Készült:

A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára

Tett Consult Kft. , 2009. április 16. www.tettconsult.eu

Készítette:

TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2. www.tettconsult.eu

Témavezet ık:

Lieszkovszky József Pál Pintér Boglárka

Munkatársak:

Földi Áron Turán Gábor

2 Tartalomjegyzék

VEZET İI ÖSSZEFOGLALÓ ...... 6 A munka szemlélete és módszertana...... 7 A tanulmány szerkezete ...... 7 I. HELYZETELEMZÉS ...... 8 1. Bevezetés...... 8 1.1. A stratégiai dokumentum indíttatása...... 8 1.2. A régió rövid bemutatása ...... 8 1.3. A kistérség térszerkezeti és fejlettségi pozíciója...... 18 1.3.1. Térszerkezeti és területi adottságok, a kistérség fekvése ...... 18 2. Gazdasági bázis...... 21 2.1. Gazdaságszerkezeti jellemz ık...... 21 2.2. Vállalkozások jellemzése, vállalkozói aktivitás...... 24 2.3. Kiskereskedelem, szolgáltatás...... 26 2.4. Turizmus...... 28 2.5. Önkormányzati gazdálkodás ...... 32 3. Társadalmi helyzetkép...... 37 3.1. Demográfia...... 37 3.2. A lakosság jövedelmi viszonyai...... 42 3.3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség...... 44 4. A kistérség közlekedési elérhet ısége és bels ı kapcsolatrendszere...... 48 4.1. Általános közlekedésföldrajzi helyzetkép...... 48 4.2. Közforgalmú közlekedés...... 52 4.2.1. Kötöttpályás személyszállítás ...... 52 4.2.2. Közúti személyszállítás...... 55 4.2.3. Kötöttpályás közlekedési eszközökre való ráhordás...... 57 4.3. Kerékpáros közlekedés...... 60 4.4. Vízi közlekedés ...... 61 5. A lakókörnyezet jellemz ıi ...... 62 5.1. Lakásállomány ...... 62 5.2. Természeti adottságok...... 64 5.2.1. Vízkészletek, vízgazdálkodás...... 66 5.2.2. Terület-felhasználás ...... 67 5.3. Kommunális infrastruktúra ...... 69 5.3.1. Ivóvíz- és gázellátás ...... 69 5.3.2. Szennyvízkezelés ...... 71 5.3.3. Csapadékvíz-elvezetés ...... 73 5.3.4. Hulladékgazdálkodás ...... 73 5.3.5. Energia közm ővek...... 74 6. Intézményi közszolgáltatások ...... 74 6.1. Oktatás...... 74 6.1.1. Óvodai nevelés...... 74 6.1.2. Általános iskolai oktatás...... 77 6.1.3. Középfokú oktatás...... 80 6.1.4. Egyéb oktatási-kulturális tevékenységek ...... 81

3 6.2. Kultúra és sport ...... 82 6.2.1. Kultúra...... 82 6.2.2. Sport ...... 84 6.3. Szociális ellátás ...... 85 6.3.1. Szociális alapellátási és szakosított formák a kistérségben...... 87 6.3.2. Gyermekjóléti alapellátási és szakosított formák a kistérségben...... 89 6.4. Egészségügyi ellátás...... 90 7. SWOT-analízis a Ráckevei kistérségre...... 94 II. A KISTÉRSÉG ÉS A TELEPÜLÉSEK ...... 98 1. A kistérség települései az EU és a hazai fejlesztések tükrében...... 98 1.1. Az NFT 1. id ıszak (2004-2006) ...... 98 1.2. Az ÚMFT id ıszak (2007-2013)...... 100 1.3. Települési projektek 2009-2013 között...... 103 2. A többcélú kistérségi társulás tevékenysége… ...... 116 2.1. … a megalapítástól kezdve napjainkig...... 116 2.2. … a jöv ıre nézve...... 119 III. KISTÉRSÉGI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ...... 121 1. A Ráckevei kistérség területfejlesztési stratégiai kerete ...... 121 1.1. A Ráckevei kistérség jöv ıképe és átfogó célja ...... 121 1.2. A stratégiai célok rendszere ...... 123 1.3. Térségfejlesztési koncepció – középtávú fejlesztési irányok kijelölése...... 124 1.3.1. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése...... 124 1.3.2. Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások meger ısítése...... 125 1.3.3. Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetmin ıség javítása ...... 126 1.3.4. Intézményi közszolgáltatások térségi szint ő fejlesztése...... 127 1.4. A célok és fejlesztési prioritások kapcsolata...... 128 2. Kistérségi operatív program...... 131 1. Prioritás – Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése ...... 131 1.1. intézkedés: Gazdasági funkcióra szánt területek el ıkészítése és menedzselése..... 131 1.2. intézkedés: Innováció gazdasági súlyának növelése...... 142 1.3. Intézkedés: Üzleti és rekreációs turizmus fejlesztése ...... 145 1.4. Intézkedés: Humáner ıforrás-kereslet és kínálat összehangolása...... 153 2. Prioritás – Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások er ısítése ...... 157 2.1. intézkedés: Kistérség bels ı elérhet ıségi feltételeinek javítása...... 157 2.2. intézkedés: Közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedésmódok közötti integráció megteremtése ...... 164 2.3. intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése, fejlesztése...... 170 3. Prioritás – Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetmin ıség javítása ...... 173 3.1. Intézkedés: Kis Duna Revitalizációs Program...... 173 3.1.2. Az „RSD” projekt összefoglaló ismertetése...... 178 3.2. Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás...... 188 3.3. Intézkedés: Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése ...... 193 3.4. Intézkedés: Települési környezetmin ıség javítása ...... 194 4. prioritás - Intézményi közszolgáltatások térségi szint ő fejlesztése...... 199 4.1. Intézkedés: Az egészségügyi és szociális szolgáltatások térségi elérhet ıségének javítása...... 199 4.2. Intézkedés: Bölcs ıdei és közoktatási intézmények alapellátásának fejlesztése...... 205 4.3. Intézkedés: Kulturális programkínálat és infrastruktúra fejlesztése ...... 211

4 4.4. Intézkedés: A kistérség bels ı és küls ı kommunikációjának fejlesztése...... 213 3. Illeszkedés a regionális és vidékfejlesztési programokhoz...... 217 4. A program rövidtávon megvalósítandó fejlesztései ...... 221 4.1. A fejlesztés pénzügyi eszközei...... 221 4.2. Rövidtávon (2011-ig) megvalósítandó projektek...... 222 4.2.1. Saját forrásból megvalósítandó projektek...... 223 4.2.2. Rendelkezésre álló pályázati források – KMOP Akcióterv 2009-2010...... 224 4.3. Közép- és hosszútávon megvalósítandó projektek...... 226 4.4. A program végrehajtásának követése...... 227 5. Kortárs kistérség- és településfejlesztési modellek...... 227 5.1. Távmunka...... 227 5.1.1. A távmunka meghatározása ...... 227 5.1.2. A távmunka típusai...... 228 5.1.3. Távmunkában végezhet ı tevékenységek ...... 229 5.1.4. Távmunka, városfejlesztés, térségfejlesztés...... 231 5.1.5. A távmunka össztársadalmi jelent ısége...... 231 5.2. Utcaközösség...... 232 5.2.1. Mire lehet jó egy utcaközösség? ...... 233 5.2.2. A gépkocsiforgalom csökkentésével elnyert közösségi területek lehet ısége 234 5.3.3. A csökkentett forgalmú utcák térátalakítása ...... 235 6. Hogyan tovább kistérség? ...... 237 IV. INGATLANKATASZTER KIDOLGOZÁSA A GAZDASÁGI ÉS LAKÓ TEVÉKENYSÉGRE ALKALMAS TERÜLETEKR İL ...... 240 1. A települések igényeinek felmérése, az alkalmas területek kijelölése...... 242 2. A területek felszereltségének vizsgálata ...... 255 3. Telekár becslés ...... 265 4. A lakófunkcióra kijelölt területek kapacitása...... 266 5. A területfelhasználás célkitőzései kistérségi szinten...... 270 5.2. Az egyes területfelhasználási egységek fejlesztési lehet ıségei ...... 271

5 VEZET İI ÖSSZEFOGLALÓ

A Ráckevei Kistérség térségfejlesztési programja komplex szemlélet ő dokumentum, amelyben társadalmi, gazdasági, helyi politikai, környezetvédelmi, egészségügyi, infrastrukturális, közlekedési, m őemléki, m ővel ıdési és más, a kistérségi együttm őködés szempontjából felmerült feladatokat, elképzeléseket, célokat szükséges összehangolni. Az adott területre vonatkozó információkat szélesebb kontextusban, regionális, országos vagy uniós összehasonlításban is szükséges értelmezni. A stratégiában megjelenik a múlt öröksége, a jelen tennivalói és a jöv ı célkit őzései.

A jöv ıt meghatározó jelen f ı megoldandó kérdéseire fókuszálva els ısorban a gazdasági er ıforrások bevonását el ısegít ı operatív programozásra, a térségi szerepl ık közötti kooperáció er ısítésére, a humán és szociális feladatokra, valamint a környezethasználat, - védelem és -gazdálkodás hosszú távra szóló, fenntartható módjának alakítására fordítottunk figyelmet. Annak ellenére, hogy a stratégia készítés átfogó jelleg ő, teljességre törekv ı m őfaj, a gyakorlatban ésszer ő kompromisszumokat kellett kötni a kutatás és a tervezés mélysége, költségei és id ıtartama között. A térségi fejlesztés célja a területen él ık, illet ıleg a térségi adottságokat igénybevev ık életmin ıségének, munkafeltételeinek és rekreációs igényeinek kielégítése, a gazdasági és intézményi szerepl ık gazdasági m őködési, közlekedési, környezeti és közszolgáltatási feltételrendszerének tartós és fenntartható fejl ıdésének biztosítása. A térség adottságainak érvényesítéséhez vezet ı utat abban látjuk, hogy a programot alapvet ıen a térségi természeti, települési és humán (emberi, közösségi, kulturális) adottságokra építjük, a rövid- és középtávon feltárható helyi, hazai és uniós források bevonásának prioritásával. Megjegyezzük, hogy a kistérségi települések széttartó, egyéni utakat keres ı gyakorlata egyel ıre kevés közös projekt vállalását teszi lehet ıvé. Ezért jelen dokumentumban hangsúlyozzuk a térségi adottságok kihasználásának közös lehet ıségét, mely a táblázatban összefoglalt, hasonló tematikájú települési projektek nagy számából adódik, pontosabban felveti az egyes projektek összehangolásának szükségességét, közös programozását, a minél gazdagabb kínálat nyújtása érdekében (idegenforgalom, gazdasági övezetek, stb.).

6 A munka szemlélete és módszertana

A munkánk során az ún. humán urbanista szemléletet követtük: annak érdekében, hogy a Ráckevei Kistérség Térségfejlesztési Programja valóban a térség lakosságát szolgálja, alapos társadalmi vizsgálatot végeztünk.

A TeTT Települési és Térségi Tervez ı Consult Kft. a térségben a következ ı vizsgálati munkarészeket végezte el: - terepbejárás - önkormányzati interjúsorozat - virilis interjúsorozat - önkormányzati adatok elemzése - interpretáció (tanulmány elkészítése)

A tanulmány szerkezete

A program els ı részében a Ráckevei Kistérség adottságait vesszük sorra, vizsgáljuk a kistérség szerepét az egyes települések tekintetében. A 3. fejezetben a kistérségfejlesztési programot illetve a következ ı években várható fejlesztési lehet ıségeket ismertetjük, végül az utolsó rész a kistérség ingatlankataszterével foglalkozik, amelyben a térségben található, különböz ı célokra potenciálisan felhasználható területek kerülnek meghatározásra.

7 I. HELYZETELEMZÉS

1. Bevezetés

1.1. A stratégiai dokumentum indíttatása

A globalizáció és az európai uniós integráció elmélyülése révén hazánk egyre inkább egy nagyobb gazdasági tér részévé válik, melyben az egyes területi rendszerek (régiók, kistérségek, települések) fejl ıdési esélyeit els ısorban versenyképességük határozza meg. A verseny különböz ı területi szinteken (országok, régiók, térségek, települések) folyik a tét pedig a különböz ı er ıforrások, mint: a befektet ıi t ıke, vállalkozások, turizmus, lakosság illetve képzett munkaer ı, térségi funkciók. A területi versenyképesség fogalma, magába foglalja azt is, hogy az adott térség vonzó mint lakóhely, befektetési helyszín, turisztikai célterület, és mindenekel ıtt alkalmas a térségi funkciók megszerzésére és megtartására. Nem azonos tehát a területen m őköd ı vállalkozások versenyképességével. Ezért egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a régiók, kistérségek és települések polgárainak, intézményeinek, civil szervezeteinek esélyeinek növelésére is. A versenyben a vesztesek az életképességüket, az adott térség társadalmi-gazdasági funkcióját veszítik el, s ez válságot, magukra hagyott kiüresed ı (leértékel ıdı) tereket eredményez. A versenyképesség növelése tehát alapvet ı cél, hisz ez által segíthet ı el ı az országnak az Európai Unió átlagához való gazdasági-társadalmi felzárkózása.

1.2. A régió rövid bemutatása

 Gazdaság A Közép-magyarországi régió az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége. A régióban koncentrálódik az országban bejegyzett külföldi t ıke több mint 62%-a, a regisztrált vállalkozások 40%-a, valamint a foglalkoztatottak 30%-a és itt valósult meg a beruházások mintegy fele. A relatív fejlettség ellenére a régió jelent ıs bels ı egyenl ıtlenségekkel küzd, mely nagyrészt a Budapesti Agglomeráció és Pest megye küls ı területei közötti kett ıségben csúcsosodik ki. A gazdasági szerkezetre az el ırehaladott tercierizáció jellemz ı, ami egyértelm ően Budapest hatása. A szolgáltatások részesedése a foglalkoztatásban Budapesten 79%, Pest megyében az országos átlaghoz közeli 60,3%. A régió (és Magyarország) gazdaságának fejl ıdését nagyban befolyásolják bizonyos küls ı tényez ık, melyek megítélése alapján nem várhatunk robbanásszer ő fejl ıdést. A magyar GDP növekedésének üteme az elmúlt években csökkent ma már, kelet-európai társaitól azonban elmarad. A bels ı tényez ık fejlesztésében a régió stratégiájának lehet szerepe, a rendelkezésre álló források mértékét ıl függ ıen kompenzálhatóak a negatív küls ı hatások.

8

A Közép-magyarországi régióban képz ıdik a magyarországi GDP mintegy 45,6%-a. Az arány 1998-ban 42% volt, így a régió gazdasági súlyának növekedését jelzi ez az arány további növekedése. Az egy f ıre jutó GDP a Közép-magyarországi régióban az ország átlagának 164%-a, ami a 1998-as (148%) adathoz képest jelent ıs növekedés. A régión belül er ıs területi egyenl ıtlenség mutatkozik: az itt koncentrálódó gazdasági potenciál a f ıváros meghatározó szerepére vezethet ı vissza. A régiós GDP 79%-át Budapest, 21%-át Pest megye adja (ez az arány az elmúlt négy évvel ezel ıtti állapothoz képest 2%-os javulást mutat Pest megye javára). Az egy f ıre jutó GDP a megyék átlagához viszonyítva Budapesten 275%, Pest megyében 114%. Pest megye mutatói mindenképpen javulást mutatnak az 1998-as országos adatokhoz képest. A GDP adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az nem a lakóhelyhez, hanem a munkahelyhez köt ıdik, ezért pl. az agglomerációs gy őrőben lakó, de a fıvárosban dolgozó emberek Budapest GDP-jét növelik. A regionális bruttó hozzáadott érték háromnegyedét a tercier szektor termeli, ezzel a régió a szektor országos bruttó hozzáadott értékének felét teszi ki. Az ipar 19%-kal részesedik a régió gazdaságából, ugyanakkor 31,6%- kal az ország ipari termeléséb ıl. A régió adja a hazai épít ıipar teljesítményének 44%-át, régión belüli súlya 5%. A mez ıgazdasági szektorának súlya 1% alatti a regionális gazdaságon belül, azonban az országos hozzáadott érték 10%-át termeli. 2006-ra valószín őleg tovább növekszik a régió részesedése az országos GDP-bıl, a gazdaság fejl ıdésének üteme azonban országosan jellemz ı folyamatokat követi tendenciájában.

 Beruházások 2003-ban Budapest 41%-kal, Pest megye 8%-kal részesedett a magyarországi beruházásokból. 1998 óta így Budapest szerepe a beruházásokban tovább n ıtt, akkor a beruházások 29%-a irányult ebbe a térségbe, Pest megye országos szerepe nem változott. A beruházások gazdasági ágak szerinti megoszlásában különösen magas Budapest részesedése a pénzügyi tevékenységek (84%) illetve a szállítás, távközlés (60%), közigazgatás (65) a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (55%) és a kereskedelem, javítás (40%, Pest megye 20%) területén. Az értékeket torzítja, hogy a KSH székhely szerinti adatokkal dolgozik. Budapest korábbi meghatározó szerepe az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások befektetéseinek területén 2003-ra csökkent.

 Külföldi m őköd ı t ıke A régió súlya kiemelked ıen magas az országba érkez ı külföldi t ıke területi megoszlását tekintve. A külföldi érdekeltség ő vállalkozások 60,5%-a, a külföldi t ıke 61,9%-a található a régióban a 2003-es adatok szerint. A külföldi m őköd ı t ıke területi koncentrációja mérsékl ıdött 1998 óta, akkor 66%-os volt a régió részesedése képest. Külön ki kell emelni Pest megye javuló pozícióját, a megyében koncentrálódó külföldi t ıke 1999-ben az országos szint 8 %-a volt, 2003-ra ez az arány 15,1%-ra n ıtt. 2002-ben a külföldi érdekeltség ő vállalkozások rendelkeztek az összes vállalkozás saját t ıkéjének 53%-val. A külföldi t ıke szerepe a feldolgozóiparban a legjelent ısebb (62%), az ingatlan szektor, a gazdasági szolgáltatások, pénzügyi szektor, a szállítás távközlés hasonló 10-11%-os arányt mutat. A külföldi érdekeltség ő vállalkozások szerepe a külkereskedelmi forgalomban növekv ıen

9 domináns: a behozatalból 79, a kivitelb ıl 82%-ot tett ki 2002-ben, els ısorban EU partner országokkal (f ı partner Németország). A magyar vállalatok által külföldön befektette t ıke mennyisége az 1999-es 207 milliárd Ft-ról 2002-re 450 milliárd Ft-ra emelkedett, a f ı célország Hollandia (20%) volt.

 Vállalkozások Az országban m őköd ı vállalkozások 38,5%-a a Közép-magyarországi régióban található (27,8% Budapesten, 10,7% Pest megyében). A vállalkozások ezer lakosra jutó száma 40%-kal meghaladja az országos átlagot. A vállalkozás-sőrőség szempontjából Budapest és Pest megye között jelent ıs a különbség A gazdasági szervezetek foglalkoztatottak szerinti megoszlása hasonló az országos szerkezethez: túlsúlyban vannak a kisvállalkozások, a nagyobb méret ő szervezetek aránya az országos 1-2%-hoz közelít. 1999 óta a vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlásában a régió országos szerepe 2%-al csökkent a 0, vagy ismeretlen f ıs kategóriában, a többi kategóriában azonban n ıtt. A régió m őköd ı gazdasági szervezeteinek gazdasági ág szerinti megoszlása és az egyes gazdasági ágak súlya a bruttó hozzáadott értékben az országos megoszlástól eltér ı szerkezetet mutat. Kiemelked ı a harmadik szektorban m őköd ı vállalkozások aránya, mely 1998-as adatokhoz képest is n ıtt és els ısorban Budapest hatásának köszönhet ı, Pest megye a tercier szektora az országos arányokat tükrözi. Az ipari és épít ıipari vállalkozások aránya elmarad az országosétól, ezt els ısorban Budapest alacsony részesedése okozza. A mez ıgazdasági szervezetek a régió mindkét f ı területi egysége esetében elmaradnak az országos adatoktól. A KKV szektor országos szinten közel 1,5 millió embernek nyújt munkalehet ıséget . Ezen belül a foglalkoztatásban különösen a mikro-vállalkozások szerepe meghatározó, amelyek jelent ıs hányada kényszervállalkozó. A kis- és közepes vállalatok részesedése a foglalkoztatásban közel 14%. Pest megyében a KKV szektorban foglalkoztatottak 45,44%-a az iparban, 41,96%-a a tercier szektorban, és 6,23%-a a mez ıgazdaságban tevékenykedik. Az egyes ágazatokon belül a feldolgozóiparban 34,67%, a kereskedelemben 22,91%, az ingatlanügyletekben 9,67% és az épít ıiparban 9,24% a foglalkoztatottak aránya. A magas vállalkozói kedv azonban nem párosul a vállalkozások sikeres m őködtetéséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel, ebb ıl is fakadhatóan a vállalkozások túlélési rátája számottev ıen elmarad az EU-tól (1995 és 1997 között két évre 53,8% volt). Ebb ıl következ ıen a vállalkozások számának alakulása mögött jelentıs mérték ő fluktuáció húzódik meg. A vállalati szektort jellemezve a számokon túl meg kell említeni a min ıségi jellemz ıket is. A növekedni képes kis- és középvállalkozások támogatása prioritást élvez az Európai Unióban, Magyarországon azonban egyel ıre nem értek el látványos fejl ıdést a kis- és középvállalkozások. Ennek egyik oka, hogy míg az Európai Unióban magas a technológiaintenzív, innovatív kis- és középvállalkozások aránya, addig a magyarországi kis- és középvállalkozások f ıleg a hagyományos iparágakban m őködnek, gyakran bérmunkát végeznek. Ugyancsak problematikus a magyarországi kis- és középvállalkozások együttm őködése, ennek kialakulásához talán kevés volt az átalakulás óta eltelt id ı. A Közép- magyarországi régió kis- és középvállalkozói szektora az országos helyzethez hasonlóan

10 jellemezhet ı, ugyanakkor itt nagyobb a vállalkozások s őrősége, magasabb a jövedelemtermelésük és a t ıkeerejük, és az együttm őködések is intenzívebbek.

 Vállalkozásfejlesztés A Közép-magyarországi régióban megtalálható, illetve alakulóban van a vállalkozásfejlesztés legtöbb Magyarországon alkalmazott eszköze, a vállalkozásfejlesztésben m őköd ı szervezetek szerint 2006-ra sem lesz elégséges ezen eszközök fejlettsége. Az ingatlan alapú vállalkozásfejlesztési eszközök közül megtalálhatók az ipari parkok, inkubátorházak, innovációs központok, tudományos parkok. Az Ipari Parkok száma magas (27), különösen az agglomeráció déli térségeiben. Bár egy sor népesebb településen nem található Ipari Park (pl. Érd, ), a meglév ık jórészt lefedik a régiót, és középtávon kell ı szabad kapacitással rendelkeznek.

 K+F A Közép-magyarországi régió a K+F területén meghatározó szerepet tölt be. 2001-ben a kutatóhelyek közel 50%-a volt a régióban található, amely szorosan kapcsolódik a fels ıoktatás koncentrációjához. A nemzetközi vállalatok magyarországi központjaikat és/vagy a K+F részlegeiket is ide telepítik, kihasználva a kedvez ı tudásbázist és a megfelel ı kiszolgáló intézményrendszert. 2002-ben Magyarországon összesen 2426 kutatóhely m őködött. A Közép-magyarországi régióban a kutatóhelyek száma kiemelked ıen magas, azonban ezek dönt ı többsége a fıvárosra koncentrálódik (1041 db) és ez a z állapot valószín őleg 2007-re is így marad.

 Mez ıgazdaság A Közép-magyarországi régió az ország összes term ıterületének 6,2%-ával rendelkezik, melynek 54,6%-a szántó, 2,1%-a kert, 2,1%-a gyümölcsös, 10,3% gyep és 27% erd ı. A régió 10%-kal részesedik a magyar mez ıgazdaság által megtermelt GDP-bıl. Az utóbbi húsz év folyamán mind a mez ıgazdasági terület, mind a term ıterület csökkent, legnagyobb mértékben a sz ılı, gyümölcsös és kert területek. A szántó területek aránya nagyjából változatlan maradt, a halastavak és az erd ık területe pedig növekedett. A termelésb ıl kivont terület nagysága a teljes terület 25%-a. A régió mez ıgazdasággal kapcsolatos környezeti problémái els ısorban a talajvízszint süllyedése, a belvíz, a defláció5, valamint a lakott területen belüli, üzemi állattartás. A mez ıgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva 0,9% ami csökken ı tendenciát mutat és országos viszonylatban a legalacsonyabb (országos átlag: 5,5%), els ısorban a f ıvárosnak köszönhet ıen. A mez ıgazdaságból él ı népesség száma az utóbbi években kismérték ő növekedést mutat a statisztikában (1998-ban 5,4%). A mez ıgazdaságból származó jövedelmek a régióban is alacsonyak. A mez ıgazdaságban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az összes gazdasági szektor átlagának csak mintegy 63%-át teszi ki, ami még így is javuló tendenciát jelez az 1998-as 54%-hoz képest.

11 A régió mez ıgazdaságának területi szerkezetér ıl általánosságban elmondható, hogy a f ıváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak, a távolabbi, elsısorban alföldi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái.

 Ipar A régió szerepe az ipari foglalkoztatásban országos összehasonlításban is meghatározó a feldolgozóipar szinte mindegyik ágában, pl. a vegyiparban, a fa-, papír- és nyomdaiparban, valamint a gépiparban. Az ipar szerepe azonban csökkent a régió gazdaságában, az 1999-es 29%-ról a 2003-as 22%-ra. A gépipar részesedése az ipari termelésben Budapesten 28%, Pest megyében közel 56%. A második legnagyobb termelési értéket Budapesten a vegyipar (31%), Pest megyében az élelmiszeripar (14%). Budapesten jóval az országos átlag alatti az iparban foglalkoztatottak aránya (16,8%), Pest megyében az országos átlagnak megfelel ıen alakul ez a mutató. Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke a Közép-magyarországi régióban az országos átlag alatti, felét sem éri el az észak-dunántúli térségek értékének, de meghaladja a keleti és déli régiók értékét. A régióban az értékesítés legnagyobb hányadát, a foglalkoztatáshoz hasonlóan a vegyipar és a gépipar adják, és jelent ıs az élelmiszeripar, energiaipar részesedése is. Míg a gépipar és az élelmiszeripar Budapesten és Pest megyében is domináns, a vegyipar egyértelm ően Budapesthez, az energiaellátás Pest megyéhez köthet ı. 1999 óta a pest megyei székhely ő ipar szerkezetében jelent ıs átrendez ıdés ment végbe a termelési adatok alapján: a gépipar részaránya 29%-ról 55,9%-ra n ıtt. Ennek oka két vállalat (IBM, Samsung) betelepülése, ami a gépipari szektor 179%-os növekedését hozta. Az értékesítésb ıl az export részaránya 47,6%, Budapest esetében 44,5%, Pest megyében 57,2%, így a régiós átlag elmarad az országostól 59,3%. Az export értékesítés aránya a gépiparban és a textiliparban a legmagasabb. Pest megye iparában a fa, papír, nyomdaipar export aránya is magas. A meghatározó ágazatok közül a vegyipar és különösen az élelmiszeripar els ısorban belföldi piacra termel. A jöv ıre vonatkozó elemzések kiemelik a környezetvédelemhez f őzıdı gazdasági lehet ıségeket: az Európai Unió követelményeivel összhangban meghonosításra kerül ı nemzetközi környezetvédelmi technológiák 2-3 ezer milliárd forintnyi zöld beruházást jelentenek országos szinten els ısorban a hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás területén. Az Uniós el ıírásoknak megfelel ı szelektív és újrafeldolgozáson alapuló hulladékkezelés pl. komoly háttériparág kiépülését teszi szükségessé.

 Szolgáltatások A régióban el ırehaladott a tercierizáció folyamata: az alkalmazásban álló közel háromnegyede a harmadik szektorban talál munkát. Míg az ellátó jelleg ő közszolgáltatások (oktatás és egészségügy) területi megoszlása viszonylag egyenletes az országban, a közigazgatás és a magánszolgáltatások er ısebben koncentráltak. A pénzügyi tevékenység gazdasági ágban 62%, a szállítás, a posta és távközlés gazdasági ágban 54% a Közép-magyarországi régió részesedése az országban. A régión belül Budapest részesedése 95% ezekben a gazdasági ágakban. Igaz, ezek székhely szerinti adatok, amelyek

12 az országos hálózattal rendelkez ı szervezetek (pl. bankok) esetében a többnyire a székhelyül szolgáló f ıváros javára torzítanak. A Pest megyei foglalkoztatásban a magán- és közszolgáltatások súlya egyaránt valamelyest az országos átlag alatti. Az ország más térségeihez viszonyítva a legjelent ısebb gazdasági ág a kereskedelem-javítás. A nagyszabású logisztikai beruházások módosítják a régió térszerkezetét, er ısítik a jó megközelíthet ıség ő területeket, másrészr ıl negatív hatással vannak a vonzáskörzetükben lév ı kis területek forgalmára. Egyre er ısöd ı tendencia a különböz ı logisztikai központok kialakítása a régióban (pl. Budapesti Intermodális Logisztikai Központ, Harbor Park, Euro Business Park, East Gate) Az egyéb szolgáltatások közül a régióban található az összes meghatározó pénzintézet székhelye és központja. Szintén itt találhatók a multinacionális könyvvizsgáló és tanácsadó vállalatok, innen látva el az egész országot. Innen irányítják a távközlés koncessziós társaságait, és legtöbb f ıt foglalkoztató állami vállalatokat (MÁV, Magyar Posta).

A régióban lév ı 34 nagy cégközpont közül 28 Budapesten, 4 Budaörsön (Metro, Spar, Tesco, Pannon GSM) és 1 Fóton (Phoenix Pharma), 1 Törökbálinton (Cora) található. A XXI. század gazdaságföldrajzát a „kreatív helyek” gazdaságföldrajzaként vetítik el ıre a kutatók. Kreatív tevékenységek, iparágak közé sorolható pl. a kiadói és nyomdai tevékenység, a számítástechnika, a kutatás-fejlesztés, a gazdasági tevékenységet segít ı szolgáltatások (tanácsadás, tervezés, hirdetés, stb.), a szórakoztató, kulturális és sporttevékenység, filmgyártás (Stern-stúdió – Pomáz, Fóti Multimédia Ipari Park, európai súlyukat növelheti a Közép-dunántúli régióban elhelyezked ı Etyeken tervezett Filmstúdió beruházás). Elemzési célú statisztikai adatok szerint a f ıváros részesedése az országos hozzáadott értékb ıl éppen ezekben az ágazatokban 50% feletti (a nagykereskedelem és a pénzügyi tevékenység mellett). Az informatikai szektor (helyzetfelmérése folyamatban van) azért érdemel külön is figyelmet, mert középtávon meghatározóvá válhat az új gazdaság, és annak fejlettsége befolyásolja a térségek bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. Budapest részesedése országos szinten kiemelked ı: a f ıvárosban koncentrálódik az Internet felhasználók és a domain szerverek 70%-a, a számítógépek 50%-a. A régióban összpontosuló szellemi potenciálra alapozva több multinacionális cég (Nokia), bank a régióba telepítette kutatási részlegét, informatikai központját. A legígéretesebbnek tartott hazai internetes cégek vállalkozások is mind f ıvárosiak, továbbá több meghatározó informatikai cég (IBM) a régióba (Infópark) helyezte át székhelyét, illetve nemzetközi szoftverszerviz központját (Microsoft). A közszolgáltatások közül a közigazgatás koncentrációja a legmagasabb a régióban, a fıvárosban található országos intézmények nagy száma miatt. Ugyancsak jellemz ı a fels ıoktatási és az országos egészségügyi intézmények s őrősödése a régióban.

13  Turizmus A Közép-magyarországi régió kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, a nemzetközi turisztikai folyosó részét képezi, melyeken alapulva az idegenforgalom jelent ıségét tekintve a régiók között vezet ı szerepet játszik. A természeti és kulturális adottságok mellett az idegenforgalmi infrastruktúra a többi régióhoz képest fejlett, azonban a bels ı aránytalanságok (Budapest túlsúlya) meghatározóak. További el ıny, hogy a szezonalitás a térségben nem jelentkezik olyan extrém módon, mint pl. a Balaton partján. A Régión keresztül folyó Duna gazdaságilag és ezen belül a turizmus számára is nagy értékhordozó. A Régió nemzetközi vonzerejét Budapest jelenti, míg F ıvároson kívüli területek különböz ı (országos, regionális) érték ő, vonzer ıkkel rendelkeznek. A régió legfontosabb turisztikai területe Budapest, a Dunakanyar, Gödöll ı és térsége valamint a Ráckevei Duna-ág. A régió legkisebb terület ő, 20 települést magában foglaló üdül ıkörzete kizárólag a Ráckevei kistérséghez tartozik. Turisztikai értéke a Csepel-sziget mentén végighúzódó Ráckevei- Duna- ágra, az üdül ıkörzet területét érint ı Kiskunsági Nemzeti Parkra és számos kavicsbánya-tóra alapozódik. A terület turisztikai hasznosítása els ısorban a f ıvárosi lakosság üdül ıövezeteként valósul meg, jelent ısebb vendégérkezést kiváltó nemzetközi vonzer ıvel nem rendelkezik. Turisztikai központjai, Ráckeve, Délegyháza, és Kiskunlacháza országos vonzást kiváltó attrakciói a turizmusfejlesztés bázisát jelenthetik.

 Társadalmi környezet és humán er ıforrás A Közép-magyarországi régió népességszáma 2003. január 1-én 2.824.754 f ı volt, mely az ország népességének 27,8%-át tette ki. Ez a népességkoncentráció országos szinten meghatározó jelent ıség ő mind a társadalmi, mind a gazdasági folyamatok tekintetében. A régió népességszáma az elmúlt két évtizedben az országos trendeknek megfelel ıen csökkent a mértéke azonban a hét régió közül itt volt a legkisebb, különösen az utóbbi öt évben. A tendencia 2006-ig el ıreláthatólag tartós marad. A régió néps őrősége – 408 f ı/km2 - közel négyszeresen múlja felül az országos átlagot. Ezen belül Budapesten 3274 f ı a négyzetkilométerenkénti népességszám, de Pest megye 173 fı/km2-es néps őrősége is másfélszerese az országos átlagnak. A Közép-magyarországi régióban a Ceglédi, a Dabasi, a Nagykátai és a Szobi kistérség néps őrősége 100 f ı/km 2 alatti, az Aszódi kistérségben 118 f ı/km 2, míg a Ráckevei kistérségben 219 fı/km 2. A 120 f ı/km 2 feletti néps őrőség ő településeken lakók aránya a Ceglédi, a Dabasi, a Nagykátai és a Szobi kistérségben 30-49% közötti, a többi kistérségben 75-99% közötti. A mez ıgazdaságban foglalkoztatottak aránya 1990-ben a Dabasi kistérségben haladta meg az országos átlag kétszeresét, és a Ceglédi és a Szobi kistérségben is 20% felett volt. A lakónépesség a Ceglédi és a Szobi kistérségben csökkent 1990-hez képest. A munkanélküliek aránya a Ceglédi, a Nagykátai és a Szobi kistérségben a legmagasabb, de sehol nem éri el az országos átlagot (6,2%). A rendszerváltást megel ızıen a régión belüli homogenitás volt megfigyelhet ı a népességfogyás ütemének tekintetében. A kilencvenes években meginduló régión belüli és régiók közötti népességmozgások – els ısorban a szuburbanizációs folyamatok – területileg differenciált népességszám változást indukáltak.

14 A f ıváros népessége változatlan ütemben csökkent, míg Pest megyében a fogyás lelassult, és elindult a népesség gyarapodása, els ısorban az agglomerációs településekbe történ ı költözéseknek köszönhet ıen. A jöv ıben Budapesten várhatóan tovább folytatódik a népesség átlagost meghaladó ütem ő csökkenése, melyet a bevándorlás csak részben tud ellensúlyozni. Az agglomerációban a jöv ıben a jelenleginél mérsékeltebb ütem ő népességnövekedés lesz megfigyelhet ı. A nyolcvanas évek közepén a régió még er ıteljes vándorlási többlete mára mérsékl ıdött, a migráció azonban továbbra is pozitív egyenleg ő (2,9‰), a mobilitás mértéke azonban a rendszerváltás óta növekedett. A küld ı területek közül legjellemz ıbb az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régió. A régión belüli vándorlás sokkal inkább jellemz ı, domináns a fıvárosból az agglomeráció irányába történ ı, a szuburbanizációhoz köthet ı mozgás (els ısorban a Budaörsi, Dunakeszi, Gödöll ıi, Pilisvörösvári, Ráckevei, és Szentendrei kistérségek irányába). Pest megye, els ısorban az agglomeráció vándorlási többlete ennek megfelel ıen kiugróan magas (2002-ben 15,1‰), amit kétharmad részben a f ıvárosból kiköltöz ık biztosítanak. Más uniós nagyvárosok tapasztalatai alapján a tendencia a szuburbanizáció tekintetében is tartós maradhat. A lakosság korösszetétele kedvez ıtlen, a demográfiai viszonyokra általánosan jellemzı kett ısség itt is megfigyelhet ı. Az id ıskorú népesség arányát a gyermeknépesség százalékában kifejez ı öregedési index a régióban a legmagasabb (149,5%). Különösen kedvez ıtlen mutatókkal jellemezhet ı a f ıváros, ahol 89%-kal több id ıskorú él, mint gyermekkorú. Pest megyében, a pozitív vándorlási egyenleggel összefüggésben az id ıskorúak aránya viszonylag alacsony, a gyermekeké pedig nagy, így az öregedési index országosan az egyik legkedvez ıbb. A lakosság korösszetétele alapján a következ ı programozási id ıszak kezdetére a f ıvárosi lakosság további „elöregedése” prognosztizálható.

 Iskolai végzettség Iskolai végzettség szempontjából a Közép-magyarországi régió igen el ıkel ı helyet foglal el az országban A régióra jellemz ı - az országos átlagokat minden esetben felülmúló - végzettségi arányok egyértelm ően a f ıváros jelenlétének köszönhet ık. Kiemelked ı pozícióval rendelkezik a f ıváros a közép- és fels ıfokú végzettség őek tekintetében: a 18 évesnél id ısebb népesség 48,8%-a végzett középiskolát (ez az érték országosan: 38,8%), a fels ıfokú végzettség őek aránya közel kétszerese az országos átlagnak (25%). Pest megye lakossága iskolai végzettség tekintetében az országos átlaghoz áll közelebb, s ıt a fels ıfokú végzettség őek aránya elmarad az országostól is. A régió átlagában a képzettségi mutatók javulása prognosztizálható, hiszen a fels ıfokú intézmények hallgatóinak száma folyamatosan növekszik, ami azonban nem minden esetben követi a tényleges munkaer ı-piaci igényeket.

 Oktatási intézmények A fels ıoktatásban az elmúlt évtizedben közel megháromszorozódott a hallgatók száma. A régió, ezen belül Budapest egyértelm ően az ország fels ıfokú oktatási központja. Több mint 92 ezer diák tanul nappali tagozaton a régió 32 fels ıoktatási intézményében Ez azt jelenti, hogy az ország diplomásainak 48%-át a régió adja. A fels ıoktatási intézmények száma 1999-

15 hez képest ugyan csökkent, viszont a régió részesedése a hallgatók számából n ıtt. Pest megye három intézményében közel 11 ezer nappali tagozatos hallgató tanul. A régió egyetemeire, fıiskoláira az egész országból érkeznek diákok, a Budapesten tanulók kb. fele budapesti. Vannak olyan fels ıoktatási intézmények - m ővészeti, sport, vallási - amelyek szinte csak Budapesten m őködnek, máshol az országban nehéz ilyen képesítéshez jutni. Ezek mellett a mőszaki és közgazdasági képzésben játszik a f ıváros kiemelked ı szerepet. A fels ıoktatás centralizálódása mellett érzékelhet ı a decentralizáció folyamata is, hiszen Gödöllı és Pilisvörösvár mellett Vác is törekszik fels ıoktatási szerepkör kialakítására.

 Kultúra Az országon és a Közép-magyarországi régión belül Budapest hagyományosan kulturális központ. Tükröz ıdik mindez a kulturális intézmények, színházak, mozik, kiállító termek, múzeumok relatíve magas számában. Az 1990-es évek tendenciái a kulturális szolgáltatás kínálatának és igénybevételének alakulásában rendkívül negatívak országosan, regionálisan és a f ıvárosban egyaránt. Budapesten a könyvtárak száma az elmúlt húsz évben 24%-kal, Pest megyében 50%-kal csökkent, 2000-tıl kezd ıdıen azonban lassú növekedés volt tapasztalható. Jóllehet a kiállítóhelységek száma emelkedett, a kiállítások száma, és különösen a látogatók száma csökkent Budapesten és Pest megyében is. A kulturális szolgáltatások igénybevételének ismert mutatója a színházba járók száma, amely hasonlóan negatív tendenciát tükröz: 1980-2002 között Budapesten (ami a régió számára igazán meghatározó) 3,8 millióról 2,2 millióra csökkent. Ez a tendencia kis mértékben javul, 2003-ban 2,3-%-kal nıtt színházba járók száma, az el ızı év ugyanezen id ıszakához képest (2,238millióról 2,290 millióra). A lakosság jövedelmi viszonyainak, illetve a képzettségi mutatók függvényében ez a kedvez ı tendencia fennmaradhat. A fenti jelenség számos tényez ıvel magyarázható: többek között a kulturális szolgáltatások árának emelkedésével, a fogyasztói szokások (otthoni videózás, több csatornás televíziózás elterjedése, stb.) és életmód változásával, a kulturális események PR-jának, a kultúratámogatás, mint stratégiai cél visszaszorulásával a kiemelt állami feladatok közül. Az országos jelenség különösen a kulturális központ szerepet játszó Budapestet sújtja.

 Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátásban is megjelenik a térségi centrum-periféria viszony. Budapest kimagasló egészségügyi ellátottságának köszönhet ıen a Közép-magyarországi régió mutatói országos viszonylatban az els ı helyen állnak, azonban Pest megye alul marad a megyék közötti összehasonlításban. Példaérték ő együttm őködésr ıl lehet számot adni Pest megye és Budapest egészségügyi ellátását biztosító intézményei között, hiszen a pest megyei betegek ellátását egyes speciális szakterületeken (pl.: idegsebészet, szívsebészet, onkológiai ellátás) a f ıváros intézményei biztosítják. Budapest bonyolult és méreteiben az ország legnagyobb egészségügyi ellátó rendszerét adja. Speciális helyzete az ellátás elkülönül ı szintjeinek tulajdonítható, a térségben jelen vannak az országos intézmények, az egyetemi klinikák, a különböz ı fenntartású rendszerben (önkormányzati, magán, vegyes tulajdonú) m őköd ı szakrendel ık, kórházak és

16 alapellátást biztosító intézmények, mely szintek között a konkurenciaharc és a kooperáció egyaránt m őködik. Az állandósult finanszírozási gondok és az intézményeket fenntartó, tulajdonos önkormányzatok nehéz anyagi helyzete ellenére számos beruházás folytatódott, illetve fejez ıdött be az elmúlt évben. A rekonstrukciós munkálatokra, gép-mőszerpark fejlesztésekre, cserére, intézményi komfortosításra részben önkormányzati hozzájárulásból részben pályázat úton vontak be forrásokat. Pest megyében például 2003-ban befejez ıdött a Törökbálinti Tüd ıgyógyintézet, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház rekonstrukciója, a Vecsési Egészségügyi Szolgálat épületének komfortosítása. A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház () a 2000- ben elnyert 1,7 milliárd Ft összeg ő címzett állami támogatásból (az összeg tartalmazza Pest Megye Önkormányzat önrészét is) 2004. évben fejezte be nagyszabású rekonstrukciós munkálatait. Ennek keretében felújításra került többek között a központi m őtı és a betegek célirányos ellátása érdekében egy új Sürg ısségi Betegfelvételi Részleg épült. A tudománytechnológia fejl ıdésével lépést tartó korszer ő berendezések, gépek beszerzése még így sem biztosított, óriási gondot jelent a m őszerpark elavultsága, esetleges hiányossága. A kötelez ıen bevezetett számítógépes adatnyilvántartás zökkenımentes m őködését megnehezíti az elavult géppark, illetve gondot okoz, hogy egyes gépek nincsenek hálózatra kötve. A fekv ıbeteg ellátást a régióban 2003-ban 26.095 kórházi ágy biztosította, ebb ıl Pest megyében 3.575, Budapesten 22.520 m őködött (Budapest mutatói az országos átlag csaknem 30%-a, ugyanez az adat a régióra nézve 33%. Ez országos viszonylatban nézve kiemelked ı teljesítmény, különösen, hogy az egészségügyi ellátás elmúlt éveinek jellemz ıje volt a kórházi ágyszám leépítése, (országos szinten 1999. évre az 1970. évi szint alá süllyedt) 1998 óta a kórházi ágyszám leépítés a régióban volt a legnagyobb mérték ő (5,7 százalék). A járóbeteg szakrendelések feladatellátását 2003-ban Pest megyében heti 21.281, Budapesten heti 96.809 munkaórában biztosították a szakorvosok. A régió összesített mutatói az országos átlag közel 37%-át adják. Több szakorvosi rendel ıintézetre jellemz ı a minimumfeltételeket alig biztosító építészeti körülmények, a szakrendelések zsúfoltsága, de pozitív példaként említhet ı, hogy a sz őkös építészeti feltételek ellenére egyes intézetek b ıvítették ellátandó szakfeladataikat.

 Lakásellátottság A lakásellátottságot regionális összehasonlításban vizsgálva a régió az els ı helyen áll. Ezen belül a f ıváros, a száz lakásra jutó lakos mutatójának tekintetében az els ı (204), míg Pest megye az utolsó (275). Új lakások építése terén 1999 évi mélypont után (országosan 19 ezer lakás épült, ennek 35%-a a Közép-magyarországi régióban) a kedvezményes kamatozású hitelek következtében az évente épített lakások száma közel a duplájára emelkedett, vagyis a vizsgált mutató értéke csökkent. A lakáshelyzet régión belüli egyenl ıtlensége, els ısorban a f ıváros-megye viszonyban szembet őnı, melyet tovább er ısít a szuburbanizációs folyamat. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma jól jelzi ezt a folyamatot: a legmagasabb értékkel rendelkez ı Pilisvörösvári és a legalacsonyabb értékkel jellemezhet ı Szobi kistérségé között tízszeres a különbség. Az épített új lakások többsége jó min ıség ő, összkomfortos,

17 mindeközben a meglév ı lakásállomány min ıségi színvonala leromlik, koncentráltan érintve a fıváros régi építés ő belvárosi tömbjeit és lakótelepeit. Az új lakóingatlanok számának növekedése Budapesten csökkent (-2,5%), Pest megyében nıtt (+14%) 2003-ban. A jöv ıre vonatkozó épít ıipari, ingatlanpiaci elemzések szerint robbanásszer ő növekedés nem várható ebben a szektorban a közeljöv ıben.

1.3. A kistérség térszerkezeti és fejlettségi pozíciója

A térszerkezet egy adott természetföldrajzi környezet bázisán, a hosszú távú történeti folyamatok, a gazdasági, társadalmi, politikai fejlıdés, a folyamatosan változó társadalmi, ágazati, területi munkamegosztás talán legsajátosabb lenyomata és szintetizálója, egyben a további fejl ıdés és fejlesztés egyik legmerevebb kerete és általános feltételrendszere. A térszerkezet részben megjeleníti azt, ahogyan a különböz ı jelenségek a térben (illetve a különböz ı jelleg ő egységeiben, megnyilvánulási kereteiben) eloszlanak, s kifejezi azt is, hogy az adott területi szint, egység, milyen mértékben, arányban fogadja be az adott természeti, gazdasági, társadalmi stb. jelenséget.

A természetföldrajzi környezet egyéni emberi történeti mércével mérve viszonylag keveset változik. A történetileg kialakult gazdasági, infrastrukturális, települési és településhálózati struktúrák jelent ıs stabilitással rendelkeznek, ugyanakkor egyes struktúraelemek (pl. a települések közigazgatási jogállása, a közigazgatási területbeosztás) rövid id ı alatt is újrarendezhet ık. A településhálózat különböz ı nagyságú, funkciójú települések szövete, melynek csomópontjait az általában nagyobb népességszámú, a társadalmi, gazdasági, területi munkamegosztásban meghatározó pozíciókkal rendelkezı, funkcionális értelemben városi jelleg ő települések jelentik. A térszerkezetben különböz ı jelleg ő (formális, funkcionális, statisztikai, közigazgatási, stb.) hálózati elemek vannak jelen. A maguk rendszerében mindegyiknek megvan a jelent ısége és fontossága.

1.3.1. Térszerkezeti és területi adottságok, a kistérség fekvése

Pest-megye országos térszerkezetben elfoglalt speciális szerepét az országos jelent ıség ő f ı közlekedési tengelyek nyújtotta kapcsolatokon túl a szomszédos megyék illetve tájak irányába ható több tradicionális kapcsolódási pont és zóna megléte biztosítja (Cegléd-Nagyk ırös- Kecskemét, -Szolnok, Gödöll ı-Aszód-Hatvan, -völgy települései – Dorog Esztergom, Vác - Börzsöny-Cserhát falvai). Pest megye térszerkezetében jellemz ı kett ısség figyelhet ı meg. A Budapesti Agglomeráció az ország közlekedési hálózata - részben az európai f ı forgalmi irányokra szervez ıdı - sugárirányú elmeinek kiindulópontjaként, a gazdaság strukturális jellege és aktivitásának magas szintje, szellemi potenciálja révén, az új vállalkozások, a külföldi t ıkebefektetések irányultsága alapján az ország térszerkezetének kiemelt fontosságú része.

18

Az agglomerációs övezett ıl távolodva a térszerkezet lazább, kevésbé strukturált, a településhálózat ritkább, kisebb mértékben differenciált, és a térségszervez ı központoknak egy része már a szomszédos megyék területére esik. Az agglomeráció területér ıl sugárirányban kiinduló f ı közlekedési tengelyek a megye alföldi részein a térben kiterjednek, egymástól eltávolodnak, és a megfelel ı transzverzális elemek hiánya miatt – regionális szerepük mellett - helyi, térségi szervez ı és fejleszt ı hatásuk kevésbé jelent ıs. A f ıváros központi jellege meghatározza a gazdaság struktúráját, az innováció magterületeinek elhelyezkedését, a népesség területi megoszlását is. A megye népességének több mint fele az agglomerációs övezetben él. A f ıközlekedési utak, vasútvonalak mentén kialakult urbanizációs sávokban, ahol a települések ezekre a tengelyekre felf őzıdve helyezkednek el, szintén nagyobb a népesség koncentrációja és a gazdaság fejl ıdésének mértéke is gyorsabb ütem ő az átlagosnál. Ebb ıl a sajátosságból adódóan Pest megyében az ország egészének fejl ıdését is befolyásoló dinamikusan fejl ıdı térségek, illetve jórészt elöreged ı kis- és aprófalvas, periférikus területek is megtalálhatóak. A Ráckevei kistérséget 20 település alkotja - Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, , Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, , Szigetcsép, , Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, , Tököl. A kistérséggel a f ıváros XXI. és XXIII. kerülete szomszédos. A kistérség a Közép-Magyarországi régió déli részén, a Ráckevei-Soroksári Duna-ág környékén elhelyezked ı településeket foglalja magába. A kistérség az ország geometriai középpontjához valamint népességi súlypontjához is meglehet ısen közel fekszik, mindezeknél azonban markánsabban határozza meg fejlıdésének útját az egypólusú Magyarország f ıvárosának közelsége. Jogállását tekintve a Budapesti Agglomerációba tartozik a kistérség 9 települése, melyek a következ ık: Délegyháza, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Majosháza, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony és Tököl . A kistérség déli területei nem kapcsolódnak olyan er ısen az agglomerációba, melynek oka leginkább a közlekedési kapcsolatok dél felé való egyre nagyobb gyengülésében keresend ı. A kistérség egésze Budapest vonzáskörzetébe sorolható.

A Budapesti Agglomeráció néhány jellemz ıje: A Budapesti Agglomeráció a f ıvárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magába foglaló – múltjában, jelenében és jöv ıjében – egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. Budapest és agglomerációja Közép-Európa legnagyobb monocentrikus népességi, termelési, szellemi koncentrációja. Ebben a térségben, az ország területének mindössze 2,7%-án él a magyar népesség több mint negyede és itt termel ıdik a nemzeti jövedelem mintegy 40%-a. Budapest és agglomerációja a nemzetközi piaci folyosók csomópontja. A közlekedési kapcsolatok (vasúti-, közúti-, légi-, vízi-közlekedés) fejlesztése, a tágan értelmezett logisztikai funkciók (személy-, anyag, energia, információ-szállítás), a turizmus (üzleti utak, konferencia-turizmus, gyógyturizmus) fejlesztése nagy lehet ıségeket rejt magában. Az agglomeráció a Közép-Magyarországi Régió magterülete, a magyar térszerkezet sajátos eleme. Az agglomeráció az ország egyik legintenzívebben hasznosított, így leginkább terhelt

19 területe is, ezért csak koordinált fejlesztéssel és összehangolt tervezéssel lehet megfelelni az európai térszerkezetben is felértékel ıdı központi szerepköréb ıl fakadó kihívásoknak. Ennek az elvárásnak próbál megfelelni a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve. Alapvet ı célkit őzés, hogy Budapest, agglomerációjával harmonikus együttm őködésben, nemzetközi gazdasági, kereskedelmi-pénzügyi, szellemi-innovációs és kulturális-turisztikai szerepköre révén a közép-európai térség meghatározó központja, a Kárpát-medence gazdasági centruma, logisztikai és gazdaságszervezési funkciói révén pedig a Balkán térségének gazdasági értelemben vett kapuja legyen. Cél továbbá, hogy az ország többi térségével szerves, a fejl ıdést továbbáramoltatni képes, munkamegosztáson alapuló kapcsolatokat ápoljon. A térszerkezet folyamatos torzulásának lehetünk tanúi az egész agglomeráció területén, mely a Ráckevei kistérség északi területeire is jellemz ı, ami abban testesül meg, hogy a Budapest központi részeiben lakó népesség száma fogy, az agglomeráció településeinek népessége pedig er ıteljesen növekszik. Azokon a kertvárosias, falusias lakóterületeken, ahol a telkek méretét nem korlátozzák, alacsony beépítési s őrőség alakul ki, így nem érvényesül a területekkel való hatékony gazdálkodás elve. A nagy kiterjedés ő, de kis beépítési s őrőség ő településeken rendkívül költséges az úthálózat, a közszolgáltatások kiépítése és üzemeltetése, a gazdaságos tömegközlekedés kialakítása szinte megoldhatatlan problémákat vet fel. ( Az agglomerációs folyamat egyik gátja éppen a közlekedési id ı növekedése, az egyes szolgáltatások hiánya, a több személygépkocsi fenntartásának szükségessége. )

A kistérség északi része rendkívül kedvez ı közlekedésföldrajzi helyzetben van, ezáltal könnyen rákapcsolódhat a nemzetközi forgalomban is jelent ıs tranzitútvonalakra. (M0-ás autópálya) A központi régióban a népesség, az emberi er ıforrások, a gazdasági szerepl ık, a mőszaki infrastruktúra és a kulturális örökség koncentráltsága biztosítja a bels ı er ıforrásokat, ezáltal ki emelkedik az ország többi régiójának sorából. A régió számára nagyon fontos az az élet minden területére kiterjed ı kapcsolatrendszer, amely Budapesthez f őzi. Ez a kötıdés különösen fontos a 80 településb ıl álló agglomerációs övezet számára, mely a kistérség északi részére terjed ki. A f ıváros közelsége sajátos, egyedülálló helyzetet teremt, mely minden területen, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt meghatározó. A térséget északról a f ıváros, északnyugatról a Budaörsi kistérség, nyugatról az Ercsi és Adonyi kistérség, délnyugatról a Dunaújvárosi kistérség, keletr ıl pedig a Gyáli és Kunszentmiklósi kistérség határolja.

20 2. Gazdasági bázis 2.1. Gazdaságszerkezeti jellemz ık

A rendszerváltás után az agglomeráció gazdaságában dinamikus átstrukturálódás folyamata ment végbe. Budapest már az 1990-es évek elején túljutott a szerkezeti változáson, az agglomerációban – amelynek egy része a ráckevei kistérségben található – 1994 és 1997 között ment végbe ez a változás. Az ipar, kereskedelem, turizmus el ıtérbe került, míg a mez ıgazdasági ágazat visszaesett, valamint fontossá vált a külföldi tulajdon a tulajdonosi szerkezetben. A Ráckevei kistérség északi és déli része eltér ı sajátosságokat mutat. Az északi települések dönt ıen ipari tevékenységgel jellemezhet ıek, míg a déli településeken a szolgáltató ipar, turizmus, és a mez ıgazdaság a domináns vállalkozói tevékenység. Az ipari parkok kialakítása az M0 körgy őrő, és az 51-es út elkerül ı szakaszának megépítése után kezd ıdött meg, ma már számos termel ı és logisztikai cég található itt. Ezek a zöldmez ıs ipari parkok többsége már betelt, számos multinacionális cég telepedett meg itt, növelve ezzel az érintett települések gazdasági erejét. A betelepült cégek munkahelyeket és infrastruktúrát teremtettek, az önkormányzatoknak jelent ıs ipar őzési adóból származó bevételt jelentenek. Az egy f ıre jutó külföldi m őköd ı t ıke beruházások tekintetében a ráckevei kistérség az els ı ötben van a kistérségek rangsorában. 1. táblázat: M őköd ı vállalkozások ágazati megoszlása települési bontásban, a Ráckevei kistérségben (%) 2006 Szállítás, Épít ı- rak- Keresk., Ingatlanügyek, Megnevezés Ipar ipar Mez ıg. tározás jav. gazd-i szolg. Szállásh,szolg. Apaj 8 8 11 5 13 33 8 Áporka 11 13 7 12 17 28 3 Délegyháza 9 13 3 4 22 32 6 Dömsöd 10 11 9 6 23 23 7 Dunaharaszti 11 11 2 5 21 34 4 Dunavarsány 8 13 3 6 20 31 4 Halásztelek 9 15 2 6 19 32 5 Kiskunlacháza 12 13 6 7 21 26 5 Lórév 12 4 20 4 24 12 4 Majosháza 13 15 4 5 18 29 4 Makád 9 12 8 4 26 20 8 Ráckeve 10 13 4 6 18 31 3 Szigetbecse 13 16 6 6 17 24 8 Szigetcsép 10 13 8 8 17 25 4 Szigethalom 6 13 1 8 24 31 4 Szigetszentmárton 6 16 3 4 17 31 7 Szigetszentmiklós 8 9 2 5 21 37 4 Szigetújfalu 14 15 4 4 20 26 3 Taksony 12 10 3 5 22 32 5 Tököl 10 12 3 5 17 35 5 Átlagos vállalkozás szám: 9 12 3 6 20 33 4

21 A m őköd ı vállalkozások ágazati szint ő megoszlásának települési szint ő adataiból látszik, hogy a településeken belüli gazdaság szerkezete eltér a kistérségi átlagtól.

A primer (a természet els ıdleges nyersanyagainak kitermelésével foglalkozó) szektor aránya a déli településeken (Apaj, Áporka, Dömsöd, Lórév, Makád) magas a kistérségi átlaghoz viszonyítva, illetve Szigetcsépen, ami a kistérség középs ı övezetéhet tartozik, itt ezt a magas arányt a tradicionális bortermeléssel magyarázhatjuk. Áporkán található Közép-Európa legnagyobb gombatermeszt ıje a Bio-Fungi Kft., amely kb. 40-50 f ıt foglalkoztat, f ıleg a környékbeli településekr ıl. A mez ıgazdasági ágazat egyes településeken (pl. Szigethalmon) szinte meg sem jelenik.

Az ipari tevékenységek (szekunder szektor) aránya a kistérségi 21%-os átlagtól két déli településen marad el, Apajon és Lóréven (16-16%). Ennek oka mindkét településen a rossz infrastruktúra, Apajon a természetvédelmi terület közelsége, továbbá a hagyományos mez ıgazdasági múlt. Lóréven is a tradicionális mez ıgazdasági múlt mellett további akadálya az ipar betelepülésének, hogy a település védett vízbázison fekszik, és ez nagyban meghatározza a befogadható ipari tevékenységet. A kistérségi átlagon felül iparral rendelkez ı települések Majosháza (28%), ahová az utóbbi években települt több jelent ıs ipari vállalkozás pl. ABeton-Viacolor Térk ı Rt., vagy a Sw- Umwelttechnik Magyarország. Szigetbecsén és Szigetújfalun egyaránt 29%-29% az ipar aránya. Továbbá viszonylag magas Kiskunlacházán 25% és Halásztelken 24% ezek a települések mind a kistérség középs ı-déli részén helyezkednek el. Szigethalom esetében látható, hogy a korábban domináns környékbeli ipartelepek számára beszállítással foglalkozó kisipar megsz őnése után a hangsúly eltolódott a kereskedelem irányába. Az iparon belüli részesedést tekintve látható, hogy az épít ıipari vállalkozások több mint kétszeres aránnyal vannak jelen a városban, ennek oka a nagyfokú bevándorlás következtében épül ı lakások.

A harmadik, szolgáltató szektort elemezve azt láthatjuk, hogy a kistérségi átlaghoz (76%) képest a kistérség déli, illetve középs ı-déli településein alacsonyabb a szolgáltató vállalkozások aránya. A Csepel-sziget két déli szélén fekv ı településeken: Lórév (64%), Makád (71%) a szolgáltató szektor részesedése. Ennek oka a kedvez ıtlen regionális helyzet, kvázi zsáktelepülések, tehát egyirányú a közlekedés Budapest felé, hosszú menetid ı, rossz úthálózat, amely nem párosul megfelel ı színvonalú tömegközlekedéssel. A szigeten kívüli déli települések szintén alacsony szolgáltató szektor béli részesedét tudhatnak magukénak. Apaj (73%), Dömsöd (70%), Kiskunlacháza (69%) Áporka (69%) települések szintén a kistérség periférikus részéhez tartoznak, ahova, már nem ér el a f ıváros környékét érint ı dinamikus fejl ıdés. A kistérség középs ı-déli része a harmadik csoport ahol alacsonyabb a szolgáltató szektor részesedése: Majosháza (68%), Szigetbecse (65%), Szigetcsép (69%) és Szigetújfalu (68%) hasonlóan a déli részhez, még nem ért el az agglomerációs fejl ıdés, és az ezáltal növekv ı népességszámmal együtt megjelen ı nagyszámú fizet ıképes kereslet. A tercier szektor igazán magas arányát csak Szigethalom (80%), és Szigetszentmiklóson (82%) találjuk, a többi település nagyjából a kistérségi átlagot tükrözi. Átlagon felüli az ingatlanügyekkel foglalkozó vállalkozások aránya az agglomeráció legnagyobb városaiban (Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Tököl) ez a beáramló népesség, és az ezzel együtt járó lakásépítési kedv növekedésének köszönhet ı.

22 A f ıvárosi agglomeráció déli részén egyre több gy őjt ı-elosztó, logisztikai, kereskedelmi vállalkozás létesült. Dunaharaszti, mint az agglomeráció déli városa jelent ıs szerepet kapott ebben az ágazatban, és jelent ısé vált a logisztikai ágazat szerepe a városban. Ebben fontos szerepe volt az M0 autóút, és az 51-es f ıút Dunaharasztit és Taksonyt elkerül ı szakasz megépülésének. Ekkor jelent ıs külföldi t ıkével alapított vállalatok települtek ide: Coca-Cola Beverages Kft., Man Kft., Schwarzmüller Kft., Wincanton, stb. 2008. évben a Dunaharaszti Ipari és Logisztikai Park elnyerte az ipari park címet. A dunavarsányi ipari park 2002-ben nyerte el az ipari park címet, 90 hektáron terül el, legfontosabb vállalkozása az IBIDEN, amely térségi jelent ıség ő, s közel 1000 f ıt foglakoztat. A Ráckevén m őköd ı ipari park 1998-ban nyerte el az ipari park címet, azonban a város egyik legfontosabb vállalkozása, a Korax-Gépgyár Kft. nem itt található. Szigetszentmiklóson két ipari park m őködik: az 1996-ban alapított és 2000-ben ipari park címert nyert Leshegyi Innovációs Központ és Ipari Park, ahol f ıleg logisztikai cégek telepedtek meg, de gyártó és kereskedelmi cégek is megtalálhatóak. A Leshegyi Ipari park lényegében teljesen megtelt. A város második ipari parkja az ÁTI-Sziget Ipari Park, amely 2002-ben nyerte el az ipari park címet. Ezen a területen a volt Csepeli Autógyár m őködött, tehát az infrastruktúra és az épületek adottak voltak, így barnamez ıs beruházások révén települnek meg a cégek. Itt is a logisztika a jellemz ıbb, de ipari termelés is folyik több csarnokban. Tököl Airport Ipari Park 1998-ban nyerte el az ipari park címet, a térségben az egyetlen ipari park, amely légi illetve kötött pályás szállítási lehet ıséget is biztosít. Az ipari parkokban található cégek jelent ıs munkaer ı felvev ık, a helyi lakosság mellett a környék településeir ıl jelent ıs az ingázók száma ezekbe a cégekbe.

Egyéb szolg. Ipar 13% 9% Szállásh,szolg. Épít ıipar 4% 12% Mez ıg. 3%

Szállítás, raktározás 6% Ingatlanügyek, gazd-i szolg. Keresk., jav. 33% Forrás: KSH-T-STAR, 2006 20%

1. ábra: M őköd ı vállalkozások ágazati megoszlása a Ráckevei kistérségben (2006)

Miként azt az adatainkból is látjuk a Ráckevei kistérségben a vállalkozások többsége (76%) szolgáltató jelleg ő. Az ipari tevékenység viszonylag magas (21%), amibıl az épít ıiparnak 12%-os részesedése van, ami azt mutatja, hogy az iparon belül minden második vállalkozás épít ıiparral foglalkozik. A mez ıgazdasági jelleg ő vállalkozások aránya mindössze 3%. A tercier szektoron belüli megoszlás a legnagyobb hányadot az ingatlanügyekkel, gazdasági

23 szolgáltatással foglalkozó cégek arány a legnagyobb, ez a tevékenység az összes vállalkozási forma arányán belül is magas, egyharmada (33%). Kereskedelem, javítás 20%-os arányt képvisel, majd ezek után következnek a szálláshely szolgáltatás, és az egyéb tevékenységek. A statisztikai adatokból látszik, hogy a ráckevei kistérség a közép-magyarországi átlagot tükrözi, miszerint a szolgáltató jelleg ő vállalkozások 80% körüli arányt képviselnek, az ipar kb. 20%, és a mez ıgazdaság néhány százalékos aránnyal van jelen a közép-magyarországi kistérségekben. A térségben a megyei átlagnál nagyobb súllyal vannak jelen a mez ıgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, a bányászat, feldolgozóipar valamint a logisztika területén tevékenyked ı vállalatok. Összességében elmondható, hogy a vállalkozások ágazati megoszlása tükrözi a kistérség többarcúságát, miszerint az északi agglomerációs településeken a szolgáltató ágazat fejlettebb, ezen a részen található a kistérség ipari parkjának a többsége. Ezzel szemben a déli településeken a mez ıgazdaság a domináns ágazat, a kistérség köztes részén pedig az ipari szektor a domináns, s a szolgáltatások nem kerültek még el ıtérbe.

2.2. Vállalkozások jellemzése, vállalkozói aktivitás

2. táblázat: Gazdasági szervezetek száma a Ráckevei kistérségben 2007 (db)

Mőköd ı Mőköd ı Mőköd ı Mőköd ı korlátolt gazdasági egyéni betéti felel ısség ő Mőköd ı szervezetek vállalkozások társaságok társaságok részvénytársaságok száma Megnevezés száma száma száma száma összesen Apaj 29 17 22 0 68 Áporka 41 30 26 na 100* Délegyháza 70 68 78 0 216 Dömsöd 364 91 90 na 545* Dunaharaszti 856 651 937 45 2444 Dunavarsány 183 137 221 9 550 Halásztelek 380 275 334 na 989* Kiskunlacháza 32 17 22 1 72 Lórév 14 3 11 na 28* Majosháza 30 16 18 0 64 Makád 40 20 14 na 74* Ráckeve 620 247 220 na 1087* Szigetbecse 41 18 36 3 98 Szigetcsép 123 31 48 na 202* Szigethalom 774 356 347 na 1477* Szigetszentmárton 65 43 71 3 182 Szigetszentmiklós 1 999 967 1 219 na 4 185* Szigetújfalu 99 42 39 3 183 Taksony 380 176 162 na 718* Tököl 513 204 256 na 973* Összesen: 6 653 3 409 4 171 64 14 255*

*Az adatok a M őköd ı részvénytársaságok száma nélkül értend ık Forrás: KSH T-Star

24

A meglév ı adatokból látható, hogy az átlagos növekedés kb. 30%-os, ezzel szemben néhány településen dinamikusabb növekedés tapasztalható a m őköd ı vállalkozások számában. Szigetszentmiklóson megközelít ıleg 60%-os növekedés zajlott le az elmúlt hat évben, ami mesze meghaladja mind az országos, mind a megyei értékeket, és az agglomeráció városainak adatait is. Szigetszentmiklós az ország tíz legdinamikusabban fejl ıdı települése közé tartozik az országos átlag alapján. A városban f ıszerepl ık a kis-, és középvállalkozások, de meghatározó szerep jut a mikro vállalkozásoknak is. Dunaharasztin a m őköd ı részvénytársaságok számában látható dinamikus növekedés, míg 2001-ben 4, addig 2007-ben 45 részvénytársaság m őködött, ez id ı alatt a Kft.-k aránya mindössze háromszorosára növekedett. Szigethalom városában a legnagyobb részben az egyéni vállalkozók, és a betéti társaságok vannak jelen, ezek a vállalkozások mikro- ill, családi vállalkozások. Az elmúlt hat évben jelent ısen megemelkedett az egyéni vállalkozások száma (477-rıl 774-re), és a betéti társaságok száma is (209-rıl 356-ra). Majosházán az egyéni vállalkozások, és a betéti társaságok számában is kismérték ő csökkenés tapasztalható. Továbbá Kiskunlacházán, és Szigetújfalun hasonló tendencia látható. Valamint Szigetszentmártonban az egyéni vállalkozások száma csökkent kismértékben. Áporkán egy kivételével valamennyi vállalkozás mikro-, illetve kisvállalkozás, vagy ıstermel ı.

16000

14 255 14000

12000 10680

10000

2001 8000 2007 6 653

6000 5634

4 171 4000 3 409

2257 1891 Forrás:2000 KSH-T-STAR, Települési önkormányzatok adatszolgáltatása

24 64 0 Mőköd ı egyéni Mőköd ı betéti társaságok Mőköd ı korlátolt Mőköd ı Mőköd ı gazdasági vállalkozások száma száma felel ısség ő társaságok részvénytársaságok száma szervezetek száma száma összesen

2. ábra: Gazdasági szervezetek száma a Ráckevei kistérségben

A Ráckevei kistérségben a m őköd ı gazdasági szervezetek száma összesen 14.255, szemben a 2001-es 10.680-nal, ami közel 30%-os növekedés. Jelent ıs növekedést látható a korlátolt felel ısség ő társaságok számában, – ami több mint kétszeresére növekedett – szemben a többi

25 gazdasági formának 1,1-1,3-szoros növekedésével. Megemlítend ı, hogy a részvénytársaságokra vonatkozó adatok hiányosak, így az térségi szinten nem értelmezhet ı. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások számának tekintetében a ráckevei kistérség a megyei szinten a hatodik helyet foglalja el, ami azt mutatja, hogy a fejlettebb kistérségek közé tartozik. A ráckevei kistérségben ezer lakosra 116 regisztrált vállalkozás jut, ami a megyei átlaggal megegyez ı (116), viszont alacsonyabb a Közép-Magyarországi Régió (173) és az országos (123) értéknél is. Lényegesen elmarad a Pest megyei legfejlettebb kistérség átlagától (Budaörsi kistérség, 182). Összességben megállapítható, hogy a Ráckevei kistérség dinamikus fejl ıdési képet mutat, a vállalkozói aktivitás, és a vállalkozások számának tekintetében.

2.3. Kiskereskedelem, szolgáltatás

3.táblázat: Kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatások száma a Ráckevei kistérségben (db) 2007 Kiskereskedel- mi üzletek Élelmiszer száma jelleg ő üzletek Ruházati Iparcikk jelleg ő Vendéglátóhe- (gyógyszertárak és áruházak szaküzletek üzletek és Megnevezés lyek száma nélkül) száma száma áruházak száma Apaj 6 3 2 0 0 Áporka 2 3 2 0 1 Délegyháza 3 7 9 0 0 Dömsöd 38 93 29 13 1 Dunaharaszti 101 458 77 30 8 Dunavarsány 25 90 16 4 10 Halásztelek 17 117 36 10 7 Kiskunlacháza 24 14 15 12 10 Lórév 1 2 2 0 0 Majosháza 5 10 4 2 1 Makád 7 5 3 0 0 Ráckeve 58 134 40 13 1 Szigetbecse 4 4 5 0 0 Szigetcsép 10 6 6 2 2 Szigethalom 95 162 53 10 7 Szigetszentmárton 75 28 9 0 0 Szigetszentmiklós 182 549 123 79 23 Szigetújfalu 6 20 8 1 1 Taksony 30 104 28 17 2 Tököl 42 59 23 14 22 Összesen: 731 1 849 490 207 96 Forrás: KSH-T-STAR A Ráckevei kistérségben a kiskereskedelmi üzletek száma a 2000-es években egyenletesen nıtt, azonban a 2007-es adatokból az a tendencia látszik kibontakozni, hogy a kiskereskedelmi üzletek száma csökken. 2007-re Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Szigethalom, és Taksonyban növekszik egyedül ez a szám, ami a növekv ı lakosságszámmal magyarázható. A kiskereskedelmi üzletszám csökkenésének másik oka az lehet, hogy megjelennek a településeken a bevásárlóközpontok, élelmiszeráruház-láncok (Auchan, Lidl,

26 Penny Market, Spar, Tesco) amelyek egyrészt saját üzleteikkel, másrészt a bevásárlóközpontban kis üzletek kiadásával koncentráló hatást idéznek el ı. Ezáltal a kiskereskedelmi üzletek nem versenyezhetnek ezekkel a multinacionális cégekkel. Ez nem jelenti azt, hogy tömegével sz őnnének meg a „kisboltok”, hanem inkább azt, hogy az új lakosok az új városrészeken él ık els ısorban vásárlási szokásaik, hagyományaik, megszokásaik hiánya miatt nem igénylik a kisméret ő üzletek jelenlétét. Miként az adatok is mutatják, az élelmiszer jelleg ő üzletek száma összességében növekszik, azonban ezt a növekedést az agglomerációs városokban gyarapodó élelmiszerüzletek idézik el ı. A ruházati szaküzletek számának növekedésében szintén az agglomerációs városok a hajtóer ık, azonban fontos megemlíteni, hogy Dunaharaszti ez alól kivétel, mivel itt csökkent a ruházati szaküzletek száma. A helyi kiskereskedelmet er ısíti még a térség három legnagyobb piaca is Dunaharasztin, Ráckevén és Szigethalmon. Ezek a piacok jól ismertek és népszer őek a környez ı településeken is. A pest megyei kistérségeket összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a kiskereskedelem tekintetében, a Ráckevei kistérség kiemelkedik a kiskereskedelmi üzletek számában, az élelmiszerüzlet és áruház számában, mind pedig a vendéglátóhelyek számában.

2500

Élelmiszerüzlet és áruház összesen 2000

Ruházati üzlet 1500

Iparcikk jelleg ő üzlet 1000

Vendéglátóhely 500

Kiskereskedelmi 0 üzlet összesen i i i i i d s zi ı ri ri ei z é a s o tai á vei áci á zódi b Érdi n á v e zobi V h s a Gyáli o s ndr S y A daörs egl D M rö te g u C ö áck n B Gödöll v R Dunake Nagyk s Sze Pili Verese

Forrás: KSH 3. ábra: Kiskereskedelmi üzletek száma Pest megye kistérségeiben 2007

27 2.4. Turizmus

A kistérség jelent ıs üdül ıkörzete Budapestnek, legnagyobb vonzereje a Ráckevei-Soroksári- Duna-ág (RSD), a bányatavak és a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP), illetve helyi védettség ő területek pl. Dömsöd: Holt-Dunaág; Makád: Holt-Dunaág; Szigetbecse: Holtág; Vessz ıs- király réti-mocsár; Szigetújfalu: Ártéri erd ı.

A Ráckevei Kistérségben m őködik a Csepel-sziget és Környéke Kistérségi Turisztikai Klaszter, amely a turisztikában érdekelt szervezetek, vállalkozások hálózatba szervez ıdése által m őködtetett. A Klaszter által fejlesztik a kistérség turizmusát, segítik versenyképességének javulását. Mivel a Kistérségi Turisztikai Klaszter nem önálló jogi, ill. gazdasági szervezet, így a Klasztert a Kék-Duna fejlesztési Ügynökség m őködteti gazdasági társaság formában. A Klaszter tevékenysége a szervezetek hálózattá szervezésén túl a turisztika fejlesztése a térségben, felmérések készítése, kapcsolatépítés fels ıoktatási intézményekkel, min ıségbiztosítási rendszer kiépítése, közös internetes weboldal üzemeltetése, stb. megemlítend ı, hogy a weboldal további fejlesztésre szorul, többek között a települések link alatt még csak Ráckeve városa szerepel. 2008-ban a Kék-Duna Fejlesztési Ügynökség, több vállalkozással és civil szervezettel létrehozta a Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezetét. A szervezetkiépítésre beadott pályázat az els ı elbírálási körön túljutott, jelenleg a második elbírálási fordulóban van. A TDM célja, hogy a Klaszter által hálózatba szervezet turisztikai szervezeteknek a tevékenységét koordinálja, segítse. Így javítva a térség versenyképességét a turisztikai területen.

28 3. táblázat: A Ráckevei kistérség szálláshelyeinek, vendéglátóhelyeinek, és szabadid ı-sport lehet ıségeinek száma településenként (db) 2006

Összes Összes Megnevezés Település Egységszám egységszám Fér ıhely fér ıhely Kiskunlacháza 1 60 Ráckeve 2 145 Szállodák 5 365 Szigetszentmárton 1 50 Szigetszentmiklós 1 110 Dömsöd 3 142 Dunaharaszti 1 180 Vendégházak Ráckeve 3 10 34 395 /Apartmanok Szigetbecse 2 11 Szigetújfalu 1 28 Délegyháza 2 45 Dunaharaszti 1 80 Panziók Ráckeve 3 8 73 250 Szigetszentmárton 1 20 Szigetszentmiklós 1 32 Motelek Szigetszentmiklós 2 2 140 140 Dömsöd 9 59 Falusi szálláshelyek 12 78 Kiskunlacháza 3 19 Délegyháza 2 5000 Kempingek Dunaharaszti 2 5 700 6200 Taksony 1 500 Dömsöd 2 190 Dunaharaszti 3 350 Halásztelek 1 Éttermek Kiskunlacháza 5 21 176 Ráckeve 7 1092 Szigetcsép 1 Szigetszentmárton 2 200 Dunaharaszti 1 70 Kiskunlacháza 1 22 Cukrászdák 6 273 Ráckeve 3 116 Szigetszentmárton 1 65 Kiskunlacháza 1 Mozik Ráckeve 2 4 Szigetszentmiklós 1 Délegyháza 1 Dömsöd 2 Majosháza 1

Horgászási lehet ıség Makád 1 9 Ráckeve 1 Szigetbecse 2 Szigetszentmárton 1 Fürd ızési lehet ıség Dunaharaszti 1 Dunavarsány 1 Dömsöd 1 5 Kiskunlacháza 1 Makád 1

29 Ráckeve 2 Szigetbecse 1 5 Szigetszentmárton 1 Szigetszentmiklós 1 Dunaharaszti 3 Lovaglás 4 Ráckeve 1 Egyéb sport Dunaharaszti 3 ı 4 lehet ségek Ráckeve 1

A településsoros adatokból látható, hogy az RSD által érintett települések nagy részén lehet ıség van vendégéjszaka eltöltésére, kivétel Tököl, Majosháza, Áporka, Makád, Lórév. Dunaharasztin az északi Duna-part, a Sport-sziget, a Hókony-sziget és a Paradicsom-sziget alkotja a négy, rekreációs és természeti karakterekkel rendelkez ı üdül ıterületet. Szigetszentmiklóson az egyetlen turisztikai vonzer ıt a Ráckevei- Soroksári-Duna jelenti. Az idegenforgalmi részesedése a városnak sokkal kisebb, mint ami az adottságaiból következik; persze megjegyezhet ı, hogy az M0 közelségéb ıl kifolyólag az autóút mellett létesült panziók megemelik ezt az értéket. A természeti környezet mellett az egykor bányatavakként funkcionáló tavak egy része ma már üdülési célokat szolgál. Jelent ısebb üdül ıterületek és kempingek alakultak ki Délegyházán, Dunavarsányban és Dunaharasztin a bányatavak környékén. Azonban a bányatavak nagy része még rehabilitálásra, kotrásra vár. Délegyházán m őködött az ország els ı nudista strandja, ami ma már nem üzemel. Dunaharasztin található a térség egyetlen kábeles vízisí pályája, az Universum Üdül ıcentrumban. Ezek a bányatavak a vízi sportok mellett, a horgász-, és fürd ı turizmus számára is lehet ıségeket kínálnak. Ráckevén található a térség egyetlen négy csillagos szállodája a Kék-Duna Wellness Hotel. Továbbá még egy szálloda található Ráckevén a konferencia turizmust kiszolgáló Savoyai- kastély Hotel, ez a kistérség egyetlen települése ahol két szálloda várja a vendégeket. A városban található meleg viz ő forrás a helyi élményfürd ıt is kiszolgálja, ami a városi turizmus egyik alapja, jelent ıs turisztikai vonzer ıt jelent. A ráckevei wellness központon és az Aqualand fürd ın kívül Szigetszentmiklóson található még wellness központ az Oázis Wellness Park. A térség két wellness központja relatíve kevés, ha figyelembe vesszük, hogy ez a kikapcsolódási forma ma oly népszer ő. (Ráckevén a termálvizet 2008 augusztusában gyógyvízzé nyilvánították). Tökölön lovagoltatás, a városi uszoda, táboroztatás, sportcsarnok; a repül ıtéren gyorsasági motor és autóverseny valamint a horgászati lehet ıségek a turizmus vonzerejei. Ezen kívül Tökölön a BV üdül ı szálláshely kiadással is foglalkozik.

A térségben nincs kialakult kultúrája a falusi turizmusnak, amit a helyi vezet ık a kereslet hiányával, illetve a befektet ık érdektelenségével magyaráznak. Azonban egyedi vonzer ıt jelentenek a helyi kulturális értékek, a térség változatos kisebbségi összetétele, és e kisebbségek kultúrája, pl. Szerb, Horvát, Sváb, stb. Lóréven m őködik a szerb Nemzeti Színház, ez egyedülálló Magyarországon. A térség kulturális központjaként számon tartott Ráckevén számtalan programot rendeznek évr ıl-évre. Az el ızıekt ıl eltér ı kikapcsolódási lehet ıségeket biztosít a térség déli határán megtalálható Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) ami inkább a „bakancsos” turizmus lehet ıségeit biztosítja. Apajon a KNP területén, illetve Szigetbecsén a Duna-parton tanösvény található.

30 A lovas turisztikai lehet ıségek is biztosítottak a térségben, pl. Dunaharasztin és Ráckevén. Továbbá Apajon hagyományos csikós-lovas bemutatók vannak, azonban ezek nem megfelelıen reklámozottak és általában szerz ıdött utazási irodák által biztosított külföldi vendégek részére tartják. Majosházán probléma a Duna-part teljes beépítettsége, így az üdül ıtulajdonosokon kívül szinte használhatatlan a Duna-part.

4. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek és a magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma üdül ıkörzetenként, 2007

Vendég Vendégéjszaka Fér ıhely, Település, üdül ıkörzet július 31. ebb ıl: ebb ıl: összesen összesen külföldi külföldi Ráckevei Duna üdül ıkörzet Apaj 55 397 12 2 452 12 Dömsöd 52 77 8 446 30 Dunaharaszti 150 1 640 282 3 646 1 050 Dunavarsány 8 123 7 741 17 Kiskunlacháza 21 87 – 400 – Makád 6 51 – 893 – Ráckeve 170 12 498 1 099 20 792 3 060 Szigetbecse 9 6 – 51 – Szigethalom – 102 – 203 – Szigetszentmárton 92 786 21 1 630 71 Szigetszentmiklós 250 11 969 5 274 20 106 8 334 Taksony 74 2 201 37 11 276 143 Összesen 887 29 937 6 740 62 636 12 717 Ebb ıl: város 578 26 332 6 662 45 488 12 461

A Ráckevei üdül ıkörzet településsoros adatait vizsgálva látható, hogy a térség két legnagyobb városában Ráckevén és Szigetszentmiklóson fordult meg 2007-ben a legtöbb vendég. Szigetszentmiklóson található a legnagyobb fér ıhely kapacitás, ennek ellenére Ráckevén nagyobb volt a vendégszám. A külföldi vendégek számát tekintve Szigetszentmiklóson többen fordultak meg. Jelent ıs vendégszám volt még Taksonyban (7,4%) és Dunaharasztin (5,5%), azonban a külföldi vendégek arányát tekintve elmondható, hogy Taksony inkább a belföldi vendégek kedvelt célpontja (külföldi vendégaránya 0,5% Taksonyban, Dunaharasztiban 4,2%). Belföldi vendégek hosszabb távú célpontja volt Apaj a 2007-es évben 397 vendég 2452 vendégéjszakát töltött itt. A kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát tekintve a Ráckevei kistérség a harmadik legkedveltebb célpont a turisták számára. Azonban a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát figyelembe véve a Ráckevei kistérség a térségi rangsor utolsó harmadában helyezkedik el, ami azt mutatja, hogy a turizmus ezen ága még jelent ıs fejlesztése szorul a térségben. A kereskedelmi szállásfér ıhelyek száma folyamatosa csökkent a megyei adatokat nézve az utóbbi hat évben. A Ráckevei kistérségben egy hullámzó tendencia látható a 2001-es 797-rıl 2004-re 835-re emelkedett a kereskedelmi szállásférıhelyek száma, 2007-re azonban

31 visszaesett 784-ra. Tehát az utóbbi három év adatai a megyei tendenciához való igazodást mutatják. A magánszállásadás-fér ıhelyek számának alakulása eltér a kereskedelmi szállásfér ıhelyek számának alakulásától. 2004-re 815-tel emelkedett, majd 2007-re 466-tal visszaesett a magánszállásadás-fér ıhelyek száma Pest megyében. A Ráckevei kistérségben a megyei tendenciához hasonlóan alakult ez a szám, és megemlítend ı, hogy a kereskedelmi szálláshelyek számával is megegyez ıen alakultak az adatok.

200 000 180 000

160 000 Kersekedelmi szálláshelyen eltöltött 140 000 éjszakák száma

120 000

100 000

80 000

60 000 Magánszállás helyen eltöltött 40 000 éjszakák száma

20 000

0

i i i i i a ri zi d si l ı e re á ó a l yáli v d z Érdi G Váci h ösvá en Szobi gy As Ceglédi Dab Monori r t e Budaörsi Gödö Rácke n s Dunakeszi Nagykát ze e ilisvö S er P V

4. ábra. Eltöltött vendégéjszakák száma Pest megyében 2007. Forrás: KSH

2.5. Önkormányzati gazdálkodás

Az önkormányzati gazdálkodás elemzésénél a KSH-T-Star adatbázisára támaszkodtunk a 2001. évi és a 2005. évi adatok tekintetében. A 2007. évi adatokat pedig az önkormányzatok adatszolgáltatásai alapján elemeztük.

32 5. táblázat: Saját folyó bevételek településenként a Ráckevei kistérségben 2001-2005-2007- ben (eFt) Saját folyó Egy f ıre jutó Saját folyó Saját folyó Egy f ıre jutó bevételek saját folyó bevételek bevételek saját folyó 2001 bevétel 2001 2005 2007 bevétel Megnevezés (település) (település) (település) (település) 2007(település) Apaj 18 930 15 35 105 26 415 21 Áporka 21 601 19 66 117 17 447 15 Délegyháza 110 408 46 134 131 58 900 20 Dömsöd 197 558 34 251 263 na na Dunaharaszti 1 419 938 85 2 439 637 2 113 613 112 Dunavarsány 1 251 451 216 364 303 na na Halásztelek 119 381 17 414 191 548 226 65 Kiskunlacháza 213 567 25 461 193 170 478 19 Lórév 11 674 38 13 507 na na Majosháza 51 154 44 109 590 221 387 156 Makád 11 094 8 17 796 na na Ráckeve 904 920 102 462 371 na na Szigetbecse 44 419 33 60 877 12 964 10 Szigetcsép 46 097 19 89 643 123.318 52 Szigethalom 332 985 25 435 805 211 000 13 Szigetszentmárton 82 188 44 80 820 54 083 26 Szigetszentmiklós 627 626 25 2 341 970 2 865 357 93 Szigetújfalu 25 328 12 55 441 202 420 98 Taksony 74 484 13 274 285 na na Tököl 185 831 21 381 165 592 207 59

A 2001. évr ıl 2005. évre a saját folyó bevételek minden településen emelkedtek, majd ezt követ ıen két típus látunk a 2007. évre kialakulni. A kistérség településeinek nagy részén a saját folyó bevételek csökkentek, kivétel ez alól Halásztelek, Majosháza, Szigetcsép, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu és Tököl. Tehát a saját folyó bevételt illet ıen jelent ıs különbség van településenként. Az északi agglomerációs részen jelent ıs az ipar őzési adóból származó bevétel, ami stabillá teszi ezeknek az önkormányzatoknak a gazdálkodását. A déli részén a kistérségnek azonban jelent ısen elmaradnak ezek a bevételek, er ıs nagyvállalkozások hiányának révén.

Az egy f ıre jutó saját folyó bevétel esetében 2001. év és a 2007. év adatait hasonlítottuk össze. Hat település esetében – Áporka, Délegyháza, Kiskunlacháza, Szigetbecse, Szigethalom, és Szigetszentmárton ez az összeg csökkent. Ezek a változások eltér ı mérték ően, Áporkán 21%-os, Kiskunlacházán 24%-os csökkenés tapasztalható, azonban Szigetbecse településen a harmadára esett vissza ez az összeg, Délegyházán több mint felére, Szigethalom esetében 48%-os a csökkenés, és Szigetszentmárton esetében is 41%-os, ami már nem elhanyagolható. Ennek okait érdemes megvizsgálni, hogy adatfelvételi hiba vagy egyéb tényez ı okozta a negatív változást. Szigetújfalu esetében nyolcszoros növekedés látható az adatokból, amely a legnagyobb a kistérségben. Délegyháza esetében is jelent ıs a változás, több mint ötszörösére növekedett az egy f ıre jutó saját folyó bevétel a településen. Továbbá Majosháza és Szigetszentmiklósnál látható még jelent ıs változás, mindkét település esetében

33 mintegy négyszeres a növekedés. A többi település esetében átlagban a duplájára vagy annál kisebb mértékben n ıttek az egy f ıre jutó saját folyó bevételek.

6. táblázat: Átengedett bevételek településenként a Ráckevei kistérségben 2001-2005-2007- ben (eFt) Egy f ıre jutó Egy f ıre jutó Átengedett átengedett Átengedett Átengedett átengedett bevételek bevételek bevételek bevételek bevételek 2001 2001 2005 2007 2007 Megnevezés (település) (település) (település) (település) (település) Apaj 32 799 26 11 047 na na Áporka 27 382 25 22 763 89 128 78 Délegyháza 52 954 22 56 806 96 054 32 Dömsöd 145 477 25 83 749 na na Dunaharaszti 254 624 15 1 132 936 580 908 31 Dunavarsány 119 832 21 132 643 na na Halásztelek 141 825 20 188 432 317 916 38 Kiskunlacháza 226 608 26 151 378 na na Lórév 12 070 39 994 na na Majosháza 26 116 22 43 807 na na Makád 30 254 23 5 311 na na Ráckeve 227 675 26 194 396 na na Szigetbecse 41 227 31 18 275 54 622 41 Szigetcsép 65 597 27 35 762 86.018 36 Szigethalom 271 993 21 123 005 678 662 42 Szigetszentmárton 47 642 25 39 097 na na Szigetszentmiklós 525 135 21 1 149 417 730 107 24 Szigetújfalu 60 244 28 17 520 75 573 36 Taksony 115 300 20 121 973 na na Tököl 156 863 18 169 589 258 420 26

Az átengedett bevételek Dunaharaszti és Szigetszentmiklós kivételével mindenhol emelkedtek. A legnagyobb mérték ő emelkedés a 2005. évr ıl 2007. évre Szigethalom esetében történt, ahol közel 5,5-szeresére növekedett az átengedett bevétel mértéke. Szigetújfalun is jelent ıs a növekedés, közel 4,5-szeres. Továbbá Áporkán látható még jelent ıs, háromszoros növekedés.

Az egy f ıre jutó átengedett adóbevételek tekintetében a 2007. évre hiányos adataink vannak, a kistérségi települések felér ıl rendelkezünk adattal. A meglév ı adatok szerint minden településen növekedett a vizsgált hat évben az egy f ıre jutó átengedett adóbevétel, azonban a változás mértéke nem egyforma. Áporka esetében láthatjuk a legnagyobb mérték ő növekedést, ami több mint háromszoros. A második csoportba azok a települések rendezhet ıek, amelyeknél a 2007. évi növekedés mértéke a közel duplája, vagy azt elenyész ı mértékben meghaladó a 2001. évinek, ezek: Dunaharaszti, Halásztelek, Szigethalom, tehát kivétel nélkül a dinamikusan fejl ıdı agglomerációs városok. A harmadik csoportba pedig azok a települések találhatóak, amelyeknél a növekedés mértéke meg sem közelíti a kétszeres mértéket: Délegyháza, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Tököl. Ez a csoport már vegyesebb képet mutat térbeli elhelyezkedés szempontjából, mivel található

34 benne több agglomerációs település is, de az agglomeráción kívül helyezked ı is, ezért általános következtetést nem lehet levonni ezekb ıl az adatokból.

A felhalmozási és t ıke jelleg ő bevételek változás két csoportba osztja a településeket. Az els ı ahol csökken: Apaj, Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Tököl. Növekv ı tendencia a 2005- 2007.éves intervallumban Áporka, Délegyháza, Halásztelek, Majosháza, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós., A harmadik csoportba azok a települések sorolhatók amelyekr ıl nincsenek ilyen jelleg ő adataink, ezek: Dömsöd, Dunavarsány, Lórév, Makád, Ráckeve, Szigetújfalu, Taksony.

Az állami hozzájárulások tekintetében a növekv ı és csökken ı tendencia mellet találunk egy harmadik csoportot, ahol szinte nem változott az állami hozzájárulások mérték, ebbe a csoportba Apaj, Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Szigetszentmárton sorolható.

7. táblázat: Felhalmozási és t ıkejelleg ő bevételek és Állami hozzájárulások és támogatások településenként 2001-2005-2007-ben (eFt)

Felhalmozás Felhalmozás Felhalmozás Állami Állami Állami i és t ıke i és t ıke i és t ıke hozzájáruláso hozzájárulás hozzájáruláso jelleg ő jelleg ő jelleg ő k és ok és k és bevételek bevételek bevételek támogatások támogatások támogatások 2001 2005 2007 2001 2005 2007 Megnevezés (település) (település) (település) (település) (település) (település) Apaj 1 543 1 846 1 765 42 805 81 409 79 707 Áporka 1 098 5 939 61 520 5 591 5 926 na Délegyháza 47 347 10 220 51 746 57 325 117 948 7 446 Dömsöd 78 123 57 059 na 254 540 328 242 na Dunaharaszti 640 122 167 226 134 608 459 266 807 335 797 388 Dunavarsány 198 770 36 961 na 267 876 288 000 na Halásztelek 109 070 45 798 90 171 129 382 252 589 171 105 Kiskunlacháza 23 136 85 472 52 529 459 690 807 919 796 617 Lórév 144 1 044 na 39 611 45 048 na Majosháza 6 280 5 415 68 544 25 664 19 243 34 881 Makád 1 818 4 934 na 10 431 12 449 na Ráckeve 1 158 173 52 681 na 2 128 947 480 521 na Szigetbecse 4 213 5 378 9 022 94 015 199 140 167 892 Szigetcsép 26 740 13 912 52.000 76 210 149 947 6.953 Szigethalom 238 887 77 047 229 000 470 570 600 944 0 Szigetszent- márton 9 564 10 273 37 002 56 071 109 881 114 006 Szigetszent- miklós 158 336 171 749 254 000 641 004 1 054 428 1 613 255 Szigetújfalu 923 10 021 na 70 632 151 304 84 756 Taksony 13 879 31 886 na 159 101 387 590 na Tököl 142 109 44 392 15 682 226 116 406 664 480 723

35 A következ ı táblázatból látható, hogy 2001. évben szinte megegyeznek az önkormányzatok bevételei és kiadásai. Nagyobb mérték ő szufficittel Dunaharaszti, Majosháza, Szigetszentmiklós és Szigetbecse rendelkezett. 2007. évben már több település pozitív mérleggel zárta az évet, az el ızı id ıszakhoz képest, Apaj, és Délegyháza is. Szigetszentmiklóson ellenben deficit látható az év végi egyenlegben. Látható, hogy egyes önkormányzatok költségvetésében ezekt ıl eltér ı tendencia rajzolódik ki. A harmadik csoportba azok sorolhatók, ahol lényegében nincs különbség a bevételek és a kiadások között. A kedvez ıbb állami finanszírozás érdekében több település társulási együttm őködést hozott létre intézményeiben.

8. táblázat: Önkormányzatok tárgyévi bevételei és kiadásai településenként a Ráckevei kistérségben 2001-2005-2007-ben

Tárgyévi Tárgyévi Tárgyévi Tárgyévi bevételek bevételek kiadások kiadások összesen 2001 összesen 2007 összesen 2001 összesen 2007 Megnevezés (település) (település) (település) (település) Apaj 103 847 197 977 104 485 167 619 Áporka 67 156 na 68 363 na Délegyháza 284 980 721 316 281 100 585 821 Dömsöd 712 259 na 739 488 na Dunaharaszti 2 862 229 6 093 789 2 534 534 5 248 584 Dunavarsány 2 024 616 na 2 043 750 na Halásztelek 581 058 975 493 586 928 na Kiskunlacháza 1 049 006 1 668 663 1 034 153 1 667 300 Lórév 68 401 na 68 116 na Majosháza 114 000 221 387 100 749 125 452 Makád 58 082 na 54 496 na Ráckeve 5 738 387 na 5 731 166 na Szigetbecse 210 750 353 617 184 339 344 904 Szigetcsép 227 888 386.948 222 792 386.948 Szigethalom 1 384 792 na 1 344 822 na Szigetszentmárton 207 952 360 788 206 557 358 035 Szigetszentmiklós 2 083 063 5 663 000 2 034 561 5 974 000 Szigetújfalu 181 211 245 474 183 051 265 894 Taksony 385 666 na 385 695 na Tököl 763 950 1 470 035 754 268 1 470 035

36 3. Társadalmi helyzetkép

3.1. Demográfia

35000

30000

25000

20000 2001 2007 15000

10000

5000

0

j a v e y a zti za rka lek á lós Ap o sány e óré h ik ras r zt L s ckev son Tököl Áp s acháza Makád tm Dömsöd ha l jo Rá igetcsép n Tak legyház a a z e n M S z Dé Halá Szigetbecse s Szigetújfalu Du Dunava skun Szigethalom Ki et ig SzigetszentmártonSz Forrás: KSH-T-STAR 5. ábra: A ráckevei kistérség településeinek népességváltozása 2001-2007-ben

A térség északi részét jelent ı agglomerációs településeken jelent ıs lakosságszám növekedés volt tapasztalható az elmúlt hat évben. Eközben a déli településeken - amelyek nem tartoznak az agglomerációs zónába- stagnálás, vagy csökkenés látható. Ez alól kivétel Ráckeve városa, illetve Kiskunlacháza, amely településeken kismérték ő növekedés tapasztalható. Ez a két település a kistérség déli részén a két legnagyobb települések, így népességmegtartó képességük fejletségükkel magyarázható. A népességszám növekedés kiváltó oka a magas pozitív küls ı migráció, amely ellensúlyozza a természetes népességfogyást. Továbbá az agglomerációs városokban a természetes szaporodás mértéke is pozitív irányú az utóbbi években, ami azzal magyarázható, hogy ezekre a településekre többnyire fiatal házasok költöznek be jellemz ıen, akik még gyermekvállalás el ıtt álnak. A kistérség népessége 2007 elején 137.863 f ı volt Dunaharasztin a többségit ıl eltér ı tendencia mutatkozik, mindhárom vizsgált évben negatív a természetes szaporulat, ennek ellenére a népességszám folyamatosan növekszik, ami arra enged következtetni, hogy az odavándorlás lakosságszám-arányosan itt a legnagyobb. Ez a szuburbanizációs folyamat következménye. Dunaharaszti azért is kedvelt célpont a f ıvárosból

37 kiköltöz ıknek, mivel Budapest közigazgatási határa mentén alakult ki a település, így könnyen elérhet ı a f ıváros, ámde a kisvárosi nyugodtabb környezetet biztosítja. Tököl esetében 2007-ben a természetes szaporulat -32 f ı volt, ami nagyon alacsony érték, tekintve, hogy agglomerációs városról beszélünk, azonban a migráció ellensúlyozza ezt az alacsony értéket, és a város lakossága így is növekszik. Lényegesebb népességszám csökkenés egyedül Dömsödön tapasztalható a kistérség települései közül. Itt míg a küls ı migráció kis mértékben növekszik (2007-ben nincs adat), addig a természetes szaporodás száma évr ıl-évre jelent ısen csökken.

1200

1000

800

600

2001 400 2005 2007

200

0

j a d ti a v a n s l a z é z ád m ó ö rka sz r k cse sép o l Ap o a telek c l p Ló be ha Tök Á gyhá ömsö arsány sz lacház oshá Ma et márto tmik e D lá j Ráckeve et ig et Taksony l ahar av a ig g nt en é n un Ma z Sz i e -200 D H k S sz Szigetújfalu Du Dun is Sz tsz t K ge ige i z Sz S

-400

Forrás: KSH-T-STAR 6. ábra: A Ráckevei kistérség vándorlási különbözete településenként 2001-2005-2007-ben

38 200

150

100

50 2001 2005 2007 0

-50

-100

-150

a a v d e p n y z zti ve é o s ány lek ká t alu Apaj há s e ke jf pork y Lóré becs tcs ár Tököl Á ara Ma t e m tú akson leg Dömsöd Rác g t T ah alászt zi n n Majosháza S e zige Dé H Szige S Du Dunavar Szigethalomtsz Kiskunlacháza zige S Szigetszentmiklós

7. ábra: A ráckevei kistérség természetes szaporodása (élveszületés -halálozás) településenként 2001-2005-2007

100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 60- év 18-59 év 50% 6-17 év 45% 0-5 év 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

d ti y a d n s l aj z za z ó p s án lek om o kö A sö a s e há há l porka r r Lórév aká ckeve árt Tö Á a os M á tha mikl Döm j R nt Taksony ah ava a ige ntm M Szigetcsép Délegyháza un Halászt Szigetbecse sze Szigetújfalu D Dun Sz tsze t Kiskunlac Szige Szige

8. ábra: A ráckevei kistérség korcsoportok szerinti megoszlása településenként 2007-ben

39 A korcsoportok arányát bemutató ábra szerint a legfiatalabb népességgel Apaj rendelkezik a kistérségen belül, továbbá Szigethalom és Tököl ahol a 60 évesnél id ısebb népesség aránya 15% körüli. Ugyanakkor Apajon a legnagyobb a 6-17 éves korosztályú népesség aránya. Az agglomerációs északi városokban jellemz ıen a 18-59 éves népesség aránya, ami magasabb a többi kistérségi településhez viszonyítva.

Közismert tény, hogy Magyarország lakossága az elmúlt évek során folyamatosan csökken. Közép-Magyarország demográfiai helyzetét összehasonlítva a többi magyar régió azonos mutatóival, megállapítható, hogy regionális szinten itt a legkedvez ıbb a helyzet e téren. A lakónépesség alakulását vizsgálva azt láthatjuk, hogy két ellentétes folyamat megy végbe a régión belül. Országos viszonylatban a visszaesés 1997 és 2006 között valamivel több, mint 1% volt, ugyanakkor Közép-Magyarország népessége ebben az idıszakban, ha minimálisan is (0,11%- kal), de emelkedett. A régió alapvet ı sajátossága, hogy a területét alkotó települések között található Budapest, az ország f ıvárosa, amely a legtöbb elemzési szempont szerint önállóan értelmezend ı terület és település, hiszen népességét és egyéb – gazdasági és társadalmi mutatóit – tekintve csak nehezen hasonlítható össze bármely más településsel. A f ıváros és a régió egyéb területei közötti arányokat jellemzi, hogy a régió összlakosságának 59%-a (2006) a f ıvárosban lakik, míg Pest megye teljes lakossága mindössze a régió lakosságának fennmaradó 41%-a.

35,0

30,0

25,0

20,0

15,0

10,0

5,0

0,0

-5,0

i i i i i z s di si rd ı áli tai e rei bi ör é É d a Gy ká n zo Váci yhá aba e S Aszódi ud Cegl D Monori gy áckev eg B Gödöll R nt Dunakeszi Na ze res S e Pilisvörösvári V

9. ábra: Pest megyei kistérségek lakónépességének változása 2001-2007. év között (%) Megyei szinten a kistérségeket összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a Ráckevei kistérség népességszáma dinamikusan növekedett a többi kistérséghez hasonlóan az elmúlt hat évben. A népességszám növekedésének arányát tekintve a Ráckevei kistérség az els ı négy leginkább növekv ı népesség ő kistérség közé tartozik Pest megyében. A tendencia megegyezik a régiós, és a megyei trenddel, azonban ellentétes az országos folyamatokkal.

40 A természetes szaporodás, halálozás arányát illetve a migrációs különbözetet nézve azt láthatjuk, hogy a Ráckevei kistérségben is, ahogy Pest megye összes kistérségében a migráció pozitív mérlege nemcsak hogy ellensúlyozza a természetes szaporodás, halálozás negatív mérlegét, de jelent ıs népességnövekedést idéz el ı.

A Ráckevei kistérség nemzeti hovatartozás szempontjából sokszín ő. A népszámlálás adatai szerint a népesség 5%-a köt ıdik valamely nemzetiséghez. Ennek megoszlása a következ ı: 2,3% német, 1% cigány, 0,3% szerb, 0,3% horvát, 0,2% szlovák, 0,1% bolgár.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Ráckevei kistérségben jelent ıs népességnövekedés tapasztalható. Ennek oka az agglomerációs településeken, illetve a kistérségnek dél részének nagyobb településein pl. Kiskunlacházán tapasztalható odavándorlások magas száma, amely ellensúlyozza a természetes szaporodás negatív számát.

50,0

40,0

Természetes szaporodás, fogyás 2000- 30,0 2007. évi átlaga ezer lakosra

20,0

10,0

Belföldi 0,0 vándorlási különbözet 2000-2007. évi átlaga ezer lakosra -10,0

-20,0

i i i i i i d z ı áli a ei c y t v es Érdi öll ká e zobi Vá k G y k S Aszó udaörsi Ceglédi Dabasi na öd g ác B u G R D Na Szentendrei Pilisvörösvári Veresegyházi

10. ábra: Természetes szaporodás, fogyás, bevándorlási különbözet 2000-2007. évi átlaga ezer lakosra Pest megyében kistérségenként

41 3.2. A lakosság jövedelmi viszonyai

14000

12000

10000

8000 2001 2004 2007 6000

4000

2000

0

a a i y v a s l d ek z lu áz sö án l ré lom ton ló ony kö Apaj h aszt há keve ik s r rs Ló c ár újfa k Tö Ápork gy öm a a acháza os Makád tbecse tha m e D ah nl Rá ge ge iget Ta Maj Szigetcsépzi entm Dél unav Halászte Szi Sz Dun D S sz tszent Kisku ge Sziget Szi

11. ábra: Személygépkocsik száma településenként 2001-2004-2007. évben (db) A kistérségben a személygépkocsik száma egyenletesen növekszik a vizsgált években. Jelent ıs kiugrásokat mind a 2001-2004. évi, mind a 2004-2007. évi id ıszakban csak az agglomeráció legdinamikusabban fejl ıdı városaiban láthatunk, Dunaharasztin, Szigethalmon és Szigetszentmiklóson. Dunaharasztin az 2001-2004. évi id ıszakban ezer darabbal b ıvült a gépkocsiállomány, addig 2004-2007. évi id ıszakban már majd 2000 db-bal. Szigethalom esetében ugyanezen id ıszakban 1400 és 2100 db-os, míg Szigetszentmiklóson 2300 és 1700 db-os a b ıvülés a személygépkocsik számában.

A kistérség gazdaságának fejlettségére enged következtetni a lakók jövedelmi helyzete, amit az egy állandó lakosra es ı személyi jövedelem-adó alapot képez ı jövedelmek nagysága, mint statisztikai mutató fejez ki.

42 3 000 000

2 500 000

2 000 000

1 500 000

1 000 000

500 000

0

i i i i i li i i i i i d d z di ı á r ta e e zi lé r o ác á zó es É n ká V h g Gy y Szobi y As Dabas Mo g ckev tendr g Ce nak a n e Budaörsi Gödöll Rá e Du N z S Pilisvörösvári Veres

12. ábra: Egy adófizet ıre jutó személyi jövedelemadó alapot képez ı jövedelem Pest megyében kistérségenként 2007-ben (Ft)

Az egy adófizet ıre jutó személyi jövedelemadó alapot képez ı jövedelem a Ráckevei kistérségben 1.763 eFt, ami kis mértékben marad el a Pest megyei átlagtól 1.898 eFt. A kistérségek közötti rangsorban azonban csak a kilencedik helyet foglalja el.

43 3.3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség

A munkanélküliségi ráta a Ráckevei kistérségben az utóbbi 6 évben néhány század- százalékpontos változástól eltekintve stabil, 2,4%-2,6% között változott.

10

9

8

7

6 2002 2004 5 2006 2008 4 Munkanélküliségi rátaMunkanélküliségi (%) 3 2 1

0

j a a k a v a d e e p s y l a zti z z v m on ó lu n ö p s ány á á cs lo t l a o k A ork s h óré h aká e csé a jf s p msöd r c L s cke t h tú k Tö Á gyház ö a sztele la o M á tb e t e a D v á R e g e ntmik T le a n ig g ntmár e g n u Maj z Szi e Dé Hal k S Szi DunaharaDu is Szi tsz tsz K e e ig ig z z S S

13. ábra: Munkanélküliségi ráta a ráckevei kistérségben településenként 2002-2004-2006- 2008-ban (%).Forrás: Pest Megyei Munkaügyi Központ Ráckevei Kirendeltség, 2009

Miközben a munkaképes lakosság száma minden településen egyenletesen növekszik, vagy stagnál, addig a munkanélküliségi ráta nem mozog ezzel megegyez ıen. Az utóbbi két évben a települések többségében emelkedett a munkanélküliség mértéke, azonban jelent ıs kiugrás Dömsödön (2004-ben 3,8%) 2006-ban (4,7%), és 2008-ban (6,5%), Délegyházán, és Szigetszentmártonon tapasztalható. Mindhárom település esetében a munkaképes korú lakosság száma évr ıl-évre egyenletesen növekszik. Délegyházán 2004-ben 2,5%, 2006-ban 1,6%, 2008-ban 2,7%, tehát ez egy hullámzó tendenciát mutat, és a 2006-os nagymérték ő csökkenés, majd visszatérés az el ızı szintre váltotta ki ezt a látványos változást. Szigetszentmártonban csak a 2008-as adatok mutatnak emelkedést, az el ızı években egy egyenletes csökkenés látható az adatokban 2002-ben: 2,6%, 2004-ben: 2,2%, 2006-ban: 2%, 2008-ban: 2,9%. A kistérség északi részén megfigyelhet ı, hogy a fluktuáció kismérték ő, míg a déli részén a magas. Ennek az oka az északi részen található ipari parkok, amelyek jelent ıs munkaer ı felvev ı bázisok, míg Apajon, Áporkán, Dömsödön, Kiskunlacházán, Lóréven, Makádon nincs biztos gazdasági bázis, így jelent ıs a munkanélküliségi ráta ingadozása.

44 25000

20000 ) ı

15000 2002 2004 2006 2008 10000 Munkaképes (f népesség

5000

0

j k a a n s u y a ka z év z ép ó l n r ány á á cse s lom to l o Ap o s h h akád e a jfa s p Lór s h ú Tököl Á araszti M t tmik Dömsöd h lac Ráckeve igetc e Tak igetb z n iget Majo z S Délegyháza unavar Halásztelekun S Sz Duna D is Szig tszentmár K e g igetsze z Szi S

14. ábra: Munkaképes lakosság száma a ráckevei kistérségben településenként 2002-2004- 2006-2008-ban (f ı). Forrás: Pest Megyei Munkaügyi Központ Ráckevei Kirendeltség, 2009

200

180 )

ı 160

140

120 2002 2004 100 2006 2008 80

60

180 napon regisztrált180 túl munkanélküliek (f 40

20

0

j a a d k p n u l k z e za é l pa á ö szti áza om to A a kád l ony por rsány há Lórév h a tcs ár s Tökö Á a M legyh Döms lásztel Ráckeve Tak a ajos igetha é M Szige D H Szigetbecse Szigetújfa Dunahar Dunav Sz tszentm Kiskunlac ige Sz Szigetszentmiklós

15. ábra: 180 napon túl regisztrált munkanélküliek száma a Ráckevei kistérségben településenként 2002-204-2006-2008-ban (f ı) Forrás: Pest Megyei Munkaügyi Központ Ráckevei Kirendeltség, 2009

45 A 2002-2004-es id ıszakban a munkanélküliségi ráta nagyrész csökkent, vagy stagnált, ez alól kivételt jelent Apaj, Lórév, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Taksony és Tököl. A 2004-2006. évig terjed ı id ıszakban jelent ıs növekedés a munkanélküliségi rátában Dömsödön, és Szigetcsépen tapasztalható. A 2006-2008. évben Dömsödön tovább emelkedett a munkanélküliségi ráta, s jelent ıs emelkedés tapasztalható Délegyháza és Makád esetében, ahol visszatér a 2004. évi értékre a relatív mutató. Szigetszentmártonban is növekedés látható. Szigetcsépen kis mértékben csökkent a munkanélküliség, de a 2004. évi szintet nem közelíti meg A térségben a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek száma nagyobb a városokban, mint a kisebb településeken, ez alól kivétel Halásztelek, ahol a többi településhez képest alacsony a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek száma. A változás településenként eltér ı pályát mutat. A statisztikai adatokból látható, hogy Dömsödön, Kiskunlacházán és Ráckevén is nagyon magas a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek száma a lakosságszámhoz viszonyítva. Ezen déli települések lakosságában jelent ıs cigány kisebbség található, akik nagyrészt alacsonyabb iskolai végzetségük, illetve kirekesztettségük miatt nagyrészt generációk óta tartós munkanélküliek. Azonban csak Dömsödön tapasztalható, hogy a munkanélküliségi ráta megugrásával együtt a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek száma is növekedett.

A Ráckevei kistérségben az aktív népesség száma 2008-ban 90.127 f ı volt. A kistérségben foglalkoztatottak 33,5%-a az iparból és épít ıiparból, 3,3%-a a mez ıgazdaságból, 63,2%-a pedig a szolgáltatásokból él.

9. Táblázat Ráckevei kistérség foglalkoztatási adatai (2000; 2002; 2004; 2007) Év 2000 2002 2004 2007 Foglalkoztatottak száma (f ı): 47 755 49 796 52 252 53 157 Gazdaságilag aktív népesség száma (f ı): 49 803 51 889 54 947 55 655 Gazdaságilag inaktívak száma (f ı): 40 616 40 448 37 390 42 646 Aktivitási arány (%): 55,08 56,2 59,51 56,62 Foglalkoztatottsági ráta (%): 52,82 53,93 56,59 54,08 Forrás: Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Ráckevei Kirendeltsége által nyújtott KSH adatok

Az adatokból látható, hogy a gazdaságilag aktív népesség száma folyamatosan n ıtt az elmúlt években. A gazdaságilag inaktívak száma 2007-ig csökkenést mutat, egyben 2007-ben 5%-kal emelkedik a 2000-es szint fölé. A foglalkoztatottak száma a térségben folyamatosan növekedett.

A kistérségben jelent ıs számú ingázás tapasztalható, ami észak-déli irányú. Ennek oka, hogy a kistérség déli településein fejletlenebb a gazdasági szektor, így a munkaer ı felvev ı képessége kisebb ezeknek a vállalkozásoknak. Az ingázás f ıbb célpontjai az északi fejlettebb gazdasággal rendelkez ı települések vállalkozási, illetve Budapest. Az ingázás mértékét érzékeltet ı példa a kistérség déli határán lév ı Apajról a munkavállalók 80-85%-a ingázik, de

46 hasonló a nagyságend ő a többi déli település esetében is, gazdasági fejlettségükt ıl, és településméretükt ıl függ ıen. Ez az arány természetesen csökken a kistérség északi települései felé haladva.

6,0

5,0 Nyilvántartott álláskeres ık aránya a munkavállalás 4,0 i korú állandó népességb ıl

3,0

2,0 180 napon túl nyilvántartott álláskeres ık aránya a 1,0 munkavállalás i korú állandó népességb ıl

0,0

i i i i i ai d ı ori rei örs lé esz Érdi yáli n át d k G n Váci da yk Szobi Aszódi Ceg Dabasi na Mo te Bu Gödöll Ráckeve en Du Nag z resegyházi S Pilisvörösvári Ve

16. ábra: 180 napon túl regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességbıl 2007-ben (%)

A Ráckevei kistérségben a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek aránya elmarad a Pest megyei 2,8%-os munkanélküliségt ıl, illetve az 1,3%-os 180 napon túl regisztrált munkanélküliek arányától. Mindkét mutatót tekintve a Ráckevei kistérség a többi pest megyei kistérséghez képest kevésbé sújtott a munkanélküliség által.

Összességében fontos kiemelni, hogy foglalkoztatási szempontból a kistérség megyei viszonylatban a kisebb hátrányokkal rendelkez ı kistérségek közé sorolható (a 16 kistérség közül 3 rendelkezik jobb mutatókkal a nyilvántartott álláskeres ık vonatkozásában). Az elemzett adatok azonban azt mutatják, hogy a településeken az elmúlt években növekedett a munkanélküliség.

47 4. A kistérség közlekedési elérhet ısége és bels ı kapcsolatrendszere

4.1. Általános közlekedésföldrajzi helyzetkép

A Ráckevei kistérség északi, s azon belül is f ıként az északkeleti része az ország közlekedési infrastruktúra-hálózata szempontjából kedvez ı helyzetben van, ami a gazdasági kapcsolatok intenzitásában, szélesebb kör ő fejlesztési lehet ıségek terén jelenik meg. Ezzel ellentétben a kistérség Csepel-szigeti területén, ott is a középsı és dél-nyugati részén elhelyezked ı települések megközelíthet ısége már távolról sem mondható jónak. Dömsöd és Kiskunlacháza akut problémája az 51. sz. f ıútvonal elkerül ı szakaszának hiánya, a Csepel- szigeten lév ı településeknél az 5101. számú út túlterheltsége és min ıségi problémái nehezítik a lakosság életét, a városba való eljutásukat.

A térség egészére jellemz ı a sugaras irányú, Budapest központú közúthálózat, amelyhez képest – az M0 kivételével – a keresztirányú kapcsolatok kifejezetten gyengének min ısíthet ık. A keresztirányú kapcsolatokban akadályozó tényezı a hidak hiányában nehezen átjárható Duna tengely. A térség közúthálózatának meghatározó elemei a M0 körgy őrő, az 51. sz. másodrend ő f ıútvonal valamint a jelenlegi szigeti f ıút (5101). A településközi úthálózat sugaras, meglehet ısen kevés keresztirányú lehet ıséggel és a hidak hiányával jellemezhet ı. A térséget tágabb környezetét érint ı legutóbbi nagyobb közúti beruházás a dunaújvárosi híd átadása volt.

A kistérség legfontosabb útja az M0 körgy őrő, amely a kistérség északi szegélyét érinti. Az M0-s körgy őrő kapcsolatot teremt a f ıváros nyugati részén az M1-es és M7-es autópályákkal, a XXII. kerületben az M6-os autópályával és a 6-os úttal, a f ıváros délkeleti részén, a Ráckevei Kistérségt ıl keletre az M5-ös autópályával, valamint 2008-tól kezdve az M3-as autópályával és a 2-es gyorsforgalmi úttal is. Az M0 az ún. Helsinki folyosók részeként is értelmezhet ı az alábbiak szerint:  V. folyosó: Velence - Trieszt - Ljubljana - Budapest – Lvov (M7-es autópálya, az M0- s keleti szektor, M3-as autópálya),  IV. folyosó: (Berlin - Prága - Budapest - Szaloniki – Isztambul (M1-es, M0 és M5-ös autópályák),  V/C folyosó: Plocse - Szarajevó – Eszék – Budapest (6-os út, távlatban M6-os autópálya) között.

Az M0-s gy őrő jelenleg 2x2 sávos kialakítású autóút, amely a távlatban tervezett autópálya- keresztmetszet déli útpályájaként épült ki. Az M0-s gy őrő a nemzetközi és az országos úthálózatban betöltött szerepén túl a f ıváros és az agglomeráció számára is meghatározó

48 jelent ıséggel bír. Dunaharaszti városközpontjába közvetlen le- és felhajtása nincsen, a várost az 51. sz. f ıúttal alkotott csomópontján keresztül lehet megközelíteni. Az M0 mentén (Halásztelek, Szigetszentmiklós és az 51-es útnál) létrejött ipari-logisztikai létesítményekb ıl f ıként a lehajtó ágak közelében fekv ı városok profitálnak, mivel ezen cégek számára a megközelíthet ıség és a gyors eljutás els ıdleges szempont, ezért kifejezetten az M0 körgy őrő köré települnek, távolabb már kevésbé lelhet ık fel.

Az 51. út a térség egyik legfontosabb f ıközlekedési útja. Egykoron a f ıvárost Soroksárnál hagyta el, majd Dunaharaszti belterületét érintve áthaladt Taksonyon, azonban miután az M0- s beruházás részeként 1990-re elkészítették a Dunaharasztit és Taksonyt elkerül ı szakaszt, a „régi 51-es” utat 501-es útra keresztelték át. Az 501-es út az 51-es útba a Taksonyi-hídtól (hivatalos nevén Dunavarsányi Taksony Vezér hídtól) délre torkollik, hogy 51 –es útként folytassa tovább útját, áthaladva Kiskunlacházán és Dömsöd belterületén valamint Taksony és Kiskunlacháza között érintve Dunavarsány nagyvarsányi településrészét. Az 51-es út jelenlegi nyomvonalának legkritikusabb pontja Kiskunlacházán található. A f ıút 5 km- en halad át a település belterületén jókora környezeti terhelést jelentve, és lassítva a forgalmat. A település elkerülésére mindkét irányban léteznek változatok. Dömsöd és az 51-es kapcsolatát illet ıen a lacházihoz hasonló a helyzet, annyival enyhébb formában, hogy a települési belterület egészét illet ıen kisebb a környezeti hatásokkal érintett terület. Itt az elkerül ı szakasz egyértelm ően a keleti oldalra kerülhet, miután csak itt van hely. Az 51-es út min ıségével kapcsolatban igen sok probléma merül fel, mind az utak állapota, mind az er ıs forgalom tekintetében. Az út ugyan Majosházáig fel lett újítva, de Áporkáig már nem; a tervek szerint ez 2009-ben el fog készülni. (A majosházi beköt ıút 2008 végén lett kész).

A szigeti fıút (5101) az 51-es út mellett a térség másik fontos É-D-i lefutású, f ıként a Csepel- szigeten lév ı települések f ı közlekedési útvonala. Az úthálózat a Csepeli hídnál kezd ıdik, ez adja az összeköttetést a f ıváros bels ı területei és Csepel között. Az út vonalvezetése, csomópontjai nem túl szerencsések, továbbá a javítási lehet ıségek a beépítettség miatt korlátozottak. A Csepel-szigeten a településeket elkerül ı „Szigeti gerincút” hiánya a szuburbanizáció feler ısödésével, valamint a jelenségnek az egyre délebbre való tolódása fokozottan érzékelhet ı, leginkább a reggeli és a délutáni csúcsid ıben. A gerincút megépítése ha nem is oldana meg minden problémát, azonban a jelenlegi nehéz helyzeten mindenképpen könnyítene.

Jelenleg a sziget déli része fel ıl jöv ı utak Szigethalmon találkoznak, hogy valahogy átverg ıdjenek Szigethalmon és Szigetszentmiklóson, ahol komoly zajterhelést és leveg ıszennyezést okoznak. Halásztelek területén, a Rákóczi úton átmen ı forgalom szintén olyan nagyságrendet öltött, amelyet rövid távon rendezni szükséges. Tehát a jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelent ısen érintik a lakóterületeket. A gerincút fejlesztésének több részre ütemezett terve elkészült, várhatóan 2009-ben a f ıvárosi rész (Csepeli gerincút, városközpontot elkerül ı tehermentesít ı út) építésének elkezdése

49 megtörténik, ezt követ ıen a Csepeli gerincúthoz kapcsolódó elkerül ı út kiépítése is. (Szigetszenmtiklósi és halásztelki ág) Tökölt ıl délre a f ıutak párhuzamosan futnak a sziget két oldalán. Szigetújfalu, Szigetbecse, Szigetszentmárton számára megfelel ı közlekedési kapcsolatokat nyújtva egymás között és a szigeten belül is. Tököl és Szigetújfalu közötti gáti út állapota rossz, kapacitása alacsony, ami fokozza Szigetújfalu elzártságát. A küls ı kapcsolatokat hidak hiányában csak a kompok jelentik. A két párhuzamosan haladó út Ráckeve el ıtt találkozik és halad át Ráckeve és Szigetbecse belterületén. Az út mindkét településen jelent ıs lakóterületeket érint, de a forgalom jelenleg még t őrhet ınek min ısíthet ı. Ráckeve megközelíthet ı az 51-es út irányából is, javítva ezzel a kistérség déli részének elérhetıségét.

Ráckeve spontán kialakult településszerkezetének sajátosságaiból adódóan az id ıközben drasztikusan megnövekedett forgalmat egyre nehezebben vezeti le, a belvárosi részeken a tudatos forgalomalakítás a m őemléki környezet és a s őrő beépítettség miatt már nem lehetséges. Egyes forgalmi f ıirányok (K-Ny-i irány) a belvárost nem tudják kikerülni, hiszen a Ráckevei Duna-ágon átível ı híd helyzete meghatározó szerep ő. Makád és Lórév közlekedési szempontból rossz helyzetben volt, hiányzott a települések közti burkolt közút, ez azonban az ezredfordulóra megépült.

Kiskunlacházán halad át a térség déli részének egyetlen komolyabb keresztirányú kapcsolatát biztosító útvonala irányába. Az utak megfelelnek a nem túl nagy forgalomnak, de min ıségileg a Bugyi-Kiskunlacháza közötti rész a kavicsot szállító nehézjárm ő forgalom miatt nem megfelel ı. Szintén rossz az utak Kiskunlacházára történ ı bevezetése. Apaj részben Dömsöd, részben Kiskunlacháza (5203) fel ıl közelíthet ı meg a forgalomnak megfelel ı utakon, amelyek hasonlóan a többi mellékúthoz mára már komoly felújítást igényelnek. Az 5201. sz. országos összeköt ıút hálózati szerepe az agglomerációs települések összekötése, Dunaharaszti és Alsónémedi (valamint a távolabbi települések) közötti kapcsolat biztosítása.

A kistérségben a gépjárm őforgalom folyamatos növekedése miatt, a kés ı éjszakai id ıszak kivételével, állandósultak a torlódások a bevezet ı utakon. Kiemelten zsúfolt az 51-es f ıút és az 510-es út dunaharaszti szakasza, valamint az 5101-es út halásztelki szakasza. A felsorolt utakon létrejöv ı torlódás rendszeresen érezhet ı az M0-áson is. Az M0 déli szakaszának forgalma már régen meghaladta a szakasz átereszt ı képességét, a burkolat a rendkívül nagy terhelés miatt kétévente felújításra szorul, ami teljes közlekedési káosszal jár. A Szigethalom és Szigetszentmiklós között húzódó M őút a környezetét kiszolgáló jellege és a környezetére gyakorolt jelent ıs zaj-, rezgés- és légszennyezési hatások miatt a jelenlegihez képest nagyobb mértékben ugyancsak nem terhelhet ı.

A kistérség területér ıl nyugat irányba történ ı közlekedésnek gátat szab a Nagy-Duna. Az M0 hídja az egyedüli, amely átível a Nagy-Dunán. Három helyen m őködik kompszolgálat (Északról dél felé haladva: Tököl – Százhalombatta, Szigetújfalu – Ercsi és Lórév – Adony között). A Kis-Dunán sem ideális az állapot, az M0 hídján kívül mindössze két híd vezet át felette; egyik a Taksonyi-híd Szigethalom és Taksony (Dunavarsány) között, a másik pedig

50 Ráckevénél. A Kis-Dunán kompösszeköttetés nincs. (A Kis-Dunán Szigetszentmiklós és Dunaharaszti között lenne szükség új híd építésére.)

A települések bels ı úthálózatának min ısége településenként változó, a legf ıbb különbségtétel viszont nem az aszfaltozott utak arányában mutatkozik, hanem hogy az adott út az önkormányzat tulajdonában van vagy a Magyar Közút Kht. kezelésében található. A települések belterületén áthaladó Magyar Közút Kht. kezelésében lev ı utak (legyen az az 51- es út Kiskunlacházán, vagy egy egyszer ő mellékút Áporkán) általában mindig rosszabb állapotban (töredezett, hiányos burkolat) vannak az elvártnál, vagy amit a forgalom indokolna ill. az önkormányzati tulajdonban lév ı utak állapotánál, amelyek felülete lényegesen jobb. Természetesen a burkoltsági arányban is tapasztalhatunk különbségeket. Szigetbecsén, Szigethalmon és Taksonyban közel teljes kör ő a bels ı úthálózat szilárd burkolattal (itatott aszfalttal) való ellátottsága, itt további fejlesztés nem szükséges, szintúgy mint Dunaharasztiban. A kistérség többi településének nagyobb részén 75 %-os, vagy afeletti aránnyal jellemezhet ı (Dunavarsány, Szigetújfalu, Tököl). Kiskunlacházán és Dömsödön a burkolat utak aránya kevesebb, mint 50 %, Apajon pedig csak az állami tulajdonban lév ı utak burkoltak, a többi föld vagy makadám út. Dunavarsányban 2006-2008 között megközelít ıleg 25 km poros út kapott aszfaltot.

A központi belterület és egyéb belterület tekintetében is megfigyelhetünk különbségeket. Szigetszentmiklóson a város központi területén közel teljes kör ő asz aszfaltozottság mértéke, Lakihegyen 50%-os, míg a Bucka városrészben csak néhány utcát fed burkolat. Szigetszentmártonban ugyan közel 90 %-ban burkoltak a belterületi utak, az üdül ıterületen viszont csak 15 %-ban. Nem csak szigetszentmártoni probléma, hanem mindegyik Kis-Duna melletti nagyobb üdül ıterülettel rendelkez ı település gondja, hogy az üdül ıterületen az utak forgalma egyre csak n ı, a járda nélküli utakon épphogy elfér egy személyautó. Elmondható, hogy az üdül ıterületi utak gyakran településközi funkciót is betöltenek (menekül ı utakká válnak), még akkor is, ha sok helyütt kint van a "csak célforgalom" korlátozó tábla. További probléma, hogy hó esetén a hókotró pedig nem fér el, illetve nem tudja hova hányni a havat, illetve az üdül ık aszfaltúton való megközelítése legtöbb helyen nem megoldott. (Tökölön és Szigethalmon a Kis-Duna menti területek át lettek min ısítve üdül ıövezetb ıl vegyes beépítés ő lakóövezetté.)

A folyamatosan növekv ı közúti forgalom elvezetése szempontjából nem ideális településforma, azaz a természetesen n ıtt településszerkezet nem csak Ráckevére, hanem Szigetszentmiklósra is jellemz ı. A gy őjt ıutak szerepkörét gyakran olyan utcák látják el, amelyek kiépítettsége, szabályozási szélessége nem haladja meg a szomszédos lakóutcákét, de elhelyezkedésük és a kialakult szokások miatt kiemelt jelent ıség őek. Ráckevével ellentétben Halásztelek problémája sakktáblás településszerkezete, minek következtében úthálózata egyenrangú utak mer ıleges hálózatából áll, valódi centrummal, s „f ı” közlekedési útvonallal nem rendelkezik, bels ı gy őjt ıútja nincs. A bels ı úthálózat utjainak sz ők keresztmetszete másutt is felmerül ı probléma. A megnövekedett forgalom miatt az utak átlagosan 3 m-es metszete sz ők, padkák kiépítésére szükség van, parkolók kialakítása, amely fıként az intézmények és a szolgáltató létesítmények ellátásához elengedhetetlen.

51 4.2. Közforgalmú közlekedés

A Ráckevei Kistérséget három különböz ı közforgalmú közlekedési eszközzel lehet megközelíteni; autóbusszal, vonattal és HÉV-vel. A legfontosabb közlekedési igények északi irányba a f ıváros felé realizálódnak, a többi irányba eltörpülnek a f ıvárosihoz képest, ámde ezek között is tehet ık különbségek. Dél felé vonattal a fontosabb települések közül Kunszentmiklós, illetve Kisk ırös és Kiskunhalas, autóbusszal pedig Dunavecse, Solt, Kalocsa és Baja érhet ı el közvetlenül. Nyugati irányban a Duna szab gátat a közlekedési, s egyben a tömegközlekedési lehet ıségeknek is, keleti irányban viszont az elégtelen (rossz min ıség ő és hiányos) úthálózat valamint az ugyancsak hiányos társadalmi-gazdasági kapcsolatok következtében a közforgalmú közlekedés meglehet ısen csekély.

4.2.1. Kötöttpályás személyszállítás

A kötöttpályás közlekedés tekintetében a kistérség el ınyös helyzetben van, vonattal és HÉV- vel is megközelíthet ı; mely közlekedési eszközök bizonyos tekintetben (gyorsaság) hasonlóságot mutatnak, más szempontok szerint (s őrőség) viszont eltérnek egymástól. A kistérség keleti (pesti) oldalán húzódik a térség egyetlen vasútvonala (150-es), az egyvágányú, villamosított, nemzetközi kapcsolatokat is lebonyolító Budapest- Kunszentmiklós- vonal. A vasútvonal a közúti szerkezethez hasonlóan sugarasan a fıváros irányába helyezkedik el, s a kistérségben hat települést érint (Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Délegyháza, Kiskunlacháza és Apaj), ahol összesen 7 helyen áll meg (Dunaharasztiban két helyen). A megállóhelyek közül 5 állomási, 2 megállóhelyi min ıségben van. A megállóhelyek településen belüli elhelyezkedése szempontjából a dunavarsányi található a legjobb pozícióban, a kisvarsányi településrészt középen metszi a vasútvonal. A Dunaharasztiban található vasútállomás és Dunaharaszti alsó megállóhely elhelyezkedése ugyancsak optimális, azonban a település mérete folytán a gyaloglási távolság így is eléri az 1500 m-t a távolabb fekv ı településrészek esetében. Taksonyban, Délegyházán valamint Apajon a település szélén helyezkedik el a megálló, megközelítése a távolabbi településrészekr ıl (f ıként Taksony esetén) hosszabb id ıt vesz igénybe. A legkevésbé optimális helyzetben a lacházi állomás van, amely közel 3 km-re található a falu központjától, így ennek megközelítése gyalogosan meglehet ısen nehézkes, igazán csak közlekedési eszközökkel (kerékpár, személygépkocsi, autóbusz) érhet ı el.

A megállóhelyek elnevezése Apaj esetében nem fedi a valóságot, ti. az állomás Dömsöd néven szerepel, de Apajon található. Ennek az a történelmi oka, hogy Apaj 1985-ig Dömsödhöz tartozott. (Igaz, ez nem indok, hiszen a Balaton partján több olyan megállóhelynév létezik ma is, amely közigazgatásilag nem önálló települést takar). Több éves huzavona után sem sikerült az állomás nevét Apajra változtatni. Ez az apró eset jól szemlélteti a MÁV jelenleg is bebetonozott gondolkodásmódját.

52 A vasútvonal megállóhelyein megálló vonatok Kunszentmiklós-Tass (vonali végállomás) és Kıbánya-Kispest (fejvégállomás) viszonylatban közlekednek, a többi vonatok (Kelebia - Kıbánya-Kispest gyorsvonatok) a kistérségben egy helyen sem állnak meg. 2007. decemberének közepe óta a vonatok ún. „ütemes” menetrend szerint közlekednek, ami azt jelenti, hogy a vonatok azonos id ıközönként követik egymást mindkét irányában. Az ütemes menetrend által az utazások valamint az azokhoz kapcsolódó autóbuszos-csatlakozások is (elvileg) jobban megtervezhet ık ill. a vonatok indulásai is könnyen megjegyezhet ık. A jelenlegi (2009 eleji) menetrend szerint munkanapokon Budapest-Kunszentmiklós irányban 4.43-tól, 6.32-23.32 között óránként közlekednek a vonatok. Ellenkez ı irányban pedig 7.09- 20.09 között szintúgy óránként, el ıtte pedig „ún ütemen kívüli” menetrendben, 3.19- t ıl hat vonat közlekedik. Munkanapokon Budapest-Kunszentmiklós irányban összesen 19 vonat, míg Kunszentmiklós-Budapest irányban eggyel több, azaz 20 vonat közlekedik. Hétvégén ugyanebben a rendben 19 vonatpár közlekedik (Egyik hajnali Kunszentmiklósról induló vonat nem közlekedik). A vonatok személyvonati min ıségben, mindenhol megállva közlekednek.

A vasútvonalon jelenleg 40 éves ingavonati szerelvények közlekednek, ezek az agglomerációban közlekedtetett szerelvények legpiszkosabb s legrosszabb állapotban lév ı példányai (Ehhez hasonló vonatok már csak a Budapest-Lajosmizse vonalon közlekednek elvétve). Amíg a vonalon nem lesznek olyan szerelvények, mint a legtöbb más agglomerációs vonalon, addig kétséges, hogy – az ütemes menetrend ellenére –, növekedni fog a személyforgalom. Ezen kívül a vasútállomások/megállóhelyi felépítmények is igen rossz állapotban vannak, különösen a dunavarsányi és a délegyházi. A vonatok fıvárosi végcélja jelen esetben (K ıbánya-Kispest) nem a legideálisabb. A Józsefvárosi pályaudvar m őködése idején a 150-es vonal vonatai dönt ıen oda futottak be. A pályaudvar 2005. decemberi bezárását követ ıen a Keleti szabad kapacitása híján a vonatok Kıbánya-Kispestre érkeznek, amely fekvése nem épp ideális egy f ıvárosi ügyintézés szempontjából Ugyan Ferencváros állomáson is le lehet szállni a vonatról, de onnan az eljutás ill. az utast fogadó esztétikai körülmények nem épp rózsásak.

A Budapest-Ráckeve HÉV vonal a Csepel-szigeti közlekedés egyik sajátos eszköze, a fıvárosból kilépve – a vasútvonallal ellentétben – csak a kistérségen belül közlekedik, észak- déli irányban. Dunaharaszti kivételével a HÉV által érintett települések mindegyike a Csepel- szigeten található, a vonal a dunaharaszti HÉV-hídon keresztül jut a szigetre. A vonal 1887– ben épült ekkor még Dunaharasztiig, majd 1891-ben már Ráckevéig közlekedett a HÉV. A vonal villamosított, Tökölig kétvágányú, majd azt követ ıen Ráckevéig egy vágányon közlekednek a szerelvények. (Egy rövidebb egyvágányú szakasza is van Dunaharaszti küls ı állomás és a HÉV-híd szigeti hídf ıje között, mivel a hidat egyvágányúra építették meg). A HÉV-nek a f ıvárosban a Vágóhídnál van a végállomása, amely átszállási pont a 2-es és 24-es valamint kisebb gyaloglás után az 1-es villamosra. A HÉV 8 települést érint Budapesten kívül, s itt 14 helyen áll meg. A legtöbb megállója Szigetszentmiklóson van (4 db), Ráckevén három, Szigethalmon és Dunaharasztiban 2-2, s van egy közös megálló is (Szigetszentmárton-Szigetújfalu). Az állomások településen belüli elhelyezkedése különböz ı. Dunaharaszti fels ı megállóhely elhelyezkedése perifériális, de a

53 gyaloglási távolság még a város középs ı területéhez közel lév ı Dunaharaszti küls ı megállóhely esetében is eléri a 2500 m-t a település távolabb fekv ı területei esetében, ennek ellenére Dunaharaszti küls ı helyzet optimálisnak nevezhet ı. A szigetszentmiklósi 4 megálló közül Szigetszentmiklós állomás fekszik a legközelebb a város központjához, a József Attila- telep ugyan már a szélén található, de a lakótelephez közel. Szigetszentmiklós-Gyártelep a város központjától igen távol esik, de Szigethalom „kvázi” központjához (ÁTI-sziget Ipari park, Szakrendel ı, autóbusz-végállomás) annál közelebb. Szigethalomtól délre végig a HÉV- vonalon az állomások és megállóhelyek a települések szélén találhatók, nem kis problémát okozva az ahhoz való eljutás.

A HÉV-vonalon közleked ı szerelvények 5 relációban közlekednek; Budapest – Ráckeve, Budapest – Tököl, Budapest – Dunaharaszti küls ı, Dunaharaszti küls ı – Tököl és Dunaharaszti küls ı – Ráckeve viszonylatban, utóbbi kett ıbıl csak néhány menet van. A szerelvények meghatározott id ıközönként követik egymást az adott relációkban, ettıl néhány esetben van csak eltérés. A f ıváros irányú munka és oktatási célú ingázáshoz igazodva reggel a csepel-szigeti településekr ıl van több vonat, míg délután a f ıvárosból. Munkanapokon Budapestr ıl  Ráckevére óránként indulnak a vonatok 4.35-23.35 között (kivéve négy „ütemen felüli” menetet a délutáni csúcsid ıben, 14.50-17.50 között)  Tökölre hajnalban 30, azt követ ıen (5.35-8.35 között) 15 percenként. 8.35-tıl 13.35-ig 20 percenként, 13.35-tıl 18.05-ig újra 15 percenként, ezt követ ıen 20-30, majd 60 percenként üzemzárásig (23.35)  Dunaharaszti küls ıre pedig a tökölihez hasonló s őrőségben közlekednek a vonatok reggel és este 1-2 többletvonatot kivéve. Hétvégén Budapestr ıl  Ráckevére óránként indulnak a vonatok 4.35-23.35 között, ezen felül Tökölig 7.05- 19.05) között ugyancsak óránként közlekednek a vonatok; azaz Tökölig hétvégén fél órás gyakorisággal járnak a szerelvények.

Munkanapokon Ráckevér ıl az üzemkezdett ıl reggelig (3.15-7.13 között) 20-40 percenként, ezt követ ıen pedig Budapestre páros óra 11, páratlan óra 13 percekor indulnak a vonatok egészen 22.11-ig. (A páratlan órában induló szerelvények Ráckeve külterületén lév ı Angyali- sziget és Horgásztanyák feltételes megállóhelyeken is megállnak, míg a páros órában indulók nem. Erre a különböz ıségre azért van szükség, hogy Szigetszentmártonból már azonos id ıpontban induljanak tovább a vonatok.) Tökölr ıl Pestre a reggeli csúcsid ıben (5.37-8.37 között) 15 percenként, majd azt követ ıen 20 pecenként közlekednek a vonatok. Délután (13.08-17.37 között) 15-30 percenként váltakozva, majd esetfele újra 20 és 30 percenként indulnak. Dunaharasztiról Pestre ugyanúgy közlekednek mint az ellenkez ı irányban. (Néhány esetben Dunaharaszti küls ı állomáson forgalmi okokból hivatalosan át kell szállni egyik szerelvényr ıl a másikra, mivel itt került kialakításra a vonal egyik járm őtelepe.) Hétvégén a Budapest – Ráckeve irány szerint közlekednek a vonatok (Ráckeve – Budapest órás, Tököl – Ráckeve félórás ütem)

54 4.2.2. Közúti személyszállítás

Az autóbusszal történ ı személyszállítást a kistérségben dönt ıen a Volánbusz bonyolítja le, ezt egészítik a – f ıként az 51-es úton közleked ı – Bács Volán és Kunság Volán által indított autóbuszok. A vasúti közlekedésnél tárgyaltakhoz hasonlóan a legfontosabb, kiemelt irány a fıvárosi, azonban ez nem csak egyfajta végállomásban reprezentálódik, ugyanis a csepel- szigeti járatok végállomása Csepelen a Szent Imre tér vagy a Koltói Anna utca, míg a szigeten kívüli részen elhelyezked ı településeknek a Népliget, s csak néhány olyan járat van, amelyik ez alól kivétel. (A kés ıbbiekben az egyszer őség végett Csepel, Szent Imre tér és Csepel, Koltói Anna utca végállomások a köztük lév ı nem több mint 500 méteres távolság okán közösen Csepelként szerepelnek). A kistérség közlekedésében el ınyként hozható fel a BKSZ –bérlet (most már Budapest-bérlet) létrejötte.

Amíg a kötöttpályás közlekedési eszközök észak-déli irányultságúak, a buszközlekedés esetében van lehet ıség arra, hogy más irányokba – f ıként kelet felé – is kiterjedjen a hálózat. Azonban ennek a kihasználása minimális, Dunaharaszti és Alsónémedi között egy magáncég (Weekendbus) lát el közforgalmú közlekedési igényeket napi, illetve a Volánbusz Kiskunlacháza és Bugyi között üzemeltet járatokat, tanítási id ıben mindössze napi 2 járatpárt. A kistérség déli településeir ıl (f ıként Dömsödr ıl és Kiskunlacházáról) déli, délkeleti irányba az alábbi fontosabb települések érhet ık el közvetlenül: Kunszentmiklós (7 járatpár), Solt (munkanapi 18 járatpár), Kalocsa (munkanapi 17 járatpár), Baja (munkanapi 9 járatpár). A kistérségen belül a leggyakrabban Szigethalom autóbusz állomás-Budapest között közlekednek az autóbuszok, munkanapokon ez 104 járatot jelent. A másik ugyancsak fontos és s őrő útvonal 51-es út vonala, ahogy egyre közeledünk a f ıvároshoz, annál több busz közlekedik rajta. A kistérség tömegközlekedési vizsgálata során három központi helyet jelöltünk ki, s a kistérséget alkotó mikrotérségek ezekhez való közlekedési viszonyát, elérhet ıségét elemezzük. A legfontosabb értelemszer ően Budapest, mint küls ı egység, s egyben legfontosabb ingázási célpont. A kistérség területén a szigethalmi autóbusz állomás került még kijelölésre, egyrészt mint a kistérség legfontosabb tömegközlekedési elosztópontja, másrészt pedig fontos átszállóhely a HÉV-re s egészségügyi központként is funkcionál. Ráckeve a harmadik kiválasztott, mint a kistérség „de jure” központja, egyes szolgáltatások egyedüli birtokosa (pl. bíróság) ill. a déli települések szerves központja. Az elemzés során a közvetlen járatokat vettük górcs ı alá, azzal a megkötéssel, hogy bizonyos esetekben és relációkban az átszállási lehet ıségek is fontosak és léteznek (természetesen ott kitérünk azokra is).

Kistérség települései - f ıváros kapcsolat  A f ıváros a kistérség minden településér ıl elérhet ı autóbusszal. A legjobb helyzetben a f ıvároshoz közel fekv ı települések vannak, legyen az a szigeti vagy a szigeten kívüli oldal települése. Szigethalomról reggel 4 és 8 között 36 járat, Dunaharasztiból és Szigetszentmiklósról pedig 29-29 járat indul, azaz 5-10 percenként (egyes esetekben 3-5 percenként) indulnak buszok a f ıváros felé. Reggel ellenkez ı irányban

55 a forgalom jóval gyérebb. Egyes települések tekintetében a reggeli forgalom meglehet ısen kiugró (pl. Áporka, Dömsöd) a délutáni járatokhoz képest.  Megfigyelhet ı, hogy a f ıváros felé minden településr ıl több busz indul, mint ahány a nap folyamán oda érkezik. Egyes településeknél ez nem számottev ı különbség, de fıként az 51-es út mentén lév ık esetében (pl.: Dunaharaszti vagy Kiskunlacháza) ez akár 5-6 busszal is kevesebbet jelenthet. Ennek a fı oka az, hogy reggel a f ıváros irányába sokkal rövidebb id ı alatt kell a tömeget elszállítani, mint vissza.  Tökölt ıl délre a f ıvárosi kapcsolat egyre ritkul, egyrészt a csökken ı településméret, másrészt a HÉV létezése okán. Szigetcsépnek és Szigetszentmártonnak 8-10, Szigetújfalunak viszont már csak 5-7 közvetlen kapcsolat van a f ıvárossal, s ezek is a reggeli és a délutáni csúcsid ıben realizálódnak, napközben és este csak 1-1 járatpár közlekedik. Ráckevének 10 járatpár erejéig van kapcsolata a f ıvárossal.  A járatok f ıvárosi iránya a pesti települések esetében kivétel nélkül a Népliget, míg a szigetieknek dönt ıen Csepel, Szigethalomról 2 Ráckevér ıl (ill. Makádról és Szigetbecsér ıl) pedig 4 autóbuszjárat végállomása a Népliget.  A méretéhez képest Majosházának van a legrosszabb kapcsolata a f ıvárossal, ami összességében 5 ill 7 járatban valósul meg, hétvégén viszont csak egy járatpár a közvetlen kapcsolat. Ennek egyik oka a falu zsákjellege és a betérés hosszúsága, ami kb 17-20 percet vesz igénybe. Áporka ugyan kisebb, de sokkal jobb elérhet ıségi viszonyokkal rendelkezik, hisz az ott lakók számára – Majosházához viszonyítva – könnyebben elérhet ı az 51-es út és az ott s őrőbben közleked ı autóbuszok, másrészt a falu nem zsákfalu, jobban betérnek oda az autóbuszok.  Apaj kifejezetten tömegközlekedési árnyékban van, amit a f ıvárosi 2 járatpár is jelez, ezt részben ellensúlyozza a vasútvonal léte, s az óránként való eljutás lehet ısége a fıvárosba. A vasútvonal által érintett többi település esetében a tömegközlekedési eszközöket igénybe vev ık megoszlanak a vonat és a busz között (kivéve talán Kiskunlacházát), azonban ez általában a busz javára d ıl el.  Hétvégén a közlekedési helyzet eltér ı a szigeti és a nem szigeti települések tekintetében. Míg a szigeti települések szombati és vasárnapi menetrendje nagyjából megegyezik és néhány település tekintetében ütemesnek mondható (Pl.: Szigetszentmiklós félórás, Tököl órás ütem), addig a szigeten kívüli oldal települései esetében az ütemesség nem mondható el, s vasárnap az 51-es út mentén fekv ı településeket több járat érinti, mint szombaton. Ennek oka, hogy vasárnap délutánra „érik el” a térséget a távolabbról induló f ıváros irányú ún. „kollégista buszok”.  Általában a hétvégi járatszám fele vagy annál is kevesebb mint a munkanapi, néhány esetben azonban er ıs eltéréseket tapasztalhatunk pl.: Szigethalom (104-46) Taksony (56-20), Dunaharaszti (66-27), ahol (munkanap A kistérségben egyébként Tökölnek van a legkiegyensúlyozottabb tömegközlekedési rendszere (szinte teljesen ütemes menetrend, néhány városon áthaladó járattal)  A HÉV-kapcsolattal rendelkez ı szigeti települések esetében, ott ahol a busz is könny őszerrel elérhet ı (Szigethalom, Szigetszentmiklós) az autóbuszt f ıként azok veszik igénybe, akiknek olyan ügyük, munkájuk, iskolájuk van ami Csepelhez köthet ı vagy rendelkeznek Budapest bérlettel.

56 Kistérség települései – Szigethalom kapcsolat  Szigethalom a kistérség legtöbb településér ıl ugyancsak elérhet ı, ez alól egyedül Apaj a kivétel, azonban a keresztirányú elérhet ıség gyenge, nincs megfelel ıen megszervezve. Halásztelekr ıl a pesti járatok érintik, míg Szigetszentmiklós felöl a Tökölre és néhány távolabbra. Intenzív autóbuszos kapcsolata a szigeten kívüli oldal néhány településével van (Áporka, Majosháza), amelynek lakosai a gyártelepi szakrendel ıben veszik igénybe a szükséges ellátásokat, illetve egyéb vásárlási szükségleteiket (piac) is itt elégítik ki. Ennek fényében Majosházáról és Áporkáról a munkanapi és szombati eljutási lehet ıségek nem különböznek egymástól. Kiskunlacháza és Dömsöd kapcsolata jóval inkább munkanapokra korlátozódik. (A városnak Taksonnyal sajátos viszonya van, mivel még mindig létezik a Szigethalom- Taksony ún HÉV-pótló autóbuszvonal.)  A várostól délre a HÉV kapcsolat okán az autóbuszos összeköttetés nem jellemz ı, fıként az áthaladó járatok érintik. Hétvégén Tökölt ıl délre csak egy járatpár, ill Ráckevér ıl a szigeten kívüli oldal érintésével két járat jelenti a kapcsolatot

Kistérség települései – Ráckeve kapcsolat  Ráckevével Halászteleknek és Délegyházának nincs közvetlen kapcsolata. A városnak a legs őrőbb autóbuszos kapcsolata Kiskunlacházával és Makáddal van. Az autóbuszok végállomása a vasútállomásnál van, a Makád – Budapest, Népliget viszonylatban közleked ı néhány járat kivételével mindegyik érinti.  Makádra óránként mennek a buszok, a reggeli csúcsidıben 20-30 percenként. Kiskunlacházára nem ütemes a menetrend, de munkanapokon 20 járatpár jelenti a közvetlen kapcsolatot. Dömsödre és Áporkára ennél kevesebb (6-7 járat), hétvégén a szigeten kívüli oldal települései közül csak Kiskunlacházával van elfogadható kapcsolata. Lórévet munkanapokon 7, hétvégén 4 járat köti össze Ráckevével.

4.2.3. Kötöttpályás közlekedési eszközökre való ráhordás

Maga a fogalom, a ráhordás – esetünkben értelemszerően a szervezett módon autóbusszal történ ı ráhordásról beszélünk – annyit jelent, hogy a kötöttpályás közlekedési eszközök megállóihoz és állomásaihoz az autóbusz az adott vagy szomszédos településekr ıl a vonat indulása el ıtt 10-12 perccel érkezik meg, ezáltal létrejön a csatlakozás, s az utasok át tudnak szállni egyik közlekedési eszközr ıl a másikra valamint menetjegyet is tudnak vásárolni. Ugyanez az ellenkez ı esetben is meg kell hogy valósuljon, azaz a vonat megállóba való érkezése után legfeljebb 15 perc múlva az autóbusz el kell, hogy induljon az útvonalán szerepl ı települések irányába. Jellemz ıen a f ı ingázási irányba tartó és onnan érkez ı vonathoz csatlakoznak az autóbuszok, hiszen ez az az irány, amelyr ıl megfelel ı mennyiség ő utas várható, s igényli a tömegközlekedési jelleg ő továbbszállítást. A kevésbé frekventált irányokból érkez ı vonathoz is szervezhet ı csatlakozás, azonban ezek kihasználtsága nagyon alacsony ill. hektikus. A legideálisabb a közlekedési vállalatok számára az, ha a fontosabb

57 állomásokon van a „kereszt” azaz ott találkoznak a vonatok, hisz ekkor mindkét irányból érkez ı utasforgalmat el tudja szállítani. A ráhordások megszervezésekor külön figyelmet kell fordítani a küls ı tényez ıkre, amelyek ismerete a csatlakozás sikerese megvalósításához elengedhetetlen. A kötöttpályás közlekedés esetében többek között tudni kell, hogy milyen a pálya m őszaki állapota, milyen messzir ıl jön a vonat, egyvágányú vagy kétvágányú a pálya, mennyire er ıs a teherforgalom a vasútvonalon stb; az autóbusz esetén pedig ugyancsak figyelembe kell venni, hogy az adott csatlakozási pont végállomás vagy csak egy közbees ı megálló az adott autóbuszvonalon, mennyire különbözik a közúti forgalom napszakonként, hiszen ennek fényében kell a csatlakozást megtervezni.

A kistérségben a kötöttpályás közlekedési eszközökhöz (a vonathoz és a HÉV-hez) való csatlakozás igen különböz ı módokon valósul meg; egyes településeken kifejezetten jónak mondható, máshol csak bizonyos vonatokhoz van, ugyancsak néhány településen pedig nem épp a legjobb id ıpontokban érkezik a vasútállomáshoz az autóbusz. A ráhordás a vasút esetében szinte kizárólagosan a f ıvárosi irányú relációban érdemes hogy megnyilvánuljon, addig a HÉV esetében a f ıvárosi mellett, Tökölt ıl délre Ráckeve irányába is szükséges megvizsgálni az igényeket. A továbbiakban ennek részletezésére kerül sor, külön tárgyalva a vonathoz és a HÉV-hez való csatlakozást.

A kistérségen keresztül haladó vasútvonalon 7 megállóhely található. Dunaharaszti vasútállomáshoz a város helyi járatainak van csatlakozása, napi 49 alkalommal. Az autóbuszok a vonatok érkezéseihez és indulásaihoz nem teljes mértékben igazodnak, ámde csúcsid ıben a buszjáratok s őrősége okán könny ő olyat találni, ami megfelel ı idıpontban érkezik az állomáshoz. A taksonyi vasútállomást elvileg ráhordó funkcióban Volánbusz Szigethalom-Taksony vá. viszonylatban közleked ı ún. „Hév-pótló” járata szolgálja ki, a munkanapi 7 járatból a hajnali csatlakozik az egyik f ıvárosi vonathoz, s két iskolásjárat délután a Kunszentmiklós felé tartó vonathoz a többi járat vagy jóval el ıtte ill. ami bosszantóbb, néhány perccel a vonat indulása után érkezik az állomásra. Másrészt a Budapest-Taksony-Délegyháza relációban közleked ı járatok is érintik az állomást, azonban ezeknek nem feltétlenül feladata hogy csatlakozzanak, hisz a járat végcélja a f ıváros, ugyanaz mint a vonaté, igaz, hogy más végpontokban. (Taksonyban a vasútállomásról sokkal több autóbusz indul, mint ahány oda érkezik, ennek oka a délegyházi járatok Taksonyon belüli eltér ı vonalvezetése). Dunavarsányban a vasútállomás a kisvarsányi településrészt metszi, a délegyházi autóbuszjáratoknak van egy megállója a vasútállomásnál, azonban ezek a járatok nem ráhordó funkcióban üzemelnek. Délegyházán szintúgy a falu közelsége, s a f ıvárosi végpont nem igényel kifejezetten vasútállomáshoz való autóbuszos ráhordást. A vasútállomások közül a kiskunlacházi állomás található a legmesszebb a település központjától, megközelít ıleg 3 km-re. A ráhordást ezen a településen igényelnék a legjobban, ha az elmúlt id ıszakokban is megfelel ı autóbuszos ráhordás valósult volna meg. Mivel ez nem történt meg, az utasok elmaradoztak, s a járatok is megritkultak. Azonban a vasútvonalon fekv ı állomások közül a csatlakozás Kiskunlacházán érzékelhet ı a legjobban, a f ıváros

58 irányába munkanapokon reggel 4, napközben 2 délután pedig 5 vonathoz van megszervezve autóbuszos csatlakozás, hétvégén pedig összesen 7 alkalommal. Sajnos sok esetben az átszállási lehet ıség csak néhány perc, így ha sokat késik a busz, akkor a vonat nem tudja megvárni. Dömsödön a vasútállomás tulajdonképpen Apaj mellet található, – ahogy err ıl már korábban is szó esett – ennek ellenére munkanapokon három f ıváros fel ıl érkez ı vonathoz van munkanapokon Dömsöd felé (kett ı reggel és egy délután) autóbuszos csatlakozás (valamint kés ı délután egy Kunszentmiklós felé tartó vonat irányába); meglep ı de vasárnap pedig három délutáni pesti vonatról lehet átszállni buszra Dömsöd felé. Dömsödr ıl a vasútállomásra munkanapokon két reggeli és egy esti Pestre tartó vonathoz van csatlakozás, Kunszentmiklós felé pedig egy délutáni vonathoz. A f ıváros fel ıl Apajra naponta két vonathoz, míg Apajról Pest felé nincsen elérhet ı csatlakozás úgy, hogy ne kelljen legalább 30 percet várni. A vasútmegállónak autóbusszal való kiszolgálása nem indokolt, mivel egyrészt Apaj község közel van, Dömsödr ıl pedig kézenfekv ı és egyszer őbb közvetlen autóbusszal eljutni a fıvárosba.

A HÉV-re való ráhordás sokkal megoldottabb a kistérségben, mint a vonatra való ráhordás, okkal hiszen a HÉV sokkal fontosabb szerepet tölt be a kistérség közlekedési hálózatában mint a vasút. Dunaharasztin a HÉV f ıvárosi indulásaihoz igazodva közlekednek a helyi autóbuszok. Szigetszentmiklóson a ráhordás egyik megállóban sem megoldott teljesen, mindemellett az autóbuszvonalak igen közel fekszenek a buszmegállókhoz. Szigetszentmiklós-Gyártelep megálló közelében, gyaloglási távolságon belül található a szigethalmi autóbusz pályaudvar, amely a kistérség egyik legfontosabb elosztópontja. Tökölön a Tököl-Szigetszentmiklós-Budapest autóbuszvonal érinti az állomást, alapjában véve ugyancsak nem a ráhordás a funkciója ezeknek a járatoknak, mindazonáltal a Pestr ıl érkez ı vonatokról könny őszerrel át lehet szállni az autóbuszra s eljutni velük a város másik végébe, f ıként csúcsid ıben, amikor mindkett ı s őrőn közlekedik. A ráhordási funkció igazán Tökölt ıl délre szükséges. Szigetcsépen valaha üzemelt autóbuszjárat a HÉV-megálló és a falu központja között, mára ez megsz őnt. Szigetszentmárton-Szigetújfalu közös HÉV megállója a ráhordási lehet ıségek tárházát rejti magában, ennek ellenére nincsen kihasználva eléggé. A f ıváros felöl érkez ı szerelvényekhez munkanapokon három (délután), valamint hétvégén délel ıtt egy alkalommal van csatlakozási és autóbuszos eljutási lehet ıség Szigetújfalu felé, Ráckevér ıl pedig az el ıbb említetteken kívül (mivel közel egy id ıben érnek az állomásra a vonatok) még egy minden este. Szigetújfaluból a HÉV-hez való csatlakozás Budapest irányába az alábbiak szerint alakul: a 8 óra el ıtt induló 8 darab vonatból négyhez lehet eljutni busszal, majd délel ıtt és délután is egy alkalommal, hétvégén viszont csak egy kora délutáni és egy esti vonathoz van autóbuszos csatlakozás. Ráckeve felé az el ıbb említett autóbuszokkal is el lehet jutni az állomásra, viszont néhány esetben több mint 25 percet kell várni. Kifejezetten a ráckevei irányú ingázáshoz és ügyintézéshez való csatlakozás reggel van kétszer és napközben egy alkalommal.

59 Szigetszentmárton irányába a csatlakozási és eljutási lehet ıségek szerényebbek, részint azért, mivel a falu szélén helyezkedik el a megálló, másrészr ıl pedig érinti a falut a Budapest- Ráckeve autóbuszjárat, amellyel Ráckevére és Budapestre is el lehet jutni átszállás nélkül (Ezen járatok egy része Szigetújfalura is betér, de jóval ritkábban) Ennek ellenére a fıvárosból napi 4 szerelvényhez van csatlakozás (egy reggel, a többi délután, de csak munkanapokon). Ráckeve fel ıl pedig munkanapokon egy, hétvégén pedig két alkalommal. Ráckevén az autóbuszos csatlakozás Makád, Szigetbecse és Lórév, valamint Kiskunlacháza, Dömsöd és Apaj települések irányába van megszervezve. Szigetbecse és Makád felé szinte mindegyik HÉV-hez van csatlakozás, Lórév irányába pedig munkanapokon 6 (odafele) illetve 7 (visszafele) alkalommal. Hétvégén viszont csak 3 HÉV-hez van csatlakozás. A szigeten kívüli oldal települési felé els ısorban Kiskunlacháza irányába szervezték meg a csatlakozást, munkanapokon 7 ráckevei HÉV-rıl lehet leszállni úgy hogy, elfogadható id ın belül (ezekb ıl 2 reggel, 1 délel ıtt, 4 pedig délután) indul busz Kiskunlacháza felé (Ezek közül mindössze csak kett ı érinti kerül ı nélkül Dömsödöt valamint kett ı Apajt is). Ellenkez ı irányból Lacházáról a ráckevei HÉV állomáshoz reggel három, délel ıtt kett ı, délután pedig öt HÉV- hez van csatlakozás, ebb ıl megfelel ı id ıtávon belül 2 Dömsöd, 3 pedig Apaj fel ıl érkezik. Apaj és Dömsöd esetében a csatlakozási lehet ıségek jobbára csak elméletiek, mivel elenyész ı azok száma, akik ezt rendszeresen igénybe veszik.

Összességében megállapítható, hogy a kötöttpályás közlekedési eszközökre való ráhordást a vasút esetében a dunaharaszti és a kiskunlacházi, valamint meglep ı módon – ugyan igen alacsony színvonalon – de a dömsödi vasútállomásnál is tetten lehet érni. A HÉV esetében pedig Szigethalmon és Ráckevén, kisebb mértékben Szigetszentmárton-Szigetújfalu megálló esetében m őködik a csatlakozás.

4.3. Kerékpáros közlekedés

A kistérségben összefügg ı kerékpárút hálózat sincs, a hálózat egyes elemei azonban léteznek. Hivatásforgalmi kerékpárút mindössze csak két településen található meg a kistérségben, Szigetszentmiklós-Lakihegyen és Dunaharasztiban. Az egyik kerékpárút Budapestr ıl Lakihegyig tart és tovább Budatétényre (XXII. kerület) az M0 hídján; Dunaharasztiban pedig több helyen építettek: A HÉV Duna-híd északi oldalán a gyalogos és kerékpáros kapcsolat biztosított Szigetszentmiklóssal, illetve a szigetszentmiklósi üdül ıterülettel. Továbbá önálló kerékpárút az M0-s Duna-híd északi oldalán és az Andrássy Gyula utcában van kiépítve.

Sok esetben probléma, hogy a lakosok csak a forgalmas utak (51-es út) padkáját tudják igénybe venni kerékpározásra, ami fokozottan balesetveszélyes, kiváltképp a települések külterületén. Ezen probléma megoldására már több terv is született (pl.: Áporka – Kiskunlacháza – Ráckeve kerékpárút, Dunaharaszti-Taksony kerékpárút)

60 A turisztikai célú kerékpárutak részben az árvízvédelmi töltéseken, részben a nem túl forgalmas mellékutak mentén haladnának és haladnak ma is. Emellett indokolt, hogy helyenként leágazások épüljenek ki az egyes jelent ısebb vízparti szolgáltatásokhoz (pl, víziturisztikai bázis, vendéglátóhely, úszóstéges szálláshely vagy rendezvényhelyszín), annak érdekében, hogy azok a kerékpározók számára is "fogyaszthatók" legyenek. A Kis-Duna partja alkalmas kerékpározásra, ugyanakkor annak feltételei jelenleg nem teljesen kiépítettek, sem az utak, sem a kerékpározást segít ı szolgáltatások vonatkozásában (kölcsönzés, szerviz, információs bázis). Az elkövetkezend ı években megvalósuló EuroVelo kerékpárút-hálózat ezen a helyzeten mindenképpen javítani fog.

4.4. Vízi közlekedés

A térségben a Kis-Duna-ág jelent ıs víziútnak számít, amelyen azonban a személy- és teherhajóforgalom napjainkra gyakorlatilag megsz őnt. A megsz őnésének m őszaki és gyakorlati okai egyaránt vannak:  A jelenlegi zsilipméretek nem teszik lehet ıvé a manapság használatos hajók átzsilipelését.  A meder fenntartás hiányában feliszapolódott, így a hajózás számára kívánatos 22-25 dm vízmélység nem mindenütt áll rendelkezésre.  A hajóforgalom csak korlátozottan összeegyeztethet ı az RSD üdülési, valamint természetvédelmi funkciójával (nemkívánatos hullámverés, zajterhelés).  A MAHART Dunaharasztiban korábban üzemel ı hajógyára és hajójavító üzeme 1991. óta nem üzemel. Így az ide, illetve az innen irányuló „célforgalom” megsz őnt.  A Ráckeve-Tass relációjú menetrendszerinti személyhajózás 1992-ben gazdasági okok miatt megsz őnt.

A hajóforgalom természetvédelmi és üdülési érdekeket figyelembe vev ı fejlesztése szükségessé teszi kiköt ık és a hozzá tartozó parti infrastruktúra megteremtését és üzembe helyezését. Ezen helyek kiválasztása gondos megfontolást és a települések együttgondolkodását igényli, hiszen a tudatos víziturizmus megteremtése az RSD-vel szembeni egyéb igényeket is figyelembe véve javasolt. A település rekreációs övezeteinek kihasználtsága és a turisztikai lehet ıségek kiaknázása végett kiemelked ıen fontos a hajóforgalom beindítása.

A víziközlekedés, víziturizmus vonatkozásában mindenképpen említésre méltó, hogy 2003- ban a kedvtelési célú bels ıégés ő motorok addigi teljesítménykorlátozása megsz őnt, helyette az 5 km/h és a 15 km/h sebességkorlátozás szerepel. Azóta a Duna-ágat mind növekv ı számban keresik fel a kisebb-nagyobb yachtok is.

61 A Nagy-Duna-ágon három helyen lehet komppal átkelni, valamint az M0 hídja biztosítja a kapcsolatot. A hajóforgalom itt jelent ıs, azonban a kistérségben egyik Nagy-Duna parti település sem rendelkezik olyan méret ő kiköt ıvel, ami legalább személyszállító hajók fogadására alkalmas lenne. A Nagy-Dunán Lórévnél található Magyarország egyik jet-ski pályája.

5. A lakókörnyezet jellemz ıi

5.1. Lakásállomány

12000

10000

8000

2001 6000 2005 2007

4000

2000

0

j a n y l öd zti za o lu n áz s á lom a Apa h telek ecse a iklós jf m z Lórév sháza kso Tökö Áporka gy arsány ach o Makád tb etcsép etú a Dö v Ráckeve ig T le lás ge z g é naharas Maj zi S zigeth zi D u Ha S S D Duna S tszentm Kiskunl etszentmárte g Szi Szig

17. ábra: Lakásállomány a Ráckevei kistérségben településenként

A Ráckevei kistérségben a lakásállomány szinte minden település esetében növekedett az elmúlt évben, továbbá 2001-2005. év között Dömsödön tapasztalható jelent ıs növekedés. Az agglomerációs városokban (Dunaharaszti, Szigethalom, Szigetszentmiklós) nagymértékben emelkedett a lakásállomány száma az utóbbi években, ami az agglomeráció nagymérték ő bıvülésére utal. Szigetszentmiklóson a lakásállomány növekedése több mint kétszerese a hasonló méret ő (Dunakeszi, Gödöll ı) agglomerációs városokénak, megsz őnı lakásokról ugyanakkor alig beszélhetünk, évente alig néhány kerül bontásra. A legfigyelemreméltóbb növekedés Dunaharasztin tapasztalható, itt 22%-os arányú növekedés volt az elmúlt években, ami magasabb arányú, mint a kistérség legnagyobb városában Szigetszentmiklóson.

62 350

300

250

200 2001 2004 2007 150

100

50

0

a a d ti y v d e e p k ö n ré á s köl Apaj s á k c rton ony ház rasz rs háza a á Tö y Ló M ckev tbe Ápor g öm os á tm etújfalu le D aha nlacháza R igetcsé n g Taks é n u Maj Sz e zentmiklós D Halásztelek Szige z s Szi Du Dunava Szigethalomts Kisk Szige Sziget

18. ábra: Épített lakások száma a Ráckevei kistréségben településenként 2001-2004-2007-ben

Az épített lakások számát vizsgálva az látható, hogy az agglomerációs településeken évr ıl- évre n ı az újonnan építet lakások száma a szuburbanizációs folyamat következtében. Halásztelken 2004-ben egy lakásépítési boom volt tapasztalható, azonban 2007-re igencsak visszaesett a lakásépítési kedv, a 2001-es szint alá. Jelent ıs számú lakásépítés látható Majosházán a 2007-ben; számokkal kifejezve: 2004-ben 4 db, 2007-ben pedig 30 db lakást építettek. Délegyházán szintén a Majosházaival azonos folyamat látható, 2004-ben 30, 2007- ben 60 lakás épült, ami azt mutatja, hogy a szuburbanizációs folyamat elérte az agglomeráció déli határát. A kistérség déli részén, Kiskunlacházán 2004-ben tapasztalható nagymérték ő növekedés az épített lakások terén, ami a 2007. évre visszaesett a 2001-es szint ötödére. Ráckevén egyenletes növekedés tapasztalható. A vizsgált években a legkevesebb lakást a térség déli településein, Apajon (3-2-3), Lóréven (0-2-1) és Makádon (3-4-1) építettek, korábbi évekr ıl nincs adatunk, de ha ez a tendencia valósult meg akkor feltételezhet ı, hogy ezeken a településeken a lakásállomány elöreged ı.

63 60 000

50 000

40 000

30 000

20 000

10 000

0

i i i i ı áli a ári bi z léd rdi y eszi É kát Váci g k döll G y sv ndrei Szo Aszódi e Dabasi ö Monori rö te C G Budaörsi Nag vö Ráckevei en Duna is z il S P Veresegyhá

19. ábra Lakásállomány Pest megyében kistérségenként 2007-ben (db)

A Pest megyei statisztikai adatok elemezve azt láthatjuk, hogy a Ráckevei kistérség a második legnagyobb lakásállománnyal rendelkezik, csak néhány száz lakással marad el az els ı Ceglédi kistérségt ıl. Az épített lakások számában látható, hogy szintén a második helyet foglalja el az Érdi kistérség mögött, ami azt mutatja, hogy az egyik legdinamikusabban fejl ıdı kistérség megyei szinten. A Ráckevei kistérségben épített lakások száma (1196) duplája a megyei rangsorban harmadik Gödöll ıi (567) és a negyedik Versegyházi kistérségnek (491).

5.2. Természeti adottságok

Természetföldrajzi szempontból a Ráckevei kistérség az Alföld Dunamenti-síkság középtáján belül a Csepeli-sík kistájához tartozik. A terület jórészt ártéri szint ő hordalékkúp síkság. A kistáj teraszokkal tagolt hordalékkúp felszíne enyhén dél illetve a Duna felé lejt, helyenként futóhomok d őnékkel tarkítva. Az alacsony ártéri részek 4-6, a magas ártéri részei 6-10 méterrel emelkednek a Duna szintje fölé. A kistáj mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam 2000 óra körüli, az évi középh ımérséklet 10,2-10,3 °C. Az h ımérsékleti maximumok átlaga 34,0-34,5 °C, a hımérsékleti minimumok átlaga -16,0 és -16,3 °C. Az évi csapadékösszeg 530-550 mm, melyb ıl a vegetációs id ıszak idején 300-320 mm hullik. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, átlagos sebessége 2,5-3,0 m/s. A Csepel-sziget területének nagy része jelenlegi vagy elhagyott folyóterasz, talaját a Duna hordalékanyaga képezi. A talajvízszint viszonylag magasan a felszínt ıl mindössze 1-2

64 méterre helyezkedik el. A térség talajai termékenység szempontjából országos viszonylatban közepesnek mondhatóak, az észak-keleti és a délnyugati részek mez ıgazdasági m ővelésre alkalmasak. Legkedvez ıbbek a talajviszonyok a kistérség keleti részén Kiskunlacháza környezetében, az itt található területeket az Országos Területrendezési Terv a kiváló term ıhelyi adottságú szántóterületek övezetébe sorolja. Ezen term ıterületek fokozott védelme kívánatos. Az árvízmentesítés és a Ráckevei Soroksári Duna ág elzárása megteremtette az intenzív mez ıgazdasági tevékenység lehet ıségét. Növény- és állatvilága els ısorban folyami jelleg ő volt, így az ártéri ligeterd ık és az ahhoz kapcsolódó növény- és állattársulások voltak jellemz ıek. Egyetlen országos jelent ıség ő természetvédelmi terület található a kistérségben a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpusztai szikesek.

20. ábra: Kiváló term ıhelyi adottságú szántóterületek övezete

65 A terület földtani felépítése a kavicsos rétegsorok révén ipari felhasználás (kavicskitermelés) lehet ıségét jelenti, ugyanakkor mindez maradandó tájsebet, valamint a térség felszín alatti vizeinek szennyezés érzékenységét is meghatározza. A Csepel-sziget teljes területe a kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ıség-védelmi terület övezetébe tartozik, valamint az egész kistérség beletartozik a felszíni vizek vízmin ıség-védelmi vízgy őjt ı területének övezetébe.

5.2.1. Vízkészletek, vízgazdálkodás

 Felszíni vizek – Duna A Duna a Csepel-szigetet nyugatról határolja a Kvassay és Tassi-zsilipek között. A Duna-ág jellemz ıje, hogy a vízállása, a vízsebessége és a vízszállítása jelent ısen ingadozik. Az árvíz elleni védelem a védvonalak tekintetében megfelel ı. Árvízvédelmi szempontból a Csepeli-sík kistáj egésze mentesített ártérnek tekinthet ı, melyet – a magasparti szakaszok kivételével – végig véd ıgátak kísérnek. A Duna parti fekvés a kistérség településeinek rendkívül értékes természeti adottsága, mely lehet ıvé teszi a rekreációs illetve vendéglátási funkciók betöltését. Sajnos többnyire ezeknek a területeknek a beépítése nem optimális módon hasznosítja ezt az értékes adottságot.

 A Ráckevei-Soroksári Duna Az 57,3 km hosszú, 14 km2 felület ő Duna-ág. A Duna-ág jelenleg állapotában és üzemeltetési rendjében kiemelt jelent ısége van a jelenlegi hasznosítási módjainak: - Jóléti célú hasznosítás (üdül ı, horgászat, stb.), vizisportok (vitorlázás, evezés) - Hajózás útvonala - Vízgy őjt ıjén lév ı települések szenny-és használtvizeinek, valamint csapadékvizeinek befogadója - Belvíz-befogadó - A Duna-menti síkság (Homokhátság) vízellátó létesítményeinek (amelyek szintén többfeladatúak) vízbázisa - Természeti értékek hordozója - Megújuló energia termelésének helye (Kvassay zsilip) - A térség mez ıgazdasága számára szükséges öntöz ı- és tógazdasági vízigény biztosítója - Az ipari víz biztosítója. Az egyes használatok között azonban nehezen feloldható, vagy egyenesen feloldhatatlan konfliktusok, ellentétek vannak.

66  Mesterséges folyóvizek Mesterséges folyóvizek a vizsgált terülten a belvízlevezet ı csatornák valamint a vizsgált terület peremén lév ı Duna-Tisza csatorna elkészült szakasza. A belvízlevezet ı csatornák a szigeten kisebb számban vannak jelen, az üdül ıkörzetben azonban behálózzák a területet. A csak félig megépült, Szigetszentmiklósnál a Dunából leágazó Duna-Tisza csatorna is fontos természeti értékeket rejt. A Duna-Tisza csatorna egyenes vonalvezetés ő partjára és helyenként medrébe több helyen visszatelepültek a természetes nádas-füzes társulások, fokozva a vízmeder ökológiai értékét. A vízfolyás partja a horgászok kedvelt horgászhelye.

 Mesterséges állóvizek Mesterséges állóvizek a vizsgált területen a nagy számban jelenlév ı kavicsbánya tavak. A bányászat következménye a bányászat során a lesüllyed ı terepszinthez képest viszonylag magasabb helyzetbe kerül ı talajvízszint.

A lehetséges veszélyforrások els ısorban nem a bányászati szakaszban, hanem az utóhasznosításban jelentkeznek: a) a bányatavat sorsára hagyják, ami vonzza az illegális szilárd és folyékony hulladék- elhelyezést; b) halastóként túletetik, aminek következménye az, hogy nagymennyiség ő szerves anyag halmozódik fel benne; c) horgásztóként viszonylag kisebb a veszély, csak a helyhez szoktató "beetetés" lehet túlzott; d) jetsky pályaként a kipufogógáz oldás és az esetleges ken ıanyag-kijutás lehet veszélyes.

5.2.2. Terület-felhasználás

A rendszerváltást követ ıen els ısorban Budapesten és agglomerációjában megindult új típusú gazdasági folyamatok az agglomeráció gyors urbanizációját indították el. Az agglomeráció bels ı gy őrőjében fekv ı települések (Halásztelek, Szigetszentmiklós, Dunaharaszti) saját területi funkcióikon kívül a Budapestre koncentrálódó infrastruktúra hálózatoknak, a f ıváros szakirányú igényének adtak teret. A terület-felhasználás változását jelent ısen befolyásoló – a társadalmi-gazdasági átalakulás következtében a 90-es évek elejét ıl feler ısöd ı – szuburbanizációs folyamat révén felgyorsult a betelepülések növekedése, és várhatóan tovább n ı a belterület aránya. Sok településen, de f ıként az agglomeráció településein kialakult településszerkezet következtében nem, vagy csak részlegesen biztosítottak a pihen ı, játszó és sportolási célú területek. A települések kiterjedésének növekedésével, a népesség életmódjának, a lakások nyújtotta lehet ıségek változásával tovább n ı a közhasználatú zöldterületek iránti igény, az ilyen célú területek nagysága, kialakítása felszerelése és fenntartási színvonala elmarad a lakossági elvárásoktól, az ezirányú feladat meghaladja az önkormányzatok anyagi

67 tehervállalási lehet ıségét. Az ésszer ő területgazdálkodás f ı feladata kell, hogy legyen a közcélú területek – zöld- és intézményfejlesztési területek – kijelölése, más célú felhasználásának megakadályozása, valamint a külterületek ütemezett, átgondolt felhasználása. A táj viszonylag új kelet ő, de annál agresszívabban terjed ı használata a felszínközeli kavicsvagyon kinyerésére irányuló külszíni bányam ővelés, amely a kistérség Keleti területeinek bizonyos részein már—már uralkodó tájhasználati móddá avanzsált. Ennek következtében itt a nem beépítést szolgáló kivett területek robbanásszer ő növekedése tapasztalható, melyek jelent ıs része vízmeder illetve vízfelület — a bányászat felhagyása után potenciális vízgazdálkodási terület. A bányaterület bányatörvény szerinti rekultivációja vagy elmarad, vagy csak a legszükségesebb tereprendezésre korlátozódik, amely egyáltalán nem segíti el ı a területek átgondolt és egymással is összehangolható újrahasznosítását. A bányatelkek „véletlenszer ő” kijelölése a táj növekv ı szabdaltsága térségileg összehangolt ásványvagyon gazdálkodást, és tájrekultivációt tennének szükségessé. Ennek megvalósítását — térségi szabályozás hiányában — ma sem a maximális haszonra törekv ı bányavállalkozó érdekeltsége, sem a jelenleg hatályos törvényi szabályozás nem támogatja. Ennek következtében a kavicskitermeléssel kapcsolatos területfelhasználási és tájrendezési kérdések a külterület-szabályozás legfeszít ıbb, legnehezebben megoldható problémájává váltak, amelynek hosszú távú és térségi szemlélet ő megoldása nélkül csökken a térség táji potenciálja. A bányatavak Dunavarsány, Délegyháza, Dunaharaszti települések területére koncentrálódnak, de megtalálhatóak Taksonyban, Kiskunlacházán valamint Majosházán is. Az árterület a Duna hullámtere jellemz ıen erd ımőveléssel és a Vízm ővek által hasznosított, jelent ıs ökológiai és kondicionáló felület. A mentett oldalon a táji adottságokat kihasználva a mez ıgazdasági területek nyertek teret, a túlnyomórészt szántóföldi növénytermesztéssel hasznosított területek között a deflációnak er ısen kitett homoktalajokon - a talajok megkötése végett - sz ılıterületek, a jobb min ıség ő talajokon kertészeti kultúrák (zöldség és gyümölcstermesztés) kaptak helyet. Ez utóbbi területeken alakultak ki a zártkertek. Az évszázados hagyományokra visszatekint ı gazdálkodást a szántóföldi növénytermesztés és a sz ılıtermesztés ma is tükrözi, azonban az egykori zártkertek szerepe átértékel ıdött, e területeken a mez ıgazdasági termelés visszaszorult, helyét egyre inkább az üdülési- és lakó funkció váltja fel. A mez ıgazdaság szerepének háttérbe szorulását a foglalkoztatottság arányának változása is mutatja. A kistérség külterületének uralkodó tájhasználati módja a mez ıgazdasági hasznosítás. A külterületi lakott helyek jelenléte - néhány tanyát és volt termel ıszövetkezeti telephelyeket leszámítva nem jellemz ı. Kisebb számban találhatóak a zártkerti területek, melyek f ıként hobbi kertészkedésre, kert-, sz ılımővelésre, és az ezzel összefügg ı rekreálódásra alkalmasak. Azonban több helyen jellemz ı a sz ılık-gyümölcsösök leromlott állapota is. A rurális térségekben a rekreáció és pihenés – a környezettel együtt él ı, falusi hagyományokat ırz ı falvak találhatóak. A terület északi részének agglomerációs települései, valamint f ıvároshoz tartozó kerületei lakóterülettel jelent ıs mértékben beépítettek. Az ipari-kereskedelmi területek a vizsgált térség északi, f ıvároshoz, illetve az agglomerálódott települések területén helyezkednek el. A térség déli része rurális területnek tekinthet ı. A kistérségben az országos átlagnál valamivel alacsonyabb az erd ısültség. Legnagyobb rét-legel ı terület a térség déli részén, Apaj területén

68 található, amely része a Kiskunsági Nemzeti Parknak. A térségben a felszíni vizek a talajvízzel közvetlen kapcsolatban az általában tájsebet is jelent ı bányatavak esetében vannak.

 Az üdül ıterületek A vízparti telkek szinte mindegyike, illetve az ezek mögötti területek is sokhelyütt mára már beépítésre kerültek a legkülönfélébb méret ő és megjelenés ő üdülési illetve helyenként lakó funkciót betölt ı épületekkel, aminek következtében a partmenti területek ezen részei rendezetlen megjelenés őek. A folyamparti területek közterületei sokszor szintén rendezetlen képet mutatnak. Az utcák sok helyütt burkolatlanok, a vízelvezetés nem megoldott, a zöldfelületek hiányosak. Maga a Duna-part is sokszor megközelíthetetlen a vízparti üdül ıtelkek miatt. Az itt kialakult telkek jogi állapot szerint jellemz ıen keskeny, sok helyen problémát jelent a vízfelület megközelíthet ıségének minimális megléte, legfeljebb keskeny gyalogút vezet le a vízpartra, ahol nagyobb szárazulat nincs. (pl. Majosháza esetében) A belterületbe vont üdül ıterületek gyakorlatilag beteltek, igény van belterületbe vonással újabb üdül ıterületeknek kialakítására. Azonban egyre feszít ıbb kérdés ezen területek megfelel ı kommunális infrastruktúrával való ellátása.

5.3. Kommunális infrastruktúra

5.3.1. Ivóvíz- és gázellátás

Az ivóvíz és gázszolgáltatás tekintetében elmondható, hogy a települések ezen két vezetékes kommunális hálózattal teljes egészében ellátottnak tekinthet ıek. Az új településrészeken már a lakóterületek kialakításánál odafigyelnek ezen két alapvet ı hálózat kiépítésére. A külterületi üdül ıkörzetekben figyelhetünk meg sz ők keresztmetszeteket, melyek fejlesztése a tulajdonosok és az önkormányzat együttm őködésével oldható meg.

69 Közüzemi Közüzemi ivóvízveze ivóvízveze Közüzemi ték- ték- ivóvízvezeték- hálózatba hálózatba hálózatba Összes bekapcsol bekapcsol bekapcsolt Összes gázfogyas Összes t lakások t lakások lakások gázfogyaszt ztók gázfogyasztó száma száma száma ók száma száma k száma 2001(tele 2005(tele 2007(települ 2001(települ 2005(tele 2007(települé Megnevezés pülés) pülés) és) és) pülés) s) Apaj 354 372 413 187 193 172 Áporka 363 380 402 387 432 459 Délegyháza 788 806 1595 778 993 1 096 Dömsöd 2167 2292 2 320 1712 1884 1 793 Dunaharaszti 5589 6298 7406 5303 6627 6785 Dunavarsány 1897 2141 2 272 1720 2227 2 352 Halásztelek 2485 2608 2687 2268 2935 2861 Kiskunlacháza 3093 3234 3170 2460 2850 2 813 Lórév 121 123 126 108 118 114 Majosháza 439 412 700 405 491 584 Makád 461 493 493 292 356 371 Ráckeve 3083 3310 3 445 2622 3091 3 155 Szigetbecse 389 443 921 393 562 306 Szigetcsép 681 792 811 883 967 926 Szigethalom 4184 4624 6249 4061 5105 5819 Szigetszentmárton 610 781 1710 832 996 900 Szigetszentmiklós 9129 9827 10 488 8589 10862 11 088 Szigetújfalu 748 771 784 683 770 758 Taksony 1779 1873 1 969 1771 1963 2 012 Tököl 3041 3249 3798 3038 3493 3 504 Összesen 41401 44829 51759 38492 46915 47868 10. táblázat

A 2001-es évhez képest a gázfogyasztó háztartások aránya és a vezetékes vízszolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya is növekedett. A vízszolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya töretlenül növekedett. Míg a gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma ugyan növekedett, de arányuk összességében enyhén csökkent.

Közüzemi ivóvízhálózatra rákapcsolt lakások aránya és a Gázfogyasztó háztartások aránya a kistérségben 100

95

% 90

85

80 2001 2005 2007 évek

Közüzemi ivóvízhálózatra rákapcsolt lakások aránya a lakások százalékában Gázfogyasztó háztartások aránya az összes lakás százalékában

70

21. ábra forrás: KSH adatbázis

5.3.2. Szennyvízkezelés

Az elmúlt évtizedben a közm őolló (a szennyvízcsatorna hálózat hosszának és a vízvezeték hálózat hosszának aránya) egyre inkább záródott a kistérségben az utóbbi években. Pontosabb képet kaphatunk azonban, ha a valódi rákötések számát is vizsgáljuk. Hisz ezekben a településeken a frissen kiépült csatornahálózatra való a rákötés több esetben esetleg évekig is elhúzódhat.

A szennyvízhálózattal ellátott lakások aránya a vezetékes vízellátással ellátott lakások között (%) Közm őolló Közm őolló Közm őolló Megnevezés (2001) (2005) (2007) Apaj 0,0 76,6 70,2 Áporka 39,4 65,5 72,4 Délegyháza 48,4 68,9 38,8 Dömsöd 0,0 65,8 67,9 Dunaharaszti 63,0 80,8 100,0 Dunavarsány 54,5 79,9 83,5 Halásztelek 40,9 65,0 79,4 Kiskunlacháza 19,5 35,3 40,9 Lórév 0,0 61,8 71,4 Majosháza 55,1 82,3 60,3 Makád 0,0 42,8 51,9 Ráckeve 14,2 79,3 85,6 Szigetbecse 0,0 89,2 45,6 Szigetcsép 0,0 68,7 76,2 Szigethalom 61,1 92,2 88,3 Szigetszentmárton 55,2 87,5 41,8 Szigetszentmiklós 51,5 57,4 78,6 Szigetújfalu 0,0 81,1 90,3 Taksony 55,5 85,4 84,9 Tököl 57,6 78,8 83,9 Összesen 42,8 70,9 77,9 11. táblázat

A 2007-es évben minden településen megtörtént a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. 2001- ben Szigetcsép, Lórév, Makád, Szigetbecse, és Szigetújfalu nem voltak csatornázva. A csatornázottság aránya az országos átlagot meghaladja, bár a közvetlen budapesti agglomerációs területeken a csatornázottság aránya alacsonyabb. A kistérségben a közüzemi vízvezeték hálózattal ellátott lakásoknak 77,9%-a volt csatornázott 2007-ben. Azokon a településeken, melyeket ezt az átlagos értéket nem éri el a mutató, ott általában az üdül ıterületek gyenge csatornázottságáról tudunk beszélni.

71 Az üdül ık csatornával történ ı ellátottsága lényegesen rosszabb, csak két településen – Szigethalmon és Tökölön – épült ki a közcsatorna teljes mértékben az üdül ıterületeken is, Dömsödön és Ráckevén pedig csak részben. (A települések szennyvízelvezet ı hálózatainak megvalósulása idején, amelyek túlnyomó része állami támogatással épült ki, a víziközm ő ellátásba az üdül ıterületek nem voltak bevonhatók.) A felsorolt települések mindegyikéhez, kivéve Apaj, Délegyháza, Halásztelek, Lórév és Szigetújfalu RSD menti partszakasz tartozik, amelyek természeti adottságai kedvez ı feltételt biztosítottak üdül ıterületek kialakításához.

Az RSD közvetlen környezetében a szennyvízkibocsátás a Duna-ág menti üdül ıterületeken lényegében nincs megoldva. Gyakran a közm őpótló zárt tározó kialakítása nem szakszer ő, amely a környékbeli talajvizeket jelent ıs mértékben terheli, amely eljuthat az RSD-be is. Az RSD kommunális eredet ő szervesanyag terhelésének jelent ıs mérték ő csökkenését eredményezheti az üdül ıterületi ingatlanok szennyvíztisztításának megoldása.

21. táblázat. Az RSD menti településekhez tartozó üdül ıterületek víziközm ő ellátottsága Szennyvízelveze Ivóvízellátásb Szennyvízelve A településhez Ivóvízellátásba Üdül ıtelkek tésben an zetéssel A település neve tartozó üdül ıterület n részesültek száma (db) részesültek részesültek ellátottak neve száma (db) száma (db) aránya (%) aránya (%) Sport sziget 74 74 0 100 0 Dunaharaszti Hókony sziget 46 46 0 100 0 Paradicsom sziget 208 0 0 0 0 Dunavarsány 1000 1000 1000 100 100 Szigetszentmikló Rév utca 100 100 0 100 0 s Üdül ı sor 280 280 0 100 0 Keszeg sor 100 100 0 100 0 Napospart sor és Királyréti Dunasor 465 465 0 100 0 Kerekzátony sziget 330 0 0 0 0 Ráckeve Angyali sziget 520 0 0 0 0 Tókert sor 200 200 0 100 0 Balabán 200 200 0 100 0 Somlyó sziget 1100 1100 0 100 0 Taksony Sziget és Káposztás sor 400 400 0 100 0 Dömsöd Dabi sziget 1831 555 248 30 13,54451 Majosháza Majosháza 187 0 0 0 0 Kiskunlacháza Dunapart 1000 1000 0 100 0 Szigetbecse Szigetbecse 600 600 0 100 0 Szigetszentmárt Opera on Ráfás 900 900 0 100 0 Összesen 9541 7020 1248 73,58 13,080

72 A táblázatból jól látható, hogy a nemrégiben befejez ıdött Dunavarsányi fejlesztés eredményeképpen megvalósuló fejlesztés kivételével az összes többi településen nincsen vagy csak elhanyagolható (Dömsöd 13%) a szennyvízhálózatba való bekapcsoltság aránya az üdül ıterületeken.

5.3.3. Csapadékvíz-elvezetés

A csapadékvíz-csatorna hálózat a települések fejlettségi viszonyait tükrözi. Belvízveszély a kistérségben 8 településen jelentkezik: Apaj, Dömsöd, Kiskunlacháza, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu és Taksony térségében. A belvízzel érintett települések egy részén a régebbi id ıszakokban rendelkezésre állt a település egy jól kiválasztott pontján kialakított záportározó, amelyet azonban az id ık folyamán, feltehet ıen a terület túlzott értékessége miatt megszüntettek, helyét lakófunkció váltotta fel.

5.3.4. Hulladékgazdálkodás

A legfontosabb m őköd ı kommunális hulladék lerakó a kistérségben a dömsödi (120.000 t összes lerakott, 50.000 t/év kapacitás). A lerakó korszer őnek mondható, megfelel ı m őszaki védelemmel, monitoring-rendszerrel ellátott telep, talajszennyezésr ıl nincs tudomása a hatóságoknak. A térség települései közül Apaj, Áporka, Dömsöd, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton és Szigetújfalu a hulladékgazdálkodási feladatait egy közös rendszerben oldja meg, és a kistérség egyetlen korszer ő, az EU normáknak megfelel ı hulladéklerakójára, a dömsödi lerakóra szállítja a kommunális hulladékot. A térség fent említett települései hulladékgazdálkodási tervvel rendelkeznek, illetve a Közép-Dunavölgyi hulladékgazdálkodási rendszer tagjai. A térség többi települése a régió küls ı vonzáskörzetében (Adony, Pusztazámor, Gyál) lév ı korszer ő hulladéklerakókra szállítja a kommunális hulladékot, ezek több évtizedig elegend ı lerakó-kapacitással rendelkeznek. Környezetvédelmi szempontból régóta hangsúlyozott elv, hogy a Csepel- szigeten a jöv ıben ne kerüljön lerakásra kommunális és egyéb hulladék, illetve a meglév ı és bezárt, valamint illegális lerakókat rekultiválni szükséges. A hulladéklerakók feltérképezése és rekultiválása megkezd ıdött a térségben, azonban még jelent ıs feladatok el ıtt állnak az önkormányzatok. 13. táblázat. Bezárt szeméttelepek a kistérségben 1: Település Hulladék mennyiség Lerakó állapota, környezete Apaj 4000 t Nincs feltárva nincs rekultiválva Dömsöd n.a. Kohéziós Alap projekt keretében várható Ráckeve 100000 t Feltárása és monitoring rendszere tervezés alatt Szigetszentmiklós 66750 m3 Nincs feltárva nincs rekultiválva, fokozottan érzékeny terület Szigetújfalu 31500 m3 Nincs feltárva nincs rekultiválva, fokozottan érzékeny terület Taksony 715000 m3 Teljesen feltárt, kiépített monitoring rendszer Tököl 4000 m3 Nincs feltárva, nincs rekultiválva, vízbázishoz tartozó terület

1 Tökölön sittlerakó üzemelt

73 A térségben négy nagyobb kommunális szennyvíziszap elhelyezésére szolgáló telep m őködik. Dunavarsányban (üzemeltet ı: Dunavarsány és Térsége Víziközm őveit Üzemeltet ı Zrt.), Ráckevén (üzemeltet ı: KEVE -VÍZ Közszolgáltató Kft .) Szigetszentmiklóson (üzemeltet ı: ÉCSVCS Rt.), és Tökölön (üzemeltet ı: Tököli Víz- és Csatornam ő Üzemeltet ı Társ.) található. Az illegális hulladéklerakások általában minden településen felbukkannak kisebb-nagyobb volumennel. A térség települései közül illegálisan elhagyott hulladékok terén jelent ısebb a tököli, ahol a nyilvántartott mennyiség 5000 m3

5.3.5. Energia közm ővek

A teljes kistérség elektromos energiával történ ı ellátását az ELM Ő biztosítja. A villamosenergia-rendszer együttm őködése és a közcélú hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében az ELM Ő Hálózati Kft. feladata különösen az általa üzemeltetett közcélú hálózatot biztonságosan, hatékonyan és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani, a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket id ıben elvégezni, valamint gondoskodni a szükséges készletekr ıl és tartalékokról, biztosítani a közcélú hálózat üzemeltetéséhez szükséges m őszaki feltételeket. A közcélú hálózatot úgy kell fejleszteni, hogy ahhoz minden fogyasztó hozzáférhessen.

6. Intézményi közszolgáltatások

6.1. Oktatás

A népszámlálási adatok szerint az utóbbi évtizedekben hol gyorsabb, hol lassabb ütemben, de folyamatosan javult Magyarország iskolázottsági szintje. Emelkedett a fels ıfokú-, és a középfokú végzettséggel rendelkez ık szintje, miközben egyre kevesebben vannak azok, akik 8 osztálynál alacsonyabb végzettségi szinttel rendelkeznek. Tehát napjainkban az oktatási intézményeknek kiemelked ı szerepük van a jöv ı nemzedékének nevelése szempontjából. Ennek fényében kell figyelembe vennünk, hogy a Ráckevei kistérség népességének a korösszetétele valamelyest kedvez ıbb a megyei átlagnál, a 100 gyermekkorúra jutó id ıskorúak száma 74 f ı, 3-mal kevesebb a megyére jellemz ınél. A települések többségében a 18 év alatti korosztály adja az összlakosság 17-24%-át. A kistérségben az összehangolt feladatellátás kiemelt fontosságú az oktatás terén, els ısorban a kistelepülések esetében, a finanszírozhatóság érdekében.

6.1.1. Óvodai nevelés

74 Az óvodai nevelés az a gyermek neveléséhez szükséges, és teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében történik. A Ráckevei kistérség területén a települési önkormányzatok vagy az intézményfenntartó társulásaik intézmények fenntartásával gondoskodnak az óvodai nevelésr ıl, a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésér ıl. A kistérségben 20 önkormányzat mind a 20 településen ellátja az óvodai neveléssel kapcsolatos kötelez ı feladatát. A kistérségben 8 településen (Dömsöd – Apaj, Kiskunlacháza - Áporka, Ráckeve - Lórév, Szigetbecse - Makád) intézményfenntartó társulás keretében gondoskodnak az óvodáskorúakról, a többi 12 településen teljesen önálló intézményként mőködik óvoda. Továbbá egy egyházi fenntartású óvoda, és 5 alapítványi illetve magánszemély által fenntartott óvodai intézmény m őködik a kistérségben.

14. táblázat: Az óvodai nevelés intézmény-fenntartói háttere, 2009

Óvoda neve Telephelye Fenntartó település Fenntartás módja Napközisotthonos Óvoda Délegyháza Délegyháza Önkormányzat Napsugár Óvoda Hétszínvirág Óvoda Dunaharaszti Dunaharaszti Önkormányzat Mese Óvoda Weöres Sándor Óvoda Dunavarsány Dunavarsány Önkormányzat Tündérkert Óvoda Halásztelek Halásztelek Önkormányzat Napközisotthonos Óvoda Majosháza Majosháza Önkormányzat Napközisotthonos Óvoda Szigetcsép Szigetcsép Önkormányzat Négyszínvirág óvoda Szigethalom Szigethalom Önkormányzat Napközisotthonos Óvoda Szigetszentmárton Szigetszentmárton Önkormányzat Napraforgó Napköziotthonos Óvoda Csicserg ı Napköziotthonos Óvoda Mocorgó Napköziotthonos Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós Önkormányzat Óvoda Napsugár Napköziotthonos Óvoda Mozgásfejelszt ı Óvoda Német Nemzetiségi Óvoda Szigetújfalu Szigetújfalu Önkormányzat Német Nemzetiségi Taksony Taksony Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Napsugár Óvoda Szivárvány Óvoda Tököl Tököl Önkormányzat Hagyomány ırz ı Óvoda Horvát Óvoda Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás (Búzavirág Kiskunlacháza, Kiskunlacháza, Intézményfenntartó Óvoda, Peregi Óvoda, Áporka Áporka társulás Áporkai Óvoda) Szivárvány Óvoda (1. sz, 4. Intézményfenntartó sz, 5. sz Óvoda, szerb Ráckeve, Lórév Ráckeve, Lórév társulás Nemzetiségi Óvoda) Tóparti Óvoda, Intézményfenntartó Szigetbecse, Makád Szigetbecse, Makád Napköziotthonos Óvoda társulás Dömsöd-Apaj Óvodai Dömsöd, Apaj Dömsöd, Apaj Intézményfenntartó

75 Társulás (Nagyközségi társulás Óvoda, Pitypang Óvoda) Dunaharaszti Óvoda Manófalva Magánóvoda Dunaharaszti Dunaharaszti Közhasznú Társaság Angyalkert Óvoda Szigethalom Szigethalom Magánintézmény, na. Narancsliget Narancsliget Óvoda Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós Alapítvány Szabó Zsuzsa Magánóvoda Magánintézmény, na. Meseház Módszertani Magánintézmény, na. Magánóvoda Tököl Tököl Kiscsikó Alapítványi Kiscsikó Óvodai Magánóvoda Alapítvány Tököl-Halásztelek Lámpás Református Óvoda Halásztelek Református Református egyház Egyházközség

15. táblázat: Az óvodák f ıbb adatai a Ráckevei kistérségben

Óvodai óvodai feladatellátási fér ıhelyek óvodapedagógusok Óvodába Megnevezés helyek száma száma száma járók száma Apaj 1 50 2 51 Áporka 1 40 4 32 Délegyháza 1 125 11 118 Dömsöd 1 180 18 214 Dunaharaszti 4 516 52 641 Dunavarsány 2 300 21 271 Halásztelek 2 285 25 257 Kiskunlacháza 3 256 49 311 Lórév 1 20 1 13 Majosháza 1 50 4 58 Makád 1 50 4 34 Ráckeve 5 275 42 363 Szigetbecse 1 75 9 74 Szigetcsép 1 75 8 75 Szigethalom 5 580 50 695 Szigetszentmárton 1 62 6 75 Szigetszentmiklós 961 83 903 Szigetújfalu 1 75 7 81 Taksony 1 200 26 243 Tököl 5 368 26 380 Összesen: 38 4 543 448 4 889

Az óvodák kihasználtsága változó: Áporkán (80%), Délegyházán (94%), Dunavarsányban (90%), Halásztelken (90%), Lóréven (65%), Makádon (68%), Szigetbecseén (99%), Szigetszentmiklóson (94%). A legalacsonyabb kihasználtság Makádon (68%) és Lóréven (65%) tapasztalható, azonban Lóréven nemzetiségi óvoda m őködik csak. A leginkább túlterhelt óvodai intézmények Ráckevén (132%), Dunaharasztin (124%), Taksonyban (122%), Szigethalmon (122%) és Dömsödön (119%) m őködnek. Összességében 108%-os a

76 kihasználtság a kistérség óvodai intézményeiben, 346 f ıvel több gyermek jár az óvodákba, mint amennyi a fér ıhely kapacitása ezeknek az intézményeknek. Tehát az intézmények jelent ıs túlterheltséggel üzemelnek. Lóréven nemzetiségi (szerb) óvodai nevelés folyik ezért, és mivel kiscsoportos (13 gyermek) nevelést biztosít az óvoda speciális nevelési igényő gyermekeket is fogad, így sok bejáró gyermek van az óvodában. Továbbá Szigetcsépen folyik még szerb nemzetiségi óvodai nevelés a kistérségben. Német nyelv ő nevelés is több településen elérhet ı: Dunaharasztin, Dunavarsányon, Makádon, Szigetbecsén, Szigetcsépen, Szigetszentmártonon, Szigetújfalun, Taksonyban, Tökölön. Mindemellett horvát nyelv ő óvodai nevelés is van a kistérségben Tökölön. Szigetszentmiklóson sikerült az évekkel ezel ıtt 140-150%-os túlterheltséget csökkenteni, új óvoda átadásával, a meglév ı önkormányzati és magánóvodák b ıvítésével. Jelenlegi adataink szerint a kihasználtsága az óvodáknak Szigetszentmiklóson 94%-os.

6.1.2. Általános iskolai oktatás

A 2006. évi LXXI. törvény 5. §-ával megállapított közoktatási törvény 26. §-ának (3) bekezdése alapján a fenntartónak 2008. augusztus 31-ig gondoskodnia kell a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal m őköd ı általános iskolájának tagintézménnyé történ ı átalakításáról.

A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás m őködési területén, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók általános iskolai nevelésér ıl és oktatásáról 10 települési önkormányzat önállóan, a többi önkormányzat intézményfenntartó társulásban (Dömsöd-Apaj, Dunavarsány-Majosháza, Kiskunlacháza-Áporka, Ráckeve-Lórév, Szigetbecse-Makád) gondoskodik. A kistérségben az általános iskolai feladatokat ellátó intézmények, illetve intézményegységek száma 20. Továbbá 3 egyházi fenntartású általános iskolai intézmény található a kistérségben. Magán fenntartású intézmény nem m őködik a kistérségben.

77 16. táblázat: Az alapfokú oktatás intézmény-fenntartói háttere, 2009 Iskola neve Telephelye Fenntartó települések Fenntartás módja Hunyadi János Általános Délegyháza Délegyháza Önkormányzat Iskola Hunyadi János Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános Dunaharaszti Dunaharaszti Önkormányzat Iskola Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Hunyadi Mátyás Általános Halásztelek Halásztelek Önkormányzat Iskola Bocskai István Református Tököl-Halásztelek Halásztelek Református Egyház Általános Iskola Református E. k. Majosházi Majosházi Református Majosháza Majosháza Református Általános Iskola Egyházközség Szent Imre Katolikus Székesfehérvári Ráckeve Ráckeve Általános Iskola Egyházmegye Általános Iskola (KIMI) Szigetcsép Szigetcsép Önkormányzat Gróf Széchenyi István Általános Iskola Szigethalom Szigethalom Önkormányzat Szent István Általános Iskola Szigetszentmártoni Ált. Isk. Szigetszentmárton Szigetszentmárton Önkormányzat és Könyvtár Bíró Lajos Általános Iskola József Attila Általános Iskola Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós Önkormányzat Kardos István Általános Iskola és Szakközépiskola Móra Ferenc Általános Iskola Szigetújfalu Szigetújfalu Önkormányzat Taksony Vezér Általános Taksony Taksony Önkormányzat Iskola Általános Iskola Tököl Tököl Önkormányzat Árpád Fejeledelem Általános Dunavarsány, Intézményfenntartó Dunavarsány Iskola Majosháza társulás Gróf Széchenyi István Általános Iskola, Arany János Intézményfenntartó Dömsöd, Apaj Dömsöd, Apaj Általános iskola társulás Tagintézmény Kiskunlacháza-Áporka Általános Iskolai és Kiskunlacháza- Intézményfenntartó Kiskunlacháza-Áporka Egységes Pedagógiai Áporka társulás Szakszolgálati Társulás Árpád Fejedelem Általános Intézményfenntartó Ráckeve, Lórév Ráckeve, Lórév Iskola társulás Általános Iskola és Községi Szigetbecse, Intézményfenntartó Könyvtár, Thúry József Szigetbecse, Makád Makád társulás Általános Iskola Bocskai István Református Tököl-Halásztelek Halásztelek Református Egyház Általános Iskola Református E. k. Majosházi Majosházi Református Majosháza Majosháza Református Általános Iskola Egyházközség Szent Imre Katolikus Székesfehérvári Ráckeve Ráckeve Általános Iskola Egyházmegye

78 17. táblázat: Általános Iskolák f ıbb adatai a Ráckevei kistréségben, 2009

Általános Általános Általános iskolai iskolai iskolai tanítók és feladatellátási fér ıhelyek tanárok Megnevezés helyek száma száma száma Apaj 1 132 13 Áporka 1 200 10 Délegyháza 1 250 18 Dömsöd 1 494 36 Dunaharaszti 4 1796 126 Dunavarsány 4 600 48 Halásztelek 2 716 39 Kiskunlacháza 4 942 64 Lórév 1 8 2 Makád 1 110 15 Ráckeve 1 869 79 Szigetbecse 1 195 16 Szigetcsép 1 148 14 Szigethalom 3 1250 87 Szigetszentmárton 1 200 14,5 Szigetszentmiklós 3 2 338 153 Szigetújfalu 1 150 15 Taksony 1 553 46 Tököl 2 800 68 Összesen: 34 12 151 881

Az adatokból látható, hogy egyedül Dunaharaszti általános iskolai intézményeiben jár több iskolás gyermek, mint amennyi a fér ıhely kapacitása az intézménynek (117%). A szigetszentmiklósi és ráckevei intézmények 90%-os kihasználtsággal m őködnek. A legalacsonyabb kihasználtság Szigetújfalu (63%), Apaj (66%) és Szigetcsép (67%) intézményeiben van. Dunaharaszti általános iskolái közül a Hunyadi János Ált. Isk KMOP keretében megvalósuló felújítás történt 2008-ban, a másik két általános iskola épülete túlzsúfolt illetve leromlott. Kiskunlacházán külön tagintézmény 1-8 osztályig foglalkozik a speciális nevelési igény ő gyermekekkel. Lóréven van az egyetlen olyan általános iskola a kistérségben, amely összevont alsó tagozattal m őködik. Az iskola tagintézmény a Ráckevei Árpád Fejedelem Ált. Isk. a gesztorintézmény. A településen nemzetiségi oktatás folyik csak. Majosházán jelenleg csak a Református egyház által fenntartott iskola m őködik, ami a 2008/2009-es tanévben 7 évfolyammal m őködik. A nyolcadik osztályos tanulók egyházi oktatása Halásztelken folyik. Azok a gyermekek, akik nem kívánnak részt venni az egyházi oktatásban Dunavarsányra járnak általános iskolába, az önkormányzat által biztosított buszjárattal. Szigetszentmiklóson az iskolai intézmények terheltsége nem egyenl ıen elosztott a városrészek között, az un. Bucka városrészen megnövekedett az igény egy új intézmény kialakítására. 2008-ban a városban tanuló diákok közül mintegy 400 tanuló Csepelre jár. Szigetcsépen korábban már szerettek volna társulást létrehozni más település intézményeivel, ez azonban meghiúsult. Jelenleg a település oktatási és nevelési intézményei társulásban fenntartottak (KIMI), egységes helyi igazgatás alatt. Szigetújfaluban kis létszámú osztályok miatt társulást szerettek volna létrehozni, azonban ez nem valósult meg, így további 4 évre

79 kaptak engedélyt kis létszámú osztályok m őködésére, német nyelv ő nemzetiségi oktatás keretében. A halmozottan hátrányos helyzet ő tanulók hátrányának ellensúlyozása céljából az iskolák képesség-kibontakoztató felkészítést szerveztek. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részesül ı tanulók aránya a kistérség tanulóihoz képest 6,23 %, míg az integrációs felkészítésben az 2,75 % vesz részt.

6.1.3. Középfokú oktatás

18. táblázat: A középfokú oktatás intézmény-fenntartói háttere, 2009

Iskola neve Telephelye Fenntartó települések Fenntartás módja Baktay Ervin Gimnázium Dunaharaszti Város Dunaharaszti Dunaharaszti és Szakközépiskola Önkormányzat Bocskai István Református Gimnázium, Református Halásztelek Halásztelek Szakközépiskola, Egyházközség Szakiskola és Kollégium Kiskunlacháza Kiskunlacházi Szakközép Kiskunlacháza Kiskunlacháza Nagyközség és Szakképz ı Iskola Önkormányzata Ady Endre Gimnázium és Pest Megye Ráckeve Ráckeve Szakközépiskola Önkormányzata Kardos István Általános és Szigetszentmiklós Szakközépiskola Város Önkormányzat Batthyány Kázmér Pest Megye Gimnázium Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós Önkormányzata. Csonka János M őszaki Pest Megye Szakközépiskola és Önkormányzata. Szakiskola

A Ráckevei kistérségben hét középfokú oktatási intézmény található: egy egyházi fenntartású és hat önkormányzati, ezen belül 3-3 Pest megyei önkormányzat és települési önkormányzati fenntartású. A térség gimnáziumaiban 6, ill. 8 osztályos évfolyamos képzés is folyik, ami jelent ıs elszívó er ı a település általános iskoláiból. A Ráckevei Ady Endre Gimnázium és szakközépiskola épülete a Ráckevei Önkormányzat tulajdonában van, miközben az intézmény megyei önkormányzat fenntartásában m őködik. A Dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium és Szakközépiskola a nappali oktatás mellett az esti oktatás keretében feln ıttoktatást is szervez. Az intézmény 1996-ban felvették az UNESCO Associated School világhálózatába. A Kiskunlacházai szakközépiskolában a szakképzés mellett feln ıttoktatás is folyik. Az intézménybe 40 km-es körzetb ıl járnak a tanulók. A kistérség minden településeir ıl találunk bejáró gyermeket a térség középfokú oktatási intézményibe, emellett a másik kedvelt célpont a középiskolás korú gyermekeknek Budapest középiskolái. Emellett f ıleg a szigeten kívüli déli településekre jellemz ı, hogy Kunszentmiklós középiskoláiba járnak át a tanulók.

80

6.1.4. Egyéb oktatási-kulturális tevékenységek

 Nemzeti, Etnikai kisebbséghez tartozók oktatása

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény szabályozza a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek oktatással kapcsolatos jogait, az állam kötelezettségeit, a kisebbségi önkormányzatok jogosítványait. A térségben 10 településen (Dunaharaszti, Dunavarsány, Lórév, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Taksony és Tököl) folyik nemzetiségi (szerb, német és horvát) nevel ı-oktató tevékenység. A nemzetiségi iskolák és óvodák léte annak köszönhet ı, hogy a nemzetiségek identitásának meg ırzésére megfelel ı lehet ıséget biztosít az iskolai és óvodai nevelés is. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek szül ıje kéri.

19. táblázat: Kisebbségi nevelés, oktatás a Ráckevei kistérségben

Kisebbséghez Kisebbséghez Település Kisebbségi nyelv tartozók óvodai tartozók iskolai Összesen (f ı) Kisebbségi nevelése (f ı) nevelése (f ı) Dunaharaszti német 121 839 960 Dunavarsány német 0 117 117 Lórév szerb 13 8 21 Makád német 34 110 144 Szigetbecse német 74 188 262 német 75 148 223 Szigetcsép szerb 22 0 22 Szigetszentmárton német 75 115 190 Szigetújfalu német 81 135 216 Taksony német 243 553 796 Tököl horvát 110 64 174

 Pedagógiai szakszolgálat

A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34. § a), b), d), e), f), h) pontjaiban foglalt gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejleszt ı felkészítés; nevelési tanácsadás; logopédiai ellátás; továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; gyógytestnevelés pedagógiai szakszolgálati feladatokat megállapodás alapján a Szigetszentmiklósi Önkormányzat fenntartásában m őköd ı intézmények útján látja el. Mivel a szolgáltatást a nevelési-oktatási intézmények mellett rendkívül nagy számban igénylik szül ık, gyermekorvosok, önkormányzatok családsegít ı szolgálatai is, ezért fontos, hogy a kistérségen belül kapják meg a szakszer ő ellátást, hiszen a

81 földrajzi adottságok, a rossz közlekedési viszonyok miatt a megyei központosított rendszer nem tudta hatékonyan ellátni a rászorulókat.

Az intézmények neve: 1. Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet (végzi a nevelési tanácsadást, az iskolaérettségi vizsgálatokat és a logopédiai ellátást) 2. Konduktív Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat (látja el a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, fejleszt ı felkészítés és óvodai gyógytestnevelés feladatokat)

A korai fejlesztéssel, a fejleszt ı felkészítéssel és gyógytestneveléssel a Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat foglalkozott külön megbízás alapján. A gyógytestnevelésben a 2006. évben 15, a 2007. évben 11 gyermek ellátását biztosították. A kistérség önkormányzatai közül Délegyháza, Kiskunlacháza és Szigetbecse saját feladatellátásában oldotta meg a gyógytestnevelést. A 2006. évben 115, a 2007. évben 192 gyermek ellátását biztosították saját feladatellátásban. Nevelési tanácsadással és logopédiai ellátással a Szigetszentmiklósi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet foglalkozott. A nevelési tanácsadást kistérségi együttm őködésben a 2006. évben 210, a 2007. évben 316 gyermek számára biztosították. Négy önkormányzat saját feladatellátásban a 2006. évben 436 és a 2007. évben 526 gyermek részére biztosított nevelési tanácsadást. A logopédiai ellátásban kisebb szerepe van a kistérségi együttm őködésnek, hét önkormányzat saját logopédusaival oldotta meg az ellátást. Kistérségi együttm őködésben a 2006. évben 323, a 2007. évben 291 gyermek ellátását szervezték meg. Az önkormányzatok saját feladatellátásban a 2006. évben 475, a 2007. évben 536 gyermek logopédiai ellátásáról gondoskodtak.

6.2. 6.2 Kultúra és sport

6.2.1. Kultúra

A Ráckevei kistérség kulturális szempontból igen gazdag képet mutat, továbbá rendkívül sokszín ő nemzetiségi szempontból, minden nemzetiség ápolja saját kultúráját. A települések mindegyikén m őköd ı m ővel ıdési ház, és gazdag könyvtár található. Mozi a kistérségben csak három településen található: Kiskunlacházán, Ráckevén és Szigetszentmiklóson. Lóréven található a kistérségben az egyetlen országos színház, a Magyarországi Szerb Színház, amely évente 5-6 el ıadást tart a településen Kultúra és színházi napok c. rendezvényen. A Magyarországi Szerb Színházon, és a szigetszentmiklósi Sziget-színházon kívül több kisebb helyi színjátszó kör m őködik még a kistérség településein. Dömsödön az elmúlt 10 évben a M ővel ıdési Központban különböz ı közösségek szervez ıdtek és m őködtek, itt kap helyet a néptánc és társastáncoktatás is, és rendszeresen helyet ad képz ımővészeti és más jelleg ő kiállításoknak. Az OMK már regionális szerepre is vállalkozott, népszer ő kézm őves és néptánctábort tábort szervezett.

82 A kistérségben több múzeum is m őködik, ezek azonban csak id ıszakos nyitva tartással várják az érdekl ıdıket. Dömsödön a Pet ıfi Emlékmúzeum, Szigetbecsén az André Kertész Emlékmúzeum, Ráckevén az Árpád Múzeum, Szigetszentmiklóson az Ádám Jen ı Emlékmúzeum található. Ráckevén az Ács Károly M ővel ıdési Központ Igazgatása alá tartozik a Városi Képtár, az évente 12 id ıszakos kiállítást megrendez ı Keve Galéria és a Kísérleti Galéria. Az intézmény keretein belül folyamatos közm ővel ıdési munka folyik több amat ır m ővészeti, népm ővészeti csoportban (Kéve Néptáncegyüttes, Bokréta Gyermek Néptáncegyüttes csoportjai, Dínomdánom Népzenei Együttes, Társastánc Klub, Versenytánc Klub stb.). Szinte minden jelent ısebb csoport rendelkezik helyi, megyei vagy országos elismerésekkel (Arany Min ısítés, Pest megye M ővészetéért díj, Ráckeve Város Közm ővel ıdési Díja, Fesztivál és Nívódíjak stb.). A lakosság kulturális igényének kielégítését széles spektrumú kulturális rendezvények és fesztiválok biztosítják. Ezek közül kiemelkedik a Summerfest- Nyári Ünnep Nemzetközi Néptáncfesztivál, amely kistérségen átível ı rendezvény. Ráckeve és Tököl mellett Százhalombatta városa is otthont ad a fesztiválnak. A Szigethalmon megrendezend ı Viking- fesztivál a másik nemzetközi vendégeket is fogadó fesztivál a térségben. Továbbá kistérségi találkozókat szerveznek a térség kisebbségei, civil szervezetei, ahol a hagyomány és a kultúra megmutatása, ápolása a cél.

83 20. táblázat: F ıbb kulturális vonzer ık a kistérségben Város Kulturális intézmény/esemény Dömsöd Pet ıfi Emlékmúzeum Dunavarsány Trianon Emlékpark Kiskunlacháza Helytörténeti gy őjtemény Kiskunlacházai Filmszínház Lórév Magyarországi Szerb Színház Ráckeve Árpád Múzeum Városi képtár Keve Galéria Országos Nemzetiségi Fesztivál Summerfest- Nyári Ünnep Nemzetközi Néptáncfesztivál Autós mozi (id ıszakos) Szigetbecse André Kertész Emlékmúzeum Szigethalom Helytörténeti gy őjtemény Arctalan Filmfesztivál Csepel-szigeti Rock-Blues Fesztivál-CSESZI Viking-fesztivál Emese-park Sziget-színház Szigetszentmiklós Ádám Jen ı Emlékmúzeum Városi galéria Citeragy őjtemény Patak galéria Nádasdy mozi Sziget Színház Taksony Tájház Tököl Helytörténeti gy őjtemény (Csepel szigeti Mária parasztház) Summerfest- Nyári Ünnep Nemzetközi Néptáncfesztivál Forrás: Települési honlapok

6.2.2. Sport

A Ráckevei kistérség széles választékot biztosít mind a versenysport, mind a tömegsport területén. A kistérségben a legnépszer őbb sportág a labdarúgás, szinte minden település mőködtet egyesületet, vagy az egyesületen belül labdarúgó szakosztályt. Jellemz ıen a csapatok a nemzeti bajnokság harmad, negyed osztályában szerepelnek. Néhány településen egyéb labdajátékokat is versenyszer ően őznek, pl. kézilabda. A Ráckevei- Soroksári-Duna menti településeken népszer őek a vízi sportok, evez ıs szakosztályok, illetve horgászegyesületek m őködnek. Megemlítend ı még Dömsödön az autocross pálya, ahol országos futamokat rendeznek rendszerese, a településen m őködik is autocross szakosztály. Jellemz ıen a nagyobb lakosságszámmal rendelkez ı városokban több és szélesebb spektrumú sportélet zajlik. A térségben található a Hotel Dunavarsányi Edz ıtábor, amely számos válogatottat, egyéni és csapatsportokban fogad felkészülése során. Ráckevén a sportolni vágyók a Városi Sporttelep nyújtotta lehet ıségeket vehetik igénybe. Az Ady Endre Gimnázium ad helyet a városi röplabda csapat edzéseinek, versenyeinek. Az

84 önkormányzat m őködési támogatást nyújt a különböz ı sportegyesületeknek, szakosztályoknak. 2007-ben közel 6 millió Ft-ot fordított erre a célra. Összességében a kistérségben öt településen található sportcsarnok, ami 25%-os részarány nem mondható magasnak. Szigetszentmiklós jelenlegi létesítménykapacitása nem tudja kiszolgálni a helyi igényeket. Jelenleg az önkormányzat által m őködtetett iskolák tornatermei -Bíró Lajos Általános Iskola, József Attila Általános Iskola, Kardos István Általános és Közgazdasági Szakközépiskola- szolgálják ki az iskolai testnevelést, a sportszakköröket, valamint az egyesületi informális sportot. Az intézmények tornatermei kihasználtak, a délel ıtti órákban testnevelésórák, kora délután szakkörök, a délutáni- esti órákban az egyesületi sport tölti meg a sportlétesítményeket. A Sziget DSE három sportágat kínál a diákok részére: ritmikus gimnasztika, n ıi röplabda és természetjárás. A Tornádó DSE a férfi kézilabdát és a n ıi röplabdát helyezte el ıtérbe, de a diákok látogathatnak floorball, sakk, asztali-tenisz és íjász edzéseket is. Versenysport egyesületek a következ ık maradtak a rendszerváltás után a városban, amelyek ma is m őködnek: Sziget SC egyszakosztályos birkózó egyesület, Szigetszentmiklósi Kézilabda Sport Kör a férfi, SZNKSK a n ıi kézilabdát képviseli, Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre tradicionális labdarúgó klub. Jelenleg 20 sportegyesület m őködik a városban. Tökölön labdarúgó csapat, kézilabda, küzd ısportok biztosítják a versenysport lehet ıségét. A város sportéletének élénkítése tekintetében a legfrissebb beruházás a 2007. márciusában átadott városi uszoda volt. Továbbá Tökölön található a kistérség egyetlen paintball pályája.

6.3. Szociális ellátás

A kistérség területén kiemelked ı jelent ısége van a szociális szolgáltatások szervezésének. A kistérségnek a f ıvárosi agglomerációhoz tartozó településein a fiatalabb korosztályba tartozók magasabb aránya miatt a kistérségben kétségtelenül nagyobb jelent ıséggel bírnak a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó szociális ellátások és szolgáltatások, kifejezetten itt a bölcs ıdei ellátásra gondolva. Ezzel szemben az agglomeráción kívül es ı települések esetében az id ıskorúak és a kisebb lélekszámú települések magasabb aránya miatt fokozott jelent ısége van a kistérségi – mikrotérségi szinten összehangolt, átgondolt szociális szolgáltatásfejlesztésnek, mivel az egyes települések er ıforrásait meghaladó szolgáltatási igények kielégítésére csak így nyílhat esély. A kistérség déli területén vannak már olyan települések (pl. Makád, Szigetszentmárton), ahol a nyugdíjas korosztályokba tartozók aránya 2008-ban már meghaladta a 20 %-ot és a leginkább segítségre szoruló 76 év feletti korosztály aránya is viszonylag magas. Hozzá kell tenni azonban, hogy a kistérség déli településein az id ısebb korosztály aránya csak a kistérség agglomerációs településeihez képest mutat rosszabb arányokat, országos viszonylatban ezek a paraméterek igen el ınyösek. A települési önkormányzatoknak a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a mérvadó, amely meghatározza az önkormányzatok kötelez ıen ellátandó

85 feladatainak körét. Ezt egészíti ki és szabályozza a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (közkeletőbb nevén a Szociális törvény), a gyermekjóléti feladatokról pedig a 1997. évi XXXI. törvény (A gyermekek védelmér ıl és a gyámügyi igazgatásról). 21. táblázat: A szociális alapszolgáltatások körében a szociális törvény korábban tíz 2, jelenleg hét kötelez ıen ellátandó alapszolgáltatást nevesít, a települések népességszámához kötve.

Szolgáltatás megnevezése Népességküszöb A Ráckevei kistérségben az alábbi (kötelez ıen ellátandó) településeken kötelez ı Étkeztetés Minden településen Minden településen kötelez ı alapfeladat Házi segítségnyújtás kötelez ı alapfeladat Falugondnoki szolgálat 600 f ı alatt Lórév Családsegítés 2.000 f ı felett Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Ráckeve, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Taksony, Tököl Id ısek nappali ellátása 3.000 f ı felett Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Ráckeve, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony, Tököl Jelz ırendszeres házi 10.000 f ı felett Dunaharaszti, Ráckeve, Szigethalom, segítségnyújtás Szigetszentmiklós Nappali ellátás 30.000 f ı felett Szigetszentmiklós Utcai szociális munka 50.000 f ı felett - Forrás: Az 1993. évi III. törvény kiegészítve

22. táblázat: A gyermekjóléti feladatok ellátása tekintetében sokkal kevesebb a kötelez ıen ellátandó feladat, a települési önkormányzatoknak az alábbi kötelezettségei vannak:

Szolgáltatás megnevezése Népességküszöb A Ráckevei kistérségben az alábbi (kötelez ıen ellátandó) településeken kötelez ı Gyermekjóléti alapellátások Minden településen Minden településen kötelez ı alapfeladat kötelez ı alapfeladat Bölcs ıdei ellátás 10.000 f ı felett Dunaharaszti, Ráckeve, Szigethalom, Szigetszentmiklós Gyermekek átmeneti otthona 20.000 f ı felett Szigetszentmiklós Családok átmeneti otthona 30.000 f ı felett Szigetszentmiklós Gyermekjóléti központ 40.000 f ı felett -

A jogszabályokban aláírt létszámhatár alatt maradt településeken a felsorolt feladatok ellátása nem kötelez ı, hanem opcionális. Sok esetben a településeknek a különböz ı más kötelez ıen ellátandó feladataik mellett nincs már arra lehet ıségük, hogy a nem kötelez ı, ugyanakkor a lakosság által igényelt feladatokat ellássák. Ezek közül is a legnagyobb igény a bölcs ıdei

2 A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások 2009. január 1-jét ıl nem kötelez ı önkormányzati feladatok.

86 ellátásra van, s ebben a tekintetben ugyancsak érezhet ı a különbség a kistérség agglomerációs és nem agglomerációs települései között. A Ráckevei Többcélú Kistérségi Társulás a gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti alapszolgáltatást (konfliktuskezelés, családgondozás, egyéb terápiás tevékenységek) a létrejöttekor felvállalta. A gyermekjóléti alapszolgáltatásra, s a szociális alapszolgáltatások közül a családsegítésre öt intézményi társulást (mikrotársulást) hozott létre. Ezt egészíti ki 2008. augusztus elsejével a szociális alapszolgáltatások köréb ıl felvállalt házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés. Az intézményfenntartó társulások összetétele az újonnan felvett szolgáltatásokkal nem változott. 23. táblázat

Gesztor önkormányzat Társult önkormányzat Dömsöd Apaj Kiskunlacháza Áporka Dunavarsány Délegyháza, Majosháza Ráckeve Lórév, Szigetbecse, Makád Szigethalom Dunaharaszti Taksony, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu

Az öt m őköd ı intézményi társulásba Halásztelek, Szigetszentmiklós és Tököl nem lépett be. Ezek a települések saját feladatellátásban gondoskodnak a szociális és a gyermekjóléti alapszolgáltatásokról.

6.3.1. Szociális alapellátási és szakosított formák a kistérségben

A szociális gondoskodás jellemz ıje, hogy az alapellátási formák közül az étkeztetés, házi segítségnyújtás szolgáltatási hagyománya megel ızte az intézményi rendszer kialakulását. A viszonylag új intézményi rendszer mellett elvétve található a kistérségben olyan kezdeményezés, hogy a település kiszerz ıdés keretében láttatja el a fenti szociális alapellátási formákat (pl.: Tököl a házi segítségnyújtásra a Szt. Teréz Segít ı Kezek Alapítvánnyal kötött külön megállapodást.). Az intézményfenntartó társulások megszületésével olyan településeken is sikerült biztosítani szociális ellátásokat, ahol korábban e szolgáltatási forma nem m őködött.

A további, nem kötelez ı alapszolgáltatások köréb ıl a jelz ırendszeres házi segítségnyújtás emelhet ı ki, erre Kiskunlacháza szerz ıdött a Kiskunlacháza és Környéke Jelz ırendszeres Házi Segítségnyújtási Társulás keretében Dömsöddel, Szigetszentmártonnal és Szigetbecsével. Dunaharaszti, Szigethalom, Szigetszentmiklós és Ráckeve pedig saját területén látja el ezen feladatait.

87 Az önkormányzati kezelésében lév ı tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma a Ráckevei kistérségben el ıször n ıtt (2000-ben 5-rıl 7-re), majd csökkent az elmúlt évek során: 2005-ben 7-rıl 5-re. Ezt követ ıen már csak 5 ilyen intézmény foglalkozott a rászorulók problémáival. Az id ısek nappali intézményeiben lév ı fér ıhelyek száma a kistérségben ingadozott 1997-tól napjainkig. 1997-2000 között 14,4%-kal csökkent, majd 2003-ra 23,5%-kal emelkedett, ezt követ ıen igen jelent ısen, közel 60%-kal csökkent 2006-ra. A legmagasabb fér ıhelyszám 2002-2003-ban állt az id ıs emberek rendelkezésére: 184 f ı, míg a legkevesebb hely 2006-ban szolgálta az öregek érdekeit: 130 f ı. A kihasználtságot elemezve elmondható, hogy a kistérségi intézményekben mindig fér ıhely többletet tapasztalhatunk, az adatok azt mutatják, hogy az igények visszaestek, a korlátozott fér ıhelyszám sincs kihasználva.

A szakosított ellátási formák (id ıskorúak átmeneti gondozóháza, tartós bentlakást nyújtó id ısek otthona) csak egyes településeken érhet ık el. Az id ıskorúak ellátására f ıként a nagyobb településeken és a kistérség déli falvaiban van inkább igény. Szigetújfalun az id ısebb korú népesség magas aránya okán folyamatos igény volt az Id ısek Klubjára, így ott az önkormányzat létesített egyet. Szigethalmon a Szigethalom és Környéke Egyesített Szociális Intézmény keretében id ısek ápoló-gondozó otthoni ellátása, fogyatékosok nappali intézménye és támogató szolgálat m őködik, önkormányzati fenntartásban. A szigetszentmiklósi önkormányzat a szakosított ellátás keretében id ısek nappali ellátását végzi el, ill. id ısek átmeneti gondozóházát üzemelteti a város a lakói számára. Azonban az id ıskorúak ellátása jellemz ıen nem önkormányzati formában történik meg, a kistérség területén a szociális szolgáltatások területén ebben a szegmensben található a legtöbb magánérdekeltség ő cég. (pl. Tökölön a Nyírfaliget Id ısek Otthona, Ráckevén a FIDÉLIÓ Id ıskorúak Otthona, Dunaharasztiban a Szent Erzsébet Id ısek Otthona). A Pest Megyei Önkormányzat Ráckevén tart fenn Id ısek Otthonát. Kiskunlacházán nincs id ısek napközi otthona, de kb. 50 f ı igényelné az ellátást.

Speciális szakosított intézmények többek között Dunaharasztiban, Szigethalmon és Tökölön mőködnek. Dunaharasztiban a Bárka Alapítvány Támogató Szolgálata családi háttérrel nem rendelkez ı, fogyatékos, illetve halmozottan sérült személyek számára tart fenn otthont, az Evangélikus Pünkösdi Közösség szenvedélybetegek rehabilitációját t őzte ki célul, az Orchidea Gondozóotthon pedig pszichiátriai betegeket kezel. Szigethalmon 2008 júliusától egy vadonatúj épületben az Egyesített Szociális Intézmény keretében fogyatékosok nappali ellátása (32 f ı) zajlik, Tökölön pedig mozgássérültek otthona m őködik. Szigetszentmiklóson ugyan nem kötelez ı, de a Vöröskereszt m őködtet utcai szociális munkát.

A kistérség lakosságának összetételén túl, a közös történelmi múlt, a jelenlegi társadalmi- gazdasági helyzet és a településszociológiai sajátosságok is meghatározzák a szociális alapszolgáltatások igénybevételének mértékét. A Csepel-sziget déli falvaiban a lakosok zártabbak, azonban a sváb gyökereknek köszönhet ıen az egymásra odafigyelésnek hagyománya napjainkban is pozitívan érezhet ı. Ezzel ellentétben Dunaharasztiban és Szigethalmon az er ıteljesebb ipari fejl ıdés hatására a lakosság összetétele heterogénebb, oda az ország minden régiójából érkeznek betelepül ık; így ezeken a településeken az el ıbbi

88 folyamatok csak igen kis mértékben figyelhet ık meg, s inkább a f ıváros peremkerületeiben már jól ismert „kertvárosi elidegenedés” kialakulásának lehetünk a szemtanúi. (Dunaharasztiban a lakóparkokban megjelen ı „önkéntes szegregáció” során is hasonló folyamatokat tapasztalhatunk)

Dömsöd helyzete több szempontból is sajátos: a kistérség települései közül itt a legnagyobb a munkanélküliségi ráta, a legnagyobb arányú cigány népesség is itt él (a lakosság kb. 20%-), továbbá Dömsödre jellemz ıen az id ıs korosztály települ be, akik a szociális alapellátásokban jelentenek potenciális igénybevételt. Apajt szintúgy a kis lélekszámból adódó er ıteljesebb egymásra odafigyelés jellemzi, így a szociális szolgáltatások terén a lakosság esetleges problémái kevésbé jelennek meg, s ebb ıl a szempontból ide sorolható még Majosháza és Dunavarsány nagyvarsányi településrésze is. Az anonimitás meg ırzése érdekében viszont a kisebb falvak lakói hátrányosabb helyzetben vannak, így egyes speciálisabb esetekben nem a kihelyezett ügyfélszolgálatot látogatják meg, hanem a központi intézetet. Kiskunlacházán a településszerkezeti sajátosságból adódnak problémák; a relatív nagyméret ő tanyavilág – kistérség többi településeihez képest – ellátása nehézséget jelent. A települést ıl 8-9 km-re található Bankháza településrész fejlettségében hátrányosabb helyzet ő a törzstelepülésnél. Hasonló a helyzet a délegyházi tanyavilág esetében is. Tovább az etnikai szegregáció okán fellép ı problémák megoldására er ıteljes figyelmet kell fordítani Kiskunlacháza peregi településrészen valamint a ráckevei Pokolhegyen is. Dunavarsányban és Délegyházán magas az alacsony képesítéssel rendelkez ı lakosok száma, ennek következtében jelent ıs a regisztrálatlan munkanélküliek elhelyezkedési problémája. A beilleszkedési program keretében 2008 elejét ıl szakpszichológus vezetéséve havi egy alkalommal munkaterápiás jelleg ő csoport-foglalkozást tartanak Dunavarsányban. A legújabb trendeket megismerve a Dunavarsányba beköltöz ık között egyre több a közép- és fels ıfokú képesítéssel rendelkez ık aránya. Szigetszentmiklóson igen jellemz ı az ún. „agglomerációs-problémának” nevezett társadalmi jelenség (kertvárosi elidegenedés más néven). A „Bucká”-nak hívott település-részen sőrősödik a szegénységi szegregáció, a Lakihegyi-lakóparkban zömében alsó- középosztálybeli társadalmi réteg összpontosul. A városban az alkohol-betegek ellátásának nehézsége is problémákat okoz, valamint speciális esetként nevezhet ı a város fels ı-tagi településrészén összpontosuló, a bulgár kertészek által befogadott erdélyi magyar kertész - kolóniák nehéz szociális körülményei.

6.3.2. Gyermekjóléti alapellátási és szakosított formák a kistérségben

A kötelez ıen ellátandó gyermekjóléti alapellátások mellett a bölcs ıdei feladatellátásra mutatkozik leginkább igény a kistérség településein. A bölcs ıdék iránti igény országszerte megnövekedett, különösen igényelnék az agglomerációban fekv ı településeken él ı – ingázó – és anyagi szempontból rászoruló szül ık. Jelenleg Magyarországon a korosztály (6 hónapostól 3 és fél éves korig) több mint 10 százaléka kap bölcs ıdei ellátást, az országban m őköd ı

89 bölcs ıdék kétharmada nagyvárosokban van, s nagy részük 110-140 százalékos kapacitással mőködik. A Ráckevei kistérségben bölcs ıdei ellátásra mindössze 4 település kötelezett, ennek ellenére ezeken kívül Taksonyb és Tököl is m őködtet bölcs ıdét. A Ráckevei kistérségben 1997-2006 között csökkent a bölcs ıdei fér ıhelyek száma: az 1997- es 209-rıl 1999-ben 207-re, majd 2000-tıl 197-re csökkent. A bölcs ıdés gyerekek száma 271 és 325 f ı között ingadozott, az 1997-es és 2006-os értékek közötti eltérés minimális (1,3%) A kistérség bölcs ıdei helyeinek közel 40%-a a közelmúltig Szigetszentmiklóson volt, ebben a helyzetben az elmúlt években változás történt, mivel a ráckevei bölcs ıdét (ami korábban 19 hellyel rendelkezett) kib ıvítették, s jelenleg 60 fér ıhellyel rendelkezik, s további 20 fér ıhely kerülhet kialakításra. A szigeten kívüli oldalonon pedig Dunaharasztiban történt bölcs ıde- bıvítés. A helyzet ennek ellenére további megoldást kíván, mivel szinte az összes bölcs ıdei csoportba többen járnak, mint amennyi a megengedett létszám (Pl.: Szigethalmon a 40 fér ıhelyes bölcsödében 54 gyerek található), s ennek okán a túljelentkezések is ismertek, pl.: Szigetszentmiklóson 2006-ban 60 gyermek felvételét kellett visszautasítani. Valószín ő, hogy az igény ennél még jelent ısebb, de sokan egyéb kényszermegoldásokhoz folyamodnak. Szigetújfalu a problémát mások irányból közelítette meg: 2009. január elsejét ıl 15-20 f ıvel megindult a bölcs ıdei nevelés az egységes óvoda-bölcs ıde keretében. Továbbá Szigethalmon mőködik egy olyan magán óvoda ahol 2 éves kortól felveszik a gyerekeket, havi 45.000 Ft ellenében; azonban ezt a lehet ıséget csak egy igen sz ők réteg tudja igénybe venni.

6.4. Egészségügyi ellátás

Az agglomeráció Dél-pesti régiójában kórház nem található a Tökölön m őköd ı BV kórház speciális feladata más jelleg ő. A Ráckevei kistérségben Szigetszentmiklóson található járóbeteg szakrendel ı intézet, amely az agglomerációs települések lakóinak szükségleteti elégítik ki, az agglomeráción kívül a kistérség déli területeit pedig a ráckevei szakrendel ı látja el. A háziorvosok és a házi gyermekorvosok számának enyhe növekedését figyelhettük meg a kistérség településein. A növekv ı népesség mellett ez nem jelent jelent ıs kapacitásb ıvülést. Néhány településen pedig a háziorvosok nyugdíjazás el ıtt állnak. Háziorvosi szolgálattal Lórév kivételével, (itt a ráckevei orvosi körzethez tartozik) minden település ellátott. Egy f ı praktizál a legkisebb településeken (Apaj, Áporka, Délegyháza, Majosháza, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton. A orvosi rendel ık a kistelepüléseken is többségében elfogadható épületekben helyezkednek el. Áporkán javítandó a szolgáltatás környezetmin ısége, a gyermekorvosi szolgáltatás pedig csak Kiskunlacházán érhet ı el az áporkaiak számára. Szigetbecsén sürg ıs felújításra szorlul az orvosi rendel ı. Azon falvakban melyekben az egészségügyi ellátást egy körzeti orvos biztosítja általában jellemz ı, hogy gyermekorvosi és fogorvosi ellátás sincs. Továbbá a szakrendel ı intézetek megközelítését nehezítik a rossz tömegközlekedési lehet ıségek pl. Délegyháza esetében.

90 Szerencsésebb helyzetben vannak azon települések pl. Dömsöd, Dunavarsány, Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony és Tököl ahol több háziorvosi körzet is van, ezen népesebb településeken már biztosított a megfelel ı min ıség ő gyermekorvosi és fogászati szakrendelés is. Azonban az infrastrukturális feltételek nem a legkedvez ıbbek. Dunavarsány esetében ez kifejezetten rossznak mondható, ugyan a megindult fejlesztések ezen némiképp javítani fognak. Szigethalmon egy mini klinika is mőködik, mely 6-10 f ıt foglalkoztat.

24. táblázat: Háziorvosellátottság változása a Ráckevei kistérség településein 2001.-2004.- 2007. évben

Háziorvos és házi Háziorvos és házi Háziorvos és házi Település gyermekorvos (f ı) gyermekorvos (f ı) gyermekorvos (f ı) 2001 2004 2007 Apaj 1 1 1 Áporka 1 1 1 Délegyháza 1 1 1 Dömsöd 2 3 4 Dunaharaszti 11 13 13 Dunavarsány 4 4 4 Halásztelek 4 4 4 Kiskunlacháza 7 6 6 Lórév 0 0 0 Majosháza 1 1 1 Makád 1 1 1 Ráckeve 8 8 7 Szigetbecse 1 1 1 Szigetcsép 1 1 1 Szigethalom 6 6 7 Szigetszentmárton 1 1 1 Szigetszentmiklós 14 14 16 Szigetújfalu 2 2 2 Taksony 3 3 3 Tököl 6 5 5 Összesen 75 76 79

Forrás: KSH T-Star

Orvosi ügyeleti rendszer nem található meg a kistérség minden településén Apaj, Dömsöd, Makád, Lórév és Szigetbecse a Ráckevei ügyeletet veszik igénybe, Délegyháza és Majosháza pedig a dunavarsányi ügyeleti körzethez tartoznak. Áporka lakosságát a kiskunlacházi ügyelet látja el. Szigetújfalu, Szigetcsép és Szigetszentmárton közösen oldják meg a feladatot. Taksony Dunaharasztihoz, Tököl pedig a szigethalmi ügyelethez tartozik.

A kistérségben a járóbeteg szakrendelés 4 településen érhet ı el. Két településen Dunaharasztiban és Kiskunlacházán az önkormányzat által kötött szerz ıdés alapján látják el ezt a feladatot az egyes orvosi szakmákban. E két település egészségügyi ellátórendszere is fejlettebb a kisebb településekénél.

91 Dunaharasztin jelenleg két háziorvosi rendel ı és nyolc orvosi szakrendelés m őködik, amely teljes egészében lefedi a várost és annak lakosságát. A körzeti rendel ık m őködtetésén kívül orvosi ügyelet is m őködik. A településen a gyermekek orvosi ellátását három orvosi praxissal egy rendel ı végzi. A rendel ıintézet épületében több szakorvosi rendelés is a település lakosságának rendelkezésére áll. A város nem kötelez ı jelleggel Kislabort m őködtet, mely nagyban megkönnyíti a helyi lakosság, f ıleg az id ısek alapvet ı laborvizsgálatainak elvégzését. Ezen felül Fizioterápia, N ıgyógyászat, EKG, Belgyógyászat, Foglalkozás- egészségügy, valamint három orvossal m őködtetett Fogászat áll a lakosság rendelkezésére. A bonyolultabb labor- és más diagnosztikai vizsgálatokat, illetve a teljes kör ő szakorvosi ellátást önkormányzati megállapodás keretében a Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendel ıintézet végzi. A lakosság évenkénti, ingyenes kötelez ı tüd ısz őrı-vizsgálatát január-február hónapokban a Törökbálinti Tüd ıgyógyintézet mobil tüd ısz őrı-állomása végzi a József Attila Mővel ıdési Házban. Kiskunlacházán az orvosi rendel ık (a központi és a peregi) a településen két helyen, az ellátási igényekhez igazodóan helyezkednek el. Az intézmények funkciói az alapfokú funkciókat kezdik meghaladni (pl. fogászat, gyermekorvos, b ırgyógyászat, n ıgyógyászat, fizikoterápia, urológia, több körzeti orvosi rendelı). Az intézmények elhelyezkedése megfelel ı, a körzeti orvosi szolgáltatás 2-2 f ı orvosi kapacitással rendelkezik, 2 gyermekorvos, és a két településrészen 1-1 f ı fogorvos dolgozik. Ezek az alapfokú ellátási kapacitások jelenleg elégségesek, a szolgáltatás min ısége az anyagi lehet ıségek függvényében javítható. A legújabb egészségügyi beruházás Dunavarsányban történt meg, ahol 2008-ban zöldmez ıs formában közel 800 m 2-es új, modern egészségházat adtak át.

A kistérség két legfejlettebb egészségügyi szolgáltatást nyújtó városa Ráckeve és Szigetszentmiklós. Ráckevén a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatásokat feladat-ellátási szerz ıdéssel, közvetlen OEP finanszírozással vállalkozó háziorvosként látja el a négy feln ıtt, és két házi gyermekorvos, akik területi ellátási kötelezettséggel rendelkeznek. Az 1.sz. feln ıtt háziorvosi körzethez tartozik csatolt községként Lórév település. Kistérségi szint ő feladatokat lát el a központi orvosi ügyelet, melynek ellátási körzetébe Ráckevén kívül 5 település tartozik (Apaj, Dömsöd, Lórév, Makád, Szigetbecse). Alapszolgáltatási feladatokat a fentieken kívül a Szakorvosi Rendel ıintézet is biztosít, amelyek közé tartozik a fogászat, a véd ınıi szolgálat, az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat, és a foglalkoztatás egészségügyi szolgálat. A fogászat szintén ellát kistérségi feladatokat Lórév, Makád, Szigetbecse településeken. A szakorvosi rendel ıintézet fenntartója Ráckeve Város Önkormányzata. Az intézet ellátási területe Ráckevén túl kiterjed a kistérség további 8 településének közel 33.000 állandó lakosára, továbbá az üdül ı-ingatlannal rendelkez ı nem kisszámú ideiglenes lakosra, valamint a szintén jelent ıs számú turistára. Járóbeteg szakrendelései a következ ıek: Sebészet, traumatológia, Urológia, RTG-UH, Laboratórium, Szemészet, N ıgyógyászat, Belgyógyászat- EKG, Ideggyógyászat, Gastroszkópia, Ideggyógyászat, Ortopédia, Pulmonológia, Fül-orr- gégészet, Audiológia, Gyógytorna, Fiziotherápia, Reumatológia, B ırgyógyászat.

92 A rendel ıintézet ellátási területéhez a következ ı települések tartoznak: Ráckeve, Apaj, Dömsöd, Kiskunlacháza, Lórév, Makád, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu. Az intézet összesen 24 szakmát képviselve látja el a humán-egészségügyi szakellátási szolgáltatásait. A városban a Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendel ıintézet fenntartásában, a ráckevei önkormányzat tulajdonában lév ı épületben m őködik a Tüd ıgondozó Intézet. Az épület rossz állapotú, elköltöztetésér ıl már többször szó esett.

Szigetszentmiklóson az egészségügyi alapellátás keretén belül a háziorvosi alapellátást 10 feln ıtt és 7 gyermekorvosi körzet biztosítja. A fogászati alapellátást 6 fogorvos látja el. Az ügyeleti ellátás, mely éjszaka illetve munkaszüneti napon biztosít ellátást, ellátási szerz ıdés alapján vállalkozási formában m őködik. Jelent ıs fejl ıdést jelent, hogy az utóbbi években új orvosi rendel ık épültek, illetve lettek felújítva a városban. A Fels ıtag városrészben él ık egészségügyi ellátását Csepel önkormányzata biztosítja – a Szigetszentmiklós és Csepel között 1998-ban kötött megállapodás szerint. A véd ınıi feladatokat 10 területi véd ını végzi.

A szakosított egészségügyi ellátást a Szigetszentmiklós-Gyártelepen található rendel ıintézet biztosítja. A rendel ıintézet fontos térségi feladatokat lát el a következ ı szakfeladatok ellátásán keresztül: Bel-, és bırgyógyászat, fizikoterápia, fogászat, gégészet, gyógytorna, ideggyógyászat, kardiológia, mammográfia, n ıgyógyászat, pulmonológia, reumatológia, röntgen, sebészet, traumatológia, ultrahang, urológia. A rendel ıintézetet mintegy 60-70 ezer f ı ellátására tervezték, ma közel 160.000 f ıt kényszerül ellátni. Felújítását pályázati úton kívánja megoldani a megyei önkormányzat. Az egészségügyet kistérségi léptékben szükséges végiggondolni, mind az orvosi ügyeleteket és a ment ıállomásokat. Összességében 3,5 mrd Ft-os beruházás kellene a Szigetszentmiklósi szakrendel ı korszer ősítéséhez. A Pest-megyei Önkormányzat egy 887 milliló Ft összérték ő pályázaton nyert forrást, melyb ıl az emeltszint ő kistérségi járóbeteg-szakellátó központ kialakítását valósítja meg. A Szigetszentmiklóson m őköd ı Szakorvosi Rendel ıintézet fontos térségi szerepköröket lát el: Dunaharaszti, Taksony, Szigethalom, Tököl, Halásztelek, Szigetszentmiklós, Majosháza, Áporka, Délegyháza, Dunavarsány tartozik hozzá (ezen kívül a tüd ıgondozás, b ır- és ideggyógyászat tekintetében még a Csepel-sziget valamennyi településér ıl ide járnak Ráckevéig bezárólag). Mindezeken kívül véd ınıi szolgálat (9 véd ınıvel), és ment ıállomás mőködik a településen.

93 7. SWOT-analízis a Ráckevei kistérségre

Táji-természeti Er ısségek (bels ı) Gyengeségek (bels ı) adottságok, értékek • Nincs jelent ıs környezetszennyez ı • Vízparti terület közcélú ipar kihasználatlansága • Kiváló természeti turisztikához • Soroksári- Duna-ág kapcsolódó adottságok (horgászat, pusztuló tájkaraktere lovaglás, kerékpározás, vízi • Kavicsbányászat során sportok) kialakult tavak megfelel ı • Természeti értékek, védett utóhasznosításának, területek, lápok infrastruktúrájának hiánya • Duna közelsége • Zöldfelületek csökkenése • Horgásztó a természet közeli • Egyes folyamparti módon rekultiválódott bioróp, a területen a hétvégi házas, települések értékes új eleme rendezetlen képet mutató • A Duna-Tisza csatorna értékes, beépítés településeket összekapcsoló, • Nitrátos talajvíz, mely a horgászat számára hasznosított mez ıgazdasági termelést biológiailag aktív felület hosszútávon akadályozza • Duna, mint vízi út • Mélyebb belvizes területek • Vonzó természeti környezet • A Soroksári- Duna-ág (Kiskunsági Nemzeti Park, Kis- kedvez ıtlen vízmin ısége Duna) • Terület felhasználás • İshonos ritkaságszámba men ı rendezetlensége állatfajták tartása (pl. magyar szürke marha, pusztai ménes) • Termálvíz jelenléte hasznosítása Lehet ıségek (küls ı) Veszélyek (küls ı) • Vízpart fejlesztése • Környezeti értékek • Környezetvédelem támogatottsága (vízpartok) elherdálása, • RSD revitalizációja, fürd ıturizmus környezetszennyezés beindítása • A százhalombattai • Duna-ág holtágak vízmin ıség finomító légszennyezése javítása • Nagyfokú f ıvárosi szennyvízterhelés (RSD) • Az 51-es út nyomvonala melletti területek egészének beépülése telephelyi területekkel, súlyosan rombolva ezzel a tájkaraktert Épített környezet, Er ısségek (bels ı) Gyengeségek (bels ı) infrastrukturális • Fıvároshoz való közelség, • Korszer ő településközpont adottságok Budapest, mint felvev ıpiac, (agóra funkció) hiánya, szolgáltatások a f ıváros számára alközpontok hiánya • Az M0-s autópálya indukciós • Település, üdül ıterület, hatása, területek felértékel ıdése lakótelep elkülönültsége • Repterek közelsége • A régió hidak nélkül • Közm őellátottság jó nyugati irányba be van • 51-es út a településközpontokat „falazva” elkerül ı útvonal jelent ıs • A települések bels ı és mértékben csökkenti a belterületen összeköt ı úthálózata nem áthaladó forgalmat megfelel ı, az utak állapota • A lakóterület kellemes kertvárosias és irányultsága rossz. A beépítése térség némely • Északon jó közlekedési adottságok településének

94 (M0. 51-es út közelsége, körgy őrő) megközelítése meglehet ısen nehézkes, a mez ıgazdasági utak rossz min ıség őek • Szelektív hulladékgy őjtés megoldatlansága • Kavicsbányászat koordinálatlan alakulása, a kialakult tavak megfelel ı utóhasznosításának hiánya • Kedvez ıtlen birtokszerkezet és korszer őtlen, körülményes adatnyilvántartás • Település arculatának hiánya • Kevés külterület • Belterületi utak – tehergépjárm ővel történ ı túlterhelése • Ad-hoc jelleg ő beépülés, teljes közm ővesítés hiánya, tájképromboló hatás • Tervszer őtlen (illegális beépülés) • Bels ı, központi területek leromlottak, elértéktelenedtek • A felszíni csapadékvíz elvezetés területén hiányok vannak • Túl s őrő beépítés (kis telekméret miatt) az RSD melletti üdül ıterületen • Kerékpárutak kiépítettsége nem megfelel ı • Illegális hulladéklerakók jelenléte • Belterületi vízrendezés több helyen megoldatlan Lehet ıségek (küls ı) Veszélyek (küls ı) • Kedvez ı fekvés – viszonylag • A régió fejlettebb • alacsony ingatlanárak (t ıkevonzás térségeit ıl való lemaradás lehet ısége) fokozódása • Szigeti gerincút – M0 gazdasági • Az üdül ıterületek eltér ı potenciálja megítélése • A kis-dunai hajózás újraindítása, • Az igényeknek nem kiköt ı építése megfelel ı dunai átkelési • Nagy dunai kiköt ı építés és lehet ıségek hajózás • Tranzitváros • El ıvárosi vasúti közlekedés kialakulásának veszélye bevezetése a HÉV-vonalból az • Agglomerációs szerep Észak-déli regionális gyorsvasút er ısödése, kistérségi kialakítása (Szentendrei, Csepeli, szerep gyengülése Ráckevei HÉV vonalak • Tököli repül ıtér összekötése) megnövekv ı forgalmának zavaró hatása

95 • Hiányoznak a Duna hidak, csak Szigetszentmiklóson (M0) és Ráckevén van híd taksonyi híd is!!! Termelési – Er ısségek (bels ı) Gyengeségek (bels ı) gazdasági • Nagy kiterjedés ő, jól hasznosítható • Kevés kereskedelmi adottságok földterület szállásfér ıhely • Kertészeti kultúrák (sz ılı, • A fiatalok gyümölcs-, és zöldségtermesztés, agrárérdekl ıdésének virágkertészet) kialakítására jó csökkenése klimatikus és talajtulajdonságok, • Idegenforgalom, turizmus meglév ı szakmai háttér, termelési hiánya hagyományok, felvev ıpiac • Mez ıgazdasági feldolgozó közelsége tevékenység • Lovas turizmus kialakítására visszaszorulása más megfelel ı adottságok (Apaj) gazdasági szektorok javára • Jól pozícionált, jó infrastruktúrával • Turisztikai rendelkez ı ipari övezet szervez ıtevékenység • Rekreációs turizmusra növekv ı hiánya igény • Növekv ı EU-s pályázati források vidékfejlesztésre (svájci támogatások, norvég alap) • Hagyományos egyedi tájhasználat • Jelent ıs természeti adottságra is épül ı turisztikai potenciál • Integrált szállítási rendszerek kialakításának lehet ısége (légi-, vízi-, vasúti-, közúti szállítás) Lehet ıségek (küls ı) Veszélyek (küls ı) • Gazdasági övezetek b ıvíthet ık • Alvótelepülési jelleg • Együttm őködés a település és a fennmaradása helyi cégek között • Iparterületi újrahasznosítás • Térségi gazdasági központ elmaradása kialakítása • Nehéz a fejlesztések terén • Turizmus iránti növekv ı igény megfelel ı kapcsolatot • Külföldi t ıkebeáramlás kialakítani a f ıvárossal • Falusi szálláshelyek iránti növekv ı • Gyorsan változó igény jogszabályok és ágazati • Logisztikai típusú ipar telepítése prioritások veszélyeztetik a helyi szint ő terv megvalósítását • Piaci trendek hosszú távú kiszámíthatatlansága Humán er ıforrás Er ısségek (bels ı) Gyengeségek (bels ı) adottságok • Kiépült közigazgatási • Átfogó és egységes intézményhálózat települési adatbázis hiánya • Soknemzetiség ő „lét” • Növekv ı lakosságszám • Középfokú oktatási intézmények igényeinek kielégítése, • Sokszín ő kulturális jelenlét (német, szolgáltatások biztosítása szerb, roma kisebbségek), • Civil szféra hagyományok alulreprezentáltsága • Növekv ı népességszám • Alacsony iskolázottságú • Mőköd ı térségi kapcsolatok, rétegek néhol magas együttm őködés a szomszédos aránya, kedvez ıtlenebb településekkel jövedelmi viszonyok • Fiatal lakosság • Helyi médiumok • Alakuló civil szervezetek kapacitása

96 • Fejl ıdı lokálpatriotizmus • Helyben foglalkoztatottság • Alakuló közösségi élet nem kielégít ı mértéke • Aktív sportélet • Sz ők kulturális választék • Jó szociális hálózat • Fejletlen humán képzés • Jól m őköd ı háziorvosi szolgálat • Sz ők közösségi programok • Szerb, német nemzetiségi • Kevés helyi sportolási hagyományok választék • Szerb és német kisebbségek • Ügyeleti rendszer határon túli kapcsolatai • Köz és vagyonbiztonság Lehet ıségek (küls ı) Veszélyek (küls ı) • Az esélyegyenl ıségi • Kvalifikált munkaer ı, célcsoportokra fókuszáló figyelem illetve a fiatalok • Civil szervezetek b ıvítése elvándorlása megoldható • A megnövekedett • Oktatás fejlesztése lakónépesség • Programok b ıvítése teljesíthetetlen feltételeket • Szociális hálózat b ıvítése szab az önkormányzatra • A 8 osztályt befejezett, de nem • A lakosság érdektelensége továbbtanuló fiatalok • Munkalehet ıség foglalkoztatottságát biztosító hiányában a települések feltételek megteremtése lakosságmegtartó (intézmény- és eszközrendszer) képessége csökkenhet • Kisebbség helyzetét segít ı források, programok

97 II. A KISTÉRSÉG ÉS A TELEPÜLÉSEK

1. A kistérség települései az EU és a hazai fejlesztések tükrében

Ezen fejezetben a kistérség településeinek területén már lezajlott illetve elnyert, de megvalósítás alatt álló projektjei szerepelnek. Elsıként az NFT 1-es id ıszakban (2004-2006) elnyert nem csak önkormányzati, hanem települési magánszemélyek által elnyert támogatások és teljes projektösszegek kerülnek bemutatásra, Európai Uniós és Hazai bontásban, majd ezt követ ıen a jelenlegi, 2007-2013 közötti programozási id ıszak nyertes projektjei kerülnek bemutatásra.

1.1. Az NFT 1. id ıszak (2004-2006)

A 2004-2006-os id ıszakot (NFT 1.) tekintve az önkormányzati beruházások körében a hazai /állami eredet ő támogatások aránya jóval meghaladta az Eu-s támogatásokét. A kistérség 20 településéb ıl 9 településen egyáltalán nem volt Európai Uniós nyertes pályázat. A fennmaradó 11 településen igen tág határok között mozogtak az elnyert összegek (1 millió Ft – 384 millió Ft). A legsikeresebb – legtöbb pénzt elnyer ı – pályázó Szigethalom volt, itt ebben az id ıszakban épült fel EU-s társfinanszírozásban többek között a fogyatékos emberek nappali intézménye (169 millió Ft értékben 94%-os támogatással), ill. a bölcs ıde. (211 millió Ft értékben ugyancsak 94 %-os támogatással)

Szám szerint azonban a legtöbb nyertes projekttel (4) Ráckeve büszkélkedhet. Egyik a bölcs ıdeépítési nyertes pályázat (232 millió Ft értékben 94 %-os támogatással), a többi pedig a Leader keretében történt (fesztivál, kulturális napok, turisztikai képzések megtartása). További 1-2 nyertes Leader pályázattal szinte mindegyik település rendelkezik, hasonló témákban megtartva. Ezen projektek értéke egyenként nem haladja meg az 5 millió forintot, s a támogatásuk is igen magas volt, többségükben 75 % feletti. A nyertes projektek között említhet ı még Szigetcsépen egy mez ıgazdasági út létrehozása (89 millió Ft értékben 75 %-os támogatottsággal) valamint Szigetszentmártonban a Kis-Duna mente feln ıttoktatási feltételeinek javítása c. projekt (46 millió Ft értékben 100%-os támogatottsággal)

A hazai támogatásokkal két település nem élt, a többi 18 viszont igen. A hazai támogatással megvalósult pályázatok javarészt útburkolat-felújítások voltak, 6 település kivételével a kistérségi többi települése részt vett benne. A szelektív-hulladékgy őjtéssel kapcsolatos pályázatok is sikert arattak, 11 településen létesítettek hulladékgy őjt ı-szigeteket, néhány esetben (Dömsöd, Kiskunlacháza vagy Szigetszentmiklós) hulladékgy őjt ı-járm ő beszerzése is megtörtént. Egyedi projektként említhet ı a két óvodab ıvítés Dunavarsányban, a csapadékvíz-

98 elvezetés Dunaharasztiban, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése Halásztelken, 200 f ıs napközi-otthonos óvoda létesítése Szigethalmon, iskolafelújítás és b ıvítés, valamint vízvezeték-hálózat felújítása Szigetújfaluban vagy internet-hozzáférés támogatása rászorulóknak Makádon és Szigetszentmártonban. A projektértékeket tekintve a halásztelki szennyvízberuházás volt a legnagyobb (822 millió Ft), ezt követte a szigethalmi óvodaépítés (349 millió Ft). A fejlesztések szinte kizárólag m őszaki jelleg őek voltak, a támogatásuk aránya kb. 50-70 % között mozgott. 25. táblázat Nyertes pályázatok 2004-2006 között Önkormányzati / állami beruházás Magánberuházás EU-s forrás (Ft) Hazai forrás (Ft) EU-s forrás (Ft) Összes Összes Összes Támogatás költség Támogatás költség Támogatás költség Apaj 0 0 9 000 000 14 080 000 59 808 503 129 560 275 Áporka 1 000 000 1 265 823 0 0 171 151 829 388 318 982 Délegyháza 0 0 11 235 000 22 470 000 0 0 Dömsöd 14 317 836 15 592 969 36 854 000 41 425 000 259 033 629 719 481 869 Dunaharaszti 0 0 64 502 000 173 658 000 213 499 908 668 918 656 Dunavarsány 0 0 46 037 000 77 196 000 168 241 428 314 213 917 Halásztelek 0 0 329 852 000 823 701 000 128 628 249 268 858 644 Kklacháza 3 915 894 4 709 157 15 137 000 21 625 000 295 962 486 687 469 577 Lórév 0 0 0 0 0 0 Majosháza 0 0 21 582 000 42 603 000 150 000 000 375 000 000 Makád 5 999 300 10 891 586 2 652 000 3 261 000 0 0 Ráckeve 236 407 871 252 318 482 134 516 000 188 126 000 363 948 542 683 219 103 Szigetbecse 3 898 358 4 586 304 18 770 000 26 814 000 1 906 176 2 242 560 Szigetcsép 84 570 170 106 866 725 14 774 000 28 987 000 997 500 1 050 000 Szigethalom 384 012 368 408 569 552 362 047 000 445 586 000 189 875 000 684 875 000 Szszmárton 46 463 200 46 463 200 11 846 000 15 636 000 139 392 343 199 946 945 Szszmiklós 0 0 31 316 000 46 218 000 1 203 209 143 3 063 089 961 Szigetújfalu 15 376 714 16 988 752 28 832 000 47 215 000 17 042 196 47 834 846 Taksony 994 650 1 530 231 60 036 000 141 470 000 55 031 366 128 418 714 Tököl 0 0 6 542 000 13 085 000 58 573 000 246 356 886

Az EU-s magánjelleg ő beruházásokat toronymagasan vezeti Szigetszentmiklós, érthet ı hisz több ipari parkkal is rendelkezett már akkor is. A 3 év alatt több mint 30 nyertes magáner ıs projektet számlálhat a város, 1,2 milliárd Ft uniós támogatást, s több mint 3 milliárd Ft összes projektértéket. (Ezek közül kiemelhet ı az Ász-Kolbász Húsipari Kft csomagoló üzemrészének építése és húsipari gépek beszerzése) Ráckevén is aktívak voltak a vállalkozások, amit a 2 nyertes pályázó több mint 680 millió Ft-os összes projektértéke is jelez, ebb ıl egyedül a KORAX napelemgyártó részlegének a létesítése 300 millió Ft volt. A dömsödi, dunaharaszti és kiskunlacházi cégek is korán bekapcsolódtak az uniós pénzszerzési folyamatba, ellenben Délegyházán, Lóréven és Makádon magáner ıs uniós beruházás nem történt az adott id ıszakban. Majosházán pedig csak egy beruházás volt, de annak értéke eléri a 375 millió Ft-ot (ABeton-Viacolor térk ı- és betonelem-gyártó gépsorának a beszerzése). A projektek dönt ıen gazdasági jelleg őek, támogatásuk aránya általában 30-50 %-os volt. (Az els ı fontos humáner ıforrás-fejlesztési projekt itt jelenik meg, Szigetszentmártonban, amely a ráckevei kistérség hátrányos helyzet ő csoportjainak felemelkedésének érdekében jött létre)

99

A magánjelleg ő, s nem Európai Uniós társfinanszírozású projektek a 2004-es évet követ ıen elvétve fordultak el ı. Ezek közül is a leggrandiózusabb az Ibiden számára nyújtott támogatás a kerámiasz őrı-gyártó üzem létrehozására (2 milliárd Ft támogatás, a projekt összértéke pedig 25 milliárd Ft volt !!!). A lakossági közm őtámogatás is több település lakói számára elérhet ı volt, ebben fıként a szigeten kívüli oldal települései jártak élen. A munkahelyteremt ı támogatásokkal ráckevei (Szaktudás Ház), szigetcsépi (Szigetvin) és szigetszentmiklósi cégek éltek. Ráckevén a Szaktudás Ház ezen kívül a Kék Duna Wellness Hotel b ıvítésében is részt vett. A korábbi évek mez ıgazdasági ültetvény (meggy, szilva, sz ılı) telepítése 2004-et követ ıen is érzékelhet ıek néhány településen (Dömsöd, Szigetcsép, Szigetújfalu, Tököl) ahol kisebb vállalkozók vagy magángazdák sz ılıtelepítésre kaptak állami támogatást.

1.2. Az ÚMFT id ıszak (2007-2013)

Az NFT 2-es (ÚMFT) programozási id ıszakban (2007-2013 között) már látható, hogy megn ıtt az uniós források igénybevétele, ezzel párhuzamosan pedig csökkent az állami pénzek fejlesztési célú felhasználása. 2009 február 9-ig bezárólag hét kistérségi önkormányzatnak (Apaj, Áporka, Délegyháza, Lórév, Majosháza, Szigetcsép, Szigetújfalu) még nem volt nyertes EU-s pályázat (A nyolcadik Szigetszentmárton, de Dunavarsánnyal karöltve az ivóvízmin ıség-javítás projektjük nyert).

26. táblázat Eddigi nyertes projektek 2007-tıl Önkormányzati / állami beruházás Magánberuházás EU-s forrás (Ft) Hazai forrás (Ft) EU-s forrás (Ft) Összes Összes Összes Támogatás költség Támogatás költség Támogatás költség Apaj 156 193 359 240 297 475 13 836 923 23 000 000 81 529 000 81 529 000 Áporka 0 0 4 800 000 6 600 000 0 0 Délegyháza 0 0 0 0 60 023 500 149 721 667 Dömsöd 209 302 400 265 935 009 5 500 000 11 000 000 34 899 000 116 330 000 Dunaharaszti 884 725 946 1 166 996 966 0 0 127 634 729 684 032 451 Dunavarsány 30 148 392 33 842 817 0 0 72 546 658 174 339 379 Halásztelek 291 504 152 670 697 819 13 250 000 49 750 000 11 675 022 22 975 273 Kklacháza 357 552 750 550 114 635 13 000 000 31 000 000 0 0 Lórév 0 0 0 0 0 0 Majosháza 0 0 13 000 000 30 000 000 0 0 Makád 266 487 642 296 097 380 0 0 0 0 Ráckeve 221 036 757 245 151 952 0 0 74 833 285 149 666 570 Szigetbecse 176 696 000 184 058 333 0 0 0 0 Szigetcsép 0 0 0 0 0 0 Szigethalom 210 608 065 243 220 120 322 300 000 380 275 610 105 283 100 240 874 667 Szszmárton 0 0 3 000 000 4 356 000 4 721 850 13 491 000 Szszmiklós 1 000 624 907 1 132 185 009 0 0 233 029 384 376 521 191 Szigetújfalu 0 0 0 0 55 220 000 195 971 429 Taksony 432 413 864 537 620 139 8 700 000 21 000 000 49 686 000 176 931 429 Tököl 147 368 426 168 307 984 0 0 87 810 696 292 702 320

100 A nyertes önkormányzati/állami projektek körében a kistérség számára mindenképp a legfontosabb beruházás a Pest Megyei Önkormányzat pályázatában a Szigetszentmiklósi Emeltszint ő Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ kialakítása lesz, amelyr ıl a döntés egészen friss, 2009. január közepén született. Önkormányzati feladatellátást segít ı nyertes pályázatokkal leginkább Dunaharaszti büszkélkedhet, itt sorba nyertek olyan pályázatok, amelyek az agglomerációs, folyamatosan növekv ı település életében nélkülözhetetlenné váltak. Többek között iskolaépület felújításra és korszer ősítésre 250 millió Ft-ot (teljes költség 320 millió Ft), óvodab ıvítésre és eszközbeszerzésre 241 millió Ft-ot (teljes költség 269 millió Ft), valamint csapadékvíz-elvezetésre 393 millió Ft-ot (teljes költség 578 millió Ft). A város ezáltal, s a korábban elnyert támogatásoknak köszönhet ıen olyan infrastrukturális helyzetbe kerül, amely irigylésre méltó lesz a kistérségben. Óvodaépítésére Makád is nyert összeget, amelyb ıl egy 50 fér ıhelyes óvodát tudnak létesíteni, így a régi, korszer őtlen épület felszabadul, s más tevékenységre használhatják fel.

A kistérség néhány települése az UMFT-s forrásokat sokkal jobban ki tudja használni, mint a korábbi lehet ıségeket. Ebben Dunaharaszti mellett élen jár Kiskunlacháza is, ahol négy beruházás kezd ıdött vagy kezd ıdik meg az elkövetkezend ı id ıszakban. Az Államreform Operatív Program keretében megpályázható önkormányzati szervezetfejlesztésen hat kistérségi önkormányzat járt sikerrel (Kiskunlacháza, Halásztelek, Szigethalom, Dunavarsány, Taksony és Ráckeve), aminek során a köztisztvisel ık kommunikációs és projekt-tréningeken fognak részt venni annak érdekében, hogy a munkavégzésük hatékonyabbá váljon. Közintézmények akadálymentesítésére Dömsödön, Halásztelken és Kiskunlacházán van lehet ısége az önkormányzatnak, utóbbi helyen a fogyatékkal él ık igényeit is figyelembe vev ı iskolafelújítás és a multifunkcionális tornaterem építése (projekt összköltsége: 42 millió Ft) is várhatóan be fog fejez ıdni 2009-ben. A közoktatási feladatellátás Kiskunlacháza mellett Halásztelken és Szigetbecsén is javulni fog, a gyermekek korszer őbb iskola-épületeket vehetnek igénybe. (Halásztelken 625 millió Ft érték ő általános iskola és m ővel ıdési központ b ıvítés fog megtörténni, Szigetbecsén pedig els ı komolyabb nyertes EU-s pályázatként pedig ugyancsak iskolafelújítás valósul meg.)

Különböz ı környezetvédelmi beruházásokra is több település nyert komoly összegeket. Tökölön a szennyvíztisztító telep kapacitásb ıvítése és technológia fejlesztése 51 millió Ft- ból, Kiskunlacházán pedig egy komplex szennyvíztisztítási program fejez ıdik be (szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és szennyvíziszap komposztáló megvalósítása 78 millió Ft-ból) Belterületi csapadékvíz elvezetés Makádon és Taksonyban fog megvalósulni, mindkét esetben a befogadó tó revitalizációjával együtt. A vonalas infrastruktúra-fejlesztés keretében f ıként már csak speciálisabb igényeket (nem egyszer ő útépítést) támogatnak, így létesül Lakihegy és Szigetszentmiklós között egy kerékpárút. A kislépték ő településfejlesztés témakörében a kistérségben két nyertes pályázó van, Taksony és Tököl, amelyek településközpontjai az elkövetkezend ı években ezen pénzekb ıl fognak megújulni.

101 Speciális projektek között említhet ı Szigethalmon az Emese projekt keretében egy lovagi csarnok építése, amely során az Emese parkban lév ı egykori katonai betoncsarnokot rendezvény- és kiállító térré átalakítják át. A múzeumfaluban a korabeli Magyarország és Európa régészetileg hiteles épületei, tárgyi enteriırjei kapnak helyet

Az idei év nyertes projektjei, 2009. április 9-ig bezárólag:  Apajon belterületi útfejlesztés 240 millió Ft-ból  Dömsödön belterületi csapadékvíz-elvezetés és gy őjtés 46 millió Ft értékben, belterületi útfejlesztés közel 200 millió Ft értékben valamint a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése (10 millió Ft)  Dunavarsányban és Szigetszentmártonban ivóvízmin ıség javítás 14 millió Ft-ból  Halásztelken a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 18,8 millió Ft értékben  Ráckevén belterületi csapadékvíz-elvezetés és gy őjtés (175 millió Ft) valamint a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése. (50 millió Ft)  Szigethalmon szintúgy a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése 61 millió Ft-ból  Szigetszentmiklóson a korábban már említett Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ kialakítása (887 millió Ft) valamint a Bucka városrész szennyvízcsatornázása és a szennyvíztisztító telep b ıvítése 123 millió Ft értékben  Taksonyban belterületi útfejlesztés (közel 200 millió Ft) és ivóvízmin ıség-javítás (19,8 millió Ft)  Tökölön a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 19,5 millió Ft-ból

Az önkormányzatok állami támogatása témakörben településen a még burkolatlan utak aszfaltozása történt meg a TEUT keretében, illetve néhány településen kisebb méret ő iskola és óvodafelújítás. (Pl. Apajon és Szigethalmon)

A magáner ıs beruházások tekintetében Ráckeve átvette a vezetést Szigetszentmiklóstól, ez azonban mindössze csak egy projekten múlt; 2008 karácsonya el ıtt a Tókert Projekt Négy csillagos wellness szálloda kialakítására nyert 265 millió Ft-tot, így Ráckevének egy második magas színvonalú szállodája is lesz. A legsokrét őbb projektekkel azonban jelenleg is Szigetszentmiklós rendelkezik.

Az állami címzett-támogatások között említhetjük a 2008-ban megnyílt új taksonyi óvodát. A település egyfajta új központjának létrehozása volt a cél, mely központ magában foglalja a f ı funkciót képez ı 10 foglalkoztatós óvodát, két háziorvos m őködésére alkalmas gyermekorvosi rendel ıt, a település egészét szolgáló véd ınıi szolgálat helyiségeit, emellett 20 f ı fogyatékkal él ı nappali foglalkoztatóját is, ez utóbbi kés ıbb kerül birtokba vételre.

102 Összességében elmondható, hogy a kistérség települései az ÚMFT id ıszakban sokkal aktívabbak, mint az el ızı programozási periódusban voltak, ez az elnyert pályázatok számából is látszik. Egyes települések (pl.: Szigethalom) ugyanolyan jól szerepelnek, mint korábban, más települések viszont most kaptak új erıre a pályázás kapcsán (kiemelkedik ebb ıl Dunaharaszti, Kiskunlacháza és Taksony, valamint Halásztelek, Makád és Tököl). Egyes települések (Áporka, Délegyháza, Szigetcsép, Szigetújfalu) viszont még egy nyertes pályázattal sem rendelkeznek, olyannyira, hogy Szigetcsépen 2007 óta sem magáner ıs, sem önkormányzati európai uniós fejlesztés vagy nyertes pályázat sem történt; Délegyházán és Szigetújfaluban legalább néhány vállalkozó és cég aktivizálta magát. Egyes települések viszont a méretüknek megfelel ıen folyamatosan nyertes pályázatokkal (önkormányzati, magán, állami vagy EU-s finanszírozású) rendelkeznek, ilyen többek között Szigetszentmárton. Szigetszentmiklós egy sajátos csoportját alkotja a településeknek; a magáner ıs beruházások magasak, habár 2006 óta csökkentek; ezzel szemben az önkormányzat csak a legutóbbi id ıkben tudott komolyabb, a méretének megfelel ı nyertes pályázatokat felmutatni. Lórév, az aprófalu létb ıl kifolyólag és a környez ı települések jóval magasabb lélekszáma okán, – nincsenek olyan hasonló települések a kistérségen belül, amelyekhez igazán tudna kapcsolódni – ebben a pályázási rendszerben nem találja még meg a helyét, habár a szerb identitásának következtében egészen „más” terekben mozog, mint a kistérség többi települése. A magáner ıs fejlesztések tekintetében már másképp változott az összkép, az elmúlt két évben az NFT 1-es id ıszakhoz képest csökkent a vállalkozók pályázási aktivitása, hol er ıteljesebben (Kiskunlacháza, Szigetszentmiklós), hol gyöngébben (Dunavarsány, Halásztelek). A csökkenés ill. a stagnálás okait a kés ıbbi fejezetekben fogjuk bemutatni.

1.3. Települési projektek 2009-2013 között

Az alábbiakban a III. fejezetben részletesen kifejtésre kerül ı leend ı projekteket mutatjuk be települési bontásban.

APAJ Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma az OP-ban 1 Belterületi utak felújítása Településen belüli közlekedés fejlesztés 2.1.2. 2 Járda-program Gyalogos közlekedés biztonságának 2.1.3 növelése 3 Helyközi buszjáratok Településközi autóbusz-közlekedés 2.2.1 járatszámának b ıvítése fejlesztése 4 Belterületi kerékpárutak Települési szolgáltatások elérhet ıségének 2.3.1. javítása 5 Ivóvízmin ıség javítása Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 3.3.1. arzénmentesítéssel a mikrogramm/liter alá csökkentése Ráckevei kistérségben 6 Arany János Általános Infrastruktúra fejlesztés 4.2.1. Tagiskola infrastrukturális fejlesztése 7 Apaji IKSZT létrehozása Közösségi tér létrehozása 4.3.1.

103

ÁPORKA

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Daja logisztikai központ Terület rendezési vonatkozásainak 1.1.1, kialakítása átalakítása 1.1.2 2 Kertész utcai sorházak Hasznosításra szánt területek 1.1.1 kialakítása funkcióváltása 3 Kisbusz-járatok Kistérségi közforgalmú közlekedésre való 2.2.1. „ráhordás” er ısítése 4 Kistérségi Eurovelo Kistérségi kerékpáros közlekedés 2.3.1. kerékpárút fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése 5 Településközi kerékpárutak Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. 6 Kotrás és iszapelhelyezés lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 7 Szennyez ıanyagok RSD-be bekerül ı szennyez ıanyagok 3.1.1. kivezetése a parti sávból mennyiségének csökkentése 8 Ivóvízmin ıség javítása Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 3.3.1. arzénmentesítéssel a mikrogramm/liter alá csökkentése Ráckevei kistérségben 9 Áporkai Falumúzeum Falumúzeum felújítása 4.3.1. felújítása

DÉLEGYHÁZA

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Kavicsbánya-tavak Vízi turizmus kialakítása a kavics 1.3.2. revitalizációja bányatavak mentén 2 „Lazulj el” Pihen ı park Wellness turizmus megtelepedése a 1.3.2. építése térségben 3 Kivezet ı utak fejlesztése Település elérhet ıségének javítása 2.1.2. 4 Helyközi buszjáratok Településközi autóbusz-közlekedés 2.2.1. járatszámának b ıvítése fejlesztése 5 Kisbusz-járatok Kistérségi közforgalmú közlekedésre való 2.2.1. „ráhordás” er ısítése 6 Településközi kerékpárutak Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. Kerékpáros turizmus fejlesztése 7 III. fokozatú Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint 3.2.2. szennyvíztisztító a talaj védelme berendezések kiépítése 8 Ivóvízmin ıség javítása Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 3.3.1. arzénmentesítéssel a mikrogramm/liter alá csökkentése Ráckevei kistérségben

104 DÖMSÖD

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Belterületi utak felújítása Településen belüli közlekedés fejlesztés 2.1.2. 2 Körforgalmak létrehozása Gépjár ő-forgalom biztonságának növelése 2.1.3. Baleset-veszély csökkentése 3 Helyközi buszjáratok Településközi autóbusz-közlekedés 2.2.1. járatszámának b ıvítése fejlesztése 4 Kistérségi Eurovelo Kistérségi kerékpáros közlekedés 2.3.1. kerékpárút fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése 5 Kotrás és iszapelhelyezés lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 6 Szennyez ıanyagok RSD-be bekerül ı szennyez ıanyagok 3.1.1. kivezetése a parti sávból mennyiségének csökkentése 7 Csapadékvíz elvezet ı Hatékony és biztonságos csapadékvíz 3.2.1. rendszer kiépítése elvezetés 8 Ivóvízmin ıség javítása Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 3.3.1. arzénmentesítéssel a mikrogramm/liter alá csökkentése Ráckevei kistérségben 9 Gróf Széchenyi István Ált. Oktatási tevékenység egy épületbe való 4.2.1. Isk. infrastrukturális telepítése fejlesztése

DUNAHARASZTI

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma az OP-ban 1 Duna-parti területek Terület rendezési vonatkozásainak 1.1.1. hasznosítása átalakítása 2 Ipari park b ıvítése Terület rendezési vonatkozásainak 1.1.1. átalakítása 3 Inkubátorház létesítése Innovációs tevékenységek fejlesztése 1.2.1. 4 Granárium épület felújítása Turisztikai fejlesztés 1.3.2. 5 P+R parkolók létrehozása Közlekedési módok közötti integráció 2.2.2. megteremtése 6 Kistérségi Eurovelo Kistérségi kerékpáros közlekedés 2.3.1. kerékpárút fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése 7 Kotrás és iszapelhelyezés lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 8 III. fokozatú Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint 3.2.2. szennyvíztisztító a talaj védelme berendezések kiépítése

105 DUNAVARSÁNY

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Ipari parkok promóciója Létez ı ipari parkok betelepítésének 1.1.4. el ısegítése 2 Belterületi utak felújítása Településen belüli közlekedés fejlesztés 2.1.2. 3 Vasútállomás felújítása Vasúti közlekedés fejlesztése 2.2.2 Balesetveszély csökkentése 4 Kistérségi Eurovelo Kistérségi kerékpáros közlekedés 2.3.1. kerékpárút fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése 5 Településközi kerékpárutak Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. Kerékpáros turizmus fejlesztése 6 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 7 III. fokozatú Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint 3.2.2. szennyvíztisztító a talaj védelme berendezések kiépítése 8 Ivóvízmin ıség javítása Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 3.3.1. arzénmentesítéssel a mikrogramm/liter alá csökkentése Ráckevei kistérségben 9 Belterületi zöldfelület Zöldfelület növelése 3.4.1. fejlesztése 10 Árpád Fejedelem Ált. Isk. 24 tantermes új iskola. 4.2.1. infrastrukturális fejlesztése

HALÁSZTELEK

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Kistérségi turisztikai Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. kerékpárutak Kerékpáros turizmus fejlesztése 2 III. fokozatú Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint 3.2.2. szennyvíztisztító a talaj védelme berendezések kiépítése 3 Településközpont fejlesztése Önkormányzati szolgáltatások egy helyre 3.4.3. való csoportosítása 4 Bölcs ıde építés Bölcs ıdei ellátás biztosítása 4.2.1. 5 Óvodafér ıhely b ıvítés Óvodai fér ıhely kapacitás b ıvítése 4.2.1.

106 KISKUNLACHÁZA

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Külterületek gazdasági Terület rendezési vonatkozásainak 1.1.1. hasznosítása átalakítása 2 Gazdasági tevékenységre Külterület gazdasági hasznosítása 1.1.2. alkalmas külterületek hasznosítása 3 Kiskunlacházi repül ıtér Polgári forgalom számára használható 1.3.1. hasznosítása legyen a repül ıtér 4 Hajós-kastély felújítása Hotel infrastruktúrájának javítása 1.3.2. 5 Belterületi utak felújítása Településen belüli közlekedés fejlesztés 2.1.2. 6 Forgalomcsökkent ı Településen belüli közlekedés fejlesztése 2.1.2. beavatkozások Áthaladó forgalom csökkentése 7 P+R parkolók létrehozása Közlekedési módok közötti integráció 2.2.2. megteremtése 8 Kistérségi Eurovelo Kistérségi kerékpáros közlekedés 2.3.1. kerékpárút fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése 9 Településközi kerékpárutak Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. Kerékpáros turizmus fejlesztése 10 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 11 III. fokozatú Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint 3.2.2. szennyvíztisztító a talaj védelme berendezések kiépítése 12 Csapadékvíz elvezetés Hatékony és biztonságos csapadékvíz 3.2.1. kiépítése elvezetés 13 Ivóvízmin ıség javítása Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 3.3.1. arzénmentesítéssel a mikrogramm/liter alá csökkentése Ráckevei kistérségben 14 Új településközpont Településközpont fejlesztése 3.4.3. kialakítása

LÓRÉV

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Beköt ı út fejlesztése Település elérhet ıségének javítása 2.1.2. 2 Kistérségi turisztikai Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. kerékpárutak Kerékpáros turizmus fejlesztése 3 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 4 Ivóvízmin ıség javítása Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 3.3.1. arzénmentesítéssel a mikrogramm/liter alá csökkentése Ráckevei kistérségben 5 Lórévi IKSZT létrehozása Közösségi tér létrehozása 4.3.1.

107 MAJOSHÁZA

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Nagy érték ő lakóingatlanok Lakóterület értékesítése 1.1.1. építése 2 Kisbusz-járatok Kistérségi közforgalmú közlekedésre való 2.2.1. „ráhordás” er ısítése 3 Kistérségi Eurovelo Kistérségi kerékpáros közlekedés 2.3.1. kerékpárút fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése 4 Településközi kerékpárutak Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. Kerékpáros turizmus fejlesztése 5 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 6 Szennyez ıanyagok RSD-be bekerül ı szennyez ıanyagok 3.1.1. kivezetése a parti sávból mennyiségének csökkentése 7 III. fokozatú Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint 3.2.2. szennyvíztisztító a talaj védelme berendezések kiépítése 8 Ivóvízmin ıség javítása Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 3.3.1. arzénmentesítéssel a mikrogramm/liter alá csökkentése Ráckevei kistérségben 9 Járda építés, virágos falu Településközpont fejlesztése 3.4.3. kialakítása

MAKÁD

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Duna-parti területek Hasznosításra szánt területek 1.1.1. hasznosítása wellness és funkcióváltása szabadid ıs célokra 2 Forgalomcsökkent ı Településen belüli közlekedés fejlesztése 2.1.2. beavatkozások Áthaladó forgalom csökkentése 3 Kistérségi turisztikai Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. kerékpárutak Kerékpáros turizmus fejlesztése 4 Belterületi kerékpárutak Települési szolgáltatások elérhet ıségének 2.3.1. javítása 5 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 6 Szennyez ıanyagok RSD-be bekerül ı szennyez ıanyagok 3.1.1. kivezetése a parti sávból mennyiségének csökkentése 7 Mőtárgy rekonstrukció Vízszint szabályozhatóságának 3.1.1. megteremtése 8 Új településközpont Településközpont fejlesztése 3.4.3. kialakítása 9 Thúry József Ált. Tagiskola Általános iskolának infrastruktúra 4.2.1. épület korszer ősítés korszer ősítése

108 RÁCKEVE

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Strand melletti terület Hasznosításra szánt területek 1.1.1. hasznosítása szabályozása 2 Ipari parkok promóciója Létez ı ipari parkok betelepítésének 1.1.4. el ısegítése 3 4 csillagos hotel építése Szállás kapacitás b ıvítés 1.3.1. 4 Wellness szálloda építése Szállásfér ıhely kapacitásb ıvítés, 1.3.2. turizmus fejlesztés 5 Települések közötti utak Kistérség bels ı közlekedésének 2.1.2. fejlesztése fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása 6 Települések közötti utak a Kistérség bels ı közlekedésének 2.1.2. dunai véd ıgát mentén fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása 7 Forgalomcsökkent ı Gépjár ő-forgalom biztonságának növelése 2.1.3. beavatkozások Baleset-veszély csökkentése 8 Helyközi buszjáratok Településközi autóbusz-közlekedés 2.2.1. járatszámának b ıvítése fejlesztése 9 P+R parkolók létrehozása Közlekedési módok közötti integráció 2.2.2. megteremtése 10 Kistérségi Eurovelo Kistérségi kerékpáros közlekedés 2.3.1. kerékpárút fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése 11 Kistérségi turisztikai Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. kerékpárutak Kerékpáros turizmus fejlesztése 12 Településközi kerékpárutak Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. Kerékpáros turizmus fejlesztése 13 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 14 Szennyez ıanyagok RSD-be bekerül ı szennyez ıanyagok 3.1.1. kivezetése a parti sávból mennyiségének csökkentése 15 Gerincárok felújítása Hatékony csapadékvíz elvezetés 3.2.1. 16 Városi bölcs ıde b ıvítése Fér ıhelyb ıvítés 4.2.1. 17 Ifjúság úti Tagóvoda Óvodai fér ıhely kapacitásb ıvítés 4.2.1. infrastrukturális fejlesztése 18 Vörösmarty úti Óvoda Óvodai fér ıhely kapacitás b ıvítés, 4.2.1. infrastrukturális fejlesztése infrastruktúra fejlesztés 19 Iskola úti Tagóvoda Óvodai épület rekonstrukció 4.2.1. infrastrukturális fejlesztése 20 Új óvoda beruházás Új óvoda építés 4.2.1. 21 Árpád Fejedelem Épületb ıvítés 4.2.1. Általános Iskola infrastruktúrájának korszer ősítése 22 Árpád Fejedelem Épületkorszer ősítés 4.2.1. Általános Iskola infrastruktúrájának korszer ősítése

109 SZIGETBECSE

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Ipari területek Ipari területek hasznosítása 1.1.2. közm ővesítése 2 Belterületi utak felújítása Településen belüli közlekedés fejlesztés 2.1.2. 3 Településközi kerékpárutak Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. Kerékpáros turizmus fejlesztése 4 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 5 Szennyez ıanyagok RSD-be bekerül ı szennyez ıanyagok 3.1.1. kivezetése a parti sávból mennyiségének csökkentése 6 Falumúzeum létrehozása Falumúzeum létrehozása 4.3.1. 7 Új óvoda beruházás Új óvoda építése 4.6.1

SZIGETCSÉP

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Ipari területek Ipari területek hasznosítása 1.1.2. közm ővesítése 2 Üdül ıterületek Csatornázás 1.1.2. csatornázása 3 Kistérségi turisztikai Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. kerékpárutak Kerékpáros turizmus fejlesztése 4 Településközi kerékpárutak Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. Kerékpáros turizmus fejlesztése 5 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 6 Szennyez ıanyagok RSD-be bekerül ı szennyez ıanyagok 3.1.1. kivezetése a parti sávból mennyiségének csökkentése 7 III. fokozatú Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint 3.2.2. szennyvíztisztító a talaj védelme berendezések kiépítése

110 SZIGETHALOM

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Gazdasági Kereskedelmi Gazdasági Kereskedelmi Terület 1.1.2. Terület I. ütem létrehozása 2 E-ME-SE park fejlesztése, Turisztikai vonzer ı növelése 1.3.2. vendégház építése 3 Járda-program Gyalogos közlekedés biztonságának 2.1.3. növelése 4 Körforgalmak létrehozása Gépjár ő-forgalom biztonságának növelése 2.1.3. Baleset-veszély csökkentése 5 Forgalomcsökkent ı Gépjár ő-forgalom biztonságának növelése 2.1.3. beavatkozások Baleset-veszély csökkentése 6 Helyközi buszjáratok Településközi autóbusz-közlekedés 2.2.1. járatszámának b ıvítése fejlesztése 7 P+R parkolók létrehozása Közlekedési módok közötti integráció 2.2.2. megteremtése 8 Kistérségi Eurovelo Kistérségi kerékpáros közlekedés 2.3.1. kerékpárút fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése 9 Kistérségi turisztikai Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. kerékpárutak Kerékpáros turizmus fejlesztése 10 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 11 Csapadékvíz szikkasztó Hatékony és biztonságos csapadékvíz 3.2.1. építése elvezetés 12 III. fokozatú Felszíni és a felszín alatti vizek, valamint 3.2.2. szennyvíztisztító a talaj védelme berendezések kiépítése 13 Szivárvány Bölcs ıde Fér ıhely kapacitás b ıvítés 4.2.1. bıvítése 14 Bölcs ıde építés Bölcs ıdei fér ıhely kapacitás b ıvítése 4.2.1. 15 Négyszínvirág Óvoda Óvodai fér ıhely kapacitás b ıvítés 4.2.1. fér ıhely b ıvítés 16 Négyszínvirág Óvoda Óvodai infrastruktúra fejlesztés 4.2.1. infrastrukturális fejlesztése

111 SZIGETSZENTMIKLÓS

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Logisztikai park kialakítása Hasznosításra szánt területek 1.1.1. szabályozása 2 Innovációs központ Innovációs tevékenységek fejlesztése 1.2.1. kialakítása 3 Települések közötti utak a Kistérség bels ı közlekedésének 2.1.2. dunai véd ıgát mentén fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása 4 Belterületi utak felújítása Településen belüli közlekedés fejlesztés 2.1.2. Települések, településrészek elérhet ıségének javítása 5 Körforgalmak létrehozása Gépjár ő-forgalom biztonságának növelése 2.1.3. Baleset-veszély csökkentése 6 Forgalomcsökkent ı Gépjár ő-forgalom biztonságának növelése 2.1.3. beavatkozások Baleset-veszély csökkentése 7 Közlekedési koncepció Városrész elérhet ıségének javítása 2.1.3. Balesetveszély csökkentése 8 P+R parkolók létrehozása Közlekedési módok közötti integráció 2.2.2. megteremtése 9 Kistérségi turisztikai Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. kerékpárutak Kerékpáros turizmus fejlesztése 10 Belterületi kerékpárutak Települési szolgáltatások elérhet ıségének 2.3.1. javítása 11 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 12 Szennyez ıanyagok RSD-be bekerül ı szennyez ıanyagok 3.1.1. kivezetése a parti sávból mennyiségének csökkentése 13 Csapadékvíz elvezet ı Hatékony és biztonságos csapadékvíz 3.2.1. rendszer kiépítése elvezetés 14 III. fokozatú Felszíni és a felszín alatti vizek, valamint 3.2.2. szennyvíztisztító a talaj védelme berendezések kiépítése 15 Új oktatási komplexum Új oktatási komplexum építése 4.2.1. építése

112 SZIGETSZENTMÁRTON

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Kijelölt iparterület Hasznosításra szánt területek 1.1.1. hasznosítása szabályozása 2 Települések közötti utak Kistérség bels ı közlekedésének 2.1.2. fejlesztése fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása 3 Kistérségi turisztikai Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. kerékpárutak Kerékpáros turizmus fejlesztése 4 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 5 Szennyez ıanyagok RSD-be bekerül ı szennyez ıanyagok 3.1.1. kivezetése a parti sávból mennyiségének csökkentése 6 III. fokozatú Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint 3.2.2. szennyvíztisztító a talaj védelme berendezések kiépítése 7 Ivóvízmin ıség javítása Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 3.3.1. arzénmentesítéssel a mikrogramm/liter alá csökkentése Ráckevei kistérségben

SZIGETÚJFALU

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Településszerkezeti terv Hasznosításra szánt területek 1.1.1. módosítása szabályozása 2 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 3 Szennyez ıanyagok RSD-be bekerül ı szennyez ıanyagok 3.1.1. kivezetése a parti sávból mennyiségének csökkentése 4 III. fokozatú Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint 3.2.2. szennyvíztisztító a talaj védelme berendezések kiépítése 5 Ivóvízmin ıség javítása Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 3.3.1. arzénmentesítéssel a mikrogramm/liter alá csökkentése Ráckevei kistérségben 6 IKSZT létrehozás, Közösségi tér létrehozása 4.3.1. mővel ıdési ház felújítása

113 TAKSONY

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Sportcentrum létrehozása Turizmusfejlesztés 1.3.2. 2 Körforgalmak létrehozása Gépjár ő-forgalom biztonságának növelése 2.1.3. Baleset-veszély csökkentése 3 Kistérségi Eurovelo Kistérségi kerékpáros közlekedés 2.3.1. kerékpárút fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése 4 Településközi kerékpárutak Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. Kerékpáros turizmus fejlesztése 5 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 6 Szennyez ıanyagok RSD-be bekerül ı szennyez ıanyagok 3.1.1. kivezetése a parti sávból mennyiségének csökkentése 7 III. fokozatú Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint 3.2.2. szennyvíztisztító a talaj védelme berendezések kiépítése 8 Ivóvízmin ıség javítása Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 3.3.1. arzénmentesítéssel a mikrogramm/liter alá csökkentése Ráckevei kistérségben 9 Taksony Vezér Német Épületb ıvítés 4.2.1. Nemzetiségi Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése

114 TÖKÖL

Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Repül ıtér és repül ıgép Logisztikai központ kialakítása 1.1.2. szerel ı üzemek hasznosítása 2 Települések közötti utak a Kistérség bels ı közlekedésének 2.1.2. dunai véd ıgát mentén fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása 3 Beköt ıutak kialakítása Településrész megközelíthet ıségének 2.1.2. javítása 4 Járda-program Gyalogos közlekedés biztonságának 2.1.3. növelése 5 P+R parkolók létrehozása Közlekedési módok közötti integráció 2.2.2. megteremtése 6 Kistérségi Eurovelo Kistérségi kerékpáros közlekedés 2.3.1. kerékpárút fejlesztése Települések elérhet ıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése 7 Kistérségi turisztikai Települések elérhet ıségének javítása 2.3.1. kerékpárutak Kerékpáros turizmus fejlesztése 8 Belterületi kerékpárutak Települési szolgáltatások elérhet ıségének 2.3.1. javítása 9 Kotrás és iszapelhelyezés Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú 3.1.1. mederüledék eltávolítása 10 Csapadékvíz elvezetés Hatékony és biztonságos csapadékvíz 3.2.1. kiépítése elvezetés 11 III. fokozatú Felszíni és a felszín alatti vizek, valamint 3.2.2. szennyvíztisztító a talaj védelme berendezések kiépítése

115 2. A többcélú kistérségi társulás tevékenysége…

2.1. … a megalapítástól kezdve napjainkig

A Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Szövetség 1995. októberében a Ráckevei Kistérség 19 településének, valamint Csepel polgármesterének összefogásával alakult meg, majd 1996. júniusában Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulássá alakult. 2004. januárjában Halásztelek csatlakozásával 21 tagönkormányzattal rendelkezett a Szervezet. (A települések közös együttm őködése azonban 1991 óta létezik.) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény kötelez ıvé tette a statisztikai kistérség teljes lefedését, a területfejlesztési feladatokat ellátó kistérségi területfejlesztési tanácsok megalakítását, s kizárta a több társulásban való tagság lehet ıségét. A területfejlesztési funkció kötelez ı eleme volt a többcélú szövetkezésnek is, egyedül – a kötelez ı funkciók közül – a teljes területi lefedés alól nem lehetett kibújni. Ezzel összhangban a Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás létrehozásáról a Ráckevei Kistérséghez tartozó települési önkormányzatok polgármesterei a Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 2004. szeptember 27-i Ülésén hozott Határozatukkal döntöttek. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alkalmazásában azonban a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kellett és kell érteni, így Csepel Önkormányzata a továbbiakban már csak partnerként segíthette, és segíti azóta a Ráckevei Kistérség munkáját. A kistérségi társulás tagjainak száma 20. Minden település 1 szavazattal rendelkezik, s a kistérségi társulás fenntartásához való települési hozzájárulás 100 Ft / lakos / év. (Sok kistérségben ennél magasabb ez az érték.)

Az el ıbb említett törvénycsomag célja a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása mellett a hatékonysági szempontok érvényesítése volt, azaz hogy támogatásokkal ösztönözze a társulásban történ ı feladatellátásokat és -szervezést a területfejlesztés továbbá a három legfontosabb közszolgáltatás: a közoktatás, a szociális ellátás, valamint az egészségügy vonatkozásában. Az ÖTM 2007-es felmérése szerint a társulások csak a közoktatás-szervezési feladatokat látták el teljes körben, 14 társulás nem vállalt sem szociális, sem gyermekjóléti feladatokat. Ahol a közoktatás mellet még nagyfokú együttm őködési kedv tapasztalható, az a bels ı ellen ırzés (94%), a gyermekjóléti alapszolgáltatások (86%) és a szociális ellátás (70%).

A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás (tkt.) a felvállalt feladatok közül ténylegesen az oktatás és nevelés, a család,- gyermek- és ifjúságvédelem, a bels ı ellen ırzés és a területfejlesztési feladatok ellátásában tevékenykedik. Az ösztönz ı rendszeren keresztül a kistérségi társulás ezen feladatok ellátása során többlet pénzügyi forrásokhoz jutott.

116

 Oktatás- és nevelés A közoktatási intézményi feladatok ellátását a 20 tagönkormányzat közül 10 önállóan, saját feladatellátásában oldja meg, a fennmaradó további tíz önkormányzat öt oktatási intézményi társulást hozott létre. Ezek: 47. táblázat Gesztor önkormányzat Társult önkormányzat Dömsöd Apaj Kiskunlacháza Áporka Dunavarsány Majosháza Ráckeve Lórév Szigetbecse Makád

A legfiatalabb intézményfenntartó társulás a Dömsöd-Apaji, amelyet 2008-ban hoztak létre. Azt megel ızıen 20 tagönkormányzat közül 12 önállóan, saját feladatellátásában oldotta meg az oktatási és nevelési feladatokat, további nyolc önkormányzat négy oktatási intézményi társulást hozott létre a többcélú kistérségi társulási törvény (Tkt.tv.) hatálybalépését megel ızıen a társulási törvény alapján. Tehát a többcélú kistérségi társulási törvény hatálybalépése ót a közös feladatellátás szervezeti keretei el ıször 2008-ban változtak meg. A többcélú kistérségi társulás nem hozott létre közoktatási intézményeket és nem is vett át azokat a települési önkormányzatoktól, illetve az intézményfenntartó társulásoktól. A pedagógiai szakszolgálati feladatokat megbízás alapján ellátó két intézmény önkormányzatának (Szigetszentmiklós város) polgármesterével a kistérségi társulás megállapodást kötött. A vállalt feladatok: nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, korai fejlesztés, fejleszt ı felkészítés, óvodai gyógytestnevelés.

 Gyermekjóléti és szociális alapszolgáltatások A tkt. a gyermekjóléti alapszolgáltatásra, s a szociális alapszolgáltatások közül a családsegítésre öt intézményi társulást (mikrotársulást) hozott létre, amelyek 2005 óta mőködnek. 2008. augusztus elsejével intézményfenntartó társulás keretében oldja meg ezeket a tevékenységeket, továbbá a szociális alapszolgáltatások köréb ıl felvállalt házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést is. Az intézményfenntartó társulások összetétele az újonnan felvett szolgáltatásokkal nem változott.

 Bels ı ellen ırzés A tkt. a társulási megállapodásában felvállalta a bels ı ellen ırzési feladatok ellátását. A feladatellátás módját és szervezeti kereteit küls ı szakért ı szervezet megbízásával oldják meg. A tapasztalatok szerint, a tkt. tagönkormányzatai a bels ı ellen ırzéseket a 2005. évben 85%- ban, míg a 2006. évben már csak 65%-ban önállóan, saját feladat ellátásban teljesítették. A bels ı ellen ırzési feladatok közös ellátásában a tagönkormányzatok mindegyike részt vesz.

117  Területfejlesztés A tkt. együttm őködik a területfejlesztésben érdekelt „Kis-duna Menti Civil Szervezetek Szövetségével”. A szervezet elnöke állandó meghívottja a társulási tanács üléseinek és véleményezte a kistérség fejlesztési programjának stratégiáját. A kistérségben két állami szervezet (hálózat) lát el együttm őködési, koordinációs feladatokat a területfejlesztés segítése érdekében. Ezek: a kistérségi koordinátor és a HVI (Helyi Vidékfejlesztési Iroda) irodavezet ı. A tkt. a 2007. évben egy fejlesztési pályázatot nyújtott be a GKM-hez, „Kerékpárutak építésének- tervezésének támogatása” cím ő pályázatra. A pályázat a térséget érint ı Dubaharaszti-Dömsöd Euro-Velo kerékpárút hálózat engedélyes terv elkészítésének támogatására irányult. A beruházási programterv elkészítése 12,26 millió Ft-ba került, ennek 50%-a 6130 ezer Ft összeg, melyre pályáztak. A támogatási szerz ıdés megkötése során az értékek az alábbiak szerint változtak: a teljes projekt költsége 8,2 millió Ft, ebb ıl saját er ı 4,1 millió Ft és a támogatás is ugyanennyi.

 Egyéb - idegenforgalom A ráckevei Tourinform irodát a Magyar Turizmus Rt., Pest Megye Önkormányzata és Ráckeve Város Önkormányzata 2001-ben alapította. Az irodát 2007. júliusától Ráckeve Város Önkormányzata és a Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás közösen tartja fenn. Az iroda fenntartási költségéhez Ráckeve városa évi 2,5 millió Ft támogatást nyújt és 10 évig ingyen biztosítja az irodahelyiséget, minden további költség a Társulást terheli. Az iroda szolgáltatásai a következ ık: ingyenes turisztikai kiadványok terjesztése, turisztikai marketingtevékenység, színházjegy értékesítés, idegenvezet ı közvetítés. Különböz ı kutatásaink alapján elmondható, hogy a turisztikai iroda fenntartásában való közrem őködés közel egyedülálló az országban.

A kötelez ı pénzügyi bizottságon túl, a tkt. munkájának segítése érdekében más bizottságokat is alakítottak. A munkabizottságok létrehozásának szempontjai a térséget érint ı fejlesztések és projektek voltak. Ehhez igazodva a következ ı bizottságok lettek kialakítva:

 „Szigeti gerincút” el ıkészít ı Bizottság (A csepel-szigeti gerincút építésével kapcsolatos tevékenységek koordinálását látja el.)  Az 51. sz. f ıút ügyeivel foglalkozó Bizottság (F ıként a kiskunlacházi elkerül ı út létesítésével kapcsolatban ülésezik.)  RSD és Környezetvédelmi Bizottság (A Kis-Duna-ág mederkotrásával valamint a szennyez ı anyagok kivezetése a parti sávból elnevezés ő projektelemmel foglalkozik.)  Turisztikai és Natúrpark ügyeivel foglalkozó Bizottság;  Egészségügyi Bizottság;  Kistérségi Kerékpárutat el ıkészít ı Bizottság; A bizottságok három f ıbıl állnak, tagjait a tagönkormányzatok polgármesterei alkotják.

118 A kistérségi társulás eddigi megvalósult, vagy jelenleg is folyamatban lév ı legfontosabb projektjei:  Közmunka program. Az elnyert közmunka-pályázat során a tkt. vállalta hogy hét hónapon keresztül negyven tartósan munkanélküli személyt alkalmaz. A projektbe 5 település kapcsolódott be, ahol településenként 8 fı dolgozott. A munkások feladata els ısorban az illegális szemétlerakók megsz őntetése és a parkok, közterületek tisztítása, karbantartása volt.  Szunyoggyérítés. 2006 óta évi négy alkalommal történik a kistérség területén biológiai és kémiai úton történ ı szúnyoggyérítés. Apaj kivételével a kistérség mindegyik települése bekapcsolódott a folyamatba.  Keresztszül ı-program. A 2008/2009-es tanévben 5 moldvai csángó gyermek helyben való magyar nyelv ő oktatását támogatja a tkt.

2.2. … a jöv ıre nézve

A tkt. jöv ıjével kapcsolatban a kistérség polgármestereinek véleménye nem teljesen egybehangzó, többek szerint a CSÖSZ T.Ö.T. jelenleg szolgáltatásokat nyújt, pl. gyermekjóléti szolgálat, de a jöv ıben fejlesztéseket kellene meghatározni, továbbá a kommunikációban kellene er ısíteni. A konkrét jöv ıbeli tevékenységet illet ıen a dönt ı többségük az alábbiakban egyetért: • orvosi ügyelet megszervezése • a térség egészségügyi koncepciójának megszervezése • kerékpárút építés • RSD program végrehajtása

Az alábbiakban azok a projektek kerülnek röviden ismertetésre – s a III. fejezetben részletesebb bemutatásra – amelyekkel kapcsolatban a CSÖSZ-nek szerepe lehet, nem csak kizárólagosan, hanem együttm őköd ı partnerként is. .

119 48. táblázat Projekt neve Projekt célja Tevékenység száma a III. fejezetben 1 Gazdasági Gazdasági funkcióra szánt területek 1.1.3. ingatlankatasztert kistérségi menedzselése tartalmazó szoftver létrehozása 2 Térségi gazdasági Gazdasági funkcióra szánt területek 1.1.3. ingatlankataszter kistérségi menedzselése és népszer ősítése mőködtetése 3 Online kistérségi marketing Kistérségi gazdasági lehet ıségek 1.1.4. népszer ősítése 4 Nemzetközi vásárokon való Külföldi t ıke bevonzása a kistérségbe 1.1.4. jelenlét 5 Klaszterek kialakítása Gazdaság speciális szektorainak 1.1.4. promóciója 6 Kistérség és településeinek Kistérségi gazdasági és turisztikai 1.1.4. filmes marketingje lehet ıségek népszer ősítése 7 Komplex csapadékvíz Vízkárelhárítás hatékonysága 3.2.1. elvezetési program 8 Kistérségi zöldfelület Hálózatjelleg ő zöldfelület fejlesztési 3.4.1. fejlesztési program program kidolgozása kidolgozása 9 Közterület-fenntartással Komplex kistérségi közterület fenntartási 3.4.2 kapcsolatos, igények program kidolgozása felmérése, és feladatellátási terv kidolgozása 10 Kistérség alapon szervezett Közterületek fenntartása 3.4.2 közterület fenntartása 11 Integrált Kistérségi Hatékonyabb egészségügyi ellátás 4.1.1. Egészségügyi Rendszer kiépítése 12 Jelz ırendszeres házi A jelz ırendszeres házi segítségnyújtással 4.1.3. segítségnyújtás kiterjesztése az orvosi ellátás közelebb kerül az a kistérség egészére igényl ıkhöz 13 Kistérségi televízió Egységes tájékoztatás térségi szinten 4.4.1. létrehozása 14 A kistérségi társulás Hatékonyabb küls ı kommunikáció 4.4.1. honlapjának fejlesztése 15 Információs fejlesztési Hatékonyabb önkormányzati munka, 4.4.2. Központ létrehozása bels ı kommunikáció a kistérségben

120 III. KISTÉRSÉGI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

1. A Ráckevei kistérség területfejlesztési stratégiai kerete

1.1. A Ráckevei kistérség jöv ıképe és átfogó célja

A Ráckevei kistérség jöv ıképe értelmében 15-20 év elteltével - a kistérségben és településein korszer ő, min ıségorientált, magas hozzáadott értéket termel ı, innovatív gazdaság m őködik, biztosítva a kistérség folyamatos megújulását és hosszú távon fenntartható versenyképességét, - a fejlett, környezetkímél ı közlekedési és kommunális infrastruktúra a Budapest közelségéb ıl adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehet ı legideálisabb körülményeket nyújtja a lakosság, a térségben m őköd ı vállalkozások, illetve az itt dolgozók és befektet ık számára, - a térségi szinten megszervezett, magas színvonalú közszolgáltatások és a térségi alközpontok által hálózatba szervezett intézményrendszer biztosítja a települések lakossága számára a magas életmin ıséget, valamint a jelenleg elmaradottabb területek integrációját, - a természeti és épített környezet adottságainak kihasználása pedig jelent ıs kulturális és közösségi értékeket közvetít a helyi lakosság és a kistérségbe látogató turisták számára, növelve a társadalmi kohéziót. A stratégiai jöv ıkép elérése érdekében az átfogó cél tehát a Ráckevei kistérség és települései területén a gazdasági, társadalmi és környezeti fejl ıdés, valamint a versenyképesség, az élhet ıség, a fenntarthatóság és a kohézió er ısítése. Ennek érdekében szükséges a gazdaság, társadalom, valamint a települési és természeti környezet egyensúlyának megteremtése , annak biztosítása, hogy ezek egyikének fejlesztése sem „írja felül” a többi tényez ı érdekeit, s a döntéshozások során valamennyi tényez ı összhangja érvényesül még akkor is, ha ez gyakran kompromisszumhelyzetet eredményez. Azaz • a kistérség gazdasági versenyképességének fokozása és hosszú távú fenntartása szükséges úgy, hogy az - területtakarékos és a táji környezettel harmonizáló legyen (a környezi értékeket ne veszélyeztesse, az esetleges káros hatásokat minimalizálja és kompenzálja),

121 - a magas hozzáadott értéket termel ı, innovatív vállalkozásoknak teret adjon, ugyanakkor - biztos megélhetést nyújtson a kistérség települései és azok vonzáskörzetébe es ı lakosság minden rétegének; • a helyi társadalom együttm őködésének javítása szükséges úgy, hogy az - a kistérség és települései gazdasági, foglalkoztatási és ellátási kapcsolatait, együttm őködését is javítsa, - el ısegítse a térségi, települési érdekek miatt szükséges fejlesztésekben való vállalkozói és civil részvételt, valamint - er ısítse a helyi, térségi identitást és a lokálpatriotizmust. • a települési és természeti környezet jó állapotának biztosítása és meg ırzése szükséges úgy, hogy a - ne korlátozza a települések fejl ıdését, a lakókörnyezet leveg ıtisztaság- védelmét és klímaviszonyait kedvez ıen befolyásolja, - biztosítsa a lakosság kikapcsolódását és rekreációs igényének kielégítését; illetve - lehet ıséget adjon a táji, természeti értékek kímél ı – gazdasági – hasznosítására. A jöv ıkép és átfogó cél megvalósítására irányuló feladatok kidolgozása során kiemelten fontos továbbá, hogy azok illeszkedjenek a a közösségi fejlesztési politikákhoz, célkit őzésekhez, elvekhez és szabályozásokhoz –az Európai Unió kohéziós politikájához és a „lisszaboni” és „göteborgi” prioritásokhoz. Mindez a térségfejlesztés tekintetében a következ ı horizontális elvek köré csoportosul: - gazdasági versenyképesség és foglalkoztatás el ısegítése – avagy a min ıségorientált, magas hozzáadott értéket képvisel ı gazdaság feltételeinek kialakítása, a turizmus fejlesztése és a munkaer ı-piaci kereslet és kínálat harmóniájának megteremtése; - komplex (m őködési, pénzügyi, környezeti) fenntarthatóság – avagy a gazdaság, társadalom és környezet harmóniájának biztosítása, a jelenlegi jólét hosszú távú meg ırzése a természeti és épített környezet védelmére való törekvés, az életmin ıség növekedése, stb. által; - feladatok decentralizációja – avagy kistérségi alközpontok kialakítása és a térségi feladatok funkciómegosztásban való ellátása a területi egyenl ıtlenségek csökkentése érdekében; - esélyegyenl ıség biztosítása – avagy a térségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenl ı esélyének biztosítása valamennyi kistérségi lakos számára nemt ıl, életkortól, anyagi helyzett ıl, egészségi állapottól és lakóhelyt ıl függetlenül, valamint a hátrányos helyzet ő csoportok integrációjának el ısegítése; - partnerség elmélyítése – avagy a települések, gazdasági szerepl ık, intézmények, civil szervezetek és lakosság közötti együttm őködés elmélyítése, illetve a kistérség települései közötti kommunikáció és kapcsolat megerısítése; - program társadalmasítása – avagy a civil szerepl ık jelenlétének biztosítása a fejlesztésekhez kapcsolódó tervezési, döntéshozási és végrehajtási folyamatban, az alulról jöv ı kezdeményezések elvi és gyakorlati támogatása.

122 1.2. A stratégiai célok rendszere

ÁTFOGÓ SPECIFIKUS RÉSZCÉLOK CÉL CÉLOK

G1. Magas hozzáadott értéket termel ı gazdasági A kistérségi ágak számának, tevékenységének és ı G lehet ıségeket kapcsolatainak er sítése A maximálisan Z kiaknázó, G2. Települési, rész-térségi adottságoknak D versenyképes, megfelel ı gazdasági irányok fejlesztése, a térségi magas egyenl ıtlenségek mérséklése A hozzáadott S értéket ı ı Á ı G3. Környezetkímél turizmusban rejl termel , ı G lehet ségek kiaknázása, idegenforgalom fenntartható élénkítése gazdaság Ráckevei K1. Kistérség megközelíthet ıségének javítása, a kistérség és települések közötti, agglomerációval való fizikai települései kapcsolatok er ısítése területén a K Magas ő ı K2. Közlekedési infrastruktúra és a közm - gazdasági, Ö életmin séget hálózatok fejlesztése, környezeti ártalmak társadalmi R biztosító, (leveg ı, víz, talaj szennyezettségének) környezet- környezeti N csökkentése Y kímél ı ı fejl dés, E infrastruktúra, K3. A természeti környezet védelme, különös valamint a Z közszolgál- tekintettel a Kis-Duna ág revitalizációjára tatások és E verseny- települési képesség, az T környezet K4. Települési környezet élhet ıbbé tétele, élhet ıség, a városközpontok rehabilitációja, településrészek integrált védelme fenntarthatós ág és a T1. Bölcs ıdei, óvodai és alapfokú oktatási kohézió intézmények szolgáltatásainak és színvonalának összehangolása a térségi igényekkel er ısítése T Á 3. Elérhet ı, R színvonalas T2. Kistérségi egészségügyi és szociális ı S közintézményi szolgáltatások hozzáférhet ségének biztosítása valamennyi lakos számára A szolgáltatások, ı D er s A társadalmi T3. Kistérségi együttm őködés rendszereinek kohézió és ı L fejlesztése, alulról jöv kezdeményezések kistérségi támogatása O identitás M T4. Települési és térségi szint ő társadalmi kohézió és identitás fejlesztése, kistérségi arculat építése és népszer ősítése

123 1.3. Térségfejlesztési koncepció – középtávú fejlesztési irányok kijelölése

A Ráckevei Kistérség fejlesztési koncepciója négy, a fentebbiekben megjelölt jöv ıkép megvalósulását el ısegít ı prioritási tengely mentén került megalkotásra. E prioritási tengelyek a következ ık:

1. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése 2. Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerısítése 3. Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetmin ıség javítása 4. Intézményi közszolgáltatások térségi szint ő fejlesztése

1.3.1. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése

Az aktuális Európai Uniós terület- és városfejlesztés-politikai irányvonalak a versenyképesség növelésének szellemében születtek meg. Jóllehet egy térség versenyképességének vizsgálata esetében többdimenziós megközelítés szükséges, a szakmában egyetértés van akörül, hogy adott térség gazdasági mutatói a versenyképesség legfontosabb összetev ıi közé tartoznak – szerepe roppant fontos az életmin ıség, illetve a lakosságvonzó és megtartó képesség tekintetében. A gazdasági potenciálnak egyik vonatkozása a térség spontán t ıkevonzó ereje. A Ráckevei kistérség kedvez ı földrajzi helyzete, a f ıváros közelsége, a gazdasági szempontból hasznosítható területek nagysága, valamint a nagyszámú, megfelel ı összetétel ő munkaer ı a kistérség dinamikus gazdasági fejl ıdését, illetve a vállalkozói aktivitás növekedését eredményezték a rendszerváltást követ ı évtizedben. Ezen tényez ık térségen belüli egyenl ıtlen megoszlása, els ısorban a közlekedési infrastruktúra tekintetében tapasztalható egyenl ıtlenségek, azonban a gazdaság struktúrájának és dinamikájának eltér ı alakulását is magukkal hozták – míg a f ıvároshoz közelebb es ı északi területeken egyaránt jelent ısen fejl ıdött mind az ipar, mind a szolgáltató szektor, a déli területeken máig a mez ıgazdaság maradt a gazdaság domináns ágazata. Továbbá – mivel a vállalkozások betelepedése javarészt spontánul zajlott – a térségre jellemz ı az alacsony hozzáadott értéket termel ı vállalkozások jelenléte, amelyek egyúttal viszonylag alacsony végzettség ő, sokszor azonban szakképzettséget igényl ı munkaer ıt igényelnek. Mivel azonban a szuburbanizáció els ısorban a magasabb társadalmi rétegek kistérségbe telepedését eredményezte (illetve a legdélebbi, hátrányosabb helyzet ő települések esetében a Budapestr ıl kiszoruló szegény, képzetlen lakosságét), feszültség keletkezett a helyi gazdaság munkaer ı-igénye és kínálata között, miáltal a kistérség valamennyi településén jelent ıssé vált az ingázás. Mindez, valamint az elmúlt évek változó gazdasági tendenciái új kihívások elé állítják a kistérség településeit, s egységesebb fellépést kívánnak meg a települési szinten jelenlév ı nagy eltérések ellenére is annak érdekében, hogy a kistérség gazdasági növekedése fenntartható legyen, illetve biztosítani lehessen a területi egyenl ıtlenségek kiegyenlítését. Mindkét tekintetben kiemelked ı a gazdasági hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású és infrastrukturális el ıkészítése, illetve értékesítése a minél nagyobb hozzáadott értéket képvisel ı beruházások számára. Ezt egészíti ki a gazdasági innovációra épül ı vállalkozások megtelepedésének támogatása, illetve a helyi kis- és középvállalkozások életképességének javítása, valamint a térség gazdasági kínálati csomagját népszer ősít ı közvetít ı partnerek és csatornák igénybevétele, a térség gazdasági imázsának kialakítása. A települések speciális adottságait is figyelembe vev ı gazdaságfejlesztés tekintetében az északi területeken els ısorban az ipari tevékenység meger ısítése, illetve a már meglév ı iparterületek min ıség fejlesztése fontos, míg a déli területek tekintetében els ısorban a turizmus és a környezetkímél ı ipar fejlesztése jelenthet alternatívát. Az els ısorban rekreációs (vízi, lovas, stb.) turizmus – az egyébként remek természeti, turisztikai adottságokkal rendelkez ı – déli települések felzárkóztatásának egyik jelentıs eszköze lehet, ugyanakkor kistérségi szinten is fontos bevételi forrás. A dinamikus, fenntartható gazdasági hálózatok további feltétele a humán er ıforrás kereslet és kínálat harmóniájának megteremtése, amely egyszerre juttatja helyi, megfelel ıen képzett munkaer ıhöz a vállalkozásokat és képzettségüknek, igényeiknek megfelel ı munkahelyekhez a lakosságot, csökkentve az ingázás (és az ebb ıl adódó környezeti terhelés) mértékét.

Intézkedések: 1. Gazdasági funkcióra szánt területek el ıkészítése és menedzselése 2. Innováció gazdasági jelent ıségének növelése 3. Üzleti és rekreációs turizmus fejlesztése 4. Humáner ıforrás-kereslet és kínálat összehangolása

1.3.2. Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások meger ısítése

A kedvez ı megközelíthet ıség, a biztonságos és kényelmes utazás és szállítási feltételek a modern társadalomban nélkülözhetetlenek a társadalmi-gazdasági kapcsolatok fenntartásában és m őködtetésében. A fizikai kapcsolatot megteremt ı közlekedési rendszerek tehát egyaránt fontosak a térség lakossága mindennapi mobilitásának biztosítása, valamint a gazdaság és a kereskedelem tekintetében. A Ráckevei kistérség közlekedése szempontjából létfontosságú az M0 gyorsforgalmi út, az 51. sz f ıút, valamint a Ráckevei HÉV és a vasútvonal. Mindezek nemcsak a térségben él ık mobilitását könnyítik meg, hanem az érintett területek t ıkevonzó erejét is jelent ısen befolyásolják. Ugyanakkor ezen útvonalak csak a kistérség egy része számára kínálnak viszonylag kedvez ı megközelíthet ıséget. Mivel a Csepel szigeten nem húzódik f ıútvonal, s a

125 meglév ı alsóbbrend ő utak nem minden esetben képesek megfelelni a megnövekedett személygépjárm ő- és teherforgalomnak, az itt található települések közlekedési szempontból hátrányosabb helyzetben vannak. Stratégiai fontosságú tehát a közlekedési kapcsolatok fejlesztése olymódon, hogy a fokozódjanak az azok nyújtotta el ınyök (gyors megközelítés), illetve hátrányaik (zsúfolt forgalom) mérsékl ıdjenek. A prioritás tehát els ısorban az ingázó forgalom magasabb színvonalú kiszolgálását, a nagyobb települések tranzitforgalmának csökkentését, a kistérség bels ı kohézióját er ısít ı csepel-szigeti gerincút fejlesztését (ill. a hozzá kapcsolódó szigetszentmiklósi és halásztelki ágak megépítését), valamint a nagy forgalmi terheléshez igazodóa, a közlekedésbiztonság fokozását és a környezeti terhelés csökkentését célozza. Kiemelked ıen fontos továbbá a települések térségi hálózatba való bekapcsolódásának er ısítése az alsóbbrend ő közúthálózat bıvítésével, valamint a közúti és kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése is, amelyek segítségével javítható mind a társulási alapon m őködtetett szolgáltatások elérhet ısége, mind pedig a piaci igényekhez igazodó, kistérségen belüli munkaer ı-áramlás. A térségi szint ő közlekedési hálózatokat er ısíti továbbá a kerékpárút-hálózat, valamint a kapcsolódó infrastrukturális elemek (pl. tárolók) kiépítése is, amelynek szerepe egyúttal túl is mutat a kistérségen azáltal, hogy nem csak a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeit teremti meg, hanem turisztikai célokat is szolgálhat, így beépíthet ı a kistérség turisztikai kínálatába is.

Intézkedések: 1. Kistérség bels ı elérhet ıségi feltételeinek javítása 2. Közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedésmódok közötti integráció megteremtése 3. Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése, fejlesztése

1.3.3. Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetmin ıség javítása

A Ráckevei kistérség térsége kedvez ı földrajzi elhelyezkedésének, jó közlekedési kapcsolatainak, valamint a viszonylag széles kör ő szolgáltatási ellátottságának köszönhet ıen a f ıváros agglomerációjában az egyik legkedveltebb célterülete a Budapestr ıl kitelepül ı lakosságnak és vállalkozásoknak. Ez a vonzer ı a kistérség sajátos kétarcúságának köszönhet ıen térben nem egyenletesen oszlik el a kistérségben. Azonban a vonzó lakó- és befektet ıi környezet meg ırzése minden településnek hosszú távú érdeke. Ezt szolgálják – többek között – a megfelel ı kapacitással, biztonságosan m őköd ı kommunális infrastruktúra hálózatok és a magas színvonalú települési környezetmin ıség. A kistérség lakónépessége és a települések lakófunkciójú területei az elmúlt években, évtizedben nagyságrendekkel megnövekedtek, els ısorban az agglomerációs településeken, de a déli részen is tapasztalható lakónépesség-növekedés. Ezzel párhuzamosan a kommunális infrastruktúrával szemben támasztott igények is n ıttek, változtak, amivel nem minden

126 település tudott lépést tartani. A települési önkormányzatok a területhasználat változást a funkciónak megfelel ı közm ővesítéshez kötik, a közm őhálózatok üzemeltet ıi, fejleszt ıi pedig többnyire képesek kiszolgálni a kapacitással szemben támasztott igényeket, hálózataikat folyamatosan karbantartják, ütemezett terveknek megfelel ıen végzik a szükséges rekonstrukciós munkákat. Kivételt képez szennyvízkezelés vonatkozásában a Kis-Duna menti területek, illetve néhány település külterülete. A prioritás azokat a – regionális szinten megoldódó – folyékony és szilárd kommunális hulladék kezelésén túl felmerül ı kommunális infrastruktúra-fejlesztési intézkedéseket tartalmazza, melyek hatékonyabban kezelhet ık mikrotérségi / kistérségi / térségi mint települési szinten. Ilyen jelleg ő, a probléma sajátos földrajzi összefüggései miatt tipikusan csak térségi összefogással megvalósítható, a vízrendezés és vízkárelhárítás problémaköre, a több települést is érint ı, ivóvízmin ıség-javítás vagy a települési környezetmin ıség javítását célzó beavatkozások egy része. Fontos a Ráckevei –(Soroksári)- Duna-ág revitalizációs programja, amely csak térségi összefogással valósulhat meg. Azonban végrehajtása nem halasztható tovább, mivel a megnövekedett lakosság és üdül ı vendég miatti terhelések visszafordíthatatlan károkat okoznak a környezetben.

Intézkedések: 1. Kis-Duna revitalizációs program 2. Vízrendezés és vízkárelhárítás 3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése 4. Települési környezetmin ıség javítása

1.3.4. Intézményi közszolgáltatások térségi szint ő fejlesztése

A Ráckevei Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása együttm őködési megállapodása maghatározza azokat a feladat-ellátási rendszereket, amelyek szervezésében közrem őködik a társulás. Ezek között humán szolgáltatások: közoktatási ellátás, egészségügyi és szociális ellátás, gyermekjóléti ellátás, közm ővel ıdés, és közszolgáltatások: közlekedés, településrendezési, településüzemeltetési és kistérségi informatikával összefügg ı feladatok szerepelnek. Emellett a kistérségi társulás összehangolja a pedagógiai szakmai szolgáltatások megrendelését. A prioritás olyan fejlesztési feladatokra koncentrál, amelyek hatékonyabb, magasabb színvonalú szolgáltatásokat eredményez térségi és települési szinten. A program javaslata szerint az egészségügyi ellátás területén kistérségi alapon szervez ıdı ellátó rendszert kell kialakítani, törekedni kell a lehet ı legmagasabb fokú integrációra. Ennek megfelel ıen javasolt egy Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer megvalósítása, amelynek alapja az összehangolt ellátásszervezés, leginkább a szakrendelés, és a speciális beavatkozások esetében.

127 A prioritás javasolja további bölcs ıdei ellátó helyek létrehozását, egyebek mellett más munkaer ı-gazdálkodással összefügg ı célok elérése érdekében is. Javasolt a bölcs ıdei és óvodai ellátás esteleges integrált b ıvítése . Ez az integrált, többfunkciós intézményfejlesztés a leghatékonyabb, mivel lehet ıvé teszi a demográfiai hullámzás intézmény-kihasználtságra gyakorolt kedvez ıtlen hatásainak tompítását és az intézmények fenntartásának racionalizálását. A beavatkozás javasoltja az óvodai nevelés és közoktatási intézménynek kapacitás b ıvítését, eszközfelszereltség és infrastrukturális fejlesztését. Javasolt a pedagógiai szakszolgálati ellátás térségi továbbfejlesztése. Fontos feladat a térségben él ı speciális nevelési igény ő gyerekek állapotának és ezzel nevelési igényeinek felmérése és ezzel a megfelel ı intézkedések megtételének el ıkésztése annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban történjen meg helyi szint ő ellátásuk. A térség déli részén Nevelési Tanácsadó Intézet létrehozása szükséges, ezzel csökkentve a relatíve nagy távolságokba való ingázást. A prioritás keretén belül történik javaslattétel a kistérség kulturális kínálatának hálózatos fejlesztésére, intézmények és civil szervezetek közös fellépése. A program nagy fontosságot tulajdonít a térségi szint ő programkínálat ezzel is er ısítve a kistérség kohézióját. Továbbá javasolja a sport intézmények fejlesztését, és térségi tömegsport rendezvények kínálatának bıvítését. Sportélet er ısítése folytán civil szervezetek, gazdasági szereplık bevonása szükséges. A prioritás hangsúlyozza a kistérség, mint térbeli és a társulás, mint szervezeti egység küls ı és bels ı kommunikációjának fontosságát. A bels ı kommunikációt er ısít ı fejlesztési lehet ıség az e-közigazgatás térségi szint ő fejlesztése. Ez a tevékenységcsoport hivatott el ısegíteni a térség egységes küls ı kommunikációját megjelenés, egységes imázs építés és marketing akciók formájában.

Intézkedések: 1. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások elérhetıségének javítása 2. Bölcs ıdei és a közoktatás intézmények alapellátásának fejlesztése 3. Kulturális programkínálatának és infrastruktúrájának fejlesztése 4. A kistérség bels ı és küls ı kommunikációjának fejlesztése

1.4. A célok és fejlesztési prioritások kapcsolata

Amint azt a stratégia 1.1. fejezetében is említettük, ahhoz hogy a Ráckevei kistérség és települései területén a gazdasági, társadalmi és környezeti fejl ıdés, valamint a versenyképesség, az élhet ıség, a fenntarthatóság és a kohézió er ısítése megvalósulhasson, azaz hogy a kistérség elérje a jöv ıképét megalapozó célját, a gazdaság, társadalom, valamint a települési és természeti környezet egyensúlyának megteremtése szükséges. Ezen integrált

128 szemlélet jegyében jelöltük ki a fejlesztési prioritásokat, amelyek a specifikus és részletes célok beteljesülését a következ ı viszonyrendszer mentén kívánják megvalósítani:

P3. Fejlesztési prioritások Kommunális P1. P4. P2. infrastruktúr Fenntarthat Intézményi Közlekedési a komplex ó gazdasági közszolgál- Részcélok hálózatok, térségi növekedés tatások ill. szolgál- fejlesztése, feltétele- térségi tatások meg- települési inek meg- szint ő er ısítése környezetmi teremtése fejlesztése nıség javítása G1. Magas hozzáadott értéket termel ı gazdasági ágak számának, tevékenységének X és kapcsolatainak er ısítése

G2. Települési, rész-térségi adottságoknak megfelel ı gazdasági irányok fejlesztése, a X térségi egyenl ıtlenségek mérséklése

GAZDASÁG G3. Környezetkímél ı turizmusban rejl ı lehet ıségek kiaknázása, idegenforgalom X X élénkítése

K1. Kistérség megközelíthet ıségének javítása, a települések közötti, X agglomerációval való fizikai kapcsolatok er ısítése K2. Közlekedési infrastruktúra és a közm ő- hálózatok fejlesztése, környezeti ártalmak X X X (leveg ı, víz, talaj szennyezettségének)

K3. A természeti környezet védelme, különös tekintettel a Kis-Duna ág X

KÖRNYEZET revitalizációjára

K4. Települési környezet élhet ıbbé tétele, városközpontok rehabilitációja, X településrészek integrált védelme

T1. Bölcs ıdei, óvodai és alapfokú oktatási intézmények szolgáltatásainak és X színvonalának összehangolása a térségi igényekkel T2. Kistérségi egészségügyi és szociális szolgáltatások hozzáférhet ıségének X biztosítása valamennyi lakos számára TÁRSADALOM

129 T3. Kistérségi együttm őködés rendszereinek fejlesztése, alulról jöv ı kezdeményezések X X X támogatása

T4. Települési és térségi szint ő társadalmi kohézió és identitás fejlesztése, kistérségi X X X arculat építése és népszer ősítése

130 2. Kistérségi operatív program

1. Prioritás – Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése

1.1. intézkedés: Gazdasági funkcióra szánt területek el ıkészítése és menedzselése

Intézkedés indokoltsága: A Ráckevei kistérség rendszerváltás óta tapasztalható dinamikus gazdasági fejl ıdése ellenére a térségi vállalkozói aktivitás elmarad mind az országos átlagtól, mind Közép-Magyarországi Régióban tapasztalható értékekt ıl. Ugyanakkor országosan is egyre több, infrastrukturálisan jól el ıkészített terület került kialakításra, így a befektet ıkért folytatott versengés is egyre jobban kiélez ıdik. Lényeges tehát, hogy a kistérség települései megfelel ı színvonalú területeket tudjanak felkínálni a bevonzani kívánt vállalkozások számára. Ugyanakkor a gazdasági szempontból hasznosítható területeknek a legtöbb esetben jelent ıs rendezési vonatkozású átalakításon (belterületbe vonás, átmin ısítés, tulajdonba vétel, terület-összevonás stb.) kell átesniük, továbbá kiajánlásuk el ıtt szükséges azok infrastrukturális el ıkészítése is, különösen ha a megcélzott befektet ıi kör (pl. innovatív vállalkozások, logisztika) speciális területi el ıkészítést igényel, a lehet ı legmagasabb infrastrukturális el ıkészítettséggel. A tudásalapú és technológia-intenzív gazdasági ágak térnyerésével jellemezhet ı világgazdasági szerkezetváltás, valamint régiók közötti egyre élesed ı verseny ugyanakkor szükségessé teszi az innovatív befektet ık és high-tech iparágat bevonzását a kistérségbe, miáltal hosszú távon meg ırizhet ı, s ıt növelhet ı lenne a térség dinamizmusa. Fontos továbbá az északi és déli területek közötti gazdasági egyenl ıtlenségek csökkentése, az elmaradottabb déli települések felzárkózásának biztosítása is. Mindez azonban azt is feltételezi, hogy er ısíteni kell a térségi lehet ıségek – és a kiemelt vonatkozások – népszer ősítésére irányuló marketing-tevékenységet is. Javasolt továbbá a hasznosítandó területek térségi szint ő menedzselése és egységes megjelenítése is, így a diverzifikált befektet ıi körök számára vonzer ıvé válhat a kistérség és települései által nyújtott lehet ıségek sokoldalúsága.

Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében javasolt olyan új gazdasági területek rendezési szint ő kialakítása és infrastrukturális el ıkészítése, amelyek megfelel ı telephelyet kínálnak a betelepül ı vállalkozások minél szélesebb köre számára, továbbá a már meglév ı gazdasági hasznosítású területek infrastruktúrájának és szolgáltatásainak a piaci igényeket kiszolgáló fejlesztése.

131 Különös figyelmet érdemel a kistérség déli része, amely gazdasági potenciáljának er ısítése a térségi egyenl ıtlenségeket hivatott mérsékelni. A befektetések élénkítése érdekében a potenciális célcsoportok figyelmének felkeltése érdekében olyan információk szolgáltatására van szükség, amelyek a konkrét befektetési lehet ıségek felé irányítják a vállalkozók érdekl ıdését. Ilyen információkat szolgáltat a Kistérségi Gazdasági ingatlankataszter, amely az ipari és szolgáltató tevékenység céljából hasznosítható ingatlanokat tartja nyilván. A kataszter elkészítése (és folyamatos frissítése) lehet az alapja a célcsoportok felkutatásának és a térségi lehet ıségeket kiajánló marketingtevékenységnek. Ahhoz azonban, hogy a térség adottságait, az egyes területek kínálta speciális lehet ıségeket, illetve a helyi termékeket megfelel ıképpen lehessen népszer ősíteni, elengedhetetlen a kistérség településeinek szorosabb együttm őködése, valamint a Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás hangsúlyosabb szerepvállalása a marketing során.

Intézkedés célja, hatásai • Vállalkozói környezet javítása a Ráckevei kistérségben • Térségi befektetések számának és volumenének növelése • A vállalkozások térbeli elhelyezkedésének kiegyensúlyozottabbá tétele, a déli területrész gazdasági elmaradottságának csökkentése • A kistérség mint befektet ıi célterület ismertségének növelése a potenciális beruházók körében Az intézkedés keretében megvalósuló fejlesztések hatására várhatóan növekszik a kistérség vonzereje a befektet ıi t ıke számára, s ezzel együtt a betelepül ı (jelent ısebb) vállalkozások száma is. Az ipari és logisztikai telephelyek igényesebb kialakítása, b ıvítése fejlettebb technológiát alkalmazó cégek megtelepedését is lehet ıvé teszi, ugyanakkor fontos szempont az e vállalkozások által használt technológia környezetbarát volta is. A kistérségi marketing tevékenységeknek köszönhet ıen növekszik a Ráckevei kistérség és települései ismertsége a befektet ık körében. A növeked ı vállalkozói aktivitás helyi munkalehet ıséget kínál mind az alkalmazottak, mind pedig a kistérségi beszállítók és más alvállalkozók számára, miáltal mérsékl ıdik az ingázás jelensége.

Az intézkedés alá sorolt tevékenységek • Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása • Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése, különös tekintettel a logisztikai és innovációs tevékenységekre • Térségi gazdasági ingatlankataszter készítése és m őködtetése • Kapcsolatépítés és gazdasági marketing-tevékenység folytatása • Kistérség déli területei felzárkóztatásának menedzselése

132 1.1.1. tevékenység: Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása

Tevékenység célja: A kistérség ipari és szolgáltató telephelykínálatának b ıvítése új gazdasági területek kijelölésével és azok tulajdonviszonyainak rendezésével kedvez ıbb feltételeket biztosítva a további m őköd ı-tıke befektetések számára. A tevékenység egyaránt jelenti zöld- és barnamez ıs területek hasznosítását.

Fejlesztési javaslatok: A kistérség települései általában rendelkeznek településszerkezeti és településszabályozási tervvel, amely kijelöli a gazdasági területeket. Amennyiben az önkormányzatok újabb területek kívánnak gazdasági vagy lakóterületi hasznosítás céljából átmin ısíteni vagy belterületbe vonni, akkor a településszerkezeti és településszabályozási tervek módosítása szükséges. A hasznosítás módjának hosszú távú biztosítása érdekében fontos ezeknek a területek szabályozással való „levédése”. Ha az érintett területek több személy vagy szervezet tulajdonában vannak, az vegyes tulajdonviszonyok akadályozhatják a fejlesztéseket, mivel több tulajdonos esetében a megvásárlás folyamata (miként a mez ıgazdasági m ővelésb ıl való kivonás) is hosszadalmas és bonyolult adminisztrációt igényel – ez pedig sok esetben elriaszthatja a beruházót. Vegyes tulajdoni viszonyok esetén tehát azok rendezése javasolt. Erre megoldás lehet az önkormányzati területvásárlás vagy a magántulajdonosokkal kötött szerz ıdéses jogviszony, amely – a tulajdonosok érdekvédelmének biztosítása, valamint az eladási feltételek (minimum-maximum ár) rögzítése mellett – lehet ıvé teszi egy egységes és visszavonhatatlan ajánlat megtételét a lehetséges beruházó felé. A fentebbi tevékenységek, valamint a hasznosításra szánt területek kiajánlás és menedzselése tartozhat a városfejleszt ı szervezet hatáskörébe.

Tevékenység eredménye: Növekszik a vállalkozások számára rendezett tulajdonviszonyokat kínáló potenciális befektet ıi területek száma.

Projekt-portfólió

Területi El ıkészít Projekt Projekt Közrem ő Lehetségesfo Tartalom érvényess ettség neve célja köd ık rrások ég /feltételek Daja Terület A Áporka Áporka ÖK Saját forrás logisztikai rendezési településrész központ vonatkozá en található kialakítása sainak 11,4 ha átalakítása önkormányz ati terület átmin ısítése Kertész Hasznosítá Egyedi Áporka Áporka ÖK Saját forrás, utcai sra szánt tervezés ő PPP

133 sorházak területek sorházak kialakítása funkcióvál építésének tása el ıkészítése – utca kialakítása a Pet ıfi u- Kertész u között Duna-parti Terület ÖK Dunaharasz Dunaharasz Saját forrás, területek rendezési tulajdonában ti ti ÖK PPP hasznosítása vonatkozá lev ı duna- sainak parti átalakítása iparterület új funkciójának meghatározá sa. Ipari park Terület Területvásár Dunaharasz DILT bıvítése rendezési lás, be nem ti vonatkozá települt sainak területek átalakítása bevonása az ipari parkba (Bláhy Ottó u. körny) Külterületek Terület 15 ha Kiskunlach Kiskunlach Saját forrás gazdasági rendezési külterület áza – áza ÖK hasznosítása vonatkozá belterületbe külterület sainak vonása, átalakítása átmin ısítése , tervek készítése Nagy érték ő Lakóterüle 10 ha Majosháza Majosháza PPP lakóingatlan t belterület ÖK, ok építése értékesítés felparcellázá magánvállal e sa, nagy kozó érték ő lakóingatlan ok építése és értékesítése Duna-parti Hasznosítá Wellness Makád Makád ÖK, PPP Területek területek sra szánt központ magánvállal közm ővesí hasznosítása területek kialakítása a kozó tettek, wellness és funkcióvál nádas rendezési szabadid ıs tása közelében, terv célokra 100 ha megfelel ı külterület vásárlása a Tassi- zsilipnél Strand Hasznosítá Ráckevei Ráckeve Ráckeve PPP melletti sra szánt strand ÖK, terület területek melletti magánvállal hasznosítása szabályozá önkormányz kozó sa ati területek szabályozása

134 Kijelölt Hasznosítá Déli rész Szigetszent Szigetszent Saját forrás iparterület sra szánt magántulajd márton márton ÖK hasznosítása területek onban lev ı szabályozá iparterületén sa ek szabályozása (környezetkí mél ı ipar) Logisztikai Hasznosítá Vízm ővek Szigetszent Szigetszent Saját forrás Közlekedé park sra szánt volt miklós miklós ÖK s kialakítása területek területén megoldása szabályozá kialakítandó a beruházó sa logisztikai feladata park szabályozása Településsze Hasznosítá Településsze Szigetújfalu Szigetújfalu Saját forrás rkezeti terv sra szánt rkezeti terv ÖK módosítása területek módosítása a szabályozá 073/3 sz., ill sa 0103/2 sz. területek gazdasági hasznosítása (ipar, yadhtkiköt ı) érdekében

1.1.2. tevékenység: Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése – különös tekintettel a logisztikai és innovációs tevékenységekre

Tevékenység célja: A kistérség befektetési vonzerejének növelése a gazdasági hasznosításra szánt területek infrastrukturális el ıkészítése, a meglév ı szolgáltatások min ıségének fejlesztése. Az ipari parkok szolgáltatásainak b ıvítése érdekében a tevékenység keretében prioritást élvez a magas hozzáadott értéket termel ı befektetések infrastrukturális ösztönzése.

Fejlesztési lehet ıségek: A befektet ıi igényeknek megfelel ı telephelyek biztosítása a kistérség településein a programban megfogalmazott gazdaságfejlesztési célok el ıfeltétele. A kiépítetlen, illetve hiányos infrastruktúrával rendelkez ı területek fejlesztése (a közüzemi hálózatok telekhatárig való kiépítése) hatékony eszköz a befektet ık térségbe csalogatására, ugyanakkor a beruházótól is elvárható az iparterület bels ı út- és közm őhálózatának kialakítása. A tevékenység els ıdleges célterületei a már létez ı, illetve tervezett ipari parkok, de természetesen más típusú gazdasági hasznosításra kijelölt területek infrastruktúrájának fejlesztése is javasolt lehet (pl. a déli települések esetében a turisztikai beruházásokat

135 megalapozó fejlesztéseké). Ugyanakkor el ınyt élveznek a magasabb hozzáadott értéket hordozó ipari, logisztikai és kereskedelmi célra hasznosítandó ingatlanok. A tevékenység a konkrét infrastrukturális fejlesztések mellett a hasznosításra szánt területekre vonatkozó tervezési beavatkozásokat (m őszaki, engedélyezési, kiviteli, beépítési tervek) is magába foglalja. Fontos továbbá a jelen tevékenység összehangolása a befektetéseket ösztönz ı marketing- tevékenységekkel, hiszen az érintett területek betelepítése akkor lehet sikeres, ha a befektetési lehet ıségek népszer ősítése már az infrastrukturális beruházások tervezési szakaszában megkezd ıdik. A tevékenységhez kapcsolódó feladatokat és a marketinget az érintet önkormányzatok vagy az iparterület menedzsment szervezete látja el.

Tevékenység eredménye: Növekszik a vállalkozások számára megfelel ı (fizikai, kommunális és telekommunikációs) infrastrukturális feltételeket biztosítani képes befektet ıi területek száma.

Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem ők Lehetséges El ıkészíte neve célja érvényessé öd ık források ttség g / feltételek Daja Logisztikai 11,4 ha Áporka – Áporka ÖK, PPP, logisztikai központ önkormányz Daja magánvállal KMOP központ infrastruktur ati településrés kozó 1.5.3. kialakítása ális tulajdonban z feltételeinek lev ı terület kialakítása közm ővesít ése és értékesítése. A logisztikai központ magánberuh ázásból épül meg. Gazdasági Külterület 38 ha Kiskunlachá Kiskunlachá PPP Tervezés tevékenység gazdasági önkormányz za - za ÖK, folyamatban re alkalmas hasznosítása ati terület külterület Sakret külterületek bérbeadása Hungária hasznosítás – Kft. a magánvállal kozó vakolatgyár at hoz létre Ipari Ipari Kijelölt Szigetbecse Szigetbecse PPP, területek területek iparterület ÖK KMOP közm ővesíté hasznosítása ivóvíz- és 1.5.3. se szennyvízell átásának

136 biztosítása Ipari Szigetcsép Szigetcsép PPP, területek ÖK KMOP közm ő- 1.5.3. infrastruktúr ájának kialakítása Üdül ıterüle Csatornázás Duna-parti Szigetcsép Szigetcsép KEOP tek üdül ıterület ÖK csatornázás ek a csatornázás ának kiépítése Gazdasági Gazdasági Napelem Szigethalom Szigethalom Magánberu Tulajdonvis Kereskedel Kereskedel gyártó üzem ÖK, házás zonyok mi Terület mi Terület betelepítése magávállalk rendezése I. ütem létrehozása a m őút ozó melletti gazdasági- kereskedel mi területre, közm ővesít és Repül ıtér Logisztikai Repül ıtér Tököl Magámberu Magánberu és központ fejlesztése, házó házás repül ıgép kialakítása logisztikai szerel ı központ üzemek kialakítása a hasznosítás repül ıgép a szerel ı területén.

1.1.3. Térségi gazdasági ingatlankataszter készítése és m őködtetése

Tevékenység célja: A tevékenység rövid távú célja a Ráckevei kistérség gazdasági hasznosításra kijelölt területeit nyilvántartó kataszteri rendszer kialakítása, amely lehet ıséget nyújt a befektetési lehet ıségek kistérségi szint ő ismertetésére a vállalkozói célcsoportok körében, valamint a területek csomagban történ ı kiajánlására.

Fejlesztési lehet ıségek: Az egyre fokozódó gazdasági versenyben el ınyt jelenthez, ha a gazdasági hasznosításra kijelölt területek területi vagy bizonyos befektet ıi tevékenységi körökre specializált csomagokban kerülnek kiajánlásra. Ennek hatékony eszköze a gazdasági ingatlan kataszter. A tevékenység keretében megvalósul a Ráckevei kistérség településein rendelkezésre álló önkormányzati vagy magántulajdonban lév ı ipari és egyéb gazdaság területek összesítése, amely egyaránt tartalmazza a zöld- és barnamez ıs beruházásra alkalmas ingatlanok adatait.

137 Ezek az adatok használhatók fel a továbbiakban a befektetési célterületek népszer ősítésére, amelynek kulcsa a kistérségi szint ő marketing-tevékenység. Az összesítés alapján készített kataszternek (adatbázisnak) a befektetésre javasolt, jelenleg rendelkezésre álló ingatlanok alapadatai mellett folyamatosan ki kell egészülnie az id ıközben bekövetkezett változásokról, ugyanakkor szükséges az is, hogy az itt található adatok a különböz ı befektet ıi igényeknek megfelel ıen legyenek lehívhatóak. Ezek az igények befektet ı típusonként eltér ıek lehetnek, így fontos, hogy az adatbázis tartalmazza a következ ı információkat: - terület nagysága - terület térképi megjelenítése - közlekedési adottságok, elérési id ı - tulajdonviszonyok - bels ı és küls ı infrastruktúra megléte vagy megépíthet ısége - településszerkezeti és települési szabályozási terv vonatkozó el ıírásai - foglalkoztatási támogatások - további igénybe vehet ı szolgáltatások (pl. marketing) és ezek színvonala - terület értékesítésének módja (eladás, bérlet, lízing) - telekár/bérleti díj - környezet min ısége - munkaer ı rendelkezésre állása Az adatbázis minél egyszer őbb böngészéséhez javasolt azt egy statikus weboldal struktúráját követve megalkotni, amely lehet ıvé teszi a különböz ı szempontok szerinti célirányos keresést. Ez az információs bázis megjeleníthet ı a kistérség honlapján és/vagy terjeszthet ı CD/DVD formátumban is. A kataszter hatékony m őködtetésének kulcsa a folyamatos karbantartás, amely a kistérségi társulás feladata.

Tevékenység eredménye: A tevékenység hatására a kistérségben befektet ık számának növekedése várható, amely közvetve a korszer őbb gazdaságszerkezet és a versenyképesség javulásához is hozzájárul.

Projekt-portfólió

A gazdasági hasznosításra szánt területek kistérségi szint ő összesítését, valamint az ezekr ıl aktuálisan fellelhet ı adatokat a jelen dokumentum negyedik fejezete tartalmazza, ennek alapján hozható létre a térségi gazdasági ingatlankataszter elektronikus adatbázisa.

138 Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem ők Lehetséges El ıkészíte neve célja érvényessé öd ık források ttség g / feltételek Gazdasági Gazdasági Befektetésre Ráckevei CSÖSZ Saját forrás Területek ingatlankat funkcióra kiajánla ndó kistérség T.Ö.T. alapadataina asztert szánt területek k tartalmazó területek adatait összesítése szoftver kistérségi tartalmazó létrehozása menedzselé elektronikus se adatbázis és böngész ı szoftver létrehozása Térségi Gazdasági Gazdasági Ráckevei CSÖSZ Saját forrás Gazdasági gazdasági funkcióra ingatlankata kistérség T.Ö.T. ingatlankata ingatlankat szánt szter szter aszter területek folyamatos szoftver mőködtetés kistérségi frissítése, e menedzselé terjesztése se és és népszer ősíté népszer ősíté se se

1.1.4. Kapcsolatépítés és gazdasági marketing tevékenység folytatása

Tevékenység célja a Ráckevei kistérséget mint gazdasági területi egységet népszer ősíteni a befektet ık körében, illetve marketing-eszközök segítségével biztosítani az ipari vagy szolgáltatói tevékenységet végz ı befektet ık minél nagyobb számban való megtelepedését a kistérségben. Fontos továbbá, hogy a gazdasági hasznosításra alkalmas területeket olyan befektet ık vásárolják meg, akik a lehet ı legnagyobb mértékben járulhatna hozzá a helyi gazdaság élénkítéséhez, ugyanakkor tevékenységük nem szennyezi a környezetet.

Fejlesztési lehet ıségek: A marketing tevékenység alapja a kistérség valós adottságainak és fejlesztési lehet ıségeinek felmérése, amelynek az összes érdekelt bevonásával kell megvalósulnia. Az így feltárt lehet ıségek népszer ősítésének fontos eszköze a helyi és nyomtatott elektronikus sajtó (ahol hirdetéseket lehet elhelyezni, ismertetı kisfilmeket lehet levetíteni), továbbá az internet (befektetési lehet ıségek, turisztikai vonzer ık megjelenítése a kistérség honlapján vagy annak linkjeként). Míg az el ıbbi els ısorban meghatározott területi hatáskörrel bír, az utóbbi révén szélesebb, akár nemzetközi befektet ıi körhöz is eljuttathatók az információk. Szintén a térségi marketing-eszközök körébe tartoznak a sz őkebb potenciális befektet ıi kört megcélzó specifikus tájékoztató anyagok és kiadványok. A tevékenységnek elengedhetetlen része a kistérség szakért ıinek rendszeres megjelenése a nemzetközi befektet ıi fórumokon és kiállításokon, illetve a közvetlen kapcsolat megteremtése a lehetséges befektet ıkkel. Fontos továbbá az ITDH Pest megyei képviseletével való

139 rendszeres kapcsolattartás is – ez utóbbi ugyanis éppen a nemzetközi kiállításokon való részvételhez nyújthat segítséget a kistérségnek. A hatékony térség marketing eszköze továbbá az önkormányzatok szerteágazó egyéni kapcsolatrendszere, amelyen keresztül nemcsak hazai, hanem külföldi szervezeteket is megismertethetnek a térségi gazdasági lehet ıségekkel például a gazdasági ingatlankataszter terjesztése révén. A testvértelepülési találkozók szintén a promóció hatékony fórumai lehetnek. A déli területek lemaradásának kompenzálására kialakítható továbbá egy olya mechanizmus is, amelynek keretében azok a települések, ahol elfogytak a hasznosítható területek mintegy átirányítják az érdekl ıdıket a hátrányosabb helyzet ő, kevésbé fejlett gazdasággal rendelkez ı településekre, amelyek képesek szabad telephelyet biztosítani a vállalkozás számára.

Tevékenység eredménye: Növekszik a térségben megteleped ı, ott ingatlant vásárló és azon beruházást eszközl ı befektetések száma, különös tekintettel a magas hozzáadott értéket el ıállító, illetve a környezetkímél ı iparágakra és szolgáltatásokra.

Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem ők Lehetséges El ıkészíte neve célja érvényessé öd ık források ttség g / feltételek Online Kistérségi Vállalkozói kistérség CSÖSZ Saját forrás kistérségi gazdasági térkép és T.Ö.T., marketing lehet ıségek információk települései népszer ősíté közzététele ÖK-k se a kistérség honlapján, ezen információk frissítése Nemzetközi Külföldi Komplex kistérség CSÖSZ pályázatok vásárokon tıke programok T.Ö.T. való jelenlét bevonzása a bemutatása, ITDH kistérségbe települések önellátó voltának hangsúlyozá sa Klaszterek Gazdaság Élelmiszeri kistérség CSÖSZ Saját forrás, kialakítása speciális pari, T.Ö.T., PPP szektoraina turisztikai magánvállal k klaszterek kozások promóciója kialakítása a kistérség marketigje érdekében Kistérség és Kistérségi Rövidfilme Kistérség, CSÖSZ Saját forrás, településein gazdasági és k készítése települések T.Ö.T., pályázat

140 ek filmes turisztikai a térség önkormányz marketingje lehet ıségek településeir atok népszer ősíté ıl. Filmek se elérhet ıvé tétele a kistérség honlapján, CD terjesztés Ipari Létez ı ipari Ipari parkok Dunavarsán Magánvállal magánberuh parkok parkok kihasználtsá y kozó, ÖK ázás promóciója betelepítésé gának Ráckeve Ráckeve Magánberu nek növelése, ÖK, házás, PPP el ısegítése specializált magánvállal marketing kozó

1.1.5. Kistérség déli területei felzárkóztatásának menedzselése

Tevékenység célja: A kistérség déli, az agglomerációba nem sorolható, viszonylag hátrányos helyzet ő területeinek gazdasági felzárkóztatása, a kistérségen belül fellelhet ı egyenl ıtlenségek mérséklése.

Fejlesztési lehet ıségek: A kistérség déli területeinek leszakadása és az északi területekhez képest tapasztalható viszonylagos hátrányos helyzete számos tényez ı együttes fennállását jelenti – hogy csak néhányat említsünk: kedvez ıtlenebb közlekedési infrastruktúra, Duna- hidak hiánya/vízi közlekedés elégtelen volta, korszer őtlenebb, mez ıgazdaság dominálta gazdasági struktúra, a kistérség déli, húzóer ıt kifejteni képes súlypontjainak hiánya, védett/az ipari tevékenységet korlátozó természeti környezet, stb. E területek és települések felzárkózására els ısorban a turizmus fejlesztése biztosíthat lehet ıséget, valamint a közlekedés fejlesztése, amely az ipar és logisztika számára elengedhetetlen. Ugyanakkor viszont az ügyintézés és adminisztráció települési szint ő egyszer ősítése, valamint a befektet ıknek nyújtott adó és egyéb kedvezmények is (korlátozottan) vonzóak lehetnek bizonyos vállalkozások számára, továbbá a hatékony, valóban kistérségi szint ő marketing tevékenységek is segíthetnek ezen területek gazdasági szempontú felzárkóztatásában, illetve fontos lehet a korábban már említett átirányító- mechanizmus is, amely szintén befektet ıket irányíthat e településekre. Jelenleg azonban nem létezik egységes akarat a déli területek felzárkóztatásának szükségessége, így a probléma menedzselése tekintetében sem. Megfontolandó tehát, hogy a kistérség (és nem csak az egyes települések) érdekeit szem el ıtt tartva a kistérség kettéválása vagy az egyenl ıtlenségek fentebb említett mentori kezelésmódja ígérkezik-e hatékonyabbnak.

Tevékenység eredménye: Csökkennek a kistérségen belüli egyenl ıtlenségek, n ı a déli településeken megvalósuló beruházások és turisztikai fejlesztések száma és volumene.

141

Projekt-portfólió: A fentebb említett konszenzus hiányában nem jelölhet ık ki a tevékenységhez kapcsolódó projektek. A déli területek gazdasági fejl ıdése érdekei azonban miel ıbbi stratégiai döntést követelnek.

1.2. intézkedés: Innováció gazdasági súlyának növelése

Intézkedés indokoltsága: A kistérség hangsúlyos gazdasági ágazatait jelenleg az ipari, valamint a kereskedelmi-szolgáltató szektor képezi, míg az innovatív és K+F gazdasági tevékenység csak elvétve jelenik meg a vállalkozások tekintetében. Tekintettel azonban a térség adottságaira (f ıváros közelsége, lakosság viszonylag magas képzettsége) lehet ıség adódna a magasabb hozzáadott értéket termel ı, innovatív vállalkozások hangsúlyosabb jelenlétére együttm őködve Budapest különböz ı egyetemeivel és f ıiskoláival.

Az intézkedés tartalma : Az intézkedés tartalmazza a tudás- és technológia-intenzív, innovatív vállalkozások térségi betelepítéséhez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási háttérfeltételek kiépítésének biztosítását, azaz inkubátorházak és innovációs központok létrehozását, amelyek megfelel ı hátteret biztosíthatnak a betelepül ı kis- és középvállalkozások számára. Ezen központok és vállalkozások kapcsolatrendszerének kialakítása, valamint a f ıvárosi egyetemekkel és kutatóintézetekkel való kooperáció szintén központi szerepet játszhat a K+F tevékenységek és az innováció meghonosításában.

Az intézkedés célja, hatásai: • Innovatív és K+F tevékenységet végz ı vállalkozások bevonzása a kistérségbe • Tudásintenzív, magas hozzáadott értéket képvisel ı gazdasági ágak arányának növelése a térség gazdaságában Az intézkedés hatására az innovatív, tudásintenzív tevékenységet folytató vállalkozások száma növekszik, illetve er ısödik a vállalkozások és az egyetemek/kutatóintézetek közötti együttm őködés és javul a kutatási eredménye gazdasági alkalmazásainak mértéke. A magasan képzett lakosság nagyobb hányada talál munkát a kistérségben, csökkentve az ingázás jelenségét. Mindezáltal pedig a kistérség gazdasági struktúrája versenyképesebbé, a fejl ıdés dinamizmusa hosszú távon fenntarthatóbbá válik.

Intézkedés alá sorolt tevékenységek: • Térségi innovációs központok kialakítása • Kapcsolatépítés budapesti fels ıfokú oktatási intézményekkel és kutatóközpontokkal

142

1.2.1. tevékenység: Térségi innovációs központok kialakítása

Tevékenység célja olyan innovációs intézmények kiépítése, amelyek infrastruktúrájukkal és szolgáltatásaikkal segítik a kutatási tevékenységet, illetve annak gazdasági hasznosulását, ugyanakkor a vállalkozások egymás közötti és a kutatóintézetekkel/egyetemekkel való kapcsolatrendszerének fejlesztése révén növeli a kutatási tevékenység hatékonyságát.

Fejlesztési lehet ıségek: A K+F tevékenység és az innováció elengedhetetlenül fontos a kereslethez való rugalmas alkalmazkodás szempontjából, az eredmények hasznosulásának bizonytalansága miatt azonban fokozott támogatást is igényel. Az innovációs tevékenységek fokozottabb térségi jelenlétének biztosításához tehát a fejlesztések bázisául szolgáló infrastruktúra és intézményrendszer megteremtése szükséges. Ezen intézményrendszer alapelemeit egy innovatív kisvállalkozások meger ısödését segít ı inkubátorház , valamint egy piacképesebb vállalkozások kibontakozását segít ı innovációs központ jelentik. Az el ıbbi kedvezményes irodabérlettel, infrastruktúrával (ipari áram, telefon, fax, sokszorosítási lehet ıség stb.), valamint adminisztratív és tanácsadási jelleg ő szolgáltatásokkal (szaktanácsadás, audio-vizuális szolgáltatások, tolmácsolás stb.) segítheti az induló K+F tevékenységet folytató vállalkozásokat. Az innovációs központ egyéni és közös kutatási tereket (irodákkal, laborokkal, m őhelyekkel), konferenciatermeket, a kutatási-információtechnológiai infrastruktúrát és a kutatások dokumentációs háttérbázisát biztosítja a K+F tevékenység végzéséhez. A központ szolgáltatásaival (megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, marketing stratégiák, pályázatok készítése, piackutatás, vállalkozás m őködtetésével összefügg ı tanácsadás, technológiatranszfer, innovációs menedzsment, partnerközvetítés) támogatná a betelepül ı vállalkozások K+F tevékenységét, kapcsolatainak kiépítését.

Tevékenység eredménye: A kistérség adottságainak kihasználásával az innováció orientált fejlesztések el ısegíthetik a térség versenyképesebbé válását.

143 Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem ők Lehetséges El ıkészíte neve célja érvényessé öd ık források ttség g / feltételek Inkubátorh Innovációs Inkubátorhá Dunaharaszt Dunaharaszt PPP áz létesítése tevékenység z létesítése i i ÖK, DILT ek a DILT fejlesztése területén 4000 m2 területen, ill. ennek értékesítése (bérleti jog, vétel) Innovációs Innovációs Innovációs Szigetszent Szigetszent PPP Települési központ tevékenység központ miklós miklós Ök, szabályozás, kialakítása ek kialakítása magánvállal tervek fejlesztése kozás készítése

1.2.2. tevékenység: Kapcsolatépítés budapesti fels ıfokú oktatási intézményekkel és kutatási központokkal

Tevékenység célja a f ıvároshoz mint szellemi és tudományos központhoz való közelségb ıl adódó el ınyök kihasználása a térségi innovációs tevékenységek és a budapesti egyetemek/kutatóintézetek kapcsolatrendszereinek kiépítése és együttm őködésük ösztönzése tekintetében, amely segíti az innovatív vállalkozások piaci pozíciójának er ısödését és a tudományos eredmények gazdasági alkalmazását.

Fejlesztési lehet ıségek: A térségi innovatív vállalkozásokat támogató beruházások hatására az ilyen jelleg ő KKV-k számának növekedése várható. Ezek azonban nem minden esetben rendelkeznek megfelel ı kapcsolatrendszerrel más, hasonló vállalkozások, illetve az akadémiai szféra tekintetében. Ezek kialakítását támogatja a jelen tevékenység a létrehozandó innovációs központ tevékenységéhez kapcsolódva. A tevékenység az innováció infrastrukturális hátterének kialakításának lezárulásakor kezd ıdhet el, hiszen célcsoportjai az inkubátorházban, de különösen az innovációs központban megteleped ı vállalkozások. A tevékenység megvalósításának motorja az innovációs intézmények m őködtet ı szervezet lehet szoros együttm őködésben az érintett vállalkozásokkal és tudományos partnerszervezetekkel.

Tevékenység eredménye: Az innovatív vállalkozások piaci pozíciójának meger ısödése, növelve e vállalkozások és a kistérség versenyképességét.

144 Projekt-portfólió Mivel a tevékenység innovatív vállalkozások fokozottabb térségi jelenlétét igényli jelenleg nem kapcsolható hozzá konkrét projekt.

1.3. Intézkedés: Üzleti és rekreációs turizmus fejlesztése

Intézkedés indokoltsága: Napjainkban a turizmus egyre nagyobb szerepet tölt be a mindennapi életben. A turizmus az egyéni szabadid ı eltöltés mellet gazdasági és kulturális kapcsolatok kialakításának eszköze. Emellett településfejlesztés szempontjából is fontos terület, mivel gazdaságélénkít ı szereppel bír. A Ráckevei Kistérség kiemelked ı turisztikai adottságokkal rendelkezik, egyrészt a Ráckevei- Soroksári- Duna-ág, és a Csepel-sziget területén található termálvíz adta lehet ıségek miatt, másrészt a kistérség déli részébe benyúló Kiskunsági Nemzeti Park, a szigeti területeken kívüli egykori kavicsbánya tavak, továbbá Budapest közelsége és a hozzá kapcsolódó f ı közlekedési csomópontok miatt. A kistérség sajátos fejl ıdése miatt az északi agglomerációs térségben nem alakulhatott ki a turizmus fejlettebb formája, míg a déli térségben sok esetben egyetlen domináns gazdasági tevékenység lehet. Fontos tehát a kistérségben, hogy az eltér ı jelleggel rendelkez ı térségek megtalálják a számunkra megfelel ı funkciókat. A kistérség turizmusában jelent ıs fejlesztési potenciálok rejlenek, els ısorban a kiemelked ı adottságok nem megfelel ı kihasználtsága miatt.

Az intézkedés tartalma: A turisztikai adottságok kihasználásához, illetve a kistérség turizmusának versenyképessé tételéhez átfogó fejlesztésre van szükség. Biztosítani kell a megfelel ı fogadókészséget, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat, erre építve színvonalas komplex szolgáltatások kialakítását, és ennek megfelel ı népszer ősítését. Az adottságok tekintetében a kistérségi turizmus fejlesztésében több prioritást kell kijelölni, és ezeket egymás mellett párhuzamosan fejleszteni az adott területnek megfelel ıen. Ezek a wellness turizmus Ráckevén és környékén, öko-, és falusi turizmust a kistérség déli területein, és a vízi turizmust a kavicsbánya tavak, ill. a Csepel-szigeten a két Duna ág adta lehet ıségek miatt. Budapest közelsége miatt jelent ıs vonzer ıt jelenthet a f ıvárosi lakosoknak, a gyors megközelíthet ıség miatt, de min ıségi szolgáltatásokkal országos és nemzetközi vendégek nagyszámú idelátogatása is elérhet ı, és kívánatos. A jelent ıs zöld felületek miatt javasolt az aktív pihenési formák fejlesztése lovas turizmus, kerékpáros turizmus, vízi turizmus. A hatékonyabb turizmusfejlesztési tevékenység, marketingtevékenység növelése érdekében a fejlesztéseket egységes stratégiai mentén, egységes koordináció mellett szükséges megvalósítani, ennélfogva a kistérségi turizmus fejlesztésének és a turisztikai kínálat kiajánlásának megfelel ı szervezeti keretek között kell történnie.

145 Az intézkedés céljai, hatása • A kistérség adottságainak hatékonyabb kihasználása • A kistérség kínálatának belföldi és nemzetközi versenyképességének javítása • Növekedjenek a turizmusból származó bevételek • A kistérség egyes területei megtalálják a számukra megfelel ı funkciót a turizmusban • Budapesti vendégek egyre nagyobb számba látogassák a kistérséget

Az intézkedések keretében megvalósuló fejlesztések révén felértékel ıdik a kistérségben a turizmus fejlesztése, és gazdaságélénkít ı szerepe révén el ıremozdítja a kistérség déli részének felzárkózását. A turisztikai szolgáltatások színvonalának emelése révén javul a turisztikai kínálat versenyképessége, ez a bevételek növekedését generálja. Az intézkedések következtében bekövetkez ı fejl ıdésb ıl nemcsak a kistérségbe látogató vendégek éreznek el ınyöket, hanem a kistérség lakosai is, akik nemcsak magasabb színvonalú turisztikai szolgáltatásokat vehetnek igénybe, de jövedelemszerz ı lehet ıségeket is teremt számunkra.

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek • A kistérség területén a turizmus kínálatának min ıségi és mennyiségi fejlesztése, támogatása • A „zöld zónákban” a rekreációs, öko-, és örökségturizmus feltételeinek kialakítása, fejlesztése • A turizmusban érdekelt szervezetek és a turisztikai marketing fejlesztése

1.3.1. Tevékenység: A kistérség területén a turizmus kínálatának min ıségi és mennyiségi fejlesztése, támogatása

Tevékenység célja: A Ráckevei kistérségben szükséges a turizmus mennyiségi és min ıségi fejlesztése is, hogy a meglév ı adottságoknak megfelel ı színvonalú turizmus alakulhasson ki. A kistérség turisztikai fejletsége jelenlegi állapotában nem képes megfelel ı keresletet létrehozni. A meglév ı potenciálok alacsony kihasználtságának oka, a nem megfelel ı infrastruktúrájú fogadókapacitás, ezért elengedhetetlen ennek a mennyiségi és min ıségi fejlesztése. Továbbá fontos, hogy a vonzer ık olyan érdekl ıdést váltsanak ki, hogy igazán népszer ő legyen a kistérség a látogatók körében. A nagyobb pénz ő turistáktól az kisebb pénzb ıl kikapcsolódni vágyók is megtalálják a kistérségben a számukra megfelel ı kínálatot, mind szabadid ıs tevékenységek, szálláshelyek, rendezvények tekintetében. Elengedhetetlen a versenyképesség megtartása érdekében a turisztikai potenciállal rendelkez ı települések összefogása, tevékenységük összehangolása.

146 A fejlesztése tartalma: Mivel a kistérség egyik legnagyobb vonzereje a Kis-Duna elengedhetetlen az RSD revitalizáció végrehajtása (az RSD revitalizációval részletesen foglalkozik az 3.1. Intézkedés), megfelel ı vízmin ıség esetén növelhet ı a vízi, öko-, horgász turizmus-ág forgalma. A turizmus fejlesztés egyik fontos eleme a wellness turizmus, aktív szabadid ıs tevékenységekkel kiegészítve, pl. lovaglás, kerékpározás, horgászat, vízi sportok. Ráckevén kialakított Aqua Parkra építve, ágyazódhat be a kistérség turizmusába a wellness turizmus. Fontos a kistérségben az attrakciók fejlesztése, b ıvítése. A szálláshelyek b ıvítése és min ıségi fejlesztése, továbbá a magánszálláshelyek, apartmanok fejlesztése is lényeges azok számára, akik nem akarják, vagy nem tudják igénybe venni egy három-négy csillagos szálloda szolgáltatását. A további beruházás ösztönzés érdekében fontos hogy megfelel ıen közm ővesített területek legyenek kialakítva, és a bürokratikus akadályokat a minimális szintre csökkentsék a fogadó települések. A tevékenység támogatja, hogy az állandó attrakciók mellett id ıszakos rendezvények száma is b ıvüljön. Jelenleg a kistérségben csak szezonális turizmus van, a nagyobb látogatószám érdekében és a versenyképesség megtartása érdekében egész évben vonzóvá kell tenni a kistérséget a látogatók számára. Ez lehet a konferencia turizmus, wellness turizmus és/vagy téli rendezvények formájában. Mivel a kistérség településeinek többsége legfeljebb egy ill. kétnapos programot tud kínálni, fontos lenne a települések összefogása és együttes fellépés ennek javítása érdekében. Javasolt egy olyan programkínálat kialakítása, hogy minden település egy nap alatt megmutatja az attrakcióit, ahová egy központi szálláshelyr ıl, pl. egy ráckevei szállodából, szervezetten szállítják a látogatókat az adott településekre. Javasolt a sétahajózást újra beindítani, ez szorosan kapcsolódhat szigeti települések végigjárásához.

A tevékenység eredménye: A tevékenység megvalósítása a turistaforgalom megnövekedését fogja eredményezni. Ezért ezzel lépést kell tartania a fogadóképességnek is. Az attrakciókkal egyidej őleg a szállásadás és a vendéglátás min ıségi fejlesztésének is meg kell történnie.

147 Projekt-portfólió

Területi El ıkészíte Projekt Projekt Közrem ők Lehetséges Tartalom érvényessé ttség / neve célja öd ık források g feltételek „Töltsön Kistérség Naponta Kistérség Kistérség Vállalkozói egy hetet a vonzóvá más-más települései Ráckevei tétele a település kistérségbe látogatók fogadja a n” számára vendégeket 4 csillagos Szállás 4 csillagos Kistérség Ráckeve Vállalkozói Terület hotel kapacitás wellness kijelölve, építése bıvítés hotel építése beruházás megkezd ıd ött Sétahajózás Újra legyen Kistérségi Vállalkozói, beindítása sétahajózás önkormányz a Kis- ati Dunán Kiskunlach Polgári A polgári Kistérség Kiskunlachá Magánberu ázi forgalom légiközleke za- házás repül ıtér számára dés Bankháza hasznosítás használható kialakítása a legyen a révén a repül ıtér turizmust is kiszolgálhat ná

1.3.2. tevékenység – A „zöld zónákban” a rekreációs, öko-, és örökségturizmus feltételeinek kialakítása, fejlesztése

A tevékenyég célja: A kistérségben jelent ıs zöldterület található, egyrészt a Kis-Duna menti partszakaszok közelében, másrészt a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) kistréségbe benyúló részén. Ezeknek a természeti területek érintetlenségét meg kell ırizni, és környezetkímél ı formáit szabad fejleszteni. Fontos, hogy a Kis-Duna melletti területre jellemz ı a szezonon kívüli igénybevétel, mivel ezen a területen elterjedt az üdül ıturizmus. Az üdül ıvel rendelkez ı tulajdonosok, illetve a kiadott üdül ıkbe látogatók révén egész évben igénybe veszik a területet. A Csepel-sziget középs ı, déli területén jellemz ı leginkább a rekreációs turizmus, a Budapestr ıl kiáramló látogatók körében népszer ő ez a terület. Ezért fontos ezt a látogatói réteg megtartása, attrakciók b ıvítésével, illetve új szálláshelyek kialakításával. Fontos hogy ne csak az egynapos turisták jöjjenek a térségbe, mivel minél többet tartozódnak itt annál többet költenek, így a turizmus jövedelemteremt ı képessége n ı. A fejlesztések el ıtt mindenképpen egy komplex feltérképezésre van szükség, hogy kiderüljön, mely településeken milyen fejlesztések szükségesek.

148 A fejlesztés tartalma: A turizmus fejlesztés egyik fontos eleme a Ráckevén található termálvizes fürd ıkomplexum, amire alapozva érdemes a fejlesztéseket végrehajtani. A közeljöv ıben épülhet fel a város harmadik szállodája, ami mindenképpen min ıségi fejl ıdést eredményez a szálláshelyek tekintetében, és a wellness turizmus er ısödését vonja maga után. Fontos, hogy ez a wellness turizmushoz kapcsolódóan egyéb aktív kikapcsolódási tevékenységeket tudjanak igénybe venni a látogatók, pl. vízi sportok a Kis-Dunán, lovaglás, kerékpározás, horgászturizmus. A másik olyan terület, amely rekreációs pihen ıkomplexumok kialakítására alkalmas Délegyháza és környékén található kavics bányatavak mentén. Itt szintén els ıdleges prioritás lehet az aktív pihenés, vízi sportok, lovaglás, kerékpározás, horgászat mentén. Az ökoturizmus fejlesztése érekében a szigeten belüli területeken mindenképpen szükséges egy kerékpárút építése (l. 2.3. intézkedés). Javasolt a térségben közös pihen ıhelyek kialakítására, ahol a kerékpáros, lovas, evez ıs vagy a sétálók megpihenhetnek. Továbbá csónakházak kialakítása, mivel jelenleg a térségben nem bérelhet ı vízi eszköz evezés céljára. Javasolt egy látogatóközpontot létrehozni, ahol biogazdálkodás folyik, és itt különböz ı attrakciókkal növelni a vonzer ıt. Az ide való eljutást környezetkímél ı eszközökkel megvalósítani, pl. kerékpár, lovas kocsi. Ezek a biogazdálkodások egész évben fogadhatna vendégeket, így növelhet ı a kistréségben az egész éves turizmus. A másik fontos eleme az ökoturizmusnak a KNP területén található attrakciók. Csikós, lovas bemutatók, lovaglási lehet ıségek, egyedi madárvilág és szürkemarhatartás bemutatása, továbbá a nemzeti park területén található tanösvény lehet a vonzer ı. Itt szükséges megfelel ı szálláshelyek kialakítása. Alternatíva lehet a térségben a falusi turizmus kialakítása, ez jelenleg egyre népszer őbb hazánkban, mivel ezt többnyire azok veszik igénybe, akik nem tudnak maguknak megengedni nagyobb nyaralást, így fontos hangsúlyozni, hogy a falusi turizmusba való befektetés, hossztávú megtérülést eredményezhet csak. Lényeges hogy ezek a tevékenységek megfelel ıen legyenek népszer ősítve, és elképzelhet ı, hogy az egészet vagy egyes elemeit egy komplex kínálattá fejlesztve nagyobb vonzer ıt nyújthatna.

A Ráckevei kistérség területén számtalan helyi és országos védettség alatt álló terület illetve mőemlék található. Ezeknek a beépítése a kistérségi turisztikai kínálatába elengedhetetlen. Ilyenek például a Kis-Duna mellett található úszólápok, a KNP területe, a különböz ı vallási templomok, emlékházak, múzeumok, stb. Fotonos, a kistérség sokszín ő nemzetiségére épül ı örökségturizmus, ez els ısorban rendezvények formájában lehet vonzer ı. Hagyományteremt ı céllal javasolt borturizmus, gasztroturizmus kialakítása. A Kis-Duna menti települések mentén egyedi halételek, a Kiskunság mellett pedig a hagyományos pusztai ételek bemutatása lehet a turisztikai attrakció. A kistérség északi részén leginkább a rendezvények képviselhetik a vonzer ıt. Dunaharasztin felújításra vár a Granárium épülete, ami a helyi turizmus egyik alapja lehet. Szigethalom esetében pedig folyik az E-ME-SE park kialakítása, ami egy középkori skanzenként m őködik már. Tavasztól látogatható a park, és nyári táborokat, erdei iskolákat, fesztiválokat szerveznek ide.

149 A tevékenység eredménye: A tevékenység összességében a turisztikai kínálat versenyképességének javítását eredményezi. Komplex programcsomagok kialakítása révén a látogatószám növekedése várható, a kistérség adottságainak megfelel ı kihasználtsága esetén.

Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi közrem ők Lehetséges El ıkészíte neve célja érvényessé öd ık források ttség / g feltételek Közös Lovas, Kistérség Önkormány KMOP pihen ık kerékpár, zatok, 3.1.1., kialakítása vízi turisták vállalkozók magánberuh számára ázás pihen ıhely létrehozása Csónakház Vízi eszköz Kistérség Vállalkozás Magánberu Korábbi a létesítése bérlése ok házás csónakháza elérhet ı k legyen a újraélesztés Kis-Duna e mentén Kavicsbány Vízi A tavak Települések Vállalkozás Magánberu a-tavak turizmus iszapkotrása ok, házás revitalizáció kialakítása a Délegyháza ja kavics önkormányz bányatavak ata mentén Vendégház Szállásfér ıh Vendégháza Települések Vállalkozás Magánberu ak építése, ely k, ok, házás kialakítása kapacitás apartmanok magánszem bıvítése kialakítása, élyek építése Hajós- Hotel Kiskunlachá Vállalkozás Magánberu kastély infrastruktúr za- Hajós- ok házás felújítása ájának major javítása „Lazulj el” Wellness Pihen ıpark Délegyháza vállalkozáso Magánberu Pihen ı turizmus építése az és környéke k házás park építése megteleped egykori ése a kavicsbánya térségben tavak mentén Sportcentru Turizmusfej A taksonyi Taksony Vállalkozás Magánberu m lesztés sziget ok házás létrehozása közepén egy sportcentru m létrehozása Granárium Turisztikai Dunaharaszt Önkormány Magánberu épület fejlesztés i zat, házás felújítása vállalkozók Wellness Szállásfér ıh 100 szobás Ráckeve Vállalkozók Magánberu

150 szálloda ely wellness házás építése kapacitásb ı szálloda vítés, építése turizmus 2010-re fejlesztés E-ME-SE Turisztikai A középkori Szigethalom Önkormény park vonzer ı skanzen zati fejlesztése, növelése fejlesztése, vendégház egy építése vendégház építése

1.3.3. tevékenység – A turizmusban érdekelt szervezetek és a turisztikai marketing fejlesztése

A tevékenység célja: A Ráckevei kistérségben a hatékony turizmus fejlesztés érdekében javasolt a turisztikai tevékenységben érdekelt szervezetek kistérségi szinten való összefogása, egységes fellépése. Probléma a nem megfelel ı marketingtevékenység a kistérségben. A kistérségi összefogás megkönnyíteni az egységes komplex programok kiajánlását, növelve ezzel a kistérség turizmusának versenyképességét. A tevékenység célja, hogy a kistréségi turizmusfejlesztés keretében a marketingtevékenység fejlesztése is történjen meg. Biztosítva legyen a turisztikai marketing tárgyi és személyi feltételei, együttm őködés keretében minél szélesebb eszköztárral történjen ez a tevékenység. A lehetséges források megszerzése érekében összefogás történjen, egységes kistérségi koordináció mellett.

Fejlesztés tartalma: A kistérségi turisztikai marketing tevékenység jelenleg a ráckevei Tourinform irodán keresztül történik. Az iroda feladata, hogy a turisztikai termékeket reklámozza, amit ellenszolgáltatás nélkül tesz meg. Széles körben szükséges elterjeszteni, hogy a turizmusban érdekelt szervezetek megkeressék az irodát, eljutassák oda reklámanyagaikat. Továbbá fontos a települési önkormányzatokkal való szorosabb kapcsolattartás az iroda részér ıl. Javasolt a meglév ı kistérségi turisztikai klaszter fejlesztése. A Csepel-sziget és Környéke Kistérségi Turisztikai Klaszterbe minden kistérségi turisztikában érdekelt szervezetet a be kell vonni. Továbbá a Klaszter honlapján minden kistérségi települést szükséges megjeleníteni. Ezáltal hatékonyabb lehet a turizmusfejlesztés, információáramlás, illetve a források megszerzése érdekében egységes fellépés valósulhat meg. Javasolt egy egységes marketingtevékenység kialakítása a kistérségnek. A települések honlapjain szükséges megjelentetni a helyi turisztikai szolgáltatásokat, látnivalókat. Továbbá utazási kiállításokra megfelel ı színvonalú anyagokat eljutatni a Tourinform irodán keresztül. 2008-ban a Ráckevei kistérségben létrehozták a Kistérségi Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) szervezetet. Ennek a szervezetnek a kiépítése az egyik fontos feladat. Mivel a TDM szervezetek feladata, hogy általa irányított, stratégiailag menedzselt és vezetett versenyegységekké válnak turisztikában érdekelt szervezetek. A TDM szervezetek által megvalósul a turisztikában a szubszirditás elve, tehát olyan szervezet irányítja a turizmus fejlesztését, a marketingtevékenységeket, amelyek helyben találhatóak, így hatékonyabb

151 munkát tud végezni. Egyik legfontosabb eleme, hogy küls ı és bels ı kohéziót hozzon létre a turisztikai térségben, így er ısítve a térség versenyképességét. A TDM célja a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és mőködtetése a Ráckevei kistérségben. . A TDM szervezetek feladata a menedzsment és képviseleti feladatok mellett szakmai feladadatokat is ellát, ilyen például a termékfejlesztés, marketingtevékenység, információszolgáltatás, turisztikai szakmai szolgáltatások biztosítása.

A fejlesztés eredménye: A tevékenység megvalósítása a hatékonyabb turizmusfejlesztést eredményezi, megfelel ı PR tevékenység kialakítását, ezáltal a vendégszám növekedését generálja.

Projekt-portfólió

Területi El ıkészíte Projekt Projekt Közrem ők Lehetséges Tartalom érvényessé ttség / neve célja öd ık források g feltételek Kistérségi Turisztikai Hálózatba Kistérség Turisztikai turisztikai piac szervez ıdés szervezetek klaszter együttm őkö kiterjesztése fejlesztése dése a a turisztikai kistérségben piac szerepl ıine k, települések megjelenése a Klaszter honlapján Kistérségi Turisztikai TDM Kistérség Turisztikai Turisztikai szervezetek szervezet szervezetek Desztináció versenyképe bıvítése, s sségének tevékenység Menedzsme javítása ének nt Szervezet kiterjesztése fejlesztése Marketing- Kistérségi Kistérség Tourinform tevékenység turizmus iroda, fejlesztése versenyképe turisztikai sségének szervezetek javítása

152 1.4. Intézkedés: Humáner ıforrás-kereslet és kínálat összehangolása

Az intézkedés indokoltsága: A Ráckevei kistérségben a regisztrált munkanélküliség a Pest megyei átlag alatt van. Ugyanakkor fontos jellemz ıje a kistérségnek, hogy az északi agglomerációs és a déli rurálisabb részek között markáns eltérés van a foglalkoztatottságban. A munkanélküliségi ráta a déli részen magasabb, az agglomerációs résszel szemben, illetve a munkanélküliségi ráta fluktuációja is nagyobb itt. Továbbá a déli térségb ıl az ingázás mértéke is magasabb, mivel a helyi gazdasági szerepl ık nem tudnak annyi munkahelyet teremteni, amely felszívná a kistérség ennek a részének munkaer ı kínálatát. Az intézkedésben lehet ıséget kell felvázolni, hogy a kistérségben miként lehet közelíteni a munkaer ıpiac optimális állapotához.

Az intézkedés tartalma: Az intézkedés két olyan javaslatot tartalmaz, amely fejl ıdési irányként értelmezhet ı. Hozzájárul a kistérség jöv ıképéhez, és céljainak megvalósulásához.

Az intézkedés célja, hatása • A kistérségben lév ı bels ı térségi különbségek csökkentése • Át-, és továbbképzési igények rugalmasabb kielégítése • Helyi, térségi köt ıdés ő szakemberek oktatásának, szakképzésének, átképzési formáinak min ıségi és területi szerkezetének javítása • Munkaer ı nemzetközisítése, külföldön is használható képesítés, nyelvtudás birtoklása • A gyorsan változó piaci-gazdasági igények miatt az „élethosszig tartó tanulás” ösztönzése

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek • Munkaer ıpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szerepl ıinek együttm őködésével • Az innovációs tevékenységek fels ıfokú képzettséget igényl ı humán er ıforrás igényének kielégítése

153 1.4.1. Tevékenység: Munkaer ıpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szerepl ıinek együttm őködésével

Tevékenység célja: A tevékenység célja, hogy a térségben a munkaer ıpiac strukturális egyensúlya közelítsen az optimális állapothoz. A kistérségben nem a magas munkanélküliségi ráta indokolja a munkaer ıpiac szerepl ıi tevékenységének összehangolását, hanem az hogy a kínálati oldal igényei gyakran nem egyeznek a keresleti oldal igényeivel. További probléma, hogy kevés olyan beruházás valósul meg, amely a helyi munkaer ıt szívná fel. Nincs el ızetes egyeztetés, a helyi vezetés a munkaügyi központ és a beruházásért felel ıs szakemberek között. Nagyobb fokú együttm őködésre lenne szükség az el ıbb említett szervezetek között, és el ızetes felmérések javasoltak, hogy milyen szakképzettség ő és min ıség ő munkaer ı áll rendelkezésre az adott mikro térségben. A kistérségben található szakképz ı iskolákban a piaci igényeknek megfelel ı képzéseket kell indítani. Ezt a piaci igényt el ızetes felmérések útján, a befektet ıkkel történ ı együttm őködés során lehet megismerni. Ugyanakkor Budapest közelsége jelent ıs vonzer ıt jelent az oktatás szempontjából is (széles képzési választék), így kérdéses, a megfelel ı létszám elérése az új szakképzések beindításához. A kistérségben tapasztalható nagymérték ő ingázás is térbeli eltéréseket mutat. Ami a jelenlegi helyzetben természetes, mivel az északli része a kistérségnek jelentkezik nagyobb munkaer ı- kínálati potenciállal. További probléma, a szakemberek hiánya, ezért fontos egyrészt az oktatás alacsonyabb szintjén megkezdeni a tudatformálást a kés ıbb pályaválasztással kapcsolatban, másrészt az átképzés szükségességét hangsúlyozni, az „élethosszig tartó tanulás” fontosságát kiemelni minden erre hivatott fórumon.

Fejlesztés tartalma: Fontos lenne tehát, hogy a munkaer ı piac szerepl ıinek szorosabb kapcsolattartása, amelynek koordinátora lehetne a munkaügyi központ kirendeltsége, vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve a CSÖSZ-ön belül egy koordinátor. A munkaer ı piac szerepl ıi akkor lesznek érdekelté téve a kölcsönös információáramlásban, ha számukra megfelel ı el ınyöket szereznek bel ıle. Munkavállalóknak lehet ısége lesz munkát vállalni, a munkaadók pedig megfelel ı min ıség ő és szakképzettség ő munkaer ıt találnak. Javasolt tehát a munkaer ı piac szerepl ıinek - munkaadók, érdekvédelmi szervezetek, kamarák, munkaügyi kirendeltség, oktatási intézmények- minimum évente egy alkalommal munkaügyi egyeztetéseket folytatni. Az egyeztetés javasolt témái a munkaügyi folyamatokról, a piac változásiról, a munkaer ıigénynek megfelel ı szakképzések indításáról, vagy legalábbis a megváltozott igényekre történ ı reagálás el ıkészítésr ıl, a szakképz ı intézetekben. Ezzel esélyt teremthetnek, hogy a munkaadók igényei beépülhessenek a következ ı tanév oktatási rendjébe. Továbbá a munkaügyi központ által szervezett átképzési programok is alkalmazkodjanak a munkaer ıpiac igényeihez.

154

Tevékenység eredménye: A munkaer ı piaci szerepl ık megfelel ı együttm őködése folytán csökkenhet a kistérségben az ingázás mértéke, így enyhülhet a térbeli feszültség. Abban az esetben, ha összehangolt tevékenység keretében történik a beruházás, az nem csak a települést gazdagítja –helyi adók révén, hanem a helyi lakosságot is foglalkoztatni tudja.

Projekt-portfólió

Területi El ıkészíte Projekt Projekt Közrem ők Lehetséges Tartalom érvényessé ttség / neve célja öd ık források g feltételek Felmérés a A munkaer ı Adott Kistérség Önkormány Saját forrás munkaer ı piaci id ıszakonké zatok, Pest piaci kereslet- nt Megyei igényekr ıl kínálat megvizsgál Munkaügyi összehangol ni a Központ ása munkaer ı Ráckevei piaci kirendeltség igények e, változását vállalkozáso k Munkaügyi A munkaer ı Megvitatni Önkormány Saját forrás egyeztetés piaci az adott évi zatok, Pest felmérések munkaer ı Megyei kiértékelése piaci Munkaügyi változásokr Központ ól készült Ráckevei felmérést, kirendeltség és az erre e, történ ı vállalkozáso intézkedése k k el ıkészítése , végrehajtása

155 1.4.2. Tevékenység: Az innovációs tevékenységek fels ıfokú képzettséget igényl ı humán er ıforrás igényének kielégítése

Tevékenység célja: A Ráckevei kistérség gazdasági potenciál növekedésének egyik eleme lehet a térségi innovációs központ létrehozása. Ennek m őködtetéséhez egyrészt jelent ıs innovációs beruházás szükséges, másrészt elengedhetetlen megfelel ı fels ıfokú végzettség ő humán er ıforrás. A kistérségben jelenleg nincs fels ıfokú képzést biztosító intézmény, és nincs is rá reális igény Budapest közelsége miatt. Ugyanakkor az innovációs tevékenységekhez kapcsolódóan egyedi beiskolázások, vagy kihelyezett képzés az innovációs központhoz kapcsolódóan megvalósítható hosszú távon. A térség el ınyös pozíciója révén reális esély lehet egy innovációs központ létrehozására.

Fejlesztés tartalma: A Dunaharaszti Ipari és Logisztikai Park Kft. (DILP) területén Inkubátorház beruházása kezd ıdött, amelynek üzemeltet ıje a DILP Kft lesz. Az inkubátorház feladata, hogy összegy őjtse els ısorban a városban lév ı vállalkozásokat és egy helyen koncentrálja. Továbbá innovációt segít ı szolgáltatásokat nyújt az itt megteleped ı vállalkozások számára. A kistérség déli központjában is folyik innovációs tevékenység a Korax Gépgyár Kft.-ben, amely hosszú távú céljának t őzte ki, hogy a találmánytól a piacképes áruig kézben tartson egy-egy terméket. Akár az Inkubátorház keretében megvalósuló innovációs központ, akár egyedi vállalkozások esetében ez a tevékenység magasan képzett humán er ıforrás igénnyel rendelkezik. Javasolt tehát kihelyezett képzések keretében történ ı szakképzés, átképzés, feln ıttképzés a térségben fels ıoktatási intézményekkel együttm őködve, illetve egyedi beiskolázások támogatása a piaci igényeknek megfelel ıen. Kés ıbbiekben az innovációs tevékenységek megtelepedése után egy térségi oktató központ létrehozása, amely alapján folyamatosan biztosított lesz a fels ıfokú végzettség ő szakember.

Tevékenység eredménye: A program megvalósulása több évtizedet is igénybe vehet, azonban a javaslatra alapozva folyamatosan b ıvül ı innovációs tevékenység valósulhat meg, amellyel a térség lakosságának versenyképessége növekszik, és megvalósulásával egyre több település és vállalkozás kapcsolódhat be a kistérségb ıl.

Projekt-portfólió Ezen tevékenységhez nem kapcsolódnak konkrét projektek, de fontos, hogy a helyi gazdaság és a humán er ıforrás tevékenysége ne egymástól elzárva, hanem összehangolva, egymás igényeire reagálva m őködjön.

156 2. Prioritás – Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások er ısítése

2.1. intézkedés: Kistérség bels ı elérhet ıségi feltételeinek javítása

Intézkedés indokoltsága: A Ráckevei kistérség közlekedési hálózatát a gazdaság tekintetében is tapasztalható egyenl ıtlenségek jellemzik. Míg az északi, észak-keleti települések közlekedési infrastruktúra-hálózata kedvez ı, a kistérség Csepel-szigeten található középs ı és dél-nyugati területei esetében ez már korántsem mondható el, hiszen a szigeti fıút (5101. és 51101. számú) túlterhelt és nem megfelel ı min ıség ő. A Duna keleti partján sem sokkal kedvez ıbb a helyzet, hiszen a nagyobb települések bels ı forgalmát is nehezíti az 51. út elkerül ı szakaszainak kiépületlensége. Emellett a kistérség megszenvedi a Budapest központú, sugaras közúthálózat hátrányait is: a haránt irányú közlekedést ugyanis nem csak kevés útkapcsolat, hanem a Duna-hidak hiánya is jelent ısen megnehezíti. Mindez egyúttal a Budapest felé vezet ı útvonalak (51. f ıút, 5101. számú út, M0 körgy őrő) egyébként is zsúfolt forgalmának további terheléséhez is vezet, hiszen az alsóbbrend ő úthálózat alkalmatlan ezek tehermentesítésére. Az alsóbbrend ő utak mellett megemlítend ı a települések belterületi útszakaszainak rossz minısége is. Ugyanakkor a szuburbanizációs folyamat kiterjedése folyamatosan új közlekedési kihívásokat jelent, amelyeknek a jelenlegi úthálózat majd egyetlen eleme sem képes megfelelni, így a közúti közlekedés miel ıbbi megoldására van szükség.

Az intézkedés tartalma: Az intézkedésen belüli tevékenységek keretében számos közútfejlesztési javaslat kerül megfogalmazásra, melyek segítségével mind a helyközi, mind pedig a települések belterületi útjainak min ısége javítható, illetve növelhet ı a hálózat kapcsolatrendszerének s őrősége és csökkenthet ı a közlekedés balesetveszélyessége is. Jóllehet a f ıútvonalak és az M0 körgy őrő kapcsolódó szakaszának fejlesztése nem kistérségi feladat (és meg is haladja a kistérség kompetenciaszintjét) az ezekkel kapcsolatos fejlesztési elképzelések, illetve az ezek megvalósításának alternatívái is áttekintésre kerülnek.

Intézkedés célja, hatásai: • A kistérség közlekedési kapcsolatrendszerének és bels ı elérhet ıségének javítása • A települések átmen ı forgalomtól való tehermentesítése • A településeket összekapcsoló úthálózat magasabb színvonalának biztosítása • A belterületi utak fejlesztése • A közösségi közlekedés közúthálózati támogatása Az intézkedés várható hatásaként kiszélesedik a kistérség települései közötti közúti kapcsolatrendszer, a hálózatosság er ısödésével pedig jelent ısen könnyebbé válik a települések elérhet ısége, miközben lerövidülnek az utazási id ık. A települések belterületi

157 szakaszai mentesülnek az átmen ı forgalom terhe alól, illetve a min ıségi fejlesztések révén komfortosabb utazási feltételeket nyújt a közúthálózat. A kapcsolódó fejlesztések nyomán megnövekszik a közlekedés biztonsága mind a települések belterületén, mind a balesetveszélyes csomópontokban. A közúthálózat képes lesz kiszolgálni az integrált közösségi közlekedés által támasztott feltételeket, mely által is érvényesülni fog a fenntartható fejl ıdés elve.

Intézkedés alá sorolt tevékenységek: • Kistérségi f ı-közlekedési útvonalak (Csepel-szigeti gerincút létrehozása, M0 autóút, 51. sz. f ıút) fejlesztése • Alsóbbrend ő közúthálózat b ıvítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése • Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentését szolgáló beavatkozások

2.1.1. tevékenység: Kistérségi f ı közlekedési útvonalak fejlesztése

Tevékenység célja: A kistérség legfontosabb, regionális és országos jelent ıség ő közúti közlekedési útvonalak kapacitásának növelése és az utak min ıségi fejlesztése.

Fejlesztési lehet ıségek: A kistérség egészét érint ı közlekedés szempontjából az M0 körgy őrő, a tervezett Csepeli-szigeti gerincút, valamint az 51. számú másodrend ő f ıút játszik kiemelked ı szerepet. Ezen utak egyikének fejlesztése sem tartozik a kistérség kompetenciájába, azonban az érintett települések és a kistérség is megpróbálhat lobbier ıt kifejteni a tervezett beruházások miel ıbbi megvalósulása érdekében. Az M0 körgy őrő jelenleg 2x2 sávos autóútként funkcionál – legforgalmasabb (és balesetveszélyesebb) déli részének miel ıbbi 2x3 sávosra való kiszélesítése és autópályává alakítása kiemelt, országos jelent ıség ő feladat. Jóllehet a kiszélesítési munkálatok megkezd ıdtek és az új sávok várhatóan két éven belül elkészülnek, az M0 viszonylatban a jelenleginél kedvez ıbb forgalmi helyzet csak öt év múlva várható, mivel a jelenlegi sávok is felújításra szorulnak – ezek felújítása az útszélesítést követ ıen történik meg, mialatt a forgalmat átterelik az újonnan megépült útsávokra. A Csepel-szigeti gerincút megépülése els ıdleges fontosságú a kistérség számára, hiszen ez a sziget f ı közlekedési útvonala É-D irányban. Az út jelenlegi vonalvezetése (5101. számú út) és csomópontrendszere egyaránt rossz, s a reggeli és délutáni id ıszak közlekedési dugóin kívül az érintett települések zajterheléséért és leveg ıszennyezésért is felel ıssé tehet ı. A Csepel-szigeti gerincút els ı üteme keretében elkészül ı, az Auchan Sziget áruház és Szigethalom közötti szakasz várhatóan 2010-ig megépül. (Jelenleg a mérnök és kivitelez ı csapat kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás zajlik). Az ett ıl délebbre es ı szakasz megvalósulásának azonban még mindig csak hosszú távon van realitásértéke – jelenleg e tekintetben csupán egy nyomvonaltervet tudtak mutatni a Közlekedésfejlesztési Koordinációs

158 Központ hálózatfejlesztéssel foglalkozó munkatársai, akik egyúttal meger ısítették, hogy 2015 el ıtt nincsen valódi szándék engedélyes m őszaki tervek készítésére, illetve konkrét fejlesztésre. Az 51. f ıút vezeti el a kistérség gépjárm ő forgalmának legjelent ısebb hányadát. Az elmúlt években az út Budapest és Majosháza közötti szakasza felújításra került, Dunahasztinál pedig az elkerül ı szakaszt 2x2 sávosra b ıvítették, ami a menetid ı megrövidüléséhez vezetett ezen a szakaszon. A felújítás folytatása szintén várható – 2009-ben Áporkáig haladnak majd a munkálatok. Az útszakasz legkritikusabb pontjait jelent ı kiskunlacházi és dömsödi szakasz esetében a településeket elkerül ı szakaszok megépítésére van éget ı szükség. A f ıút gyorsforgalmi úttá nyilvánításának nincsen realitása. A szigeten található déli települések közlekedése szempontjából az M6 autópálya, valamint a 6. sz. f ıút is alternatívát jelenthetne, ehhez azonban egy Duna-híd megépítésére lenne szükség Lórévnél. Az Országos Területrendezési Terv hatályos változata tartalmazza egy Dabas- Ráckeve-M6 körgy őrő nyomvonaltervét, ennek a harántirányú közlekedési kapcsolatnak a kialakításának azonban csak hosszútávon van realitása.

Tevékenység eredménye: Az úthálózat legfontosabb szakaszainak felújítása és kiszélesítése révén javul a kistérség településeinek megközelítése, illetve csökkennek a menetid ık, jótékonyan járulva hozzá mind a kistérség gazdasági fejl ıdéséhez, mind az utakat igénybe vev ı lakosság komfortérzetének és életmin ıségének alakulásához.

Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem ők Lehetséges El ıkészíte neve célja érvényessé öd ık források ttség g /feltételek M0 Belterületi M0 M0 Magyar Kiemelt kiszélesítése szakaszok körgy őrő körgy őrő Közút Kht. országos tehermentes 2x3 sávos projekt ítése autópályává bıvítése, a jelenlegi útpályák felújítása Csepeli- A kistérség Útvonal Szigetszent Közép- Kiemelt Közbeszerz szigeti települései Budapest miklós, Magyarorsz projekt ési eljárások gerincút I. és a f ıváros 21. kerülete Szigethalom ági Régió zajlanak ütem közötti (Auchan , Tököl közlekedés áruház) és Magyar megkönnyít Szigethalom Közút Kht. ése közötti szakaszának Belterületi megépülése szakaszok tehermentes ítése 51. f ıút A kistérség Útpálya Áporka, Magyar

159 fejlesztése települései Majosházát Kiskunlachá Közút Kht. és a f ıváros ól délre es ı za, Dömsöd közötti szakaszának közlekedés felújítása megkönnyít ése

Belterületi szakaszok tehermentes ítése

2.1.2. tevékenység: Alsóbbrend ő közúthálózat b ıvítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése

Tevékenység célja: A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatrendszer b ıvítése, a közlekedési hálózat sugaras szerkezetének haránt irányú elemekkel való oldása, a belterületek forgalmának tehermentesítése.

Fejlesztési lehet ıségek: A tevékenység körébe kistérségi jelent ıség ő közútfejlesztések, valamint belterületi útfejlesztések sorolhatók, különös tekintettel a f ı közlekedési útvonalakra rákapcsoló csomópontok és harántirányú útkapcsolatok kiépítésére, valamint a települések bels ı forgalomterhelését csökkent ı beruházásokra és forgalomtechnikai beavatkozásokra. Mivel a meglév ı közúthálózat számos szakasza elérte kapacitáshatárát, ezért szükséges új utak kiépítésével, a meglév ık korszer ősítésével a hálózatosságot javítani. A belterületi utak tekintetében els ısorban a szilárd burkolattal nem rendelkez ı szakaszok aszfaltozására, valamint a leromlott állapotú utak felújítására van szükség, de több esetben forgalomtechnikai beavatkozások (pl. egyirányúsítás) is segíthetik a települések bels ı közlekedésének min ıségjavítását és zökken ımentessé tételét. A tevékenységbe tartozó beavatkozások egyúttal közvetve a közlekedésbiztonság növekedését is magukkal hozzák, illetve a forgalom zsúfoltságával egyid ıben csökkentik a környezeti terhelést is.

Tevékenység eredménye: A kistérség elérhet ıségének javítása, a közlekedési hálózat „tölcsér-jellegének” csökkenése, az útkapcsolatok fejlesztésével a települések közötti társadalmi-gazdasági kohézió er ısítése.

160 Projekt-portfólió

A. Kistérség alsóbbrend ő úthálózatának fejlesztése Projekt(cs Projekt(cs Tartalom Területi Közrem ők Lehetséges El ıkészíte omag) omag) érvényessé öd ık források ttség neve célja g / feltételek Kivezet ı Település 51. útra Délegyháza Délegyháza KMOP 51. beköt ıút utak elérhet ıségé vezet ı ÖK a MK fejlesztése nek javítása beköt ıút, Magyar tulajdona ill. a Közút Kht. Dunavarsán y felé vezet ı út felújítása Beköt ı út Település Településre Lórév Magyar Tulajdonos fejlesztése elérhet ıségé vezet ı Közút Kht. a Magyar nek javítása beköt ıút Közút felújítása Települések Kistérség Szigetszent Szigetszent Szigetszent KMOP Mőszaki közötti utak bels ı márton- máron- máron 2.1.1. tervek fejlesztése közlekedésé Ráckeve út Ráckeve Ráckeve készítése nek felújítása fejlesztése

Települések elérhet ıségé nek javítása Települések Kistérség A térség Ráckeve- Ráckeve, KMOP Magyar közötti utak bels ı településeit Szigetszent Szigetszent 2.1.1. Közút a dunai közlekedésé összeköt ı miklós, miklós, engedélye véd ıgát nek alsóbbrend ő Tököl, Tököl ÖK szükséges mentén fejlesztése utak Ráckeve- kialakítása a Tököl Kistérség Mőszaki Települések dunai tervek elérhet ıségé véd ıgáton készítése nek javítása

B. Települések bels ı közlekedésének fejlesztése Területi El ıkészíte Projektcso Projektcso Közrem ők Lehetséges Tartalom érvényessé ttség mag) neve mag) célja öd ık források g / feltételek Belterületi Településen Önkormány Apaj – TEUT Elkészült utak belüli zati teljes tervek, felújítása közlekedés tulajdonú, belterület, Beadott fejlesztés belterületi, kivéve pályázat szilárd Tópart, Települések burkolattal Szivárvány , nem u, Vasút u. településrés rendelkez ı Dömsöd Dömsöd TEUT, saját Beadott zek (vagy ÖK forrás pályázat

161 elérhet ıségé leromlott Dunavarsán Dunavarsán Saját forrás nek javítása állapotú) y y ÖK utak aszfaltozása Kiskunlachá Kiskunlachá , esetenként za za ÖK járda kialakítása Szigetszent Szigetszent márton – márton ÖK üdül ıterület ek Szigetszent Szigetszent Saját forrás miklós – miklós ÖK Alsóbucka, Lakihegy, Fels ıtag városrészek Szigetbecse Szigetbecse – Erd ısor u. ÖK Forgalomcs Településen Települések Makád – Makád ÖK TEUT, ökkent ı belüli forgalmas Rákóczi út KMOP beavatkozás közlekedés útjainak ok fejlesztése kiszélesítése

Áthaladó Elkerül ı Kiskunlachá Kiskunlachá KMOP forgalom útszakasz za za ÖK csökkentése kialakítása az 51. úthoz

Beköt ıutak Településré Beköt ıút Tököl kialakítása sz kialakítása a megközelíth volt szovjet et ıségének laktanya és javítása a település között

2.1.3. tevékenység: Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentését szolgáló fejlesztések

Tevékenység célja: A tevékenység közvetlen célja a közlekedésbiztonság javítása, a balesetek számának csökkentése, amely közvetve a környezeti terhelés csökkenését (zajterhelés, leveg ıszennyezés, f ıútvonalak mellett keletkez ı épületkárok) is magával vonja.

Fejlesztési lehet ıségek: A tevékenység egyaránt magába foglal a gépjárm ő-közlekedés és a gyalogos közlekedés biztonságát növel ı beavatkozásokat, tehát mind a gépjárm ővel, mind a gyalog közleked ık által elszenvedett balesetek csökkentését igyekszik megvalósítani. A gépjárm ő-közlekedés biztonságát szolgálják a csomópontokban alkalmazott m őszaki beavatkozások (körforgalom, felüljáró, forgalmi lámpás keresztez ıdés kialakítása, beláthatóság javítása, kanyarodó sáv kialakítása, csomópont áthelyezés stb.), míg a gyalogosok védelmét szolgálja a járda-program, a csomópontok lámpával, gyalogátjáróval

162 vagy járdaszigettel való ellátása, valamint a lakóterületeken, iskolák közelében a forgalomdinamikai küszöbök (fekv ırend ırök) elhelyezése. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az ilyen helyben alkalmazott forgalomtechnikai beavatkozások esetenként kiválthatók a forgalom más utakra, utcákra való átterelésével is – aminek kedvelt példája a belterületi utak egyirányúsítása –, de csökkenthet ı a balesetveszély (és a környezeti terhelés) a sebességkorlátozó intézkedésekkel is.

Tevékenység eredménye: A kistérségben bekövetkezett közúti balesetek számának csökkenése, különös tekintettel a gyalogos-gázolásokra, valamint a települések belterületén jelentkez ı forgalmi dugók okozta zajterhelés, leveg ıszennyezés, stb. csökkenése, amely a települési környezet élhet ıbbé válását és az életmin ıség növekedését eredményezi.

Projekt-portfólió

Projekt(cs Projekt(cs Tartalom Területi Közrem ők Lehetséges El ıkészíte omag) omag) érvényessé öd ık források ttség neve célja g / feltételek Járda- Gyalogos Járdák Apaj – Apaj ÖK TEUT Beadott program közlekedés kialakítása a kivéve pályázat biztonságán belterületi Tópart, Aszfaltozás ak növelése utak mentén Vasút u, sal pár- (els ısorban Szivárvány huzamosan a forgal- u. masabb Szigethalom Szigethalom Saját forrás, szakaszo- ÖK civil kon) támogatás Tököl Tököl ÖK Körforgalm Gépjár ő- Körforgalm Dömsöd – Dömsöd KMOP Magyar ak forgalom ak Apaji út 51. ÖK TEUT Közút Kht. létrehozása biztonságán kialakítása a sz. útra való engedélye ak növelése forgalmas becsatlakoz Magyar szükséges csomópontj ása Közút Kht. Baleset- aiban, 51. út Magyar veszély kapcsolódó taksonyi Közút Kht. csökkentése útszakaszok útelágazása felújítása Taksony ÖK Szigetszent Szigetszent KMOP miklós – miklós ÖK 2.1.1. Csepeli úton TEUT 2 Magyar körforgalom Közút Kht. Szigethalom Szigethalom KMOP – ún.Y ÖK 2.1.1. keresztez ıd TEUT és Forgalomcs Gépjár ő- Egyenrangú Szigethalom Szigethalom ökkent ı forgalom útkeresztez ı ÖK

163 beavatkozás biztonságán dések ok ak növelése kialakítása, szigetek Baleset- beiktatása a veszély forgalmas csökkentése szakaszoko n Egyirányú Ráckeve - Ráckeve Saját forrás belterületi városközpo ÖK útszakaszok nt kialakítása Szigetszent Szigetszent Saját forrás miklós miklós ÖK Közlekedési Városrész Forgalomte Szigetszent Szigetszent Saját forrás koncepció elérhet ıségé chnikai miklós miklós ÖK nek javítása felülvizsgál at az Balesetvesz Üdül ısoron, ély Alsóbucka csökkentése városrészbe n Térfigyel ı Balesetvesz Térfigyel ı 51. sz út kistérség Magyar rendszer ély kamerák kistérségi Közút kialakítása csökkentése elhelyezése szakasza engedélye és szükséges Közlekedési mőködtetés szabálysérté e az 51. út sek nyomon mentén követése

2.2. intézkedés: Közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedésmódok közötti integráció megteremtése

Az intézkedés indokoltsága: A szuburbanizációs folyamat nem csak a gépjárm ő-forgalom, de a közösségi közlekedés tekintetében is kihívást jelent. A Ráckevei kistérségben a közösségi közlekedési szolgáltatók pusztán költség-haszon szempontú, kistérségi közösségi érdekeket nélkülöz ı üzemeltetése miatt térben és id ıben is egyenetlen a szolgáltatási színvonal. Jóllehet Budapest és a kistérség legtöbb települése esetében többé-kevésbé kielégít ı a közösségi közlekedés járatokkal való ellátottsága, a kistérség egyes települései közötti tömegközlekedés tekintetében ennél jóval kevésbé kielégít ı a szolgáltatás, illetve több esetben csak átszállással van kapcsolat. További gondot jelent továbbá a szolgáltatás min ısége (egyes viszonylatokban a járats őrőség, a kötöttpályás közlekedés esetében pedig a kocsik állapota, illetve a járatok sebessége), valamint az is, hogy az egyes közösségi közlekedési szolgáltatók menetrendjei nincsenek összehangolva, ami megnehezíti az egyes közlekedési módok közötti átváltást. Az egyéni közlekedés továbbá jóval környezetszennyez ıbb a tömegközlekedésnél, ráadásul a gépjárm ővek nagyobb forgalmi terhelést is jelentenek, mint az egyszerre sok utast szállító

164 autóbuszok vagy kötöttpályás szerelvények, így mindenképpen javasolt elérni, hogy a lakosság a f ıvárossal való kapcsolatban és a kistérségen belüli közlekedésben egyaránt el ıtérbe helyezze a közösségi közlekedést.

Az intézkedés tartalma: Az intézkedésen belül a kistérség lakossága által igénybe vett közösségi közlekedési módok infrastrukturális és a szolgáltatások színvonalát érint ı beavatkozások szerepelnek. Az intézkedés egyaránt kiterjed a közúti és kötöttpályás (vasút, HÉV) tömegközlekedés fejlesztésére, valamint az egyes közlekedési módok közötti koordinált üzemeltetési feltételek megteremtésére és az egyéni és közösségi közlekedés kapcsolatát megteremt ı intermodális csomópontok és P+R rendszer kialakítására is. A helyközi és helyi járatok üzemeltetését ugyan nem az önkormányzatok végzik, a járats őrőség és a szolgáltatások min ıségének javítása érdekében azonban szerepet kell vállalniuk az egyeztetés és érdekérvényesítés terén, amely egyrészt az érintett települések egységes fellépését, másrészt kistérségi szint ő összefogást igényel. Szintén megfontolandó, hogy amennyiben a szolgáltatás java részét biztosító közlekedési társaságokkal (Volán, MÁV, BKV) nem sikerül eredményt elérni, a kistérség megcélozza egy, a térségi igényekre alapozó más típusú buszszolgáltatás beindítását.

Az intézkedés célja, hatásai: • A kistérségi igények kielégítése a viszonylatszervezés tekintetében • A járats őrőség, a menetrendek és az utazási költségek optimalizálása • Utasbarát szolgáltatási színvonal kialakítása valamennyi szolgáltatás esetében • Kistérség bels ı elérhet ıségi feltételeinek javítása • Tömegközlekedést igénybe vev ı utasok számarányának növelése • Közösségi közlekedés integrációjának el ısegítése • Környezeti, forgalmi terhelés csökkentése A kistérségi közösségi közlekedés infrastrukturális alapfeltételeinek és a szolgáltatás min ıségének javulásával az utasok komfortérzete javul, miáltal megnövekszik a tömegközlekedést igénybe vev ık számaránya és az egyes közlekedési módok (közúti/kötöttpályás, egyéni/közösségi) közötti integráció, tehermentesítve a túlterhelt közúthálózatot.

165 2.2.1. tevékenység: Térségi autóbusz-közlekedés fejlesztése, a „ráhordó” szerep er ısítése

Tevékenység célja: A térségi autóbusz közlekedés viszonylatainak és járats őrőségének megfeleltetése a kistérségi igényeknek, az autóbusz-közlekedés és a kötöttpályás közlekedés harmonizációja.

Fejlesztési javaslatok: A kistérség bels ı autóbusz-közlekedését az úthálózat sugaras jellegéhez igazodó viszonylatszervezés jellemzi, a közösségi közlekedés azonban mégsem egyértelm ően Budapest irányú (jóllehet az 51. út mentén ez inkább jellemz ı), helyi tömegközlekedési csomópont ezen felül Szigethalom és Ráckeve is, amelyek nem csak számos buszjárat kiindulási, illetve célállomásai, de a HÉV-közlekedés szempontjából is jelent ısek. A déli területek települései esetében ugyanakkor jellemz ıen gyérebb járats őrőséggel és rosszabb kapcsolatokkal kell számolnunk, különösen a zsáktelepülések esetében. Több település (Délegyháza, Halásztelek) esetén hiányzik a közvetlen kapcsolat a kistérség központját képez ı Ráckevével, illetve a harántirányú közlekedés is foghíjas. A kötöttpályás közlekedésre való ráhordás több településen is tetten érhet ı mind a vasút, mind a HÉV tekintetében, a déli területek esetében azonban e funkció er ısítése is fontos lenne. Tekintve, hogy az önkormányzatok ráhatása a közösségi közlekedési szolgáltatók tevékenységére csekély, a tevékenység f ıként ajánlásokat fogalmaz meg: - javasolt a közlekedési szolgáltatókkal való egyeztetés, hogy azok id ıben átértékelhessék a kistérségi viszonyokat és alkalmazkodni tudjanak a területi igényekhez, - a felmerül ı új tömegközlekedési igények esetén lehet ıség van a szolgáltatóval olyan megállapodást kötni, melynek értelmében az érintett települések önkormányzatai veszteséges üzemeltetés esetén hozzájárulnak a m őködtetéshez, - kiemelt feladat lehet a kistérségen belül vállalkozói alapú szolgáltatások megszervezése, a közösségi közlekedésre vonatkozó jogszabályi keretek között, az igényekhez igazított kapacitású buszok üzemeltetésével, - mind a Volán társaságok, mind a vállalkozók által üzemeltetett szolgáltatás esetében célszer ő normatív alapú támogatás nyújtása az önkormányzatok vagy a kistérség részér ıl, - új viszonylatok létrehozása esetén a haránt-irányú közlekedés és a hiányzó közvetlen kapcsolatok megteremtése a legfontosabb - a szolgáltatás színvonalának emeléséhez kapcsolódik az autóbusz-állomások és megállóhelyek kulturált állapotának fenntartása, a menetrenddel kapcsolatos tájékoztatás biztosítása, valamint – és ez egyértelm ően szolgáltatói feladat – a járm őpark folyamatos megújítása

166 - fontos továbbá a különböz ı szolgáltatók által m őködtetett autóbusz- és kötöttpályás járatok menetrendjének összehangolása és ütemessé tétele

Tevékenység eredménye: Térségi igényekhez igazodó, ütemes autóbusz-közlekedés, amelynek segítségével valamennyi településr ıl könnyen megközelíthet ı nem csak a f ıváros, hanem a térség központi, alközponti szereppel bíró városai is. Összehangolt menetrendek és integrált közösségi közlekedési módok segítik a kistérségen belüli és az onnan kifelé irányuló közlekedést is, miáltal megn ı a tömegközlekedés utasszáma és csökken a közúti gépkocsi- forgalom.

Projekt-portfólió

Projekt(cs Projekt(cs Tartalom Területi Közrem ők Lehetséges El ıkészíte omag) omag) érvényessé öd ık források ttség neve célja g / feltételek Helyközi Településkö Egyes már Kunszentmi Kunszentmi KMOP buszjáratok zi autóbusz- létez ı klós-Apa klós ÖK, 2.3.1. járatszámá közlekedés buszjáratok j Apaj ÖK, nak fejlesztése járatszámán Volán Zrt. bıvítése ak b ıvítése Dömsöd- Dömsöd KMOP Szigethalom ÖK, 2.3.1. Szigethalom ÖK, Volán Zrt. Dömsöd- Dömsöd KMOP Ráckeve ÖK, 2.3.1. Ráckeve KMOP ÖK, Volán 2.3.1. Zrt. Új Ráckeve- Ráckeve menetrends Délegyháza ÖK, zerinti Délegyháza járatok ÖK, Volán létrehozása Zrt. Menetrende Autóbuszok Helyközi Autóbusz- Kistérség, Saját forrás Partnerség k „ráhordó” buszjáratok HÉV, Volán Zrt, létrehozása harmonizác szerepének és a autóbusz- MÁV Zrt., iója er ısítése HÉV/MÁV vasútállomá BKV Zrt. menetrendjé s Hiányzó nek csatlakozási közlekedési összehangol pontok kapcsolatok ása megteremté se Kistérségi Kistérségen A kistérség Kistérség Kistérség, KMOP körjárat belüli településeit Volán Zrt. 2.3.1. létrehozása közforgalm összeköt ı ú autóbusz- közlekedési körjárat szolgáltatás útvonalának

167 ok javítása kialakítása, a járat mőködtetés e Kisbusz- Kistérségi Magán/önrk Áporka-51. Áporka ÖK, PPP Próbaüzem járatok közforgalm ományzati út/Dunapart magánvállal indítása ú tulajdonú kozó közlekedésr kisbusz Majosháza- Majosháza PPP e való járatok 51. út, ÖK, „ráhordás” kialakítása a Majosháza- magánvállal er ısítése menetrends Délegyháza kozó zerinti vá. járatokra való ráhordás érdekében.

2.2.2. tevékenység: A kötöttpályás közlekedés fejlesztése, P+R parkoló program

Tevékenység célja: Az ingázó lakosság közlekedési igényeinek kiszolgálása a közúti forgalom zsúfoltságának csökkentése mellett.

Fejlesztési javaslatok: A Ráckevei kistérség közösségi közlekedésében egyaránt nagy szerepet játszanak a kötöttpályás viszonylatok: a 150. vasútvonalon közleked ı járatok, valamint a Ráckevei HÉV. Mindkét közlekedési mód szerepe a gyors elérhet ıség biztosítása lenne, azonban ez a vonalak és a szerelvények rossz állapota miatt nem valósítható meg – mindkét esetben szükséges lenne tehát a közleked ı szerelvények felújítására. A vasút és HÉV-közlekedés fejlesztése nem a kistérség és településeinek feladata vagy kompetenciája, érdekérvényesítéssel, valamint kapcsolódó beruházásokkal (pl. P+R parkolók, utazási komfortjavító intézkedések, intermodális csomópontok kialakítása, a vasútállomások balesetmentes megközelítésének – aluljárók, sorompók – kiépítése) azonban a kistérségi szerepl ık is hozzájárulhatnak a szolgáltatás kiépítéséhez és népszer ősítéséhez.

Tevékenység eredménye: Gyorsabb, jobb min ıség ő, a kistérségi igényeket jobban tükröz ı kötöttpályás közlekedés, amelynek révén komfortosabbá tehet ı a lakosság helyváltoztatása, javítható a kistérség településeinek elérhet ısége, illetve csökkenthet ı a közúti forgalom és az ebb ıl adódó környezeti terhelés.

168 Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem ők Lehetséges El ıkészíte neve célja érvényessé öd ık források ttség g / feltételek MÁV Vasúti A 150. MÁV, szerelvénye közlekedés kistérségben vasútvonal kistérség k fejlesztése szolgáltatási közleked ı színvonalán vasúti ak javítása szerelvénye k felújítása, új(abb) szerelvénye k közlekedtet ése. Vasútállom Vasúti Állomás Dunavarsán Dunavarsán MÁV ás felújítása közlekedés épületének y y ÖK, MÁV engedélye fejlesztése felújítása, Zrt. szükséges félkarú Balesetvesz sorompók ély elhelyezése csökkentése a balesetek megel ızése érdekében. HÉV HÉV- HÉV Ráckevei BKV Zrt., szerelvénye közlekedés szerelvénye HÉV vonala kistérség k m őszaki szolgáltatási k felújítása, állapotának színvonalán új javítása ak javítása szerelvénye k közlekedtet ése P+R Közlekedési A HÉV Dunaharaszt Kistérség, KMOP, HÉV parkolók módok nagyobb i , érintett ÖK- saját forrás, fejlesztésév létrehozása közötti forgalmat Kklacháza, k PPP el integráció lebonyolító Szigethalom párhuzamos megteremté megállóiban , an se , Szigetszent forgalmasab miklós b Ráckeve, vasútállomá Tököl. sokon P+R parkolók kialakítása

169 2.3. intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése, fejlesztése

Intézkedés indokoltsága: Az elmúlt években ugrásszer ően megn ıtt a kerékpáros közlekedés népszer ősége, ami e közlekedési mód költség-hatékony volta mellett annak környezetbarát (gépjárm ő-forgalom csökkentése, energiatakarékosság) és rekreációs vonatkozásaival is magyarázható. A Ráckevei kistérségben is egyre nagyobb igény mutatkozik a kerékpáros közlekedés iránt, azonban a kistérségben hiányosak a kerékpáros közlekedés fejl ıdésének infrastrukturális feltételei. A településeken jó esetben egy-egy kerékpárút szakasza került kialakításra, ezek azonban nem alkotnak egységes hálózatot, a nagy forgalom mint baleseti veszélyforrás pedig elrettentheti a kerékpárosokat a közutakon való kerékpározástól. A kerékpárút-hálózatot els ısorban a helyi társadalom helyi közlekedési igényeinek kielégítése és aktív kikapcsolódása érdekében szükséges kiépíteni, mégis bázisát jelentheti az eredeti funkciót meg ırz ı, de igény szerint az aktív turizmust is szolgáló fejlesztéseknek. Egyre népszer őbbek például a f ıvárosból kiinduló egy napos kerékpáros kirándulási lehet ıségek.

Az intézkedés tartalma: Az intézkedés a kistérségi kerékpárforgalmi rendszer kiépítésére irányul, magában foglalva a kerékpárút szakaszok, valamint a kerékpáros közlekedés kiegészít ı infrastrukturális elemeinek kiépítését is. Az intézkedés a kerékpárút-hálózat kiépítéséhez szükséges tervezési tevékenység (megvalósíthatósági tanulmányok, kiviteli tervek elkészítése) támogatását is megvalósítja.

Intézkedés célja, hatásai: • Kistérség egészét behálózó kerékpárút-rendszer kiépítése, amely kapcsolódik a tágabb térségi kerékpárút-hálózatokhoz • Gépjárm ő forgalom mérséklése • Települések környezeti terhelésének csökkentése • Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek javítása • Lakosság rekreációs lehet ıségeinek b ıvítése Az intézkedés javítja a települések elérhet ıségét és a közlekedés biztonságát, illetve csökkenti a helyi gépjárm őforgalom okozta zajt és leveg ıszennyezést. Az egészséges életmód feltételeinek javulása az el ızıekkel egyetemben a helyi lakosság életmin ıségének javulásához járul hozzá. Az intézkedés megvalósulásával nemcsak a helyi lakosság környezetbarát közlekedési feltételei javulnak, hanem a kerékpáros turizmus infrastrukturális háttere is megteremt ıdik, miáltal b ıvül a kistérség turisztikai kínálata, ami a turizmusból származó bevételek növekedését indukálja.

170 Intézkedés alá sorolt tevékenység: • Kerékpárút-hálózat és kiegészít ı infrastrukturális elemeinek kiépítése

2.3.1. tevékenység: Kerékpárút-hálózat és kiegészítı infrastrukturális elemeinek kiépítése

Tevékenység célja: Kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeinek biztosítása, kerékpárutak és a kerékpárok biztonságos tárolását, meg ırzését lehet ıvé tev ı létesítmények kialakítása, valamint az infrastruktúrát kiegészít ı információs rendszer létrehozása.

Fejlesztési javaslatok: A kistérség számára prioritást élvez a Duna keleti partján végigfutó Eurovelo szabványnak megfelel ı kistérségi jelent ıség ő kerékpárút, amely egyúttal a térségi kerékpárút-hálózathoz is kapcsolódik. E, f ıként a hivatásforgalom lebonyolítására tervezett útvonal mellett kistérségi jelent ıség ő turisztikai kerékpárút létrehozása javasolt a Csepel- sziget belsejében, valamint a Kis-Duna ág mentén is (a szigeten). Ezen É-D irányú utak harántirányú kapcsolatának megteremtése teszi valóban hálózattá a kistérség kerékpárútjait. Nem szabad megfeledkeznünk azonban a további, helyi érdekeltség ő kerékpárutakról sem, amelyek a települések közlekedésbiztonságát hivatottak növelni a rekreációs lehet ıségek biztosítása mellett. Különösen a települési kerékpár-forgalom esetébe fontos, hogy a jelent ısebb közintézmények, illetve tömegközlekedési állomások közvetlen közelében a kerékpárosoknak lehet ıségük nyíljon biciklijük hosszabb idej ő tárolására, meg ırzésére. A szabadid ıs célú kerékpárosok tekintetében ugyanakkor kulturált pihen ıhelyek és egy áttekinthet ı információs rendszer létrehozása javasolt a kerékpáros turisták kényelmének és megfelel ı tájékozódásának biztosítása érdekében.

Tevékenység eredménye: A kerékpáros infrastruktúra és kapcsolódó létesítményeinek kialakítása hatására növekszik a kerékpáros közlekedés népszer őség, valamint a térségbe érkez ı, helyi bevételt generáló kerékpáros turisták száma.

171 Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem ők Lehetséges El ıkészíte neve célja érvényessé öd ık források ttség g /feltételek Kistérségi Kistérségi Eurovelo Áporka, Kistérség KÖZOP, Részben Eurovelo kerékpáros szabványn Dömsöd, Érintett KMOP elkészült kerékpárút közlekedés ak Dunaharas ÖK mőszaki fejlesztése megfelel ı zti, tervek kistérségi Dunavarsá Települése kerékpárút ny, k létrehozása Kiskunlach elérhet ıség végig a áza , ének Duna Majosháza, javítása partján, ill. Ráckeve, harántirány Szigethalo Kerékpáros ban m, turizmus Taksony- Taksony, fejelesztése Tököl Tököl érintésével Kistérségi Települése Turisztikai Szigetszent Kistérség KÖZOP, turisztikai k célú miklós, Érintett KMOP kerékpárút elérhet ıség kerékpárút Szigethalo ÖK ak ének létrehozása m, javítása a Kis-Duna Szigetszetn nyugati márton, Kerékpáros partján az Szigetbecs turizmus Eurovelo e, fejelesztése kerékpárútt Szigetcsép, al Ráckeve, párhuzamo Makád, san, ill. a Tököl, sziget Halásztele belsejében k, Lórév Településk Települése Két-három Kiskunlach Kiskunlach KMOP Elkészült özi k települést áza- áza ÖK mőszaki kerékpárut elérhet ıség összeköt ı Áporka Áporka tervek ak ének hivatásforg ÖK javítása almú és Kiskunlach Kiskunlach KMOP Elkészült turisztikai áza- áza ÖK mőszaki Kerékpáros kerékpárut Ráckeve Ráckeve tervek turizmus ak, ÖK fejelesztése lehet ıség Dunavarsá Dunavarsá KMOP szerint ny- ny ÖK, Eurovelo Délegyház Délegyház szabványn a a ÖK ak Dunavarsá Dunavarsá KMOP Elkészült megfelel ıe ny- ny ÖK, mőszaki n Taksony Taksony tervek

172 ÖK

Szigetcsép- Szigetcsép KMOP Majosháza ÖK, Majosháza ÖK Belterületi Települési Kerékpárut Apaj, Apaj ÖK KMOP kerékpárut szolgáltatá ak Dobó ak sok létrehozása István út, elérhet ıség a Budai út ének települések Makád – Makád ÖK KMOP javítása belterületé Rákóczi út n Szigetszent Szigetszent KMOP miklós – miklós ÖK Lakihegy, Gyártelep felé Taksony, Taksony KMOP Varsányi ÖK út – F ı út Tököl - Tököl ÖK KMOP reptér

3. Prioritás – Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetmin ıség javítása

3.1. Intézkedés: Kis Duna Revitalizációs Program

Intézkedés indokoltsága: Az RSD a Duna magyarországi szakaszának második legnagyobb mellékága. A folyóág hossza 58 km, felülete mintegy 14 km 2. További 32 km-t jelent a fımeder mellett található kisebb-nagyobb sziget-menti mellékágak, holtágak. Az RSD vízforgalma mesterségesen szabályozott. Az RSD vízgy őjt ıterülete összesen 1800 km 2, három belvízrendszer befogadója; a Gyáli, a Duna-völgy-északi és a Ráckevei – Duna-menti belvízrendszeré. A vízelvezetést javarészt mesterségesen kiépített csatornák biztosítják. A Duna-ág állóvízhez hasonló jellegének kialakulása az ahhoz kapcsolódó vízinövényzet kialakulását hozta magával. Az így kialakult botanikai értékekhez tartoznak az úszólápok. A Ráckevei (Soroksári)-Duna több évtizede sürget ı vízgazdálkodási és vízmin ıségi problémáinak megoldására. EU támogatásra számot tartó projekt kidolgozása történt az RSD- projekt keretében. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág állapota az elmúlt 20 év alatt jelent ısen leromlott. A feliszaposodás, a szennyezés aggasztó méreteket öltött. A jelen állapotában a vízfelület nem tud versenyképes lenni az aktív- és ökoturizmus szempontjából. Az RSD térségében az üdülési forgalom jelent ıs. Az üdül ıterületek többnyire a vízpart mentén találhatók, vezetékes ivóvízhálózattal, illetve saját kúttal, a szennyvízelvezetés azonban nem

173 megoldott. A Duna-ágon három evez ıs pálya található, de sokan választják a vízitúrázást is. A horgászati hasznosítás intenzív. A rendszeres séta, illet ıleg turisztikai célú hajózás napjainkra megsz őnt, de újjáélesztése iránt befektet ıi részr ıl igény mutatkozik. Az RSD-projekt a 1067/2005. (IV.30.) Kormányhatározat szerint EU támogatásra számottartó ún. nagyprojekt, amelynek el ıkészítése vissza nem térítend ı központi költségvetési támogatással történik. Az EU támogatás megszerzéséhez szükséges pályázat el ıkészítésére a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (továbbiakban: VKKI) 2007. júniusában közbeszerzési eljárást írt ki. Az el ıkészítési munkát az ÖKO Zrt. - K+K Kft. - TERRASZER Kft. alkotta konzorcium nyerte el. Az el ıkészít ı munkák 2007. nyarán kezd ıdtek és várhatóan 2009. I. negyedévében fejez ıdnek be. Az RSD-projekt megvalósítása - kedvez ı EU elbírálást követ ıen - a tervek szerint 2009-ben kezd ıdik meg.

Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében legfontosabb az RSD vízmin ıségének javítása, az ehhez szükséges szakmai háttér már rendelkezésre áll. Ezért szükséges az ágba bejutó szennyez ı anyagok mennyiségének csökkentése. A már felhalmozódott szervesanyag tartalom eltávolítása. A hajózhatóság és a hatékonyabb vízkormányzás érdekében szükséges a duzzasztási lehet ıségek megteremtése.

Az intézkedés céljai, hatásai: Az intézkedés legfontosabb célja az RSD vízmin ıségének javítása, a térség gazdaságának vízhasználattal összefügg ı fejlesztése. • az RSD-t közvetlenül és közvetve elér ı szennyezések mennyiségének és a vízgy őjt ın található pontszer ő és diffúz szennyez ıforrások számának fokozatos csökkenése; • a vízgazdálkodási igényeknek megfelel ı vízkormányzás lehet ıségének biztosítása; • a mederben leülepedett szerves anyagok szakszer ő eltávolítása, ezzel a vízmin ıség javítása, illetve a további romlás megakadályozása; • az egyedülálló természeti értékeket képvisel ı holtágak és mellékágak revitalizációja; • a fürd ıvizekre el ıírt min ıségi követelmények biztosítása az RSD-n kijelölt természetes fürd ıhelyeken, valamint újabb fürd ıhelyek nyitása a középs ı és a fels ı szakaszokon; • a fentiek eredményeként a térség gazdasági és turisztikai fejl ıdésének el ısegítése. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenység • Kis-Duna Revitalizációs Program

174 3.1.1 tevékenység: Kis Duna Revitalizációs Program

A tevékenység célja: Az RSD és az egyedülálló természeti értékeket képvisel ı holtágak és mellékágak vízmin ıségének javítása. A Duna-ágat közvetlenül terhel ı, els ısorban a parti sávban és a szigeteken található üdül ıtelkekr ıl származó szennyvíz eredet ő szennyezések felmérése és intézkedések kidolgozása a további szennyezések megakadályozására. Az RSD biztonságos és a megfelel ı vízmennyiséget és vízmin ıséget garantáló üzemeltethet ıségének megteremtése. A vízmin ıség javítása, az RSD-be érkez ı szennyez ı anyagok mennyiségének csökkentése.

A tevékenység tartalma: A min ıség javítás érdekében a több évtized alatt lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása kotrással. 2008. els ı negyedévéig befejez ıdtek a meder- és iszapfelmérések, valamint az iszapmin ıségi és halbiológiai vizsgálatok. Ezek eredményeire alapozva történik a kotrás további tervezése, a kotrásra kerül ı iszap mennyiségének meghatározása, az elhelyezésre szolgáló területek felmérése és kiválasztása, valamint az iszap végleges elhelyezésének megtervezése. Az el ıkészítés els ı szakaszában döntésel ıkészít ı tanulmány készült, amelyben megtörtént a helyi infrastruktúra kiépítettségének, a természeti és településszerkezeti adottságoknak a felmérése. A szennyezések parti sávból történ ı kivezetését és kezelését a területek adottságait figyelembe vev ı, azokon alapuló kombinált m őszaki megoldások szolgálják. A szóba jöhet ı mőszaki megoldások legel ınyösebb kombinációinak kialakítása a helyi önkormányzatok, illetve az infrastruktúrát üzemeltet ı szervezetek egyeztetésével alakítható ki. A tervezés során, a helyi infrastruktúra kiépítettségét, adottságait figyelembe vev ı, arra alapozó kombinált megoldások szolgálják a szennyezések kivezetését a parti sávból. A szóba jöhet ı mőszaki megoldások között szerepel a csatornahálózat kiegészítése gravitációs vagy kényszeráramlású fürtökkel, illetve közm őpótló berendezések egyedi vagy csoportos megépítése a települési folyékony hulladék fogadás biztosítására. A tevékenység tartalmazza az 1956-os árvíz során megrongálódott tassi vízleereszt ı mőtárgy újjáépítésének elképzelését is. A m őtárgy telepítésére vonatkozóan az el ızetes vizsgálatok során több változat vizsgálata történt meg. A tervezés során az illetékes hatóságokkal (környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal), az üzemeltet ıkkel, az érintett önkormányzatokkal, a társadalmi és egyéb szervezetetekkel, a területtulajdonosokkal az egyeztetések folyamatban vannak. A Fıvárosi Csatornázási M ővek Zrt. által üzemeltetett dél-pesti szennyvíztisztító telepr ıl származó, tisztított szennyvíz átvezetése a Nagy-Dunába. Az átvezetés megvalósítására döntésel ıkészít ı tanulmány készült, amely a helyi adottságok és a tulajdonviszonyok figyelembe vételével négy nyomvonalváltozatot vizsgál az átvezetés megvalósíthatóságára vonatkozóan.

A tevékenység eredménye: A tevékenység eredményeképpen a vízmin ıség javulása várható, amelynek következtében mind a turizmus, mind az ott lakók szabadidıs tevékenységében

175 min ıségi és mennyiségi változás következik be. A bejutó szennyez ıanyagok mennyiségének csökkenése valósul meg. Ezáltal a vízmin ıség javulása és annak pozitív következményei várhatóak. Az RSD -ágon szabályozható vízszint alakul ki. Nem terheli tovább a dél-pesti szennyvíztisztító telep szennyvize az RSD-t, az ebbıl a forrásból származó szennyezés megsz őnik.

Projekt-portfólió

Projekt Projekt célja Tartalom Területi Közrem ők Lehets El ıkészíte neve érvényessé öd ık éges ttség / g (a forráso feltételek kistérségen k belül) Kotrás és Lerakódott, Mederkotrá Áporka, Környezetvé iszapelhelyez magas s, és Dömsöd, delmi és és szervesanyag iszapelhely Dunaharszti, Vízügyi tartalmú ezés Kiskunlachá Minisztériu mederüledék za, Lórév, m, eltávolítása Majosháza, Támogató: Makád, Nemzeti Ráckeve, Fejlesztési Szigetbecse, Ügynökség Szigetcsép, Kedvezmény Szigethalom, ezett: Szigetszentm Vízügyi és iklós, Környezetvé Szigetszentm delmi árton, Központi Szigetúfjalu, Igazgatóság Taksony, Konzorcium Tököl vezet ı: ÖKO Zrt. Konzorcium tagok: K+K Kft., TERRASZE R Kft. Szennyez ıan RSD-be Csatornahá Áporka, Környezetvé yagok bekerül ı lózat Dömsöd, delmi és kivezetése a szennyez ıanya kiegészítes Dunaharaszti Vízügyi parti sávból gok e, , Minisztériu mennyiségének közm őpótl Kiskunlachá m, csökkentése ó za, Támogató: berendezés Majosháza, Nemzeti ek egyedi Makád, Fejlesztési vagy Ráckeve, Ügynökség csoportos Szigetbecse, Kedvezmény megépítése Szigetcsép, ezett: Szigetszentm Vízügyi és iklós, Környezetvé Szigetszentm delmi

176 árton, Központi Taksony, Igazgatóság Konzorcium vezet ı: ÖKO Zrt. Konzorcium tagok: K+K Kft., TERRASZE R Kft Mőtárgy Vízszint Tassi Makád Környezetvé rekonstrukci szabályozhatós vízm őtárgy delmi és ó ágának megépítése Vízügyi megteremtése Minisztériu m, Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kedvezmény ezett: Vízügyi és Környezetvé delmi Központi Igazgatóság Konzorcium vezet ı: ÖKO Zrt. Konzorcium tagok: K+K Kft., TERRASZE R Kft Átvezetés RSD-be Fıvárosi (Budapest) Környezetvé bekerül ı Csatornázá delmi és szennyez ıanya si M ővek Vízügyi gok Zrt. által Minisztériu mennyiségének üzemeltetet m, csökkentése t dél-pesti Támogató: szennyvízti Nemzeti sztító Fejlesztési telepr ıl Ügynökség származó, Kedvezmény tisztított ezett: szennyvíz Vízügyi és átvezetése Környezetvé a Nagy- delmi Dunába Központi Igazgatóság Konzorciu m vezet ı: ÖKO Zrt. Konzorciu m tagok:

177 K+K Kft., TERRASZE R Kft

3.1.2. Az „RSD” projekt összefoglaló ismertetése

Az RSD revitalizációja a kistérség kulcsfontosságú projektje, melynek megvalósulása gyökeresen változtatja meg a téség településeinek életét, ezért jelen anyagban nem mell ızhetjük részletesebb elemezését. Összefoglalónk az ÖKO Zrt. a K+K Kft és a TERRASZER Kft. által 2009. májusában közreadott tanulmányára támaszkodik.

A projekt tárgya: − Az RSD és mellékágai részleges mederkotrása és az iszap elhelyezése − A Dél-pesti szennyvíztelep tisztított szennyvizének átvezetése a Dunába − Új többfeladatú vízleereszt ı m őtárgy építése Tassnál, illetve a meglév ı Tassi és Kvassay mőtárgyak egyes rekonstrukciós munkáinak elvégzése

A projekt célja: A Duna-ág teljes hosszán és mellékágain a területhasználatból ered ı vízgazdálkodási problémák megoldása, a vízmin ıség javítása – a Víz Keretirányelvnek megfelel ıen – a jó ökológiai potenciál elérése érdekében.

A projekt helyszíne: Az RSD 0-57,3 fkm közötti szakasza, az átvezetés Csepelt és Soroksárt, a m őtárgyépítés és rekonstrukció Tasst és Csepelt érinti, míg a kotrás 18 településhez tartozó területen történik, ezekb ıl 8 esetében zagytér kialakításával.

Projektgazda: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) A projekt megvalósítás várható kezdete: 2009. november 1. A projekt várható befejezése: 2013.

178 Projekt költségvetése (ezer Ft):

Kotrás 17 378 152

Átvezetés 9 261 870

Zsilip 4 952 534

Monitoring rendszer 372 546

RSD Projektelemek összesen 31 965 103

A projekt indokoltsága

Az RSD régiója kiemelt jelent ıség ő üdül ıterület jelent ıs természeti értékekkel, országos természetvédelmi oltalom alatt álló területekkel. Mind az üdülési és rekreációs területhasználat, mind a természeti értékek védelmének egyik legfontosabb el ıfeltétele a megfelel ı vízmin ıség biztosítása. A bevezetett tisztított szennyvíz, illetve a parti sávból bejutó tisztítatlan szennyvizek okozta tápanyagterhelés hatását a feliszapolódottság miatti terhelés, valamint kis vízmélység, elégtelen áramlás, pangó vízterek kialakulása kíséri, aminek következményeként az elmúlt évek során, több esetben kritikus vízmin ıségi helyzet alakult ki.

Az RSD-t terhel ı szennyez ıanyag források közül ki kell emelni a dunai tápvizet, a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep kezelt szennyvizének bevezetését, kisebb mértékben az ipari szennyvizeket, a diffúz terheléseket, a csatornázatlan üdül ıterületek, szigeti üdül ık talajvíz terheléseit. A VKI szerint célok megvalósításához, a terhelést okozó források megszüntetéséhez, csökkentéséhez szükséges vízmin ıség javító intézkedések anyagi forrásai országosan korlátozottak. Ennek figyelembe vételével került kialakításra a „Ráckevei (Soroksári) – Duna-ág vízgazdálkodásának, vízmin ıségének javítása” cím ő projekt (továbbiakban „RSD Projekt”), melynek célja deklaráltan a vízmin ıség javítása és ezzel összefüggésben a térség gazdasági fejl ıdésének vízhasználati szempontból történ ı megalapozása.

A projekt célja

Közvetlen célok: − A VKI (EU Vízkeret Irányelv) szerinti jó ökológiai potenciál elérése. − Területhasználatból ered ı vízgazdálkodási problémák megoldása, a használatok közötti konfliktusok feloldása.

179 Közvetett célok: RSD térségének vízmin ıség javításával, vízgazdálkodási fejlesztésével a terület eltartóképességének javítása, gazdasági, turisztikai fejl ıdésének el ısegítése.

A tervezett intézkedések

A komplex vízvédelmi programok közé tartozó „RSD-Projekt”-en belül négy projektelem megvalósítása tervezett , melyek két projekt keretében kerülnének megvalósításra. Az intézkedések két önálló projektbe szervezését az eltér ı jelleg, a különböz ı projektgazda és az eltér ı m őködtetési rendszer indokolja. A 2 projekt a következ ı:

I. Állami nagyprojekt 1. Az FCSM Zrt. dél-pesti szennyvíztisztító telepér ıl származó tisztított szennyvíz átvezetése alagútfúrásos technológiával kialakított DN 1600 mm mélyvezetés ő nyomóvezetéken a nagy-Dunába (a továbbiakban: Átvezetés projektelem). 2. A Duna-ágban a több évtizede lerakódott magas szervesanyag tartalmú mederüledékb ıl összesen ~2 millió m 3 iszap eltávolítása kotrással, a kikerül ı iszap ideiglenes, majd végleges elhelyezésének, hasznosításának megoldása (a továbbiakban: Kotrás projektelem) 3. A Duna-ág biztonságos, és a megfelel ı vízmennyiséget és vízmin ıséget garantáló üzemeltethet ıségének biztosításhoz az 1956-os árvíz során elpusztult tassi vízleereszt ı m őtárgy újjáépítése, valamint a meglév ı két nagy-mőtárgynak, a Kvassay zsilipnek és a tassi hajózsilipnek az RSD megfelel ı üzemeltetéséhez szükséges további rekonstrukciós munkáinak elvégzése (a továbbiakban: Mőtárgyépítés és rekonstrukció projektelem).

II. Önkormányzati kisprojekt A Duna-ágat közvetlenül terhel ı, a parti sávban található üdül ıterületeken keletkez ı szennyvíz összegy őjtése, az illegális szennyvízbevezetések megszüntetése, a szennyez ıanyagok parti sávból történ ı kivezetése (a továbbiakban: Szennyez ıanyagok kivezetése a parti sávból projektelem).

Az „RSD Projekt” keretében megvalósításra javasolt változat több, mint 8.500 üdül ıtelek esetében oldja meg a szennyvíz összegy őjtésének és elvezetésének problémáját.

180 A tervezett projektelemek elhelyezkedése

Forrás: ÖKO Zrt. 2009 .

A tervezett programmal a f ıváros 4 kerülete, Pest megye 21 és Bács-Kiskun megye 1 települése érintett. A terület jelent ıs része vízbázis . A f ıváros ivóvízellátásában igen jelentıs szerepet töltenek be a csepel-szigeti parti sz őrés ő vízbázisok. A sziget 80%-án sérülékeny vízbázis van, míg a déli részén távlatban védett vízbázis található.

181 A fels ı szakasz vízmin ıségét dönt ıen a Dunából érkez ı víz, annak mennyiségi és min ıségi viszonyai határozzák meg. A dunavíz-betáplálás mennyisége els ısorban a Duna vízállásának és az RSD-re települt vízkivételi igényeknek a függvénye. Az innen érkez ı víz min ısége hosszú évek óta stagnáló tendenciát mutat, lényeges javulása csak a f ıvárosi szennyvizek biológiai tisztításának megoldása után jelentkezhet. Az RSD-t tápláló mellékvízfolyások közül a legjelent ısebb, a Gyáli-patak - amely a kett ıs-mőködtetés ő Duna-Tisza-csatornával és az I. (Dömsödi) Árapasztóval ellentétben minden esetben az RSD-be szállítja a vizet – szintén a fels ı szakaszon torkollik az RSD-be. A Gyáli-patak által szállított víz mennyisége nem mérhet ı össze a dunai betáplálás vízmennyiségével, azonban a szállított hordalék lerakásával lokálisan jelent ıs hatást gyakorol az RSD min ıségére. A Dunából érkez ı tápvíz az RSD-be jutva lelassul, sebessége több mint egy nagyságrenddel csökken, így a lebegtetett hordalékszállító képessége is jelent ısen csökken. Emiatt a folyóág fels ı néhány (5-8) km-én a lebegetett hordalék – és vele együtt a szerves anyag figyelemre méltó része – kiülepedik, ami a folyószakasz folyamatos feliszapolódásával jár. Mind a fels ı szakaszon felhalmozott, tápvízzel érkez ı üledék, mind pedig az alsó szakaszon leülepedett szerves anyag hosszú távú szennyez ı forrásként viselkedik. A szerves anyagot tartalmazó iszap bomlása miatt az iszapból ammónium szabadul fel, amely oxidációja során csökkenti a víztest oxigéntartalmát. Az ammónium-kibocsátás er ısen szezonális jelleget mutat, a május-júniusban mért adatok 2-3-szorosát is elérik a hidegebb id ıszakokban mérteknek. A folyamatot az iszap kiülepedése er ısíti, mert a hígító víztest víztérfogata a feltölt ıdés arányában csökken. A Duna-ág fels ı harmadának vízmin ıségét befolyásoló másik fontos tényez ı a közvetlen szennyvízterhelés . Az 1990-es évek végét ıl a Dél-pesti szennyvíztisztító telepen megvalósuló technológiai fejlesztések hatására az elfolyó tisztított szennyvíz szerves anyag, lebeg ıanyag, összes nitrogén, összes foszfor és ammónia tartalma jelent ısen csökkent. A telepr ıl elfolyó tisztított szennyvíz 5 év átlaga alapján számított éves mennyisége 21.279.100 m 3/év. Min ısége megfelel a kibocsátási határértékeknek, azonban – els ısorban a tisztított szennyvíz nagy mennyisége miatt - még mindig jelent ıs tényez ı a felszíni víz min ısége szempontjából, összességében mintegy 3.100 t/év mennyiség ő szennyez ıanyagot juttat az RSD-be. A dél-pesti szennyvíztelep mellett az RSD-be közvetlenül vezet tisztított szennyvizet a szigetszentmiklósi gyártelep szennyvíztelepe. Jellemz ıen az RSD északi szakaszán találunk csapadékvíz és h őtıvíz bevezetéseket. Az RSD középs ı és alsó szakaszának partjain és a szigeteken s őrő beépítés ő üdül ıterületek épültek ki. Az üdül ıterületeken általában nem épült ki közcsatorna hálózat, a keletkez ı szennyvizet többnyire a m őszaki el ıírásoknak nem megfelel ıen épített házi tárolókban, „szikkasztókban” helyezik el. A terület adottságai – s őrő, közvetlen parti beépítés, magas, RSD vízszintjével gyakorlatilag megegyez ı talajvízszint, talajvíz áramlásának iránya – valamint az évtizedek óta folytatott szakszer őtlen szennyvízelhelyezés miatt a parti vízsáv bakteriológiai szennyezettsége számos helyen alkalmatlanná teszi azt fürd ızésre.

182 A célok beazonosítása

A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág funkciói:

− Természetes befogadója a vízgy őjt ıér ıl érkez ı csapadék- és belvizeknek. − A Duna-ágból kapja a vizét – a partmenti öntözések mellett – a Duna-Tisza–Csatorna és a Duna–völgyi F ıcsatorna, az I. Árapasztó és a Kiskunsági Öntöz ı F ıcsatorna, ezzel mintegy 25 ezer hektárnyi terület öntözését teszi lehet ıvé. − Szabályozott, csaknem ingadozásmentes vízszintje, állóvíz jellege, alig hullámzó vízfelülete, a Duna vízénél magasabb h ımérséklete, nagy hasznosítható parthossza (a 22 mellékággal együtt mintegy 180 km) és a F ıvároshoz való közelsége kit őnı üdül ıterületté teszik. − Az id ık során kialakult természeti értékei (pl. úszólápok, védett madár és halfajok) méltóak a különleges védelemre. − Része a Duna-völgy árvédelmi rendszerének. − Jelenlegi – bár nem kívánatos – funkciója a fentieken túl a tisztított szennyvizek befogadása.

Az RSD víztest VKI szerinti környezeti célkit őzéseinek meghatározása

Mivel az RSD er ısen módosított víztest így esetében a jó ökológiai potenciál és a jó kémiai állapot elérése a környezeti célkit őzés. A célkit őzések elérését - a paraméterek javulását - az Intézkedési programban meghatározott vízmin ıség javító célú intézkedések megvalósulásával érjük el.

Az ökológiai állapotot jellemz ı vízmin ıségi elemek elvárt állapotjavítási célkit őzései

a) A biológiai vízmin ıségi elemek állapotjavítási célkit őzése

Biológiai elem Jelenlegi állapot min ısítése Kit őzött célállapot

Fitoplankton Gyenge Jó

Bevonatlakó kovaalga Jó Jó

Makrovegetáció Kiváló Kiváló

Makroszkópikus vízi gerinctelen Gyenge Jó

Hal Nem min ısített Nincs kijelölt célállapot

183 b) A fizikai-kémiai min ıségi elemek állapotjavításának célkit őzései A fizikai-kémiai paraméterek esetén a jó ökológiai potenciálhoz tartozó határértékeket a jó ökológiai állapothoz tartozó határértékeknek feleltetjük meg.

Célállapot – jó ökológiai potenciálhoz Komponens 2006. évi mért adatok tartozó fizikai-kémiai jellemz ıkre

Oxigén telítettség (%) 125 120

BOI 5 (mg/l) 5,8 5

NH 4-N (mg/l) 0,54 0,5

NO 2-N (mg/l) 0,14 0,08

NO 3-N (mg/l) 3,43 3

Klorofill-a (mg/m 3) 46,5 25

c) A hidromorfológiai elemek állapotjavításának célkitőzése Az RSD hidromorfológiai állapotjavításának célkit őzése a víz áramlásának a biológiai elemek állapotában elvárt javulását segítı, kis mérték ő növekedése , valamint a víztest középs ı szakszán a feliszapolódásból származó, várhatóan kifejl ıdı holtterek, elzátonyosodások, pangó viz ő terek okozta helyi vízmin ıségromlás megakadályozása.

A jó kémiai állapot elérésével kapcsolatos célkit őzések

a) Veszélyes anyagokkal kapcsolatos célkit őzések Az RSD víztest a kijelölt monitoring helyeken (operatív monitoring és feltáró monitoring) 2015. december 22-tıl teljesítse a 2008/105/EK Irányelvben meghatározott (veszélyes és egyéb) anyagokra, anyagcsoportokra el ıírt környezetmin ıségi határértékeket. E határértékrendszer betarthatóságát, illetve az RSD vízmin ıségét potenciálisan veszélyezteti a víztest fels ı szakaszán leülepedett iszapban lév ı egyes szennyez ıanyagok (PAH, Cd, Hg) okozta környezeti kockázat, a jelenlegi egyensúly-állapot felbomlásával járó visszaoldódás-, bels ı terhelés lehet ısége.

b) Jelent ıs pontforrásból nagymennyiségben bevezetett szennyez ıanyagok A célkit őzés a jelent ıs pontforrásból nagymennyiségben bevezetett szennyez ıanyagok (KOI, öP, öN és öLA összesen mintegy 3.100 t/év) okozta terhelés csökkentése, illetve megszüntetése.

184 A projekt tárgyát jelentı 3 projektelem 81 % ban járul hozzá a teljes célrendszer kielégítéséhez (új többfunkciójú tassi m őtárgy 33 %-ban, a kotrás 30%-ban, az átvezetés 18%-ban).

Célcsoportok

Közvetlenül érintett célcsoportok: − A parti sávban található mintegy 227 ezer f ı állandó lakosság és szezonálisan mintegy 30 ezer üdül ıterületi ingatlant használó; − Üdülési-, rekreációs és vízisport célú vízhasználat kapcsán az RSD-be utazó népesség, mintegy 5 ezer f ı/nyári hétvége . − Az RSD horgásztársadalma, horgászszövetségek. − Az RSD térségében az érintett települések gazdasági potenciáljának er ısödése (turizmus, vendéglátás, kereskedelem, idegenforgalom) folytán általában az állandó lakosság. − Az RSD természeti területin található ökoszisztémák, él ıhelyek, azaz vízi él ıvilág; az RSD vízfolyáson belül található úszólápok és szigetek él ıvilága; az RSD két partján található vízparti él ıvilág; és az RSD partjától távolabb elhelyezked ı, de az RSD vízmennyiségét ıl és vízmin ıségét ıl függ ı szárazföldi él ıvilág;

A megfelel ı alternatívák kiválasztása

A projektgazda és a projekt menedzsment szervezete a lehetséges megvalósítási alternatívák közül kiválasztota a legmegfelel ıbbet. Most csak a „nyertes” alternatívák ismertetésére szorítkozunk.

Tassi m őtárgyépítés és rekonstrukció projektelem

Az új Tassi zsilip tekintetében az alternatívákat a m őtárgy elhelyezési, telepítési lehet ıségei jelentették, ahol változatok közötti választást részben természetvédelmi, részben gazdasági szempontok befolyásolták. Az értékelésre kiválasztott két változat m őszaki tartalmában egyforma, teljesítmény mutatóiban egyenérték ő volt. A beépített berendezés szempontjából két m őszaki lehet ıséggel számolhattak, de ezek nem jelentettek az értékelés szempontjából valós alternatívát, részben a csekély különbség, részben a döntés kiviteli tervhez való hozzárendelhet ısége miatt. Az alternatívák beruházási költsége eltér ı, de m őködésük azonos ráfordítást igényel.

185 Az alternatíva kivalasztásánál a természetvédelmi kifogásokat mini-mumra csökkentették. A hullámteret keresztülmetsz ı új töltésszakaszok helyett rövid töltésnyomvonal-korrekciót terveztek. Ez esetben meglév ı nyaralóingatlanok kisajátítására nincs szükség.

Kotrás projektelem

A vízgazdálkodási és a természetvédelmi kezel ıvel egyeztetésre kerültek a kotrás lehetséges helyszínei, ez alapján, valamint az ökológiai értékelést figyelembe véve megtörtént a teljes mederkotrás felületi, mélységi lehatárolása, a kotrandó iszapmennyiség meghatározása. Ezt követ ıen kijelölték a parti zagyterek helyszínét, megtörtént az egyeztetés a használókkal és tulajdonosokkal, és elkészültek a szükséges talajtani, talajmechanikai és geodéziai felmérések.

A vizsgált változatokat alapvet ıen a kotrásra kerül ı mederszakaszok elhelyezkedése, zagyterek mérete és helye, illetve a mederiszap szennyezettségi jellemz ıi határozták meg.

A változatok közötti választás – az el ızı projektelemhez hasonlóan – a vízmin ıség-javító hatás költséghatékonyságának értékelésével történt , e mellett párhuzamosan egy több- szempontú értékelést is végeztek figyelembe véve a hidromorfológiai javító hatást, a védett természeti értékek revitalizációját, a környezeti kockázatok, a helyi környezetterhelés mértékét, a megvalósítás során fellép ı természetvédelmi problémákat és az id ıtartam szerinti megfelel ıséget.

A fentiek alapján a komplex, több szempontból is kedvez ı, a vízmin ıség-javítási szempontból leghatékonyabb eredményt adó, változat került kiválasztásra, amelynél a legnagyobb szerves és növényi tápanyagot tartalmazó mederszakaszok változatos részleges kotrása történik meg a Duna-ág fenék- és mederviszonyaihoz alkalmazkodva. A kikotort iszapot a projekt keretében létesül ı ideiglenes zagykazettákban helyezik el. Az iszap végleges elhelyezését követ ıen a zagykazetták rekultivációja is megtörténik.

A változat elemei:

Sz őkített részleges, hatékonyságfügg ı mederkotrás 24 km-es f ıág szakaszon A választott változat esetében a mederkotrás • a f ıágban a 19+373 fkm - 39+928 fkm szelvények közötti szakaszon a lehetséges terület 30-50 %-án, • a 48+024 fkm - 51+239 fkm szelvények közötti szakaszokon a lehetséges terület 80 %-án,

186 • a mellékágakban a lehetséges felületen, a lehetséges vastagságú réteg eltávolításával történik,

Az átvezetés projektelem

Az RSD vízmin ıségére a tápanyagterhelés szempontjából a Dél-pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek bevezetése dönt ı hatással van. Amennyiben az átvezetés nem valósul meg, úgy – akár a többi beavatkozás megvalósulása ellenére – sem várható jelent ıs vízmin ıség változás. Az átvezetés útján el ıidézhet ı javulás mértéke, valamint a beavatkozás költséghatékonysága, a többi projektelemhez képest is kiemelked ı.

Mivel a változatok által elért cél, vagyis az átvezetett szennyvíz mennyisége mindhárom alternatíva esetében azonosnak bizonyult, a legköltséghatékonyabb megoldást az „A” változat jelenti.

Az „A” változat tartalma Az alagútfúrásos technológiával 1 db DN 1600 mm cs ı építése. Tervezett maximális vízszállító kapacitás: 4,17 m 3/s, ami azt jelenti, hogy a szárazidei tisztított szennyvíz több mint hatszoros hígítását (4,17 m 3/s) képes elszállítani. A változat lehet ıségét a jelenleg már elterjedtnek mondható alagútfúrásos, ún. „microtunelling” eljárás teremtette meg. A nyomvonalvezetésnek biztosítani kell az indító és fogadó aknák "közterületen maradás" elvét. Az egy tagban „fúrható” szakasz megközelít ıen 2-300 m (de széls ı estben ez akár 600 m is lehet), ezért az 5130 m-es nyomvonal max. 17 szakaszban építhet ı, a töréspontokon állandósított vasbeton aknák, egyébként ideiglenes (szádfallal körülhatárolt) aknák létesítésével.

Monitoringrendszer

Az RSD projektelemeinek utólagos értékelésére operatív monitorozó programot alakítottak ki, melynek célja a víztest állapotára vonatkozó el ızetes kockázatbecslés igazolása, az állapot javítására tett intézkedések hatásainak nyomon követése, illetve a védett területen lév ı felszíni víztest állapotának ellen ırzése.

Az RSD vízgy őjt ıjén található vizek sajátosságai alapján a monitoring rendszert több alrendszer kialakításával javasoljuk felépíteni, amelyek a következ ık: • Az RSD-t vizsgáló operatív alrendszer (biológiai elemek, biológiai elemeket támogató fizikai-kémiai elemek, hidro-morfológiai elemek, kémai elemek, védett területek, strandok és mederüledék megfigyelése); • Az RSD mellékvízfolyásait vizsgáló alrendszer;

187 • Automatikus vízmin ıség-mér ı állomás; • A vízgy őjt ı pontszer ő szennyez ıforrásait vizsgáló alrendszer; • Mőtárgy-monitoring alrendszer.

3.2. Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás

Az intézkedés indokoltsága: A gyorsan levonuló tetemes mennyiség ő csapadék – megfelel ı elvezetés hiányában – jelent ıs anyagi károkat okoz mind személyes, mind települési vagyon vonatkozásában. A kármentesítési, kárelhárítási feladatokon túl a települési környezetbiztonság növelése érdekében az önkormányzati vízgazdálkodási feladatokon belül nagyobb hangsúlyt kell kapnia a települési vízrendezési feladatoknak és ezen belül a megel ızést szolgáló fejlesztéseknek, illetve rekonstrukciós munkáknak. A területhasználat változása, a beépített, inaktív felületek jelent ıs növekedése a lefolyási viszonyokat alapvet ıen megváltoztatja. Ezekr ıl a felületekr ıl a lehulló csapadék teljes mennyisége lefolyik, ami fokozott terhelést jelent a – hiányosan kialakított – felszíni vízelvezet ı rendszereknek. A vízelvezet ı rendszer egyes elemeinek elszigetelt fejlesztése pedig az alsó, kapcsolódó szakaszokon okozhat kapacitáshiányt.

Az intézkedés tartalma: Az intézkedés a jelenlegi csapadékvíz elvezet ı rendszerek vízgy őjt ı szinten kezelt, összehangolt továbbfejlesztését tartalmazza. A vízelvezet ı árok- és csatornarendszer fejlesztésére.

Az intézkedés célja, várható hatása: • Környezetbiztonság növelése. • A csapadékvíz- és belvízkárok megel ızése, mérséklése.

Az intézkedés megvalósításának eredményeképpen a települések vízkár általi veszélyeztetettsége csökken, a vagyonbiztonság növekszik, a lakókörnyezet rendezettebbé, kulturáltabbá válik.

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek • Csapadékvíz-elvezet ı rendszerek fejlesztése • Szennyvíztisztítási, csatornázási szolgáltatás fejlesztése

188 3.2.1. Tevékenység: Csapadékvíz-elvezet ı rendszerek fejlesztése

A tevékenység célja: A tevékenység célja a települési csapadékvíz-elvezet ı rendszerek hatékony és biztonságos m őködésének megvalósítása, a tervezési, kiépítettségi és m őködési hiányosságok megszüntetése. A lefolyó felszíni vizeket befogadó vízfolyás vízgyőjt ıjéhez tartozó településeken a biztonságos felszíni vízelvezetés összehangolt tervezéssel lehetséges, mellyel biztosítható, hogy a befogadó alsó szakaszán is megfelel ı kapacitás álljon rendelkezésre. Az egyes településeket, településrészeket vagy egy-egy utcát érint ı, elszigetelt beavatkozás máshol okoz(hat) további problémát. A kistérség településein a csapadékvíz-elvezet ı hálózat kialakítása több helyen hiányos, esetenként nem követi a területhasználat váltást, vagy a már meglév ı rendszer / annak egyes részei a keletkez ı többletterhelést nem képesek kezelni. A rendszer egyes elemei a fenntartási munkálatok hiányában nem vagy egyre kevésbé képesek ellátni feladatukat. A tervezésen és b ıvítésen túl a fejlesztés részét kell képezze a meglév ı hálózatokon szükséges rekonstrukciós munkák ütemezett megvalósítása is.

Fejlesztési javaslatok: A térség csapadékvíz-elvezetésének vízgy őjt ı alapú tervezése és megvalósítása, figyelembe véve a befogadók vízszállító kapacitását, a vízfolyásokra vonatkozó el ıírásokat, a meglév ı területhasználatot és a tervezett területhasználat változásokból becsülhet ı, a rendszer kapacitásával szemben várhatóan megnövekv ı igény. Az extrém csapadékmennyiségek indokolják, hogy a rendszerbe – szükség esetén elárasztható – záportározók is kijelölésre kerüljenek. A program által a térségben érintett települések: Apaj, Dömsöd, Kiskunlacháza, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Taksony. Szigetszentmárton tervezett, csaknem 25 millió forint beruházásigény ő programja a település fokozottan belvízveszélynek kitett településrészein valósulna meg, a földfelszín alatti es ıvízelvezet ı csatornák, szikkasztóárkok illetve vízgy őjt ı helyek építésének kialakításával. Ehhez kapcsoltan a meglév ı rendszerek felújítása, m őköd ıképessé alakítása is megtörténne. A program elemei: ▪ Földfelszín alatti es ıvíz-elvezet ı csatornarendszer építése, felújítása. ▪ Szikkasztóárkok építése, felújítása ▪ Vízgy őjt ı tározók kialakítása, felújítása ▪ A meglév ı rendszer felújítása. ▪ Új felszín alatti csatornarendszer építése felújítása. Taksony esetében a belvízrendezési munkáknak (csatornázás, árok nyitás, burkolás, átereszek képzése) a becsült költsége 600 millió forintot tesz ki. Szigetbecse esetében a vízrendezés több mint 6 millió forintot igényelne.

189 Ráckevén, mivel a terület lefolyástalan, gátakkal határolt mélyfekvés ő, ezért egyre nagyobb gondot okoz a felszíni vizek megjelenése, intenzívebb es ızéskor, hóolvadáskor a városban jelent ıs belvízveszély jelentkezik. A felszíni vízelvezetés a város túlnyomó részében megoldott. A problémát fokozza, hogy egyre nagyobb a burkolt felületek aránya. Az övárokból kerül átemeléssel a csapadékvíz a befogadó Duna-ágba. A következ ı ütemben a város teljes utcahálózatának el kell készíteni az adottságoktól függ ıen zárt, vagy nyílt árkos vízelvezetést illetve a szikkasztó árkok kiépítését. Fıbb paraméterek: ▪ Övárkok felújítása: 18 km ▪ Csapadékvíz átemel ı: 16 db ▪ Zárt csapadékvíz elevezet ı hálózat felújítása: 3 km ▪ Új zárt hálózat építése: 5 km ▪ Nyílt árkos vízelvezetés: 61 km ▪ Szikkasztó árok rendszer: 35 km Ehhez társulnak a m őtárgyak átépítése a szükséges új m őtárgyak, kapubejárók kiépítése. A program költségét 900 millió forintra becsülik.

Feladat az érintett befogadók vízgy őjt ıjére vonatkozó vízrendezési és vízkárelhárítási tanulmánytervek kidolgozása is. A térségi tervek kidolgozása teljes vízgy őjt ıre kell történjen, amely kistérség határain átnyúló együttm őködést követel meg. A tervezés során különös gondot kell fordítani a rendszer fenntartásának kidolgozására, a m őköd ıképesség biztosítására, a feladat- és hatáskörök pontos meghatározására. A szükséges m őszaki tervek kidolgozását és engedélyek beszerzését követ ıen lehet megkezdeni az ütemezett megvalósítást.

A tevékenység eredménye: Extrém csapadék, illetve hóolvadás után kialakult nagymennyiség ő víz biztonságos és hatékony elvezetése a települések bel-, és külterületér ıl.

190 Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem őkö Lehetsé El ıkészített neve célja érvényesség dık ges ség / források feltételek Komplex Vízkárelhár Felmérés és Kistérség CSÖSZ KEOP csapadék ítás akcióterv T.Ö.T, 2.5.0/A, víz hatékonysá készítése a települési KMOP elvezetési ga kistérség önkormányzat 3.3.1/B program minden ok településére vízkárelvez etés tekintetében Csapadék Hatékony 100%-os Dömsöd Dömsöd KEOP víz és csapadékvíz település önkormányzat 2.5.0/A, elvezet ı biztonságos elvezet ı a KMOP rendszer csapadékvíz rendszer 3.3.1/B kiépítése elvezetés kiépítése Csapadék Hatékony Csapadékví Kiskunlacház Kiskunlacház KEOP víz és z elvezet ı a település a 2.5.0/A, elvezetés biztonságos rendszer önkormányzat KMOP kiépítése csapadékvíz kiépítése a a 3.3.1/B elvezetés településen Gerincár Hatékony Ráckeve Ráckeve KEOP ok csapadékvíz település önkormányzat 2.5.0/A, felújítása elvezetés a KMOP 3.3.1/B Csapadék Hatékony Csapadékví Szigethalom Szigethalom KEOP víz és z tárózása település önkormányzat 2.5.0/A, szikkasztó biztonságos a KMOP építése csapadékvíz 3.3.1/B elvezetés Csapadék Hatékony Csapadékví Szigetszentmi Szigetszentmi KEOP víz és z elvezet ı klós település klós 2.5.0/A, elvezet ı biztonságos rendszer önkormányzat KMOP rendszer csapadékvíz 100%-os a 3.3.1/B kiépítése elvezetés kiépítése Belterü- Hatékony Csapadékví Taksony Taksony KMOP leti és z elvezet ı település önkormányzat 3.3.1/B- csapadék biztonságos rendszer a 2008 víz- csapadékvíz 100%-os elvezetés elvezetés kiépítése Csapadék Hatékony Csapadék Tököl Tököl KEOP víz és vízelvezet ı település önkormányzat 2.5.0/A, elvezetés biztonságos árkok, a KMOP kiépítése csapadékvíz fedett 3.3.1/B elvezetés csatornák építése

191 3.2.2. tevékenység – Szennyvíztisztítási, csatornázási szolgáltatás fejlesztése

Tevékenység célja: A felszíni és a felszín alatti vizek, illetve a talaj védelme.

Fejlesztési javaslatok: A kistérségben jellemz ıen a külterületi részeken és az üdül ı övezetekben hiányos a csatornahálózat, valamint a kistérség nem minden településén megfelel ı a szennyvizek tisztítása. A kistérség természeti adottságai közül legfontosabb elem a vízkészlet min ıségének biztosítása érdekében szükséges kiépíteni minden szennyvíz agglomerációban a biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítás mellett a III. fokozatú tisztítást, azaz a tápanyag- eltávolítást (nitrogén és foszfor), valamint növelni a csatornahálózatba bekapcsolt lakások és üdül ıterületek számát. Jelenleg III. fokozatú tisztítás a kistérség 8 településén valósul meg.

Tevékenység eredménye: A tevékenység eredményeként növekszik a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya, a külterületi és belterületi hétvégi házas településrészek csatornahálózattal való ellátottsága megoldódik.

Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem ők Lehetséges El ıkészíte neve célja érvényessé öd ık források ttség g / feltételek Csatornahá Felszíni és a Érintett KEOP 1.2.0 lózat felszín alatti önkormányz fejlesztése vizek, atok valamint a talaj védelme III. Felszíni é s Tököl Érintett KEOP 1.2.0 fokozatú a felszín (Szigetújfal önkormányz szennyvíztis alatti vizek, u, atok ztító valamnint a Szigethalom berendezése talaj , Szigetcsép, k kiépítése védelme Halásztelek) ,Szigetszent miklós, Dunavarsán y (Majosháza, Taksony, Délegyháza, Szigetszent márton)

192 3.3. Intézkedés: Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése

Intézkedés indokoltsága: A kistérségben a vezetékes ivóvíz szolgáltatás megoldott, a hálózatok üzemeltetése, ütemezett rekonstrukciója és szükség szerinti fejlesztése is biztosított. Azonban a megyében els ısorban a ráckevei kistérséget érinti az ivóvíz szennyezettség problémája. A kistérség 11 településén (Taksony, Dunavarsány, Délegyháza, Majosháza, Áporka, Kiskunlacháza, Dömsöd, Apaj, Lórév, Szigetújfalu, Szigetszentmárton) a magas arzéntartalom okoz problémát, Dömsöd ivóvíztartalmának ammónium tartalma is magasabb a megengedett határértéknél. A megfelel ı min ıség ő és mennyiség ő, biztonságos ivóvízellátás a települések önkormányzatainak kötelez ıen ellátandó alapfeladata. A 201/2001. (V. 25.) Kormányrendelet 2009. december 25-ig teljesítend ı feladatok közé sorolta a fenti települések vízmin ıség javításának megoldását.

Az intézkedés tartalma: Mőszaki fejlesztéssel az arzén tartalom csökkentése.

Az intézkedés célja várható hatása: A fejlesztés megvalósulásával az érintett településeken javul az ivóvíz min ısége, csökken az egészségkárosító arzén és ammónium tartalom.

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: • Arzénmentesítési program

3.3.1. Tevékenység: Arzénmentesítési program

A tevékenység célja: A magas arzéntartalom csökkentése.

Fejlesztési javaslatok: Az arzén tartalom egészségügyi határérték alá csökkentésének érdekében szükséges az arzénsz őrık kiépítése a kistérség vízm őtelepein.

A tevékenység eredménye: A kistérség 11 településén az engedélyezett határértékét (10 mikrogramm/liter) alá csökken az arzén tartalom, így csökken az ivóvíz okozta rákos megbetegedések kockázata.

193 Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem ők Lehetséges El ıkészíte neve célja érvényessé öd ık források ttség g / feltételek Ivóvízmin ıs Az ivóvíz Az Taksony, Települési Ivóvízmin ıs ég javítása arzén ivóvízbázis Dunavarsán Önkormány ég javítása arzénmente koncentráci okból y, zatok (KEOP– sítéssel a ójának 10 kitermelt Délegyháza, 2009–1.3.0) Ráckevei mikrogram víz tisztítása Majosháza, kistérségbe m/liter alá technológiai Áproka, n csökkentése fejlesztéssel Kiskunlachá za, Dömsöd, Apaj, Lórév, Szigetújfalu , Szigetszent márton

3.4. Intézkedés: Települési környezetmin ıség javítása

Az intézkedés indokoltsága: A Ráckevei kistérség települései számára a kedvez ı elhelyezkedésen túl a vonzó lakókörnyezet biztosítja a térségben betöltött pozícióját. A települési terek, parkok esztétikai, védelmi funkciókon és a növényzet által mikrokörnyezetre gyakorolt kedvez ı hatásokon túl a közösségi élet színterei, jelent ıs szerepet játszanak a közösségszervezésben, társadalmi kapcsolatok alakításában. El ısegítik az újonnan beköltöz ık beilleszkedését, mérséklik az új településrészek elszigetel ıdését, amely a települések mőköd ıképességének meg ırzése érdekében fontos feladat. Mindemellett – megfelel ı kialakítással – a szabad terek szerepet játszanak az aktív, egészséges életmód kialakításában, fenntartásában. A zöldfelületek térségi rendszerré való összekapcsolása – egymáshoz közel fekv ı vagy összen ıtt települések esetében – els ısorban nem turisztikai célú, hanem a helyi lakosság rekreációs igényeit kiszolgáló, a lehet ıségeket kiterjeszt ı fejlesztés. A projektek megvalósítását követ ıen a magas színvonalú környezetállapot meg ırzése folyamatos fenntartást, karbantartást igényel, amely a hosszú távú használhatóságot és a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodást biztosítja.

Az intézkedés tartalma: Az intézkedés lakossági igényeket kiszolgáló mikrotérségi zöldfelületfejlesztési javaslatokat és a színvonalas lakókörnyezet meg ırzését szolgáló fejlesztéseket tartalmaz. A települések központi területei (funkcionális központjai) meghatározzák a településr ıl alkotott képet. A helyi lakosság életmin ıségét és a település élhet ıségét is nagyban befolyásolja. Az intézkedés tartalmaként szerepel a települési

194 hatáskörbe tartozó, de a térségi imázst nagyban meghatározó – ezért térségi érdekkörbe es ı – településközpont fejlesztés .

Az intézkedés célja, várható hatása: • A települési terek térségi szinten összehangolt funkcionális fejlesztése • A magas színvonalú települési környezet fenntartása Az intézkedés megvalósulásával n ı az érintett települési szabad terek funkciógazdagsága, megn ı a társadalmi életet szervez ı szerepük és nagyobb mértékben képesek a lakossági rekreációs igények kiszolgálására. A térségi szinten szervezett fenntartás pedig a színvonal meg ırzését, fejlesztését, a rendszer m őköd ıképességét biztosítja.

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: • Összehangolt térségi zöldfelület-fejlesztés • Térségi szinten szervezett közterület fenntartási szolgáltatás • Településközpontok komplex fizikai és funkcionális fejlesztése

3.4.1. Tevékenység: Összehangolt térségi zöldfelület-fejlesztés

A tevékenység indokoltsága: A tevékenység célja a lakókörnyezet min ıségének fejlesztése és a helyi rekreációs igények magasabb szint ő kiszolgálása. A települési szabad terek nagyon fontos szerepet töltenek be a település életének szervezésében részben a spontán találkozások, részben rendezvények, részben az általuk kínált kikapcsolódási-rekreációs lehet ıségek révén. Az egészséges életmód terjedésével és a szabadid ı mennyiségének növekedésével n ı a rekreációs tevékenységekre szánt id ı és egyre b ıvül a tevékenységek köre. Szakszer ő kialakítással, célirányos fejlesztéssel a szabad terek mindenki számára szabadon hozzáférhet ı módon teremtik meg a kikapcsolódás, sportolás lehetıségét anélkül, hogy az egyes funkciók zavarnák egymást. A kis településeken forrás- és az alkalmas hely hiánya miatt gyakran nincs lehet ıség a felmerül ı igények kielégítésére, azonban az egymáshoz közel fekv ı települések esetében lehet ıség nyílik az egymást zavaró funkciók térbeli elkülönítésére anélkül, hogy azok elérhetetlen távolságra vagy nehezen/nem biztonságosan megközelíthet ı helyen lennének.

Fejlesztési javaslatok: A tevékenység keretében javasolt a területi szomszédságot kihasználva közös, hálózat jelleg ő zöldfelület-fejlesztési programok kidolgozásának kezdeményezése, a meglév ı zöldfelületi elemek integrálása és tematikus parkok, utak (pl. kerékpárutak, vízfolyás mentén futó- és sétautak) kialakítása.

195 Ennek során kiemelten fontos szempont az egymást zavaró funkciók (pl. pihen ıpark – gördeszkás ügyességi pálya) térbeli elkülönítése, a gyalogos-kerékpáros közlekedési kapcsolat megteremtése és a biztonságos használat. A programban az érintett települések területhasznosítási elképzeléseit és a lakossági igényeket összehangolva meg kell határozni az egyes területek funkcióját, ki kell alakítani a hálózattá szervezés feltételeit, ki kell jelölni az összeköt ı elemeket és ki kell dolgozni az ütemezett fejlesztési tervet. Különösen hangsúlyos szerepet kell kapjon a fenntarthatóság és – különösen a kevésbé biztonságos, nem településközponti elemek esetében – a biztonságos használat (téralakítás, közvilágítás, kamerás biztonsági rendszer, rend ırségi-egészségügyi vészhívó rendszer kialakítása).

A tevékenység eredménye: Átgondolt és összehangolt zöldfelületi fejlesztés által összefügg ı zöldterületi rendszer kialakulása.

Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalo Területi Közrem őköd Lehetség El ıkészítetts neve célja m érvényess ık es ég / feltételek ég források Kistérségi Hálózatjelle Kistérség Települési zöldfelület gő önkormányzato fejlesztési zöldfelület k, CSÖSZ program fejlesztési T.Ö.T kidolgozá program sa kidolgozása Belterület Zöldfelület Dunavarsán Dunavarsány i növelése y önkormányzata zöldfelület fejlesztése

3.4.2. Tevékenység: Térségi szinten szervezett közterület fenntartási szolgáltatás

A tevékenység indokoltsága: A közterületek min ıségének javítása, a fejlesztések eredményeinek hosszú távú fenntartása. Az infrastrukturális és közterület fejlesztések gyakran a m őködés során, a fenntartási nehézségek miatt fulladnak kudarcba. A térségi szinten szervezett közterület fenntartás a zöldfelületek színvonalának meg ırzésén túl biztosíthatja infrastruktúra hálózatok mőköd ıképességének meg ırzését és a környezetmin ıség javulását. A fenntartásba a települési tereken, parkokon túl bevonhatók a térségi csapadékvízelvezet ı rendszer bel- és külterületi elemei, az összehangolt és ütemezett munkálatok során keletkez ı

196 zöldhulladék szervezett formában szállítható a kialakításra kerül ı komposztáló telepekre. Hatékonyabbá válik az illegális hulladéklerakók felszámolása. Összehangolható az allergén pollent termel ı növények számára él ıhelyet biztosító elhanyagolt területek karbantartása.

Fejlesztés tartalma: A kistérség településein a közterület-fenntartással kapcsolatos igények felmérése. Az együttm őködés kereteinek és a feladatellátási terv kidolgozása. Kistérségi alapon szervezett, ütemezett közterület fenntartás a kistérség településein a munkaügyi központ bevonásával és szakmai koordinációval.

A tevékenység eredménye: A tevékenység megvalósulása esetén gazdaságosabban és hatékonyabban gondozott zöldfelületek alakulhatnak ki a kistérségben.

Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem őkö Lehetség El ıkészített neve célja érvényess dık es ség / ég források feltételek Közterület- Komplex Együttm őköd Kistérség CSÖSZ fenntartáss kistérségi ési terv T.Ö.T., al közterület kidolgozása települési kapcsolatos fenntartási igényeknek önkormányzat , igények program megfelel ıen ok felmérése, kidolgozá és sa feladatellát ási terv kidolgozása Kistérség Közterület Kistérségi Kistérség CSÖSZ alapon ek alapon T.Ö.T., szervezett fenntartás szervezett települési közterület a közterület önkormányzat fenntartása fenntartás ok együttm őköd ve a munkaügyi központokkal

197 3.4.3. Tevékenység: Településközpontok komplex fizikai és funkcionális fejlesztése

A tevékenység indokoltsága: A kistérségr ıl alkotott vizuális kép gyakorlatilag annak településeir ıl alkotott összbenyomást jelenti. Ez egyaránt vonatkozik a települések természeti és épített (települési) környezetére. A kistérséget alkotó települések településképét a központ meghatározóan uralja, itt koncentrálódnak a f ıbb intézményi funkciók a legtöbb esetben a település vonzer ık is. Amennyiben a kistérség er ısíteni kívánja lakosságvonzó (megtartó) képességét és fejleszteni kívánja a bels ı kohézióját figyelmet kell fordítania települései küls ı megjelenésének elvi és gyakorlati támogatására. A tevékenység célja, hogy a kistérség jellegét meghatározó települések központi területei rendezett, intézményi (közösségi) funkciójukban megırösített, megfelel ı adottságok esetén turisztikai vonzer ıt jelent ı, kellemes településrészekké váljanak.

Fejlesztési javaslatok: A fejlesztési javaslatok minden településre vonalozóan azon településrészek megújítását jelenti, ahol komplex közterületi, közlekedési, közösségi épületinfrastruktúrát érint ı fejlesztések hajthatók végre egy projekt keretében. A fejlesztések több kistérségi célt is szolgálnak egy id ıben. A kulturált települési környezet hozzásegít a népességmegtartó és vonzó képesség er ısítéséhez.

A településközpont fejlesztés keretében olyan közösségi funkciók er ısödnek meg, amelyek egyrészt a település élhet ıségét javítják, másrészt hozzájárulnak a közösségi tevékenységeken (pl. kulturális programhelyszínek) alapuló térségi kohézió er ısítéséhez. A komplex megújítás érinthet olyan konkrét, turisztikai érdekl ıdésre is számot tartó épület (együtteseket), amelyek fejlesztése értékmeg ırzést, funkciób ıvítést és a vizuális környezet min ıségének javítását egy id ıben teljesíti. A finanszírozás lehetséges forrásai: A KMOP a 2007-2008-as akciótervi id ıszakában forrást biztosít bizonyos számú településközpont megújításra. A kislépték ő településközpontok fejlesztésében két város Tököl és Taksony sikeresen pályázott. A 2009-2010-es akciótervi id ıszakban is várható hasonló tartalmú pályázati komponens, ami lehet ıséget jelent az ilyen irányú fejlesztések finanszírozásnak megkönnyítésére. A kistérségb ıl az el ıkészít ı dokumentumokat a legtöbb település elkészítette. Így megfelel ı alapon nyugszanak pályázati elképzeléseik. Integrált Városfejlesztési Stratégiával és pályázati anyaggal rendelkezik: Dunaharaszti, Ráckeve, Szigethalom, Szigetszentmiklós

A tevékenység eredménye: Az intézkedés tevékenységének megvalósulása esetén rendezett, vonzó településközpontok létrejötte várható, amely pozitív hatással lehet a turizmusra is, amellett, hogy az itt lakók számára kellemesebb településrészé válik az érintett terület.

198 Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem ők Lehetsége El ıkészítet neve célja érvényes öd ık s tség / ség források feltételek Településkö Önkormányz 4 emeletes Halásztele Halásztelek Önkormán zpont ati városháza k település önkormányz yzati és fejlesztése szolgáltatáso építése ata, PPP k egy helyre vállalkozók való csoportosítás a Új Településkö Településkö Kiskunlac Kiskunlachá KMOP településköz zpont zpont háza za pont fejlesztése áthelyezése település önkormányz kialakítása a jelenlegi ata mővel ıdési központ területére Járda építés, Településkö Majosháza Majosháza KMOP virágos falu zpont település önkormányz kialakítása fejlesztése at Új Településkö Önkormányz Makád Makád KMOP településköz zpont ati telkeken település önkormányz pont fejlesztése új ata kialakítása településköz pont kialakítása Új Településkö Taksony Takosny KMOP településköz zpont település Önkormányz pont fejlesztése ata kialakítása

4. prioritás - Intézményi közszolgáltatások térségi szint ő fejlesztése

4.1. Intézkedés: Az egészségügyi és szociális szolgáltatások térségi elérhet ıségének javítása

Az intézkedés alapdokumentuma: Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás Szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Az intézkedés indokoltsága: A szociális ellátórendszer kialakításánál figyelemmel kell lennünk a kistérség demográfiai folyamataira az öreged ı társadalomra, a bevándorlók és a fogyatékkal él ık növekv ı számarányára. A szolgáltatások iránti igények a közeljöv ıben minden bizonnyal n ıni fognak a kistérségben.

199 Az id ısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek speciális igényeinek megjelenése indokolja az alapellátások professzionalizálódását. Szükségessé válnak a továbbképzések elengedhetetlen lesz a speciális szaktudás megszerzése. Jelent ıs problémaként fog fellépni a munkanélküliség, kisebbségi lét okozta szegregáció, e folyamat fékezése országos feladat, de az akut problémákat helyi szinten lehet megoldási metódusokat kidolgozni, megfelel ı er ıforrások hozzárendelésével, így a közösségi kohézió elve valósul meg. Az ellátórendszer m őködtetése, egyre inkább a társulási formák kialakulását preferálja, melyben a kisebb települések számára is lehet ıvé válik egy széleskör ő ellátórendszer biztosítása. A települési normatív támogatások kiegészítéseként igénybe vehet ı kistérségi kiegészít ı normatívák jelent ısen segíthetik az intézmények gazdálkodását. A Ráckevei kistérség szociális ellátórendszerének társuláson belüli megszervezése érdekében már az eddigiekben is számos lépés történt. A szolgáltatásszervezési koncepció a társulásokban m őködtetett szolgáltatások megszervezésére konkrét használható javaslatokat tesz az egyes feladatokat külön-külön is bontva. Legf ıbb alapelv, a lehetı legjobb ellátás érdekében, hogy nagyjából egyenl ı terület ő mikrotérségi társulások kerüljenek kialakításra. A térség települései számára költségessé váló egészségügyi alapellátás miatt, valamint a kiegyensúlyozott magas színvonalú járóbeteg ellátás érdekében szükséges a költséghatékony és fenntartható egészségügyi ellátórendszer kiépítése. A kistérség jelenleg nem rendelkezik Egészségfejlesztési Tervvel mely az egészségügyi ellátás fejlesztésének alapjául szolgálhatna, egy jól megalapozott dokumentum tud rávilágítania a rendszer település és még inkább hálózati szint ő hiányosságaira.

Az intézkedés tartalma: Az elvárások és meglév ı szolgáltatások közötti, települési szinten jelentkez ı különbségek orvoslására számos, térségi alapon szervez ıdı együttm őködés született az eddigiekben. 2008-ban települési szinten megtörtént a szociális ellátórendszer felmérése, a hiányosságok feltárása és ezzel a hiányosságok pótlására való felkészülés. Erre alapozva megindulhat a szolgáltatások térségközpontú átszervezése. Javasolt egy Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer kialakítása. Emellett elengedhetetlen elem a lakossági kapcsolattartás, amely a prevenciós programok egyik f ı el ıfeltétele. Ennek els ıdleges tartalmi eleme egy lehet ı legrészletesebb állapotfelmérés a kistérség lakosságának egészségügyi ellátást befolyásoló jellemz ıir ıl. Szükséges az egészségügyi állapotot befolyásoló ellátási rendszer elemeinek, kapcsolatrendszerének és kihasználtságának elemzése. Az adatok ismeretében az intézkedés részeként elvégezhet ı egy programmélység ő egészségterv elkészítése , amely konkrét beavatkozási területek és projektek megnevezésére is alkalmas. Az átszervezés hátterében – a törvénymódosítások figyelembevételével készült – Csepel- sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás Szociális szolgáltatástervezési koncepciója áll.

200 Az intézkedés célja, hatása: • Az egészségügyi és szociális szolgáltatások térben a lehet ı legközelebb álljanak rendelkezésre az azokat igénybe vev ı lakosokhoz • Szükségletekre alapozódó ellátórendszer alakuljon ki, és területileg kiegyenlített legyen a szolgáltatások lefedettsége • A települések szociális ellátásra vonatkozó ellátási kötelezettségeinek térségi szint ő megszervezése Az intézkedés várható hatásként javul a kistérség házi és szakorvosi ellátása. A szociális feladatok integrált térségi szervezésével nem alakulnak ki indokolatlan, kihasználatlan kapacitások és az ellátást érint ı hiányosságok is minimalizálódnak.

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: • Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése és fejlesztése • Járóbeteg szakrendel ık fejlesztése • A szociális ellátórendszer térségi szint ő szervezettségének elmélyítése, a szolgáltatás színvonalának javítása

4.1.1. Tevékenység: Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése és fejlesztése

A tevékenység célja: A közszolgálatok szervezését illet ıen egyre inkább igazolódik az az irányelv, hogy a bizonyos feladatok ellátása hatékonyabban szervezhet ı kistérségi, mint települési szinten. Nem költséghatékony a kistérség minden egyes településen és ellátóhelyen megszervezni/ellátni a lakosok egészségi állapotának megismerését, azok rendszerben kezelését. Az eszközök beszerzését is célszer őbb a fajlagos ráfordítások mérséklésének érdekében a bekapcsolt szerepl ık számának növekedésével csökkenteni.

A fejlesztés tartalma: Az térségi egészségügyi ellátás javításának érdekében javasolt egy Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer kialakítása, amelynek alapja az összehangolt ellátásszervezés. Ez magában foglal egy integrált kistérségi adatbázist, integrált kistérségi információs rendszert, ennek alapját képez ı infokommunikációs rendszert, valamint képzési rendszert. Az integrált rendszerben történ ı gondolkodás f ıképp a meglév ı kapacitásokra alapoz és csak indokolt esetben eredményez újabb beruházásokat. A feladatok, er ıforrások racionalizált használata a kiadások csökkentéséhez vezet. Az integrált rendszer a szerepl ık feladatainak magas szint ő összehangolását takarja, és olyan hosszabb távon beér ı fejlesztéseket jelent, mint egy integrált kistérségi adatbázis kiépítése (ez a lakosság egészségi állapotára vonatkozó adatokat tartalmazza), folyamatos értékel ı monitorizáló tevékenység az ellátóknál (integrált kistérségi információs rendszer), térségi infokommunkációs hálózat kiépítése és végül a

201 rendszer m őködtetéséhez elengedhetetlen, az információ áramlását lehet ıvé tev ı infrastrukturális háttér kiépítése. Az integrált rendszer fontos ismérve, hogy a lakosság körében minél szélesebb kör ő elfogadást nyerjen, hiszen ha nem értik azt, „kimenekülnek a rendszerb ıl”. Az integrált rendszer hatékonyabban képes megszervezni és lebonyolítani térségi szinten a prevenciós programokat. A tevékenységen belül szakmailag indokolt az ún. csoportprakszisok létrehozása, amely az egyes szakterületeken érintett alap- és szakellátásában résztvev ık, pl. orvosok, ápolók, gyógytornászok, véd ınık, stb. tartós együttm őködését jelenti. Indokolt továbbá a családi orvosi rendel ık eszközparkjának továbbfejlesztése, els ısorban kézi diagnosztikai és informatikai eszközökkel. Az id ıskorúak aránya növekedni fog a térségben, emiatt a krónikus betegek ellátásának bıvítése indokolttá válik. Ez els ısorban a fekv ıbeteg ápolási ellátás fejlesztését jelenti, tehát ápolási otthonok, ápolási intézetek létrehozását és m őködtetését indokolja középtávon.

A tevékenység eredménye: A tevékenység várható eredményeként javul az ellátás színvonala, továbbá lehet ıvé válik a költséghatékony egészségügy szolgáltatás nyújtása, és a gyors és hatékony beavatkozás, ezáltal a gyógyulási esélyek megsokszorozódása.

Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem őkö Lehetsé Elıkészített neve célja érvényes dık ges ség / ség források feltételek Integrált Hatékony Integrált Kistérség Önkormányza KMOP Kistérségi abb kistérségi tok, CSÖSZ 4.3.2., Egészségü egészségü adatbázis T.Ö.T, KMOP gyi gyi ellátás kiépítése, egészségügyi 4.3.3./B_ Rendszer Folyamatos szolgáltatók 2 kiépítése monitorizáló tevékenység, Kistérségi infokommuniká ciós hálózat kiépítése,

202 4.1.2. Tevékenység: Járóbeteg szakrendel ık fejlesztése

A tevékenység célja: A min ıségi körülmények között történ ı, hatékonyabb szakellátás biztosítása a kistérség lakói számára, az épített infrastruktúra fejlesztésével.

A fejlesztés tartalma: Az egészségügyi ellátás szervezeti, mőködési feltételei jelent ıs mértékben az infrastrukturális háttérhez kötöttek. A kistérség települései a robbanásszer ően megnövekedett lakosságszám mellett többnyire a megörökölt régi, elhanyagolt épületinfrastruktúráját használják jelenleg is. Mindeközben nem csupán az alapellátás biztosításához szükséges épületrekonstrukcióra ill. pótlásra, alkalmankénti szakellátásnak is helyet adó célkomplexumokra van szükség. A párhuzamos kapacitások létrehozásának elkerülése érdekében, figyelmet kell fordítani a települések közötti feladatmegosztásból adódó lehet ıségek kihasználására. A kistérségben m őköd ı két szakrendel ı intézet épített infrastrukturális háttere nem felel meg a kor kihívásainak. Korábban mind a Ráckevei, mind a Szigetszentmiklósi szakrendel ı új épületeire született pályázati elképzelés. A Szigetszentmiklósi járóbeteg szakrendel ı intézet elnyerte a forrást és közel 1 milliárd Ft értékben fejlesztheti kapacitását egy 1500 négyzetméter alapterület ő új épület megépítésével. A Ráckevei Rehabilitációs Centrum fejlesztési elképzelései a tervezés szintjén maradtak, mivel egy kistérségb ıl erre a forrásra egy pályázat volt benyújtható. A város szakrendel ıjének fejlesztésére azonban mindenképpen szükség lesz a közeljöv ıben. A kés ıbbiekben azonban célszer ő lesz a két szakrendel ı intézetnek a szakmák tekintetében is a munkamegosztásra koncentrálniuk. Ráckevén a termálvízzel összekapcsolható rehabilitáció, Szigetszentmiklóson az egynapos sebészet lenne az a fejlesztési irány, mely a kistérség egészének ellátását javíthatja.

Tevékenység eredménye: Szigetszentmiklóson új 1500 négyzetméter alapterület ő épület, biztosítja a XXI. Századnak megfelel ı körülményeket. Ráckevén a rehabilitációs központ megépülésével a szakrendel ı intézet bizonyos szakmái is helyet kapnak. A fejlesztés várható id ıpontja 2009-2013

203 Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem őkö Lehetséges Elıkészített neve célja érvényes dık források ség / ség feltételek Ráckevei Ráckevei Feladatmegos Kistérség Ráckeve Magánberuhá Terv Rehabilitá szakrend ztás utáni önkormányzat zás, KMOP ciós el ı fejlesztés, a, CSÖSZ 4.3.2. Centrum fejlesztés termálvízhez T.Ö.T, e kapcsolódó vállalkozások rehabilitációs irány fejlesztése

4.1.3. Tevékenység: A szociális ellátórendszer térségi szint ő szervezettségének elmélyítése, a szolgáltatás színvonalának javítása

Tevékenység célja: Az ellátottak kerüljenek közelebb az ellátási centrumokhoz.

Fejlesztés tartalma: A fejlesztés nem igényel különösebb anyagi eszközöket, a szociális szolgáltatásszervezési koncepció javaslatait figyelembe véve kell eljárni. A szervezeti és m őködési rendre a javaslat a következ ıket mondja ki: A javaslat az intézmények egyéni érdekrendszerén átível ı, településszerkezeti és szakmai megfontolásokon alapuló, a lakosság érdekeit szem el ıtt tartó koncepcionális szemlélet elfogadását kívánja meg. A javasolt mikrotérségi intézményi társulási struktúra elemei: A Szigetszentmiklóson 2008- ban beindított családsegít ı és gyermekjóléti szolgáltatásokat Halásztelekkel és Tököllel való társulás esetén ezen a két településen is biztosítani lehetne. A Szigetszentmiklósi Szociális Alapszolgáltatási Központ ellátási formáinak egy részét (legalább még kett ıt a családsegítés mellett) szintén célszer ő volna kiterjeszteni Tököl és Halásztelek területére. Opcionálisan felmerül a szigethalmi székhely ő családsegítést ellátó Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegít ı Szolgálat tehermentesítése. Ehhez szorosan kapcsolódik a Dunaharasztiban m őköd ı Területi Gondozási Központ ellátási területének kiterjesztése Taksonyra. Így egy újabb intézményfenntartó társulás jönne létre. Könnyebben átlátható szervezhet ı és biztonságosabb ellátáshoz jutnánk. A jelz ırendszeres házi segítségnyújtás esetében a jelenleg m őköd ı szolgáltatások b ıvítése indokolt. Kiskunlacháza és Környéke Jelz ırendszeres Házi Segítségnyújtási Társuláshoz célszer ő csatlakozni a déli régiónak. Dunaharasztihoz az észak-keleti, Szigetszentmiklóshoz a

204 sziget északi részén fekv ı településeinek. Szigethalomhoz pedig a Közép-Csepel-sziget településeinek. A fogyatékosok ellátásában még mindig nagy hiányosságok vannak a kistérségben. Javasolt a Szigethalomban már m őköd ı önálló szolgáltatási formához hasonló nappali ellátási forma fejlesztésének megvalósítása. Ezen a területen a folyamatosan változó jogszabályi és finanszírozási háttér nem tesz lehet ıvé hosszabb távú tervezést.

A tevékenység eredménye: Költséghatékonyabb m őködés, magasabb szakmai színvonal elérése az egyes intézményekben.

Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közremők Lehetséges Elıkészíte neve célja érvényessé öd ık források ttség / g feltételek Jelz ırendsz A Mikrotérség Kistérségi Települési KMOP eres házi jelz ırendsze i önkormányz 4.5.2/B segítségnyú res házi központoko atok, jtás segítségnyúj n kiépült CSÖSZ kiterjesztése tással az jelzırendsze T.Ö.T a kistérség orvosi res egészére ellátás segítségnyúj közelebb tás kerül az kiterjesztése igényl ıkhöz a környez ı településekr e

4.2. Intézkedés: Bölcs ıdei és közoktatási intézmények alapellátásának fejlesztése

Az intézkedés indokoltsága: A Ráckevei kistérségben a bölcs ıdei és közoktatási intézmények fenntartása a települések és az intézményfenntartó társulások feladata. A Kistérségi társulás feladata a közoktatási tervek összehangolása, kistérségi adatbázis létrehozása, információs hálózat m őködtetése az intézményi feladat ellátási folyamatokról, és eredményekr ıl, és az intézményfenntartó társulások m őködésének koordinálása. A bölcs ıdei ellátás területén a kistérségben jelent ıs probléma áll fenn. A növekv ı lakosságszámmal és a fiatalos korösszetétel következtében megjelen ı többlet igénnyel nem tud lépést tartani a bölcs ıdei fér ıhely kapacitás. Azért is fontos lenne a megfelel ı bölcs ıdei ellátás, hogy a fiatal anyák minél hamarabb visszatérhessenek a munka világába.

205 Az óvodai ellátás tekintetében is hasonló problémák vannak, mint a bölcs ıdei szolgáltatás területén, azonban a probléma kisebb mérték, mivel több település b ıvítette meglév ı intézményeit, illetve újakat épített. Fontos megjegyezni, hogy a fent említett problémák nem egységesen jellemzik a kistérség területét. A probléma az északi agglomerációs részen van jelen, a kistérség déli részén az óvodai és közoktatási intézménynek létszámhiánnyal küzdenek, amelyet intézményfenntartó társulással próbálnak megoldani. A Speciális Nevelési Igény ő gyermekek ellátása problémát jelent a kistérségben. a nevelési tanácsadás és logopédiai nevelés a Szigetszentmiklós székhely ő Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézetben folyik. A logopédiai tanácsadás több településen is m őködik a kistérségben, így nem veszik igénybe a kistérségi központot.

Az intézkedés tartalma: Az intézkedés tartalmaként javasolt további bölcs ıdei ellátó helyek létrehozása, illetve a meglév ı intézmények fér ıhelyeinek b ıvítése. Óvodai intézmények tekintetében is fér ıhelyb ıvítés kell, azon településeken ahol túlzsúfoltak az intézmények. Javasolt új intézmények építése, illetve a meglév ık b ıvítése új csoportszobákkal. Azon településeken amelyeknek nincs törvényi kötelezettsége bölcs ıde m őködtetésére,de nagymérték ő igény jelentkezik a bölcs ıdei ellátásra, javasolt az óvodán belül egy vagy több bölcs ıdei csoport létrehozása. Azon oktatási intézmények fejlesztése szükséges, amelyek elavult infrastruktúrával rendelkeznek, illetve kapacitásb ıvítés szükséges. Javasolt a kistérségben a speciális nevelési igény ő gyermekek nevelési igényeinek és állapotának felmérése, és ezen eredmények fényében intézkedések meghozása, hogy ellátásuk minél nagyobb arányban helyben történjen.

Az intézkedés célja, hatása: • Bölcs ıde ellátás kapacitásnövekedése révén a kismamák könnyebb munkába állása • Az oktatási, óvodai nevelési intézmények eszközállományának, infrastruktúrájának fejl ıdése • Oktatási egyenl ıtlenségek mérséklése • Pedagógusok folyamatos szakmai fejl ıdése biztosítva legyen • A speciális nevelési igény ő gyermekek integrált kiscsoportos oktatása Az intézkedés hatására javul az óvodai nevelési ellátás színvonala, és növekszik a közoktatási intézmények oktatási színvonala, továbbá javul az intézmények infrastrukturális feltételrendszere. Az oktatási színvonal emelkedésével csökkenhetnek az oktatási egyenl ıtlenségek a kistérségben. A bölcs ıdei szolgáltatás b ıvülése esetén a kismamák munkába állása könnyebb lesz, így egyéni szociális problémák is elkerülhet ık ebben a csoportban.

206 Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: • Bölcs ıdei és közoktatási intézmények m őködési és a speciális nevelési igény ő gyerekek képzési feltételeinek javítása

4.2.1. Tevékenység: Bölcs ıdei és közoktatási intézmények m őködési és a speciális nevelési igény ő gyerekek képzési feltételeinek javítása

Tevékenység célja: A tevékenység célja fejleszteni és b ıvíteni az óvodai nevelési, és közoktatási intézményeket, hogy az ezeket igénybevev ı lakosság minél magasabb ellátási színvonalban részesüljön. Az összes bölcs ıdei intézmény a kistérségben maximális kapacitása feletti létszámmal mőködik, és évr ıl-évre jelent ıs az elutasítottak száma. Továbbá a kistérség bizonyos településein az óvodák létszáma is jóval meghaladja a 100%-os kihasználtságot, tehát indokolt új intézmények építése, mind óvodák, mind bölcs ıdék esetében. Továbbá cél, hogy a speciális nevelési igény ő gyermekek lehet ıségeik szerint helyben integráltan, igényeiknek megfelel ı módszer szerint vehessék igénybe az óvodai nevelést, illetve a közoktatást.

Fejlesztés tartalma: A kistérségben több településen szükséges a bölcs ıdék b ıvítése, illetve újak építése. Halásztelek esetében néhány éven belül szükség lehet bölcs ıde építésére, ha továbbra is dinamikusan növekszik a lakosságszám –törvény szerint 10.000 f ı feletti lakosságszám estén kötelez ı a településnek bölcs ıdét m őködtetni. Kiskunlacháza szintén közel 10.000 f ıs lakossággal rendelkezik, bár itt kisebb mérték ő a lakosságszám növekedése. Megfontolásra javasolt Szigetújfalu példája, hol az óvodán belül alakítottak ki bölcs ıdei csoportot. Kisebb lakosságszámú települések esetében modellérték ő lehet ez a forma, vagy a Délegyházán m őköd ı családi napközi lehet a másik alternatív megoldás a probléma enyhítésére. Továbbá szükséges lenne több település összefogása és közös intézményt fenntartani, mikro térségenként azokon a településeken a kistérségben, ahol nincs törvényi kötelezettség bölcs ıde m őködtetésére, de lakosság fel ıl igény jelentkezik erre. Mivel több településen 100%-os kihasználtság feletti létszámmal m őködnek óvodák, így szükséges az intézmények b ıvítése, illetve újak építése. Új csoportszoba építése szükséges Délegyházán, Szigetszentmártonban. Dunaharasztin, Szigethalom városokban megfontolandó új óvoda építése a 124%, ill.120%-os kihasználtság, és a dinamikusan növekv ı lakosságszám miatt. Halásztelek és Szigetszentmiklóson adatink szerint jelenleg nincs fér ıhelyhiány, azonban a dinamikusan növekv ı lakosságszám szükségessé teheti a jelenlegi kapacitás bıvítését. Kiskunlacházán szintén a nagy telítettség miatt lenne szükséges több csoportszoba, vagy új óvodai épület létrehozása. Makádon is új óvoda építése szükséges, erre a célra 2008 végén nyertek 145 millió Ft-ot a KMOP 4.6.1/B2 pályázat keretében. Ráckevén fér ıhelyhiány miatt és leromlott épület miatt szükséges új óvoda építése. Szigetcsépen óvoda rekonstrukció szükséges, a leromlott épület miatt.

207 Apajon épület rekonstrukció szükséges az általános iskola esetében. Dömsödön új iskolaépület építése szükséges, mivel több telephelyen szétszórtan folyik az oktatás, ezeknek egy része elavult. Kiskunlacházán jelenleg olyik egy átfogó felújítás, f őtéskorszer ősítés, nyílászárók cseréje, tornacsarnok építése. Középfokú oktatás estében Kiskunlacházi Szakközép és Szakképz ı Iskola esetében szükséges taneszköz fejlesztés, illetve épületfejlesztés 2 telephely eggyel való kiváltása. Sajátos nevelési igény ő gyerekek oktatása javítása érdekében javasolt, már óvodáskorban felmérni ezeknek a gyermekek problémáit kompetens szakemberek segítségével. Nevelési Tanácsadó Intézeti ellátás hatékonyabbá tétele érdekében javasol az ellátást mikro térségi szinten megoldani, mindenképpen szükséges a kistérség déli részén létrehozni egy Nevelési Tanácsadó Intézetet.

Tevékenység eredménye: A javasolt fejlesztések eredménye képen várhatóan csökken a túlzsúfoltság a bölcs ıdei, óvodai intézményekben. Bölcs ıdei fér ıhelyek estében a kismamák korábban visszatérhetnek a munka világába, teljes, vagy részmunkaid ıben. Javulnak az oktatási intézményekben a tárgyi feltételek, és magasabb színvonalú képzést kapnak az itt tanulók. Az SNI-s gyermekek oktatásában történ ı el ırelépés nagyobb eséllyel lépnek tovább középfokú, fels ıfokú intézményekbe, illetve a munka világába.

Projekt-portfólió

Területi El ıkészíte Projekt Projekt Közrem ők Lehetséges Tartalom érvényessé ttség neve célja öd ık források g /feltételek Városi Fér ıhelyb ı 20 fér ıhely települési Ráckeve KMOP bölcs ıde vítés kialakítása önkormányz 4.5.2./A bıvítése ata Szivárvány Fér ıhely települési Szigethalom KMOP Bölcs ıde kapacitás önkormányz 4.5.2./A bıvítése bıvítés ata Bölcs ıde Bölcs ıdei Új bölcs ıde települési Szigethalom KMOP építés ellátás építés önkormányz 4.5.2./A biztosítása ata Bölcs ıde Bölcs ıdei Új bölcs ıde települési Szigetszent KMOP építés fér ıhely építése miklós 4.5.2./A kapacitás önkormányz bıvítése ata Bölcs ıde Bölcs ıdei Új bölcs ıde települési Halásztelek KMOP építés ellátás építés Önkormány 4.5.2./A biztosítása zata Óvodafér ıh Óvodai Új óvoda települési Halásztelek KMOP ely b ıvítés fér ıhely vagy Önkormány 4.6.1. kapacitás óvodaszárn zata bıvítése y építése Ifjúság úti Óvodai Új épület, települési Ráckeve KMOP Tagóvoda fér ıhely Csoportb ıví Önkormány 4.6.1. infrastruktu kapacitásb ı téssel zata

208 rális vítés fejlesztése Vörösmarty Óvodai Bıvítés települési Ráckeve KMOP úti Óvoda fér ıhely Tornaszoba, Önkormány 4.6.1. infrastruktu kapacitás Orvosi, zata rális bıvítés, fejleszt ı fejlesztése infrastruktúr szobával. a fejlesztés Iskola úti Óvodai Régi épület települési Ráckeve KMOP Tagóvoda épület teljes Önkormány 4.6.1. infrastruktu rekonstrukci felújítása, zata rális ó korszer ősíté fejlesztése se

Új óvoda Új óvoda Új települési Ráckeve KMOP beruházás építés óvodaépület Önkormány 4.6.1. építése a zata Pokolhegy településrés zen, és a fölszögi területen. Új óvoda Új óvoda Új települési Szigetbecse KMOP beruházás építés óvodaépület Önkormány 4.6.1. építése zata Négyszínvir Óvodai Piros települési Szigethalom KMOP ág Óvoda fér ıhely tagóvodánál Önkormány 4.6.1. fér ıhely kapacitás 2 zata bıvítés bıvítés csoportszob ával való bıvítés

Négyszínvir Óvodai Kék települési Szigethalom KMOP ág Óvoda infrastruktúr tagóvodánál Önkormány 4.6.1. infrastruktu a fejlesztés parkoló zata rális kialakítása fejlesztése Arany Infrastruktú Átfogó települési Apaj KMOP János ra fejlesztés felújítás Önkormány 4.6.1. Általános zata Tagiskola infrastruktu rális fejlesztése Gróf Oktatási Új Dömsöd Önkormány KMOP Széchenyi tevékenység iskolaépület zat 4.6.1. István Ált. egy építése Isk. épületbe infrastruktu való rális telepítése fejlesztése Árpád 24 Új települési Dunavarsán KMOP Fejedelem tantermes új iskolaépület y 4.6.1. Ált. Isk. iskola. építése önkormányz

209 infrastruktu ata rális fejlesztése Thúry Általános Nyílászárók települési Makád KMOP József Ált. iskolának , világítás- Önkormány 4.6.1. Tagiskola infrastruktúr és zata épület a főtésrendsze korszer ősíté korszer ősíté r felújítása s se Árpád Épületb ıvít Kölcsey úti települési Ráckeve KMOP Fejedelem és épület Önkormány 4.6.1 Általános tet ıterének zata Iskola beépítése. infrastruktú rájának korszer ősíté se Árpád Épületkorsz Kossuth települési Ráckeve KMOP Fejedelem er ősítés Lajos u. 9. Önkormány 4.6.1. Általános sz. alatti zata Iskola épületének infrastruktú felújítása rájának korszer ősíté se Új oktatási Új oktatási 24 települési Szigetszent KMOP komplexum komplexum tantermes miklósi 4.6.1. építése építése iskola és 6 önkormányz csoportszob ata ás óvoda, zeneiskola, tornacsarno k építése Taksony Épületb ıvít Tet ıtér települési Taksony KMOP Vezér és ráépítés - önkormányz 4.6.1. Német pályázat ata Nemzetiségi útján- 2 Általános tanterem, 1 Iskola orvosi infrastruktu szoba, 1 rális szertár fejlesztése

210 4.3. Intézkedés: Kulturális programkínálat és infrastruktúra fejlesztése

Intézkedés indokoltsága: A Ráckevei kistérség lakosságának kulturális szabadid ı-eltöltési programjai ma nagyrészt Budapesthez kötöttek. A f ıváros pezsg ı kulturális élete olyan vonzóer ıt jelent, amely folytán sok esetben nem is akarnak a települések ezzel versenyezni. Ugyanakkor egyre nagyobb kereslet jelentkezik a helyi kulturális programra a kistérségben. A helyi kulturális élet fejl ıdésére egyre több elemének megjelenése utal, amely nemcsak a kistérség lakosságának lehet vonzó, hanem a kistérségen kívüli települések lakói számára is vonzó lehet, ilyen lehet pl. a szigetszentmiklósi Sziget Színház, vagy Lóréven a Magyarországi Szerb Színház. Ezenkívül Ráckevén található színes kulturális élet, a kulturális programok széles szegmensében. A kistérség sportkínálata egyenetlen eloszlású térben. Nagyobb sportklubok és aktív tömeg-, ill. versenysport az agglomerációs településeken található nagyrészt, míg az agglomeráción kívül es ı települések esettében a Ráckeve kivételével alacsony a sportélet aktivitása.

Intézkedés tartalma: Az intézkedés hatására javulhat a kistérség kulturális élete. Els ısorban a kisebb települések esetében szükséges támogatni ezeket a kezdeményezéseket, civil szervezeteket. Fontos a kulturális intézmények és a civil szervezetek közötti szorosabb együttm őködés. A közös programszervezés a civil szervezetek, önkormányzatok, és a kulturális intézményekkel és megfelel ı reklámozás esetében a Ráckevei kistérségben a kulturális élet mellett a turizmust tekintetében is vonzóer ı lehet. A versenysport fejlesztése révén a felnövekv ı generációk példaképet kaphatnak, illetve sikeres versenysportágak esetén jelent ıs vonzer ıt jelenthet a kistérség határain belül és kívül is. A tömegsport szélesebb kínálata hozzájárulhat a lakosság egészséges életmódjához. Továbbá turisztikai és szabadid ıs tevékenységként vonzer ıt jelenthet.

Intézkedés célja, hatása: • Bıvüljön a kistérség kulturális programkínálata • Javuljanak a kulturális programeltöltés feltételei • Kisebb településeken is megjelenjenek a kulturális események • Kisebb településeken is elérhet ı legyen a tömegsport • Bıvüljön a sportolási lehet ıség a kistérségben

Az intézkedés hatására várhatóan n ı a kistérségben megrendezésre kerül ı kulturális rendezvények, intézmények látogatottsága. B ıvül a verseny-, és tömegsport kínálat. Ismertebbé válnak a programok a kistérségen kívül is, és ezek a programok mélyen beágyazódnak a kistérség turisztikai kínálatába.

211 Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: • A kistérségi kulturális és sport program kínálatának és háttér infrastruktúrájának fejlesztése

4.3.1. Tevékenység: A kistérségi kulturális és sport program kínálatának és háttér infrastruktúrájának fejlesztése

Tevékenység célja: A tevékenység célja a kistérségben található kulturális intézmények fejlesztése infrastrukturálisan és programkínálatban a keresletnek megfelel ıen. Települések közötti egységes programkínálat egymást kiegészít ı programokkal. A meglév ı fesztiválok, kulturális intézmények programkínálatának szélesítése, illetve újak szervezése. Fontos a kistréségben található sokszín ő nemzetiségi hagyományok meg ırzése, és az erre épül ı rendezvények támogatása. Sport programkínálatának fejlesztése a sportlétesítmények fenntartása, és fejlesztése révén valósulhat meg. Sportegyesületek minél szélesebb körben való megismertetése a kistérség lakosainak körében. A jelenlegi tömegsport események kiterjesztése, rendezvények számának bıvítése. Sportcsarnokokban megrendezésre kerül sportesemények, illetve sportolási lehet ıségek minél szélesebb körben való elterjesztése a kistérségen belül.

A fejlesztés tartalma: A kulturális programkínálatának magas színvonalon való tartásának elengedhetetlen feltétele a megfelel ı intézményhálózat fenntartása. Mivel ezek olyan terheket rónak az önkormányzatokra, amit nem minden esetben tudnak kigazdálkodni, javasolt ebbe bevonni a civil szervezeteket, illetve a piaci élet szerepl ıit. Fontos, hogy egyeztetés során megismerésre kerüljenek a települések programjai egymás számára. Lehet ıség szerint egy id ıpontban nem célszer ő több településen programot szervezni, mert ezzel megosztják a látogatókat. Ezen egyeztetés után javasolt csak kiadni a Kistérségi Eseménynaptárt. Az egyeztetések során fontos azt is megvizsgálni mib ıl van túlkínálat és mib ıl van hiány a kistréségben az adott évben, és ezekkel módosítani a programkínálatot. Sportélet esetében is elengedhetetlen feltétel a megfelel ı intézményhálózat fenntartása, sportcsarnokok, sportpályák üzemeltetése. Sportegyesületek, tömegsport bázisok fenntartásához javasolt civil szervezetek, illetve a piaci élet szerepl ıinek bevonása. Tömegsport esetében javasolt a települések közötti versenyek, pl. futás, kerékpározás, evezés rendezése.

A tevékenység eredménye: A javasolt tevékenység hatására, n ı a kistérségben a kulturális és sportesemények látogatottsága. A lakosság nem a f ıvárosban fogja igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, hanem helyben. Továbbá turisztikai kínálatb ıvülést is eredményez. Így n ı a kistérségbe látogatok száma.

212 Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem őköd Lehetség El ıkészítetts neve célja érvényess ık es ég /feltételek ég források Apaji Közösségi Integrált Települési Apaj UMVP Meglév ı IKSZT tér közösségi önkormányzata épület létrehozása létrehozása tér építése átépítése. Második körös pályázat jelenleg. Lórévi Közösségi Integrált Települési Lórév UMVP Meglév ı IKSZT tér közösségi önkormányzata épület létrehozása létrehozása tér építése átépítése. Második körös pályázat jelenleg. Áporkai Falumúzeu Falumúzeu Települési Áporka Falumúzeu m m önkormányzata m felújítása felújítása felújítása Falumúzeu Falumúzeu Sváb Települési Szigetbecse Épület m m tájház önkormányzata megvan hozzá létrehozása létrehozása kialakítása IKSZT Közösségi Integrált Települési Szigetújfalu UMVP létrehozás, tér közösségi önkormányzata mővel ıdési létrehozása tér építése ház felújítása

4.4. Intézkedés: A kistérség bels ı és küls ı kommunikációjának fejlesztése

Az intézkedés indokoltsága: A kommunikáció jelent ıs szerepet kap a terület imázsának kialakításában. Az elektronikus és írott médiában való megjelenés a térségmarketing fontos eleme a gazdasági és turisztikai területen egyaránt. A települések egyedi kínálatának összehangolásával a kistérség lehet ıségei teljes komplexitásukban jelenhetnek meg az érdekl ıdık el ıtt. Az internetes tartalomszolgáltatás azonban nem csak marketingeszköz, hanem a modern közigazgatás rendkívül fontos része. Az önkormányzati adatok közérdek ő részének Interneten való megjelenítése célszer ő, mivel így mindenki számára elérhet ı és hasznosíthatóvá válnak. Az önkormányzati m őködésre, döntésekre vonatkozó adatok, információkat elérhetik a lakosok. A költséghatékonyság érdekében, a kistérségi összefogás keretei között integrálhatók az elektronikus ügyintézés moduljai is, melyeket így azon települések lakosai is, így ezen szolgáltatás kisebb anyagi ráfordítással is elérhetıvé tehet ı, valamint a fenntartása is olcsóbb.

213 Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretén belül szükséges megtervezni a térségi hatékony, gyors és összehangolt információáramlás hátterét. Ennek egyik alapja a már mőköd ı kistérségi honlap és a települési televíziók, melyek a térségi információk bázisát képezik. A weboldal kapcsolódási pontokat tartalmaz a már létez ı tematikus oldalak egy részéhez (települések, ipari parkok). A honlap b ıvítése el ısegítheti az intézményi szolgáltatások összehangolását, kommunikációs csatornát képez a civil szféra irányába, gyorsabbá teszi és növeli az ügyintézés hatékonyságát. A térségben m őköd ı televíziók m ősorai szintén az információszolgáltatás fontos elemét képezik, az intézkedésen belül ezek teljes térségi szint ő vételét is szükséges biztosítani.

Az intézkedés céljai, hatása: • A kistérségi bels ı kohézió és a térségi tudat er ısítése • A Ráckevei kistérség, mint m őködési és földrajzi egység ismertségének növelése és küls ı imázsának er ısítése Az intézkedés el ısegíti a több települést érint ı szolgáltatások területi összehangolását, ösztönzi a civil társadalom aktív részvételét a döntési folyamatokban, hozzájárul a partnerség er ısítéséhez. A térségmarketing pedig lehet ıvé teszi az alulhasznosított potenciálok kiaknázását.

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: • A kistérség bels ı és küls ı kommunikációjának meger ısítés • E-közigazgatás térségi fejlesztése

4.4.1. Tevékenység: A kistérség bels ı és küls ı kommunikációjának meger ısítése

A tevékenység célja: A tevékenység célja a kistérség településein a m őködési hatékonyság növelése és a társadalmi kohézió er ısítése az információs csatornák fejlesztésével. A kistérségben helyi televízió Ráckevén (KÖR TV), Szigetszentmiklóson és térségében (KISDUNA TV, Dunavidék TV) sugároz. A kistérség önkormányzatai rendelkeznek honlappal, de ezek többsége nem használja ki az interaktivitás lehet ıségét. Az interaktivitás lehet ıvé tétele biztosítja a lakosság közéletben való aktív közrem őködésének lehet ıségét, helyi civil szervezetek bevonását. Az interaktivitás el ısegíti a kistérségi társadalmi szervezetek közötti együttm őködést és véleménycserét, valamint lehet ıvé teszi a széleskör ő társadalmi részvételt a programok kialakításában és megvalósításában. Az Interneten való megjelenés, tartalomszolgáltatás komplex, aktív térségmarketinget is lehet ıvé tesz, mellyel el ısegíthet ı a kistérség idegenforgalmának növekedése.

214 A weboldalak ezen túl hozzájárulhatnak a térségi vállalkozók ismertségének, ezáltal forgalmának növekedéséhez, a potenciális beruházók, befektet ık pedig célirányosan tájékozódhatnak a kistérség adottságairól. A weboldalakon kialakításra kerül ı nyilvános címtárak mellett linkekkel, a nyilvános országos ágazati címtárakhoz lehet kapcsolódási pontokat létrehozni.

Fejlesztés tartalma: Javasolt a térségben m őköd ı városi televíziók adásainak átvételével térségi televízió létrehozása, hogy a kistérséget érint ı információk a teljes kistérségben foghatók legyenek. Kés ıbb, amennyiben erre megalapozott igény merül fel, egy magasabb szint ő együttm őködés keretében közös kistérségi televízió m őködtetésére kerülhet sor. Közhasznú információk internetes megjelenítése, a Ráckevei kistérség internetes honlapjának fejlesztése, a létez ı honlapok portálrendszerré való összekapcsolása. A portálrendszerré való összekapcsolással elérhet ı, hogy átlátható és könnyen kezelhet ı info-kommunikációs infrastruktúraalkalmazási csomag jöjjön létre, amely csatlakoztatható a fels ıbb szint ő (megyei, nemzeti) kormányzati rendszerekhez. A honlapokon a jelenleg elérhet ı tartalmon túl célszer ő megjelentetni: • regisztrációval vagy anélkül hozzáférhet ı nyilvános adatbázisok, • pályázatok, • települési szinten túlnyúló hatáskör ő intézmények, közm ővek és egyéb szervezetek szolgáltatásai, • online újságok, hírlevél • minden, az ott él ık életét érint ı helyi, regionális vagy országos információ • kapcsolódási pontokat kell létrehozni a legfontosabb információs forrásokhoz, hiperhivatkozások alkalmazásával érdemes az eredeti forráshoz irányítani az érdekl ıdıt Település és térségmarketing. Célszer ő a kistérség oldalán egységesen megjeleníteni az idegenforgalmi, gazdasági információkat. • Szerepeljen a térség és a települések történelme, nevezetességei, kulturális és sport lehet ıségei, szállás- és vendéglátóhelyei, eseményei, rendezvényei (eseménynaptár), idegenforgalmi térképe. • A kistérségi oldalon térítésmentesen lehet ıvé kell tenni a térség civil szervezetei és vállalkozói számára a megjelenést (elérhet ıség, tevékenység, saját weboldalra hivatkozás elhelyezése). Levelezés, ügyfél-fórum lehet ıségének biztosítása : A lakosságot tájékoztató rendszerek mellett fontos, hogy interaktív, párbeszédes rendszer is kialakításra kerüljön (fórum). A lakossági igényekt ıl függ ıen kistérségi hirdet ıfal is m őködtethet ı.

A tevékenyég eredménye: Er ısebb térségi kohézió, nagyobb befektet ıi érdekl ıdés, turistaforgalom növekedése, a kistérség gazdaságának növekedése

215

Projekt-portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem őkö Lehetség El ıkészített neve célja érvényess dık es ség / ég források feltételek Kistérségi Egységes Kistérségi Kistérség CSÖSZ T.Ö.T, televízió tájékoztatás televízió települési létrehozás térségi létrehozása, önkormányzat a szinten üzemeltetése ok, esetleg , amely a vállalkozók települési tv- k mősorainak átvételén túl, önálló kistérségi mősorokat szolgáltat A Hatékonyab A kistérségi Kistérségi CSÖSZ T.Ö.T, IHM kistérségi b küls ı társulás és a, települési pályázato társulás kommuniká létez ı önkormányzat k honlapján ció honlapok ok ak egységes fejlesztése portálrendsze rré való összekapcsol ása

4.4.2. Tevékenység: Az e-közigazgatás térségi fejlesztése

Tevékenység célja: E-közigazgatás bevezetésének el ımozdítása, térségi összefogással.

A fejlesztés tartalma: Javasolt egy Információs Fejlesztési Központ létrehozása. A szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások folyamatosan n ınek az önkormányzatoknál, ezért er ısödik az e-önkormányzat feltételeinek megteremtését célzó igény. A fejlesztések, és azok eredményeinek fenntartása jelent ıs er ıforrásokat vesz igénybe, amennyiben a települések ezeket önállóan kívánják megvalósítani. Megoldást jelenthet egy térségi szinten kialakított szolgáltató központ létrehozása, amely egy nagy teljesítmény ő, fokozott biztonságú hardver és szoftvereszközökb ıl álló komplex rendszert m őködtet. Az üzemeltetés módszertani és szervezeti feltételei is könnyebben biztosíthatóak egy ilyen rendszerben. A hivatalok így távoli asztali kapcsolattal tudják használni a számukra szükséges informatikai szoftvereket.

A tevékenység eredménye: Gyorsabb hatékonyabb hivatali munkavégzés, elégedett és tájékozott lakossági és vállalkozói ügyfelek.

216

Projekt –portfólió

Projekt Projekt Tartalom Területi Közrem ők Lehetséges El ıkészíte neve célja érvényessé öd ık források ttség / g feltételek Információ Hatékonyab Információs Kistérség CSÖSZ IHM s fejlesztési b központ és T.Ö.T, pályázatok Központ önkormányz egységes települési létrehozása ati munka, kistérségi önkormányz bels ı hálózat atok kommuniká létrehozása ció a kistérségben

3. Illeszkedés a regionális és vidékfejlesztési programokhoz

A Ráckevei kistérség stratégiai céljainak, valamint középtávú fejlesztési irányainak meghatározása a legfontosabb vonatkozó regionális és országos programok prioritásaival és intézkedéseivel összhangban történt. A feldolgozott dokumentumok ennek megfelel ıen a - Közép-Magyarországi Operatív Program 2007-2013, illetve az - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013. A Ráckevei Kistérség Térségfejlesztési Programjának a fent nevezett dokumentumokhoz való illeszkedését az alábbi táblázat mutatja be a fejlesztési prioritások és intézkedések szintjén:

217

Ráckevei Kistérség Közép-Magyarországi Új Magyarország Térségfejlesztési Programja Operatív Program Vidékfejlesztési Program

1.1. Gazdasági funkcióra 1.4. Üzleti környezet szánt területek fejlesztése el ıkészítése és 1.5. Helyi gazdaság menedzsmentje fejlesztése avítása fejlesztése t 1.1. K+F innováció 1.2. Innováció gazdasági fejlesztése, ı jelent ségének növelése orientál eredmények innovatív és vállalkozás- 1. A tudásalapúgazdaság elterjesztése 3.1. A régió turisztikai 3.1. A diverzifikáció, a versenyképességének mikro-vállalkozások és a 1.3. Üzleti és rekreációs fejlesztése turizmus természeti és turizmus fejlesztése 5.2. Barnamez ıs

3. A régió kulturális örökségre fejlesztése vonzerejének területek megújítása épülı támogatása ség javítása és gazdasági tevékenységek ı diverzifikálásánakösztönzése ének ének 4.1. Munkaer ıpiaci 1.4. Humáner ıforrás- részvételt támogató kereslet és kínálat szolgáltatási összehangolása infrastruktúra 3. Az életmin fejlesztése 1. Fenntartható gazdaságinövekedés feltételeinek j fejlesztése 4. Humánközszolg. intézményrendszer

2.1. Régión belüli 2.1. Kistérség bels ı közlekedési elérhet ıségi kapcsolatok feltételeinek javítása fejlesztése 2.2. Közösségi közlekedés és szolgáltatások színvonalának 2.3. Közösségi fejlesztése, a közlekedés m őködési kapcsolódó közlekedési feltételeinek javítása módok közötti integráció

integráció megteremtése megteremtése 2.4. Alternatív, 2.3. Kistérségi környezetkímél ı kerékpárút-hálózat közlekedés 2. Versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése 2. Közlekedési hálózatok és szolg. színvonalának fejlesztése térnyerésének fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti támogatása

2.3. Beruházások 3.2. Környezetvédelmi 3.1. Kis-Duna tése támogatása a 2. ek szolgáltatási rendszer úra

rekultivációs program jelleg környezetvédelmi térségi javítása

komplex fejlesztése és és tájképi 3. A régió infrastrukt fejlesz fejlesztése, vonzerején Környezeti el ıírások és

218 vízgazdálkodás 3.2. Vízrendezés és érdekében vízkárelhárítás 2.5. a jó min ıség ő víz egyensúlyi mennyiségének biztosítása 3.3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése

5.3. Település- 3.2. Az 3.4. Települési központok fejlesztése ı ı ı alapszolgáltatásokhoz

környezetmin ség az identitást er sít ség javítása és javítása tényez ık el ıtérbe ı való hozzáférés és megújítása helyezésével falumegújítás 5. Települési területek gazdasági tevékenységek 3. Életmin diverzifikálásánakösztönzése

4.3. Egészségügyi infrastruktúra 4.1. Egészségügyi és fejlesztése

szociális szolgáltatások lásának 4.4. Szociális elérhet ıségének

jlesztése jlesztése szolgáltatási javítása infrastruktúra

fejlesztése fejlesztése ő 4.4. Szociális szolgáltatási 4.2. Bölcs ıdei és 3.2. Az infrastruktúra közoktatási fejlesztése alapszolgáltatásokhoz intézmények 4.5. Közoktatási való hozzáférés és alapellátásának intézményi falumegújítás fejlesztése 3.3. Helyi

infrastruktúra ösztönzése fejlesztése kapacitásépítés 4.3. A kistérségi és támogatása települési kulturális programkínálat és infrastruktúra

fejlesztése ség javítása és gazdasági tevékenységek diverzifiká ı ı

4. Intézményi közszolgáltatások térségi szint 4.4. A kistérség bels 4.6. Elektronikus helyi és küls ı közigazgatási 4. Humánközszolgáltatások intézményrendszerének fe kommunikációjának infrastruktúra fejlesztése fejlesztése 3. Életmin

A Ráckevei kistérség ún. „nem agglomerációs” települései (Apaj. Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu) Lórév kivételével mind tagjai a Kis-Duna menti Vidékfejlesztési Egyesületnek, amely 2008 végén elkészítette a Kis-Duna menti Helyi Közösség komplex vidékfejlesztési stratégiáját. Az alábbiakban a legfontosabb intézkedéseket és célokat tartalmazó táblázatot tesszük közzé

219

Cél Intézkedés Települési hatáskör Egységes arculat kialakítása, fejlesztése, terjesztése A helyi identitás er ısítése Termékek piacra-jutásának és termékek piacra- segítése (mikro váll, akár jutásának a segítése az Mind a kilenc település induló is) egységes marketing és Társadalmi akciók a kommunikáció közösség fejlesztésért és kialakításával fenntartható humánpotenciálért A horgászturizmus feltételeinek javítása a térségben A lovasturizmus feltételeinek javítása a térségben Ráckeve kivételével minden A borturizmus feltételeinek település Kiegészít ı javítása a térségben jövedelemszerz ı források A vízi turizmus feltételeinek fejlesztése és a javítása a térségben foglalkoztatottság A falusi turizmus növelése a rekreációs feltételeinek javítása a turizmus fejlesztésével térségben A gasztronómiai turizmus Dömsöd, Szigetszentmárton, feltételeinek javítása a Ráckeve térségben A vadászturizmus Ráckeve kivételével minden feltételeinek javítása a település térségben Els ı Magyar Leader Natur Ráckeve Park Környezeti örökségünk meg ırzése céljából Mind a kilenc település tanösvény és erdei iskola kialakítás, fejlesztés Virágos Ráckevei Duna Ráckeve Játszóterek és közösségi Mind a kilenc település Vonzóbb és élhet ıbb terek kialakítása, fejlesztése

környezet kialakítása és elérhet ıségük javítása "Hagyományok útja" épített kézm őipari emlékeink Mind a kilenc település meg ırzése, bemutatása Vállalati versenyképesség és az élhet ıbb környezet fejlesztése a hatékony Mind a kilenc település energiafelhasználás növelésével

220 4. A program rövidtávon megvalósítandó fejlesztései

A jelen fejezetben a Ráckevei kistérség térségfejlesztési operatív programjában szerepl ı projektek fejlesztési sorrendje kerül megállapításra. A priorizálás során els ısorban a fejlesztések el ıkészítettsége és az egyes beruházások forrásigénye, valamint a szükséges források rendelkezésre állása volt a szempont, amelynek alapján kijelöljük, hogy az operatív program projektjei rövid- avagy közép-/hosszútávon valósítandók meg.

4.1. A fejlesztés pénzügyi eszközei

A települési és kistérségi beruházások tekintetében az önkormányzatok saját pénzügyi forrásaik mellett különböz ı pályázati támogatásokat, illetve magán forrásokat csatornázhatnak be fejlesztési céljaik elérése érdekében. - Saját források – Általánosságban elmondható, hogy a kistérség települési önkormányzatainak a fejlesztésekre fordítható költségvetési forrásai rendkívül sz őkösek, különösen azon települések esetében, amelyek dönt ıen lakófunkciót látnak el, illetve a befektet ık által kevésbé preferált déli területeken. Ugyanakkor a saját források a pályázati támogatások igénybevétele esetén is elkerülhetetlenek, nem mindegy tehát, hogy az önkormányzatok miként gazdálkodnak a költségvetési forrásaikkal vagy ingatlanvagyonukkal – különösen ez utóbbi tekintetében lényeges az ingatlanok tulajdonjogának meg ırzése, és a vagyon ezt megkmél ı értékesítése (azaz pl. a hosszú távú bérlet el ınyben részesítése az eladással szemben). A saját források kiegészítésére az önkormányzatok banki hitelt vehetnek fel – ezek lehet ıséget teremtenek akár az öner ı biztosítására, akár a pályázati utófinanszírozás okozta likviditási nehézségek megoldására. A hitelek igénybevétele egyszersmind a saját források id ıben eltolt lekötését is jelenti, így könnyen vezethet eladósodáshoz, ezért a jelenlegi gazdasági helyzetben a hitelek felvétele kevésbé ajánlott az önkormányzatok számára (az áthidaló hitelek kivételével). - Pályázati támogatások – a fejlesztési források elnyerésének különösen népszer ő formáját képezik a pályázati rendszereken keresztül elnyert támogatások mind a a települések és térségek, mind a non-profit szervezetek, de még a gazdasági szerepl ık körében is. A program megvalósulását támogató els ıdleges pályázati forrás az Új Magyarország Fejlesztési Terv. A projektek ütemezésekor figyelembe kell venni, hogy a Közép-Magyarországi Régió az országosan kiemelkedı GDP mutatói alapján a II. fejlesztési övezet besorolást kapta (ellentétben a többi régióval), ezért a 2013-ig el ıirányzott regionális kohéziós források ebben a régióban 2011-ig fokozatosan megsz őnnek, így az ezen forrásokra alapozott beruházásokat fontos a források. - Magán források becsatornázása – 1. A nagyobb projektek egyes, üzleti alapon mőködtethet ı elemeinek megvalósítására lehetséges vállalkozói t ıke bevonása , amennyiben az adott projektelem pályázati forrásból nem támogatható, illetve

221 mőködtetésük csak vállalkozói keretek között folytatható hatékonyan – vizsgálandó, hogy a vállalkozói t ıke megtérüléséhez szükséges-e az önkormányzat hozzájárulása. 2. A magán források közcélú beruházásokba való bevonásának elterjedt módja a PPP (public-private partnership) , amelynek keretében az önkormányzat a közszolgáltatás hosszú távú biztosítását rendeli meg valamely magántársaságtól. Ez utóbbi felel ıssége lehet az infrastruktúra tervezése, építése, mőködtetése és/vagy finanszírozása, amiért a megrendel ı szolgáltatási díjat fizet. Az önkormányzat felel ıssége a projekt definiálása, a szolgáltatás min ıségének meghatározása, az árazási politika kialakítása és az ellen ırzési, monitoring feladatok ellátása. A PPP konstrukciók alkalmazása egyrészt jelent ısen csökkenti a projektek önkormányzati forrásigényét, másrészt adott ágazatokban, területeken a projektek PPP-vel költséghatékonyabban, rugalmasabban és magasabb min ıségi szinten valósíthatók meg. 3. Ennél kevésbé ismert módszer az ún. BID- modell (Business Imprevement District) alkalmazása, amelynek lényege, hogy az önkormányzat szerz ıdést köt egy adott területen m őköd ı gazdasági szervezetekkel, az adott terület fejlesztésére. Ennek értelmében a vállalkozások többlet pénzügyi terheket vállalnak fel (az ipar őzési adón felüli befizetéseket), amelyeket az adott terület közcélú fejlesztésére fordít az önkormányzat. Befizetéseikért cserébe a vállalkozások egyrészt beleszólást nyernek az adott területen megvalósítandó fejlesztések irányának meghatározásába, másrészt közvetve haszonélvez ıi a fejlesztések generálta ingatlanérték-növekedésnek. 4. A lakosság emberi energiája és pénzügyi forrásai is a közcélok szolgálatába állíthatók, amennyiben a település adott területein a társasházakhoz hasonlóan m őköd ı utcaközösségek kialakítását szorgalmazza az önrkományzat. Ezek az egyesületként vagz akár részönkormányzatként m őköd ı szervezetek az adott terület, a közvetlen lakókörnyezet kisebb lépték ő fejlesztéseit végezhetik el bevonva az ott él ıket. Az utcaközösségek tevékenységét az önkormányzat pl. pályázati rendszerben támogathatja.

4.2. Rövidtávon (2011-ig) megvalósítandó projektek

A priorizálás eredményeképpen azok a fejlesztéseket javasoljuk rövidtávon megvalósítani, amelyek az önkormányzatok vagy a CSÖSZ.T.Ö.T. hatáskörébe tartoznak és megvalósításukhoz vagy pályázati forrás igénybevétele szükséges. Az elkövetkez ı 2-3 évben valósítandóak meg ezen felül azok a településrendezési típusú bevatkozások valamint az igatlankataszter és egyéb információs adatbázisok elkészítése, amelyek kés ıbbi PPP konstrukciókat vagy magánberuházásokat alapoznak meg. Szintén e periódusban valósíthatók meg azon további projektek, amelyek viszonylag kis forrásigény őek és nem igényelnek pályázati támogatást. A továbbiakban a fentebb megnevezett kritériumok alapján leglényegesebbnek ítélt projekteket soroljuk fel.

222

4.2.1. Saját forrásból megvalósítandó projektek

Településrendezési projektek 1.1.1. Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása - Daja logisztikai központ kialakítása - Kertész utcai sorházak kialakítása - Duna-parti területek hasznosítása - Ipari park b ıvítése - Külterületek gazdasági hasznosítása - Nagy érték ő lakóingatlanok építése - Duna-parti területek hasznosítása wellness és szabadid ıs célokra - Strand melletti terület hasznosítása - Kijelölt iparterület hasznosítása - Logisztikai park kialakítása - Településszerkezeti terv módosítása 1.1.3. Térségi gazdasági ingatlankataszter készítése és m őködtetése - Gazdasági ingatlankatasztert tartalmazó szoftver létrehozása - Térségi gazdasági ingatlankataszter m őködtetése 1.1.4. Kapcsolatépítés és gazdasági marketing tevékenység folytatása - Online kistérségi marketing - Kistérség és településeinek filmes marketingje - Ipari parkok promóciója 1.3.1. A kistérség területén a turizmus kínálatának min ıségi és mennyiségi fejlesztésének támogatása - „Töltsön egy hetet a kistérségben” 1.3.3. A turizmusban érdekelt szervezetek és a turisztikai marketing fejlesztése - Kistérségi turisztikai klaszter fejlesztése - Marketing tevékenység fejlesztése 1.4.1. Munkaer ıpiac strukturális egzensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szerepl ıinek együttmáködésével - Felmérés a munkaer ıpiaci igényekr ıl - Munkaer ıpiaci egyeztetés

223 2.1.3. Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentését szolgáló fejlesztések - Forgalomcsökkent ı beavatkozások - Közlekedési koncepció készítése 2.2.1. Térségi autóbusz közlekedés fejlesztése, a „ráhordó” szereo er ısítése - Menetrendek harmonizációja 3.4.1. Összehangolt térségi zöldterület-fejlesztés - Kistérségi zöldterület-fejlesztési program kidolgozása 3.4.2. Térségi szinten szervezett közterület-fentartó szolgáltatás - Közterület-fentartással kapcsolatos igények felmérése és feladatellátási terv kidolgozása 4.4.1. A kistérség bels ı ás küls ı kommunikációjának megersítése - Kistérségi társulás honlapjának fejlesztése

4.2.2. Rendelkezésre álló pályázati források – KMOP Akcióterv 2009-2010

Pályázati konstrukció Kistérségi projektek KMOP-1.5.3. Vállalkozás-fejlesztési 1.1.2. Hasznosításra szánt területek létesítmények infrastrukturális és specializált infrastrukturális fejlesztése – szolgáltatás-fejlesztése különös tekintettel a logisztikai és innovációs A. Inkubátorházak építése, b ıvítése, tevékenységekre fejlesztése Daja logisztikai központ kialakítása C. Telephelyfejlesztés Gazdasági tevékenységre alkalmas D. Ipari parkok, ipari területek telephely- külterületek hasznosítása és szolgáltatásfejlesztése Ipari területek közm ővesítése 1.2.1. Térségi innovációs központok kialakítása Inkubátorház létesítése Innovációs központ kialakítása KMOP-2.1.2. Regionális kerékpárforgalmi 2.3.1. Kerékpárút-hálózat és kiegészít ı hálózat fejlesztése infrastrukturális elemeinek kiépítése Településközi kerékpárutak Belterületi kerékpárutak KMOP-2.3.1. Közösségi közlekedés 2.2.1. Térségi autóbusz-közlekedés fejlesztése fejlesztése, a „ráhordó” szerep er ısítése B. Közösségi közlekedés el ınyben Helyközi buszjáratok járatszámának

224 részesítése bıvítése D. Dunai közlekedés fejlesztése Kistérségi körjárat létrehozása 1.3.1. A kistérség területén a turizmus kínálatának min ıségi és mennyiségi fejlesztése, támogatása Sétahajózás beindítása KMOP-3.3.1. Vízgazdálkodási 3.2.1. Csapadékvíz-elvezet ı rendszerek tevékenységek fejlesztése B. Belterületi csapadékvíz elvezetése és Komplex csapadékvíz elvezetési program őjtése gy Csapadékvíz elvezet ı rendszer kiépítése Csapadékvíz elvezetés kiépítése Gerincárok felújítása Csapadékvíz szikkasztó építése Csapadékvíz elvezet ı rendszer kiépítése Csapadékvíz elvezetés kiépítése KMOP-4.5.1. Szociális alapszolgáltatások és 4.1.3. Tevékenység: A szociális gyermekjólét alapellátások infrastrukturális ellátórendszer térségi szint ő fejlesztése szervezettségének elmélyítése, a szolgáltatás színvonalának javítása Jelz ırendszeres házi segítségnyújtás kiterjesztése a kistérség egészére KMOP-4.5.2. Bölcs ıdei ellátást nyújtó 4.2.1. Tevékenység: Bölcs ıdei és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése és intézmények m őködési és a speciális nevelési kapacitásának b ıvítése igény ő gyerekek képzési feltételeinek javítása Városi bölcs ıde b ıvítése Szivárvány Bölcs ıde b ıvítése Bölcs ıde építés Bölcs ıde építés KMOP-4.6.1. Közoktatási intézmények 4.2.1. Tevékenység: Bölcs ıdei és közoktatási beruházásainak támogatása intézmények m őködési és a speciális nevelési igény ő B. Eszközbeszerzés és infrastruktúra gyerekek képzési feltételeinek javítása fjlesztést megvalósító projektek Óvodafér ıhely b ıvítés Ifjúság úti Tagóvoda infrastrukturális fejlesztése Vörösmarty úti Óvoda infrastrukturális fejlesztése Iskola úti Tagóvoda infrastrukturális

225 fejlesztése Új óvoda beruházás Négyszínvirág Óvoda fér ıhely b ıvítés Négyszínvirág Óvoda infrastrukturális fejlesztése Arany János Általános Tagiskola infrastrukturális fejlesztése Gróf Széchenyi István Ált. Isk. infrastrukturális fejlesztése Árpád Fejedelem Ált. Isk. infrastrukturális fejlesztése Thúry József Ált. Tagiskola épület korszer ősítés Árpád Fejedelem Általános Iskola infrastruktúrájának korszer ősítése Új oktatási komplexum építése Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése KMOP-4.7.1. Elektronikus közigazgatás 4.4.2. Tevékenység: Az e-közigazgatás infrastrukturális fejlesztése térségi fejlesztése Információs fejlesztési Központ létrehozása KMOP-5.2.1. Pest megyei 3.4.3. Településközpontok komplex fizikai és településközpontok fejlesztése funkcionális fejlesztése A: Kislépték ő megyei fejlesztések Településközpont fejlesztése B. Integrált településfejlesztése Új településközpont kialakítása Járda építés, virágos falu kialakítása Új településközpont kialakítása

4.3. Közép- és hosszútávon megvalósítandó projektek

Értelemszer ően a térségfejlesztési programban szerepl ı valamennyi, a fentebbiekben nem nevesített projekt közép- vagy hosszútávon valósítandó meg. Tekintve a pályázati források jelent ıs részének kimerülését 2011-ig, a középtávon megvalósítandó projektek esetén els ısorban a magánszféra forrásai vonhatók be az önkormányzati források kiegészítésére. Hosszú távú megvalósulásra kell továbbá számítani mindazon projektek esetében, amelyekre

226 a kistérségi társulásnak és a települési önkormányzatoknak csak indirekt befolyása lehet, maga a kivitelezés azonban állami vagy vállalkozói feladat.

4.4. A program végrehajtásának követése

A program végrehajtásának sikeressége érdekében elengedhetetlen annak folyamatos nyomon követése. Az eredményességet javítja a végrehajtás ütemének és hatékonyságának monitoringja és szükség esetén az operatív elemek módosítása a változó feltételeknek megfel ıen. A jelen program tehát – az európai uniós gyakorlatnak megfelel ıen – folyamatos monitoringon és visszacsatolásokon alapuló rugalmas rendszert képvisel, és inkább folyamatként (tevékenységként) mint lezárt dokumentumként értelmezend ı.

5. Kortárs kistérség- és településfejlesztési modellek 3

5.1. Távmunka

5.1.1. A távmunka meghatározása

Az infokommunikációs eszközök robbanásszer ő térhódítása a munka világát is lényegesen átalakította. A távmunka a helyt ıl és id ıtıl független és teljesítményközpontú munkavégzést teszi lehet ıvé, olyan szellemi és adminisztratív jelleg ő munkák esetében, amelyek nem igénylik a személyes jelenlétet. A távmunka fontosabb el ınyei közé sorolható a munkavállalók rugalmassága, motiváltsága, önállósága, nagyobb felel ısségvállalása, a cég szempontjából pedig a költséghatékonyság. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban f ıleg férfiak, a képzett, vezet ı beosztásúak szerepelnek nagyobb arányban a távmunkások között. Másrészt viszont bizonyos munkavállalói csoportok távmunka keretében történ ı foglalkoztatása is megoldható és támogatható hatékonyan szociálpolitikai és egyéb szempontok szerint, hiszen a hátrányos helyzet gyakran alacsonyabb bérköltségekkel párosul, ami motiválhatja a munkaadókat távmunkahelyek létrehozására. Az elektronikus munkavégzés összefügg a foglalkoztatás szerkezetváltásával és a munkakultúra korszer ősítésével, továbbá annak penetrációja els ısorban a munkáltatók érdekl ıdését ıl függ.

A nyugodtabb munkavégzésnek, és a rugalmas munkaid ınek köszönhet ıen növekedhet a hatékonyság, és az egyes munkafeladatok ügyintézési ideje jelent ısen – átlagosan mintegy 10 százalékkal – csökkenhet. A távmunka személyi feltételeinek kialakításában figyelembe kell venni a lakosság informatikai képzettségét, hiszen az alapfokú informatikai ismeretek mellett

3 Forrás: Letenyei László – Sándor Csaba (2009)(szerk.): Kortárs városfejlesztési modellek. Budapest, TeTT Könyvek.

227 szükséges, hogy olyan tudással is rendel a dolgozók, amelyek a speciális programok (adatfeldolgozás, banki ügyintézés, stb.) megvalósításában is kellenek. Összességében a távmunka és az elektronikus munkavégzés komoly kihívást jelent a kormányzati szervek, önkormányzatok, valamint a kapcsolódó intézmények részére, hiszen nemcsak technikai szempontokat kell figyelembe venni.

A távmunka mint a munkaszervezés korszer ő formája els ıként az Egyesült Államokban terjedt el, ahol a technológiai fejl ıdés el ıször érte el azt a szintet, hogy a munkavállalók ezrei, mára már milliói számára valósággá vált a távmunka lehet ısége. A modern adatátviteli technológiák alkalmazásával az információ útvonalának hossza egyre kisebb jelent ıség ő. Ugyanez vonatkozik az emberi er ıforrásokra is: az emberi szaktudás és munkaer ı a földrajzi korlátok, távolságok legy ızésével a világ szinte bármely pontjáról elérhet ı, rugalmasan alkalmazható. A világ, az EU kifejezésével élve „globális faluvá” zsugorodik, amit egy globális piac és globális munkaer ıpiac, valamint természetesen egy óriási kihívást jelent ı globális verseny jellemez. Az európai távmunka mind a keresleti, mind a kínálati oldalról kombináltan ható ösztönz ı tényez ık következtében a látványos fellendülés id ıszakát éli. A távmunkavégzés iránti igények növekedését hozza magával a távközlési technológiák gyors fejl ıdése, az európai telekommunikációs piacok liberalizálása, ennek okozataként a távközlés egyre olcsóbbá válása, az IT szektor térhódítása, a számítógépek, a felhasználóbarát alkalmazások, az internet egyre nagyobb arányú otthoni használata, valamint a hálózati kultúrát már az iskolában megismer ı új nemzedék megjelenése a munkaer ıpiacon. A kínálati oldalon a gyorsan változó gazdasági környezet, a rugalmasan alkalmazható szakértelem és a költségtakarékosság szempontjai ösztönzik a cégvezet ıket az új munkamódszerek bevezetésére.

5.1.2. A távmunka típusai

A távmunkavégzést a munkavégzés helye szerint az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: • Otthoni távmunka – a távmunkás hetente legalább egyszer otthon végez munkát, rendelkezik a munkaadóval való kommunikációs kapcsolat felvételéhez szükséges technológiai berendezéssel, távmunkában végezhet ı feladatot kap, illetve képes és hajlandó megfelel ı önállósággal és szervezettséggel otthon végezni munkáját. • Mobil távmunka – a vev ık elvárásaihoz, a piac igényeihez leginkább alkalmazkodó forma nemcsak a távmunkák között, hanem az összes foglalkoztatási forma tekintetében is. Ebben az esetben a munkavégzés helyszíne változik a munkavégzés tartalmától függ ıen. A mobil távmunkás laptop, illetve egyéb mobil kommunikációs eszközök segítségével tartja a kapcsolatot munkáltatójával, ugyanakkor a vev ıkkel, megrendel ıkkel személyes kontaktust alakít ki. • Távmunkaház vagy szatellit iroda – lényegük, hogy a modern számítástechnikai és telekommunikációs eszközöket közel kívánják vinni az ilyen módon foglalkoztatottak/foglalkoztatni kívántak otthonához. Általában az agglomerációban, vidéki

228 településeken kialakított számítógépes munkahelyek. A munkáltató telephelyét ıl távol es ı irodát jelent, lényege, hogy az adott munkáltató alakítja ki a munkakörnyezetet saját távmunkásai számára. Hasonlítható a hagyományos irodához olyan szempontból, hogy megteremti annak lehet ıségét, hogy a munka feletti ellen ırzés hasonlóképpen legyen megoldott, mint a hagyományos irodákban. A költségcsökkentési lehet ıségek és a munkaer ıpiac rendelkezésre állása alapján a munkavállalók regionális irodákban látják el a feladataikat. Ezen irodák üzemeltetését elláthatja a munkaadó vagy egy harmadik fél is. Erre legalkalmasabb munkakörök például a call-centerek, könyvelés, adatrögzítés. A távmunkaház fajtáival és pontosabb meghatározásával egy külön fejezetben foglalkozom.

A telephelyt ıl távol végzett munka rendszeressége alapján az alábbi csoportokat különböztethetjük meg • alkalmi távmunka – a munkavégz ı egyes távmunkára alkalmas munkafeladatokat távmunkában láthat el. Ezek rendszeressége azonban a munka jellegénél fogva nincs meghatározva, a munkafeladat megjelenésekor, külön jóváhagyással, alkalmi jelleggel történik a távmunkázás (például ajánlatok és szerz ıdések készítése, marketingakciók el ıkészítése, kutatások), • részleges távmunka – a munkavállaló el ıre meghatározott rendszerességgel végezheti munkáját távmunkában (például heti 1–2 nap, heti 2–3 nap), • folyamatos távmunka – a munkavállaló gyakorlatilag folyamatosan a telephelyt ıl távolról látja el feladatait (például call center, adatrögzítés, monitoring feladatok).

5.1.3. Távmunkában végezhet ı tevékenységek

Gyakran merül fel az a kérdés, hogy mely munkakörök végezhet ık távmunkában? Erre sokszor és sokféle válasz született már, de a gyakorlatban a kérdésfeltevés túl tág. A távmunka annak munkaszervezési jellegéb ıl adódóan ugyanis csak munkafeladatra definiálható. Azaz a távmunkás a munkaköréhez tartozó munkafeladatok ellátását végzi. A legtöbb irodai munkakörben vannak olyan munkafeladatok, amelyek alkalmasak lehetnek távmunkára, de az is igaz, hogy szinte minden munkakörben vannak olyan munkafeladatok, amelyek nem végezhet ık távmunkában. Egy munkafeladatra már konkrétan meghatározható, hogy milyen er ıforrásigénnyel rendelkezik, milyen információk és fizikai anyagok kellenek kivitelezéséhez, így megállapítható, hogy tartalmaz-e olyan elemet, amely helyhez kötöttséget igényel, avagy távmunkában is elvégezhet ı. A távmunkában való ellátásra azon munkafeladatok a legalkalmasabbak (Peters 2003; Pulido 2005), amelyek: • inkább szellemi, mint fizikai aktivitást igényelnek, • er ısen támaszkodnak az információ-feldolgozásra, • egyértelm ően megfogalmazhatók vagy önállóan végezhet ık, • világos céljaik és mérhet ı eredményeik vannak,

229 • nem igényelnek különleges, helyhez kötött vagy drága berendezéseket és infrastruktúrát, • minimális közvetlen ellen ırzést igényelnek. A távmunkában végezhet ı munkaköröket tehát az alapján célszer ő kiválasztani, hogy milyen munkafeladatokat tartalmaznak, és azok mely része alkalmas a távoli megvalósításra. Ezen munkafeladatok csoportosíthatók úgy, hogy folyamatukban 1–2 napot tegyenek ki, ekkor az adott munkakör már alkalmas lehet a részleges távmunkára.

Az alábbi táblázat egyes munkakörök távmunkában végezhet ı munkafeladatait tartalmazza, valamint azon munkáltatói csoportokat, ahol ilyen funkciók el ıfordulhatnak.

27. táblázat: Távmunkában végezhet ı munkakörök, munkafeladatok Munkakör Munkafeladatok Munkáltatói csoport Adatrögzítés, nyomtatványok rögzítése; adatok Biztosítótársaságok; adatfeldolgozás módosítása; rendelések rögzítése; Kereskedelmi egységek; dokumentálási feladatok Pénzintézetek; Közszolgáltatók Telefonos értékesítés és ügyfelek megkeresése, Pénzintézetek; Kereskedelmi adatfelvétel tájékoztatása; értékesítési hálózatok; Piackutatók; információk szolgáltatása; Telemarketing és telesales cégek; információs szolgáltatás; Távközlési szolgáltatók piackutatás Telefonos ügyfélszolgálat információszolgáltatás; értékesítési Pénzintézetek; Kereskedelmi információk szolgáltatása; hálózatok; termékvonal call-centerek, ügyfélszolgálatok; Távközlési szolgáltatók; Közszolgáltatók; Médiavállalkozások [emelt díjas szolgáltatók] Munkakör Munkafeladatok Munkáltatói csoport Rendszerfelügyelet rendszerek felügyelete; Informatikai vállalatok; programtesztelési feladatok; Távközlési szolgáltatók; rendszerek dokumentálása Közszolgáltatók Szoftverfejlesztés programozás; Informatikai vállalatok; programtesztelési feladatok; Pénzintézetek; szoftverek dokumentálása Pénzügy, számvitel könyvelés; adóbevallások készítése; Bármely vállalat számlaforgalom és pénzügyi tranzakciók lebonyolítása; jelentéskészítés Humán ügyvitel munkaügyi adminisztráció; Bármely vállalat munkaid ıadat-feldolgozás; bérszámfejtés; TB-ügyvitel és számfejtés; hatósági adatszolgáltatások; munkáltatói juttatások kezelése Forrás: a szerz ı saját szerkesztése

230 5.1.4. Távmunka, városfejlesztés, térségfejlesztés

A távmunka az info-kommunikációs technológiákra támaszkodva a munkaszervezés egy jóval költséghatékonyabb lehet ıségét nyújtja a vállalatok számára. (A számítógépen végzett tevékenységek ellátásának költségei vidéken mintegy 30-50%-kal kedvez ıbbek, mint Budapesten. (Forrás: www.telework-center.eu , 2008. július 14.) Jóllehet a távmunka els ısorban a vállalatok költségcsökkenéséhez járul hozzá, tudatos felhasználása a kistérségeknek egy alternatív gazdaságfejlesztési eszközt jelenthet. A térség ugyanis a közlekedés jelent ıs fejlesztése, és ipari központ telepítése nélkül képes javítani a foglalkoztatási arányt.

5.1.5. A távmunka össztársadalmi jelent ısége

• öko-barát: hozzájárul a környezetszennyezés mérsékl ıdéséhez (az energiafogyasztás csökkenése, illetve a nagyvárosi zsúfoltság (közlekedési dugók) mérsékl ıdése révén; • perspektívát ad: a távmunka új munkakultúrát eredményez, fejleszti a humán t ıkét, mérsékelheti a munkanélküliséget, javítja az esélyegyenl ıséget; • korszer ő: modernizálja a munkaer ıpiacot, ösztönzi a munkaer ı felkészítését, átképzését; • teljesítménybarát: fejleszti, modernizálja a szervezeti rendszereket, növeli a gazdasági teljesítményeket, segítheti a „régi” ipari körzetek megújulását; • szociálisan hasznos: javít a foglalkoztatottságon, mérsékelheti az egészségügyre, betegellátásra fordítandó költségeket, hozzájárulhat a helyi közösségek fejl ıdéséhez, segítheti a rokkantak, hátrányos helyzet őek foglalkoztatáshoz jutását.

A helyi távmunka terjedése, távmunkaház, e-falvak létrehozása er ısíti a helyi munkaer ıpiac helyzetét, valamint a béreken keresztül a helyi szolgáltatások iránti keresletet. Ezek a tényez ık a teljes gazdasági és oktatási viszonyok javulásához vezethetnek.

231 28. táblázat: A távmunka SWOT-analízise társadalmi szempontból

Er ısségek Gyengeségek

Csökken ı környezetszennyezés, kevesebb dugó, A belvárosi irodaházak romló jövedelmez ısége kevesebb baleset, kisebb egészségügyi ráfordítások, kisebb útfenntartási költségek Újfajta munkaadói és munkavállalói készségek elterjedése Lehet ıségek Veszélyek

Hátrányos helyzet ő régiók felzárkóztatása Szakszervezeti aggodalmak befolyásuk Esélyteremtés hátrányos helyzet ő csoportok visszaszorulása miatt számára Gyengül ı társadalmi kapcsolatok Csökken ı munkanélküliség

A távmunka a Ráckevei kistérségben f ıként a kistérség déli településein képzelhet ı el, jobbára távmunkahá őz formájában. Az erre alkalmas települések a következ ık • Apajon f ıként a nehéz megközelíthet ıség okán, illetve a korábbi helyi munkahelyek tömeges (TSZ) megsz őnése miatt • Dömsödön a távmunkának egy speciális vonulata is elképzelhet ı, neveztesen a szociálisan hátrányos társadalmi rétegek (cigányok) munkáshoz jutása és segítése. • Lóréven egyértelm ően az elszigeteltség feloldására, míg Makádon és Szigetbecsén pedig f ıként a helyi munkaer ı lekötésére illetve egyes esetekben a magasan képzett munkaer ı megtartására (pl. részfoglalkozásban).

5.2. Utcaközösség

A településfejlesztés során sokszor szembesültünk azzal a problémával, hogy a lakosság aktivitása, szerepvállalása egyre gyengébb a városfejlesztési projektek iránt. Sok esetben érzi azt a lakosság, és nem mindig ok nélkül, hogy a fejük felett döntenek az ı közvetlen környezetükr ıl. A lakosság bevonásának gyakorlata els ısorban lakossági fórumok, fogadóórák révén valósul meg. Azonban minden ilyen jelleg ő társadalmasítás cél tud téveszteni, hiszen sem a szerepek, sem a jogkörök nem tisztázottak. A konfliktuskezelés ilyen formája tehát nem minden esetben alkalmas a problémák feltárására és megoldására. A társadalmasítás és a városfejlesztési politikák közös problémájára adhat megoldást az utcaközösségek intézménye. Az utcaközösség, elképzelésünk szerint, a társasház mintájára szervez ıdı, területileg lehatárolt, alulról szervezett civil kezdeményezés. Jogi keretei különböz ıek lehetnek, az egyesülett ıl kezdve a részönkormányzat létrehozásáig. A célja els ısorban az, hogy a lakosság

232 intenzívebben tudja érvényesíteni saját elképzeléseit a közvetlen környezete fejlesztése kapcsán. Az önkormányzat pályázati rendszerben támogathatja az utcaközösségek törekvéseit. Fı el ınye, hogy miközben csökkenti az önkormányzat kiadásait, s ıt, becsatornázza a helyben él ı emberek anyagi és/vagy természetbeni hozzájárulását a város közlétesítményeinek megvalósításába, a nemzetközi tapasztalatok szerint növeli a helyben él ı emberek megelégedettségét, a társadalmi szolidaritást. Az utcaközösség gondolata nem új a magyar önkormányzati rendszerben: gyökerei a XVI. századig követhet ık jól nyomon, bár egyes szerz ık szerint honfoglalás kori vagy azt megel ızı közigazgatási hagyomány továbbélésér ıl van szó. Bár intézményesített formában ma kevés településen találkozhatunk autonóm utcákkal, városfejlesztés és a közösségfejlesztés kapcsán egyre több helyen gondolkoznak ennek bevezetésér ıl.

5.2.1. Mire lehet jó egy utcaközösség?

A Magyarországon a falvak, a kistelepülések és a községek nagy részében a telkek, valamint a kétsávos, kétirányú forgalmat bonyolító (jelenleg többnyire földburkolatú, poros, a kés ıbbiekben lebetonozásra kerül ı) úttest közötti keskeny terület biztosítja a helyet az es ıvíz elvezetését lehet ıvé tev ı ároknak és a gyalogosforgalmat bonyolító járdának. (Ld. 1. ábra.)

22. ábra Hagyományos utcarendszer

Telkek

Járda, árok

Úttest

Járda, árok

Telkek

233 Az agglomerációban az úthálózatnak mára már csaknem 80 százaléka aszfaltos útburkolattal rendelkezik. Bár a lakosság városfejlesztés címén els ısorban aszfaltos utat akar, f ıleg a kertvárosokban és az egyéb lakóövezetekben más alternatívák is léteznek. A lakosságnak, valamint a település vezetésének lehet ısége nyílik az utcakép kialakításában, az útburkolati típusok kiválasztásában egyfajta szabadságra, illetve a lakosság igényeinek felmérésére és az ı szándékaik, valamint er ıforrásaik bevonására.

5.2.2. A gépkocsiforgalom csökkentésével elnyert közösségi területek lehet ısége

A jelenlegi helyzet a gépkocsiforgalom csökkentésével és a tradicionális utcarendszer átalakításával elnyert közösségi terek ígéretét hordozza magában. Miután a magyarországi telekkiosztások folyamán csupán a legritkább esetben fordítottak területeket kifejezetten közösségi használatra, ma a lakóterületeken az alapterület csekély hányada használható találkozások, padok, virágágyások, homokozók, kerékpárutak, hinták, szeméttárolók stb. számára, tehát a közösségi igények kielégítésére. A belakott, kiparcellázott településrészeket nagyrészt magánterületek alkotják, amelyekb ıl természetesen nem lehet elvenni közösségi célra egyetlen négyzetmétert sem. Bizonyos utcák esetében, különösen ahol jelent ıs a gépkocsiforgalom, a jelenlegi terveknél ésszer őbb módon nyílik lehet ıség az úttest leaszfaltozására. A javasolt megoldás kevesebb er ıforrást igényel és ezenfelül még számos járulékos el ınye van, nem utolsósorban területeket szabadít fel a közösség javára. Hollandiai, dániai tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben az útburkolatot úgy alakítják ki, hogy középen lezárják – megakadályozva a kétirányú átmen ı forgalmat –, abban az esetben keskenyebb úttest is elegend ınek bizonyul. Az utcát két irányból lehet megközelíteni, de nincs átmen ı forgalom, csupán célirányos módon az ott lakók használják az utcát.

234 23. ábra: A forgalomcsökkentéssel és az úttest keskenyítésével közösségi területek számára felszabaduló helyek keletkeznek

Telkek

Széles járda, árok, Útlezárás kerékpárút

Forgalom Egyirányú Forgalom

iránya úttest iránya

Széles járda, árok, kerékpárút

Telkek

5.3.3. A csökkentett forgalmú utcák térátalakítása

Amennyiben a fenti módon alakítjuk ki az útburkolatot, a keskenyebb úttest által felszabadult terület hasznosításának több lehet ısége is felmerül. Az így elnyert területen alkalom nyílik facsemeték ültetésére, padok telepítésére, esetleg homokozók vagy kerékpárutak kialakítására, attól függ ıen, hogy az adott utca sz őkebb lakóközössége mit igényel. A forgalomlassítást nem pusztán fekv ırend ırrel, hanem „görbített”, ívelt úttest kialakításával is el lehet érni, így bizonyos helyeken még nagyobb szabad területek válnak felhasználhatóvá.

235 24. ábra: Közösségi terek kialakításának lehet ısége a lakosság bevonásával

Telkek

Köztér: pad, fa, homokozó

+ járda, árok

Sz őkített és lassító úttest

Telkek

A gyors és nagyarányú forgalom a többnyire az utcán játszó gyermekeket veszélyezteti. A településen megfigyelhet ı, hogy a gyermekek, a serdül ı fiatalok közösségi terek hiányában az utcán játszanak, görkorcsolyáznak, bicikliznek. A konfliktus feloldására sok megoldás létezik, de felfogásunk szerint nem szerencsés, ha a forgalomlassítás és -csökkentés stratégiáját és a fenti elgondolás alapján felszabaduló területek felhasználását egy küls ı szemlél ı dönti el. A leggyümölcsöz ıbb eljárásmód értelmében néhány típusterv és javaslat segítségével a helyben él ı emberek, a helyi lakók dönthetik el saját sz őkebb lakókörzetük, szomszédságuk utcaképének és helykihasználásának legmegfelel ıbb kialakítását. A települések építészei minden bizonnyal nagy örömmel részt vennének ajánlások és típustervek kialakításában, amelyeket a lakosság részére lehet bocsátani, hogy lakossági fórumokon dönthessenek a saját portájuk el ıtti terület számukra ideális kialakításáról.

236 6. Hogyan tovább kistérség?

A jelenleg érvényben lév ı kistérségi lehatárolások 4 még mindig tartalmaznak olyan kistérségeket – annak ellenére, hogy a kistérség fogalom és a lehatárolások újra és újra lettek definiálva – amelyek nem minden esetben felelnek meg a kistérséget alkotó települések igényeinek. Ilyen kistérségnek nevezhet ı a Ráckevei kistérség is.

Az interjúk és a különböz ı személyes beszélgetések kapcsán sorozatosan felszínre került az a megállapítás, hogy jelen körülmények között a kistérség nem m őköd ıképes. Természetesen a mőköd ıképesség kritériumai végtelenül szubjektívek, sok esetben attól függ, hogy ki a válaszadó, a kérdez ı személye sem mellékes továbbá az sem, hogy az adott település mit és hogyan profitál „a kistérségb ıl”.

A legfontosabb érv a kistérség szétválására az volt, hogy kistérség településeinek fejl ıdési pályái igencsak eltérnek egymástól. A f ıvároshoz közeli települések nem ugyanúgy fejl ıdnek, mint azok, amelyek a f ıvárostól távolabb, az agglomeráció 5 határán helyezkednek el, illetve a kistérség déli részén elhelyezked ı települések fejl ıdési pályái is mások. Hovatovább az agglomeráció városai ún „maguk után húzzák” a kistérség többi települését, amely a továbblépés és a kistérség jövıjével kapcsolatos további gondolkodás szempontjából nem ideális állapot. Tehát mind az agglomerációs és mind az agglomeráción kívül es ı településeknek az az érdekük, hogy a kistérség szétváljon- hangzott el több polgármestert ıl az interjúk során. További probléma-forrás, hogy az agglomeráció határán lév ı települések, pontosabban azok, amelyek még az agglomeráció részei, nem részesülhetek vidékfejlesztési forrásokból (UMVP- bıl), pedig néhány település esetén (Délegyháza, Majosháza) rurális adottságaikból kifolyólag igencsak lenne rá igény. Egy másik szempontból való megközelítés szerint, – amely jobbára kulturális és történeti forrásokból táplálkozik – célszer ő lenne a kistérséget a Ráckevei Kis-Duna „kettéhasítani”, hiszen a szigeti településeknek is mások a történelmi múltja és lehet ıségei, mint a szigeten kívüli oldal településeinek.

Ugyan abban a települési elöljárok egyetértettek, hogy a kistérség szétválása a fentebb említett problémák egyik megoldása lehet, abban mégsem egyeztek meg, hogy a szétválás milyen módon lenne a legideálisabb. Az egyik lehetséges mód az agglomeráció – nem agglomeráció határán, azaz új kistérséget alkotnának a Ráckevei kistérség jelenlegi f ıvárosi agglomerációs tagjai, s egy másikat az agglomeráción kívül es ı települések. (Az

4 A legfrissebb lehatárolás 2007. szeptember 26. óta van érvényben, ami alapján hazánkban 174 kistérség található. 5 A f ıvárosi agglomeráció területi lehatárolása a 2005. évi LXIV. törvény alapján történt meg. (A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervér ıl). A f ıvárosi agglomerációba 81 település tartozik.

237 „agglomerációs” kistérséget 9 település, míg az agglomeráción kívüli kistérséget 11 település alkotná; a térképet lásd a mellékletben)

A másik forgatókönyv szerint viszont a természetes határvonal, a Ráckevei Kis-Duna lenne az, amely szétválasztaná a kistérséget. A kistérségek szétválására azonban csak egy meghatározott id ıszakban van lehet ıség, amelyre a mindenkori önkormányzati választások után hat hónapig van lehet ıség. (Legközelebb 2010 októbere és 2011 áprilisa között)

Az alábbiakban a kistérség lehetséges területi jöv ıjével kapcsolatos variációk kerülnek vázlatos bemutatásra:

1. A jelenlegi formában meglév ı kistérség 2. Az agglomerációs határ mentén szétváló kistérségek 3. A Ráckevei Kis-Duna mentén szétváló kistérségek

1. A jelenlegi formában meglév ı kistérség

Er ısség Gyengeség Meglév ı intézményhálózat A kistérség településeinek fejl ıdési pályái eltér ıek A Kis-Duna menti programok (RSD) együttes Sokpólusú kistérség, valódi, a többség által kezelése ebben a formában a leginkább elfogadott központ nélkül megoldható Távlatban lehet ıség arra, hogy a prosperáló részei a kistérségnek maguk után húzzák a kevésbé fejletteket.

2. Az agglomerációs határ mentén szétváló kistérségek

Er ısség Gyengeség Megsz őnik a kvázi kétközpontúság (Ráckeve, Új intézményhálózat létrehozása pénzforrásokat Szigetszentmiklós) igényel Megsz őnik a kétarcú kistérség, a két önálló A Kis-Duna menti programok (RSD) együttes kistérség saját lehet ıségeinek, igényeinek kezelésének nehézsége megfelel ı fejl ıdési utat járhatja be A fejlesztési források összpontosítása nagyobb A déli kistérségnek a f ıvárossal való területi hatásfokot érhet el. kapcsolata megsz őnik, elszigeteltebbé válik Az északi kistérség községi jogállású településeinek er ıteljesebb fejl ıdése

238 3. A Ráckevei Kis-Duna mentén szétváló kistérségek

Er ısség Gyengeség A szigeti és a szigeten kívüli kistérség külön Új intézményhálózat létrehozása pénzforrásokat fejl ıdési páláyra állhat, aminek gyökere az eltér ı igényel történelmi múlt és a természetföldrajzi különböz ıség A Kis-Duna menti programok (RSD) együttes kezelésének nehézsége Az új kistérség településeinek fejl ıdési pályái továbbra is eltérnek A kétközpontúság továbbra is megmarad. Melyik település lesz a szigeten kívüli kistérség központja?

Véleményünk szerint a kistérség jöv ıje közösen, azaz a mai formában képzelend ı el a továbbiakban, természetesen figyelembe véve az eltér ı fejl ıdési pályára vonatkozó települési igényeket is. Egyfajta megoldásként szerepelhet az ún. mikrotérségi bizottságok létrehozása, amelyre már több kistérségben akad példa, álljon itt néhány megjegyzés a Sásdi kistérségb ıl: A sásdi kistérségben ún. mikrokörzeti bizottságokat hoztak létre, melyeknek tagjai az adott mikrotérséghez tartozó települések polgármesterei. A bizottságok feladata, a mikrokörzet települései által megkötött tevékenységek koordinációja, a vállalt feladatok figyelemmel kísérése és betartása. A bizottságok további feladata a döntés-el ıkészítés, s el ızetesen megvitatják a társulási ülés tervezett napirendi pontjait.

A felsorolt variációkon kívül még több féle megosztás is felmerülhet illetve az er ısségek és gyengeségek tovább is folytathatók. Jelen fejezet egyfajta gondolatébreszt ıként készült, hogy a kistérség településeinek polgármesterei ezek mentén a térség jöv ıjének egyfajta újragondolását kezdeményezhetik.

239 IV. INGATLANKATASZTER KIDOLGOZÁSA A GAZDASÁGI ÉS LAKÓ TEVÉKENYSÉGRE ALKALMAS TERÜLETEKR İL

Jelen fejezetben a Ráckevei kistérség ingatlankataszterének bemutatása történik meg. Az ingatlankataszter elkészítésének több fontos célja van, legf ıképp az, hogy a kistérségben található, különböz ı célokra potenciálisan felhasználható területek megkülönböztetésre és meghatározásra kerüljenek. A Ráckevei kistérség esetében ez az ipari tevékenységek számára továbbiakban felhasználható (új ill. már kiparcellázott területek) illetve egyes települések esetében a kés ıbbiekben lakófunkcióra felhasználható területekben számbavételében testesül meg. Az ingatlankataszter további célja, hogy a kistérségbe várhatóan betelepül ı vállalkozások számára a befektetési célterületet ismertesse, illetve a vállalkozások számára a területileg kiegyenlítettebb elhelyezkedést el ısegítse.

A Ráckevei kistérségbe az elmúlt id ıszakban nagy mennyiség ő külföldi t ıke áramlott be, különösen az M0 autóút mentén található településekre, a kifejezetten jó elérhet ıség okán. A cégek megnyeréséhez kezdetben pusztán elegend ı volt a f ıváros és az M0 közelsége, azonban az ezredforduló után egyre jobban felértékel ıdik a teljes kör ő infrastruktúrával felszerelt területek iránti igény. Ennek ellenpontjaként a kistérség f ıként déli részén számos olyan település létezik, ahol szinte minimális az új vagy egyáltalán a kisvállalkozások aránya, az utolsó nagyobb foglalkoztató a mez ıgazdasági szövetkezet és annak melléküzemágai voltak. Számos település pedig a két végpont között elszórva mozog, jobbára a kistérség középs ı települési és a két déli nagyobb település (Kiskunlacháza, Ráckeve) Ahhoz, hogy kistérség településeinek területei hasznosíthatókká váljanak, jelent ıs rendezési vonatkozású átalakításokat (belterületbe vonás, átmin ısítés, tulajdonba vétel, terület- összevonás stb.) és infrastrukturális el ıkészítéseket kell véghezvinni. A kistérség gazdasági hasznosításra szánt területeit csak minimális arányban birtokolja az Önkormányzat, java részük szétszórva található, egy tagban csak néhány helyen van terület. Az önkormányzatok felének nincsen semmilyen (gazdasági) célra hasznosítható területe. Ilyetén módon nem meglep ı, hogy a területek dönt ı többsége egy vagy több személy, vagy szervezet magántulajdonában van, ami igencsak megnehezíti a területhasznosítást. A tulajdonviszonyok rendezésével és a szükséges átmin ısítések, belterületbe vonások elvégzésével lehet ıség nyílik ezen területek mind gazdasági, mind lakás célú hasznosítására.

A kistérség kett ısége a különböz ı munkaer ıpiac igényekben is megnyilvánul mind a munkaadók, s mint a munkavállalók részér ıl. A kistérség északi területein magasabb a fels ıfokú végzettség őek aránya, szélesebb kör ő igényekkel rendelkeznek, amelyeknek a helyi munkaadók nem minden esetben tudnak megfelelni. Ezeket az igényeket a f ıváros közelsége

240 ki tudja elégíteni, azonban azt is csak egy bizonyos ideig. Azonban a megvalósuló befektetések eredményeképpen a kistérségi magasan kvalifikált lakosság egyre nagyobb hányadban vállal helyben munkát, így mérsékl ıdik az ingázók aránya. A települések többsége abban egyetért, hogy a kijelölt fejl ıdési irány a gazdaságfejlesztés tekintetében f ıként a további logisztikai célú beruházásoknak a kistérségbe való megtelepedése. Ennek egyre magasabb szinten kell megfelelni, s további fontos cél, a már megtelepedett vállalkozások helyben tartása. Az új vállalkozásoknak szánt területek speciális el ıkészítést igényelnek, a lehet ı legmagasabb infrastrukturális el ıkészítettséggel, tehát erre fıként a kistérség északi települései alkalmasak. Továbbá ezek a területek azok, ahol a távolabbi cél már az, hogy f ıként tudásalapú és technológia-intenzív vállalkozások honosodjanak meg a kistérség északi részén, ezáltal a környék magasabb iskolai végzettség ő lakót is jóval nagyobb arányban tudnák foglalkoztatni. A kistérség délebbi településein, azonban egy-egy kisebb üzem megjelenése – távolról sem feltétlenül high-tech iparágakra gondolva – is sokat lendítene a községek gazdasági helyzetén. F ıként olyanoké, amelyek nem függnek annyira f ıvárostól vagy az M0 autóúttól.

A gazdasági célra szánt területek tulajdonviszonyának rendezése ott szükséges, ahol a fejlesztéseknek akadályát jelentik a vegyes tulajdoni viszonyok. Egyik megoldásként az önkormányzat területvásárlása jöhet számításba. Másik megoldás pedig az, hogy ha az Önkormányzatnak nincs elég forrása, akkor a megfelel ı alternatíva a magántulajdonosok és az önkormányzat közötti szerz ıdéses jogviszony kialakítása. A szerz ıdésekben elıre rögzítésre kerülnek az eladási feltételek. A gazdasági fejlesztések els ıdleges célterületei a kistérség ipari parkjai. Infrastrukturális beavatkozások és marketing tevékenység szükséges ahhoz, hogy az eddig kevésbé preferált területek is bekerüljenek a gazdasági vérkeringésbe. Fontos számba venni azt, hogy a különféle nagyságrend ő projektek befektet ıi eltér ı szempontokat vesznek figyelembe a telephely kiválasztásánál. Míg a nagyobb telephely (10 ha felett) iránti igény őek számára az igények sokrét őek, nem csak infrastrukturális jelleg őek (pl.: a jó közlekedési adottságok, elérési id ı, a komplex küls ı-bels ı infrastruktúra megléte vagy gyors megépíthet ısége mellett a különböz ı foglalkoztatási támogatások megléte is fontos szempont.). Addig a közepes területet keres ı befektet ık számára a legfontosabb szempont az infrastruktúra megléte.

241 1. A települések igényeinek felmérése, az alkalmas területek kijelölése

A kistérség települései négy kategóriába sorolhatók azon szempont alapján, hogy létezik-e bármilyen rendezési terv (településszerkezeti terv, szabályozási terv), vagy sem, s azok hozzáférhet ıek-e vagy sem. Hozzátesszük, hogy vannak olyan települések, ahol létezik településszerkezeti terv, azonban ezidáig még nem jutottunk hozzá (pl.: Halásztelek, Szigetcsép).

• Nincs semmilyen településrendezési (településszerkezeti terv, szabályozási terv) így ezekr ıl a településekr ıl semmilyen - ipari vagy lakófunkcióra szánt - területi számbavételt nem tudunk készíteni, illetve a települések ezirányú jöv ıképét felvázolni. o Települések: Apaj

• Van Helyi Építési Szabályzat, de nincs településszerkezeti térkép, így a HÉSZ-ben megfogalmazottak területi vetületét nem látjuk, tehát ingatlankataszter ugyancsak nem készíthet ı. o Település: Délegyháza. o Halásztelek és Ráckeve esetében tudomásunk szerint vannak rendezési tervek, azonban ezekhez idáig még nem jutottunk hozzá.

• Nincs Helyi Építési Szabályzat, de van településszerkezeti térkép Dunavarsányon, azonban ez a terv jelenleg felülvizsgálat alatt van, tehát felhasználása igencsak kétséges

• Van Helyi Építési Szabályzat, és van településszerkezeti térkép, tehát az alábbi településekr ıl készíthet ı ingatlankataszter o Települések: Áporka, Dömsöd, Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Szigetbecse, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Taksony, Tököl

Összességében tehát 14 településr ıl tudunk készíteni ingatlankatasztert. Ezen települések ipari és – az agglomerációs települések esetében pedig a – lakóterületi területi igényei települési bontásban kerülnek bemutatásra.

242 ÁPORKA

A terület megnevezése A terület elhelyezkedése A terület típusa Felhasznált terület Gazdasági és ipari 1. 60%, telken belül tevékenységekre jelenleg Biofungi jelenlegi területei további b ıvítésre használt területek (Gip) (12,3 ha) lehet ıség nincs 2. 50% 51-es út X Áporka déli Nincs további bekötút - északnyugati lehet ıség építkezni oldalon lév ı terület (1,7 ha) 3. ? ? A Kis-Dunához levezet ı út mentén (6 ha) Kereskedelmi, szolgáltató nincs és ipari tevékenységre jelenleg használt területek (Gksz) 4. El ıkészítetlen Gazdasági és ipari Biofungi b ıvítés III. ütem Jelenleg szántó tevékenységekre szánt (10,8 ha) területek (Gip) 5. El ıkészítetlen Biofungit ıl északra lév ı Jelenleg szántó terület (4, 7 ha) Kereskedelmi, 6. El ıkészítetlen szolgáltató és ipari Ún „Daja” terület (11 ha) Jelenleg szántó tevékenységekre szánt 7. ? területek (Gksz) Áporka ÉK- részén (9,6 ha) 8. El ıkészítetlen Biofungi b ıvítés II. ütem szántó (11,2 ha) 9. 51-es út X Áporka déli beköt ıút - északnyugati oldalon lév ı terület (3,6 ha) Lakótevékenységre 10. El ıkészítetlen el ıkészített területek Kertész utca Szántó 11. El ıkészítetlen Legel ı dül ı Szántó 12. El ıkészítetlen Újfalu Szántó

243 DÖMSÖD

A terület megnevezése A terület elhelyezkedése A terület típusa Felhasznált terület Gazdasági és ipari 1. 3 épületegység 50% tevékenységekre szánt A település északi részén található területek (Ig) 2. 80% A település keleti részén 3. 40% A település déli részén

DUNAHARASZTI

A terület megnevezése A terület elhelyezkedése A terület típusa Felhasznált terület Gazdasági és ipari nincs tevékenységekre jelenleg használt területek (Gip)

Kereskedelmi, szolgáltató 1. 90% és ipari tevékenységre Az 51-es út menti területek jelenleg használt 2. 80% területek (Gksz) Az 51-es úttól nyugatra fekv ı területek 3. 10% Déli iparterület 5. 20% A déli iparterület az 51-es úttól keletre es ı része Gazdasági és ipari 6. 0% tevékenységekre szánt Szennyvíztisztító-telep területek (Gip) környéke 7. El ıkészítetlen A déli iparterület az 51-es úttól szántó keletre es ı része Kereskedelmi, 8. Részben szolgáltató és ipari Irinyi János utca menti el ıkészített tevékenységekre szánt iparterület területek (Gksz) 9. A terület 30%-a 30% Soroksári út - Budapest határa el ıkészítve, menti terület közm ővesítve, parcellázva Lakótevékenységre 10. Kis része 10% el ıkészített területek Határ út menti terület társasházakkal beépült 11. Nincs el ıkészítve Csokonai utca menti terület

244 KISKUNLACHÁZA

A terület megnevezése A terület elhelyezkedése A terület típusa Felhasznált terület Gazdasági és ipari 1. 50% tevékenységekre jelenleg Székely tanya (16,5 ha) használt területek (Gip ) 2. 50% Vasút utcától északra es ı terület (15 ha) 3. 100% Vasút utcától délre es ı terület, a tervezett elkerül ı út nyugati oldalán 4. 50% Vasút utcától délre es ı területek, a tervezett elkerül ı út keleti oldalán 5. 40% Település déli része – (23,5 ha) ??? Elszórt területek (6,5 ha) Kereskedelmi, szolgáltató 6. 20% és ipari tevékenységre Vasútállomás mellett (6,5 ha) jelenleg használt területek 7. Kisüzemek, több 30% (Gksz) Vasút utcától délre es ı kisebb telek terület, a tervezett elkerül ı út nyugati oldalán 8. Kisüzem 10% A Bugyira vezet ı út mentén (4,5 ha) 9. 50% Elszórt területek: 8,5 ha Gazdasági és ipari 10. El ıkészítetlen tevékenységekre szánt Vasút utcától délre es ı terület területek (Gip) terület, a tervezett elkerül ı út nyugati oldalán (17 ha) 11. El ıkészítetlen Vasút utcától délre es ı területek, a tervezett elkerül ı út keleti oldalán (40,5 ha) 12. Nem teljesen üres 10% Bankházi reptér melletti terület, régi terület (44,5 ha) panelépületek találhatóak rajta+ utak Kereskedelmi, 13. El ıkészítetlen szolgáltató és ipari Vasút utcától északra es ı szántó tevékenységekre szánt terület (57,5 ha)

245 területek (Gksz) 14. El ıkészítetlen Vasút utcától délre es ı szántó terület, a tervezett elkerül ı út nyugati oldalán (26,5 ha) 15. El ıkészítetlen 51-es út déli részének keleti szántó oldalán (10,5 ha) 16. Elszórt területek: 18 ha Lakótevékenységre 17. El ıkészítetlen el ıkészített területek Liget utcában (13,5 ha – 120 telek) 18. El ıkészítetlen Rákóczi Ferenc út – Bethlen Gábor utca – Toldi Miklós utca – Móricz Zsigmond utca – településhatár által határolt területen (69 ha – 612 telek) 19. El ıkészítetlen Dózsa György út – Móricz Zsigmond út – Dömsödi út által határolt területen (4,5 ha – 40 telek)

MAJOSHÁZA

A terület megnevezése A terület elhelyezkedése A terület típusa Felhasznált terület Gazdasági és ipari 1. Mg.-i központ 80% tevékenységekre jelenleg A településre bevezet ı út használt területek (Gip) északi részén található területek (Hrsz: 037, 039/13- 19, 043/3-5) 2. Kisebb üzemek 100% A településre bevezet ı út déli részén található területek (Hrsz: 023/3, 028/28-20) Kereskedelmi, szolgáltató 3. 20% és ipari tevékenységre 51es út X Majosházára jelenleg használt területek bevezet ı út mentén (053/18 - (Gksz) autószalon) 4. 50% A településre bevezet ı út északi részén található területek (Hrsz: 043/1) 5. 10% A településre bevezet ı út déli részén található területek

246 (Hrsz: 039/2, 6, 7, 11)

Gazdasági és ipari 6. El ıkészítetlen tevékenységekre szánt A településre bevezet ı út szántó területek (Gip) északi részén található területek 7. El ıkészítetlen A településre bevezet ı út szántó déli részén található területek (Hrsz: 028/6, 13-16) 8. El ıkészítetlen Délegyházára vezet ı út szántó mentén északra (Hrsz: 058/6) Kereskedelmi, 9. Autószalon Beépítés nincs szolgáltató és ipari Autószalon melletti terület jelenleg is tevékenységekre szánt (Hrsz: 053/18 -autószalon) használja területek (Gksz) 10. El ıkészítetlen A településre bevezet ı út északi részén található területek (Hrsz: 043/2) 11. ??? A településre bevezet ı út déli részén található területek (Hrsz: 039/2, 12) Lakótevékenységre 12. El ıkészítetlen, a el ıkészített területek Ady Endre és a Dózsa településsel határos György úttól délre es ı telkeken épült 2 db területek 4 lakásos társasház (fotó)

MAKÁD

A terület megnevezése A terület elhelyezkedése A terület típusa Felhasznált terület

Gazdasági és ipari 1. Mez ıgazdasági 100% tevékenységekre jelenleg A település déli részén, a központ használt területek (Gip) Kis-Duna irányában

Kereskedelmi, szolgáltató nincs és ipari tevékenységre jelenleg használt területek (Gksz) Gazdasági és ipari nincs tevékenységekre szánt területek (Gip)

247 Kereskedelmi, nincs szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt területek (Gksz) Lakótevékenységre 2. El ıkészítetlen el ıkészített területek Kendereskert utcában 3. El ıkészítetlen Ady Endre utca X településhatár (3 telek) 4. El ıkészítetlen Dózsa György utcában (2 telek)

SZIGETBECSE

A terület megnevezése A terület elhelyezkedése A terület típusa Felhasznált terület Gazdasági és ipari 1. 40% tevékenységekre jelenleg A Kis-Duna mellett használt területek (Gip) (Királyrét-puszta) 2. 50% Kis-Duna X Szigetbecsei Holt-Duna mellett 3. Mg-i központ 20% A Makádi út déli részén nyugatra Kereskedelmi, 4. 50% szolgáltató és ipari A Makádi út déli részén tevékenységre jelenleg keletre használt területek 5. 100% (Gksz) Elszórt területek a településen belül Gazdasági és ipari nincs tevékenységekre szánt területek (Gip)

Kereskedelmi, 6. El ıkészítetlen 5% szolgáltató és ipari A Makádi út déli részén tevékenységekre szánt nyugatra területek (Gksz) 7. El ıkészítetlen A Makádi út déli részén keletre

248 SZIGETHALOM

A terület megnevezése A terület elhelyezkedése A terület típusa Felhasznált terület Gazdasági és ipari 1. 70% tevékenységekre jelenleg Elszórva a város területén használt területek (Gip) (Hrsz.: 065/1, 3011, 3972/1)

Kereskedelmi, szolgáltató 2. Piac 20% és ipari tevékenységre A Piac – Thököly –Gábor jelenleg használt területek Áron és Honvéd utcák által (Gksz) határol terület (Piactér. Hrsz: 397) 3. 90% Mőút menti területek 4. Elszórva a város területén (Hrsz: 431, 1929) 7. 90% A HÉV-vonal – M őút – Dózsa György út által határolt terület Gazdasági és ipari 5. El ıkészítetlen tevékenységekre szánt A HÉV-vonal – 5101. j. út területek (Gip) Tököl felé – településhatár által közrefogott terület (62 ha) Kereskedelmi, 6. Tesco, 50% szolgáltató és ipari A HÉV-vonal – 5101. j. út További része tevékenységekre szánt Tököl felé – településhatár el ıkészítetlen területek (Gksz) által közrefogott terület (14 ha)

Lakótevékenységre 8. Részben már 50% el ıkészített területek Fiumei úton (16 ha) beépült, társasházakkal, Maradék terület részben el ıkészített, vagy az el ıkészítés folyamatában van 9. Nincs el ıkészítve A volt laktanya (Emese- park) mellett (7 ha) 10. Nincs el ıkészítve Erd ı utcai parcellák (20 ha)

249

SZIGETSZENTMÁRTON

A terület megnevezése A terület elhelyezkedése A terület típusa Felhasznált terület Kereskedelmi és 1. 100% szolgáltató Tüzép-telep (Hrsz: 144) tevékenységekre jelenleg használt területek (Gksz) 2. Gyárcsarnok 100% Schneider Investment (Hrsz: 2301-2305) Kereskedelmi és 3. El ıkészítetlen szolgáltató Temet ı dül ı (Hrsz: 032/15, tevékenységekre szánt 032/17,) területek (Gksz) Lakótevékenységre 4. El ıkészítetlen el ıkészített területek Csépi dunaparti dül ı (Hrsz: 1635, 1662-1675) 5. El ıkészítetlen Régi pásztorház dül ı (Hrsz: 0626) 6. El ıkészítetlen Duna utcától északra (Hrsz: 02/35-36, 633/7) 7. Néhány családi ház 20% Völgy utca (Hrsz: 248) már felépült 8. Kiosztott telkek 20% Európa köz (Hrsz: 112-115) 4-5 családi ház 9. El ıkészítetlen üres Csárdaparti dül ı (Hrsz: terület 080/15,17-27)

SZIGETSZENTMIKLÓS

A terület megnevezése A terület elhelyezkedése A terület típusa Felhasznált terület Kereskedelmi, szolgáltató 1. Fels ı-Ürge-hegyi-dül ı – (Auchan) 100%-ig beépített és ipari tevékenységre M0-tól északra (Hrsz: 8391, jelenleg használt területek 12645-12667) (Gksz) 1. Alsó-Ürge-hegyi-dül ı – 100%-ig beépített M0-tól északra (Hrsz: 0201, 0203, 0205/12-21, 0182, 12603-12618) 2. 100%-ig beépített, II. Rákóczi Ferenc út – lakóterületben ékelt, Massányi Károly u. – határ nem lehet b ıvíteni – Rádi út

250 3. 100%-ig beépített, II. Rákóczi Ferenc út – Rádi lakóterületbe ékelt, út – Hullám utca – Leadó nem lehet b ıvíteni utca 4. Logisztikai Észak-nyugati részen Lakihegyre-dül ı – M0-tól központok teljesen beépített, délre (Hrsz: 0231, 12028, délkeleti része 12029, 12359, 12313- szabad 12316, 12331-12332, A terület 40%-a 12550, 12551, 12201- beépített 12285, 0188) 5. M0 fel ıli oldala Nagylaposi dül ı (Hrsz: betelt, ett ıl távolabb 0192-0196) es ı részen jelent ıs szabad területek 50%-os beépítettség 6. 20%-os beépítettség, Fels ı-hegyi-dőlı (Hrsz: 0171-0173) 7. 10%-os beépítettség Kıkúti-dőlı (Hrsz: 0173) 8. 100%-os beépítettség Lehel utca – Csepeli út által határol terület 9. 30%-os beépítettség Teleki u. – Kardos I. u. által határolt terület (Hrsz: 0163) 10. 10%-os beépítettség II. Rákóczi Ferenc út vége, Halásztelek irányába (Hrsz: 0251/77-79, 0252/1-47) 11. 20%-os beépítettség Tököli út mentén (Hrsz: 0298) 12. 100%-os beépítettség Gyümölcsös u. – Kajszi u. – Gyári u. – Mogyoró utca környéke 13. 100-os beépítettség Szilvafa u. – Datolya u. – Présház u. – Ossvári u. – Ond u. – Határ u. – Gyári út által határolt terület 14. 100%-os beépítettség ÁTI-sziget ipari park 15. Alsó Páskon d őlı déli 20%-os beépítettség részén

251 Lakótevékenységre 1. El ıkészítetlen el ıkészített területek Lakihegyi lakóparktól délre terület es ıt terület 2. El ıkészített, 20%-a beépített a Lakihegyi lakóparktól parcellázott terület területnek ez kb. 15 északra es ı terület családi házat jelent, továbbá 2 db 4 lakásos társasházat 3. El ıkészítetlen Pápai d őlıben

SZIGETÚJFALU

A terület megnevezése A terület elhelyezkedése A terület típusa Felhasznált terület Kereskedelmi és 1. 90% szolgáltató Vitép 95 Kft (Hrsz: 3001, 3002) tevékenységekre jelenleg 2. 100% használt területek Larssen Depo (Hrsz: 05) Egyéb (Hrsz: 103) Kereskedelmi és 3. El ıkészítetlen szolgáltató A település északi részén, a tevékenységekre szánt tököli úttól keletre (Hrsz: 070) területek 4. El ıkészítetlen A település déli részén, a F ı út keleti részén (Hrsz: 06) Lakótevékenységre 5. El ıkészítetlen el ıkészített területek Szigetszentmároni úton (Hrsz: 060) 6. El ıkészítetlen, a Ady Endre – József Attila – település Jókai utcák vége (Hrsz: 019/41- határához közel 53, 67-69) megépült néhány új ház 7. (Volt Zártkertek a település üdül ıterület) Itt délnyugati részén (F ı út), a jelent ıs építkezés Ráckevére vezet ı úttól nem folyik, nyugatra (Hrsz: 2303-2350, téliesítéssel teszik 2801-2881) lakhatóvá a hétvégi házakat.

252 TAKSONY

A terület megnevezése A terület elhelyezkedése A terület típusa Felhasznált terület Gazdasági és ipari 1. 100% tevékenységekre jelenleg A település központjában használt területek (Hrsz: 98) (Gip) 2. KUKA robotics 100% A F ı út (510-es út) nyugati részén (Hrsz: 2770-2772) 3. 50% Az 51-es út mentén ill. ahhoz közel (Hrsz: 059/30, 081/14, 081/17, 094/4) Elszórva a településen Kisebb üzemek Nem b ıvíthet ı telken (Hrsz: 3151) Kereskedelmi, szolgáltató nincs és ipari tevékenységre jelenleg használt területek (Gksz) Gazdasági és ipari 4. Már részben tevékenységekre szánt A F ı út (510-es út) nyugati betelepült területek (Gip) részén (Hrsz: 0121/11) 5. El ıkészítetlen A Bugyira vezet ı út mentén, északi oldalon (Hrsz: 059) Kereskedelmi, 6. szolgáltató és ipari Az 51-es út nyugati oldala tevékenységekre szánt (Hrsz: 042, 065, 094) területek (Gksz) 7. Az 51-es út keleti oldala (Hrsz: 042, 059) Lakótevékenységre 8. Kis része van el ıkészített területek Pacsirta-hegy (Hrsz: 6121- beépítve, a többi 6188) rész el ıkészítetlen 9. El ıkészítetlen Varsányi utca (Hrsz: 099/8- 19) 10. El ıkészítelten Sz ılıhegy utca 11. Közm ővesítve, 30% Völgy utca – Forrás utca – részben már Kert utca –Dunapart által beépítve határolt terület 12. El ıkészítelten A település déli részén az 510-es út nyugati oldalán (Hrsz: 0121/12-23)

253

TÖKÖL

A terület megnevezése A terület elhelyezkedése A terület típusa Felhasznált terület Gazdasági és ipari 1. 30% tevékenységekre jelenleg Szigetújfalui út mentén (a használt területek börtön mellett) 2. Kisebb 40% Csépi út X HÉV átjáró teleknagyság, kisebb csaronok Kereskedelmi, nincs szolgáltató és ipari tevékenységre jelenleg használt területek Gazdasági és ipari 3. Több kisebb ipari 25% tevékenységekre szánt Csépi út mentén, keletre célú hasznosításra területek kialakított parcella Kereskedelmi, nincs szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt területek

Szöveges összefoglaló a tapasztaltakról

Vizsgálatunkat nem telekszinten, hanem az azonos funkciójú területeket összevonva végeztük el. Megállapítottuk, hogy az egyes területeken mekkora a beépítési hányad, így mekkora az a szabad terület, amely még telken belül is felhasználható. Légi-fotó elemzésünk és a helyszíni terepszemlénk eredményeként megállapíthatjuk, hogy a vizsgált 14 település esetében további jelent ıs szabad területek állnak rendelkezésre a jelenlegi szabályozási és rendezési tervek alapján. (A települési térképek a mellékletben találhatók) A kistérségben az ipari és szolgáltató tevékenységeket végz ı cégek területigénye többnyire ezen kijelölt övezeteken belül is kielégíthet ı. A felhasznált területek arányát megvizsgálva kirajzolódik, hogy jelent ıs területek vannak jelenleg kijelölve gazdasági célra. Legkedvez ıtlenebb helyzetben azon vállalkozások vannak, melyek telephelye lakókörnyezetbe ékel ıdik. A Gip és a Gksz fukciót jelenleg befogadó és az ezen funkcióra szánt területek jelent ısen köt ıdnek a f ı forgalmi utakhoz, azoktól mért távolságuk csak a sziget déli részén növekszik meg. Elmondható, hogy a vizsgált területeken az ipari és szolgáltatási létesítmények elhelyezésére szánt területek el ıkészítettségének foka alacsony. Gazdasági vállalkozás letelepülése eseté a közm ővesítést közvetlenül az építkezés el ıtt végzik. (Kivétel ez alól a vizsgálatban nem elemzett Ráckevei ipari park.)

254 A f ı forgalmi utak menti területek M0, 51-es út, Szigetszentmiklós és Dunaharaszti térségében szinte teljesen „beteltnek” mondható. További fejlesztésekhez a rendezési tervek módosítása is szükséges lehet. Ez azonban a hatékony területgazdálkodás szempontjából már nem tartható sokáig az érintett településeken, hisz a további építkezések a mez ıgazdasági és zöld területek jelent ıs csökkenésével járna.

Lakóterületnek szánt övezetek szinte minden vizsgált településen kijelölésre kerületek, melyek jelenléte f ıként az agglomeráció településeiben leginkább jellemz ı. Kivételt képez ez alól Tököl, ahol további lakóterület kialakítását nem tartják kívánatosnak. A lakófunkcióra szánt területek el ıkészítettségi foka leginkább az agglomeráció térségében el ırehaladott (Dunaharaszti, Taksony, Szigetszentmiklós). Ennél a területfelhasználási típusnál is megfigyelhet ı, hogy a befektet ık csak abban az esetben vállalják a lakóterület közm ővesítését, ha már látszik a projekt élettartama, a megtérülés esélye. Ezért a lakó funkcióra szánt területek legnagyobb hányada az el ıkészítettség alacsony fokán áll. A lakófunkcióra kijelölt területek, jelent ısen megnövelik a települések belterületét, melynek infrastrukturális vonatkozásait a település egészének kell viselnie. A közlekedés, közszolgáltatások, a vezetékes infrastruktúra megteremtése komoly el ıkészítést igényel.

2. A területek felszereltségének vizsgálata

Az el ızı alfejezetben felsorolt, különböz ı (gazdasági vagy lakó) tevékenységekre szánt területek részletesebb jellemzése az alábbiak szerint, települési bontásban történik meg. A gazdasági területek bemutatás során kitérünk a közlekedési elérhet ıségekre, a tulajdonviszonyokra, a potenciálisan igénybe vehet ı terület méretére, az infrastruktúra kiépítettségére, valamint a kapcsolódó szolgáltatások elérhet ıségére (Csak az 5 hektárnál nagyobb, egy tagban lév ı területek kerülnek bemutatásra). A jellemzés szoros összefüggésben van a település szerkezeti és szabályozási terveiben szerepl ı, az adott területtípusokra vonatkozó el ıírásokkal. A lakófunkcióra kijelölt területek ismertetésekor a f ı hangsúlyt a beépítésre vonta, s arra, hogy megközelít ıleg hány lakost várnak a területre.

ÁPORKA Gazdasági és ipari tevékenységekre Biofungi b ıvítés III. ütem (10,8 ha) szánt területek (Gip)

Kereskedelmi, szolgáltató és ipari Ún „Daja” terület (11 ha) tevékenységekre szánt területek Áporka ÉK- részén (9,6 ha) (Gksz) Biofungi b ıvítés II. ütem (11,2 ha) Lakótevékenységre el ıkészített Kertész utca területek Legel ı dül ı Újfalu

255

Áporkán a gazdasági funkcióra szánt területek között egyrészt a Biofungi melletti két terület szerepel, valamint a település északi részén található ún „Daja” terület. A területek megközelítése kiváló, hiszen mellettük halad az 51-es f ıközlekedési út. Az Áporkai Önkormányzat számára kifejezetten fontos a Daja területe, mivel annak 11,4 hektáros területét teljes egészében birtokolja. A település vezetésének célja, hogy Daján egy kereskedelmi vagy iparterület kerüljön kialakítása, s ide leginkább logisztikai érdekeltség ő cégek települjenek be. Az ok kézenfekv ı: a közeli Dunavarsányban már igencsak kezdenek elfogyni az ilyen irányú területek. A terület eladása vagy bérlése a befektet ıvel való megegyezés kérdése, azonban az önkormányzat kívánalma, hogy a beruházás projekttársaságon belül történjen meg. (Pl: Az önkormányzat közm ővesíti a területet, majd a projekttársaság építi fel a logisztikai központot.)

DÖMSÖD

Dömsödön nincs ipari park, de Iparra szánt területeik vannak, ahol a helyi ipar telepedett meg, kis cégek formájában. Dömsödön három iparterület került megjelenítésre, ezekr ıl nincsenek információink.

DUNAHARASZTI Gazdasági és ipari tevékenységekre A déli iparterület az 51-es úttól keletre es ı része szánt területek (Gip) Szennyvíztisztító-telep környéke Kereskedelmi, szolgáltató és ipari A déli iparterület az 51-es úttól keletre es ı része tevékenységekre szánt területek Irinyi János utca menti iparterület (Gksz)

Lakótevékenységre el ıkészített Soroksári út - Budapest határa menti terület területek Határ út menti terület Csokonai utca menti terület

Az M0 autóút és az 51-es út megépítése a település számára kiváló lehet ıséget biztosított logisztikai területek kialakítására. A település kb. 10 éve folyó tudatos gazdaságfejlesztési politikája révén kialakult az ún. „északi iparterület”, amelynek kijelölt területe részben már beépült. A dinamikus fejl ıdés nyomán kijelölésre került a „déli iparterület”. A régi rendezési tervek általában nem differenciálták a területeket (iparterület megnevezéssel szerepel az összes), megkülönböztetésük a környezetre gyakorolt hatások miatt azonban elengedhetetlen. A város rendezési tervében két terület szerepel, ahol gazdasági tevékenységet lehet folytatni; egyik az ipari terület (Gip), a másik pedig a kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

256 Jelent ıs mérték ő zavaró hatású gazdasági célú épületek elhelyezésére az északi iparterületen kizárólag az 51-es úttól keletre van mód, távol a meglév ı és tervezett lakó- és sportterületekt ıl. További ilyen terület kijelölése a szennyvíztisztítótelep véd ıtávolságán belül célszer ő, mivel a hatályos egyéb jogszabályok szerint itt csak ez a tevékenység folytatható. A részben meglév ı különleges, nagykiterjedés ő sportolási célú területekt ıl erd ısáv választja el az ipari területet. A véd ıtávolságot igényl ı létesítményeket úgy szabad csak elhelyezni, hogy a véd ıtávolság telken belül biztosított. A már kijelölt és részben megvalósult Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek egy része közel a lakóterületekhez helyezkedik el. Ezeket a területeket –gyakorlatilag az 51-es útról nyugatra fekv ıek, valamint a különleges, nagykiterjedés ő sportolási célú területekhez közeliek – indokolt kereskedelmi, szolgáltató területként besorolni. Ez a területfelhasználási egység els ısorban nem jelent ıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, ami a már kialakult állapotnak is megfelel. A területen belül a szabályozási tervben szükséges olyan terület(ek) lehatárolása, amely(ek) kisvállalkozások mőködtetésére alkalmas. Ilyen területtel a település jelenleg nem rendelkezik.

A Dunaharaszti Ipari és Logisztikai Park (DILP) Kft. 2008-ban alakult, f ı vonzereje a megközelíthet ıség. Az ipari park területe 70 ha. A DILP f ı feladata a fizikai infrastruktúra kiépítése, kapacitások biztosítása és a befektetések megszervezése. Az ipari park legfontosabb vállalkozása a Zwack Unicum Zrt, amelynek 5 hektáron történ ı beruházását 2005 nyarán adták át.

A DILP Kft. célkit őzései és a Dunaharaszti Önkormányzat fejlesztési törekvései egybeesnek, kiemelten: • közm őfejlesztések támogatási források bevonásával, a fejlesztési területet érint ıen, • inkubátor vagy vállalkozói ház építése támogatási, fejlesztési források bevonásával, a városból kitelepül ı kisvállalkozások részére • ipari parki szolgáltató központ építése, támogatási, fejlesztési források bevonásával A DILP kft. a b ıvüléséhez további földterületeket Akarnak új területeket vásárolni, legf ıképp az 51-es mellett. Az ipari parki szervez ı munkák másik súlypontját a fejlesztési –még be nem települt- területek ipari parkba történ ı bevonása jelenti. (Pl.: a Bláthy Ottó utca által határolt kb. 11 ha egybefügg ı és a m őköd ı vállalkozásokhoz is csatlakozó területrész.)

Dunaharasztiban a gazdasági jelleg ő területek f ıként az 51-es úthoz kapcsolódnak. A város rendezési tervében két terület került nevesítésre, amelyet a továbbiakban gazdasági tevékenységre akarnak szánni; egyik az 51-es út menti déli iparterület, a másik pedig az Iapri parkot is magában foglaló Irinyi János utcai terület

Az 51. sz. f ıút mentén húzódó ill. kijelölt gazdasági területek déli iparterülete részeként kerül kialakításra. A terület egy részén ma is gazdasági tevékenység folyik (betonüzem m őködik). A terület fejlesztésére vonatkozó tulajdonosi elképzelések is gazdasági terület kialakítását

257 indokolják. A meglév ı telekadottságok és a kés ıbbi telekalakítási lehet ıség figyelembevételével a terület két tömbre tagolt, javasolt telekhatárokkal. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület egy építési övezetbe sorolt (Gksz-2) ahol min. 4000 m2-es telkek alakíthatók. Szabadonálló beépítési móddal, max. 40%-os beépítettséggel helyezhet ık el az épületek. Az Irinyi János u. menti iparterület nyugaton és délnyugaton a már meglév ı gazdasági területekkel határos, amely az 51. sz. f ıút menti északi iparterület része. A területet már az el ızıekben készített szabályozási terv is "egyéb ipari gazdasági terület"-be sorolta - egy része jelenleg is gazdasági terület - továbbá a terület fejlesztésére vonatkozó tulajdonosi elképzelések is gazdasági terület kialakítását indokolják. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület egy bels ı feltáró úttal két tömbre osztott. A déli tömbben az ott meglév ı telekstruktúrához igazodva további négy telek alakítható az építési övezet (Gksz-1) el ıírásai szerint min. 6000 m2-es telekterülettel, max. 45%-os beépítettséggel, Az északi tömbben ett ıl eltér ıen (Gksz-2) kisebb, min. 4000 m2-es telkek alakíthatók max. 40%-os beépítési lehet ıséggel. A gazdasági területek szabadonállóan építhet ık be. A javaslat szerint a területen így összesen 12 új telek alakítható, azonban a javaslattól eltér ı megosztás is lehetséges az építési övezetek paramétereinek betartásával.

A gazdaságfejlesztési tevékenységekkel kapcsolatban az Önkormányzat több korlátozó és tiltó rendeletet is hozott, amelyeket a Dunaharaszti HÉSZ tartalmaz. Többek között 2014-ig a város bels ı területein m őköd ı ipari tevékenységet őzı vállalkozásokat ki kell telepíteni az ipari parkba, illetve új engedély nem adható ki ilyen jelleg ő tevékenységre a belvárosi illetve a lakóövezetekben. Emellett az Önkormányzat nemcsak az ipari tevékenységet végz ı vállalkozásokat, hanem az egyéb ágazatba tartozókat is ösztönözni kívánja az ipari parkba történ ı betelepülésre azáltal, hogy 10%-os tulajdonjogot vásárolt az ipari parkot tulajdonló DILP kft-ben és a felügyel ı bizottságba is delegálnak tagot. Továbbá közösen létrehoztak a egy vagyongazdálkodási társaságot is. Az ipari park területén kialakítandó inkubátorház megépítésér ıl jelenleg is tárgyalások folynak. Az inkubátorház létrejöttével el ımozdítják a városban az új vállalkozások létrejöttét, különböz ı támogató szolgáltatásokkal segítik az üzleti élet el ımozdítását (adminisztrációs segítség, marketingtervek kidolgozása, menedzsmentképzések, stb.) Az inkubátorház megépítése magánt ıkéb ıl valósulna meg.

258 KISKUNLACHÁZA Gazdasági és ipari tevékenységekre Vasút utcától délre es ı terület, a tervezett elkerül ı út szánt területek (Gip) nyugati oldalán (17 ha) Vasút utcától délre es ı területek, a tervezett elkerül ı út keleti oldalán (40,5 ha) Bankházi reptér melletti terület (44,5 ha) Kereskedelmi, szolgáltató és ipari Vasút utcától északra es ı terület (57,5 ha) tevékenységekre szánt területek Vasút utcától délre es ı terület, a tervezett elkerül ı út (Gksz) nyugati oldalán (26,5 ha) 51-es út déli részének keleti oldalán (10,5 ha) Elszórt területek: 18 ha Lakótevékenységre el ıkészített Liget utcában (13,5 ha – 120 telek) területek Rákóczi Ferenc út – Bethlen Gábor utca – Toldi Miklós utca – Móricz Zsigmond utca – településhatár által határolt területen (69 ha – 612 telek) Dózsa György út – Móricz Zsigmond út – Dömsödi út által határolt területen (4,5 ha – 40 telek)

A nagyközségben három olyan egybefügg ı gazdasági célra felhasználható terület van, amely nagyobb 40 hektárnál; a további területek 30 ha alattiak. Az 51-es út menti területek könny őszerrel megközelíthet ıek, ámde a f ıút forgalma igen nagy, s az 1X1 sávos útpálya valamint a települést elkerül ı út hiánya távolról sem vonzó tényez ı a potenciális telephelyet keres ı cégeknek. A Bankházára és tovább Apajra vezet ı út (Rákóczi Ferenc út) menti területek megközelíthet ısége javult azáltal, hogy az út nemrég lett felújítva. Az Önkormányzatnak a bankházi repül ıtérben van tulajdonrésze, továbbá 38 ha területük van, ami gazdasági tevékenységre alkalmas; el ızetes tervek szerint egy vakolatgyártással foglalkozó német cég (Sakret Hungária) venné bérbe az önkormányzattól a területet, tehát az nem kerülne eladásra. Az önkormányzatnak ezen kívül egy másik területe is van, amelynek hasznosításáról 2009 tavaszán dönt a képvisel ı-testület. A település két legnagyobb cége az épít ıanyag-gyártással és kereskedelemmel foglalkozó Leier Hungária Kft, valamint a földmunkával, szállítmányozással és útépítéssel foglalkozó Mobiltrans Kft. Mindkét cég szorosan kapcsolódik a kistérséghez, el ıbbi a térségben fellelhet ı nyersanyagokhoz (kavicsvagyon) utóbbi pedig az RSD revitalizációjához és a különböz ı tervbe vett útépítésekkel (Csepel-szigeti gerincút M0 szélesítése) kapcsolatos földmunkák elvégzéséhez.

A térség s egyben a település legfontosabb adottsága a kavicsvagyon, ezért a legnagyobb adózók a térségben az épít ıipari cégek. A földmunkához, útépítéshez tartozó földmunkagépek fejlesztése várható. Azonban a gazdasági válság miatt náluk is 20-30%-os visszaesés várható, jelenleg még nem érzik a válságot. A földmunkagépek fejlesztése abszolút kapcsolódik a kistérséghez, mivel számítanak rá, hogy mind az RSD revitalizációjában részt vesznek, kotrógépekkel rendelkeznek, mind a Csepel-szigeti gerincút építésében részt szeretnének venni. Továbbá számítanak rá, hogy az M0 szélesítésében részt vesznek.

259 MAJOSHÁZA Gazdasági és ipari tevékenységekre A településre bevezet ı út északi részén található területek szánt területek (Gip) A településre bevezet ı út déli részén található területek (Hrsz: 028/6, 13-16) Délegyházára vezet ı út mentén északra (Hrsz: 058/6) Kereskedelmi, szolgáltató és ipari Autószalon melletti terület (Hrsz: 053/18 -autószalon) tevékenységekre szánt területek A településre bevezet ı út északi részén található területek (Gksz) (Hrsz: 043/2)

A településre bevezet ı út déli részén található területek (Hrsz: 039/2, 12)

Lakótevékenységre el ıkészített Ady Endre és a Dózsa György úttól délre es ı területek területek

A Majosházán gazdasági célú felhasználásra került és a továbbiakban is gazdasági funkcióra szánt területek dönt ıen a településre bevezet ı út mentén, északi és déli irányban helyezkednek. A tervezend ı területek szorosan kapcsolódnak a meglév ıekhez, legyenek azok ipari vagy kereskedelmi-szolgáltató célra el ıirányozva. A területek infrastruktúrával ellátottak, mivel a bevezet ı út mentén fekszenek.

Majosházán ugyan nincs ipari park, de kicsi mérete ellenére sok cég található a faluban, amelyek telephelyei a már említett bevezet ı út mellett találhatók. (Sw Umwell Technik betonelemgyártással, A Beton Viacolor Térk ı Rt. térk ıgyártással, a Solid Wood faipari tevékenységgel, a Szinkround Kft. ketrecgyártással foglalkozik, a Molnár+Molnár Kft.-nek pedig vámelosztó központja van a településen.

MAKÁD Lakótevékenységre el ıkészített Kendereskert utcában területek Ady Endre utca X településhatár (3 telek) Dózsa György utcában (2 telek)

260 SZIGETBECSE Gazdasági és ipari tevékenységekre nincs szánt területek (Gip)

Kereskedelmi, szolgáltató és ipari A Makádi út déli részén nyugatra tevékenységekre szánt területek A Makádi út déli részén keletre (Gksz)

A gazdasági használatra, ezen belül is kizárólag kereskedelmi és szolgáltató tevékenységre eltervezett területek a település déli részén, a Makád felé vezet ı út két oldalán helyezkednek el. A település vezetése csak olyan gazdasági tevékenységet folytató cégnek engedélyezi a betelepülését, amely nem folytat környezetkárosító tevékenységet. A területekre könny őszerrel beköthet ı az alapinfrastruktúra.

SZIGETHALOM Gazdasági és ipari tevékenységekre A HÉV-vonal – 5101. j. út Tököl felé – településhatár által szánt területek (Gip) közrefogott terület (62 ha)

Kereskedelmi, szolgáltató és ipari A HÉV-vonal – 5101. j. út Tököl felé – településhatár által tevékenységekre szánt területek közrefogott terület (14 ha) (Gksz) A HÉV-vonal – M őút – Dózsa György út által határolt terület Lakótevékenységre el ıkészített Fiumei úton (16 ha) területek A volt laktanya (Emese-park) mellett (7 ha)

Erd ı utcai parcellák (20 ha)

A kereskedelmi-szolgáltató terület kialakításának (GKSZ) els ı része a m őút mellett valósulna meg, els ı körben egy napelem gyártó települne ide, 4 ha területet már megvásárolt. Az Önkormányzat ipari park létrehozását is tervezi (a 62 hektáros és a 14 hektáros) területen de ez a terület még nincs közm ővesítve. A terület m ővelése jelenleg zárkert, továbbá az ott lakó 300 f ı átköltöztetését is meg kellene oldani. A terület az önkormányzat szándékai szerint értékesítésre kerülne, azaz magánberuházásként épülne meg az ipari park.

261 SZIGETSZENTMÁRTON Kereskedelmi és szolgáltató Temet ı dül ı (Hrsz: 032/15, 032/17,) tevékenységekre szánt területek Lakótevékenységre el ıkészített Csépi dunaparti dül ı (Hrsz: 1635, 1662-1675) területek Régi pásztorház dül ı (Hrsz: 0626)

Duna utcától északra (Hrsz: 02/35-36, 633/7)

Völgy utca (Hrsz: 248)

Európa köz (Hrsz: 112-115)

Csárdaparti dül ı (Hrsz: 080/15,17-27)

Szigetszentmártonban a település déli részén, a Temet ı dül ıben található kijelölt iparterület. Ez nem önkormányzati tulajdonban van, mivel a kárpótlás során minden föld magántulajdonba került. A tervezett kereskedelmi, szolgáltató területek Gksz-3 építési övezeti besorolást kapnak, ahol els ısorban raktározás, esetleg valamilyen környezetkímél ı termel ı tevékenység folytatható. A raktározás mellett árusítás is megengedhet ı. A meglév ı és a tervezett gazdasági területeken a tevékenység technológiáját úgy kell megválasztani, hogy a környezetvédelem els ıdleges szempont legyen. A helyben foglalkoztatást - különös tekintettel a n ıi munkaer ı foglalkoztatására – fokozott mértékben biztosítani kell, amelynek egyik módja az otthon dolgozás feltételeinek megteremtése, a bedolgozó ipar fejlesztése. Ehhez természetesen központi irodaépületek, raktárak megépítésére van szükség, amelyek lehet ıségét szintén a kijelölt gazdasági területek valamelyikén lehet biztosítani. Jelenleg a falu legfontosabb vállalkozása, s egyben legnagyobb adófizet ıje a Schneider Investment Kft, amelynek két profilja van a cégnek. Egyik a m őanyag nyílászárók gyártása, a 10 éve m őköd ı Schneider Fenster. A másik pedig a f őtéskorszer ősítés részleg (Schneider Energy), ami 6 éve m őködik.

262 SZIGETSZENTMIKLÓS Kereskedelmi, szolgáltató és ipari Fels ı-Ürge-hegyi-dül ı – M0-tól északra (Hrsz: 8391, tevékenységre jelenleg használt 12645-12667) területek (Gksz) Alsó-Ürge-hegyi-dül ı – M0-tól északra (Hrsz: 0201, 0203, 0205/12-21, 0182, 12603-12618) II. Rákóczi Ferenc út – Massányi Károly u. – határ – Rádi út II. Rákóczi Ferenc út – Rádi út – Hullám utca – Leadó utca Lakihegyre-dül ı – M0-tól délre (Hrsz: 0231, 12028, 12029, 12359, 12313-12316, 12331-12332, 12550, 12551, 12201- 12285, 0188) Nagylaposi dül ı (Hrsz: 0192-0196) Fels ı-hegyi-dőlı (Hrsz: 0171-0173) Kıkúti-dőlı (Hrsz: 0173) Lehel utca – Csepeli út által határol terület Teleki u. – Kardos I. u. által határolt terület (Hrsz: 0163)

II. Rákóczi Ferenc út vége, Halásztelek irányába (Hrsz: 0251/77-79, 0252/1-47) Tököli út mentén (Hrsz: 0298) Gyümölcsös u. – Kajszi u. – Gyári u. – Mogyoró utca környéke Szilvafa u. – Datolya u. – Présház u. – Ossvári u. – Ond u. – Határ u. – Gyári út által határolt terület ÁTI-sziget ipari park Lakótevékenységre el ıkészített Ady Endre és a Dózsa György úttól délre es ı területek területek

SZIGETÚJFALU

Kereskedelmi és szolgáltató A település északi részén, a tököli úttól keletre (Hrsz: 070) tevékenységekre szánt területek A település déli részén, a F ı út keleti részén (Hrsz: 06)

Lakótevékenységre el ıkészített Szigetszentmároni úton (Hrsz: 060) területek Ady Endre – József Attila – Jókai utcák vége (Hrsz: 019/41-53, 67-69) Zártkertek a település délnyugati részén (F ı út), a Ráckevére vezet ı úttól nyugatra (Hrsz: 2303-2350, 2801- 2881)

A Szigetújfalui Önkormányzat tulajdonában nincs földterület, a gazdasági tevékenységre alkalmas területek magántulajdonban vannak. A településen jelenleg 3 fontos vállalkozás mőködik, az északi részen a Vitép 95 Kft, amely magas- és mélyépítéssel foglakozik. A település déli részén, két, egymással kapcsolatban lév ı cég üzemel, egyik a Havária Speciális

263 Épít ı Kft., a másik pedig a Larsen-Depo Kft. Havária Kft mélyépítéssel foglalkozik, szádfalakat építenek. A Larsen-depo Kft pedig acél nagykereskedelemmel foglalkozik, a szádfalak elemeit forgalmazza. A két cég telephelyének létrehozása volt az eddigi legnagyobb fejlesztésük, folyamatosan hajtották végre, mára európai színvonalú lett.

TAKSONY Gazdasági és ipari tevékenységekre A F ı út (510-es út) nyugati részén (Hrsz: 0121/11) szánt területek A Bugyira vezet ı út mentén, északi oldalon (Hrsz: 059)

Kereskedelmi, szolgáltató és ipari Az 51-es út nyugati oldala (Hrsz: 042, 065, 094) tevékenységekre szánt területek Az 51-es út keleti oldala (Hrsz: 042, 059)

Lakótevékenységre el ıkészített Pacsirta-hegy (Hrsz: 6121-6188) területek Varsányi utca (Hrsz: 099/8-19)

Sz ılıhegy utca

Völgy utca – Forrás utca – Kert utca –Dunapart által határolt terület A település déli részén az 510-es út nyugati oldalán (Hrsz: 0121/12-23)

A Taksonyi Önkormányzatnak nincsen földterülete, minden terület magántulajdonban van, a földterültek tulajdonosai egymásra várnak az értékesítés tekintetében. A település egyik legf ıbb vállalkozása a Kukarobotics, amely a taksonyi telephelyén ipari robozokhoz kapcsolószekrényeket, Dunavarsányban pedig gyógyszeripari acélgyártmányokat készít. A robotkarok gyártása Fehérgyarmaton és Gödöll ın történik, Taksonyban a robotok „agya” készül. Tovább a vállalatirányítási központ is itt székel.

TÖKÖL Gazdasági és ipari tevékenységekre Csépi út mentén, keletre szánt területek

Kereskedelmi, szolgáltató és ipari nincs tevékenységekre szánt területek

Tökölön ipari terület a volt repül ıtéren, és repül ıgép szerel ı üzem területén található. Utóbbi helyen jelenleg egy nagy kereskedelmi központ épül. A repül ıtér fejlesztése igen fontos lenne, és erre épülne a logisztikai tevékenység a repül ıtér melletti repül ıgép szerel ı területén.

264 3. Telekár becslés

Telekár becséléseink a kistérség ingatlanpiaci forgalmából származtatott tapasztalati számok, melyek az elmúlt 2 év vételárainak elemzésén nyugszanak.

Fajlagos telekár átlagosan (Ft/m 2) Gazdasági Kereskedelmi Lakó 2 500 3 500 3 000 4 500 5 500 7 000 Áporka 3 000 3 750 6 250 ------Dömsöd - - - 6 000 7 500 7 500 9 000 14 500 17 000 Dunaharaszti 6 750 8 250 15 750 3 000 4 000 4 500 6 000 7 000 8 500 Kiskunlacháza 3 500 5 250 7 750 3 500 4 000 4 000 4 500 6 000 7 500 Majosháza 3 750 4 250 6 750 - - - - 4 500 6 000 Makád - - 5 250 - - 3 000 3 500 - - Szigetbecse - 3 250 - 6 500 8 500 8 000 9 000 10 500 12 500 Szigethalom 7 500 8 500 11 500 - - 3 000 4 000 6 500 7 500 Szigetszentmárton - 3 500 7 000 - - 9 500 12 000 14 500 17 000 Szigetszentmiklós - 10 750 15 750 - - 3 500 4 000 6 500 8 500 Szigetújfalu - 3 750 7 500 6 000 8 000 4 500 6 500 12 000 14 500 Taksony 7 000 5 500 13 250 6 500 8 500 - - - - Tököl 7 500 - -

A kistérség árain is megmutatkozik, hogy a térség déli peremterületein olcsóbbak az ingatlanok. Az agglomeráció térségében a f ıvároshoz és a f ı közlekedési utakhoz közeli telkek a legdrágábbak, ahol építési telek esetében nem ritka a 15.000 Ft/m 2-es telekár. A gazdasági célra szánt ingatlanok ára pedig négyzetméterenként 10.000 Ft felett van. A kistérség déli területein természetesen olcsóbbak az építési telkek, itt 4500-6000 Ft-ért lehet telkeket találni, gazdasági funkcióra szánt területhez pedig már 3000-3500 Ft –ért is hozzá lehet jutni. Mindezek ellenére a legtöbb el ıkészített vagy átalakulóban lév ı területet épen a jó fekvés ő északi településeken találtuk. Pl. Szigetszentmiklós, Dunaharaszti, Taksony.

265 4. A lakófunkcióra kijelölt területek kapacitása

Meghatározásra került, hogy a lakófunkcióra kijelölt területek mekkora lakosságot tudnak befogadni, ezáltal ezen területek hatására mekkora plusz lakosságtöbblettel kell számolniuk a településeknek. Vizsgálatunk alapjául a szerkezeti tervalapokon lakófunkcióra szánt területeket tudtuk összegezni. Nem vettük tehát figyelembe azon telkeket, melyek már jelenleg is lakóterületként jelennek meg a rendezési tervekben. Továbbá nem tudtuk figyelembe venni azon területeket sem, melyeket még nem jelöltek ki lakófunkcióra. Számításaink során a lehet ı legoptimálisabb esetet vettük alapul, az egy lakásra jutó telekméretet 1125 m 2-ben határoztuk meg, ebbe természetesen beletartoznak az utak, közterek területei is. Tehát számításaink alapjául a családi házas beépítési formát vettük alapul. Tekintettel arra, hogy az agglomerációs népesség az országos átlagnál fiatalabb és termékenyebb, így az országos átlagnál magasabb fajlagos lakosságszámmal kellett számolnunk. Tapasztalati számok alapján elmondható, hogy 250lakos/100 lakás egyenértéket kell figyelembe vennünk. Ezen adatok alapján kirajzolódik, hogy az egyes lakófunkcióra kijelölt területegységek mekkora népességtöbbletet eredményeznek településenként.

terület Lehetséges Lakófunkcióra Telkek Település nagysága beköltöz ı lakók kijelölt terület száma (ha) száma Kertész utca 10 88 229 Áporka Legel ı d őlı 14 123 319 1105 Újfalu 24 214 557 nincs Dömsöd lakófunkcióra 0 0 kijelölt terület Soroksári út - Budapest határa 24 214 557 menti terület Dunaharaszti Határ út menti 855 4 36 92 terület Csokonai utca 9 79 206 menti terület Kiskunlacháza Liget utcában 14 120 312 2011

Rákóczi F. út - Bethlen Gábor u. - Toldi Miklós u. - 69 613 1595 Móricz Zs. U. településhatár által határolt terület

266 Dózsa György út - Móricz Zs. Út - 5 40 104 Dömsödi út által határolt terület nincs Lórév lakófunkcióra kijelölt terület Ady Endre és a Dózsa György Majosháza 20 173 451 451 úttól délre es ı területek Kendereskert 0 0 utcában Ady Endre utca X Makád 3 8 13 településhatár Dózsa György 2 5 utcában nincs Szigetbecse lakófunkcióra 0 0 kijelölt terület Fiumei úton 16 142 370 A volt laktanya Szigethalom (Emese park) 7 62 162 994 mellett Erd ı utcai 20 178 462 parcellák Csépi dunaparti 13 119 310 dőlı Régi pásztorház 4 32 83 dőlı Duna utcától 7 62 162 Szigetszentmárton északra 936 Völgy utca 4 31 81 Európa köz 5 44 116 Csárdaparti dül ı 8 71 185 0 0 Szigetszentmártoni Szigetújfalu 10 88 229 1015 úton Ady Endre - József Attlia - Jókai utcák 7 64 166 vége

267 Zártkertek a település 27 238 619 délnyugati részén Pacsirta hegy 30 266 691 Varsányi utca 9 80 208 Sz ılıhegy utca 34 299 777 Völgy utca - Forrás utca - Kert Taksony 13 112 291 2288 u. - Dunapart által határolt terület

A település déli részén az 510-es út 14 124 321 nyugati oldalán nincs Tököl lakófunkcióra 0 0 kijelölt terület Lakihegyi lakóparktól délre 109 969 2519 es ıt terület

Lakihegyi Szigetszentmiklós 3395 lakóparktól 10 92 240 északra es ı terület

Pápai d őlıben 28 244 636 Összesen 13062

Bizonyos településeken még ezen szerény és minimálisra vett becsléseink alapján is jelent ıs népességnövekedéssel kell számolnunk. Szigetszentmiklós 3400, Taksony 2300, Szigetújfalu 1000, Szigetszentmárton 1000, Szigethalom 1000, Dunaharaszti 850 f ı- vel b ıvülhet. Az agglomeráció területén is van olyan település (Tököl), mely nem tervez további nagy mérték ő lakosságszám növekedést ezért nem is jelölt ki további lakófunkcióra szánt területet. Az agglomeráción kívül ilyen település Lórév és Szigetbecse. A kistérség déli részén is jelent ıs területek vannak kijelölve. Kiskunlacháza is jelent ıs mintegy 2000 f ı befogadására alkalmas területet jelölt meg terveiben.

Társasházas beépítés esetében ezen számok természetesen jelent ısen megnövekednek. Számolni kell egy-egy területegység lakosságszámának kés ıbbiekben bekövetkez ı jelent ıs növekedésével is, mivel számos esetben a születések száma a beköltözés utáni néhány évben ugrik meg jelent ısen, ezzel terhelve az adott település nevelési- oktatási infrastruktúráját.

268 A hatékonyabb területfelhasználás érdekében szükséges az agglomerálódó népesség számára a városon belül meglév ı szabad területek felhasználására és a használt lakások felújítására fokozottabb gondot fordítani. A jelenlegi gazdasági válság hatásainak ingatlanpiaci hatásait ma még nehéz megmondani. De összességében elmondható, hogy az ingatlanpiac befagyásával, a felmerül ı problémák nem oldódnak meg, csupán id ıt nyernek a döntéshozók a megalapozott gondolkodásra.

A beköltöz ık (ill. a f ıvárosból kiköltöz ık) jobbára családok, azonban egyes településeken (pl. Dömsödön) magas az id ıskorú, jobbára egyedülálló személyek beköltözése is, akik pesti belvárosi lakásaikat gyermekeiknek átadva egy nyugodtabb, élhet ıbb, vidéki környezetbe költöznek át. Természetesen ez másrészr ıl, f ıképp az önkormányzat részér ıl, külön probléma, hiszen az id ıskorú ellátandó személyek száma növekszik. Alacsonyabb státuszú személyek is „beszivárognak” a kistérségbe, dönt ıen a rosszabb min ıség ő sorházakba vagy családi házakba, amelyek a f ıbb infrastrukturális és tömegközlekedési útvonalaktól távol esnek.

A jelenlegi, 2009 eleji gazdasági és társadalmi környezetben, a pénzügyi válság okozta gazdasági visszaesés nyomán, valószín ősíthet ı, hogy a szuburbanizációs folyamatok, ha nem is állnak le, de középtávon mindenképpen le fognak lassulni. Azok a magánszemélyek, akik a fıváros bels ı vagy küls ı kerületeiben található lakóingatlanaik árából szerettek volna egy családi házat vagy sorházi lakást venni az agglomeráció településein, a mostani körülmények között csak áron alul tudnák eladni lakóingatlanaikat, így az adás-vételt eltolják addig, amíg azt számukra kedvez ıbb körülmények között tudják megvenni. Az ingatlanpiac jelenleg „nem túlzottan” pörög, mivel a lakásvásárlóknak csak a töredéke rendelkezik készpénzzel, dönt ı többségük lakáshiteles volt, akik most kiváró pozícióban vannak.

A településeknek a legnagyobb fejtörést f ıként a kisgyermekes családok jelentik, hiszen ık az alap-infrastrukturális létesítmények (gáz, csatorna, aszfaltozott út) mellett a közintézményeket (óvoda, bölcs ıde, egészségügyi szolgáltatások) is nagyobb arányban igénylik, s használják, mint azok a beköltöz ı családok, akiknek már általános iskolás vagy középiskolás gyermekeik vannak. Amíg a kisgyermekes családok értelemszer ően az el ıbbi közszolgáltatásokat a településen akarják igénybe venni (senki sem akarja utaztatni óvodás korú gyermekét, csak a legvégs ı esetben), addig a 10-18 éves korú gyermekekkel, fiatalokkal rendelkez ı családok az egészségügyi szolgáltatásokon kívül az oktatási. Jellemz ı, hogy ha a kiköltöz ı családban 6. osztályos gyermek található, ıt inkább „visszaingáztatják” a f ıvárosba – persze ha lehetséges, s az iskola sincsen az elfogadható ingázási id ıtartamon kívül –, mint hogy az utolsó 2 évre új lakóhelyük iskolájába írassák be, amely valószín őleg számukra kevésbé elfogadható színvonal. Persze, ha valamelyik szül ı azonos id ıpontba indul dolgozni, mint ahogy a gyerekek iskolába mennek, s netalántán még hazafelé is megoldható az autóval történ ı elszállítás, akkor a kisebb, akár alsó tagozatos gyermeket is a f ıvárosi iskolákba szállítják. Ajánlatos az alsó tagozatos diákokat a helyi iskolába járatni, egyfel ıl, hogy megismerjék a környezetükben lakó hasonló korú gyermekeket, másrészt pedig a városba való ingázás ami távolról sem ideális 10 évnél fiatalabb gyermekek számára.

269

A középiskolai oktatás esetében jóval nagyobb azok aránya, akik a f ıvárosba járatják gyermekeiket, nem csak azok között, akik, s ıt a helyiek körében is. Ennek az oka nem feltétlenül az, hogy a f ıvárosi középiskolák színvonala minden területen jobb, mint az agglomerációban lév ıké, hanem bizonyos szakmákat adó szakközépiskolák és szakiskolák csak a fıvárosban találhatók meg.

El ıbbi rövid fejtegetést azért láttuk szükségesnek ismertetni, mivel a kiköltöz ı családok gyermekeinek száma, életkora dönt ıen befolyásolja az új lakónegyedekbe telepítend ı közszolgáltatásokat. Mindennek a befolyásolása egy többrét ő tevékenység. Egy jól felépített, nem hosszú, marketing szöveg ill. reklám, kifejezetten a megcélzott réteg felé igen hatásos tud lenni. A következ ı kérdés az, hogy valójában ez kinek, kiknek a feladata? Részben az önkormányzaté, ha a telkeket önállóan értékesíti, de ha egy beruházó veszi meg ıket, s egy lakópark vagy lakópark-szer ő épületegyüttest épít fel rá, akkor mindenképp a beruházó vállalkozó kötelessége, természetesen karöltve az önkormányzattal. Távolról sem cél, hogy egymással ellentmondásba kerüljön a vállalkozó és a települési önkormányzat azon témában, hogy kik azok a rétegek, akiket leginkább szívesen várnak az épp aktuálisan felépítend ı lakónegyedbe. Ha viszont egyenként kerülnek értékesítésre a telkek, nehezebb azt véghezvinni, hogy közel azonos státuszú, vagy közel azonos korú gyermekekkel rendelkez ı házasok költözzenek be. Az infrastrukturális beruházásokban való részvétel is különböz ıképp alakul, ha a beruházó egy vállalkozó, akinek a cége hozza létre a lakóterületi ingatlanokat vagy a telkek egyenként kerülnek értékesítésre, netalántán különböz ı társadalmi státuszú személyeknek. Els ı esetben a beruházó elkészíti (elkészítheti) a szükséges kiegészít ı infrastrukturális beruházásokat (burkolt út, esetleg gázbekötés), míg utóbbi esetben igen kevés az esélye annak hogy belátható id ın belül pl. az utcát leaszfaltozzák, mivel az érdekviszonyok különböz ıek s nincs egy közös összefogó er ı.

5. A területfelhasználás célkit őzései kistérségi szinten

A m őköd ı, él ı települések jellemz ıje az állandó változás. A települések önkormányzatainak feladata a lakosság által támasztott, változó igények minél teljesebb kielégítése, az emberhez méltó környezet és a folyamatos megújulás feltételeinek megteremtése. Mindez a város szellemi, környezeti, tárgyi hagyományainak-adottságainak tiszteletben tartását, illetve lehet ı leghatékonyabb felhasználását és megújítását jelenti. Fontos, hogy kistérségi szint ő területfelhasználási célkit őzések kerüljenek megfogalmazásra. Ennek javasolt elemei: • a lakosság biztonsága, fokozatosan javuló élet- és munkakörülmények („létbiztonság”),

270 • a demográfiai helyzet alakulására is kiható, egészséges lakáskörülmények (a változó igényekhez igazodó, széleskör ő választék, mobil lakáspiac ), • a lakosság szellemi, fizikai és lelki igényeit szolgáló intézményhálózat, (tekintettel a különböz ı csoportok –fiatalok, id ısek, korlátozott képesség őek, stb. – eltér ı szükségleteire), • az értékes, meg ırzésre érdemes történeti, vagy egyéb szempontból jelent ıs elemek, településrészek védelme , az épített környezet folyamatos jobbítása, • a környezet- és természetvédelem, azon belül az egyes elemek (leveg ı, víz, talaj, klíma, él ıvilág, stb.) védelme, • a település természeti adottságainak (pl. gyógy- és termálvíz) kiaknázása, • a lakosság megélhetéséhez és ellátásához nélkülözhetetlen gazdaság, az egyes ágazatok (mez ıgazdaság, közlekedés, hírközlés, víz- és energiaellátás, hulladékgazdálkodás, stb.) érdekei, • honvédelem és polgári védelem, katasztrófa elhárítás igényei. Ezen célkit őzésekhez szükséges biztosítani a térbeli-mőszaki-ökológiai kereteket.

5.2. Az egyes területfelhasználási egységek fejlesztési lehet ıségei

A korábban tapasztalt városnövekedés mind arányaiban, mind ütemében tarthatatlan. A beépítésre igénybe vehet ı területek nagysága véges, értékük ezzel párhuzamosan hatványozottan növekszik, ezért az extenzív növekedés helyett az intenzív, bels ı tartalékokra alapozó fejlesztéseket kell el ınyben részesíteni. Végiggondolandó a szabad területek és a zöldfelületek (erd ık, parkok, vízfelületek, stb.) mennyiségének és arányának növelése. Szükséges a beépítés intenzitásának differenciált meghatározása . Ennek érdekében meg kell akadályozni a túlzottan tömör, illetve zsúfolt beépítéseket, egyidej őleg elejét kell venni a gazdaságtalan, terjeng ıs területhasználat kialakulásának. A lakásellátással összefügg ı problémákat a helyi önkormányzatok egyedül és teljeskör ően nem képesek megoldani, ez nem is lehet koncepcionális cél. A feszültségek csökkentésére, a mennyiségi hiányok enyhítésére, a területi egyenetlenségek közelítésére, továbbá a lakásmobilitás fokozására a következ ı eszközökkel lehet számolni: • megoldó jelleg ő, életszer ően rugalmas építési-városrendezési szabályozás, • számottev ı mennyiség ő szociális bérlakásépítés , • avult lakótömbök szervezett rehabilitációja , • paneles lakótelepek, városrészek értéknövel ı felújítása , • alvóváros jelleg ő településrészek intenzív fejlesztése, • új lakásépítési területek el ıkészítése (rendezési tervek, alapközm ővesítés),

271 • önkormányzati lakásépítési, -felújítási és -vásárlási támogatási rendszer m őködtetése, ezen belül pl.: a kizárólag új lakás építése esetén igényelhet ı kedvezmények kiterjesztése a régi lakás felújítását vállaló tulajdonosokra, • az önkormányzati tulajdonú lakások teljeskör ő felújítása, korszer ősítése, majd rendszerszer ően m őködtetett bérleteztetése, cseréje, kivételes esetben eladása, a lakásalap folyamatos kiegészítése mellett (építéssel és vétellel).

272