- 1-jével elfoglalhatja posztját. „A legegyszerûbb megoldás- kart és két szólistát foglalkoztató I. szimfóniája szép sikert nak az tûnt, ha én vállalom el az igazgatói megbízatást a aratott. „Nem ismertem a ﬁ atal zeneszerzô munkásságát – két átmeneti hónapra – mondja a mûvészeti vezetô. – Kez- mondja Kovács László –, csak azt tudtam róla, hogy kar- detben vonakodtam ettôl, de aztán beláttam: jobb, mintha mesterdiplomát is szerzett, és olyan családból származik, egy külsôs próbálna helyt állni. A zenekarnak van támo- amelynek sok tehetséges tagja a hazai zeneélet aktív gatottja, és reméljük, ez a megoldás a fenntartó önkor- szereplôje. Novemberben mutattuk be Fekete-Kovács Kor- mányzat számára is szimpatikus lesz.” nél minden bizonnyal egyedülálló szólista-kombinációra, szárnykürtre és hegedûre írott alkotását. Az ô esetében A Miskolci Szimfonikus Zenekar honlapja: tudtam, mire számíthatok, hiszen Kornél remek jazzmu- www.mso.hu

28 GRAMOFON 2012–2013. TÉL Négy est – négy zongorista A Pannon Filharmonikusok budapesti sorozata

Ebben az évadban négy generáció, négy külön- bözô elôadói kultúra adja egymásnak a stafétát a Pannon Filharmonikusok budapesti koncert- sorozatában, 2013. január 18. és május 4. kö- zött. A zongora arcai címû sorozatban kiemel- kedô jelentôségû szólisták – Bogányi Gergely, Forrás: www.boganyigergely.hu Forrás:

Ránki Dezsô, Fazil Say és Frankl Péter – lépnek Bogányi Gergely ezúttal nem romantikus versenymûvet játszik, hanem Bartók közönség elé a Mûvészetek Palotájában. Béla II. zongoraversenyét szólaltatja meg a Pannon Filharmonikusokkal

Amióta a Pannon Filharmonikusok vezetô karmestere, mûvész – akinek egyik Twitter-bejegyzése miatt meggyûlt Bogányi Tibor a korábbinál sokkal gyakrabban látogat a baja az iszlamista török hatóságokkal – elképesztô tech- haza Finnországból, a magyar közönség is többször – bár nikai eszköztárával a virtuozitás legfelsô fokát képviseli. még mindig nem elégszer – hallhatja együtt zenélni ôt Sokoldalúságát tekintve is testhezálló darab lesz számára testvérével, Bogányi Gergellyel. Január 18-án, a pécsi ze- Ravel 1931-ben bemutatott G-dúr zongoraversenye. Ez nekar fôvárosi bérletének nyitóestjén újra élvezhetjük a ugyanis azon 20. századi komolyzenei mûvek egyike, ame- testvérpár muzsikálását. Bogányi Gergely a Chopin-évben lyekre meghatározóan hatott a jazz. egyszemélyes maratonnal hívta fel magára a fi gyelmet, de A Zongora négy arca sorozat záróestjén, május 4-én egy a Liszt-évben sem tétlenkedett, hiszen a harmincas évei olyan mûvész lép a Bartók Béla Nemzeti Hangverseny- végén járó, Kossuth-díjas zongoramûvész a romantikus terem pódiumára, aki fi atalon, úgy ötvenöt évvel ezelôtt zongorazene értô és elhivatott tolmácsolója. Annál na- üstökösként robbant be a nemzetközi zenei életbe. Ez az gyobb a meglepetésünk, amikor a januári koncert plakátján idôszak már homályba vész, pedig nem akármilyen indulás Bartók II. zongoraversenyének közremûködôjeként olvas- volt. Frankl Péter a Bartók-, Dohnányi- és Schnabel- hatjuk a nevét. tanítvány Hernádi Lajosnál tanult a Zeneakadémián. Ti- Március 8-án egy más életszakaszban járó, és eltérô habitusú zenöt évesen adta elsô nyilvános koncertjét, hét évvel mûvész lép fel: Ránki Dezsô. Ô zárkózottabb típus, interjút késôbb pedig már az egyik legrangosabb nemzetközi zenei is csak ritkán ad. Egyszer azonban a Gramofonnak elme- megmérettetés, a párizsi Marguerite Long–Jacques sélte, hogy otthonszeretô ember; nagy kertjük van, renge- Thibaud Verseny gyôzteseként ünnepelték. Ugyancsak az teg könyv és lemez veszi körül – a zongoráról nem is beszél- elsô helyen végzett a Müncheni Szonátaversenyen, Pauk ve –, de néha nem ezekkel foglalkozik, hanem a madarakat György hegedûmûvésszel, akivel – Ralph Kirshbaum csel- hallgatja. Ez az elmélyültség jellemzô Ránkira, akinek listával kiegészülve – késôbb több évtizeden át adott nagy minden megnyilatkozását minuciózus kidolgozottság jel- sikerû trióesteket. Az ötvenes évek második felében elô- lemzi. Egy Mozart-zongoraversenyt hallhatunk majd tôle, ször Párizsba, majd Londonba költözött (ma is ott él, brit a zeneszerzô sötét gondolatvilágú, c-moll hangnemû mûvét állampolgárként), ahol 1962-ben mutatkozott be a pa- (K. 491). Talán sokan emlékeznek Ránkinak a Liszt Ferenc tinás Wigmore Hallban. Három évvel késôbb már a 20. Kamarazenekarral és Kocsis Zoltánnal készített lemez- század egyik legnagyobb karmesterének, Széll Györgynek sorozatára Mozart összes zongoraversenyébôl, de ugyan- játszott elô, s ez a mozzanat meghatározónak bizonyult. ilyen jelentôs a zongoraszonáták összkiadása is. A rettegett maestrónak imponált a fi atal zongoramûvész A Pannon Filharmonikusok harmadik tavaszi budapesti elhivatottsága, meleg hangú levelet írt neki, s többször koncertjére (április 12.) egy valódi világsztár, Fazil Say ér- kérte fel zongoraversenyek szólistájának. A most 77 esz- kezik, aki szerencsére nem elôször látogat Magyarországra. tendôs Frankl Péter budapesti fellépése igazi csemege lesz Sokaknak tetszenek a török fenomén sajátos interpretációi a zenebarátoknak. – és vannak, akit megbotránkoztat. Annyi azonban bizonyos: mindig olyat látunk-hallunk tôle, amit mástól nem. A Pannon Filharmonikusok honlapja: A negyvenkét éves, zeneszerzéssel is aktívan foglalkozó www.pfz.hu

2012–2013. TÉL GRAMOFON 29 KLASSZIKUS ZENEKARI KÖRKÉP – Várkonyi Tamás összeállítása „Szövetségre lépni a jóval” A Kodály Filharmónia mûfaji kísérletei Kodály Zoltán tanításaira hivatkozik Somogyi-Tóth Dániel, a debreceni Kodály Filharmónia igazgató-mûvészeti vezetôje – akkor, amikor arról beszél: szimfonikus zenekarával popzenészekkel közös koncertet ad a Budapest Sportarénában. De mit szólna ehhez a Mester? A ﬁ atal dirigenst arról is kérdeztük: számára mit jelent ma Kodály szellemi örökségének gondozása.

vegyeskar közremûködésével. Nyolc nappal késôbb a Bu- dapest Sportarénában koncertezik a Somogyi-Tóth Dániel vezette zenekar; Szekeres Adriennel, Miklósa Erikával és a Full Moon együttessel közös esten. De mit szólna a Mester, ha látná, hogy a nevét viselô, az ô tanításait felvállaló zenekar popénekesnôvel, popzenei átiratokat éneklô a cappella csapattal lép fel? „Kodály negyvenöt évvel ezelôtti halála óta gyökeresen megváltozott a zene és a társadalom, a zene és a közönség viszonya – feleli a karmester. – A kö- zönség döntô többsége számára a muzsika ma már a pop- zenét jelenti. A »zene« tehát valóban mindenkié – ez a Kodály-elv tökéletesen megvalósult: mindenki hallgatja, a fi atalok az iskolán kívül szinte állandóan »zenét« hallgat- Forrás: Kodály Filharmónia nak, csakhogy ez ma már nem az a zene, amire Kodály Somogyi-Tóth Dániel és zenekara: Kodály Zoltán öröksége ma már teljesen gondolt. A mi feladatunk tehát nem lehet más, mint kü- mást jelent, mint 45 évvel ezelôtt lönbséget tenni jó és rossz zene között, és a jóval szövetség- re lépni. Szükségünk van a közönség azon részére, akik „Kodály Zoltán zenei hagyatéka mellett azzal is kell szintén különbséget tudnak tenni értékes és értéktelen kö- törôdnünk, amit ô nagyon szeretett volna még életében zött, és nekik is szükségük van a klasszikus zenére, csak megvalósítani: hogy a zenével hozzájáruljunk a teljes em- egyelôre nem tudják hová tenni azt. Ez a december végi berré neveléshez – nyilatkozza Somogyi-Tóth Dániel. – koncert ilyen lehetôséget kínál nekünk, ahogy a fi lmzenés Kodály egyik híres mondását ma különösen aktuálisnak és koncertekkel is ezt kívánjuk segíteni. Szekeres Adrien ma- elgondolkodtatónak érzem. Ez az idézet így szól: »Hogy gasan jegyzett mûvész, igazi szakmai élményt jelent együtt mindennek a gazdasági krízis az oka? Minden megjavul dolgozni vele és csapatával. Úgy vélem, sokkal többet ér magától, csak a gazdaság jöjjön rendbe? Nem hiszem. A egy hiteles könnyûzenei elôadó, mint egy olyan, magát mûvészetnek megvannak a maga külön létfeltételei, a klasszikus hangszeresnek beállító álvirtuóz, aki csak ámít- pénztôl függetlenül. A nyomor talán gátolja a terjeszkedé- ja a közönséget.” sét, de a gazdagság nem mindig segíti elô. A pénz nem ter- „Bár nem a haszonszerzés az elsôdleges cél, nem szabad el- mel eszméket. Pénz volna itt elegendô, csak nem mindig felejteni, hogy a populárisabb irányba kacsintó koncertek arra fordítják, amire kellene. De éppen ami a legértéke- bevételeibôl fejleszthetjük például szakmailag a zenekart, sebb: azt nem lehet pénzen venni. Nem az erszény, a lélek hozzájárulhatunk üzembiztos mûködésünk fenntartásához, üressége a nagyobb baj.« Nos, úgy látom, hogy döntô szem- ráadásul ezek által a klasszikus zenei hangversenyeinkre is léletbeli változásra, teljes megújulásra lenne szükség, és ép- eljönnek a fi atalok. Fontosnak tartom megemlí teni, hogy pen nekünk, a kulturális intézmények vezetôinek óriási a külföld felé is terjeszkedünk: a Kodály Kórus sikeres katari felelôsségünk abban, hogy mindent megmozgassunk, Aida-elôadássorozaton van túl, a Kodály Filharmonikusok újabb és újabb lehetôségeket keressünk – a lélek ürességét másik fele pedig a karácsony-szilveszteri idôszakban Német- gyógyítandó. Az, hogy mi Kodály nevét felvéve tehetjük országban lép fel, ahol a Budapesti Operettszínház nagysza- ezt, külön súlyt és felelôsséget jelent számunkra, de ha nem bású gáláját kísérik. Én is sokszor elgondolkozom azon, Kodály Filharmóniának hívnának bennünket, akkor is hogy Kodály nevét viselve meddig hatolhatunk be a popu- erre törekednénk.” láris zene területére, de meggyôzôdésem, hogy jó ügyet szol- December 20-án, Kodály születésének 130. évfordulója al- gálunk” – mondja befejezésül Somogyi-Tóth Dániel. kalmából a Budavári Te Deumot szólaltatja meg a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus; valamint kórusmûvek A Kodály Filharmónia honlapja: hangzanak el, többek között a nyíregyházi Cantemus www.kodalyfi lharmonia.hu

30 GRAMOFON 2012–2013. TÉL harmonia mundi

BelB l AirAi

Magyarországon forgalmazza a Karsay és Társa Kft. GRAMOFON KLASSZIKUS HANGLEMEZ

MAHLER: VIII. SZIMFÓNIA BRAHMS, BERG: HEGEDÛVERSENYEK AMERICAN SERENADE (GERSHWIN, Los Angeles-i Filharmonikusok, Renaud Capuçon – hegedû, BERNSTEIN, WAXMAN) Simón Bolivar Szimfonikus Zenekar, Bécsi Filharmonikusok, Daniel Harding Rachel Kolly d’Alba – hegedû, Orchestre Gustavo Dudamel National des Pays de la Loire, John Axelrod

Amióta Gustav Mahler Nyolcadik szimfóniájára rá- A közkedvelt osztrák üdülôhely, a festôi Pörtschach Szerencsés csillagzat alatt született a svájci he- aggatta a kortárs mûkritika az „Ezrek szimfóniája” am Wörthersee a zenetörténeti kézikönyvek lapjain gedû mûvésznô hatodik korongja, amely méltán nagystílû alcímet, a darab iránt érdeklôdô muzsiko- is joggal kérhetne helyet, hiszen egyebek mellett két tarthat számot nemzetközi elismerésre. Ezúttal is sok egy része leplezetlenül e ragadványnév betel- korszakos hegedûkoncert megírásához nyújtott úri remek a mûsorösszeállítás: Gershwin Porgy és Bess jesíté sére tesz kényszeres kísérletet. Vagyis rendre kényelmet és ihletô, madárdalos atmoszférát. 1878 fantáziája Alexander Courage hangszerelésében, megpróbálja négy számjegyû létszámra duzzasztott nyarán Brahms nagyszabású Hegedûversenye szüle- Bernstein 1954-ben komponált, fi lozofi kus progra- elôadói apparátussal megszólaltatni ezt a csakugyan tett meg itt, majd 1935-ben Alban Berg hasonló mû- mú Szerenádja, továbbá Franz Waxman Carmen- nem mindennapi igényû kompozíciót. Ilyenkor fajú munkája nyerte el végsô formáját ebben az idilli fantáziája egyszerre kelti az ismertség otthonos többnyire kézre esik a nemes misszió is – hogy a környezetben. Ám e két darabban nem csupán vi- érze tét és ébreszt különlegességnek kijáró érdek- meg okolás se lehessen kérdés tárgya –, amennyiben lágra jöttük színhelye a közös, hanem az is, hogy ki- lôdést. A program központi gondolata a szerelem, az elôadás valamiféle humánus célt hivatott szolgál- billenthetetlen pillérei egyfelôl a késôi, akadémista s mindhárom kompozíció ideális mintapélda annak ni, lerázva magáról a megalománia öncélúságának felfogású romantika, másfelôl az esztéta-moderniz- a – gyakran közhelyként is puffogtatott, ám reális vádját. A Deutsche Grammophon DVD-jén e külde- mus egyik legeklatánsabb tendenciája, a dodekafónia alappal rendelkezô – megállapításnak az illusztrálá- tés az ifjú dirigens-titán, Gustavo Dudamel elemi iskoláinak. A francia hegedûmûvész, Renaud Capuçon sára, hogy minden mûfajban létezik jó és rossz vonzerején keresztül, az általa betöltött pozíciók ki- e mûvek legfrissebb lemezfelvételével újabb közös zene. Komolyzene és szórakoztató muzsika egy- aknázásával valósul meg. A venezuelai Simón pontot illeszt a darabok hátterébe. Bécs városa más- aránt lehet értékes, és a sokféle forrásból merítô Bolívar Szimfonikus Zenekar (mely elhagyta nevébôl más történelmi idôkben ugyan, de otthona volt min- kompozíciók világa gazdag, érdekes. A csodagye- az „ifjúsági” jelzôt) a Los Angeles-i Filharmoniku- két komponistának, s ennélfogva remekmûveiknek rek Kolly d’Alba 15 évesen diplomázott Lausanne- sokkal egyesíti erejét, s négy helyi énekkarral karölt- is. A Bécsi Filharmonikusok zenekara pedig így evi- ban, majd Bernben és Genovában folytatott továb- ve mintegy ezernégy szá zad ma gukkal vállalkoznak a dens – és eminens – elôadója ezen okkal frekventált bi zenei tanulmányokat, bloomingtoni mesterkur- monumentális zenemû, ha lehet, még monumentáli- daraboknak. Capuçonnak ugyan érezhetôen nincs zusokon kapott helyszíni ízelítôt az amerikai zenei sabb elôadására, amelynek nem mellesleg az ugyan- markáns mondanivalója egyik mûrôl sem, ugyanak- életbôl. Zeneirodalmi ismeretanyagát nem egymás csak impozánsan tágas Teresa Carreño Színház ad kor dicsérendô, milyen derekasan és elegánsan mellett élô kompozíciókból, hanem egymással köl- otthont. Dudamelnek minden erejére és fi zikai muní- egyensúlyoz a brahmsi, szinte magyaros virtuozitás csönhatásban értelmezve rendezi el, s ez az intel- ciójára szüksége van, hogy a távolabb helyet foglaló és a bergi, méla kontempláció szélsôségei között. lektuális tájékozottság is hozzájárul meggyôzô, el- közremûködôk számá ra is érzékelhetô instruáló Teheti, hiszen a Daniel Harding gondjaira bízott Fil- kötelezett elôadásmódjához. Értô tolmácsolásában gesztusokkal szolgáljon, s ennél fogva mindvégig harmonikusok eszmé nyien meleg, mégis karakteres akár a világzene elôfutáraként, sajátos megnyilvá- kézben tartsa az elôadást. Ezt csakugyan eredmé- kíséretet kínálnak a biz tos vonalvezetésû, kifejezet- nulásaként is értékelhetjük mindhárom, a szólistá- nyesen teszi. A kö zépszerû énekes szólisták már in- ten szép hangon csen gô, de mégsem föltétlenül tól virtuozitást igénylô kompozíciót. Tanulságos kább csak apró díszítô elemekként szolgálnak a Veni, megkapó eredetiséggel zengô magánszólamhoz. olvasmány a felvétel tôle származó kísérôfüzete is. creator Spiritus és a Hochste Herrscherin der Welt! Capuçon nem élezi, sokkal inkább tompítja a két da- Az interpretáció hitelét szavatolja, hogy a karmes- zengzetes igéit demonstráló végtelen kórista-tabló- rab közti erôs stílusbeli feszültséget, s hogy ezt po- ter John Axelrod egykor Bernstein tanítványa volt, hoz. Mindez kétségkívül elemi erôvel és lelkesedéssel zitívan vagy negatívan fogadjuk, a hallgató pillanat- s a Szerenáddal még a szerzô életében, irányításá- artikulálja a mû emberi üzenetét. Balázs Miklós nyi diszpozíciójára is bízhatjuk. Balázs Miklós val ismerkedett meg. Fittler Katalin

Deutsche Grammophon – Universal Virgin Classics – EMI Warner Classics – Magneoton 00440 0734884 60265326 2564 65765-7

32 GRAMOFON 2012–2013. TÉL Channel Classics

Magyarországon forgalmazza a Karsay és Társa Kft. GRAMOFON 3333 KLASSZIKUS HANGLEMEZ

SIBELIUS: HEGEDÛVERSENY, ZENEKARI MÛVEK Thomas Zehetmair, Lipcsei Gewandhaus Zenekar, Kurt Masur Kurt Masur nemrég ünnepelte 85. születésnapját. Ismét a régi német iskola hatása, mindenekelôtt Korábbi Teldec-felvételei a Warner „apex” márká- Mendelssohn muzsikájának világa. Kevésbé att- jú sorozatában jönnek ki újra. Egy német New raktív elôadások elsô hallásra, azonban jól oda- Yorkban – mondhatjuk. Masur – miként az elsô le- fi gyelve kitûnôek. Masur már felvette ezeket ko- mez is – Lipcséhez kötôdik. Ott tanult, majd a rábban is, de e két ismétlés elôrelépés – a mûfaj te- Drezdai Állami Zenekarnál töltött évek után több kintetében iniciális darabok kiforrottan epikus mint negyedszázadon át állt a Gewandhaus Zene- elôadása. Miként Sibelius Karélia-nyitánya, Kodály kar élén. Sosem volt eget rengetô, újszerû megkö- Színházi nyitánya is egy játszottabb szvithez és Warner – Magneoton zelítésekkel meglepô dirigens, hanem megbízható, egy még teljesebb anyaghoz kapcsolódik, de ön- 0825646593569 kiváló Kapellmeister. A mendelssohni-schumanni álló életet él – és sajnos ritkán hangzik el. Pedig jó hagyomány jeles folytatója, aki a késôi klasszika és mû, s Masur elôadása ezúttal is remek. A tempó LISZT, KODÁLY: ZENEKARI MÛVEK a kora romantika stílusában vert gyökeret. E kor- elég lassú, és szépen bontakozik ki benne a zene New York-i Filharmonikusok, Kurt Masur szak alkotásait kimagasló stílusérzékkel inter- szövedéke, s elevenedik meg a szépen szôtt motí- pretálta, s ezt a hagyományt plántálta át késôbbi vumanyag. S ahogy Lisztnek, Kodálynak is jót tesz kompozíciókra is. E négy lemez ékes bizonysága a külsôdleges hatások kerülése, a belsô összefüg- ennek. gések nyugodt, lineáris kiemelése. A Színházi nyi- tányt Kodály a Háry Jánoshoz írta 1927-ben – ab- Az elsô album Sibelius Hegedûversenyével indul. ban az évben, amikor Masur született, és a szvit A szólista Thomas Zehetmair, aki igényes he ge- bemutatója volt éppen New Yorkban. A Háry Já- dûs, bár – bizonyosan szándékosan – nem kifeje- nos-szvit elôadása vegyes, az élô rögzítésnek zetten szép hangon játszik. Borongós, szikár köszönhetôen is. A Kezdôdik a mese lassú, halk Warner – Magneoton elôadás; sem virtuozitásra, sem hangulatfestésre felvezetés. Masur kivár, késôre hagyja a csúcspon- 0825646594184 nem törekszik. Mintha szándékosan nem a helyet tot. A Bécsi harangjáték, a Napóleon csatája és A és az idôt, az északi késô romantikát vennék ala- császárné bevonulása megpróbál az epikus meg- BRAHMS: NÉMET REQUIEM pul, hanem csak a partitúrát. Szomorúságot közelítés keretei közt, túlzó effektusoktól mentes S. McNair, H. Hagegard, Westminster tükrözô, nyugodt, veretes elôadás. Három zeneka- maradni. A Dal adekvát, átélt, s ha nem is igazán Szimfonikus Kórus, ri mû követi. A Finlandia halkabb részei kiemelked- ideális, de egyszerre ízes és ízléses. Ám az Inter- New York-i Filharmonikusok, Kurt Masur nek differenciáltságukkal, a melodikus ívek mar- mezzo nagyon érdekes. Csuda tudja, miért, itt káns meghúzásával, illetve a hangszerek fi nom Masur egyszer csak igen meglep minket: úgy meg- hangzásának megvalósításával. A tuonélai hattyú hajtja a tételt, hogy jobban nem is lehetne. kimagaslóan összeszedett, elég gyors interpretá- ció. Karajan elôadásai mellett is megállja helyét, de Brahms Német Requiemjének élô felvétele kivéte- más: a dinamika kevésbé statikus, több a pulzálás. lesen inspirált. Eléggé matt a zenekar, az énekkar Végül a ritkán megszólaló Karélia nyitányt halljuk. azonban fényes. Visszafogott az egész, a Masur Masur ezt is jól fogja meg, kiválóan érzi a sibeliusi számára ideális mendelssohni puhaság érvénye- zene elbeszélô jellegét. Nagy kár, hogy – Kurt sül, s nem a megszokott vastagabb hangzás. Nyu- Warner – Magneoton Sanderlingtôl eltérôen – nem adta elô gyakrabban godt minden. Harangszerûen billen ide-oda a II. 082564659414 a fi nn szerzô darabjait. tétel kezdete, s némiképp hasonló ehhez az utol- só elôtti. Masur elôadása felhívja a fi gyelmet arra, SOSZTAKOVICS: VII. SZIMFÓNIA Masur lojális volt a keletnémet rezsimmel szem- hogy Brahms e mûve Mahlerre is elôremutat. New York-i Filharmonikusok, Kurt Masur ben, ám a nyolcvanas évek végén, a rendszervál- Sosztakovics Leningrádi szimfóniája is újszerû és táshoz vezetô megmozdulások idején a felkelés érdekes. A nagy crescendo nemigen sikerült: mellé állt. Nemsokára a New Yorki Filharmoniku- Masur nem hozza ki a feszültséget, ám az I. tétel sok vezetôjének kérték fel, s tizenegy évet töltött elejét és végét, valamint a másik hármat remekül velük. Liszt és Kodály két-két mûve szerepel a oldja meg – némiképp oldva a feszültséget, s a da- következô korongon. A Mazeppa és az I. Mefi sztó- rab ritkán kiütközô, harmonikusabb oldalát mutat- keringô megközelítése olyan, mint a Finlandiáé. va fel. Érdekes hallani, hogy ugyanazok a hangok Masur kerüli a külsôséget, nem produkál erôs harmonikusabbak, mint a legtöbb olvasatban. Va- hangzást, sebes menetet, ugyanakkor a szokott- jon ezt is a klasszikus-kora romantikus hagyo- Warner – Magneoton nál ékesebben emeli ki a zenei anyag építkezését, mány, a régi lipcsei iskola szellemében dirigálta? 082564659387 a halkabb részek rejtett értékeit. Az erôs részek Alighanem igen. hangzása kissé fád, a líraiaké viszont színgazdag. Zay Balázs

34 GRAMOFON 2012–2013. TÉL naïve

Magyarországon forgalmazza a Karsay és Társa Kft.

GRAMOFON KLASSZIKUS HANGLEMEZ

J. S. BACH: KARÁCSONYI ORATÓRIUM MOZART: C-MOLL MISE PIANO CON FUOCO Énekes szólisták, a Frauenkirche kamara- Les Arts Florissants, William Christie Mendelssohn: Zongoramûvek együttese és kamarakórusa, Matthias Grunert Roberto Prosseda – zongora

A drezdai Miasszonyunk Templom (azaz a Frauen- Nem túlzás úgy jellemezni ezt a felvételt, hogy Zongora tûzzel? Megfelelô mûvészi attitûd mellett – kirche) – jóllehet a német barokk építômûvészet ki- William Christie c-moll miséje. (Hangszeres együtte- gondolok Cziffrára, Argerich-re – indokolt a szelídebb vételes szépségû produktuma – hosszú évtizedeken séhez egyébként a Les Sacqueboutiers de Toulouse zenék tüzesebbé tétele, az esetleg önkényes, de mé- át nem tölthette be fontos funkcióját. Jelesül azt, társul, valamint szólistaként Patricia Petibon, Lynne lyen zenei indíttatású hozzáadás. Itt viszont egysze- hogy a jámbor szászföldi lutheránusok vallásgyakor- Dawson, Joseph Cornwell és Alan Ewing). A Christie rûen nem igaz a cím. Nincs tûz. De nem is kell, mert lásának legfontosabb közösségi tere legyen. A II. vi- irányításával felhangzó muzsika ezúttal is az „örök Mendelssohn muzsikája nem tüzes, hanem par lágháborúban súlyos bombatalálatot szenvedett emberi” sajátos dimenzióját képviseli. Teoretikus excellence klasszikus és még bontakozó hamvasság- épület a szovjet megszállás idején nem épülhetett felkészültség birtokában, a H. C. Robbins-Landon gal romantikus. Prosseda nagyon kidolgozottan zon- újjá, sôt, a kelet-német hatóságok az angliai Coventry által revideált Peters-kiadványból csendül fel a mo- gorázik, de nem kivételesen. Stílusa illeszkedik a kor- Katedrális mintájára demonstratíve torzóban hagy- zarti remekmû (K. 427). Koncepciózusan, kidolgozot- hoz és a kompozíciókhoz, de nem igazán egyéni. ták a templom romokban heverô maradékait. Végül tan, ugyanakkor élôn. Olyan, már-már romantikus Széles dinamikai skálát jár be, egész ﬁ nom pianókkal 2005-ben nyerte el mai, pompás alakját, s egyszers- személyességgel, amely ellenállhatatlanul bûv köré- olykor, de sajnos a bal kéz általában alárendelt, egy- mind régi fényét a Ház, s azóta szüntelenül nagy- be vonja a hallgatót, tehát a korhûségre való törekvés szerûbb kísérô szerepben marad, s az interpretációt szabású egyházi és világi események, köztük fontos semmiféle korlátot nem jelent számukra. Érezhe tô, jobbára általános differenciálás jellemzi. Mindezt ki- hangversenyek eszményi kulisszájául szolgál. S ha hogy e hatásos mûvében Mozart az egyházzenei emeli a felvételtechnika, a hangszerhez nagyon köze- van zenemû, mely minden másnál nagyobb hitellel köznyelv gazdag szókincsébôl „az egyéniség jelen- li mikrofonozás, a ragyogásra kihegyezett hangzás, és méltósággal szólalhat meg e falak közt, akkor az idejûségét” kifejezô fordulatokat preferálta. Mindez ami nem tesz jót. Legyünk korrektek: Prosseda két- Johann Sebastian Bach Karácsonyi oratóriuma. E kihívás az elôadóknak, akik virtuozitásukat, perfek- ségkívül igényes játéka talán hosszú távon is meg- dupla CD egy tavaly decemberben rögzített elôadás ció-igényüket maradéktalanul a mû szolgálatába nyerô lenne más hangzáskép keretei között. Diszkrét, felvételét hordozza, melyen a hatrészes, grandiózus tudták állítani. Minden a helyén van, az énekesek és a klasszikához illô hangzást igényelne ez a zene. Effé- alkotás értékes, de nem mindenkor meggyôzô éne- a hangszeresek sohasem párhuzamos síkokon halad- le fényesebb hangzáshoz pedig szabadabb interpretá- kesgárda elôadásában, illetôleg a Frauenkirche saját nak, hanem közös hangzástérben; mindenkor diffe- ció illene. Ám az összeállítás kiváló: az elsô lemezen együtteseinek kíséretével szólal meg. A templomnak renciáltan jelenítve meg a tematikus-melodikus öt szonáta, illetve fantázia-szonáta, a máso dikon cap- ugyanis önálló kórusa és hangszeres kara (ensemble anyagokat és kíséretüket. A szólisztikus hangszeres ricciók, scherzók. A darabok javarészt még Beetho- frauenkirche – így, kis kezdôbetûkkel!) van, akik jól fordulatok érzékeny kidolgozottsága egészen rend- ven életében keletkeztek. Remek kis mû vek! Lám: hallhatóan magukévá tették a „korhûen korszerû” kívüli. A felvétel templomi környezetben készült, nemcsak Haydn, de Mendelssohn szólózongorára Bach-játszás fortélyait. Elôadásuk azonban gyakorta amelynek tágassága, térhatása „átjön”. Áttetszô a írott mû vei is felfedezésre váró értékek. Haydn emlí- veszít lendületébôl, az énekkar olykor fáradni lát- hangzás, egyszersmind intenzív. A szerkezet – az tése kiváltképp indokolt, mert a két szerzô viszonya a szik, s a muzsikusok is le-lekésnek egy-egy belépés- egyes tételek vonatkozásában és a hangszereléssel hangszerhez hasonló. Nem olyan cent rális és el söp- rôl. Ám ami e lemezen igazán „megszólal”, azok felépített konstrukciót illetôen is – azok számára is rô, mint Beethovennél, de sokkal intenzívebb és érté- nem is hangszerek vagy énekhangok, hanem a falak. észlelhetô-átélhetô, akik szakkifejezések ismerete kesebb, mint ahogy korábban látták. Jelentôs lépést A falak, melyek mintha életre kelnének; a templom nélkül nem tudnák szavakba önteni az átélt él- tesz e téren Prosseda az itáliai Deccánál korábban már-már illetlenül fényûzô, varázslatos zengése köl- ményt. Aligha zavaró, hogy a vallásos áhítatot ezút- megkezdett sorozatával. Felejtsük el a dôre hatásva- csönöz emelkedett hangulatot az elôadásnak. tal háttérbe szorítja a profán gyönyörködés! dász címet, ám az értékes repertoárt semmiképp! Balázs Miklós Fittler Katalin Zay Balázs

Berlin Classics – Karsay és Társa Erato – Warner – Magneoton Decca– Universal 0300427BC 2564 65889-3 476 5118

36 GRAMOFON 2012–2013. TÉL KLASSZIKUS

J. S. BACH: CSEMBALÓ- A WARNER VERSENYEK DVD ÉS BLU-RAY DISC AJÁNLATA Retrospect Ensemble, Matthew Halls BALETTEK ÉS OPERÁK Mariinszkij Balett Alina Somova Minimálbarokk ez a szó legjobb és legrosszabb Vladimir Shklyarov Marius Petipa értelmében. Bach csembalóversenyei a brit Retro- Vasily Vainonen spect Ensemble elôadásában csupán a lehetséges Valery Gergiev legcsekélyebb emberi erôt veszik igénybe – pár szál vonós hangszert és két obligát furulyát ültet- ve a csilingelô csembaló köré. Bach persze így is GÉZA ANDA PLAYS MOZART & RAVEL Bach marad – kivált, ha lemarunk róla minden reá DVD 2564656309 Anda Géza, Südwestfunk-Orchester, Hans ragadt évszázados piszkot. De pusztán ezzel az BLU-RAY DISC Rosbaud, Ernest Bour eljárással a „teremtô muzsikálást” aligha lehet 2564654365 ★★★★★ megspórolni. Annyira steril, makulátlan és kiszá- CSAJKOVSZKIJ: A DIÓTÖRŐ mított elôadások ezek, hogy már-már a hallgatha- Anda Géza születésének 90. évfordulója (2011. no- tatlanságig fokozzák a tökételesség illúziójának New Adventures vember) adott aktualitást három „historikus” ko- kényelmes érzetét. Matthew Halls szólójátéka – In Ballet Richard Windsor rong megjelentetésére. A harmadikon (melyrôl bár kompetenciájához nem fér kétség – szinte irre- Madelaine Brennan recenziónk szól) Mozart két zongoraversenyén kí- álisan kottahû és olyan valószerûtlenül vegytisz- Matthew Bourne David Lloyd-Jones vül Ravel D-dúr (balkezes) zongoraversenye szerepel; ta, hogy alig találni benne valódi, inspiráló zenei mindhárom a SWR Sinfonieorchester közremû kö- intuícióra utaló mozzanatot. BM désével. Kedves G-dúr zongoraversenyébôl (K. 453) DVD ez az elsô lemezfelvétele, 1952-bôl, s ebben az év- Linn Records – Karsay és Társa 2564660468 ben került rögzítésre a Ravel-mû is, Hans Rosbaud CKD 410 BLU-RAY DISC vezényletével. Az A-dúr koncert (K. 488) 1963-as 2564660478 stúdiófelvételének dirigense Ernest Bour. Örökér - CSAJKOVSZKIJ: A HATTYÚK TAVA vényû interpretációk maradtak az utókorra, amelye- J. S. BACH: ket teljesen „elfogulatlanul” hallgathatunk. Nincs SZONÁTÁK A Washingtoni Nemzeti Opera szükség semmiféle magyarázkodásra – sem a felvé- ÉS PARTITÁK produkciója tel tech nikát, sem a mûvek értelmezését illetôen. Isabelle Faust – hegedû Plácido Domingo Egysze rûen lenyûgözi a 21. század emberét az a Verónica Villarroel Franco Zeﬃrelli közvetlenség, amelynek köszönhetôen ismertnek Leonard Slatkin vélt kompozíciók mutatják meg olyan szépségeiket, amelyek legtöbbször „benne maradnak a kottában”. A hegedû négy húrja, négy ujj és egy vonó – mind- 1952-ben robbant be a nemzetközi zenei élet össze ennyi áll a mûvész rendelkezésére, hogy fel- élvona lába a sajnos mindössze 55 évet megért ma- fedezze, s hallgatóinak megmutassa J. S. Bach DVD gyar-svájci pianista, s az idô bizonyítja, mennyire szólóhegedûre írt szonátáinak és partitáinak végte- 2564666007 jogosan. A teljes technikai fegyverzet a virtuóz da- len zenei univerzumát. A feladat mindenkor óriási LEONCAVALLO: BAJAZZÓK rabokban is háttérben marad, mindig az adott mû kihívást jelent a hegedûs számára. Isabelle Faust kifejezésének szolgálatában. Azt már csak találgatni ezt a misszióját részletekben teljesítette: a 2010- A New York-i Metropolitan lehet, miképp vonta kisugárzásának bûvkörébe mu- ben megjelent két partita (d-moll, E-dúr) és szoná- produkciója zsikus-partnereit. Ezúttal nem kell sajnálkozni, hogy ta (C-dúr) után két évet kellett várni, hogy a g-moll James Maddalena a zenekar érzéketlen! A leírtak értô olvasata, komo- és az a-moll szonáta, valamint a h-moll partita fel- Peter Sellars John Adams lyan-vétele olyan elôadást eredményez, amely felsza- vételével teljessé váljon a sorozat. Megérte vára- badítóan hat mindenkori közönségére. Harmonikus kozni. Faust könnyedén veszi a legnehezebb tech- világba kalauzol, amelyet áthat a szépség. Amíg ré- nikai akadályokat is, bátran választ tempókat, DVD + BLU-RAY DISC szesei vagyunk, megszûnik a külvilág, a realitás – s hangszerébôl ezerféle színt kever ki, és csupán le- 7559796088 utána úgy érezzük: a szellemi kaland hatására ki cse- heletnyi vibratóval fûszerez. A sokadik meghallga- JOHN ADAMS: NIXON IN CHINA rélôdtünk. Drámai feszültségek, robbanások nélkül tás után is a felfedezés erejével hat játéka, lemeze a is létrejön a katarzis. Fittler Katalin legjobb Bach-felvételek sorát gazdagítja. KI www.warnerclassics.com www.nonesuch.com www.magneoton.com Hänssler Classic – Karsay és Társa Harmonia Mundi – Karsay és Társa CD 94216 HMC 902124 Magyarországon terjeszti a MAGNEOTON

2012–2013. TÉL GRAMOFON 37 KLASSZIKUS HANGLEMEZ

WIDMUNG SCHUMANN DVORÁK: III. ÉS VI. Szergej Nakarjakov IN VIENNA SZIMFÓNIA Florian Uhlig – zongora Bournemouthi Szimfonikus Zenekar, José Serebrier

Akár önigazolás is lehetne az eredetileg zongora- Florian Uhlig nem kevesebbet tûzött ki, mint hogy Harmadik albumához ért Serebrier Dvorˇák-sorozata mûvésznek készülô Szergej Nakarjakov lemeze, – körültekintô zenetudományi kutatásokkal meg- a III. és VI. szimfóniával. S egyre érdekesebb, ahogy a aki egy hátsérülés miatt volt kénytelen feladni támasztva – lemezre veszi Schumann összes zon- ritkábban hallható mûvek következnek. Ami Serebrier zongoratanulmányait. Ám a zenélésrôl nem tu- gorára komponált mûvét. A tizenöt tematikus le- megközelítését, illeti, ez a lemez nagyon jó. Meg dott lemondani, különösen miután megismerte mezt felölelô sorozat negyedikje a szerzô merem kockáztatni, hogy kiegyensúlyozott, túlzá- Tyimofej Doksicer felvételeit. Az ô játéka adta a 1838/39-es bécsi tartózkodása alatt komponált soktól mentes olvasata sokszor a nagyobb egyéni- döntô lökést Nakarjakovnak, hogy végleg elköte- darabjait tartalmazza. „E pillanatban erôteljesen ségekéi – gondolok itt Kubelíkre és Kertészre – fölé lezze magát a trombita mellett. A CD-n hallható komponálok, és szeretném magam a bécsi nôk emelik, mivel inkább kihoz a mûvekbôl, semmint tizennégy átirat a példaképnek szóló köszönet; kedvenc zeneszerzôjévé felküzdeni” – írta egy ba- belevisz. Jók a kezdô tételek, azonnal a szerzô sajá- egyben annak bizonyítása, hogy jó átdolgozásban rátjának. Az ambíciózus komponista a kiadók kö- tos világában érezzük magunkat. Kiváltképp a lassú- a zeneirodalom bármelyik kompozíciója eljátszha- rében is hamar népszerûvé vált, hisz remekmûvek tételek sikerültek, ezek kimagaslók. Ugyanakkor bizo- tó trombitán is. Bár vannak elsô hallásra kissé bi- sorát alkotta. Címében ugyan csak a Bécsi farsangi nyos pontokon Serebrier nem elég fesztelen, lehetne zarrnak tûnô „átültetések” is, Nakarjakov parádés tréfa (op. 26) hordozza a császárváros nevét, ám a a zene kevésbé kötött. Mindez talán összefügg a játéka meggyôzôen érvel minden darab mellett. A többire is hatással volt a környezet ihletô levegôje. zenekar színvonalával is, ami bizony hagy kivetni- virtuozitás végsô határát feszegetô mûveket jól ki- Uhlig mindent tud Schumannról: könnyek és mo- valót maga után. Felkészítettek, de egy nem éppen egészítik az elbeszélô jellegû kompozíciók. solyok, költôi ábrándok és borongó elmélkedések kiváló zenekar felkészültségét érezzük. Nincsenek Kovács Ilona egyaránt hitelesek elôadásában. KI bántó hibák, de sokszor slampos a játék. ZB

Teldec – Magneoton Hänssler Classic – Karsay és Társa Warner Classics – Magneoton 2564659589 98650 0825646577538

VIVALDI: LA CETRA – JAN LUKÁŠ UNA FOLLIA DI 12 HEGEDÛVERSENY, ZELENKA: NAPOLI 1725 OP. 9 SZONÁTÁK Maurice Steger – Rachel Podger, Holland Ensemble Marsyas, blockﬂ öte Baroque Society Monica Huggett

„Micsoda nagyszerû zeneszerzô is ön!” – így a 2007-ben Brüggében, a Musica Antiqua nemzetkö- Az érett barokk zenei praxisa – lett légyen az francia, hízelgô szavak a kísérôfüzetben olvasható, Antonio zi versenyen a cseh barokk legjelentôsebb mesteré- német vagy itáliai – csaknem olyan érdeklôdéssel te- Vivaldinak adresszált fi ktív levélbôl, melyet Judith nek mûveivel arattak elsöprô gyôzelmet a barokk és kintett a furulyára, akár a csembalóra vagy a hege- Steenbrink, a Holland Baroque Society vezetôje klasszikus kor virtuóz fúvószenéje iránt elkötelezett dûre. A „fl auto dolce” évtizedeken át hódított szerte jegyez. Az igazi tiszteletadás azonban maga a fi atalok. Kópia-hangszereken játszanak, a hozzájuk a kontinensen, s vált mind népszerûbb instrumentum- lemez; helyesebben e gondos kivitelezésû, igé- társuló Monica Huggett pedig 1707-ben készült má a 17. század végétôl. Ilyenformán éppúgy kiter- nyesen szerkesztett dupla SACD, mely a talján olasz hegedûn. A három- és négytételes kamara- melte a maga korabeli virtuózait, akiknek Vivalditól mester Op. 9-es jegyzékszám alatt, La Cetra mel- szonáták alapján elképzelhetjük, milyen remek elô- Telemannig számos jeles szerzô adózott bravúros léknévvel adminisztrált tizenkét hegedûversenyét adók álltak a szerzô rendelkezésére, aki drezdai koncertdarabokkal. A mai hallgató számára már ko- kínálja. Olyan mûvész szólójával, aki jó okkal vív- udvari muzsikusként Velencében és Bécsben is rántsem ennyire evidens „a furulya mûvé szete” – ta ki a szakma majd minden lehetséges elismerését folytatott zeneszerzés-tanulmányokat. A játék- ahogyan az e lemezen helyet kapott szerzôk mûvei az elmúlt másfél évtizedben. Rachel Podger példa- öröm hatja át a három szonáta és az andante-tétel sem számítanak mindennapi szellemi tápláléknak. adó „barokk” hegedûs, magától értetôdô stílusis- interpretációját, olyan intenzitással, hogy szinte A két Scarlatti relatív ismertsége mellett Barbella, merettel, makulátlan technikával, koncentrált és felértékelôdik a zenei anyag. Nehéz megítélni, hogy Fiorenza, Sarro vagy Mancini urak nevei a feledés fegyelmezett, mégis élményszerû játékkal. Értel- a színben jól elkülönülô szólamok dinamikai ará- ho mályából kell elôbukjanak a pompás hangszeres mes tagolású, okos Vivaldi-játék az övé, a jelenkor nyai, keretei a játékosok elképzelését tükrözik, vagy tudással felvértezett és irigylendô muzikalitással minden követelményének megfelelve. BM a hangrögzítés során alakultak ilyenné. FK meg áldott Maurice Steger furulyajátékos kezén. BM

Channel Classics – Karsay és Társa Linn Records – Karsay és Társa Harmonia Mundi – Karsay és Társa CCSSA33412 CKD 415 HMC902135

38 GRAMOFON 2012–2013. TÉL Alia Vox

Magyarországon forgalmazza a Karsay és Társa Kft.

ORIENT MEETS JOSEPH HAYDN: MÁRKOS ALBERT: OCCIDENT SZIM FÓNIÁK HANG HANGBA HULL Valer-Barna (NO. 1, 4, 5, 10) ÉS HANGOT KERGET… Sabadus, Heidelberger Sinfo ni ke r, M. Adamczyk, Labor- Pera Ensemble Thomas Fey falvi Soós Béla, Accord Quartet

Café – ez a korong mottója. A hallgatót egy jó A lemez-összkiadások dömpingje után manapság A Nobel-díjas lengyel költô és író, Czeslaw Milosz kávé mellett tér-idô-utazásra invitálja a kísérôfüzet már ritka az olyan mega-vállalkozás, mint ami születésének centenáriumára készült a mû, a bevezetô írása, majd információkban gazdag olvas- Thomas Fey nevéhez kötôdik. Eltökélt szándéka, budapesti Lengyel Intézet igazgatóhelyettesének nivaló kalauzolja. Egyszerre tanulságos és szóra- hogy Haydn száznégy szimfóniáját lemezre vegye. felkérésére. A Café Budapest – Kortárs Mûvészeti koztató az „audiatur et altera pars” eme sajátos Eddig mintegy negyven mû felvételével készült el, Fesztivál keretében rendezett bemutató dokumen- akusztikus megnyilatkozása. A Nyugat évszázado- jobbára az érett szimfóniákból válogatva. A sorozat tálása felbecsülhetetlen, hiszen nemcsak az ese- kon át zsánerként élt a maga-kitalálta „török” legfrissebb korongjával a kezdetek felé fordul. E ko- ményt, hanem a darab hangképét is megörökíti az muzsikával – most pedig (többségükben) török rai opuszokat megismerve csodálkozhat el igazán a utókor számára. Fontos ez, hiszen megannyi alko- mûvészek tolmácsolásában hallhatjuk viszont a hallgató, mibôl is lett a cserebogár, vagyis milyen tás – valós értékétôl függetlenül – mindössze egy Nyugat barokk zenéjét, benne törökös tételeket is. hosszú utat járt be Haydn, míg eljutott az elsô elôadást ér meg. A Kolozsvárról 1993-ban át- Saját hangzásképükre formálva. Jellegzetes íze-za- szimfóniáktól az utolsók tökéletességéig. Fey gon- települt szerzô produktumát találóan jellemzi a mata van a barokk hangszerek hangzásának a Pera dos kottaolvasatának köszönhetôen, valamint a mo- kísérôszöveg: „a zenei szövet, ív következetes és Együttes elôadásában, s élettel teliek az aradi szár- dern vonósokkal-fafúvókkal, ám korabeli rezekkel- következetlen, logikus és illogikus”. A kétnyelvû mazású kontratenorral megszólaltatott barokk áriák. üstdobokkal olyan hangzásokat teremt és hangula- szöveg változatos kezelése több évtizedes avant- A mûsorban helyet kaptak korabeli török muzsikák tokat idéz meg, hogy a hallgató könnyen Esterházy gárd-kísérletek ismeretérôl tanúskodik. A hat tétel is, ezek immár a legautentikusabb tolmácsolásban. Pál Antal valamelyik magyarországi kastélya kivéte- szövege ízelítôt ad Milosz munkásságának sok- Összességében: egzotikum a javából. FK lezett vendégének képzelheti magát. KI rétûségébôl. FK

Berlin Classics – Karsay és Társa Hänssler Classic – Karsay és Társa BMC Records 0300400 BC 98633 BMC CD 197

2012–2013. TÉL GRAMOFON 39 OPERA INTERJÚ Kerülni a veszélyes kliséket Parditka Magdolna és Szemerédy Alexandra új rendezéseikrôl

A Budapesti Wagner-napok máig emblematikus elôadása az elsô, 2006-os Parsifal-premier. Parditka Magdolna és Szemerédy Alexandra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem belsô vi- lágát, a kiﬁ nomult akusztikát és a mû költôiségét, szimbolizmusát hozta harmóniába közös ren- dezésében. Ezekben a hónapokban Németországban dolgoznak, majd 2013 júniusában felújítják a Parsifalt a Müpában. Albert Mária

Gramofon: Elég meglepô hír, hogy november közepén egy 20. bonázta a közönséget. A Viktória német változatát köve- századi magyar operettet állítottak színpadra: Ábrahám Pál tôen a Hawaii rózsája, valamint a Bál a Savoyban emelte a Viktóriáját a giesseni városi színházban, a ház jeles opera- legnagyobb sztárok közé. Filmdalait, operett-melódiáit jó- együttesével, zene- és tánckarával. Egyébként Ábrahám-rene- formán egész Európa dúdolta. Elegáns berlini villájában a szánsz látszik kibontakozni, a berlini Komische Oper 2013 jú- kor hírességei mind megfordultak. Hírhedtek voltak az niusában a Bál a Savoybant mutatja be… Ábrahám által rendezett gulyás-partik. Hitler hatalomra jutását követôen, 1933-ban elhagyta Berlint, hazatért Bu- Parditka Magdolna: dapestre, majd Bécsen és Pári zson keresztül Kubába, végül Annak ellenére, hogy Áb- az Egyesült Államokba menekült. Európába 1956-ban, rahám Pál neve szinte tel- már betegen tért vissza – állapota akkor már olyan súlyos jesen feledésbe merült, slá- volt, hogy nem ismerte föl saját szerzeményeit sem. A Vik- gereit mind a mai napig tória koncepciójának kialakí tásánál elsôsorban Ábrahám sokan jól ismerik. A tehet- Forrás: Gramofon-archív Pál életútja inspirált minket. A helyét kereste a világban, séges komponista a Zene- épp mint a Viktória fôhô se, Koltay István huszárszázados. akadémián Reiner Frigyes, A darab számunkra egyik legfontosabb témája a menekü- Herzfeld Viktor, Siklós Albert és Molnár Géza tanítványa lés: mintha Ábrahám tragikus sorsa tükrözôdne a darab volt. A Viktória budapesti sikerét követôen Ábrahám Pál dramaturgiájában. Koltay Tokiótól Szentpéterváron át 1932-ben Berlinbe költözött, ahol rövid idôn belül megba- menekül az idealizált szülôföldig, Kiskundorozsmáig.

Parditka Magdolna és Szemerédy Alexandra a 2006-os Budapesti Wagner-napokon, a Parsifallal aratta elsô jelentôs sikerét Forrás: Mûvészetek Palotája OPERA

Szemerédy Alexandra: ban kivételnek tartják, mert a milánói – valószínûleg pro- Az operett mûfaja már vokált – bukás után Puccini Brescia, Berlin és Párizs szá- Offenbach korában is mára is átdolgozta a darabot. Pinkerton például a változta- tükröt tartott a napi po- tások során egyre rokonszenvesebb lett, vagy itt van az litikának. A Viktória amerikai feleség, Kate, akinek a szerepe minimálisra csök- szerzôi is úgy tudták til- Forrás: Gramofon-archív kent. Mi az elsô változathoz igyekszünk dramaturgiailag a takozásukat kifejezni, legközelebb kerülni. Sokat foglalkoztunk a librettó forrá- hogy az aktuális politi- saival is: John Luther Long írása árnyaltabban fogalmaz, kai témákat ironikus formában vitték színpadra. mint Pierre Loti novellája vagy az operát ihletô Belasco A koncepciónkra készülve kutattuk, hogy milyen volt az dráma. eredeti magyar szövegváltozat, és ez hogyan változott a német elôadói gyakorlatban. Földes Imre magyar eredeti- G.: Pinkerton vásárol egy mulattatónak tetszô házassági „cso- jében a harmadik felvonás a dorozsmai kávéházban játszó- magot”. Nem érdeklik a következmények. Kétféle mentalitás és dott, ahol a vendégek félve várják a randalírozó huszárok a meg nem értés ütközik az operában. Kényes kérdés lehet ez érkezését. A rombolástól, a katonai erôfi togtatástól való a mai Németországban, ahová idôs férfi ak importálnak thai félelem realitás volt már a harmincas évek elején is, és lánykákat. Feleségként hozzák el ôket, de a sorsuk nem több pont erre mutat rá a Földes-féle ôsváltozat. A német nyelvû egy cselédénél… közönség számára egy vidéki kávéház hétköznapjai nem je- P. M.: „Ho quindici anni” – tizenöt éves vagyok – mondja lentettek volna szenzációt. Németországban a darabot Cso-cso-szán. Puccini, aki igazán nem volt szent, sokat Fritz Löhner-Beda és Alfred Grünwald átirata, a „magyar bajlódhatott a komponálás során ezzel a kérdéssel (bár a egzotikum” – a giccses pusztaromantika, naplemente a gé- fogalom még nem is volt ismert), hogy mennyire ábrázol- meskútnál – adta el. Rendezésünk megkapargatja a darab hatja szimpla „szexturistaként” Pinkertont. cukormázát, hogy kiderüljön: mi marad nekünk itt és most az operett önámításából. A harmincas évek témái Sz. A.: Nem csupán a két kultúra különbözôségébôl adó- ma sajnos újból aktuálisak. Hol kezd veszélyessé válni a dó konfl iktushelyzetet látom a darabban, hanem a pszi- hazaszeretet? Az elôadásban az idilli képek túlzásig hajtá- chológiai problémát is, hogy léteznek bizonyos tények, sával arra világítottunk rá, hogy a „gemütlich” falu, amelyekrôl nem akarunk tudni. Örülünk, hogy messze Dorozsma korántsem mézeskalács birodalom, és hogy a vannak tölünk, és teszünk is azért, hogy ne kerülhessenek hazatérés sokszor fájdalommal jár. A koncepciónk része hozzánk közel. Feloldozzuk magunkat a felelôsség alól. egy általunk forgatott rövid riportfi lm is, ami az utca em- Pinkerton kvázi rövid szavatossági idejû tárgynak tekinti a berét kérdezi a magyarokról. lányt, de ugyanakkor Cso-cso-szán is „használja” a tisztet. Ki akar törni a család fojtogató légkörébôl, hogy megvaló- G.: A szereposztásból ítélve nemzetközi csapattal dolgoztak. síthassa önmagát; nem véve tudomásul, hogy számára az Sz. A.: Internacionális – román, spanyol, orosz, kanadai, amerikai férfi nem jelenheti a jövôt. Szinte programozott, cseh és német mûvészekbôl álló – társulattal dolgoztunk; sorsszerû a tragédia – nem véletlenül hívják a Pillangókis- oldott, kreatív hangulatban telt a próbaidôszak. A színház asszonyt Trisztán kishúgának. intendánsa, Cathérine Miville rendkívül nyílt és befogadó szellemû vezetô. Bár a giesseni „csak” városi és nem tarto- G.: A budapesti operaházban 2010 decemberében sikerrel mányi színház, mégis három tagozatot tart fönn: a prózait, mutatták be Mozart Ascanio Albában címû operáját. A pro- a zenés színházit (természetesen operákkal) és a táncszín- dukció – Fischer Ádám elképzelése szerint – egy hosszabb so- házit. A programja változatos, kísérletezô. A Viktória fi a- rozat elsô állomása lett volna. A mû lekerült a repertoárról, a tal karmestere, Florian Ziemen szívügyének tekinti az ope- széria pedig nem folytatódik. Kaptak-e újabb magyarországi rettek magas színvonalú megszólaltatását. Arra törekedett, felkérést? hogy érvényesüljön Ábrahám stílusának jazzes hangzása. P. M.: Sajnos nem, pedig az Ascaniot nagyon szeretnénk Ki kell emelnünk a munkatársaink közül még Tarek felújítani Fischer Ádámmal. Viszont Németországból több Assamot, a rangos koreográfust, aki a ház Európa-szerte ajánlatot is kaptunk: a Pillangókisasszony premierje után híres kortárs táncegyüttesét vezeti. Coburgból Bonnba vezet az utunk.

G.: Rövidesen egy másik német színházban lesz premierjük. Sz. A.: A 2013-as Budapesti Wagner-napok Parsifal-fel újí- Január végén, Coburgban Puccini Pillangókisasszonyát mu- tásán új fôszereplôkkel fogunk dolgozni. A címszerepet tatják be a rendezésükben. Kovácsházi István, illetve Burkhard Fritz, Kundryt Petra Sz. A.: Együtt döntöttük el az elôadás karmesterével, Ro- Lang énekli. Nagyon örülök, hogy újra elôvehetjük a land Kluttig fôzeneigazgatóval, hogy melyik változatot Parsifalt. Egyfajta személyes életfeladatként tekintek rá, játsszuk. A zenetudósok rendszerint azt állítják, hogy ha- szeretek újból és újból elgondolkodni rajta. Inspiráló új tározottan el kell dönteni: egy adott mû melyik verziója szereplôkkel dolgozni; az alapkoncepció marad, a hang- mellett kötelezed el magad. A Pillangókisasszonyt azon- súlyok az idô múlása miatt talán máshova kerülnek.

2012–2013. TÉL GRAMOFON 41 OPERA BEMUTATÓ A bolygó hollandi stilizált keretekben Szikora János és Kovács János az operaházi premierrôl

különös cselekményt a maga elvontságában, stilizáltságá- 2013. január 19-én mutatja be a Magyar Álla- ban és mitikusságában jelenítsem meg. Ez tükrözôdik majd mi Operaház Richard Wagner A bolygó hol- a díszletünkben, Szendrényi Éva színpadképében és Ber- landi címû operáját, Szikora János rendezé- zsenyi Krisztina jelmezeiben is.” Az operát tehát sem aktu- sében. A dalszínház a darab egyfelvonásos, alizálni nem kívánja a rendezô, sem visszahelyezni a 19. század közepébe. 1843-as drezdai változatát tûzi mûsorra. A bolygó hollandi interpretációinak egyik kulcskérdése a Albert Mária mû lezárásának ábrázolása. Vajon bekövetkezik-e a meg- váltás, vagy Senta halála csupán egy stáció a Hollandi le- „A rendezô számára a különbözô zárhatatlan, örök vándorútján. „Hiszek benne, hogy az lehetôségek közötti választás sok- egész operát az a vágy hatja át, hogy a nyughatatlan férﬁ szor nagy nehézséget okoz – mond- elem megnyugvást és kielégülést találjon a nôi elemmel ja a premierre készülve Szikora Já- való egyesülésben. A darab ﬁ náléját éppen ezért nem tu- nos a Gramofonnak –, de egyúttal dom másként hallani, mint apoteózist. Értelmezésünkben Forrás: Gramofon-archív arra kényszerít, hogy alaposan át- az elôadás kicsengése az egymásra találás, amelyben gondoljam Wagner zenedramatur- eltûnik az idô végessége, és az élet kereteinek realitása” – giáját. Hadd kezdjem a nehézsé- mondja Szikora János. gekkel: igen karakteresen elválik a történet három helyszíne; a ten- „Bayreuthban rendelkezô pró- geröböl, Daland háza és a másik bákon zongoráztam, és itthon is öböl. Ám Wagner nem függöny elé képzelt közzenéi csak gyakran segédkeztem a darab néhány percet engednek a színpadi változásokhoz. Ha az együttes próbáin a korábbi elô- ember görcsösen ragaszkodik a naturalisztikus ábrázolás- adásokhoz, de még sosem diri- hoz, bajba kerül. Gondolkodóba estem, vajon hogyan kép- gáltam” – nyilatkozta a Gramo- zelte ezt el a zeneszerzô? Hiszen Wagner igazán nem az író- fonnak Kovács János karmes- asztalnak dolgozott, ô nemcsak hallotta komponálás köz- ter. Az elsô öt elôadást a német ben a mûveit, hanem látta is ôket.” A rendezô úgy véli, ez Alex Kober, a Deutsche Oper a vizuális képzelôerô A bolygó hollandinál is vezette a Forrás: Gramofon-archív am Rhein Düsseldorf/Dort- szerzôt. A zene dinamizmusa arról árulkodik, hogy a hely- mund fôzeneigazgatója vezényli, színek kevéssé lehettek számára realisztikusak. „Bármily a további repertoár-elôadásokat viszont már Kovács János részletes leírást is ad a partitúrában, meggyôzôdésem, hogy vezeti. A három felvonásban játszás mellett az szól, hogy az mégis stilizált, szimbolikus keretek jelentek meg benne. énekesek – különösen a Sentát, valamint a Hollandit ala- Épp ezért én abba az irányba viszem az elôadást, hogy ezt a kítók – számára igen megterhelô a mû, és pihenni szeret- nének, vagy a szcenika igényli a szünetet. Az eredeti, egyfelvonásos verzió igen elterjedt; még akkor is, ha több mint két órát vesz igény- be. Jelzem, rövidebb, mint A Rajna kincse, ami két és fél óra. Az opera fantasztikus zenedra-

Forrás: Gramofon-archív maturgiai ívének bemutatása mindenképp a szünet nélküli elôadást igényli. Hogy egy gyat- ra sablont alkalmazzak: imádom a mû zenéjét. Régimódi vagyok, nem nagyon kedvelem az aktualitásokat, mégis a bayreuthi produkcióra úgy emlékszem, Harry Kupfer rendezése bri- liáns volt. Ám legyen bármilyen a színre vitel, A bolygó hollandiban a balladai hangvétel, a titokzatosság varázsol el.”

Az 1880-as Bayreuth-i Bolygó hollandi-elôadás díszletterve BESZÁMOLÓ OPERA Berlini attrakciók Csak a Sir Simon Rattle karrierjét hézagosan ismerôk számára tûnhetett furcsa vállalkozásnak a Berlini Filharmonikusokat 2002 óta vezetô dirigens ôszi Porgy és Bess produkciója. Sir Simon ugyanis régóta lelkes imádója Gershwin zenéjének: még jóval berlini idôszakának megkezdése elôtt lemezre vezényelte a teljes operát, 1993-ban pedig sikeres tévéfelvételt készített belôle. Lindner András/Berlin

a dél-afrikai Cape Town Opera Chorus ugyanis minden díszlet és jelmez nélkül is eljátszották a tör- ténetet, amelyben még a nagy lét- számú énekkar is mozgott éneklés Forrás: Gramofon-archív közben. De az estének különleges hangulatot kölcsönzött az is, hogy Rattle is szüntelenül „hullámzott”, miközben vezényelt. Láthatóan hagyta magát elvarázsolni a ritmu- soktól, ami egyértelmûen azt üzente a közönség felé, hogy igenis tessék élvezni az elôadást. „A Porgy és Bess igazi népopera, tu- datosan nem dolgoztam fel benne Monteverdi és Gershwin – a zenés színjátszás két végpontja találkozott a berlini operaszínpadokon eredeti népdalmelódiákat, de a spi- rituálék is népzenék – még akkor is, Az persze valóban ritkaság, hogy ezt a vágyát most a világ ha magam komponáltam ôket” – írta Gershwin a mûvérôl. egyik legtekintélyesebb szimfonikus nagyzenekarával is A bostoni Coloniel Theatre-ben tartott „elôbemutató” valóra váltotta, hiszen jazzt ritkán játszanak a berliniek, és 1935. szeptember 30-án fényes sikerrrel zárult, de az ok- jeles rezidenciájukként szolgáló koncerttermük pódiuma tóber 10-i New York-i premier már váratlanul hûvös fo- sem igazi operaszínpad. Gershwin operájának koncertszerû gadtatásban részesült. Igazán csak az 1950-es években, a elôadásán mégis ez történt: az afro-amerikai szólisták és Everyman Opera Társulat világturnéján lett nagy siker a Gershwin-opera, Leontyne Price és William Warﬁ eld fôszereplésével. A MONTEVERDI-TRILÓGIA A mostani berlini koncertelôadás standing ovationt arató Az egyre népszerûbb zenei maratonok között is rendkívüli ﬁ gye- sikerében egyformán osztozott a Porgy szerepét már több lem kísérte Barry Kosky szeptemberi – majd októberben és novem- évtizede mindenütt éneklô Sir Willard White jamaikai berben megismételt – mutatványát. A Komische Oper Ausztráliá- születésû basszbariton, illetve a Bess szerepét beugrással ból Berlinbe települt új intendánsa Claudio Monteverdi három ope- vállaló Latonia Moore, aki idén márciusban – ugyancsak ráját tûzte mûsorra egyetlen napon. A szünetekkel délelôtt 11-tôl beugrással – a Metropolitan Operában is debütált az egyik közel éjfélig tartó, Monteverdi-trilógia névvel illetett operaszéria Aida-elôadás címszerepében. Talán még náluk is nagyobb a zeneszerzô 1607-ben komponált Orfeóját, valamint a késôi alko- vastapsot kapott az ifjúnak aligha, rutinosnak annál in- tói korszakhoz tartozó 1640-es Odüsszeuszt és az 1641-es kább mondható nagyszerû tenorista, Howard Haskin – Poppeát foglalta magában. A legnagyobb teljesítmény a három Sporting Life szerepében. Az egyedülálló produkciót átha- operát jelesül végigdirigáló André de Ridderé és az Ámor szerepé- totta az énekesek hihetetlen ritmus- és színpadi érzéke, ben mindegyik darabban közremûködô és színészileg is emlékeze- amely végig feszültségben tartotta az elôadást, de fô szetes alakítást nyújtó Peter Renz tenoristáé volt – no meg a kórusé és replôvé emelkedett az Albert Horne betanításában végig a táncosoké. A színpadképeiben is változatos, 12 órás zenés szín- pompás hangi teljesítményt nyújtó fokvárosi énekkar is. házi mûsorfolyam nem akármilyen erôpróbát jelentett a maratont Végül nem szabad szó nélkül hagyni a mû prózai szövegeit végigülô publikum számára. Hogy a súlyos Monteverdi zene köny- tolmácsoló amerikai színészeket sem, akik sztentori han- nyebben befogadható legyen, arról a miskolci operafesztiválról már gon teremtettek hihetetlen drámát. Bizonyítva, hogy ismert Elena Kats-Chernin zeneszerzôhölgy gondoskodott, aki át- Gershwin amerikai népoperája igazából eredeti nyelven hangszerelte a darabokat. Ezzel azonban nem követett el erôszakot, szól hitelesen. Legalábbis mindenképpen másként hat, ugyanis meghagyta az eredeti tempókat és harmóniákat, ugyanak- mint például magyarra fordítva. kor különleges hangszerek bevonásával a mai füleknek izgalmasabb színekkel gazdagította mindhárom partitúrát. 2012–2013. TÉL GRAMOFON 43 OPERA FESZTIVÁL Pesaro: egy város Rossini-lázban

Az Adriai-tenger partján fekvô Pesaro, operaszakértôk és énektanárok intencióit hallgatva a Gioacchino Rossini szülôvárosa 1980 óta az speciális Rossini-éneklés technikáját sajátíthatják el, itt szerzett tudásukat pedig operaelôadás keretében be is mu- operakedvelôk zarándokhelye: az operafeszti- tathatják. vál a világ minden tájáról mágnesként vonzza A Rossini Operafesztivál lelke és motorja a 84 esztendôs a belcanto szerelmeseit. Az egyik leg nagy sze- Maestro Alberto Zedda, aki a 19. századi olasz zene kiváló rûbb Rossini-énekes, Juan Diego Flórez házat is ismerôje, és azon belül is Rossini elsô számú szakértôjének tekinthetô a világon. „Idônként elôkerülnek még ismeret- vásárolt a környéken, ami ide láncolja, s persze len levelek, amelyek tanúsítják: mily különös személyiség gyakran lép fel különbözô helyi produkciókban. is volt Rossini. Tudunk depressziójáról, és sok mindent Az alapítványi formában mûködô fesztivált a meg lehet magyarázni talán a lustaságával is. De furcsa város és Urbino tartomány kormánya, néhány módon soha nem beszélt arról, hogy mivel töltötte idejét a maga választotta több évtizedes komponálási szünet köz- bank, valamint a Scavolini Alapítvány szpon- ben” – említi a Gramofonnak az örökifjú zenetudós- zorálja. karmester, a fesztivál mûvészeti igazgatója. Zedda igazán Lindner András/Pesaro szeretetreméltó egyéniség, tudásából igyekszik mindenkinek átadni valamit, a fi atal énekesek szinte istenként bál- ványozzák. A záróesten, a zsúfolásig megtelt, 850 személyes A kéthetes operadömping idején Pesaro utcáin mindenütt Teatro Rossiniben Zedda dirigálásával koncertszerûen Rossini zenéje szól. A múzeummá varázsolt szülôház föld- elôadott Tancredi végén szûnni nem akaró tapssal köszön- szintjén berendezett boltban, de nemcsak ott, hanem a tötték. legtöbb üzlet kirakatában is a nagy zeneszerzô emlékét A szcenírozott produkciók közül ezúttal Rossini utolsó idézô tárgyak csábítanak; a konzervatórium kertjében pe- opera semiseriájának elôadására irányult a legtöbb fi gye- dig óriási szobra tekint a kíváncsiskodókra. Az igazi va- lem. A Matilde di Shabrant már 1996-ban és 2004-ben is rázst azonban nem ezek a külsôségek adják. Pesaróban az parádés szereposztásban vitték színre Pesaróban, és idén évek során mûsorra tûzik a teljes Rossini-életmûvet: azo- sem volt másként. A tenorfôszerepben mindannyiszor kat az operákat is bemutatják, amelyeket másutt nem vagy Flórez brillírozott – világkarrierje 23 évesen éppen itteni ritkán lehet élôben hallani. Tavaly az Adelaide di fergeteges sikerû bemutatkozásával indult, csak ezt köve- Borgogna, A selyemlétra, a Mózes Egyiptomban és A reimsi tôen lépett fel például a Scalában. Nemcsak hangi pro- utazás volt mûsoron, idén pedig a Matilde di Shabran, a dukciója volt kifogástalan, de az is bebizonyosodott, hogy Cyrus Babilóniában, a Bruschino úr és a Tancredi. Emelik nem akar one man show-t: képes beilleszkedni egy együt- a fesztivál fényét a programba iktatott színvonalas ária- tesbe is, nem él sztárallûrökkel. estek is. És egyedülálló vállalkozás a fi atal énekesek számá- Rossini – mint rendesen – óriási idôzavarban volt a mû ra meghirdetett Rossini Akadémia, ahol a jövô sztárjai komponálásakor, s ezért megkérte Giovanni Pacinit, hogy Fotók: Studio Amati Bacciardi

Juan Diego Flórez – ezer szállal kötôdik a városhoz és Rossini mûvészetéhez A Ciro in Babilonia címszerepét a kiváló lengyel kontraalt, Ewa Podles alakította

44 GRAMOFON 2012–2013. TÉL Fotó: Studio Amati Bacciardi

A Bruschino úr címû vígoperát a fi renzei kísérleti színházi csapat, a Teatro Sotterraneo vitte színre a második felvonás bizonyos részeit írja meg helyette; rá- Rossini 1829-ben hátat fordított az operaszínpadnak, a Ciro adásul két korábbi operájából is átvett bizonyos részeket. lekerült a színlapokról. A címszereplô a férfi szerepet éneklô Így az 1821-es ôsbemutató a római Teatro Apollóban ha- kontraaltok prototípusa Rossini operáiban: ilyen Tancredi, talmas káosz közepette zajlott. A díszlet sem készült el tel- Sigismondo és a Semiramide Arsacéja is. A Cirót ezúttal jesen, a karmestert szélütés érte, és a zenekarból is többen David Livermore állította színpadra – azzal az alapötlettel, beteget jelentettek. Szerencsére az épp Rómában tartózko- hogy a biblikus cselekményt a mozi hôskorába irányítja. dó Niccolo Paganini megmentett mindent: vállalta, hogy A némafi lmekbôl ismert vetített szövegek, illetve jelene- elvezényli az ôsbemutatót, ráadásul néhány hiányzó zenész tek adták a keretet az opera historikus kosztümökben és szólamát is eljátssza, még a második felvonás nagy kürt- kulisszák közepette zajló cselekményének. Kiváltképp tet- szólóját is – igaz, ez utóbbit brácsán prezentálta. Az év végi szett a már ritkábban fellépô, 60 esztendôs lengyel kolora- nápolyi premierre Rossini átdolgozta a darabot, s ezt a má- túra kontraalt, Ewa Podles a címszerepben, aki 1975-ben a sodik változatot játszották 2004-ben és idén is Pesaróban. Sevillai Rosinájaként debütált Varsóban, de 1984-ben A lovagkorba visszanyúló librettó egy spanyolországi kas- Händel Rinaldójában már a MET-ben is bemutatkozott. télyban játszódik, ahol a házasságról hallani sem akaró Ma is – a regiszterváltások miatt néhol modorosnak tetszô, nôgyûlölô, Corradino az úr. A sok bonyodalommal meg- mégis – egyedülálló technikával énekel. spékelt történetben a szép Matildénak végül sok nôi for- Rossini számos korai egyfelvonásos vígoperája közül idén téllyal és ravaszsággal sikerül meglágyítania a szívét, és az még a Bruschino úr volt mûsoron. A rendezést a 2004-ben opera happy enddel zárul: Corradino megkéri Matilde di alakult fi renzei kísérleti színházi csapatra, a Teatro Shabran kezét. Flórez ezt a nôkkel viselkedni képtelen Sotterraneóra bízták, akik egy Rossini-országnak titulált fi gurát remek színészi eszközökkel ábrázolta. Tetszett az szabadidôparkba helyezték a történetet, amelyben az ifjú egyesek szerint máris Anna Netrebko nyomában lépdelô Florville (David Alegret) végül túljár a bájos Sofi a gyám- fi atal orosz szoprán, Olga Peretyatko alakítása is. Kitûnt jának, Gaudenziónak (Carlo Lepore) az eszén, aki a leányt pompás komédiázó kedvével az olasz buffóbasszus, Paolo egy bizonyos Bruschino úr fi ához akarja hozzáadni, pedig ô Bordogna – Isidoro udvari költô szerepében. A bolognai Florville-ba szerelmes. Teatro Comunale zenekarát és kórusát Peretyatko férje, Az Alberto Zedda által mintaszerûen kézben tartott, már Michele Mariotti vezényelte. említett Tancredi zárta a programot, és a parádés hangi Az idei fesztivál másik szenzációja a Ciro in Babilonia pre- teljesítmények feledtették a díszleteket és kosztümöket. mierje volt. A darab lényegében Rossini elsô opera seriája. A címszerepet híréhez méltón kiváló technikával énekelte A zeneszerzô szcenírozott oratóriumnak nevezte, mivel az Daniella Barcellona, a szép hangú Elena Tsallagova 1812-ben, Ferrarában bemutatott kompozíció a nagyböjt (Amenaide), valamint Argirióként a rutinos tenorista, idejére készült, amikor világi operát nem volt szabad Antonino Siragusa is méltán részesedett a sikerbôl. A vé- elôadni. A perzsák és asszírok konfl iktusán alapuló bibliai gére hagytam Mariella Devia áriaestjének méltatását. A történet két fôszereplôje a Babilont meghódító perzsa ki- külföldön alig ismert, hazájában annál erôsebben ünne- rály, Cyrus (Ciro), illetve a babiloni uralkodó, Belsazár pelt olasz díva rendkívüli élménnyel ajándékozott meg. (Baldassare). Noha Rossini a premierrôl hatalmas siker- Rossini, Bellini és Donizetti operaáriákat énekelt különle- ként számolt be édesanyjának, évekkel késôbb Ferdinand ges eleganciával. Casta Divája felejthetetlen marad. Hillernek ugyanerrôl már fi askóként mesélt. Amikor

2012–2013. TÉL GRAMOFON 45 OPERA FESZTIVÁL New York-i produkció nyert Szegeden Az Armel Operaverseny és Fesztivál ötéves mérlege Huszonöt különleges elôadás, tizennégy díjazott és izgalmas külföldi körkép az Armel Opera- verseny és Fesztivál ötéves mérlege. Bréma, New York, Rennes, Gdansk, Biel, Ostrava, Plzen, Bergen, Debrecen, Krakkó, Újvidék és Pozsony vendégjátékát is láthatták a sorozat keretében a szegedi érdeklôdôk és a televíziónézôk. A rendezvény Magyarországon egyedüliként elérte, hogy a Mezzo, az Arte és a Duna Televízió is beszámol elôadásairól, s külföldi városok állnak sorba a sorozatért. Az idei ötödik születésnapot ugyancsak rendhagyó produkciókkal ünnepelték, de szinte már készen van a 2013-as és a 2014-es fesztivál programja is. Réﬁ Zsuzsanna

Számos újdonsággal várta ebben az esztendôben is az Verdi-, Rossini-áriák és népszerû opera-nyitányok hang- érdeklôdôket az Armel Operaverseny és Fesztivál. Az el- zottak el, három korábbi gyôztes: Kristin Sampson, Balczó múlt években piros, nézôtéri bársonyszékekkel és fára ag- Péter és Haja Zsolt elôadásában. Mellettük a Zeneakadé- gatott televíziókkal hívták fel Szegeden a járókelôk ﬁ gyel- mia két tehetséges hallgatója, Balga Gabriella és Vörös mét a rendezvényre, idén pedig hatalmas, vörösre festett Szilvia is pódiumra lépett, Cyril Diederich vezényletével. oszlopok tornyosultak az utcákon, s ezek az elemek aztán a Nemcsak zenével, hanem vetítéssel is felidézték az elmúlt gálaest színpadán is megjelentek. A jubileumra még öt év kiemelkedô eredményeit. Armel-édesség is készült. Nagy sikert aratott a fesztivál fe- Havas Ágnes, a rendezvény életre hívója és irányítója elé- hér, illetve vörös színeibe csomagolt ét- és fehér csokoládé, gedett volt a nyitókoncert sikerével – olyannyira, hogy a valamint az az elegáns, ezüst naptár, amely stílszerûen a következô esztendôben is rendeznek beharangozó estet. rendezvény októberi napjaival indul és egészen a következô Úgy véli, az ötödik fesztivál nagyon jól sikerült: minden év végéig tart. Az máris kiderül belôle, hogy a következô, olajozottan zajlott, még annak ellenére is, hogy komoly lo- 2013. évi sorozatot szintén október 6-tól 15-ig rendezik gisztikai munkát jelentett a négy külföldi – köztük két Szegeden. kétszázfôs – társulat elhelyezése, a próbák szervezése. Külö- A jubileumi évben az újdonságok közé tartozott a buda- nösen azért, mert szinte az összes darab bemutatóját Szege- pesti nyitókoncert. A különleges hangversenyen, október den tartották. A sorozatot Giordano André Chénierje 2-án, az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében Puccini-, nyitotta, a Szegedi Nemzeti Színház elôadásában; majd

Jelenet a Haláleset a családban címû, díjnyertes elôadásból. Képünkön balról jobbra: David Gordon, Judith Skinner, Brooke Larimer, Aaron Theno, Nora Graham-Smith Fotó: Lafferton Zsolt az érdeklôdésemet A titkos ügynök – arra gondol-

MIKSCH ADRIENN: Fotó: Lafferton Zsolt tam, milyen jó volna, ha akadna benne számomra KÉT DÍJ, HÁROM SZEREP szerep. Bár eredetileg lírai szopránt kerestek, végül Tavaly különdíjas lett a fesztiválon a Zandonai- nem zavar ta a szerzôt, hogy kicsit testesebb operában és A titkos ügynökben szereplô Miksch hanggal keltettem életre a fi gurát. A tavalyi és az Adrienn, aki ezzel a produkcióval idén idei kortárs produkciót is zseniálisnak tartom. Avignonban is vendégszepelt. S bár a 2012-es Mindkettôt szeretem, más-más okok miatt. Az megmérettetésen csak versenyen kívüliként éne- idei felkészülés nem volt könnyû, hiszen a kivá- kelte el a Haláleset a családban nôi fôszerepét, lasztott olasz énekesnô lemondta a Mayer-mûben mégis kapott érte elismerést, Ókovács Szilveszter Mary szerepét, így engem beugrással kértek fel a zsûritagtól, különdíj formájában. „Számos verse- feladatra. Háromszor annyi az énekelnivaló, mint nyen indultam a korábbi években – meséli a fi atal a tavalyi darabban, így alaposan meg kellett küz- drámai szoprán –, szerepeltem a monte-carlói denem a fi guráért. S mivel idén versenyen kívül megmérettetésen, a Renata Tebaldi-versenyen, s ezekrôl elsô díjakkal indultam, már a felkérést is megtisztelônek éreztem, s eszembe sem tértem haza. Az Armelrôl korábban keveset hallottam, de azért dön- jutott, hogy bármilyen díjat is kaphatok. Megdöbbentem, amikor azzal töttem tavaly az indulás mellett, mert itthon akartam megvetni a lá- hívtak fel, vegyek részt este a szegedi díjátadó gálán...” bamat, a kisfi am ugyanis iskolás lett. Ráadásul az is vonzó volt szá- Miksch Adrienn a Magyar Állami Operaházban is rendszeresen fellép. momra, hogy ez a verseny kortárs darabokat szólaltat meg. Nagyon Egy régi, kisebb szereppel – a Rigoletto Ceprano grófnéjával – kezdte szeretem a modern mûveket, s két Artisjus-díjat is átvehettem már. a dalszínházban az évadot, majd a Bohémélet Musette-jeként is be- Mindig is vesszôparipám volt a kortárs zene – ebben jelentôs szere- mutatkozik, s aztán a Don Giovanni Donna Annája következik. Sze- pet játszott a zeneakadémiai tanárnôm, Sziklay Erika. Elsônek lenni geden emellett az André Chénierben Madeleine-t énekelte, s lesznek mindig sokkal élvezetesebb, mint végiggyalogolni egy kitaposott ös- koncertjei is. Brahms Német requiemje mellett operettesten is szere- vényen. A kortárs mûveknél azt élvezem a legjobban, hogy együtt pel; azzal a dalesttel pedig, amelyet tavaly a Bartók Emlékházban dolgozhatom a zeneszerzôvel, mert ebbôl rengeteget lehet tanulni.” adott elô Virág Emesével és Bretz Gáborral, más helyszíneken is be- „Tavaly az Armel versenyen a Francesca da Rimini címszerepét, A tit- mutatkoznak. Szívesen kipróbálná magát még Wagner-nôalakokban kos ügynökben pedig Winnie-t énekelhettem. Ez utóbbi szerelem volt vagy az egyik kedvencében, Weber Bûvös vadászában, s számos Mo- elsô látásra, hiszen amikor közzétették a címeket, már akkor felkeltette zart-szerepben. európai bemutatóként került színre William Mayer Halál- ta, hogy az újvidéki produkció nem kapott díjat, pedig so- eset a családban címû darabja, amelyet a New York-i Cen- káig fej-fej mellett haladt a közönségszavazáson gyôztes ter for Contemporary Opera társulata adott elô. A plzeni Halálesettel. Szintén remeknek tartotta az André teátrum Philip Glass Fegyencgyarmaton címû darabját Chéniert, s a Philip Glass-darabot elôadó zenekarnak is vitte színpadra magyarországi bemutatóként, s szintén szíve szerint adott volna valamilyen elismerést. Havas elôször hangzott fel nálunk Aleksandra Vrebalov Milevája Ágnes úgy véli, Szegeden jó helyre lelt a fesztivál, az itt is, a Szerb Nemzeti Színház elôadásában. A záróprodukció élôk szeretik a sorozatot, sokan voltak kíváncsiak az pedig ôsbemutató volt: Roland Baumgartner Mária Teré- elôadásokra. Örül a kulturális kormányzat fi gyelmének is: ziája, a Szlovák Nemzeti Színház elôadásában. idén Balogh Zoltán, az emberi erôforrások minisztere is A Bernard Fivre D’Arcier vezette zsûritôl a legjobb pro- megnézte az egyik produkciót, a Giordano-darabot. „Jól dukciónak járó díjat Alföldi Róbert rendezése, a Haláleset érezzük magunkat itt, és szépen bánnak velünk. Mindez a családban kapta, és a tengerentúli társulat produkciójára nem feltétlenül a büdzsé nagyságán, hanem emberi hozzá- szavaztak a legtöbben a fesztivált közvetítô Arte Live Web álláson múlik. Szép a színház, a külföldiek imádják, jó honlapján, így az alkotók elnyerték a közönségdíjat is. A hangulat van a városban, mindig süt a nap” – tette hozzá. legjobb nôi elôadó a grúz Viktoria Markarján lett, aki a „Büszke vagyok rá, hogy az ötéves születésnapon olyan Mileva fôszerepét énekelte; a legjobb férfi nak járó elisme- eredményekrôl számolhatok be, amelyekrôl talán egyet- rést pedig a francia Phillippe Brocard vehette át, aki szin- len más magyar fesztivál sem, hiszen a sorozatunkat meg- tén a Haláleset a családban címû operában lépett színpad- hívta Avignon és Plzen is. Jövô nyáron ismét bemutatunk ra. Különdíjban részesült a fesztivál élô közvetítéseit már egy idei produkciót a francia városban, 2014-ben pedig az négy esztendeje rendezô Petrovics Eszter, aki lapunk meg- egész fesztivál színre kerül Avignonban is. Szintén jelentôs jelenése idején is vágja azt az összefoglalót a versenyrôl, eredménynek érzem, hogy a Duna Televízió mellett a amelyet a Mezzo jövô év elején sugároz majd. Aki pedig Mezzo és az Arte is minden évben beszámol a fesztiválról.” még részletesebben kiváncsi az egyes produkciókra, az még Már a 2013-as és 2014-es sorozat tervei is készen vannak, 2013 áprilisáig az Arte Live Weben utólag is megtekinthe- ráadásul jövôre is több a jelentkezô színház, mint ahá- ti az elôadásokról született felvételeket. nyan a fesztiválban helyet kaphatnak – mondja befejezé- A fesztiváligazgató, Havas Ágnes egyik kedvence a feszti- sül Havas Ágnes. vál darabjai közé utolsóként bekerült Mileva volt. Sajnál-

2012–2013. TÉL GRAMOFON 47 OPERA HANGLEMEZ

CECILIA BARTOLI: MISSION MOZART: DON GIOVANNI ROSSINI: ZELMIRA I Barocchisti, Diego Fasolis D’Arcangelo, Pisaroni, Damrau, Villazón, Flórez, Aldrich, Pizzolato, Esposito, Teatre DiDonato, Mahler Chamber Orchestra, Communale di Bologna, Robert Abbado, Yannick Nézet-Séguin Giorgio Barberio Corsetti

Cecilia Bartoli csodát mûvel. Már azt hinnénk, hogy Mozart muzsikájának hallgatása után mindig mara- Az Olasz nô Algírban, A sevillai borbély, az Otello, fi nom szopránjának minden regiszterében elgéppus- déktalan jó érzéssel áll föl az ember. Most is ez tör- a Hamupipôke, az Ory grófja, a Tell Vilmos – vagyis kázta az összes barokk szekvenciát, és semmivel sem ténik. A fi atal kanadai karmester, Yannick Nézet- a remekmûvek – közé becsúszott egy közepesnél tudja meghaladni önnön virtuozitását, de tévednünk Séguin életkorát meghazudtoló fölkészültséggel (és alig jobb alkotás. A kétfelvonásos Zelmirát a nápolyi kell. Csodálatos módon tör ki a Mission címû ennek megfelelô nemzetközi sikerekkel a háta mö- San Carlo Operaházban mutatták be, 1822-ben. Ha concept-album a megszokott tematikus áriakorongok gött) nagyszerû lemezt készített. Az irányítása alatt egy kutatóközpont, egy fesztivál valamely szerzô körébôl. A mûvésznô maga ül könyvtári olvasólámpa megszólaló – a Mahler Jugendorchesternek a korha- életmûvének szenteli tevékenységét, akkor termé- alá, maga fedezi fel a „no name” Agostino Steffani tárt túllépô muzsikusaiból, 1997-ben alakult – MCO szetesnek vehetjük, hogy a zsengéket vagy a sür- életmûvét. És, ha igaz, maga kreáltat a velencei Don- (Mahler Chamber Orchestra) épp ezzel a darabbal getô pénzhiány inspirációjára keletkezett alkotáso- na Leonnal krimit e komponista sztorija köré. A Para- aratta elsô nagy sikerét az Aix-en- Provence-i feszti- kat is felfedezi. Amint a 44-45. oldalon olvashatják, dicsom ékszerei egyszerre jön ki hat világnyelven, a válon. A Baden-Baden-i Festspielhausban, 2011-ben a pesarói Rossini Fesztivál épp ezt teszi. Így került a CD-kiadvány könyvecskéje luxus minôségû képre- rögzített elôadás igazi színház. Élvezetes, újszerû: a 2009-es programba a Zelmira, amelybôl DVD ké- gény, természetesen videótréler és külön minisite tá- recitativók néhol a beszédhangig átvezetve, az áriák szült, a társkiadó a fesztivál. Túl azon, hogy a felvé- mogatja a projektet. Mármost azt kellene eldönte- és az együttesek is lendületes élményt varázsolnak tel dokumentálja, hogy a Zelmira élôben megszólalt nünk, hogy felesleges cafrang-e mindez? Magam a a hallgató szobájába. Címszereplôként Ildebrando a legautentikusabbnak mondható helyen, a perui te- fölöslegességre szavazok. Sajnálom, de Steffani ti- D’Arcagelót halljuk. Mozart áriákat tartalmazó 2011- nor, Juan Diego Flórez számára újabb virtuóz felada- zenkét operájának részleteirôl vakteszten aligha es szólólemezérôl tavaly meglehetôsen rossz véle- tot találtak a szervezôk. Újat, ritkán láthatót, de sze- mon danám meg, hogy nem a hozzá képest konstans ményt formáltam e hasábokon. Most meglepett. repformálás tekintetében sokkal egysíkúbbat, mint a világsztár Vivaldi vagy a két Scarlatti valamelyik da- Mintha nem ugyanazt az énekest hallanám. Don minap a londoni Covent Gardenbôl a Mezzo zenei rabjából valók-e. Se forma, se szerzôi karakterizálás Giovannija sziporkázó, szerepformálása ezerszínû, csatornán sugárzott Sevillai borbélyban Almaviva vagy invenció nem ragad meg. Ami torkon fog és el hangjának volumene lehengerlô. Íme egy valódi gróf szerepe, amelyben valósággal lubickolt. A nem enged: az interpretáció ereje. Bartoli nehezen énekes színész, aki ha színpadot kap, átlényegül Zelmira antik történetéhez hasonlóan bonyolult, fö- jellemezhetô hangja még a lassú, álmodó tételekben Don Giovannivá, ahogy a fi gurát Mozart megál- löslegesen kanyargós sztori kevés van az operairo- sem nélkülözi a fokozhatatlanság espressivóját. Bra- modta. Nagyszerû és nagynevû énekes társai – a dalomban. Különbözô félreértések miatt lénye- vúros levegôk, futamok, fi gurák és ugrások torlasztják Don Ottaviót éneklô Villazónt kivéve, akinek olaszos gében mindenki mindenki ellen van – foglalhatjuk az áriasort mint tornamutatványt, és az I Barocchisti technikai megoldásait nem tartom a bécsi iskolához össze a cselekményt, ha nem akarunk belebonyo- is vonószôrök kilométereit rongyolja le. Miközben illônek – szenzációs partnerekként keltik életre Mo- lódni a mesébe. A címszerepet éneklô amerikai szellemes-egzotikus kasztanyet-tremoló zár, már tu- zart mindenkor elgondolkodtató darabját. Diana mezzo, Kate Aldrich – ha nem is olyan bravúros dom, miért a legnagyobb bajom az örömöm is ezút- Damrau Annájával vagy Luca Pisaroni Leporellójával énekesnô, mint fachtársa, Joyce DiDonato – jóval a tal: ez a mûvészstáb bárkinek bármilyen kéziratát ér- (New York-tól Glyndebourne-ig ô most a legkere- hazai „kínálat” fölötti színvonalat képvisel. Giorgio dekesre tudná felöltöztetni. A kiválóan marketingelt settebb megformálója a szerepnek) kapcsolatban is Barberio Corsetti rendezése a német iskolát követi, „uszály” mennyivel jobban mutatna, ha nem egy epi- indokoltak a felsôfokú jelzôk. Még egy szempont: a csak kevéssé szellemesen. 20. századi katonaruhák- gont kívánna a kánonba emelni, hanem egy valódi zenebarát kivételesen igényesen szerkesztett, esz- ba öltözteti a kórust, a mennyezetre szerelt tükörfe- zseni mûvével törné át a közöny tûzfalát! Az lenne tétikus kiadványt vehet kézhez. Akár a karácsonyfa lület sokasítja a létszámot – szükségtelenül. csak igazi bravúr és misszió. Ókovács Szilveszter alatt is jól mutathat. Bátori Éva Albert Mária

Decca – Universal Deutsche Grammophon – Universal Decca – Universal 478 3542-4 477 9878 074 3465

48 GRAMOFON 2012–2013. TÉL OPERA

CALLAS & FRIENDS: ELINA GARANCA: ROMANTIQUE CHRISTIANE KARG: AMORETTI FAVOURITE DUETS Bolognai Városi Színház Zenekara, MOZART, GLUCK, GRÉTRY ÁRIÁK Yves Abel Arcangelo Ensemble, Jonathan Cohen

Olyan egyszerû rászerkeszteni egy kiadványra, hogy Látványos érésnek vagyunk tanúi Elina Garanca hall- Két idôszerû társalgási téma adódik manapság: a klí- „…és barátai” – pláne, ha az illetô mûvész már el- gatása közben. A nadrágszerepes könnyû szoprán- makatasztrófa és a lemezpiac haldoklása. Németor- hunyt. Ez a marketinges fordulat Maria Callas eseté- ból nemcsak hiteles Carmen vált – aki természetes szág ellenáll a már-már önbeteljesítô jóslatnak, az el- ben meg dobja az eladást – hogy aztán az elôadásnak szexepiljével, lehengerlô muzikalitásával és adások a piackutatók szerint nem csökkennek. Egy fi a- van-e ehhez bármi köze, már homályba vész. A le- atombiztos magasságaival hódít –, de mára a ro- tal énekes pályaindulásának legjobb dokumentuma gendás szoprán exkluzív kiadója sokadszor randomi- mantika más, mélyebb bugyraiba is alászállni képes. ma is a lemez, így elkészült Christiane Karg második zálja a teljes albumok legszebb pillanatait. Ezúttal A litván énekesnô „tiszteletbeli” szlávsága Csaj- portrélemeze – Amoretti címmel. A német szoprán négy tenor, két mezzo és két ikonikus bariton avan- kovszkij Orleáni szûzének nagy nyeresége: az ô Jo- az egyik legjobb iskolában nevelkedett: a salzburgi zsál baráttá, miközben jól emlékszünk a valódi hannája ugyan nyugatos vonalvezetésû, de tûnôdô Mozarteumban, majd Veronában, végül a Hamburgi Callasra, a sztárra és a magányos párizsi dámára is; pillanataiban az orosz kormosság is megbújik. Bár e Operaház stúdiójában tanult. 2006-ban debütált a közös vonásuk a zárkózottság és a szomorúság volt. lemez is megpróbál konceptuálisnak tûnni, valójá- Salzburgi Ünnepi Játékokon. A lemezen közremûködô Mindenesetre e lemezen megint elszörnyedhetünk, ban szerelem és kétségbeesés között lavíroz minden Arcangelo együttes alapító karmesterével, Jonathan miként lehetett évtizedekig a kimunkálatlan Tito operaszüzsé – tehát bármi belefér. Garanca viszont Cohennel Glyndebourne-ban ismerkedett meg. Az Gobbi a baritonkirály, Carlo Bergonzi sustorgós táj- jó néhány különlegességet választ, és az anyag sze- együttmûködés során tervelték ki, hogy mi kerüljön a szólását miért tûrte a producer, a lírai Nicolai Gedda retetén túl itt sem lehet nem észrevenni a „hasonlít- CD-re. Karg elsô megszólalásánál – a Mozart La fi nta ugyan kinek jutott eszébe Don Joséként… De ne hi- gatás” elkerülésének szándékát. Már Nicola Vaccai semplice-jébôl való ária adja a lemez címét – mintha bákkal, fura téveszmékkel törôdjünk, hisz Callas zse- Metodo prattico címû énekiskolája is kikopott az a még szubrett szerepkörben járó Rost Andreát halla- nije a duettekben is rögtön felragyog. Ami nem való akadémiákról, operáiból aligha játszik bárki. Éduard nánk. Hajlékony és éteri tisztaságú hangon könyörög neki (Carmen) és ami szinte rá íratott (Tosca), ugyan- Lalo Ys királyából csak a tenorok némelyike énekli a Rosinaként a szerelem pajkos angyalához, hogy ne azon a hôfokon ég, feltûnik a matéria könnyes lírája kis balladát; Charles Gounod Sapphóját betakarta az sebezze meg a szerelem nyilaival. Mozarttól a keveset és az azonnali robbanás képessége. A ritka soprano idô és Sába királynôjét sem a hiperszenzibilis francia játszott mûvek – Ascanio Albában, Lucio Silla, sfogato maga. Még a manapság nagyon másképp kö- szerzôhöz kötjük. Nos, e mûvekbôl mind szemezget Mitridate, Pontusz királya – áriái kerültek a lemezre. zelített Rosinára is igaz ez: Callas repertoárjának az énekesnô. Apropó, francia opera: a lemez hang- Érdekesség, hogy a Mozart-kortárs francia komponis- egyetlen komikája lép elénk. Fioritúrák kiénekelve, súlyos elsô darabja, a mezzók nagy Donizetti-siker- ta, a mellôzött Grétry három áriával is szerepel – más portamentók ugyan bôven mérve – de ott kacsint és áriája, a Kegyencnô Leonórája is francia verzióban CD-ken ezeket hiába keresnénk. A csupa fi atal „top- fûti magát a gyámapai börtönbôl kitörni vágyó ma- szólal meg. A karcsú, fényben tartott ívelés, a muzsikusból” álló, Arcangelo együttes útját érdemes dárka. Talán érthetô, hogy az etalon Toscából kapjuk szövegérzékeny interpretáció igen illik Elina lesz követnünk. Példamutató rugalmassággal dolgoz- a legtöbbet: fél felvonáson át szól a kevésbé felkapott Garancához. Amihez ma még kevés, vagy tán sose nak: egy magánháznál szervezett estélyen éppúgy sztereó felvétel Georges Prêtre keze alatt. A gyilkosan lesz elég dús hangja, az a nagyvad: Delila. Legalább- perfekt koncertet adnak, mint egy „igazi” hangver- szemlélôdô tempók dacára meg nem mondanám, is az elôdök diktálta hangzáseszmény a Csókária senyteremben. Alapító karmesterükrôl Kelemen Bar- hogy a címszereplô egy évvel késôbb visszavonul. pianóiban is egy féken tartott gigantikus mezzo- nabás azt mondta: Jonathan Cohen a világ legjobb Tökéletes alakítás, és a szépel gô Bergonzi, a fentebb szopránt tételez fel, nem lírait. Garanca megoldásai karmestereinek egyike. Elfogult – gondoltam. 2012 elmarasztalt Gobbi minôsége csak még kontraszto- itt is gyönyörûek, hiányzik azonban a közép- és nyarán a Kaposfesten – ahol inkább csellista és sabbá teszi a csodát. Maria Callas barátai a minôségi mélyregiszter mögé érzett nagy tartaléka. csembalista minôségben volt vendég – meggyôzött: operarajongók maradnak. Ókovács Szilveszter Ókovács Szilveszter Kelemen nem túlzott. Albert Mária

EMI Classics De utsche Grammophon – Universal Berlin Classics – Karsay és Társa 6361092 479 0071 9 885470003894

2012–2013. TÉL GRAMOFON 49 OPERA HANGLEMEZ

SMETANA: AZ ELADOTT MENYASSZONY JANÁC ˇEK: JENU˚FA MONIUSZKO: VERBUM NOBILE Burešová, Juhás, Benci, Vorácˇek, Belácˇek, Mattila, Silja, Randova, Silvasti, Teliga, Buczek, Skrla, Pertika, BBC Szimfonikus Zenekar és Kórus, Hadley, Covent Garden Ének- és Zenekara, Lewandowski, Opery na Zamku, Jirˇi Beˇlohlávek ★★★★★ Bernard Haitink Warcislaw Kunc

Feltehetjük a kérdést: vajon miért tudott kitörni az A szereposztás, a zenekari hangzás a helyhez, a Hasonlóan az átlagos, de talán az átlagnál tájékozot- elszigeteltségbôl a közép-európai opera egy része, Londoni Királyi Operaházhoz méltóan pazar. Teljes, tabb zenebaráthoz is, alig tudok valamit a Chopi- és miért nem a másik, például Erkel Ferenc mun- szinte fi zikai élményt jelent, ahogy Anja Silja az nen kívüli lengyel zenérôl. Pedig milyen gyöngysze- kássága? Többféle válasz adódik: az egyik megol- elsô felvonásban kimondja a drámát „begyújtó” meket tartogat számunkra ez az alig ismert területe dás feltétlenül a közlés módjában rejlik. Smetana, szavakat: „csak ha Števa nem iszik többet…” az operairodalomnak! Az elsô számú lengyel kiadó, Dvorˇák, Janácˇek mûvei azért lehetnek folyamato- Olyan szerencsés vagyok, hogy énekelhettem a a Dux új albuma egy sorozat harmadik darabja. A san jelen a világ jegyzett operaszínpadain, mert hi- címszerepet Silja mellett. Nagyszerû Sekrestyésné Verbum nobile elôtt a Filsz (1858) és a Paria (1859) teles és magas minôségû elôadásokban találkozhat (Kostelnicˇka). Bár nem fi atal már, és ez valame- címû darabok felvételét 2009-ben és 2010-ben je- velük a közönség. A Harmonia Mundi új albuma lyest az orgánumon is mutatkozik, de mû vész- lentették meg. Stanislaw Moniuszkót (1819–1873) a ékes bizonyítéka e feltételezésnek. Az egyik leg- óriásról lévén szó, képes a hiányosságot a szerep- zenetörténészek „a lengyel Erkelnek” szokták ne- jobb zenei társulat, a BBC Szimfonikus Zenekar a formálás sokszínûvé tételére fordítani. Sajnos vezni, mert Halka címû 1846-os operájával megte- volt vezetô, ma tiszteletbeli karmester, a kitûnô Jirˇi Karita Mattila – akit más szerepeiben ôszintén cso- remtette a lengyel nemzeti operát. Termékeny ze- Beˇlohlávek vezényletével vette fel Smetana vígope- dálok – Jenu˚faként sokkal kevésbé meggyôzô. Va- ne szerzô volt: tizennyolc operát, tizenegy operet- ráját, Az eladott menyasszonyt. A kórust is a BBC lamiért elmarad a dráma, az ôrület és a valóság kö- tet, háromszáz dalt és igen sok egyházi mûvet írt. adta, a szerepeket azonban egytôl egyig cseh éne- zötti kiszámíthatatlan ide-oda billegés, amit pedig 1861-ben mutatták be a Verbum nobilét (Az adott kesek szólaltatják meg. Nem befutott sztárok, nem Katja Kabanova hasonlóképp tébollyal terhelt alak- szó) a varsói Wielki Színházban – vagyis az opera- is ifjú csillagok, hanem remek, Csehországban elis- jában oly érzékletesen ábrázolt. A „fi úk” nagy- házban – amelyet ô vezetett 1858 óta. Jól ismerte mert és foglalkoztatott mûvészek. Tiszta, és fô- szerûek. Ahogy Jorma Silvasti (zárójelben jegyzem saját közönségét és a patrióta érzelmeket, ezért Jan ként egészséges, a szerepekhez illô hangok formál- meg: ô lesz a Savonlinnai Fesztivál új mû vé szeti Checinskivel (aki nagyszerû librettófordító és drá- ják meg Masenka, János, Vencel szólamait. Nincs igazgatója) mulatni tud, majd néhány jelenettel maíró volt) olyan operát alkottak, amely rögtön el- tévedés, mindenkinek az van kiosztva, amit képes késôbb összeomlik tettének felismerése miatt. söprô sikert aratott. Ám a sikerszéria nem virágoz- a legjobban elénekelni. Smetana muzsikája magá- Ahogy Jerry Hadley a második felvonásban rebegve hatott ki az 1861-ben fellángoló politikai nyugtalan- val ragadó: mintha egy könnyû selyemszövet len- próbálja meggyôzni Jenu˚fát tiszta és segítô szán- ságok miatt. Ezt a CD-t is csak Warcislaw Kunc kar- ne csillámló aranyszálakkal kihímezve, az erôteljes, dékkal teli szeretetérôl. Iskolapéldái a dinamika mester Moniuszko-rajongásának köszönhetjük. A dús szimfonikus hangzást úgy színezi át a folya- mesteri kezelésének. De a legélvezetesebb mégis a már említett sorozat másik két darabját is ô vezényli, matosan jelen lévô népzene. Súlyos utalások he- Bernard Haitink keze alatt megszólaló dús zenekari sôt kas télyszínházában bemutatta Moniuszko vala- lyett üde kidolgozás – ha elôtûnnek a drámát jósló hangzás, a belôle kibúvó klarinét népzenei motívu- mennyi operáját, és megalapította a Vivat Moniusz- konfl iktusok, azokat is irónia hatja át. Smetana maival, éteri hegedû- és bársonyos csellószólóival ko fesztivált. A mû története egyszerû. Az apai adott arányérzéke pompás. Nem kevésbé példamutató a – elôkészítendô a mindent eldöntô Jenu˚fa-Laca szó (Verbum nobile) miatt a fi atalok szerelme ve- dirigensé, aki sodró lendületû nyitánnyal, plaszti- duettet. A crescendók, fölfelé ívelô kromatikák, szélybe kerül. Vígoperai furfangok eredményeként kusan hangzó kórusszámokkal szó szerint beara- amelyekkel a hallgatót eljuttatja a dráma megérté- persze mégis egymáséi lehetnek. A zenei anyag nyozza a hallgató napját. Nemcsak az audiofi lek séhez. Akik itt élünk, szláv népekkel körülölelve, igen tetszetôs: fergeteges nyitány és fi nálé ke retezi polcán van helye az albumnak, hanem bárkinek, zsi gereinkben érezzük zenéjüket, amely a mi néha az egyfelvonásos operát, az énekesek is jók. A cso- aki tartalmas, bár derûs élményre vágyik e zord téli szélsôségesen emocionális mivoltunkhoz oly közel daszép szopránária népzenei tónusa a Ruszalkát napokban. Albert Mária áll. Bátori Éva juttatja a hallgató eszébe. Bátori Éva

Harmonia Mundi – Karsay és Társa Warner Classics – Magneoton Dux – Karsay és Társa HMC 902119-20 2564 60586 DUX 0783

50 GRAMOFON 2012–2013. TÉL OPERA

VERDI: ERNANI VERDI: A KÉT FOSCARI Penno, Mancini, Vitale, Bergonzi, Taddei, Vaghi, RAI Guelﬁ , Lombardo, RAI Zenekara és Énekkara, Milánói Ének és Fernando Previtali Zenekara, Carlo Maria Giulini

Fernando Previtalihoz közel állhatott az Ernani: Gyengébb felvétel, mint várnánk. A nem sokkal 1950-es bejátszásában elemében van. A zenei korábban tenorra váltott Carlo Bergonzi hangja és gondolatok rendre életre kelnek, dinamikusan modora még nem alakult ki, elôadását egyfajta bontakozik ki pálcája alatt a mû. Az 1951-es szenvelgés jellemzi, ami elég egyhangú. Giulini Cetra Verdi-gyûjtemény egyik kiemelkedô darab- precíz, de nem leli a pulzust. Késôbbi fi nomsága ja ez. Gino Penno kiváló tenor, a Lauri-Volpi féle és precizitása már érzôdik, talán ennek jele a gya- BIZET: CARMEN erôt csak szükség esetén alkalmazza, egyébként kori szögletes hajlítás, de nem sikerül megelevení- Kožená, Kühmeier, Kaufmann, Smoriginas, fi nom, disztingvált. Don Carlo szólamát tenie az elôadást. Vitale igen jó, Guelfi és Unter den Linden Opera, Berlini Filharmoni- Giuseppe Taddei ízesen, ízlésesen énekli. Lombardo pusztán jók, de nem bontakoznak ki kusok, Sir Simon Rattle Caterina Mancini Elvirája eleven, erôssége in- eléggé. A felvétel hangzása sem ideális. Az egész kább a mélyebb regiszterekben rejlik. Giacomo elôadás statikus, afféle állókép egyetlen drámai Rattle teljesen elvész a részletek közt. Minden rop- Vaghi Silvája átélt és szép, de hangjából eredôen helyzetrôl. Giulini fi nomsága illenék a darabhoz, pant kimûvelt, makulátlanul fi nom, végletekig ki- a kontraszt Don Carlóval kisebb, mint erô- akárcsak Bergonzi késôbb megtalált elegáns, lírai dolgozott a zenekari játék, ám a lényeg sehol. Nem teljesebb, mélyebb orgánumú basszusok eseté- hangja. Kár, hogy késôbb, éretten egyikük sem esik jól kimondani, de ennél súlytalanabb, unalma- ben. Az opera ideális elôadása ez, a felvétel is vette fel a mûvet, amely egyébként oratórium- sabb Carment elképzelni is nehéz. Kožená szépen felülmúlja a korabeli átlagot és a jubileumi soro- jellegû – eltérôen a vele csaknem egy idôben kelet- énekel, diszkréten mély, fi noman testes hanggal, de zat legtöbbjét. ZB kezett Ernanitól. ZB nem Carmen, sokkal inkább egy iskolai vagy templomi kórus óvatos szólistája. Genia Kühmeier szép, Warner Fonit – Magneoton Warner Fonit – Magneoton ízes Micaëla. Jonas Kaufmann emocionális Don 2564661436 2564661434 José lehetne egy jól vezényelt Carmenben. Costas Smoriginas gyenge Escamillo – értem, hogy nincs megfelelô színvonalú mély basszus, de vannak jó VERDI: LUISA MILLER PLÁCIDO DOMINGO: basszbaritonok. Térjünk vissza Koženához! Nem az Kelston, Lauri Volpi, SONGS alapkarakterrel van baj, hiszen a mûvészet lényege Colombo, Vaghi, az illúzió és az egyéni megoldás. De a féktelen, de- a RAI Ének- és struktív cigánylány nem lehet ilyen kontrollált és Zenekara, Mario Rossi hû vös. Vajon e kétségkívül nem kis kaliberû karmester tényleg ilyennek látja a Carment? Fritz Oeser re- konstrukcióját dirigálja elhagyott részekkel, de az Jelentôs mértékû húzás (ami 1951-ben még bevett A maestro naptára még most is telve; énekel, vezé- eredeti Carmen sehol sincs. Karajan, Abbado és még volt), és az akkori Cetra-felvételeknél is gyengébb nyel, versenyét szervezi és olykor lemezt készít. Az páran ráleltek, ô nem. Túlcizellált, idegen ideálok hangzás. Ugyanakkor ennek az egy nap alatt fel- új CD-je habkönnyû, andalító és boldogító. Ismeret- valósulnak meg, s a lényeg teljesen elvész. Erô, vett lemeznek sajátos bája van. Rossi biztosan, vi- len összeállítású szalonzenekar kíséri – bevált kon- spontaneitás sehol. Egykori Fideliója már vészesen lágos elképzeléssel vezényel, így a mû tiszta for- certkarmestere, Eugene Kohn vezetésével. Akárkik is magában rejtette ezt a tendenciát, de még eleven, mákkal bontakozik ki elôttünk. A zenekar a hang- játszanak, jó társai az énekesnek. Domingo stílusér- kereteken belül polírozott és kiegyensúlyozott volt. szerszólókkal tûnik ki. Kelston (mint Luisa), ha zéke a könnyû mûfajban is páratlan – tudtuk ezt a Ez most szinte elfogadhatatlan. Micaëla például a nem is Caballé-fi nomságú, de felkészülten és át- három tenor-show-k ráadásszámai, az édes-bús ná- nôiesség lehetôségében is pozitív karakter, fele lôt- éléssel énekel. A pályája végéhez közeledô, polyi dalok, a zarzuela áriák elôadásai alapján. A ko- lenség és destrukció terén ellenpólusa Carmennek, Rodolfót éneklô Lauri Volpi hangja még félelmete- rongon 14 igazi sláger van: némelyiket egyedül énekli, de általában szürke, aszexuális beállításba kerül. sen erôs. Ugyanakkor eléggé éles, nyers, sôt oly- némelyiket duettben a jelen fi atal sztárjaival. Bizser- Kožená a legprûdebb Micaëla-beállításon is túltesz. kor durva. Ám jelenség, nem vitás. Colombo és getô az ismert Jacques Brel-számot, a La Chanson Pedig ki lehetett volna hozni belôle egy hozzá is és Vaghi (mint Miller és Walter) egyaránt jó, míg a des vieux amants-t a „bölénnyel” és az ifjú csillaggal, Carmenhez is illô, lélektanilag elképzelhetô megfor- Wurmot éneklô Baronti hangja kissé híg. Bár sok ZAZ-zal vagy a Titanic címû fi lm dalát Megan málást. Igényes zenélés terén magas, a stílust szempontból nem kompetitív Maag és Maazel le- Hiltyvel kettôsben meghallgatni. A Besame muchó- illetôen azonban alacsony a megfelelô pontszám. mezeivel, erényekben gazdag, varázslatos hangu- ban Chris Botti a partnere; a Keresztapa fájdalmas Zay Balázs latú dokumentum. ZB Parla piu pianója elmeséli az egész fi lmet. AM

EMI Classics Warner Fonit – Magneoton Sony Music 4402852 2564661615 88691934932

2012–2013. TÉL GRAMOFON 51 Nesztor Iván – dob, gitár, furulya

Regôs István 1971 óta ismertem Regôs Pistát. Erôs jellemû, hajlíthatat- lan, mûvelt és intelligens ember volt ezen tulajdonságok- nak minden elônyével – ami az emberi kapcsolatokat ille- emlékezete ti – és minden hátrányával az érvényesülés terén. Elôadómûvészi kvalitásai ellenére viszonylag zárkózott éle- tet élt. Az önreklámozás idegen volt tôle, és ennek követ- kezményeként utolsó éveiben bizony kissé mellôzöttnek érezte magát. Nem szeretett panaszkodni, de nekem né- hányszor beszélt errôl. Volt tanítványaitól, korábbi partnereitôl, a szakmától több lehetôséget várt. Az utóbbi 5–6 év viszonylagos „kényszerû magányában” tovább mé- lyítette zenei tudását. Lassanként kinyílt számára egy csodakapu, a szabad kép- zettársítás – általa korábban kissé jegelt – zenei világa. Képességei és érzékenysége a legmagasabb régiókba emel- ték az utóbbi idôben. Ezen utolsó korszakában partnere, segí tôje lehettem két, jelenleg kiadatatlan duófelvétel és két szabadzenei koncert során, melyeknek „elôidé- zôjeként” mûködtem. Egyedülálló élmény volt mindany- nyiunk számára 2012 januárjában a Fonóban létrejött hatórányi szabadzenei performansz. Ennek eredménye az idén tavasszal általam megjelentetett Együttmûködés címû CD zenei anyaga. Elôkészületben van egy újabb válogatás is, az akkor felvett zenébôl. A huszonegyedik órában sikerült megörökíte- Forrás: Gramofon-archív nünk Regôs István zseniális mûvészetét.

Regôs István negyven éven át tanított Cselik Gábor – zongora a Zeneakadémián zeneelméletet, Sokat gondolkodtam rajta, mit oszthatnék meg az olva- jazztörténetet, szolfézst, zongorát, sókkal közös élményeinkbôl. A rengeteg történet közül késôbb zenekari gyakorlatot. 1972-ben vajon mi alapján válogassak? Végül arra az elhatározásra jutottam, hogy nem ragadok ki meghitt pillanatokat, nem még zongoristaként végzett Gonda János idézek fel nagy nevetéseket, és nem hozom vissza közös koncertjeink hangulatát. Ehelyett szeretném megosztani tanítványaként, a nyolcvanas évek azt, amit kedves Barátom, életével, életében képviselt, és végén azonban szaxofonra váltott, nekem is tanított. Az egyik legfontosabb dolog, amit tanultam tôle a közös és az ezredfordulóig szinte kizárólag koncertjeink és a zenérôl való beszélgetéseink során, azóta e hangszeren volt hallható. Pedagógus- is mélyen elgondolkodtat. Ez pedig nem más, mint a zene és a beszéd kapcsolata, hasonlósága. Azé a beszédé, amit ként, zenekarvezetôként és komponista- – többnyire – mindannyian arra használunk, hogy megér- tessük magunkat a külvilággal, közöljünk valamit, netán ként is dolgozott. 2012. március 24-én önálló véleményünk legyen valamirôl, és ezt másokkal is bekövetkezett haláláig jelentôs meg tudjuk osztani. És ahogy a zenének, úgy beszédünk- nek is ritmusa, hangmagassága, hangszíne, „dallama” van. szereplôje volt a hazai jazzéletnek. Talán nem túlzás kijelenteni: mindkettônek lételeme a Összeállításunkban pályatársai csend és a szünet. Tehát aki hangszert fog a kezébe, úgy kell gondolkodjon, mintha egy olyan nyelvet kezdene el emlékeznek a 2012. évi Gramofon tanulni és használni, amelyet nemcsak itt a Földön, ha- Magyar Jazz Díj posztumusz nem az egész világegyetemben „értenek”! Ha kissé elcsépelt is, de ilyen értelemben talán még igazabb a megállapítás: kitüntetettjére. a zene tényleg határtalan. Ne felejtsük el ezt a gondolatot, IN MEMORIAM JAZZ mert úgy érzem, a zenésztársadalom nagy része fi gyelmen Megfagyott a levegô Pista körül. Lenézett az órájára, 11 kívül hagyja, vagy egyszerûen csak nem tudatosítja magá- volt. Szélvész gyorsan összepakolt. Ekkor megjelent az ban eléggé a zene talán egyik legfontosabb hivatását. S ünneplô cég vezérigazgatója, és kérdezte, mit csinálunk, hogy ezáltal mit adunk át a közönségnek, a tanítványok- hiszen mindenki táncol, és most kezd a buli felfelé ívelni. nak, ez egyszerre kiváltság, és felelôsség. Mi közöltük, hogy sajnos nem maradhatunk tovább. Ami- Mint a nagy példaképet: Bartókot, ôt is fûtötte az egészsé- lyen gyorsan csak tudtunk, szinte futva távoztunk. ges lokálpatriotizmus és hazaszeretet. Emlékszem egyik kö- zös zenehallgatásunkra, mikor még távolról ismerkedtem a zenével, egyszerûen megjegyezte: „Hát nem érzed? Ennek a Márkus Tibor – zongora zenének magyar föld szaga van!” Akkor még nem értet- tem… Most is csak úgy mondanám, kezdem érteni, meny- Az igazán nagy formátumú emberek képesek felülemel- nyi mindent lehet elmondani, lehet kifejezni a szavak nél- kedni önmagukon, sôt hiányosságaikból még – némi ön- küli világban, „csak” a zenével. Nos, Ô volt az, aki erre iróniával – tréfát is ûznek. Az Újpesti Ady Endre Mûve lô- elôször felnyitotta a szemem. Örök hálával és köszönettel dési házban mostoha körülmények közt eltöltött évek után tartozom érte. már látszott az alagút vége a Jazztanszak számára, hiszen biztosnak látszott, hogy fél éven belül sokkal jobb helyre költözünk. Az értekezleten Binder Károly tanszékvezetô Csuhaj-Barna Tibor – nagybôgô ennek ily módon adott hangot: „Ezt a kis idôt itt már fél- lábon is kibírjuk!” „Én pláne!” – szólalt meg Regôs Pista. Regôs Istvánt 1987-ben, a szombathelyi jazztáborban is- Jazztanszakos koromban Pista feleségének (Jászai Judit mertem meg, majd három éven keresztül zenekari gyakor- gitármûvész – a szerk.) zenekarában játszottam, ezért elô- lat tanárom lett a jazz tanszakon. Saját zenekarába 1992 fordult, hogy náluk próbáltunk. Mindenki tudta, hogy ôszén hívott, és két–három év megszakítással haláláig én Regôs tanár úrnak abszolút hallása volt, de a próba szüne- lehettem formációinak tében, amikor Pista nagybô gôse. üdítôt hozott nekünk, Kivételes stílusérzéke, csoporttársam nem bírta hatalmas repertoárisme- „Emberi kvalitása, ôszinte, egyenes ki, hogy ezt ne el- rete, a zene iránti alázata jelleme, szerénysége miatt rengetegen lenôrizze; megkocogtatta mind, mind kiapadha- az üvegpoharat, és oda- tatlan forrása volt a vele tisztelték, de a mai zenei világban való vetette a kérdést: „Pista! muzsikálóknak. Emberi érvényesülést ezek a tulajdonságok Milyen hang ez?” Ô gon- kvalitása, ôszinte, egye- dolkodás nélkül válaszolt: nes jelleme, szerénysége nem igazán segítették…” „Egy hamis fi sz!” Erre le- miatt rengetegen tisz- ütöttem a zongorán egy telték, de a mai zenei fi sz hangot. Egészen kicsi- világban való érvényesülést ezek a tulajdonságok nem iga- vel magasabban szólt, mint a megkoccintott üvegpohár… zán segítették, így a tehetségéhez mért helyét soha nem Köztudott, hogy Pista kiválóan játszott tenorszaxofonon tudta elfoglalni a magyar zenei palettán. is. Mivel ez transzponáló hangszer, a kottáját egy egész Amikor visszaemlékszem rá, a többi közt az a történet jut hanggal feljebb írják a valóságban megszólaló hangmagas- eszembe, mikor egy volt növendéke kérésére valahová vi- ságnál. Pista ezt képtelen volt elviselni. Nagyon zavarta, dékre, egy csárdába hívtak minket játszani duóban. Céges hogy amikor a kottában például D hang van írva, a szaxo- rendezvény volt, ahol egy ünnepi vacsora alá, mellé kel- fon megfelelô billentyûjével pedig ezt interpretálja, C hang lett jazzt muzsikálni. Köztudott volt Pistáról, hogy jazzt szól. Ezért „C stimmbôl” játszotta a szaxofonszólamot. bármikor, slágerzenét viszont soha nem játszott. Mikor megérkeztünk a helyszínre, kérdeztem a pultost, hová pa- koljunk, ô rámutatott az üres térre, és mondta: „Ide, itt Benkó Ákos – dob lesz a táncparkett”. Összenéztünk, Pista szemében értet- lenség és félelem tükrözôdött. Az est a megbeszéltek sze- Számomra Regôs tanár úr volt az abszolút reális külsô szem rint zajlott, a társaság ünnepelt, vacsorázott, mi pedig ját- a jazz tanszéken. Felém mindig olyan hozzáállással közelí- szottuk a szebbnél szebb jazzstandardeket. 11 óráig szólt a tett, amely messze túlmutatott az adott állapotomon, más mandátumunk, kicsivel korábban kezdtek megélénkülni szóval: látott engem! Legszebb mondatát egy jóízû közös a vendégek, és az addigi passzivitás után szállingózni kezd- zenei vitából ôrzöm: „Az egyáltalán nem fontos, hogy hi- tek a táncparkettre. Percek alatt benépesült a tér táncoló báztál, csakis az, hogy végül beismerted!” párokkal. Ekkor az egyik – már nem teljesen józan – ünneplô odalépett Pistához, és így szólt: „Játsszátok a Pedró kocsmáját!” Az összeállítást Bércesi Barbara készítette.

2012–2013. TÉL GRAMOFON 53 JAZZ BESZÁMOLÓ Jazz és társadalom metszéspontjai Berlinben Mindenbôl egy kicsi, és mégis karakteres: a 49. Berlini Jazzfesztivált vonzóvá tudta tenni az új vezetés, leginkább a jól kiválasztott tematikus súlypontoknak köszönhetôen. A siker egyik jele a 96 százalékos összesített jegyeladási statisztika. Zipernovszky Kornél/Berlin

Négy nap alatt öt helyszínen 22 koncert – ez a fesztivál nem a kiugró méreteivel akar vonzóvá válni. A Haus der Berliner Festspiele hangversenytermében tartott „nagy” koncerteket a közszolgálati rádióállomások közvetítései or- szágos jelentôségûvé tették. Az új mûvészeti vezetô, Bert Noglik, elôdeihez (George Gruntz, Albert Mangelsdorff, Nils Landgren) méltó koncepciójának vezérgondolata a

mû faj társadalmi érvényesülésének és kölcsönhatásainak Fotó: Tobias Sommer/Jazzfest Berlin dokumentálása volt. De hát hol máshol lenne tetten érhe tô az emberek számára a jazz jelentôsége, mint amikor hall- gatják? – kérdezhetnénk. Noglik erre több választ is adott. A nyitókoncerten Jutta Hipp (1925–2003), a német jazz egyik unikális, de sajnálatosan rövid pályát befutott, korai modern zongoristájának alakját idézték meg. Rolf Kühn klarinétos, egykori társa és Julia Hülsmann zongorista ve- zették és hangszerelték a kvintettet. A vendégszólista Joe Lovano volt, akit csak néhány nappal elôtte csodálhat- tunk meg itthon egy másik formációval. Sajnos az idôs Kühn és az ereje teljében lévô amerikai tenoros fenomén szólói között felborult a produkció egyensúlya. Annak, hogy Hipp emlékét – aki a háború alatt a képzômûvészeti akadémia hallgatójaként illegális jazzkoncerteket adott, és aki az emancipáció, a modern jazzstílusok úttörôje – élet- ben tartják, viszont társadalmi-kulturális jelentôsége van. Tudjuk, a németek idôben felvésték maguknak: múltfel- Günter Baby Sommer dolgozás, elôször is ezt kell elvégezni. Ugyanerre a korszakra reﬂ ektált a második napon az érzel- bemutatója zajlott a fesztiválon, óriási sikerrel. A mû stílu- mi skálán legnagyobb amplitúdót mutató produkció, a sa ugyan inkább world jazznek nevezhetô, de intenzitása, Günter Baby Sommer (képünkön) szerezte rekviem. Tör- fôleg Savina Yannatou erôteljes és egzotikus vokáljának tént egyszer, hogy a jeles lipcsei avantgárd dobos/ütôs egy köszönhetôen az egész közönséget a maga oldalára állította. görög faluba kapott meghívást. A polgármester a szóló- Más rétegekbe, de ugyancsak katartikus magasságokba koncert elôestéjén elmesélte neki, hogy mit kell tudni a emelt bennünket a harmadik nagykoncerten Archie Shepp, falu múltjáról. Sommer azonnal haza akart utazni. akinek kvartettjében ezúttal Amine Claude Myers zongo- Kommeno volt ugyanis a helyszíne a Wehrmacht egyik rázott, orgonált és énekelt. Shepp az utóbbi néhány évben szörnyû háborús bûnének, 1943-ban a lakosság nagy részét nagyon összeszedte magát, pedig bizony féltem, hogy a le- lemészárolták, a falut felperzselték. Csak hosszas gyôz kö- genda az évek súlya alatt már nem fog tudni régi fényében désre állt végül kötélnek, belátta, hogy szembe kell néznie ragyogni. Hál’ istennek tévedtem, bár most is nehezen me- ezzel a helyzettel. A fellépés elôtt elmondta, hogy a szörnyû legedett bele, és a nettó másfél órás showban sokat énekelt, vérengzés az ô születése elôtt néhány nappal következett de tenoron szárnyalt és tülkölt, ontotta a hangfüggönyöket, be, hogy milyen mélyen lesújtja ôt apja nemzedékének szerelmes dalokat adott elô és mindenkit talpra állító blue- bûne, és hogy az elsô darabot az áldozatok emlékének sze- sokat. Shepp nem mulasztotta el emlékeztetni hallgatósá- retné ajánlani – ebben csak harangjátékot szólaltatott gát, hogy nagymamája még rabszolgának született, és nem meg. A koncert után lemondta következô programjait, ott minden kölyök kapott csillogó szaxofont ajándékba, mint maradt, hogy beszélgessen a helyiekkel, és minél többet ô. Persze, ebben az esetben a jazztársadalom vektor eredôje megtudjon arról a tragikus éjszakáról. Sommer azóta meg- az afro-amerikai önkifejezés és szabadságvágy. írta, neves görög zenészekkel lemezre vette, és elô is adta a A szabadságvágy tette háromszor földönfutóvá a német Songs for Kommeno címû darabját, amelynek németországi zeneszerzôt, Hanns Eislert. A náci Németország elôl a har-

54 GRAMOFON 2012–2013. TÉL Fotó: Eva-Maria Tornette/Jazzfest Berlin

Nils Wogram (a jobb szélen) szeptettje mincas években menekült el, de a McCarthy szenátor kel- kortárs jazzel még izgalmasabbá tévô hammondos triója és tette politikai hisztéria miatt futva kellett eljöjjön Ameri- talán az összes közül legbátrabban invenciózus kvartettje kából is. Nem telt bele sok idô, és Berlinben összekülönbö- együttesen leginkább olyan – pókernyelven szólva – hand- zött a pártideológusokkal is, pedig ô szerezte a keletnémet hoz hasonlítható, amelyben négy ász van. himnuszt. Most a német-francia-dán trió, a Das Kapital Kérdésemre a lehetôséget, hogy a legnagyobb presztízsû dokumentumfi lmesekkel együtt tette fel a mai közönség- hazai fesztiválon így mutatkozhat be, az idén negyvenéves nek a kérdést, hogy mi az, amit hányatott sorsából megta- harsonás a lottó ötöshöz hasonlította. A második napi nulhatunk? Szemben a Songs for Kommenóval, itt a zenei soundcheck szünetében beszélgettünk. Már aznapra sem alkotás elsôdlegessége a rengeteg kifejezési réteg és me- volt jegy, elôzô este pedig a kb. 150 fôs klubban háromszor diális sík ellenére sem szorult egy pillanatra sem háttérbe. annyian voltak, mint ahányan kényelmesen elfértek, még A jazz gyökerei és esztétikai céljai kerültek elôtérbe akkor az állóhelyekért is közelharc folyt. Persze Wogram nagyon is, amikor a Hipp-koncerthez hasonlóan egy legendás zon- hálás személy szerint Nogliknak, hogy nem csak a nagy go ristanô emlékét idézte fel mai utódja és honfi társa; Mary visszhangot kiváltó premiereket és a deklaráltan saját pro- Lou Williams szellemi öröksége elôtt tisztelgett Geri jekteket vállalja, hanem ezt a sorozatot is, amelyben nincs Allen. Dobosának, Andrew Cyrille-nek a személye pedig ôsbemutató, csak „working bandek”. De ekkora sikerre ta- közvetlen kapcsolatot jelentett a közönség számára a meg- lán még Noglik sem számított, latolgatta a német szólista, idézett, a húszas években indult sztárral. Sajnos Wayne hiszen elôzô este ¾ 2-ig játszottak, a második estének sem Shorteréknek, akik a negyedik nagykoncert fô attrakciói volt sokkal hamarabb vége, és akkor sem volt kevésbé zsú- voltak, a hangszerei elkallódtak az úton, ezért az ô szerep- folt a nagy múltú pinceklub. Wogram azt is elmondta lésük csalódás volt, bár a helyzetet megmentette a min- érdeklôdésemre, hogy mindegyik zenekarában egy kicsit dent magára vállaló Perez–Pattitucci–Blade szupercsapat. másképp kell játsszon, és hogy azért mûködik jól ez a négy A program új koncepciója több bírálatot kapott a német különbözô formáció egyszerre – bár egyáltalán nem igyek- sajtóban azért, mert túlságosan a jazztörténetre és fôleg a szik különbözôvé tenni ôket –, mert megpróbálnak min- még élô, hetven–nyolcvanéves legendákra fókuszált. Noglik dent kihozni egymásból. valóban alig engedett teret az átmeneti, divatos mûfa jok- A program a társmûvészetekkel kölcsönhatásban is felmu- nak. Én viszont azt tapasztaltam, hogy a fesztivál így is sok tatta a jazz szerepét. A német tévés, Christian Brückner fi atalt tudott vonzani, bár tény, hogy az idôsebbek voltak olvasott fel a beatnemzedék klasszikusaiból, amihez egy többen. Számomra a fesztivál abszolút hôse Nils Wogram bôgô-gitár-szaxofon trió adta a kíséretet. Ôk négyen egy volt: a trombonos ugyanis négy különbözô zenekarával lé- pillanat alatt le is gyûrték atavisztikus averziómat a melo- pett fel a Quasimodo jazzklubban. Duója egy orosz szárma- dráma iránt. Csak hagyták összekeveredni a zenét és a zású zongoristával, pompás fúvós hangszerelésekkel kiálló prózát, ami számomra is, aki nem német anyanyelvû, iga- szeptettje (képünkön, Wogrammal a jobb szélen), a funkot a zán élvezetes mûsort eredményezett.

2012–2013. TÉL GRAMOFON 55 JAZZ ÉVFORDULÓ A Broadway nagykanizsai sikerszerzôje Lezárult a Sigmund Romberg-emlékév A Nagykanizsán született Sigmund Romberg szellemi hagyatékának ápolását határozta el a két éve a városban alakult emlékbizottság. Maguk is meglepôdtek, milyen sok releváns vonatkozása van az operett felôl a musical felé elmozdult és a jazzben örökzöldek szerzôjeként ma is becsben tartott zeneszerzô életmûvének. Zipernovszky Kornél

A város jazzéletének jellegzetes alakja Halász Gyula, aki 1996-ban kismonográﬁ át adott ki a Nagyka- nizsai Jazzfesztivál történetérôl. Mindennek szomorú aktualitást ad, hogy idén váratlanul elmaradt a második legpatinásabb magyaror- szági jazzfesztivál – remélhetôleg csak átmenetileg. Ô kezdeményezte a 2010 ôszén megalakult Sigmund

Romberg Emlékbizottság létre hívá- Forrás: Halász Gyula archívuma sát is, amelyben Baráth Zoltán zene- Válogatás a Romberg-emlékkiállítás anyagából iskolai igazgató, Kocsis Katalin könyv táros és Kôfalvi Csilla muzeológus is dolgozik. Elsô Így került bele a Wanting You, a Softly As in a Morning akciójuk 2010. szeptemberében zajlott, amikor Simonyi Sunrise és a Lover Come Back to Me – utóbbi kettô azóta András, a Magyar Köztársaság volt washingtoni nagykö- is a legfontosabb jazz-örökzöldek közé tartozik. A premier vete avatta fel a Sigmund Romberg emléktáblát (ld. kis ké- kolosszális sikert hozott, a darabból több nagyjátékfi lm is pünkön) a helyi zeneiskola falán. készült Hollywoodban. Az emlékkoncertet és kiállításmegnyitót DVD-n is meg je- Még ugyanebben az évben mutatták be a Rosalie-t. lentetô emlékbizottság ténykedésének egyik érdekes hoza- Romberg ebben a darabban nemcsak a Gershwin fi vérek- déka, hogy Romberg apjának, Adam Rosenbergnek is elô- kel osztozott a szerzôségen, hanem a máig népszerû kanadai kererültek szerzeményei. Az alakuló gyûjtemény számára regényíróval, P. G. Woodhouse-zal is, aki három dalának is beszerezték néhány kottáját, a zongoramûvész-tanár alak- szövegét írta. Hogy mennyire kiszámíthatatlan a siker, arra ját Kocsis Katalin egy blogon elevenítette fel. Fia, a Nagy- jó példa, hogy a Gershwin-örökzöld, a The Man I Love már kanizsán 1887-ben született Rosenberg Zsigmond négyéves egy 1924-es musicalhez (Lady, Be Good!) elkészült, de ki- korában került a mai Horvátországba, Eszéken és Beliscsén hagyták belôle. A következô akadályt, a Strike Up the tanult, hatéves korától hegedült, majd zongorázott. Késôbb Band (1927) próbafolyamatát sem vitte át. Késôbb egy Bécsben barátkozott össze Kálmán Imrével és Lehár Fe- Strike Up the Band-felújítás ugyan tartalmazta, de igazán renccel, innen 22 éves korában vándorolt ki az Egyesült Paul Whiteman és mások lemezfelvételeivel lopózott be vé- Államokba. Elôtte még a Monarchia hadseregében is szol- gül a hátsó kapun át a slágerlistákra. gált – ez az atmoszféra néhány késôbbi mûvében vissza is Romberg többször is vezényelte saját szerzeményeit kon- köszön. Elôször a Schubert-fi vérek szerzôdtették zene szer- certszerû elôadásokon – hasonló sikereket aratva ezzel zô nek Al Jolson (az elsô hangosfi lmként emlegetett Jazz Vécsey Armandhoz, a New York-i Ritz szálló zenekarának Singer címû játékfi lm emblematikus fôszereplôje) és más hírneves vezetôjéhez, aki ugyancsak méltó volna arra, sztárok revüihez. Elsô slágere, az Auf Wiedersehn 1915-ös hogy hazájában megemlékezzenek róla. Romberggel a Co- operettjében hangzott fel, de társszerzôje volt a Maytime- lumbia több lemezt is kiadott, amit újabban a Naxos CD-n nak is. Áttörést hozott számára a Blossom Time (1921), is piacra dobott. Késôbbi mûvei már egyértelmûen elmoz- ami Franz Schubert életérôl szólt. dultak a musical stílus irányába. Meglehetôs siker volt az Nem zet közi szintû sikereinek sorát a The Student Prince Up in Central Park (1945) címû fi lm is, de Romberg meg- (1924) nyitotta, majd két évvel késôbb már a korszak egyik halt (1951) azelôtt, hogy utolsó egész estés mûve, a The vezetô szövegírójával, Oscar Hammerstein II-vel dolgo- Girl in Pink Tights színpadra került volna. Összesen 78 zott, ekkor írta a máig híres Desert Songot. 1928-ben színpadi mûvet és több mint kétezer dalt szerzett. Életérôl Romberg írta a The New Moont, amely a bevezetô elôadás- szól a José Ferrer és Merle Oberon fôszereplésével forgatott sorozaton megbukott. Át kellett dolgozni a bemutató elôtt. Deep in My Heart címû Stanley Donen-fi lm (1954).

56 GRAMOFON 2012–2013. TÉL IFJÚ TEHETSÉG JAZZ

Fotó: Máth Szilvia karakterû, nagyszerû mûvészek. „Berki Tamástól megtanultam, hogy csak akkor tudom megérinteni a közönséget, ha hiszek abban, amit csinálok, és energiát közvetítek. La- katos Ágnestôl precizitást, Winand Gábortól fi nomságot, zenei alázatot tanultam, Holczer Irmától a hangképzés, a klasszikus énektechnika fontosságát. Az énektanáraim mellett Regôs István tanár urat említeném. Ô adta vissza a hitemet önmagamban, ami a legfontosabb egy mûvész lel- kében. Nagyon hálás vagyok neki.” Niki debütáló, Michel Legrand-számokat felsorakoztató albumáról lapunk elôzô számában Pallai Péter írt recen- ziót, melyet az énekesnô örömmel fogadott, és osztotta a benne foglaltakat. „Azért is kellett ilyen sokat várni az elsô lemezemre, mert én is úgy éreztem, saját szerzeménye- ket tartalmazó albumot vár tôlem a szakma, noha a dal- komponálásra valóban nincs késztetésem, legalábbis eddig még nem volt. Énekesnô vagyok, nem zeneszerzô, bár vannak ötleteim. El kellett döntenem, hogy az elvárásoknak akarok-e megfelelni, vagy meg akarom mutatni, milyen zene szól belôlem. Örülök, hogy mertem az utóbbi mellett Vö rös Ni k i dönteni.” S hogy miért épp Legrand? Mintha keresték volna Nikit a dalai. Míg a jazz tanszéken rengeteg örökzöldet Rátaláltak a Legrand-dalok kellett elôadnia, a swing, a standardek világában sosem Vörös Niki jazzénekesnô zeneszeretô család- érezte magát igazán otthonosan. Viszont több olyan ban nôtt fel, gyermekkora állandó része volt kedvencérôl, amelyek elôadásáért kifejezetten megdicsér- ték az énekórákon, kiderült, hogy mind Legrand-darabok. a zenehallgatás és az éneklés. Mindig tudta, Aztán egyszer Niki bátyja hallott egy számot a rádióban, hogy a zene az élete része marad, csak azt amirôl azonnal a húga jutott eszébe, fel is hívta rá a fi gyel- nem, hogy pontosan milyen minôségben. mét. Kiderült, hogy az is Legrand volt. Ekkor már nem Most már tudja – mindenki örömére. maradt több kérdés… Niki azonban nemcsak énekel, de fi atal kora dacára már Bércesi Barbara egy különleges zenepedagógiai módszer is fûzôdik a nevé- hez. Bóbita Muzsika néven hat éve indította az elsô cso- Ahogy visszaemlékszik, a jazzt nála megelôzte a tánczene portjait, és mára vagy 100 gyerek jár hozzá hathónapostól szeretete: Abbát, Boney M-et, klasszikus zenéket, tiné- hétéves korig. A módszer a gyermekekben lévô rög tön zô- dzserként Janis Joplint, The Doorst, Jethro Tullt hallga- készségre épül, ezt kihasználva fejleszti és tartja ébren a tott. Majd egy zongorista fi atalember nyitotta ki a fülét kreativitást. „A tanítás számomra energiaáramlás. A leg- a jazzre, aki maga is improvizált. Elsôként Natalie Cole csodásabb dolog gyerekekkel foglalkozni, nagyon sokat ta- ragadta magával Nikit: megbabonázta a zene lüktetése, nulok tôlük” – mondja lelkesen. változatossága, a benne rejlô kreativitás és szabadság. „Azt Vörös Niki nem hosszú távra tervezô típus, inkább a je- hiszem, ez is a fejlôdés egyik útja. Folyton új izgalmakat lenben próbál maximumot nyújtani. Most a lemezére kerestem a zenében, és a jazz ez irányú kíváncsiságomat, össz ponto sít, szeretné sokfelé bemutatni itthon és külföld- igényemet maximálisan ki tudta és tudja elégíteni” – tárja ön egyaránt. Ami a távolabbi jövôt illeti, bízik benne, fel a kezdeteket az ifjú énekesnô. hogy ugyanolyan boldog lesz az élete, mint most. „Remé- Tanulmányai is korán a pálya felé terelték. Zenei általános lem, évek múltán is szeretet fog körülvenni, és abból él- iskolába járt, így hétévesen kezdett zongorázni az esztergo- hetek, amit a legjobban élvezek: zenélésbôl, tanításból. mi zeneiskolában. Kórusokban énekelt, fi atalon tagja lett Bízom benne, hogy a jövô ben lesz még mirôl énekelnem, egy felnôtt vegyeskarnak. Gimnazista évei alatt magán- lesznek újabb és újabb zenei gondolataim, amelyeket énekórára járt. „Nem tartott soká, féltem, hogy opera- ugyanilyen lel ke sedéssel szeretnék majd megosztani a kö- énekest faragnak belôlem, és azt nem akartam” – vallja a zönséggel.” szabadságvágyó vokalista. Jazz-zenei tanulmányait az Erkel Ferenc Zeneiskolában, azaz a Postásban kezdte, négy évig volt Hunyadi László, majd Lakatos Ágnes tanítványa. Ezt Vörös Niki hivatalos honlapja: www.vorosnikolett.hu követôen két éven át Winand Gábor lett a mestere, s aztán Vörös Niki következô fellépései: következett a Zeneakadémia Jazz Tanszéke. Niki szeren- 2012. december 14., Budapest Jazz Club – lemezbemutató koncert csésnek tartja magát, mert sok jó tanára volt – különbözô 2013. január 27., Jazzpresszó

2012–2013. TÉL GRAMOFON 57 JAZZ KÖNYV

BINDER KÁROLY – POZSÁR MÁTÉ: MÁRKUS TIBOR: BAJNAI – SIMON: SKÁLÁK ÉS AKKORDOK A JAZZ ELMÉLETE I. KÉPES MAGYAR HANGLEMEZ-TÖRTÉNET

A magyar jazzmûvészet fejlôdése szempontjából Márpedig a jazznek elmélete is van, nemcsak gya- A Bajnai Klára és Simon Géza Gábor által írt és rendkívül fontosnak érzem, hogy legkiválóbb elô- korlata. Az akadémikus magyar zeneoktatás szerkesztett Képes magyar hanglemez-történet adómûvészeink és pedagógusaink tudását, ta- ugyan sokáig nem vett róla tudomást, de egy idô három szempontból is fi gyelemre és elismerésre pasztalatát ne csak koncertek és hangfelvételek, után kénytelen volt szélesebbre tárni a kapukat, és méltó vállalkozás. Egyrészt vállaltan szubjektív – de idônként (tan)könyvek is megörökítsék. Gonda befogadni, megengedni, netán elismerni azt, ami- de hiteles és szerteágazó – képet ad a 20. századi János tanár úr e tekintetben is nagyszerû példát re csak részben alkalmazhatók az európai esztéti- magyar zeneélet históriájáról, illetve egyes zene- adott, amit azonban mindeddig kevesen követtek. ka normái. Az afro-amerikai eredetû zene mára mûvek, stílusok és mûfajok recepció tör té netérôl. Ezért is örömteli Binder Károly zongoramûvész- polgárjogot nyert, elméletét és gyakorlatát a leg- Másrészt (természetesen) hanglemeztörténeti zeneszerzô, a Zeneakadémia jazz tanszékének magasabb szinten oktatják Magyarországon. munka, amely a zenei tartalom mellett nagy fi gyel- vezetôje és növendéke, Pozsár Máté kötete, Kérdés persze, hogy miért fog neki valaki a Kár- met szentel a folyamatosan fejlôdô technológiá- amelyben sikeresen hozzák közös nevezôre a lát- pát-medencében az elméleti ismeretek rendszere- nak, a hanglemez-kereskedelemnek, az iparághoz szólag száraz elméletet és az élénk, virágzó jazz- zéséhez és publikálásához, amikor a mûfaj hazájá- kapcsolódó marketingtevékenységnek is. Harmad- elôadómûvészeti praxist, illetve a horizontális és ban garmadával jelentek meg ilyen természetû ki- részt a kötet kellemesen olvasmányos, de közben vertikális zenei gondolkodást. Klasszikus iskolá- adványok, és a világhálóról az elsô nekifutásra leg- zenetudós szemmel nézve is kifogástalan. A szer- zottság birtokában hajlamosak vagyunk kizárólag alább fél tucat kitûnôen illusztrált tananyag zôpárost ebben – szaklektorként – a fi atal zenetör- a pentatóniára, illetve a hétfokú rendszerekre és tölthetô le díjmentesen. A válasz kétértelmû: egy- ténész, Szabó Ferenc János segítette, aki az MTA móduszaikra gondolni, pedig a modern jazz – részt, mert ez a könyv magyarul olvasható, más- BTK Zenetudományi Intézetében is hang lemez- mint kreatív kortárszene – eszközkészlete ennél részt, mert itteni példák idézésével érzékelteti, történeti kutatásokat végez. A történet a gramo- sokszorosan gazdagabb. Ez az úgynevezett hogy az amerikai eredetû zene mára végképp gyö- fon feltalálója, Emil Berliner vállalkozásával kez- polációs technikának is köszönhetô, amelynek lé- keret vert, és saját hajtásokat hozott a világnak eb- dôdik, amelynek az Osztrák–Magyar Monar chiára nyege, hogy a különféle hangközök és a szabályos ben a sarkában. érvényes védjegyét 1903 ôszén jegyezték be. oktávok felosztásából létrehozott perfekt és Más volna az itt születô jazz nyelvezete, szerkeze- Megtudhatjuk, miként jutottak el Magyarországra imperfekt rendszerek megszámlálhatatlanul sok új te, mint a Japánban, Mexikóban, Skóciában hasz- a francia Pathé Fréres, a londoni The Gramophone hangsort eredményeznek. Az új bécsi iskola mes- nálatosé? Dialektusban bizonyára. Az alapok ter- and Typewriter Ltd. és más korai kiadók produk- terei (Schönberg, Berg és Webern) által megalko- mészetesen mindenütt ugyanazok: bizonyos har- ciói, milyen mûvész- és repertoárpolitika alapján tott és évtizedeken át fejlesztett dodekafon kom- móniák, az európai fülnek idegen blues-hangok, a választották ki a hazai gyártású lemezek közre mû- pozíciós szerkesztéssel elérhetô dallamsorok szá- szabálytalan ritmikai hangsúlyok, a rögtönzés ki- ködôit, hogyan építettek sztárkultuszt már az ma például meghaladja a négymilliót. Ez az adat is emelt szerepe és így tovább. Márkus Tibor alapfo- 1910-es években. Önálló fejezet foglalkozik az jelzi, hogy a kötet elkészítéséhez hatalmas adat- kú zenei ismeretekkel rendelkezôknek és (jazz)ze- elektronikus felvételek korszakával, amelyben már mennyiséget kellett feldolgozni, s azokat sziszte- nei pályára készülôknek, az alkalmazás szándéká- fel-felbukkannak ma is jól ismert lemezmárkák: His matikusan táblázatokba rendezni. Ehhez a progra- val ajánlja könyvét. A felhangrendszer bemutatá- Master’s Voice, Columbia, Polydor. A harmadik mozói hátteret Pék János Dániel és Hruska Csaba sával kezdôdô, a jellegzetes jazzakkordok, hang- rész a mikrolemezek világát, a 33-as fordulatszá- biztosította. Meggyôzôdésem, hogy a két mûvész zatok leírásával folytatódó, az improvizációs ská- mú nagy- és a 45-ös fordulatú kislemezek korsza- és két informatikus közös gondolkodásából szüle- lák bemutatásával záruló kötet egy sorozat elsô kát tárgyalja. Végül elérkezünk a CD-hez, amely tett kötet nemcsak a korszerû jazzoktatás, hanem darabja. Tanárként, elôadóként, a Magyar Jazz alighanem az utolsó fi zikai hanghordozó – helyét az értô és fi gyelmes zenehallgatás céljait is szol- Szövetség elnökeként a szerzô a leghivatottabb a egyre inkább átveszi a digitális letöltés. gálja. Retkes Attila folytatásra. Turi Gábor Retkes Attila

BMM, 2012 Savaria University Press, 2012 Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány, 2012 285 oldal 166 oldal 176 oldal

58 GRAMOFON 2012–2013. TÉL HANGLEMEZ JAZZ

SÁRIK PÉTER TRIÓ: HIROMI: BRAD MEHLDAU TRIO: JAZZKÍVÁNSÁGMÛSOR MOVE WHERE DO YOU START ★★★★★

Sárik Péter egészen kiemelkedô fejlôdési ívvel hív- Ez a negyedik Hiromi-album, amelyrôl írok, és Ontja a lemezeket a negyvenkét éves Brad ta fel magára a fi gyelmet: nem tudok másik ma- elôre tudtam, hogy egyre nagyobb bajban vagyok: Mehldau, a Wikipédia felsorol tôle ötvenötöt a gyar zongoristát, aki nem lépésrôl lépésre, hanem mi újat lehet még meglátni a zsenialitás korábban fi lmzenék nélkül – mondanunk sem kell, milyen – mintha a hétmérföldes csizmát húzta volna fel – már megírt részletein túl. Eddig nem sikerült még kolosszális magasságokba emelkedett pár év alatt. hatalmas ugrásokkal került magasabbra minden egyetlen megingást találnom, pedig próbáltam A zongorista technikája és választékossága miatt egyes lemezén. Fábián Julival közös „live” albumá- meg ôrizni az objektivitásomat, ami egy ilyen je- odafi gyelnek rá a klasszikus zenét hallgatók is, a ból is sok mindenre lehetett már következtetni, de lenséggel szemben eleve reménytelen. Ezekkel a popzenét kedvelôk pedig a kongeniális slágerfel- most kifejezetten a Sárik Péter Trió (tagjai Frey gondolatokkal kezdtem hozzá az Anthony dolgozásokért méltathatják. Fô kifejezési formája György basszusgitáros és Berdisz Tamás dobos) Jacksonnal és Simon Phillipsszel alkotott trió má- ez a trió, amelyben Jorge Rossy Spanyolországba sorlemezeirôl beszélek. Ugyan egy interjúban sodik, Move címû albumának meghallgatásához, való visszatérése óta Jeff Ballard a dobos, a bôgôs Sárik elmondta, hogy felnôtt fejjel, Prunyi Ilona és ez az indíttatás hasonló lehetett, mint amit a továbbra is Larry Grenadier. Nagyon összeforrot- vezetésével egyszer újra kellett tanulja a zongorá- fénykorában levô Mike Tyson ellenfelei érezhettek tak, egy test, egy lélek a három muzsikus – a fej zást, nála azóta is a tudatos és folyamatos elôre meccs elôtt: becsületbôl be kell menni a ringbe, de persze a zongorista. A trió 2011 tavaszán legalább menetelést látom. A Better Tomorrow ígéretes in- ôk maguk is pontosan tudták, hogy a vége úgyis két lemezre való anyagot vett fel. Az elsô korong, dulás volt, de bizony technikailag a roppant erôs nagy verés lesz számukra. Persze a különbség is amelyre eredeti szerzemények kerültek, fél évvel magyar mezônybôl nem emelkedett ki. A Pieces jelentôs, nekem nem kell a vérzô orromat törölget- ezelôtt jelent meg, címe Ode, de a „Hol kezdjem?” igazi albummá, összmûvészeti kísérletté kereke- nem, csak le kell írnom, hogy megint itt egy töké- címûre is maradt bôven: csurig van töltve feldolgo- dett, mindjárt magasabb szintre helyezte ôket, ki- letesen feljátszott, jó ízléssel megkomponált zásokkal, összesen 78 perc. Melhdau akkor a leg- alakult a trió saját stílusa. A harmadik állomás, a Hiromi-CD. A trió elôzô lemezéhez képest feltûnô jellegzetesebb, amikor Nick Drake-, Nirvana- és Jazzkívánságmûsor pedig egyszerre jutalomjáték változás, hogy a dobok túlméretezett térhatására hasonló slágereket dolgoz fel, elôbbiekbôl erre az és tour de force: a klubestjeik rendszeres látogatói, tett panaszomat mintha olvasták volna, és a albumra is jutott. A grunge ritmusában érzek va- a bôvülô rajongói kör egyre nehezebb feladatokat Move-on már nincs olyan érzésem, mintha a fel- lamit, ami a swingre emlékeztet, és amibôl a nö- adott nekik, de ahogy Mozart Rekviemjétôl és az vételkor szegény Simont kint felejtették volna a vendékek „lovacskázást” csinálnak, ha nem vi- Allegro Barbarótól sem ijedtek meg, úgy egy-egy stúdió elôcsarnokában. A stílus nem változott, a gyáznak rá, hogy a lüktetés ne váljon önmaga ABBA- vagy Queen-slágertôl sem. Ez az elsô tradicionális jazz hagyományain alapuló, néhol paródiájává. Ezt persze Mehldau elkerüli, ritmikai Sárik-triólemez, amely stílusát tekintve igazán erôs fusion hatásokat mutató, túlnyomó részben szempontból is briliáns a lemez, de azért a mono- szinkronban van a kilencvenes években kialakult akusztikus jazz. Várjunk csak… végre valamibe tónia egy leheletnyit kísért itt-ott. Melhdau virtuo- kortárs zongorás trióhangzással, bár még a swing- bele lehet kötni: ez a zene a korai Hiromi-felvé te- zitásánál már csak kifejezôereje nagyobb, és a szo- korszak „Ide nekem az oroszlánt is!” típusú alap- lekhez képest sokkal kevésbé merész, nincs benne kásos „vegyes” repertoár, latin, pop, standard stb. állása is benne van. Az öt csillag a szellemes, fo- annyi kísérletezô kedv, és nem mutat olyan válto- megóvja az érdektelenségtôl. Ha az ember el tud gyasztható, de komolyan átgondolt, koherens és zatos színeket. Ugyanezek a számok bármelyik mélyülni csodás posztromantikus ábrándjaiban, karakteres átdolgozásokért jár, melyeknek igen jól korábbi lemezen is ott lehetnének, csak azokon mint a Baby Plays Around vagy a Time Has Told sikerült a kivitelezése is. A nagy vegyes saláta tö- lennének mellettük olyanok is, amelyek más kon- Me nagyívû opusai, akkor rabul ejt. Emblematikus kéletesen „mûködik” CD-n, ahogy a Müpa kister- textusba helyeznék ôket. Nyilván emögött marke- stílusát megtartva a latinokban és a gyors standar- mében is hatalmas ováció fogadta a lemezbemu- ting megfontolások is húzódhatnak, amitôl persze dekben is a világszínvonal felsô sávját képviseli. tatót. Zipernovszky Kornél a zene nem lesz rosszabb. Huszár Endre Zipernovszky Kornél

Szerzôi kiadás Telarc – Karsay és Társa Nonesuch – Magneoton Katalógusszám nélkül TEL-33814-02 532029

2012–2013. TÉL GRAMOFON 59 JAZZ HANGLEMEZ

CHRISTIAN SCOTT: NÉMETH FERENC: QUEST: CHRISTIAN ATUNDE ADJUAH TRIUMPH CIRCULAR DREAMING

„Ne a múlt, hanem a jövô alapján ítéljenek meg” A Triumph Német Ferenc gyôzelmének kézzelfog- Az 1981-ben alakult kvartett hosszú szünetek és – fogalmazza meg esztétikai alapvetését a dupla ható bizonyítéka. Gyôzelemnek, amelyben a zalai személyi változások után ma is annak a zenei CD fülszövegében a fi atal New Orleans-i trombi- származású fi atalember hosszú évek kitartó mun- örökségnek a folytatója, amely a mûfaj történeté- tás, aki korlátozónak érzi a „jazz” szó használatát, kájával a legkeresettebb dobosok egyikévé vált a nek legkiemelkedôbb képviselôihez köthetô. A ha azt nem leírásként, hanem meghatározásként jazz központjában, New Yorkban. Mi sem bizonyít- címlapon deklarálják is, hogy ezúttal Miles Davis- értelmezik, azonosítva a swinges lüktetéssel és a ja ezt a gyôzelmet jobban, mint zenésztársainak nek a hatvanas évekbeli muzsikáját idézik fel. Ek- bebop frazirozással. Scott mégis egyszerre nyújtja személye, akik egytôl egyik vezetô jazz-zenészek. koriban Wayne Shorter szerepelt minden idôk leg- ki kezét a jövô, illetve a múlt felé: miközben azo- Lionel Loueke elmaradhatatlan társa. Nem csak nagyobb kvintettjében, és a repertoárra került leg- nosságát a Mardi Gras indiánoktól egészen Afri- Loueke saját triójában, de a közösen vezetett sikerültebb darabokat is ô jegyezte. Nem véletlen káig visszanyúlóan határozza meg (két település Gilfema zenekarban is együtt játszanak több mint hát, hogy ezen az albumon is a számok kétharma- nevének felvételével), zenei irányultságában – tíz éve. Szemben az említett hármasfogatokkal da az ô – idôközben jazzstandarddé nemesedett amit ô a jazz bôvítésének nevez – újra igyekszik ezen az albumon rendhagyó módon nem szerepel – szerzeménye (Footprints, Prince of Darkness, értelmezni improvizáció és harmonizáció, szólista bôgô, nagy teret biztosítva ezzel a dobos, zene kar- Nefertiti), egyet Tony Williams (az akkori dobos) és kíséret viszonyát, a kérdezést fontosabbnak vezetô ritmikailag komplex megoldásainak és sza- írt, egyet-egyet pedig a Quest két frontembere tartva a válasznál. Ezek a szempontok már koráb- badságának. A bôgô hiányát jól pótolja Loueke Dave Liebman és Richie Beirach. A tenor- és szop- bi lemezén felmerültek, de teljes ideológiai vérte- gitár jának oktávval mélyíthetô két basszus húrja. A ránszaxofonos Liebman a Coltrane-iskola és a zettségükben ezen az albumon bontakoznak ki. A másik két szólista is a jazz élvonalához tartozik hatvanas évek avantgárdba hajló irányzatának el- 23 rövidebb-hosszabb kompozíció döntô többsé- Joshua Redman szaxofonos és Kenny Werner zon- kötelezett híve. Jóllehet Davis klasszikus kvintett- gét a zenekarvezetô jegyzi, partnerei együttesé- gorista személyében. Wernertôl egy gyönyörû szó- jét idézik trombitás nélkül, de Shorter hatása mel- nek tagjai (Matthew Stevens – gitár, Lawrence lót is hallhatunk azon zenei közjátékok egyikében, lett Trane szelleme is felsejlik, hiszen aligha van Fields – zongora, Kristopher Keith Funn – bôgô, amelyek segítségével egy szimfónia tételeihez ha- olyan nádfúvós, aki a klasszikus Coltrane-kvartett Jamire Williams – dob), tehát kiérlelt, csiszoltan sonlóan szerkesztve követik egymást az album da- tevékenységét megkerülhetné. Beirach kevésbé is- kivitelezett koncepcióval állunk szemben. Mintha rabjai. A kompozíciókat kivétel nélkül Németh Fe- mert, de annál kiválóbb zongorista, akinél pedig a a mindenséget akarná megragadni, sokféle zenei renc írta. Nem csak építkezésében idézi a klasszikus két említett combo pianistái (Hancock, illetve elem és kulturális hatás összegzôdik ebben a nagy zenét a lemez, de abban is, hogy a négyfôs alapze- Tyner) kísértenek. A bôgôs Ron McClure és a do- ívû zenében. Scott vibratómentes, drámai elô- nekar a témákban, sôt helyenként a hangszeres bos Billy Hart végigjátszotta a modern jazz fény- adásmódja békésebb pillanatokban (Miles Davist szólók alatt is kiegészül egy fafúvós szekcióval. A korát, könnyebb lenne azt felsorolni, hogy kivel idézô) szordínós lírai vallomássá szelídül, nem fúvós hangszerelést Nicolas Sorin zeneszer zô jegy- nem játszottak. Itt persze ôk is átengedik magukat hagyva kétséget kiemelkedô hangszeres ké pes sé- zi, aki többek között a mexikói szimfonikusokkal és a két korabeli csúcsformáció hatásának. gérôl. Legalább ennyire izgalmas a trombita jazzes a Henry Mancini Orchestrával is dolgozott már. A A lemezen elhangzó muzsika a mûfaj talán leg- kiejtése és a repetitív eszközökkel is élô, olykor az Triumph ízig-vérig New York-i zene, azzal együtt is, életképesebb irányzatához sorolható: hard-bop – európai romantikus hagyománnyal rokonítható, a hogy a záró téma a Látjátok testvérek kezdetû val- a legkorszerûbb kivitelezésben. Félelmetes hang- szabályos ritmus helyébe interaktív pulzálást állító lásos magyar ének átértelmezése. Bár a CD a hazai szertudás, vérbeli improvizációk, szabad, spontán zenekari kíséret viszonya. Stílusteremtô vállalko- terjesztôi hálózaton keresztül nem kapható, a hu- játék. A stúdió steril körülményei ellenére is zás? Egy bizonyos: minden perce érdemes a fi gye- szonegyedik század internetes világában könnyen koncertszerû, élô atmoszféra, kimagasló teljesít- lemre. Turi Gábor beszerezhetô. Párniczky András mény. Márton Attila

Concord – Universal Dreamers Collective Records Enja – Varga 08880723332379 DCR1002 ENJ-9594 2

60 GRAMOFON 2012–2013. TÉL JAZZ

LISA WAHLANDT: AL JARREAU AND THE METROPOLE WOWOWONDER ORKEST: LIVE

A manapság divatos nôi jazzénekesek cool hang- Al Jarreau még mindig elképesztôen jól muzsikál, minôségével próbál hódítani Lisa Wahlandt, és s még mindig az egyik legsokoldalúbb és legizgal- azért sikerül neki, mert nem próbálja túlzottan. Ter- masabb férfi jazzénekes közel s távol a láthatáron. mészetesebb és némileg egyszerûbb jelenség is, Úgy tûnik, a mûvész sziporkázó stílusa hetvenkét mint a legtöbb mai díva. Norah Jonesnál jazzesebb, éves korára sem kopott meg szemernyit sem, Al Diana Krallnál játékosabb és magasabb hang fek- ugyanaz az elbûvölôen bolondozó fi gura, aki ké- vésû, Patricia Barberhez képest kevésbé intellektuá- pes minden elôadását frissességgel megtölteni. lis. Bajor származású, de korábban több bossa no- Ebbôl a friss energiából kapunk jókora dózist a va-albumot is megjelentetett, ami azért ma már világhírû Metropole Orkesttel közösen készített nem kirívó eset. A Wowowonder, sorrendben a Live címû új albumán, mely tavaly áprilisi koncert- nyolcadik lemeze, rajta Wahlandt többféle arcát is jük felvéte lét örökíti meg. megmutatja. A felütésben saját szerzemények A produkció tizenegy darabot köt csokorba Jarreau köve tik egymást, aztán végiglépkedünk mindazo- daloskönyvébôl. A válogatás, a hangzás és a kon az elôadókon, akik nagy hatással voltak rá évti- hangszerelés Vince Mendoza kiváló munkáját di- zedeken át. Átáramoltatja lényén Rihannát, Paul csérik. Neki és zenekarának köszönhetôen egé- Youngot, Bob Dylant, Paul Simont és a Lennon– szen új, contemporary élményt adnak a régi szer- McCartney párost, de nem minden esetben érzem zemények, köztük olyanok, mint a gazdag vonós- indokoltnak a számválasztást vagy a megközelítést. szekcióval életre keltett We’re In This Love A Love of the Common People eleve nem rejt olyan Together vagy a nôi kórussal díszített, lírai After lehetôségeket, amelyeket érdemes tovább kiaknáz- All. Felcsendülnek olyan örökzöldek is, mint a ni egy jazzénekesnônek, a Norwegian Wood ezzel Mid night Sun csöndes balladája vagy a Spain iz- szemben hálás alapanyag. Wahlandttal kapcsolat- galmas dinamikájú, teljesen „jazzy” elôadása és ban is elgondolkodtató, amit lapunk szerzôje, Pallai az I’m Beginning to See the Light vérbô, rézfúvó- Péter többször megfogalmazott, nevezetesen hogy sokkal és lelkes fokozásokkal teli átértelmezése. A korunk pályakezdô énekesein és énekesnôin olyan lemez elképesztôen jól szól. Mendoza vezényleté- teher a szakma által megfogalmazott vagy sugallt vel az összesen ötvenhárom tagú, big bandet és komponálási kényszer, amely megbéklyózza ôket. szimfonikus zenekart egyesítô orkeszter bravúro- Wahlandt egyetlen korábbi albumán sem szerepelt san játszik, Jarreau pedig lubickol a kíséretükben. annyi saját darab, mint e legfrissebben, tehát nála is Játékos, érzékeny, közvetlen, kedves. Az együttes az érési folyamat része volt kialakítani viszonyát a muzsikája nagyszerû szólókkal teljesedik ki, gitá- zeneszerzéshez. Jó, hogy hagyták. Ma ott tart, ron, szaxofonokon, trombitán, harsonán. A csapat hogy sokkal jobban állnak neki saját számai. Walter és az énekes minden rezdüléssel egymásra hango- Lang letisztult zongorajátéka fi noman kacskarin- lódnak. A csúcs a szédületes lendületû groove-val, gózza körül Lisa énekét, amelyhez Sven Faller bôgô- altszaxofon-szólóval és scattel sodró Scootcha- és Gerwin Eisenhauer dobjátéka is érzékenyen si- Booty. Swing, swing, swing… mul hozzá. Bércesi Barbara Laczkó Krisztián

Enja & Yellowbird Records – Varga Concord – Universal ENJ-9715 2 7233858

2012–2013. TÉL GRAMOFON 61 JAZZ HANGLEMEZ

nyelv fordulataival érvelnek a hétköz- lemez bôvelkedik a felejthetetlen pil- napok rutinja ellen, néhány kifejezése lanatokban. Petrucciani mesteri meghökkentôen profán, de jól ér tel- technikájú zongorista volt, talán kis- mez hetô üzenete van dalainak. Ze ne- sé konvencionális hanggal, de sokol- szerzôként próbára teszi a hallgatót: dalú kifejezôkészséggel megáldva. a lemez nem bôvelkedik megje gyez- Képes volt a leggyakrabban játszott BUDBUDAS hetô, netán énekelhetô dallamokban; ULRICH DRECHSLER TRIO: örökzöldeknek is új mondanivalót DDK Records olyan rendhagyó, disszonáns megol- BEYOND WORDS adni, és addig rejtett szépséget fel- SPAHDI-12-001 dásokkal és hangzatokkal él, amit Enja & Yellowbird Records – tárni bennük. Ettôl a nagyszerû csak a szakmabeliek képesek igazán Varga tehetségtôl sugárzik az albumon A tizenhárom tagú, különbözô zenei méltányolni. A hétköznapiság elôadói ENJ-9717 hallható minden egyes saját szerze- világokból érkezô muzsikusokból álló habitusára is jellemzô, középfekvésû mény és standard-átirat. Kristály- „nagyzenekar” egyfajta alternatív hangja mentes a drámaiságtól, biztos A hosszabb ideje Bécsben élô német tiszta minden egyes hang, amelyet jazz-formanyelvet használ, amely a intonációja gyakran lamentáló dekla- basszusklarinétos, Ulrich Drechsler a Petrucciani valaha játszott. Szívbôl mainstream jazz, a jazz-rock, illetve mációval párosul. A lemez erénye az közép-európai jazzszíntér leginno- jövô muzsika. LK a hip hop elemeit kombinálva éri el ének és a zenei kíséret összhangja, vatívabb mûvészei közé tartozik. Az hatását. A különös zenei élményt amit kitûnô szólók színesítenek. TG elmúlt években Schubert-dalokat szí nesítik a rapperek (Busa István, jazzkvartettre átdolgozó – ellent- Keszég László), akik, szintén szakítva mondásos megítélésû – lemezt és a fekete gettózenei hagyományokkal, bátran kísérletezô Thelonious Monk új és eredeti minôségekkel gazdagít- tribute-albumot egyaránt készített. ják ezt a száz százalékig mai zenei Ezúttal kamarazenei ihletettségû sa- vállalkozást. A Roland Kirk-témára írt ját kompozícióiból válogatott; Benny THE ULTIMATE DJANGO ironikus Grencsó-szöveget és a Fél ke- Omerzell zongorista, Lukas König REINHARDT gyelmû fáraó eszperente szürrealiz- THE TOMMY VIG dobos-ütôhangszeres és (két tétel- Blue Note – EMI musát egy Molière-részletre (Don ORCHESTRA FEAT. DAVID ben) Efrat Alony izraeli énekes 5099991562128 Juan), illetve egy Sziveri János-versre MURRAY: közremûködésével. A lazán, szvit sze- épülô szám követi, vagyis a Bud- WELCOME TO HUNGARY! rûen összefûzött rövid darabokból Az ember vitatkozhat minden „best budas elôadásaiban (elsôsorban kon- Szerzôi kiadás többnyire szomorúság és melankólia of” vagy „ultimate” típusú szelek ció certzenekarról van szó) a szöveg és a Katalógusszám nélkül érzôdik, a napkorong csak egy-egy létjogosultságával, de 54 Django zene egyenrangú. Kiváló minô sí té- pillanatra bújik elô a felhôk közül. Reinhardt-felvétellel igazából nem sükben az is szerepet játszik, hogy A félévszázadnyi amerikai szereplés Szép zenék ezek, és a mesterségbeli bukhat nagyot semmilyen lemez- nem egy bizonyos zenei tradíció kö- után hazatelepült vibrafonos-kom- tudással sincs gond, de a rácsodálko- kiadó. Megtaláljuk közöttük a vetôi, hanem merészen önálló, eklek- ponista hetvenen túl is hihetetlen zás, a felfedezés öröme ezúttal elma- reinhardti életmû számos kimagasló tikus stílusban játszó zenekar. aktivitással dolgozik. Jól mutatja rad. ReA alkotását, sôt néhány roppant ritka Máté J. György kettôs kötôdését legújabb albuma is, jazzcsemegét is. Épp ezért elke- amely tisztelgés szülôföldje és vá- serítô, hogy a legendás Blue Note lasztott hazája elôtt is. A repertoár azt a fáradságot sem vette magának, egyrészt nagy amerikai standardek hogy a különbözô felvételekhez parafrázisa (Sahara, Buddy and meg adja a fel állásokat. Így legfeljebb Solita stb.), másrészt pedig közis- a jazz történész fogja tudni, hogy a mert magyar mû- és népdalok feldol- Honeysuckle Rose és a Sweet Georgia gozása (Veled vagyok még gondo- THE ULTIMATE MICHEL Brown 1937-es változatán nem URBÁN ORSOLYA: latban, Csak egy kislány van a vilá- PETRUCCIANI Django, hanem Coleman Hawkins vi- MINDIG JÁTÉK gon stb.). Tommy a felvételre a hazai Blue Note – EMI szi a prímet Benny Carter hathatós Szerzôi kiadás élvonal olyan képviselôit mozgósí- 5099991560124 segítségével, hogy a Body and Soul Katalógusszám nélkül totta, mint Elek István, Schreck Fe- szájharmonikása maga a nagy Larry renc vagy Szalóky Béla, a lemez Egy egész életmû legjavából álló vá- Adler, vagy hogy külön bözô számo- Újabb magyar nyelvû lemez egy te- sztár vendége pedig a fekete amerikai logatással örvendeztet meg minket a kon még olyan, a harmincas évek- hetséges zeneszerzô/szövegíró/éne- tenoros David Murray. A különleges Blue Note „The Ultimate” sorozatá- ben Párizsba látogató amerikai kes mûhelyébôl. Kockázatos vállalko- zenei élmény mellett a korongot nak Michel Petrucciani muzsikáját nagyságok hallhatók, mint a harso- zás, mert míg a magyar az elsô szóta- kísérô füzet tartalma sem a megszo- bemutató darabja. A legendás nás Dickie Wells, a klarinétos got hangsúlyozza, az angol a másodi- kott, hiszen nemcsak az elhangzó jazzista pályájának magas ívét ez Barney Bigard vagy a trombitás Bill kat, így prozódiailag alkalmasabb a darabokról ad részletes információt, élet sajnos túl rövidre húzta, de a Coleman. Maga a zene, két-három jazzre jellemzô ritmikus éneklésre. de Tommynak a mûfajjal kapcsolatos mindössze 36 évesen félbehagyott ízlésﬁ camtól eltekintve, kiváló. Urbán Orsolya szövegei a hétköznapi sajátságos nézeteirôl is. MA életmû így is terjedelmes, a dupla- Pallai Péter

62 GRAMOFON 2012–2013. TÉL JAZZ

érzéki és hangulatos, ráadásul a trom- fusion világától, de legalább ilyen bitás-szárnykürtös Ron Blake, a sza- messze kalandozik Eliane Elias xofonos Rob Hardt és a harsonás sambás ízlésétôl. Amanda Brecker Francisco Torres személyében három inkább popos hangszerelésû 3-4 nagyon erôs szólista tölti meg jazz- perces dalokat ad elô szerelemrôl és tartalommal. A hangszerelésért az elválásról, de ezt se változatosan. TZUMO ÁRPÁD: utóbbi felelôs, de az nem olyan ötle- MACEO PARKER: Mintha a tizenkét dal egyetlen érzés PICTURES OF NOTES tes, mint Tito Puentéék vagy a nyolc- SOUL CLASSICS egy-egy változata volna. Ebbôl a ki- Szerzôi kiadás vanas évek Irakeréjének a hangzása Moosicus – Varga csit balladisztikus hangvételû, eny- Katalógusszám nélkül volt. A zongorista Andy Langhamnél M 1201-2 hén retró daltípusból legfeljebb is lehetett volna markánsabb zenészt egyet bír el egy jazzlemez, azt is A jazz története során a legkülönfé- találni. Ezzel együtt vannak nagy pil- A funk/jazz-szaxofonos sztár 2009- csak szigorú lemezkompozíció ese- lébb ihletforrásokhoz nyúltak szer- lanatok az albumon. Ezek közé sorol- ben díjat kapott a kölni WDR Big tén. Az elôadásnak itt hallható „egy- zôk és elôadók, de a huszonegyedik nám a Morning címû gyönyörû Band del készített Ray Charles-em- szólamúsága” monoton és érdekte- század eljöveteléig kellett várnunk, fôhajtást Clare Fischer emléke elôtt és léklemezéért. Az album az év egyik len. Lehetséges, hogy a Blossom hogy valakiben a Hubble ûrteleszkóp a lélekemelô, életteli zárószá mot, a szenzációja lett. Most elkészült a népszerû lemez lesz, de nem a jazz- által közvetített képek látványa indít- Son son charari-t. Jó start lehet a le- folytatás, melyen Maceo Parker egy- rajongók körében. MJGy son zenei asszociációkat. Ez történt mez a latin jazzel most is mer- kori munkaadója, James Brown, il- Oláh Tzumo Árpád zongoris tával, kedôknek. PP letve más soul nagyságok, Stevie akit az esztétikai motívumokon túl a Wonder, Aretha Franklin és Isaac teremtés misztériuma is megérintett Hayes számai szólalnak meg Parker az Orion csillagképet szemlélve. temperamentumos, proﬁ feldolgo- Tzumo nem elôször készített szóló- zásában. A jövôre hetvenéves mu- zongora-lemezt, s a számok többsé- zsikus ma is fergeteges tempót dik- ge most is improvizáció – való di ihle- tál, hibátlan funky groove-okkal BRIAN CULBERTSON: tettség érzôdik rajtuk, a kidolgozás dobja fel közönségét, mintha egyet- DREAMS pedig míves. A kompozíciók elmé- MIKE STERN: len napot sem öregedett volna a Verve – Universal lyültek. Az univerzum tágassága, ALL OVER THE PLACE Parliament-Funkadelic idôk óta. Tö- 0602537024223 végtelensége érthetô módon inspirál- Heads Up – Karsay és Társa kéletesen mûködik mögötte a nagy- ta ôt arra, hogy mû fajokon átlépve HUI-33186-02 zenekari háttér is, minden hangot, A Dreams a zongorista tizenharma- formálja meg gondolatait, érzéseit; ütemet és alterálást precízen kiszá- dik lemeze – az ô esetében, úgy nemcsak a jazz, de a kortárs klasszi- A nagyhírû gitáros tizenötödik albu- mítottak, de a kompakt tálalásban tûnik, ez nem szerencsés szám. Az kus zene eszközeit, megszólalási ma igazi meglepetés: egy jó értelem- nem jut hely a jazzben nélkülözhe- éppen mostanában negyvenedik módjait is alkalmazza. A modernség ben vett eklektikus projekt. Tizenegy tetlen kiszámíthatatlanságnak. Így születésnapját ünneplô Culbertson jegyében a lemez csak letölthetô vál- saját kompozíció, túlnyomórészt ez a zene: kiválóan középszerû. ötvenperces anyaga annyira jazz lite, tozatban hozzáférhetô. BB funkos, groove-os számok, mind- MJGy hogy szinte semmilyen nyomot nem egyik más-más formáció elôadásában hagy a hallgatóban. Ezért felelôssé a kvartettôl a szeptettig. Összesen 22 tehetô a végestelen végig hallható mûvész, az amerikai jazzelit képvi- szintetikus basszus és dobprogram- selôi, Stern régi barátai, köztük Randy alap, a teljességgel kiszámítható, Brecker, Kenny Garrett, Dave Hol- klisékbôl építkezô dallamok, a behí- land, Al Foster, az utánpótlásból pe- zelgô, simára vasalt énekhangok és dig Esperanza Spaulding és Richard az alig változó tempók – az elsô PONCHO SANCHEZ AND HIS Bona. Már önmagában a „sideman”- AMANDA BRECKER: négy szám egyforma lüktetésû. Nem LATIN JAZZ BAND: ek névsora garanciát jelenthet arra, BLOSSOM segít itt Eric Marienthal szaxofo- LIVE IN HOLLYWOOD hogy a zenei anyag az elsô perctôl az Emarcy – Universal nozása sem, aki sikeresen lényegte- Concord – Karsay és Társa utolsóig egyenletesen magas színvo- 00600406239709 lenedik az alap szövetbe. Pedig a CPI-34110-02 nalat képvisel. Stern sokféle irányzat- 2008-as Bringing Back The Funk ban jártas, hiszen pályája során épp- Hogy Amanda Brecker énekesnônek még kifejezetten izgalmas, stílusos A kongás és zenekarvezetô, Poncho úgy játszott a Blood, Sweat and Tears világhírû jazztrombitás az apja és vállal ko zása volt Culbertsonnak – Sanchez a latin jazz egyik még élô együttesben, mint Billy Cobhamnél szintén nagynevû énekes/zongoris- persze érdemes végignézni a köz re- óriása az Egyesült Államokban. No ha vagy Miles Davisnél. Változatos, ér- ta az anyja, csak annyiban érdekes, mûködôk listáját –, az ott hallható saját hôsének Mongo Santamariát te- dekes lemez, amelyen mind a fúziós, amennyiben ez plusz esélyt jelen- muzsikát aligha lehetett volna eladni kinti, de zenekarának hangzása in- mind pedig a konzervatívabb jazz hí- tett számára, hogy átütô erôvel rob- hotelek vagy áruházláncok háttérze- kább a néhai Tito Puentéére emlékez- vei megtalálják az ízlésüknek meg- banjon be a mûfaj életébe. Nem így néjeként, míg a Dreams kiváló efféle tet. Muzsikája mindvégig táncolható, felelô muzsikát. MA történt. A Blossom igen távol van a célokra. BB

2012–2013. TÉL GRAMOFON 63 „Baj, hogy a magyarok nem énekelnek” Fotó: Bencsik Gyula Idén ünnepli 15. születésnapját a Fonó Zenekar, amelynek tagjai népdal- és népzenegyûjtéssel, tudományos közreadással is intenzíven fog- lalkoznak. A hangszerismertetô koncerteket, népzenei táborokat is szervezô formáció folyamatosan keresi a különbözô zenei irányzatok közelítésének lehetôségeit; újabban a barokk ka- maramuzsikán keresztül vizsgálják a mû- és népzene egymásra hatását. Ezekrôl a témákról beszélgettünk az oroszországi fellépésrôl és gyûjtôútról hazatért Agócs Gergely zenekar- Agócs Gergely, vezetôvel. a Fonó Zenekar vezetôje Bencsik Gyula

Gramofon: Mindig énekelve, táncolva közlekedsz, mint most hogy énekeljenek. Sokszor nem is értik, hogy az ilyen né- a beszélgetésre jövet, vagy ez csak a hely szellemének szól? mán sétáló, kiöltözött sokadalmat az arra tévedô idegen (Az interjú a Hagyományok Házában készült – a szerk.) könnyen gyászmenetnek nézheti. Remélem, hogy én és a Agócs Gergely: A zene és a tánc maga az élet. Eredetileg kollégáim valamit tudunk javítani a tevékenységünkkel az ember természetes mûködésének egy olyan része volt, ezen a tragikus társadalmi helyzeten, amelybôl az éneklés mint a lélegzetvétel. Mindig énekelve, fütyörészve közleke- kiveszett. A kulturális értékek gazdagsága a globalizációs, dem, és ha valamiért nem játszhatok két-három napig homogenizációs folyamatok következtében gyérülni kez- hangszeren, jelentkeznek az „elvonási tünetek”. Erre így dett. Száz éve például minden magyar falunak saját, a szocializálódtam gyerekkoromban a nagyszüleimnél, akik többitôl eltérô dalkincse volt. Ha ma egyáltalán van egy hétéves koromig neveltek. Otthon a krumplipucolástól a falunak dalkincse, az nagyjából azonos a többiekével, hisz babfejtésig minden tevékenységet éneklés kísért. a dalokat egyre inkább vagy az iskolában, vagy a médiából tanulják, s mindkét forrás ezen a vonalon is úgymond egy- G.: Miért a népdalok, miért nem a rock and roll vagy a jazz? ségesített termékcsomagokat közvetít. Szerencsésebb or- A. G.: Nagyszüleim korosztályánál még természetes volt a szágokban és régiókban az állam nemcsak szlogenek szint- népdalok ismerete és szeretete. Amikor hétévesen elkerül- jén tesz a kulturális sokszínûség megôrzéséért. Nem vélet- tem Pozsonyba a szüleimhez, ott már jött a jazz, meg min- len, hogy a 40 éve indult magyar táncház-modell kivívta den más – például Bach, Gershwin, rádióból, lemezjátszóról. az UNESCO elismerését. Mi ezekbe az értékmentô folya- Pedig a zene eredeti állapotában nem arra való, hogy vala- matokba kapcsolódtunk be a Fonó Zenekarral. Népzenei ki szolgáltassa, más pedig fogyassza, hanem arra, hogy gyûjtômunkánkkal, publikálási vagy oktatási tevé keny- mindenki használja. Ki-ki a saját tehetsége, vérmérséklete ségünkel értünk is el eredményeket, de úgy érzem, hogy fo- szerint. Nagyapáink nem is olyan rég még nem azt kérdez- kozottabb állami támogatás mellett sokkal hatékonyabbak ték egymástól: te milyen zenét hallgatsz, hanem azt, hogy lehetnénk. mi a te nótád? Mi az, amit énekelsz vagyis aktívan használsz? G.: Nemrég érkeztél haza Oroszországból. G.: Tapasztalataid szerint mennyit tud a te munkád, kollégáid A. G.: Egy fesztiválra hívtak Udmurtföldre, ami Moszkva munkássága visszahozni mindabból az eleven zenei kultú- és az Ural között helyezkedik el. Az udmurtok a ﬁ nnugor rából, ami a nagyszüleid idejében még mindennapi gyakorlat nyelvcsaládhoz tartoznak; mordvinok, cseremiszek szom- volt? szédságában élnek ott, de a régióban türk népek, csuvasok, A. G.: Valójában nem az a baj a magyarokkal, hogy nem baskírok, tatárok is megtalálhatók. A helyiek rendeztek énekelnek magyar népdalt. Az a baj, hogy nem énekelnek. ott egy ﬁ nnugor népmûvészeti fesztivált, amelynek oldal- Néha szoktam magyarországi falusi lakodalmakban vô- vizén sikerült gyûjtômunkát is végeznem. félykedni. Sajnos egyre általánosabban tapasztalom, hogy úgy kell hergelni a templomból a lakodalomba vonulókat, G.: Hogyan zajlik ma egy gyûjtés?

64 GRAMOFON 2012–2013. TÉL INTERJÚ VILÁGZENE

A. G.: Nagyjából úgy, mint száz éve, csak modernebb esz- a szintetizátor. Feltéve persze, ha mûvészetrôl beszélünk. közökkel. Eleinte ismeretlenül kimegyünk a terepre, beté- A szórakoztatóiparban az egyedüli mérce az üzleti siker. rünk a kocsmába, a postára vagy a kisboltba, és keresünk a faluban idôsebb, víg kedélyû embereket, vagy megkér- G.: A különféle zenei irányzatok, mûfajok közötti párhuzamo- dezzük, ki a templomban az elôénekes. Szándékosan nem kat ti is keresitek. Gondolok a klasszikus vonószenére, az nótafát keresünk, mert az emberek fejében nagy a zavar: operára, a modern jazz irányzataira, amelyeket már közelítet- sokan nótafaként tartják számon azokat a helyi embere- tétek az általatok játszott népzenéhez. ket, akik betéve fújják a rádióból megismert magyarnóta- A. G.: Az egymás mellettiség harmóniáját képviseljük, ke- énekesek repertoárját, de mi nem rájuk vagyunk kíván- ressük a különbözô zenei irányzatok közelítésének a lehe- csiak. Ahhoz, hogy az ember fölismerje, valóban az adott tôségét. Ennek szellemében adtunk ki Szabadi Vilmossal, tájegységre jellemzô autentikus népdalt hall-e, elôbb beha- Gulyás Mártával közös Bartók-lemezt, ahol annyi volt a tóan meg kell ismerkednie a magyar népzenei gyûjtemények közelítés mûvelete, hogy a hegedûduók elé tettük azok törzsanyagával. Csak egy ilyen tudás birtokában lehet népzenei elôképeit, mégpedig abban a hangzásban, amely- megkülönböztetni a népzenét a népies mûzenétôl. Különb- ben ezzel a muzsikával Bartók a terepen is találkozhatott. séget kell tudni tenni a népdalok eltérô történeti rétegei Ugyanez történik a Vadbarokk címû lemezünkön is, ame- között is. A magyar népdalkincsnek van egy olyan rétege, lyen régizenész barátainkkal együtt is muzsikálunk. A le- amelyik általánosan elterjedt, és nemigen rendelkezik he- mez elején egy rövid Bach-témát játsszunk el kalotaszegiül, lyi változatokkal. Mi elsôsorban azokat a régebbi dallamtí- majd a végén kalotaszegi magyar népzene hallható a ba- pusokat keressük, amelyek az adott hely kulturális jellegét rokk kor hangszereivel kiegészítve. Elképzeltük, hogyan szépen ki tudják fejezni a zene nyelvén. Egyes vélekedések- szólhatott a vonószene akkor, amikor a késô barokk idején kel ellentétben bôven akad még gyûjtenivaló. beszûrôdött Magyarországra. Sok tanulmány született már arról, miként hatott a mûzenére, Bartók, Dvorˇák, Brahms, G.: Mennyire szabad hozzányúlni ezekhez az autentikus nép- Stravinsky, Chopin, Debussy munkásságára a népzene. zenei anyagokhoz? Milyen mértékben „világzenésíthetô” a Arról viszont kevés szó esik, hogyan hatott a népzene fo- gyûjtött kultúrkincs? lyamatainak alakulására a mûzene. Ezt szerettük volna be- A. G.: A közelmúltban jelent meg Vadbarokk címû leme- mutatni – már csak azért is, mert a barokkban kialakult zünk, amellyel megadjuk a válaszokat ezekre a kérdésekre. vonós kamaraegyüttes folklorizált változatával, azaz népi Mi úgy gondoljuk, hogy a mûfajok létrejötte nem véletlen. vonós formációkkal az egész világon csak itt, a Kárpát- A mûfajokat olyan roppant társadalmi erôk csiszolták a medencében találkozhatunk. Például kevesen tudják, maguk formájára, amelyekhez egy-egy embernek a kísérle- hogy az összes erdélyi magyar falu cigány és paraszt muzsi- tezései nem képesek fölérni. Ide sorolom azokat a különféle kusai pontosan úgy tartják a hegedût, ahogy azt annak fuzionális próbálkozásokat, amelyek ma a zenei életet jel- idején Leopold Mozart a Geigenschulében elôírta. lemzik. Én úgy gondolom, hogy ha össze-vissza keverjük csodás zenei palettánk színeit, végül egy nagy szürke masz- G.: Hogyan alakul a közeljövôtök? szát kapunk. Úgy vélem, a fuzionális és crossover kísérletek A. G.: A tél jórészt Vadbarokk címû albumunk anyagának ebbe az irányba mutatnak. Rossz iránynak érzem, amikor minél szélesebb körû bemutatásával telik. Terveink szerint azt hallom: „ezt a népdalt olyan izgalmasan megfûszerezték külföldön (Németország, Franciaország), helyi régizenei jazzes ritmusokkal, és milyen meghökkentô benne az a együttesekkel közösen is szeretnénk bemutatni a repertoárt. marimba…” Ahogy nem játsszuk Bach Karácsonyi orató- riumát citerákkal vagy szaxofonnal, szerintem ugyanúgy nem illeszkedik a magyar népzenéhez a basszusgitár vagy A Fonó Zenekar honlapja: www.fonozenekar.hu Forrás: www.fonozenekar.hu Forrás:

A Fonó Zenekar új, Vadbarokk címû lemezén egy rövid Bach-témát is eljátszik „kalotaszegiül” VILÁGZENE HANGLEMEZ

MUZSIKÁS: DSUPIN PÁL – CSERGÔ-HERCZEG LÁSZLÓ: ZAGYVA BANDA: REPÜLJ, MADÁR, R EPÜLJ ARANY JÁNOS DALOSKÖNYVE TALPALÁVALÓ I–II.

Bár a Muzsikás jó ideje nem játszik már sem ifjabb Van nekünk Arany Jánosunk, aki a magyar költészet Ádám Jenônek volt egy rádióelôadás-sorozata a Csoóri Sándorral, sem Sebestyén Mártával, sôt az alfája és ómegája. Makkai Sándortól Szerb Antalon hetvenes években, amelynek egyik epizódja a ellentétek hosszú távon is kibékíthetetlennek bi- át Vatai Lászlóig mindenki „megmondhatja”, hogy Szürke köpeny címet viselte. Ez tulajdonképpen az zonyulnak, ezúttal egy olyan dupla nosztalgiale- csak a leghamarabb eszembe ötlôket említsem. elsô világháborús katonadalok, a néhol nyilváno- mezzel álltak elô, amelyen leginkább e két kiváló Zsenialitásához a népköltészet iránti érdeklôdés is san is lenézett és leszólt új stílusú dalok apo- egykori mûvészük adja a legendás számok gerin- hozzátartozott, de persze nem csak a kor divatja teózisa. Ádám Jenô elmagyarázza, milyen sokat cét. Mert azért azt senki sem tagadhatja, hogy a miatt. Ennek zenei lenyomata ez a CD, amelyet jelent, hogy az akkori generációnak volt utoljára Muzsikás többek között attól vált olyan újszerûvé Dsupin Pál és Csergô-Herczeg László készített. valóságos kapcsolata a megénekelt közösséggel, és népszerûvé, hogy ifjabb Csoóri Sándor olyan Szép küllemû, nem hivalkodó tok korrekt szöveggel szituációkkal, az a generáció még közvetlen muní- természetességgel alakította autentikus hangzású és szép kísérôfüzettel (illusztrációk: Dsupin Luca). cióként hozta (azaz vitte) magával a hagyományt. „világzenévé” a számokat, hogy azok mindenféle A 18 track zenei anyagában is sokféle, de behatá- A huszonegyedik században a (most már világvé- zenei ízlésen nevelkedett hallgatót szíven találtak, rolt: a valószínûsíthetô eredeti megszólaltatástól dett) táncházmozgalom és a hozzá kapcsolódó és hogy az tette ôket halhatatlanná, hogy Sebes- nem távolodik el. Így természetesen zömében éne- zenei kiadványok lehetnének azok, amik egy mai tyén Márta adta hozzájuk nem mindennapi ének- ket hallunk, ami kiegészül a furulya, duda, tárogató, Ádám Jenôt megihlethetnének. A számtalan hangját. Persze nem vitatom el az úttörô munka a citera, sôt a gitár és a fuvola kíséretével. A témák amatôr, hivatásos, ifjúsági, „szenior” és minden verejtékét, és azt sem vonom kétségbe, hogy a a gyerekdaloktól (esôhívogató, gólyaröptetô) a bal- valamirevaló településen önállóan mûködô tánc- Muzsikás a két szakítás óta is alkot, mégis az iga- ladáig (Barna Péter) ívelnek, van mulatós (Le az ut- csoport bizony zenét igényel a próbákhoz, a fellé- zi legendás számok ezek, amelyeken még együtt cán, le, le, le), de nem hiányzik a csúfoló sem (Hun- pésekhez. De nem feltétlenül kell (lehet) minden volt a régi csapat. A hetvenes-nyolcvanas évek, a cut német). A legjobb mondat kétségtelenül a „bor- alkalomra zenekart hívni, ha segíthet a technika... táncházas ôskorszak. A „Hidegen fújnak a sze- ba van a ked’mag vetve”, de van néhány szövegte- Ez a kiadvány pompás szolgálatot tesz a próbák lek…”, a „Repülj, madár, repülj…”, az „Istenem, is- len, csak hangszeres dallam is. során: nagyon szépen eljátszott, igényes váloga- tenem…”, és még sorolhatnánk. Ezek alapozták Sajnos sok pontatlanság, hamis intonáció csúszik tás. Az alcímben foglaltaknak tökéletesen megfe- meg azt a hírnevet, amelybôl most már könnyen az elôadásba (a fuvola minden megszólalása ma- lelve (Népzene táncoktatáshoz) férﬁ és nôi éneket, megél az együttes, hiszen világszerte a magyar gas, pedig azt igen egyszerû lett volna korrigálni), szólisztikus hangszeres szakaszokat váltogat, iga- népzenével azonosítják a nevét. A Repülj, madár, vagy a Barna Péter történetében (bár a hangulat ki- zi táncos tempóban és megfelelô hosszúságban. repülj címet viselô albumuk igazi best of CD, amely- válóan el van kapva) az egyetlen hangra épülô kí- Erényei mellett olyan apró hibák bukkannak csak nek két korongján összesen huszonhat nótát talá- séret miatt a sorok zárása nagyon rosszul hangzik, fel, hogy a nem szakmabéli hallgató azokat észre lunk. Leginkább külföldi terjesztésre szánhatták, mert nem a tiszta kvint szólal meg. Talán a sokfé- sem veszi. A legfeltûnôbb talán az ének szólam ugyanis csak az együttes történetének rövid össze- leség megy az elôadás precízségének a kárára, ta- helyenkénti oktávtörése, amit szerencsésebb lett foglalója kapott helyet a kizárólag angol nyelvû lán a rosszul értelmezett egyszerûség… Minden- volna hangnemválasztással kiküszöbölni, a he ge dû kísérôlapon, amely rendkívül egysze rû módon tag- esetre a ﬁ gyelmünk Arany János felé fordul a válo- és olykor a klarinét lehetett volna pregnánsabb, pre- lalja azt, amit a hetvenes évek Magyarországáról gatás segítségével, és akiben felébred a kíváncsiság cízebb. Néhol jól jött volna egy kis fokozás a tem- tudni illik. Best of CD-t nehéz értékelni, a váloga- vagy a nosztalgia az egykor esetleg olvasott költe- póban, de semmiképp nem a tempó visszaesése… tást tematikusabbra is vehették volna, és jót tett mények iránt, hát csak-csak leveszi a polcról a Bízunk benne, hogy a szimpatikus Zagyva Banda volna az is, ha legalább egy-két szám a jelent kép- könyvet! Ez pedig mindenképpen nyereség. mind tökéletesebb felvételekkel rukkol elô, akár e viseli az albumon. Kiss Eszter Veronika Pödör Eszter sorozat folytatásaként is. Pödör Eszter

Nascente Szerzôi kiadás Saramis Bt. NSCD031 DP3 5999540528530, 5999540528547

66 GRAMOFON 2012–2013. TÉL VILÁGZENE

KOR-ZÁR: ANTONIO YASMIN LEVY: BÚCSÚ ZAMBUJO: LIBERTAD A HOLNAPÉRT QUINTO

Nyilván nem csak én hallom túl populárisnak a Kor- A portugál énekes már kamaszként helyi fado-ver- A közép-európai zsidó hagyománynak köszön- zár együttes dalait, és találom úgy, hogy versmeg- senyt nyert. Az országos elismertséget egy fado hetôen a jiddis nyelvrôl és kultúráról lehetnek bi- zenésítéseiben nagyítóval kell keresni bármiféle témájú musicalszerep hozta el neki. Világszerte sike- zonyos ismereteink – még ha sokszor hézagosak népzenei hatást. Utóbbi persze korántsem kö- res lemezei sorában ez az ötödik (quinto). A laikus és pontatlanok is. A középkori Spanyolországból vetelmény, inkább csak megszokás, és bár nyitott közönség számára a legszembetûnôbb, hogy – a kiûzött – késôbb Észak-Afrikában, Törökország- vagyok egy alternatív popzenei József Attila-meg- fado szépségideálja szerint – a férﬁ énekes is érzel- ban, illetve a Közel-Keleten letelepedett – zsidók közelítésre, de a Sebô- és a Hobo-változat erôs ha- mes, sôt érzelgôs módon jeleníti meg a dalok mon- nyelve, a spanyolra emlékeztetô, de sajátos szí- tása miatt a Tiszta szívvel újraformálásához még danivalóját. Zambujo legnagyobb erénye, hogy hû nezetû ladino azonban teljesen feledésbe merült. annak is bátorság kell, aki biztos lábakon áll a pá- marad a tradícióhoz, de van egyéni hangja. A zenét E nyelvet és a hozzá kapcsolódó dallamkincset lyán. A Kor-zár Tiszta szívvel feldolgozása emellett akusztikus hangszereken adják elô, jellemzôen pen- eleveníti fel Yasmin Levy izraeli énekesnô, akinek a még erôtlen is. Általában is elmondható ez a getôsökön. A hathúros klasszikus gitár (spanyol gitár, Libertad már a hatodik szólólemeze. A szolid ka- lemezrôl: sok az ismert dallamfordulat, elôre hallha- violao) mellett az elbûvölô hangú, lantszerû por- mara-jazzkísérettel (bôgô, gitár, percussion) meg- tóak a mûfaj bevett harmóniamenetei, a vokál se tugál gitár és a kis négyhúros cavaquinho (ukulele) szólaló dalokban könnyen felismerhetôk a spanyol nem egyéni, se nem érdekes. A probléma talán az, kap helyet. A basszust portugál basszusgitár vagy ﬂ amenco, a portugál fado, a tradicionális argentin hogy manapság már olyan sok a próbálkozás, hogy bôgô játssza. Egyéni szín a klarinét és a basszus- tangó, sôt a török népzene motívumai is. Kiválóan nem is érdemes lemezzel kísérletezni akkor, ha nem klarinét gyakori szerepeltetése. Bár ez a zene sikerült az a duett (Olvidate de Mi), amelyben tud az együttes azon olyan különlegességet felmu- „ráérôs” és melankolikus, az ötvenpercnyi album Levy társa a neves mallorcai énekes, Concha tatni, ami kiemeli ôket a szürke tömegbôl. KEV egyetlen másodperce alatt sem unatkozunk. PE Buika. ReA

Kor-zár polgári társulás World Village – Karsay és Társa World Village – Karsay és Társa ZG 1772-002-2 WVF479069 450023

Megjelent a Djabe új stúdió albuma!

A CD

digipak papír csomagolású, bonus videó és audió tartalommal.

Side A 1. Down and Up 55:42 2. Take a Deep BreathB 5:18 3. Awakening City 6:42 A 2 LP 180g Heavy Vinyl 4. No Chance For Dance 5:08 TTotalotalal 22:5022:52:50 audiﬁ l nyomás. 20 perctartalmaz! extrát

© 2012 GramyG Records Unauthorized coccopying,pying,ying, hiring, lending and broadcasting ofo thiss recrecordrec prohibited. DVD audio GR-100-1 MLP Stereo és 5.1 valamint DTS Stereo és 5.1 vokkal, videó és audió hangsá extrákkal.

Sztárvendégek: Steve Hackett - ének, gitár John Nugent - szaxofon Down And Up Malik Mansurov - tar Rendelés: www.djabe.hu CD, 2 LP, DVD AUDIO

2012–2013. TÉL GRAMOFON 67 Gramofon167x118.indd 1 11/12/12 10:20 AM VILÁGZENE HANGLEMEZ

MAKÁM: PALYA BEA: BEBEL GILBERTO: ROBINZON KRUZO EZEREGY SZEFÁRD ÉJSZAKA ALL IN ONE

A Makám három évtizedes története összefonódik Palya Bea újabb projektben Dés András és Bolya A brazil-amerikai énekesnô, Bebel Gilberto aligha- a zeneszerzô-zenekarvezetô, Krulik Zoltán nevé- Mátyás az énekesnô partnere. A korong tizennégy nem gyerekkora óta küzd családi örökségének gyö- vel és életmûvével. Ez a megállapítás nem kisebbíti számot tartalmaz, amelyek kivétel nélkül mind nyörû, de bizonyára nyomasztó terhével. A riói a nyolcvanas évekbeli indulás óta vele együttmû- különbözô helyszíneken rögzített koncertfelvéte- bossa novát világhírnévre vezetô João Gilberto és ködô énekesek és hangszeres muzsikusok érde- lek. Mielôtt ettôl bárkinek elôítéletei támadnának, a nagyszerû énekesnô, Miúcha gyermekeként szü- meit, de tény: a Makám ma már teljes joggal le kell szögeznünk, hogy a korszerû hangtechnika letett New Yorkban, s úgy érzem, sohasem tudta nevezhetô Krulik egyszemélyes zenei vállalkozá- már képes akár teljesen eltüntetni az élô és stúdió- eldönteni, hogy a populáris (de autentikus) brazil sának. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a felvételek közti különbségeket, illetve az elônyöket muzsika vagy a keleti parti show business világá- Robinzon Kruzo voltaképpen szólólemez: nagyon kidomborítani – ez a lemez is ékes bizonyítéka en- ban érzi-e igazán otthon magát. Tizenegy éves személyes hangú, vallomásszerû dalfüzér, amelynek. Az ezeregy éjszakás címválasztás kommersz volt, amikor édesanyjának szólómezén Antonio nek címe sem más, mint szellemes játék Krulik ne- produkciót vetít elôre – szerencsére nem ilyet ka- Carlos Jobimmal muzsikálhatott együtt, két évvel vének elsô szótagjaival. Ami viszont meglepô: a punk. Az egyórányi zene vezérelve a rituálé, a rítu- késôbb pedig Miúcha és Stan Getz oldalán tûnt fel zenei matéria egyáltalán nem illeszthetô be az eddi- sok bemutatása. A dalok moll jellegûek, (a cigány- a Carnegie Hall színpadán. 1986 óta tartó szóló- gi Makám-albumok folyamatába. Ezek a dalok sem skála a keleties hatást erôsíti), tipikus, balkáni, karrierjében a szülôi hagyományok tisztelete a a zenekar elsô, instrumentális korszakának stílusje- aszimmetrikus lüktetésûek. A mûsor építkezése bossa nova megújítására tett (váltakozó sikerû) kí- gyeivel, sem az 1999-es Skanzen óta tartó vokális lehetne átgondoltabb, hisz csak a hatodik szám sérletekkel, a hitelességre törekvô, etnikus gyökerû periódus sajátosságaival nem mutatnak rokonsá- gyors dal, addig csak lassú hömpölygést hallunk, közelítés pedig kommersz popzenével keveredik. got. Ha zenei elôzményeket keresünk, akkor sokkal ami esetleg unalmas lehet. De aztán eljön a lemez Ilyen ellentmondásosnak érzem az All in One inkább a hetvenes-nyolcvanas évek hazai prog- gerincét képezô szefárd lakodalmas: öt számból címû albumot is, amelynek létrehozásában több resszív rockzenéjében, under ground áramlataiban álló blokk, ami egy szefárd lakodalom rendkívül neves producer, köztük az Amy Winehouse-t fel- és dalköltészetében kell kutatnunk – egy kritikus gazdag rítusvilágát idézi meg. Ezek tradicionális futtató Mark Ronson is közremûködött. A lemez- kollégám (jogosan) név szerint is említi írásában a dalok stílushû, ugyanakkor élvezetes feldolgozá- nek van egy nagyon tradicionális, érzelemgazdag, Kex együttest, az Európa Kiadót és Cseh Tamást. sai. Ritmikus, sôt táncolható kavalkád, vaskos szerelmes, brazil vonulata, amivel voltaképp csak az Ebbôl az is következik, hogy a Robinzon Kruzo ti- népi humorral: Asszonymulatság vagy az anyó- a probléma, hogy semmi eredeti vonás nem fedez- zenöt dalában felér té ke lôd nek a szövegek. Az em- sokról szóló dal. A szövegek a szefárdok kevert hetô fel benne. Ehhez csatlakoznak az átdolgozá- lített személyes hang nemcsak önéletrajzi ihletett- nyelvén, a ladinón és (kisebb részben) magyar sok, amelyek közül édesapjának egykori slágere, a ségre és családi vonatkozásokra utal, hanem arra nyelven hangzanak el. Ez a kultúra széles körben Bim Bom (Jobim unokája, Daniel közremû kö dé- is, hogy minduntalan felbukkannak a 20. századi egyelôre ismeretlen – az egzotikus jelzôt kerül- sével) remekül sikerült; a Chica Chica Boom Chic magyar történelem (túlnyomórészt tragikus) kép- ném. Hangulatukban a hallgató egyszerre asszoci- (Didi Gutman új verziójában) kellemesen hallgat- kockái. A lemez „ének mondó” karakteréhez izgal- ál a balkáni, kis-ázsiai népzenére (bolgár, török, ható. A The Real Thing (eredeti verzió: Stevie mas dallam- és harmóniavilág, ízléses hangszere- szír) és a reneszánsz udvari zenére. A népzenék Wonder) monoton chill out-zenévé transzformá- lések társulnak. Krulik ﬁ atal zenésztársai – Hornai után viszont újra saját számok következnek, ame- lása azonban sikertelen vállalkozás; Bob Marley Zóra (vokál), Eredics Dávid (szaxofon), Zámbó Ta- lyek eredetiségben, kiforrottságban nem kelnek klasszikusát (Sun is Shining) pedig elcsúfítják a más (gitár), Boros Attila (basszusgitár), Badics versenyre az elôbbiekkel. A mûvészek külön-külön kommersz számítógépes effektek, amelyek telje- Márk (dob) – is mindvégig nagyszerû teljesít- és együtt is nagyon magas szinten muzsikálnak. sen háttérbe szorítják az eredeti dallamvilágot, rit- ményt nyújtanak. Retkes Attila Pödör Eszter musképleteket. Retkes Attila

Z Paraván Sony Music Verve – Universal Katalógusszám nélkül 88725450492 0602527166902

68 GRAMOFON 2012–2013. TÉL TANULMÁNY GRAMOFON-HANG Analóg vagy digitális? Tizenegyedik rész: a digitális adatredukció Elôzô írásunkban bemutattuk, hogy a digitális technika megjelenése milyen változásokat hozott a hangstúdiókban. A következôkben a hangátviteli lánc kezdôpontjáról átugrunk a végpontra, s megvizsgáljuk, ennek nyomán milyen változások következtek be a hallgatónál. Ám ami e kettô között van, az sem lényegtelen, hiszen a hallgatóhoz többnyire nem pontosan abban a minôségben jut el a mûsor, ahogyan azt a stúdióban a hangmérnök készítette. Részben technikai, részben gaz- daságossági okokból az eredeti adatok egy része nem kerül továbbításra, vagyis az adatokat „elôre megfontolt szándékkal” redukálják, tömörítik. Ujházy László

A bevezetôben használt, kissé bírósági szóhasználat persze Ugyancsak érdekes az a kapcsolat, amely a hangok hosszú- nem valamiféle bûntényre utal a szép hangzás ellen, hiszen sága és hangossága között áll fenn, ugyanis a rövidebb az adatredukció kedvezô esetben a hallgató élményét nem, (staccato) hangokat halkabbnak ítéljük, mint az azonos de- vagy csak igen kis mértékben befolyásolja; ha pedig alkal- cibelértékkel megszólaló kitartott hangokat. Olyan hang- mazásától eltekintenénk, akkor pl. egyes sokcsatornás ki- szereknél, amelyeknél a dinamikaszint megváltoztatása nem adványok mûsoridejét nagymértékben csökkenteni kellene. lehetséges a hangmagasság nem kívánatos megváltozása A digitális technika fejlôdése szinte a kezdetektôl együtt nélkül – mint például a blockfl öte – a crescendo érzete csak járt az egyre fi nomabb, kíméletesebb adatredukciós eljárá- az egyre hosszabban megszólaltatott hangokkal lehetséges. sok kifejlesztésével. Ezek között különösen hatásos, amely S hogy a rövid hangok mennyivel csökkentik hangosságér- pszichoakusztikai vizsgálatok eredményein alapul, s egyben zetünket, arra csodaszép zenei példa a Rigolettónak az a je- annyira ötletes és közérthetô, hogy megérdemli alapelvé- lenete, amelyben az udvaroncok a sötétben lopakodva elra- nek bemutatását. Mindezt azzal a nem titkolt szándékkal is bolják Gildát. Pedig hol volt még akkor a pszichoakusztika! tesszük, hogy röviden a pszichoakusztika rejtelmeibe is be- További példaként azt is érdemes megemlítenünk, hogy tekintsünk, mert amint majd láthatjuk, e tudományágnak még ma sem egységes a tudomány álláspontja azt a kérdést a mindennapi hangfelvétel-hallgatással is nagyon szoros a illetôen, hogy minimum milyen hosszan kell egy hangnak kapcsolata. megszólalnia ahhoz, hogy tudatunkban egyáltalán érzé- keljük annak hangmagasságát. A nagyon pesszimista adatok 0,1 szekundumot jelölnek meg, amibôl az következne, Gondolatok a pszichoakusztikáról hogy ha egy elôadó másodpercenként 10 hangnál többet szólaltat meg, akkor azok hangmagasságát külön-külön A pszichoakusztika részben szubjektív, részben pedig ob- nem érzékeljük, csupán a dallammozgás irányát, mint pl. jektív tudományterület, hiszen egyfelôl az emberi érzéke- egy zongora- vagy hárfa-glissando esetében. Zenész tanít- lés, másfelôl a méréstechnikával alaposan megtámasztott ványaimnak minden évben lejátszom egy lemezt, amelyen akusztika birodalmaiban vizsgálódik. E kettô akkor kap- egy barokk cselló egy igen gyors futamot játszik, s ezt eddig csolódik egybe, amikor pl. azt tanulmányozzuk, hogy az még egyiküknek sem sikerült lekottáznia. objektíven mérhetô hangi tulajdonságokat (pl. frekven- Ám nemcsak a rövid, hanem a hosszan kitartott hangok- cia, hangnyomás) hogyan érzékeljük, tehát az elôbb em- nál is megfi gyelhetô az a jelenség, amikor a hangot – bár lített két tulajdonság milyen hangmagasság vagy hangos- objektív decibelértéke végig azonos – egyre halkabbnak ság benyomását kelti tudatunkban. Joggal gondolhat- ítéljük, ami egyértelmûen az idegpályák „kifáradására” nánk, hogy egy adott frekvenciához egy meghatározott vezethetô vissza. Egy zenekari mû utolsó, kitartott akkord- hangmagasság-élmény kapcsolódik, hiszen ha nagyobb a ját – ha nem akarjuk, hogy szubjektíven egyre halkuljon frekvencia, akkor magasabb a hang, ha alacsonyabb a – fokozatosan erôsíteni kell. A megszokott monoton hang- frekvencia, akkor mélyebb. Ám ez mégsem ennyire ingerek egy idô múltán tudatunkban teljesen elhalkulnak egyszerû, mert pl. egy adott frekvenciát bizonyos hang- – jó példa erre a falióra elôbb-utóbb „észrevétlenné váló” tartományokban mélyebbnek vagy magasabbnak hal- ketyegése. Az említett egyszerû példák jól rávilágítanak a lunk attól függôen, hogy éppen milyen a hangerôssége. pszichoakusztika lényegére, s egyúttal módszerét is sejte- Vagyis a hangot különbözô erôs ség gel hallgatva, annak tik: felkért tesztelô személyek elôtt mûszerekkel pontosan ellenére, hogy a frekvenciája (vagyis az objektív értéke) rögzített értékû hangjelenségeket játszanak le, s az így azonos marad, az általunk érzékelt hangmagassága (a nyert szubjektív ítéletek átlaga alapján vonják le a tudo- szubjektív értéke) mégis megváltozik. mányos következtetéseket.

2012–2013. TÉL GRAMOFON 69 GRAMOFON-HANG TANULMÁNY

A hallásküszöb és a hangosságszintek zik. A két tengely által jelzett objektív értékek mellett a görbék valamilyen mérôszám szerinti jellemzésére is szük- A hallásküszöb elnevezés arra utal, hogy az egyes hangok- ség volt. Ezért vezették be a szubjektív phon hangosságér- nak egy adott decibelszinten meg kell szólalniuk ahhoz, tékeket, így e görbék lényegében a phon-görbék, melyek a hogy azokat egyáltalán érzékeljük, mert csak ekkor léphe- hallásküszöböt jelentô 0 phon-tól a nagyobb hangosság- tünk át a „hallhatatlanság és a hallhatóság” közötti küszö- szintek felé haladva a diagramon 10 phononként követik bön. A jelenséget az teszi bonyolulttá, hogy ez a küszöb a egymást. A legfelsô a 120–130 phon, amely már olyan frekvencia függvényében nem azonos. Különösen a mély nagy hangosságérték, hogy annál jó esélye van a dobhár- hangoknál, valamint az egészen magas frekvenciákon na- tya sérülésének, s az ilyenkor érzett hasító fájdalom után gyobb hangerôsség szükséges ahhoz, hogy egy hangot egy- kapta a fájdalomküszöb elnevezést. E két szélsô határérték általán meghalljunk, míg 2–3000 Hz környékén, ahol a fü- között elhelyezkedô hangosságszintek közül például a pia- lünk igen érzékeny, egészen kis hangerôsség is elegendô az nissimo (pp) kb. 40 phon – ezt jelzi az alulról számított ne- említett küszöb átlépéséhez. E jelenséget már az 1920-as gyedik görbe, – a fortissimo (ff) pedig kb. 80 phon, amit a évektôl kutatják, s bár azóta az eredményekben adódtak nyolcadik görbe jelez. E meghatározások eléggé közelítôek, ﬁ nom eltérések a tesztelôk életkora vagy a bejátszásra szol- hiszen az, hogy egy hangot milyen dinamikaszintûnek ér- gáló hangszórók, fejhallgatók, valamint a vizsgálat akusz- zékelünk, az a zenei környezettôl is függ. A diagramról az a tikai környezetének függvényében, az eredmények karak- fontos adat is leolvasható, hogy hangérzékelésünk a kb. tere lényegében azonos. 16–20 ezer Hz-es frekvenciatartományban, a hallásküszöb és a fájdalomküszöb között helyezkedik el, ám a zene ennél kisebb területet vesz csak igénybe. Amint az elôzôekben hangsúlyoztuk, egy-egy phon- értékhez az egyes frekvenciákon más-más decibelérték tartozik. Pl. a diagramon a két függôleges vonal egy 30 és egy 1000 Hz körüli, pianissimo (pp) hangot jelképez. A hozzá- juk tartozó decibelértékeket a függôleges tengelyen leolvasva látható, hogy a nagyon mély, 30 Hz-es hangnál kb. 80 dB hangnyomás szükséges ahhoz, hogy azt pianissimónak (pp) érzékeljük, míg 1000 Hz körül ehhez elegendô kb. 40 dB. Feltûnô, hogy a phon-görbék nem párhuzamosak, s ez a

Hangnyomásszint [dB] hangfelvételek hallgatásakor beállított hangerôsség szem- pontjából lényeges, mert annak függvényében az érzékelt hangszínezet is változik. Egyszerû eszközökkel magunk is kipróbálhatjuk: ha jó minôségû lejátszó berendezésünkön nagy hangerôsséggel megszólaltatjuk egy jól kiegyenlített Frekvencia [Hz] zenemû hangosabb részletét (amelyben tehát jó „izmos” basszusok és csillogó felhangok egyaránt szerephez jut- Az elmondottakat a fenti – és a szakirodalomban sokat nak), akkor lenyûgözhet a hangzás kiegyenlítettsége, telt- idézett – egyik ilyen diagrammal szemléltetjük. (E diagram sége. Ezt jelzi az alábbi ábra 80 dB-es hangnyomásszintnél Dr. Tarnóczy Tamás: Zenei akusztika címû, alapvetô meghúzott piros egyenese. Ha ezután pl. 40 dB-re vissza- jelentôségû könyvében is megtalálható. Zenemûkiadó, vesszük a hangerôt, akkor azt tapasztaljuk, hogy a basszus Budapest, 1982.) A vízszintes tengelyen szokás szerint a már korántsem olyan átütô. A zöld egyenes jelzi, hogy en- frekvenciaértékek szerepelnek balról jobbra növekedve – nél a hangnyomásnál a 60 Hz alatti hangok már a hallás- úgy, mint a zongora billentyûsora, míg a függôleges tengely küszöb alá kerülhetnek, tehát azokat akár nem is halljuk. mentén olvasható le a hangerôsség, tehát mindkét tengely Tovább csökkentve a hangerôt, pl. 20 dB-nél (kék egye- objektív értékeket jelöl. A két tengely által bezárt nes) a 200 Hz alatti hangok is eltûnhetnek. Természetesen térnegyedben látható görbék a szubjektív hangosságszin- a jelenség attól is függ, hogy e hangok éppen milyen tek. Egy-egy görbe mentén a hangosságérzet azonos, s erôsséggel jelennek meg a felvételen, de a tendencia: hogy alakjuk meglehetôsen szabálytalan, mint érzékelésünk ál- a hangerôsség csökkentésekor a basszusok szubjektíven talában. A legalsó folyamatos görbe a hallásküszöb – ezen gyorsabban halkulnak, mint a középsô hangtartomány, az az ábrán szabadtérben, a hangforrástól távolabbra el he- egyértelmû. Igen kis hangerônél már csak a középsô hang- lyezkedô 20 éves tesztelôkkel vizsgálva –, míg a szaggatott fekvést érzékeljük, pl. egy szoprán-áriánál már szinte csak görbe megállapítása akusztikailag zárt térben történt. az éneket halljuk, hiszen a többi hang már alig éri el a hal- A hallásküszöb-görbe alatti decibelértékeket az egyes frek- lásküszöböt. Ezért ha a felvételt készítô hangmérnökével venciákon már nem érzékeljük (ez tehát az egyes frekven- azonos hangszínezettel akarjuk a felvételt hallgatni, akkor ciákon hallásunk alsó határa), míg a további görbék felfe- – az egyéb objektív feltételek teljesülése mellett – a kb. lé haladva az egyre magasabb hangosságszinteket jelképe- azonos hangerôsség beállítása is szükséges.

70 GRAMOFON 2012–2013. TÉL GRAMOFON-HANG

lóg–digitális polémia, hiszen egyes esetekben áldás, más esetekben a sors csapása. Egy régebbi vélekedés szerint az adatredukció egy olyan kikerülhetetlen rossz, amelyre csak átmenetileg van szükség, s amint a digitális tárolók és át- viteli rendszerek kapacitása, átviteli sebessége megnô, azonnal szükségtelenné válik. E naiv vélemények sajnos nagy részben alábecsülték az emberi mohóságot. A kivonás mélységének fokozatai vannak: az enyhébbek füllel alig vagy egyáltalán nem vehetôk észre, míg a dur- vábbak zenei alkalmazása már nem célszerû. Ma már any-

Hangnyomásszint [dB] nyira elterjedt eljárásról van szó, hogy néhány évvel ez elôtt, amikor mûszaki fôiskolás tanítványaimmal „vakteszten” ha- sonlítottuk össze ugyanannak a felvételnek CD minôségû (tehát nem adatredukált) változatát egy adatredukált (mp3) változatával, akkor a diákok több mint fele az utóbbit tar- Frekvencia [Hz] totta jobb minôségûnek. Ezen nem szabad csodálkoznunk: a mai ﬁ atalok már ezen a hangzáson nevelkedtek. És itt nem A frekvencia szerinti hangelfedés csak a populáris mûfajokról van szó, hiszen pl. a Bartók Rá- dió mûsora is egy nagyon kíméletes adatredukcióval jut el Az egyes hangosságszinteket eddig úgy vizsgáltuk, hogy a az adóállomáshoz, s ezzel kapcsolatosan nincsenek töme- szubjektív tesztek alkalmával minden esetben egy idôben ges panaszok. Ám amikor régebben elôfordult egy külföldi csak egy frekvencia szólalt meg. Bonyolultabb a helyzet ak- közvetítés (anyagi okokra visszavezethetô) kíméletlen kor, ha egyszerre több hangesemény éri hallószervünket, adat redukciója, azt bizony a hallgatók már szóvá tették. mert akkor ezek egymással kölcsönhatásba lépve elfedhe- A lemezhallgatókat nem érinti ugyan, de a mûsorszórásban tik egymást. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a hangosabb könnyen elôfordul, hogy az átviteli csatorna egyes szaka- hangok elfedik a frekvenciában hozzájuk közeli, halkabb szain más-más adatredukciós rendszert alkalmaznak, s hangokat. Ez annak a következménye, hogy a hangos hang ezek együttesen már okozhatnak hallható jelenségeket. a frekvenciája környezetében megemeli a hallásküszöböt, s Ilyen, amikor egy beszélô hangja úgy kvartyog, mintha ezáltal olyan hangok is érzékelhetetlenné válnak, amelyek felmenôi között béka-rokonság is lenne… Adatredukció egyébként (amikor a hangos hang nem szólal meg) jól persze régen is volt, csak egészen más jellegû: pl. amikor a hallha tók lennének. Kicsit olyan ez, mint amikor sötétben normál lemezeken vagy a középhullámú rádiózásban az megyünk az országúton, s az elôttünk lévô, távoli, gyenge 5000 Hz fölötti frekvenciákat már hiába kereshettük vol- fényeket jól látjuk; ám amint egy éles fénysugár világít a na. Ezt akkor még nem nevezhették adatredukciónak, hi- szemünkbe, akkor a hozzá (térben) közel esô gyengébb fé- szen a zene zene volt, és nem adat. Ott olyan frekvenciák nyeket már nem vesszük észre. Az elfedés aszimmetrikus: az hiányoztak, amelyeket egyébként (pl. koncerten) hallhat- elfedô hang jobban fedi a frekvenciában fölötte lévôket, tunk volna, sôt a hangszínezet szempontjából elenged- mint azokat, amelyek mélyebbek, tehát a cselló jobban fedi hetetlenek. Ehhez képest a hangelfedéseken alapuló, kí- a brácsát, mint a bôgôt. Ugyanakkor egymástól frekven- méletes digitális adatredukció egészen más, hiszen olyan ciában távol esô hangoknak nincsen elfedési kapcsolatuk, hangok hiányoznak, amelyeket – a feltételezések szerint – tehát a bôgô a csellót elfedheti, a kisfuvolát viszont nem. koncerten amúgy sem hallhatnánk. Továbbá ennek az eljá- Ezért is annyira áttetszôk azok a zenemûvek, amelyek szóla- rásnak nagyon pozitív velejárója, hogy segítette a hallá- mai hangmagasság szerint távol helyezkednek el egymástól. sunkra vonatkozó pszicho akusztikai vizsgálatokat. A zenében – hangzási felépítésétôl függôen – igen sok A fentiekben kifejezetten a hangátvitelben alkalmazott frekvencia szólalhat meg egyszerre, amelyek között pilla- adatredukcióról szóltunk, ám ennek és a hang területén kí- natról pillanatra változóan elfedések jönnek létre, s ilyen- vüli adatredukciónak több fajtája (veszteséges, veszteségmen- kor az éppen aktuális hallásküszöb alá esôket nem érzékel- tes) és számos ötletes megoldása ismeretes. Tehát lényegében jük. A nem érzékelhetô jelek elvileg feleslegesen terhelik a a digitális technika egyik jelenleg is fejlôdô, és gazdasági tároló kapacitást (pl. egy DVD hangcsatornáit), illetve célkitûzései ellenére is minden tekintetben jobb minôségre azokat a távközlési összeköttetéseket, amelyeken többek törekvô ága, amely az otthoni zenehallgatás hangzását vala- között a mûsorok eljutnak a stúdiókból az adóállomásig. A milyen mértékben meghatározza. S csak a teljesség kedvéért digitális technikában azonban van arra mód, hogy ezeket említjük meg, hogy a hangelfedési jelenségeknek van egy a nem hallható jeleket a mûsorból kivonjuk, s ne is közve- idôbeli változata is: amikor a hangos hangok elôtt vagy títsük. Ez is egy adatredukciós eljárás, amelynek kö szön he- után közvetlenül megszólaló halk hangokat nem érzékeljük. tôen nagy mennyiségû tárhely szabadítható fel. Következô számunkban többek között még szólunk a digi- Az adatredukció jogossága, szubjektív érzékelhetôsége leg- tális hibajavításról, majd néhány záró gondolattal befejez- alább olyan vitáknak adott terepet, mint maga az ana- zük sorozatunkat.

2012–2013. TÉL GRAMOFON 71 Gramofon: Zeneszerzônek vagy zenetudósnak tekinted magad? Hangolási rendszerek Keuler Jenô: Én elsôsorban zeneszerzô vagyok. Folytattam zenetudományi kutatómunkát is, de azt mindig zeneszer- zôként tettem. Tanáremberként zeneszerzést és zeneelméle- és a kozmosz zenéje tet tanítottam, és elsôsorban zeneszerzôként érdekel az, amit kutatok. A hangok és az ember kapcsolatában zeneként funkcionáló rendszer érdekel elsôsorban, és ennek pszi- Beszélgetés Keuler Jenôvel cho-akusztikai, hallásﬁ ziológiai törvényszerûségei foglal- koztatnak leginkább. A dolognak a történeti részét tekintve kevésbé érdekel, hogy mi mikor és hol történt, ki kire mi- ként hatott. Sokkal inkább érdekelnek azok a tényezôk, ame lyek nem tudatosulva hatnak az emberre, amelyek felté- telrendszert szabnak annak, hogy valamilyen hangzási tör- ténés az ember számára zenei történésként funkcionáljon. Fotó: Szabó Bálint G.: Személyesen mikor találkoztál azzal a kérdéssel, hogy sok- féle hangolási rendszer van, nem csak a 250 éve a nyugati ze- nében uralkodóvá vált 12 fokú egyenlô temperálás? K. J.: Természetesen már zeneakadémista koromban szem- besültem ezzel, de az elsô mély benyomást egy darmstadti utazás tette, 1965-ben, amikor egy háromhetes kortársze- nei tanfolyamon vettem részt. Ott találkoztam a legújabb ze neszerzôi törekvésekkel, zenemûvekkel (Stockhausen, Ligeti és mások), aztán egy egyhetes tanfolyamra is elmen- tem a müncheni elektronikus stúdióba. Tulajdonképpen az elektronikus zene keltette fel az érdeklôdésemet, amivel Magyarországon persze sokáig csak gondolatban lehetett foglalkozni, mert azok az eszközök, amelyekhez Nyugaton hozzáfértek, nem álltak rendelkezésre. A debreceni Kodály Zoltán Zenemûvészeti Szakközépiskolában, ahol tanítot- tam, csak 1977-ben sikerült egy analóg szintetizátort besze- reznem, de sajnos tisztességes hangosításra már nem volt pénze az iskolának.

G.: Miért, a Zeneakadémiának nem volt ekkor szintetizátora? Keuler Jenô zeneszerzô, zenetanár itt- K. J.: Nem. Azt hiszem, a mi iskolánk volt az elsô, amelyik pedagógiai célra használt szintetizátort. Dubrovay László hon azon kevesek közé tartozik, akik zeneszerzô kollégám szerzett be magának egyet külföldrôl, és nekem is sikerült egy ugyanolyat megvetetnem az isko- komolyabban foglalkoztak különféle lával, nem tudom, hány ezer „devizaforintért”. Ahhoz vi- hangolási rendszerek kutatásával és szont, hogy tisztességes erôsítô és hangfal is kerüljön hozzá, még éveket kellett várni. azok gyakorlati alkalmazásával. G.: Vannak-e olyan munkáid, amelyek kilépnek a 12 fokú, Ezekrôl a tapasztalatairól beszélget- egyenlô temperálású rendszerbôl? tünk egy napos ôszi vasárnap délelôtt, K. J.: Természetesen vannak. Igaz, hogy Hangrendszer- elmélet címû zenepedagógiai munkámban csak olyan gôzölgô kávé mellett. rendszerekkel foglalkozom, melyek elhelyezhetôk a tizen- két fokú hangkészletben, de zeneszerzôként mindig is érde- Szabó Bálint kelt, hogy hogyan viselkednek a hangközök más hangolási rendszerekben.

G.: Fontos mûved, az Oktávparadoxonok, amely mások mellett meghallgatható az interneten. William A. Sethares: Tuning, Timbre, Spectrum, Scale címû könyvének megállapítása szerint azt, hogy valami tisztán szól-e vagy sem, alapvetôen nem INTERJÚ GRAMOFON-HANG

a hangköztávolság, hanem a spektrum befolyásolja. Az Ok- pulzálásának periódusa. Ahhoz, hogy ez hallhatóvá váljék, távparadoxonok címû mûved hogyan kapcsolódik ehhez? fel kell gyorsítani, vagyis transzponálni kell. Kolláth meg- K. J.: Az oktávparadoxonokra véletlenül hibáztam rá. adta nekem néhány megfi gyelt csillag rezgésképét, és meg- Kósa Gábor kollégámnak van egy Fibonacci-számok alap- adta néhány csillagtípus frekvencia spektrum-változatait. ján képzett hangolási rendszere, amit felhang nélküli Attól függôen, hogy mekkora a csillag tömege és mennyi szinuszhangokkal behangolt a szintetizátorba, s ebben se- idôs, változik a hangmagassága (a rezgés frekvenciája). gítettem neki. Az ô rendszerében a hangok nem az oktá- Van még egy fontos tulajdonságuk az évmilliók során zsu- vokhoz igazodnak, hanem az aranyszextekhez, ami az ok- gorodó csillagoknak. Miközben rezgésfrekvenciájuk emel- táv aranymetszéseként adódik. Az oktáv-aranymetszés kedik, spektrumuk nemcsak transzponálódik, hanem ki- kétféleképpen is számítható. Egyrészt úgy, hogy az oktávot csit transzformálódik is. távolságnak veszem, és annak az aranymetszését tekintem. Én magam ilyen hangolást használtam az Éremtárlat címû G.: Ha jól értem, ezek a jellemzôk meghatározzák a hangszínt mûvemben. Kósa Gábor viszont a frekvenciaviszonyokban és a hangmagasságot is? számította az aranymetszést. Ô az aranyszext hangközt te- K. J.: Igen, de a hangmagasság itt azért kevésbé jut ér- kinti olyan oszlopos fontosságú hangköznek, mint amilyen vényre. Valami hangmagasságfélét hallhatunk, de valódi a hagyományos zenében az oktáv. Az aranyszext távolsá- hangmagassághoz az kellene, hogy a részhangok (felhangok nem oktávok, hangjai gok) az alaphang egész számú nem csengenek úgy egybe, többszörösei legyenek, ahogy mint az oktávban, de amikor „A csillagpulzálás hasonló ahhoz, a húroknál vagy az orgona- egy ilyen spekt rum szerkezetû ahogy hangforrásaink rezegnek, sípoknál. A csillagok viszont hangot szintetizáltam, kide- se nem húr, se nem síp alakú- rült, hogy a vele megszólalta- csak sokkal alacsonyabb frekvencián. ak. Annyi analógia mégis tott aranyszext hangköz úgy Néhány naptól akár több évig tarthat van, hogy ha egy csillagnak hangzik, mintha oktáv lenne. egy csillag pulzálásának periódusa” egy állandó belsô energia- Elôször el is csodálkoztam, utánpótlása van, akkor tar- hogy ilyen tulajdonsága len- tós állóhullámok alakulnak ne az aranyszextnek, de aztán késôbb elkezdtem másfajta ki. Ennyiben hasonlíthatók az orgonasípokhoz. Mind- spektrumok szerint is olyan hangokat építeni, amelyek emellett vannak olyan csillagok is, amelyek egyáltalán nem az oktávtávolságra lévô hanggal mutatkoznak azonos nem pulzálnak – szerencsére a mi Napunk is ilyen. Ezek- minôségûnek, hanem például a kisnóna, nagyszeptim vagy nél is elôfordulhat azonban, hogy valamilyen nagyobb kisszeptim távolságúval. A zenei hangoknál azért halljuk energia-kitörés megrengeti a csillagot, ami egy lecsengô, az oktávot a legkonszonánsabbnak, mert a legtöbb közös elhaló hangot eredményez. A dr. Kolláth-tól kapott rez- frekvencia (felhang) az oktávtávolságban fekszik. Viszont gésminták felhasználásával alkottam meg csillagzenei lehet olyan spektrumot is szintetizálni, ami úgy hangzik, kompozícióimat. Minden csillag spektruma többféle frek- mintha meghatározott magasságú hang lenne, ám egy más venciát tartalmaz, de Csillagzene No 1 címû kompozí- választott hangtávolságban, mondjuk egy nagyszeptim cióm partitúrájában több csillag esetében is csak azok a távolságra lévô hangban találkozik ugyanolyan spektrum- frekvenciavonalak látszanak folyamatosan kirajzolva, mal. Ha nagyszeptimek uralkodnak egy spektrumban, ak- amelyek a leginkább kihangzanak. Ezek fôleg a fi gyelem- kor az a tôle nagyszeptim távolságra lévô hanggal harmo- vezetést szolgálják. nizál a legjobban. Ha kisnónák uralják a spektrumot, akkor a kisnóna távolságú hanggal legjobb az összecsengés. G.: Bármilyen szempontból kapcsolódik a Csillagzene a ko- rábbi témánkhoz? G.: Ez talán azt is megmagyarázza, hogy miért ilyen erôs a K. J.: Természetesen ezek nem tizenkétfokú zenék. A csil- kapcsolat a hangszerek és a hangolási rendszerek között a kü - lagok rendszere egy sokkal szabadabb világ, de a szabá- lönbözô kultúrákban. lyokat zeneszerzôként én alkottam meg, a csillagokról K. J.: Igen, ez némileg alátámasztja ezt. származó információk alapján. Ezzel a darabbal tulajdon- képpen valami kozmikus élményt próbáltam kifejezésre G.: Térjünk át másik témánkra, a Csillagzenére. Hallottunk juttatni. Persze hát nekem nem lehetnek kozmikus élmé- már Pitagorasznál a szférák zenéjérôl, de kitôl származik a nyeim, csak amit elképzelek. csillagzene ötlete? K. J.: Kolláth Zoltán asztrofi zikus hívta fel a fi gyelmemet A beszélgetés hosszabb változata elolvasható arra, hogy a csillagok pulzálása is akusztikai, mechanikai a Gramofon.hu internetes folyóiratban: rezgésjelenség. A csillagpulzálás hasonló ahhoz, ahogy www.gramofon.hu hangforrásaink rezegnek, csak sokkal alacsonyabb frek- Az interjúban szóba kerülô mûvek meghallgathatók: vencián. Néhány naptól akár több évig tarthat egy csillag http://www.artisjus.hu/keulerjeno/

2012–2013. TÉL GRAMOFON 73 GRAMOFON-HANG TERJESZTÉSI PONTOK

Az 1996-ban alapított Gramofon – Klasszikus és Jazz címû folyóirat nemcsak a szakmát, a magyar zenei élet szereplôit, illetve hûséges elôﬁ zetôit szeretné megszólítani, hanem a zenekedvelôk, a klasszikus zene, a jazz és a népzene iránt érdeklôdôk lehetô legszélesebb táborát. Ezért is fontos számunkra, hogy a Gramofon – terjesztési hálózatokon, illetve egyedi boltokon keresztül – az egész országban elérhetô legyen. Az alábbiakban felsoroljuk lapunk terjesztési pontjait.

BUDAPESTI ZENEMÛBOLTOK  3963 Karcsa, Postahivatal  Budapest Music Center – Bp. IX., Lónyay utca 41.  Inmedio 3980 Sátoraljaújhely, Rákóczi út 10.  Concerto Hanglemezbolt – Bp. VII., Dob utca 33.  Inmedio 4026 Debrecen, Péterﬁ a u. 18. – Debrecen Pláza  Fonó Budai Zeneház – Bp. XI., Sztregova utca 3.  Inmedio 4400 Nyíregyháza, Szegfû u. 75. – Nyíregyháza Pláza  Írók Boltja – Bp. VI., Andrássy út 45.  Relay 5000 Szolnok, Gárdonyi u. 2. – Vasútállomás 1.  Kodály Zoltán Zenemûbolt – Bp. V., Múzeum krt. 21.  Inmedio-TESCO 5900 Orosháza, Vásárhelyi út 23/a  Mûvészetek Palotája hanglemezbolt – Bp. IX., Komor Marcell utca 1.  Inmedio 6000 Kecskemét, Petôﬁ S. u. 2.  Rózsavölgyi és Társa Zenemûbolt – Bp. V., Szervita tér 5.  Inmedio 6722 Szeged Kárász, Dugonics tér 1.  Relay 6722 Szeged, MÁV Pályaudvar LAPKER – BUDAPEST  Inmedio 6724 Szeged Árkád, Londoni krt. 3.  Relay 1011 Budapest, Batthyány tér – metró  Inmedio 7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 1–3. – Kaposvár Pláza  Inmedio 1025 Budapest, Lövôház u. 1–5. – Mammut II.  Inmedio 7621 Pécs, Bajcsy u. 11. – Árkád  Inmedio 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 121. – Budagyöngye  Tabak & News 7621 Pécs, Irgalmasok u. 5.  Inmedio 1033 Budapest, Flórián tér – üzletközpont  Inmedio 8000 Székesfehérvár, Palotai út 1. – Alba Pláza  Relay 1042 Budapest, Újpest – metró  Inmedio 8200 Veszprém, Kossuth u. 1.  Relay 1052 Budapest, Deák Ferenc tér – aluljáró  Inmedio 8200 Veszprém, Kossuth u. 19.  Inmedio 1052 Budapest, Váci u. 10.  Inmedio 8800 Nagykanizsa, Európa Tanács u. 2. – Nagykanizsa Pláza Inmedio 9400 Sopron, Széchenyi tér  Inmedio 1052 Budapest, Városház u. 3–5.  Relay 9700 Szombathely, MÁV Csarnok  Relay 1053 Budapest, Kálvin tér 1.   Relay 1062 Budapest, Nyugati tér – aluljáró  Relay 1071 Budapest, Blaha Lujza tér – aluljáró VIDÉKI KÖNYV- ÉS HANGLEMEZBOLTOK  Inmedio 1082 Budapest, Corvin, Futó u. 37–45.  Antikvárium Kft. – 6720 Szeged, Kárász u. 16.  Inmedio 1087 Budapest, Kerepesi út 9. – Aréna Pláza  Blue Train Hanglemezbolt – 8000 Székesfehérvár, Károly J. u. 43/A  Inmedio 1106 Budapest, Örs Vezér tér 25/A – Árkád II.  CD Café – 2000 Szentendre, Alkotmány u. 5.  Inmedio Allee 1117 Budapest, Október 23. u. 6–10.  Deák Könyvesház – 8800 Nagykanizsa, Deák tér 2. Filharmónia Kelet-Magyarország Nkft. jegyiroda – 3525 Miskolc,  Relay 1122 Budapest, Déli pályaudvar – metró  Kossuth u. 3.  Press Spot Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 53. – MOM Park  Hold Antikvárium és Hanglemezbolt – 8000 Székesfehérvár,  Relay 1132 Budapest, Váci út – Róbert Károly krt. (Árpád híd 1.) Kossuth u. 2. Miskolci Könyvpavilon – 6721 Szeged, Bartók Béla tér  Inmedio 1152 Budapest, Szentmihályi u. 131. – Pólus Center  Könyvpavilon – 7100 Szekszárd, Szent István tér  Relay 1185 Budapest, Liszt Ferenc Repülôtér 2/B – Érkezés  Könyvjelzô Kkt. Babó Könyvesbolt – 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 8.  HUB 1185 Budapest, Liszt Ferenc Repülôtér Skycourt  Miskolci Szimfonikus Zenekar közönségszolgálati iroda – 3525 Miskolc, Rákóczi u. 2. LAPKER – VIDÉK  Rivalda Antikvárium – 9021 Gyôr, Kazinczy u. 6.  Inmedio 2040 Budaörs, Sport u. 2. – Auchan  Roger’s – 4024 Debrecen, Batthyány u. 22.  Cora 2045 Törökbálint, Torbágy út 1. B/420.  Sziget Könyvesbolt (Debreceni Egyetem fôépület) – 4032 Debrecen,  Városi Könyvtár 2100 Gödöllô, Dózsa Gy. út 8. Egyetem tér 1.  Inmedio 2400 Dunaújváros, Dózsa György út 56.  Unicus Antikvárium – 9400 Sopron, Szt. György u. 14.  Relay 2890 Tata, Váralja út 5. – Volán  Victor Audio hanglemez- és CD-szaküzlet – 6000 Kecskemét,  Inmedio 3300 Eger, Széchenyi út 20. Vörösmarty u. 6.  Inmedio 3532 Miskolc, József A. út 87. – Auchan  Vörös Cédrus – 9400 Sopron, Mátyás király u. 34/f

 koncertek  fesztiválok Olvasson  interjúk tovább!  kritikák  hírek A klasszikus zene és a jazz internetes folyóirata: www.gramofon.hu

74 GRAMOFON 2012–2013. TÉL MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ HUNGARIAN STATE OPERA