Kriptoeszközök Világa a Jog És Gazdaság Szemszögéből
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
KRIPTOESZKÖZÖK VILÁGA A JOG ÉS GAZDASÁG SZEMSZÖGÉBŐL KONFERENCIA KÖTET - VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR PÉCS, 2021. MÁRCIUS 19. KRIPTOESZKÖZÖK VILÁGA A JOG ÉS GAZDASÁG SZEMSZÖGÉBŐL KONFERENCIAKÖTET – VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK 2021 Pécs 2021. március 19. Kriptoeszközök világa a jog és gazdaság szemszögéből konferencia válogatott tanulmányok Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Szerkesztők/Editorial board: Dr. Bujtár Zsolt Dr. Szívós Alexander Roland Dr. Gáspár Zsolt Dr. Szilovics Csaba Dr. Breszkovics Botond Lektorálta: Dr. Glavanits Judit Dr. Kuti Mónika Dr. Gál István László Dr. Szilovics Csaba Dr. Bujtár Zsolt ISBN: 978-963-429-684-3 Minden jog fenntartva. A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. A kiadványt, illetve annak részleteit másolni, reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni bármilyen formában vagy eszközzel - elektronikus vagy más módon - a kiadó és a szerzők írásbeli engedélye nélkül tilos. All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in a retrieval system, or transmitted in any form or by any means, electronic, mechanical, photocopying, recording or otherwise, without the priorpermission of the publisher and the authors. Tartalomjegyzék Előszó ......................................................................................................................................... 1 Yurt Enver: The colour of money .............................................................................................. 3 Szívós Alexander: A kriptoeszközök és az adózás .................................................................. 12 Szilovics Csaba: A kriptovaluták pénzfunkciójáról és gazdasági, társadalmi jelentőségéről .. 24 Király Péter Bálint: A digitális jegybankpénz bevezetésének jogi kérdései ............................ 34 Hám Balázs - Szarvas Szilárd – Szarvas Áron: Pénzügyi vadnyugat - kriptopénzek és a pénzmosás kapcsolata .............................................................................................................. 45 Guštin, Matko - Sudar, Veronika: Cryptocurrencies in Croatia: Normative Regulation and Young People Attitudes ........................................................................................................... 67 Glavanits Judit: A blokklánc technológia közbeszerzési alkalmazási lehetőségei .................. 88 Zsolt Gáspár: Cryptocurrencies & Cybercrimes: The criminal aspects of crypto assets ......... 99 Gál István László: A pénzmosás új elkövetési tárgya ............................................................ 105 Emil Begimkulov: Factors influencing the success of Central Bank Digital Currency ......... 113 Bujtár Zsolt: A digitális jegybankpénz kihívásai a monetáris politika területén ................... 123 Breszkovics Botond: Az elsődleges nyilvános érmekibocsátás előtti jogi teendők Európában ................................................................................................................................................ 136 Béldi-Turányi Noémi Tímea: Bitcoin polgári jogi megítélése, és szabályozásának törekvései ................................................................................................................................................ 159 Aradi Csaba: Digitális jegybankpénz bevezetésének monetáris politikai kockázatai ............ 173 Antal-Molnár Nikolett: A blokklánc technológia, és annak lehetséges alkalmazása az egészségügyben és a közigazgatásban ................................................................................... 187 Előszó A Bitcoin 2009-es megjelenése óta a technológiai szektor mellett egyre szélesebb körű érdeklődés követi - a rendkívül dinamikus növekedést befutó - kriptoeszközök világát. Ezt a robbanásszerű fejlődést jól fémjelzi a több mint 9500, különböző nyilvános kereskedési platformon (kriptotőzsdén) kereskedett kriptoeszköz számossága is. A fiatal generációk digitális nyitottsága és a pénzügyi válságkezelés újabb formái iránti igény, valamint a készpénzhasználat csökkenése a digitális pénzek iránti nyitást és bizalmat is megelőlegezheti a társadalomban. Mindezeken túl a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya is a digitális pénzügyek felé tereli a világgazdaság jelentős szereplőit. A globális készpénzkímélő fizetési módok elterjedése pedig már megteremtette az alapjait a globális digitális fizetőeszközök széles körű elterjedésének. Azonban a blokklánc technológia nem állt meg a bitcoin és ethereum vagy éppen a ripple első generációs kriptoeszközeinél, hanem az internet elterjedéséhez hasonló exponenciális növekedés tapasztalható nemcsak a kriptoeszközök számában, hanem azokra alkalmazható üzleti megoldások elterjedésében is. Ez a fajta rendkívül gyors növekedés számos visszaéléssel társul, azonban a jövő „kripto Apple-jei és Amazon-jai” már valószínűleg léteznek és egy releváns üzleti problémára válaszolnak már napjainkban is. Az viszont éppen ezért már egyértelműen kijelenthető, hogy a jog eszközeivel szükséges megteremteni az újonnan létrejött digitális pénzügyi szektor szabályait. Ennek keretében már nem elég az önszabályozás és a soft law- jellegű ajánlások rendszere, hanem szükséges a jogszabályi kereteket is megteremteni a nyilvános forrásbevonás, a másodlagos forgalmazás és számos, a széles körű fogyasztói réteget érintő területek működése tekintetében. Szükséges a megfelelő tájékozódási pontok kialakítása a jogi, a közgazdasági szakma képviselő mellett a téma iránt egyre szélesebb körben érdeklődő közönség számára is. Ennek a jelentősnek kihívásnak kívánt a PTE ÁJK Pénzügyi és Gazdasági Jogi tanszéke 2021. március 19-én a Kriptoeszközök világa a jog és gazdaság szemszögéből című konferencia megfelelni. A tanulmánykötet a gazdaság élet a kriptoeszközök terén működő vállalkozások vezetőinek és szakértőinek, valamint a jog és közgazdaságtudomány képviselőinek gondolatait tolmácsolja. A tanulmányok segítségével a legfontosabb jogi és közgazdasági fogalmak meghatározásával megfelelő támpontot kaphat az olvasó a jelen világunk e digitális szegmensében történő tájékozódáshoz. 1 Dr. Bujtár Zsolt PhD 2 Yurt Enver*: The colour of money Abstract With the uprise of cryptocurrencies, the discussions about the definition and characteristics of money are hot topics even among economists. Are Bitcoin, Ethereum and all the other digital currencies real money? Can they be considered as money in any respect? The title of this essay is meant to express, that even before the invention of cryptocurrencies, money was existing in different shapes and “colours” In this publication, the author tries to answer the question, if these new assets are only a “new colour” of money or something else. This question is being answered by examining the definition, the functions and the history of money. By doing this, he is also doublechecking, if the cryptocurrencies are corresponding to all the criteria, with which money is determined in general. Keywords: crypto, bitcoin, digital gold, crypto assets, money 1. Introduction “Money makes the world go round”, is not only the title of a famous film with Liza Minnelli, it expresses also, that money is one of the most important means of balance and stability in the word. We have seen economies, where their currencies lost their buying power due to strong inflation, which resulted in chaos and instability for the country. We can even say, that a stable currency is also a guarantee for peace and order in all societies. With the uprise of cryptocurrencies, the discussions about the definition and the nature of money have appeared in our daily life. Is Bitcoin, Ethereum and all the other digital currencies real money, and can they be considered as any kind of money? In order to answer this question, we should have a look at today’s definition of money, the functions and of course the history or money. 2. History of money The history of money is as old as the appearance of mankind on earth. Even in prehistorical times people were trading with each other. At the very beginning trading was moreover a bartering, where people were exchanging goods against other goods. For example, * Dr. Yurt Enver PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 3 furs against a cow. It is obvious, that trading like this, is very much restricted, because not everybody, who has furs does need a cow and vice versa. Cultures around the world eventually developed the use of “commodity money”. The Mesopotamian Shekel was a unit of weight and relied on the mass of something like 160 grains of barley1. This term was used circa 3000 BC in Mesopotamia first. Cultures in the Americas, Asia, Africa and Australia used “shell money” – often the shells of the cowry. From the scripts of Herodotus, we know, that Lydians were the first using gold and silver coins2. These first stamped coins are estimated to have been minted around 650 to 600 BC3. Commodity money eventually evolved into a system of “representative money”. This happened, because gold and silver merchants or banks would issue receipts to their depositors, redeemable for the commodity money deposited. As a matter of fact, these receipts became generally accepted as a means of payment. And were used as money. Paper money or banknotes were first used in China during the song dynasty (960 – 1279). These banknotes derived from promisory notes, that had been used since the 7th century. It was only in the 13th century, when paper money was applied in Europe, through the accounts of travelers, such as Marco Polo and William of Rubrock4.