id15161601 pdfMachine by Broadgun Software - a great PDF writer! - a great PDF creator! - http://www.pdfmachine.com http://www.broadgun.com

Elszegényedett, elszigetelõdött aprófalvak gondjai A népesség és a társadalom jellemzõi 17 észak-csereháti falu vizsgálatában1

ár Judit2 Moln

Abstract át, This paper describes research based on statistical data from North Csereh . It shows how the population has changed in the last 25 years in this area. The population had been decreasing for decades in these villages, but after 1990 this process changed in some settlements, and the population started to grow. The background of this progression is the rise in the gypsy proportion of the population, because, generally, they have higher birth rates, so in these villages the number of young people is very large. Unfortunately only a small percentage of people living here are educated to a high level, particularly among the gypsy population. There are not many workplaces in this area, the rate of employment is very low, but unemployment is high. The situation is worse among gypsies, who live in poverty. The population figures show the depression and crisis of this area.

A kutatás célja, területe és módszere ág gazdaságilag egyik legelmaradottabb részén, a Hernád völgyétõl Ny Az orsz -ra álható a Cserehát. Ennek északi részéhez tartozó, az országhatárig nyúló területén lévõ 17 tal ülés került be ásba ábra). árom kisebb központi település talál ó a telep le a kutat (1. H hat ált érségben: , Baktakék és Felsõvadász. A két délebbitõl északra vizsg t úzódó településeket választottuk ki, valamint Krasznokvajda vonzáskörzetébe tartozó megh ási területet „Összességében a térség át) ély és hat falut, mint kutat . (Csereh helyzete a m általános elmaradottsággal jellemezhetõ, ami a fejlõdési centrumoktól való végleges ávolodásban és a perifériákon általában elõforduló összes probléma jelenlétében nyilvánul elt ” ( É özség öbben, mint 4000 meg. G. FEKETE . 2005). 2001-ben alig laktak ebben a 17 k ben t õ, s a roma lakosok aránya már akkor meghaladta a 30% ülésenként változó, f -ot, de ez telep étén ez az arány 93,5% volt, Gadnán a polgármester adata alapján 60% körüli, Cseny õgagyon pedig közel 40% „Miközben a cigányok mindig és minden országban Fels volt. általában szegények voltak, kutatásunk azt bizonyítja, hogy szegénységük mértéke örténelmileg és országonként jelentõsen különbözött.” ( ÁNYI – ÉNYI t LAD J. SZEL I. 2004). A ált területen élõ emberek öbbnyire szegények, üggetlenül a ól, hogy romák vagy nem vizsg t f tt ák, ájuk ábbi lehetõségek a 90 években, a kapitalista rendszerre való rom nincs munk , a kor -es átállással, jórészt felszámolódtak. ány ég az itteni átlagtól is szegényebb A cig lakosok m ek, éthullottak azok a közösségi keretek, amely íthatnák számukra a megfelelõ sz ek biztos ársadalmi tõkét, ált, íthetné boldogulásukat álódásukat a helyi t illetve mor ami seg , integr ársadalomba és a roma lakosok között érezhetõ ültség úzódik meg t . A magyar fesz h , amely üléseken (pl. ) súlyos h „õslakosok” sokat egyes telep elyzeteket teremt. Az ottani helyi ült cigányságra, akik közül néhány család nem törõdik a törvénnyel, panaszkodnak a betelep ésükkel lehetetlenné teszik a többi cigány család és a magyar családok életét is. Nem viselked ák a tojást és a tyúkokat is, bedeszkázott ablakok fogadják lehet baromfit tartani, mert ellopj átogatókat, mert kövekkel dobálták be azokat, a kutyákat megmérgezik, stb. „ az odal Ide nem ön senki segíteni. Nem szégyen, hogy vasvillával kell hálni menni?” õs j mondta az egyik id

1 ás a K 62373 sz. OTKA pályázat segítségével folyik. A kutat 2 ár Judit PhD, Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tsz. egyetemi adjunktus Moln

1 ácsi keserûen. A rendõrség tehetetlen, hiszen a szabálysértések, bûncselekmények többségét b úakkal végeztetik a szülõk, illetve gyakran a bizonyíték hiánya is gondot jelent. a fiatalkor ány célja az épesség számában és struktúrá ában õleg A tanulm , hogy bemutassa a n j f évektõl végbemenõ áltozásokat állapotot, rámutatva ezzel a az 1990-es v , illetve a jelenlegi érség demográfiai sajátosságaira. t épszámlálás, éves számított adatok) feldolgozása A hivatalos statisztikai adatok (n és arcview 3.2 programokkal örtént. ányban szereplõ ábrák statisztikai excel t A tanulm ámaszkodó, saját szerkesztésû érképek. adatokra t diagrammok, t

ábra A vizsgált térség roma lakosainak aránya az egyes településeken 1.

A vizsgált települések népességszám változása óbbi 25 év épességszám álto ások mentek végbe a térségben. A Az ut alatt nagy n v z ülés közül csak egy akad, amelyiknek a népességszáma meghaladja a település 1980 17 telep - élekszámát éte) ülés viszont elvesztette azóta az akkori népességének több, as l (Cseny , 8 telep ét, 4 község 25% és 50% közötti veszteséget tudhat magáénak, másik 4 mint a fel -nek pedig ál kisebb ez a regisztrált fogyása 1980 ítva (2. ábra). 25%-n -hoz viszony áljuk, hogy ez a népességszám változás hogyan alakult a különbözõ Azonban ha megvizsg õszakokban, akkor azt látjuk, hogy 1980 és 1990 között nem volt egyetlen egy település id övekedett volna a népessége (3. ábra). sem, amelynek n án azonban jelentõs áltozás következik be a térség életében, mégpedig 1990 ut v áfiai szempontból úgy tûnik valami pozitív folyamat indul el, három településen is demogr éte, Gadna) elkezd nõni a népesség, és a lakosok száma ezekben a (Krasznokvajda, Cseny épességszámot, sõt Csenyétén 50% feletti a falvakban 2004-re meghaladja az 1990-es n övekedés (4. ábra). n

2 ábra A vizsgált térség településeinek népességszám áltozása 1980 és 2004 között 2. v

ábra A vizsgált térség településeinek népességszám változása 1980 és 1990 között 3.

3 ábra A vizsgált térség településeinek népességszám változása 1990 és 2004 között 4.

álva a ülések népességszámának alakulását ez alatt a 24 év alatt, át Megvizsg telep l juk, hogy élekszám változása más és más folyamaton esett, ill. esik át. A az egyes falvaknak a l érségbe óta mindenhol népességfogyás figyelhetõ meg, de vannak olyan települések t n 1949 ás már az 1930 években megkezdõdött. is, ahol ez a fogy -as Azt mondhatjuk, hogy ez a áltozott, a lakosság száma drasztikus mértékben csökkent a folyamat 1990-ig szinte nem v ált községekben. áttuk az elõzõ ábrán, egyes településeken ez a tendencia vizsg De amint l áltozott, s 1990 õl a népességszám növekedésnek indult, illetve egyes településeken megv -t , ég nem is következett be, de megtörik a népességi görbe, és a fogyás mérték ha ez m e lelassul ábra). A szerint, hogy 1980 óta hogyan változott az egyes falvaknak a népességszáma, 5 (5. üléseket (6. ábra) csoportba osztottuk a telep .  özségek, ahol 1990 óta nõ a lélekszám: Krasznokvajda, Gadna, Vannak olyan k éte. Cseny  övetkezõ csoport je õje, hogy ugyan a népesség száma továbbra is fogy, de A k llemz óta ez a mérték jelentõsen lecsökkent, gyakorlatilag mára a népességszám 1990 álónak mondható: Baktakék, Felsõvadász, õgagy és Gagybátor tartoznak stagn Fels ide.  ás falvakban 1980 és 1990 között a ás üteme nem volt annyira erõs, mint M fogy és 2004 között, így Szászfa, Gagyvendégi, Büttös esetében láthatjuk ezt. 1990  üléseken a csökkenés üteme szinte nem változott: Keresztéte, Kány, Egyes telep ény falvakban 1990 és 2004 között is jelentõs épességveszteség , Paml n õ meg. figyelhet  égezetül néhány településen az 1980 és 1990 õszakhoz képest a V -es id épességfogyás 1990 és 2004 között gyengült: Abaújlak, Gagyapáti és Alsógagy. n ábrán az is látható, hogy a kedvezõbb népesedési viszonyok összefüggen ány A 6. ek a cig étével. Többnyire ott, ahol nagyobb az arányuk a népességszám csökkenés lakosok jelenl állt, ill. növekvõ. meg

4 ábra A térség népességszám alakulása 1870 5. -2004-ig

ábra 1980 örténõ népességszám változás szerint csoportosított t ülések é s 6. -2004-ig t elep ás 2001 ált térségben etnikai megoszl -ben a vizsg

5 álaszt arra a kérdésre, hogy mi áll az eltérõ folyamatok Ahhoz, hogy megkapjuk a v átterében, illetve hogyan jellemezhetõek demográfiailag az egyes települések, mi az, ami h ározza ezeket a átosságokat, meg kell vizsgálni részletesebben a községek meghat saj épmozgalmát, illetve korstruktúráját, és a népesség egyéb jellemzõit (iskolai végzettség, n ági aktivitás). gazdas

A vizsgált térség településeinek népmozgalmának alakulása 1980-2004 között épmozgalmi jellemzõket vizsgáljuk, akkor maradhatunk a már Amikor a n ításnál, hiszen az éppen a népességszám változásán alapult, ami bemutatott csoportos észetesen a születések, álozások és a vándorlások száma szerint alakul az adott term a hal ülésen. telep övekedést tapasztaltunk az elmúlt közel 15 évhez viszonyítva, ott a természetes Ahol n ás már a 80 évek végétõl ív álozások száma a 80 évek végéig szaporod -as pozit . A hal -as ék körüli), a 90 években viszont lecsökken 10 ezrelék körüli értékre. A magas (20 ezrel -es ületések száma ezekben a falvakban már a 80 évek közepétõl nagyon magas, 20 sz -as -30 ék között van a mai napig. Míg a 80 éveket a vándorlás tekintetében az elvándorlási ezrel -as úlsúlya, addig a 90 éveket inkább a bevándorlás jellemzi, de jól átható a folyamatok t -es l ándorlási egyenleg állandó váltakozása, azaz, mintha érvényesülne Ravenstein egykori v örvénye, miszerint „ ándorlási folyamat kivált egy étes irányút ” t mindegyik odav ellent is ÉNÉ ÁRDI ábra (EK ZAM I. 1995) (7. ). özségekben, ahol a népességfogyás hirtelen lecsökkent 1990 után, ott látható, Azokban a k értékû természetes fogyás volt 1990 évek közepéig, de az azt követõ 10 év hogy kism -es án már természetes szaporodásról beszélhetünk, még akkor is, ha ez idõnként igen sor értékû. A halálozási gör évek elejéig magas (20 ezrelék körüli), majd alacsony be a 90-es ána lecsökken, de nem jelentõsen. A születési görbe lassan nõtt az elmúlt 24 év alatt, a 80 ut - évek elejét jellemzõ 10 ezrelékes értékrõl a 90 évek közepére elérte a 20 ezreléket, de as -es óta ingado ó. A vándorlási görbe kiugrásai mögött sokszor adminisztratív okok állnak az z ÁR ább az elvándorlás dominál ezek ábra). (MOLN J. 2003), de ink ben a falvakban (8.

ábra A ülönbözõ épesedési ór i ájú települések népmozgalma 7-8. k n kateg 1980-2004-ig „Növ ésnek indult” települések „Gyengén fogyó” települések eked

6 óta még csak fokozódott a népességszám csökkenés, ott ennek hátterében mind az Ahol 1990 ándorlás, mind a természetes fogyás szerepet játszik. Ez utóbbi 1990 óta csak fokozódott, elv évek eleje óta nincs egyetlen egy év sem, amikor természetes szaporodást lehetne a 90-es özségekben évek második felétõl 2003 álozási tapasztalni ezekben a k . A kilencvenes -ig a hal és a születési olló nagyon kinyílik, a rendkívül magas álozás özel 30 ezrelék) és a hal (k a ületési ráta viszont a á özelít ábra). sz null hoz k (9. õtlenebb népesedési folyamatokat elviselõ települések A legkedvez , azok, ahol a épességfogyás mértéke már 1980 óta rendkívül erõteljes és ennek intenzitása azóta nem is n áltozott. év alatt e évben sem volt tapasztalható természetes szaporodás, a v A 24 gyetlen egy ületési ráta többször volt nulla érték körüli, a halálozási görbe 20 és 40 ezrelék között sz õtlen folyamatokat erõsíti az állandó elvándorlás (10. mozog folyamatosan. Ezeket a kedvez ábra).

örpefalvakban, ahol 1990 óta valamelyest csökkent a népességfogyás üteme, ott Azokban a t ó a helyzet az elõbbi ó településekhez, de 1990 óta picit nagyon hasonl csoporthoz tartoz öngült mind a természetes fogyási ráta, mind a vándorlási egyenleg negatívuma. A gy ületési és a halálozási ráta is valamivel kedvezõbb, mint az elõzõ csoportba tartozó sz özségek esetében, ez utóbbiak ol ója nem annyira nyílik ki (11. ábra). k l úra tanulmányozása adhatja meg érdésre a választ, hogy milyen okok A korstrukt arra a k állnak a nagyon magas halálozási és a nagyon alacsony születési ráta mögött.

ábra A különbözõ népesedési kategó r i á ú települések népmozgalma 1980 9-10. j -2004-ig „Erõsödõ ás” évõ települések „Régóta erõsen fogyó” települések fogy -ban l

7 ábra A különbözõ népesedési kategóriájú települések népmoz galma 1980 11. -2004-ig „Gyengülõ intenzitású fogyás” évõ települések -ban l

A vizsgált térség korösszetétele összetétel vizsgálatánál is maradhatunk a népességszám változás szerinti A kor ításnál, hiszen a szülõképes korúak nagyobb arányú jelenléte, illetve a fiatal csoportos áció adja azt az utánpótlást, ami fontos szerepet já épességszámának gener tszik a falvak n ásában. alakul övekvõ lélekszámú települések korfája szinte piramis alakot formál, látszik, hogy van A n örés, hiszen ez a épesedésben bekövetkezõ áltozás nem annyira túl régen benne egy t n v övetkezett be az adott községekben úrájuk jelentõsen k , de ahhoz, hogy korstrukt áltozzon elegendõ volt. A fiatal népesség aránya magas, viszont nagyon alacsony az megv õskorúak száma (12. ábra). Az elöregedési index (100 14 vagy fiatalabb korúra esõ idõsek id áma) 40, ami az országos átlagho ítva is nagyon kedvezõ, de a térség egyes sz z viszony ülésein megfigyelhetõ rendkívüli elöregedéshez viszonyítva ülönösen jónak mondható telep , k ábra). (17. én fogyó lakosságszámú falvak korfája inkább harang alakú átszik, hogy A gyeng , itt is l a ábban megin öregedési fázist felváltotta egy fiatalosodás. A középkorosztály és az kor dult el õs korúak is egészséges arányban vannak képviselve, éppúgy, ahogyan a fiatal korosztály id ábra). Az elöregedési index ezekben a falvakban is nagyon jó, attól függetlenül, ho (12. gy öbb, mint duplája az elõbb említett csoporthoz tartozó falvakéhoz képest (87) (17. ábra). t

8 ábra A különbözõ népese d é s i kategóriájú települések korfája, 2001 12-13. „Növ ésnek indult” települések „Gyengén fogyó” települések eked

épe égüket tekintve erõsödõ fogyásban lévõ települések korfája inkább urna alakot ölt, A n ss éhkast, egy õszakban kiugró a fiatalok aránya, de a folyamat nem tartós, így mint m -egy id ációt a falvak életébe. Alacsony a fiatal korosztály aránya, íg az nem hoz igazi regener m õskorúaké már a középkorosztály arányát is meghaladja (14. ábra). Az elöregedési index id úlyát, közelít az idõsek aránya a kétszereshez, a fiatalokéhoz 179, ami mutatja ennek s ítva (17. ábra). viszony õtlenebb a korstruktúra a régóta erõs ó települések esetében. Már azt sem A legkedvez en fogy ú, inkább a kereszthez hasonlítana, a fiatalok alig képviselik mondhatjuk, hogy urna alak épességen belül, az idõsek száma többszörösen felülreprezentált (15. ábra). Az magukat a n öregedési index 427, ami özségeknek a nagyon kedvezõtlen el kifejezi ezeknek a k összetételét (17. ábra). kor égezetül láthatjuk, hogy azon falvak esetében, ahol az erõs fogyás kicsit gyengült az utóbbi V õben, a korfa valamivel kedvezõbb képet mutat, de korántsem beszélhetünk egészséges id összetételrõl, ahol biztosítva lenne a megfelelõ utánpótlás. ánya valamivel kor A fiatalok ar õzõ esetben, a középkorúak kevesen vannak, az idõsek aránya itt is magas jobb, mint az el ábra). Az elöregedési index 236, ami majdnem fele az elõzõnek, de õs (16. jelzi a jelent ányú elöregedést ezeknél a falvaknál is (17. ábra). ar

ábra A különbözõ népesedé s i kategóriájú települések korfája, 2001 14-16. „Erõsödõ ás” évõ települések „Régóta erõsen fogyó” települések fogy -ban l

9 „Gyengülõ intenzitású fogyás” évõ települé sek -ban l

ük ezeket a korfákat, látjuk, ho Ha jobban megfigyelj gy nagyon rapszodikusan ályok száma az egyes korfákon belül is. éhol ály alakul az egyes koroszt N egy-egy koroszt épviseli magát, illetve ennek ellenkezõje is elõfordul. Különösen ó alig k elgondolkodtat az az özépkorúak közül hiányoznak. Mindezek arra engednek következtetni, hogy eset, amikor a k üléseken a és elvándorlás jelentõs volt, e miatt válnak kissé „megtépázottá” ezek a a telep be ák. Láthatjuk, hogy ahol nagyon magas a halálozás, ott magas az idõskorúak aránya, a korf é ás alacsony voltát ülõképes korúak hiánya, magas arányát pedig term szetes szaporod a sz a ülõképesek jelenléte adja. Azonban nem csak ez áll ez utóbbi jelenség hátterében, sz hiszen önmagában nem tudná azt a növekedés álni, amelyet néhol tapasztalhattunk. ez t produk Ha ézzük a 17. ábrán az elöregedési indexeket az egyes településeken és ezt összevetjük a megn ág arányával, akkor jól érzékelhetõ, hogy a fiatal korösszetétel ott jelenik meg, roma lakoss ák arán étén öregedési index értéke 14 ahol magas a rom ya. Cseny az el , a roma lakosok ánya csaknem 100%. A cigány lakosság körében mások a termékenységi szokások ar , egy ülõpár esetében a általános ezekben a falvakban. Az, hogy ennek hátterében sz 6-10 gyermek áll, jelenleg nem v élunk megvizsgálni, valószínûsíthetõ, hogy összefüggésben van a mi olt c ársadalmi tõke hiányával és a mérhetetlen szegénységgel ( ÁNYI ÉNYI t LAD J. - SZEL I. 2004).

ábra Elöregedési index és etnikai megoszlás a vizsgált térség településein, 20 01 17.

10 A vizsgált térség lakosságának iskolai végzettsége összefüggés a települések korszerkezete és az iskolai végzettség Van-e valamilyen özött, vagy inkább valami más ami határozottabban játszik szerepet a településeken élõk k égzettségét tekintve? Egyáltalán t átosságról iskolai v udunk-e e tekintetben valamilyen saj élni az egyes települések esetében vagy általában a térségben? besz õször ha megnézzük a települések iskolai végzettségérõl készült diagrammokat ár El (a m ábban használt csoportosításban) áthatjuk, h õek a kor , akkor l ogy mindenhol jellemz övetkezõk (18 ábra): k -23.  õk nagyobb arányban szerepelnek az alacsony iskolai végzettségûek körében, és A n öbbnyire a magasabb iskolai végzettségûek körében is. t  õfokú végzettséggel rendelkezõk aránya, mind õk, mind a Nagyon alacsony a fels a n érfiak körében, és ugyanígy alacsony az érettségivel rendelkezõk aránya is. f  ányban mind a nõk, mind a férfiak körében a 8 általános vagy az A legnagyobb ar ál kevesebb végze éggel rendelkezõk vannak. ann tts  érfiak körében jelentõsebb a sza ás végzettséggel rendelkezõk száma. A f kmunk érések az iskolai végzettség tekintetében nincsenek, egy kivételtõl Nagyon nagy elt éte ( ábra). Sajátos korszerkezete, illetve sajátos társadalmi helyzete eltekintve: Cseny 19. ér el ez a település a többitõl a égzettség tekintetében (is). Elmondható, hogy miatt t z iskolai v épesség összetétele ott azért, ahol pedig nagyon öregedett ért lesz az ahol fiatalabb a n el , ott az égzettségûek aránya nagyon magas. Láthatunk egy kis különbséget alacsony v a tekintetben, égzettséget jelent ányban van hogy ez mennyire alacsony v , ugyanis, ahol nagyobb ar épviselve az idõsebb korosztály, ott a 8 általánossal rendelkezõk aránya meghaladja a k z õk arányát, épesség korösszetétele azzal sem rendelkez ahol pedig fiatalabb a n , ott a helyzet éppen ított – éve a gyengülõ fogyásban lévõ települések esetében a nõket – ford kiv õsebbek aránya nagy: 21, 22, 23 ábra ánya nagy: 18, 19, 20. ábra). (id ; fiatalabbak ar

ábra Iskolai végzettség ábra Iskolai végzettség 18. 19. , 2001 ált településeken éte a vizsg 2001-ben, a Cseny „növekedésnek indult” településeken

éve Csenyéte) (kiv

11 ábra égzettség a különböz õ n épesedési kategóriájú településeken, 2001 20-21. Iskolai v „Gyengén fogyó” tele ülések „Erõsödõ fogyás” évõ települések p -ban l

ábra égzettség a különböz õ n épesedési kategóriájú településeken, 2001 22-23. Iskolai v „Régóta erõsen fogyó” ülések „Gyengülõ intenzitású fogyás” telep -ban évõ települések l

égzettség esetében ordinális mérési szintû változóról van szó, Mivel az iskolai v ért viszonylag egyszerû egy indexet létrehozni, amely segítségével megadható az egyes ez ülések iskolai végzettségi mutatója. Az index ámítása azon az elven mûködött, hogy telep kisz értéket akkor venné fel, ha a településen mindenkinek lenne felsõfokú a legnagyobb ája, 0 pedig akkor lenne, ha senkinek nem lenne meg a 8 általános iskolája. Az diplom egyes égzettségûek között a távolságot mindig egynek tekintettük, az egyes iskolai végzettség v ében megjelent esetek arányát a teljes népességen belül eset , szoroztuk az adott iskolai égzettség egyenértékével, majd ezt osztottuk 5 ébként 500 v -tel, mivel egy lett volna a ális érték, s a önnyebb rátekintés érde ében 100 fokos skálán kívántuk az index maxim k k értékeit Í értéket akkor érne el õfokú rendezni. gy 100-as az index, ha mindenkinek fels

12 ája lenne a településen, 0 akkor lenne, ha senkinek nem lenne m általánosa. diplom eg a 8 án ábban használt csoportosításban az egyes kategóriájú települések iskolai Ennek alapj a kor égzettség indexe 20 örül alakult a 2001 án össztelepülés összlakosság v -25 k -es adatok alapj , ( átlagában 20,5) ábra). A legalacsonyabb volt Cse étén (férfiak esetében 8, nõk (24. ny ében 6 értékkel), a legkedvezõbb pedig Krasznokvajdán volt (férfiak esetében 27, eset -os õknél 25 ös értékekkel). Azonban láthatjuk, hogy a települések nép ég ám változása n - ess sz án történt csoportosításában nem találunk na ülönbségeket az iskolai alapj gyon nagy k égzettség tekintetében ülöníteni központi jellegû (Krasznokvajda, Baktakék, v . El tudunk k õvadász és ide soroltuk még Gagyvendégit is) és nem központi településeket, illetve Fels áttuk, hogy fontos lehet a roma lakosság aránya is. Ennek alapján történt csoportosításkor az l ültek a központi jellegû települések 1. csoportba ker ; de mivel ezekben majdnem mindenhol ág aránya, megkülönböztettünk még olyan településeket, viszonylag magas a roma lakoss özp író fal ák aránya magas; amelyek 2. nem tartoznak a k onti jelleggel b vakhoz, de a rom ülön raktuk azokat, amelyeknek 3. egyáltalán nincs cigány lakosa éve illetve k (kiv átit, amelyik nagyon szélsõséges esetet képvisel a 12 fõs lakosságával) és mar Gagyap ; adt a öbbi település õzõekben megnevezett t , 4. amelyek az el egyik csoportba se voltak óak. ítás alapján elkészített iskolai végzettséget mutató besorolhat Az eszerinti csoportos ábrán látható (25. ábra), hogy legmagasabb az iskolai végzettség a központi jelleggel bíró üléseken, ahol az értéke átlagosan 24, legalacsonyabb, szinte fele annyi értékû, mint az telep õbbi csoportba tartozó falvakban, a nem központi és a romák által nagy arányban el épesített községekben, ahol csak 13 értéke özponti ben volt az index . Azokban a nem k üléseken, aho ány lakosság, az iskolai végzettség indexe majdnem eléri a telep l nincs cig özponti települések ét (23,5), a maradék települések pedig a térségben mért átlaghoz k szintj özelítõ értékkel bírnak (18,5). k óbáltuk kiszámítani a tisztított iskolázottsági értékek Megpr et, a legmagasabb iskolai égzettség szerint, a települések ez utóbb használt csoportosításában (26. ábra). Az általános v ályát sem elvégzõk esetében a 7 éves és idõsebb népességgel, a iskola 8 oszt ásképzõvel rendelkezõk esetében a 15 éves és idõseb érettségivel szakmunk bekkel, az õknél a 20 éve és idõsebbekkel, a felsõfokú égzettségûek esetében pedig a 25 rendelkez s v éves és idõsebbekkel tudtunk számolni, hiszen a korcsoport kategóriák ilyen bontásban állnak a rendelkezésünkre. Láthatjuk, a legnagyobb különbség az iskolai végzettség ében a központi településeken élõk iskolai végzettsége és azok a nem központi tekintet ülések, ahol a romák nagyobb arányban élnek, esetében figyelhetõ meg. A központi telep üléseken a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk aránya érfiaknál közel 6%, míg azok telep a f ülések, amelyek nem bírnak központi jelleggel és a roma lakosság nagyobb arányban a telep él ott, a felsõfokú végzettséget jelentõ mutató értéke csak 1,5%, a nõk esetében ez az ánypár: 7,8% érettségizettek aránypár érfiak esetében: 11,3% ar - 2%. Az ja a f - 5,7%, a õknél: 13,2% ásképzõt végzetteké férfiaknál: 32,2% õknél: n - 6,25%, a szakmunk - 16,1%, a n özponti jellegû települések javára (26. ábra). 11,5% - 5,1%, mindig a k

13 ábra égzettség i n d e x a vi ált térség településein, 20 01 24-25. Iskolai v zsg

ábra Tisztított iskolázottság a vizsgált térségben, 2001 26.

14 án láthatjuk, ált térségben lakók körében alacsony az Mindezek alapj hogy a vizsg égzettség szintje, de különösen ág ében rendkívül ke õtlen iskolai v a roma lakoss eset dvez , ószínû azokon a településeken is, amelyek központi jelleggel bírnak, a nem roma és a val ág tekintetében megtalálható lenne ez a különbség, de erre csak az empirikus roma lakoss ételezés adhatná meg a álaszt. felv pontos v

A vizsgált térség lakosságának gazdasági aktivitása épesség gazdasági aktivitása sok mindent elárul az adott teleülésrõl. A munka A n ározó jelentõségû az emberek életében. A munkahely hiánya vagy többlete vándorlási meghat ít el, amelynek aztán jelentõs hatása van érintett térségek társadalmi folyamatokat ind az életére. Természetesen nem csak önmagában a munka, mint alapfunkció, válthat ki ilyen ának a munkalehetõségnek, a munkának, nagyon kitûntetett szerepe van folyamatot, de mag érség, település életében õt az egyén szemp ából is meghatározó jelentõségû egy t , s ontj . 1990- élhettünk munkanélküliségrõl, legalábbis adminisztratív módon nem igazán ig nem besz étezett. óbb használt csoportosításnál özponti és a nem l Maradunk a legut , mivel ez a k özponti jellegû településeket különválasztj özponti helyeken figyelembe k a, illetve a nem k ágot, akik, mint láttuk jóval alacsonyabb iskolai végzettséggel veszi a magas roma lakoss ás csoportok, így e ételezhetõen kedvezõtlenebbé teszi helyzetüket rendelkeznek, mint m z felt õ piacon. Elõször né ük meg, mi az, ami általánosan elmondható ezeknek a a munkaer zz ági aktivitásáról (2 ábra): falvaknak a gazdas 7-30.  érség településein már 1990 élküliség, igaz az 5% A t -ben megjelent a munkan -ot ány 10 õk esetéb sehol sem haladta meg. 2001-re az ar -20%-ra emelkedik. A n en a élküliség kisebb, nagy részük, ha nincs munkája, mint eltartott szerepel. munkan  óta a foglalkoztatottság rendkívüli módon csökkent érfiak, mind a nõk 1990 mind a f örében. k  õzõ folyamattal ellentétes módon változott az inaktív keresõk aránya. Az el  érfiak foglalkoztatottsága mind 1990 A f -ben, mind 2001-ben nagyobb volt, mint az év nõi lakosainak, az inaktívak körében viszont az arányuk kisebb, a nõkéhez adott ítva viszony . égy településtípus esetében a következõket lehet elmondani ábra) A n (27-30. : ág 1990 özel azonos volt a férfiaknál örüli) éve azokon a A foglalkoztatotts -ben k (50% k , kiv üléseken, amelyek nem rendelkeznek központi jelleggel és magas volt a roma lakosság telep ánya 2001 óbbiak esetében 10% ág ar -ben. Ez ut -kal alacsonyabb volt a foglalkoztatotts ánya. A nõk körében 1990 özponti jelleggel bíró általán nem volt roma ar -ben a k , ill. ahol egy özel azonos foglalkoztatottsági ráta volt megfigyelhetõ örüli) lakos, ott k (30% k , illetve a ásik két település õi foglalkoztatottsága is közel állt eg áshoz örüli). m csoport n ym (20% k ág a legkedvezõbb helyzetben lévõ községek körében is a felére 2001-re a foglalkoztatotts õk esetében (kivéve a központi jelleggel bíró településeken) ez a csökkenési esik vissza, a n ány még nagyobb. A legkedvezõtlenebb é õ ar helyzetben l v falvak, azok, ahol magas a roma ág aránya és nem is bírnak központi jelleggel, itt a foglalkoztatottak aránya 6% lakoss -os, ami ért is megdöbbentõ, mert ezeknek a falvaknak a népessége nagyon fiatal, kevés az idõs, az át az aktív korban lévõk közül csa ésnek van munkája. ábbi súlyos teh k nagyon kev Ez tov ógiai, társadalmi problémákat jelent, de ennek a cikknek nem tárgya most ezzel szociol foglalkozni. öregedõ népességû településeken (amelyek nem központi jellegûek és ahol nincsenek Az el ák) az inaktív keresõk aránya meghaladja az 50% õk vagy csak kevesen vannak rom -ot, a n örében ez az arány 60% felett van. A fiatal népességû településeken is magas az inaktívak k ánya, ennek hátterében nem az idõs korúak nagyszámú jelenléte áll, hanem a magas ar íja évõk aránya. Természetesen ezeken a településeken az rokkant nyugd sok illetve a gyesen l ánya is nagy 33 özött mozog. eltartottak ar -45% k

15 ábra Gazdasági aktivitás 199 0 és 2001 ált térségben 27-28. -ben -ben a vizsg özponti szerepkörrel rend õ településeken üléseken, ahol a A k elkez Azokon a telep épességen belül magas a romák aránya n

ábra Gazdasági aktivitás 199 0 és 2001 ált térségben 29-30. -ben -ben a vizsg üléseken, ahol nincs roma lakos álatba bevont többi településen Azokon a telep A vizsg éve Gagyapáti) (kiv

ánya émát a térségben A foglalkoztatottak nagyon alacsony ar jelenti a legnagyobb probl . ámukat ív munkaképes korúak ítjuk, akkor a férfiak körében Amennyiben sz az akt hoz viszony örül alakul ánya év özponti 30-45% k t a foglalkoztatottak ar 2001-ben, kiv e azokat a nem k û településeket, ahol a roma lakosok aránya nagy, it ág csak 10% jelleg t a foglalkoztatotts õk foglalkoztatottsága a munkaképes korúakon belül 24% átlagosan, a volt. A n volt özponti településeken, ahol viszont a r ák aránya jelentõsebb a legmagasabb (37%) a k om ágon belül és nem beszélhetünk központi jellegû településrõl, ott csak 17% lakoss volt. A élküliségi ráta az ív munkaképes korban lévõ férfiak körében özel 50% munkan akt k volt üléseken, míg a központibb jellegûeken mag õbbinél jóval ezeken a telep as, de az el örül volt 2001 öbbi örül õbb a alacsonyabb: 15% k -ben. A t faluban 12-23% k volt, legkedvez ág tekintetében a nem roma lakosság körében õ helyzet a foglalkoztatotts volt megfigyelhet . A õknél ugyanilyen vonatkozásban vizsgálva alacsony élküliségi mutatókat n abb munkan

16 özötti, és a nem romák ill. a romák által jobban lakott nem központi kaptunk, 8-20% k üléseken az arány egyaránt magas érfiak között másfél, kétszer annyian telep volt. A f voltak ív keresõk, mint ahányan elérték a munkakép õknél ez az arány 1,2 örüli inakt es kort, a n -1,7 k „Az 1971. évi országos cigánykutatás adatai szerint a munkaképes korú (15 éves) volt. -59 ány férfiak ázaléka volt aktív keresõ… a cigány nõknek – – ázaléka…A cig 85 sz pedig 30 sz években növekedett a cigá õk foglalkoztatottsága: az évtized végén elérte az 50 hetvenes ny n ázalékot, és ezen a szinten maradt a nyolcvanas évek végéig.” ( ÉNY sz KEM I. JANKY B. LENGYEL G. 2004). áthatjuk, hogy a helyzet nagyon hátrányos, különösen a romák körében, ahol 100 L épes korba évõ közül csak körülbelül csak 10 étén 100 munkak n l -en dolgoztak (Cseny épes ú érfi közül 2 dolgozott 2001 õknél ez az arány 10 volt) és munkak kor f -ben, a n , a épes korúa örülbelül fele élküli. munkak k k volt akkor munkan

Összegzés érség népességérõl összefoglalv övetkezõket mondhatjuk el: A t a a k épességszám alakulása tekintetében 1990 után a települések egy jó részén megváltozik a A n ábbi fogyó tendencia, lelassul a ágszám csökkenése övekedésnek indul. kor lakoss , illetve n átterében a romák öltözése, illetv üléseken belül a roma lakosság Ennek h bek e a telep övekedése áll, akiknek a magyar átlagtól eltérõ termékenységi szokásaik ítják megn megfiatal ülések ko ét. Így ezekben a falvakban a korstruktúra kedvezõ, míg a továbbra a telep rszerkezet ó népességû falvakban nag õs és nagyon alacsony a fiatal úak is fogy yon magas az id -, kor ánya. ar égzettség általánosan alacsony, de különösen az a romák körében. Az iskolai v és a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk aránya, de még az érettségivel rendelkezõk Kev ánya is messze elmarad az o ágos átlagtól. õk még inkább gyengítik a ar rsz Ezek a jellemz ák munkaerõ ét rom -piaci helyzet . ági aktivitás mutatja talán a legszomorúbb képet. ívül és a A gazdas Rendk kev örnyéken, észének jövedelmezõsége csak minimál bért munkahely a k ami van, azok nagy r ámára. Így sokan azért nem vállalnak munkát, mert a munkába járás jelent a foglalkoztatott sz öltségeivel kisebb ó övedelemhez jutnak, mint amennyit a szociális segélyekkel k nett j érhetnek. Ez a problémakör felveti a jelenlegi szociális támogatási rendszer felü álatát el lvizsg és átdolgozását. Mindezek ényeképpen a foglalkoztatottság nagyon alacsony, ez még eredm így van, ha ányukat a munkaképes korúakhoz viszonyítjuk és nem számolunk a akkor is az ar , ámú idõs ént nagy arányú gyermekkorúva élküliség is nagy sz sel, illetve a helyenk l. A munkan értékû az egész térségben. állapotnak a tartóssága mérhetetlen igen magas m Ennek az énységet eredményez, aki csak teheti érséget, hátrahagyva az egyre szeg , elhagyja ezt a t ényebb és szegényebb rétege õségü õl a helyzetbõl szeg ket, akiknek nincs lehet k ebb kiemelkedni.

Irodalom ÉNÉ ÁRDI áció és nemzetközi kutatása özlemények a Debreceni EK ZAM I. 1995: A migr . K ányegyetem Földrajzi Intézetébõl No. 207. Acta Geographica Kossuth Lajos Tudom Debrecina 1994/95, pp. 293-312. É ányok a Cserehát – ád – ódva vidékén. Tájegységi elemzés. In: G. FEKETE . 2005: Cig Hern B ációs folyamatok a csereháti és dél Baranyi B. (szerk.) Roma szegreg -baranyai érségekben. Gondolat Kiadó – – égkutató Intézet, kist MTA Etnikai nemzeti Kisebbs Budapest. 132 p. ÉNY ági ányság 1971 KEM I. JANKY B. LENGYEL G. 2004: A magyarorsz cig -2003. Gondolat ó – – égkutató Intézet, Budapest. 192 p. Kiad MTA Etnikai nemzeti Kisebbs

17 ÁNYI ÉNYI ég változó formái. Napvilág Kiadó, Budapest, LAD J. - SZEL I. 2004: A kirekesztetts 190 p. ÁR ális térség elnéptelenedésének története a Sajó és a Hernád által MOLN J. 2003: Egy rur özrezárt határvidék magyarországi oldalán (népességföldrajzi változások a XX. század k án) öldrajz, a Miskolci Egyetem Közleménye, "A" sorozat, Bányászat, 64. kötet, sor - F ó, pp. 253 , Egyetemi Kiad -275.

18