HEVES MEGYE SZÁMOKBAN

2013

Tartalom

Főbb jellemzők...... 2 1. Népesség, népmozgalom...... 4 2. Munkaerőpiac ...... 6 3. Egészségügy, baleset ...... 8 4. Szociális ellátás ...... 10 5. Oktatás, kultúra ...... 12 6. GDP, kutatás-fejlesztés ...... 14 7. Gazdasági szervezetek, beruházás ...... 16 8. Mezőgazdaság ...... 18 9. Ipar, építőipar ...... 20 10. Lakás ...... 22 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás ...... 24 12. Környezet, infrastruktúra ...... 26 Heves megye i portré ...... 28 Adottságok...... 28 Társadalom...... 30 Gazdaság...... 31 Kiemelt értékünk...... 34 A történelmi egri borvidék...... 34

Jelmagyarázat –A megfi gyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. 0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. .. Az adat nem ismeretes. + Előzetes adat. ... Nem közölhető adat.

Megjegyzések A 2013. évi adatok általában előzetesek. A kiadványban felhasznált adatok csoportosítása mindig az adott év január 1-jei állapotának megfelelő területi beosztás szerint történt. A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A módszertani információk és a fogalmak magyarázata megtalálható a Köz- ponti Statisztikai Hivatal honlapján.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 Megyelista Főbb jellemzők

Heves megye BP Budapest Megyeszékhely Eger Terület, km2 3 637 BÁ Bács-Kiskun Települések számaa) 121 BA Baranya Ebből: városa) 11 Népesség, ezer főa) 304 BÉ Békés Városi népesség aránya, %a) 47,6 Borsod- BO Abaúj- Népsűrűség, fő/km2 84 Zemplén Foglalkoztatási arány, %b) 47,4 CS Csongrád Munkanélküliségi ráta, %b) 11,9 Alkalmazásban állók havi nettó átlag- FE Fejér 140 087 keresete, forintb) Győr- Öregségi átlagnyugdíj, forinta) 111 367 GY Moson- Sopron Tízezer lakosra jutó működő kórházi 71 ágyb) HA Hajdú-Bihar Középiskolai tanulók száma a nappali 12 656 oktatásban, főb) HE Heves Felsőfokú alap- és mesterképzésben 8 136 Jász- részt vevők száma, főb) c) JÁ Nagykun- d) Szolnok Egy főre jutó GDP, ezer forint 1 870 Komárom- A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP KO 0,55 Esztergom százalékáband) Ezer lakosra jutó regisztrált 157 NÓ Nógrád vállalkozások számae) Egy főre jutó beruházás, ezer forintd) 290 PE Pest Termőterület, ezer hektárf) 290 Egy főre jutó ipari termelés, SO Somogy 2 821 ezer forintb) Szabolcs- b) SZ Szatmár- Tízezer lakosra jutó épített lakás 3 Bereg Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött b) 1 040 TO Tolna vendégéjszaka, ezer Ezer lakosra jutó személygépkocsie) 290 VA Vas Ezer lakosra jutó internet-előfi zetésb) 217 Autópályák, autóutak, kmb) 75 VE Veszprém Működtetett vasútvonalak, kmd) 270

ZA Zala a) 2014. január 1-jei adat. d) 2012. évi adat. b) 2013. évi adat. e) 2013. december 31-ei adat. Magyar- c) A megyében állandó lakóhellyel f) 2013. május 31-ei adat. HU ország rendelkezők adata. 2 Heves megye számokban, 2013 Heves megye

1. ábra A megye települései, 2014. január 1.

Község Város

2. ábra A városok és a városi népesség aránya, 2014. január 1.

% 80 60 40 20 9,1 47,6 11,0 70,4 0 Város Városi Város Városi népesség népesség Heves megye Ország

3. ábra A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák szerint, 2013. január 1.

Heves megye Főbb jellemzők Főbb

500 fő alatti 13 % 500– 999 fős 21 % 1 000–1 999 fős 35 % 2 000–4 999 fős 26 % 5 000 fő és afeletti 5 %

Ország

500 fő alatti 35% 500– 999 fős 20% 1 000–1 999 fős 20% 2 000–4 999 fős 15% 5 000 fő és afeletti 9%

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 3 1. 1. Népesség, népmozgalom

1.1. tábla A lakónépesség* alakulása és a főbb nép- SZ –1,7 mozgalmi események PE –1,8 Megnevezés 2011 2012 2013 Lakónépesség, január 1., ezer fő Férfi 145 146 145 HA –2,3 Nő 163 163 162 Összesen 308 309 306 Ebből: 57 55 55 megyeszékhelyen többi városban86 85 84 BP –3,0 községekben166 169 167 A lakónépesség korösszetétele, január 1., % 14 évesek és fi atalabbak 14 15 14 FE, GY –3,6 15–64 évesek67 67 67 65 évesek és idősebbek 18 18 18 HU –3,9 Főbb népmozgalmi adatok

VE –4,1 Élveszületés, fő 2 643 2 668 2 605 Halálozás, fő 4 450 4 444 4 117 BO –4,4 Házasságkötés, eset 1 020 949 991 KO –4,5 Belföldi vándorlási – 962 – 1 260 –1 072 különbözet, fő BÁ, CS, TO –4,8 HE, JÁ –5,0 1.2. tábla A születéskor várható átlagos élettartam (év)

BA –5,4 Nem 1990 2001 2012 Férfi 65,18 66,77 70,78 NÓ –5,7 Nő 75,16 76,78 78,03

VA –6,0 1.3. tábla Átlagéletkor ZA –6,1 SO –6,2 (év) Nem 1990 2001 2013 Férfi 36,3 37,7 39,9 Nő 40,0 42,1 44,7

* A 2011. január 1-jei lakónépesség a 2001. évi népszámlálás alapján, a 2012. és 2013. január 1-jei lakónépesség a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett adat.

1. Ezer lakosra jutó természetes fogyás, 2013 (‰) BÉ –7,3 4 Heves megye számokban, 2013 Heves megye

1.1. ábra A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai

Ezer lakosra 3 2 1 0 –1 –2 –3 –4 –5 –6 –7 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Természetes szaporodás, fogyás (–) Belföldi vándorlási különbözet Nemzetközi vándorlási különbözet

1.2. ábra A népesség száma nem és életkor szerint, 2013. január 1.

Férfi Nő 90– 85–89 Nőtöbblet 80–84 75–79 1. Népesség, népmozgalom 1. Népesség, 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 Férfitöbblet 5– 9 0– 4 Korév 051015 015105 Ezer lakos Ezer lakos

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 5 2. 2. Munkaerőpiac

2.1. tábla A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása* BP 56,9 Megnevezés 2011 2012 2013 Foglalkoztatott, ezer fő 108,5 106,4 109,7 GY 56,3 Ebből: középfokú végzettségű 75,4 73,8 74,7 diplomás 22,2 21,0 21,5 férfi 58,1 56,2 60,6 Munkanélküli, ezer fő 16,2 17,8 14,9 KO 54,7 Ebből: VA 54,3 legalább egy éve munkát 6,2 7,3 7,4 keres PE 53,7 férfi 9,1 10,3 7,7 FE, VE 53,5 Gazdaságilag nem aktív, ezer fő 110,5 108,6 106,6 Ebből: ZA 52,7 szeretne dolgozni 11,1 12,3 15,3 nappali tagozatos tanuló 23,1 21,6 21,3 Aktivitási arány, % 53,0 53,4 53,9 HU 51,6 Foglalkoztatási arány, % 46,1 45,7 47,4 Munkanélküliségi ráta, % 13,0 14,4 11,9

TO 50,5 2.1. ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont BÁ 50,4 CS 50,3 nemzetgazdasági ágak szerint, 2013*

BA 49,7 Heves megye

JÁ 49,0 Ország BÉ 48,8 0 20 40 60 80 100% Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások HA 47,9

HE 47,4 2.2. ábra A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája*

SZ 46,7 % SO 46,6 20 15 10 5 12,9 11,8 13,0 14,4 11,9 10,0 11,2 10,9 10,9 10,2 BO 45,0 0 2009 2010 2011 2012 2013 Heves megye Ország

* A KSH munkaerő-felmérése alapján.

NÓ 43,5 2. A 15–74 éves népesség foglalkoztatási aránya, 2013 (%) 6 Heves megye számokban, 2013 Heves megye

2.2. tábla Havi bruttó átlagkereset állománycsoportok szerint* Állománycsoport 2011 2012 2013 Forint/hó Fizikai foglalkozású 157 276 166 245 174 048 Szellemi foglalkozású 242 475 253 666 270 668 Összesen 193 858 202 494 213 873 Előző év=100,0 Fizikai foglalkozású 108,9 105,7 104,7 Szellemi foglalkozású 103,8 104,6 106,7 Összesen 106,7 104,5 105,6

2.3. ábra A teljes munkaidő ben alkalmazásban állók számának megoszlása állománycsoportonként, 2013*

Fizikai 59 % Szellemi 41 % 2. Munkaerőpiac 2.4. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlag keresete a minimálbér százalékában állománycsoportonként, 2013*

% 300

250

200

150

100

50 178 276 218 0 Fizikai Szellemi Összesen

* Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer alapján. Központi Statisztikai Hivatal, 2014 7 3. 3. Egészségügy, baleset

3.1. tábla Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátottság TO 23,0 Megnevezés 2000 2011 2012 Háziorvos és házi gyermek - orvos összesen 198 190 191 BÉ 20,3 Egy háziorvosra és házi BA 19,8 gyermekorvosra jutó 1 655 1 607 1 604 lakos, fő NÓ 18,6 Egy háziorvosra jutó beteg- forgalom 13 226 14 416 14 723 Egy házi gyermekorvosra 7 537 7 343 6 926 jutó betegforgaloma) CS 16,1 a) Tanácsadás nélkül.

3.2. tábla Fekvőbeteg-ellátás Megnevezés 2000 2012 2013 Működő kórházi ágyak száma 2 614 2 173 2 173 HE 11,5 Működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma 81 71 71 Elbocsátott betegek száma, ezer 80 70 69 Ápolás átlagos tartama, nap 999 FE 7,1 PE 6,8 Ágykihasználás, % 74 76 76 BP 6,6 BÁ 6,2 Egynapos kórházi ellátás, ..76 HU, SZ 5,6 ezer eset HA 5,1 3.3. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek főbb adatai, 2012* KO 2,3 (ezer) JÁ 2,1 SO 1,3 Megjelenési Teljesített GY 1,0 Megnevezés Beavatkozás szakorvosi VE 0,7 eset munkaóra Belgyógyászat 97 224 32 Sebészet 60 164 17 Képalkotó diagnosztika 166 355 41 Laboratóriumi diagnosztika 439 6 274 15 BO –4,0 Fizioterápia 96 441 2 Reumatológia 81 453 20 Tüdőgyógyászat 85 234 20 Fül-, orr-, gégegyógyászat 41 142 14 Szemészet 54 217 16 * A MÁV adataival együtt. Az adatok csak a magyar biztosítás alapján végzett ellátásokat tartalmazzák. VA –9,3 ZA –10,1 3. A balesetet szenvedett személyek számának változása 2012 és 2013 között (%) 8 Heves megye számokban, 2013 Heves megye

3.4. tábla Személysérüléses közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek Megnevezés 2000 2012 2013 Balesetek Halálos 21 19 14 Súlyos sérüléses 197 148 145 Könnyű sérüléses 244 253 288 Összesen 462 420 447 Balesetet szenvedett személyek Meghalt 24 23 14 Súlyosan megsérült 232 172 166 Könnyen megsérült 378 344 421 Összesen 634 539 601

3.1. ábra A közlekedési balesetek számának alakulása

% (előző év = 100,0) 120

100

80

60

40 3. Egészségügy, baleset 3. Egészségügy,

20 76,0 73,7 96,1 98,0 91,7 113,8 0 Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses 2012 2013

3.5. tábla Munkabalesetek Megnevezés 2000 2012 2013 Összesen 1 009 566 540 Ebből: halálos 5 1 3 csonkulásos 20 7 13 súlyos 15 7 8

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 9 BA, CS VA, VE KO, JÁ HU NÓ HA BO BÁ GY HE BP SO ZA BÉ TO PE SZ FE 4. 20,6 15,4 17,8 19,0 19,2 19,9 20,1 20,2 20,5 20,8 20,9 21,0 21,3 21,5 21,6 22,0 22,3 22,7 10 4. Öregségi nyugdíjasok anépességszázalékában,2014.január Nevelőszülőnél nevelt kiskorú étkeztetésSzociális Kisgyermeknevelő férőhely Működő Ebből: Ebből: 18 éves és idősebb gondozott ésidősebb 18 éves Ápolást, gondozást nyújtó in- Gyermekotthonban nevelt Házi segítségnyújtás Idősek nappali ellátása Működő bölcsőde Összesen Összesen Összesen Összesen 4.4. táblaGyermekvédelmi szakellátásban részesülők öregségi nyugdíj öregségi nyugdíj tézményben nevelttézményben kiskorú kiskorú megváltozott munkaképes- megváltozott munkaképes- 4.3. táblaAlap- ésnappali ellátásban részesülők 4.1. táblaAnyugdíjban, ellátásban, járadékban ségűeknek járóségűeknek ellátás járóségűeknek ellátás é s egyéb járandóságban részesülők, január részesülők, járandóságban egyéb s Bölcsődei ellátás, 31. december 4.2. táblaBölcsődei envzs21 022013 2012 2011 Megnevezés 2013 2012 2011 Megnevezés envzs21 022013 2012 2011 Megnevezés envzs21 032014 2013 2012 Megnevezés Havi teljes ellátás átlagos összege, forint/fő 4. Szociális ellátás4. Szociális Ellátottak száma,fő Heves megye számokban, 2013 10 0 0 38 11 367 111 398 108 407 100 5 664 5 2 126 2 9 03 9 03 10 604 100 003 98 013 91 232 92 733 94 755 96 6 61 7 96 7 133 70 916 70 611 67 038 15 171 16 748 66 997 16 665 65 995 64 124 686 433 213 179 924 16 41 – 5 4 479 5 447 5 2 4 478 2 549 2 14 127 731 124 706 48 444 418 26 193 212 206 179 90 871 910 1 17 15 3 39 33 – – –

xxx Heves megye

4.1. ábra A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, január*

Ezer fő 120 100 80 60 40 20 54 98 54 97 65 95 66 92 67 0 100 2010 2011 2012 2013 2014 Nyugdíjasok, járadékosok összesen Öregségi nyugdíjasok

4.2. ábra Átlagnyugdíjak, január*

Ezer forint/fő 120 100 80 60 40 20 0 82 95 86 100 91 100 98 108 101 111 2010 2011 2012 2013 2014 Átlagnyugdíj Öregségi átlagnyugdíj 4. Szociális ellátás 4.3. ábra A tartós és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények főbb adatai Működő férőhelyek száma Ellátottak száma Férőhely Fő 3 000 3 000 2 500 2 500 2 000 2 000 1 500 1 500 1 000 1 000 500 500 2 746 2 796 2 706 2 688 2 703 2 695 2 678 2 658 2 624 2 594 0 0 2009 2010 2011 2012 2013 2009 2010 2011 2012 2013

* A nyugdíjrendszer 2012. évi átalakítása miatt a 2012 előtti és utáni időszak adatainak össze- hasonlíthatósága erősen korlátozott.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 11 5. 5. Oktatás, kultúra

5.1. tábla A köznevelési intézmények főbb adatai SZ 88 a nappali oktatásban, 2013/2014 Egy Egy Feladat- gyermek- pedagógus- Intézmény ellátási Gyermek, csoportra/ ra hely tanuló osztályra jutó gyermek, tanuló BO 86 Óvoda 157 10 022 22 10 Általános iskola 130 23 801 19 10 Szakiskola, speciális szakiskola 25 4 169 22 12 HA 83 Gimnázium 21 5 443 30 11 Szakközépiskola 26 7 213 27 12

5.1. ábra Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban PE 81 részesülők a nappali oktatásban

JÁ 80 % (2009/2010 = 100) 110 100 90 HE 78 80 70 KO, NÓ 77 2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014 Óvodás gyermek Általános iskolai tanuló HU, BÁ, 76 SO Szakiskolai, speciális Gimnáziumi tanuló szakiskolai tanuló FE 75 Szakközépiskolai tanuló

GY 74 5.2. ábra A felsőfokú alap- és mester képzésben részt vevő hallgatók száma* BA, BÉ 73 Ezer fő CS, TO, 72 12 VE 10 VA 71 8 6 4 2 0 10 6 10 6 10 6 9 6 8 6 2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014 Összes képzés Nappali képzés ZA 68 * A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők. A főiskolai szintű, az egyetemi szintű és az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

5. Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 2013/2014 BP 66 12 Heves megye számokban, 2013 Heves megye

5.2. tábla A kulturális intézmények főbb adatai Megnevezés 2011 2012 2013 Közművelődési intézmények Száma 170 173 187 Rendezvények száma 4 177 3 555 5 203 Látogatók száma, ezer 769 820 1 041 Muzeális intézmények Száma 24 29 31 Kiállítások száma 81 97 130 Látogatók száma, ezer 660 476 513 Települési könyvtárak Szolgáltatóhelyek száma 186 125 191 Beiratkozott olvasók száma, ezer 49 49 53 Könyvtári egységek száma, ezer 1 455 1 461 1 443 Kölcsönzött könyvtári egységek 812 709 722 száma, ezer

5.3. ábra Közművelődési intézmények rendezvényeinek és látogatóinak megoszlása, 2013

% 100 80 60 40 20 0 kultúra 5. Oktatás, Rendezvény Látogató Kiállítás Művészeti esemény Szórakoztató rendezvény Közösségi rendezvény Ismeretterjesztő rendezvény

5.4. ábra A múzeumok leltározott tárgyi állományának megoszlása gyűjtemények szerint, 2013

Régészet 36 % Történet, agrár-, ipar- és technikatörténet 10 % Ipar- és képzőművészet 6 % Irodalomtörténet, néprajz 13 % Egyéb 35 %

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 13 6. 6. GDP, kutatás-fejlesztés

6.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása BP 144,6 Megnevezés 2000 2005 2011 2012+ GDP piaci beszer zési áron, 300 495 574 576 milliárd forint Egy főre jutó GDP Ezer forint 915 1 538 1 871 1 870 Az országos átlag százalékában 71 70 68 66

GY 81,0 6.1. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2012+

Heves megye

Ország HU 66,5 KO 66,1

0 20 40 60 80 100% FE 62,5 VA 61,3 Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások

6.2. ábra A kutatás-fejlesztés ráfordításai PE 55,2 a GDP százalékában ZA 54,7 % TO 52,0 1,50 CS 50,5 HA 49,5 1,25

BÁ, VE 47,1 1,00

0,75 BA, HE 44,0 JÁ 42,5 0,50 SO 42,2 BO 40,7 0,25 0,60 0,89 0,60 0,58 0,55 0,00 1,00 1,17 1,17 1,22 1,30 BÉ 37,5 + SZ 36,4 2008 2009 2010 2011 2012

Heves megye Ország

+ NÓ 29,0 6. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-27 átlagának százalékában, 2012 14 Heves megye számokban, 2013 Heves megye

6.3. ábra A kutató-fejlesztő helyek száma

80

60

40

20 71 75 71 68 65 0 2008 2009 2010 2011 2012

6.4. ábra A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint, 2012

Vállalkozási kutatóhely 43 % Felsőoktatási kutatóhely 54 % Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 3 %

6.2. tábla A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók létszáma 6. GDP, kutatás-fejlesztés 6. GDP, Megnevezés 2010 2011 2012 Tényleges létszám 1 004 921 918 Ebből: kutató-fejlesztő 665 634 599 segédszemélyzet 148 88 152 Az MTA tagja és a tudomány doktora vagy kandidátusa, PhD-, 308 283 286 DLA-fokozattal rendelkező Számított létszáma) 469 425 409 Ebből: kutató-fejlesztő 296 278 264 segédszemélyzet 96 52 76 a) A kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított munkaidő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított adatok.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 15 7. 7. Gazdasági szervezetek, beruházás

7.1. tábla A regisztrált gazdasági szervezetek száma, december 31. BP 226 Megnevezés 2011 2012 2013 Társas vállalkozás 11 230 11 311 11 214 Ebből: korlátolt felelősségű társaság 7 467 7 795 7 829 részvénytársaság 76 76 79 betéti társaság 3 320 3 082 2 913 Önálló vállalkozó 35 759 35 974 36 575 SZ 204 Ebből: főfoglalkozású 10 724 10 760 10 966 mellékfoglalkozású 14 450 14 762 15 199 Vállalkozás összesen 46 989 47 285 47 789 CS 190 BÁ 189 Nonprofi t szervezet 3 465 3 526 3 605 Költségvetési és egyéb BÉ 185 szervezet 613 566 529 Összesen 51 067 51 377 51 923 SO 178 HA 176 ZA 175 7.1. ábra A regisztrált társas vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2013. december 31. HU 171 Mezőgazdaság 4 % Ipar 11 % Építőipar 11 % Kereskedelem 25 % HE 157 Vendéglátás 6 % GY 156 Ingatlanügyletek 5 % PE 154 BA 153 Tudományos és műszaki VA 152 tevékenység 12 % TO 151 Többi nemzetgazdasági VE 148 ág 25 %

7.2. tábla A regisztrált társas vállalkozások száma létszám-kategória szerint, december 31. FE, JÁ 135 Létszám-kategória, fő 2011 2012 2013 KO 132 0– 9 10 403 10 503 10 404 10– 49 702 684 684 50–249 109 108 106 250– 16 16 20 NÓ 118 Összesen 11 230 11 311 11 214

7. Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 2013. december 31. BO 111 16 Heves megye számokban, 2013 Heves megye

7.3. tábla A beruházások* teljesítményértéke és volumenindexe a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 2012 Nemzetgazdasági ág Milliárd forint Előző év = 100,0 Mezőgazdaság 3,7 142,0 Ipar 48,4 94,5 Kereskedelem 4,0 97,1 Szállítás és raktározás 7,2 83,7 Információ és kommunikáció 2,6 210,8 Ingatlanügyletek 1,4 25,6 Adminisztratív szolgáltatás 1,0 163,2 Közigazgatás 3,9 101,1

7.2. ábra A beruházások megoszlása* gazdálkodási forma szerint, 2012

Heves megye

Ország

020406080 100%

Belföldi érdekeltségű Külföldi érdekeltségű

vállalkozás vállalkozás 7. Gazdasági szervezetek, beruházás Költségvetési és társadalom- Nonprofit szervezet biztosítási szervezet

7.3. ábra A beruházások megoszlása* anyagi-műszaki összetétel szerint, 2012

Épület, egyéb építmény 42,6 % Gép, berendezés, jármű 56,4 % Egyéb 0,9 %

* A beruházás helye szerint. Központi Statisztikai Hivatal, 2014 17 8. 8. Mezőgazdaság

8.1. tábla A földterület művelési ágak szerint, május 31. BÉ 16,8 2000 2013 Művelési ág hektár 2000=100,0 Szántó 154 717 146 094 94,4 Konyhakert 5 748 4 291 74,7 Gyümölcsös 2 902 3 780 130,3 Szőlő 9 546 11 995 125,7 Gyep 39 805 35 027 88,0 Mezőgazdasági terület 212 718 201 187 94,6

SO 11,8 Erdő 83 819 88 310 105,4 BÁ 11,4 HA 11,3 Nádas 12 376 31-szeres TO 10,8 BA, CS 10,6 Halastó 209 415 198,6 Termőterület 296 758 290 288 97,8 SZ 9,8 Művelés alól kivett terület 84 257 91 691 108,8 JÁ 9,1 Összesen 381 015 381 979 100,3

8.1. ábra A főbb szántóföldi növénycsoportok aránya a vetésterületből, 2013. május 31. VA 7,4

ZA 6,8 HE 6,6 VE 6,3 FE 6,2 KO 6,1 Heves megye

BO, GY 5,2 HU, NÓ 4,7 Ország

0 20 40 60 80 100%

Gabonafélék Olajos magvak Szálas takarmányok PE 2,7 Zöldségfélék Egyéb növények

8. A mezőgazdaság aránya a bruttó hozzáadott értékből, 2012 (%) BP 0,2 18 Heves megye számokban, 2013 Heves megye

8.2. ábra A főbb szántóföldi növények betakarított területe, 2013

Ezer hektár 60 50 40 30 20 10 53 15 33 7 5 0 Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucerna- széna

8.3. ábra A főbb szántóföldi növények termésátlaga, 2013

Kilogramm/hektár 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 4 630 5 360 2 480 2 590 4 430 0 4 260 4 420 1 670 2 040 3 680 Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucerna- széna Heves megye Ország Mezőgazdaság 8.

8.2. tábla Az állattenyésztés főbb mutatói, 2013. december 1. Szarvas- Megnevezés marha Sertés Juh Tyúk Főbb gazdasági haszonállatfajok állománya Heves megye, ezer egyed 9 44 31 471 Az országos százalékában 1,2 1,5 2,5 1,6 Száz hektár mezőgazdasági területre jutó egyed Heves megye 5 22 15 234 Ország 14 55 23 536

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 19 9. 9. Ipar, építőipar

9.1. ábra Az ipari termelés értéke és volumenindexe* KO 7 351 Milliárd forint % 1 000 125

800 100

GY 5 859 600 75

400 50

200 25 747 787 860 FE 4 476 0 0 2011 2012 2013 Termelési érték, milliárd forint Volumenindex, előző év = 100,0 VA 3 208 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján. BO 3 076 9.2. ábra A főbb feldolgozóipari ágazatok termelési JÁ 2 984 volumenének változása az előző évhez képest, 2013* HE 2 821 BÁ 2 807 Feldolgozóipar

Élelmiszeripar

HU 2 391 Kohászat, fémfeldolgozás

Számítógép, elektronikai, VE 2 157 optikai termék gyártása BP 2 044 ZA 2 023 Villamos berendezés gyártása

Gép, gépi berendezés gyártása PE 1 713 CS 1 641 TO 1 592 Járműipar

SO 1 379 Egyéb feldolgozóipar és javítás HA 1 287 –100 102030405060%

* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján. BÉ 1 010 SZ 980 9. Egy főre jutó ipari termelés értéke, 2013* (ezer forint)

NÓ 845 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján. BA 841 20 Heves megye számokban, 2013 Heves megye

9.1. tábla A feldolgozóipar főbb ágazatainak jellemzői, 2013* (%) Alkalmazás- Export Termelés ban állók részaránya Ágazat az összes megoszlása értékesítésből Feldolgozóipar 100,0 100,0 88,8 Ebből: é lelmiszeripar 2,5 10,9 16,2 kohászat, fémfeldolgozás 8,8 17,1 65,5 számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 53,0 25,9 98,4 villamos berendezés gyártása 9,6 12,3 72,9 gép, gépi berendezés gyártása 3,0 5,4 93,9 járműipar 19,9 16,6 99,2 egyéb feldolgozóipar és javítás 1,4 5,8 56,8

* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.

9.3. ábra Az építőipari termelés értéke és volumenindexe, 2013*

Milliárd forint % 30 300 25 250 20 200 15 150 10 100 5 50 12 13 25 0 0 Épületek építése Egyéb építmények Összesen

építése építőipar 9. Ipar, Termelési érték, milliárd forint Volumenindex, előző év = 100,0

* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.

9.4. ábra Az építőipari termelés volumenének változása az előző évhez képest* % 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80 2011 2012 2013 Épületek építése Egyéb építmények építése Összesen

* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján. Központi Statisztikai Hivatal, 2014 21 10. 10. Lakás

10.1. tábla Lakásállomány, laksűrűség, január 1. GY 21,3 Megnevezés 2012 2013 2014 Lakásállomány 135 150 135 339 135 419 Ebből: 1 szobás 8 813 8 808 8 811 2 szobás 49 313 49 330 49 329 3 szobás 48 307 48 387 48 405 4 és több szobás 28 717 28 814 28 874 PE 11,6 Száz lakásra jutó személy 229 228 224

10.1. ábra Az épített lakások és a kiadott építési engedélyek számának alakulása BP 10,2 1 400 1 200 1 000 800 600

VA 7,9 400 CS 7,6 200 HU, SO 7,4 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

BÁ 6,5 Épített lakás Kiadott új lakásépítési engedély

HA 6,0 10.2. tábla Az épített és a megszűnt lakások Megnevezés 2011 2012 2013 BÉ 4,8 Épített lakások száma 190 231 104 FE, SZ, JÁ 4,5 Ebből: ZA 4,4 természetes személy 165 115 92 VE 3,8 által BO 3,7 KO 3,5 vállalkozás által 25 115 5 BA, HE 3,4 TO 3,3 Átlagos alapterület, m2 124 95 121 Megszűnt lakások száma 83 42 24

NÓ 1,7 10. Tízezer lakosra jutó épített lakás, 2013 22 Heves megye számokban, 2013 Heves megye

10.2. ábra Az épített lakások megoszlása építési forma szerint

2013

2012

2011

0 20 40 60 80 100% Családi ház Csoportház Többszintes többlakásos épület Lakóparki Egyéb

10.3. ábra Az épített lakások megoszlása szobaszám szerint

2013

2012

2011

0 20 40 60 80 100% 1234+4 és több 10. Lakás

10.4. ábra Az épített lakások átlagos alapterülete

m2 150

120

90

60

30 104 109 124 95 121 89 92 107 101 0 103 2009 2010 2011 2012 2013 Heves megye Ország

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 23 11. 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás

11.1. tábla A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma BP 45,0 Megnevezés 2011 2012 2013 Kereskedelmi szálláshelyek Egységek számaa) 167 163 163 Férőhelyek számaa) 13 674 17 238 17 556 Vendégek száma 343 413 386 769 450 770 Ebből: külföldi 40 763 44 637 60 911 Vendégéjszakák száma 790 468 897 948 1 040 457 Ebből: külföldi 113 971 120 566 162 282 VA 31,5 Egyéb szálláshelyek Vendéglátók számab) 1 309 1 264 1 264 Férőhelyek számab) 9 461 9 609 9 477 Vendégek száma 68 366 84 624 98 939 Ebből: külföldi 8 348 10 751 12 899 GY 28,6 Vendégéjszakák száma 179 259 216 416 252 677 Ebből: külföldi 23 140 28 687 36 180

a) Július 31-én. b) December 31-én. HU 26,7 ZA 26,3 HA 26,0 11.1. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái- nak szálláshelytípusok szerinti összetétele, 2013 SO 25,0 VE 24,9 Belföldi

21,6 % HE, PE 23,5 78,4 %

Szálloda Többi szállás- Panzió 5,5 % Üdülőház 5,3 % BÉ 20,1 helytípus Közösségi szállás8,7 % Kemping 2,2 % BA 19,5 Külföldi

69,6 % 30,4 % FE 17,0

TO 16,0 CS 15,8 Szálloda BÁ, JÁ 15,6 Többi szállás- Panzió 9,0 % Üdülőház 2,8 % KO 14,9 helytípus Közösségi szállás14,4 % Kemping 4,2 % BO 14,4

SZ 13,7 11. A férőhelyek kapacitáskihasználtsága a kereskedelmi szálláshelyeken, 2013 (%) NÓ 13,3 24 Heves megye számokban, 2013 Heves megye

11.2. tábla A kiskereskedelmi üzletek adatai az év végén Megnevezés 2011 2012 2013a) Száma összesen 4 583 4 599 4 338 Ebből: bevásárlóközpontban működő 102 109 99 hipermarketben működő 66 78 78 Alapterület összesen, ezer m2 513 525 511 Átlagos alapterület, m2 112 114 118 a) A 2013. július 1-jétől alakult nemzeti dohányboltok adatai nélkül.

11.2. ábra A bevásárlóközpontok és hipermarketek számának alakulása

4 3 2 1 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Bevásárlóközpontok Hipermarketek

11.3. ábra A kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlet- típusonként, 2013. december 31.

Élelmiszer kiskereskedelmi üzlet 31 % Könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-szaküzlet 26 %

Textil-, ruházati és lábbeliüzlet 13 % vendéglátás kereskedelem, 11. Turizmus, Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet 13 % Gépjárműüzlet, üzemanyagtöltő állomás 8 % Használt cikkek üzlete 5 % Iparcikk vegyesüzlet és áruház 3 % Illatszerüzlet, humán- és állatgyógyászati termékek üzlete 2 %

11.3. tábla Vendéglátóhelyek üzlettípusok szerint Megnevezés 2011 2012 2013 Étterem, büfé 748 761 756 Cukrászda 138 134 133 Italüzlet és zenés szórakozóhely 790 774 697 Munkahelyi, rendezvényi és köz- étkeztetést végző vendéglátóhely 205 201 203 Összesen 1 881 1 870 1 789

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 25 12. 12. Környezet, infrastruktúra

12.1. tábla Környezetvédelmi beruházások és folyó PE 356 környezetvédelmi ráfordítások* (millió forint) Megnevezés 2010 2011 2012 VA 348 Közvetlen beruházások 1 897 736 3 003 Integrált beruházások144 238 416 GY 343 Összesen2 041 974 3 418 Szervezeten belüli, folyó ráfordítások 4 306 4 801 5 002 Külső szolgáltatóknak 1 107 1 113 1 085 ZA 332 fi zetett díjak VE 330 BP, BÁ 329 * A 99 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek esetében, a beruházó székhelye szerint.

KO 324 12.1. ábra A tisztított szennyvíz megoszlása tisztítási fokozat szerint, 2012

FE 317 Heves megye TO 314

Ország HU 308 SO 307 0 20 40 60 80 100% BA 304 Csak mechanikai Biológiai is III. (legkorszerűbb) tisztítási fokozat

12.2. ábra A hulladék kezelése, ártalmatlanítása, 2013

HE 290 Heves megye

CS 285 Ország

0 20 40 60 80 100% Újrafeldolgozással Égetéssel Lerakással

NÓ 271 12.3. ábra Az erdőterület megoszlása tulajdoni jelleg szerint, 2013 BÉ 267

Heves megye HA 261 Ország

SZ 254 0 20 40 60 80 100% JÁ 252 Állami Közösségi Magán

12. Ezer lakosra jutó személygépkocsi, 2013 BO 245 26 Heves megye számokban, 2013 Heves megye

12.4. ábra Az országos jelentőségű védett területek össze tétele, 2013

Heves megye Ország

37 % Nemzeti park 57% 62 % Tájvédelmi 40% körzet 1 % Természet- védelmi terület 4%

12.2. tábla Információ, kommunikáció Megnevezés 2011 2012 2013 Postai szolgáltatóhelyek száma123 123 123 Távbeszélő fővonalak 88 943 95 596 97 714 Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal 288 312 321 Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás 55 126 56 419 58 118 Ezer lakosra jutó kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás 178 184 191 Internet-előfi zetések száma 63 154 67 225 66 051

12.3. tábla Személygépkocsi-állomány Megnevezés 2011 2012 2013 Személygépkocsi 87 086 87 054 88 055 12. Környezet, infrastruktúra Ebből: benzinüzeműek aránya, % 80 79 78 Ezer lakosra jutó személygépkocsi 282 284 290

12.5. ábra Országos közutak megoszlása útjelleg szerint, 2013

Autópálya, autóút 6 % Elsőrendű főút 8 % Másodrendű főút 15 % Egyéb országos közúta) 71 %

a) Összekötő, bekötő-, állomáshoz vezető, autópályára és autóútra fel-, illetve levezető út.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 27 Heves megyei portré

Adottságok

Heves megye az ország kisebb megyéi közé tartozik, területe 3637 km2, az ország területének 3,9%-a. Az Északi-középhegy- ség és az Alföld határterületein fekszik, a két nagytáj találkozása változatossá teszi arculatát. A megyét délkeletről a Tisza-tó határolja, amely Magyar- ország legnagyobb mesterséges tava. Legnagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Laskó- és az Eger-patak. A Zagyva és a Tarna között helyezkedik el hazánk legmagasabb hegysége, a Mátra. Ősét vulkáni tevékenység hozta létre, ezen kívül a déli lankásabb részt üledékek temették be. Itt található az ország leg- magasabb pontja, a Kékestető (1014 m). A megye keleti részén a Mátrától eltérő jellegű Bükk-hegység terül el, melynek fő tömegét mészkő alkotja. A megye éghajlatát fel- színi tagoltsága jelentősen befolyásolja. A hegyvidék hűvös, de kiegyenlítettebb, míg az alföldi terület mele- gebb, de kontinentálisabb. A megye természetes víz- készletben szegény, területi eloszlása is kedvezőtlen. A vízellátásban jelentős sze- repet töltenek be a felszín alatti karszt- és rétegvi- zek. Parád, Mátraderecs- ke, Bükkszék, Recsk és Eger környékén ásvány- és gyógyvíz-lelőhelyek talál- 1. kép Szilvásvárad, Sziklaforrás hatók, melyekre már a tö- rök korban gyógyfürdők épültek. Egerszalók nevezetessége a termálforrás, a lefolyó víz által létrehozott mészkődomb, melyet folyamatosan épít a 65–68 °C-os gyógyvíz. A megye jelentősebb ásványi anyagai a lignit, a színes fémérc és a mészkő, de talajában megtalálható az andezit, a tufa, az agyag és a kavics is. Erdőterületének növény- és állatvilága gazdag, jó lehetőséget kínál a vadászatra, természetjárásra.

28 Heves megye számokban, 2013 Heves megyei portré

A megye területén már az őskorban is éltek em- berek, nyomukat a Bükk- hegység barlangjaiban (Istállóskő, Szeleta-barlang, Peskő barlang) találták meg. A mai Heves megye területét írásban először Anonymus: Gesta Hungaro- rum című művében említi. Heves megyében a 2014. január 1-jei közigaz- gatási beosztás szerint 121 település (11 város és 110 község) található. Az or- szágos jelentőségű védett területek hazánk védett 2. kép Istállóskői-barlang területeinek 6,9%-át, a me- gye területének 16%-át foglalják el, ami a megyék között a leg- nagyobb hányad. A legjelentősebb természetvédelmi terület a Bükki Nemzeti Park, védett területének 35%-a tartozik Heves megyéhez. Kiemelt jelentőségű üdülőkörzetek a Tisza-tó és a Mátra-Bükk. Heves megye igen gazdag kulturális örökségekben. Számta- lan védett régészeti lelőhely is található itt. A megyeszékhely egyik legfontosabb vonzereje a belváros műemlék és műemlék jellegű épületei, utcái. A megyében az átlagos településméret 30 km2, ezen be- lül a városoké 58 km2. A népsűrűség évek óta csökken, előzetes adatok alapján 2014. év elején 84-en éltek négy- zetkilométerenként, ami jelen tő sen elmaradt az országos át- lagtól. A települések közül a legsűrűbben Gyöngyös, a leg- ritkábban Újlőrincfalva lakott. A települések 13%-a 500 fő alatti, 35%-a 1000–1999 fős, 26%-a 2000–4999 fős volt, 5000 főnél többen hat településen éltek. A 2013. január 1-jétől érvényes közigazgatási állapot szerint Heves megyében 7 járás található. A legtöbb település (25) a Gyöngyösi, a legke- vesebb (8) a Bélapátfalvi járáshoz tartozik. Az Észak-magyarországi régió térszerkezetének gerince a Budapest–Füzesabony–Nyíregyháza forgalmi tengely. Hat- van, Gyöngyös, Eger és Füzesabony is e mentén helyezkedik el. Nemzetközi jelentősége kiemeli a Hatvan–Salgótarján–Fülek vonalat.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 29 Társadalom

Heves megye népessége előzetes adatok alapján 2014. január 1-jén 304 000 fő volt, az ország népességének 3,1%-a. A megye 11 városában élt a népesség 45%-a. A népesség fogyása összefüggésben van a térség gazdasági helyzetével, az ebből adódó elvándorlással és a természetes fo- gyással. 2001 óta a halálozások száma minden évben meghaladta az élveszületésekét. Természetes fogyás következtében 2013-ban 1500 fővel éltek kevesebben, mint egy évvel korábban. A megyé- ben a nők aránya 53, a férfi aké 47% volt. 2013. év elején a térségben élők 67%-a aktív, 18%-a időskorú volt, 14%-a még nem töltötte be a 15. életévét. A gyermekkorúak aránya közel azonos, az időskorúaké 1,2 százalékponttal volt ma- gasabb az országos átlagnál. Heves megyéből 2005 óta minden évben többen költöztek el, mint ahányan oda mentek. 2001 és 2013 között közel 8300 fős vándorlási veszteség keletkezett. A 2012-ben Heves megyében született nők várható élettarta- ma 78 év, a férfi aké 70,8 év volt, mindkettő elmaradt az országos átlagtól (78,4, illetve 71,5 év). Tovább javult (2001-hez képest) a megye népességének is- kolázottsága a 2011. évi népszámlálás adatai alapján. A 15 éves és idősebbek 93%-a végezte el az általános iskola nyolc osztá- lyát, a 18 éves és idősebbek 44%-a legalább érettségivel, a 25 éves és idősebbek 15%-a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezett. 2013-ban a munkaerő-piaci folyamatok az előző évhez képest Heves megyében is kedvezően alakultak. A KSH mun- kaerő-felmérése alapján a 15–74 éves népesség 54%-a (orszá- gosan 57%-a) tartozott a gazdaságilag aktívak közé. A foglal- koztatottak száma az országosnál nagyobb mértékben nőtt, és a munkanélkülieké jobban fogyott. Bár a munkanélküliségi ráta erőteljesen csökkent, még mindig magasabb, mint az ország- ban. A foglalkoztatási ráta és az aktivitási arány is kisebb az országosnál. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint a Heves megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámhatártól függetlenül a költségvetési és a társadalombiz- tosítási intézményeknél és a nonprofi t szervezeteknél 2013-ban

30 Heves megye számokban, 2013 Heves megyei portré

59 ezren álltak alkalmazásban, többen, mint az előző évben. 61%-uk fi zikai foglalkozású volt, akik 38%-a a feldolgozóipar- ban dolgozott. A szellemi foglalkozásúak közül az oktatás terü- letén álltak legnagyobb arányban alkalmazásban (23%). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2013. december végén a megyében 33%-kal kevesebb álláskeresőt tar- tottak nyilván, mint egy évvel korábban. Az álláskeresők 12%-a pályakezdő volt, számuk 34%-kal csökkent 2012 decemberéhez képest. Az álláskeresők között az országosnál nagyobb arányban voltak a legfeljebb általános iskola nyolc osztályt végzettek. 2012-ben Heves megyében az állandó népesség 43%-a, a munkavállalási korú népesség 67%-a fi zetett személyi jövede- lemadót. Az adóalapot képező jövedelem egy lakosra jutó ösz- szege 757 ezer forint volt, 79 ezer forinttal kevesebb, mint or- szágosan.

Gazdaság

Heves megyében előzetes adatok szerint 2012-ben 576 milliárd forint bruttó hazai terméket (GDP) állítottak elő, az országos ér- ték 2,1%-át. Az egy főre jutó GDP értéke 1,9 millió forint volt, az országos 66, a megyék átlagának 88%-a. A főváros és a megyék rangsorában Heves megye 2012-ben a 14. helyen állt. Az alapáron számított bruttó hozzáadott érték gazdasági áganként változóan alakult. Legnagyobb súlya az iparnak volt (35%). A bruttó hozzáadott értékből az építőipar és a mezőgaz- daság részesedése meghaladta az országos átlagot. Heves megyében az országosnál kisebb a szántó, a nádas, a halastó, nagyobb a konyhakert, a gyep, az erdő, a művelés alól ki- vett területek aránya. Ugyanakkor az országban itt a legnagyobb szőlőterület részesedése, míg a gyümölcsösé a hazai átlaggal megegyező. A megye déli része jó színvonalú zöldség-, ezen belül görög- dinnye termesztéséről ismert. A két történelmi borvidéket (az Egrit és a Mátraaljait) nemzetközileg is jelentős szőlőtermelés és borászat jellemzi. A bortermelés (egyszer fejtett) a megyék kö- zött kiemelkedő, 2012-ben több mint 545 ezer hektoliter volt, az ország bortermelésének 24%-a. A megyében száz hektár mezőgazdasági területre a 2013. december 1-jei összeírás adatai alapján 4 szarvasmarha, 22 sertés jutott, 10-zel, illetve 33-mal kevesebb, mint országosan. A muta- tó értéke a többi állatfaj esetében is kisebb a hazai átlagnál.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 31 Az iparnak meghatározó a szerepe a megye gazdaságában. A bruttó hozzáadott értékből az országos átlagnál (27%) na- gyobb mértékben részesedik. A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephely szerinti termelése az utóbbi években jobban nőtt, mint országo- san. Az egy lakosra jutó termelési érték 2013-ban 18%-kal volt magasabb a hazai átlagnál. A 49 fő feletti megyei székhelyű vállalkozások 2013-ban 792 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, az országos 3,7%- át. Az előző évhez képest Heves megyében a belföldi értékesítés 5,3%-kal, az export 13%-kal nőtt. A feldolgozóipar termelésében négy ágazat tevékenysége a meghatározó (számítógép, elektro- nikai, optikai termék gyártása; járműgyártás, villamos berende- zés gyártása és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyár - tása), amelyek együttesen a termelésből és az értékesítésből is 80%-ban részesedtek. Heves megye ipara erősen exportorien- tált. Az értékesítési árbevétel 78%-a külföldről származott. A járműgyártás esetében volt a legmagasabb az export hányada (99%). Az élelmiszeripar termékei elsősorban a hazai piacokra kerültek. Az építőipar hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez év- ről-évre csökkent, 2012-ben azonban az előző évit meghaladva 4,9% volt. A legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű építő- ipari vállalkozások termelési értéke 2013-ban 35%-kal haladta meg az előző évit. A termelési érték 53%-a az egyéb építmények, 47%-a az épületek építéséből származott. A szerződésállomány értéke 2013 végén több mint háromszorosa volt az egy évvel ko- rábbinak. Az egy lakosra jutó építőipari termelés értéke jelentő- sen elmaradt az országos átlagtól. A bruttó hozzáadott érték több mint felét a szolgáltatás ág hozzájárulása teszi ki, aránya azonban kisebb, mint orszá- gosan. Idegenforgalmi vonzereje miatt a megyét egyre több turista keresi fel. A 2013. évi előzetes adatok szerint Heves me- gye települései közül 31 rendelkezett kereskedelmi szálláshellyel, ezeket az előző évinél 17%-kal több vendég kereste fel. A növe- kedés mértéke az országban itt a legnagyobb. A külföldi vendégek aránya 14% volt, magasabb, mint a ko- rábbi két évben. A vendégek által – a különböző szálláshelyeken eltöltött – több mint 1 millió vendégéjszaka 16, a külföldiek ese- tében 35%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának növekedése a megyék között itt volt a legmagasabb. Az átlagos tartózkodási idő az or- szágos átlagtól kevesebb, 2,3 vendégéjszaka volt.

32 Heves megye számokban, 2013 Heves megyei portré

A megyét felkereső vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken kívül egyéb szálláshelyeket is igénybe vehettek. 2012-ben keve- sebb szállásadó, több szobával kínált szálláslehetőséget. Az egyéb szálláshelyek vendégforgalma 24, ezen belül a külföldi vendégek száma 29%-kal nőtt 2011-hez képest és 21, illetve külföldiek ese- tében 24%-kal több vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. Heves megyében 2013. december 31-én 51 923 gazdasági szervezetet (az országban nyilvántartottak 2,8%-át) regisztráltak. A szervezetek 92%-át vállalkozásként jegyezték be. A vállalko- zások 23%-a társas, 77%-a önálló vállalkozó volt. A regisztrált vállalkozások döntő többségét a mezőgazdaságba sorolták. Je- lentős volt még a kereskedelem, az ingatlanügyletek, valamint a tudományos és műszaki tevékenység részesedése. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a megyében 157 volt, az előző évit meg- haladta, az országos átlagtól elmaradt. Heves megyében 2013-ban 9 ipari park működött (Eger, Hatvan, Gyöngyös, Abasár, Bélapátfalva, Heves, Sirok, Petőfi- bánya, valamint Visonta-Halmajugra településeken). Az ipari park cím önmagában pénzügyi támogatást nem jelent, azon- ban több uniós pályázati forrás elérésének feltétele az ipari park formában történő működés. A Mátrai Erőmű Ipari Park fő tevékenysége a villamosenergia-termelés. Az ország villa- mosenergia-fogyasztásának 13%-át itt termelik. Az erőműben keletkezett melléktermékek, hulladékok hasznosítása érdeké- ben gipszkarton és alfa félhidrát gyártás települt az erőmű kö- zelébe, valamint a pernye és gipsz nagy részét cementgyárak is felhasználják, ezek mellett biodízel gyár is működik a park területén. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2013-ban „Az év legjobb ipari parkja” díjat a gyöngyösi ipari parknak ítélte. Ezt az elis- merést azok kaphatják meg, akik az adott évben nagy mértékben járultak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez. Az elismerésben jelentős szerepet játszik az Európai Unió által is támogatott 850 millió forintos infrastruktúra-, valamint befektetési környezet- fejlesztés, ami 10 új cég letelepedését teszi lehetővé.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 33 Kiemelt értékünk

A történelmi egri borvidék

„...Szeresd a bort, benne rejlik a hosszú élet titka. Testnek és léleknek istenáldotta orvossága. Gyógyítja a bánatot, a keserű csalódások sebeit, de testet építő, vért és szívet frissítő, balzsam erejű táplálék is! Élet vize, az örök fi atalságé.” Csávossy György

A 2004. évi Európai Uniós csatlakozás jogharmonizációs folyama- tának következményeként került elfogadásra a szőlőtermesztés- ről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény, melynek egyes rendelkezéseit módosította a 2009. évi XXXIX. törvény. A törvény a hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkező települése- ket borvidékekbe szervezte. A borvidéki besorolás rangot jelent a bortermelő tájak között, ezért csak olyan település kaphatja meg, amelynek a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott terüle- te eléri a település összes mezőgazdasági területének 7%-át, vagy területén borászati üzem működik. Magyarországon jelenleg 22 borvidék található, ami 7 borvidéki régióba szerveződött.

Az Egri borvidék

„Ha jó bort érzek, betérek; Ne térnék hát Egerbe? Ha ezt a várost elkerülném, Az Isten is megverne...” Petőfi Sándor

Az Egri borvidék a Bükk hegység déli lábánál helyezkedik el. Két eredetvédelmi1) körzetre tagozódik, az Egrire és a Debrőire. A borvidékhez Eger és még 19 település (Andornaktálya, Dem- jén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét, Kompolt és Tarnaszentmá- ria) tartozik.

1) „Az eredetvédelem a bor földrajzi eredetének és az ehhez köthető humán, azaz emberi tevékenységtől függő eredetének szabályozását és védelmét jelenti.” 2004, Magyar Borkönyv.

34 Heves megye számokban, 2013 Heves megyei portré

A borvidék központja Eger, a több mint ezer éves megyeszék- hely, Magyarország egyik leghíresebb városa. A püspöki székhely első püspökei nyugatról érkeztek ide, hozva magukkal a városépí- tőket. Így kerültek Egerbe a vallonok, és általuk honosodott meg

3. kép Eger, Dobó tér

Egerben a szőlőművelés is. A szőlőművelés kezdeményezése, fej- lesztése az egyház központi hatásának tulajdonítható. A borter- mésből tizedet kellett adni királyi rendeletre az egyháznak és a vi- lági intézménynek. A középkorban a hódoltság idején Evlia Cselebi török világutazó tesz először említést Egerben a vörös szőlőfajták- ról, melyeket azok a délszláv népek honosítottak meg, akik a törö- kök elől menekülve, vagy velük együtt érkeztek Magyarországra. Az Egri borvidék elsősorban vörösborairól híres. A vörösbort adó fajták aránya kisebb-nagyobb eltérésekkel a XIX. században körülbelül 80% volt. A minőségi vörösbor termelése a XVIII–XIX. században vált általánosan elterjedtté, korábban a fehér bort adó fajták voltak gyakoribbak. Már a XVIII. század elejétől kezdve a város közigazgatási keretein belül találkozunk a szőlőbeli rendtar- tással: a magisztrátus gondoskodott a szőlők őrzéséről, ellenőrizte a lelkiismeretes művelést, előírta a munkások napszámbérét. Rész- ben a szőlőműveléssel hozható összefüggésbe az a hatalmas pin- cerendszer is, amely Eger belvárosában, lakóházak és középületek alatt létesült. A kőbe vágott pincében való érlelés a bor készítésé- nek és tárolásának fontos tényezője, a falán megjelenő – biológiai indikátorként működő – pincepenész miatt. A legrégebbi pincéket az igen nehezen megmunkálható darázskőbe, az újabbakat riolit- tufába vágták/vágják, ami puhább kőzet. A város gazdasági életére nagy csapást mért a XIX. század végén pusztító fi loxéra járvány, amelynek során Eger 4145 hold

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 35 szőlőterületéből mindössze 422 holdat sikerült megmenteni. A pusztulás 94%-os volt, míg országosan 59%-os. Az újratelepíté- sek során új fajták is kerültek a borvidékre. A XX. század első felében a világháborúk akadályozták a szőlő- és bortermelés fejlődését. A hetvenes évektől a kevésbé igényes szovjet borpi- ac keresletének megfelelően a tömegbortermelés dominált, de az 1990-es évek közepétől – az újra működő hegyközségek2)

4. kép Panoráma a Nagy-Egedről munkájának köszönhetően – ismét a minőségi borkészítés vált hangsúlyossá. Egerben is működik a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, amely nagy eredményeket ért el a rezisztens (betegségeknek el- lenálló) szőlők nemesítése, valamint a barrique-hordók3) borra gyakorolt hatásának kutatása terén. A borvidék eredetvédelme biztosítja a minőségi élményt.

Hegyközségek és szőlőfajtáik

Az Egri borvidék területén 11 hegyközség végzi munkáját.

2) „A hegyközség egy borvidék egy vagy több településének szőlészeti és borászati termelői ál- tal e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület.” 1994. évi CII. törvény. 3) Barrique-hordó: tölgyfából készül, kb. 225 liter űrtartalmú. A beletöltött bor kioldja a hordó fájának anyagait, és ezáltal kiegészül a fa jellegzetes anyagaival, megváltozik az íze, illata is.

36 Heves megye számokban, 2013 Heves megyei portré

Andornaktályai hegyközség A hegyközség területe közel 440 hektár, amelyen Rizlingszilvá- ni, Leányka, Cabernet, Kékfrankos, Zenit, Zweigelt, valamint Merlot, Ottonel muskotály, Olaszrizling, Tramini, Kékoportó és Pinot noir fajtákat termesztenek.

Debrői Hárs hegyközség 1995-ben alakult Feldebrő, Aldebrő és Tófalu területén, majd később bővült Kompolt községgel. Területéhez több mint 300 hektár szőlőültetvény tartozik. Többnyire fehér szőlőfajtákat ter- mesztenek, a legnagyobb területen Hárslevelűt, de Olaszrizlin- get, Zenitet, Ottonel muskotályt, Cserszegi fűszerest és Cabernet sauvignont, valamint Kékfrankost is találunk. Ebből a térségből származik az önálló termékleírással rendelkező eredetvédett Debrői Hárslevelű.

Demjéni hegyközség A település életét már a korábbi években is jelentősen befolyá- solta a szőlőtermesztés, de jelentős szőlőtelepítés az 1960-as évek végétől történt és jelenleg is folyik. Területe meghaladja a 470 hektárt. Jellemző fajtái a Kékfrankos, Merlot, Cabernet sauvignon, Turán-Bíbor, Blauburger, Kékoportó, valamint Zenit, Leányka, Olaszrizling, Pinot noir, Chardonney, Ottonel musko- tály, Zweigelt, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Szürkebarát, Ca- bernet franc, Sauvignon blanc.

Eger város hegyközsége Területe 1200 hektár. Természetföldrajzi adottságai miatt Eger és környékén sokan foglalkoztak szőlőtermesztéssel. A fi loxéra- vészt követően szőlőterülete közel 20 év alatt ismét az eredeti méretet érte el. A világháborúk és a rendszerváltás után lendü- letet vett a fejlődés és Eger környéke az ország legjobban fejlődő termőhelyévé vált. Az egri bor a világörökség része. Fő szőlőfajtái a Leányka, Rizlingszilváni, Olaszrizling, Zengő, Ottonel musko- tály, Királyleányka, Chardonnay, Szürkebarát, valamint a Kék- frankos, Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot, Cabernet franc, Blauburger, Kékoportó, Pinot noir.

Egerszalóki hegyközség Egy oklevél szerint már 1249-ben volt Szalókon telepített sző- lő. Területe ma mintegy 420 hektár. Pincészetei kihasználva a természeti adottságokat, mint a hőforrás és a gyógyturizmus,

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 37 termelői borkimérésre, vendégfogadásra is berendezkedtek. Jellemző fajták a Leányka, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Chardonnay, Merlot, Cabernet, Kékoportó, Zweigelt, Kékfran- kos, Blauburger.

Egerszóláti hegyközség 360 hektárt meghaladó ültetvényein jellemzően Kékfran- kos, Cabernet, Olaszrizling, Pinot noir, Merlot, Blauburger, Zweigelt, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Leányka, Zengő, Zenit, Muskotály, Bianka, Gyöngyrizling szőlőfajtákat termesz- tenek.

Nagytályai-Maklári hegyközség Jellemző szőlőfajtái a Zenit, Kékoportó, Cabernet franc, Olasz- rizling, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Szürkebarát és Merlot, melyek 580 hektárnál nagyobb területet foglalnak el.

Noszvaj-Szomolya hegyközség Szőlőterületeinek értékes az a része, ahol viszonylag sekély termőréteg alatt riolittufa kőzetanyag található. A rendkívü- li talajadottságból és a gazdák elkötelezettségéből is adódóan a borvidéken belül a Szomolyai hegyközség területéről származó szőlőket szüretelik a legmagasabb átlag mustcukorfokkal. Terü- lete 207 hektár. Jellemző szőlőfajtái a Cabernet sauvignon, Le- ányka, Cabernet franc, Olaszrizling, Kékfrankos, Rizlingszilváni, Merlot, Zöld veltelíni, Pinot noir.

Novaji hegyközség Lakói már az 1200-as években foglalkoztak szőlőműveléssel, amit a többszöri elnéptelenedés után is mindig újrakezdtek. Te- rülete 415 hektár. Jellemző fajtái a Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Cabernet sauvignon, Rizlingszilváni és a Leányka.

Ostorosi hegyközség Jobbágyai már 1446-ban szőlőt ültettek. A feltárt pincék száma eléri a 700-at. Szőlőültetvényeinek együttes nagysága meghaladja a 380 hektárt. Főbb fajtái az Olaszrizling, Leányka, Rizlingszilvá- ni, Cabernet sauvignon, Zweigelt, Kékfrankos.

38 Heves megye számokban, 2013 Heves megyei portré

Verpeléti hegyközség Már az 1400-as években jelentős volt itt a szőlőtermesztés. Te- rülete több mint 590 hektár. Főbb fajtái a Hárslevelű, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Ottonel muskotály, Kékfrankos, Tra- mini, Merlot, Olaszrizling, Blauburger és a Chasselas. A szőlő és valamennyi gyümölcsfaj ültetvényeire kiterjedő 2001. évi teljes körű összeírást követően 2009-ben a Központi Statisztikai Hivatal szőlőültetvény-felvételt hajtott végre az EU irányelveinek megfelelően. Az összeírás eredményei alapján az ültetvények területnagysága szerint az Egri borvidék több mint 6100 hektáros területével a borvidékeken található szőlőterületek 8%-át, az összes szőlőterület 7,3%-át foglalta el. Míg a borvidé- keken összességében 2,8%-kal csökkent 2001 óta az ültetvények területe, addig az Egri borvidéké több mint 5,2-szeresére nőtt. A szőlőültetvények területnagyság szerinti megoszlása mu- tatja, hogy az Egri borvidéken a kisméretű ültetvények aránya kisebb, mint a borvidékeken összesen. A szőlőültetvények kor szerinti összetétele alapján a 3 éves és fi atalabb ültetvények aránya 2,9% volt, magasabb, mint a borvidékeken összesen. A 10–19 éves ültetvények hányada 48%, de kisebb, mint a borvidékeken általában (59%). A leg- idősebb (30 éves és idősebb) területek részesedése 5,2% volt. A művelésmódok közül az ernyő4) és a kordonművelés a meghatározó: az előbbi 38%-os aránya jelentősen meghaladta

1. tábla A szőlőültetvények számának területnagyság szerinti megoszlása, 2009, százalék Területnagyság (hektár) Össze- Terület 0,05– 0,1– 0,2– 0,3– 0,5– 1,0– sen 0,09 0,19 0,29 0,49 0,99 4,99 5– Egri 1,2 100,0 bor vidék 7,0 26,9 22,5 22,6 10,7 9,1

Bor vidék 0,9 100,0 összesen 13,9 26,2 19,1 20,6 11,9 7,4

Bor- vidéken 0,0 100,0 kívüli 61,1 32,6 4,5 1,2 0,5 0,1 terület

Összesen 27,8 28,1 14,8 14,8 8,5 5,3 0,7 100,0

4) Ernyőművelés: a 140–150 cm-es törzsön ernyőszerűen leívelt szálvesszőket hagyunk és ezeket segédhuzalhoz kötjük. Kordonművelés: a tőketörzs különböző magasságban (50–100–120–180 cm) vízszintes, úgynevezett kordonkarban folytatódik. Fejművelés: ahol télire rendszeresen takarják a szőlőt. Jellemzője a bunkószerűen kialakított tőkefej.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 39 a borvidékekre jellemző átlagot (10%), az utóbbi 37%-os része- sedésével elmaradt attól (60%). A fejművelés a szőlőültetvények negyedére volt jellemző. A szőlőültetvények 89%-ának kezeltsége5) jónak mondható. A jó és a közepes kezeltségű területek aránya meghaladta a bor- vidékek átlagát, a gyenge és a nem kezelt területek részesedése kisebb volt. Hazánk borvidékei közül a rendszerváltás óta az Egri a len- dületesen fejlődő borvidékek egyike. Fehér és vörös borai egy- aránt fi gyelemreméltóak. Európában, de szerte a világon ismerik az egrit, mint az egyik olyan márkanevet, amely hazánk borásza- tát jellemzi.

Borok és díjak

A borvidék borai minőségi szempontból felölelik a jogszabályok adta lehetőségek teljes körét. Megtalálható fehér, rozé és vörös oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező védett eredetű bor, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott és földrajzi jelzés nélküli saját márkanévvel rendelkező bor is. Elsőként ezen a borvi- déken hozták létre a hegy- községek jóváhagyásával a szigorú feltételekhez kötött „védett eredetű” kategóriába tartozó borok készítésének szabályozását.6) Az uniós el- veknek és szabályzatoknak megfelelő termékleírások készülnek a borvidéken, melyek pontos előállítási, forgalomba hozatali és el- lenőrzési szabályokat tartal- maznak. A védett eredetű bor- kategória szigorúan szabá- 5. kép Egri Bikavér lyozza és ellenőrzi a szőlő

5) Kezeltség alatt az ültetvény termesztéstechnológiai színvonalát kell érteni, melyet az agro- és fi totechnikai műveletek (metszés, zöldmunkák, gyomirtás, növényvédelem) szakszerűsége, időbelisége és folytonossága határoz meg.

6) FVM miniszteri rendelet: 130/2003. XII. 31.

40 Heves megye számokban, 2013 Heves megyei portré származási helyét, fajtáját, művelésének módját, térállását, vala- mint a szőlőből készült bor készítésének számos lépését. Védett eredetű Classicus borok: Debrői Hárslevelű Klasszi- kus, Egri Csillag Classicus, Egri Muskotály Classicus, Egri Rozé Classicus, Egri Bikavér Classicus. Ez utóbbi az egyik legismer- tebb magyar vörösbor. Az Egri Bikavér eredetét a néphagyomány legendába burkolta. Az egyik legenda szerint az Eger határában emelkedő Eged hegyen remeték éltek, akik közül Szent Egyed pogá- nyoktól halt vértanúhalált. A szent vére leszivárgott a hegy lejtőire, s attól terem máig is oly tüzes, vörös bor. A másik legenda szerint az 1552-es várostrom idején Dobó István megnyitotta a vár pincéit és a harcolóknak bort hordatott szét. A vitézeknek a szakállára, páncéljára is csurgott a bor, amit az ostromlók meglátva elterjesz- tették a hírt, hogy a magyarok bikavért isznak, attól olyan erősek.

6. kép Eger, Pincesor

Magyarországon ebből a borból adnak el a legtöbbet, évente több ezer hektolitert. Az Egri Bikavért kék szőlőből készült bo- rokból lehet előállítani, legalább három fajta bor arányos házasí- tásával. Egyetlen szőlőfajta borának jellege sem lehet uralkodó a borban. Elkészítésének módját Eger Város Hegyközsége ún. „Bikavér Kódex”-be foglalta. Az egri borászok kiváló boraikkal rendszeresen jól szerepel- nek hazai és külföldi versenyeken is.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 41 Sokszor hallottuk már, hogy a mértékletes borfogyasztás nem árt. Kutatások igazolták, hogy a napi 1,5–3 dl bor elfogyasz- tása csökkentheti többek között a szívinfarktus kialakulását, a benne található antioxidáns hatású anyagok akadályozzák a fogszuvasodást. Az antioxidáns hatás mellett a vörösborban található vegyületek csökkentik az összkoleszterinszintet, azon- ban az érfalvédő HDL-koleszterin szintet növelik. A borvidék kitűnő borászainak pincéiben lehetőség van a fi nom borok kós- tolására is, emellett kihagyhatatlanok a természetes és az épített környezet látnivalói is.

42 Heves megye számokban, 2013 Források:

www.iranymagyarorszag.hu/ www.rozsakert.com/aboresazegeszseg www.standrea.hu/boraszat/az-egri-borvidek/termeszeti- adottsagok-es-tortenet egriborvidek.hu/images/szabaly/Az_Egri_Borvidek_strategiaja.pdf boraszportal.hu/ egriborvidek.hu/ borlexikon.blogspot.hu/ www.mert.hu/hu www.heol.hu/ hita.hu/ egrirege.hu/sites/all/egertortenete.pdf www.hevesmegye.hu/fi les/koncepcio/helyzetertekeles.pdf

Dr. Szecskó Károly (összeállította): Magyarország megyéi, Heves, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984.

A képek forrása: A KSH Miskolci főosztály és az Egri osztály dolgozói Erdőtelki Turista Kör Tóth Antal © Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISSN 2063-0190

Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök

Készült a Tájékoztatási főosztályon, a Miskolci főosztály közreműködésével

Főosztályvezetők: Freid Mónika, Grábics Ágnes

Felelős szerkesztő: Zilahy Edina

Szerzők: Serdült Szilvia, Vigné Cseh Magdolna

Technikai előkészítés: Némethné Csehi Tünde

Kiadványterv: Gyulai Katalin

Kézirat lezárva: 2014. szeptember

Internet: http://www.ksh.hu

Borítóterv: Lounge Kft .

Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft . – 2014.086