Elszegényedett, Elszigetelődött Aprófalvak Gondjai a Népesség És A
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
id15161601 pdfMachine by Broadgun Software - a great PDF writer! - a great PDF creator! - http://www.pdfmachine.com http://www.broadgun.com Elszegényedett, elszigetelõdött aprófalvak gondjai A népesség és a társadalom jellemzõi 17 észak-csereháti falu vizsgálatában1 ár Judit2 Moln Abstract át, This paper describes research based on statistical data from North Csereh Hungary. It shows how the population has changed in the last 25 years in this area. The population had been decreasing for decades in these villages, but after 1990 this process changed in some settlements, and the population started to grow. The background of this progression is the rise in the gypsy proportion of the population, because, generally, they have higher birth rates, so in these villages the number of young people is very large. Unfortunately only a small percentage of people living here are educated to a high level, particularly among the gypsy population. There are not many workplaces in this area, the rate of employment is very low, but unemployment is high. The situation is worse among gypsies, who live in poverty. The population figures show the depression and crisis of this area. A kutatás célja, területe és módszere ág gazdaságilag egyik legelmaradottabb részén, a Hernád völgyétõl Ny Az orsz -ra álható a Cserehát. Ennek északi részéhez tartozó, az országhatárig nyúló területén lévõ 17 tal ülés került be ásba ábra). árom kisebb központi település talál ó a telep le a kutat (1. H hat ált érségben: Krasznokvajda, Baktakék és Felsõvadász. A két délebbitõl északra vizsg t úzódó településeket választottuk ki, valamint Krasznokvajda vonzáskörzetébe tartozó megh ási területet „Összességében a térség át) ély és hat falut, mint kutat . (Csereh helyzete a m általános elmaradottsággal jellemezhetõ, ami a fejlõdési centrumoktól való végleges ávolodásban és a perifériákon általában elõforduló összes probléma jelenlétében nyilvánul elt ” ( É özség öbben, mint 4000 meg. G. FEKETE . 2005). 2001-ben alig laktak ebben a 17 k ben t õ, s a roma lakosok aránya már akkor meghaladta a 30% ülésenként változó, f -ot, de ez telep étén ez az arány 93,5% volt, Gadnán a polgármester adata alapján 60% körüli, Cseny õgagyon pedig közel 40% „Miközben a cigányok mindig és minden országban Fels volt. általában szegények voltak, kutatásunk azt bizonyítja, hogy szegénységük mértéke örténelmileg és országonként jelentõsen különbözött.” ( ÁNYI – ÉNYI t LAD J. SZEL I. 2004). A ált területen élõ emberek öbbnyire szegények, üggetlenül a ól, hogy romák vagy nem vizsg t f tt ák, ájuk ábbi lehetõségek a 90 években, a kapitalista rendszerre való rom nincs munk , a kor -es átállással, jórészt felszámolódtak. ány ég az itteni átlagtól is szegényebb A cig lakosok m ek, éthullottak azok a közösségi keretek, amely íthatnák számukra a megfelelõ sz ek biztos ársadalmi tõkét, ált, íthetné boldogulásukat álódásukat a helyi t illetve mor ami seg , integr ársadalomba és a roma lakosok között érezhetõ ültség úzódik meg t . A magyar fesz h , amely üléseken (pl. Gadna) súlyos h „õslakosok” sokat egyes telep elyzeteket teremt. Az ottani helyi ült cigányságra, akik közül néhány család nem törõdik a törvénnyel, panaszkodnak a betelep ésükkel lehetetlenné teszik a többi cigány család és a magyar családok életét is. Nem viselked ák a tojást és a tyúkokat is, bedeszkázott ablakok fogadják lehet baromfit tartani, mert ellopj átogatókat, mert kövekkel dobálták be azokat, a kutyákat megmérgezik, stb. „ az odal Ide nem ön senki segíteni. Nem szégyen, hogy vasvillával kell hálni menni?” õs j mondta az egyik id 1 ás a K 62373 sz. OTKA pályázat segítségével folyik. A kutat 2 ár Judit PhD, Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tsz. egyetemi adjunktus Moln 1 ácsi keserûen. A rendõrség tehetetlen, hiszen a szabálysértések, bûncselekmények többségét b úakkal végeztetik a szülõk, illetve gyakran a bizonyíték hiánya is gondot jelent. a fiatalkor ány célja az épesség számában és struktúrá ában õleg A tanulm , hogy bemutassa a n j f évektõl végbemenõ áltozásokat állapotot, rámutatva ezzel a az 1990-es v , illetve a jelenlegi érség demográfiai sajátosságaira. t épszámlálás, éves számított adatok) feldolgozása A hivatalos statisztikai adatok (n és arcview 3.2 programokkal örtént. ányban szereplõ ábrák statisztikai excel t A tanulm ámaszkodó, saját szerkesztésû érképek. adatokra t diagrammok, t ábra A vizsgált térség roma lakosainak aránya az egyes településeken 1. A vizsgált települések népességszám változása óbbi 25 év épességszám álto ások mentek végbe a térségben. A Az ut alatt nagy n v z ülés közül csak egy akad, amelyiknek a népességszáma meghaladja a település 1980 17 telep - élekszámát éte) ülés viszont elvesztette azóta az akkori népességének több, as l (Cseny , 8 telep ét, 4 község 25% és 50% közötti veszteséget tudhat magáénak, másik 4 mint a fel -nek pedig ál kisebb ez a regisztrált fogyása 1980 ítva (2. ábra). 25%-n -hoz viszony áljuk, hogy ez a népességszám változás hogyan alakult a különbözõ Azonban ha megvizsg õszakokban, akkor azt látjuk, hogy 1980 és 1990 között nem volt egyetlen egy település id övekedett volna a népessége (3. ábra). sem, amelynek n án azonban jelentõs áltozás következik be a térség életében, mégpedig 1990 ut v áfiai szempontból úgy tûnik valami pozitív folyamat indul el, három településen is demogr éte, Gadna) elkezd nõni a népesség, és a lakosok száma ezekben a (Krasznokvajda, Cseny épességszámot, sõt Csenyétén 50% feletti a falvakban 2004-re meghaladja az 1990-es n övekedés (4. ábra). n 2 ábra A vizsgált térség településeinek népességszám áltozása 1980 és 2004 között 2. v ábra A vizsgált térség településeinek népességszám változása 1980 és 1990 között 3. 3 ábra A vizsgált térség településeinek népességszám változása 1990 és 2004 között 4. álva a ülések népességszámának alakulását ez alatt a 24 év alatt, át Megvizsg telep l juk, hogy élekszám változása más és más folyamaton esett, ill. esik át. A az egyes falvaknak a l érségbe óta mindenhol népességfogyás figyelhetõ meg, de vannak olyan települések t n 1949 ás már az 1930 években megkezdõdött. is, ahol ez a fogy -as Azt mondhatjuk, hogy ez a áltozott, a lakosság száma drasztikus mértékben csökkent a folyamat 1990-ig szinte nem v ált községekben. áttuk az elõzõ ábrán, egyes településeken ez a tendencia vizsg De amint l áltozott, s 1990 õl a népességszám növekedésnek indult, illetve egyes településeken megv -t , ég nem is következett be, de megtörik a népességi görbe, és a fogyás mérték ha ez m e lelassul ábra). A szerint, hogy 1980 óta hogyan változott az egyes falvaknak a népességszáma, 5 (5. üléseket (6. ábra) csoportba osztottuk a telep . özségek, ahol 1990 óta nõ a lélekszám: Krasznokvajda, Gadna, Vannak olyan k éte. Cseny övetkezõ csoport je õje, hogy ugyan a népesség száma továbbra is fogy, de A k llemz óta ez a mérték jelentõsen lecsökkent, gyakorlatilag mára a népességszám 1990 álónak mondható: Baktakék, Felsõvadász, õgagy és Gagybátor tartoznak stagn Fels ide. ás falvakban 1980 és 1990 között a ás üteme nem volt annyira erõs, mint M fogy és 2004 között, így Szászfa, Gagyvendégi, Büttös esetében láthatjuk ezt. 1990 üléseken a csökkenés üteme szinte nem változott: Keresztéte, Kány, Egyes telep ény falvakban 1990 és 2004 között is jelentõs épességveszteség Perecse, Paml n õ meg. figyelhet égezetül néhány településen az 1980 és 1990 õszakhoz képest a V -es id épességfogyás 1990 és 2004 között gyengült: Abaújlak, Gagyapáti és Alsógagy. n ábrán az is látható, hogy a kedvezõbb népesedési viszonyok összefüggen ány A 6. ek a cig étével. Többnyire ott, ahol nagyobb az arányuk a népességszám csökkenés lakosok jelenl állt, ill. növekvõ. meg 4 ábra A térség népességszám alakulása 1870 5. -2004-ig ábra 1980 örténõ népességszám változás szerint csoportosított t ülések é s 6. -2004-ig t elep ás 2001 ált térségben etnikai megoszl -ben a vizsg 5 álaszt arra a kérdésre, hogy mi áll az eltérõ folyamatok Ahhoz, hogy megkapjuk a v átterében, illetve hogyan jellemezhetõek demográfiailag az egyes települések, mi az, ami h ározza ezeket a átosságokat, meg kell vizsgálni részletesebben a községek meghat saj épmozgalmát, illetve korstruktúráját, és a népesség egyéb jellemzõit (iskolai végzettség, n ági aktivitás). gazdas A vizsgált térség településeinek népmozgalmának alakulása 1980-2004 között épmozgalmi jellemzõket vizsgáljuk, akkor maradhatunk a már Amikor a n ításnál, hiszen az éppen a népességszám változásán alapult, ami bemutatott csoportos észetesen a születések, álozások és a vándorlások száma szerint alakul az adott term a hal ülésen. telep övekedést tapasztaltunk az elmúlt közel 15 évhez viszonyítva, ott a természetes Ahol n ás már a 80 évek végétõl ív álozások száma a 80 évek végéig szaporod -as pozit . A hal -as ék körüli), a 90 években viszont lecsökken 10 ezrelék körüli értékre. A magas (20 ezrel -es ületések száma ezekben a falvakban már a 80 évek közepétõl nagyon magas, 20 sz -as -30 ék között van a mai napig. Míg a 80 éveket a vándorlás tekintetében az elvándorlási ezrel -as úlsúlya, addig a 90 éveket inkább a bevándorlás jellemzi, de jól átható a folyamatok t -es l ándorlási egyenleg állandó váltakozása, azaz, mintha érvényesülne Ravenstein egykori v örvénye, miszerint „ ándorlási folyamat kivált egy étes irányút ” t mindegyik odav ellent is ÉNÉ ÁRDI ábra (EK ZAM I. 1995) (7. ). özségekben, ahol a népességfogyás hirtelen lecsökkent 1990 után, ott látható, Azokban a k értékû természetes fogyás volt 1990 évek közepéig, de az azt követõ 10 év hogy kism -es án már természetes szaporodásról beszélhetünk, még akkor is, ha ez idõnként igen sor értékû. A halálozási gör évek elejéig magas (20 ezrelék körüli), majd alacsony be a 90-es ána lecsökken, de nem jelentõsen. A születési görbe lassan nõtt az elmúlt 24 év alatt, a 80 ut - évek elejét jellemzõ 10 ezrelékes értékrõl a 90 évek közepére elérte a 20 ezreléket, de as -es óta ingado ó. A vándorlási görbe kiugrásai mögött sokszor adminisztratív okok állnak az z ÁR ább az elvándorlás dominál ezek ábra). (MOLN J. 2003), de ink ben a falvakban (8.