jfíÉpk on Mayall bohn Shankar jRavi rvr Pinnock Trevor G emt Rilling Helmuth Keith Jarrett Keith dn Kremer idon

MAR TÖBB MINT 399 99 EMBER HALLGATJA BUDAPESTEN!

ZB’ON/E STEKEO

1022 BUDAPEST, BIMBÓ ÚT 7. FAX: 212-4968 TELEFON: 2 1 2 -4 5 0 7 The Hungarian CD Review

Retkes Attila Főszerkesztő

Bősze Ádám lapigazgató

Zipernovszky Kornél Jazzrovat-vezető

Trochilus Grafikai Bt. lapterv és tipográfia

l A V I SH A N K A R RODUCED BY GEORGE HARRISON 42

Ravi Shankar

M int bizonyára ön is észrevette, az elmúlt hónapokban a Gramofon profilja és arculata tudatosan megtervezett, óvatos lépésekkel, fokozatosan átalakult; az igényes zenerajongó lapja egyre inkább a klasszikus zene és a jazz felé orientálódott. A vál­ r t a l o m tozásokat az olvasói igények széles körű felmérése előzte meg, s ezúton is köszönjük a mH fókuszcsoport-kutatásban való aktív részvételt, a telefonon, levélben, faxon érkezett A hónap interjúja: Vásáry Tamás 2 a Hírker Rt., az NHE, észrevételeket. A Gramofon a jövőben hű marad a mostanra véglegesen kikristályoso­ a Kiadói lapterjesztő Kft., Kiadói panoráma: Philips Music Group 5 dott alapértékekhez, de továbbra is várjuk véleményét, javaslatait a kiadó címére: és alternatív terjesztők Oldal Gábor: Kis magyar gramofonológia VII. 8 Gramofon - Amfisz Kft. 1025 Budapest, Mandula utca 31. Októberi számunkban, A hónap interjújában Vásáry Tamás mondja el gondolatait Antológia: Mozart: Don Giovanni 10 Terjesztésszervezés karmesteri pályájáról és a zenés színházhoz fűződő kapcsolatáról, abból az alkalomból, Salzburgi anziksz - Beszélgetés hogy először vezényel operát Magyarországon. Folytatódik Oldal Gábor Kis magyar MediaTrade Bt. Vesselina Kasarovával és Valery Gergiewel 12 gramofonológiája és Lindner András Kiadói panorámája, amely ezúttal a Philips Tel./fax: 342-2362 Kritika: Klasszikus 14 Music Group elnöke, Costa Pilavachi programadó nyilatkozatát és a Philips kiadói politikáját veszi górcső alá. Antológia rovatunkban Uhrman György a Don Giovanni Kritika: Jazz 24 különböző interpretációit veti össze; a klasszikus rovatban pedig áttekintjük a kö­ A Nemzeti Tankönyvkiadó ajánlata 36 zelmúltban elhunyt Solti György a Deccánál tö ltö tt fél évszázadának lemeztermését, Franklin Nyomda és A Budapesti Fesztiválzenekar a Gramofonban 38 Kiadó Kft., Budapest és értékeljük a magyar kamarazene első számú nagykövetévé előlépett Keller Vonós­ négyes felvételét. További kritikai rovatainkban többek között Herbie Hancock, Keith Forrás-estek a Gramofonban 39 Felelős vezető: Jarrett, John Mayall és Ravi Shankar produkcióit elemezzük, és változadanul Kritika: blues, filmzene, etno, pop 40 jelentkeznek a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Forrás-estekkel illetve a Budapest Vágó Magdolna Budapest High End Show 1997 44 ügyvezető igazgató Music Centerrel foglalkozó rovataink. Retkes A ttila főszerkesztő A Budapest Music Center a Gramofonban 4ó Bősze Ádám lapigazgató Hírek 47 Játék 48 A Gramofon következő száma november 12-én, szerdán jelenik meg.

997. OKTÓBER 1 - A ______h.-ó n a p _____in te rjú ja r a s a r y

T a m á s

• / 5 5 Minden abból f a k a d ,

h o g y m á s n a k

j ó t a k a r u n k 5 5

Vásáry Tamás, a Magyar Rádió és g ra m o fo n : Verdi Rigolettója csupa pálya­ m aga nemében teljes és tökéletes, semmihez sem Televízió Szimfonikus Zenekarának kezdővel... Nem túlságosan merész vállalko­ hasonlítható. zás ez? Gyermekkori emléke milyen előadókhoz fó'zeneigazgatója ezekben a hetekben V á s á r y T a m á s : Szeretem a kihívásokat. kötődik? legalább olyan sűrűn tűnik fö l a Szent Olyan tehetséges, muzikális fiatalokkal dolgozom, V T : Bármilyen különös, a darabot egy gép- István Király Zeneiskola és Zeneművészeti hogy biztos lehetek a jó eredményben. Mindkét zongorának köszönhetően ismertem meg. Nagy- Szakközépiskola zuglói épületében, m in t szereposztással tökéletesen elégedett vagyok. apám, Baltazár Dezső református püspök a deb­ receni kollégiumnak gyűjtött adományokat Ame­ saját zenekarának próbatermében. Annyi örömöm telik ebben a munkában, hogy - bár még nagyon az elején vagyunk - nem tartom rikában. Egy zongoragyáros annyira megszerette N aponta - szombaton és vasárnap is - kizártnak, hogy ebből tradíció legyen, és akár nagyapámat, hogy nemcsak pénzben adakozott, három órát próbál azokkal a fiatal, évenként csináljunk egy operát. hanem küldött egy gépzongorát is, legalább száz pályakezdő énekesekkel, akiket a m ájusi 4 ) : Honnan származik az ötlet? hozzátartozó tekerccsel. Az egyiken a Rigoletto meghallgatáson választott ki Verdi Rigol- V T Idén januárban, am ikor a Szent István négykezes átirata volt. Édesanyám elmesélte az opera történetét, és engem rabul ejtett ez a cso­ ettójának szerepeire. (Rigolettót Massányi Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus élén Beethoven IX. szimfóniáját dirigáltam a dálatos alkotás. Több személyes élményem fűződik Viktor és Káldi Kiss András, Gildát Ham- Zeneakadémián, már a próbák során el voltam a darabhoz a későbbi időkből is. Nagy sze­ vasi Szilvia és Fonyó Barbara, a M antuai ragadtatva ettől a fiatal együttestől. Csodálatos relmemet, Házy Erzsébetet először G ilda szere­ herceget Pető József és Gergely Péter, M a d - volt a felkészültségük, a fegyelmezettségük, a pében hallottam az Operaházban. A Rigoletto dalénát Szántó Andrea és Megyesi fogékonyságuk. Azt mondtam Záborszky Kál­ egyike volt első hosszanjátszó (LP) lemezeimnek, mán igazgató-karmesternek, hogy minden év­ amelyeket egyébként a párizsi Marguerite Long Schwarz Lucia, Sparafucilét Rácz István ben szívesen dolgoznék velük. Amikor pedig nemzetközi zongoraversenyen nyert díjam össze­ és Kovács István énekli, hogy csak a fő b b megtudtam, hogy ezek a kiváló fiatalok már géből vásároltam. szerepeket említsük.) A zenekari és többször is közreműködtek operában, arra gon­ Q : Gondolom, ez az előadás lényegesen énekkari feladatokat a Szent István Király doltam, hogy megcsinálhatnám velük Verdi Ri- nagyobb előkészítést igényel, mintha profikkal Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus golettóját. dolgozna. Mikor kezdődött a munka? Ezek szerint régi vágya valósul meg? V T : Szeptember 4-én volt az első próba, látja el, a rendező Horváth Zoltán. Az V T : A Rigoletto kisgyermek korom óta az azóta csaknem mindennap dolgozunk. Legalább előadások november 18-án és 19-én egyik legkedvesebb operám. Úgy érzem, Verdi annyit próbálok velük, mint máskor tíz koncertre. lesznek az E rke l Színházban. középső alkotói periódusának ez a darabja a Határtalan öröm számomra ez a munka. Nekem

2 1997. OKTÓBER C R A H ffB N n t e r j ú

partitúrákat. Az elképzelés közben magától ki­ alakul. Miközben tanulta a darabot, gondolte arra, hogy e g y e g y résznél hogyan fogja instruálni a z énekeseket? V T Ezt a közös munka hozza meg. Előfordult

Fotók: Szalay Zoltán már, hogy azt a megoldást, amit ugyanabban a szerepben az egyik énekesnél kifogásoltam, a másiktól elfogadtam, mert tőle annyira meggyőző volt. Az a leglényegesebb, hogy a művészi nincsenek saját gyermekeim, de ezeket a fia­ V T Hamvasi Szilviával, akit először tavaly interpretáció hiteles, őszinte legyen. A napokban, talokat a gyermekeimnek érzem. Az pedig kü­ hallottam egy meghallgatáson, a Rádióban. amikor Rigoletto monológját próbáltuk, egy idő lönösen boldoggá tesz, hogy mindezt ingyen Nem sokkal utána szerepeltünk együtt a vá­ után azt mondtam: „Ha nem tudod magadévá teszem. Remélem, ez az idealizmus később majd rosházán. Az ifjú művésznő karrierje közben tenni, amit javasolok, akkor csináld úgy, ahogy te tám ogatókat is vonz. külföldön is elindult; az a londoni menedzser akarod. Bizonyítsd be, hogy a te elképzelésed a Meghallgattam egy Rigoletto-próbáját, és vállalta az egész világra szóló képviseletét, jó!" Ilyenkor hagyom magam meggyőzni. Az én tapasztaltam, milyen empátiával foglalkozik az akihez Solti György is tartozott. Londonban, a dolgom az, hogy kibontsak minden lehetőséget, énekesekkel. Pedig ön zongoristaként és kar­ Wigmore Hallban rendezett három kamara­ ami ezekben a fiatal tehetségekben benne van. A mesterként javarészt hangszeres művészekkel koncertemen ő is fel fog lépni, csakúgy, mint tanár „hozzáadni" különben sem tud, csupán működik együtt. más, kiemelkedően tehetséges magyar mu­ felszínre hozza a meglévőt. Abban is biztos V T : Mindig szerettem énekesekkel dolgozni. zsikusok: az Auer kvartett, Bogányi Gergely vagyok, hogy az a jó tanár és az a jó szülő, aki Ha 1956-ban nem mentem volna el Magyar- zongoraművész és Kelemen Barnabás hegedű- képes feleslegessé tenni önmagát. Ha ugyanis országról, még abban az évben az Opera művész. maradéktalanul teljesítette feladatát, a növendék, házba kerültem volna korrepetitorként és kar­ A Rigoletto zenekari próbái hamarosan illetve a gyermek megáll a saját lábán, és önállóan mesterként. Az akkori igazgató, Tóth Aladár na­ kezdődnek, de jelenleg még a zongorás teszi, amit kell. A próbákon egyébként ritkán fordul gyon bátorított, de hát a sors másképpen akarta. próbák folynak. Hogyan kezdte tanulni a elő, hogy nehezen jutunk közös nevezőre. Én is azt Az énekhang számomra a legelső, mindenek darabot, hogyan alakította ki azt az érzem, amit Michelangelo olyan találóan fogal­ felett álló hangszer, valóban ez a zenélés alfája elképzelést, amelynek megvalósításán most mazott meg: csak le kell faragnom a felesleget a és ómegája, ahogyan Kodály is mondta. Tisz­ dolgozik? márványtömbről. A szobor a maga tökéletessé­ telem és megértem az énekeseket. Ha arra V T: Egy hónappal a közös munka gében ott van benne. gondolok, hogy már a zongorázás is mennyivel megindulása előtt kezdtem vele foglalkozni. Ez alatt 9 : Mielőtt elkezdtük volna a beszélgetést, nagyobb fizikai függőséget jelent, mint a ve­ az egy hónap alatt mintegy tizenöt órányi zenei éppen egy olasztanárral tanulmányozta a zénylés, hát el tudom képzelni, milyen függőség anyagot tanultam meg, hiszen most kellett meg­ partitúrát. Sokat beszélget az énekesekkel a lehet az éneklés. A hangszer ott van a torokban, alapoznom a z egész évet. szövegről? a hangszálakban. Egy énekes számára a Zongora mellett tanul? V T Ez elsőrendűen fontos számomra. Az legcsekélyebb meghűlés is a fellépés lemondá­ V T : Nem. Sétálok az erdőben. Tizenhét énekesnek egészen pontosan kell tudnia, hogy sával jár. napig a svájci Locarnóban voltam egyedül. mit énekel, elvégre a zeneszerző is a szavak ér­ 0 : A meghallgatáson kiválasztott énekesek N aponta hat-hét órát sétáltam; fel a hegyre, le a telméből indult ki. És bizony ez a szöveg megle­ közül kivel lépett fel már korábban is? hegyről, s közben olvastam és tanultam a hetősen nehéz. Sok szó akad benne, amit nem

G R U M M O M 1 997. OKTÓBER 3 n t e r j ú

találtam meg semmilyen szótárban. M ég Ordasi tárgyaltam. (Mint Hollós Mátétól, a Hungaroton 0 : Demokratikus karmester, vagy a zenei Zsuzsának, a z O lasz Intézet szakemberének is Classic igazgatójától megtudtuk, a Brahms-so­ kérdésekben való döntést inkább fenntartja utána kellett néznie sok kifejezés pontos jelen­ rozat kiadása a Beethoven-sorozat terjesztési magának? tésének. De hogyan is lehetne például Rigoletto sikerétől is függ - a szerk.). A Hungaroton VT Demokratikus vagyok. Ha valaki előáll m onológját tökéletes átérzéssel elénekelni, ha az Classicnál egyébként először egy Dohnányi- egy ötlettel, amely jobb, mint az enyém, én nyitott énekes nincs tisztában minden egyes szó jelen­ lemezünk jelent meg, és hamarosan kijön a két vagyok rá. Nem akarok azzal törődni, hogy az tésével? Amikor Rigoletto elmondja, hogy ő átko­ Dohnányi-he-gedűversenyt tartalmazó új felvétel én személyem fölényben marad-e. Az ember ne zott, nyomorult, púpos bohóc, a gazdája, a herceg is, amelynek szólistája Szabadi Vilmos. A foglalkozzon állandóan saját magával. Van egy viszont szép, büszke, ga zd ag ... N a g yo n sokat kell Schubert-Schumann koncertsorozatunk anyagát mondás, amely egy tibeti lámától származik. így tehát a szöveggel foglalkozni. egy angol cég adja ki. hangzik: „ Minden jó abból fakad, hogy másnak Van-e a darabnak az ön számára olyan Egyszer egy újságíró szellemesen azt jót akarunk, és minden rossz abból, hogy ma­ csúcspontja, amely valamiféle viszonyítási pon­ mondta, hogy a Rádiózenekar megkérte az ön gunknak akarunk jót." Azt szeretem, ha a fegyel­ tot jelent az egész mű szempontjából? kezét. Azóta is tart a szerelem? met az teremti meg, hogy én tudom a darabot, és VT Több ilyen van. Az egyik pszichológiai VT: Igen, szerencsére. 1992-ben Kelemen van róla mondanivalóm. Más „fegyvernemet" csúcspont G ild a és Rigoletto duettje a z előbb Pál felkérte a Rádiózenekart, hogy az általa nem tudok elfogadni.

említett monológ után. Rigolettónak G ild a valóban menedzselt sorozatban lépjen fel, engem pedig W- Egyszer mesélt arról, hogy írja a z önélet­ a mindene. A lánya, a féltett kincse, d e egyben meghívott zongorázni és vezényelni. A zenekar a rajzát. H ol tart? emlékezteti őt fiatalon elvesztett feleségére is. koncert után írt egy levelet a Rádió vezetésének, VT Hét könyv van készen, ez mintegy O lyan ez, mint egy szerelmi duett. A h o g y Müller annak érdekében, hogy minél szorosabb együtt­ 2500 oldalt jelent. A dolog úgy indult, hogy Péter m ondja, minden szellemiben van fizikai, és működés lehessen közöttünk a jövőben. Aztán megemlítettem a feleségemnek, egyszer sze­ minden fizikaiban van szellemi. A z em ber teste és felkértek, hogy vállaljam el a zenekar vezetését. retném megírni az életem regényét. Ő azt lelke szétválaszthatatlan, ha az egyik rárezdül va­ Mondtam a londoni menedzseremnek, hogy mondta, üljek le, és kezdjem el. - Nem lehet - lamire, a másik is vele tart. boldogon jönnék vissza a hazámba dolgozni, de feleltem holnap koncertem van. - Ha nem Milyen lesz a rendezés? Mennyiben hoz mint emigrációból hazatért muzsikus, bizonyára kezded el még ma, sohasem fogod megírni, újat az elmúlt években megismert színpadra rengeteg támadásnak leszek kitéve. Élénken hiszen mindig lesz koncerted - válaszolta. Már állításokhoz képest? emlékeztem arra, amikor 1972-ben először lá­ két éve eljutottam 1987-ig - ami nagyon nehéz VT: Ú gy gondolom, hagyományos lesz, togattam haza a feleségemmel. Feleségem, aki időszakot jelent, hiszen akkor lett súlyos, gyó­ eredeti helyszínekkel, kosztümökkel, a z a z nem vá­ egy magyar író lányaként nevelkedett, akkor látta gyíthatatlan beteg a feleségem -, de azóta lasztjuk a mostanában divatos „m odernizált" szín- először az országot, amelyről addig csak ol­ annyi teendőm volt a Rádiózenekarral, hogy revitelt. Egyébként nem a z a fontos, hogy melyik vasott. Áradoztunk a barátainknak, mondtam, nem tudtam folytatni. Most újrakezdtem, és korba helyezik el a történetet. A szerelem, a harag, hogy ez itt valóságos paradicsom ahhoz képest, minden nap írok, még akkor is, ha éjjel kettőkor a gyűlölet, a bosszú érzése ugyanaz a XVI. amit 1956-ban itthagytam. De amikor megem­ érek haza, és csak néhány mondatra telik erőm­ századi Mantovában, mint a XX. századi New lítettem, hogy akár haza is települnénk, meg­ ből. Kiadni azonban még nem tudom, hiszen Yorkban. Baj akkor van, ha az opera környezetével nyúltak az arcok. Én pedig megértettem, hogy kegyetlen őszinteséggel nézek itt szembe ön­ megváltozik az érzelmi tartalom is. Horváth Zoltán ebben a kis országban olyan kenyérharc van, magommal, és ugyanilyen őszintén írok má­ rendezővel még nem kezdtük meg a munkát, de hogy jobb, ha lemondok az álmomról. sokról is. Olyan az egész, mint egy pszicho- bízom benne, hogy jól tudunk együttműködni, 0 : 1993-ban mégiscsak elfogadta a Rádió­ dráma. Úgy tervezem, hogy csak a halálom hiszen a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon zenekar felkérését... után jelenne m eg. Shakespeare-Mendelssohn Szentivánéji álom című VT . .És elmondhatom, hogy azóta sem értek Ön rajongott világsztár, itt, a Magyar darabját is közösen csináltuk, és szívesen dol­ támadások vagy kellemetlenségek. A zenekarral Rádióban viszont olyan a szobája, amire a goztunk együtt. pedig ugyanolyan csodálatos a munka, mint legenyhébb jelző a „spártai". Kicsi, sötét, A Szent István Király Szimfonikus Zenekarral először volt. hűvös, a bútorok régiek, kopottak. Még egy CD-felvételre is készül. M i lesz ezen a lemezen? Tudatosan törekszik arra, hogy ilyen névtáblája sincs... VT Bizet Carmen-szvitje, valamint operaáriák. ideális legyen a kapcsolat ön és a zenészei VT: Úgy gondolom, hogy a többi embertől 0 : Másfél éve Héthy Apor, a Magyar Rádió és között? is a lehető legfüggetlenebbnek kell lennünk, a Televízió Szimfonikus Zenekarának művészeti VT Ezt nem lehet „csinálni". Én egyszerűen tárgyaktól pedig még inkább. Én nem a gazdag főtitkára nyilatkozta, hogy milyen nagy gond szeretem és megértem a muzsikusokat, és na­ embereket irigylem, hanem azokat, akiknek sem­ volt a zenekar számára a CD-k hiánya. Most gyon türelmes vagyok velük. Tudom, hogy ha mijük sincs, mégis boldogok. A mai nyugati viszont már lassan megtelik egy egész polc a valamit rosszul játszanak, nem azért teszik, hogy embernek épp az a legfőbb problémája, hogy Rádiózenekar friss felvételeivel. Hol tart például engem bosszantsanak, hanem azért, mert a ze­ a nála alacsonyabb rendű dolgok, a tárgyak a Beethoven-sorozat? nélés nehéz mesterség. Arra viszont tudatosan rabszolgájává teszi magát. A fontosat a feles­ VT: A kilenc szimfóniát, valamint a Beetho- ügyelek, hogy ne alázzak meg senkit a zene­ leges dolgoktól teszi függővé. Megfordítja a ven-hangversenysorozatban játszott nyitányokat karban. Rigoletto, a bohóc mondja, hogy ő és a hierarchiát, és ezért boldogtalan. Én egy szép,! tartalmazó hat CD elkészült a Hungaroton bérgyilkos Sparafucile mennyire hasonlítanak gazdagon berendezett irodában ugyanúgy Classicnál. Öt lemez már kapható, rövidesen a egymásra. Az egyik a nyelvével öl, a másik a érezném magam, mint ebben. Az embe hatodik is a boltokba kerül. Később kapható lesz kardjával. Szavakkal kegyetlenebbül elbán­ halhatatlan, miért függne halandó dolgoktól?] a hat CD együtt is, dobozban. Elképzelhető, hatunk valakivel, mintha megvernénk, vagy Nincsenek elvárásaim ezzel kapcsolatban sem., hogy a Beethoven-zongoraversenyek és a hár­ megölnénk. A legborzalmasabb úgy életben Szepes M ária mondta egyszer: „az embernek1 masverseny is megjelenik. Ezeket a felvételeket maradni, hogy az emberben mégis meghal nincsenek jogai, csak kötelezettségei". Vagyis még meg kell hallgatnom, és dönteni ebben a valaki. Szomorúan látom, amikor egy tanár, egy senkit sem illet meg semmi. Engem sem. És ez kérdésben. Szóba került a Brahms-sorozat CD-n szülő, egy karmester él (s egyben visszaél) a így van jól. való kiadása is, bár erről én m agam még nem hatalmi pozíciójával. Solymosi Tari Emőke

4 1997. OKTÓBER GRAMON Riadói panoráma

Music Group

„Bennünket nem nyom a Philips Classics-t, a Point M usicot, a Gim ellt, illetve - 1 tradíciók terhe, mi vagyunk a friss az Imaginary Road-ot. „M ind a négyen önállóan brjggs s z ín fo lt a lemezcégek nagy gazdálkodnak, miközben az anyavállalaton belül n ic k palettáján, s így másokhoz képest jobban igyekszünk az eddiginél központosítottabb és : fo tó segíthetjük a hallgatók eligazodását a piacot hatékonyabb marketing-, illetve nemzetközi elosz­ dömpingszerűen elárasztó CD-tengerben” - tási rendszert kiépíteni és m űködtetni” - hangzik az hangsúlyozta idén tavasszal, elnöki székfoglalójában expozé. A cég irányítói persze azt is remélik a nem Costa Pilavachi, a Bostoni Szimfonikusok egykori csupán egyszerű névcseréből álló változtatástól, igazgatója, a PolyGram három, klasszikus hogy jobban kihasználhatják sztárjaik kapacitását, lemezkiadója közül kétségkívül a legfiatalabbnak nagyobb biztatást adhatnak a már korábban a számító Philips Music Group új elnöke. A néhány Philips-zászló alatt felsorakozott fiatal tehetségek­ hónapja még Philips Classics-nak nevezett, nek, s közben feltehetően nagyobb számban hollandiai székhelyű cég nagy hirtelen át-keresztelte nyerhetnek meg maguknak újabb, nagy reményekre SylviaM cN air magát Philips Music Grouppá, és ezentúl már ezzel jogosító pályakezdőket is. Miközben Pilavachi a többet sejtető címkével képviseli a négy igyekszik nyomatékot adni annak, hogy a Philips zenei piacon, nem hallgathatja el azt sem, hogy „alvállalkozót”, vagyis a jövőben is fennmaradó koncepciója igazi unikumnak számít a klasszikus takarékossági okokból a cég kénytelen szűkíteni az exkluzív szerződéssel magához láncolt művészek számát, s egyúttal - akár tetszik, akár nem - kénytelen beletörődni, hogy mind kevesebb CD-re van igény. A cégnek ezért arra is ügyelnie kell, hogy minden új kiadvány valamilyen szempontból különlegességnek számítson, s így - akár önálló marketingakciók révén is - „testre szabott” támogatásban részesüljön. Tetézi a gondokat, hogy meglazult a hosszú ideje tar­ tó, és korábban elszakíthatadan kötelékként aposztro­ fált szoros kapcsolat a ma is a legrangosabb holland karmesternek számító Bemard H aitink és „philipsék” között, sőt más nagyságok is eltávolodtak csendben a cégtől. Vannak persze olyanok is, akik nem lenek hűt­ lenek; Jessye Norman vagy Alfred Brendel változada- nul a Philips legdíszesebb csillagaiként ragyognak, ahogy lassan m ár annak számít az 1989 ó ta a Philips­ hez láncolt orosz dirigenssztár, a fiatalabb karmester­ nemzedék napjainkban talán legfelkapottabb művé­ sze, Valery G ergiev is. (Interjúnk a 13. oldalon). De többször adta nevét a Philipsnek a ma is aktív díva,

GRAHCBN 1 997. OKTÓBER 5 © , panoráma

USII

Montserrat Caballé, akárcsak a sokat foglalkozta­ | minőségének javítására.” A máso- to tt basszus, Sámuel Ramey; az amerikai szoprán­ g dik label, a Point Music 1992-től csillag, Sylvia M cNair vagy a lemezeinek számát te­ | él; akkor született ugyanis a neves kintve csúcstartónak számító John Eliot Gardiner komponistával, Philip Glass-szal karmester. Újonnan aláírt exkluzív szerződése okán közösen kifundált vegyesvállalat öt- máris a kiadó sztárjai között tartják számon Fischer | lete. A New York-i kiadó CD-in a Ivánt és a Budapesti Fesztiválzenekart. A legifjabb S klasszikus zene találkozik a világze­ Philips-művészek közül kiemelkedik a mindössze nével, a jazzel és a poppal. Teljesen húszesztendős amerikai sztár hegedűs, Leila Josefo- más profilú a Gimell Records - wicz, aki alig tizenhárom évesen, a világhírű St. amelyet még 1981-ben hívott életre M artin in the Fields zenekarral adott londoni kon­ j j j az elsősorban a reneszánsz egyházi certen debütált a világ előtt, majd négy évre rá, j zenére összpontosító Tallis Scholars ugyancsak az em lített, Sir Neville M arriner vezette <§° együttes alapító lelke és motorja, együttes kíséretével mutatkozott be a Carnegie Peter Phillips -, illetve a legfiata­ Hallban. A hegedűirodalom virtuóz darabjait játszi Costa Pilavachi programnyilatkozatában hangsú­ labb címke, a W ill Ackerman alapította Imaginary könnyedséggel megszólaltató művész minden fellé­ lyozta, hogy a Philips Classics címke a jövőben is Road Records, amely mindenekelőtt klasszikus péséről az elragadtatás hangján szólnak a kritikák, fennmarad, és változatlanul reprezentálni kívánja a zeneszerzők - Mozarttól Gershwinig - műveinek kijár tehát az elismerés a Philipsnek, amiért máso­ világ vezető nagy művészeit és együtteseit.,Azáltal, modern hangszeres interpretációját helyezi kiadói kat megelőzve sikerült exkluzív szerződéssel magá­ hogy csökken az új kiadványok száma - fűzte hozzá politikájának fókuszába. A négy címke m ellett a hoz kötnie őt. Pilavachi - , mód nyílik a megmaradó programok Philips Music Groupnak a jövőben is szándékában áll javított hangminőségben, CD-n újra kiadni az ötvenes-hatvanas évek legendás felvételeit, M ercury PHILIPS Living Presence névvel ellátva. Közülük is kiemel­ kednek - és nem csupán a magyar vonatkozások FAURE révén - Doráti Antal CD-i, amelyeken a négy Brahms-szimfónia, valamint Beethoven V. és VI. szimfóniája hallható, a Londoni Szimfonikusok, il­ letve a Minneapolis! Szimfonikus Zenekar tolmá­ MONTEVERDI CHOIR csolásában. Ugyancsak kiemelt helyet foglal el a

ORCHESTRE RÉVOUJTIONNAIRE Brahms- és Mendelssohn-szonátákat tartalmazó ETROMANTIQUE Starker János-Sebők György-kiadvány. JOHN ELIOT GARDINER A Philips Music Group újdonságai között meg­ különböztetett figyelem kíséri Fischer Iván és a Fesztiválzenekar új Bartók-ciklusát, de sokan máris kíváncsian várják az együttes - a tervek szerint még idén decemberben piacra kerülő - Liszt-lemezét, amelyen a Faust szimfónia hallható. A japán zongoristakör kiemelkedő reprezentánsának számító Mitsuko Uchida több lemezből álló Schubert- sorozatából már megjelent az op.90 és op. 142 jelzésű CHORAL W ORKS • OEUVRES C H Ö R A U S DEBUSSY • SAINT-SAÉNS • RAVEL • FAURÉ im prom ptu-ket tartalmazó első CD, a második -

6 1997. OKTÓBER GRAMCBN FOTÓ: RICARDO,

Group

Zongoraszonáták, no. 15 (D. 840), no. 18 (D . 894) - pedig ősszel kerül piacra. A máris sztárként elkönyvelt orosz Olga Borodina önálló lemeze - amelyen Purcelltől Saint- Saénsig számos operakomponista népszerű altáriája hangzik fel, a Walesi Nemzeti Opera zenekarának kíséretével, Carlo Rizzi vezényletével - mellett nagy érdeklődés övezte a Sámuel Ramey nevével propagált Verdi kiadványt, a komponista első operája, az Oberto, Conte di San Bonifaccio felvételét is. Nem kevésbé kíváncsian várta a szakma a Rimszkij- Korszakov ritkán hallható dalműve, A pszkovi lány eredeti

nyelven megszólaló, teljes felvételét tartalmazó dupla CD-t, amelyet a kiváló énekművész, Galina Gorcsakova m ellett a már említett orosz szupersztár P hilip Pickett dirigens, Valery Gergiev neve fémjelez. Nem kapott rossz minősítést Gergiev másik produkciója sem, Philips számára, 1995 decemberében, a bemutató felvételével (Agrippina), illetve egy másik amelyen az ambiciózus karmester-ász A végzet helyszínén. A három CD még az év elején került a operakiadvánnyal, a Seiji Ozawa vezényelte hatalma című Verdi-opera eredeti, 1862-es, nyilvánosság elé, egyidőben John Eliot Gardiner Sztravinszkij-remekművel, a Rake’s Progress-szel. szentpétervári ősbemutató-válto-zatát rögzítette a ugyancsak három CD-t megtöltő Hándel- A Philips menedzsereinek gyorsaságát és aktualitás­ érzékenységét dicséri, hogy a június 12-én újra meg­ nyitott, az eredetihez híven újjáépített egykori Sha- PHILIPS kespeare-színház, az 1642-ben bezárt Globe ünneplé­ sére két, az akkori idők zenéjét felelevenítő lemezt is kibocsátottak a „Globe zenészei” (The Musicians O f The Globe) közreműködésével, Philip Pickett régize- ne-specialista vezényletével. A Shakespeare’s Musick korabeli dalokat és táncokat gyűjt csokorba, míg a The Masque o f Oberon című CD Ferrabosco, John Coprario és Robert Johnson zenéjét tartalmazza. Szenzációnak számít a Shine című fdmzene-CD is - a cég illetékeseinek jelzései szerint a kiadványból máris több m int egym illió példányt vásároltak meg a világban -, amely a David Helfgott pianista éle­ tútjától szóló ausztrál film „eredeti hangbarázdáit” (original soundtracks) kínálja. De kiemelkedően sikeres a zeneirodalom legnépszerűbb slágerdarab­ jait „klasszikus zene millióknak” címkével, öt, meglehetősen heterogén programban tálaló high tech-egyveleg is ... Lindner András

CRAMffBN 1 997. OKTÓBER 7 O ldal Gábor csak a szakemberek, hanem a közönség is észrevette. látta el. A cég - régi hagyományait folytatva - első­ sorozata Bizonyságul idézzünk a széles körben elterjedt, Rá­ sorban a szórakoztató- és tánczene területének kisa­ diótechnika című folyóirat 1930. márciusi számában játításává igyekezett döntő fölényt kiharcolni. A - aláírás nélkül - megjelent cikkből: .Amikor a ma­ még mindig népszerű száonzenében is e márkanév gyar gramofonfelvételek újra megkezdődtek, nagy áatt táálhatta az érdeklődő a legszélesebb kínáa- 7. K i lesz a piacvezető? konjunktúrája támadt a gramofonénekeseknek. tot. Az Odeon-Parlophon anná is inkább számít­ Szinte gombamódra teremtek a fiatal énektítánok, hatott közönségsikerre, mert a műfaj legnépsze­ akik az íróasztalt, üzletí pultot vagy gyári munkahe­ rűbb európai művészei a Hubay-féle hegedűiskola Az első világháborút követő években a ma­ lyüket cserélték fel a jövedemezőbbnek vélt gramo­ neveltjei voltak, akik a Monarchia felbomlása után gyar hanglemezpiacot birtokba vevő világ­ fonénekléssel. A világcégek pesti képviseleteinek ve­ külföldön érvényesültek, m int színvonáas száon- cégeknek különféle nehézségekkel kellett meg­ zetői kellő hozzáértés hiányában válogatás nélkül bo­ muzsikusok. A cég magyar katáógusaiban oldáa-

küzdeniük. A gyorsan meghonosodó elektro­ csátották ezeket a vállalkozó szellemű fiatalembere­ kat töltöttek meg Dajos Béla, Lóránd Edit vagy ket a felvevő mikrofon elé. Az eredmény pedig az Géczy Barnabás száonzenekarának felvételei. Szé­ mos felvételi technika műszaki és művészeti volt, hogy ezerszámra készültek a minden kritikán les körű volt a cég magyar tánczenei kínáata is. A téren egyaránt mélyreható változásokat ho­ aluli, eladhatadan magyar lemezek.” felvételeket a harmincas évek elejétől már Budapes­

zott, és megváltozott a közönségigény is. A A helyzet azonban gyorsan változott, mert a világ­ ten készítették. A technikai berendezéseket Berlin­ cégek a boltok forgalma alapján értékeltek. A ráter­ ből szálították ide; az akusztikálag megfelelő ter­ problémákat ráadásul rövid idő alatt kellett mett, új magyar szórakoztatózenei hanglemez-elő­ mek megszerzésére nem sajnálták az id ő t és a pénzt. m egoldani. adók első nemzedéke ekkor lépett színre. Kalmár Pál, Ez idő tájt a technikusok még németországi szak­ Gábor József, Sebő Miklós, V ig M iklós, Weigand T i­ emberek voltak, a zenei irányítás azonban már ma­ bor m ellett néhány operaénekes is ott sorakozott: gyar kézbe került. Az Odeon-Parlophon három Az első világháborúig a szórakoztató tömegzene Szedő M iklós, Laurisin Lajos vagy Fekete Pál. A hazai slágerénekes sztárja Kalmár Pá, Sebő M iklós és - alapját az operett és a katonazene, a szalonmuzsika, előadók megjelenése természetes következménye, el­ újításként - Sándor Anna volt. A jelentős számú valam int a kupié képezte. Itthon ehhez a cigányzene lenlépése volt a külföldi felvételeken megszólaló, ki­ nótafelvételen elsősorban Cselényi József és Bodán és a magyarnóta társult. Hanglemezről is döntően váló művészek dömpingjének. A külföldiek élén Margit tündökölt. ezek szólaltak meg az akusztikus technikával készült olyan előadó „díszelgett”, m int Richard Tauber, aki A komolyzenei felvételek terén ez a cég nem mér­ felvételeken. Nem meglepő, hogy elsősorban e mű­ ezekben az években közel ezer (!) lemezt készített. kőzhetett a konkurens His Masters Voice márka fajoknak alakultak ki standard előadói, sztárjai is. A A hazánkban megtelepedő világcégek rövid idő el­ kínáatává, ezért a repertoár új m űfajokká történő háború után Európa-szerte nyomasztóan érvénye­ teltével egymással is konkurenciaharcba keveredtek kibővítésével próbákoztak. E téren világviszonylat­ sült az amerikai ízlés- és divatvilág, a „jazzes” idió­ a magyar hanglemezpiac birtoklásáért. A kiszélese­ ban is az élre kerültek, Madách Imre Az ember tra­ ma. A kupié helyébe a táncdal lépett, a jellegzetes dő versengésbe magyar vállalat a siker reményével gédiája című művének lemezre rögzítésével. Az „verse-refrén” felépítéssel. A szalonzenekart felvál­ nem tudott belépni, mint totta a fúvós és ütőhangszerekből álló szvingzenekar. ezt az Eternola példája is bi­ Általánossá vált a slágerdalok refrénjének éneklése. zonyította. A magyar piac Mindehhez a korábbitól gyökeresen eltérő stílusú és birtoklásáért folyó küzde­ hanganyagú „mikrofon-előadók” kellettek. A zene­ lemben a harmincas évek kari hangzás megváltozásával új szakemberre, az „ar- elején lényegében már csak rangeur”-re is szükség volt, aki a táncdalt vonzó, szí­ az O d e o n -Parlophon, a T he nes, egyéni ruhába öltöztette. Szinte új zenei forma Gramophone Co. és a De­ jö tt létre, amely felépítésében a lemez átlagosan há­ utsche Grammophon Ges. romperces játékidejéhez igazodott. A bonyolulttá állt egymással szemben. Az vált elektromos felvétel elkészítéséhez hangtechni­ Odeon-Parlophon csoport kus és zenei rendező vált nélkiilözhetedenné. magyarországi képviseletét M indennek fokozatos kifejlődésére Magyarországon az E ngel K á ro ly érdekeltségi sem mód, sem idő nem volt. A problémákat nem­ körébe tartozó EKA vállalat

8 1997. OKTÓBER GRAMON gramofonológia i . .

összesen hatvan, egyenként három­ m : :

perces lemezoldalra rögzített dráma fotó

felvétele nem csupán a magyaror­ szági hanglemezgyártás mindmáig legnagyszerűbb vállalkozásainak egyike, hanem a nyugati kiadókat is megelőző, úttörő kísérlet egy teljes prózai színpadi mű felvételére. Az ehhez szükséges technikai bázist az addig kialakított rendszerben nem lehetett biztosítani, de a vállalkozás­ hoz - a kulturális kormányzat tá­ mogatásával - sikerült megnyerni a Magyar Rádió Rt. közreműködését.

Előzetesen, mintegy főpróbaként a lehaUgatáson hivatalos első az közreműködői felvételének tragédiája ember dráma rádióműsor formájában is el­ hangzott. A lemezfelvételek idején - csaknem egy készült Bartók és Kodály népdalfeldolgozásaiból, s - jelentőségét. E gondolatsor megerősítéseként héten keresztül - a napi aktualitások kivételével a a felvételeken Bartók zongorakísérőként is közre­ idézzünk néhány sort dr. Molnár Imrének, a Zene- teljes rádióműsort előre elkészített, viaszlemezeken m űködött. Bartók saját szólózongora-kompozícióit akadémia tanárának 1934 októberében megjelent rögzített felvételekről sugározták; a rádió négy leg­ is lemezre játszotta; de megörökítették Hubay Jenő cikkéből: „A film és a gramofon ma még elsősorban jobb stúdióját pedig kizárólag a lemezkészítésre hegedűjátékát és Dohnányi Ernő zongorázását is. a szórakozás eszközei a tömegeszmében. M ai napig foglalták le. A több stúdióban párhuzamosan készí­ Dohnányi zenekari műveiből az első, külföldön sem foglalták el azt a helyet a rögzítő eljárások sorá­ tett hanglemezfelvétel - m int korábban említettük terjesztett felvételt (fisz-moll szvit, op. 19) is ez a ban, ami jelentőségüknél fogva méltán megilletné - világviszonylatban is úttörő vállalkozás volt, s a cég készítette. Szórakoztató felvételeiken is igényes azokat. M ai napig sincs olyan, hivatalos film - és rádió kiváló műszaki gárdájának magas szakmai és nívós művészeket foglalkoztattak; első helyen lemezgyűjteményünk, m int aminő a levéltár az ira­ színvonalát dicsérte. A felvételeket irányító rendező Szedő M iklóst. A magyar felvételek mellett termé­ tok, s a könyvtár a könyvek részére.” Németh Antal volt; a dráma főszereplői Tasnády szetesen felhasználták impozáns, világsztárokat fel­ A magyar hanglemezkultúra fejlődésének új irányt Ilona, Abonyi Géza és Uray Tivadar; a zenei irányí­ vonultató nemzetközi katalógusukat is, a magyar szabott a rádió és a gramofontársaságok között tó pedig Farkas Ferenc. Az elkészült felvételt 1938 közönség számára lehetővé téve az ezekhez való 1933-ban fellángolt jogvita, amiről a Kis magyar márciusában, díszbemutatón, meghívott közönség­ hozzájutást. gramofonológia 8. részében bővebben olvashatnak. nek játszották le először. Ez volt az első alkalom, A Deutsche Gramophon Ges. némileg visszaszorult Oldal Gábor hogy egy hanglemezpremiert társadalmi-kulturális a versengésben. A tánczenében az országszerte ked­ (folytatjuk) eseményként rendeztek meg. velt Vig M iklós volt az első számú sztárjuk; a ma- A konkurens The Gramophone Co. a versengés so­ gyarnóta-felvételeken pedig Palló Imre aratott meg­ rán szintén kialakult hagyományait követte, és a érdemelt sikert. hangsúlyt a komolyzenei felvételekre helyezte. Jeles A magyar hanglemezkultúra kiszélesedését, fej­ magyar operaénekesekkel készítettek felvételeket: lődését jól mutatja, hogy a korabeli sajtóban rend­ Basilides Mária, Székelyhidy Ferenc, Szabó Lujza, szeresen megjelentek hanglemezekről szóló tájékoz­ Halmos János hangja szólalt meg a kutyás címkéjű tatások. Ezek szerzői részben fiatalok, részben vi­ lemezeken; míg Komor Vilmos a Budapesti Kama­ szont olyan, elismert szakemberek, m int Bartha Dé­ razenekart vezényelte. Világviszonylatban is merész nes zenetörténész, a Zeneművészeti Főiskola tanára. lépés volt a kortárs zeneszerzők felkarolása. Kodály Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a magyar zeneélet Zoltán Háry János című daljátékának részleteit pél­ irányítói, csakúgy, m int a lemezvásárlók jelentős ré­ dául Nagy Izabella, Maleczky Oszkár és Palló Imre sze már tudatos „médiahasználó” volt; s pontosan előadásában örökítették meg. Hanglemezsorozat megértette a hanglemez - m int új közvetítő eszköz

GRAVffflN 1 997. OKTÓBER 9 ANT O L O G I A

I z újkori európai szellem, a gondolat, úgy él a zenetörténetben, m int a Mozart-vallásúak ségét legfeljebb a kanadai Léopold Simoneau érte tett és képzelet lovagjaiként fellépő Fausttal, csalhatatlan pápája. Az első glyndebourne-i feszti­ utol e szerepben (a megjelölt felvételen erőtelje­ Ham lettel, Don Quijotével ellentétben az „érzéki válokon vezényelt Don Giovanni (és Cosi) leme­ sebb színészi átéléssel). zsenialitás” hőse törvényszerűen az operai álom­ zén „minden úgy van, ahogy lennie kell”; máig 1990-ben egy tekintélyes kritikus a Bruno W alter világban nyert halhatatlanságot. A remekmű modern, m ert minden zenei jellemzője klasszikus vezényelte Metropolitan-produkciónak adomá­ együtt él és változik az idővel, élet és történelem érvényű. Azért tetszik rendkívülinek, mert nincs nyozta a „greatest performance” címet, a „csupa függvénye. Hetvennél több rögzített előadása még benne semmi rendhagyó, nem érezzük semminek ideg energiát, belső életerőt és a karakterek irá nti annak számára is áttekinthetetlen volna, aki vala­ a hiányát vagy túlságos bőségét. Kifelé menő nem­ érzéket” nevezve meg fő érték gyanánt. Szemem­ m ennyit birtokolná. A tízszázalékos válogatás te­ zedékem alapélményét a m űről maradandóbban ben jórészt Walter érdeme Ezio Pinza legendás hát pusztán kiindulópont, viszont egyetlen „töké­ határozta meg, m int akármely sikeres színpadi D on Giovannija is. (Elég az 1930-as Pezsgőáriát és letes” ajánlására (Milyen az? Ki mondja meg?) megjelenítés. Ezen tanultuk s véltük megérteni Szerenádot összehasonlítani W alter 1937-es salz­ csak a hebehurgya vállalkoznék. Az első teljes Mozartot; ez mentse elfogultságomat, habár az burgi, illetve '42-es New York-i felvételeivel.) Kö­ hanglemezfelvétel éppen 150 évvel az ősbemutató egybeesik az általános kritikai elismeréssel. Szá­ zös teremtményük utánozhatatlan, egyszerre hőse után keletkezett, a legutóbbiakat 60 esztendő vá­ mos kiemelkedő karmesteri teljesítmény, lelemé­ a tragikus világdrámának és a komédiának. Pinza lasztja el tőle. nyes kísérlet és a műszaki megszállottak hangzó term etre, hangra hatalmas és elegáns arisztokrata, csodái után ma is ősminta és mérce. Ném elyik fő­ erőszakos és behízelgően kedves; sokoldalúbb és szereplője példaadó. Kevés együttesben ily össze­ természetesebb főhős nem akadt utódai között. A romantikában gyökerező nagy német kar­ hangoltak az eltérő arcélű úrhölgyek, kevesek W alter együttesében nincs gyenge pont, külön ér­ mesterek látszólag a 19. század örökösei, egyetlen adottsága technikai magabiztosságuk. Salvatore dekesség, hogy a hanglemez évszázadának két közös tulajdonságuk az azonos szellemi talajból fa­ Baccaloni a legkiválóbb basszus-buffo, minden szuperbasszistája találkozott a színpadon, ugyanis kadó művészeti-etikai elkötelezettség. Am it ma Leporellók legelsője, bár szinte megmagyarázha- Leporellót Alexander Kipnis alakította (kissé kín­ igencsak nélkülözünk. Fritz Busch személyét és le­ tadan, m iért. Jó tulajdonságai egyenként nem ki­ lódva az olasz szöveggel). A Walter-lemezek, mezhagyatékát nem lengi be olyan légkör, ami­ vételesek, az összességük igen. Pataky Kálmánról sajnos, nem h ifi füleknek valók. Csak azoknak lyen már-már mitikussá növeli Bruno Walter, nehéz részrehajlás és elfogódottság nélkül szólni. ajánlhatom, akik képesek „elvonatkoztatni” a Furtwängler vagy Klemperer alakját. Busch mégis Ezüstösen finom hangjának és az énekének szép­ zenét a kellemetlen kísérő zajoktól, beleértve a

10 1997. OKTÓBER GRAttfflN ntológia színpadi és rádióvételi mellékzörejeket, az eredeti juk be érdemének, hogy a stúdióban sikerült sebb lemezen (Solti/DECCA, 1996. Lásd Gramo­ acetát vagy lakk-korongok sercegését stb. ennyire felizzítania társulatát. Vele elérkeztünk a fon 1997. 7-8. szám). Gruberova, Blochwitz és Salzburghoz fűződnek Furtwängler lemezei 1950- sztereó korszakig, hangminőség dolgában nem Bonney énekét nem érheti kifogás, de Edita lélek­ , '53- és '54-ből. (Az első és az utolsó EM I-kiad- kényszerülünk többé engedményre. Végre teljes ben áll távol Annától, Barbara pedig oly finom ­ vány; a szintén 1954-es film nem nyilvános elő­ pompájában kivirágozhat a mozarti zenekar. A kodva viseli a Zerlina pártáját, m intha szintén ne­ adásokon készült.) Az értelmezés lényegében m in­ Philharmonia Orchestra az akkori világelső egyi­ mes hölgyé volna. Az Elvira viszont a szó szoros denkor azonos, a tragédia szele fiíj a szín fö lö tt. Az ke, a kísérőszólamok villanásai, színei jelzik a ko­ értelmében k irí az együttesből Erényeivel együtt a érzéki intenzitásnak és az érzékeken tú li felfogha- mor vagy vidám pillanatok változását. Szinte lát­ vállalkozás csupán halványabb visszfénye az arany­ tatlannak a döbbenet senki másnál nem nyilvá­ juk, am int a zárt számok elő- és utójátékában ké­ korszakoknak. nult meg ilyen magától értetődően. Az első évi zen fogva vezetik-vonják elénk a szereplőt, majd A korszerűség ma jobbára korhűséget jelent. A premier a későbbiek lázasan nyugtalan főpróbájá­ tovább küldik-taszítják a cselekmény sodrásába. feladat: képzeljük magunkat a 18. századi prágai nak tűnik fel. Nincs még minden „a helyén”, de Ez mind G iulinit dicséri. Egy elemző, Hilary vagy bécsi színházba, ahol M ozart irányította az minden izgalmas. Az újabb betanulás 1953-ban Finch a karmester átgondolt irányítását és zenei előadást - a mai kutatók és karmesterek felfogása megállapodottabb az előzőnél és némileg energi- „kom m entárjait” többre becsüli bármely színpadi szerint! Örvendetes a korabeli hangszerek és stí­ kusabb a következő esztendeinél. T ito G obbit, a rendező utasításainál. Egyetértek, mégsem hagy­ lusjegyek alkalmazása, ám olykor feszélyez a mai gyakran acsargó, „gonosz” Giovannit Cesare Siepi hatom említetlenül a zenei rendezőt, aki épp azzal észjárással kiötölt-kim ódolt zenei megvalósítás. A váltotta fel, talán a legmegnyerőbb nagyúr Pinza vívta k i hírnevét, hogy valószerű, élő színházi han­ Don Giovanni eléggé meghökkentő volt a maga után. Gobbi hangja szinte „megerőszakolta”, Siepi gulatot tudott támasztani a stúdiókban: Walter idejében, ma sem szorul belelopott szempontok­ körülbúgja, simogatja, vagy egyszeriben „lenyeli” Legge-t. Felesége, Schwarzkopf minden eddiginél ra. Több historikus irányzatú felvételen a gyenge áldozatait. A Furtwängler-estek díszei a donnák. A többet ér el. Váltig tökéletesen ura a szólamnak, a szereposztás rontja kedvünket, kevés az átlag fölé hektikusan kapkodó Ljuba Welitsch helyére Elisa­ recitatívókban akár a korabeli olasz neorealista fil­ magasló résztvevő. A Gardinerét sem az énekesei beth Grümmer lépett, a legjobb Anna, m inden ér­ mek pergőnyelvű asszonyaival felvehetné a ver­ teszik naggyá. Ha az opera csupa recitatívóból áll­ telemben és mindenek közön. Scharzkopf vala­ senyt. A basszuspárok úr-inas jelmezében most na, nem kívánhatnánk pompásabb, felkészültebb mennyi Furtwangler-lemezen jelen van (a filmen két bariton ágát; vokális fürgeségük, könnyedsé­ előadókat. Prózai színpadon is csillognának s nem). A hang '50-ben ragyog a legszebben, a szer­ gük a figurák nyeresége. Waechter gádástalanságát énektudásuk többnyire mintaszerű. Az áriákban telen nő ábrázolása egyre mélyül, éneke a végső ár­ férfias vonzereje és humora ellensúlyozza. A „Lá ce azonban (talán Orgonasova és Prégardien kivéte­ nyalatokig pontosan kidolgozott és kifejező. A darem” kettősben hangja, m int az aranyló méz. lével) érdektelenné válnak, a csoportos számok­ másik állandó szereplő Dermota. '54-ben átszel- Taddei hat évvel előbb még nagyvonalú (CET- ban elszürkülnek: mintha hirtelen megfordítot­ lemültebbek az áriái, m int '53-ban, de több into­ RA), itt csibészesen dörzsölt Leporello, minden tuk volna rájuk szegezett látcsövünket, vagy lili­ nációs hibával. Sajnálhatjuk, hogy a diszkográfia szava figyelmet érdemel, m ert többjelentésű. Sut­ puti színészeket néznénk... G ilfry tenorális, lep­ legnagyszerűbb Zerlinája, Irmgard Seefried és herland és Alva viszont általában kevesebbet kesúlyú hangja a Masettóével és Leporellóével tá­ Erich Kunz m int Leporello nem tértek vissza a fe­ m ond a szövegnél, zenénél. Nem tudnak megma­ mogatva sem tesz ki egy zengzetes bariton volu­ lújításban, m ert Erna Berger kissé édeskés paraszt­ radni első kettősük magas szintjén, áriáik lélektani ment; Pinzának és társainak gúnyája ugyancsak lány, Edelmann meg túl darabos az izgő-mozgó váza hiányos. Masetto és arája megfelelők. Annak, lötyögne rajta. Persze nem a rom antikus túlzást, mediterrán csirkefogó-szolgához. aki megelégszik egyetlen Don Giovannival, ez a verista harsányságot hiányolom, de megfelelő leginkább ajánlható. hangerő és színgazdagság híján Da Ponte és M o­ II. zart vérbő figuráiról lefoszlik a hús, vérük elcsu­ És még mindig Salzburg. Mitropoulos nem az III. rog. Ám még így is ez a legtetszetősebb kor­ előbbi „pátriárkák” szellemi-érzelmi hőfokán, de a A Mozart-bicentenáriumra, illetve az előtte és az­ hűinek vélt) felvétel. Gardiner zsenialitása kétség­ színpadi élet heves és tarka forgatagának közepette óta megjelent lemezek száma is túllépte a tucatot. bevonhatatlan, zenekara élén pezsgő jókedvvel a végzet árnyékában vezeti diadalra a korábbi Némelyikük már a 21. századot célozta meg. A pergeti-kergeti végig a komédiát és sugallatosan években naggyá nőtt eszményi szereplőgárdát. Az neveket tekintve az Harnoncourt-felvétel ígérke­ tárja fel a dráma könyörtelen kifejletét. is-médéseket kerülve is megjegyzendő, hogy a zett a régi nagyokéhoz foghatónak, az ő nyugha- Ha a gyakorló vagy reménybeli gyűjtő színigazga­ szárnyaló hangú Grümmernél rezzenetnyi bizony­ tadan kutatóösztönétől, zenei illetékességétől és tót akar játszani s egy világválogatottat szer­ talanság sem elképzelhető, a rejtélyes és sebzett lé­ szervezőkészségétől várhattuk el a mű korunkra ződtetni, még seregnyi kitűnő teljesítményt talál a lekről rajzolt portréja kellően kontrasztos és élesen érvényes tolmácsolását. Az eredmény azonban el­ nem tárgyalt lemezeken. Az én csapatom a szöveg­ megvilágított; Furtwängler óta is fejlődött. Lisa lentmondásosra sikerült, ezt a két finale példázza. ből kiolvasható, bár nem lett volna szabad kihay- della Casáról elég annyit mondani, hogy nem ke­ Az elsőben a bábjátékszerű, panoptikummá mere­ nom Fischer-Dieskaut és Haefligert (Fri- vesebb Schwarzkopfnál. (Az '54-es film en sem.) vített stilizálásért a feszültség lanyhulásával fize­ csay/DG), Jurinacot (M oralt/Philips) és Te Kana- Ekkor már Corena az első számú buffó, a későbbi tett, a második monumentális felépítésével vi­ wát (Maazel/Sony) vagy Chiaurovot és Berryt modorosságok nélkül. Az úr-szolga kettős olaszsá- szont meggyőz. (Ném elyik ária szokatlan tempója (Klemperer/EMI). Az ifjabb nemzedék iránt is ga bőven kamatozik a recitatívókban. A paraszti kevésbé.) Énekesei közül Polgár László itthon is méltányosabb lehetnék. Budapesten legalább 10- párocska eleven és fiatal; Frick előtt nem volt hát­ sikeres Leporellója kapta a kritikusi babérokat. 12 album található a különböző boltokban. Pró­ borzongatóbb Kővendég, utána is csakTalvela lesz Hampsonnak - hasonló adottságai révén - Wa­ bakőnek valamelyik finálét ajánlom. Ha nem el­ (Böhm/DG, 1966-67). Az éneklés magas színvo­ echter remeklését kellett volna megismételnie; er­ lenállhatatlan, ne vegyék meg! nalával egyedül G iu lin i előadása vetekedhet. Tud­ re azonban csak Bryn Terfel volt képes a legffis- Uhrman György

CRAMf lM 1 997. OKTÓBER 11 2 1

FOTÓ: MERRY CYR e g y h a ngzóa nyag ot a z akkor már már akkor z a ot nyag ngzóa a h y g e áté Szófiát. és t rá o g ds asrnk Uáa ehva, el felhívtak, Utána maestronak. idős eljuttatott presszárió im szófiai Egy szem elől vesztenie, ho gy honnan honnan gy ho vesztenie, elől szem egadatik, m művésznek ha fiatal érzem, gy y Ú g e felelősség. a viszont jött. Én sem felejtettem el Stara Za- Za- Stara el felejtettem sem szabad Én jött. nem soha kell és ia, radn a természetesnek m indenekelőtt m szt a yom N allűrje. „kötelező" minden sztárkodás kregy hangszer... y g e tanulok akár gyorsan köszönhetően ennek s szültem, e kegyelm Titus rt za o M énekeltem szerepét io n n A ho gy kom olyabb karriert fusson be, be, fusson karriert olyabb kom gy ho a tőlem áll is távol sztárnak, agam m érzem em N m inden új szerepet. Igyekszem is úgy énekelni, énekelni, úgy is Igyekszem szerepet. új inden m azért, talán mondtam; igent zonnal A hátralévő szerepét. bemutatóig a gy ho tartóz­ egkérdezte, m Salzburgban és vagyis , n a b já rá e p o című 97 OKTÓBER1997. ké­ zongoristának ig korom húszéves Tancredi közel mert tanulni tudnám-e meg alatt úr, hét r rtie o M három erard G megkeresett ikor am , kodtam slbri mi e aó"'figyel­ ható den in „m salzburgi a ugyanolyan felkérése, r rtie o M mébe? ajánlotta Ki Karajannal. Her­ von bert Salzburg dirigenssztárjával, elődjével, legendás r rtie o kapcsolat­ M ba egykor került hirtelen 9 A m ilyen váratlanul érkezett érkezett váratlanul ilyen m A 9 ... ig n e rd a G Covent londoni a már Staatsopertől zóta A agasságába. m operadívák nagy a „m egjárta" Európa nagy dalszínházait, a bécsi bécsi a dalszínházait, nagy Európa egjárta" „m ünnepelte. ovációval hangos világsztárként, 9 A rendkívüli sikert hozó beugrás felröpítette felröpítette beugrás hozó sikert rendkívüli A 9 új máris publikum ismert peramentumáról tem Beavatna, mi volt a beugrás hátterében? hátterében? beugrás a volt mi Beavatna, olaszos éppen nem a és ope­ főszerepét, című nak já rá Tancredi Rossini énekelte ön helyett n r j ú j r e t am erikai mezzosztár, M a rilyn Horne Horne rilyn a M mezzosztár, erikai am Jelen voltam 1 9 9 2 nyarán azo n a a n azo nyarán 2 9 9 1 voltam Jelen salzburgi estén, amikor a meghirdetett meghirdetett a amikor estén, salzburgi M I f M A R C vészt kísérhettem, és többen szóltak, hogy szép a szép énekmű­ hogy szóltak, nagyszerű többen és kísérhettem, számos vészt eszem­ zongorakísérőként de operát, z a kedveltem Világéletemben A n e m z e t k ö z i o p e r a v ilá g ú j c s illa g a i k ö z ü l m o s t a n á b a n s z in t e v e r s e n g e n e k a be sem jutott volna, hogy énekelni tanuljak. Bár- Bár- tanuljak. énekelni hogy volna, jutott sem be oot maj rvde ksb mg s halt. is meg rosszab­ később hirtelen röviddel jd a ota m állap bodott, ikor am hangverseny, próbálhattam Karajannal. M á r ki volt tűzve a a tűzve volt ki r á M miséjét h-moll Karajannal. Bach és próbálhattam alzburgba, S jutottam is a n 1 i e s s e V M u s z o rM g in s z d k k i eB j t t o e r n i s f z e á llé tv e p z t é e k n ya z e lid t e ea ,tő i S l e am lz e b g u s r g z i o Ü k n o n t e td p r i á J m á a t é i s k á o g k g o a n lA : . K a s a r o v a M o z a r t s z á r m a z á s úm e z z o s z o p r á n é r tV , e s s e l i n aK a s a r o v á é r t ,é p p ú g y ,m in ta t íz L a C le m e n z a d i T it o - já b a n r a g a d t a m a g á v a l a h a llg a t ó s á g o t , G e r g ie v p e d ig m ű v é s z e k a Mé v o v z e a l r t-vid ő á r s o e s b b b a n , „ n n y e ila g y tk v o e z n ta e k s a ” G s r z a e m n t o p f é o t n e n r a v k á . r i d ir ig e n s s z t á r é r t ,V a le r y G e r g ie v é r t . Kasarova n a g y o p e r a h á z a k a je le n le g Z ü r ic h b e n é l ő , h a r m in c a s é v e i e l e j é n já r ó , b o lg á r et Knk ee hls h az operaének­ z a y g ho hálás, lehet Kinek dett. lés felé fordította? felé lés e ksüt atn áalnl nkli kez­ énekelni űvész­ váratlanul zongoram aztán sokáig hogy készült, nek Említette, 9

ár tree a karrieremet. a tervezem távra zarto t énekel, annak soká ig világos és fia ta lo s s lo ta fia és világos ig soká annak énekel, t határvonalakat zarto szabad nem Szerintem térteni. szülőváro­ ponista kom y g na a énekelhetek t rto a z mást nem is énekelek tőle. De van időm; hosszú kívül hosszú időm; van De mezzószerepén tőle. Falstaff énekelek is nem a hatal­ mást int végzet A és valam yok, a, vag m ott óvatos még múltán ma e évek d is, hogy Tudom, ­ o hangja. M a sok persze arad m Aki zetközi. nem zene a húzni, szláv a miszerint előítélet, y eg ugyanis Él sában. szerelmesek. iba ideá szurd lesznek a repertoárom on a na gy Verdi szerepek szerepek Verdi gy na a on repertoárom a lesznek ­ e y g e tudok nem Ezzel ozart-hang. M nem ­ hang o M létemre bolgár gy ho el, tölt Büszkeséggel mvsee soglá, mau ab­ b a aguk m a szolgálnák, művészetet a y g o h in ká b b csak provokálni akarnak, és ahelyett, ahelyett, és akarnak, öncélúan akik provokálni csak rendezőket, b b nem ká a s in bár azokat botrányokat, a kedvelem elkerülni változatosságot, igyekszem a ig ind m Szeretem Ellenkezőleg. ismert dalénekesként kizárólag a Felkerestem tam. a bzan kzet Skt öznee neki. köszönhetek Sokat nyom­ aki kezdett. Kolevát, biztatni Ressa ban pedagógust, nagyszerű váltot­ táján korom húszéves csak mégis , hangom lszks mester? klasszikus felfogás? ondó ellentm ásnak egym kozott. M ennyire fontos önnek a bécsi bécsi a önnek fontos nyilat­ ennyire hangján M i­ kozott. elragadtatás riá á zenek­ z b rt a a töb z o máris M elyről am meg ritikus eze, jelent lem últban összeállított közelm ból A 9 0 O nt már e d d ig is számos rendezővel sokféle, rendezővel a számos zavarja is m e N ig d d sors. e a már össze nt O hozta 0

V a l e r y

G e r g i e v anziksz FOTÓ: PETER MOUNTAIN - PHILIPS CLASSICS PROMÓCIÓ

annyira megerősítenem, hogy ma sodszor a Wozzecket. Bár a repertoárnak ez a már a világ legkiválóbb szimfonikus változatossága már a múlté, valamit igyekszem együtteseivel említik egy sorban. Ott­ visszacsempészni belőle. honosan mozgunk az olasz operák 9 Ön annyiban is hű Szentpétervárhoz, mellett a francia és a német dalmű­ ho g y ma is ott él, s - mint m ondja - nem is vekben, de gyakran adunk hangver­ áll szándékában másutt letelepedni. Ugyan­ senyeket is, és repertoárunkba beke­ akkor igazi világutazó és többszörös rült a XX. századi zene. fesztiválalapító, hiszen a szentpétervári Fe­ 0 Önt, aki kétségkívül az első szá­ hér éjszakák csillagainak fesztiválja mellett mú orosz dirigens ma, folyamatosan igazgatja a Rotterdamban tavaly életre hí­ bombázza meghívásokkal a milánói vott Gergiev-fesztivált, és Finnországban, a Scala, a N e w York-i M e tro p o lita n , a Kaukázusban, illetve Izraelben, a Vörös-ten­ londoni Covent Garden. Karrierje ger partján is önálló fesztivált hozott létre. ugyanakkor szinte egybeforrt a Ki- Hogyan tud ennyi helyen jelen lenni? Bejárta a fél világot, de Salzburgba rowal, vagy ahogy ma ismét nevezik, a Ma- Ezeket nem egy időben rendezik. A fesztiválok mégis csak most jutott el. Elégedett riinski színházzal. Ha kap egy meghívást, ho­ számomra lehetőséget kínálnak az igazi • volt a Borisz-produkcióval? gyan dönti el, hogy elfogadja-e vagy sem? koncentrációra. Ilyenkor megtehetem, hogy na­ Színvonalas volt a szereposztás, élvezettel dol­ Első a darab, utána az énekesekre kérdezek rá, pokon át csak Prokofjevre, Sztravinszkijra, vagy goztam a bécsi zenekarral, Salzburg miliője is de lényeges számomra a produkció stílusa is. éppen Beethovenre összpontosítok. Hol lenne er­ magával ragadott, és örültem, hogy a nemzetközi Csakis arra a felkérésre mondok igent, ahol re m ódom másutt? közönség is befogadta a Boriszt. De különösen meggyőződésem szerint biztos a siker. 0 Idén Kocsis Zoltánt hívta meg rotterdami kedvemre volt Herbert Wernicke jól értelmezhető £ Híve a kísérletező, „rendezői” színháznak? saját fesztiváljára; de vajon ön mikor jön Bu­ -endezői koncepciója, olyannyira, hogy már meg Hogyne. M i is számos operát állítottunk színpad­ dapestre vezényelni? s beszéltük, a jövőben is együtt dolgozunk. ra nem hagyományos módon. Hadd említsem a 1978-ban már dirigáltam ott az Állami Hang­ ® Az ön karrierje voltaképpen azzal vett Prokofjev-operákat, A tüzes angyalt, a Háború versenyzenekart, és ma is szívesen gondolok ar­ startot, hogy 1976-ban, huszonhárom éve­ és békét, A játékost, amelyek egytől egyig ra az estére. Ha felkérés érkezne, örömmel sen megnyerte a berlini Karajan versenyt. Két avantgárd rendezések voltak, de a Salome vagy vállalnék a közeljövőben egy operaházi fel­ évvel később már bemutatkozhatott az akkori a Parsifal „felfogása" sem ismételt senkit. lépést is. leningrádi Kirov O p e rá b a n , m ajd Jurij Temir- 9 Az elmúlt években jó néhány szakmai és Lindner András kanov főzeneigazgató első asszisztensévé lé­ állami kitüntetést kapott. Büszke rájuk? pett elő. 1988-ban feljutott a csúcsra: kine­ Nem csak nekem, hanem a társulatnak is szól­ vezték az opera művészeti vezetőjének, és nak ezek az elismerések. Leginkább azért örülök A (jffiT O ajánlata jövőre már ennek tízéves jubileumát ünnepel­ nekik, mert segítenek újabb kapcsolatok kiépíté­ M heti. Készített mérleget? sében, miután gyorsan terjed a híre, hogy a Ma- Sok szép előadás van mögöttünk, nagyszerű a riinskiben ismét magas színvonalon muzsikálnak. JÓZSEF GREGOR zenekarunk, kimagasló a kórus színvonala, nem Ez a szentpétervári színház erősen európai ori­ HAYDN T tNFEDELTA DELUSA cevésbé kiemelkedőek énekeseink. O lga Borodi- entáltságú. Berlioz és Verdi is dirigált a házban, MOZART ZAK* ia, Galina Gorcsakova, Vlagyimir Galuzin vagy és Verdi kimondottan ennek a színháznak kom­ COSI FAN Tfjr-E t Ä EHTFÖHRUN.G AUS DEM SERAIL 3egam Grigorjan neve jól cseng. Amikor '88- ponálta A végzet hatalmát. De megfordult itt L£ NOZZE Dl FIGARO DONIZETTI DON PASQUALE Dan belevágtam, az volt az első számú felada- Wagner, Johann Strauss, Richard Strauss ép­ T tUSIR D’ÁMORÉ RAISU I LO om, hogy megújítsam az orosz repertoárt, és fel­ púgy, mint Mahler és Berg. Nem szabad elfelej­ U BARBtEHt Dl SiVKüJA ROSSINI LA CEMERENIOIA építsek egy új ensemble-t. Őszintén mondhatom, teni, hogy 1925-ben Erich Kleiber közvetlenül a IL BARBIF-KI Dl StVIGUA lem lustálkodtam a tíz év alatt. A zenekart sikerült berlini bemutatót követően itt vezényelte el má­

GRAHtBN 1 997. OKTÓBER 13 tója a Traviata mellett a kritikusok á ltal is nagyrabecsült felvételeket készített az Aidából, az Álarcos­ bálból, a Don Carlosból és az Otellóból. Nemcsak az olasz opera tolmácsolásához értett, hanem Wagner műveihez is. A legendás Ring-felvételpéldá­ u l negyven éve a Wagner-interpretációk egyik meghatározója, sok fia ta l karmester méri hoz­ csak tudják a leckét, zá saját megfogalmazását. (Ez a gyűjtemény a hanem mikor vizsgára kerül a sor, pompásan Decca jóvoltából már kapható.) Mozartjai kö­ k i is tudják vágni a rezet. A k i ilyen ellenáll­ zül kiemelkedik a Figaro házassága, s a leg­ hatatlan lendülettel, ilyen pompás brióval tud utóbb megjelent Don Giovanni felvétel sem rázendíteni a Tolvaj szarka indulójára, aki miatta tartozik az operák operájából készült ilyen biztos kézzel tudja összetartani zeneka­ felvételek második vonalába. rát, és ilyen eleven, azonnali kontaktust talál Solti pályáját nehéz lenne egy mondatban a közönséggel: az vezénylőtalentum a javából, összegezni, éppen ezért Tóth Aladár 1938-ban biztos karrier embere, akivel számolni kell megjelent írásából idézünk: „Csupa ritmus, a hangversenyteremben és operaházban z egyetemes zenekultúra egyik leg- csupa izzó ambíció ez a fia ta l zenész. Céltu­ egyaránt!" y ^ M j nagyobbjától búcsúzunk most, datos, határozott gesztusain természetesen Solti György beváltotta az egykori zenekritikus amikor Solti György operafel­ megérezzük, hogy mennyit tanult Toscanini- jövendölését, a vizsgán megfelelt, s tőlünk zene- vételeit próbáljuk pár sorban számba venni. A tó'l, akinek Salzburgban korrepetitora volt. De hallgatóktól summa cum laude minősítést kapott. maestro ötven éven keresztül készített lemeze- Solti egyike azoknak a tanulóknak, akik nem­ Bősze Adám két a Decca számára. Toscaninihez hasonlóan elképesztően nagy repertoárt tudhatott magáé­ DECCA nak, melyből most csak a legújabbakat, Solti öregkori „ alkotásait” érintjük. Lemezei nem­ csak művészi, hanem pedagógiai szempontból is értékesek, hiszen olyan énekes sztárokat ka­ rolt fel, és tett naggyá, m int Renée Fleming, Anne Sophie von Otter, Anghela Gheorghiu, BRUCKNER vagy Roberto Alagna. Ezek a nevek azóta a SYMPHONY magasrendű zeneművészetet fémjelzik, s bizo­ NO.O nyítják, hogy Sir Solti György jó érzékkel vette Chicago Symphony őket maga mellé. E sorok írója számára az Orchestra utóbbi évek egyik legnagyszerűbb operafelvétele Verdi Traviatája Gheorghiu és Alagna fősze­ replésével. A CD-n nemcsak a népszerű opera zenéje hódítja el a hallgatót, hanem az az if ­ jo n ti hév, melyet Solti az utolsó percig a magá­ énak tudhatott. A Covent Garden zeneigazga-

14 1997. OKTÓBER GRAMCIM ■if hónap felvétele

o rom My Home Gidon Kremer — hegedű

• Teldec—Warner •

Ötvenedik születésnapjához közeledve a lett szár­ mazású, világszerte elismert és kedvelt hegedű­ művész, Gidon Kremer olyan felvétellel jelent­ kezett, amely a hazaszeretet zenei megnyilvá­ nulásaként is értékelhető. A művész, aki első lépé­ seit mind az életben, mind a zenében, szülő­ városában Rigában tette meg, hűséges típusnak bizonyul: bár joggal válhatna kozmopolitává, nem feledi anyanyelvét, zenei anyanyelvét sem. A rátságuk zenei téren is tartós. Arvo Párt neve ná­

CD-korong műsorát a három balti állam zenéjé­ From M y Home lunk elsősorban a vokális muzsika kedvelőinek ből állította össze, tehát lett szerzők művein kívül Gidon Kremer - hegedű körében ismert - most hangszeres zenéjével talál­ Teldec-Warner észt és litván kompozíciók is rögzítésre kerültek. kozhatunk: a Fratres hegedűre, vonószenekarra és Am ikor a Zeneművész Szövetség jóvoltából ma­ ütőkre készült. A szólódarabok közül Plakidis gam is eljutottam Litvániába, hogy megfigye­ H ét szerző egy-egy műve szerepel a műsorban, táncpárja: kedves intermezzo (Two Grasshopper lőként részt vegyek egy Vilniusban rendezett kor­ amely ékesen bizonyítja a „varietas delectat” elv Dances - 1978-ból), Vytautas Barkauskas Parti tá­ társ zenei fesztiválon, első tapasztalatként - és érvényességét. H allunk hegedűre szólódarabokat, ja öt karakterdarab. A vonószenekari Musica do­ mindmáig legjelentősebb élményként - arra a fe­ hegedű-zongora kompozíciót, vonószenekari lorosa ismeretében szívesen m egtanuljuk a szerző, lelősségtudatra figyeltem fel, amellyel az előadók műveket, némelyikben az ütősök is szerephez ju t­ Peteris Vasks nevét, s a hegedű-zongora duók fel­ viseltettek valamennyi megszólaltatandó mű iránt. nak, s nem hiányzik a hegedű-zongora kettősver­ tehetően keresni fogják Erkki-Sven Tüür Conver- A messziről érkezett, a helyi kultúrpolitikai vi­ seny sem. A program kialakítása semmiféle siójának kottáját. szonyok ismeretének hiányában elfoguladanab- mechanikus-automatikus szempontot nem követ, 1996 áprilisában egyébként a berlini TELDEC bul, más távlatból ítélhette meg a darabokat, s sem a szerzők születésének, sem a darabok stúdiójában Plakidis rövid táncpárja kivételével nem győzött betelni azzal az ügyszeretettel, amely komponálásának időrendjét. valamennyi művet nyom tatott kottából játszották minden közreműködőnek sajátja volt, s amely - Sajátja valamennyi m ű Kremernek a Vörösmarty- az előadók. Kremer kitűnő felvétele reflektor- megfelelő technikai-zenei felkészültség birtoká­ féle értelmezésben is: szívből játssza őket. (Hogy fénybe állította e darabokat, melyek szélesebb kö­ ban - azt eredményezte, hogy lassanként minden az ilyesfajta átlelkesített interpretációhoz mekko­ rű érdeklődésre számíthatnak. mű értékesebbnek haton, m int amilyen valójá­ ra szakmai felkészültség is szükséges, más lapra E felvétellel sokakat ajándékozott meg az ötve- ban. A minden hang iránt érzett alázatos elkötele­ tartozik - Kremer nagyságrendű művész esetében nesztendős ünnepelt - arra serkentve a zenebará­ zettség megnemesítette a matériát, s ünneppé ilyesmi nem szempont!). Meg is találják az utat a tokat, hogy m ind újabb területeit ismerjék meg a avatta az eseménysorozatot. hallgató szívéhez. zene szinte végtelen gazdagságú birodalmának. Lehet, hogy mindez valamiféle „balti szellem” A kezdő műsorszám, Balys Dvarionas Elégiája Fittler Katalin műve? Kremer esetében biztosak lehetünk ab­ „egyidős” Kremerrel: az 1947-es év termése. Két ban, hogy a balti szerzők darabjai közül a legérté­ komponistának ugyanez a születési dátuma: Pete- kesebbeket választotta ki - és azt halljuk, hogy ris Plakidisé és Georgs Pelecisé. Közülük az utób­ valamennyi muzsikustársa átszellemülten játszik: bi hosszú ideig iskolatársa (osztály- sőt padtársa) a zongorista Vadim Sacharov és a Deutsche volt Kremernek - és a hegedűre, zongorára és Kammerphilharmonie (a Német Filharmónia vonószenekarra szánt Concerto ajánlása (Kre­ kamarazenekara). mernek és Sacharovnak) arról is tanúskodik: ba­

Jelmagyarázat

kiváló jó közepes hallgatható hallgathatatlan

GRAJNCIM 1 997. OKTÓBER 1 5 : chubert: d-m oll vonósnégyes

• Erato—Warner •

FOTÓ: GREGOR PODGORSH - ERATO PROMÓCIÓ

Roman Polanski A halál és a lányka című filmjének kétélű éneklés, ez a változó dallamosság adja meg kísérőzenéi között találhatjuk meg Schubert talán Schubert zenéjének alapfeszültségét. H o l panaszko­ Schubert: d-moll vonósnégyes legismertebb kamaraművét, a d-moll vonósnégyest dik, hol boldog mosollyal fordul embertársaihoz. A Keller kvartett (D 810). Az üres kvintekkel induló első tétel a Kel­ szomorúság és boldogság érzelmei szókimondóan, Erato-Warner ler vonósnégyes előadásában erőtől duzzad, s szen­ leplezedenül megjelennek e muzsikában, olyan ősz­ vedélyes lendülettel hömpölyög. A csellista, Kertész inteséggel, hogy azt hihetnők, Schubert rögtön, el­ O ttó néha olyan hangon játszik, mely feledtet m in­ ső „hallásra” papírra vetette őket. Az egymással tu- den pontatlanságot. A Kellet András vezette vonós­ sakodó érzések mellé szinte észrevétlenül lopódzik négyes játékában kétféle hangot figyelhetünk meg, az a magába zárt, tökéletes dallamiság, amely sem mint minden Schubert-muzsikában. Az egyik hang Schubert előtt, sem utána nem volt oly magával ra­ az elhagyatottságról, szomorúságról beszél, arról a gadó, m in t akkor. boldogtalan lélekről, akinek nincs otthona, árván él A Keller kvartett erénye a boldogtalanság, és a csupán. A másik hang az álmodozás hangja: nyu­ boldogság őszinte dallá varázslása, amely még a galmat áraszt, s elcsitítja a háborgó lelket is. Ez a legszőrösebb szívű kritikust is megenyhítené. Van-

© PROKOFJEV nak azonban olyanok, akik lelkes kiscserkész-ként WARNER CLASSICS és SOSZTAKOVICS vadásszák a felvétel valós és valótlan hibáit, hogy HUNGARY hegedűversenyek, NO 2 m iután a sebeket felszaggatták, megvető vigyorral Gidon Kremer • Msztyiszlav nézzék végig a „szerencsétlenek” haláltusáját. K i LEMEZAJÁNLATA Rosztropovics gondolná azonban, hogy a vonósnégyes második Teldec CD tétele, ebben az előadásban könnyeket csalhat a hallgató szemébe?! Pedig minden figyelmet meg­ érdemel ez a tolmácsolás, hiszen az a boldogtalan­ The Piano Concertos BEETHOVEN ság sugárzik belőle, melyről Szabolcsi Bence ír a Zongoraversenyek legmeghatóbban: „A messzeség! - ez a legfőbb, Schiff András • Bemard Hédiink Teldec 3 CD legmélyebb varázs, az újfajta művész leghatalma­ SLuitskapiile Dresden sabb ihletője. Messze lenni, messzire menni, Bernard Haitink messzire ju tn i, de főképp messzire vágyni! A távlat MASSWBT: Wert brr egyszerre új értelmet nyer s újfajta nyugtlansággal Hadley, von Otter, Upshaw, Nagano kergeti a költőt vándorutakra a térben és időben. Erato 2 CD Nemcsak bánat van benne, hanem bol-dogság is, sőt érzelmes divat; mert szép így egyedül lenni a titkos sebekkel.” R. STRAUSS: S, ha valaki, legyen az egy technikailag felkészület­ Az ánynélkitü asszony len művész, ezeket az érzéseket akár egy pillanatra Voigt, Heppner, RfeSbjjefyyi Schwarz, Sinopoti MUSIK SHOT is megközelíti, nem érdemelheti meg a dilettáns jel­ Teldec 3 CD Kaphatók zőt, hanem inkább a piedesztálra jogosult. Legyen a Rózsavölgyi Zeneműboltban tehát Kelleréké a dicsőség, hiszen ez a bemutatko­ (Bp., V., Szervita tér 5.) zás költőkhöz s nem a szakértőkhöz szól. Bősze Adám

1 6 1 997. OKTÓBER GRAHUII lasszik us

Kathleen B attle Mozart Arias

Royal Philharmonic O rc h e stra André Previn ozart-áriák Mozart-áriák Kathleen Battle - ének

Royal Philharmonic Orchestra • EMI Classics • Vezényel: André Previn EMI Classics

Százéves születésnapja alkalmából az ünnepelt teljesítmények ellenére is érezzük, hogy Kathleen Kemény munkával megcsinálja a természetessé­ EM I remek ajándékkal kedveskedik vásárlóinak, Battle nem Nancy Storace (ő vo lt Mozart számára get, kidolgozza azt a „naivitást”, amelyről a kom­ új sorozattal, amely az újdonságok árának egyhar- az igazi és első Suzanne), s nem is Irmgard Seefri­ ponista beszél egy levélben. M indent összevetve, madáért (ajánlott ár: 990 Ft) kínál CD-lemezeket, ed (ő pedig századunk legnagyobbja ebben a sze­ Kathleen Battle elbűvölő Mozart-énekesnő. igen sokfélét, mégpedig a D D D időszakból. repkörben), hogy régi és új ideálokat említsünk. Farkas Virág Kathleen Battle Mozart-áriáinak felvétele el­ őször 1986-ban került piacra, akkoriban még fe­ kete lemez formájában is kapható volt. A m űfaj­ ban kötelező, megkerülhetetlen „Exsultate, ju b i­ late” mindenféle árfekvésben hozzáférhető a V i­ CARNIVAL enna Masters 350 forintos korongjától az újon­ nan jö tt világsztárok tízszeres áron forgalomba Világsztárok az esőerdőkért hozott lemezéig. Ebben a darabban minden va­ lamirevaló Mozart-énekesnő szeretné bizonyíta­ ni képességeit. Kathleen Battle minden megszólalása m ögött op­ timizmus van, a világ harmóniájába vetett biza­ lom. Am ikor az Idomeneóhoz utólag komponált E lto n J o h n hegedűkíséretes áriában hűségét bizonygatja, még ebben a furcsa nadrágszerepben is hiteles tud len­ Annie Lennox ni, miközben a szólóhegedűvel versenyre kelve M a d o n n a egyre szenvedélyesebben csillogtatja koloratúr- Luciano Pavarotti képességeit. P a u l S im o n És a remény színeinek ju t hely Didó királynő pa­ S tin g naszdalában is. A „Basta, vincesti” élő és szerelmé­ Tina Turner, ért küzdelemre vállalkozó asszonyt idéz. A már és m ások em lített szólómotetta és a fiatalkori „II re pastore” című opera hegedűvel versengő pirotechnikai mu­ tatványa egyaránt arról árulkodik, hogy Battle Saint-Saéns: A z állatok farsangja verhetetlen e műfajban. K atia és M arielle Labeque, Az „Un moto di gioia” m iniatűrjét Mozart a Figa­ Yuri Bashmet, ro felújítása alkalmából komponálta, s a darab BMG ARIOIA HUNGARY egyszerűségével szinte „csőbe húzta” a mesterkélt­ Misha M aisky ségre hajló új Suzannát. A lemezen hallható remek

CRAHCm 1 997. OKTÓBER 17 i f i k a

DECCQ

(iiuscppc vi-idi I L O M B A R D I C ^ e r d i: A lombardok JUNE ANDERSON RICHARD LEECH LUCIANO PAVAROTTI SAMUEL RAMEY • Decca/PolyGram •

(AMES LEVINE METROPOLITAN OPERA ORCHESTRA & CHORUS Csalóka mű, hol jobbat, hol kevesebbet mutat valódi értékénél. A lombard kereszteshad el­ őször 1843-ban a Scalában dübörgőit végig a színen. Az E rkel Színházba csak 1974-ben ér­ keztek meg G ardellivel az élen, de a m ű akkor szereplő, a cselekményben hadvezéri, a zenében felfedezésként hatott. Hogyan lehetett egy Verdi: csak tiszthelyettesi rangú; igazi áriája sincs. A fő­ A lombardok ennyire jó Verdi-opera lényegében ismeretlen tenor a tizenéves muzulmán ifjú, Oronte, aki Anderson - Pavarotti nálunk? 1969-ben Rómában a fénykorát élő - Ramey - Leech mamájának vallja meg Giselda irá n ti szerelmét. Scotto mellett a még ifjú Pavarotti és Ruggero A Metropolitan Opera Az ő áriáihoz, kettőseihez és a haldoklását, meg­ Raimondi szerepeltek, Gavazzeni vezényelt. Ének- és Zenekara térését és átlényegülését festő híres trióhoz szer­ Vezényel: James Levin (Ez többek között GDS, azaz a di Stefano ne­ ződtetik a sztárt. Vagyis a magvasabb, testesebb vét hordozó márkával jelent meg CD-n.) Rövi­ és zengőbb hangúak alakítják a kamaszfiút, míg desen a Philips és Gardelli „Verdi minőre” so­ a hadfi-atyáé az övéknél ösztövérebb, nazálisabb rozata is bővült A lombardokkal, ott Domingo vagy egyszerűen fiatalosabb színekben rezeg. (A volt a tenorhős. A nagyszerű budapesti előadás Hungaroton Lam bertidi Cesare párosa sem k i­ Gardellinek és Sass Sylvia legnagyobb hazai si­ vétel, csupán az Erkel színházi duó volt az, kerének köszönhetően emlékezetünkben túlra­ amelyben az „apányi” termetű és hangvolumenű gyogja a nagy nevek parádéját, s jótékonyan as Hungaroton-felvétellel fejezték be jószolgá­ Szőnyi Ferenc mellett valóban fiatal Kelen Péter befolyásolta a diszkográfia gyarapodását. A lati tevékenységüket A lombardok körül. kapta Orontét, s külseje, hangszíne és szenved­ Covent Garden Londonba hívta e művészeket, Az opera a Nabucco eget verő sikerét volt hívat­ élyes éneke-játéka remekül ille tt a figurához.) ahol - Forray Gábor Giottóból kivágott vetí­ va megismételni, a zene nem méltadan az egye­ A z új Decca-lemezen ismét billen az egyensúly. Az tett képeivel és M ikó András rendezésével nesebb vonalvezetésű, drám aibb felépítésű és ifjabbik lírai tenor, az amerikai Leech kitűnő Ar­ egyetemben - szintén kivételes ünneplésben elemibb indulattá előzményhez, sőt a változato­ vino. 1990-es Faustja óta nem hallottuk ilyen jó részesültek. Az ottani estékről felvett HRE-le- sabb és helyenként választékosabb eszközök fej­ formában, m in t e tavalyi felvételen. A szerelmes mezen Sass partnere Carreras és a bolgár lődést m utatnak. Következetességet és egységet kamasz viszont a 61 esztendős Pavarotti, s ha nem basszista, Ghiuselev. A z „ ú j” spanyol (m ég har­ azonban ne ebben a librettóban keressünk, s ha látom is... N o de a rajongóit úgysem fogom lebe­ mincon innen) korábban is fellépett a darab­ már a producerek rendre elmulasztják, legalább szélni, másokat sem akarnék. Végtére is a hangszí­ ban, illetve a Jérusalem című párizsi változat­ m i, hallgatók figyeljünk a szereposztási csapdák­ ne még m indig meglepően fiatalos - a korához ban; később részese a Scala-beli felújításnak, ra. Giselda alapjában lírai, gyakran ékítményes képest. Technikailag sem rossz - a korához képest. mely videón látható. Sass és Gardelli az 1983- szólama nem igényel nagyobb hangerőt, mint a Satöbbi. Ám korunkbeli úriember bármely tisztes Valéry Violettáé, de a II. fináléban van egy hang­ helytállása sem keltheti az igazi ifjúság illúzióját. gyilkos szakasza. Veszélyeit Budapesten is jelezte Pavarotti éneke gyakran szűk lélegzetű, néhol el­ a kritika, és Scotto sem könnyen birkózott meg nagyolt. Az ő cabalettái sem kapnak szárnyra, a vele. A sokoldalú June Anderson hangtípusától kádenciák nehézkesek. Giselda látomásában nem és énekesi m odorától egészében idegen a Verdi- éteri hangon üzen a mennyből, igencsak a földön hősnőké. A fátyolos szalonhang középütt nem topog. (Erről a hangmérnök nem tehet.) így leg­ „visz” , a magasságokban gyakran szétszalad. több öröm ünk a M etropolitan zenekarában és kó­ M in d a nagyra becsült, de itt kissé kedvetlen Ra­ rusában telnék, ha Levine nem hajszolná tú l az in­ mey, m in t Anderson egyéniségéből hiányzik a fi­ dulókat, csatadalokat, és nem fogná túlságosan atal Verdinél elengedhetetlen slancio, a lelkes vissza őket, ha a szólisták kíséretében ügyködnek. lendület és meggyőző erő, am i jó esetben egy A Gardelli- és Gavazzeno-lemezekért tehát ezután olasz „v id é k i” színház hétköznapjain is áttör. Bo­ sem pusztán nosztalgiából nyúlunk fel a polcra. nyolultabb a tenorok kiválasztása. A rvino apa­ Uhrman György

1 8 1997. OKTÓBER CRAM tlII ©i d e ó

ENGLISH SUBTITLES ❖ BOOKLET INSIDE

f i t ozart: Figaro lakodalma LYNDEBOURNE G Festival Opera • NVC Arts/Warner •

W A M o zart

A glyndebourne-i fesztivál egy házasság gyümölcse. LE NOZZE Mozart: Figaro lakodalma A vagyonos Sir John Christie feleségül vette a kedves Finley - Hagley - Schmidt szopránszubrettet, Audrey Mildmayt, s a kedvéért - Fleming - Todorovitsch Dl FIGARO - Röhrl operaelőadásokat rendezett a sussexi birtokon. A vál­ lalkozás művészi hitelét az első zeneigazgató, a zse­ London Philharmonic Orchestra niális Fritz Busch alapozta meg, életképességét egy Vezényel: Bernard H aitink nemkülönben kivételes tehetségű szervező, a most elhunyt Rudolf Bing biztosította. 1934 nyarán a Fi­ garóval nyitottak, a His Masters Voice művészeti fő­ nöke, Fred Gaisberg nyomban szerződést kínált. Mildmay volt Susanna, a grófné a finn A ulikki Rau- The first production to be filmed in tawaara, Figaro egy ma is ismerős név viselője, W illi Glyndebourne’s new opera house May 1994 Domgraf-Fassbaender, a híres Brigitte apja. A sok si­ kert és viszontagságot megért fesztivál kinőtte erede­ ti kereteit. Éppen az első bemutató 60. évfordulóján N V C ARTS avatták fel az új színházépületet, természetesen a Fi­ garóval. Bemard H aitink vezényelt és Stephen Med- calf rendezte az új betanulást, amelyről nem mond­ hatunk elismerőbb jelzőt: mindenestül méltó ehhez Figaro lakodalma a régihez és a dicsőséges 60 esztendőhöz! Az első felvonásban még akar nem tetsző mozzanat. „modern” Mozart-rendezés (=torzítás) után végre kodtat, m iért nem tö lt be a kiváló baritonista egyéni­ A kort jelző, de ideg színekkel festett, szegényes dísz­ nem kell utálkozva nézni a zene ellenében munkál­ ség, m in t a m ester és a tö b bi nagy elő d , London, letek között kissé hűvösen semleges a játék, kevés a kodó színpadra, nem kell holm i piszkozatban ma­ Waechter, Prey. A mellékszereplők sorából a veterán humor. A második felvonástól az együttes felhevül, radt és ránk erőszakolt elgondolásnak ellenszegülve karmester-tenor, Robert Tear emelkedik ki játékával Cherubino öltöztetésétől kezdve árad a zenéből a élvezni a zenét! A z előadásnak egységes világa, han­ és Susan G ritton (Barbarina) az énekével. (Tőle „bolond nap” szellemét átitató mozarti bensőségessé gulata és értelme van, az eltűri a vitatható elemeket McCreesh friss Messiás-lemezén is gyönyörű szóló­ és emberség - az opera legfontosabb többlete Beau­ is. Például azt, hogy Susannát, a darab „érzéki” kö­ kat hallottunk.) Az NVC-kazetta a Kari Böhm/Po- marchais eredeti vígjátékához képest. A IV. felvonás zéppontját, mindenki kedvencét zsörtölődő, gúnyo­ nelle-féle, több, m int negyedszázada viruló örökzöld éjszakai kertje, benne az árnyjáték módjára mozga­ lódó angol szállásadónőkről mintázza a kitűnően, de mellett is időtálló előadást rejt. to tt figurák lefegyvereznek: oly sok elrugaszkodottan kevés melegséggel éneklő Alisán Hagley. S hogy Su­ Uhrman György sanna és Cherubino amúgy sem árasztják maguk kö­ rül azt az erotikus gőzkört, amely valóban az utolsó percig bolonddá teszi a lakodalom napját és résztve­ vőit. A többi szereplő kellően kárpótol. Gerald Fin­ ley nagyszerű énekes színész, középső regisztere tar­ talmas és kellemes; a küllemre-hangra eszményi Fi­ garótól az választja el, hogy magassága kiüresedik, mélysége nem öblös. Renée Fleming ma nagy csillag. Kiváló grófinéja bizonyítja, hogy elsősorban lírai szoprán; részben ez magyarázza kevésbé sikeres D on­ na Annáját Solti lemezén. A mesterének Fischer-Di- eskaut valló Andreas Schmidt mindent „megcsinál” , ami Almaviva életre keltéséhez szükséges. Elgondol­

GRAMON 1997. OKTÓBER 19 r i t i k a

EMI MOZART CLASSICS fíí o za rt: DON GIOVANNI Gobbi • Schwarzkopf • Welitsch • Seefried Don Giovanni Kunz • Dermota • Poell • Greindl Wiener Philharmoniker Chor der wiener Siaatsoper o á r i J ó z s e f m ű v e i WILHELM FURTWÄNGLER

• EMI Classics • ♦ ;:f rotPTi C la s s ic *

Az igényes zenehallgató a Don Giovannit hallgatva rendszeresen kompromisszumokra kényszerül. Leg­ gyakrabban a rendezés m iatt, ha élő előadásban kí­ vánja megnézni-meghallgatni kedvencét. De nem jobb a helyzet az énekesekkel sem, hiszen a tökéletes remekmű megszólalásakor minden apró esedegesség « r v iv r » Akinek első pillantásra megakad a szeme Sári megbocsáthatadan hibának számít. József szerzői CD-jének címlapján, biztos le­ Mozart: A mellékes zavaró körülmények ellenére drámai sodrá­ U Don Giovanni het benne: a hallgatni való sem kevésbé ér­ sú, nagy előadás a Furtwängler vezényelte 1950-es Gobbi, Kunz, dekes. Akit nem érint meg a látvány ön­ Dermota, Greindl, salzburgi premier. Elsősorban a fen tiszti kus női trió Cl magában, annak belülről kifelé érdemes fo­ Welitsch, Schwarzkopf, kozatosan megismerkedni a doboz tartalm á­ m ia tt. Érdekes, hogy Furtwängler számára nem első­ N Seefried sorban a hang-karakterek elválasztása v o lt a fo n to s, a Vezényel: W ilhelm Furtwängler val: először a művekkel, aztán a szerzői EMI Classics három női főszereplőnek nem a különbözőségét hang­ 0 kísérőszöveggel, s mindazok fényében értel­ súlyozta, hanem mindhármójuk érzéki nőiességét tette met, indoklást nyer a kép is. nyilvánvalóvá. Soha olyan szerelemittas bosszúállót Sári József műveinek hallgatásakor nagyon nem hallottunk, m int amilyen a virágkorában lévő, s tiszta, rendezett világba kerülünk. Észlelhető akkoriban Bécs, London, Glydenburn és New York ez a szándék akkor is, am ikor füllel követhe­ sztárjának számító Ljuba Welitsch. Elisabeth Schwarz­ tő a zenei szerkezet kialakításának megannyi k o p f talán az előadás legnagyobb meglepetése. Később, „olaszos” , tehát verista hatáseszközökkel operál. A „szabálya”, s olyankor is, am ikor ösztöneink­ a magas és világos szopránszerepek következtében hangfelvétel kegyeden, a század operajátszásának re kell hagyatkoznunk, s szinte csak hagyjuk, hangja elveszítette azt a fantasztikus érzéki teltséget, nagy egyénisége ezen az estén egész egyszerűen rossz hogy hasson ránk a szerző által megmunkált amely az ötvenes évek legelején még jellemző vo lt rá. Mozart-énekesnek bizonyul. Túlzó, karikaturisztikus anyag. Ilyen meggondolásból a művekkel va­ Zerlinaként az elbűvölő riválist, a primadonna mellett eszközökkel jellemez, torzítva e jti a magán- és mással­ ló ismerkedésnek nem előfeltétele a zenei szubretté színesedő énekesnő-csodát, Irmgard Seeffie- hangzókat. Színpadi jelenléte erőteljes, mondhatni képzettség, más szempontból viszont nem det hallgathatjuk. Már itt is olyan, mint majd Böhm erőszakos, még sincs igazán súlya az alakításnak. Csu­ árt előre figyelm eztetni a közönséget, hogy a híres drezdai felvételén Octavian nadrágszerepében - pán a kőszoborral folytatott végső párbeszédben tud komponista szellemileg aktív befogadókra huncut és élveteg. Csakhogy a bájos kis contadina sze­ felnőni nagy formában éneklő partnereihez, az ekko­ szá m ít. repében ugyanakkor érett és asszonyos is. riban még basszus-ígéretként remeklő Erich Kunz- A korongon szereplő darabok közül három Anton Dermota sem elsősorban férfiként áll helyt, hoz, és a hatalmas, a kormányzó szerepét felejthetet­ abból az időből származik, am ikor Sári József hanem lírai tenorként, énekesként. Erich Kunz pedig len pátosszal éneklő Josef Greindlhez. még az NSZK-ban élt: az Elidegenített idéze­ Leporello szerepében tud kívül maradni a nők bűv­ Furtwängler méltósága a komikumot is emberi tek (1982), az Időmalom No.2 (1982) és a körén. Masetto ugyancsak figurájába, illetve remek magasságba emeli, s a pátoszt sem hagyja túlburján- Búcsú Glenn Gouldtól (1983) a homogén hangjába menekül. De m i történik Don jüannal? Az zani. Az ő Mozart-koncepciója tulajdonképpen nem hangzás lehetőségeit aknázza ki. Az Időma­ előadás nagy kérdőjele a címszerepben színpadra lépő is koncepció, ha a Fritz Busch-féle, glydenburni kie­ lom fuvolista előadói: Gyöngyössy Zoltán, énekes-sztár, Ttto Gobbi. Olasz iskolán nevelkedett, gyensúlyozott tökéletességhez m érjük. Ösztönös és Ittzés Gergely és Szűcs Zsuzsanna, a Búcsú nemeslelkű elmesélése egy történetnek, amely attól Glenn G ouldtól harsonásai: Hőna Gusztáv, igazi dráma, hogy mindenkinek megvan benne a Cserháti János, Kácsik Jenő és Balogh Sán­ maga igazsága. Am csak annyira, hogy ne zavarja a dor. E művet, valam int az Elidegenített idé­ zene mindenhatóságát, a formát, az ideált. zeteket lemezről már ismerhettük. A Fellegi Az igazi, jelen időben zajló cselekmény sodrása magá­ Ádám által előadott, preparált zongorán val ragadja a hallgatót. Mindezek után már nem zava­ megszólaltatott mű igazi hatást mégiscsak el­ ró az 1950-es hangminőség, sem az akkoriban Salz­ sősorban koncerten ér el, ahol a szándékos burgban használatos modoros olasz kiejtés. Lassan el­ „leleplezés” látványosan ju t kifejezésre, ami­ tű n ik az összes kifogás, az összes fenntartás. Színház­ kor a 3. tétel végén, nem preparált zongorán, ban vagyunk, s rólunk szól az előadás. Mozart győze­ felhangzik teljes, igazi valójában az a Bach- delmeskedik, s eléri, hogy vele sírjunk, vele nevessünk. prelúdium , amely értékes nyersanyagul szol­ A karmester meg végzi a dolgát: elénk tárja a csodát. gált a szerzőnek, hogy abból form áljon olyan Zala Szilárd Zoltán önálló alkotást, m elyet méltán érez saját szel-

2 0 1997. OKTÓBER G R ftM fB N lasszikus

e oces Aequales Officium de Cruce

• Fonó Records •

Voces Aequales - ezt a nevet választotta egy hat­ tagú énekegyüttes, amely általában társasének jelleggel szólaltatja meg műsorát, vagyis a több­ szólamú kompozíciónak minden szólamát egy­ valaki énekli. Ettől megnő valamennyiük fele­ lőssége: egyszerre kell szólisztikus teljesítm ényt

Sári József művei nyújtani, valam int kamarazenei érzékenységről Voces Aequales Hungaroton Classic tanúbizonyságot tenni, állandóan figyelve a O fficium de Cruce Fonó Records többiek énekére, ügyelve arra, hogy ne boruljon fel a szólamok rendje, aránya. A Fonó Records gondozásában megjelent felvételük címadó da­ lem i termékének. így „csak” meglepő a hatás, rabja, az O fficium de Cruce Loyset Compére tatlan egységben. Ezeket a műveket nemhiába ugyanakkor elismeréssel kell adóznunk Felle­ műve került az összehasonlítás középpontjába. szánták élő előadásra, így szinte felesleges a mo­ gi Ádámnak, aki hihetetlen precizitással ját­ Josquin „0 Domine Jesu Christe” című kom­ dern technika vívmánya. A lig jöhetnek szóba szotta a ritm ikailag kényes művet. pozíciója és Compére „C rux triumphans”-a ke­ olyan segítségek, m int a részletekben való felvé­ A korongon szereplő további négy mű már retezi a zsolozsmák közül a matutinum-laudes tel, vagy a részletek vágásokkal történő összeil­ idehaza készült: Ballada (1989), A ttribútum ok rendjét felelevenítő műsort. E keretek közt gre­ lesztése. Nem véletlen, hogy a felvételt hallgatva (1990), Négy invenció (1992) és Concertino gorián éneket, valam int Cipriano de Rore kom ­ olyan érzésünk van, mintha koncerten ülnénk. (1995). Jólesik hallgatni a Balladát, amely - pozíciói közül egy zsoltárt és három responzóri- Vannak apróságok - néha bosszantóak de a minden rendteremtő szándék ellenére - szem­ um ot hallunk. E stiláris rétegzettség igen nagy nagy formában továbbhaladva készségesen tú l­ élyes hangvételű darab (előadója Várhegyi feladat az együttes számára: akár szólisztikusan, tesszük magunkat az ilyesmiken. Andrea - hegedű és Kertész Rita - zongora). A akár együtt éneklik a gregorián dallamokat, el Az viszont már az együttes stílusjegyének tű­ Serei Zsolt vezette Componensemble tolmá­ kell hitetniük, hogy az az ő világuk; a többszó­ nik: m intha félnének a m onotóniától, túl vál­ csolásában felhangzó Attribútum ok öt tétele lam ú kórusok társasének jellegű előadása pedig tozatos dinam ikai görbét rajzolnak, néha eről- egy picit kihívás a szakmabelinek: ráismer-e a egyszerűen attól nehéz, hogy a hangzás áttetsző tetettnek ható dagasztással, máskor az úgy­ Sári József által ábrázoltakra. A szellemi torna és m inden apróság kiugrik, feltűnik még a zene­ nevezett természetes dinam ika túlhajszolásával. természetesen játék, tét nélkül, hiszen „jelenté­ ileg kevésbé képzett hallgatónak is. Tudatos Az erősödő-emelkedő skálamenetek „kilógnak” sétől”, „tartalmából” függetlenül is ugyan­ elemzésre van szükség, hogy az előadók számára a textúrából, csorbítják a hangzást. A gregorián annyit érnek a hallgató számára a tételek. (Ha kiderüljön, m ikor kell a szólambelépéseket di- antifónákban pedig diktálják a szöveget: m in­ meggondoljuk, az is gyönyörködhet Giotto namikailag kiem elni, és m ikor hallatszik szinte den hangzó érthető, de - épp a melizmák túl­ Angyali üdvözletében, akinek fogalma sincs magától a zene szövésmódja. Hasonlóképpen adagolásából adódóan - nehéz magát a szö­ arról, hogy kicsoda a szárnyas alak és m it akar nem szabad a pillanatnyi ihletre hagyatkozni, veget követni. A korong legemlékezetesebb él­ a képen látható lánytól!) amikor daliami díszítések, melodikus figurák ményét egyébként a nagylélegzetű, címadó O f­ A ritm ikus karakter alapján ism erhetjük fel a megszólaltatására kerül sor. Az arabeszkszerű, ficium adja. szerzőt zongorára szánt Négy invenciójában, rendkívül finom dallamfordulatok túlhangsú­ F ittler Katalin amelyeket Eckhardt Gábor szólaltat meg, lyozása megbontja az összhangot, jelenségről im ponáló biztonsággal beszélve e kortársi ze­ próbálva elhitetni, hogy lényeg. nei nyelvet. Gyönyörködtető a férfihangok változatossága, A koncerten az először 1993-ban felcsendült ugyanakkor általában jó l illeszkednek egymás­ Concertinónak második, átdolgozott verzió­ hoz a hangszínek. Fontos ez a gregorián tételek ját örökíti meg a felvétel, a Kovács János éneklésekor, csakúgy, m int a polifon kórusré­ vezényelte MRT Szimfonikus Zenekar elő­ szek tolmácsolásakor. adásában. Felvétel szempontjából a többszólamú kórusok Sokszínű, sok m űfajú összeállítást kínál tehát összehasonlíthatatlanul nehezebbek: a szakaszos a szerzői korong, mely alapján hangzó képet formálás áttekinthetővé teszi a műveket, ugyan­ kaphatunk Sári József alkotói tevékeny­ akkor viszont egy-egy darabon belül alig van sé géről. olyan hely, ahol újra lehetne kezdeni: egyik F ittler Katalin gondolatból következik a másik, megszakítha-

GRAtWBN 1 997. OKTÓBER 21 r i t i k a

fonton Bruckner: f i rlando Gibbons: rsBgi Early Music • Alte Musik 8.550603 Te Deum, 150. zsoltár, Consort and Keyboard Music Orlando e-moll mise GIBBONS Consort and Keyboard Music • Naxos • Songs and Anthems • Hänssler Classic - Karsay és tsa. • Rose Consort of Viots with Red Byrd

Úgy vettem észre, hogy még a nagy műveltségű Az angol reneszánsz egyik kiemelkedő zeneszerző­ zenerajongók közül is nehéz lenne híveket to­ egyéniségének, Orlando Gibbonsnak alkotásai szó­ borozni egy képzeletbeli Bruckner-társaságba. lalnak meg azon a lemezen, amelynek előadója a Nekem lehet, hogy szerencsém volt annak idején, legfőképpen angol reneszánsz és barokk muzsikára men Bruckner legszebb zenéivel és kitűnő elő­ specializálódott együttes, a Rose Consort o f Viols. adók idegenvezetésével kezdtem ismerkedni az Az előadói apparátust legtöbbször azonos hangszer­ életművel. Bruckner nem volt egy könnyű eset, családból származó instrumentumok adják. Az egy­ de mennél többet ismerkedik az ember az életút- kori előadói szabadságot a lemezen hallható művé­ jával, annál szeretetre méltóbbá válik A fordula­ szek igen tágan értelmezik, hiszen az egyik fantáziá­ tokban nem túl gazdag életrajz mögött gyötrel- Orlando Gibbons: Consort and

ban meghökkentő újítással álltak elő: a darabot Keyboard Music, mes, alázatosságában már-már heroikus orgonakísérettel szólaltatják meg! Bár maga Gib­ Songs and Anthems személyiségépítés és csak a Bachéhoz hasonlítható Rose Consort o f Viols, Red Byrd bons is írt orgonafantáziát, soha nem gondolta vol­ munkabírás és ars poetica húzódott meg. Bruck­ Naxos na azonban, hogy a későbbi kottaátiratokon új ap­ ner szakrális kompozícióiból reprezentatív váloga­ parátust tüntetnek fel. A basso continuo használata tást hallgathatunk meg Helmuth Rilling vezény­ ugyanis az 1600-as évektől volt jellemző, ott is a míg csembalón és virginálon gyönyörűen játszik, letével. Bár a Te D eum akár slágerdarabnak is szá­ basszus szólam erősítése érdekében. Valószínűleg a addig orgonajátékán még sokat javíthatna. A Red míthatna, mégsem ezekkel a darabokkal kezdenék régizene-mozgalom most ért oda, hogy mindenki Byrd énekeseire leginkább az erőltetett szövegmon­ egy Bruckner-kalauzt, pedig ezek a művek visz­ m indent megengedhet magának, s a darabok össze­ dás jellemző, melyet szerencsére feledtet a hangsze­ nek legközelebb a szerző különös bachi lelkületű­ állításán is úgy változtathat, ahogyan akar. Tim othy resek tiszta játéka és Gibbons gyönyörű alkotásai. hez. Sajnos Riilingnek, úgy tűnik, nincs rálátása Roberts például több hangszeren próbálkozik, s Pászti Károly erre a lelkületre. A CD nemcsak a válogatást te-

ohann Christian Bach: /ilM&ŰDirjÉfS f ^ os s in i: V Ö S 5 E / Kis ünnepi mise, Hat billentyűs szonáta, op. 17. Johann Christian Bach Stabat Mater Six Keyboard Sonatas Op.17 Judit Péteri • Hungaroton Classic • harpsichord Decca-Double—PolyGram

Péter Judit egy 1728-as építésű, Christian Zell nevé­ Musica Sacra - all stars: Rossini egyházi zenéjének vel jegyzett csembaló kópiáján, nagyszerű hangsze­ két legjelentősebb darabját kínálja a Decca kedvez­ ren játszik a Hungaroton Classic új lemezén. A felvé­ ményes árú dupla albumban. tel remekül sikerült, ám ehhez, igyekezzünk megje­ A két mű előadása nem tartozik „azonos súlycso­ gyezni, a hangszer szép, erőteljes, árnyalatokra és fi­ portba”. A Mise mintha a milánói Scala folyosóján, nom váltásokra képes hangja önmagában még nem vagy rossz akusztikájú próbatermében készült volna, volna elegendő. Ez a produkció pedig valódi él­ kutyafuttában. Nem is tudom, m i zavar jobban: Le­ ménnyel ajándékozza meg hallgatóját, ha az hajlan­ one Magiéra kalapálós, célratörő, korrepetitor-zon­ dó felfedezőútra indulni társaságában, mégpedig egy gorázása, vág}' hangszerének minősítheteden hang­ Johann Christian Bach: ja , recsegése az állandó fo rte hangzásban. átmeneti korszak világába, (s melyik korszak nem át­ Hat billentyűs szonáta, op. 17. meneti?), hogy egy jelentős, ám nem túlságosan ne­ Péteri Judit - csembaló Jellemző példa az ízléstelenségre a Domine Deus ves mestert, Bach legkisebb fiát megismerje. A zon­ Hungaroton Classic tételben Pavarotti, aki lelkes kiscserkészként or­ goraszonáta műfaja alkalmas az ismerkedésre, a hall­ dít, és áhítattól felhevülve hasogatja a láthatatlan gatónak van összehasonlítási alapja, s a műfaj való­ vülettel fogalmazza meg a gondolatokat. Ezzel nyit kulisszákat. ban reprezentatív, a korban és az életműben is. utat mai hallgatójához, s különböző szinteken kom­ H ét évvel korábban, fegyelmezetten és sztárallű­ Péteri Judit választását indokolja a korabeli gyakor­ munikál velük. Élvezet hallgatni, hisz játékának szel­ rök nélkül vetette alá magát Kertész instrukciói­ lat, ezek a művek mindenféle billentyűs hangszeren lemi és digitális öröme mindenkit magával ragad. nak, s szinte ugyanazokkal a művészi eszközökkel megszólalhattak. A művésznő tehát tudatosan archa­ Okos a kísérőtanulmány megírásakor, tudatos a mű­ főszereplője tudott lenni egy ihletett és jó ízlésű izál, s a hangszerválasztással m integy idézőjelbe teszi, sor és a hangszer megválasztásakor, s spontán lendü­ produkciónak, melynek egyébként egyik csúcs­ stilizálja a zenei anyagot, hogy aztán előadó- lettel mer szabad lenni az előadásban. pontja éppen az általa megszólaltatott tenorária, a művészként annál szabadabban, szinte avantgárd he- Farkas Virág Cujus animam.

22 1997. OKTÓBER GRAHC1N © s s z i k u s

hänssier

MISSA No. 2 " HANDEL • MUSIC FOR THE ROYAU-

E-MOLL E MINOR PSALM 150 ^/FIREWORKS M l MINEUR TE D E U M ^ORIGINAL VERSION 1749 Bruckner HE ENGLISH CO NCERN TREVOR PIN NOCK'

W i n / C l ' V O S ' m m , h i \ V v

Anton Bruckner: Te Deum, 150. zsoltár, e-raoll mise Bach-Collegium Stuttgart, Vezényel: Helmuth Rilling Hänssier Classic - Karsay és tsa.

leintve reprezentatív, hanem felfogásában is. Szin­ © eorg Frideric Händel: te minden olyan dolgot elkövet R illing, am it ün- Music for the Royal Fireworks Georg Frideric Händel: Music for the Royal Fireworks nepélyeskedőnek, magasztoskodónak lehet nevez­ — eredeti verzió (1749) - eredeti verzió (1749) Concerto in F major / Concerto in D major ni. Szándékosan nem használom a dagályos szót, / Paccacaille Gigue and Menuet / Occasional Suite in D major mert abban még legalább lenne valam i ízléstelen. • DG Archiv—PolyGram • The English Concert R illin g interpretációja nem az, ízléses, de felületes, Trevor Pinnock emberi pillanatokban igencsak szűkölködő. DG Archiv-PolyGram

M olnár Szabolcs M indig problém át okoz, ha egy király túlságosan lyozni kell az „occasional” jelzőt, melyet a zenék beleszól (egyébként kedvelt) zeneszerzője dolgai­ összeállítója, a csembalista-karmester Trevor Pin­ ba. így tett például Händel uralkodója, György nock (Händel egyik oratóriumcíme nyomán, ta­ király is, ki a jelek szerint osztotta elődje, O rániai lán némi öniróniával is) a felvételt záró egyveleg Vilmos oboa iránti rajongását, mely esetében nevéül választott. A fent felsorolt hatalmas fúvó­ MUSIC A SACRA mindenféle vonós hangszer, de főleg a hegedű el­ sapparátus viszonylag tisztán szól együtt, a többi R o s s i n i len érzett m ély ellenszenvvel párosult. Tehát „ab­ mű előadásában pedig a magas technikai színvo­ Petite M esse SOEENNELLE ban reménykedve, hogy e műben nem lesznek he­ nal m ellett ismét megcsodálhatjuk azt az „angol Stabat M ater gedűk” - egy korabeli levél tanúsága szerint -, a hidegvért”, mely az English Concert együttesnek

Pa v a r o t t i király „segített” a világra hozni a népszerű Tűzijá­ m indig is (a Simon Standage koncertmestersége Fr e n i L o r e n g a r tékzene úgynevezett eredeti verzióját (24 oboa, 12 után következő „Peter Hanson-korszakban” pedig M in t o n fagott, 1 kontrafagott, 9 kürt, 9 trom bita és 6 ütő­ sajnos ha lehet, még inkább) jellemzője volt, és V a l e n t in i-T e r r a n i SOTIN hangszer), m ely ha e formában nem is hangzott fel maradni is látszik az idők végezetéig. H allottunk R a im o n d i az aacheni békekötést ünneplő londoni rendezvé­ egy szép (m i több, némileg egyéni) oboaszólót nyen, ma az English Concert előadásában a DG Paul G oodwin előadásában, ám néhány perc után új lemezén más „alkalm i” Handel-zenék társas­ m inden más feledésbe m erült... ágában megvásárolható. E lemez esetében hangsú- Vashegyi György

Kis ünnepi mise, Stabat Mater Decca-Double-PolyGram Pavarotti, Freni, Raimondi, Valentini-Terrani, Lorengar, Minton, Sotin Vezényel: Romano Gandolfi és Kertész István A Berlin Classics és a Hänssier Classic A Stabat M ater többi sztárja is a közös teljesítmény­ újdonságai ben oldódik fel. Zenei mindenevőként szolgálják az egyházi zenét, amúgy globálisan. Rossini jellegze­ tességeiről azonban szó sincs. Ezeknek a darabok­ nak a diszkográfiája elég szegényes; az igazi, revela- K a rsa y & Tsa. tív interpretáció még várat magára. Tel./Fax:200-9650 Zala Szilárd Zoltán

GRANCBN 1997. OKTÓBER 23 ti k q

Keith Jarrett: LA SC ALA

La Scala

• ECM—MusiCDome •

> H p ■" történelem során először nyitotta meg Keith Jarrett J á f kapuit 1995. február 13-án a milánói ^ Teatro alia Scala jazz-zenész előtt. A ki­ vételezett személy Keith Jarrett volt, kinek hangver­ senyét „Improwizationi al pianoforte" címmel hirdették meg. A CD-borító szerint a koncert után egy hatvan körüli, alacsony emberke, kottákkal hó­ na alatt, egy kisfiú kíséretében odament Jarretthez egyszer hagyott már félbe koncertet. Lassan, nyu­ és könnyel teli szemekkel, a kisfiú tolmácsolásának godtan indul a koncert első, 44 perces része, szép Keith Jarrett: segítségével, kezét időnként szívére téve elmondta, dallamvezetésekkel. Valóban érezni lehet, hogy La Scala hogy ő itt a Scalában a karmestersegéd, s az el­ Keith Jarrett - ott, a helyszínen bontakoznak ki gondolatai. Fo­ múlt 25 évben minden opera-előadást és koncertet lyamatosan lendül bele a játékba, egyre jobban látott; nagy rajongója Jarrett zenéjének, természe­ érzi magát. A 16. perc környékén már biztos, tesen rendelkezik Jarrett összes lemezével, de hogy „kegyelm i állapotba" került. Repetitív stílus­ mindez nem készítette fel őt kellőképpen ennek a jegyek, trappolás, nyögés, dúdolás. Az ember koncertnek az élményére. Elmondta, hogy ez a szinte maga előtt látja, ahogy fel-alá mozog és rá­ koncert volt életének legerősebb, legmeghatóbb görnyed a zongorára. A negyvenedik perc köze­ zenei élménye. M i lehetett az, ami ezt az öreg kar­ ledtével megnyugszik, újra szép, lírikus dallamok mestersegédet ennyire megragadta? kerülnek elő. Az első rész egészen csendesen, alig Aki volt már valaha Jarrett-koncerten, az bizonyá­ észrevehetően ér véget. ra tapasztalta azt a varázslatot, amit Jarrett képes A második rész mindig rövidebb, itt is csak 27 előidézni. Egy-egy koncertje nemcsak auditív, ha­ perc, de sokkal intenzívebb. Nagyon jó hangu­ nem vizuális élmény is. Egy hangfelvétel nem ad­ latban van, meg van elégedve a közönséggel, hatja vissza a látványt, amikor Jarrett állva, gug­ tisztában van azzal, hogy jól sikerült az első golva játszik, rámászik a zongorára, ütögeti azt, felvonás. Gyors kezdés, vad futamok fel-alá a rugdalja a pedálokat (ezzel perkussziv hanghatá­ skálán, avantgárd stíluselemek, disszonáns (?) sokat elérve), a húrokat kézzel pengeti, karcolja, hangok. Sziporkázik. Vajon mi járhat ilyenkor a trappol, hörög, nyög, vonyít, énekel, noha utób­ fejében? biakat már hallhatjuk a felvételeken is. A huszadik perc környékén ismét nyugodtabb, Jarrett minden hangversenyét rögzítik, s a legjob- repetitív játékot hallunk. Az utolsó három percben bakból olyan sikeres kiadványok születnek, mint a nagyon „bevadul", mintha kisgyerek püfölné a The Köln C oncert (Id. Gramofon, 1 9 9 7 /5 ), Paris zongorát, de a hatás mesteri. A második rész Concert, Vienna Concert, melyek mind több egy, az alsó regisztertől a felsőkig tartó fergete­ százezres eladási példányszámot értek meg. ges futammal ér véget, melynek lendületével Jarrett az első hangtól az utolsóig mindent improvi­ fordultából azonnal feláll s meghajol, jelezvén a zál. Egyetlen részét sem írja meg előre koncertjei­ koncert végét. nek, de még csak nem is gondol előre arra, hogy A koncerteket általában néhány, ráadásként ját­ mit fog játszani. O az egyetlen zongorista a vilá­ Szinte a szemünk láttára alakul át zenévé. Ilyenkor szott standarddel zárja. Ezek közül a CD-lemez gon, aki szólókoncertjeit teljes egészében végig mintha önkívületi állapotba kerülne. Minden por- időbeli korlátái miatt csak az Over The Rainbov improvizálja. A koncert előtt tudatilag és érzelmi­ cikája zenét alkot. Nyögéseivel, énekével a per­ gyönyörűen interpretált változata fért rá erre a CD leg teljesen kiüríti magát. Az adott terem, a zongo­ kussziv hanghatásokkal színesíti, kiegészíti az re. Felajzott lelkiállapotunk nyugodtabb régiókbc ra, a közönség és annak reagálása, éppen akkori akusztikus zongora által adott hangi kereteket. zökkenhet vissza. közérzete, de akár az adott város hangulata vagy Ügy tűnik, 1995. február 13-a jó nap volt Jarrett A másnapi olasz sajtó nem győzött szuperlatí- a koncert előtt elfogyasztott vacsora élménye számára Milánóban. Biztosan meg volt elégedve a vuszokat találni a koncert leírására. Úgy tűnik, azok, amik befolyásolják játékát. A teljes csendből Scalában található zongorák egyikével. Valószínű, nemcsak a karmestersegédet ragadta magával az teremt zenét. Mindig önmaga 110 százalékát nem kínozta visszatérő hátfájása, s a közönség élmény. akarja nyújtani. Önmaga is a zene részévé válik. sem köhécselt indokolatlanul sokat, melyért nem­ Erdei Zsolt

24 1997. OKTÓBER GRAMflN f t a z z

Oliver Lake Quintet:

Dedicated to Dolphy

• Black Saint-Karsay és tsa. •

z utóbbi évtizedben egyre markánsat W B m ban rajzolódik ki a jazz avantgárd, a free jazz muzsikusainak a korábbi, kon­ vencionálisabb formák felé fordulásának folyamata. Ezt sokan - főleg kritikusok - a forradalmárok meg- szelídüléseként, konszolidációként, míg mások - főleg muzsikusok - hagyományőrzésként, gyökereik tudo­ mányos igényű kutatásaként interpretálják. Mindez semmiképpen nem ítélhető meg feketén vagy fehéren. A társadalmi fogadtatás és a művészi kifejezés sza­ badságának viaskodása évszázados jelenség. A leg­ nyitottabb, legkreatívabb producer is jól eladható le­ ségeket kínáló, de valójában nagyon is körülhatárolt mezeket szeretne kibocsátani hosszú távon. Még Bob zenei környezetben. Különösen az első két darabban Oliver Lake Quintet: Thiele, az Impulse szépemlékű menedzsere is nyo­ 0 (Fire Waltz, Hat And Beard) érezhető, hogy szinte kö- Dedicated to Dolphy telességszerűen ugrál a saját és a konkrét programot mást gyakorolt Coltrane-re 19ól-ben, a Village Russel Gunn - trombita, Vanguard session viharos fogadtatása után, és ennek Oliver Lake - összekötő, fő stíluskarakterek: a Dolphy-passzázsok, a hatására születtek az azóta klasszikussá vált Ballads, szaxofon, Charles rhythm-and-blues és a saját magára jellemző, dekla- P Eubanks - zongora, valamint a Duke Ellingtonnal és Johnny Hartmannal máló free motívumok között. Nem tudni, hogy a felvé­ Beiden Bullock - bögö, készített albumok. A Standards, In The Tradition vagy telek során az egyes darabok milyen időrendben szü­ Cecil Brooks - dob a Tribute To... típusú programok a legalkalmasabbak lettek, mindenesetre az albumon kitűnően vannak olykor a kompromisszumok csomagolására. 3 szekvenciába rendezve. A Lake-szólók egyre összefo- Oliver Lake zenéjéből mindig is sütött a Dolphy-aura gottabbak és egyre konvencionálisabbak. A free el­ mind tónusban, mind frazírozásban, mind a kom­ O f marad, egyre több a mainstream játék, a manapság pozíciókban és azok felrakásában. Dolphy bár divatos r&b jellegű érzelmi kitörésekkel, és a szájbará­ Mingus, Coleman és Coltrane partnereként a free gós Dolphy-utalások is ritkulnak. A z ikon előtti tisztel­ gés inkább a témák kidolgozásában mutatkozik meg. jazz legnagyobb és formatív korszakának katalizáto­ 0 ra volt, és tagja a névadó együttesnek, saját munkái­ Ahogy elsimulnak a szólók hullámai, úgy lesznek egy­ ban soha nem lépi át a bop harmónia és tonalitás re izgalmasabbak, gazdagabbak a témafeldolgozá­ konvencióinak határait, csak a végsőkig feszíti. A sok, kiemelve a Dolphy oeuvre monkos sarkítottságát, bop kvintett formula Dolphynál a lehetőségek legvég­ gyémántos csillogását. Mindez a záró darabban, ső határáig terjeszkedik, és avantgárd hatást kelt, míg Gerald Wilsonnak, egykori mesterének írt Dolphy- az Oliver Lake kvintett muzsikálása olykor zsákban opuszban csúcsosodik ki, amely az eredetivel való futásnak tűnik. M ind ezért elsősorban a ritmusszekció, összevetésben is igencsak megállja a helyét ötletgaz­ illetve a dobos a felelős. A nyitó 3/4-es darab párat­ dagságban, fényes, testes hangzásban, kihasználva a lan metruma még intenzív, töltögető kisdob és tóm két fúvósra való felrakás lehetőségeinek maximumát. munkára és gazdagabb poliritmikus játékra készteti, A recenzió megírása előtt végig bujkált bennem az 0 utána azonban meglehetősen színtelen, üresen kon­ összehasonlító meghallgatás kísértése, de úgy érez­ tem, hogy ez nem lenne fair. Meg kell próbálnunk a vencionális mainstream-kíséretet és közhelyes szóló > megnyilvánulásokat hallunk, bár kétségtelenül kitűnő művészeti alkotásokat önmagukhoz és közvetlenül az ■ pH tempóban. A zongorista néha a témák átvezető ré­ általuk keltett érzésekhez mérni. A Gramofon szep­ szeiben, valamint rövid szólóinak első periódusaiban temberi számában olvastam Lakatos Tony szavait, : bemutatja, hogy nem „csak" egy a sok kitűnő hogy szerinte a jazz gyönyörű szép nő, kisminkelve, v Hancock-Tyner vonalvezetésű mainstream zongorista o de halott... igazán nem történik semmi... amikor jött -«közül. Charlie Parker, előtte senki sem játszott úgy, mint ő... r A szólisták közül a trombitás tűnik a legkonziszten- most meg az játszik jól a fiatalok közül, aki úgy ját­ sebbnek. Bár intonációs problémákkal küzd, ez a leg­ szik, mint... nagyobbaknál is gyakori. Miles Davis, Chet Baker, ígérő, eredeti egyéniség. Motívumaiban a klasszikus Nos, Oliver Lake és társai leginkább úgy játszanak, Freddie Hubbard sokat meséltek ansatz nehézségeik­ Miles Davis és Freddie Hubbard sejlik, de már új kön­ mint önmaguk, és ezért tudom a Dedicated To Dolphy ről, amit mindig feledtetni tudtak invencióik kifogyha­ tösben. című albumot szívesen újrahallgatni, minden kemény tatlan áradásával vagy frazírozásuk eredetiségével. M aga Oliver Lake látszik leginkább küszködni, hogy kritika ellenére. Russell Gunn még újonc az élvonalban, de nagy jövőt megtalálja hangját ebben a látszólag gazdag lehető­ Szigeti Péter

GRAHON 1997. OKTÓBER 2 f ^ H - r r i - a ------

H erJbie Hancock & W ayne Shorter: Herbie Hancock 1 + 1 & Wayne Shorter

• Verve-PolyGram •

|8 ^ ancock és Shorter neve külön-külön tésére „m egy ki a játék", hogy neki most figyel­ lenne harmadik - akár hozzájuk mérhető - mu­ W „csak" határozott érdeklődést éb- mesnek és megértőnek kell lennie (ami ugye fá­ zsikus részvétele is. Hancock egy árnyalattal reszt, de a kettő együtt már valam i­ rasztó), és ha mégis gazdagodni kíván, csak né­ összefogottabb, bár harmóniavariációi, bontá­ lyen feltételes reflexszerű izgalmat is - különösen mi empátia árán lehet rá esélye. sai és rövid szólói a hagyományos értelemben egy vadonatúj CD-borítón olvasva. A műfaj leg­ Az 1 + 1 tárgyilagos hangon megszólaló, vett jazz-zongorázás nagyvonalúan könnyed fontosabb pillanatainak résztvevői voltak, ha szívből, de csöppet sem érzelgősen előadott ze­ biztonságát sugározzák. nem éppen kulcsszereplői. Rendkívül gazdag, nei és élettapasztalat. Két nagyon nagy muzsi­ Shorter merészebb. Nem vállal kísérőszerepet - nem ritkán úttörő jelentőségű alkotópályájuk sok­ kus spontán akusztikus felvétele. Koncentráltan, ami azért hangszere jellegével is magyarázható szor találkozott az elmúlt évtizedek során, és túl­ szinte csak egymásra figyelve játszanak, nem so­ helyenként meglepően nyers, hanyag into­ zás nélkül állíthatjuk róluk, hogy a Davis-örökség kat törődnek velünk. Az egyetlen „igen", amit a nációt enged meg magának, és egyáltalán nem leghitelesebb folytatói. Gyakran használják ve­ lemez hallgatása közben felismerhetünk, a él a szopránszaxofon adta sztereotípiákkal: a lük kapcsolatban a „nagy formátumú" minősítést, sound: a zene minden pillanatában határozottan finoman lebegtetett nazális tónussal, vagy a amely egyszerre utal művészetük jelentőségére, felismerhető, összetéveszthetetlenül karakteres fürge, virtuóz futamokra ingerlő hangszer­ szakmai tekintélyükre és a nagyobb zenei for­ egyéni hang. Viszont minden mást érzékleteseb­ adottsággal. Egy biztos: mélyből feltörő, őszinte mákban érvényesülő szerzői tevékenységükre. ben tudunk meghatározni aszerint, hogy mi hang ez. Ezen a lemezen viszont ketten vannak, ami a ré­ „nem". M ég a duózenélésre jellemző intimitást, A hang lelki mélységeinek eredetére van egy gi szakmai és emberi kapcsolat okán egyáltalán a meditációt vagy balladisztikus dallamfűzést megerősítés nélkül maradt gyanúnk. Ha a lemez­ nem meglepő, de stílusukat, alkotómódszereiket sem fogadják el kötelező feladatként. A témákat borítón feltüntették volna a hangfelvétel időpont­ ismerve mégis az. Részben emiatt valószínűsít­ épp csak jelzik, minden ritmikai kötöttség nélkül, ját is, valami összefüggést kerestünk volna hető, hogy azok az érdeklődők, akikben a CD rubato alkalmazzák. Maguk a kompozíciók Shorter játéka és a tavaly nyári tragikus TWA re­ hírére túlteng az izgalom, csalódni fognak. Az többségükben inkább akkordmenetek, mint dal­ pülőgép-szerencsétlenség között, amikor ugyanis őszinte feltárulkozás nem föltétlenül örvendezteti lamok, amelyekből szinte észrevétlenül tűnnek át a tengerbe zuhant gépen volt a szaxofonos fele­ meg az embert, mert hamar felébred benne a a kissé szűk dinamikai határok között kötetlenül, sége és unokahúga. így csak együttérzésünket gyanú, hogy most nem ő - mint hálás közönség de nem free jelleggel előadott improvizációk. jelezhetjük. - a legfontosabb, hogy nem az ő gyönyörködte­ Olyan játékmód ez, amelyben elképzelhetetlen Matisz László

B ili Frisell: Bill Fr i s e 1 1

N a s h v i l l e

• Nonesuch—Warner •

A lemez végig a stílus határain belül mo­ kb. annyit tesz: M i nem a környékről valók va­ zog, harmóniakészlete végletesen egyszerű, gyunk. Valószínűbb, hogy Frisell inkább a pen- amit persze úgy is megfogalmazhatok, hogy getős hangszerek iránti szeretetét öntötte CD- í csillagok száma a borító alatt ter- tiszta. be. A szólók, a stílus követelményeinek megfe­ Ä T m f mészetesen mindig csak támpont, Hogy a megrökönyödésemet érzékeltessem, lelően rövidek, de így is kiderül, hogy a zené­ sosem tükrözhet objektivitást. Ezt a képzeljük el, hogy a magyar Dresch „Dudás" szek tévedhetetlenül biztos kezű mesterei hang­ lemezt lehet nagyon szeretni vagy ugyanannyi­ Mihály kiad egy magyarnótalemezt, vagy a né­ szereiknek, különösen a gitár körül csúszkáló ra utálni, én inkább az előbbit engedem meg met Mangelsdorff a sramlival teszi ugyanezt. dobró hangja lenyűgöző. A lemez hangzása ki­ magamnak. Belegondolni is perverzió. Ráadásul pont Fri­ egyenlített. Frisell örökké meglepetéseket okoz. Határtalan sell, akit egyik barátom találóan ezredvégi de­ Legnehezebben az énekes számokat sikerült be­ kreativitásának köszönhetően saját lemezeinek kadensnek aposztrofált, játszik ebben a leple­ fogadnom. Kiváltképp, mikor a bugyuta szöveg­ kompozíciói mindig kiszámíthatatlanok. Jazzle- zetlenül patrióta stílusban. Átfutott az agyamon, gel megvert patetikus dalocskában az énekes­ mezeinek gyönyörű, kifejező gitározásához ké­ hogy ez az anyag az identitásukat kereső zené­ nő, a nagyobb drámai hatás érdekében, elsza­ pest avantgárd felvételeinek (a hallgathatóság szek lemezeinek sorába tartozik, ahová Marsa- valja a szöveget. Nos, a hatás nem maradt el; határát súroló) szólói szintén meglepőek, de lisék dixielandjei vagy Itzhak Perlman klezmer- könnyesre kacagtam magam, de még az sem le­ semmivel sem tudott volna nagyobb m egrökö­ lemeze, de ennek ellentmondani látszik az, hetetlen, hogy Bili Frisellnek pontosan ez volt a nyödést kiváltani, mint azzal, hogy kiad egy hogy a tizedik szám (egyébként egy groteszk szándéka. countrylemezt. És pontosan ezt tette. blues) címe: We are not from around here, ami Juhász Gábor

1997. OKTÓBER G R A H flN Szekszárdi Jazz Quartet: fOUHOAhOk HM MII ÍOUCMfOft AMD UUAHCH M MUMMV PUf stmn SZEKSZÁRD JAZZ QUARTET 15th Birthday 15th Birthday

• Pannon Jazz—Stereo Kft. •

I em akármilyen hely Szekszárd a magyar dzsessz térképén. Jó év­ tizede, amikor a magyar jazzklub- vezetők a dunántúli városban tartották országos találkozójukat, a vendéglátók egész estés kon­ certtel kedveskedtek a résztvevőknek, amelyen énekegyüttestől a kombón át a nagyzenekarig több formáció bemutatkozott. A zsúfolásig telt Szekszárd Jazz Quartet Herbie Hancock & Wayne Shorter: koncertteremben másutt nem tapasztalható ben­ 15th Birthday 1 + 1 sőséges hangulat uralkodott, szinte tapintható Kelemen Endre - Herbie Hancock - zongora, volt az előadókat és a közönséget egybekapcso­ vibrafon, Wayne Shorter - szopránszaxofon ló érzelmi közösség. A vendégek meglepődve ta­ Hulin István pasztalták, hogy ez a magyarországi méretek­ - Korg zongora, Béres János ben is kicsinek mondható város milyen élénk - basszusgitár, jazzéletet mondhat magáének. A fellépők között Soponyai József volt a nem sokkal korábban alakult Szekszárdi - dob. Jazz Kvartett. Szomorú halálesetek vezettek oda, r t f hogy a ma fennállásának tizenötödik évforduló­ ját ünneplő együttes csak felerészben azonos az eredetivel. A jazz-életnedvek azonban, mint a je­ lek mutatják, nem apadtak el Szekszárdon, az új tagokkal bővülő együttes sorozatban jelentette meg lemezeit, majd újabban a Pannon Jazz ki­ adó jóvoltából CD-it. A legújabb opus a zenekar profiljának keresztmetszetét adja, amennyiben helyet kaptak rajta saját szerzemények, jazz- örökzöldek, illetve klasszikus zenei feldolgozá­ sok. A zongora-vibrafon-bőgő-dob összetétel az interpretáció zenéje. Ennek a mainstream ze­ miatt egykor kézenfekvő volt a párhuzam a SZJQ nének alapvető problémája az, hogy a dara­ és a MJQ játéka között, az összevetés azonban bok szerkezete túlságosan kiszámítható, gyak­ mára okát vesztette. A szekszárdi együttesben ran közhelyesen követi az európai funkciós bőgő helyett basszusgitár hozza az alapokat, az hangrendszert. M ind ig sejteni lehet, hogy mi­ akusztikus zongorát pedig elektromos instrumen­ lyen akkordra milyen harmóniájú improvizáció tum váltotta fel a felvételen. A hangzáskép - vagy zárlat következik, az építkezés nem szol­ kényszerű? - módosulása eklektikussá oldotta a gál váratlan hangnemi megoldásokkal vagy zenét. M ár a Pannon Jazz felvételein sorozatban hangsúlyeltolódásokkal, amelyek a modern alkalmazott Korg zongora steril hangja is zavar­ jazzt annyira izgalmassá tehetik. Kétségtelen, ja a hallgatót, a basszusgitár szerepeltetése hogy az 1988-as, Hűség cimű bemutatkozó le­ azonban gyakorlatilag értelmezhetetlenné teszi a mez óta a Szekszárd Jazz Quartet előadás­ zenei irányt. Gondolhatnánk, hogy a Paul módja magabiztosabbá vált. A két szólista, Ke­ Desmond híres Take Five-ját szellemesen megfe­ lemen Endre és Hulin István merészebb hang­ jelő, lemezindító Take Six hatnegyedes ritmikája szeres megnyilatkozásokra vállalkozik, a hang­ a brubecki kamarahangzás követésére utal, ám súly így a kom pozicióról a szólisztikus jelenlétre mindjárt a következő szám - és még jó pár to­ került. Kelemen vibrafonja jól érvényesül a fel­ vábbi, beleértve a Jobim-Getz-féle, stilárisan vételen, az ő frazirozása jazzesebb, több ben­ Bill Frisell: ugyancsak alapvető Girl from Ipanema ciműt - a ne a ritmikai feszültség, mint Hulin klasszikus Nashville latin zene világába viszi a hallgatót, de akad két kötődésű zongorázásában. A születésnapi le­ Bill Frisell - gitár, lendületesen swingelő Mozart-feldolgozás is, ami mez a szekszárdi együttest olyan csapatnak Viktor Krauss - basszusgitár, Jerry Douglas - dobro, az európai klasszikus zene dimenziói felé nyitja mutatja, amelyik, legalábbis előadásmódját Ron Block - bendzsó, akusztikus gitár, a repertoárt. Mindez természetesen nézőpont tekintve, növekvő öntudattal futja be a maga Adam Steffey - mandolin, kérdése: a tematikai sokféleség akár erényként is által kijelölt pályát. Tizenöt év nagy idő, most Robin Holcomb - ének fölfogható, s az sem nagy baj, hogy a saját szer­ kell megállni és szétnézni, nehogy önmagába Pat Bergeson - szájharmonika zemények (valamennyi tag szerepel szerzőként) térjen vissza a kör. nem eléggé karakteresek; hiszen a jazz végül is Túri G ábor

'. OKTÓBER 27 Bohém Ragtime Jazzband: Bohém Ragtime Early Hungarian Jazz Jazzband

• Pannon Jazz—Stereo Kft. • hogy ma megpróbálják a ragtime-darabokat jazze- téka különösen tetszett, kimért, mégis feszes frazeálá- sen frazeálni, ami helytelen. Persze rengeteg ellen­ sa révén. Ittzés ezeken a kamarazene jellegű felvéte­ példa is van, am ikor egy-egy ragtime-dallam jazzmu- leken zongorázik. Pont itt némelykor idegesnek, sie­ órai magyar jazz a Bohém Ragtime zsikusok előadásában improvizációk alapjául szol­ tősnek tűnik játéka, ami nem jellemző zongorázásá­ fís Jazzband új lemezének cime. Ez kissé gál, ilyenkor a jazzes frazeálás természetesen he­ ra, amikor ritmusszekcióval játszik. Hegedűlése ízlé­ ’ félrevezető, hiszen Irving Berlin, vagy lyénvaló. A most tárgyalt felvételek végig megirt ses, pontos, jópofa szín a Stroh violin pléh hangja. Frank Meyer bajosan nevezhető magyar szerzőnek. hangszerelések, és szerencsére nem akarnak Gondolom Ittzés az énekes szólista is a lemezen, stí­ A CD ismertetőszövegéből azután fény derül a ta­ swingesen frazeálni. Itt merül fel egy újabb problé­ lusosan látja el feladatát három nyelven. A lemez zá­ lányra, a századelőn Magyarországon kottában ki­ ma: a dobolás. Akkoriban, amikor ezeket a darabo­ ró darabja szellemes énekhangszerelés. A fúvósok adott, forgalmazott vagy játszott, többnyire ameri­ kat játszották, teljesen más volt a dobfelszerelés, és jól játszanak, kiemelésre méltó Mazura tubajátéka. kai muzsikáról van szó. A szerzők között akadnak természetesen másképp is játszottak rajta. Manap­ Valószínűleg, ha több idejük lett volna, az egész persze magyarok is. ság senki sem, vagy nagyon kevesen tudnak úgy do­ együttes még nyugodtabb ritmikával, kimértebben, Ittzés Tamás, az együttes vezetője nagy vállalkozás­ bolni, mint a régiek, vagy ha meg is próbálják, feszesebben tudott volna játszani, helyenként így egy ba fogott, hiszen hatalmas munka lehetett a 19 da­ hiányzik a tűz belőle. (A Kansas C ity c. film zenéjé­ kissé idegesnek, sietősnek tűnt az egész zenekar já­ rab meghangszerelése, amely nagyon jól sikerült. A ben hallható olyan dobolás, amely lendületes és stílu­ téka. Tetszettek a vonós hangszerelések is, különösen hangszerelések különös érdeme az, hogy ötletessé­ sos is.) Épp ezért szoktak manapság „modernül” do­ a háromszólamú tuttik. A Whistling Rufus „m odern" gük, szellemességük mellett mentesek tudtak maradni bolni, mint esetünkben is, még akkor is, ha régebbi zárókórusa sem megy messzebbre Bix Beiderbecke a stílusficamoktól. Az ilyen régifajta zene előadása stílusokat akarnak felidézni. stílusánál, ez egyébként a lemez talán egyetlen kirán­ egyébként magában hordozza a stílusproblémákat. A lemezen alapvetően kétféle felállásban játszik az dulása a jazz felé. Az akkori „könnyűzenészek" mind átnyergelt ko­ együttes, ritmusszekcióval, (tuba, dob, bendzsó), Tetszett a Bohém Ragtime Band korai (magyar) jazz- molyzenészek voltak - természetesen nem az ameri­ plusz fúvósokkal, illetve hegedűkkel, vagy pedig egy lemeze, legnagyobb érdemének a hangszerelése­ kai színesbőrű muzsikusokra gondolok. Másként fra- inkább kamarazenei összeállításban. Ez utóbbiak ket, és a stílusos előadást érzem, és főleg azt, hogy zeált tehát egy akkori fehér, főként hangszereléseket többnyire duók, triók, ahol a vendégszólisták szere­ nem akartak ebbe az anyagba jazzimprovizációkat játszó zenekar, mint egy fül után játszó jazzband. A pelnek. Igen színessé teszi a lemezt ezeknek a hang­ erőltetni. kortárs előadások stílusproblémái abból adódnak, szereknek a jelenléte. Demjén Krisztina cimbalomjá­ Friedrich Károly

Milt Jackson: Milt Jackson Sa Va Bella

• Qwest - Warner • let zenei kinyilvánítása ennek a produkciónak az iga­ meg általa, ahogyan a halhatatlan énekesnők életmű­ zi célja. A lemez címe, Sa Va Bella nem más, mint Sa­ vét folytatni illik. Nem lenne könnyű több olyan nevet rah Vaughan, Billie Holiday és Ella Fitzgerald nevéből említeni, aki erre még képes lenne. Persze ez azt is ilt „Bags" Jackson egyike azon kevés stílusosan megalkotott szójáték. jelenti, hogy szigorú tradíciókra alapozott zenéről jazzmuzsikusoknak, akiknek nevével Jackson ezeknek a legendás asszonyoknak a lelkét van szó. A blues, a swing és a kötelező tonalitás meg­ jltúrtörténeti korszakokat lehet meghatá­ szövi bele hangszeres játékába, azzal a meggyőző­ kérdőjelezhetetlenül természetes közege akár Jack- rozni. Eddig több mint 120 (I) lemez őrzi játékát, és déssel, hogy a z ő szaporán ütögetett instrumentuma a son, akár Etta Jones eddigi életművének, ami a Sa Va már tizenéves kora óta a legjobbak oldalán szerepelt: női énekhanghoz leginkább közelálló színek megje­ Bella-n sem lehet más, mint a már anyanyelvi szinten többek között Dizzy Gillespie, Charlie Parker, lenítésére képes. Neki elhisszük. Ha pedig figyelme­ megszólaló forma - függetlenül attól, hogy manap­ Thelonius Monk, Ben Webster vagy Coleman sen hallgatjuk, vitalitást, frissességet, könnyed termé­ ság minek is nevezik azt. A bélyegek, a skatulyázá­ Hawkins partnereként. M ajd ezt követően, az ötvenes szetességet, érzelmeket és melegséget élünk meg ál­ sok egy bizonyos szint felett teljességgel értelmetle­ évek közepétől húsz éven át csillogott, vagy inkább tala, vagyis a megérintettség, a hitelesség, a nagy­ nek; különösen a pejoratív tónusú „konzervatív" jelző. csengett-bongott az a jelenség, amely az általa életre asszonyok mélységes hatását eleveníti fel. A hang­ A megszólaló témák nem kevésbé híres szerzői - a hívott Modern Jazz Quartet néven, a művészetek intel­ szer lassú vibrátója igazi feminin érzékiséggel tölti már fentebb soroltakon kívül, például Steven Sond­ lektuális szférájába emelte az egykori népszórakozta­ meg a zenét, a sebes jobbkezes ütő pedig szellemes­ heim vagy Van Alexander - sem szorulnak semmifé­ tó ösztön-műfajt. Jackson nem „egy", hanem „a " séget, izgalm at tesz hozzá, ahogyan azt Ella Fitz­ le védelemre, ahogy Jackson két, kifejezetten erre a vibrafonos - ma, hetvennégy évesen is. Új CD-jével, a gerald felülmúlhatatlan scatteléseinél tapasztalhattuk. lemezre komponált témája, a Blues For Queen „D " Sa Va Bella-val ennek bizonygatása már szükségte­ Ha pedig valaki netalán illuzórikusnak vélné az és a címadó Sa Va Bella is a nemes hagyományok len, és ezt ő maga is tudta - így a briliáns vibrafon- éneklő vibrafonról szóló fejtegetést, annak ajánlható jegyében gazdagítják a felvételt. A z „anyanyelv­ varázslatról csak „mellesleg" szól a lemez. A koncep­ a valóságos, a létező és különlegesen emocionális ismeret" a ritmusszekció tagjairól is fenntartás nélkül ció itt bevallottan mást, illetve másokat helyez a kö­ jazzéneklés, a csodálatos Etta Jones interpretációjá­ állítható, még ha kissé hiányérzete is lenne azoknak, zéppontba, rendkívül rokonszenves módon (ha csak nak köszönhetően: George és Ira Gershwin Oh, Lady akik az MJQ varázslatával túl sokszor kényeztették annyit mondok, hogy asszonyokat, már az által is). A Be Good-ja, Carey és Fisher: You've Changed és önmagukat. valaha létező legnagyobb jazzénekesnők előtti tiszte- Clyde Otis: This Bitter Earth című dalai úgy szólalnak Matisz László Steve Turre

Steve Turre:

Steve Turre

• Verve — PolyGram •

ások a madárnézéstől, az iro- M J dalmi divatoktól, esetleg a .jM- windsurfözéstől csavarodnak be; Bohém Ragtime Jazzband: e cikk olvasói inkább olyan megszállottakat is­ Early Hungarian Jazz merhetnek, akiknek a jazzlemezgyűjtés a mániá­ Ittzés Tamás - hegedű, zongora, ének, hangszerelések; ja. Magam is tudok néhányról, nekik ráadásul Szásziné Nagy Judit - hegedű; harsonaművészek felvételei jelentik a legna­ Lázár Miklós - hegedű, ének; Lebanov József - trombita, ének; gyobb kincset. Számukra Frank Rosolino, Curtis Steve Turre: Steve Turre Fritz József Róbert - klarinét, tenorszaxofon; Fuller és JJ Johnson az isten, Albert Mangelsdorff Steve Turre - harsona, kagylók; Korb Attila - harsona; és Ray Anderson az arkangyalok, s azt hiszem, Cassandra Wilson - ének; Szászi András - bendzsó, nem is tévednek valami nagyot. Ahhoz viszont Randy Brecker - trombita, számykürt; ének; Mázura János (tuba), ragaszkodom, hogy emez égi társaság Benjá­ Robin Eubanks, Frank Lacy, Jimmy Bosch, Falusi Alfréd (dob, ének), Douglas Purviance - harsona, kagylók; km.: Demjén Krisztina - cimbalom; minja legyen Steve Turre, akit talán mint a Lester Akua Dixon - cselló; Stöckert Adóm - xylofon Bowie's Brass Fantasy tagját hallottam először Regina Carter, Carlos Baptiste - hegedű; játszani (kagylókon is), és saját nevén kiadott le­ Ron Lawrence - brácsa; mezei végképp eldöntötték számomra, hogy ott a Romero Lubambo - gitár; Andy Gonzalez - bőgd; helye a fenti hierarchiában. Herculano Federici - surdo, ütőhangszerek; A Rhythm Within (Id.: Gramofon 1996/4) külön­ Portinho - dob; leges hangszerelési technikái folytatható hagyo­ JJ Johnson, Britt Woodman - harsona; mánynak bizonyultak: Turre új lemezén is össze­ Jon Faddis - trombita, szárnykürt; tartó szerepet ad a harsonáknak és a kagylók­ Stephen Scott, Willie Rodriguez - zongora; Stefan Harris - marimba, balifon, gong, vibrafon; nak, valamint az ezeket kísérő ütősöknek, az újí­ Milton Cardona - conga, shakere; tás elsősorban abban van, hogy a hangszerszó- Victor Lewis - dob; lista-vendégeket énekesnőkkel cserélte fel. A CD+ Kimati Dinizulu - djembe, afrikai dobok; \111 r J a c k s o n bevezető In A Sentimental Mood-ot például Turre Graciela Perez - ének; Alfredo „Chocolate” Armenteros - trombita; sztárpartnere, Cassandra Wilson kedvéért hag- Manny Oquendo - bongók, ütőhangszerek, timbales, szerelte át - ez a lemez egyik remeklése: a kagy­ guiro, tehénkolomp; ló, valamint a fúvósszekció, a vonósok és az Horacio „Negro” Hernandez - dob; ütősök adják meg a bossa novás hangzást, amit Mongo Santamaria - conga; W ilson egészít ki a jól ismert dallammal és vezényel: Akua Dixon unikális hangjával. Ellington örökzöldjét ritkán hallhatjuk ilyen invenciózus feldolgozásban. muzsikusai voltak, s igen hitelesen szólaltatják A másik vokális szám, az eredetileg a Machito- meg az egykori sláger Marty Sheller-féle régi-új zenekar által játszott Ayer lo vi llorar zavarba arrangement-ját. A bolero táncritmusához igazo­ ejtően hat a hallgatóra, nem tudja, sírjon« vagy dó finoman visszafogott zongoraszóló szívme­ Mi It Jackson: mosolyogjon udvariasan, de az bizonyos, hogy lengető. Sa Va Bella a CD legkülönlegesebb felvétele. Szólistája a Végül szólni kell a lemez két hommage-da- Milt Jackson - vibrafon, most nyolcvanegy éves bolero-énekesnő, Gra- rabjáról is. A Coastin' with Bobby Turre kagy­ Michael LeDonne - zongora, ciela Perez, aki meghökkentő pátosszal és erővel lós-afrikai dobos - és természetesen vibra- Bob Cranshaw - bőgő Mickey Roker - dob; énekel, de talán kicsit sok ez a latin hév egy fonos (Stefon Harris) üdvözlőlapja a kaliforni­ km.: Etta Jones - ének nénitől. A tompítóval ellátott harsonát, mint kí­ ai barátnak, Bobby Hutchersonnak. A lemezt séretet, nem tehetek róla, ironikusnak hallom, no­ záró Mongo'n'McCoy pedig - Turre másik ha a borító belső oldalán Turre a legnagyobb nagyszerű kompozíciója - annak a fontos ese­ tisztelet hangján szól az idős kubai előadónőről. ménynek állít emléket, amikor ők hárman, A szerzemény másik két vendégszólistája, McCoy Tyner, M o n g o Santamaria és Turre kö­ Alfredo „Chocolate" Armenteros és Willie zös latin zenekarban dolgoztak együtt. Rodriguez, akárcsak az énekes, a néhai Machito MátéJ. György O r i r i k °------J o e M a n e r i : Joe Ma n e r i

In Full Cry

• ECM - MusicDome» gyakorlat azonban korántsem jelenti azt, hogy Maneri együttesről lévén szó, a muzsikusok folyékonyan, nagy zenéje elvontan spekulatív volna. Hangzásvilágában empátiával beszélik Maneri nyelvét. Fia a hathúros ugyan közel áll napjaink egyes komolyzenei irányza­ elektromos hegedűn nemcsak kozmikus hangzásokkal intha kizökkent volna az idő. Az ECM taihoz, de mint minden igazi jazzben, az improvizáció támasztja alá apja szólamait, hanem maga is komoly kiadó 1996-ban elővarázsolt egy 69 és a spontaneitás játszik benne központi szerepet. A részt vállal a kommunikációból. John Lockwood bőgős vés amerikai muzsikust, aki évtizedek különböző stílusok normáihoz igazodó muzsikusok oly­ azon iparkodik, hogy az általános viszonylagosság­ óta játssza a maga mikrotonólis zenéjét Boston és kor gépies játékmódjával szemben Maneri minden ban mégis kijelöljön néhány szilárd pontot. Randy New York alternatív és jazz-zenei klubjaiban. Three gesztusa a teremtés jegyében fogant, s aki képes ma Peterson a zene jellegéből következően nem a dob ha Man Walking című bemutatkozó albuma élénk nem­ gáévá tenni atonális nyelvezetét, a szabadon áramló gyományos funkcióját teljesíti, hanem lüktető energia zetközi figyelmet váltott ki, amely nyomán egyesek muzsika hallgatása közben döbbenetes élmények ré­ impulzusaival, reagálásaival mintegy központozza, máris a jazz igazán eredeti egyéniségei közé sorolták szese lehet. A lemezre került tizenkét darabból kettő előkészíti vagy felerősíti a zenei frázisokat, mondata Joseph Gabriel Manerit. A triólemezt 1997-ben újabb (Tenderly, Prelude To A Kiss) örökzöld, kettő (Nobody kát; integráló hatása lenyűgöző. Az egyenlők között a lemez, az In Full Cry (Űzve) követte, ezúttal kvartett Knows, Motherless Child) spirituálé, természetesen legegyenlőbb természetesen a zenekarvezető, aki úgy felállásban. Maneri, akit a szakma oly sokáig maneris módra; a többi közös rögtönzés. Ebben a ze­ szólal meg hangszerein, mint senki más. Maneri való­ mellőzött, az ECM jóvoltából egyszeriben a kortárs nében nincsenek tonális központok, az eligazodást ban kivételes, szabálytalan személyiség; nemcsak tisz­ jazz frontvonalába lépett. A felvételek tanúsága szerint megkönnyítő, visszatérő szerkezeti elemek, ritmikai sé­ tában van a hangok helyiértékével, hanem mesterien szellemileg rendkívül friss és energiáktól fűtött szaxofo­ mák; minden képlékeny, egyszeri és megismételhetet­ alkalmazza a jazz fontos eszközét, a feszültség keltést nos-klarinétos fiatal korában a tizenkétfokúságra épülő len. A negyedhangok használata, a hangmagasság és -oldást. Filozófiájától távol áll a véglegesség, az In improvizáció gyakorlatát tanulmányozta; játszott ma­ állandó ereszkedése és emelkedése a relativitás bi­ Full Cry számai sem fejeződnek be kadenciával, ha gyar, görög, török, örmény és zsidó zenéket, illetve ko­ zonytalan, nyugtalanító érzésével tölti el a hallgatót. A nem egy-egy zenei gondolat végén váratlanul megsza rát megelőzve egyfajta free jazzt és világzenét is. Az végletesen lassan építkező darabok drámai erejét fo­ kodnak. A hangok a levegőben maradnak, miként az általa kidolgozott mikrotonólis rendszer negyedhan­ kozzák a késleltetett megszólalások - hiszen kimond- élet lényeges kérdései, amelyekre mindenkinek maga gokra osztja a skála hangjait, egy oktávban 72 han­ hatáe a végső igazság? - ; ez a dramaturgia minden nak kell megadnia a választ. got képes megszólaltatni. A temperált skálával szakító megnyilatkozás jelentőségét megnöveli. Gyakorlott Túri Gábor

Ornette Coleman ♦ Joachim Kühn: Ornette Coleman Colors — Live From Leipzig + Joachim Kühn

• Harmolodic / Verve - PolyGram • ve." A fuvolás Herbie Mann már sokkal inkább fején nyúlt. Coleman tavaly hallotta először Kühnt lemezen találta a szöget, amikor azt mondta Colemanról, hogy és azonnal meghívta, hogy lépjen fel vele Veronában. „csodálatos humorérzéke van, szerzeményei nagyon Kühn még az év augusztusában viszonozta a meghí­ gy év leforgása alatt immár harmad- eredetiek, de azt hiszem nem játszik olyan jól, mint vást saját szülővárosába, Lipcsébe. Az album az w t szór hallható lemezen Ornette Cole- ahogy komponál." Érdekes módon a klasszikus zené­ utóbbi koncert felvételeit tartalmazza. ',m r " man. A hangsúly a hallható szón van, hi­ hez közelebb állók éreztek rá leginkább Coleman új Ellington és Thelonious Monk óta talán Coleman dal­ szen a hetvenes évek óta Coleman szaxofonjátéka, a zenei világának lényegére. A zeneszerző-jazztörté- lamvilága a legidioszinkratikusabb. Kühn elképesztő kortárs jazz egyik legegyénibb hangja szinte elve­ nész, a modem klasszikusok és a jazz határmezsgyé­ empátiával viszonyul Coleman játékához. Nem csak szett a mester által alakított együttes, a Prime Time jén kísérletező Gunther Schuller már a kezdetben rá­ kíséri, kiegészíti, de egyenesen gazdagítja azt. Az al­ elektromos hangorkánjában. mutatott, hogy a kizárólag jazzelemekből építkező bum legfelemelőbb részei azok, amikor egyszerre ját­ Coleman több mint három évtizede száműzte kí­ Coleman olyan muzsikát produkál, melynek alappillé­ szanak. Osszjátékuk kissé rácáfol Coleman mondásá­ séretéből a zongorát. Megint csak egy év leforgása rei nagyon közel állnak a kortárs zenéhez. Coleman ra, miszerint a zenében nincsenek vezetők. Az album alatt ez a harmadik alkalom, hogy zongoristával ül pályatársai közül is elsőként a szintén klasszikus zené­ mind a nyolc számát Coleman szerezte és, jóllehet, össze - ez esetben csak zongoristával, a klasszikus vel kacérkodó John Lewis, a Modern Jazz Quartet aty­ szíve szerint maximális szabadságot biztosított volna képzettségű német Joachim Kühnnel. Ornette Coleman ja ismerte fel a muzsikájában rejlő lehetőségeket, partnerének, de Kühn csak akkor tudott szabadulni pályafutását vizsgálva nem is olyan meglepő ez a pá­ így tehát elmondhatjuk, hogy most bezárult a kör. társa lenyűgöző hatása alól, amikor az letette a sza­ rosítás. A Kaliforniában felbukkant texasi fekete alt­ Ornette Coleman ma sokkal inkább ura hangszeré­ xofont. És ilyenkor Kühn rendszerint elkanyarodott a szaxofonos igen vegyes fogadtatásban részesült közel nek, mint negyven évvel ezelőtt. Mindaz, ami sokunk hagyományosabb szerkezetek irányába, amely - negyven évvel ezelőtt. Zenéjét a trombitás Art Farmer számára akkor szokatlan, netán fülsértő vagy számomra - valamelyest megbontja e felvételek egy­ alapozás nélküli épülethez hasonlította. A tenorszaxo­ asszimetrikus volt, mára a jazz eszköztárának min­ ségét, noha Kühn a maga nemében is figyelemremél­ fon néhai mestere, Zoot Sims pedig, amikor a trombi­ dennapos kellékévé vált. Nem Ornette Coleman ze­ tó muzsikát produkál. Ugyanakkor élénken el tudom tás Don Cherryvel együtt hallotta Colemant lemezről, néje szelídült. A mi fülünk tágult. A free jazz bűvöle­ képzelni, hogy sokaknak pont ez a kettősség fogja szárazon megjegyezte: „úgy tűnik, az akkordmenet tében élő, de ösztönösen klasszikus struktúrákat igazán vonzóvá tenni ezt a lemezt. meghaladta képességeiket, a tempóról nem is beszél- rögtönző Joachim Kühn tökéletes partnernak bizo- Pallai Péter

3 0 1997. OKTÓBER GRAM fflN Dee Dee Bridgewater:

Dear Ella

• Verve — PolyGram •

S ' J H ásson se szeri, se száma a m i’ „tribute" lemezeknek, melyeket a K r lemezkiadók útjukra bocsátanak: Joe Maneri: Mat Maneri - hathúros elektromos hegedű; fontolás nyilvánvaló: a jazz egy-egy klasszi­ ének; Byron Stripling, John Lockwood - bögö; kusának neve akkor is eladja a lemezt, ha maga Randy Peterson - dob, ütőhangszerek. Ron Tooley, Virgil Jones, az előadó, aki zenében rója le tiszteletét példa­ Diego Urcola, képe előtt, nem is volna olyan kelendő. Ilyenkor a Cecil Bridgewater - kritikus először gyanakszik: mennyire diktálta a trombita, piaci megfontolás a témaválasztást, és mennyire Bob Trowers, Clarence Banks, fakad a tiszteletadó muzsikus lelki, stílusbeli, Benny Powell, vagy más jellegzetességeiből. A gyanút csak Doug Purviance, fokozza, ha a tiszteletadás annak a média- és Slide Hampton - trombon, lemezipari felhajtásnak a hullámain lovagol, ami Jeff Clayton, egy-egy klasszikus halálát övezi. Dee Dee Antonio Hart, Bill Easley, Teodross Avery, Bridgewater is küszködhetett valamennyire ezek­ tn Patience Higgins - kel a gondolatokkal, hiszen a kísérőszövegben szaxofonok, hosszú vallomással, fényképpel (ahol Ellával Kenny Burrell - gitár, látható), a zenésztársak kiválasztásában pedig Milt Jackson - vibrafon, Fitzgerald egykori kísérőinek szerepeltetésével Lou Levy - zongora, indokolta téma- (és példakép) választását. Ray Brown - bőgő, Grady Tate, De a kritikus is ember, és néha magába száll. André Ceccarelli - dob; Hiszen lehetett őszinte Bridgewater gyásza, karmester, hangszerelés - amelyre most visszaemlékezik. Persze az ilyen Cecil Bridgewater, kritikusi önvizsgálatot a legjobban az segíti elő, Hampton, John Clayton, ha a zenében találja-hallja meg ezt az őszin­ Lou Levy, + vonószenekar teséget, lelki-muzsikusi rokonságot. Amikor Bridgewater a Mr. Paganini alcímű számban először azt mondja, hogy pábádubá - a lemez persze a Lady Be Good, végül is hízelgő ereje minden kukacoskodáson felülkerekedik. Bridgewaterre, mert pontosan annyira kezelte Elláról el kellene mondani, hogy ő az egyetlen szabadon a gazdag örökséget, amennyire énekesnő, akit az egész világon keresztnévről érdemes. A 12 szám között (a tizenharmadik ismernek, hogy az anyanyelvi természetességgel az egyetlen eredeti, duett Burrell-lel) talán ha előadott scat-szólói úgy 60 éve felülmúlhatatla­ kettő van, am elyik halványabb. A big band- Ornette Coleman + Joachim Kühn: nok, hogy vitalitásánál talán csak szerénysége letétek pedig kirobbanóan jók, hála a mai Colors - Live From Leipzig volt nagyobb... és még olyan sok mindent. Hogy felfogású hangszerelőknek, mint amilyen Dee Ornette Coleman - altszaxofon, trombita, hegedű, Joachim Kühn - zongora hozzá mérhesse magát, bármelyik énekesnőnek Dee volt férje, Cecil Bridgewater. A lemez fő korán kell felkelni. Úgy érzem, Dee Dee hivatás- vonzerejeje számomra a változatosság: tudata, előadói tapasztalatai és jazztörténeti­ rengeteg mindent fel tud idézni Ella csodáiból elméleti jártassága kellőképpen felvértezték eh­ azzal, hogy a duótól a vonószenekarig terjed hez a feladathoz, adottságairól eddig is tudtuk, a kísérőegyüttes mérete (és felfogása). Ha az hogy egyszerűen kiválóak (Horace Silver- és Duke Ellington-lemez ezeken a hasábokon öt Ellington-lemezei jó kritikákat kaptak, Id. G ra­ csillagot kapott, akkor itt semmi kétség sem mofon, 1997/1). Az elkerülhetetlen össze­ lehet az ötös felől: Ella még Ellingtonnál is hasonlítás a klasszikus Ella-számokban, mint a jobban Dee Dee-é. Bicska M axi, a nyitó A-Tisket, A-Tasket, és Zipernovszky Kornél

1 997. OKTÓBER H -H r-g ------

Fourplay: F o u r p l a y

The Best of FourPlay

• W arn er • felvételekből. A lemez igen szép hangzású, melodi­ kus, rockritmusokra épülő fúziós zenéket tartalmaz. A z első két szám meghallgatása után az a benyomá­

zongorista Bob James a '70-es évek som, hogy ez a zene különösen az éjszakai órákban W « T mm elején tűnt lel a jazz színpadán. Megje- nyújthat kellemes szórakozást, mivel a kedélyeket J& L ' lenése nem kavart vihart, játékát nem le­ nem izgatja fel túlzottan, inkább megnyugtat. Lénye­ hetett az igazi nagyságokéhoz hasonlítani, ennek el­ gesen több izgalm at és zenei élményt jelent a harma­ lenére rövid idő alatt igen sok lemezen láthattuk a ne­ dik szám, Stevie W onder híres „H igher Ground"-ja vét, otthonosan mozgott mind akusztikus, mind Fen­ David Thomas és a Take 6 vokál közreműködésével. der zongorán, a szintetizátorok világában pedig ki­ Ezután ismét kellemes, andalító dalok következnek, fejezetten úttörőnek számított. Elsősorban fúziós ze­ visszafogott szólókkal. Itt már lassan zavarni kezd, nét, jazzrockot játszott, de a hagyományos jazz terén hogy a kitűnő gitáros, Lee Ritenour keze erősen meg is bebizonyította felkészültségét, erre a legjobb példa van kötve, szólói meg sem közelítik a tőle megszokott Fourplay: The Best of FourPlay Gerry Mulligan-Chet Baker híres koncertfelvételén magas színvonalat, James játéka pedig, mint már Bob James - billentyűk, Lee Ritenour - gitár említettem, sosem volt hasonlítható a z igazi nagy történt közreműködése a Carnegie Hallban 1974- Nathan East - basszusgitár, Harvey Mason - dobok ben. Időtálló lemezt készített 198ó-ban az altszaxofo­ zongoristákéhoz. A zene továbbra is kellemes, jól km. énekes szólisták: David Thomas és a Takes Six, nos David Sanbornnal, ezen más kiválóságok is köz­ hangszerelt, ám egyre inkább hiányzik belőle a tűz, El DeBarge, Chaka Khan és Nathan East, Phil Collins reműködtek, pl. AI Jarreau, Marcus Miller és Steve vagy ahogy Amerikában mondják: a power. A 9. Gadd. A Schwann-katalógus tanúsága szerint Bach-, számban egy kis színt hoz Chaka Khan és Nathan nek megítélése Amerikában korántsem olyan szigo­ Rameau- és Scarlatti-szerzeményekből is készített le­ East vokálkettőse, ám ez is inkább színvonalas pop, rú, mint Európában, de mégis... Ezt a CD-t azoknak mezeket, ami jazz-zenész esetében ritka jelenség. mintsem jazz-zene. A további zenei anyag sem tar­ ajánlom, akik zenei műfajok tekintetében nagy nyi­ 1991-ben James új vállalkozásba kezdett, megalakí­ talmaz sok meglepetést, legfeljebb Phil Collins kitűnő tottsággal rendelkeznek és szívesen hallgatnak szép totta a Fourplay együttest, Lee Ritenourral, Nathan éneklése érdemel említést a zárószámban. Mire vé­ hangzású, dallamos, nem túl izgalmas pop-jazz mu­ Easttel és Harvey Masonnal. The Best of Fourplay ge a lemeznek, felmerül a kérdés: tulajdonképpen zsikát - hifi sztereóban. című lemezük válogatás 1991-es, '93-as és '95-ös most pop-, vagy jazzlemezt hallottunk? Tudom, en- Deseő Csaba

Pedro lturralde: Pedro lturralde Jazz Flamenco vols. 1 y 2

• Blue Note - EMI/Quint • va, és nem annyira fuzionálva szólal meg. A flamen- co-részeket majdnem autentikus formában, spanyolgi­ táron, vagy a hagyományos jazzkvartett hangszerein B spanyol szaxofonos CD-je elsősorban hallhatjuk, a jellegzetesen temperamentumos, de meg­ V W m r az°k kóm ára lehet érdekes, akik e g y lehetősen korlátozott harmóniaváz egyszerű dallamai­ jA formán kedvelik a main-stream jazzt és az val és díszítőmotívumaival. A szaxofon - különösen andalúziai cigányok vérbő tánczenéjét, a flamencót. egy jó spanyol zenész kezében - erre tökéletesen al­ Ez a produkció nem igazán időtálló, az szinte bizo­ kalmas, a zongora sem sokkal kevésbé, de a nagysze­ nyos. Pedig a latinos, mediterrán szín- és harmóniavi­ rű eredeti gitárintermezzókat ebben a műfajban ezúL lág nem idegen a jazztől, de talán éppen ez motiválta tol semmilyen instrumentummal nem képesek felülmúl­ a szkeptikus felütést; akinek már volt szerencséje Chick ni. A dob pedig már-már kissé agresszívnek tűnik. A Corea, Stan Getz, Paco de Lucia, Gato Barbieri h a jazzrészekből kimaradnak a gitárosok, és a zenekar ha­ sonló varázslataival találkozni, menthetetlenül össze­ tározottan otthonosan mozog a swinges improvizáció mér. A ma 68 éves lturralde imponálóan magabiztos világában. A váltások gyakrabban hatásosak, mint előadásmódja avatottságról győzi meg a hallgatót. Si­ meglepőek, de például ez az, amit ma már valószínűleg ma sound, remek tempóérzék, kitűnő technika jellemzi ők maguk is másképp oldanának meg. Ha csak az - különösen a szopránjátékát -, de hangszerelései is egyik műfajt figyeljük ezen a felvételen, határozottan jó

tehetségről, invenciókról, fantáziáról árulkodnak. Úgy benyomást kelt, sőt, a flamencogitározás egyenesen él­ Pedro lturralde: Jazz Flamenco vols. 1 y 2 is mondhatnánk: korszerűek, ugyanis a szóban forgó ményszerű. Az, hogy melyik műfajt próbálták feloldani Pedro lturralde - tenor- és szopránszaxofon anyagot 1967-68-ban vették fel, ami kissé módosítja a a másikban, talán nem is annyira fontos. Feltehetően a Dino Piano - harsona Paco de Antequera - gitár minősítés élét. Különösen az etno-fúziós jazz hangsze­ legendás Blue Note kiadó menedzsereit sem ez izgatta, Paco de Algeciras - gitár relési, harmonizálási és kompozíciós divatja gyakran amikor Cf>re rögzítették az anyagot. Ami pedig az időt­ Paul Grassl - zongora változott az elmúlt harminc évben, tehát ez inkább ak­ állóságot illeti, ez inkább egyéni ingerküszöb kérdése. Eric Peter - bőgő koriban volt korszerű. A két műfaj többnyire váltakoz­ Matisz László Peer Wyboris - dob

32 1997. OKTÓBER GRJIMCBN Jelly Roll Morion:

The Piano Rolls

• Nonesuch — W arner •

kritika mellett nem szerepel g tm csillagos minősítés, mint ^ ahogy azt is kiírhattuk volna éppen, hogy a hónap, vagy még inkább az egész jazztörténet egyik leginkább klasszikus felvétele. Több, mint hetvenöt évnek kellett eltelni ahhoz, hogy a poros gépzongoratekercsekről egy nyilvánva­ A HÓNAP« ! T lH i:i'I>JAZZLEMEZE lóan zeneértő mérnök a jelenlegi legfejlet­ tebb technika, a Yamaha Disklavier segít­ ségével (amit fel lehet fogni úgy is, mint Jelly Roll Morton: egy számítógép vezérelte gépzongora), új The Piano Rolls felvételt készítsen. Jelly Roll Morton Az eredmény igazolta a kísérletet: egy cso­ - gépzongora-felvételek, dás koncertzongorán, koncerttermi akuszti­ technikai megvalósítás kát idézve adja vissza a hangot. Mennyit - Artis Wodehouse tesz a hangminőség: frissen hat, mint egy mai szólózongora-lemez, és valóban, ami a hangfelvétel minőségét illeti, készülhetett vol­ sé. Ezek közül is kiemelkedik az 1938- na napjainkban is. ban felvett The Saga of Mr Jelly Lord, ami­ Amiért a lemez holmi csillagos minősítés nek különlegessége az, hogy azon zongo­ fölött áll, az az, hogy az 1941-ben, Los rázás közben életéről is mesél. Ennek kap­ Angelesben elhunyt muzsikus, zenekarve­ csán vált Amerika szerte legendás figu­ zető, zeneszerző Jelly Roll Morton maga rává. De térjünk vissza a zongorateker­ játszik a felvételen. De úgy, hogy ott sem csekhez. Természetesen elhangzanak a hí­ volt azon. Vagy mégis? res Morton-kompozíciók, a King Porter A halhatatlanság fogalmának tisztázása Stomp, a Jelly Roll Blues, vagy a Dead más „lapra" tartozik. De ki volt a dalla­ M an Blues. mos nevű Jelly Roll Morton ? Stílusa, mely a ragtime és a blues elemeit Bár a dolog sikere láttán váltig hangozta­ ötvözi, mérce is a zongoristák későbbi ge­ tott állítása, hogy ő találta volna fel a nerációinak, mert úgy technikailag, mint jazzt, méghozzá pontosan 1902-ben, érzelmi kifejezőerőben igen előremutató. nem igazán helytálló, jelentősége mégis Ami a formákat illeti, mesterművek ezek a vitathatatlan, ő alapította 192ó-ban, Chi­ darabok, és Joplin ragtime-jaihoz hason­ cagóban a Red Hot Peppers-t (nem lóan ma is kiválóan játszhatók. tévesztendő össze a Red Hot Chili Peppers Csak örülni lehet, hogy digitális technikák­ nevű zenekarral), de zenei vezetőként és kal elkényeztetett füleinknek is megfelelő részben zongoristaként részt vett az első minőségben hallhatjuk újra ezt a ma is „vegyes", tehát fekete- és fehérbőrű muzsi­ üdének ható muzsikát, melynél az archív kusokból álló zenekar, a New Orléans szót akár el is felejthetjük, ez a zene él, Rhythm Kings első lemezfelvételein is. méghozzá olyannyira, hogy szólhatna ma Mégis elsősorban szóló lemezei okán - is kocsmában vagy klubban. mert jócskán készültek azok is - vált híres- Bori Viktor

1 997. OKTÓBER 33

t

Erdély, 1 893. Drakula gróf Rendezte: elhagyni készül szülőföld­ M el Brooks jét. Mozgalmas utazást követően a gróf megér­ kezik új székhelyére. A Szereplők: viktoriánus Anglia szere­ Leslie Nielsen, lemre szomjazó hölgyeivel M el Brooks ideális vadászterületet je­ lent számára. A kifinomult Drakula gróf nem hagyhatja hidegen az angol hölgyeket. Itt van mindjárt Lucy, aki azonnal fel is kelti érdeklődését. A vámpír denevérré változ­ tatva repül be a sóvárgó lányhoz és éltető vérhez jut nyakán ejtett harapá­ sával. A gróf következő áldozata a szűzies Mina. Mielőtt a vámpírvadászok végképp lecsapnának a szörnyetegre, az tesz még egy kísérletet, hogy dene­ vérként elmeneküljön. Ám a felkelő nap sugara a vámpírok számára vég­ zetes...

A film kölcsönözhető október 1-jétől a VIDEOTÉKÁKBAN. Megvásárolható, ill. megrendelhető telefonon és postai úton a MOKÉP Rt.-nél 1054 Budapest, Honvéd u. 7., 3122-603, 111-6650/206, és az alábbi ügynökségeknél: INTERFILM KFT. VIDEO NÍVÓ KFT. ALPINE NÍVÓ KFT. MOTOPHON WORLD CENTER BT. MOTORHON KFT. 1113 Budapest, Karolina út 17. 1134 Budapest, Vág u. 9. 1146 Budapest, Dózsa György út 19. 8360 Keszthely, Kossuth u. 51/1. 3530 Miskolc, Rácz A. u. 50 Tel.: 1664037 Tel.:149-1335 Tel.:344-0007 Tel./fax: 06-20-381-813 Tel./fax: 0646401 -600 1997. OKTÓBER 6 3 NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ RT. É E, ! P A N FEL, S S Ü S S Ü SS SS Ü S ZÖLDLEVELECSKE ZÖLD ÁGACSKA, NEK-ZENEI HANGANYAG AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA ‘ 1 & Z M © U U K I I K I M FEL, 3. osztály N a Z y / A P!

%1 • • ouetmia övze ng kazetta négy a ötvözve dokumentumaival Mga Rdó agááa legértékesebb Hangtárának Rádió Magyar a munká­ mellékletének hangzó kötet négy ső aatmgede zecla készült felvételekete célra Az megkezdte. latait el­ az - elfogadva koncepcióját tanárnő Helga legmoder­ a - népdalkincset magyar felismert ÉnekesJenő Adóm közokta­ A könyveinek sora. rekekhez. gye­ a szerzők a juttatjákel eszközökkel nebb anyanyelvként az például értékeket- mányos követően hagyo­ kiadást a első művekkel felülmúlhatatlan mindmáig 1948-as az l tbó n p szem- didaktikai tervezett,évére nyolc első tás gondozásában Tankönyvkiadó Nemzeti A 1997 őszére elkészült. őszére 1997 leményét. vé­ össze foglalta hangmérnök Béla-díjas lázs Ba­ Gábor Erdélyi és docense dr. neakadémia mun­elkészült Az össze. állt szakembergárda neves készítésére hangfelvételek a írta, gógus zenepeda­ ismert Helga Szabó dr. tókönyvét 1997-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó - Szabó - Tankönyvkiadó Nemzeti a 1997-ben Ze­ a rendező, zenei Tibor Erkel káról osztályosok­ 4. a kisviolám Rózsaszálam, és osztályosoknak 3. levelecske a zöld ágacska, Zöld osztályosoknak, 2. a Aranyalma soknak, osztályo­ 1. az Fehérlilomszál sorozatcímmel. általá­ az meg jelentet hangkazettákat zenei ének­ őszére 1997 Tankönyvkiadó Nemzeti A nak szóló kazetta címe. A hangkazetták forga­ hangkazetták A címe.kazetta nak szóló 94bn ja ejlneet oáy Zoltán— Kodály megjelenhetett újra 1994-ben nap! Süss fel, tagozatának, alsó iskolák nos Juhász Zoltán és a közreműködő gyermekszereplők közreműködő a és Zoltán Juhász e eiTank vi ó d yvkia n kö n a T zeti Nem a Ének-zenei h a n g ka ze ttá k k ttá ze ka g n a h Ének-zenei gondozásában ehtv vl, oya rk rdéy é a és eredménye órák az hogy vált, kelhetővé hasonlóak kicsinyekhez szereplő a amelyben mészetesen jelentkező hibáikat javítgatva érzé­ javítgatva mészetesen jelentkezőhibáikat ter­ A fellelhetők. iskolában általános bármely olyan Helga Szabó vezető foglalkozásokat tásukisremek szellemi-zenei nyújt.élményt ed, lő stlo coro választott, csoprtot osztályos első kezdő, a hogy tényt, a azt mindenekelőtt Kiemelem is maelképzeléseit.A használható nagyszerűen egy rendező, munkafolyamatokatmint zenei A u pruabn aav, nló meghallga­ önálló maradva, kus párhuzamban logi­ évre évről ugyanakkor hangkazetta, négy segítséget kitűnő értelmezéséhez könyvek a ad Helga tökéletesen Szabó tükrözi hangzóanyag a hogy vélem, úgy is tanáraként neakadémia követhettem,nyomon munkálatokat jó­ a végéig alakult elejétőlfeladatra tagjaként teama erre a részt vezettem. Ebbéli minőségemben is, a Ze­ a is, minőségemben részt Ebbélivezettem. N E M Z ETA T I N K Ö N Y V K I A D Ó 1-4. OSZTÁLYAI SZÁMÁRA

SÜSS FEL f

hangzó anyagokat, és azt ötvözzük a hozzá Az ismertetett hang­ hasonlóan eredeti forrásnak tekinthető, Szabó anyag a Nemzeti Tankönyvkiadó Helga pedagógiai módszereit bemutató tanítá­ könyvesboltjaiban sokkal, A hangkazetta anyagába így kerültek megvásárolható bele a rádió- és hanglemez-archívumok mélyé­ vagy megrendelhető. ről azok az eredeti, ma már feledésbe merült Pedagógus felvételek, amelyek méltóan reprezentálták az Könyvesbolt, 1053 Budapest, akkori Kodály-Ádám- módszert. Tettük mindezt Múzeum körút 3. azért, hogy a tanulók képet kapjanak a relatív Telefon: 117 3506 szolmizáción alapuló éneklés, a tiszta kórus­ Pedellus hangzás és zenélés örömteli hangzásvilágából. Tanköny vbolt, A korszerű COfelvételek hangminősége talán 1143 Budapest, elegánsabb eredményt adott volna a kortárs elő­ Szobránc utca 6-8. Telefon: 221 9841 adásokban, és a válogatásban a bőség zavara Peregrinus állott volna elő, de mi mégis a ma már nem élők Könyvesbolt, - Bartók Béla, Kodály Zoltán, Andor Ilona, Tö­ 1027 Budapest, rök Erzsébet, Dudás Juli és a többiek - előadása Bem rakpart 54-55. mellett döntöttünk, a teljesség igénye és lehetősé­ Telefon: 212 4462 Kobzos Kiss Tamás ge nélkül. Épp ezért nem kerülhetett bele min­ Pontus denki e színes csokorba a Kodá ly-módszer sze­ Könyvesbolt és Csomagküldő mindenki által hallható, felszabadult derűje Tankönyvkiadó szánta: tanároknak, diákoknak, rint tanítók, vagy az azt művelők köréből, leg­ Szolgálat, nemcsak elit, hanem a hétköznapi körülmények az általános iskola alsó évfolyamaiban az jobb eredményeik mellett sem. Hiszen nagyon 1095 Budapest, között is elérhető. Ugyanakkor a megszólalta­ ének-zene tanításhoz-tanuláshoz. sokan vannak és mindannyian nemzeti kultúránk Gát utca 25. Telefon: 215 4351 tott zeneművek előadói a maguk területén kivé­ Erkel Tibor, zenei rendező részét képezik a határainkon innen és túl. tel nélkül világklasszisok, akik természetes a Zeneakadémia docense A hangfelvételeket a legkorszerűbb digitális könnyedséggel nyújtanak követendő példát a technikával fűztük egybe, kifejezetten a kicsi­ legnehezebb feladatok megoldásában is. A hangzóanyag készítésének legfőbb szem­ nyek számára. A magyar előadók felbecsülhetetlen értéke, pontja az volt, hogy az eredeti, 1948-as Ko- Dr. Erdélyi Gábor hogy anyanyelvi szinten és nagy meggyőző dály-Ádám-féle könyvkiadás szelleméhez hűen Balázs Béla-díjas hangmérnök erővel „beszélik* a magyar zene nyelvét. A találjuk meg a lehető legtisztább ősforrásból a (X) még Bartók és Kodály személyes egyetértésé­ vel megszólaltatott művek, nem is szólva példá­ ul Bartók zongorajátékának felidézéséről, el­ vezettek Kodály Zoltán előadásáig; Rácz Ala­ dártól Fábián Mártáig, Török Erzsi és Palló Im­ re utánozhatatlan profizmusától az Andor Ilona vezette kórusok életörömtől sugárzó amatőriz­ musáig. Olyan minták jelennek meg tehát, amef/ek stí­ lus- és ízlésformáló hatása ma, az agresszív könnyűzenék üzleti érdekektől vezetett diktatú­ rájának korában választási lehetőséget ad, és az ehhez szükséges készséget fejleszti. A négy kazettán megszólaló négyórányi anyag még számos lehetőséget teremtene, hogy örömmel idézzem föl tanári és muzsikusi élményeimet. Hitelesen továbbadni ezeket az élményeket nincs módom, így szíves figyelmé­

be és jóindulatába ajánlom meghallgatásra e A Süss fel, nap! ének-zenei hangkazetta anyagának felvételei kazettákat mindenkinek, akiknek a Nemzeti k ö z b e n

GRAMON 19 9 7. OKTÓBER 37 A Fesztiválzenekar

Egy zenei szakfolyóirat olvasóinak nem kötelező tudni­

uk, m i a Grand Slam. A p ro fi teniszvilágban számos

jelentős nemzetközi verseny van,

de súlyuk, rangjuk nem egyforma. A Grand Slam

a négy legtekintélyesebb kiváltságos csoportja: m ind

a négyet megnyerni egyfajta csoda, minden teniszező

álma. Nos, ha a nemzetközi zenei fesztiváloknak lenne

Grand Slamjük, Edinburgh, Luzern és

a londoni BBC Proms biztosan tagja lenne.

A Fesztiválzenekar idén nyáron mindhárom

fesztiválra meghívást kapott. E vendégszereplésekről

kérdeztük a zenekar igazgatóját, Kömer Tamást.

• Van-e a zenei fesztiváloknak mányosan sok a fiatal; nyitottságuk, sok­ ról, mind a zenekarról szuperlatívu- Grand Slam jük? oldalú érdeklődésük a fesztivál bátrabb, szokban írtak az újságok. A rendezők sze­ Hivatalosan nincs, de a muzsikusok ponto­ a járt utakat szívesen elkerülő műsor­ rint is szinte példa nélkül álló sikerben alig­ san tudják, melyek az igazán jelentős ze­ választásában is tükröződik. M i például hanem az is szerepet játszott, hogy fellé­ nei fesztiválok. Ezekre eljutni, a legjobbak egy kétestés, Bartók- és Sztravinszkij-mű- pésünk időben kapcsolódott a Philipsnél társaságában megmérettetni nagy kihívás. vekből összeállított műsorral léptünk fel, megjelenő Bartók-sorozatunk első leme­ Luzemben például közvetlenül előttünk a amelynek keretében Schiff András köz­ zének boltokba kerüléséhez és pozitív fo­ Berlini Filharmonikusok léptek fel Abbadó- reműködésével többek között mindhárom gadtatásához. Budapestre visszatérve tud­ val, utánunk a milánói Scala Mutival; Bartók-zongoraverseny elhangzott, lu- tuk meg, hogy nekünk ítélték a fesztivál el­ Edinburghban pedig a Boulez vezényelte zernben a tradíció és a közönség is ső hete legkiemelkedőbb produkciójának nyitóest, a londoni Covent Garden pro­ konzervatívabb. Ezt, illetve a karmester, járó Aranyangyal díjat, és már folynak a dukciója és Gergiev szentpétervári Kirov- Charles Dutoit zenei kötődéseit, gyökereit tárgyalások lehetséges visszahívásunkról. zenekarának fellépése közé estek koncert­ tükrözte a főleg francia művekből összeál­ • Hogyan tovább? Gondolom, je in k . lított két műsor. A száznégy éves múltra nincs sok idő pihenni a nyári ba­ • Először jártak mindhárom visszatekintő londoni BBC Proms-sorozat- bérokon, hiszen megkezdődött fesztiválon? ban érthetően nehéz újszerű műsorral fel­ az új koncertszezon. Edinburghban igen, sőt az idén ötvené­ lépni, de talán még ez is sikerült Bartók Intenzív próbaidőszak után Brahms halá­ ves fesztivál történetében - a Fesztiválze­ néhány olyan, népzenei fogantatású mű­ lának századik évfordulójáról megemlé­ nekar személyében - először hívtak meg vének előadásával, amelyeket a szerző kező ciklussal nyitottuk az évadot: három magyar szimfonikus zenekart. Luzemben zongoraletétben és zenekari változatban este előadtuk a négy szimfóniát, a két még a zenekar állandósulása előtt jár­ is megkomponált, és ezek a koncerten zongoraversenyt és több darabot a ma­ tunk, londoni visszahívásunkat pedig egy egymással váltakozva szólaltak meg. gyar táncok sorozatából. Október hónap­ nagy sikerű, 1992-es koncert előzte meg. • M ilyen volt a koncertek fogad­ ban ugyanezzel a ciklussal vendégszere­ • Van-e egy-egy fesztiválnak sa­ ta t á s a ? pelünk Brüsszelben és Gentben a rangos játos arculata, m űsorpolitikája? Rendkívül pozitív. Bár a kritikákat, akár Flandria Fesztivál keretében, majd innen Igen, és ezt a fesztiválok tudatosan igye­ kedvezők, akár elmarasztalók, célszerű Franciaországba utazunk, ahol a Nor­ keznek minél markánsabban megjeleníte­ kellő fenntartással kezelni, külön kiemel­ mandiai Október rendezvénysorozatán ni. Edinburghban például hagyo­ ném Edinburghot, ahol mind Fischer Iván­ lépünk fel.

38 1 997. OKTÓBER G R A N ftN FOTÓ: FELVÉGI ANDREA FOTÓ: FELVÉGI

Vigh Andrea

Vigh Andrea hárfaművész a főszereplője 1997. gusában most megjelenő albumom eddigi felvételeimből október 14-én a Forrás estek őszi nyitóhang­ nyújt válogatást, és szintén megvásárolható lesz a Zene- versenyének; október 18-án és 19-én pedig Ko­ a k a d é m iá n . csis Zoltán dirigálásával a Budapesti Fesz­ • Milyen lemeztervek foglalkoztatják, készít-e tiválzenekar koncertjének egyik szólistája. A a közeljövőben újabb hangfelvételt? Capricciónál októberben jelenik meg legújabb Horgas Eszterrel elkészült újabb közös felvételem, remélem, CD-felvétele a Budapesti Vonósok közremű­ még karácsony előtt kapható lesz M agyarországon is. A kö­ ködésével, és ekkor veheti kézbe a közönség a vetkező évben újabb felvételt készítek a Budapesti Vonó­ Vigh Andrea eddigi lemezfelvételeiből készült, sokkal, melyen mai m agyar szerzők művei is szerepelnek, és három CD-ből álló új albumot. megrendelésem van újabb szólólemezekre. Sokan kérdezték már, hogy tekintettel a viszonylag szegényes repertoárra, • Valószínűleg ritkán adódik egy hárfaművész van-e még olyan mű, amit eddig nem vettem lemezre? életében, hogy egy héten belül háromszor ját­ Szerencsére sokkal több művet írtak hárfára, mint amennyit szik hárfaversenyeket a Zeneakadémia Nagy­ a közönség a hangversenypódiumokról ismer. Céljaim közé termében... tartozik az is, hogy ezt a repertoárt bővítsem, remélem, - Pár évvel ezelőtt többen féltettek attól, hogy a hárfa, mint hogy a következő években jó néhány felvételt készíthetek a szólisztikus hangszer nem fogja érdekelni a közönséget. A C apriccio részére is. hárfát - különösen a hangversenyrendezők - nem tartották • Több kritika kiemeli itthon és külföldön egya­ pódiumra való hangszernek, legfeljebb nagy felállású szim­ ránt, hogy egyik erőssége a szép hang és a fonikus zenekarokban hangszínek megvalósítására, vagy kis hangok hosszú kicsengése. A Capriccio egyik felállásokban kíséretre, és szalonokban, ma hotelekben hát­ lemezének A hárfa hangja címet adta. Elárulná, térzene szolgáltatására. Természetesen ezekre a feladatokra van-e ennek megfogalmazható titka? is alkalmas, hiszen hangja képes diszkrét, tolakodásmentes Sokan úgy vélik, hogy a hárfán kizárólag a húrok közelében m aradni. Ugyanakkor az elmúlt évek sikerei is bizonyították, maradó, rövid, célratörő mozdulatok hoznak virtuóz, perfekt hogy a hangszernek - hasonlóan bármelyik más hangszer­ megoldásokat. Ez egy-egy gyors futam vagy skála lejátszá­ hez - létjogosultsága van a pódiumokon, így bízom abban, sánál igaz is, hiszen nincs szükség és idő széles mozdula­ hogy a közönség az eddigiekhez hasonló szeretettel fogad tokra. De ezt az elvet hiba lenne kizárólagosan alkalmazni. majd. Segítségemre lesz, hogy mind a Forrás estek, mind a Véleményem szerint a hárfán hasonlóan lehet zenélni, mint BFZ hangversenyei nagy közönséget vonzanak. bármelyik más hangszeren. Idézhetnék néhány nagy mű­ • A koncerteken hallhatunk valamit legújabb vészt, akik elképzelhetetlennek tartják a zene meg­ CD-felvételéről? szólalását, ha nem komplex mozgás részeként valósul meg. A Budapesti Vonósokkal tartandó hangversenyünkön három Rados Ferenc tanár úr óráin is jelentős hangsúlyt kapott a bil­ hárfaversenyt játszom, ezek közül W agenseil és Albrechts­ lentyűhöz vagy húrhoz való oadaérkezés, valamint az on­ berger hárfaversenyei legújabb lemezemen szerepelnek. A nan való távolodás mozgásának egysége. Amennyiben a Fesztiválzenekar koncertjén elhangzó Debussy Két tánc egy zene ívének megfelelő mozgás része a megszólaló hang, korábbi felvételemen hallható. Talán ez a versenymű áll leg­ sokkal szebb lesz, és a kicsengése is magvasabb és neme­ közelebb hozzám, feltétlenül a legjobb, hárfára írt művek sebb. Néhány hónappal ezelőtt láttam egy portréfilmet Fis­ közé sorolom. A mű érdekessége, hogy eredetileg az akkor cher Annie-ról. Az általa megálmodott zene ívének megfele­ újdonságnak számító kromatikus hárfára íródott, melyen pe­ lően, kockáztatva akart egymástól távol eső akkordokat dálok nem voltak. A hangszer rendkívül rövid életű volt, a já­ megszólaltatni, de gyakorlás közben jó néhányszor hibá­ tékot bonyolulttá tevő kereszthúrozás miatt. A Két tánc eze­ zott. Megkérdezte tőle világhírű zongoraművész vendége, ken a hangversenyeken a modern, hétpedálos, diatonikus hogy miért nem helyezi oda a kezét a következő akkordhoz, hárfán szólal meg, mely szép hangzásával és a pedálok hiszen úgy biztonságosabb lenne. Fischer Annie azt vála­ pontos technikai kezelésével maradéktalanul megfelel a szolta, hogy a biztonság kedvéért nem hajlandó feláldozni szerző elképzelésének. A Reader's Digest Válogatás kataló­ a z e n é t.

GUANÓM 1 997. OKTÓBER 39 K R 1 T. X __ f i

N O N E $ U < H FILM SERIES

A Warner-birodalomhoz tartozó, elsősorban GEORGES DELERUE klasszikus zenei profilú Nonesuch kiadó helye­ f't-n TNf F.lm-s of FRANCOT* TRUFFAUT Hugh W olff conducts the London Sinfometta sen ismerte fel, hogy az értékes, tradicionális

filmzenék iránt jelenleg is van kereslet a pia­ con. Film Series elnevezésű sorozatuk nem csu­ pán szakmai körökben vált ki elismerést, ha­ nem az eladott példányok száma is igazolja,

hogy a zene és a mozgókép összekapcsolása, s ezzel egyfajta összművészet megteremtésé­ nek kísérlete az Internet és a multimédia bevo­ nása nélkül sem reménytelen vállalkozás. A Nonesuch a közelmúltban négy filmzenei CD-t

jelentetett meg, amelyeken egy-egy korszakos jelentőségű zeneszerző portréja rajzolódik ki, Alex North filmzenéi Georges Delerue zenéi Francois Truffaut filmjeihez más-más repertoárválasztási szempontokkal és Nonesuch/Warner Nonesuch/Warner megközelítésben. Az 1988-ban elhunyt, orosz származású Alex N apjainkban, amikor a kommersz (vagy North a filmzene egyik klasszikusa volt, akire zet a francia film történetében. Delerue Truffaut- igényesebb, de mégis népszerűségre kelet-európai gyökerei éppúgy hatottak, mint a zenéi közül a z új CD-n tö b be k között a Lőj a törekvő) filmek zenéje többnyire nem húszas-harmincas évek tengerentúli jazz-zené- zongoristára, a Bársonyos bőr, Az utolsó metró

más, mint aktuális popslágerek véletlenszerűen je, amelyben felnőtt. Elia Kazan javaslatára lett és a Szomszéd szeretők főtémája és néhány egymás mellé helyezett halmaza, észrevehető­ az ötvenes évek elején A vágy villamosa zene­ más, jellegzetes motívuma is megtalálható. A

en felértékelődött a szó hagyományos értelmé­ szerzője, s ezzel egy csapásra bekerült a holly­ japán Toru Takemitsu - akinek stílusáról, zene­ ben vett filmzene szerepe. Nem véletlen, hogy woodi filmes elitbe. Sokan azt mondják, M ar­ szerzői nyelvezetéről egykor Igor Stravinsky és

Ennio Morricone még évtizedekkel fénykora ion Brando és Anthony Quinn színészi si­ Aaron Copland is elismerően nyilatkozott - az után is világszerte ünnepelt művész, akinek fil­ kereiben is döntő szerepe van North rendkívül elmúlt negyven évben közel száz filmzenét írt, s

mektől független, autonóm zeneműveit is megkü­ szuggesztív zenéinek, amelyek közül a CD-vá- folyamatosan együtt dolgozott Kuroszavával, lönböztetett figyelem övezi; hogy Angelo Bada- logatáson - A vágy villamosa mellett - többek Teshigaharával és Imamurával, akiknek köszön­ lamenti nevét a Twin Peaks kétségkívül ötletes, között a Spartacus és a Viva Zapatal szerepel. hetően a távol-keleti - s ezen belül a japán -

de zseniálisnak azért nem nevezhető zenéje Részben Elia Kazannak köszönheti amerikai filmművészet ma már jelentős tényező a világ­

kapcsán az egész világ megismerte; vagy hogy karrierjét egy másik kelet-európai emigráns ze­ ban. Takemitsu zenéiben pillanatról pillanatra a Greenaway-filmek zeneszerzője, Michael neszerző, Leonard Rosenman is, aki az Édentől találkozik a Kelet és a Nyugat, az ókor és a Nyman budapesti látogatása - az Őszi Feszti­ Keletre című Steinbeck-adaptáció komponis­ XXI. század virtuális valósága. Művészete ép­

vál keretében - még a modern művészet iránt tájaként lett világhírű. Kezdeti sikereiben azon­ pen ezért összetéveszthetetlenül egyéni és le­ nem különösebben fogékony hazai mozi- és ban még nagyobb szerepe volt a korszak szu­ nyűgöző. koncertlátogató közönség figyelmét is felkeltette. persztárjának, James Deannek, aki egy időben Retkes Attila tőle vett zongoraleckéket. Az Édentől Keletre si­ kere után Rosenman egyre-másra kapta a felké­

réseket; Oscar- és Emmy-díjjal, valamint Arany The Film Music of \E Glóbusszal tüntették ki. A Nonesuch Rosenman- TORU T A K 1 válogatásán mindössze két film zenéje szere­ pel: az említett Steinbeck-adaptáción kívül az 1955-ös Haragban a világgal (Rebel W ithout

A C ause). A másik két kiadvány azért is különösen érde­ kes, mert azt mutatja be, hogy miként lehet öt­ vözni a nemzeti sajátosságokat a filmzeneírás kialakult „játékszabályaival". A francia Geor­ ges Delerue - aki többek között Ken Russell-lel és Oliver Stone-nal is nagy sikerrel dolgozott

Leonard Rosenman filmzenéi együtt - tizenegy filmzenét írt Francois Truffaut Toru Takemitsu filmzenéi Nonesuch/Warner alkotásaihoz, s kapcsolatuk ma már önálló feje- Nonesuch/Warner

40 1997. OKTÓBER 6 R A N H N John Mayall: Blues For The Lost Days Silverstone/EMI-Quint

A bluesnak is megvannak a ma­ Free-hez szegődött A ndy Fraser, és ne még csak momentumaiban volt elta­ ga halhatatlanjai. Akik még feledkezzünk meg Eric Claptonról lálva, a Spinning Coin a hullámvölgy­ őszülő tincsekkel, kicserepese- sem, aki a Yardbirdst elhagyva itt ját­ ből már előre mutatott, a Blues For dett arccal, redőkkel szabdalt szott egy évig, itt találkozott Jack Bru- The Lost D ays a z o n b a n m ár a b s z o lú t homlokkal, megkérgesedett szemmel ce-szal és alapították meg a hatvanas a helyén van. M ég akkor is, ha sokan is csak előre tekintenek, s nyomják a évek supergroupját, a Creamet. M a­ a rajta hallható muzsikát avíttnak és bluest. A földi porhüvely szép lassan yall időközben számtalan esetben túlhaladottnak tekintik. Hősünk ma az enyészeté lesz, de a borongás kék váltott irányt, a rhythm and blues után hatvannégy éves, és ezzel a lemez­ lélek ott belül ugyanaz. a jazzesebb megoldások felé hajlott, zel bebizonyította, hogy nemcsak John Mayall vitathatatlanul a fehér m ajd jött előbb az akusztikus, majd a egyike a műfaj nagy öregjeinek, ha­ blues legismertebb és egyben legje­ fúvós korszaka. Volt idő, amikor csak nem változatlanul a fehér blues koro­ lentősebb képviselője. 1965 és amerikai muzsikusokkal zenélt, át is názatlan királya. Pestiesen szólva 1973 közötti lemezei ma már hivat­ települt az Államokba. A nyolcvanas ezúttal nem bírt hibázni, ezek a dalok kozási alapnak számítanak. A hatva­ évek elején visszatért, és újraformálta úgy szólnak, ahogy az a nagykönyv­ nas évek második felében M ayall Blu- a Bluesbreakerst - ekkor került mellé a ben meg van írva. A társak hangszer­ esbreakers nevű zenekarában muzsi­ kitűnő gitáros, Coco Montoya újra biztosak és kellőképp alázatosak, kusok egész generációját nevelte fel. turnékat vállalt, és időről időre azóta senki nem akarja „lejátszani" a mási­ Itt k e z d te p á ly a fu tá s á t Peter G re e n , is útra kel. Nálunk eddig háromszor kat, az arányok és a hangulat a régi M ick Fleetwood és John M cVie (azaz járt, 1985-ben, 1989-ben és 1993- szép időket idézi. Színhiányra sem a későbbi Fleetwood M ac), M ickTa'y ban, legközelebb pedig november 6- panaszkodhatunk, a tizenkét szerze­ lor (aki később Brian Jones megürese­ án lép fel a Petőfi Csarnokban. mény elég széles palettát ölel fel; van dett helyét vette át a Rolling Stones- John Mayall 1993-ban a Silverstone közte „dülöngélős" és visszafogottan ban), Jon Hiseman, Tony Reeves és Recordshoz szerződött, azóta három lüktető éppúgy, mint „földbedöngö- Dick Heckstall-Smith (kiválásuk után lemezt készített, s mind közül ez az lős" vagy erotikával fűtött. ők alapították meg a Colosseumot), a utolsó a legjobb. A W ake Up Call Jávorszky Béla Szilárd

CRAt f l M 1 997. OKTÓBER 41 RAVI SHANKAR

tuális tartalmát nemigen lehet átélni: nem varázsolja el a hallgatót a ze­ ne. Igaz, nem is arra való. A Chants O f India elsősorban didakti­ OF INDIA kus szándékkal született; európai és 3 Í T T W c i: W H •qwhj^x.ilrl 1 amerikai fülnek „kínált" kóstoló az indiai zenéből és vallási kultúrából, xrom r tronm , az igazán karakteres indiai fűsze­ £b tnifiT; iX > | W * r r t m t rek nélkül. A vonósok, a vibrafon, sőt a hárfa mellé csak mutatóba ke­ I} !l( f"4 tp . h-gfsrsra ii rültek indiai hangszerek, és a dalok & m if lT ? : legtöbbjében a kórus mellőzi a jel­ J O H I legzetes indiai negyedhangos into- M»f?-ii Tpihrnrr« irui h e n d f y i1 1 nálás technikáit is. A lemez - J ohnny Rotten, a Sex Pistols egykor RAVI SHANKAR amelynek producere George Hami­ negyereke, a hetvenes évek végé PRODUCED BY GEORGE HARRISON son volt - az ismertető szándéknak ünnepelt lázadója legalább má megfelel, de kérdés, hogy a cél évtizede újra John Lydon. Tavaly egy tu maga időszerű« ma, amikor a erejéig ugyan még visszavedlett Rotten ellemes. Talán ez az egy- popzene is egyre többször él keleti­ szerű szó a legmegfele­ es-egzotikus motívumokkal, és az és a Pistolsszal tett egy nosztalgikus p<= Ravi Shankar: Klőbb, ha valamilyen jelző­ indiai klasszikus zene sem hangzik beszerző körutat az Egyesült Királys Chants O f India vel akarjuk illetni Ravi Shankar új már teljesen idegenül. Furcsa, hogy ban, de rég elmúltak azok az idők, c EMI gyűjteményét. A lemez borítója éppen Ravi Shankar készítette ezt a kor botrányos viselkedéséért úgymond I megnyerő: sötétkék alaptónus, válogatást; az a művész, aki már tes állampolgárok a nyílt utcán borotvc szanszkrit szöveg a háttérben, a fő­ évtizedekkel ezelőtt felbecsülhetetle­ dekorálták ki az arcát. M anapság inkc szereplő pedig a nagy Om-szim- nül nemes gesztussal hajolt le hoz­ saját zenei portréján dolgozik, nemrég bólum, a mantrák alapja, a budd­ zánk az indiai klasszikus zene éteri hista lelkűiét jelszava. Az Om a da­ lent meg első önálló albuma, borítóján lokban is sokszor hallható, de spiri­ H. Magyar Kornél D A D A W Al

T ibet régóta divatos téma, ér­ számára is átélhetővé tegye. He demes a la p o s körültekintéssel Xuntian zeneszerző-producer közel közelíteni hozzá. Az évszá­ húsz éve gyűjti a tibeti népzenét, zados kínai elnyomás és beván­ több évig csiszolgatta a lemezen dorlás ellenére az őslakosok m aka hallható kompozíciókat, s most or­ csul ragaszkodnak kultúrájukhoz, todox muzsikusok és Dadawa, a és ma talán az egyetlen népcsa kínai popzene egyik fényes csilla­ The Best O f Michael Jacks port a világon, amely eddig sikere­ ga segítségével meg is szólaltatja Jackso sen meg is őrizte azt. És erre itt jön azo ka t - a n a g y sikerű Sister drum (The Motown Ye< egy kínai (!) zeneszerző és énekes­ után immár második alkalommal. nő, hogy a tibeti kultúra zenei vetü- Az eredmény azonban ezúttal is fe­ Motown/PolyGr letét kínálja nekünk, kísérletet téve lemás lett, mert a zene hitelessége arra, hogy e zt a tö b b ezer éves ha­ erősen megkérdőjelezhető. A kom­ gyományt az ezredvég embere pozíciók nyugatias szemléletet tük­ M I < H A E röznek; a szerző tú­ lontúl a mi zenei kultú­ em egészen világos, hogy mi ránkra jellemző tem­ N dokolta éppen most az egyk perált hangközökre igazította az eredeti­ nagy sikerű Jackson Five Ii leg fék és negyedhan­ jobbnak ítélt nótáinak újbóli kiadását - g o k b a n is bővelkedő egészítve ráadásul a legkisebb, de az

1 997. OKTÓBER ILLY JOEL

akiknek soha nem is voltak sláge­ reik. Persze Billy Joel nem sorolható ebbe a kategóriába, hiszen eddigi tizenöt albuma kilencvenmillió pél­ dányban fogyott a nagyvilágban. Joel csupán rájött, hogy már tíz éve nem gyűjtötte csokorba nagy sike reit. Minden Greatest Hits-albumra kell a zo n ba n le g a lá b b e g y új szám; jelen esetben ez egy Bob Dylan-feldolgozás, amely Carol King és Jerry Goffin - a hatvanas években keletkezett - szerzeményé­ vel és egy Leonard Cohen-dailal együtt zárja az albumot. Billy Joel most is bizonyítja sokoldalúságát, hiszen az énekes a soulos hangvé­ telű szerzeményektől kezdve a slá- A reklámszakemberek és a geres popzenén át a rockballa­ szociálpszichológusok jól dákig minden műfajban kipróbálta Billy Joel: tudják, hogy egy termék magát, sőt még egy jazzes duettet Greatest Hits - hatékony eladásához különböző is énekelt Ray Charlesszal. Kiváló Volume III kulcsszavak használata elengedhe­ hangszerelés, nagyszerű kísérőze­ Sony tetlen. Ami más területen a „mély- nészek, többnyire kellemes szerze­ mosóhatás" vagy a „Ph-érték", az mények és néhány egészen jól sike­ a hanghordozóknál a Greatest rült dal. Megszokott harmóniák a Hits. Napjainkban már azok az megszokott formában - igazán előadók is jelentkeznek legna­ meggyőző és átütő erő nélkül. gyobb „slágereik" válogatásával, Kovács Gergely

M A N DOK

Í ajátságos figurája az euró­ sul nem igyekezett rövid távú ze­ pai zenei életnek a Németor­ nei divatirányzatok pillanatnyi szágban élő, magyar szár­ népszerűségét kihasználni. Leslie mazású Mándoki László. Igazi vi­ M andoki tehát szakmájának öntu­ lágsztár sohasem volt, viszont évti­ datos, jó nevű mesterembere, amit zedek óta (a Dschingis Khan egy- People In Room No. 8 című, most üttessel és szólistaként is) állócsilla­ megjelent korongja is igazol. M ár ga a kontinens könnyűzenéjének. a „stáblista" is elismerést érdemel: Bár sokféle stílusban, műfajban és többek között lan Anderson, Jack formációban dolgozott, ízléstelen Bruce, Chaka Khan, Nik Ker­ vagy igénytelen produkció soha shaw, AI di Meola, M ike Stern és nem került ki a keze alól; s ráadá­ a Brecker fivérek (Michael és Randy) neve jelzi, hogy a magyar szár­ mazású énekes-do- bos-zeneszerző irigy- lésre méltó szakmai renoméval rendelke­ zik. Minden a legna­ gyobb rendben van tehát, kivéve Dés László és Bereményi Géza Nagy utazá­ sának angol verzió­ Man Doki: ját, ami finoman szól­ People In Room va is bárzenész szín­ No. 8 vonalúra sikeredett... PolyGram Bóday Pál Péter

43 MAGIC BUDAPEST HIGH END SHOW SOUND HOTEL ATRIUM HYATT 8200, Veszprém, Fűzfa u. 42. Telefon: 8 8 /4 1 1 719, Glenn Gould az otthoni zenehallgatást része­ lag pontos képet ad napjaink átlag zenehallga Tel./Fax: 8 8 /4 2 0 502 sítette előnyben a koncertlátogatással szem­ tási szokásairól. Az egyéb mobil zenereproau 3 0 /4 6 1 765 ben. A neves zongoraművész és gondolkodó káló eszközök: a sétálómagnók és zsebCD-ját E-mail: [email protected] elképzelése a maga idejében megosztotta a szók elterjedése sem egy statikus, hanem eg\ www.sednet.hu/livsound zenehallgatók táborát. Napjainkban Gould mozgásbdn lévő, mondhatni népvándorlási kul Nyitva tartás: hétfő-péntek: 10-18 ideája nagyobb megértésre talál. Már sokan túra zenehallgatási habitusáról tájékoztat. óráig előre egyeztetett időpont tudják: az otthon megszólaló gépzene nem Tény, hogy korunk ritmusa nem kedvez az alapján az élő előadás alternatívája, azaz nem an­ otthoni, statikus zenehallgatásnak. Alakulás éve: 1991. nak pótlására törekszik. A gépekből megszó­ Mégis, a fenti helyzet ellenpólusaként las­ Cégképviselők: Szigethy Endre, laló zene élményének befogadása a koncert­ san kialakult egy alternatív zenehallgatási szo­ Paróczai Tünde látogatástól eltérő befogadói szemléletet és kásrendszer, létrejött a magas színvonalú au­ Képviselet/készülékek: Avalon, hozzáállást kíván meg a hallgatótól. A zene diokészülékek világa, megalapozódott a ASC, Audio Quest, Basis, Cardas, reprodukálásnak saját, öntörvényű esztétikája High End-kultúra. EAD, Golden Tube, Graham, és működési gyakorlata alakult ki, azaz önál­ A High End szó szerint „underground" kultú­ Hales Design, Jeff Rowland, Man- ló, független műfajiá vált. ra: lakás-bemutatótermek eldugott helyeken, át­ ley Labs, Sonic Frontiers, Vanders- Sőt, mintha Gould víziója lassan anakroniz­ alakított pincék és garázsok, fárasztó emelet­ teen, Wadia, mussá válna. Többségünk otthon már nem is mászások, csak hosszas bolyongás után meg­ Képviselet/audiophile CD, LP/: Au­ hallgat zenét, hanem pl. közlekedés közben az található külvárosi címek, „szezám tárulj" a ka­ dio Quest Music, Analogue Pro­ autóban. A kereskedelmi rádiók műsorszerkeze­ pualjakban. Itthon tíz év gyakorlat után is csak duct, Cardas Audio, Cisco, Clas­ te és az autóhifi-üzlet gyors felvirágzása arány­ egy beavatott szűk kör által ismert nevek, Nyu- sic Records, DCC, DMP, Gallery, Pope Music, Reference Recordings, Opus3, mezjátszó-asztalkák, hangsugárzó-lá­ bazatok, falikonzolok, kiegészítő ele­ A veszprémi Magic Sound az ame­ mek. rikai High End-termékek képviselete­ ként ismert. Célkitűzésük, az eredeti A Söund Arts Audio célkitűzése, hogy zenei élmény újraalkotása, a zené­ termékeivel az audiokészülékeknek a szek „holografikus" képének bemu­ lakásban való esztétikus és praktikus tatása. Ez az a kép, amit hangszín­ elhelyezéséhez segítséget nyújtson. A padnak neveznek. Szeretnék elérni, cég alapvető filozófiája, hogy az nogy a hallgató ne csak vizuálisan audioegységek és azok alkatrészei­ képzelje el, hanem ténylegesen is nek rezgéscsillapítását elsősorban az érezze egyes előadóművészek je­ azokhoz illesztett speciális állványok lenlétét. Ha ez sikerül, akkor elérték segítségével lehet elérni. Ez azért fon­ céljukat. tos, mivel a mechanikai rezgések csil­ A M agic Sound kiállítási újdon­ SÖUND ARTS lapítása, valamint a készülékeknek az akuszti­ ságai: Hales-hangsugárzók, Gol­ kai térben való megfelelő elhelyezése ugyan­ den Tube és Manley csöves erő­ AUDIO olyan fontos,mint azok kiváló elektronikai pa­ sítők, EAD reference HDCD CD- ramétereinek biztosítása. Az idei kiállításon a játszó, valamint az új W adia 2234, Maglód, Kölcsey utca 23. maglódi Söund Arts Audio a legújabb kon­ 860-as CD-játszó. Meghallgatha­ Telefon/Fax: 2 9 /3 2 6 529 3 0 /2 4 4 669 cepciók alapján készített függesztett készülék- tó analóg front end: Basis lemez­ Nyitva tartás: 9 -19 óráig, előzetes telefon­ állványát, az új tervek, új technológiák segít­ játszó. A kábelezés Cardas-kábe- bejelentkezés ajánlott ségével megvalósult hangsugárzó-állványo­ lekkel történik. Természetesen LP- Alakulás éve: 1990. kat, valamint sokoldalú fali konzoljait állítja és CD-lemezeket is hoznak a kiál­ A céget alkotó személyek: Farkas Pál, Szilvái ki. Bemutatásra kerülnek továbbá a Dynaudio lításra, az Aqmusic, Reference Tibor, Túri János cég hangszórói, a Music Tools analóg lemez­ Recordings, Opus3, DCC, DMP, Képviselet: Söund Arts-készülékállványok, le­ játszó, és a rezgésmentesítő Cheops-kúpok. Pope Music, Mobile Fidelity, vala­ mint az RCA Living Stereo kínála­ tából válogatnak. Etalon egyedülálló a világon: a stúdióban hasz­ nált mikrofonoktól a teremakusztikán és 1028, Budapest, Dér utca 24. hangosításon keresztül az otthoni zenehall­ (Bemutatóterem nincs) gatáshoz szükséges hangsugárzókig átfog­ Telefon: 275 7095 ja a reprodukált zene egész területét... Fax: 397 4684 Az általuk kifejlesztett eszközök, mint pl. Alakulás éve: 1991. mikrofonok, felvételi elektronika, stb. fel- Cégképviselő: Sallay László használásával Sonophil márkanév alatt az Termékek: hangsugárzók, erősítők, kábe­ utóbbi években több mint 60 CD hangfel­ lek, állványok, kúpok, CD-lemezek.Az Eta­ vétele készült olyan világszerte elismert ki­ lon Kft.-t több mint 20 évi fejlesztőmunka adók részére, mint pl.: Hungaroton, CBS, után Sallay László alapította. Programjuk Naxos, Harmonia Mundi France. Leonard

44 1997. OKTÓBER GRAMON 1997 L'auditeur 1092, Budapest, Hőgyes E. u. 1. NOVEMBER 7-9. Telefon/Fax: 217 1778 20/429 750 Nyitva tartás: hétfő-péntek 14.30-17.30 előzetes telefonbejelentkezést javasolnak latról importált világszínvonalú készülékek fél- Alakulás éve: 1993. omályos lakásokban. Mindenki ismer min- Cégképviselő: Nagy László lenkit, ugyanaz a pár ezer mániákus meg- Képviselet: Alto, Alisca Orange, Audiomat, zállott érdeklődő jár a bemutatótermek közt, Chario, Dali, Grado, Papworth, Pointe, Q L N , ívről évre, körbe-körbe. Straight Wire, Valvet, Wilson Benesch, Ami a High End-készülékek árfekvését illeti, íz elmúlt években sokat csökkent a rés a kom- Megpróbálják megtalálni azt az összhangot, lersz és a High End audioberendezések közt. amelyben egyenlő súllyal szerepel a felvett ze­ Aa már az átlag hifi is sokba kerül, sokszor töb- nei anyag és az azt reprodukáló berendezé­ >e, mint egy alapszintű High End-összeállítás, s sek minősége. Célkitűzésük a hangzási realiz­ áadásul a magasabb árra hivatkozva, a drá- mus megteremtése. Tapasztalatuk szerint a ze­ Grado hangszedőkkel ellátott futóművekkel ki­ jább kommersz ma már szívesen reklámozza nehallgatás egyfajta műalkotás: a felvétel so­ egészítve hallgatható majd meg. A második nagát High Endként. rán becsomagolt zenét otthon ki-ki saját ma­ szobában, amennyiben megérkezik a kiállí­ Évente egyszer a hazai High End-gyártók és ga, az audio rendszere segítségével „szaba­ tásra, ott lesz az angol Wilson Benesch új, ereskedők kimozdulnak bemutatótermeikből, alacsonykategóriás futóműve. Mellette lesznek logy bemutatót tartsanak az Atrium Hyatt szál- dítja ki szellemként a palackból". kiállítva az új Chario hangdobozok, s hozzá­ xlában. Idén novemberben ötödik alkalommal A kiállításon idén ismét két szobában állít ki. juk Audiomat csöves erősítők párosítva. A L'au­ 3sz Budapest High End Show. Most az idei Az elsőben a saját tervezésű Point elektroni­ diteur idén is válogatott analóg lemezeket kí­ >szi rendezvény hazai résztvevői közül muta- kákkal a középpontban a dán Dali hangsu­ nál a bemutatón az érdeklődőknek. unk be néhányat a Gramofon olvasóinak. gárzók új szériája, az alacsonyan árazott

tic, Electrocompaniet, Jadis, JM Lab Focal, Van Den Hui, Rotel, Sicomin, További forgalmazott termékek: Unison Re­ search, Pennart

Az Auditorium Kft. az általuk képviselt fran­ cia és holland termé­ kek alkalmazásával elsősorban otthoni MERLIN hangrendszerek fel­ építését tűzte ki cél­ AUDIO jául. Profiljukat alkotja Auditórium még az akusztikai tanácsadás és kivitelezés. 1092, Budapest, Ráday u. 54., fszt. 2. Külön filozófiájuk nincs, hacsak nem az, Telefon/Fax : 215 2612 hogy addig nem nyughatnak, amíg az álta­ E-mail: [email protected]. hu www. 1015, Budapest, Batthyány u. 59. luk Képviselt készülékekből zenét nem csal­ bmc.hu/merlinaudio.htm felefon: 213 9655 Fax: 214 5946 nak elő. Nyitva tartás: hétfő-péntek: 10-18 óráig Nyitva tartás: hétfő-péntek 10-18 óráig A kiállításon egy szobában állítanak ki. Alakulás éve: 1988. Makulás éve: 1991. Egy láncot szándékoznak bemutatni, a Jadis A céget alkotó személyek: Cziránku Sán­ Oéget alkotó személyek: Pázsit László, Varga „Orchestra" elnevezésű, CD-játszó/integrált dor, Csontos István, Wittmajer Gábor Midrás és Zámbó Kornél vonal szintű erősítő/hangsugárzó összeállí­ Képviselet: Audio Innovations, Audio <épviselet: Audimeca Pierre Lurné, Audiosta- tását. Note, Goldring, JPW, Moth, Sound Or­ ganisation, Systemdek, Townshend,

A Merlin Audio három szobában állít ki. 3ernstein ajánlására kapcsolatba kerültek a Az elsőben az új JPW hangsugárzók, a Deutsche Gramophon elnökségével. Millennium és Signature sorozat darab­ A hangfelvétel-készítés mellett azonban fő te­ jai mellett az ANCD2 CD játszó/AN vékenységük a High End audiotermékek fejlesz- ÖTÖSE erősítő/ ANKL hangsugárzó ése és gyártása, melyek mind professzionális összeállítás hallgatható meg. Ä közép­ stúdió-) célokra, mind az igényes otthoni zene- sőben az új AN TT3 Super analóg futó­ rallgatáshoz használhatók. Termékeiket nagy si­ mű, Audio Note Meishu integrált csöves erősítő, valamint AN M3 elő /P 4 vég­ kerrel exportálják a fejlett európai országokba, fok az AN E/SPX hangsugárzóval lesz ahol szinte mindenütt van saját forgalmazójuk. bemutatva. A kábelezés mindenütt 1992 óta minden évben elnyerték Párizsban a Audio Note, az asztalok Söund Örgani- az év legjobb készülékeinek járó Diapason satiön-gyártmányok. A harmadik szobá­ d'Or-díjat. ban lesz az Ongaku.

WL GRAM (Till 1 997. OKTÓBER 45 u d a p e s t music center

*■ IN TER N ET.. ZENE Budapest M usic C en te? Olcsó komolyzene

Az ember naponta, passzív módon 2-3 óra zenét az igénytelen tömegfogyasztásnak - megállíthatatlc hallgat. A kereskedelmi rádiókból és televíziókból nul csúszik lefelé a lejtőn. A folyamat szomorú köve ömlő zenei aláfestés áttekinthetetlen és szervezetlen kezményei vészes jövőt jósolnak. módon mint egy tehetetlen tömeg zúdul ránk anélkül, A jó szándékú, a zenét szakmailag megítélni nem ti hogy bármilyen nyomot hagyna bennünk. Úgy néz dó vásárlóréteg olcsón, de be lett csapva. A haliga ki, naiv, hiábavaló küzdelem lenne az életünk 1/8- hatatlannak minősített kortárszene háttérbe szorulás át kitevő zenei zűrzavarban rendet teremteni. Zenei ma már természetes, a szerzők és az előadók lassa stílusok és álstílusok, könnyűzene, klasszikus zene, önmaguknak írják és játsszák korunk zenéjét. A te jól és rosszul előadott művek alkotják ezt a zűrza­ mogatás hiányában kínlódó minőségi zenekarjain vart. De a hallgató nemcsak a környezeti zajártal­ állapota egyre aggasztóbb. Művészeink 30 éve maknak van kitéve, hanem a lemezkiadás-üzlet piaci korukban kénytelenek feladni művészi elképzelése helyzetéből adódó torzulásoknak is. két, a mögöttük álló húszéves kemény munkát, hog Száz évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, tehetségüket aprópénzre váltva küzdjenek megélhe hogy egy kapcsolással egy koncert hallgatósága fésűkért. ezer főről több millióra bővüljön. A kérdés az, hogy A marketing, a menedzsment és a piacgazdasá; hogyan használtuk ki ezt a technikai csodát. A minő­ szabályai mindennapivá váltak már a művészek ke ségi kiadók és a kevés számú kulturális rádió forgal­ zött is. 50 évvel ezelőtt egy-egy művész elegánsai mi és hallgatottsági adatai vészes jövőt jósolnak. A rámutatott az őt menedzselő üzletemberre, ma má nagy kiadók, akik dollárezreket fordítanak egy-egy saját maga menedzseli magát. A zenészek töbl komolyzenei lemez felvételére, tehetetlenül állnak az mint fele magánvállalkozó, idejének nagy részé egyre inkább elterjedő ún. olcsó komolyzenei CD-k könyveléssel, áfavisszaigényléssel tölti. A Zeneművé térhódítása előtt. szeti Főiskolán végzettek jelentős része hagyja el c A már önmagában is riasztó megnevezés - olcsó pályát vagy beáll a zenegyártás futószalagja mellé komolyzene - milliós példányszámban fogy el a be­ A folyamat nem állítható meg, maximum egy zái vásárlóközpontokban. Amíg egy 299 Ft-os Mozart rendszerbe szorítható, amitől még nagyobb lesz c Jupiter szimfónia 20000 példányban fogy el 1 hó­ szakadék az elit- és a tömegkultúra között. Akinél nap leforgása alatt, addig ugyanazt a lemezt kiváló igényei mellett pénze is van, megveszi a nem ölese előadásban 100 példányban lehet eladni. zenét és elmegy a hangversenyterembe is. Az iroda A színvonalat támogató piaci szabályozás érthető lom és a képzőművészet annyival van csak jobt módon nem segíthet, mivel a jó kiadók is piacorien­ helyzetben, hogy az értéktelen könyvet és festmény tált módon dolgoznak. Az igényes lemezhallgató nem muszáj elolvasni, megnézni, ellentétben a zené csupán egy dolgot tehet, tízszeres áron vásárolja vei, ami napi 2-3 órában nemcsak biológiai hallás MICHAEL BRECKER meg a jobb minőségű előadás felvételét. károsodást okoz, hanem örökre megtéveszti az ártal Online Egyre több vezető művész hangoztatja annak veszé­ lan hallgatót. lyét, hogy az európai zenekultúra - köszönhetően Gőz László Ezúttal a világhírű szaxofonos, Michael Brec- ker home pagee kerül bemutatásra. Július 11-én a budapesti közönség is találkozhatott • Kiadói tevékenységek koordinálása vele, hisz Herbie Hancock, John Scofield, - Bouvard & Pécuchet Dave Holland, Jack Dejohnette és Don Alias « Zenei fesztiválközpont - előadások, társaságában a Budapest Sportcsarnokban koncertek, hang- és fénytechnika koncertezett. Címe: szervezése, lebonyolítása, stb. http://applink.net/ saxmac/brecker A home page oldalain rengeteg információt • Zenei kiadványok árusítása találunk Breckerről. Olvashatunk részletes élet­ rajzot, nézhetünk képeket, böngészhetünk a • Hangfelvételek készítése, művész lemezei közt, a megfelelő szoftver se­ hanghordozók gyártása teljes körű gítségével ( RealAudioPlayer) zenét hallgatha­ szolgáltatásokkal - zenészek, stúdiók, tunk. A „Tour Schedule"-ben nyomon követhet­ Budapest Music Center grafikai-nyomdai kivitelezés, stb. jük, merre jár Michael. Szeptemberben az 1093 Budapest, Lónyay u. 41. Egyesült Államokban turnézik, november 1 -jé- • Rendezvényszervezés től 10-éig Európában játszik Joey Calderazzo, Tel./fax: 216-7895, James Genus és Jeff Watts társaságában. Az Tel.: 2 16-7896 „EQUIPMENT"-ben megismerhetjük Brecker E-mail: [email protected] hangszereit, effektjeit és az EWI-t. A „Sax http://www.bmc.hu A BMC Links"-ből elérhetünk más szaxofonosokat is. a GRAMOFONBAN (Sidney Bechet, Anthony Braxton, Ornette Co­ A BMC szolgáltatásai: leman, John Coltrane, Charlie Parker, David » Az Internet Sanborn stb.) és a zene A Michael Brecker Online remek és ami a leg­ • Hazai és nemzetközi információs • Olcsó fontosabb, információi naprakészek. központ - szöveg, kép, hangadatok komolyzene Jó böngészést kívánok! felvitele és lekérdezése Tóth István az Internet-hálózaton

46 1997. OKTÓBER GRAMON KLASSZIKUS HÍREK

Vz International Musicological Society pedig az Oscar-díjat. A film zenéjét a Philips 997. augusztusi londoni kongresszusán Som­ adta ki, Ondrej Soukup eredeti filmzenéje mel­ ai Lászlót választotta elnökéül. Somfai László a lett Dvorák és Smetana műveivel. Nemzetközi Zenetudományi Társaság első m a lyar elnöke, megbízatása öt évre szól. Megjelent a Philipsnél a Budapesti Fesztivál- zenekar és Fischer Iván Bartók-sorozatának má­ emezsikerei és a koncerttermekben nyújtott pá­ sodik lemeze, A fából faragott királyfi és ratlan m űvészi teljesítm énye elism eréséül Schiff a Táncszvit. Vndrás kapta a dán Léonie Sonnings Zenei alapítvány díját. Ezt az elismerést, amely Dá­ A Zempléni liában a legrangosabbnak számít, eddig töb- Művészeti >ek között Leonard Bernstein, Dimitrij Soszta- Napok nyitó- a világ ovics, Nikolaus Harnoncourt, Szvjatoszlav hangversenyén lichter, Gidon Kremer érdemelte ki. bemutatkozó Emmanuel legnépszerűbb »időn Kremer Edison-díjat kapott a Teldec Pahud fuvola- Classics International gondozásában megjelent művész még eb­ előadója tipressions d'enfance című albumáért. A CD ben az évad­ így három lemezből álló lemezsorozat első fe- ban visszatér ezete, amely sorozat kelet-európai születésű Magyarország­ és zeneszerzője. zerzők kamaraműveit tartalmazza. A z első al- ra. A tavasszal >umon Bartók, Enescu és Schulhoff egy-egy d a megjelent Clau­ Új albumára abja szólal meg, a másodikat Gidon Kremer dio Abbado ál­ >alti szerzők m űveinek szentelte (A h ó n a p fel­ tal vezényelt étele, Id. a 15. oldalon), míg a harmadikon M ozart CD-t még az ősszel újabb követi, amely­ világszerte milliók >rosz komponisták alkotásai hallhatók. nek műsorát Pahud francia szerzők fuvolaműve­ iből állította össze. Nemrég jelent meg Gádor Ágnes- Szirányi és milliók vártak. Tábor: A Zeneakadémia című könyve, az Beethoven összes műveinek CD-kiadásával ✓ 4&M Goldprint gondozásában. ünnepli fennállásának centenáriumát (1998) íme... a Deutsche Grammophon. A 20 kötetben kz Egyesült Államokban már kapható az a CD, megjelenő összkiadás 87 CD-t tartalmaz. Jó ■melyen Manuel Barrueco Rodrigo Aran- néhány kiadvány itt jelenik meg első ízben: uezi koncertjét játssza, Placido Domingo ve- például az István király teljes kísérőzenéje, :ényletével. A felvétel kiegészítő darabja Rod-ri- amelynek előadásán Dietrich Fischer-Dieskau jo Fantasia para un gentilhombre című alko­ narrátorként működik közre. A kiadvány kö­ ssa, valamint négy spanyol dal, melyeket Do- zéppontjában a „nagy" művek felvételei áll­ ELTON JOHN ningo Barrueco gitárkíséretével ad elő. nak, az elmúlt három évtized legjelentősebb művészeinek előadásában. A teljes sorozat Szeptember 18-ától játsszák a Kolja cím ű cseh megvásárlói négy nyelvű, Beethoven életét és ilmet, Jan Svérák munkáját, amely elnyerte az műveit gazdag képanyaggal illusztráló díszes 996-os Tokiói Filmfesztivál fődíját, a legjobb albumot is kapnak. A sorozat október köze­ ;ülföldi filmnek járó Arany Glóbuszt, legutóbb pén jelenik meg.

JAZZKONCERTHÍREK

Al Di Meola Band Bp., Petőfi Csarnok Jótékonysági Október 24, péntek, 20 h. jazzkoncert AI Di M eola - gitár, M ario Parminsano - billenytűs THE BIG PICTURE h., Gamaliel (Gumbi) O rtiz - perc., Ernie Adams a Bója Uszócsoport Fogyatékosok - dob, Harnen Romero - gitár, ének. Egyesülete, Jazzklub-premier 524 gyerek rehabilitációja javára Bp., Belvárosi Ifjúsági Ház (Bp. V. M olnár u. 9.) november 6, csütörtök. Október 25., 19h, Székesfehérvár, Szt. Fellép a Hortus Musicus vokálegyüttes István Művelődési Ház. Creative Art Trio (Vukán György - Ber­ Zawinul Syndicate Bp., Petőfi Csarnok kes Balázs - Balázs Elemér) + Bontovics CD* MC November 11., 20h, Kati, Alapi Band, Dr. Stenk, Orange­ Joe Zawinul - billentyűs hangszerek, Victor m an. PolyGram Bailey - basszusgitár, Manolo Badrena - Belépő: 97 forint ütőhangszerek, Gary Paulson - gitár, Paco Sery - dob.

GRAtfffBN 1 997. OKTÓBER 47 A Gramofon, az igényes zenerajongó lapja - a Hungaroton Classi kiadóval együttműködve - új, klasszikus zenei játéksorozatot indít. Ennei első két fordulója októberben és novemberben, Őszi klasszikusok címmé jelentkezik. Az egyes fordulók feladványait helyesen megfejtők között féléve Gramofon-előfizetést és értékes CD-ket sorsolunk ki.

Megfejtéseket az alábbi címre várunk:

GRAMOFON-Amfisz Kft. 1025 Budapest, M andula utca 31.

Beküldési határidő: október 25.

W.A.MOZART I. forduló CONCERTOS FOR HORM AND BASSOON K.4 I 7, K.495, K .19I. K .447

BEETHOVEN PIANO CONCERTO No 1 IN C TRIPLE CONCERTO

' ADAM FRIEDRICH. IMRE MAGYARI. LÁSZLÓ HARA jr. HUNGARIAN STATE ORCHESTRA JÁNOS FERENCSIK

1, ANIKÓ SZEGEDI Mozart kürt- és fagottversenyeit - ugyancsak a Klasszikus gyé­ DÉNES KOVÁCS • MIKLÓS PERÉNYI i | BUDAPEST PHILHARMONIC ORCHESTRA mántok sorozatban megjelent, 1981-82-ben készült felvételről - HUNGARIAN STATE ORCHESTRA ANDRAS KORODI Friedrich Ádám, Magyari Imre, és Iß. Hara László játssza; a Magyar Á llam i Hangversenyzenekart Ferencsik János dirigálja. r Hány kürtversenyt írt Mozarti A Klasszikus gyémántok (Classical Diamonds) sorozatban megjelent új CD-n Beethoven Hármasversenyét - 1970-ben készült felvételről - Szegedi Anikó, Kovács Dénes és Perényi Miklós, valamint a Magyar Á llam i Hangversenyzenekar szólal­ tatja meg, K óródi András vezényletével. M elyik évben v o lt a Hármasverseny ősbemutatója1

CL. Megrendelem a GRAMOFON - The Hungarian CD Review című folyóiratot, az igényes zenerajongó lapját

...... példányban. •o : Q egy évre: a bolti árnál 252 forinttal olcsóbban, 3300 fo rin té rt. O fél évre: a bolti árnál 76 forinttal olcsóbban, 1700 fo rin té rt.

LU M e g r e n d e lő n e ve : ...... C x C ím e : ...... (város, község, kerület)...... (utca, tér, Itp.)

Z .(házszám)...... (em e le t, a jtó ) ...... (irá n y ító s z á m ) LU OC A z előfizetési díjat i :Q i;a részemre küldendő átutalási postautalványon számla ellenében, átutalással egyenlítem ki. O

ÜLI A megrendelőlapot az alábbi címre kérjük feladni: 5 AMFISZ Kft. 1025 Budapest, Mandula u. 31. Fax: 212-4782

G R A N ffIN Mindent vagy semmit! Kedd, szerda, csütörtök M T U O OI in Mindent vagy semmit! - ahol a tudás hatalom, de néha hallgatni is arany!

■ ■ Mindent vagy semmit! - új időpontban az MTV2-n... és aki sohasem hiányozhat: a játékvezető, Vágó István!

Kedd, szerda és csütörtök este milliókkal együtt szur­ koljon ön is a lángelmék bajnokainak!

Tartalmas szórakozást mindenkinek! AUDITORIUM • AVANTGARDE ACOUSTIC • DUNAUDIO • ETALON L’AUDITEUR • MAGIC SOUND • MERLIN AUDIO • SOUND ARTS AUDIO BUDAPEST HIGH END SHOW

Hotel Atrium Hyatt 1051 Budapest Roosevelt tér 1.

A világ legszínvonalasabb audio készülékei 997, november 7-9,

TÁMOGATÓK SZTEREÓ MAGAZIN BUDAPEST RÁDIÓ GRAMOFON