DOKTORI (Phd) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS dr. Juhász-Tóth Angéla Debrecen 2014 DEBRECENI EGYETEM MARTON GÉZA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA The Europeanization of the Hungarian National Assembly Készítette: dr. Juhász-Tóth Angéla Témavezető: Prof. Dr. Várnay Ernő egyetemi tanár A doktori program címe: Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet- Európában A doktori iskola vezetője: dr. Szabó Béla egyetemi tanár A kézirat lezárva: 2014. augusztus 31. DEBRECEN 2014 2 NYILATKOZAT Alulírott, dr. Juhász-Tóth Angéla, büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában a doktori fokozat megszerzése céljából benyújtott, The Europeanization of the Hungarian National Assembly című értekezésem saját önálló munkám, a benne található, másoktól származó gondolatok és adatok eredeti lelőhelyét a hivatkozásokban (lábjegyzetekben), az irodalomjegyzékben, illetve a felhasznált források között hiánytalanul feltüntettem. Kijelentem, hogy a benyújtott értekezéssel azonos tartalmú értekezést más egyetemen nem nyújtottam be tudományos fokozat megszerzése céljából. Tudomásul veszem, hogy amennyiben részben vagy egészben sajátomként mutatom be más szellemi alkotását, vagy az értekezésben hamis, esetleg hamisított adatokat használok, és ezzel a doktori ügyben eljáró testületet vagy személyt megtévesztem vagy tévedésben tartom, a megítélt doktori fokozat visszavonható, a jogerős visszavonó határozatot az egyetem nyilvánosságra hozza. Debrecen, 2014. augusztus 20. _______________________ aláírás 3 Témavezetői állásfoglalás Dr. Juhász-Tóth Angéla „Europeanization of the Hungarian National Assembly” című PhD disszertációjáról A dolgozat - illetve a kutatás, amelyre támaszkodik - két, a jogi és politikatudományi vizsgálódásokban széles körben és behatóan tanulmányozott jelenség, nevezetesen a tagállami parlamentek szerepe az Európai Unióban és a tagállami jogrendszerek, a tagállami intézmények európaizálódása egymást átfedő területén vizsgálódik. A vizsgálódás témája ebben az értelemben nem teljesen eredeti. Teljesen eredeti azonban abban a tekintetben, hogy a kutatás tárgya a magyar országgyűlés európaizálódását próbálja megragadni. A kutatás - igen gyümölcsözőnek bizonyult - alapgondolata: Vizsgáljuk meg, hogy a nemzeti parlamentek milyen szerepre hivatottak az Európai Unió fejlődésének jelenlegi fázisában, vizsgáljuk meg, hogy vajon a magyar jogi szabályozás megfelel-e ezeknek a kihívásoknak, és végül - és ez adja a kutatás „kemény magvát” - vizsgáljuk meg, hogy vajon a magyar Országgyűlés tényleges működése során mennyiben él a számára adott lehetőségekkel. A dolgozat hipotézise, hogy miközben az Országgyűlés hatásköreire és működésére vonatkozó szabályozás voltaképpen elfogadható kereteket teremt az Unióban a magyar érdekeket felmutatni és érvényesíteni hívatott kormány ellenőrzésére, az uniós jogalkotás parlamenti befolyásolására, az Országgyűlés ezekkel a lehetőségekkel nem él kellő intenzitással, folyamatos „mulasztásban” van. A dolgozat mondhatni magától értetődően vázolja a vizsgálódás fogalmi és elvi kereteit nyújtó korszerű tudományos eredményeket. A szerző rendkívül jó érzékkel kezeli a témák hatalmas nemzetközi irodalmát, s nemcsak áttekintést ad róluk, hanem rendszerezett, értelmezett elemzést olvashatunk. A magyar Országgyűlés tevékenységének a kitűzött célok fényében történő elemzése egyaránt épít a kvantitatív és a kvalitatív tényvizsgálatokra. A kapott eredményeket szisztematikusan nemzetközi összehasonlítás fényében is értékeli. A dolgozat - sajnos - meggyőzően, minden elemében alátámasztottan igazolja a kutatási hipotézis helytálló voltát. A dolgozat egyik érdeme, hogy a szerző - aki maga is éveken át dolgozott az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága mellett - végig meg tudott maradni a tudományos kutató pozíciójában, s elkerülte a kínálkozó aktuálpolitikai megjegyzések csapdáit is. A dolgozat szerkezete, stílusa példás, hiszen a mondanivaló és az eredmények tárgyilagos, pontos bemutatására törekszik. A dolgozat angol nyelven íródott. Ennek egyik indoka, hogy a vonatkozó szakirodalomban az angol nyelven írtak jelentős súllyal szerepelnek. A másik indok lehet, hogy mivel olyan eredeti kutatásról van szó, amely a nemzetközi elméleti vizsgálódásokba ágyazódik, reális eséllyel számíthat nemzetközi olvasóközönségre, amelynek ma az elsőszámú nyelve az angol. A fentiek alapján feltétel nélkül támogatom a disszertáció nyilvános vitára való kitűzését. Debrecen, 2014. augusztus 31. Dr. Várnay Ernő egyetemi tanár, témavezető 4 To Sára Kamilla, my daughter 5 ACKNOWLEDGMENTS I would like to express my deep gratitude to Professor Ernő Várnay, my research supervisor, for his guidance and advice all through my university and PhD studies as well as during the research and writing period. Many thanks also to Flóra Fazekas for her extremely helpful feedback. I would like to offer my special thanks to George Seel for the indispensable linguistic revision. Finally, I wish to thank my husband for his patience, support and encouragement. 6 CONTENTS LIST OF ABBREVIATIONS ................................................................................................................... 9 INTRODUCTION ................................................................................................................................... 10 CHAPTER 1 SETTING UP THE FRAMEWORK: REASONS FOR, AND CONSEQUENCES OF, THE INVOLVEMENT OF NATIONAL PARLIAMENTS IN EUROPEAN AFFAIRS ................. 19 INTRODUCTION ...................................................................................................................................... 19 I NATIONAL PARLIAMENTS TO TACKLE THE DEMOCRATIC DEFICIT AND THE LEGITIMACY DEFICIT ........ 20 1 Democracy and legitimacy in the EU ............................................................................................ 21 2 A manifold deficit .......................................................................................................................... 26 3 Democratization through national parliaments ............................................................................ 30 II CHANGES IN THE POSITION OF NATIONAL PARLIAMENTS .................................................................... 35 1 Deparliamentarisation .................................................................................................................. 36 2 The Europeanization of national parliaments ............................................................................... 40 3 Parliamentarism and Europeanization in Hungary ...................................................................... 45 CONCLUDING REMARKS ......................................................................................................................... 49 CHAPTER 2 NATIONAL PARLIAMENTS IN THE EU CONSTITUTIONAL SYSTEM: RIGHTS AND OPPORTUNITIES IN DECISION-MAKING PROCEDURES ............................... 52 INTRODUCTION ...................................................................................................................................... 52 I THE RIGHT TO INFORMATION: A PREREQUISITE OF PARTICIPATION ...................................................... 54 II PARTICIPATION IN DECISION-MAKING PROCEDURES ........................................................................... 57 1 Treaty revisions and ratifications .................................................................................................. 57 2 Legislative procedures: subsidiarity control by national parliaments .......................................... 61 a) Problematic elements ............................................................................................................................... 65 Subsidiarity: notion and delimitation ...................................................................................................... 65 The time limit of eight weeks ................................................................................................................. 67 The scope: draft legislative acts, but not their amendments .................................................................... 69 Substantial and procedural breaches of subsidiarity ............................................................................... 71 Judicial control ....................................................................................................................................... 72 b) Evaluation ................................................................................................................................................ 76 3 Political dialogue .......................................................................................................................... 81 III INTER-PARLIAMENTARY COOPERATION: A WAY OF FACILITATING PARTICIPATION ........................... 84 CONCLUDING REMARKS ......................................................................................................................... 87 CHAPTER 3 EU AFFAIRS IN THE HUNGARIAN NATIONAL ASSEMBLY: CONSTITUTIONAL RULES AND CUSTOMS .................................................................................. 89 INTRODUCTION ...................................................................................................................................... 89 I EU AFFAIRS IN NATIONAL PARLIAMENTS: PATTERNS FOR HUNGARIAN REGULATION .......................... 91 1 Common features..........................................................................................................................

Load more