A Budapesti Tavaszi Fesztivál kiemelt rendezvénye Dresch Mihály Új kezdet címû koncertje. A Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló mûvész egy estén mindkét fontos oldalát bemutatja közönsége számára: népzenét játszik és saját, jazzbe oltott szerzeményeit is elôadja. A Gramofon olva- sói számára elmondja, mitôl új ez a kezdet. ✒ Bércesi Barbara INTERJÚ JAZZ

Gramofon: Április 10-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál kere- sok minden változott körülöttem az elmúlt idôben. Voltak tében adsz koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Az es- megpróbáltatások, de sok jó dolog is ért. Én már korábban ten népzenész barátaid és a kvartetted is fellép, ettôl lesz kü- megtértem, de ez a viszony olyan, hogy az ember néha el- lönleges a produkció. Hogyan válogattad ki a népzenész part- távolodik a teremtôtôl, aztán pedig – mint most is történt nereidet, milyen elôzménye volt a velük való közös munká- velem – valami felszakad benne, és megint intenzívebb nak? Honnan származnak az ismeretségek? lesz. Szóval most valóban új kezdet van. Dresch Mihály: Jórészt hosszú évek alatt kialakult baráti kapcsolatok ezek Kerényi Robival, Vizeli Balázzsal, Ifj. G.: Földhözragadtabb kérdés, de úgy érzem, hogy az általad Csoóri Sándor Sündivel, Brasnyó Antallal, Bôsze Tamással megjelentetett lemezek egyrészt jól elkülöníthetô egységek, szé- és Szlama Lászlóval. Ôk túlnyomó részt magyarországiak – pen lekerekített megnyilatkozások, másrészt ha folytatólago- csak Brasnyó Anti szabadkai –, kimondottan népzenével san sok-sok számot lejátszanánk a lemezeidrôl, akkor egy foglalkoznak. Van közöttük, nagy, egybefüggô, egységes mû- aki tanít a Zeneakadémián, vet hallanánk. Mintha egyetlen többen járnak át rendszere- „Nem akarok megfelelni, sok száz perces CD-t vettél volna sen Gyi mesbe, Moldvába. fel az évek során. Úgy képzelem a Bognár András bôgôssel csak kiállok, munkáidat, mint egy fraktált, ami még viszonylag új a munka- részeiben is egészet alkot. Amikor kapcsolat, vele most január- és élvezem a zenét.” lemezt készítesz, hogy szerkesz- ban játszottam elô ször. ted meg azt, hogy döntöd el, mi kapjon helyet rajta, mi sem? G.: Különleges feladatot kap Brasnyó Antal és ifj. Csoóri Sán- D. M.: Akkor én most még földhözragadtabb leszek. Ha dor brácsások, illetve az említett Bognár András, akikkel a van egy zenekarod, akikkel rendszeresen koncertezel, ak- koncert középsô részében saját szerzeményeidet játszod, nem kor egy meghatározott, úgy háromórányi repertoárt va- autentikus népzenét. Ezek a számok mennyiben kívánnak riálsz. Amikor lehetôség nyílik lemezt felvenni, akkor en- más hozzáállást a népzenész társaktól, mintha népzenét ját- nek a repertoárnak az újabb anyagából tudunk válogatni, szanátok együtt? ami az én esetemben éppen hogy meg szokott tölteni egy D. M.: Úgy van kitalálva a zene, hogy ne kelljen más hoz- lemezt. Az összegyûlt számokat természetesen igyekszem záállással játszaniuk, azt fogják hozni, amit ôk tudnak. In- szépen, mondjuk, keretszerûen összerendezni. A repertoár kább nekem kell alkalmazkodnom hozzájuk, de én azt szí- nagyon lassan változik. Néha régi dolgokat is elôveszek, vesen teszem. amelyeket szeretek.

G.: Ami a kvartettedet illeti, Hock Ernôvel elváltak útjaitok, mert itthon nem találta meg a számításait, áthelyezi a szék- helyét Németországba. Ki lesz a Dresch Quartet új bôgôse, és ez a váltás milyen új dinamikát hozhat a zenekarba? D. M.: Horváth Balázs lesz az új bôgôs. Alkalmanként dolgoztam már vele korábban. A Borbély Misivel közös kvartettben játszunk vele. Nagy lelkesedéssel vállalta az elkövetkezô kvartettkoncerteket.

G.: Volt már hasonló nagykoncerted, ahol a számodra két legfontosabb megszólalási módban egyaránt lehetôséged volt zenélni? D. M.: Nem volt, ezért is van bennem nagy várakozás vele kapcsolatban. Egyébként a címe Új kezdet, amit nagyon találónak érzek. Már tavaly ôsszel érkezett egy felkérés a kvartettem számára, akkor született ez a cím. A kvartett tagjai épp nem értek rá, ezért egy új bandát hoztam össze, mert nem akartam lemondani az Ôszi Fesztiválra (CAFe Budapest – a szerk.) szóló meghívást. Nekem nincs mene- dzserem, legalábbis „megtestesült” formában nincs, ezért magam próbálom intézni a zenekar ügyeit. Nem szeretek másnál kopogtatni, helyénvalóbbnak érzem, ha fogadha- tom mások kopogtatását. És úgy gondolom, hogy ha meg- keresnek egy fellépési lehetôséggel, akkor azt luxus vissza- utasítani. Tehát zenei téren, de magánéleti szempontból is Fotók: Csibi Szilvia

2015. TAVASZ GRAMOFON 43 JAZZ INTERJÚ

G.: Milyen állapotban van a legközelebbi lemezanyagod? Mi- G.: Minden játszóhelynek van valamiféle töltése. Itt, ahol be- kor lehet rá számítani? szélgetünk, a Jedermann kávézóban is gyakran veszel részt D. M.: Szerintem ôsszel lesz itt az ideje egy új lemeznek. jam sessionökön, de a kvartetted is rendszeresen kap ide meg- hívást. Van olyan terem vagy klub, ahol még nem játszottál, G.: Nem nagyon tudnám elképzelni, hogy Dresch Mihály pél- de úgy érzed, hogy inspirálóan hatna rád? Akár mondjuk egy dául John Coltrane- vagy Johnny Griffi n-emléklemezt készít- New York-i jazzklub, ahol a régi nagy jazzisták koptatták a sen, vagy bármilyen más, hasonlóképp tematizált albumot, színpadot? bár egy-egy számot ajánlottál példaképeidnek, pl. Archie D. M.: Nincs ilyen hely. Szeretem a minél egyszerûbb, köz- Sheppnek. Megfordult bármikor is olyasmi a fejedben, hogy vetlenebb tereket. A Jedermann nekem az egyik legjobb valakinek a songbookját lemezre veszed? hangulatú hely, mert akik eljönnek a meghirdetett kon- D. M.: Nekem nem fordult még meg a fejemben, de ha va- certünkre, azok tényleg ránk kíváncsiak, érezni lehet, laki fölhívja rá a fi gyelmemet, el tudom képzelni, hogy hogy áradás van. mûködne. Mindenbôl lehet szépet csinálni. Én nem érzem magamat annyira jazz-zenésznek, mint akik a középutas G.: Egyébként mi volt a kulturálisan és akár földrajzilag is leg- jazzel foglalkoznak. Nem vagyok a mûfaj zászlóvivôje, mert távolabbi hely, ahol a saját zenédet játszottad? És hogy fogad- más dolgokat is csinálok. De a néhány számomra kedves ta a hallgatóság? standardet szívesen veszem elô a koncerteken. D. M.: Tajvanon zenéltünk, és jó volt a fogadtatása, nyíl- tak és érdeklôdôek voltak az emberek. Vették az adást. G.: Említetted korábban, hogy a Zeneakadémia Nagyterme, a koncerted helyszíne fontos hely számodra, mert ott hallottál G.: Visszatérve a jam sessionökre: ahogy említettük, nem elôször jazzt, játszottál Szabados Györggyel, és ott készültek gyakran szoktál standardeket játszani, csak egy-egy kedvenc az Élô nád címû lemezed felvételei is. Emlékszel az elsô zene- bukkan fel a repertoárodban, itt, a Jedermannban viszont akadémiai benyomásaidra? rendszeresen standardezel. Mi motivál erre? D. M.: A szüleim zeneszeretô emberek voltak, és több íz- D. M.: A mainstream jazznek van egy sajátos érzésvilága, ben is voltunk a Zeneakadémián. Egy angol dixieland- amelyet szeretek, és szívesen próbálok meg belehelyezked- együttest hallottam ott elôször, de nem emlékszem, kik ni. Jó tisztelettel odaadni magadat ennek a zenének. voltak, csak hogy nagyon megfogott, amit hallottam. A felújított Zeneakadémián még csak a kisteremben ját- G.: Nem tudok róla, hogy valaha tanítottál volna zenét, még- szottam. Szerintem megmaradt a régi hangulata, csak is sok elôadó számára példaértékû a mûvészeted. Nem is gon- szebb lett. doltál rá soha, hogy próbálkozz a tanítással?

44 GRAMOFON 2015. TAVASZ JAZZ Fotók: Csibi Szilvia

D. M.: Más az, amikor egy ember a színpadon állva ha- formájában? Vagy például képekké formáld azokat ecsettel, tással lehet más emberekre, és megint más, ha valaki tud fényképezôgéppel? tanítani. Én nem érzem magam hivatottnak rá. A taní- D. M.: Nem igazán. Van egy házam Kisörspusztán, ahová táshoz nagyon sok minden szükséges: rendszerezettség, gyakran lejárok télen-nyáron. Palántázok, paprikát, para- egy pontos elgondolás arról, hogy hogyan építed fel a dicsomot. Jó nagy a telek, a végén folyik egy patak. A kö- tananyagot. Nagy felelôsség. Biztos meg tudnám tenni, zelben van egy tó is, ásóval feltöröm a jeget, és megmártó- de vannak, akik ebben zseniálisak, mint Borbély Misi. zom benne. Ez inkább töltekezés. Szeretek bútorokat is Olyan elô for dult, hogy valaki konkrét technikai kérdé- fabrikálni, csináltam asztalt meg tálalószekrényt dirib- sekkel keresett meg, például a befújással kapcsolatban, darab fából. Persze ez nem mûvészet. Régebben inkább azokra szívesen válaszoltam. Inkább olyasmit tudnék el- csak ideáim voltak arról, mi a mûvészet, most már azt ér- képzelni, ha valahová meghívnának egy beszélgetésre, zem, hogy az kiáradás. A benned lévô tapasztalások kiadá- ahol elmondhatom, mit gondolok a zenérôl. sa, megmutatása, megéreztetése másokkal.

G.: Szintén aktualitást ad az április 10-i koncertnek, hogy G.: Amióta van Kisörspuszta, gyakrabban komponálsz ott? nyáron hatvanéves leszel. Említetted, hogy Neked már nincs D. M.: Korábban sok szép dolog született ott, fôleg telente szükséged az évfordulókra, nem a számokban kifejezett korod (nyáron túlzottan zajlik az élet). Amikor megérkezem, be- határozza meg, hol tartasz a pályádon. gyújtok, másnapra bemelegszik a ház. Van lent egy kis zon- D. M.: Nem örülök neki, hogy telik az idô, de így van. Ál- gorám, azon szoktam játszani, komponálni. Idén télen is landóan küzdesz az élettel, és ez egy szép dolog. De nem sokat voltam lent, de amióta ezek a nagy változások végbe- akarok a születésnapokra túlzottan nagy súlyt fektetni, mentek bennem, még nem írtam le semmit. nem ez határoz meg. G.: Mikor lennél boldog a Zeneakadémia-beli koncertedre G.: Mióta érzed úgy, hogy már nem kell bizonyítanod? visszatekintve? Mi adná a legnagyobb sikerélményt? D. M.: Jó kérdés. Nem olyan régóta. Inkább azt monda- D. M.: Nincsen elvárásom, csak tudom, hogy jó lesz. nám: már ki tudok áradni. Nem akarok megfelelni, csak ■ kiállok, és élvezem a zenét.

Dresch Mihály hivatalos honlapja: www.dreschquartet.hu G.: Talán furcsa kérdés, de megfordult-e bármikor a fejedben, Dresch Mihály következô fellépései: március 7., Jedermann Café – hogy nem csak zenével, hanem szavakkal is próbálj közölni Dresch Quartet; március 14., Opus Jazz Club – Dresch Quartet; dolgokat a belsô világodból, akár versek, akár elmélkedések március 26., Fonó Budai Zeneház – Dresch–Vizeli–Tintér–Kerényi

2015. TAVASZ GRAMOFON 45 JAZZ INTERJÚ Akinek 24 nevét ismerjük – a francia sanzonjazz magyar sztárja, Bacsik Elek aranykorszaka*

Kevés olyan ország van a világon, amely a hu- szadik század folyamán oly sok nemzet zene- szerzôinek és zenei elôadóinak olyan jelentôs

olvasztótégelye lett volna, mint Franciaország. Forrás: Gramofon-archív Különösen érdekes ez, ha a legjellegzetesebb- nek tartott francia „nemzeti” mûfaj, a chanson alkotóit számba vesszük. Majdhogynem több az idegen származású, idegen nemzetiségû mûvész, mint a franciaként született. A francia sanzon legjelentôsebb sztárjai közül sokan lát- ták meg a napvilágot Európa más országaiban, de ázsiai is van közöttük. ✒ Simon Géza Gábor

A sanzon és a jazz legismertebb korai találkozása Django már egyértelmû, ezen idôszak volt jazzmûvészi kiteljesedé- Reinhardt kezdô éveiben fi gyelhetô meg, amikor a Bel- sének korszaka. Mintegy 18 megjelent, 25 és 30 cm átmé- giumban született vándorcigány muzsikus elôször bendzsó- rô jû LP-t készített, és szerepelt számos 17 cm-es kis mikro- val majd gitárral kísérte a francia sanzon jeles alakjait. E lemezen, amelyek egy része mind a mai napig csak ebben a tekintetben különösen fi gyelemreméltó a 2003-ban ki- formátumban került forgalomba. adott Django et la chanson címû CD (EMI-Pathé Capitol 1959-tôl az elsô kislemezeken Bacsik Elek igen magasan 0724358399424 / ACD-46317), amelyen a korszak ki emel- jegyzett amerikai jazzmuzsikusokkal szerepelt. Közülük ke dô képességû és igen nagyra becsült chansonénekesei, Art Simmons zongorista a legfontosabb, akivel esténként így többek között Germaine Sablon, Jean Sablon és a meghatározó jelentôségû párizsi Mars Klubban, a külföl- Charles Trenet, valamint a fi lmszínészként is ismert Aimé di zenészek találkozóhelyén muzsikáltak. Ennél jobb aján- Simon-Girard és mások mûködtek közre. A kíséret az egy lólevele aligha lehetett volna Bacsik Eleknek. Bacsik elsô szál hangszertôl a big bandig a részben hagyományosnak párizsi zenekari felvételén a legendás bebop-újító, Kenny mondható chansonkíséret volt, itt-ott már a jellegzetes Clarke dobos volt a zenekarvezetô. A felvételeken Al Back -os swinggel (jazz manouche). A kísérô néven hegedült és Alexis Backsix álnéven elektromos gi- big bandek közül kiemelkedett a hegedûs Michel Warlop táron játszott (The Orchestra With Andy kiválóan hangszerelt nagyzenekara. És ne feledkezzünk And The Bey Sisters, Métropole 46001 M). meg az itthon elsôsorban csak zenekari számairól ismert Az újabb jazzlemezfelvételeken Bacsik a Double Six of Le Quintette du Hot Club de France elnevezésû formáció- Paris jazzvokálegyüttes nagylemezén szerepelt, és készített ról, amely például Jacotte Perrier énekesnôvel készített egy LP-t a Franciaországban letelepedett amerikai kiemelkedô sanzonjazz felvételeket. Hammond-orgonistával, Lou Bennett-tel. Közös hangle- Bacsik Elek 1959 és 1966 között Franciaországban élt. mezfelvételek készültek a trombitás Clark Terry és a Alexis Bacsik néven innen turnézott a világ minden tájára. pozanos-énekes, Quentin Jackson zenekarával is. Ezen idôszak alatt a Francia Köztársaság által kiállított úti 1960 ôszén kezdôdtek azok a sanzonjazzfelvételek, ame- okmány felhasználásával az Amerikai Egyesült Államok- lyekkel Bacsik Elek mélyen beágyazódott a francia san- ban, Belgiumban, Görögországban, Kanadában, Luxem- zonjazz jeles képviselôinek csapatába. Elsôként Barbara burgban, Nagy Britanniában, Olaszországban, Spanyolor- hívta kisegyüttesébe. Az orosz anyától és elzászi apától szü- szágban és Svájcban is vendégszerepelhetett. Mint az mára letett Monique Andrée Serf, mûvésznevén Barbara immár személyesen is részt vett Bacsik Elek karrierjének elô- mozdításában. 1960. szeptember 19-én Párizsban elôször a * A Gramofon Klasszikus és Jazz 2014. nyári számában jelent meg Simon Géza Gábor Bacsik Elekrôl szóló készülô kötetének elsô részlete. Cikkünk Barbara chante Brassens címû 25 cm-es mikrolemezt rög- újabb kisebb részletet közöl a várhatólag még az idei évben megjelenô, sok zítette (Odéon 1260 M). Ugyanaznap készült egy további, képpel illusztrált bio-diszkográfi ából. szintén 25 cm-es mikrolemez, amely Barbara chante

46 GRAMOFON 2015. TAVASZ JAZZ

Jacques Brel címmel jelent meg tüntették Bacsik Elek (Odéon 1266 M). A kizárólag szerzôségét. A darab tel- mono verzióban készült hangfel- jes mértékben kirí Serge vételeken Barbara énekelt és zon- Gainsbourg repertoár- gorázott, Bacsik Elek gitározott. jából. A mûvész zene- A tangóharmonikán pedig szá- szers zôket ritkán foglal- mos sanzonénekes kísérôje, a fran- koztatott.k Egyszerû da- cia Freddy Balta játszott, aki az locskáitl – legyenek azok Association Internationale des bármelyb stílusban is írva Accordeonistes által kiírt elsô vi- – jobbára maga kompo- lágversenyt még 1938-ban meg- nálta.n A dal annyiban is nyerte. A Barbarával készült Bacsik különös,k hogy elôször Elek-fel vételek nagymértékben hozzájárultak nem maga a szövegíró, azaz Gainsbourg Bacsik nevének, mû vészetének megismerésé- ad ta elô lemezen, hanem azt Jackie hez, természetesen elsôsorban választott ha- Lawrence énekelte egy kislemezre zájában, Franciaországban. A hangfelvételek (Jackie Lawrence: Danke schoen, igen sok kiadást értek meg napjainkig: elôbb Festival FX 1369 M). Az ismeretlen a terepet véglegesen meghódító 30 cm-es összeté telû zenekart a francia zongorista- mikrolemezeken, majd CD-ken jelentek meg. Az „összes” orgonista-zeneszerzô-hangszerelô, Jacques Denjean vezé- Barbara-hangfelvétel kiadására fókuszáló antológiáknak nyelte. E felvétel szövege is eltér némileg a Gainsbourg-féle pedig már se szeri, se száma. változattól. Elképzelhetô, hogy éppen ezen felvétel miatt ke- Az orosz birodalomból a bolsevik hatalomátvétel után el- rült a képbe Bacsik Elek, és így lett ez a darab az egyetlen menekült szülôk gyermeke, Lucien Ginsburg, mûvésznevén szerzemény Bacsik neve alatt. révén kapta egykoron és valószínûleg Az eredeti lemezkiadások után immár követhetetlen napjainkig is a legnagyobb reklámot és az ezzel ter mé- mennyiségben kerültek a piacra a gyûjtô (sampler) leme- szetszerûen járó ismert séget és elis mer tséget Bacsik Elek. zek, amelyek egyik gyöngyszeme a L’Amour À La Papa Csak a 2014-es esztendôben számos közös felvételük LP- és címû, eredetileg a Fontana labelnél megjelent 14 számos CD-újrakiadása jelent meg a világ minden részén. A fran- LP-változat. Az 1967-es eredeti LP-kiadást 2015. január cia sanzon fenegyereke, Serge Gainsbourg sze retett volna 1-jén 389 eurós áron lehetett megvásárolni. Ha kissé nehe- többek között a jazz felé is komolyabban nyitni. Egy párizsi zebben, de ugyanakkor rá lehetett bukkanni újabb LP- jazzklubban az amerikai bop-zongorista, Bud Powell helyi kiadásokra, és néhány CD-változat is szerepelt az ajánla- trióját hallgatva fedezte fel a magyar gitárost, Bacsik Eleket. tokban. Mind az eredeti, mind az újabb kiadások borítóin Gainsbourg elôször egy fi lmzenében való köz re mû kö désre a két énekes, Juliette Gréco és Serge Gainsbourg neve kérte fel Bacsikot, amelynek felvételeire 1963 már ciusában mellett csak a zenekarvezetôk neve szerepel. Így igazi cse- Párizsban került sor. A Comment Trouvez-Vous Ma Soeur? mege, hogy Gainsbourg kéttagú kísérô együttesének tag- címû fi lm zenéjét Serge Gainsbourg komponálta, és abban jai, Bacsik Elek (elektromos gitár) és ô maga énekelt is. A Michel Colombier vezette kí sé rô ze- (nagybôgô) név szerint szerepelnek a B/3-as (Le Talkie- nekar másik hangszeres szólistája a bôgôs Michel Gaudry Walkie) és a B/6-os (La Fille Au Rasoir) trackeknél. lett, aki a párizsi Mars Klubban esténként együtt játszott Az utóbbi másfél évtizedben immár számos újabb hangfel- Bacsikkal. A kor nyugat-európai szokásainak meg fe lelôen a vétel készült a La Saison Des Pluies-bôl. Az angolul Season fi lm zenéjének egy része a fi lm bemutatásával egy idôben of the Rain címet viselô darabból 1996-ban többek között megjelent egy 45-ös fordulatú 7”-os kislemezen (Philips Roby Lakatos Japánban adott ki egy terjedelmes felvételt Medium 434.850 BE). Az újabb idôkben a fi lm zené jébôl (Roby Lakatos with Musical Friends, Universal UCCH- CD- és DVD-kiadványokon további, korábban kiadatlan, 1002). Bacsik Elekkel készült hangfelvételek is megjelentek. Sok évtizeddel késôbb, 2001 márciusában, egy limitált pél- A fi lmzene után a mindig újabb és újabb zenei területeken dányszámú 25 cm-es LP forgalomba hozatalakor derült igen vagányan megjelenô Serge Gainsbourg a jazzhez való csak ki, hogy a Confi dentiel LP elôkészítésekor több kon- közeledése jegyében egy LP-n való közremûködésre kérte fel certre is sor került, és hogy ezek közül az 1963. október Bacsikot és Gaudryt. Ez lett az 1963. november 12. és 14. kö- 8-án a párizsi Théâtre Des Capucines-ben az LP-vel rész- zött felvett és a következô hónapban már forgalomba is ke- ben azonos programmal készült egy koncertfelvétel is rült Confi dentiel címû LP (Philips B 77.980 L Mono), amely (Serge Gainsbourg: Théâtre Des Capucines 1963, Mercury részben mikro kislemezen is kapható volt (Philips Medium 548 631-1). 434.888 BE). A 12 számos LP játékideje mindössze 26 perc Serge Gainsbourg imént felsorolt felvételei nem kis mérték- 20 másodperc, ebbôl a La Saison Des Pluies, azaz Az esôs ben járultak és járulnak hozzá, hogy Bacsik Elek neve a évszak, az elôkészületben levô kötet címadójául is választott sanzonjazz és általában a jó minôségû zenék által érdeklôdôk darab az egyetlen olyan kompozíció, amelynél valaha is fel- körében folyamatosan jelen legyen, hiszen mostanában

2015. TAVASZ GRAMOFON 47 JAZZ INTERJÚ

sincs szinte egyetlen olyan hónap sem, elsôel szólóalbumát csak 1971- amikor egy vagy több felvételük, netán benbe jegyezték, és korábbi ze- korábban kiadatlan közös felvételük nein kísérletezgetéseit csak forgalomba ne kerülne. A nagyság- jóvaljó késôbb vették ismét rendre jellemzô, hogy ezek adatainak elô.e A párizsi Studio L. Gasté puszta felsorolása is simán kitöltené je- 1965-ben1 vette fel azt a kisle- len tanulmány terjedelmét. mezt,m amelyen többek között Pierre Nougaro olasz operaénekes és Telliniellini a Mac Ormor–Jacques Hi- Liette olasz zongoratanárnô gyermeke, Claude geling szerzô páros À Django Nougaro 1929. szeptember 9-én született a címû,c Django Reinhardtnak franciaországi Toulouse-ban. Claude Nougaro emlékete állító darabja szere- az 1963 és 1969 közötti úgynevezett „Le génie pelt.p l A Jacques Higelin No.2 címmel megje- négre” korszakának elsô lemezét még szintén lentl kislemezen (Jacques Canetti Records 1963 novemberében készítette, amikor a hónap 272 2699) a közremûködô zenészek nevét utolsó napján stúdióba vitte Bacsik Eleket. Ez gondosang titkolták. Szerencsére mindenütt az újabb 25 cm-es LP végül Claude Nougaro vannakv hangyaszorgalmú diszkográfusok, No.2 címmel került a zenész diszkográfi ájába. A így természetesen a diszkog ráfi a egyik ôshazájában, Fran- közremûködôk közül külön ki kell emelnünk Maurice ciaországban is, és kiderítették, hogy Elec (!) Bacsik magyar Vander zongoristát, aki 1953-ban elsô hangfelvételeit muzsikus ezen a felvételen hegedûn, valamint elektromos Django Reinhardt együttesével készítette, és négy esz- szóló- és ritmusgitáron játszott. Ugyanakkor nem kizárha- tendôvel késôbb az NDR stúdiójában a hegedûs Stéphane tó, hogy a francia zongorista-zeneszerzô, Jimmy Walter Grappellit is a djangói szellemben kísérte – mind a francia hangszerelését játszó kisegyüttesben a két további hangsze- dallamok, mind a standard repertoár esetében (Moosicus ren, a bôgôn és a dobon is Bacsik szerepelt. E feltételezés- Records N 13031-2). A Pierre Nougaro LP-n a nagybôgônél nek nem kevés alapot ad, hogy az elôzô esztendôben, 1964 ezúttal is Bacsik Elek ekkoriban elmaradhatatlan zenész- áprilisában rögzítették és sugározták a francia televízióban társa, Michel Gaudry állt, a doboknál pedig több Bacsik- azt a két és fél perces Take Five-felvételt, amelyen Bacsik lemez közremûködôje, a Magyarországon is jól ismert Elek a háttérre vetített fi lmben (a megszólalás sorrend- ült. Szintén a zenekar tagja volt Pierre jében) nagybôgôzött, dobolt, elektromos ritmus- és szóló- Michelot nagybôgôs. Nougaro a továbbiakban is Maurice gitáron játszott, majd ezen háttér elôtt élôben játszotta a Vander zenekarával dolgozott, de jelenleg nincs adat arról, hosszú hegedûszólót (http://www.ina.fr/video/I09329504/ hogy Bacsik is szerepelne további felvételeken. elek-bacsik-take-fi ve-video.html). A hangszerelést termé- 1964 februárja és szeptembere között rögzítették Barbara szetesen szintén Bacsik készítette. újabb LP-jét, amely Barbara chante Barbara címmel jelent Az À Django egyik szerzôje az énekes Jacques Higelin, ám meg (Philips 6332 103). Az LP borítóján Eleck Bassik sze- a társszerzô, Mac Ormor egyike a francia zeneipar jelenleg repel, aki ezúttal csak az egyik felvételi sessionön szerepelt, még majdnem kideríthetetlen álnéven szereplôinek. Más és mindössze két Barbara-szerzeményben játszott. Az LP lemezkiadványokon ugyanezen darabhoz az M. Moro, il- hamarosan Grand Prix International du Disque – letve az M. Ormor álnevek társulnak, tehát még a Académie Charles Cros felirattal is megjelent, azaz meg- rejtôzködésben is követhetetlen az igazi személy kiléte. Az kapta az akkoriban létezô legjelentôsebb hanglemeznagy- biztos, hogy számos jó nevû, a zenei, szövegírói tehetségét díjat. a lehetô legtöbb mûfajban igen busásan kamatoztató fran- 1964. március 14-én már a sokadik francia TV-adásban cia zeneszerzô, szövegíró, hangszerelô, zenekarvezetô szá- szerepelt Bacsik, amely Sacha Show címmel futott. A gitá- mos álnevet is használt és használ napjainkban is. Ezen ál- ros-énekes házigazda, Sacha Distel ez alkalommal Charles nevek viselôinek valódi nevére csak a legritkább esetben Aznavour Chaque fois que j’aime címû szerzeményét, derül fény. Juliette Gréco pedig Serge Gainsbourgtól a Ces petits Az À Django szövegírója viszont egyike azon általam is- riens-et adta elô. A korzikai apa és franciaországi anya mert francia személyeknek, aki a legtöbb álnevet használ- gyermekeként született Juliette Grécót Magyarországon a ta, mintegy három tucatot. Több évi kutakodás után az À Belphegor, a Louvre fantomja címû, 1965-ben bemutatott Django szövegét Boris Vian neve alatt találtam meg. Vian fi lmben ismerték meg. Gréco a jazzvilágban ugyanakkor egy igen izgalmas, sokoldalú, rendkívül tehetséges fi gura a elsôsorban mint Miles Davis barátnôje szerepelt. A Sacha francia jazz, chanson és irodalom összefüggéseiben. Az Show mindkét darabjában Bacsik Elek (elektromos-gitár) 1940-es években készült számos jazztrombitás hangfelvéte- és Michel Gaudry (nagybôgô) voltak a kísérôk. le néha itthon is kapható, könyvei jó része már magyarul 1965 ôszén készült az egyik legizgalmasabb, sokáig háttér- is megjelent. Egyik-másik immár több fordításban is ben bujkált Bacsik-felvétel. Ennek oka többek között, hogy hozzáférhetô. az észak-franciaországi vasutas családba született, a fi lmek A korai Jacques Higelin-felvételek 1976 óta számos alka- veszélyes jeleneteiben dublôrjeként indult Jacques Higelin lommal jelentek meg különbözô LP-ken, majd CD-ken.

48 GRAMOFON 2015. TAVASZ JAZZ

Közös bennük, hogy az azonos lemezcím alatt nem mindig volt azonos a beltartalom és igen sokról hiányzott egyik vagy másik szám, még abban az esetben is, ha a lemez labelje és kiadási száma azonos volt! A birtokomba került, 2011-ben mindössze ezer példányban megjelent francia LP- változat (Jacques Canetti présente Jacques Higelin et Brigitte Fontaine: Chansons d’avant le déluge. Jacques Canetti Records BEC5772796) szerencsére tartalmazza az Á Djangót. Napjaink nagyközönsége egy igen fi gyelemre méltó dupla CD-n (Jazz Manouche Vol. 2., Wagram Music 3118072/ WAG 363) fedezhette fel a pazar hangfelvételt. Az À Django különösen tetszett Jacques Canetti produ- cernek, aki az életmûvét összefoglaló Mes 50 Ans De Chansons címû, 4 CD-t és 1 DVD-t magába foglaló életmûkiadásába ezt a produkciót is beválasztotta (Les Productions Jacques Canetti BEC577237). Bacsik Elek számos tv-mûsorban és lemezfelvételeken volt a francia sörözôtulajdonos és egy angol táncosnô frigyébôl született Jeanne Moreau énekesnô, színésznô kisegyüttes- ének vezetôje és egyben hangszerelôje. Moreau az 1958-as Felvonó a vérpadra (Ascenseur pour l’échafaud) Louis Malle-fi lmmel tûnt fel, amelynek zenéjét Miles Davis sze- rezte. A fi lm soundtrackjén bôgôzött, Kenny Clarke dobolt. Bacsik Elek 1962-ben az ô közr e- mûködésükkel készítette el a világsikert aratott Take Five- és Blue Rondo à la Turk-felvételeket. A Jeanne Moreau: 12 chansons címmel megjelent LP (Disques Jacques Canetti Medium 48816) igen jelentôs si- kert aratott, többek között elnyerte az 1967-es Grand prix du disques-t. A hangfelvételeken Bacsik Elek hangszerelé- sei szólaltak meg. Kis- és nagylemezeken, majd késôbb CD-ken újra és újra kiadták a felvételeket. Mindezeket Bacsik Elek azonban már nem Franciaországban érte meg, hiszen a felvétel évében, azaz 1966-ban keserédes döntést hozott: áttelepült az Amerikai Egyesült Államokba, mert úgy gondolta, hogy ott biztosan jól boldogul majd, hiszen vendégzenészként rengeteg dicséretet kapott korábban az Államokban is. Sajnos a tényleges erôviszonyokkal messze nem volt tisztában, azzal például, hogy a nem amerikai születésû jazzistákat nem tekintették igazi jazzelôadóknak. Bacsik hoteljazzt játszó zenekarok nagyon jól fi zetett hegedûse és gitárosa lett, de az úgymond „igazi jazzrôl” nem nagyon lehetett szó, hiszen kizárólag az elsôsorban Európában sokszor túllihegett mainstream jazzbôl sokszor még az agyonsztárolt amerikai jazzmuzsikusok sem tudtak megélni. Kár, hogy Bacsik Elek nem tudta, hogy áttelepü- lése idején az Amerikai Egyesült Államokban a hivatalos statisztikák szerint is a lakossághoz viszonyítva csak tizedannyian érdeklôdtek a jazz iránt, mint Nyugat-Euró- pában, és akkor is fôleg annak kommerszebb irányzatai iránt vonzódtak. Például az alkalmilag vonósokat is bô- ségesen használó swing(es) nagyzenekarokhoz. Utóbbiakat Magyarországon meg éppen ezekben az esztendôkben, az 1960-as évek közepén zárták ki a jazz kategóriájából, „mert az csak improvizált tánczene”. ■

2015. TAVASZ GRAMOFON 49 JAZZ KONCERTAJÁNLÓ

jazztörténésekbe, Juhani Aaltonen Trióját hallhatjuk ezen Tava sz i jazz fordulók az estén. 13-án a Pesti Vigadóban szerepel a Gershwin Piano Quartet. Legenda érkezik a Müpába 15-én David Sanborn személyében, aki újra visszatér groove-os zené- Évfordulókban gazdag tavasz elé nézünk, és szédítôen szí- jéhez. Ugyanekkor az Opusban Colin Vallon Triója kí- nes jazzkínálatból válogathatunk benne. Mindjárt már- nál alternatívát. 23-án a Bálnában Dhafer Youssef Birds cius elején elkezdôdik, és egészen június végéig tart a Requiem Quintetje zenél, az Opusban pedig a talányos Magyar Jazz Ünnepe, a Magyar Jazz Szövetség rendezésé- nevû Dance Without Answer ad koncertet. Ugyanitt a ben megvalósuló országos fi eszta, melynek keretében jazzprogramok sorát az Andy Sheppard Quartet koncertje fôvárosi és vidéki helyszínek pályázhatnak az 1705, a Ba- zárja április 26-án. csó Kristóf Triad, a Borbély Mûhely, a Delalamm vagy a Grencsó–Márkus Quartet felléptetésére. A negyedszerre megrendezendô Nemzetközi Jazznap kere- tében másodszor kerül sor ingyenes koncertkavalkádra a Tízéves a Mûvészetek Palotája. Március 14–15-én egész fôváros és több vidéki helyszín jazzt játszó helyein, sôt a álló hétvégén ünnepel vele a hazai zenei élet, benne pedig szervezôk reményei szerint a tavalyi példához hasonlóan a jazzt szombat este 20 órakor Szakcsi Lakatos Béla és ifjú határon túli klubok is csatlakoznak a kezdeményezéshez. tehetségekbôl álló ritmusszekciója, illetve szólistái, más- Már tudható, hogy a Müpa Átriumában április 30-án 16 nap délben a László Attila vezette Senior Big Band és honi órától a Hajdu Klára Quartet lép fel, 18 órától a Jazzical jazzdívák, 14 órakor pedig a tizenhat tagú Swing All Stars Trió ad koncertet, és 21.45-tôl muzsikál a Syrius Legacy. képviseli. Minden produkcióban számíthatunk meglepeté- sekre a Fesztivál Színházban. A házban egymást váltó A Jazztavasz fesztivál a elôadások között az Átriumban Hangulatkoncertet szol- Müpában vokális találkozá- gáltatnak fi atal jazzcsapatok. sokra invitálja közönségét, melynek keretében idén is Még mindig a Müpában maradunk: rögtön az ünnepi hét- három koncertre kerül sor. vége után, március 17-én lesz a Jazzmûhely következô elô- A kezdô napon, május 7-én adása. A Fesztivál Színházban Borlai Gergô Divided a Fesztivál Színházban Lisa Concert No. 2 címmel készít ajándékot rajongóinak. Tár- Simone Quartetje nem csak sai közül Nguyên Lê és Eivind Aarset gitárosok már jártak Nina Simone-slágereket ad a Müpában, a basszusgitáros Gustaf Hielm most mutatko- elô, vendégük Harcsa Vero- Gregory Porter zik be a magyar közönségnek. Az újabb Jazzmûhelyre csak nika pedig duetteket is éne- két hetet kell várni: április 1-jén a Mrs. Columbo zenél kel Lisával. Másnap ugyan- vendégeivel, Fábián Julival és Hajós Andrással, sôt fény- itt egy brit hölgy, Natalie Williams kvartettje mutatkozik festés is emeli majd az este élvezeti értékét. be – akit tavaly ôsszel a CAFe-n már láthatott a közönség. Hozzá kedves ismerôse, Szôke Nikoletta csatlakozik majd Március 27–29. között még „csak” a 24. Nemzetközi Bo- hasonlóképpen. Május 9-én a Nemzeti Hangversenyte- hém Ragtime & Jazz Fesztivál zajlik, de házigazdája, a remben a régen várt Gregory Porter mutatja majd be, Bohém Ragtime Jazz Band harmincéves. Velük ünnepel hogy miért is ô jelenleg a világ egyik legkedveltebb férfi majd Kecskeméten a német Echoes of Spring, az olasz jazzvokalistája. Portert a „sztárok big bandje”, a Modern Paolo Alderighi, az USA-ból Stephanie Trick, valamint Art Orchestra kíséri. Korb Attila & His European All Stars. * * * A Budapesti Tavaszi Feszti- vál éppen nem jubilál, ennek A Zeneakadémián március 8-án nagyszabású gálakoncert ellenére jazzbôl bôséges kíná- keretében köszönthetjük fel az 50 éves jazz tanszéket, az- lattal készül a rendezvény, tán 19-én a Vijay Iyer Trio mutatja meg a legaktuálisabb amely idéntôl a megszokott- keleti parti jazztrendeket. Április 14-én Oláh Krisztián, nál késôbb, április 10–26. 19-én Snétberger Ferenc Anders Jorminnal és Joey között zajlik. A nyitó napon Baronnal alkotott triója kínál újabb csemegét. Május 28- címlapinterjúnk alanya, án Anat Cohen kvartettje kápráztatja el nem csak a klari- Dresch Mihály ad koncertet nét hangjának szerelmeseit. a Zeneakadémián. Másnap Kevin Mahogany mutatja be További információ: új lemezanyagát a Budapest www.jazzszovetseg.hu, www.mupa.hu, David Sanborn Jazz Clubban. Az Opus Jazz www.bohemragtime.com, www.btf.hu, www. jazznap.hu, Club 12-én kapcsolódik be a www.zeneakademia.hu

50 GRAMOFON 2015. TAVASZ KRITIKA JAZZ

JÁVORSZKY BÉLA amelya annyira megigézte, hogy attól kezdve mániákusan kereste SZILÁRD: A MAGYAR a kapcsolatot a fekete géniusszal. Az ötvenes évek elején aztán JAZZ TÖRTÉNETE mindentm hátrahagyva New Yorkban telepedett le és egész Kossuth Kiadó, 2014 hátralévôh életét a fekete jazz-zenészek támogatásának szentelte. 304 oldal ElképesztôenE regényes történetét dédunokahúga írta meg, ebben a család még élô szemtanúi és ismert jazz-zenészek sokasága nyi- Közhely, hogy a magyar jazz világ- latkozikl a vakmerô asszonyról. Nica hotelszobájában egymást ér- színvonalú, de érdekes megtudni tékt a jam sessionök, ott halt meg 1955-ben Charlie Parker is. Ô az ide vezetô rögös út állomásait, a temettettet el Bud Powellt, Coleman Hawkinst és Sonny Clarke- meghatározó fontosságú történé- ot.o Több évtizedes kapcsolata Monkkal elválaszthatatlan a nagy seket, helyszíneket, együtteseket, mûvészm pályájától, a modern jazz történetének fontos fejezete. zenészeket. Ezt felgöngyölíteni nagy bátorság szükséges, objektív Magára vállalta Monk kábítószeres ügyét kockáztatva még a véleményt alkotni szinte lehetetlen, és sokak érzékenységét is börtönbüntetést is. A könyv azok számára is lebilincselô olvas- sértheti minden magvas értékítélet. Mégis erre vállalkozott a mány, akik nem különösebben érdeklôdnek a mûfaj iránt, hiszen szerzô, és mint korábbi munkái is bizonyítják, igyekezett tárgyi- a fôhôs életének elsô felét Európa különbözô országaiban élte le, lagosan megoldani a vállalt feladatot, ráadásul még a tördelést és és akkoriban még vajmi kevés köze volt a jazzhez. A könyv nagy a képszerkesztést is ô végezte. hiányossága az illusztrációk teljes mellôzése, pedig rengeteg fotó Ez a hiánypótló kötet közérthetô, olvasmányos stílusban tár- készült Nicáról és barátairól, sôt egy hosszú dokumentumfi lm is gyalja a mûfaj hazai történetét a legkorábbi idôktôl napjainkig. megörökítette tevékenységét. Márton Attila Szigorúan ragaszkodik a tényekhez és minden adatot, forrást precízen megjelöl. Ezért megbízható és szakszerû. (A kötet szak- MÁTÉ J. GYÖRGY: mai lektora Gonda János volt.) A gazdagon illusztrált A RÖGTÖNZÉS MÛVÉSZETE lebilincselô olvasmány kielégíti azok érdeklôdését, akik csak Kijárat Kiadó, 2014 jazzrajongóként kíváncsiak ennek a muzsikának több mint 100 268 oldal évet átfogó történetére, de azok is hasznosan forgathatják, akik hivatásszerûen állnak kapcsolatban a jazzel. Nagyon praktikus Lapunk egyik legrégebbi szerzôje, Máté J. megoldás a „keretes” jegyzetek alkalmazása, amelyek a történet György szubjektív hangú köny vet jelente- jobb megértését szolgálják oly módon, hogy megmagyarázzák a tett meg. A rögtönzés mûvészete tanul- kultúrpolitikai hátteret vagy a mûfaj nemzetközi helyzetét, a mánykötet, melyben korábban megjelent stílusirányzatok változásait, mindazokat a tényezôket, amelyek írásait gyûjtötte össze. Az évek során szü- hatással voltak az adott korban a hazai jazz fejlôdésére. Külön letett cikkek a Gramofonban, a Hangjegyzetben (az EMI kiadó fejezetek taglalják a szerzô által legfontosabbnak ítélt tizennyolc egykori lapjában), a Müpa Magazinban, a néhai Árgus folyóirat- hazai jazzmûvész életpályáját. Ez lehetett volna, mondjuk, „Top ban, illetve a Fidelio és a Jazznoise internetes zenei portálokon 30”, a fi atal generáció képviselôinek is helyet adva – akár a láttak napvilágot – amint errôl az utószóban tájékozódhatunk. mûfaj megszületésének tárgyalását rövidebbre fogva, hiszen azt Nem csak a hang szubjektív – amennyiben a cikkek lemezekrôl, bôséges hazai és külföldi irodalom tárgyalja. Talán a jazz és a könyvekrôl, koncertekrôl szóló értekezések, illetve helyet kapott társmûvészetek hazai kapcsolata is megért volna egy rövid feje- még köztük több interjú és néhány portré –, a tárgyalt témák, zetet. Márton Attila elôadók mind abba a halmazba tartoznak, amely a szerzôhöz kö- zel áll, ahogy fogalmaz, a konvenciókkal szembeforduló, HANNAH ROTHSCHILD: „„kísérletezô ön ki fe je zôk”-rôl van itt szó, vagyis nem célja átfogó PANNONICA – A LÁZADÓ mmerítést adni sem stílusokat, sem korszakokat tekintve. Az írások BÁRÓNÔ hhét, némileg szintén önkényes fejezetbe lettek rendezve. Külön Helikon Kiadó, 2014 sszekció foglalkozik a klasszikusnak mondható mûvészekkel 361 oldal MMilestól a Shaktiig, a Jazz mûhelyei fejezetben a Blue Note és a DDelmark labelek felé fordul a fi gyelmünk, majd hangversenyka- Minden jazzkedvelô találkozott már a llauz következik. Ezt követôen olvashatjuk az interjúkat, aztán a „jazzbaroness” tiszteletére írott számos kkortárs elôadók témaköréhez érkezünk, végül négy cikket kap a standard valamelyikével, melyeket olyan hhazai jazz, és zárásként a „beyond” mûfajokkal is foglalkozhatunk. ikonok komponáltak, mint Sonny Rollins, Horace SilverSl vagy NNem teszi könnyûvé az olvasó dolgát a szerzô, mert a cikkek ke- Thelonious Monk. Nekünk, magyaroknak már évtizedekkel letkezési ideje csak a tartalomjegyzékben és egyedül a koncertbe- ezelôtt feltûnt az egyértelmûen hazánkra utaló név is. A híres számolóknál olvasható, pedig például a névjegyzék részletes és bankárcsalád brit ágának fekete báránya, aki extravagáns életvi- terjedelmes, vagyis nem gondatlanságról, hanem egy felülvizsgá- telével botránkoztatta meg a felsô köröket, Nagyváradról nôsült landó döntésrôl van szó. Ami vita felett áll: a könyv szerzôje apjától – egy hazai lepkefajta latin neve után – kapta különös rendkívüli olvasottságról, mûveltségrôl tesz tanúbizonyságot a becenevét, amellyel bevonult a jazztörténelembe. Az elképesztô kultúra egész területén, így bárhol felütni a kötetet az olvasó gya- fordulatot Monk Round Midnight címû felvétele hozta számára, rapodására szolgálhat. Bércesi Barbara

2015. TAVASZ GRAMOFON 51