tattva A Bhaktivedanta Hittudományi Fõiskola tudományos folyóirata

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

tattva A Bhaktivedanta Hittudományi Fõiskola tudományos folyóirata

Budapest, 2020

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

tattva A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola tudományos folyóirata

A szerkesztőség címe: 1039 Budapest, Attila u. 8. Telefon: (1) 321-77-87 E-mail: [email protected]

Főszerkesztő: Dr. Banyár Magdolna (Mahārāṇī Devī Dāsī)

Szerkesztőbizottság: Dr. Banyár Magdolna (Mahārāṇī Devī Dāsī) Dr. Jeney Rita (Amṛtānanda Devī Dāsī) Dr. Tasi István (Īśvara Kṛṣṇa Dāsa) Dr. Tóth-Soma László (Gaura Kṛṣṇa Dāsa)

E szám szerkesztője: Dr. Tasi István (Īśvara Kṛṣṇa Dāsa)

Munkatársak: Gaál Anikó (Jayantī Devī Dāsī) Havasréti Márton Kuszák Ágnes

Nyomdai előkészítés: Rátkai Gergő (Gaurasundara Kṛpāmoya Dāsa)

A korábbi számok nyomtatott formában megvásárolhatók a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola könyvtárában (1039 Budapest, Attila u. 8.), és elolvashatók a folyóirat online változatában: www.tattva.hu

Budapest, 2020 ISSN 1418-4060

XXIII. évfolyam 1. szám – 2020. december

Jelen számban használt rövidítések: Bhg. – Bhagavad-gītā Bhāg. – Śrīmad-Bhāgavatam Cc. – Caitanya-caritāmṛta Bhrs. – Bhakti-rasāmṛta-sindhu Bhr. – Bhakti-ratnākara

tattva 4

Tartalom

TARTALOM

TANULMÁNYOK Markwarthné Lengyel Piroska (Puṣkarinī Devī Dāsī): A vṛndāvanai hat gosvāmī szerepe a gauḍīya-vaiṣṇava templomi imádat történetében és liturgiájának kialakításában...... 9 Ferdinando Sardella: Bhaktisiddhānta Sarasvatī és az ISKCON...... 27 Magyar Márta (Mañjarī Devī Dāsī) A. C. Bhaktivedanta Swami Prab­hu­pā­da, a lelki oktatás kiemel­ ­ke­dő . képviselője...... 45

PÁRBESZÉD Banyár Magdolna (Mahārāṇī Devī Dāsī) – Magyar Márta (Mañjarī Devī Dāsī) – Sulok Zoltán: Isten kapcsolata a világgal és megjelenése a történelemben...... 61

MŰHELY Banyár Magdolna (Mahārāṇī Devī Dāsī): Varṇāśrama és kasztrendszer 3...... 73

RECENZIÓK Mireisz László: Jógama – A hét világ jógája. Avagy a tradicionális jóga a modern korban. Képes Andrea (Raṅginī Devī Dāsī)...... 89 Tim Dowley: Világvallások atlasza Tasi István (Īśvara Kṛṣṇa Dāsa)...... 93

5 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

tattva 6

7 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

tattva 8

A vṛndāvanai hat gosvāmī szerepe a gauḍīya-vaiṣṇava templomi imádat történetében és liturgiájának kialakításában

személyt is megbízott életműve, a meg- A vṛndāvanai hat gosvāmī sze­ kezdett prédikálás folytatásával (például re­pe a gauḍīya-vaiṣṇava temp­ Nityānanda Prabhut, akit Bengáliába kül- lomi­ imádat történetében és dött),2 de emellett minden hívő felelőssé- liturgiájának kialakításá­ ban­ gévé is tette, hogy tanításait, különösen a Hare Kṛṣṇa mahā-mantrát, mindenki- vel osszák meg, akivel találkoznak.3 Sok követője volt életében, és bizonyára min- denki hozzájárult valamilyen mértékben a bhakti, az odaadó szolgálat tudományá- Markwarthné Lengyel nak terjesztéséhez. De Caitanya nem akar- Piroska ta üzenetét sem a véletlenre, sem követői (Puṣkarinī Devī Dāsī) egyéni kénye-kedvére bízni: Ő maga vá- lasztotta ki, és lehetőségei szerint képez- te azokat, akiket a legalkalmasabbnak tar- tott arra, hogy az általa elkezdett vallási Bevezetés reformot folytassák. A gauḍīya-vaiṣṇava irodalom és törté- Hat fiatalra esett a választása, akik elkö- nelem elválaszthatatlan a vṛndāvanai telezett hívei voltak, és akik életük külde- hat gosvāmī személyétől. Ők voltak a tésének tartották Śrī Caitanya utasításai- vaiṣṇavizmus újkori reformerei, akik a nak követését. Ezt a hat embert az utókor széles közönség számára elérhetővé és egy egységnek tekinti, és úgy ismeri, mint könnyebben érthetővé tették az Úr Kṛṣṇa a hat vṛndāvanai gosvāmī, vagy röviden odaadó szolgálatának mély tudományát. hat gosvāmī. A gauḍīya-vaiṣṇavák szá- Śrī Caitanya Mahāprabhu a 15–16. szá- mára e hat személy az elmúlt évszázadok zad fordulóján élt, és a gauḍīya-vaiṣṇavák legfontosabb ācāryái, lelki tanítói közé úgy tekintenek Rá, mint Kṛṣṇa inkarná- tartozik. A történeti hagyomány tekin- ciójára. Azért jelent meg e korban, hogy ti őket egy csoportnak, valójában azon- (többek között a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra ban hat, azonos időben és egy helyen éneklésének bevezetésével) vallási refor- (Vṛndāvanában) élt, egymással jó kap- mot, sőt a bhakti (az Úr iránti szeretettel- arról, hogy az Úr Śrī Kṛṣṇa Caitanya Mahāprabhu jes odaadó szolgálat) megújulását hozza Kṛṣṇa inkarnációja.” el a világ számára. Sok szentírás kije- 2 Cc. 2.5.41–42. lentése erősíti ezt meg.1 Caitanya több 3 yāre dekha, tāre kaha ‚kṛṣṇa’-upadeśa āmāra ājñāya guru hañā tāra’ ei deśa. „Mindenkit 1 A legismertebb talán a Bhāg. 11.5.32, idézi: Cc. taníts arra, hogy kövesse az Úr Śrī Kṛṣṇa uta­ 1.3.52. A Cc. 1.3.84 szintén ezt állítja: bhāgavata, sí­tásait, amelyek a Bhagavad-gītāban és a Śrī­ bhārata-śāstra, āgama, purāṇa caitanya-kṛṣṇa- mad-Bhāgavatamban állnak! Légy így lelki­ avatāre prakaṭa pramāṇa. „A Śrīmad-Bhā­ga­ tanítómester, s próbálj meg mindenkit fel­sza­ va­tam, a Mahābhārata, a Purāṇák és a védikus badítani ezen a vidéken!” Śrī Caitanya utasítása irodalom más művei mind bizonyságot tesznek egyik hívének, Kūrma brāhmaṇának. Cc. 2.7.128.

9 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

csolatot ápoló szerzetesről van szó. Név formailag, a dikṣā (avatás) révén.6 Kṛṣṇa szerint Sanātana Gosvāmī, Rūpa Gosvāmī, csak a gosvāmīk által lefektetett elvek Raghunātha dāsa Gosvāmī, Raghunātha követésével érthető meg – olvashatjuk a Bhaṭṭa Gosvāmī, Gopāla Bhaṭṭa Gosvāmī Caitanya-caritāmṛtában.7 A bhakti legmé- és Jīva Gosvāmī tartozik ide. lyebb rétegei, az Isten iránti mély szeretet Śrīla Bhaktivedanta Swami Prabhupāda érzelmei (melyeket Caitanya Mahāprabhu könyveiben számos helyen kiemeli a hat Antya-līlāja8, késői kedvtelései során mu- vṛndāvanai gosvāmī jelentőségét. Azt tatott meg), szintén csak az ő segítségük- mondja, hogy ők kezdték terjeszteni a kel érhetőek el.9 Amikor Śrīla Kṛṣṇadāsa bhakti vallását, és az ő nyomdokaikat kö- Kavirāja Gosvāmī a Caitanya-caritāmṛta vetik az utókor lelki tanítómesterei, be- elején tiszteletteljes hódolatát ajánlja lelki leértve saját magát és tanítványait is.4 A tanítómestereinek, akkor a hat gosvāmīt paramparā, a lelki tanítómesteri láncolat is kiemeli.10 a lelki élet egyik alapvető elve, melyben A hat gosvāmī jelentőségét mutatja már minden tanító a kornak megfelelő módon, az is, hogy követőiket a gosvāmīk szelle- de változtatás nélkül adja tovább azt a tu- mi vezetőjéről, Rūpa Gosvāmīról külön dást, melyet az ő tanítójától kapott. A hi- néven is ismerik: teles tanítványi láncolat nélkül nem jutha- „A Brahma-madhva-gauḍīya-va­iṣ­ṇa­ tunk hiteles tudáshoz, s így nem érhetjük va sampradāya ācāryáit, akik a vṛn­dā­ el a kívánt eredményt sem: a valódi lelki va­nai hat Gosvāmīt követően jelentek megvalósítást.5 meg, rūpānugáknak nevezik, mivel a Śrī Caitanya eltávozása után tanításai- Śrīla Rūpa Gosvāmī által lefektetett fi- nak elsődleges őrzője és terjesztője a hat gosvāmī volt. Könyveik és tetteik egy- aránt ezt a célt tartották szem előtt. Śrīla Bhaktivedanta Swami Prabhupāda azért is 6 E témáról részletesen ír: Śivarāma Swami: A helyez olyan nagy hangsúlyt a személyük- śikṣā-guru. Egy hagyomány életre keltése az ISKCON-ban című könyvében. (A mi Brahma- re, mert ők jelentik a kapcsot Śrī Caitanya Madhva-Gauḍīya tanítványi láncolatunkban a Mahāprabhu és a későbbi korok között, hangsúly tagadhatatlanul a śikṣān, a tanításon mind szellemileg, a śikṣā (tanítás), mind van.) 7 Cc. 1.4.107 magyarázat. 8 Itt jegyzem meg, hogy a Caitanya-caritāmṛta 4 Cc. 1.10.89 magyarázat. három fő részből áll: Ādi-līlā, Madhya-līlā és 5 A paramparāról sok helyen olvashatunk, Antya-līlā, melyeket a hivatkozásokban 1-es, például: Bhg. Előszó, 4.2, 4.16 magyarázat, 2-es és 3-as számmal jelölünk. 4.34, Bhāg. 2.4.23. E lánc hivatott a tanítás 9 Cc. 1.2.17.304 magyarázat. hitelét és tisztaságát megőrizni, melyek nélkül 10 Cc. 1.1.36–37. Ehhez magyarázatul Śrīla Bhak­ti­ csak zavarodottság lesz az emberen úrrá, lásd: vedanta Swami Prabhupāda azt írja: „Azzal, hogy Bhāg. 1.3.24 magyarázat. Annak, aki fejlődni az író oktató lelki tanítómestereinek tekinti a hat szeretne Caitanya vallásában (Kṛṣṇa odaadó gosvāmīt, egyértelműen rávilágít, hogy senki szolgálatában), követnie kell a paramparā nem tekinthető gauḍīya vaiṣṇavának, ha nem rendszerét: Cc. 2.12.127 magyarázat. engedelmeskedik nekik.” Cc. 1.1.37 magyarázat.

tattva 10

A vṛndāvanai hat gosvāmī szerepe a gauḍīya-vaiṣṇava templomi imádat történetében és liturgiájának kialakításában

lozófiai doktrínákat és gyakorlati útmu- ta bhakták monopóliuma – mondja Śrīla tatásokat követik.”11 Bhaktivedanta Swami Prabhupāda.15 Kijelenthetjük, hogy a gosvāmī olyan sze- A gosvāmī egyik fő jellemvonása az mélyt takar, aki saját életével és tetteivel érzékkontroll és a lemondás.12 Az érzé- példát mutat másoknak.16 keit egy fejlett lelki megvalósítással ren- A gosvāmīk kiválasztásában kiváló em- delkező ember sohasem a saját egyéni beri és vaiṣṇava tulajdonságaik mellett érzékkielégítése érdekében használja, ha- szere­ pe­ lehetett különleges képessége- nem kizárólag Kṛṣṇa, Isten érzékeinek iknek: egyszerre voltak járatosak a filo- akar örömet szerezni.13 Hagyományosan zófiában, a nyelvekben, a védikus tudás a gosvāmī nevet csak sannyāsīk, a társa- többféle értelmezésében, ugyanakkor nem dalom lemondott rendjében élők visel- csupán elméleti emberek voltak – eliga- hették,14 sőt azon belül is e cím a tisz- zodtak a mindennapi életben is, jó szer-

11 vezési és kapcsolatteremtési képességek- Keśava 2005: 7.5 fejezet. Ez a kifejezés per­ 17 sze nemcsak az ācāryákra, de általában a kel rendelkeztek. hí­vekre is használatos. (Bhaktivedanta Swami Prabhupāda 1997: xiii és Śivarāma Swami 2000: 15 Bhaktivedanta Swami Prabhupāda 1990: 61. 134.) Azokat, akik ragaszkodnak a hat gosvāmī A titulus jelentése az elmúlt évszázadokban követéséhez és szolgálatához, rūpānugákként rész­ben változott, és örökletes címmé vált ismerik. (Cc. 2.8.246 magyarázat, Mahanidhi bizonyos papi családokban. Erről lásd többek Swa­mi 1993: 135.) Śivarāma Swami így ír­ja le között: Bhaktivedanta Swami Prabhupāda a szó mélyebb jelentését: „Śrīla Rūpa Go­svā­mī 1990: 61, 1989: 250. Satsvarūpa 1992: 178– követői, a rūpānugák Kṛṣṇát mint Śrī­matī­ 179. Cc. 2.4.104 magyarázat, 2.5.232 magyarázat, Rādhārāṇī kedvesét imádják, s imádatuk elsőd­ ­ 2.8.83 magyarázat, 2.9.289 magyarázat, 2.24.330 leges tárgya Rādhā. A rūpānugák tudják, hogy magyarázat. Kṛṣṇát a legjobban azzal szolgálják, hogy Śrīmatī 16 Kétféle bhakta (hívő) van: a bhajanānandī és Rādhārāṇīt szolgálják, mert Kṛṣṇát ez teszi a a goṣṭhānandī. Előbbi a lelki életet a világtól leginkább boldoggá.” (Śivarāma Swami 2004: elvonulva, saját lelki felemelkedéséért gya­ko­ 637.) rolja, utóbbi viszont elsősorban mások felsza­ ­ 12 Bhaktivedanta Swami Prabhupāda 1990: 18. badításáért cselekszik. Utazik szerte a világban, Hasonló kijelentéssel több helyen is ta­lálkoz­ ­ prédikál, és arra törekszik, hogy az emberek hatunk. Például: Bhg. 6.26 magyarázat, Bhāg. bhaktává váljanak. (Bhāg. 4.30.37 magyarázat 2.9.43 magyarázat. A szanszkrit gosvāmī szó alapján.) Śrī Caitanya Mahāprabhu és követői egy összetett szó, két részből áll: go és svāmī. (köztük a hat gosvāmī is) ez utóbbi csoport A Monier-Williams szanszkrit-angol szótár nézeteit vallják és követik. (Ilyen értelemben a meghatározása szerint a go szó tehenet jelent, szó rokonítható az ācāryával, aki olyan mester, a gosvāmin (ez a gosvāmī szótári alakja) pedig aki a saját példájával tanít. (Bhāg. 6.7.29-30 és a tehenek mesterére vagy tulajdonosára utal, és Śivarāma Swami 2000: 137 alapján.) elsősorban Kṛṣṇát jelenti a régi szövegekben. 17 Különösen Rūpa és Sanātana Gosvāmi voltak Emellett jelent még vallásos koldust is, és ilyen kiemelkedőek e téren: ők fiatal koruk ellenére értelemben gosāin formában is előfordul. Ha a Caitanyával való találkozás idején (1513- név mögött áll, akkor pedig tiszteletreméltó ban) már miniszterek voltak Rāmakeliben személyre utal. Monier-Williams 2002: 367. (Bengáliában). A muszlim uralkodó szolgála- 13 Bhg. 6.26 magyarázat. tában álltak, és igen jelentős politikai posztokat 14 Cc. 1.12.27 magyarázat. töltöttek be: Rūpa a Dabhira Khāsa (személyes

11 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

Śrī Caitanya Mahāprabhu több feladattal (śrī-mūrtira śraddhāya sevana).19 A Śrī­ bízta meg fő tanítványait. A csoport egyik mad-Bhāgavatam kilenc elemét sorolja összetartó tényezője a Caitanyától kapott fel az odaadó szolgálatnak, melyek mind- megegyező vagy hasonló utasítások vol- egyike a tökéletességhez vezet.20 Ezek tak, melyeket négy nagy csoportra lehet egyike az arcanam, vagyis az Úr mūrti- osztani: szent helyek feltárása, Rādhā- formájának imádata. Kṛṣṇa-mūrtik beavatása, könyvek írása az A mūrti vagy arcā-vigraha az Istenség odaadó szolgálatról és prédikálás.18 Nem Legfelsőbb Személyiségének az anyagi mindannyian kaptak részletes instrukció- világban megjelenő és anyagi érzékekkel kat az Úrtól. (Rūpa és Sanātana Gosvāmī felfogható formája. A mūrti szó jelenté- volt az, akiket személyesen képzett az Úr, se szintén ez: anyagi elemekből álló for- gyakorlatilag a közvetlen tanítványai vol- ma vagy megjelenés, megnyilvánulás.21 tak Śrī Caitanyának, és a legrészletesebb A Legfelsőbb Úr természete abszolút és tudáson túl a legrészletesebb utasításokat transzcendentális, azaz formája, még ha is ők kapták.) A következőkben a második anyagi elemekből áll is, nem különbözik missziót, a templomi imádatban végrehaj- Tőle magától. Ezt maga az Úr is kijelen- tott reformjaikat fogom górcső alá venni. ti a Śrīmad-Bhāgavatamban.22 A mūrti- forma Isten hiteles képviselője, valójában Templomok alapítása, Rādhā- inkarnációja, aki azért jelenik meg, hogy Kṛṣṇa-mūrtik beavatása és az imá­ közvetlenül elfogadja és viszonozza is a datuk megszervezése bhakták szolgálatát.23 A mūrti-imádatot Śrī Caitanya Ma­hā­ A mūrti-imádat legfontosabb aspektu- prabhu az odaadó szolgálat öt legfon­ sa, hogy a hívő lefoglalja testét, érzéke- tosabb­ tevékenysége közé sorolta it az Úr személyes szolgálatában, és így nemcsak megtisztul, de fokozatosan kö- zelebbi kapcsolatba kerül Vele.24 Śrīla titkár), Sanātana pedig a Sākara Mallika (adóhi- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda azt vatalnok) címet viselte. A nawab (az uralkodó) mondja, hogy a mūrti templomi imádata annyira ragaszkodott hozzájuk, hogy amikor elmondták, hogy le szeretnének mondani hiva- „az Úr legértékesebb áldása a kezdők szá- talukról, Sanātanát egyenesen börtönbe csukatta, mára”,25 ezért nagyon ajánlott részt venni hogy ne tudjon megszökni tőle, olyan fontos ebben a szolgálatban, különösen a kezdő szerepe volt az ország kormányzásában. Jól bhaktáknak és a családosoknak.26 Ebben értettek tehát a szervezéshez, vezetéshez, és e képességeiket később Vṛndāvana feltárásakor 19 és a templomok építésekor is hasznosan alkal- Cc. 2.22.128. 20 mazni tudták Kṛṣṇa szolgálatában. Sok helyen Bhāg. 7.5.23–24. olvashatunk erről, például: Cc. 1.1.184, Rosen 21 Monier-Williams 2002: 824. 2002: 86, Keśava 2005: 7.4 fejezet, Śivarāma 22 Bhāg. 6.16.51. Swami 1998: 540. 23 Bhg. 12.5 magyarázat. 18 Lásd: Cc. 3.6.236–237, Bhrs. 26–27, Cc. 24 Bhāg. 1.5.27 magyarázat. 3.13.112–114, 3.120–121, 2.1.243, 3.1.217–219, 25 Bhāg. 4.30.27 magyarázat. 2.25.182–183, 2.23.103–104, 3.4.79–80. 26 Ezt Śrīla Bhaktivedanta Swami Prabhupāda

tattva 12

A vṛndāvanai hat gosvāmī szerepe a gauḍīya-vaiṣṇava templomi imádat történetében és liturgiájának kialakításában

a korban a nāma-saṅkīrtana a tökéletes- trónt.32 A terület azonban lakatlan volt, séghez vezető út, de azzal párhuzamosan mivel Kṛṣṇa visszavitte magával Goloka a mūrti-imádatot is végezni kell, ugyanis Vṛndāvanába örök társait. Nemcsak az e kettő együtt garantálja a biztos sikert a emberek tűntek el, az épületek szintén lelki életben. (Ezt javasolja Jīva Gosvāmī, kikerültek a közönséges emberek látó- Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura és teréből: a dhāma (szent hely) lakóival Bhaktivedanta Swami Prabhupāda is.)27 és tárgyaival együtt az aprakaṭa, látha- A templom az Úr arcā-formájának ott- tatlan régióba került. Vajranābha csaló- hona, és így transzcendentális, lelki hely. dottságában, hogy egy kihalt birodalmat Nārada Muni azt mondja, hogy a templom, kapott, Nanda Mahārāja (Kṛṣṇa apja) csa- ahol az Úr mūrti-formája áll, a legszen- ládi papjához, Śāṇḍilya Ṛṣihez fordult ta- tebb hely a világon.28 Śrīla Bhaktivedanta nácsért. A bölcs azt az utasítást adta a ki- Swami Prabhupāda ezt a kijelentést az- rálynak, hogy építse ki a szent helyeket zal egészíti ki, hogy „ahol a bhakták és a (azaz Kṛṣṇa kedvteléseinek színhelyeit) mūrti együtt jelen vannak, az a legtransz- Vrajában. Vajra azonosította, és Parīkṣit cendentálisabb hely”.29 Mahārāja segítségével újjáépítette, majd A Śrīmad-Bhāgavatamból megtudhat­juk, benépesítette Vraja-maṇḍalát. A terület hogy a mūrti-imádatot a tretā-yugában ve- rekonstrukciójának része volt az is, hogy zették be, majd a dvāpara-yugában az ön- templomokat emelt, melyekben Krṣṇa megvalósítás legfontosabb útja volt.30 A mūrti-formáit avatta be, és megszervez- szentírások lapjain több helyen olvasha- te az imádatukat.33 Vajranābha sohasem tunk arról, hogy nagy személyiségek az Úr találkozott Kṛṣṇával, így a faragáskor mūrti-formáját imádták. Pṛthu Mahārāja Parīkṣit Maharāja anyja, Uttarā segítsé- pusztán e folyamat végzésével érte el a gét kérte, aki személyesen ismerte az Urat, tökéletességet hajdanán.31 A mūrti-imádat hogy a mūrtik biztosan úgy nézzenek ki, fontosságát támasztja alá az is, hogy az Úr mint Kṛṣṇa. Először három, majd végül Kṛṣṇa személyesen beszélt az arcanam ál- összesen tizenhat arca-vigrahát állított dásairól és ajánlott módjairól Uddhavának be Vraja területén.34 a Bhāgavatam tizenegyedik énekének hu- Az újjáépített Vṛndāvana jórészt meg- szonhetedik fejezetében. semmisült az évezredek folyamán. A Mathurā területén és a hozzá tartozó Vajranābha által beállított mūrtik közül Vṛndāvanában Kṛṣṇa eltávozása után dédunokája, Vajranābha örökölte meg a 32 Bhāg. 1.15.39. 33 Arról, hogy Vajranābha hogyan építette újjá sok­szor írja könyveiben, például: Bhāg. 2.3.22 Vṛndāvanát, a Skanda-purāṇa ír. Idézi: Śivarāma ma­gya­rázat. Swami 2014: 594–597, valamint e témáról ír a 27 Bhāg. 6.3.25 és 7.5.23–24 magyarázatai. Śrīmad-Bhāgavata-māhātmya első és második 28 Bhāg. 7.14.27–28. fejezete is. 29 Bhāg. 7.14.29 magyarázat. 34 A Vajra által beállított mūrtikról ír Revatī 2020: 30 Bhāg. 7.14.39 és magyarázata. 146–148. Ganesh Narasimhan az interneten 31 Bhaktivedanta Swami Prabhupāda 1989: 123. elérhető cikkében szintén összegyűjtötte őket.

13 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

azonban a legtöbb fennmaradt, még ha Tanítványa, Śrī Caitanya társa, Advaita imádatuk (a muszlim hódítások miatt) Ācārya vrajai zarándoklata alkalmával meg is szakadt, mert el kellett Őket rejte- szintén felfedezett egyet Vajranābha ősi ni. Közülük több a gosvāmīkhoz került, ők mūrtijai közül a Yamunā partján. Amikor elevenítették fel és szervezték meg imá- elhagyta Vṛndāvanát, a mūrtit egy Choube datukat, templomokat építettek nekik. Az nevű brāhmaṇa gondjaira bízta, aki úgy egyetlen templom, mely a 15. század előt- bánt az Úrral, mint édes gyermekével.38 ti időszakból fennmaradt, és amelyről in- Évekkel később Sanātana Gosvāmī ház- formációt találtam, az Jayadeva Gosvāmī ról házra járva koldult, amikor a család- Rādhā-Mādhava temploma, a tizenkette- hoz bekopogott. Meglepve látta, hogy a dik század végéről.35 brāhmaṇa gyermekei hogyan játszanak A legelső mūrti a Vajranābha által be- a mūrtival, és megszidta a brāhmaṇát. avatottak közül, Akinek az imádata­ újból Aznap éjjel mindkettőjük, Sanātana és a elkezdődött, Gopīnātha volt. Őt Mādh­ családfő álmában is megjelent Madana- ave­ ndra­ Puri találta meg a Govar­ dha­ ­ mohana. Másnap a brāhmaṇa az Úr ké- na-hegynél.36 Ennek történetét Maga résére a gosvāmīnak adta a mūrtit. Az Úr Śrī Caitanya Mahāprabhu mesélte el a a legegyszerűbb imádatot fogadta el a bhaktáknak, majd Kṛṣṇadāsa Kavirāja nincstelen Sanātanától azzal, hogy csu- Gosvāmī lejegyezte azt a Caitanya-ca­ pán a koldult száraz capātikat ette, és egy ritāmṛta­ Madhya-līlājának negyedik fe­ fában lakott, ami alatt a szent élt. Nagyon jezetében.­ Mādhavendra Puri Gopālát bensőséges kapcsolat alakult ki közöt- beállította­ a Govardhana-hegy tetején, tük, melyet jelez az az eset, amikor egy templomot építtetett Neki, és megszer- alkalommal Madana-mohana sót kért a vezte, hogy a környező falvak lakói ho- capātihoz, és Sanātana megtagadta Tőle, gyan gondoskodjanak Róla. (Személyesen mert az írásra koncentrált. Ez a fajta bi- olyan áldozatokra is kész volt Gopāláért, zalmas viszony csakis a szeretet legma- mint hogy idős korában messze elgyalo- gasabb szintjén képzelhető el.39 golt, hogy az Úrnak hűsítő hatású szan- Madana-mohana templomát egy gaz- tálfát hozzon.37) dag sókereskedő, Rāmdās Kapoor épít- tette fel. Azon a napon, amikor Madana- 35 Howley 1997: 108. Gopāla (Madana-mohana másik, egyesek 36 A Puṣṭi-mārga sampradāya szerint az ő ala­pí­ szerint eredeti neve) sót kért Sanātanától, tó­juk, Vallabhācārya találta meg Gopālát. Ezt a kérdést Śivarāma Swami Nava-vraja-mahimāja a kereskedő három hajója elakadt egy zá- harmadik kötetének 20. függeléke tisztázza. Lásd: Śivarāma Swami 2015: 583–600. gazdagon imádják a mūrtit, akit ma Nāthjīként is 37 Később, az ācārya távollétében, a mūrtiról ismernek. Rājaśekhara 2001: 85, 128–129. való­ gondoskodással megbízott két brāhmaṇa 38 A Prema-vilāsa szerint két bhakta, Dāmodara elhagy­ ­ta a templomot, és Raghunātha dāsa Caube és Śrī Vallabha gondoskodott Madana- Go­svā­mī segített megszervezni az imádatot. Gopāláról. Nityānanda 2005: 255. 1670-ben Aurangzeb mogul sah támadásakor 39 A történet megtalálható: Rājaśekhara 2000: Rājasthānba menekítették, ahol a mai napig 46–47 és Keśava 2005: 7.4 fejezet.

tattva 14

A vṛndāvanai hat gosvāmī szerepe a gauḍīya-vaiṣṇava templomi imádat történetében és liturgiájának kialakításában

tonyon a Yamunā folyóban. A szenttől kért pedig Śrī Caitanya mūrtiját.42 Tapasztalattal segítséget, ám ő azt tanácsolta neki, hogy rendelkeztek te­hát az imádat terén, melyet a mūrtihoz forduljon. Miután a kereskedő vṛndāvanai éle­ tük­ során kamatoztattak. elmondta imáit, nagy vihar támadt, a fo- Rūpa Gosvāmī találta meg Vajranābha lyó vízszintje megemelkedett, a hajók pe- elveszett Govinda-mūrtiját. A történet sze- dig kiszabadultak. A kereskedő Agrában rint egész Vṛndāvanában hónapokig kuta- jó haszonnal eladta áruit, majd minden tott utána, sikertelenül. Szomorúságában a bevételét Sanātana Gosvāmīnak ajánlot- Yamunā partjára ment, és ott sírva imádko- ta fel, aki arra kérte, hogy emeljen egy zott az Úr Caitanyához. Ekkor egy fiatal méltó lakhelyet szeretett Urának. A ke- tehénpásztorfiú (valójában Kṛṣṇa, álcáz- reskedő ezt meg is tette, és még egy szép va magát) szólította meg, aki egy köze- vöröskő ghāṭát (fürdőhelyet) is létesített li dombocskához vezette őt. Azt mondta, a Yamunā partján. Madana-mohana gyö- minden nap egy tehén jön ide, hogy a te- nyörű templomát az 1580-as években fe- jével öntözze a földet, ami a dombban élő jezték be. Ez volt az első jelentős temp- mūrtit táplálja. Rūpa Gosvāmī megbizo- lom Vṛndāvanában (Vajranābha ideje óta, nyosodott arról, hogy mindaz, amit hal- Jayadeva Gosvāmī Rādhā-Mādhava szen- lott, igaz. A környékbeli emberek segít- télyét nem számítva, mely nem vonzott ségével kiásták a mūrtit, a gosvāmī pedig sok zarándokot, és nem bírt közösségi elkezdte imádni.43 (John Howley 1535-re jelentőséggel a források alapján), és még teszi az eseményt, Revatī Devī Dāsī sze- ma is egyike a fő látványosságainak.40 (Az rint 1534 előtt kellett megtörténnie, más- eredeti mūrtit 1670-ben Jaipurba menekí- hol nem találtam információkat arról, mi- tették a mohamedán Aurangzeb támadása kor találták meg Govindát.44) miatt. A 18. század közepe óta Karoliban, Az imádatban a segítségére volt Raghu­ Rājasthānban imádják,41 Vṛndāvanában nātha Bhaṭṭa Gosvāmī, és eleinte Gopāla a hasonmása, pratibhū-mūrtija látható a Bhaṭṭa Gosvāmī is (amíg nem alapított ő régi templom mellé épített kisebb temp- maga is templomot). Korábban említettem, lomban.) hogy Raghunātha Bhaṭṭa Gosvāmī hogyan Sanātana Gosvāmī nem Vṛndāvanában vett részt Govindadeva szolgálatában: fu- kezdte el az Úr mūrti-formáját imádni: már volát, cápa alakú fülbevalókat és más ék- Rāmakeliben is beavattak mūrtikat testvé- reivel, Rūpa Gosvāmīval és Anupa­ má­ val.­ 42 E mūrtikat ma is imádják Rāmakeliben. Évente Négy mūrtit imádtak: két pár Rādhā-Kṛṣṇa- egyszer pedig egyhetes ünnepséget tartanak mūrtit, Nitāi-Gaura-Sītā­ nā­ thát,­ Anupama itt, Ramkeli-mela néven, melyen Śrī Caitanya és a gosvāmīk találkozását ünneplik meg. (A fesztiválról, illetve a mūrtikról írnak: http://www. 40 A történet megtalálható: Rājaśekhara 2000: 47. iskcondesiretree.com/ és http://zeenews.india. Keśava Dāsa szerint (Keśava 2005: 7.4 fejezet) com/ irodalomjegyzékben feltüntetett oldalai.) a kereskedő neve Kṛṣṇadāsa Kapūr volt. Ezt 43 Rājaśekhara 2000: 128–132 és Revatī 2020: 148– támasztja alá a Bhr. 88 is. 151. 41 Howley 1997: 70. 44 Howley 1997: 116, Revatī 2020: 150.

15 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

szereket készített Neki, főzött, és minden háromszázezer rúpiát adott Man Singh nap a Śrīmad-Bhāgavatamot olvasta han- adományként a templomépítésre, melyen gosan a mūrtinak.45 Negyven éven át szol- több ezer ember több mint öt éven át dol- gálta Govindát pūjārīként (papként) eze- gozott.51 Az építkezést Raghunātha Bhaṭṭa ken a módokon.46 A templom épí­ ­tésének Gosvāmī személyesen felügyelte. 1590- megszervezésében is ugyancsak aktívan re lett kész az épület, mely hétemeletes részt vett. Kāśīśvara Paṇḍita szintén hoz- magasságával Észak-India legmagasabb zájárult Govindajī imádatának megszerve- épülete volt akkoriban. A templomot vö- zéséhez, az Úr Caitanya kérésére.47 Rūpa rös homokkőből építették, melyet kézzel Gosvāmī Govinda-mūrtijának imádata faragott, bonyolult domborművek díszí- mellett ismét bevezette Yogamāyā, Kṛṣṇa tettek. Az oltár fehér márványból, arany- húga és Vṛndā Devī, Vṛndāvana névadó ból és ezüstből készült.52 Úgy tartják, hogy istennőjének imádatát is, melyek azóta is 1670-ben a fanatikus mohamedán uralko- zavartalanul folytatódnak a dhāmában.48 dó, Aurangzeb Agrában egy este meglátta 1570-ben a híres muszlim uralkodó, azt a lámpást, amelyet a templom tetején Akbar Vṛndāvanába látogatott, és a go­ gyújtottak meg minden este, és ez vezetett svā­mīk munkája, valamint Jīva Gosvāmī a támadásaihoz. A templom szépségét és bölcsessége olyan mély benyomást tett rá, nagyságát látva dühében lerombolta an- hogy négy templom építésére adott enge- nak felső négy szintjét, a domborműveket délyt a szent helyen.49 A korábban emlí- megcsonkította, és az oltárt megszentség- tett Madana-mohana, Govinda, valamint telenítette. A mūrtit Jaipurba menekítet- Gopīnātha és Yugala-Kiśore templomát ték, ahol a mai napig gazdagon imádják. kezdték ezután felépíteni.50 Akbar vörös (Csakúgy, mint Madana-mohana eseté- homokkövet is ajándékozott az építkezé- ben, Govindának is beavatták egy hason- sekhez. Raghunātha Bhaṭṭa Gosvāmī ek- más mūrtiját, egy kisebb templomban a kor kérte meg tanítványait, hogy építse- régi mellett.)53 nek templomot Rādhā-Govindának azon Govindadeva volt az első mūrti, aki a dombon, ahol megtalálták. Tanítványa mellett elkezdték imádni Śrīmatī Rādhā­ volt Jaipur akkori uralkodója, Rāja Man rāṇī mūrtiját is. Śrī Caitanya hívének, az Singh is, aki a pénzügyi fedezetről és a orisszai uralkodónak, Pratāparudra Ma­ mesterekről gondoskodott. Egymillió- hārajának a fia, Puruṣottama ajándékoz­ ta­ a mūrtit a templom megnyitása előtt. Ez 45 Rājaśekhara 2000: 135 és Rosen 2002: 175. fontos esemény a gauḍīya-vaiṣṇavizmus 46 Mahanidhi Swami 1993: 125. történetében, ugyanis ekkor kezdődött el 47 Revatī 2020: 151–152. 48 Yogamāyā imádatáról beszámol Rājaśekhara 51 Howley 1997: 115. Ezzel egy időben Man Singh 2000: 132, Vṛndā Devīről pedig Revatī 2020: több ghāṭát, fürdőhelyet is építtetett a Yamunā 152–153. partján. 49 Rājaśekhara 2000: 68. 52 Howley 1997: 116. 50 Rājaśekhara 2000: 104. (A Yugala-Kiśore temp- 53 Bhr. 86–87, Rājaśekhara 2000: 132, és Keśava lom lett kész legutoljára, az 1620-as évekre.) 2005: 7.4 fejezet.

tattva 16

A vṛndāvanai hat gosvāmī szerepe a gauḍīya-vaiṣṇava templomi imádat történetében és liturgiájának kialakításában

Śrīmatī Rādhārāṇī nyilvános imádata. A sziójuk megvalósulásáról beszélgettek.57 gosvāmīk Kṛṣṇa-mūrtijai mellett beállí- (Ezt a területet szintén a vallási türelméről tották Ṛādhārāṇī alakjait is, ezzel új ha- híres Akbar császár ajándékozta a temp- gyományt teremtve.54 lom építésére.) Jīva Gosvāmī a templom Govindajīt szolgálta Śrī Caitanya utasí­ ­ területén egy könyvtárat is létrehozott, tására­ egy közeli társa, Kāśīśvara Paṇḍi­ ta­ amelyben a vṛndāvanai gosvāmīk munkáit is. Kāśīśvara az Úr Caitanyával élt Pu­ri­ban, gyűjtötte össze.58 (Ez szintén jelentős mo- mielőtt a szent helyre küldte őt az Úr. Az mentum, de erre majd tanulmányom egy elválás fájdalmát enyhítendő Mahā­ prabhu­ későbbi fejezetében fogok részleteseb- egy kis aranyszínű mūrtit adott ajándék­ ba­ ben kitérni.) Nagybátyjaihoz hasonlóan neki, mely Őt ábrázolta. Gaura-Govin­ dá­ ­ a szent sem akkor kezdett mūrtit imádni, nak nevezték el, és a templom oltárán imád- amikor lelki tanítómesterétől megkap- ták. Ez szintén jelentős lépés volt, mert (bár ta Dāmodarát: már gyermekként imádta imádtak a bhakták Caitanya-mūrtikat ed- Kṛṣṇa-Balarāmát. Annyira ragaszkodott dig is) tudomásom szerint ez volt az első Hozzájuk, hogy Velük szokott elaludni is.59 alkalom, hogy nyilvánosan, egy templom A Caitanya-caritāmṛta legelején Kṛṣ­ oltárán tették ezt, és nem egy házi oltáron, ṇadāsa Kavirāja Gosvāmī, miután imák- valaki otthonában.55 kal dicsőítette az Úr Caitanyát és az Úr Rūpa Gosvāmī emellett újból elkezd- Nityānandát, Vṛndāvana három fő is- te Yogamāyā Devī és Vṛndā Devī imáda- tenségéhez imádkozik: Rādhā-Madana- tát is, miután felfedezte e mūrtikat. Az Ő mohanához, Rādhā-Govindához és Gopī­ ­ mūrti­ ja­ ikat­ szintén Vajra állította fel öt- nāthához.60 E három mūrti különösen nagy ezer évvel ezelőtt.56 jelentőséggel bír a gauḍīya-vaiṣṇavák éle- Rūpa Gosvāmī maga is készített mūrtit: tében, és a lelki fejlődés különböző sza- a hagyomány szerint ő faragta Rādhā- kaszaiban imádják Őket a bhakták. Már Dāmodarát, akiket tanítványának, Jīva pusztán a neveik is az egyre bizalmasabb Gosvāmīnak adott, hogy imádja őket. kapcsolatra utalnak az Úrral: Mindez 1542-ben történt. Templomot „Madana-mohana elbűvöli Kāmadevát, csak később, 1558-ban kezdtek építeni a a szerelem istenét, Govinda örömet mūrtinak, mert akkor sikerült a szentnek szerez az érzékeknek és a teheneknek, olyan földre szert tennie, ahol építkez- Gopījana-vallabha [azaz Gopīnātha] ni kezdhetett. Ez volt az a hely, a Seva- pedig a gopīk transzcendentális ked- kuñja, ahol a hat gosvāmī rendszeresen vese.”61 összegyűlt, és a Bhāgavatam üzenetéről, valamint az Úr Caitanyától kapott mis�-

57 Rājaśekhara 2000: 63. 54 Howley 1997: 116. 58 Rājaśekhara 2000: 68 és Howley 1997: 84. 55 Howley 1997: 117 és Revatī 2020: 151–152. 59 Mahanidhi Swami 1993: 97. 56 Bhr. 87, Rājaśekhara 2000: 121 és 132, Howley 60 Cc. 1.1.15–17. 1997: 116–117. 61 Cc. 1.1.19 magyarázat.

17 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

Imádatuk mély, ezoterikus jelentés- automatikusan növekedni fog bennünk a sel bír, melyről a következőket írja Śrīla vágy, hogy szolgálatot végezhessünk Neki. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda: A „szolgálatot elfogadó mūrti”, Govinda azzal segíti a hívőt, hogy megmutatja, ho- „Madana-mohana imádata az a szint, gyan ajánljunk szolgálatot Neki. Végül amelyen visszaállítjuk elfele­dett kap- Gopīnātha, a gopīk Ura és mestere erős csolatunkat az Istenség Sze­mély­ vonzódást ébreszt a szívünkben, mely a iségével. (…) Lelki életünk kezdetén legnagyobb áldás.63 Így a három isten- ezért Madana-mohanát kell imádnunk, ség a lelki életben betöltött segítő sze- hogy vonzódni kezdjünk Hozzá, és meg- repük révén sambandha-, abhidheya- és semmisítse ragaszkodásunkat az anya- prayojana-mūrtiknak tekinthetők, mely gi érzékkielégítéshez. Ez a kapcsolat kifejezésekben a sambandha szó a kap- Madana-mohanával a kezdő bhakták csolatra, annak felépítésére, az abhidheya számára elengedhetetlen. Amikor va- szó a kapcsolatnak megfelelő cselekvés- laki arra vágyik, hogy erős kötődés- re,64 a szolgálatra, a prayojana pedig a sel szolgálja az Urat, akkor Govindát vég­cél elérésére utal.65 Úgy tartják, hogy imádja a transzcendentális szolgálat a mūrtik közül Madana-mohana a lótusz- szintjén. Govinda minden öröm forrá- lábától a köldökéig, Gopīnātha a köldöké- sa. Amikor Kṛṣṇa és a bhakták kegyé- től a nyakáig, Govindának pedig az arca ből az ember tökéletességre tesz szert hitelesen és pontosan ábrázolja az Urat.66 az odaadó szolgálatban, akkor képes Gopīnātha mūrtiját szintén Vajra király lesz arra, hogy Kṛṣṇára mint Gopījana- avatta be ötezer évvel ezelőtt. Gadādhara vallabhára, Vraja leányainak Istenségére Paṇḍita tanítványa, Paramānanda tekintsen, aki boldoggá teszi őket. Az Úr Bhaṭṭācārya találta meg, és imádatát ké- Śrī Caitanya Mahāprabhu elmagyaráz- sőbb Śrī Caitanya egy másik bhaktájára, ta, hogy az odaadó szolgálat e formájá- Madhu Paṇḍitára bízta. Mindez ugyan- nak három szintje van, ezért az egyes ebben az időben, a tizenhatodik század gosvāmīk ezeket az imádandó mūrtikat első felében történt.67 A hat gosvāmīval állították fel Vṛndāvanában.”62 egy időben több másik Vṛndāvanában E három mūrti imádata kiemelkedően élő vaiṣṇava kezdett mūrtikat imádni, és fontos a vaiṣṇavák számára, nem véletlen kis templomokat, szentélyeket emelni. tehát, hogy először éppen ezeket a temp- E templomok azonban általában kisebb lomokat alapították meg. Madana-mohana jelentőséggel bírtak, kevesebb látogatót a lelki életet elkezdő bhakták számára vonzottak. Az Úr Caitanya társai közül a azért nagyon jelentőségteljes, mert az Ő áldásaival érthetjük meg önmagunkat és 63 Cc. Bevezetés xvi. 64 Kṛṣṇát. Ha szert tettünk a teoretikus tu- Cc. 1.7.142 magyarázat. 65 Cc. 1.7.73 magyarázat. dásra, hogy az Úr örök szolgái vagyunk, 66 Ganesh Narasimhan interneten található cikke: Deities Carved by Vajranabha. 62 Cc. 1.1.19 magyarázat. 67 Howley 1997: 95 és Rājaśekhara 2000: 108–109.

tattva 18

A vṛndāvanai hat gosvāmī szerepe a gauḍīya-vaiṣṇava templomi imádat történetében és liturgiájának kialakításában

már említett Lokanātha Gosvāmī, vala- a gosvāmīk Rādhā-ramaṇának (jelenté- mint Gopāla Guru Gosvāmī, Gaurīdāsa se: Kṛṣṇa, aki örömet szerez Rādhānak) Paṇḍita és Murāri Gupta említendő meg, neveztek el.72 Mivel a mūrti önmagától akik szintén elkezdtek mūrtikat imádni.68 nyilvánult meg, nem avatták be mellé Az Úr śālagrāma-śilā formáinak imá- Rādhārāṇī alakját, hanem a Tőle nem kü- data nagy hagyományokra tekint vis�- lönböző neve vagy egy tárgy képviselik sza. Évezredek óta a brāhmaṇák egyik Őt a mūrti mellett. Rādhā-ramaṇa imáda- fontos tevékenysége,69 mely a gosvāmīk ta Gopāla Bhaṭṭa Gosvāmī ideje óta töret- koráig (illetve a mai napig) fennmaradt. len, híres magas színvonaláról és az ere- Raghunātha dāsa Gosvāmī Puriban ka- deti hagyományokhoz való hűségéről. A pott egy Govardhana-śilāt személyesen hagyomány azt tartja, hogy a templom az Úr Caitanyától, aki az imádat formá- konyhájának tüze, amelyen a felajánlás- ját is meghatározta számára.70 Egész éle- ra szánt ételeket főzik, a mūrti megnyil- tében végezte a śilā imádatát. Sanātana vánulása óta folyamatosan ég.73 Rādhā- Gosvāmī időskorában, amikor már meg- ramaṇa egyike azon kevés mūrtinak, akit gyengült egészsége miatt nem tudta min- az 1670-es muszlim támadás idején nem dennapos Govardhana-parikramāját vé- vittek el a városból. gezni, szintén élete utolsó napjáig egy A gosvāmīk nemcsak beavatták a Govardhana-śilāt imádott minden nap.71 mūrtikat, és elkezdtek templomokat emel- Gopāla Bhaṭṭa Gosvāmī tizenkét śilāt ni Nekik, de a gondoskodást a jövőre is ki- imádott Govindadeva szolgálata mel- terjesztették, és biztosították, hogy az imá- lett, de egy idő után nagyon erős vágy dat később is zavartalanul folytatódjon. A ébredt a szívében, hogy sokféle gazdag kor szokása szerint egy földterület tarto- kelléket ajánlhasson fel az Úrnak. Egy zott minden templomhoz, mely a mūrti napon, 1542-ben, egy kereskedőtől na- tulajdonában volt, és melynek terményei gyon szép ruhákat, ékszereket és koroná- jelentették a gazdasági alapot a mūrti és kat kapott. A szent azonban elszomorodott papjai fenntartásához.74 Az imádatot csa- az adománytól, mert a śilāk imádatában ládos tanítványaikra bízták, így megte- nem tudta használni azokat. Hogy viszo- remtve a papok következő generációját.75 nozza a gosvāmī vágyát, másnap reggel- re Krṣṇa az egyik śilāból megnyilvání- 72 totta egy gyönyörű mūrti formáját, akit Howley 1997: 97–100 és Rājaśekhara 2000: 91. (A Rādhā-ramaṇa nevet egybe és kötőjellel egyaránt írják. Ahogyan általában Rādhā és 68 A felsorolás sorrendjében: Rājaśekhara 2000: 95, Kṛṣṇa nevei is az összetételekben kötőjellel 114, 115 és 86. használatosak, az utóbbi, leggyakrabban használt 69 Bhāg. 1.2.26 magyarázat. Cc. 1.13.86 és magya­ ­ módon fogom írni e mūrti nevét is.) rázata, 3.3.101. 73 Howley 1997: 100. 70 Cc. 3.6.287–306. 74 Cc. 2.9.289. 71 A történet, hogy hogyan kapta a śilāt, nagyon 75 Howley 1997: 69, 85 és 101 szolgálnak rész­ érdekes. Sok helyen megtalálható, például: letekkel­ Madana-mohana, Rādhā-Dāmodara, Śivarāma Swami 2015: 239–240. illetve Rādhā-ramaṇa következő papjairól.

19 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

Vṛndāvanának a gauḍīya-vaiṣṇava lehetett szentekkel társulni, tőlük hallani hagyomány szerint a mai napig hét fő és tanulni. Mindezeket a körülményeket temploma van.76 Ezek a már megismert teremtették meg az Úr Caitanya utasítá- Ma­da­na-mohana, Govinda, Gopīnātha, sára a gosvāmīk. Rādhā-Dā­modara, Rādhā-ramaṇa templo­ Azon túl, hogy munkájukkal biztosítot- mok, Lokanātha Gosvāmī Rādhā-Goku­ ­ ták a szent helyek megnyilvánítását, sok- lā­nanda temploma és a később alapított­ féle olyan tevékenységet is végeztek, me- Śyāmasundara-templom.77 A gosvāmīk lyek segítették a szent dhāma megértését a templomokkal új életet leheltek Vṛn­ és az abba történő valódi, spirituális be- dāvanába, újból megnyilvánították Kṛṣṇa lépést. Könyveikben feltárták az ott fo- dhāmáját az emberek tömegei előtt. Ebből lyó kedvteléseket, és sok más módon is a munkából nemcsak ők hatan, de társaik, segítették a lelkiség megtapasztalását. A tanítványaik és követőik is kivették részü- mūrtik beavatásával lehetővé tették az ket. Az érdem oroszlánrésze viszont egy- Úrral való kapcsolat fejlesztését, a zarán- értelműen őket illeti, mert „az ő erőfeszí- doklatok mind több ember számára jelen- tésüknek köszönhető, hogy Vṛndāvanában tettek lehetőséget arra, hogy fizikai szinten megalapították az összes fontos templo- is társuljanak Kṛṣṇa otthonával. Nemcsak mot”.78 Abban az időben az emberek vallá- filozófiailag támasztották alá munkájukat, sosak voltak, és a zarándoklatok fontos ré- hanem saját példájukkal inspiráltak más szét képezték a lelki életnek. Śrī Caitanya bhaktákat – mind általános értelemben, Mahāprabhu és társai, valamint követői mind a mūrti-imádat terén. lelkes prédikálása nyomán a tizenhatodik Kiemelkedő hozzájárulás volt részük- század folyamán a gauḍīya-vaiṣṇavizmus ről a mūrti-imádat tökéletesítéséhez az rohamosan terjedt, vagyis nagy igény volt erről szóló kézikönyvek megalkotása, a egyrészt gauḍīya-vaiṣṇava zarándokhe- gauḍīya-vaiṣṇava alapelvek lefektetése lyekre, de főleg olyan szent helyekre, ahol az arcanamban. Erre azért volt szükség, mert a gosvāmīk eltértek az addigi szokás- rendtől, melyet a kaszt-brāhmaṇák követ- 76 Cc.1.1.19 és 12.82 magyarázatai. (Śrīla Bhak­ 79 tivedanta Swami Prabhupāda a Caitanya-cari­ ­ tek, és e művekkel megindokolták, vala- tām­ṛtát 1973–1974-ben fordította le. 1975-ben mint a śāstrákkal alátámasztották, miért nyitotta meg a Kṛṣṇa-Balarāma templomot Vṛn­ cselekedtek így. Sanātana Gosvāmī és dā­vanában, mely azóta a legfontosabb templo­ mok­ Gopāla Bhaṭṭa Gosvāmī nevéhez fűző- egyikévé vált a zarándokhelyen, és em­berek ezrei keresik fel naponta.) dik a Hari-bhakti-vilāsa, a Dig-darśinī- 77 A Śyāmasundara-mūrtit Śyāmānanda Paṇḍita ṭīkā és a Sat-kriyā-sāra-dīpikā megírá- kezdte­ imádni, aki a következő generációhoz tar­ sa, melyek a mūrti-imádattal kapcsolatos tozott.­ (Jīva Gosvāmī tanította a śāstrára.) Egy fontos művek. kunyhóban imádták sokáig a mūrtit, amelyet­ így a A Hari-bhakti-vilāsa a gauḍīya bhakták mohamedánok nem vettek észre, és megmenekült Aurangzeb támadása idején. Templomot később számára a vaiṣṇava smṛti, ami „hiteles vé- építettek Neki. Howley 1997: 87. 78 Cc. 1.10.90 magyarázat. 79 Bhāg. 4.29.56 magyarázat.

tattva 20

A vṛndāvanai hat gosvāmī szerepe a gauḍīya-vaiṣṇava templomi imádat történetében és liturgiájának kialakításában

dikus útmutatást ad a vaiṣṇavák számá- mint Gopāla Bhaṭṭa Gosvāmī, a rangos ra mindennapi tetteikre vonatkozóan”.80 Śrī Raṅgam-templom főpapjának fia ír- Belőle megérthetjük a bhaktáktól elvárt tak erről a témáról, hitelességet adott sza- viselkedést és a bhakták kötelességeit.81 vaiknak, és megkönnyítette újfajta néző- Śrī Caitanya Mahāprabhu személyesen pontjuk elfogadását. kérte fel Sanātana Gosvāmīt a könyv meg- A legfontosabb újdonság a gosvāmīk írására.82 A mű húsz fejezetben (vilāsában) által bevezetett és gyakorolt templomi alapvető és részletes útmutatással szolgál imádatban egyrészt az volt, hogy a rész- az etikettre, a guru-tanítvány kapcsolatra, vételt nem származáshoz, hanem a meg- a különféle szertartásokra, a saṁskārákra, felelő képességekhez és attitűdhöz kö- a lelki gyakorlatokra, a mūrti-imádatra, az tötték. Nemcsak brāhmaṇa származású ünnepek megülésére és sok egyéb témára emberek, sőt nemcsak férfiak, hanem bár- vonatkozóan.83 Maga Sanātana Gosvāmī ki avatást kaphat a gauḍīya-vaiṣṇava ta- magyarázatot írt hozzá, Gopāla Bhaṭṭa nítványi láncolatban, akit a guru alkalmas Gosvāmī pedig összefoglalót készített a jelöltnek ítél. Sanātana Gosvāmī egyértel- műben részletesen kifejtett szabályozó el- műen megfogalmazta ezt a Hari-bhakti- vekről. A Sat-kriyā-sāra-dīpikā (A lelki vilāsában: ceremóniák lényegére rávilágító lámpás) tāntrikeṣu ca mantreṣu a családos bhakták számára előírt vallá- dīkṣāyāṁ yoṣitām api sos kötelességeket gyűjti egybe, melyet a sādhvīnām adhikāro ‘sti Saṁskāra-dīpikā egészít ki. Mindezek a śūdrādīnāṁ ca sad-dhiyām művek a Hari-bhakti-vilāsával és annak „Azok a śūdrák és nők, akik tiszták, magyarázatával, valamint Rūpa Gosvāmī és őszintén szeretnék megérteni az Kṛṣṇa-janma-tithi-vidhijével (az Úr Kṛṣṇa Abszolút Igazságot, alkalmasak arra, születésének megünnepléséről) és Jīva hogy avatást kapjanak a pāñcarātrika- Gosvāmī Kṛṣṇārca-dīpikājával együtt mantrákkal.”85 komplett, összefüggő és teljes tájékozta- Ez a nézet élesen szemben állt az orto- tást adnak mind a templomi, mind az ott- dox smārta-brāhmaṇák hagyománya­ival, honi mūrti-imádattal kapcsolatban. 84 de nem volt légből kapott. Śrī Caita­ ­nya Az, hogy Sanātana, egy Sārasvata Mahāprabhu maga is így gondol­ko­ brāh­ma­ṇa család leszármazottja, vala- Bharadvāja-gotra tagjai voltak, ami arra utal, 80 Bhāg. 4.8.54 magyarázat. hogy Bharadvāja Muni családjának leszárma- 81 Cc. 3.4.221 magyarázat. zottai közé vagy tanítványi láncolatához tartoz- 82 vaiṣṇava-ācāra bhakti-smṛti-śāstra kari’ kariha tak. A Kṛṣṇa-tudatos mozgalom tagjaiként mi pracāra, ami szó szerinti fordításban azt jelenti, Sarasvatī Gosvāmī családi, illetve tanítványi lán- hogy „a vaiṣṇavák viselkedéséről és az odaadó colatának tagjai vagyunk, s így Sārasvatáknak szolgálatról útbaigazító könyvek összeállításával ismernek bennünket. Éppen ezért a lelki tanító- prédikálj!” (Cc. 2.23.104.) mesternek mint sārasvata-devának, a Sārasvata 83 Bhaktivedanta Swami Prabhupāda részletes leí­­ család tagjának ajánljuk hódolatunkat […]” Cc. rást ad a mű felépítéséről: Cc. 2.1.35. 1.10.84 magyarázat. 84 „Sanātana Gosvāmī és Rūpa Gosvāmī a 85 1.194, idézi: Cc. 2.24.331 ma­gya­rázat.

21 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

dott – elég, ha csak a kāyastha (földbir- Rādhārāṇīra vonatkozik. Rādhārāṇī sze­ tokos) származású86 Raghunātha dāsa mély­i­sé­ge évezredeken át rejtve volt az Gosvāmīra vagy a muszlim családban szü- emberek elől, csak a legbensőségesebb tu- letett Haridāsa Ṭhākurára gondo­lunk, akik dással rendelkező bhakták ismerték. Még mindketten közel álltak Hozzá. A Nārada- a Śrīmad-Bhāgavatamban sem hangzik el pañcarātra, a Śrīmad-Bhāgavatam és a a neve, csak egyetlen utalás történik Rá, Mahābhārata szintén ezt az elvet vall- mint a legkiválóbb gopīra.89 Ennek oka ják, azaz a szentírások is alátámasztják nem abban keresendő, hogy Rādhārāṇī ezt az akkoriban sokak számára újnak személyét el szerette volna rejteni a be- ható gondolatot. Ezt a gyakorlatot Śrīla­ szélő, sokkal inkább a mű elhangzásának Bhaktivedanta Swami Prabhupāda „gosvā­ ­ körülményei okozták.90 Az idők folyamán mī folyamatnak” nevezi, mivel a szentek a bensőséges hangulatú vraja-bhakti, kü- vezették be. A mai napig a gauḍīya-vaiṣ­ lönösen a mādhurya-rasa (a szerelmi kap- ṇavizmus egyik nagyon fontos alapelve.87 csolat) mindig rejtett, ezoterikus tanítás A másik lényeges újítás, melyet már volt. Az emberek jobban vonzódtak az érintőlegesen említettem, Krṣṇa örök tár- Úr isteni fenségéhez, és nagy pompával sa, Śrīmatī Rādhārāṇī imádatának beveze- imádták az Urat, de elsősorban nem ere- tése volt. Amikor Vajranābha ötezer évvel deti Kṛṣṇa, sokkal inkább a teremtő Viṣṇu ezelőtt beavatta mūrtijait Vṛndāvanában, alakjában, a vaidhī-bhakti, a szabályo- Kṛṣṇa mūrtijai magukban álltak, az Úr kat követő odaadás útján, mely a szeretet egyedüli formáját imádták. A későbbi mélyebb rétegeit nélkülözi. Śrī Caitanya évszázadokban, illetve évezredekben ez missziójának alapeleme volt, hogy a tiszta a gyakorlat folytatódott: a śālagrāma- odaadás legmagasabb fokát, a vṛndāvanai śilākat vagy a nagy templomok mūrtijait bhakták által bemutatott prema-bhaktit mindig egyedül imádták.88 Śrī Rādhā imá- hirdesse, és elérhetővé tegye mindenki datának alapja az Ő legfelsőbb helyzete számára. Ez azonban pusztán mechanikus Kṛṣṇa társai között. Ezt az elvet vallot- vallási gyakorlatokkal nem érhető el, nél- ta Śrī Caitanya, és a Hare Kṛṣṇa mahā- külözhetetlen hozzá a spontán vonzódás mantra éneklésének propagálásával hir- (rāgānuga) kifejlesztése Kṛṣṇa iránt. Ez a dette is, hiszen a mantrában a Hare szó spontán vonzódás, mely a szeretet virágá- egyértelműen az Úr gyönyörenergiájára, nak bimbója, csakis azoktól kapható meg,

89 anayārādhito nūnaṁ / bhagavān harir īśvaraḥ 86 Cc. 2.16.217. / yan no vihāya govindaḥ / prīto yām anayad 87 Erről részletesebben lásd a Cc. 2.23.105 rahaḥ. (Bhāg. 10.30.28) magyarázatát. 90 Parīkṣit Mahārāja halála előtt hangzik el a mű, és 88 Gondoljunk például a Dél-indiai templomokra, Śukadeva Gosvāmī nem akarja kockáztatni, hogy ahol az Úr Viṣṇu, Rāma vagy Śiva általában Śrī Rādhā nevét kimondva lelki eksztázisba essen, egymaga áll az oltáron. Amikor az Úr Caitanya és ne tudja befejezni az elbeszélést. Emellett a zarándoklaton járt Dél-Indiában, sok templomot király udvartartása is jelen volt az eseményen, felkeresett. A Cc. Madhya-līlā 9. fejezetében vagyis nem volt mindenki elég fejlett szinten olvashatunk erről. ahhoz, hogy Kṛṣṇa bensőséges kedvteléseiről halljon.

tattva 22

A vṛndāvanai hat gosvāmī szerepe a gauḍīya-vaiṣṇava templomi imádat történetében és liturgiájának kialakításában

akik már rendelkeznek vele: Kṛṣṇa társa- avatásával a lelki életben kezdő bhakták itól. A vraja-vāsīk kegyéből lehet hozzá- számára nagy segítséget adtak, mely a jutni, akik közül Śrīmatī Rādhārāṇī a leg- lelki fejlődést megkönnyíti, és biztosítja kiemelkedőbb, a legkedvesebb Kṛṣṇának a lelki tisztaság fenntartását.94 és a legkegyesebb – ezért imádják Őt a bhakták. Nélküle a közönséges embe- Összegzés rek nem tudják elégedetté tenni az Urat. A hat gosvāmī tekintélye a gaudīya-va­ Márpedig ez az odaadó szolgálat célja.91 iṣṇa­ viz­ musban­ megkérdőjelezhetetlen. Az a koncepció, mely szerint Kṛṣṇa Ha­talmas tudásukhoz, hitelességükhöz, nem mint Isten, hanem mint a legszere- zsenialitásukhoz, kreativitásukhoz és oda- tettebb személy imádatunk tárgya, elő- adásukhoz nem fér kétség. Bhaktivedanta ször Bilvamaṅgala Ṭhākuránál jelent meg, Swa­mi Prabhupāda azt írja, hogy egy va­ aki a nyolcadik században Dél-Indiában, iṣ­ṇavát egyedül csak azon tettek alapján majd Vṛndāvanában lakott. Híres műve, a szabad megítélni, hogyan hajtja végre lel- Kṛṣṇa-karṇāmṛta Kṛṣṇa és Rādhārāṇī leg- ki tanítómestere utasításait.95 Anyagi kö- bizalmasabb kedvteléseit írja le. A tizen- rülményeket, látszólagos sikert vagy bu- kettedik században élt Jayadeva Gosvāmī kást, pénzt, a követők számát és egyéb Gīta-Govindájában ugyanez a felfogás „mérhető” tényezőket nem kell figyelem- tükröződik, ő szintén Rādhā-Kṛṣṇa cse- be venni, azok úgyis a Legfelsőbb Úr ke- lekedeteiről írt költeményében. (Lelki je- gyén és akaratán múlnak. lentőségüket mutatja, hogy Śrī Caitanya A gosvāmīk Śrī Caitanya Mahāprabhu Mahāprabhu nagyon szerette ezeket a mű- utasításait „életüknek és lelküknek” te- veket hallgatni, és maga is szavalt verse- kintették, és minden mást ennek rendel- ket belőlük.92) Ezek akkoriban titkos taní- tek alá. Hogy valamit elfogadtak-e, attól tásoknak számítottak, a nagyközönséghez tették függővé, hogy mennyiben segítette nem jutottak el. Mādhavendra Puri volt az, őket az adott dolog missziójuk teljesítésé- aki bevezette a szerelem (mādhurya-rasa) ben. Személyes igényeiket a minimumon felfogását a Madhva-sampradāyába,93 bár tartották, de az Úr szolgálata érdekében ő sem propagálta olyan nyíltan, mint a elfogadtak pénzt, nagy adományokat. gosvāmīk azzal, hogy a templomokban be- Amikor Śrī Caitanya Mahāprabhu jelen állították Śrī Rādhā mūrtijait Kṛṣṇa mel- volt, a már korábban is létező és fejlődő lé, valamint könyveikben leírták Rādhā- bhakti-mozgalom96 hatalmas mértékben Kṛṣṇa kedvteléseit. terjedt. A Caitanya-caritāmṛtában olvas- A vṛndāvanai hat gosvāmī a szent helyek feltárásával és ott Rādhā-Kṛṣṇa-mūrtik be- 94 Bhāg. 6.3.25 magyarázat. 95 Cc. 1.12.12 magyarázat. 91 Az odaadó szolgálat folyamatáról részletesen ír 96 A 15. században Mādhavendra Puri és Advaita Rūpa Gosvāmī Az odaadás nektárjában. (Bhak­ Ācārya már elkezdték nyilvánosan propagálni ti­vedanta Swami Prabhupāda 1997.) az Úr Kṛṣṇa odaadó szolgálatát, mely addig 92 Cc. 2.2.77, 2.15.27, valamint 3.17.51, 3.20.68. inkább titkos, bizalmas tanítás volt, a tanító adta 93 Keśava 2005: 7.1 és 2 fejezetek. át tanítványának.

23 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

hatunk arról, hogy ezrek, sőt egész falvak A gosvāmīk egyik legjelentőségtelje- és városok lakossága vált bhaktává, és sebb érdeme a gauḍīya-vaiṣṇava szokás- kezdte el énekelni a Hare Kṛṣṇa mahā- és szabályrendszer megalkotása. Ebbe mantrát.97 Mindez a „robbanás” elsősor- beletartozik az odaadó szolgálat teljes pa- ban Śrī Caitanya személyének és szemé- lettája, a sādhanától (napi lelki gyakorla- lyes jelenlétének volt köszönhető. Persze tok) a mūrti-imádaton, a szertartásokon át ezt maga az Úr is tudta, ezért gondos- a filozófia kidolgozásáig. Utóbbi alatt a kodott arról, hogy ez a siker minél szé- bhakti leírását a vaidhī-bhaktitól, a sza- lesebb népcsoportokat érjen el, és ma- bályok követésétől egészen a premáig, a radandó legyen. Ezért először megkérte legmagasabb, legtisztább szeretet eléré- bhaktáit és társait, hogy ők is prédikálja- séig értjük. Ennek jelentőségét az adja, nak. Majd kiválasztotta, képezte és meg- hogy minél szélesebb tömegeket ér el a bízta a gosvāmīkat, hogy a jövő számára prédikálás, annál több ember kezdi el gya- teremtsék meg az odaadó szolgálat gya- korolni a bhaktit, annál több bhakta jár- korlásának és prédikálásának feltételeit. ja a vaidhī-bhakti útját, és annál nagyobb Bátran kijelenthetjük, hogy a gosvā­ ­ szükség van az alapok, a keretek és a cél mīk maradéktalanul eleget tettek a Śrī meghatározására. A gosvāmīk ezt alkot- Caitanyától kapott utasításoknak. Vṛn­ ták meg életművükkel. dā­va­nát, a szinte lakatlan zarándokhe- Egyértelműen a korban legkevésbé lát- lyet élettel töltötték meg, templomokat ványos munkájuk, a bhaktiról szóló iroda- építettek, mūrtikat avattak be, kialakítot- lom megalkotása volt a másik legnagyobb ták a parikramā gauḍīya-vaiṣṇava rend- hozzájárulásuk Śrī Caitanya mozgalmá- jét, gondoskodtak a zarándokok fogadá- hoz. Műveik jelentik a filozófiai-teológi- sáról.98 Bhaktivedanta Swami Prabhupāda ai alapot a gauḍīya-vaiṣṇavizmus számá- azt mondja, hogy ilyesmire, templomok ra a mai napig. létesítésére csak lelkileg fejlett vaiṣṇavák képesek.99 A kortársakat bizonyára csodá- „Azt mondják, az Úr tiszta bhaktája lattal töltötte el ez a hatalmas eredmény. egymagában képes felszabadítani a vi- Az épületek létrehozásán túl azonban lágon minden bűnös lelket. […] A kis többről van szó, ezek csak jelzőkövei a víztárolókat – amilyen például egy vá- nagyobb és mélyrehatóbb munkának. ros vízművének tárolója – némi vegy- szer segítségével meg lehet tisztítani, 97 Mint például a Madhya-līlāban említett Kulīyā- de a teljes vízkészlet, például a folyók grāma vagy Vārāṇasī. (Amikor az Úr Caitanya esetében ennyi erőfeszítés már nem ele- első alkalommal Vṛndavanába szeretett volna látogatni, olyan sokan követték Őt, hogy gendő. Az Úr hatalmas, tiszta bhaktája inkább későbbre halasztotta a szent helyre való azonban nemcsak magát képes kisza- zarándoklatát.) badítani, de másokat is a környezeté- 98 Ez Sanātana Gosvāmī érdeme volt a Cc. 2.25.183 ben. […] Az Úr igaz képviselői – pél- verse szerint, mert erre Caitanya Mahāprabhu kérte meg. dául Nārada, Śukadeva Gosvāmī, az 99 Bhāg. 7.15.21 magyarázat. Úr Caitanya, a hat Gosvāmī, később

tattva 24

A vṛndāvanai hat gosvāmī szerepe a gauḍīya-vaiṣṇava templomi imádat történetében és liturgiájának kialakításában

Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura, Śrīmad Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura C.: Śrīmad-Bhāgavatam (Első Ének). és sokan mások – mindenkit fel tud- The Bhak­tivedanta Book Trust, [s.l.], nak szabadítani odaadó szolgálatuk- 1992. kal, melyre felhatalmazást kaptak.”100 Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. A hat gosvāmī szerepét jól mutatja az, C.: Śrīmad-Bhāgavatam (Második Ének). hogy még évszázadokkal haláluk után is The Bhaktivedanta Book Trust, [s.l.], 1992. az általuk létrehozott alapokon nyugszik Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. a gauḍīya-vaiṣṇavizmus. Számunkra ők C.: Śrīmad-Bhāgavatam (Negyedik Ének, jelentik a tanítványi láncolatban a kap- Vol. 2.). The Bhaktivedanta Book Trust, csot Śrī Caitanya Mahāprabhuval. Mun­ [s.l.], 1994. kásságuk és erős vágyuk nélkül, hogy mi- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. nél több ember ismerje meg Śrī Caitanya C.: Śrīmad-Bhāgavatam (Hatodik Ének). tanításait és az Úr Kṛṣṇa odaadó szolgá- The Bhaktivedanta Book Trust, [s.l.], 1994. latát, a mai kor emberei nem tudnának ró- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. luk. Nélkülük nemcsak nem ismernénk, de C.: Śrīmad-Bhāgavatam (Hetedik Ének). főleg nem értenénk mindazt, amiért Śrī The Bhaktivedanta Book Trust, [s.l.], 1994. Caitanya Mahāprabhu megjelent ötszáz évvel ezelőtt.101 Különleges kegyük szá- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. munkra, a kali-kor emberei számára, hogy C.: A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. hallhatunk tőlük, és megérthetjük a védi- The Bhaktivedanta Book Trust, [s.l.], kus irodalom korábban legtitkosabb tudá- 1993. sát: a Kṛṣṇa és örök társai közötti benső- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. séges, szeretetteli kapcsolatokat. Sőt, a C.: Śrī Caitanya-caritāmṛta. The Bhak­ Śrī Caitanya által adott és a gosvāmīk ál- ti­ve­dan­ta Book Trust, [s.l.], 1996. tal bemutatott utat követve mi magunk is Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. könnyen és hamar megtisztulhatunk, és el- C.: Az odaadás nektárja: A bhakti-yoga érhetjük a tökéletességet: visszatérhetünk teljes tudománya. The Bhaktivedanta örök boldogsággal teli eredeti otthonunk- Book Trust, [s.l.], 1997. ba, a lelki világba. Howley, John (Jada Bharata dasa): Felhasznált irodalom Vrindavana and Braja Mandala: A Prac­ tical Guide. Spiritual Guides, New Delhi, Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. 1997. C.: Śrī Caitanya tanítása. The Bhakti­ ­ Keśava Dāsa (Nagy Péter): A vaiṣ­ ṇa­ ­ ve­dan­ta Book Trust, [s.l.]1989. vizmus története és irodalma. Bhak­ti­ve­ Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. danta Hittudományi Főiskola, Budapest, C.: A tanítások nektárja. The Bhakti­ ­ve­ 2005. dan­ta Book Trust, [s.l.], 1990. Mahanidhi, Swami: The Gaudiya Vais­ ­ 100 Bhāg. 2.8.5 magyarázat. na­va Samadhis in Vrndavana. (Szerzői 101 Cc. 1.17.304 magyarázat. ki­adás) New Delhi, 1993.

25 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

Monier-Williams, Monier: A Sanskrit- Rosen, Steven: The Six Goswamis of English Dictionary. [Searchable Digital Vrinda­ ­van. Ras Bihari Lal & Sons, Vrin­ Facsimile Edition.] The Bhaktivedanta da­ban, 2002. Book Trust, [s.l.], 2002. Satsvarūpa Dāsa Goswami: Prabhupāda: Narahari Cakravartī: Bhakti-ratnākara: Egy bölcs egy ember élete és öröksége. The jewel-filled Ocean of Devotional The Bhaktivedanta Book Trust, 1992. Service. Rasbihari Lal & Sons, Vrindaban, Śivarāma Swami: Veṇu-gītā. Lāl Kiadó, 2006. Somogyvámos, 1998. Nityānanda dāsa: Prema Vilāsa: Pasti­ ­ Śivarāma Swami: A śikṣā-guru: Egy ha­ mes of Love. Touchstone Media, Mum­ gyomány életre keltése az ISKCON-ban. bai, 2005. Lāl Kiadó, Somogyvámos, 2000. Rājaśekhara dāsa Brahmacārī: The Śivarāma Swamī: Kṛṣṇa-saṅgati: Talál­ ­ color guide to Vṛndāvana: India’s most ko­zások Kṛṣṇával. Lāl Kiadó, Somogy­ ­ holy city of over 5000 temples. Vedanta vá­mos, 2004. Vision Publications, Vrindavan, 2000. Śivarāma Swami: Nava-vraja-mahimā Rājaśekhara dāsa Brahmacārī: The (Vol. 1.). Lāl Kiadó, Somogyvámos, 2014. color guide to Govardhana Hill: India’s Śivarāma Swami: Nava-vraja-mahimā most sacred mountain. Vedanta Vision (Vol. 3.). Lāl Kiadó, Somogyvámos, 2015. Pub­li­cations, Vrindavan, 2001. [CD-Rom] Lāl Szövegtár. Lāl Kiadó, Rūpa Gosvāmī kül­ Revatī Devī Dāsī: Somogyvámos, 2005. detése. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2020.

tattva 26

Bhaktisiddhānta Sarasvatī és az ISKCON

nyíltak pl. Rangunban, Londonban és Bhaktisiddhānta Sarasvatī és Berlinben. Később az olyan elágazások az ISKCON révén, mint az ISKCON (népszerű né- ven a „krisnások”) Bhaktisiddhānta moz- galma eljutott a világ legtöbb részére, és mostanra szilárdan megalapozott része a kibontakozóban lévő modern és globális hinduizmusnak. Bhaktisiddhānta a művelt bengáli kö- zéposztályhoz tartozott, a bhadralokához, amely kezdetben közreműködött a brit gyarmati közigazgatásban. A bhadraloka Ferdinando Sardella tagjai főként hinduk voltak, és bár eleinte kizárólag vagyonos földbirtokosok tartoz- tak közéjük, idővel különböző társadalmi 1. Bevezetés hátterű, művelt embereket is magába fog- lalt. E társadalmi osztály tagjait a tisztelet- Bhaktisiddhānta Sarasvatī Svāmī gauḍīya- teljes bābū címmel illették, ami azoknak vaiṣṇava guru volt,1 a Kṛṣṇa Caitanyához járt, akik elsajátították az angol nyelvet. (1486–1534) köthető szellemi iskola ta- Tekintélyük újonnan szerzett befolyásu- nítója.2 1874-ben született Jagannātha kon, műveltségükön és érdemeiken ala- Puriban, a mai Orisza területén, és szü- pult. A leginkább haladó szelleműek olyan letésekor a Bimala Prasāda Datta3 ne- ősi hindu szokásokat is megkérdőjeleztek, vet kapta. Élete során sikeresen felépí- mint a kaszt, a korai házasság vagy a satī.4 tett egy befolyásos vallási intézményt, Bhaktisiddhānta legtöbb bhadraloka a Gauḍīya Math és Missziót, amely vá- kortársának filozófiai irányultságát - el laszt próbált kínálni India kései gyarmati sősorban a monizmus és az advaita- időszakának társadalmi, politikai és val- vedānta határozta meg. Ezt a filozófiát lási kihívásaira. A Bhaktisiddhānta ál- a hinduizmus felélesztésének és reform- tal alapított intézmény fokozatosan te- jának új ideológiájához olyan kulcsfon- ret nyert nemzetközileg is, és központjai tosságú személyiségek igazították hozzá, mint Rājā Rāmamohana Rāyā és Swami 1 A továbbiakban Bhaktisiddhānta néven utalunk Vivekānanda. A bhadraloka tagjai olyan rá. új vallási és kulturális identitást keres- 2 A továbbiakban Caitanya néven utalunk rá. A tek, amely bizonyos mértékig nyugati el- „gauḍīya” olyan vaiṣṇava, aki Bengáliából szár­ képzeléseket is magába olvaszt, a hin- mazik. duizmussal összeegyeztethető módon. A 3 Itt jegyezzük meg a szanszkrit szavak és nevek írásával kapcsolatban, hogy azok írásmódját egységesítettük, azokat nem az eredeti cikkben 4 A hűséges asszony követi halott férjét a tűzbe. használt írásmóddal közöljük. (A szerk.) (Bhāg. 1.13.58 magyarázat)

27 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

Caitanya-vaiṣṇavizmust a haladó szellemű saguṇa-bhakti gyakorlói között, különö- bengáliak általában kevésbé tekintették sen a Bengálban, Vṛndāvanában és Kelet- járható útnak, mivel a hagyományokhoz Indiában található művelt, fősodorbeli, túlságosan ragaszkodónak és a valóságtól nem-tantrikus gauḍīya-vaiṣṇavák körében. elrugaszkodottnak vélték. A bhakti e ha- Bhaktisiddhānta felnőttkorától kezd- gyománya a tizenhatodik században jött ve egész életét a Caitanya-vaiṣṇavizmus lét­re Caitanya élete és tanításai nyomán, terjesztésének szentelte. Ezt elsősorban és a késő tizenkilencedik századi Bengál pánindiai vallási intézmények megalapí- lakosságának körülbelül az ötöde vagy tásával, újságok és folyóiratok indiai nyel- harmada tartozott hozzá.5 veken és angolul való kiadásával, klasszi- Bhaktisiddhānta egy olyan vallási moz- kus és középkori szövegek nyomtatásával galom élén állt, amely azt állította ma- és terjesztésével, valamint új kommentá- gáról, hogy a gyarmatosítás előtti ind rok írásával tette. Előadásokat tartva és gond­ol­ko­dás mély megértéséhez tért vis�- tanítványokat avatva beutazta egész Indiát, sza. Elképzelései a korszakban népszerű és elnyerte európai és indiai személyisé- vedānta-alapú perennializmus6 köré ren- gek megbecsülését egyaránt.7 deződtek, de a tizenkilencedik századi Bhaktisiddhānta hangja fokozatosan ki- bengáli reneszánsz elterjedt monista értel- emelkedő jelentőségűvé vált Indiában, az mezéseivel szemben a teista upaniṣadok általa létrehozott intézmények, a Gauḍīya és a Bhāgavata-purāṇa világnézetét tük- Math és a Gauḍīya Misszió munkáján rözték. Bhaktisiddhānta az önvalót, az keresztül. Azonban 1937-ben bekövet- ātmant a testtől és az elmétől különböző- kezett halála után mozgalma hanyatlani nek tekintette, ontológiailag pedig meta- kezdett, egy szakadással végződő utódlási fizikai személynek; és az öröklétű önvaló, válság következtében. Mintegy harminc valamint az isteni pár, Rādhā és Kṛṣṇa kö- évvel később aztán az események újabb zötti személyes, szeretetteljes kapcsolatot láncolata irányította a világ figyelmét tartotta a létezés alapjának. Ez a személy- Bhaktisiddhānta mozgalmára. Caitanya központú felfogás a vaiṣṇava világkép kö- tanításairól vallott szemlélete szerte a vi- zös része, amely népszerű az észak-indiai lágon elterjedt, és követők tízezreire lelt Indában és azon túl. 5 O’Connell 2013: 151. 6 „A perennializmus nem más, mint – bizo- 2. A korai évek nyos empirikus megfigyelésekre támaszkodó Bhaktisiddhānta 1874. február 6-án – hiedelem a nemzetek, legalábbis némelyek, létezésének régiségében, eredjen is az bár- született a Bengáli-öböl déli partjánál 8 milyen okból. Nem tekintik azonban a nem- fekvő Jagannātha Puriban. A bengá- zeteket természetesnek, organikusnak vagy primordiálisnak [ősi, legelső], sőt, akár el is 7 Lásd: Bhakti Vilāsa Tirtha 1989: 315–78. vethetik – ahogy az gyakran elő is fordul – az 8 Ha nem jelöljük másként, a következő leírás ahistorikus magyarázóelveket.” (Smith 2001: az Ācārya Caritán alapszik, egy életrajzi cik- 50, idézi Lajtai 2004: 178, 4. lábjegyzet – a ken, ami a Gauḍīya egyik számában jelent meg; szerk.) 15/23–4. (1937. január 16.), 9–40. A folyóirat a

tattva 28

Bhaktisiddhānta Sarasvatī és az ISKCON

li Kedāranātha Dattának (1838–1914), teremtette városi környezet felfedezésé- aki később Bhaktivinoda Ṭhākura néven be fogott, tanulási és munkalehetőséget vált ismertté, és feleségének, Bhagavatī keresve, és belépett a bhadralokák gya- Devīnek a negyedik ­gyermeke volt. Bhak­ rapodó csoportjába. Itt találkozott a neves ti­vinoda a Bimala Prasāda nevet adta fi- oktatóval és tudóssal, Īśvara Candra Vid­ ának.9 Bhaktisiddhānta apja megbízott yāsā­ garával­ (1820–91), akinek útmuta­ elöljáró volt a brit közigazgatásban, és tásá­ val­ India történelmét tanulmányoz- kulcsfontosságú vallási befolyást gyako- ta.13 1856-ban Kedāranātha Datta a Hindu rolt fia életére. School tanulója lett, ahol összebarátko- Bhaktivinoda az Ula nevű faluban szü- zott a neves testvérpárral, Satyendranātha letett, amit ma Birnagarnak neveznek.10 (1842–1923) és Gajendranātha Tagoréval, Szülei, Ānanda Candra Datta és Jagat valamint Keśabacandra Senával (1838– Mohinī Mitra a befolyásos kāyastha kaszt- 1884), a Brāhma Samāja mozgalom le- hoz tartoztak, amelynek tagjai nemze- endő reformerével.14 Kedāranātha meg- dékeken keresztül írnokok és írók vol- mutatta Póroszról, a Nagy Sándor ellen tak India királyi udvaraiban, és vagyonos hő­si­e­sen küzdő paurava királyról szóló földbirtokosnak számítottak.11 1852-ben költeményét a jól ismert skót tanárnak, Bhaktivinodának romló anyagi hely- Alexander Duffnak (1806–1878). Duffnak zete miatt anyai nagybátyja otthonába, tetszett a költemény, és a szárnyai alá vet- Kalkuttába kellett költöznie, ahol aztán te a fiút, segítve John Milton (1608–1674) 1858-ig élt.12 Itt a Kelet-indiai Társaság műveinek tanulmányozásában. Ke­dāra­ ­ nātha emellett Thomas Babington Mac­ Gauḍīya Math hivatalos lapja volt. Ez a szám aulay (1800–1859), William Hazlit (1778– Bhaktisiddhānta elhunyta után néhány nappal jelent meg. Ennek angol fordítása és a Gauḍīya 1830) és Thomas Carlyle (1795–1881) folyóiratban később megjelent életrajzi cikkek műveit is tanulmányozta.15 1866-ban, mi- megtalálhatóak itt: Bhakti Śrīrūpā Bhāgavata után letette a szükséges vizsgákat, mun- 1974: 1–37. kába állt mint hetedik fokozatú megbízott 9 A továbbiakban a „Bimala Prasāda” és a „Bhaktisiddhānta” nevek ugyanarra a személyre elöljáró és adószedő, ami a súlyos testi utalnak, élete különböző szakaszaiban. és szellemi megterheléssel járó gyarmati 10 A „Bhaktivinoda” megtisztelő cím, amit 1886- szolgálat magasabb rangjaira való emelke- ban ruháztak Kedāranātha Dattára műveltségének désének kezdetét jelentette.16 Mire 1894- és tudományos teljesítményének elismeréseként. ben nyugdíjba vonult, huszonötször he- 11 1876-ban Kedāranātha Datta írt egy szanszkrit versbe szedett genealógiai művet, a Datta- lyezték át, és pályáját második fokozatú vaṃśa-mālāt. (Lásd még: Marvin 1996: 55–8.) megbízott elöljáróként fejezte be. Számos hindu újító és reformer, mint Swami Vivekānanda, valamint olyan nacionalisták, mint Kāśiprasāda Gosh volt (1809–1873); a Bidan Subhāṣa Candra Basu, kāyasthának születtek. utcában lakott Kalkuttában. (Bhaktivinoda kāyastha nemzetségének – 13 Bhaktivinoda 1916: 67. írásmódjai Dutt, ill. Datta – általános történetéhez 14 Uo. 68. lásd: Hopkins 1989.) 15 Uo. 71. 12 Bhaktivinoda 1916: 54. Nagybátyjának neve 16 Bhatia 2008: 187–8.

29 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

Bimala Prasāda egy angol iskolában us tevékenységéről tudósító hírek, odaadó kezdte meg a tanulmányait Raṇaghātában, költészete, valamint a vaiṣṇavizmus tör- majd 1881-ben átiratkozott a kalkuttai ténelméről és teológiájáról szóló írások. Oriental Seminaryba. 1881-ben, fiatal di- Bár még fiatal fiú volt, Bimala Prasādát ákként Bimala egy imaláncot (japa-mā­ bízták meg a folyóirat korrektúrázásával. lā) kapott Bhaktivinodától, amely a Ja­ Bimala Prasāda sikeresen szerepelt a gannātha Puriból származó szent tulasī Sanskrit College szigorú felvételi vizs- növényből készült. Ebben az évben ala- gáján, és a szanszkrit mellett matemati- pította meg Bhaktivinoda Kalkuttában a kát, indiai filozófiát és ókori történelmet Viśva Vaiṣṇava Sabhāt (Vaiṣṇava Világ­ is tanult. Bhaktivinoda a közigazgatás- szervezet).17 Śiśir Kumāra Gosh – az ismert ban szerzett vezetői készségeit alkal- angol napilap, az Amrita Bazar Patrika18 mazva egy új intézmény megalapításá- szerkesztője – és Bipina Bihāri Goswami, ra vállalkozott, így 1893 októberében a Nadia körzetbeli Bhagnaparából szár- létrejött a Navadvīpadhāma Pracāriṇī mazó brāhmaṇa guru Bhaktivinoda ak- Sabhā (Társaság Navadvīpa Szent He­ tív támogatóivá váltak, és gyakran részt lyének­ Népszerűsítéséért). A szervezet vettek a szervezet ülésein.19 Ezeket a fi- Māyāpurában egy új helyet népszerű- atal Bimala is látogatta, és így apján ke- sített Caitanya születési helyeként – resztül megismerkedett Bengál sok vezető Bhaktivinoda számításai és történeti ku- vaiṣṇavájával, valamint jelentős szemé- tatásai alapján – a helyi brāhmaṇák által lyiségekkel a bhadralokák közül. hagyományosan tisztelt helyszín helyett, 1885-ben Bhaktivinoda megalapította a amely Navadvīpában, a Gangesz má- Vaishnava Depository kutatóintézetet, a sik partján feküdt.20 1891-ben, tizenhét hozzá tartozó könyvtárral és archívummal éve­sen Bimala Prasāda, akit ekkor már együtt, melynek célja a Caitanya-tradíció Siddh­ān­ta Sarasvatīnak neveztek (a cí- tanulmányozásához szükséges kéziratok met 1889-ben ruházták rá asztronómia- és egyéb források megőrzése volt. A köz- tanárai) – maga is elkezdte a csillagászat ponthoz nyomda is tartozott, amelyet a ok­ta­tását.21 1897-ben, miután elvégezte a Viśva Vaiṣṇava Sabhā vallási nézeteinek Sans­krit College-ot, családjának otthoná- megjelentetésére és terjesztésére hasz- ban megalapította a Sārasvatā Catuṣpāthīt, náltak. Az új nyomda egyik kiadványa egy csillagászati iskolát, amely a Sanskrit a Sajjana-toṣaṇī volt. A folyóiratban he- College vizsgáira készítette fel diákjait. lyet kaptak a Bhaktivinoda misszionári- Eközben 1895-ben a tripurai mahārāja királyi udvarában tisztséget vállalt mint 17 Marvin 1999: 97. történész és tanító.22 1900-ban, huszonhat 18 A lapot eredetileg Amrṛa Bājār Patrikā címmel évesen Bhaktisiddhānta megjelentette a bengáli nyelven – és írással – adták ki, amikor 1871-ben áttértek a kétnyelvű (bengáli és angol) 20 Sajjana-toṣaṇī 5. 11. 1893, 201–7. kiadásra, onnantól Amrita Bazar Patrika-ként 21 Bhakti Vikāsa 2009: 13. írták át a lap címét – latin betűvel. (A szerk.) 22 Bhaktisiddhānta egy fiútestvére később ama ­hā­ 19 Sardella 2014: 195. rā­ja titkáraként szolgált.

tattva 30

Bhaktisiddhānta Sarasvatī és az ISKCON

Baṅge Sāmājikatāt (Társadalmi struktúra math igazgatója, Madhusūdhana Tīrtha Bengálban).23 Ez a mű volt az első elem- vezette őt tanulmányaiban.25 Útja során zése a vallás és a társadalom viszonyáról, Bhaktisiddhānta sokat fáradozott azon, amely nemcsak a tudás belső (nem-nyu- hogy anyagot gyűjtsön egy vaiṣṇava gati) kategóriáin alapuló történeti beszá- enciklopédiához. Ezt létfontosságú fel- moló volt, hanem a nyugati indológia és adatnak tekintette a vaiṣṇava termino- historiográfia részleges kritikája is. lógia, örökség és teológia feltárásához.26 A századforduló környékének idősza- Az enciklopédia végül négy kötettel in- ka új korszakot jelentett Bhaktisiddhānta dult Vaiṣṇava mañjuṣā samāhṛti (A va­ vallásos fejlődésében. Gaura Kiśorától, a iṣṇavizmus­ összegyűjtött meghatározá­ Navadvīpában jól ismert vaiṣṇava aszké- sainak kosara) címen, de sohasem vált tától (bābājī) részesült avatásban, és meg- teljessé.27 ismerkedett a gauḍīya hagyomány ezo- India vallásait tanulmányozva és for- terikusabb gyakorlataival.24 Nem sokkal rásait gyűjtve Dél-Indiába utazott, ahol később Bhaktisiddhānta feladta a kivált- megismerte az ottani vaiṣṇava tanítvá- ságos bhadralokák életét, és cölibátusban nyi láncolatok (sampradāyák) szoká- élő szerzetes (brahmacārī) lett. Egyszerű sait és tanításait, különösen Madhváét fehér vagy zöld ruhákba öltözött. Ez utób- Karnatakában és Rāmānujáét Tamil bi a rāgānugā-bhakti bensőséges gyakor- Naduban. latának a szimbóluma, melynek részeként Ebben az időszakban Bhaktisiddhānta a hívő Rādhāt és Kṛṣṇát az elkülönülés csak alkalmanként látogatott Kalkuttába, hangulatában (vipralambha) imádja. amit politikai zűrzavarba taszított a Bimala Prasāda, új nevén Bhak­ti­siddh­ svadeśī (függetlenségi) mozgalom és ānta­ („a bhakti végső célja” – apjától kap- a brit gyarmati fennhatóság összecsa- ta e címet) a társadalmi kötelezettségektől pása.28 Vidéken pedig Bhaktisiddhānta frissen mentesülve, valamint munkaadó- az örökletes brāhmaṇák rituális jogait ja, a tripurai mahārāja bátorítására élt a csak ritkán megkérdőjelező társadalmi lehetőséggel, hogy zarándokútra induljon struktúrával találta szembe magát. 1911 fontos hindu szent helyekre. Jagannātha augusztusában a Midnapura körzetbe- Puriban Bhaktisiddhānta filozófiáról és li Balighai Uddhavapurában nagyszabá- vallásról értekezett a különféle tanítvá- sú találkozót rendeztek két ügy megvi- nyi láncolatokhoz (sampradāyákhoz) tatására: először is, hogy az olyan nem tartozó sādhukkal és paṇḍitákkal. Külön leszármazás szerinti brāhmaṇák, mint figyelemre tarthatnak számot az advaita- Bhaktisiddhānta, imádhatják-e Viṣṇut a vedānta területén folytatott tanulmányai, śālagrāma-śilā néven ismert szent kő for- amelyeket a hagyomány szerint a maga 25 Bhakti Vikāsa 2009: 35. Śaṅkara által alapított mathban végzett. A 26 Vidyāvinoda 1934: 81–2. 27 Az első négy kötetet a kasim bazari mahārāja 23 Elérhető a kalkuttai Caitanya Research Centre-nél. finanszírozta. 24 Vidyāvinoda 1934: 154. 28 Lásd: Sarkar 1973.

31 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

májában; másodszor pedig, megengedhe- 3. A Gauḍīya Math és Misszió tő-e, hogy guruként lépjenek fel, és ava- Nem sokkal az első világháború vége tást adjanak a magasabb kasztok tagjainak. után Bhaktisiddhānta központot nyitott Bhaktivinoda megkérte Bhaktisiddhāntát, Kalkuttában, a Bhaktivinoda Āsanát, me- hogy képviselje a találkozón, és tartson lyet a bhakti gyakorlásának és terjeszté- beszédet. Az eseményen előadott érve sének szentelt. A tanításokat racionális és szerint a vaiṣṇava szövegek egyforma érthető módon mutatták be, és a városi tisztelettel kezelik a leszármazás szerin- közönséghez igazították. A megnyitóról ti brāhmaṇákat, valamint azokat, akik ri- az Amrita Bazar Patrika32 angol napilap tuális előjogaikat az elismert vaiṣṇava is- számolt be 1918. december 17-én. kolákba való beavatással és azok tisztító 1919. február 5-én Bhaktisiddhānta gyakorlataival nyerték el.29 Ez fontos alap- újabb fontos lépést tett azzal, hogy fel- vetése volt mozgalmának, amely megpró- élesztette Bhaktivinoda egy igen kedves bált túlnyúlni a vaiṣṇava társadalom ha- projektjét, a Vaiṣṇava Világszervezetet, tárain, és megnyitni sorait a nem-hinduk, hozzáadva a névhez a rāja szót („királyi”), valamint a bármilyen osztályból és kaszt- amivel Caitanyának, a gauḍīyák mesteré- ból származó hinduk felé. Emellett fon- nek vallási vezető szerepére utalt. A hagyo- tos tézis volt saját vaiṣṇava tanítói hely- mányos értelmiségi szervezetek (sabhā) zetének legitimálásához is, tekintve, hogy felépítését követve a Viśva Vaiṣṇava Rāja mivel a Datta családhoz tartozó kāyastha Sabhā a vaiṣṇava irodalmi művek tanul- volt, a legtöbb bengáli brāhmaṇa csak mányozásának, kiadásának és terjesztésé- (egy tiszta) śudrának tekintette, akinek nek a fóruma volt. A szervezet neve vis�- elvben nincsenek rituális jogai.30 szatükrözte a vṛndāvanai hat gosvāmīnak, Bhaktivinoda 1914. június 23-án hunyt Caitanya közeli társainak korai, világlép- el, Gaura Kiśora pedig 1915. november tékű látomását.33 A vallási határokat meg- 16-án. Az események okozta fájdalom haladó, globális sabhā – azaz közösség közepette Bhaktisiddhānta visszavonult – látomása jól illett Kalkutta kozmopoli- Navadvīpába, míg úgy nem döntött, hogy ta világába, ahol a bengáliak, valamint a a sannyāsa-rendbe lép önmaga felavatásá- britek, svédek,34 dánok, skótok, hollandok, val. Saját maga felavatása nem számított ortodox megoldásnak, de szükséges lépés- 32 Lásd: 18. lábjegyzet. nek tekintette, mivel a sannyāsa-rend nem 33 A viśva szó általában véve fordítható „minden- volt elterjedt a gauḍīya-vaiṣṇavák köré- ség”-nek, „teljesség”-nek, vagy „egész”-nek, ben. Majd nekikezdett, hogy életét az apja de gyakran „univerzum”-nak, vagy „világ”- nak fordítják olyan összetett szavakban, mint a világméretű vaiṣṇavizmus-látomásának viśvātman („az univerzum lelke”); lásd Sharada szentelje, amelyet Bhaktivinoda több al- Sugirtharajah 2003: 992–4. kalommal is megfogalmazott.31 34 Johann Zachariah Kiernander (1710–1799), a svéd lutheránus misszionárius például Lord 29 Bhaktisiddhānta Sarasvatī 1934: 72. Clive meghívására jött 1758-ban Kalkuttába, 30 Sardella 2013: 85. ahol 1770-ben felépítette a város első protestáns 31 Lásd: Ghosh 2014. templomát, a Mission Church-öt.

tattva 32

Bhaktisiddhānta Sarasvatī és az ISKCON

franciák és kínaiak egymás közvetlen kö- korlata alig volt ismert az iskola hagyomá- zelében éltek. Az unitariánusok és az evan- nyos fellegvárain – Bengálián, Oriszán és gelizáló misszionáriusok már Indiában és Vṛndāvanán – kívül, és fennállásának több Angliában is népszerűsítették az egye- mint négyszáz éve után is csak olyan keleti temes keresztény vallás eszméjét, ame- régiókba jutott el, mint Assam, Maṇipura lyet pluralista, nemzetközi testvériségként és Tripura. A Viśva Vaiṣṇava Rāja Sabhā képzeltek el. A nyugati ezoterika, okkul- felélesztésével Bhaktisiddhānta szándé- tizmus és a Teozófiai Társulat az egyen- ka az volt, hogy újra megalapozza apja lőség, a becsület és az emberiség egésze „univerzális egyházát”.37 1920-ban pub- iránti tisztelet eszméit terjesztették. Rājā likált egy cikket a Sajjana-toṣaṇīban, és Rāmamohana Rāyā és később a Brāhma újfent bemutatta a szervezet céljait, vala- Samāja a vallási univerzalizmust az igaz- mint rávilágított a közvetlen kapcsolatra ságért, a női emancipációért és az elnyo- az eredeti szervezettel, amelyet kevéssel mottak jogaiért vívott küzdelemként értel- azután hoztak létre, hogy Caitanya 1534- mezte.35 Vivekānanda kulcsfontosságúnak ben elhagyta ezt a világot.38 tartotta vallási gyakorlatában az emberi- 1920. szeptember 6-án Rādhā-Govin­ da­ ség szolgálatát. Bhaktivinoda találkozott is­ten­szobrokat avattak fel, és a Bhakti­ ­vi­ az univerzalizmus ezen erőteljes formá- noda Āsanaként ismert központot hivata- ival, de ihletet elsősorban a Caitanya- losan „Śrī Gauḍīya Math”-nak nevezték tradícióból merített, amelyben már jelen át. Bhaktisiddhānta szerzetesi központ- volt az egalitarianizmus, az emberiség jai végül együttesen „Gauḍīya Math” né- szolgálata és az egyetemes szeretet sa- ven váltak ismertté, míg a Viśva Vaiṣṇava ját értelmezése. Bhaktisiddhānta apjának Rāja Sabhā misszionárius intézmény lett mozgalma már szerzett némi figyelmet a a „Gauḍīya Misszió”.39 részekre szakadás előtti Bengáliában, ahol 1923-ban Bhaktisiddhānta kiadta a Bhā­ a Caitanya-vaiṣṇavizmus állandó támoga- ga­vata-purāṇát, amely India-szerte a va­ tottsággal bírt az alsóbb kasztok körében, iṣ­ṇavák és a fősodorbeli bengáli gauḍīyák különösen vidéken.36 Korábban azonban legfontosabb szanszkrit szövege. Bengáli a Caitanya-vaiṣṇavizmus tanításai és gya- írással szedve jelentette meg, Madhva, Viśvanātha Cakravarti Ṭhākura és saját 35 Crawford 1987. maga által írt kommentárokkal kiegé- 36 Az 1931-es indiai népszámlálás alapján például a szítve. Ezután megszerkesztett és 1924- teljes Bengália területén a vaiṣṇavák százalékos ben Dakkában kiadott egy kommentárt a aránya az összes hindu között a dakkai körzet- ben 33% volt, a Navadvīpa közeli Bardhamāṇa Caitanya-bhāgavatához, Caitanya életraj- körzetben 7%, de csak 0,36% Kalkuttában. E statisztikák bizonyos tekintetben félrevezetőek 37 Sajjana-toṣaṇī 21. 8–9. 1920, 259–62. lehetnek a használt metódus miatt, de jelzés- 38 Caitanya születésének és eltávozásának időpontja értékűek lehetnek azzal kapcsolatban, hogy a vita tárgya, és nincsen általános megegyezés. tizenkilencedik és korai huszadik században a Általában születésének évét 1485-re vagy 1486- Caitanya-vaiṣṇavizmus népszerűsége nagyobb ra teszik, távozását pedig 1533-ra vagy 1534-re. volt Kalkuttán kívül; lásd Porter 1932: 220–1. 39 Sambidananda 1935: 13, 60.

33 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

zához, melyet Vṛndāvana dāsa Ṭhākura írt ják meg üzenetét, ám úgy találta, hogy ezt meg bengáli nyelven. 1924. december 16- az érvét Bhaktisiddhānta alaposan megcá- án a Benáreszi Hindu Egyetemen előadást folta. E találkozás után De láthatóan felha- tartott „A vaiṣṇavizmus helye a világ val- gyott nacionalista törekvéseivel, és 1933- lásai között” címmel. Ebben az időszak- ban avatást fogadott el Bhaktisiddhāntától, ban mozgalmát egyre inkább az észak- és aki hivatalosan a guruja lett.40 1966-ban dél-indiai vaiṣṇavákat is felölelő nagyobb sikerült teljesítenie tanítója régi kéré- vaiṣṇava közösség részeként kezdte látni. sét – melyről Bhaktisiddhānta gyakorta Ezzel összhangban más vaiṣṇava irányza- beszélt közeli tanítványainak –, amikor tok szövegeinek kiadásába is belefogott, az Egyesült Államokba utazott, és New valamint az alapító guruk megismerésé- Yorkban megalapította a Krisna-tudatú re buzdított – azaz az elismert vaiṣṇava- Hívők Nemzetközi Közösségét. Ekkor sampradāya alapítók, Madhva, Rāmānuja, már azt a nevet használta, amelyet 1959- Nimbārka és Viṣṇusvāmī megismerésére. ben kapott a szerzetesi sannyāsa rend Ezzel megalapozta mozgalmát a hagyo- elfogadásakor: Abhay Caraṇāravinda mányos hindu spiritualitásban, miközben Bhaktivedanta Swami.41 gondosan megőrizte a befolyásos intéz- 4. London és Berlin mények, nyomdák és szellemi élet jelle- mezte Kalkutta modern városi környeze- 1933 áprilisában Bhaktisiddhānta három tében szerzett támogatottságát. tanítványa, Bhakti Pradīpa Tīrtha Svāmī Bhaktisiddhānta tehát egy világméretű – egy idős sannyāsi –, Bhakti Hṛdaya Bon missziós mozgalom mellett köteleződött Svāmī és Sambidānanda Dāsa a tenge- el, aminek talán a legkorábbi történelmi rentúlra, Európába utazott. Utóbbi fel- bizonyítéka abban a beszámolóban talál- vételt nyert a Londoni Egyetem doktori ható, ami az 1922-ben történt találkozá- programjába, hogy disszertációt írjon a sát örökíti meg Abhay Caraṇāravinda De- vaiṣṇavizmus történetéről. 1934 áprilisá- vel (1896–1977), aki ez idő tájt igazgató ban a Gaudiya Mission Societyt bejegyez- volt egy bizonyos Dr. Bose kémiai gyá- ték Londonban.42 Az idők során az igaz- rában. Abhay Caraṇāravinda De erősen gatóság tagjaként szolgált többek között rokonszenvezett Gandhival, és politika- Lord Zetland (aki akkoriban a brit kor- ilag is aktív volt, a Kongresszus Pártot mány Indiáért felelős államtitkára volt, és támogatta. Egyik barátja, Narendranāth a társulat elnöke lett), Lord Lamington, Sir Mallika meggyőzte őt, hogy látogas- Edward Denison Ross (a London School son el Bhaktisiddhānta egy előadásá- of Oriental Languages igazgatója, ő volt ra Kalkuttában. Beszámolója szerint az alelnök), valamint Tripura, Darbhanga Bhaktisiddhānta arra kérte két látogató- 40 ját, hogy terjesszék Caitanya üzenetét Lásd: Valpey 2006. 41 Bhaktivedanta Swami: lecke Gorakpurában 1971. Nyugaton. Abhay Caraṇāravinda De ezt február 15-én. [Bhaktivedanta Vedabase 2016.] vitatta, mondván, amíg India alávetett, füg- 42 A szervezet irodájának címe 3 Gloucester House, gő helyzetben van, csak kevesen hallgat- Cornwall Gardens, London, SW7 volt.

tattva 34

Bhaktisiddhānta Sarasvatī és az ISKCON

és Vardhamāna mahārājái. Az igazgatósá- ső szintjének tagjait, valamint hogy a brit gi tanácsnak két jelentős női tagja is volt: és német elit tanúsított némi érdeklődést Lady Stanley Jackson és Lady Carmichael az ind vallások iránt. Azonban miközben of Skirling. Miss Kathlee Shaw a misszió a britanniai misszió meglehetősen stabil rendelkezésére bocsátotta sussexi házát maradt, a németországi helyzet, számos rendezvények és vitaestek tartásához; idő- támogató és barát őszinte jóakarata elle- vel ez a londoni központ alágazata lett. A nére, gyorsan romlott. Gaudiya Mission Society brit szabályok Berlinben 1936. január 8-án a náci párt szerint működött, a politikai és kulturá- hivatalos újságja, a Völkischer Beobachter lis élet elismert köreiből származó brite- (Népi Figyelő) könyvismertető részében ket és indiaiakat egyaránt bevonva, tag- kritikus hangú cikk jelent meg a német jai közt pedig mindkét nem képviseltette tudós, Theodor Steche tollából. A cikk, magát. Sok tekintetben megtestesítette amely az „Ázsiai kultúrákból” („Aus Bhaktisiddhānta látomását a Nyugat és Asiatischen Kulturen”) címet viselte, ér- Kelet közötti együttműködésről. dekes példája a Bon Svāmī missziós tö- 1933 decemberében Bon Svāmī Lon­ rekvésére adott náci reakciónak. A cikk donból Németországba utazott, hogy egy állítása szerint a faji nézőpont hiánya a előre megszervezett előadássorozatot tart- Gauḍīya Math írásaiban, és az univerza- son Adolf Hitler propagandaminiszteré- lizmus, amely minden lényt egyenrangú- nek – Paul Joseph Goebbelsnek (1897– nak tekint Kṛṣṇa lelki részeként, nem kap- 1945) – a jóváhagyásával. Németországi hat helyet a náci Németországban. látogatása alatt létrehozott egy közpon- tot Berlinben, ahol megtörtént sorssze- 5. Szakadás rű találkozása egy bizonyos Ernst Georg Bhaktisiddhānta 1937. január 1-jén hunyt Schulzéval, a Lipcsei Egyetemen össze- el Kalkuttában. Az eltávozását követő ese- hasonlító vallástudományt tanuló Ph.D- mények egyházszakadáshoz vezettek, és hallgatóval. Ő lett végül a bhakti egyet- sorsdöntő szerepük lett a Gauḍīya Math len elkötelezett nyugati tanonca, akit Bon jövőjében. A szakadás egyik oka az volt, Svāmī elvihetett magával Indiába. hogy Bhaktisiddhānta nem jogalanyként Bon Svāmī megjegyzi naplójában, hogy jegyezte be a Gauḍīya Math és Missziót, a fogadtatás, amelyben Németországban ami így kizárólag az ő nevéhez és sze- részesítették, vetekedett a Londonban ta- mélyes irányításához kötődött. A szerve- 43 pasztalttal. Első alkalommal találkozott zet ezért nélkülözte egy hivatalos struk- a vaiṣṇavizmus egy képviselője Európával, túra előnyeit, ami alapján megtörténhetett és úgy tűnt, meglehetős sikerrel. Bon volna az örökösödés a posztkarizmatikus Svāmī európai tartózkodása megmutat- időszakban. E mulasztás alapvető oka az ta, hogy ha mást nem is, el lehet érni a lehetett, hogy Bhaktisiddhāntának szemé- politikai, vallási és kulturális élet legfel- lyes fenntartásai voltak a bhakti intézmé- 43 Bhakti Hṛdaya Bon 1935: 11. nyessé tételével és a modern, szervezett

35 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

vallás kihívásaival kapcsolatban. A jogi 6. Az ISKCON csatározás évei 1942-ben értek véget, ami- Az 1937 utáni évek során Bhaktisiddhānta kor Kalkutta bírósága kinevezte a Gauḍīya több jelentős tanítványa is avatott fel új Math három tagját Bhaktisiddhānta in- intézményeket, például a Bhakti Vilāsa gatlanjainak kezelőjévé. Ezt megelőző- Tirtha Svāmī alapította māyāpurai Śrī en, 1940-ben az egyik peres fél, Ananta Caitanya Math, az Ananta Vāsudeva be- Vāsudeva a Gauḍīya Math-ot nonpro- jegyezte Gauḍīya Misszió a kalkuttai fit szervezetként jegyeztette be Gauḍīya baghbazari központban, a B. P. Puri Svāmī Mission néven, annak megakadályozása alapította Śrī Gopīnātha Gauḍīya Math, érdekében, hogy magánszemélyek az in- valamint a B. R. Śrīdhara Svāmī alapította tézmény bármely részét magántulajdon- Śrī Caitanya Sārasvatā Math.44 1965. au- ként birtokolhassák. Az ingatlanokat vé- gusztus 13-án A. C. Bhaktivedanta Swami gül két szervezet között osztották fel: az gőzhajón Bombayből New Yorkba in- Ananta Vāsudeva vezette Gauḍīya Misszió dult. Bhaktivedanta világi üzletember és a Kuñjabihārī Vidyābhūṣaṇa vezette volt az 1920-as és 1930-as években, így Śrī Caitanya Math között. Az ingatlanva- a Gauḍīya Math fejlődésében csak mar- gyon magában foglalt több mint hatvan ginális szerepet játszott. Amikor megér- Gauḍīya Math-intézményt Indiában, egyet kezett New Yorkba, Bhaktivedanta többé- Londonban, valamint különféle ingatla- kevésbe magára maradt, nem támogatták nokat Bengálban és Jagannātha Puriban. Bengáliából. Hatvankilenc éves volt, és A Gauḍīya Math végső felosztása 1947- csak néhány közvetett ismerőssel rendel- ben történt meg. Mindeközben azonban a kezett Amerikában. Az első, kézzelfogha- Bhaktisiddhānta által az 1920-as és 1930- tó eredmények nélkül eltelt év után egy as években elért lendület megtört, és a kis lakásba költözött a New York-i Lower Gauḍīya Math jó híre Indiában erősen East Side-on, ahol 1966-ban megalapította megszenvedte a történteket. az ISKCON-t. Szorosan követte a mintát, A szakadás azonban kedvező körülmé- melyet Bhaktisiddhānta indiai Gauḍīya nyeket teremtett számos új intézményi fej- Mathjának férfiuralmú szerzetesi struk- lesztés számára, mivel Bhaktisiddhānta túrája állított, azzal a kivétellel, hogy a legtöbb idősebb tanítványa elhagyta az férfiak mellett ő már a nők aktív részvéte- anyaintézményt, hogy új templomokat és lét is üdvözölte. Tanításai fokozatosan fel- āśramákat hozzanak létre Bhaktisiddhānta keltették a fiatal amerikaiak érdeklődését eredeti Gauḍīya Math és Missziójának – sokan közülük zsidók vagy katolikusok mintájára. Az így létrejött intézményi plu- voltak, ellenkulturális gyökerekkel –, és ők ralizmus új megközelítéseknek adott he- lettek az első tanítványai. Amikor mintegy lyet a misszionárius munkában, melyek tizenkét évvel később, 1977. november 14- közül néhány sikeresen alapozta meg én Bhaktivedanta nyolcvanegy éves korá- Bhaktisiddhānta mozgalmát Indián kívül. 44 Egy rövid áttekintéshez lásd Bhakti Prajnan Yati 1998: 410–30.

tattva 36

Bhaktisiddhānta Sarasvatī és az ISKCON

ban elhunyt az indiai Vṛndāvanában, a vi- együttes fellépésnek adjon helyet a közös lág minden sarká­ból származó tanítványai érdekek ügyében, Indiában és azon túl is. vették körül. A megérkezése és a halála Bhaktisiddhānta vonakodott attól, hogy közötti években az ISKCON-t több ezer aktívan szembeforduljon a gyarmati ura- nemzetközi tagot számláló intézménnyé lommal, és közvetlenül elítélje a brit kul- építette ki, vaiṣṇava templomot alapított túrát és politikát. Ez, úgy tűnik, részben a a világ sok nagyvárosában, és a hagyomá­ Kelet és Nyugat közötti együttműködés- nyos vaiṣ­ṇa­va szövegek számos kötetét re való erős vágyából fakadt. Ez a vágy, adta ki huszonnyolc nyelven, melyeket vi- amely apja nemzedékére volt jellemző, ke- lágszerte több tízmillió példányban terjesz- vésbé volt összhangban Bhaktisiddhānta tettek, sok helyütt közismertté téve Rādhā korának társadalompolitikai ízlésével, és Kṛṣṇa nevét a Hare Kṛṣṇa-mantra révén. amely a függetlenségért való küzdelem- Bhaktivedanta a nemzetközi ráhatás olyan re helyezte a hangsúlyt. A Gauḍīya Math szintjét érte el Indián és az indiai diaszpó- fokozatosan megtalálta helyét a bengáli rán kívül, melyről Bhaktisiddhānta és apja, középosztályban, az indiai és burmai is- Bhaktivinoda csak álmodtak, és amely jó- kolázott bengáliak között, és elnyerte az val túl volt szinte minden indiai hagyomá- indiai, valamint a brit kulturális és értel- nyos vaiṣṇava közösség befolyási körén. miségi elit tagjainak támogatását is. Bhaktivedanta eltávozása után az álta- Ezzel szemben Bhaktivedanta – aki fi- la alapított világméretű mozgalom tovább atalkorában Gandhi követője volt – éles nőtt – a posztkarizmatikus időszakban tör- kritikával illette a Nyugat növekvő materi- tént számos komoly fennakadás ellenére, alizmusát és istentelenségét, bár tanárától és Bhaktisiddhānta tanítványai, valamint megörökölte az India és a Nyugat közöt- unokatanítványai közül többeket is meg- ti lelki testvériség látomását.46 Mindezzel ihletett. Ma az ISKCON csak egy a szá- együtt a nyugatiaknak a Caitanya-vaiṣṇa­ ­ mos nemzetközi Caitanya-vaiṣṇava in- viz­mus olyan formáját mutatta be, amely tézmény közül, amelyek Bhaktisiddhānta kulturálisan – a külső megjelenés, a szo- nézőpontjához, tanítási módszeréhez és kások és az öltözködés tekintetében – in- alakjához mint guruhoz nyúlnak vis�- kább bengáli volt. Ez részben annak tud- sza – bár az ISKCON a legnagyobb és ható be, hogy Bhaktivedanta generációja a legismertebb.45 Nemrégiben a Gauḍīya tanúja volt a gyarmati uralomtól való füg- Math-ból eredő testvérszervezetek megkí- getlenség megszerzésének, és friss szem- séreltek szorosabb nemzetközi együttmű- mel kezdett India kulturális, vallási és fi- ködést kialakítani, ami a World Vaishnava 46 Association (Vaisnava Világszervezet) A részletekért lásd Satsvarūpa dāsa Goswami Śrīla Prabhupāda-līlāmṛta c. hatkötetes életrajzi megalapításához vezetett, a hasonló gon- beszámolóját [Bhaktivedānta Vedabase 2016.] dolkodású egyének intézményi határokat Az első kötet dolgozza fel Bhaktivedanta fia­ ­ átlépő szövetségéhez, azzal a céllal, hogy tal­ko­rát és Indiában töltött éveit 1965-ig, míg a következő­ öt kötet alapos áttekintése a Nyugaton 45 Ezen intézmények áttekintéséhez lásd Pa­ra­ma­ és a világ többi részén végzett missziójának. dvaiti 1999. Lásd még Valpey 2006: 81–114.

37 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

lozófiai örökségére tekinteni. Továbbá tott, mostanra az ISKCON a hindu társa- Bhaktivedantát korai amerikai és európai dalom minden szintjén elismerésre talált. tanítványai arra bátorították, hogy moz- A huszonegyedik század hajnalán az egyik galmát azokban a városi és vidéki közös- legfontosabb fejlemény az ISKCON-ban ségekben alapozza meg, amelyek akkori- az indiai és a diaszpórabeli hinduk óriá- ban a fiatalok körében népszerűek voltak. si támogatása. Ez, és a mód, ahogy Bhaktivedanta az üzenetét az ellenkultúra számára ismerős 7. A szakirodalom áttekintése kifejezésekkel fogalmazta meg, élesebb Bhaktisiddhāntáról elszórtan található- szembenállást eredményezett a többsé- ak említések a történelmi és szociológi­ gi társadalommal, mint Bhaktisiddhānta ai témájú tanulmányokban, többnyire az mozgalmának esetében. ISKCON történetével és az új vallá­si moz­ Az ISKCON 1966 óta több irányban is galmak­ eredetével kapcsolatos kuta­ tás­ ­ továbbfejlődött, olyan rendkívül sokszínű ok­ban.48 Brian D. Marvin,49 Jason Ful­ és dinamikus intézménnyé válva, mely­ ler,50 Vāruṇī Bhatia,51 Abhiṣeka Gosh,52 nek gyökerei és identitása határozot­tan és Lucian Wong,53 foglalkoztak Bhakti­ ­ Bhaktivinoda, Bhaktisiddhānta és Bhakti­ ­ siddhānta apjának, Bhaktivinodának az ve­danta írásaiban található meg. Jelenleg éle­tével és eszméivel, bemutatva az ala- az indiai és a diaszpórabeli hinduk laiku- pot, amelyre Bhaktisiddhānta elképzelé- sainak támogatása is hozzájárul a moz- sei és munkássága épültek.54 galom erejéhez, valamint térnyeréséhez A legelső tanulmány, amely Bhakti­ ­ olyan országokban, mint Oroszország, siddh­ānta életét és munkásságát járja kö- Uk­raj­na, az Egyesült Királyság és Auszt­ rül, egy, a Londoni Egyetemen 1935- rália. Középosztálybeli hinduk ezrei csat- ben megírt doktori disszertáció, melynek lakoztak az ISKCON és kapcsolódó in- címe The History and Literature of the tézményei sorához Indiában és külföldön Gaudiya Vaisnavas and their Relation egyaránt.47 Ma már hatalmas ISKCON- 48 Bhaktisiddhānta kiadványaiból található egy templomegyüttesek találhatóak olyan vá- válogatás a kalkuttai National Libraryben, és a rosokban, mint Mumbai, Újdelhi, Banga­ ­ Baṅgiya Sāhitya Pariśadában (lásd: Banerjee– lore,­ Csennai (Madras) és Kalkutta. Az Chatterjee–Singh 1951: 75, 159; Kesavan– ISK­CON nemzetközi központja India ke- Kulkarni 1962: 60). Bhaktisiddhānta összes műve és a fennállásának első húsz évében megjelent leti részén, Māyāpurában található, Caita­ Gauḍīya Math-kiadványok megtalálhatóak a nya születési helyének közelében, és za- Bhaktivedanta Research Centre oldalán (http:// rándokok milliói keresik fel minden évben. brcindia.com). Bár kezdetben nyugati jelenségnek számí- 49 Marvin 1996. 50 Fuller 2004. 47 A Gauḍīya Math és Misszió mintájára az 51 Bhatia 2008. ISKCON-nak is vannak olyan oldalágai, mint 52 Gosh 2014. a VRINDA (Vrindavan Institute for Vaishnava 53 Wong 2014. Culture and Studies), amely szintén misszionárius 54 A művelt bhadralokák hatásának és je­lentő­ sé­ ­ tevékenységet végez világszerte. gének témájában lásd még Chatterjee 1993: 35–6.

tattva 38

Bhaktisiddhānta Sarasvatī és az ISKCON

to Other Medieval Vaisnava Schools.55 szóló tanulmányában Charles R. Brooks60 Ezt Bhaktisiddhānta saját kérésére egyik azt feltételezte, hogy Bhaktisiddhānta tanítványa, Sambidānanda56 írta. Bár a magáévá tette apjának, Bhaktivinodának tanulmány nem igazán tárgyalja a szé- kasztellenes hozzáállását, és „az abban lesebb társadalomtörténeti összefüggése- való legfőbb hitet tanította, hogy a kivá- ket, tartalmazza Bhaktisiddhānta részle- lóság nem a születésen múlik, hanem a tes életrajzát, valamint a Gauḍīya Math és Kṛṣṇa iránti odaadás minőségén”. Thomas Misszió rövid történetét. Bhaktisiddhānta J. Hopkins Bhaktivinoda, Bhaktisiddhānta életéről és munkásságáról átfogó mono- és Bhaktivedanta kasztját, társadalmi osz- gráfia jelent meg ezen írás szerzőjétől.57 tályának gyökereit és családi hátterét vizs- Az 1960-as évektől kezdve az ISKCON gálta meg. Következtetése szerint a Kṛṣṇa- alapítója, A. C. Bhaktivedanta Swami saját tudatú mozgalom eredeti alapítójának akár művein keresztül Indiában és külföldön is Bhaktivinoda is tekinthető.61 Guy Beck ismertté tette tanítóját, Bhaktisiddhāntát.58 amellett érvelt, hogy Bhaktisiddhānta, Számos tanulmány vizsgálta találkozásaik apja példáját követve, fontosnak tekin- különböző aspektusait és Bhaktivinodához tette a hang-meditációt, a halk mantrá- fűződő kapcsolatukat. Aravinda Śarma zást (japa) és a hangos közös éneklést (1979) szerint Bhaktisiddhānta azzal lel- (saṅkīrtana) egyaránt.62 Richard Young kesítette Bhaktivedantát a könyvnyomta- Bhaktisiddhānta etikai kritikáját idézi63 tásra, hogy a nyomdát óriási dobhoz ha- a bűn teológiájáról a kereszténységben. sonlította, melynek hangja messzire elér. Tony Stewart és Edward Dimock hang- Diana Eck59 azt a kulcsfontosságú utasí- súlyozták Bhaktisiddhānta erőfeszíté- tást hangsúlyozta, melyet Bhaktisiddhānta seit azzal kapcsolatban, hogy újra kiad- Bhaktivedantának adott – azaz, hogy „vi- ja Caitanya legelterjedtebb életrajzát, a gye el a Kṛṣṇa-bhakti üzenetét az angolul Caitanya-caritāmṛtát.64 Finn Madsen az beszélő világnak”. Az indiai ISKCON-ról ISKCON társadalmi struktúráját elemez- te és a szerepet, amelyet Bhaktisiddhānta 55 Dās 1935. 56 játszott a négy varṇa és négy āśrama fo- A disszertáció a vaiṣṇavizmus történetét a közép­ ­ 65 kortól a modern korig veszi végig. A 13. fejezet galmának kezdeti megismertetésében. (The Modern Movement) kritikai elemzést ad Bhaktivinoda és Bhaktisiddhānta életéről és munkásságáról, és röviden foglalkozik a Gauḍīya 60 Brooks 1989. Math történetével. A tartalomjegyzéket leközölte 61 Hopkins 1989: 36. a Harmonist, 31. 21. 1935, 496–8. 62 Beck 1993. 57 Sardella 2013. 63 Young 1981: 116. 58 Például Acyutānandának írt levelében (1971. 64 Stewart–Dimock 2000: 66–8. augusztus 14.) Bhaktivedanta Swami ezt írja 65 Madsen (1996) különösen részletesen foglalkozik Bhaktisiddhāntáról: „Bármilyen sikert is értünk a varṇāśrama és a Gauḍīya Math kapcsolatának el az Úr Caitanya missziójának terjesztésében témájával. Szintén Madsen (2001: 164–78) világszerte, az csakis az ő kegyéből lehetséges.” tárgyalja Bhaktisiddhānta újításait abban, hogy [Bhaktivedanta Vedabase 2016.]. tagadta a varṇa örökletességét, és szerinte a guru 59 Eck 1979. megállapíthatja a tanítvány varṇáját.

39 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

Számos szerző foglalkozott az ISK­CON Beck, Guy L.: Sonic Theology: Hinduism történetével, például Fizzotti és Squar­ci­ and Sacred Sound. University of South ni,66 valamint az ISKCON intézményi vál- Carolina Press, Columbia, 1993. ságaival és posztkarizmatikus kihívásai- Bhakti Hṛdaya Bon Swami: Second 67 val, például Bryant és Ekstrand, Dwyer Year of the Gaudiya Mission in Europe. 68 69 és Cole, valamint Rochford. A Social Gaudiya Mission, Berlin, 1935. Com­pass nevű tudományos folyóirat kü- Bhakti Prajnan Yati Swami: Lord Sri lön számot szentelt az ISKCON társadal- Chaitanya and his Mission (Vol. 2.). Sri mi fejlődésének.70 Kimmo Ketola71 azt Chaitanya Math, Mayapur, 1998. kutatta, hogyan tekintenek az ISKCON tagjai alapítójukra, Bhaktivedantára, akit Bhakti Srīrūpā Bhāgavata Swami tanítványai szeretetteljesen a „Śrīla Prab­ (ed.): Advent Centenary Souvenir of Shri hupāda”­ megtisztelő címmel illetnek. Shrila Prabhupad 1874–1974. Gaudiya Kutatás tárgyául szolgáló további fontos Mission, Calcutta, 1974. terület volt a hinduizálódás és a kivizsgá- Bhakti Vikāsa Swami: Śrī Bhaktisiddhānta lások folyamata az ISKCON-ban, a gyer- Vaibhava: The Grandeur and Glory of mekbántalmazás az 1980-as és 1990-es Śrīla Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura években, a nők helyzete és a nőkkel való (Vol. 1). Bhakti Vikas Trust, Surat, 2009. bánásmód, a vezetőséggel kapcsolatos el- Bhakti Vilāsa Tirtha Swami (ed.): 72 lentmondások, valamint a nyugat-ben- Bhaktisiddhanta Sarasvati: Shri gáli Māyāpurában található nemzetközi Chaitanya’s Teachings (Vols. 1 & 2.) ISKCON-központ­ gyors növekedésével Shree Gaudiya Math, Madras, 1989. kapcsolatban fellépő etikai kihívások.73 Bhaktisiddhānta (ed.): The Harmonist, Fordította: Havasréti Márton Sree Sajjana-toshani [havi és kétheti fo- Irodalomjegyzék lyóirat]. Calcutta, 1927–1936. Amrita Bazar Patrika [napilap] Calcutta, Bhaktisiddhānta Sarasvatī: Brāhmaṇa 1918–1991. o Vaiṣṇava: tāratamaya-viṣayaka siddh­ ānta. Śrī Caitanya Math, Mayapur, 1934. Banerjee, D. L. – Chatterjee, Tāra­­ keś­va­ra – Singh, R. D.: Catalogue of Bhaktisiddhānta Sarasvatī: Shri Cha­ Sanskrit, Pali and Prakrit Books. Na­ ita­nya’s Teachings (Vols. 1 & 2.) Shree ti­onal Library of India, Calcutta, 1951. Gaudiya Math, Madras, 1989. Bhaktivedanta Vedabase 2016. Bhak­ti­ 66 Fizzotti–Squarcini 2004. 67 Bryant–Ekstrand 2004. ve­dan­ta Archives, Sandy Ridge, 2016. 68 Dwyer–Cole 2007. Bhaktivinoda, Kedarnath Datta: Sva­ 69 Rochford 2007. likh­i­ta-jīvanī. Lalita Prasad Datta, Cal­ 70 Nesti 2000. cut­ta, 1916. 71 Ketola 2008. 72 Lásd: Dwyer–Cole 2013. Bhatia, Varuni: Devotional Traditions 73 Fahy 2015. and National Culture: Recovering Ga­

tattva 40

Bhaktisiddhānta Sarasvatī és az ISKCON

u­di­ya Vaishnavism in Colonial Bengal­ Fizzotti, Eugenio – Federico Squarcini: [PhD disszertáció]. Columbia Univer­ ­si­ Hare Krishna. Salt Lake City Signature ty, New York, 2008. Books in cooperation with CESNUR, Brooks, Charles R.: The Hare Krishnas [s.l.], 2004. in India. Princeton University Press, Prin­ Fuller, Jason: Religion, Class and ceton,­ 1989. Power: Bhaktivinoda Thakur and the Bryant, Edwin F. – Ekstrand, Maria L.: Transformation of Religious Authority The Hare Krishna Movement: The Post­ among the Gauḍīya Vaiṣṇavas in Nine­ charismatic Fate of a Religious Trans­ teenth-Century Bengal [PhD disszertá­ ­ plant. Columbia University Press, New ci­ó]. University of Pennsylvania, Phila­ ­ York, 2004. delphia, 2004. Chatterjee, Partha: The Nation and its Gauḍīya [hetilap]. Calcutta, 1922–1937. Fragments: Colonial and Postcolonial Ghosh, Abhishek: Vaiṣṇavism and the Histories. Princeton University Press, West: A Study of Kedarnath Datta Bhak­ Princeton, 1993. tivinod’s Encounter and Response, 1869– Crawford, S. Cromwell: Ram Mohan 1909 [PhD. disszertáció]. Uni­ver­sity of Roy: Social, Political, and Religious Re­ Chicago, Chicago, 2014. form in 19th Century India. Paragon Ho­ Hopkins, Thomas J.: The Social and use, New York, 1987. Religious Background for Transmission Dās, Sambidānanda: The History and of Gaudiya Vaisnavism to the West. In: Literature of the Gaudiya Vaiṣṇavas and Bromley, David G. – Shinn, Larry D. their Relation to Other Medieval Va­iṣ­ṇa­ (eds.): Krishna Consciousness in the va Schools [PhD disszertáció]. Uni­ver­ West. Bucknell University Press, London, si­ty of London, London, 1935. 1989, 34–54. Dwyer, Graham – Cole, Richard J.: Ha­ Kesavan, B. S. – Kulkarni, Vinayak re Krishna in the Modern World. Ark­tos, Yashvant: The National Bibliography London, 2013. of Indian Literature, 1901–1953. Sahitya Dwyer, Graham – Cole, Richard J.: The Akademi, New Delhi, 1962. Ha­re Krishna Movement: Forty Years of Ketola, Kimmo: The Founder of the Ha­ Chant and Change. I. B. Tauris & Co, re Krishnas as Seen by Devotees: A Cog­ London, 2007. nitive Study of Religious Charisma. Brill, Eck, Diana: Kṛṣṇa Consciousness in Leiden, 2008. Historical Perspective. Back to Godhead. Lajtai L. László: Nacionalizmus nélkü- 1979.10.14. [Bhaktivedanta Vedabase li nemzetektől a „nemzetek nélküli na- 2016.] cionalizmusig”? Kántor Zoltán (szerk.): Fahy, John: Becoming Vaishnava in an Na­ci­o­na­lizmuselméletek (szöveggyűjte- Ide­al Vedic City [PhD disszertáció]. Uni­ mény). [recenzió] Korall 18. 2004, 177– versity of Cambridge, Cambridge, 2015. 181.

41 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

Madsen, Finn: Social udvikling i Hare Rochford, E. Burke: Hare Krishna Krishnabevægelsen [PhD disszertáció]. Transformed. New York University Press, Uni­versity of Copenhagen, Copenhagen, New York, 2007. 2001. Sajjana-toṣaṇī [havilap], 1879–1914. Madsen, Finn: Tradition og fornyelse i [1914-től: The Harmonist]. Gaudiya Math [MA diplomamunka]. Uni­ Sardella, Ferdinando: Colonial Bengal ver­sity of Copenhagen, Copenhagen, 1996. and Bhaktivinoda through the Lens of Marvin, Brian D. (Shukavak Dasa): Bhaktisiddhanta. Journal of Vaishnava Hindu Encounter with Modernity: Ke­ Studies. 23. 1. 2014, 189–204. dar­nath Datta Bhaktivinoda, Vaishnava Sardella, Ferdinando: Modern Hindu The­ologian. Sanskrit Religions Institute, Personalism: The History, Life, and Ri­ver­side, 1999. Thought of Bhaktisiddhānta Sarasvatī. Marvin, Brian D.: The Life and Thought Oxford University Press, New York – of Kedarnath Datta Bhaktivinode: A Oxford, 2013. Hindu Encounter with Modernity [PhD Sarkar, Sumit: The Swadeshi Movement disszertáció]. University of Toronto, in Bengal, 1903–1908. People’s Pub­lish­ Toronto, 1996. ing House, New Delhi, 1973. Nesti, Arnaldo (ed.): Social Compass. Sharma, Arvind: Thresholds in Hindu- 47. 2. 2000. Buddhist Studies. Minerva, Calcutta, O’Connell, Joseph: Demographics of 1979. Caitanya Vaishnavas in Pre-Colonial Smith, Anthony D.: Nationalism. Theory, and Colonial Bengal: Estimates of Ideology, History. Polity Press, Cam­brid­ Gender, Caste, Geography. In: Sardella, ge, 2001, 50. Ferdinando – Sain, Ruby (eds.): The Stewart, Tony Kevin – Dimock, Edward Sociology of Religion in India: Past, C. (eds.): Caitanya Caritāmṛta of Kṛṣṇa­ ­ Present and Future. Abhijeet Pub­li­ca­ dā­sa Kavirāja. Department of Sanskrit ti­ons, New Delhi, 2013. and Indian Studies, Harvard University, Paramadvaiti Swami, B. A.: Our Family Cambridge, 2000. the Gaudiya Math: A Study of the Ex­ Sugirtharajah, Sharada: Imagining pansion of Gaudiya Vaisnavism and the Hinduism: A Postcolonial Perspective. Many Branches Developing around the Routledge, London, 2003. Gaudiya Math. Vrindavan Institute for Valpey, Kenneth Russell: Attending Vaisnava Culture and Studies, Vrindavan, Krishna’s Image: Chaitanya Vaishnava 1999. Murti-Seva­ as Devotional Truth. Rout­ Porter, A. E.: Census of India 1931: led­ge, New York, 2006. Bengal and Sikkim, Imperial and Pro­ Vidyāvinoda, Sundarānanda (ed.): vin­cial Tables (Vol. 5. Pt 2.). Central Sarasvatī Jayaśrī: Vaibhava Parva. Śrī Pub­li­cations Branch, Calcutta, 1932. Gaudiya Math, Calcutta, 1934.

tattva 42

Bhaktisiddhānta Sarasvatī és az ISKCON

Völkischer Beobachter [napilap]. Berlin, Young, Richard Fox: Resistant Hinduism: 1936–1945. Sans­krit Sources on Anti-Christian Apo­ Wong, Lucian: Negotiating History in lo­getics. De Nobili Research Library, Co­lo­nial Bengal: Bhaktivinod’s Kṛṣṇa- Vienna, 1981. saṁ­hitā. Journal of Hindu Studies. 7. 3. 2014, 341–70.

43 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

tattva 44

A. C. Bhaktivedanta Swami Prab­hu­pá­da, a lelki oktatás kie­mel­ke­dő képviselője

A paramparānak, vagyis a taníványi lán- A. C. Bhaktivedanta Swami colatnak, illetve minden guru-tanítvány Prabhu­ pā­ da,­ a lelki oktatás kie­ kapcsolatnak a lényege a transzcenden- melke­ dő­ képviselője tális tudás átadása, egy tradíció tanítása- inak, hangulatának és a mindennapi élet- ben való gyakorlatának átörökítése. Az a tudás, amivel az egyén rendelkezik, meg- határozza a céljait, az értékrendjét és az életmódját. Ha egy közösség tagjai megfe- lelő képzésben részesülnek, akkor be tud- nak illeszkedni a közösségbe, és ők maguk Magyar Márta is képesek továbbörökíteni azt a kultúrát, (Mañjarī Devī Dāsī) amelyet az adott társadalmi csoport követ. A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda Caitanya Mahāprabhu hagyatékának nyu- E tanulmány célja rámutatni arra, hogy gati terjesztésével új fejezetet nyitott a A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, Brahma-Madhva-Gauḍīya-sampradāya a Krisna-tudatú Hívők Nemzetközi Kö­ történetében, és évszázadokra meghatá- zös­sé­gé­nek (ISKCON) alapító ācār­yá­ja rozta tanítványi láncolatának irányát, cél- milyen nagy hangsúlyt fektetett a ga­u­ḍī­ kitűzéseit és misszióját. Megalapította ya-vaiṣṇava szentírások szisztemati­kus a Krisna-tudatú Hívők Nemzetközi tanulmányozására, és ennek kapcsán be- Közösségét (ISKCON), s intézménye de- mutatni, hogy az intézményes oktatás ter- finiálásának legfőbb eszköze a szentírás- vének nyoma hol lelhető fel először nála, fordítás és -kommentálás volt. Ha egy in- hogyan jelenik meg az oktatás feladat- tézmény alapítója azonos az intézmény ként az ISKCON hét célja között, illetve szent szövegeinek elsődleges interpretá- milyen szentírásokhoz kapcsolódó vizs- lójával, a szentírások és az intézmény tel- 1 garendszert vezetett be Śrīla Prabhupāda jesen összeszövődnek. Śrīla Prabhupāda a követői számára, és milyen címeket írásait nem csak az ISKCON-tagoknak rendelt e vizsgákhoz. Ez utóbbi téma szánta. 1975 júliusában azt mondta, hogy vizsgálata során visszatekintek a Śrīla könyvei az ISKCON vázát képezik, s a Prabhupāda lelki tanítómestere, Bhak­ti­ következő tízezer évre törvénykönyvek, az emberiség lelki oktatásának kéziköny- siddhānta Sarasvatī Ṭhākura által beve- 2 zetett vizsgarendszer követelményeire és vei lesznek. az általa megnevezett címekre, valamint A Śrī Rūpānuga-parā-vidyā-pīṭha megvizsgálom a két rendszer közötti kü- terve lönbség okait. Nem célom teljes körű tör- ténelmi és földrajzi áttekintést adni az Śrīla Prabhupāda – elődeinek nyomdo- ISKCON oktatási törekvéseiről és ered- 1 Tamal Krishna 2012: 115. ményeiről. 2 ISKCON Communications Journal 5.1. Be­veze­ tés.­

45 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

kait követve – arra vágyott, hogy minél Az első felvetés nyomát tehát 1962- többen rendszerezett, vaiṣṇava szentírá- ben látjuk, s négy évvel később − már sokon alapuló lelki oktatásban részesül- Amerikából Śrīla Prabhupāda két leve- jenek. A legkorábbi nyoma annak, hogy lében is utal korábbi tervére. 1966 októ- Prabhupāda intézményes keretek között berében Gauracandra Goswami fiának, szeretné elkezdeni a gauḍīya-vaiṣṇava ta- Panchunak így írt: nítások rendszerbe foglalt oktatását, 1962- ben lelhető fel, három évvel az előtt, hogy „[…] Emellett megkérdezhetnéd édes- elindult volna Nyugatra, és négy évvel apádat, hogy továbbra is érdekli-e a korábban az ISKCON hivatalos bejegy- Rupanuga Para Vidya Pitha felépíté- zésénél. Ebben az évben a vṛndāvanai se az általa javasolt földterületen, amit Rādhā-Dāmodara templomban lakott, bérelnénk tőle. Talán emlékszel erre Śrīla Rūpa Gosvāmī3 samādhijának kö- a javaslatra. Amikor először jöttem a zelében, és e templom két vagyonkeze- templomotokba, te magad mérted ki a lőjének, Gauracandra Goswaminak és földet. Ha édesapád egyetért, elkezdőd- Nṛpendra Nātha Banerjinek kifejezte a het az építkezés, és az amerikai tanítvá- vágyát, hogy megalapítsa a Śrī Rūpānuga- nyaim készek kifizetni a Sri Rupanuga parā-vidyā-pīṭha nevű védikus főiskolát. A Para Vidya Pitha tervezett épületét. Ha Śrī Rūpānuga-parā-vidyā-pīṭha elnevezés- az édesapád úgy dönt, hogy egy másik ben a rūpānuga szó Śrīla Rūpa Gosvāmī földterületet ad nekem a Sri Sri Radha követőire utal, s azt jelzi, hogy az oktatá- Damodara Ji Templom területén az épü- 4 si intézmény a Śrīla Rūpa Gosvāmī által let számára, az is elfogadható.” tanított bhakti tudományának közvetíté- 1966 decemberében pedi Nṛpendra Nātha sére hivatott. A vidyā-pīṭha szó azt jelenti, Banerjit emlékeztette szándékára: hogy a tudás székhelye, az előtte álló parā szó pedig azt mutatja, hogy ez az iskola „Most pedig szeretném felhívni a fi- kifejezetten transzcendentális témák okta- gyelmét egy dologra, ami a Rupanuga- tását fogja végezni. A Śrī Rūpānuga-parā- para-vidyapitha, amit el akartam kezde- vidyā-pīṭhával tehát Śrīla Prabhupāda egy ni Vrindavanában a Radha-Damodara olyan oktatási intézményt akart alapítani, Mandir közelében. Lehetne üres föld- ahol Śrīla Rūpa Gosvāmī és követői taní- területet szerezni az épület megépí- tásaival összhangban adják át a transz- téséhez. Az amerikai tanítványaim cendentális tudást, s ahol majd a nyugati tudnának erre pénzt áldozni, és azt bhakták elsajátíthatják a szanszkrit nyel- gondololom, hogy ha tudnánk bérelni vet és a vaiṣṇava szentírásokat. Öntől a földet, akkor azonnal el tud- nánk kezdeni az építkezést. Talán em- 3 A gauḍīya-vaiṣṇavizmus kiemelkedő alakja, Caitanya Mahāprabhu missziójának legfőbb lékszik, hogy amikor először jöttem a megalapozója. A gauḍīya-vaiṣṇavák saját magu- templomukba, ez volt a javaslatom, és kat rūpānugáknak, Śrīla Rūpa Gosvāmī követő- inek tekintik. 4 Levél Panchunak, New York, 1966.10.11.

tattva 46

A. C. Bhaktivedanta Swami Prab­hu­pá­da, a lelki oktatás kie­mel­ke­dő képviselője

Ön és Gauracandra Goswami is bele- • Hogy tanítsa mindenkinek a saṅ­kīr­ta­ egyeztek.”5 na mozgalmat, hogy bátorítson a saṅ­ kīr­tana mozgalomra, Isten szent nevé- Prabhupāda vágya a Rādhā-Dāmodara nek közös éneklésére, ahogy azt az Úr temp­­lom­mal együttműködve végül nem Śrī Caitanya Mahāprabhu kinyilvání- valósult­ meg, de 1969 januárjában Kīr­ totta tanításaiban. (4.) ta­nā­nan­dának is írt arról, hogy elegendő oktatási intézmény tanít technológiai és • Hogy a fent említett célokat szem előtt más világi tudást, de sehol sem képez- tartva rendszeresen kiadványokat, fo- nek brāhmaṇákat és vaiṣṇavákat, s ezért lyóiratokat, könyveket és különféle írá- szeretné megalapítani a Rūpānuga-parā- sokat adjon ki, és terjesszen. (7.) vidyā-pīṭhát ezzel a céllal.6 Ezek alapján egyértelmű, hogy az ISK­ CON maga egy oktatási intézmény, amely AZ ISKCON mint oktatási intéz­ szisztematikusan tanít és nevel. mény Prabhupāda az ISKCON tagjai számára Amellett, hogy Prabhupāda több levelében előírta a sādhana módját, azaz minden­ na­ ­ is említi szándékát kifejezetten oktatási in- pos gyakorlatokat, melyek része reggel­ és tézmények létesítésére,7 azt is hangsúlyoz- este a szentírásokból tartott előa­ dások­­ hall- ta, hogy az ISKCON összes templomának gatása és a szent szövegek egyéni vagy cso- oktatási központként kell szolgálnia.8 Az portos napi tanulmá­ nyozása­ is. Bevezette, ISKCON bejegyzésekor Śrīla Prabhupāda hogy az ISK­CON-templomokban minden meghatározta az intézmény hét célját, me- reggel Śrīmad-­ Bhāgavatam­ , esténként pe- lyek közül négy az oktatás fontosságát és dig Bhaga­ vad-gītā­ vagy Az odaadás nek­ 9 módszerét emeli ki: tárja alapján előadások legyenek. Az elő- adások során ő maga – vagy távollétében • Hogy módszeresen terjessze a lelki tu- tanult vaiṣṇavák – e művek egy-egy ver- dást a társadalomban, s az embereket sét és az általa írt magyarázatát felolvas- a lelki életre nevelje azzal a szándék- ták, majd részletesen kifejtették, „minden kal, hogy az élet értékeinek egyensú- szemszögből” megvitatták.10 Ezt a rend- lyát visszaállítsák, s így a világra igazi egység és béke köszöntsön. (1.) 9 Előadás, Brahma-samhitā 5.1, 1972.10.05., • Hogy a Kṛṣṇa-tudatot úgy terjesszék, Los Angeles; Levél Śivānandának, Hawaii, 1969.03.09.; Levél Bali-mardanának és Puṣṭa ahogyan azt a Bhagavad-gītā és a Śrī­ Kṛṣṇának, Los Angeles, 1972.09.18. mad-­Bhāgavatam kinyilvánítja. (2.) 10 Levél Rāyarāmának, Seattle, 1968.10.17.; levél Śivānandának, Hawaii, 1969.03.09.; levél 5 Levél Nṛpen Bābū Bannerjinek, New York, Madhudviṣának, Los Angeles, 1972.06.16.; levél 1966.12.15. Tribhūvanāthának, Los Angeles, 1972.06.16.; 6 Levél Kīrtanānandának, Los Angeles, 1969.01.12. levél Bobaknak, Los Angeles, 1972.06.16.; 7 Lásd: levél Tamāla Kṛṣṇának és Gurudāsának, előadás, Bhāg. 1.10.2, Māyāpura, 1973.06.17. London, 1971.08.23.; levél Pradyumnának, A reggeli Bhagavad-gītā és Bhāgavatam Ahmedabad, 1975.09.28. leckén való részvétel már a League of Devotees 8 Levél Hṛdayānandának, New York, 1972.07.09. megalapításakor is előírás volt a tagok

47 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

szert a ISKCON-templomok a mai na- illetve pig követik. Śrīla Prabhupāda többször 1. adhīti – a téma alapos tanulmányozása; szóvá tette, hogy az ISKCON és a tagok 2. bodha – a téma mély megértése, meg- sikerének kerékkötője, hogy a követői világosodás; nem tanulmányozzák eleget a könyve- 3. ācaraṇa – a tudás céljának megértése it.11 Összes könyvét, leckéjét, levelét és és alkalmazása a mindennapi életben; beszélgetését feltérképezve a Vanipedia 4. pracāraṇa – a tudás továbbadása. szerkesztői a gyakoriságot, a hangulatot és a módszert illetően 60 módját találták A guru-tanítvány kapcsolat céljának betel­ annak, ahogy Śrīla Prabhupāda a szentírá- je­süléséhez tehát nyilvánvalóan mindkét sok tanulmányozását­ kérte, s a következő fél erőfeszítésére szükség van. oldalon lévő táblázat szemlélteti, hogy Lényeges, hogy míg Prabhupāda az ös�- erre mely kifejezéseket használta.12 szes, a gauḍīyák számára jelentős szöve- Prabhupāda azt akarta, hogy követői ne get meg akarta jelentetni angol nyelven, csak passzív hallgatói legyenek a templo- többet ő maga fordított és kommentált, mi leckéknek, és ne csak szórakozáskép- valamint sorrendet állított fel közöttük pen olvassák könyveit, hanem tegyenek a tanulmányozás szempontjából. Ezt jól komoly erőfeszítést a filozófia és a gya- szemlélteti az általa bevezetett vizsgák korlat mély megértésére, éljék is e tanítá- és elérhető fokozatok rendszere. Az a ha- sokat, és tudják ezeket tanítani másoknak gyomány, hogy a szentírások tanulmá- is. A védikus oktatás a tudáselsajátítás há- nyozóit vizsgáztatni kell, visszanyúlik rom, illetve négy szintjét említi:13 a lelki tanítómesteréig, Bhaktisiddhānta 1. śravaṇa – a tanártól vagy a szentírás- Sarasvatī Ṭhākuráig, s érdemes az álta- ból valló hallás; la felállított követelményeket megvizs- 2. manana – a hallottakon való elgondol­ gálni az ISKCON śāstra-vizsgái törté- kodás általi intellektuális megértés; netének és jelentőségének áttekintése 3. nidhidhyāsana – megvalósítás, a tanul- előtt. Az alábbiakban bemutatom, hogy tak alkalmazása a mindennapi életben; Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura mely cím elnyeréséhez mely szentírások alapos számára. Lásd a „testvéreknek” címzett levelet, 1955.01.01-én. ismeretét várta el, de e tanulmány csupán 11 Lásd például lecke a Bhāg. 2.9.14 verséből, felsorolja a szövegek címeit, s nem tér Melbourne, 1972.04.13.; lecke a Bhāg. 1.16.24 ki azok szerzőjére, keletkezésének ide- verséből, Hawaii, 1974.01.20.; lecke a Bhāg. jére vagy tartalmára. Śrīla Prabhupāda 5.5.1. verséből, Vṛndāvana, 1976.10.23. 12 A http://www.vanipedia.org/wiki/How_to_ rendszeresen idéz e szövegekből, így az Read_Srila_Prabhupada’s_Books oldalon ő könyveinek tanulmányozói számára a megtalálhatóak a konkrét idézetekhez vezető címek java része jól ismert lesz. Fő cé- linkek és az egyértelmű a kontextus, melyben a lom a tudásanyag mennyiségének szem- kijelentések elhangzottak. léltetése, amit Bhaktisiddhānta Sarasvatī 13 Lásd Bṛhad-āraṇyaka-upaniṣad 2.4.5 és Naiṣadam 1.4, idézi a The Concept of Vedic Ṭhākura meghatározott, s a vizsgafoko- Education At a Glance 7. oldal. zatokhoz rendelt.

tattva 48

A. C. Bhaktivedanta Swami Prab­hu­pá­da, a lelki oktatás kie­mel­ke­dő képviselője

Gyakoriság Hangulat Módszer újra és újra mivel Kṛṣṇa beszélte el minden szemszögből mindig ügyesen különböző irányokból amennyit csak lehet figyelmesen minden nézőpontból amint akad időd gondosan különféle szemszögekből megfigyelve a témát minden megközelítési legalább napi egy órát vizsgálódva szögből, és megízlelve az új megértést hogy megértsd a témát legalább napi egy-két órát mélyen különféle látószögekből legalább napi három órát odaadóan a bhaktákkal megvitatva állandóan szorgalmasan bhakták társaságában istentestvéreiddel folyamatosan szakértelemmel együttműködve naponta hittel más bhakták segítségével idősebb istentestvéreid részletekben feszült figyelemmel segítségével egyre többet szépen részletesen egyszer-kétszer- áthatóan tudományosan háromszor egyiket a másik után kitartóan elemzően lépésről lépésre, megint és megint filozofikusan figyelmesen 24 órát olvasva mélyrehatóan alaposan rendszeresen hosszasan ismételten komolyan ismételten az egész életen őszintén át a nap folyamán amikor alázatosan csak lehet amikor csak akad idő megfontoltan elfogadóan megfelelő gonddal

49 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura A kurzusok a vaiṣṇava tudományterü- vizsgarendszere letek fogalomról fogalomra haladó, de Śrīla Prabhupāda vágyát a szentírások széleskörű elemzését biztosították a szisztematikus oktatására lelki tanítómes- gauḍīya siddhānta hangsúlyozásával. A terétől és param-param-gurujától örökölte. vizsgákat a Parā-vidyā-pīṭha írta ki, s a Bhaktivinoda Ṭhākura, Bhaktisiddhānta tudományos fokozatokat a Navadvīpa- Sarasvatī Ṭhākura édesapja és egyik leg- dhāma-pracāriṇī-sabhā állította ki Śrīla főbb guruja egy levélben így írt fiának: Bhaktivinoda Ṭhākura útmutatásai sze- rint.”16 „Különlegesen vágytam arra, hogy olyan könyvek jelentőségét prédikál- Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura 1919 jam, mint a Śrīmad-Bhāgavatam, a márciusában, egy évvel a sannyāsa rend- Ṣaṭ-sandarbha, a Vedānta-darśana. El be lépése és első központja, a kalkuttai kell vállalnod ennek a felelősségét. Śrī Bhaktivinoda Asana megalapítása után Māyāpur fel fog virágozni, ha létesítesz vezette be a Bhakti-śāstrī vizsgát és dip- ott egy oktatási intézményt.”14 lomát mint oktatási kezdeményezést, majd később kibővítette azt.17 Azt szerette vol- Bhakti Vikāsa Swami15 a Bhaktisiddhānta na, hogy értelmiségi tanítványai alapo- Va­i­bha­va című művében egy, a Harmonist san ismerjék a szent szövegeket, ahogy ő fo­lyó­iratban megjelent, „A tanulás újjáé- maga is egy kiemelkedő tudós volt. De a lesztése Ó-Navadvīpában – Parāvidyā- kevésbé intellektuális beállítottságú kö- pīṭha Śrī Māyāpurban” című cikket idéz, vetőitől is elvárta egészen a lelki életük amely utal rá, hogy Bhaktivinoda Ṭhākura kezdetétől, hogy ismerjék az Úr Caitanya fenti kérését Bhaktisiddhānta Sarasvatī filozófiájának Bhaktivinoda Ṭhākura -ál Ṭhākura hogyan valósította meg: tal megnevezett tíz alapvető elemét, a 18 „Az elmélyült tanulmányokra alkal- daśa-mūlát. E tíz elem közül az első mas fiatal férfiakat, akik a Gauḍīya a pramāṇa-tattva, vagyis hogy a tudás Maṭhához csatlakoztak, prédikáló te- hiteles forrása (pramāṇa) a szentírás. A vékenységeik megkezdése előtt tanulás következő kilenc elem a prameya-tattva, céljával a Parā-vidyā-pīṭhába küldték. vagyis a szentírások által kifejtett leg- főbb tételek.19 Maga a kilenc prameya 14 Bhaktivinoda Ṭhākura levele Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākurának 1910-ből, idézi a 16 Bhakti Vikāsa 2018a: 400. Bhaktivedānta Vidyāpīṭha Information Brochure 17 Bhakti Vikāsa 2018a: 77. 4. oldala. (http://www.vidyapitha.in/wp-content/ 18 Bhakti Vikāsa 2018a: 259–260. uploads/2015/10/Bhaktivedanta-Vidyapitha- 19 A kilenc prameya: 1. Kṛṣṇa a Legfelsőbb Information-brochure.pdf) Abszolút Igazság; 2. Ő minden energia forrása; 15 Bhaktivedanta Swami Prabhupāda angol 3. Ő minden kapcsolat forrása; 4. Az élőlények az származású tanítványa. 1975-ben csatlakozott ő elkülönült szerves részei; 5. Az anyagi energia az ISKCON-hoz, azóta prédikátor, elsősorban az élőlényeket a hatalma alatt tudja tartani; 6. Az Indiában. 1989-ben lépett a sannyāsa rendbe. élőlények felszabadult állapotukban mentesek az Több mint húsz kötet szerzője. anyagi energia hatásától; 7. Minden egyidejűleg

tattva 50

A. C. Bhaktivedanta Swami Prab­hu­pá­da, a lelki oktatás kie­mel­ke­dő képviselője

Baladeva Vidyābhūṣaṇától származik, aki 1. Śruti (a négy veda) a Prameya-ratnāvalī című művében fo- 2. Vedānta (a Vedānta-sūtra és a galmazta meg azokat Śrī Madhvācārya ta- Bhagavad-gītā) nításai alapján. Bhaktivinoda Ṭhākura a 3. Bhāgavatam különféle szentírások kijelentéseit hasz- 4. Ekayāna-pañcarātra nálva részletesen kifejtette a tíz elemet, 5. Sāhitya (irodalom, költészet, nyelv- és azok számos könyvének szolgálnak tan, főleg a vaiṣṇava ācāryák írásai) alapjául.20 6. Aitihya (védikus történelem) Ahogy apja, Bhaktivinoda Ṭhākura, úgy 7. Sampradāya-vaibhava (a sampradāya Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura is úgy dicsősége) látta, hogy az istenközpontú oktatást fel- 8. Bhakti-śāstra (olyan śāstrák, amelyek váltó szekuláris képzés előtérbe kerülésé- kifejezetten a bhakti témájával fog- vel az emberek egyre inkább megfeled- lalkoznak) keznek az élet valódi értelméről, s ennek 9. Tattva (a filozófiai igazságok) visszafordítása érdekében több oktatási 10. Rasa (az Istennel való kapcsolatok). projektbe is belekezdett. Bhaktivinoda A bhakti-śāstrákat feldolgozó kurzusok Ṭhākura kérésének eleget téve 1927-ben hall­ga­tói az e tudományterülethez tartozó megalapította Māyāpurában a Parā-vidyā- szövegekből tett vizsga után kapták meg a pīṭha (a transzcendetális tudás székhelye) bhakti-śāstrī címet. Lehetőség volt egyéni nevű oktatási intézményt.21 tanulmányokat folytatóknak is vizsgázni- Bhakti Vikāsa Swami a Bhaktisiddhānta uk. Az egész napot igénylő vizsgára min- Vaibhava 1. kötetében a bengáli Gauḍīya dig Caitanya Mahāprabhu megjelenési folyóirat alapján áttekinti, hogy a tanul- napján került sor, amivel Bhaktisiddhānta mányok milyen szintjeit és területeit ha- Saravatī Ṭhākura azt akarta hangsúlyoz- tározta meg Bhaktisiddhānta Sarasvatī ni, hogy a vizsgázás egyenértékű az Úr Ṭhākura.22 Bhakti Vikāsa Swami kuta- Caitanya imádatával.24 tásai szerint Bhaktisiddhānta Sarasvatī A bhakti-śāstrák elsajátítása után elnyert nyolc, az általam fellelt Sajjana-toṣanī bhakti-śāstrī kinevezéssel lehetett elkez- 1927. évi 8. száma szerint pedig tíz tudo- deni a sampradāya-vaibhava kur­zust, ami mányterületet nevezett meg.23 a különféle vaiṣṇava- és nem vaiṣṇava- azonos Kṛṣṇával, és különbözik tőle; 8. Az élő- sampradāyák történelmével és tanításai- lény által követendő gyakorlat a tiszta odaadó val foglalkozott. Az ezen tananyagból vizs- szolgálat; 9. A Kṛṣṇa iránti tiszta szeretet az élő- gázók a sampradāya-vaibhavācārya címet lény végső célja. kapták. A Bhakti Vikāsa Swami által emlí- 20 Daśa-mūla-tattva, Caitanya-śikṣāmṛta, Jaiva- dharma, Vaiṣṇava-siddhānta-mālā, Śrīman- tett harmadik kurzus a pañcarātra, amely mahāprabhura-śikṣā, Harināma-cintāmaṇi. során a hallgatók a gauḍīya-vaiṣṇava 21 Bhakti Vikāsa 2018a: 403–406. mūrti-imádatot és rituálékat sajátították el, 22 Gauḍīya 9.747, idézi Bhakti Vikāsa 2018a: 401. s a sikeresen vizsgázók a pañcarātrācārya 23 E lista 4. és 7. eleme nem szerepel a Bhakti Vikā­ ­sa Swami által közzétett listában. 24 Bhakti Vikāsa 2018a: 405.

51 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

címet kapták, és ennek birtokában végez- A pañcarātrācārya címhez tartozó szö- hettek családosok számára házasságkö- vegeket Bhakti Vikāsa Swami nem emlí- tést, illetve śrāddha és más szertartáso- ti. A Sajjana-toṣaṇī 1927. júliusi száma kat. A negyedik és legmagasabb fokozatot, alapján Bhaktisiddhānta Sarasvatī a kü- a śrī-sārvabhaumát mind a tíz fenti terü- lönböző címekhez az alábbi szövegekből lethez tartozó összes szövegben való ala- rendelt vizsgát:26 pos jártasságról tett tanúbizonysággal le- Bhakti-śāstrī hetett elnyerni. A Bhaktisiddhānta Vaibhava 3. köteté- Elsődleges: Bhakti-rasāmṛta-sindhu, Śrī nek hatodik függelékében megtalálható Caitanya-caritāmṛta, Stava-mālā, Stavā­ ­ a bhakti-śāstrī és a sampradāya-vaibha­ ­ mṛ­ta-laharī, Brahma-saṁhitā (ötödik fe­ vācārya­ címekhez tartozó kötelező olvas- jezet)­ , Kṛṣṇa-karṇāmṛta, Padyāvalī, Bha­ mányok listája:25 ja­nām­ṛta, Jaiva-dharma Másodlagos: Mukunda-mālā-stotra, Śrotra-­ Bhakti-śāstrī: ratna, Hari-bhakti-kalpa-lati­ kā,­ Nimbārka- Śrī Caitanya-caritāmṛta, Śrī Caitanya- daśa-ślokī, Prārthanā, Kalyāṇa-kalpataru, bhāgavata, Bhakti-ratnākara, Jaiva-dhar­ Śoḍaśa-granthā, Śrī Ujjvala-nīlamaṇi-ki­ ma, Caitanya-śikṣāmṛta, Sat-kriyā-sāra- raṇa,­ Śrī Bhaktirasāmṛta-sindhu-bindu, Śrī dī­pi­kā, Gauḍīya-kaṇṭhahāra. Bhāgavatāmṛta-kaṇā, Mādhurya-kādam­ ­ Sampradāya-vaibhavācārya: binī,­ Rāga-vartma-candrikā. Elsődleges szövegek: Śrī Caitanya-ca­ Sampradāya-vaibhavācārya: ritāmṛta­ az Amṛta-pravāha-bhāṣya és Elsődleges: Caitanya-caritāmṛta (Amṛta-­ Anubhāṣya magyarázatokkal, Śrī Cai­ pravāha-bhāṣya magyarázattal), Cai­ta­ tanya-bhāgavata­ a Gauḍīya-bhāṣya ma­ nya-bhāgavata, Bhakti-ratnākara, a Saj­ gyará­ zattal,­ Śrī Bhakti-ratnākara, Śrī jana-toṣaṇī­ és a Gauḍīya folyóirat cikkei Ha­ri-bhak­ti-vilāsa, valamint a Śrī Sajjana- a négy sampradāyáról, Hari-bhakti-vilāsa. to­ṣa­ṇī, a Gauḍīya és a Nadia Prakash fo­ Másodlagos: Prapannāmṛta, Bhaktamālā, lyó­iratok olyan cikkei, amelyek a négy va­ Anyā­ nya-bhakta-caritram,­ Mañjuṣā-sam­ iṣ­ṇava-sampradāyáról szólnak. āhṛ­ ti,­ Gauḍīya-kaṇṭhahāra, Brāhmaṇa- Másodlagos szövegek: Prapannāmṛta, vaiṣṇa­ va-tāratamya-siddhānta,­ Ācā­rā­ Madhva-vijaya (Madhvācārya életrajza), cā­ryakam. Bhaktamāla, Vaiṣṇava-mañjuṣā-sa­mā­ hṛti, Gauḍīya-kaṇṭhahāra, Brāhmaṇo o Pañcarātrācārya: Vaiṣṇavera Tāratamya-viṣayaka Siddh­ Elsődleges: Nārada-pañcarātra, Hari- ān­ta, Ācarya o Ācarya, Gauḍa-maṇḍala- bhakti-vi­ lāsa,­ Sat-kriyā-sāra-dīpikā, Ha­ parik­ ­ramā-darpaṇa, Citre Navadvīpa, Va­ ri­ta-saṁhitā, Chāndogya-upaniṣad. isn­avism, Saivism and Minor Religious Másodlagos: Nṛsiṁha-paricaryā, a 20 Sys­tems. dharma-śāstra­ , Sātvata-purāṇa-ṣaṭ-karma,

25 Bhakti Vikāsa 2018b: 249. 26 Bhaktisiddhānta 1927: 63–64.

tattva 52

A. C. Bhaktivedanta Swami Prab­hu­pá­da, a lelki oktatás kie­mel­ke­dő képviselője

Sātvaka-tantra-samūha, Rāmārcana- Másodlagos: Bhāgavata-tātparyam, Mant­ candri­ ­kā, Jyotiṣa-śāstra-pañcāṅga-kālau, ra-bhāgavatam,­ Daśopaniṣad, Brah­ma-sūt­ ­ Sadā­ cā­ ra-smṛti,­ Kṛṣṇāmṛta-mahārṇava, ra, Siddhānta-darpaṇa Smṛty-artha-sāgara, Smṛti-muktāvalī, d. Ekayāna-pañcarātra Ā­ga­ma-prāmāṇyam. Elsődleges: Nārada-pañcarātra, Hari- Śrī-sārvabhauma bhak­ti-vilāsa, Sat-kriyā-sāra-dīpikā, Ha­ Ennek a címnek az elnyerése követel- ri­ta-­saṁhitā, Chāndogya-upaniṣad te meg a legalaposabb és legszélesebb Másodlagos: Nṛsiṁha-paricaryā, 20 dhar­ körű sásztrikus ismereteket. A szövegeket ma-śāstra, Sātvata-purāṇa-ṣaṭ-kam, Sāt­va­ Bhak­ti­siddhānta Sarasvatī a már fent em- ka-tantra-samūha, Rāmārcana-candri­ ­kā, lített tíz csoportra osztotta, és azokon be- Jyotiṣa-śāstra-pañcāṅga-kālau,­ Sadācāra- lül meghatározott elsődleges és másodla- smṛti, Kṛṣṇāmṛta-mahārṇava, Smṛty-­art­ gos fontosságúakat. Egyes szövegek több ha-sāgara, Smṛti-muktāvalī, Ā­ga­ma-prā­ tudományterületnél is szerepelnek. māṇyam­ a. Śruti e. Sāhitya Daśopaniṣad, Śvetāśvatara-upaniṣad, Kṛṣ­ Elsődleges: Govinda-līlāmṛta, Caitanya- ṇa-­upaniṣad, Caitanya-upaniṣad, Ka­li-san­ ­ cari­ ­tāmṛta, Kṛṣṇa-bhāgavatāmṛta, Kṛṣṇa- taraṇa-upaniṣad,­ Gopāla-tāpanī-­upa­niṣad.­ bha­va­nām­ṛta, Caitanya-candrāmṛta, Go­ pā­la-campū, Ānanda-vṛndāvana-campū, b. Vedānta A­laṅkā­ ra-kaustubha,­ Nāṭaka-candrikā, Elsődleges: Govinda-bhāṣya, Pūr­ṇa­praj­ Candra­ loka,­ Caitanya-candrodaya, La­ ña-­darśana, Śrī-bhāṣya, Parijāta-bhāṣya,­ lita-­ mādh­ ­ava, Vidagdha-mādhava, Hari- Anubhāṣya, Vedānta-tattva-sāra, Vedān­ ­ta- nām­ām­ṛ­ta-vyākaraṇa, Chando-mañjarī, syamantaka, Siddhānta-ratnam, Bhaga­ ­ Jaya­ deva­ Gosvāmī dalai, Jagannātha-val­ vad-­gītā Madhva, Rāmānuja és Baladeva labha-­ nāṭaka,­ Pāda-kalpataru, Bhakti-rat­ ma­gyarázataival. nāka­ ra,­ Mṛdaṅga-naipunyam. Másodlagos: Āmnāya-sūtra, Vedānta- Másodlagos: Stava-māla, Nṛsiṁha-cam­ sāra, Sarva-darśana-saṁgraha, Śā­rī­ra­ka-­ pū, Śrīmad-Bhāgavatam 10. Ének, Sāhit­ ­ bhāṣya, Daśopaniṣad-bhāṣya, Pañca­ daś­ ­ ya-darpaṇa, Stavāvalī, Madhva-vijaya. yā­parokṣānubhūti,­ Vedārtha-saṁgraha, Tatt­va-­viveka, Tattva-sūtra, Yukti-mallikā. f. Aitihya Elsődleges: Mahābhārata, Rāmāyaṇa, c. Bhāgavatam Ha­ri­vaṁśa, a 18 purāṇa Elsődleges: Śrīmad-Bhāgavatam Viśva­ ­ Másodlagos: Pṛthivī-dharma-samu­ he­ ­ti­ nāt­ha Cakravartī Ṭhākura, Madhvācārya hāsa, Bhū-golakam, Kha-gola, Kāla-tatt­ és Bhakti­ siddhānta­ Sarasvatī Ṭhākura ma­ vam, Lalita-vistara, Śaṅkara-vijaya. gyarázataival,­ Bhagavat-sandarbha, Bṛ­ had-­bhāgavatāmṛta, Laghu-bhāga­ ­va­tām­ g. Sampradāya-vaibhava ṛta, Sarva-samvādinī Elsődleges: Caitanya-caritāmṛta, Cai­tan­

53 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

ya-bhāgavata, Bhakti-ratnākara, Sajjana- kalpa-­ kalpadrūma,­ Govinda-līlāmṛta, to­ṣaṇī és Gauḍīya folyóirat (cikkek a négy Gopī-­ gītā,­ Bhramara-gītā, Mahajana-pa­ sampradāya történetéből), Hari-bhakti- dā­va­lī, Caitanya-caritāmṛta, Jayadeva vi­lāsa. költe­ mé­ nye­ i,­ Candidāsa költeményei, Másodlagos: Prapannāmṛta, Bhaktamālā, Vidyā­ ­pati költeményei, Jagannātha-val­ Anyānya-bhakta-caritram, Mañjuṣā-samā­ ­ labh­a-nāṭaka, Kṛṣna-karṇāmṛta, Rādhā- hṛti,­ Gauḍīya-kaṇṭhahāra, Brāhmaṇa-va­ rasa-­ sudhā-nidhi.­ iṣ­ṇa­va-­tāratamya-siddhānta, Ā­cā­rā­cār­ Másodlagos: Stotra-ratna, Mukunda-mā­ yakam.­ lā, Dvādaśa-stotra, Bhāvanāmṛta. h. Bhakti-śāstra A Śrīla Prabhupāda által meghatá­ Elsődleges: Bhakti-rasāmṛta-sindhu, Śrī rozott vizsgarendszer Caitanya-caritāmṛta, Stava-mālā,­ Sta­ vām­ṛta-laharī,­ Brahma-saṁhitā, Kṛṣṇa- Nincs történelmi nyoma annak, hogy karnām­ ṛta,­ Padyāvalī, Bhajanāmṛta, Jai­ Prabhupāda a fent említett vizsgák bár- va-­dharma. melyikét letette volna, de a lelki tanító- mesteréhez hasonlóan fontosnak tartotta Másodlagos: Mukunda-mālā-stotra, különböző szintekhez kötni a szentírások Śro­tra-­ratna, Hari-bhakti-kalpa-la­ti­kā, alapos ismeretét. Nimbārka-daśa-ślokī, Prārthanā, Kalyā­ ­ Prabhupāda már 1968-ban elkezdett ar- ṇa-­kalpataru, Śoḍaśa-granthā, Śrī Ujjvala- ról beszélni, hogy miután a követői mé- nīla­ ma­ ­ṇi-kiraṇa, Śrī Bhakti-rasāmṛta- lyen és szisztematikusan tanulmányozták sindhu-bindu,­ Śrī Bhāgavatāmṛta-kaṇā, a könyveit, tegyenek különböző szintű Mādh­ur­ya-kādambinī, Rāga-vartma- vizsgákat a szentírásokból,27 a sikeres cand­rikā. vizsgázókat pedig három címmel akarta i. Tattva jutalmazni: bhakti-śāstrī, bhakti-vaibhava Elsődleges: Śrīmad-Bhāgavatam, Bhā­ga­ és bhaktivedānta. Később ezt kiegészí- 28 va­ta-sandarbha, Bhakti-rasāmṛta-sindh­u, tette a bhakti-sārvabhauma címmel. E Siddhānta-ratna, Prameya-rat­nā­valī, Śrī címeket a felvételi vizsgához és a BA, Caitanya-caritāmṛta, Jaiva-dharma MA és PhD fokozatokhoz hasonlította a bhakti tudományok területén.29 A szanszk- Másodlagos: Sarva-darśana-saṅgraha, rit elnevezések a szövegekben való jár- Tatt­va-viveka, Artha-pañcakam, Māyā­ vā­ ­ tasság egyre emelkedetteb szintjét jelö- da-śata-dūṣaṇī,­ Vedārtha-saṅgraha, Yuk­ti-­ bhallikā, Kṛṣṇa-saṁhitā, Brahma-saṁhi­ tā,­ Mahāprabhu-śikṣā, Bṛhad-bhā­ga­vat­āmṛta, 27 Lecke, Bhagavad-gītā 2.8, Los Angeles, Laghu-bhāgavatāmṛta. 1968.11.27. 28 Levél a GBC-nek, Nellore, 1976.01.06. j. Rasa 29 Levél Tamālának és Gurudāsának, London, 1971.08.23.; levél Tuṣṭa Kṛṣṇa Swaminak, Bom­ Elsődleges: Bhakti-rasāmṛta-sindhu, Sta­ bay, 1975.11.09.; levél Svarūpa Dāmodarának, vāva­ lī,­ Stava-mālā, Prīti-sandarbha, Saṅ­ Bom­bay, 1976.01.10.

tattva 54

A. C. Bhaktivedanta Swami Prab­hu­pá­da, a lelki oktatás kie­mel­ke­dő képviselője lik, és Prabhupāda a négy közül kettőt, a gyát, hogy ezt a címet a követőinek jöven- bhakti-śāstrī és a bhakti-sārvabhauma dő generációi is „örököljék”.36 címet közvetlenül Bhaktisiddhānta Sa­ A sārvabhauma szó arra utal, aki az rasvatī Ṭhākurától vette át. A bhakti szó egész földön uralkodik, vagy aki az egész a Śrīla Prabhupāda által elnevezett min- világon ismert.37 A Śrī Caitanya-ca­ri­ den címben szerepel, s Caitanya iskolá- tāmṛta olvasói számára jól ismert Sār­va­ jára és fő tanítására, az odaadás jógájá- bha­uma Bhaṭṭācārya személye, aki a kor ra utal. Prabhupāda ezzel hangsúlyozta a tanult tudósainak volt a vezetője, és bár bhakti-śāstrák jelentőségét, melyek min- családos volt, még sannyāsīkat is tanított.38 den más védikus tanulmány alapját és A sārvabhauma címet kapta Jagannātha egyben betetőzését is képezik. A śāstrī Dāsa Bābājī Mahārāja Bhaktivinoda szó azt jelenti, hogy aki a śāstrában, a Ṭhākurától, arra utalva, hogy Jagannātha szentírásban jártas, tanult.30 Egy levelé- Dāsa Bābājī volt a legkiválóbb, legfőbb ben Prabhupāda úgy értelmezi a bhakti- a kor vaiṣṇavái között.39 śāstrī címet, hogy azt jelöli, aki ismeri az A bhakti-śāstrī címről már egy 1955- odaadó szolgálat elveit.31 ös levelében is ír Prabhupāda, amikor a A vaibhava szó erőt, hatalmat, nagy- Bhakták Ligája prédikátor tagjait akar- szerűséget, dicsőséget jelent,32 s a Bhak­ ta erre jogosulttá tenni, és a cím elnyeré- ti­siddhānta Sarasvatī által bevezetett sének feltétele a Bhagavad-gītā rendsze- Sampradāya-vaibhavācārya címben is sze- res tanulmányozása volt.40 Az ISKCON repel. Sannyāsīk neveiben is előfordul.33 alapítása után a bhakti-śāstrī vizsgáról A vedānta szó szerint azt jelenti, hogy a 1968 végén kezdett el beszélni, 1969-ben veda vége, vagyis teljes tudás a vedákról.34 be is vezette, és ekkor is a Bhagavad- A bhaktivedānta címet Prabhupāda gītā alapos ismeretére volt hozzá szük- 1947-ben kapta az istentestvéreitől a szent- ség.41 1969 februárjában és márciusá- írásokban való nagy jártasságára tekintet- ban egy-egy levelében a bhakti-śāstrī, tel,35 és annak hangsúlyozására, hogy a bhakti-vaibhava és bhakti-vedānta cí- vedānta a bhaktit jelenti, vagyis a vedák mekhez vezető tanulmányokat hétéves végkövetkeztetése a Kṛṣṇa iránti odaadás. Egy 1969-es levelében kifejezte azt a vá- 36 Levél Haṁsadūtának, Los Angeles, 1969.01.3. 37 Monier-Williams 2011: 1210. 38 Śrī Caitanya-caritāmṛta 2. 6. fejezet. 39 Jagannātha Dāsa Bābājī Mahārāja a Brahma- 30 Monier-Williams 2011: 1069. Madhva-Gauḍīya-sampradāyāban Pabhupādát 31 Levél Kanupriyának, Los Angeles, 1969.01.15. megelőző negyedik ācārya volt. 32 Monier-Williams 2011: 1023. 40 A levél megtalálható a Bhaktivedanta Vedabase- 33 Prabhupāda egyik istentestvérét Bhaktivaibhava ben: Letter to Brother – Unknown Place Puri Gosvāmīnak hívták. September 1955. 34 Monier-Williams 2011: 1017. 41 Üzenet minden templomnak, New York, 35 Satsvarūpa 1980: 103. és beszélgetés, Bombay, 1968.11.24.; előadás, Los Angeles, 1968.11.27. 1976.12.26. és 12.06.

55 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

programnak tervezte.42 1969 februárjá- Bhakti-vaibhava: a fentiek és a Śrīmad- ban egy levélben már a Bhagavad-gītā, a Bhā­ga­vatam első hat éneke. Könnyű utazás más bolygókra és Az oda­ Bhakti-vedānta: a fentiek és a a Śrīmad- adás nektárja tanulmányozását írta elő a Bhāgavatam második hat éneke (7–12). bhakti-śāstrī címhez.43 Az első vizsgára Bhakti-sārvabhauma: a fentiek és az 1969-ben Janmāṣṭamī napján került sor,44 egész Śrī Caitanya-caritāmṛta. melynek kérdéssorát Prabhupāda szemé- 1969-ben egy levélben azt írta Prab­ lyesen állította össze, s a válaszokban a hupāda,­ hogy a bhakti-vedānta címmel Bhagavad-gītāból, a Brahma-saṁhitāból rendelkezők avathatnak majd tanítványo- és a Śrī Iśopaniṣadból kért hivatkozáso- kat.49 1976-ban egy reggeli séta során azt kat.45 A vizsgadolgozatokat személyesen mondta, hogy második avatást csak azok ellenőrizte.46 kaphassanak, akik letették a bhakti-śāstrī A második és harmadik fokozathoz vizsgát,50 néhány nappal később egy le- tervezett szövegek többféleképpen is velében pedig azt írta, hogy a sannyāsa megjelennek a leveleiben. Az utolsó, elfogadásának előfeltétele lesz a sikeres Prabhupāda által meghatározott lista két bhakti-vaibhava vizsga.51 1976-ban há- levelében is így jelenik meg:47 rom újabb kurzus bevezetését is kérte Bhakti-śāstrī: Bhagavad-gītā, Az oda­ Prabhupāda, melyek további címekhez adás nektárja, A tanítások nektárja, Īśo­ vezetnek, de ezek elnevezését a GBC-re paniṣad,­ Könnyű utazás más bolygókra és bízta: 1. A négy vaiṣṇava sampradāya fi- minden más kis könyv, valamint az Ar­ca­ lozófiája; 2. Zene a Sāma-veda alapján; na-paddhati.48 3. Politikatudomány Pṛthu Mahārāja éle- te alapján.52 Ez is jelzi, hogy Prabhupāda 42 Levél Aniruddhának, Los Angeles, 1969. 02.04.; milyen tanulmányokat hangsúlyozott. levél minden templomnak, Hawaii, 1969.03.14. Jelenleg hivatalosan az ISKCON oktatá- 43 Levél Mahāpuruṣának, Los Angeles, 1969.02.07. si minisztériumának vizsgabizottsága ír 44 Janmāṣṭamī Kṛṣṇa evilági megjelenésének ünnepnapja. Jelentőségteljes, hogy Bhakti­ ­ ki és felügyel rendszeresen bhakti-śāstrī 53 siddhānta­ Sarasvatī Ṭhākurához hasonlóan és bhakti-vaibhava vizsgákat. egy fontos vaiṣṇava ünnepnapot választott a Nagyon szembetűnő, hogy Śrīla Prab­ vizsgáztatás napjául. Levelekből tudjuk, hogy 1970-ben és 1977-ben is Gaura Pūrṇimā napján, Prabhupāda jelezte a levelében, hogy az egyik Caitanya megjelenésének ünnepén volt az tanítványára, Nitāi Dāsára bízta a megszer­ ­kesz­ ISKCON hivatalos Bhakti-śāstrī vizsgája (Levél té­sét, a Hari-bhakti-vilāsa alapján. Haṁsadūtának, Los Angeles, 1969.01.03. és 49 Levél Haṁsadūtának, Los Angeles, 1969.01.03. levél Satsvarūpa Dāsa Gosvāmīnak, 1976.02.03.) 50 Reggeli séta, Nellore, 1976.01.06. 45 Levél, Bhakti Sastri Examination, Los Angeles, 51 Levél Tuṣṭa Kṛṣnának, Bombay, 1976.01.09. 1969.09.04. és Tamāla Kṛṣna Gosvāmī levele a GBC- 46 Levél Tamāla Kṛṣṇának, Tittenhurst, 1969.09.14. képviselőknek, 1976.01.06. 47 Levél a GBC-nek, Nellore, 1976.01.06.; levél 52 Levél Svarūpa Dāmodarának, Māyāpura, Svarūpa Dāmodarának, Bombay, 1976.01.10. 1976.01.29. 48 Az Arcana-paddhati, a mūrti-imádat sza­bály­ 53 https://iskconeducation.org/board-of- airól­ szóló könyv ekkor még nem ké­szült el. examinations/

tattva 56

A. C. Bhaktivedanta Swami Prab­hu­pá­da, a lelki oktatás kie­mel­ke­dő képviselője

hu­pāda a különböző címekhez, főleg a ācāryák gondolataihoz kapcsolódhat. A bhakti-sārvabhauma címhez sokkal ke- megemésztett tanítások továbbadása pe- vesebb szentírás ismeretét várta el, mint dig még jobban elmélyíti a megértést, és lelki tanítómestere. Míg Bhaktisiddhānta vonzza az Úr kegyét. Prabhupāda víziója Sarasvatī Ṭhākura tanítványai Indiában az volt, hogy akkreditált, Kṛṣṇa-tudatban éltek, és általában jól ismerték a vaiṣṇava elnyert fokozatokkal a követői világszerte szentírások nyelvét, fogalmait és a vé- iskolákban, egyetemeken és templomok- dikus kultúrát, Prabhupāda nyugati kö- ban fognak tanítani.54 vetői számára mindez teljesen új volt. A vaiṣṇavák vizsgáztatásának rendsze- Felhasznált irodalom: rét Śrīla Prabhupāda lelki tanítómeste- Bhakti Vikāsa Swami: Bhaktisiddhānta rétől vette át, de a saját követőire szab- Vaibhava (Vol.1.). Bhakti Vikāsa Books, ta. A vizsgákhoz rendelt könyvek kom- Vidyānāgara, 2018. mentárjait úgy írta meg, hogy azokban a lelki tökéletességre törekvő sādhakák Bhakti Vikāsa Swami: Bhaktisiddhānta megtalálhassanak mindent, ami céljuk Vaibhava (Vol.3.). Bhakti Vikāsa Books, eléréséhez szükséges. Életének misszi- Vidyānāgara, 2018. ója volt, hogy eltérés nélkül és teljessé- Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura gében adja át a gauḍīya-vaiṣṇava megér- (ed.): Sajjana-toṣaṇī 8. 1927. tés három szintjét: a sambandha-jñānát, Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. ami az egyén és Isten, Kṛṣṇa helyzetét C.: Śrī Caitanya-caritāmṛta. The Bhak­ és kapcsolatát definiálja; az abhidheya- ti­vedanta Book Trust, [s.l.], 1996. jñānát, ami a bhakti-yoga gyakorlatá- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. nak tudománya; valamint a prayojana- C.: Conversations. The Bhaktivedanta jñānát, ami a bhakti-yoga gyakorlásának VedaBase. Bhaktivedanta Archives, [s.l.], eredményét fejti ki. Habár Prabhupāda a 2019. négy szöveg, a Bhagavad-gītā, a Śrīmad- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. Bhāgavatam, a Śrī Caitanya-caritāmṛta C.: Lectures. The Bhaktivedanta Veda­ és Az odaadás nektárja tanulmányozását Ba­se. Bhaktivedanta Archives, [s.l.], elegendőnek tartotta a prema-bhakti el- 2019. éréséhez, bátorította a követőit a gauḍīya- vaiṣṇava ācāryák minden könyvének ta- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. nulmányozására. C.: Letters. The Bhaktivedanta Ve­da­ Śrīla Prabhupāda tehát nagy hangsúlyt Base. Bhaktivedanta Archives, [s.l.], fektetett arra, hogy a tanítványai alapo- 2019. san elmélyüljenek a szentírásokban. A Monier Monier-Williams: A Sanskrit- szentírások mélyreható elemzésével az Eng­lish Dictionary. Motilal Banarsidass olvasó nemcsak információhoz juthat, Pub­lishers, Delhi, 2011. hanem a szent tanítás transzformálja is a tudatát, mivel az emelkedett szerzők, 54 Satsvarūpa Dāsa 1982: 172.

57 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

Satsvarūpa Dāsa Goswami: Śrīla Prabh­ Tamal Krishna Goswami: A Living The­ u­pāda-līlāmṛta (Vol.1.). The Bhak­ti­ve­ olo­ gy­ of Krishna Bhakti: Essential Te­ dan­ta Book Trust, Los Angeles, 1980. ac­hings of A.C. Bhaktivedanta Swami Satsvarūpa Dāsa Goswami: Śrīla Prabh­ Prabh­upada. Oxford University Press, u­pāda-līlāmṛta (Vol.4.). The Bhak­ti­ve­ New York, 2012. dan­ta Book Trust, Los Angeles, 1982.

tattva 58

párbeszéd

59 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

tattva 60

Isten kapcsolata a világgal és megjelenése a történelemben

Dāsī (Magyar Márta)3 folytatott az isten­ Isten kapcsolata a világgal és tan témájában. A beszélgetés moderátora megjelenése a történelemben Mahārāṇī Devī Dāsī (Banyár Magdolna)4 volt.

köz­­gaz­­dász diplomát. 1991-től a Gazdaságkutató In­tézet, majd a GKI Gazdaságkutató Zrt. munka­ társa, 1995-től kutatásvezetője. 1993 óta fog- lalkozik az iszlám vallással, 1995 óta muszlim. Az iszlám világ különböző országaiban neves vallástudósoktól (teológusoktól) tanult, 2014- ben iszlám vallásjogi diplomát szerzett (Islamic Online University). A vallási párbeszéd elkö- telezett híve. A 2000 szeptemberében létreho- zott Magyarországi Muszlimok Egyháza alapító tagja. 2001-től a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke és hitoktatója. A 2010-ben A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola létrehozott European Muslims Rights Council 2014 szeptemberében egy vallásközi be­ (EMRIC) alapító tagja. Jelenlegi kutatási terü- lete az iszlám közgazdaságtan. Az iszlám gaz- szélgetéssorozatot indított, melynek az volt dasági rendszerét, illetve az iszlámnak a mai kor a célja, hogy a legjelentősebb vallások te­ problémáira adott megoldásait bemutató cikkek ológiai alaptémáit – Isten, lélek, teremtés, és tanulmányok szerzője, iszlám vallási könyvek élet célja – a vallások jeles tudósai négy lektora, valamint az iszlámmal foglalkozó dip- beszélgetés keretében összevessék, megke­ lomamunkák konzulense és bírálója. Hazai és nemzetközi fórumokon rendszeresen képviseli resve a hasonlóságokat és a különbözősé­ az iszlámot, illetve a magyarországi muszlimokat. geket. Az első sorozatban a vaiṣṇavizmus 3 Mañjarī Devī Dāsī (Magyar Márta) vaisnava teo- a kereszténységgel került összehasonlítás­ lógusi diplomáját a Bhaktivedanta Hittudományi ra a 2014/2015-ös tanév őszi félévében, a Főiskolán szerezte, majd a Zsigmond Király második sorozatban, a tavaszi félévben Főiskola vallástudomány mesterképzését végezte el. Doktori tanulmányait 2010-ben kezdte meg pedig – az előzővel meg- egyező témák és az ELTE Atelier Európai Historiográfia és 1 módszer szerint – a judaizmussal. A so­ Társadalomtudomány Doktori Program kere- rozat a 2017-es évben folytatódott tovább tében. A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola a vaiṣṇavizmus és az iszlám összehasonlí­ adjunktusa, a vaisnava teológia, illetve a tásával – a már megszokott témák és mód­ vaisnava jógamester szakokon tanít szanszkrit nyelvet, szentíráselemzést, vaiṣṇava istentant, szer segítségével. Jelen írás ezen sorozat valamint a vaiṣṇava szentek életével foglalkozó első beszélgetésének szerkesztett változa­ tárgyakat. ta, amelyet Sulok Zoltán2 és Mañjarī Devī 4 Mahārāṇī Devī Dāsī (Banyár Magdolna) köz­ gazdász, szociológus, főiskolai tanár, a Bhak­ 1 A beszélgetések és a teljes program megtekinthető ti­ve­danta Hittudományi Főiskola rektora. a vallaskozi.bhf.hu honlapon. PhD-fokozatát az ELTE-n szerezte a Kṛṣṇa-tudat 2 Sulok Zoltán 1995-ben a Budapesti Közgaz­­ ­­ társadalomtörténetéről írt disszertációjával. Fő daságtudományi­ Egyetem Közgazdasági Ka­­ kutatási területei: a hindu társadalomszemlélet, a rán, gazdaságelmélet szakirányon szerzett vaiṣṇava vallásgyakorlat teológiája és li­tur­gi­ája.

61 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

Moderátor: Hogyan tart kapcsolatot Isten vetítőkre az egyén és Isten között. Istent a világunkkal a vaiṣṇava teológia szerint? mi nem közvetlenül közelítjük meg, ha- nem a gurukon, vagyis a lelki tanítómes- Mañjarī Devī Dāsī: Mind az iszlám, tereken keresztül, akik Isten képviselői. mind a vaiṣṇava hagyomány monoteista. Az önmegvalósításban való fejlődéshez Vagyis a védikus irodalom is egy Istenről szükség van olyan mesterekre, akik segí- beszél, még akkor is, ha azt írja, hogy ez tenek nekünk, hogy felvegyük a kapcso- az egy Isten meg tud jelenni különböző latot Istennel. Mi, akik itt élünk az anya- formákban. A gauḍīya-vaiṣṇavizmus nem gi világban, elfordultunk Istentől. Amikor korlátozza Istent oly módon, hogy csak szeretnénk feléleszteni Hozzá fűződő kap- egyetlen formája lehet. A szentírásaink csolatunkat, akkor a megfelelő folyamatot szerint attól függően, hogy Isten milyen kell követnünk. A lelki tanítómesterekhez hangulatban van, különböző formákban kell fordulnunk, akik Istent képviselik, és nyilvánul meg. Ez valamilyen mértékben a saját tanítómestereiken keresztül kap- az emberekre is jellemző: másképpen öl- csolatban állnak Istennel. Ők az útmuta- tözünk és másféle a hangulatunk otthon, tásaikkal segítenek nekünk, hogy sikerrel a munkahelyünkön, illetve egyéb élet- járjunk a törekvésünkben. helyzetekben. Ehhez hasonlóan Istennek A vaiṣṇava hagyomány szerint ezért is meg tud változni a hangulata és a külső nemcsak Istenhez, hanem másokhoz is megjelenése, csak sokkal nagyobb mér- lehet imádkozni. Ima alatt azt értjük, ami- tékben, mint a mi esetünkben. Sőt, az Ő kor valakit megszólítunk annak érdekében, különböző formái egymással párhuzamo- hogy dicsőítsük, kérjünk tőle, vagy feltár- san léteznek. Azonban a változó formák juk neki a saját gondolatainkat, érzésein- ellenére még mindig ugyanarról az egyet- ket. A gauḍīya-vaiṣṇava hagyomány sok len Istenről van szó. lehetőséget kínál, hogy kihez fordulha- Az anyagi világ Isten teremtése. tunk imádsággal. Nemcsak Istent szólít- Amellett, hogy Isten örökké létezik a lel- hatjuk meg, hanem a szenteket, a szent- ki birodalomban örök, transzcendentális írást, a szent hegyet, a szent folyót, a szent formájában, ebben az anyagi világban is nevet is. A tradíciónk szerint mindazok, meg tud nyilvánulni. Ez nem jelenti azt, akik rendelkeznek lelki potenciával, se- hogy Ő ennek a világnak a részévé válna, gíteni tudják az Istennel való szeretetteli vagy hogy az anyagi energia hatással len- kapcsolatunk kifejlődését. Ezért őket is ne rá. Ellenkezőleg. Amikor Ő itt megje- megközelítjük imáinkkal, hogy segítse- lenik, akkor is transzcendentális testében nek minket az utunkon. jelenik meg. Ő nem születik, és nem hal meg, nincsen rá hatással az anyagi világ. Moderátor: Mi a státusza Mohamednek, A gauḍīya-vaiṣṇava hagyományban na- illetve a prófétáknak? Milyen szerepet töl- gyon hangsúlyos, hogy szükség van köz- tenek be ők a hívek és Isten között?

E témákban rendszeresen publikál. A Vallás­ Sulok Zoltán: A Próféta közvetítő abban tu­do­mányi Társaság tagja, a TATTVA folyóirat az értelemben, hogy Isten üzenetét elhoz- fő­szerkesztője. ta az emberiségnek. Isten nem szól bárki-

tattva 62

Isten kapcsolata a világgal és megjelenése a történelemben

hez, hanem kiválaszt valakit, aki hordoz- is van azért protokollja. Előtte ajánlatos jó za az Ő üzenetét, a törvényt. De abban az cselekedetet végezni, dicsőíteni, magasz- értelemben nem közvetítő a Próféta, hogy talni Istent. Azzal, hogy az ember kérés- az emberek kéréseit (például gazdagság, sel fordul Istenhez, elismeri, hogy ő maga boldogulás, gyerekek, jó feleség stb.) nem gyenge, az Isten pedig erős. Ő szegény, az továbbítja Istennek. Ez már társítás lenne, Isten gazdag és hatalmas. A fohászkodás ami az iszlámban azt jelenti, hogy Isten egy istenszolgálati forma, és erről találha- helyett vagy mellett valaki máshoz fordul tó is kinyilatkoztatás a Koránban: az ember, és ez nagyon nagy bűn. „És azt mondta Uratok: »Fo­hász­kod­ Tehát a Próféta által mutatott úton köz- jatok Hozzám! Én válaszolok nektek. vetlenül Istenhez kell fordulni. Isten min- Akik méltóságon alulinak tartják az Én dent tud, mindent hall, mindent lát. Nincs szolgálatomat, azok megalázottan fog- szükség arra, hogy valakit megkérjünk, nak a Pokolba menni.«”5 hiszen mindenki más is csak teremtmény, Tehát az ima és a fohász szignifikán- és mint teremtmény nem rendelkezik iga- san elkülönül. A fohászra mindig van le- zi hatalommal. Az igazi hatalom forrása hetőség. Az ima egy adott protokoll, amit Isten maga. A többieknek csak származ- megfelelő feltételekkel kell gyakorolni, és tatott hatalmuk van, meg olyan képessé- kötelezettség is, mert ha az ember elhagy- geik, amelyek végső forrása szintén Isten. ja, akkor azzal Isten és az ember közöt- Tehát egyik teremtmény sem tud a másik- ti kapcsolatot vágja el. Az ima a jó úton nak segítséget nyújtani, sem kárt okozni, rögzíti az embert, mert „meg kell jelenni” csak Isten által. az Isten előtt naponta ötször, és ha az em- Az iszlámban hangsúlyosan elkülönül ber ezt elhagyja, akkor letér erről az útról. egymástól a fohász és az ima. Az ima val- lásjogilag a takbír és a teszlim (vagyis az Mañjarī Devī Dāsī: Azt hiszem, hogy imát lezáró köszönés) közötti leborulá- az imádság és a kérés témájában nem áll sokból, meghajlásokból, fohászokból, a távol egymástól a két vallás megközelí- Korán recitálásából álló cselekedetsor. A tése. Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban beszél takbír az, amikor a hívő „Allahuakbar”-t arról, hogy van, amikor valaki az Ő fel- („Isten a leghatalmasabb”) mond, és el- hatalmazott képviselőitől, a félistenektől kezdi az imát. A teszlim az, amikor kér valamit. Az ilyen embert ostobának „szálemalejkum”-ot („béke legyen vele- nevezi, hiszen közvetlenül Hozzá is le- tek”) mond, és befejezi az imát. Tehát ez het fordulni, mert Ő mindennek a forrása, egy nagyon kötött protokoll. Meg van ha- Ő az, aki képes minden vágyat teljesíteni, tározva, hogy mikor, merrefele fordulva, és Ő az, aki képes bármit megadni a szá- milyen tisztasági állapotban hány ima- munkra. Tehát a látszólagos különbség el- egységet kell imádkozni, és így tovább. lenére mi is tudjuk, hogy minden Istentől A fohász ezzel szemben kötetlen. Az em- származik. Ugyanakkor a mindennapja- ber bármilyen testhelyzetben, bármerre inkban is kérünk. Ha valamire szükségem fordulva kérhet akármit Istentől, de ennek 5 Korán 40:60.

63 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

van, kérhetek különböző személyektől. a vágyaik szerint különböző helyzetek- Azt tudja adni valaki, ami a birtokában be kerülnek. van. Hogyha valaki a lelki tudás birtoká- Kṛṣṇa nem vesz részt közvetlenül az ban van, akkor hozzá fordulok mint taní- anyagi világ teremtésében, hanem kiter- tóhoz. A lelki tudás Istentől származik, Ő jeszti magát Viṣṇu formájába, aki megte- a forrása. Ő maga a tudás, de valaki ren- remti és működteti ezt a mulandó anyagi delkezhet ezzel a tudással, és én fordul- világot azon örök törvények szerint, me- hatok hozzá, hogy tanuljak tőle. Tehát ké- lyeket dharmának nevezünk. Tehát Kṛṣṇa réssel máshoz is fordulhatunk. Viṣṇu kiterjedésén keresztül állandóan A vaiṣṇava hagyományban létezik az kapcsolatban áll a teremtésével, miközben a megközelítés is, hogy nem szükséges az eredeti lakhelyén tartózkodik eredeti, Istentől kérni, mert Ő tudja, hogy mire van örök formájában. Időről időre különböző szükségünk, és ennek megfelelően min- formákban személyes kedvtelései céljából denkiről gondoskodik. Ezért valójában a is alászáll az anyagi világba. Ezek a meg- lelki fejlődésben való előrehaladás jele, jelenési formái az avatārák. ha az ember egyre kevesebbet foglalkozik A Felsőlélek aspektusában is jelen van azzal, hogy kérjen, legalábbis anyagi dol- Isten ebben a világban, ott lakik minden gokat. Amit pedig kér, az a lelki fejlődés, élőlény szívében. Brahman aspektusában és hogy szeretettel tudja szolgálni Istent. pedig mindent áthat. Mindenben benne A szent ima, a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra, van az anyagi szem számára láthatatla- amit a gauḍīya-vaiṣṇavák rendszeresen nul, de tapasztalhatóan. recitálnak, arról szól, hogy Istenhez fo- Amikor Isten alászáll ebbe a világba, lyamodunk szolgálatért. azt különböző okokból teszi. Az egyik említett oka ennek az anyagi világ mű- Moderátor: Mit lehet tudni Isten szemé- ködtetése. Azzal a céllal is megjelenik itt, lyes alászállásairól, amit a vaiṣṇava fel- hogy a különböző korszakok vallásgya- fogás hirdet? korlatait bevezesse. Kṛṣṇa ezt mondja a Mañjarī Devī Dāsī: Létezik egy örök, Bhagavad-gītāban: transzcendens birodalom, ahol Isten örök- „Ó, Bharata leszármazottja! Bárhol le- ké jelen van, örök társaival együtt. Isten gyen a vallás gyakorlása hanyatlóban, s ott minden potenciáját és tulajdonságát kerüljön fölényes túlsúlyba a vallásta- a maga teljességében megnyilvánítja. lanság, alászállok Én Magam.”6 Azonban a lelki világon kívül az anya- Majd hozzáteszi: gi világ is létezik, amelyet azok számára hozott létre, akik a szabad akaratukat arra „A jámborok felszabadítása, a gono- használják, hogy Tőle elfordulva, Tőle szok megsemmisítése, valamint a val- lás elveinek visszaállítása végett kor- függetlenül éljenek. Az anyagi teremtés 7 egy ciklikusan újra és újra létrejövő hely, szakról korszakra megjelenek Én.” ahol az élőlények különböző anyagi tes- 6 Bhg. 4.7. teket fogadnak el, miközben a tetteik és 7 Bhg. 4.8.

tattva 64

Isten kapcsolata a világgal és megjelenése a történelemben

A védikus szentírások négy világkor- nulása, ami az iszlám hit szerint az em- szakot említenek. Az első az aranykor, a ber veleszületett, természetes istenhitére satya-yuga, amikor az emberek lelkileg alapozva elégséges ahhoz, hogy az em- nagyon fejlettek, vallásosak, tiszták, a jó- ber felismerje Isten létét és hatalmát, és ság minőségében élnek, tudatosak. A kö- vágyjon a szolgálatára. Ez a megnyilvá- vetkező három nagy korszakban, az ezüst-, nulás mindenki számára elérhető, mert az a bronz- és a vaskorban fokozatosan deg- embernek csak meg kell néznie az eget, radálódnak ezek a tulajdonságok. Ezért a a földet, a tengert, saját magát, és látnia különböző korokban más-másfajta val- kell bennük Isten teremtésének a nyomát. lásgyakorlatra képesek az emberek. Az Ám az ember azt nem tudja magától ki- aranykorban a lelki tökéletességhez ve- találni, hogy milyen szolgálatokat kellene zető út a meditáció volt, mert akkor még végeznie ahhoz, hogy Istenhez közeled- békés volt az emberek elméje. Jelenleg, a jen. Ennek érdekében van az iszlámban a kali-yugában az elménk olyan szabályo- prófétaság. Az Isten időről időre kiválasz- zatlanul ugrál, mint egy majom, ezért na- tott embereket (férfiakat), akik elhozták gyon nehezen tudunk koncentrálni. Ezért e az üzenetét az emberiségnek. Az iszlám kor emberei számára az Úr egy könnyebb tanítása szerint a legelső próféta a legel- vallásgyakorlatot vezetett be. ső ember, Ádám volt (béke legyen vele). Isten megjelenésének harmadik oka, Tudást kapott Istentől, amit továbbadott hogy megmutassa a kedvteléseit a világ- a leszármazottainak, a későbbi generáci- nak. Ennek érdekében elhozza magával óknak. De az emberek letértek erről az örök társait, és lehetővé teszi számunkra útról, feledékenységből, hanyagságból. azt a tapasztalatot is, hogy lássuk Őt. A Isten ezért újabb prófétákat küldött hoz- gauḍīya-vaiṣṇavák szerint Isten legutób- zájuk, akik igyekeztek visszahívni Isten bi avatārája Śrī Caitanya Mahāprabhu útjára az embereket. Minden üzenetnek volt, aki ötszáz évvel ezelőtt jelent meg az volt a lényege, hogy egy Isten van, és a Földön, 1486-ban. Ő hozta el ennek a Istent úgy kell szolgálni, ahogyan Ő pa- kornak a vallásgyakorlatát, a Hare Kṛṣṇa rancsolja. Mivel egy idő után az emberek mahā-mantra éneklését. újra és újra letértek erről az útról, ezért Moderátor: Mit mond az iszlám vallás van hosszú-hosszú sora a prófétaságnak. arról, hogy miként tart kapcsolatot Isten Az iszlám szerint egyszer megkérdezték ezzel a világgal? Mohamed Prófétát, hogy hány próféta kül- detett el. Ő azt mondta, hogy százhuszon- Sulok Zoltán: Isten megnyilvánulásairól négyezer. A kérdező azt is megkérdezte, a Koránban azt olvashatjuk, hogy az egek hogy hány szent könyv küldetett el, mi- és a Föld megteremtésében, a nappal és az vel nem minden próféta kapott kinyilat- éjszaka váltakozásában jelek vannak azok koztatott könyvet. A Próféta erre azt fe- 8 számára, akik gondolkodnak. A teremtés, lelte, hogy háromszáztizenöt szent könyv az univerzum Isten jeleinek a megnyilvá- küldetett el, és mindegyiknek a lényege 8 Korán 2:164. ugyanaz: egy az Isten, és Őt kell szolgálni

65 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

úgy, ahogyan azt Ő elrendelte. A prófétai szemlélése önmagában nem feltétlenül sorban Ádám az első és Mohamed Próféta elég ahhoz, hogy az ember meg tudja ta- az utolsó. A prófétaság Isten megnyilvá- pasztalni Isten létét, vagy akár csak hin- nulása, ami a kiválasztott embereken ke- ni tudjon Benne. resztül történik, akiket Isten megerősít Mi is azt gondoljuk, hogy Isten sze- olyan csodákkal, amelyek az adott korra, mélyiségének megismerése felébreszti az adott társadalomra jellemzőek. Az em- bennünk a vágyat a szolgálatára, ezért is bereknek pedig észre kell venniük, hogy olyan részletes a szentírásainkban Isten az az ember több, mint egy nagy tudós. tulajdonságainak, cselekedeteinek a le- Isten harmadik megnyilvánulási formá- írása. A szolgálatnak, illetve a szolgálat- ja lehet, hogy sugallatot küld az emberek- ra való vágynak a hangulata azonban at- nek. Ez azonban veszélyeket is rejt ma- tól függ, hogy az ember milyen mértékű gában, mert az ember nem biztos, hogy tudással rendelkezik, és milyen tiszta a meg tudja különböztetni a sátántól és az szíve. Hallottuk, hogy az iszlámban úgy Istentől származó sugallatot. A sugallat kell szolgálni Istent, ahogy Ő parancsol- soha nem hoz törvényt, nem érinti a val- ja. A mi vallásunkban is létezik ez az el- lásjogot, és nem írhatja felül például az képzelés, de nem parancsról, hanem in- imát vagy más istenszolgálati formát. kább előírásokról beszélünk ‒ például, Az iszlám hit szerint Isten nem jön el hogy ismerjük meg Őt, és szolgáljuk úgy, ebbe a világba, illetve mi – jelen formánk- ahogy Ő szeretné. Amikor kapcsolatot épí- ban – képtelenek vagyunk Istent befogad- tünk valakivel, akkor igyekszünk a másik ni. A hatalma, a tudása itt van a világban, személyt megismerni, így a szolgálatunk aktívan. Istennek nincs szüksége segítők- összhangban lesz a másik fél vágyaival. re, nincs szüksége semmiféle társra. Ha Ő Az iszlámmal ellentétben a vaiṣṇa­ viz­ ­ teremteni akar, akkor teremt. Tehát Isten mus­ban a szentírások nem egy lezárt ká- aktívan őrködik, és aktívan irányítja ezt nonra utalnak. Megfelelő felhatalmazás­ a királyságot. sal rendelkező emberek mind a mai napig alkotnak olyan könyveket, amelyeket Moderátor: Kérem, az elhangzottak alap- mi isteni kinyilatkoztatásnak tekintünk. ján emeljenek ki néhány hasonlóságot és Létezik az Istentől közvetlenül szárma- különbséget a két vallási hagyomány kö- zó tudás, amit Ő maga mondott el a te- zött arra vonatkozóan, hogy Isten miként remtés kezdetén az első teremtett élőlény- tart kapcsolatot a világgal! nek, Brahmānak és más szenteknek: ilyen Mañjarī Devī Dāsī: A két vallás taní- a négy veda. Vannak továbbá felhatalma- tásai megegyeznek abban a tekintetben, zott személyiségek, amilyenek a próféták hogy a teremtés Isten megnyilvánulása, és is, akik isteni ihletés által jutnak tudáshoz, Isten felismerhető a teremtésben. Mi is tö- amit aztán továbbadnak embertársaiknak. rekszünk arra, hogy ezt láttassuk mások- Nem ők találják ki az üzenetet, hanem kal. De azt tapasztalom, hogy nem olyan Isten teszi lehetővé, hogy a tudatuk segít- könnyű ily módon meglátni Őt. A világ ségével hozzáférjenek az örök tudáshoz.

tattva 66

Isten kapcsolata a világgal és megjelenése a történelemben

Az iszlámban létező sugallathoz hason- a Pokolba jutnak. De a teremtés nem cikli- lóan mi azt mondjuk, hogy a Felsőlélek ott kus. Ez nagyon-nagyon fontos különbség. lakozik minden élőlény szívében, és szól Az iszlámban nem létezik olyan, hogy hozzánk. Amíg azonban nem vagyunk az Isten kiterjed, és egy más hangulatú elég tiszták, addig nagyon nehéz elkülöní- személyiséggé válik. Ez nálunk tabu, az teni, hogy amit hallunk, az csupán a saját iszlámban az Isten egy. Nincs más Isten, gondolatunk, vagy Isten ad útmutatást szá- csak az egyetlen Isten, aki önmagában lé- munkra. Ebben a megkülönböztetésben tező. Akin nem vesz erőt se szendergés, segít nekünk a sādhu-guru-śāstra hárma- se álom. Tudja, ami előttünk van, tudja, sa. A sugallat akkor megbízható, ha össz- ami mögöttünk van. Ez az Isten egysége, hangban van azzal, amit a sādhuk, vagyis Ő oszthatatlan. Tehát az Istennek inkarná- a szentek, a guru, a lelki tanítómester és ciói, avatārái nem létezhetnek az iszlám a śāstra, azaz a szentírás mond. szerint. Ez is fontos különbség. Elhangzott, hogy Isten aktívan jelen van Ezért küld az Isten prófétát, ezért vá- itt a világban. Mi is azt valljuk, hogy Isten laszt embert, aki a saját emberi mivoltá- működteti ezt a világot, a felügyelete alatt ban hordozza Isten üzenetét, és személyes tart mindent. Tehát egyetértünk Zoltánnal példájával is megmutatja, hogy a gyakor- abban, hogy Isten aktívan jelen van az latban hogyan kell ezt az üzenetet meg- anyagi világban. valósítani. Ha nem embert küldene pró- fétaként, akkor azt mondanák az emberek, Sulok Zoltán: Az iszlámban nem cikli- hogy ő könnyen beszél, mert más, mint én. kus a teremtés, mint a vaiṣṇavizmusban. Ezért Isten ugyanolyan embert küld, mint Legfeljebb abban az értelemben lehet cik- a többiek, és ők (a próféták) megmutatják, likus, hogy minden változik, semmi sem hogyan kell Istennek engedelmeskedni. állandó. Az évszakok változnak, az em- Elhangzott, hogy a vaiṣṇavizmus szerint ber megszületik, megnő, fogyatkozik, az- Istennek kedvtelései vannak. Mi nem tud- tán meghal. De ez a világ nem tart örökké. juk, hogy az Isten mit csinál. Ő fenntartja Ebben az értelemben fenntartható fejlődés ezt a rendszert, és annyit tudunk, hogy Ő sem létezik. Legfeljebb csak hagyunk va- fölötte áll ennek a teremtésnek, nem ré- lamit a későbbi generációknak is. Ennek sze annak. De hogy Ő konkrétan mit csi- a világnak az iszlám szerint egyszer vége nál és hogyan, azt nem tudjuk. Nálunk a lesz. Ez az Ítéletnap. Az Ítéletnapon egy új „hogyan” nem fontos. Egyszer egy tanít- teremtés történik, életre kelnek mindazok, vány megkérdezte a mestert, hogyan kí- akik valaha éltek a Földön, de egy más nozhatja Isten a sátánt a Pokolban tűzzel, minőségű világba, az öröklétre támadnak amikor a sátán tűzből van teremtve. Erre föl. Abban a világban már nem lesz válto- a hittudós fogott egy agyagkorsót, és fej- zás. Meghalni csak egyszer kell az iszlám be vágta vele a tanítványt, mondván: Így, szerint. Tehát legfeljebb két teremtés van. ahogy az agyagot kínozni lehet az agyag- Isten újrateremti a világot, új életre kelti gal. Isten mindent megcsinál, amit akar, az embereket, akik a Paradicsomba vagy hisz ezért Isten.

67 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

Szó volt a megismerési vágyról és a pa- denkinek a tudása a mesterétől származik. rancsról. Istennek vannak konkrét paran- A tanítványi láncolatban szerepelhetnek csai az iszlám szerint. Például: ne okoz- kimagasló személyiségek, akiknek a lel- zatok romlást a Földön, ne gyilkoljatok, ki fejlettsége, a lelki megvalósításai mé- ne paráználkodjatok, tartsátok meg az lyebbek, mint esetleg az elődeiké. Emiatt imát, fizessétek meg a zakátot.9 És főleg, pedig olyan részletekbe menően tudnak hogy ne imádjatok más Istent. Az ember megfogalmazni Istennel kapcsolatos gon- természetesen vágyik Isten felé, de meg- dolatokat, amilyenek addig nem jutottak ismerni nem tudjuk Őt. Viszont hiszünk kifejezésre. Tehát nálunk a közvetítők na- abban, hogy ha megtesszük azt, amit Ő gyon-nagyon fontosak. Közvetlenül nem parancsol, és elkerüljük azt, amit Ő meg- közelítjük meg Istent, sőt úgy gondoljuk, tilt, ezzel közeledni tudunk Hozzá. Ennek minél több közvetítőn keresztül szemlél- jutalma a Paradicsom lesz. jük Istent, annál jobban fogjuk látni Őt. A sugallat és a cselekedet összhangja Caitanya Mahāprabhu tanítása az, hogy nálunk is nagyon fontos. Előfordult már dāsa-dāsānudāsaḥ, vagyis én a szolga a történelem során, hogy emberek repül- szolgájának a szolgája vagyok. Nem köz- tek, vízen jártak, különböző csodákat vit- vetlenül Isten szolgája vagyok, hanem az tek véghez. A hittudósok véleménye erről Ő tanítványának a tanítványának a tanít- mindig az volt, hogy ha az illető betart- ványa vagyok. ja a vallás tanításait, akkor rendben van Az, hogy a világ állandóan változik, na- a dolog, akkor az az ember egy csodát gyon fontos tény, amit mi is vallunk. A kapott. De ettől nem válik felsőbbrendű- Bhagavad-gītāban Kṛṣṇa kijelenti, hogy vé, ezért nem szabad hozzá fohászkodni. az anyagi világ teli van szenvedéssel és Csak Istenhez lehet, mert Ő adta ezeket a ideiglenes. Ideiglenes, hiszen mindig min- képességeket annak az embernek. Az em- den változik benne, végül pedig minden ber nem akkor tud repülni, amikor ő akar, elmúlik. A szenvedés pedig megnyilvá- hanem amikor Isten akarja. nul a születés, a betegség, az öregkor és Moderátor: Megkérdezném Mañjarītól, a halál formájában, és sok más esetben. hogy a gauḍīya-vaiṣṇava vallásban van- Az iszlámban a világnak egyszer nak-e próféták, mint az iszlámban, és ha vége szakad, és egy új teremtés törté- igen, mi a különbség a két prófétai sze- nik, amiben az öröklét nyilvánul meg. rep között? Összeegyeztethetetlen különbség a két tradícióban, hogy mi hiszünk a lélekván- Mañjarī Devī Dāsī: A guru-paramparáról, dorlásban és abban, hogy mindenki újra a tanítványi láncolatról beszélnék ezzel és újra lehetőséget kap a lelki fejlődésre. kapcsolatban. A vaiṣṇava „próféták” nem Ezért a hindu hagyományhoz tartozó is- egyedül végzik a tevékenységüket, hanem kolák mind nagyon toleránsak, mert úgy egy tanítványi láncolathoz tartoznak, ami gondolják, hogy ha valaki ebben az életé- Istentől megszakítatlanul száll alá, és min- ben nem értette meg az igazságot, akkor 9 Kötelező adomány a szegények számára. majd egy másik életében megérti. Nem

tattva 68

Isten kapcsolata a világgal és megjelenése a történelemben

kell ráerőszakolni, nem muszáj most meg- mutatásra, de a legtökéletesebb példa az, értenie. Hiszen fokozatos a fejlődés, idő- amikor Ő maga jön el, és mutatja meg, vel mindenki el fogja érni a lelki megér- hogyan kell gyakorolni a vallást. tést, és vissza fog találni Istenhez. Sulok Zoltán: A tanítványi lánc létezik Nálunk is vannak parancsok, de a védi- az iszlámban is, csak itt másképpen mű- kus szövegek technikája az, hogy tudást ködik. A Próféta tanítása a mai napig ak- adnak, és szemléltetik, hogy milyen tett tív, az emberek ezt a tudást használják. Az milyen következményekkel jár, majd az Isten megőrzi a tudást és a Koránt is. Az egyénre bízzák, hogyan cselekszik. Tehát előző szent könyveket a mi hitünk sze- nincs olyan kötelező érvényű parancs, rint nem őrizte meg. Ezért volt szükség hogy cselekedj jól. Cselekedhetsz jól is, újabb és újabb kinyilatkoztatásra, mert rosszul is, mert szabad akarattal rendel- az emberek összekeverték az ember sza- kezel. De minden cselekedetnek lesz egy vát Isten szavával. De a tanítványi lánco- természetes következménye. Ugyanakkor lat tetten érhető az iszlámban is: a prófé- létezik parancs is. Caitanya Mahāprabhu tai tanítások az úgynevezett hadíszok és – az Ő életét és tanításait a Śrī Caitanya- a szunna11 révén jutottak el a mai embe- caritāmṛta írja le – azt mondja, hogy rekhez. Megvizsgálták, hogy a közlési „āmāra ājñāya guru hañā tāra’ ei deśa.”10 Az ājñā szó azt jelenti, hogy parancs: láncban szereplő emberek találkoztak-e egymással, tanultak-e egymástól, meg- „Az az én parancsom, hogy mindenki vizsgálták az életmódjukat, a hitüket, a váljon lelki tanítóvá, tanítsa a szentírá- közösségben betöltött szerepüket, a hír- sokban rejlő tudást, és így mentse meg nevüket. E szempontok szerint különítet- a saját földjén élőket.” ték el a jó tanítást a nem jó tanítástól, a Szó volt róla, hogy az Úr embereket hiteles hadíszt, a hiteles prófétai hagyo- küld közénk, hogy általuk mutassa meg, mányt a nem hitelestől. hogyan kell helyesen cselekedni, és mivel Ide tartozik még, hogy sok millióan ők ugyanolyan emberek, mint mi vagyunk, élnek a világban, akik fejből tudják a könnyebb követni a példájukat. Isten min- Korán teljes szövegét. Ők egy úgyneve- denre képes. Mi azt valljuk, hogy Ő leg- zett idzsázával, igazolással vagy felhatal- utóbb Caitanya Mahāprabhu formájában mazással rendelkeznek, amely az illető jelent meg, aki maga Isten, de mint a sa- mestereinek a sorát visszavezeti egészen ját híve jelent meg, hogy megmutassa, ho- a Prófétáig. Ez nálunk a tanítványi lánc, gyan kell a vallást gyakorolni. Amikor itt de ezen a tanítványi láncon keresztül új volt, nem nyilvánította meg, hogy Ő Isten, tudás, olyan, ami a vallásjog kereteit szét- úgy cselekedett, mint egy evilági ember. 11 Szunna: Mohamed Próféta (béke legyen vele) Éppen ezért követhető volt, és tökéletes életmódja, amely tartalmazza tetteit, szóbeli taní- példát állított elénk. Isten tökéletes, és tásait és hallgatólagos jóváhagyásait. A hadísz embereket is fel tud hatalmazni a példa- a Prófétára visszavezethető tett, mondás vagy jóváhagyás, amelyben az adott tanítás mellett a 10 Cc. 2.7.128. tanítványi lánc is fel van sorolva.

69 tattva

MeghatározóJóga 4. vaiṣṇava tanítók

feszítené, nem jöhet. Az adott kereteken teg szöveget hagyott ránk, és ezek a szent belül kell ennek a tudásnak, tanításnak szövegek aktualizálják azt a tudást, ami maradnia. korábban csak Indián belül volt ismert. Mañjarī Devī Dāsī: A vaiṣṇava tradí- Tudnunk kell értelmezni ezeket a tanítá- ció is úgy tartja, hogy a tanítványi lán- sokat ma, a nyugati világban. Ugyanakkor colaton keresztül nem érkezhet új tu- Śrīla Prabhupāda mindig hangsúlyozta, dás. Ugyanakkor a guru aktualizálja az hogy az ő sikerének titka az, hogy soha Istentől származó tudást. Hogyan alkal- nem változtatott meg semmit, és meg- mazzuk a szentírás tanításait napjaink- őrizte, pontosan azt adta át, amit az elő- ban? Śrīla Prabhupāda, az ISKCON és a dei adtak tovább. Kṛṣṇa-tudatos mozgalom alapítója renge-

tattva 70

műhely

71 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

tattva 72

Varṇāśrama és kasztrendszer 3.

szervezeti, mind pedig a legelemibb hitéle­ Varṇāśrama és kasztrendszer 3. ti szinten meghatározza a hívők életét: az ősi védikus4 varṇāśrama társadalmi rend­ szer5 modern korba való átültetésének kér­ dését. E téma kifejtésének első részében6 elméleti keretbe helyezte a varṇāśrama kontra kasztrendszer rendkívül összetett problémáját. A második részben7 nagy vo­ nalakban bemutatta a történeti kontextust és az ISKCON lépéseit a varṇāśrama meg­ valósítása felé, a jelen harmadikban pedig Banyár Magdolna vázolja a daiva-varṇāśramának a Kṛṣṇa- (Mahārāṇī Devī Dāsī) hívők közösségeiben való felépítésére vo­ natkozó alapelveket az ISKCON magyar szempontból meghatározó gondolkodói­ A szerzőnek az ISKCON1 történetét tár­ tól, majd felveti azokat a kérdéseket, ame­ gyaló PhD-disszertációja2 Max Weber 4 hinduizmus-koncepcióján3 alapul. Ebben, A „védikus” jelző használata meglehetősen problematikus, amiről lásd: Das 2007: 25–42. miután ismertette Webernek a hinduiz­ A leggyakrabban India ősi, szanszkrit nyelvű mus társadalmi rendszeréről, a kaszt­ szentírásai jelzőjeként használják, amely a rendszerről szóló elméletét, felvetette a védikus irodalom. A veda szó „tudás”-t jelent, gauḍīya-vaiṣṇavizmus és különösen az a védikus irodalom pedig magába foglalja az ISKCON egyik alapvető problémakörét, eredeti négy Védát (Ṛg, Atharva, Yajur és Sāma), az upaniṣadokat, a Mahābhāratát (amelynek az amely mind filozófiai, mind intézményi- egyik fejezete a Bhagavad-gītā), a Rāmāyaṇát (azaz az itihāsákat) és a purāṇákat (melyek 1 Az A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda közül a vaiṣṇavák számára a Bhāgavata-pu­ (1896–1977) által 1966-ban alapított In­ter­na­ rā­ṇa a legfontosabb). A hinduizmus ún. védikus­ ti­onal Society for Krishna Consciousness, a korszakát az i. e. 2. évezredtől, az ārya törzsek­ Krisna-tudat Nemzetközi Közössége, amelynek feltételezett, de megkérdőjelezhető beván­ ­dor­lá­ tagja a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők sá­tól számítják. (Lásd: Klostermaier 2002.) Közössége (továbbiakban: MKTHK) is. 5 A varṇāśrama a védikus társadalmi modell. Négy 2 Krisna társadalma. Max Weber hinduizmus-kon­ foglalkozási rendet (varṇa) – brāhmaṇák (papok), cep­ciójának társadalomtörténeti alkalmazása. kṣatriyák (uralkodók, vezető katonák), vaiśyák ELTE BTK, Történelemtudományok Doktori (földművelők, kereskedők) és a śūdrák (kétkezi Iskola, Atelier: Európai Historiográfia és Tár­ munkások) –, valamint négy lelki, életkori rendet sa­dalomtörténet Program, 2011. (āśrama) – tanulók (brahmacarya), házasok 3 Weber, Max: The Religion of India: The Soci­ ­ (gṛhastha), visszavonultak (vānaprastha) és o­logy­ of Hinduism and Buddhism. Munshi­ ­ lemondottak (sannyāsa) – foglal magába. A ram Manoharlal Publishers, New Delhi, 2007. varṇāśrama tagjainak viselkedési szabályait, Ma­gyarul megjelent, de nem a teljes szöveg: törvényeit a dharmaśāstrák tartalmazzák. Vi­lág­val­lá­sok gazdasági etikája: Val­lás­szo­ci­o­ló­ (Bővebben lásd: Mahārāṇī 2005.) gi­ai tanulmányok (Válogatás). Gondolat Kiadó, 6 Mahārāṇī 2016. Budapest, 2007. 7 Mahārāṇī 2019.

73 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

lyekkel a magyar Kṛṣṇa-hívő közösség is ember szerzett, tényleges tulajdonságain szembekerült, -kerül a varṇāśrama meg­ alapszik, tekintet nélkül a születésre vagy alapozására irányuló törekvései során. öröklésre. Ezért mi nem a hinduk jelenlegi rendszerét prédikáljuk.”9 Az ācāryák, akik 1. Bhaktivedanta Swami a daiva-varṇāśramát támogatják, nem is- Prabhupāda merik el az asura-varṇāśrama azon tételét, 1.1. Az asura- és a daiva-varṇāśrama amely szerint a varṇák társadalmi rendjét Prabhupāda könyveiben a születés határozza meg.10 Bhaktivedanta Swami Prabhupāda bár Azonban míg Bhaktisiddhānta Sarasvatī 11 nagyon sokat ír a varṇāśramáról, de Ṭhākura szerint a varṇāśramának – meg- nem használja túl gyakran a „daiva- nyilvánulása kezdetétől fogva – kétféle varṇāśrama” kifejezést. Amikor igen, formája létezik egymás mellett: a vaiṣ­ ­ akkor általában úgy, mint amit majd a ṇavákból álló daiva- vagy sura-var­ṇāś­ vaiṣṇavák hoznak létre a jövőben azzal rama, valamint az összes többi emberből a céllal, hogy magukat és az egész em- álló asura-varṇāśrama, és az asura-var­ 12 beri társadalmat Kṛṣṇa-tudatossá tehes- ṇāś­rama változik át kasztrendszerré, sék. Ezek a vaiṣṇavák pedig származhat- addig Prabuhpāda a kétféle varṇāśrama nak a világ bármely tájáról és társadalmi finomabb megkülönböztetésével nem fog- rétegéből, mert a daiva-varṇāśramában lalkozik. Az ő olvasatában sokkal egysze- a társadalmi helyzet nem függhet a szü- rűbben, e négy tételben foglalható össze letéstől, mivel az ember tulajdonságai és a probléma: (1) a varṇāśrama-dharma munkája a meghatározó tényezők benne.8 az emberi civilizáció alapja; (2) amikor Bhaktivedanta Swami Prabhupāda tá- az a tulajdonságok és a munka helyett gabb összefüggésben az emberi faj lét- születési alapúra változik, akkor asura- módját a varṇāśrama-dharma követésé- varṇāśramának (kasztrendszer) nevez- vel azonosítja, így amikor a Kṛṣṇa-tudat zük; (3) a vaiṣṇaváknak létre kell hozniuk mozgalma megpróbálja a daiva-var­ a daiva-varṇāśramát azért, hogy maguk is ṇāśramát bevezetni, akkor lényegében Kṛṣṇa-tudatossá lehessenek, és ugyaneb- a valódi emberi civilizációt alapozza ben segítsék az összes többi embert; (4) a meg. Élesen megkülönbözteti azonban a daiva-varṇāśrama minden vaiṣṇavát be- varṇāśrama-dharmát az Indiában a saját fogad születési helytől és társadalmi hely- korában még élő kasztrendszertől (asura- zettől függetlenül, azaz a világon minden- varṇāśramától), mert az a varṇāśrama hol megvalósítható és megvalósítandó, kiforgatott formája, amelyben például ahol vaiṣṇavák élnek. egy brāhmaṇa családból származó em- 9 Bhaktivedanta Swami Prabhupāda 1990: 130. ber pusztán a születése miatt jogot formált 10 Cc. 2.3.6 magyarázat. arra, hogy őt is brāhmaṇaként tiszteljék. 11 Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura (1874–1936) Azonban „az igazi varṇāśrama-dharma az A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda lelki tanítómestere. 8 Bhāg. 5.1.24 magyarázat. 12 Lásd: Bhaktisiddhānta 1999.

tattva 74

Varṇāśrama és kasztrendszer 3.

E tételek sem egyenként, sem összes­ Prabhupāda ugyanakkor elmagyaráz- ségükben­ nem mondanak ellent Bhak­ ta a városi templomok szerepét is a var­ tisiddhānta­ Sarasvatī varṇāśrama-fel­ ṇāś­rama közösségek szervezésének első fogásának,­ egyben jól illusztrálják állomásaként. Eszerint az első fázisban a Prabhupāda módszerét, ahogy a védikus hívők elmennek a városokba, hogy em- szentírásokat és az előző ācāryák magya- bereket toborozzanak templomok alapí- rázatait átadta a 20. században élő nyuga- tásához és a védikus irodalom népsze- ti embereknek. rűsítéséhez. A második fázisban ezekből az emberekből hívők válnak, akik farm- 1.2. Prabhupāda szóbeli megnyilatko­ közösségekbe szervezhetők, amelyekben zásai a varṇāśrama megvalósításáról gyakorolhatják a szentírások által előírt Bhaktivedanta Swami Prabhupādának Kṛṣṇa-tudatos életformát, és a városok a követőivel folytatott beszélgetései és érzéki csábításaitól távol szilárdak ma- leckéi különösen fontosak a varṇāśrama radhatnak az odaadó szolgálat gyakor- megvalósítása szempontjából, hiszen lataiban. Prabhupāda azonban azt is lát- annak gyakorlati részleteit ezek során ta, hogy a modern világban élő emberek mondta el, nem pedig könyveiben. Ezt a természetközeli életmódtól olyannyira felismerve a GBC13 1992 végén felállí- messzire kerültek, hogy félnek elindulni totta a Farmközösségek Kutatócsoportját egy egyszerűbb életvitel felé, ezért egy Prabhupāda farmok és faluközösségek varṇāśrama iskola (college) létrehozását fejlesztésére vonatkozó utasításainak ta- javasolta, ami nemcsak lelki, hanem gya- nulmányozása céljából.14 E beszélgetések korlati képzést is biztosítana ehhez. során Prabhupāda a farmközösségek fej- A beszélgetések és leckék kronológi- lesztését hangsúlyozta az ideális vaiṣṇava ai sorrendben történő nyomon követé- társadalmi rendszer bemutatása érdekében. se megmutatja Prabhupāda varṇāśrama- A farmközösségek az önellátás lehetőségét koncepciójának fejlődését, amely az idő kínálják, amit a varṇāśrama központi ele- előrehaladtával három fázison ment át. mének tekintett, és lehetőséget nyújtanak A (1) legkorábbi időkben a varṇāśramát a tehénvédelemre is, amit a bráhmanikus ideális társadalmi struktúraként mutat- kultúra mellett a lelki fejlődés egyik alap- ta be, de határozottan úgy látta, hogy az pillérének tartott. emberiség jelen korszakában nagy va- lószínűséggel nem lehetséges a megva- lósítása. Mindemellett már ebben a ko- 13 A Governing Body Commission az ISKCON rai időszakban is az volt a szándéka, legfelső authoritása, amelyet Prabhupāda már 1970-ben megalapított, és amely a mai napig hogy brāhmaṇákat képezzen, akik lel- vezeti az ISKCON-t. ki iránymutatókként, a társadalom „fe- 14 E munka gyümölcse Hare Kṛṣṇa devī dāsī: jeként” működnének. A (2) középső sza- Speaking About Varṇāśrama. Śrīla Prabhupāda kaszban már az volt a javaslata, hogy az on Varṇāśrama and Farm Community De­ve­ ISKCON brāhmaṇái vállaljanak vezető lopment (1999) c. könyve, ami ezen alfejezet forrása. szerepet az egész világot magába foglaló

75 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

varṇāśrama megalkotásában. Majd végül Három évvel később Māyāpurában a (3) a varṇāśramát fontos prédikáló esz- varṇāśrama témában tartott híres ös�- közként értékeli, valamint az ISKCON szegző leckéjén ismét hangsúlyozta azt társadalmán belül, a Kṛṣṇa-tudatos moz- a meggyőződését, hogy a varṇāśrama galom hívei körében megvalósítandó a Kṛṣṇa-tudat terjesztésének egyik kul- rendszerként, akik között foglalkozásu- csa.16 Elmondta, hogy a varṇāśrama kö- kat tekintve nemcsak brāhmaṇák, hanem vetése nélkül nem lehet felemelkedni minden varṇa tagjai megtalálhatók. a jóság minőségébe, azaz brāhmaṇává, Mozgalma kezdetén Prabhupāda törek- majd vaiṣṇavává válni. Ugyanakkor a vése az volt, hogy brāhmaṇákat képezzen, brāhmaṇának kettős jelentése van – mely- ezért azokból a követőiből, akik képesek nek szem előtt tartása nélkül nem lehet voltak a szigorú szerzetesi életmódra, és megérteni Prabhupāda szavait –: egyrészt alkalmasak voltak a Kṛṣṇa-tudatos filo- arra a személyre utal mint brāhmaṇára, zófia nagy tudású prédikátoraiként való aki felemelkedve a jóság minőségébe fellépésre, városi templomközösségeket követi a bráhmanikus életformát, más- hozott létre. Az avatott tanítványok nagy részt arra, aki brāhmaṇa foglalkozást űz. százaléka azonban fokozatosan eltávo- A bráhmanikus életmód kötelező min- lodott a Kṛṣṇa-tudat aktív gyakorlásától, den vaiṣṇavának, és ebben az értelemben mert nem voltak képesek a templomi élet mindannyian brāhmaṇák, de nem minden által megkövetelt bráhmanikus szabályok vaiṣṇava képes és tud brāhmaṇa foglal- betartására.15 Prabhupāda szembesült az- kozást űzni. Így varṇája, vagyis foglal- zal is, hogy ezek a szigorú szabályok a kozása szerint egy vaiṣṇava lehet akár legtöbb embert meggátolják abban, hogy śūdra is, azonban az életmódja és tuda- elfogadják a Kṛṣṇa-tudatot. Ezért 1974 tának szintje szerint mégis a legkiemel- márciusában a vṛndāvanai „varṇāśrama kedőbb brāhmaṇa, azaz vaiṣṇava. séták” alkalmával elhangzott beszélgeté- seken felvázolta terveit egy olyan Kṛṣṇa- 2. Śivarāma Swami tudatos mozgalomra, amely az emberek Śivarāma Swami17 a magyar közösség minden rétegének helyet biztosítana, nem- vezetőjeként a varṇāśrama felépítéséről csak azoknak, akik képesek megelégedni egy lemondott brāhmaṇa élettel. Ez egy 16 Māyāpura, India, 1977. február 14. Lásd: The újfajta megközelítés volt a tanítványai Bhaktivedanta VedaBase 2011. 17 Śivarāma Swami 1949-ben született Létai Péter számára, akik csodálkoztak azon, hogy a néven Budapesten. Szüleivel 1956-ban Kanadába Kṛṣṇa-tudat nemcsak a brāhmaṇák szá- emigrált, ahol végzős bányamérnök hallgatóként mára van. 1973-ban megszakította tanulmányait és szerzetesként csatlakozott az ISKCON-hoz, 15 Néhányan a templomi életet az USA tengerész- majd avatást kapott Prabhupādától. Különféle gyalogos képzéséhez hasonlították. A tengerész- vezető pozíciókat töltött be, majd 1980-ban gyalogság szlogenje az volt: „Elég jó vagy, hogy Angliába költözött, ahol átvette az angol, ír és bekerülj?”, az ISKCON szlogenje ehhez képest skót ISKCON-közösség vezetését. 1987-ben az lehetett volna: „Elég jó vagy ahhoz, hogy Harikeśa Swami kérésére Magyarországra jött – bennmaradj?” (Hare Kṛṣṇa 1999: 15.) mint az egyetlen magyarul értő ISKCON-vezető

tattva 76

Varṇāśrama és kasztrendszer 3.

szóló 1995-ben adott előadássorozatá- azért, mert nekik is dolgozniuk kell a lét- ban18 egyértelművé tette, hogy az egyik fenntartásukért, másrészt pedig példát kell legfőbb missziójának Magyarországon a mutatniuk a többi embernek, akik számá- daiva-varṇāśrama felépítését tekinti, és ra egy transzcendentális vaiṣṇava túl ma- programot adott ennek gyakorlati végre- gas, így követhetetlen szintet jelentene. A hajtására a somogyvámosi Krisna-völgy varṇāśramát Śivarāma Swami oktatási in- lakói számára – bár egyetlen egyszer sem tézményként is jellemezte, amelyben az használta a daiva-varṇāśrama kifejezést, emberek életük minden lépéséhez irány- csak a jelző nélküli varṇāśramát. mutatást és képzést kapnak. 2.1. A varṇāśrama szükségessége 2.2. A varṇāśrama felépítésének prog­ Śivarāma Swami 1995-ös programja meg- ramja fogalmazásakor kizárólag Prabhupāda Śivarāma Swami a varṇāśramát Krisna- munkáit használta forrásként. A vaiṣṇavák völgy önfenntartásra és egyszerű élet- varṇāśramában való részvételének szük- módra törekvő vaiṣṇava közösségében ségességét ő is azzal magyarázta, hogy gondolta megvalósíthatónak, ahol a hí- nem mindegyikük transzcendentális, és vők minden tevékenysége a templom a lelki szintre való felemelkedéshez kö- és a mūrti-imádat köré szerveződik, ily vetniük kell a varṇāśrama szabályrend- módon mindenki életének középpontjá- szerét. És bár lehet, hogy vaiṣṇavának ban automatikusan Kṛṣṇa áll – hiszen a nevezik őket is, de ez csak egy megszó- mūrti Kṛṣṇa szobor-formája, amelyben a lítás az esetükben, mint például az újonc- vaiṣṇava filozófia szerint személyesen je- nál, aki még azt sem tudja, hogyan kell len van Kṛṣṇa.19 A varṇāśrama felépítését fogni a puskát, de már katonának hív- az olyan gṛhasthák feladataként értelmez- ják. Hamis, és a kommunista időket idéző te, akik hajlandók lemondani a független, az az állítás, miszerint minden vaiṣṇava saját maguk által irányított életstílusról, és egyenlő; az a közös bennük, hogy rend- komoly áldozatokat vállalni azért, hogy kívül egyszerű módon élnek. Azonban Prabhupādának a varṇāśrama megvaló- még a gyakorló, nem transzcendentális sítására vonatkozó kérését beteljesítve vaiṣṇavákat sem helyes a varṇájuk szerint egy felülről irányított közösségben élje- azonosítani, mint a közönséges embereket. nek. Śivarāma Swami elképzelése szerint Ugyanakkor a vaiṣṇaváknak tudniuk kell, először egy olyan „alap” varṇāśramát kell hogy ők is a társadalom részei, és olyan létrehozni fejlett és a szabályokat szigo- szerepeket fogadnak el, mintha maguk is rúan betartó hívőkből, amely körül idővel feltételekhez kötöttek lennének. Egyrészt kialakulhatnak azok a közösségrészek is, amelyekbe a lelki fejlettség alacsonyabb –, újraszervezte a magyar ISKCON-közösséget, szintjeiről is be lehet lépni. majd annak hivatalos vezetőjévé és GBC- Ahogy Prabhupāda, Śivarāma Swami titkárává nevezték ki. Ez utóbbi pozíciót 2018- is az āśramákra helyezi a hangsúlyt, mi- ig töltötte be. 18 Lásd: Śivarāma Swami 1996. 19 Lásd: Banyár 2007.

77 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

közben a varṇák meghatározását és szere- kevésbé függ a varṇāśrama közösség a pét némileg ellentmondásosan vezeti elő. külvilágtól, annál jobban képes megvé- Az alap varṇāśramát úttörőként létreho- deni a saját értékeit, mert nem kényszerül zó hívők varṇáját a szolgálatukkal azo- kompromisszumot kötni azok érvényesí- nosítja, amelyet a feletteseik adnak ne- tésekor. Ezt pedig leginkább farmközös- kik, és amelyet kezdetben mindenképp a ségekben élve lehet megvalósítani, ahol szükséghelyzet határoz meg, nem pedig a hívők maguk termelik meg az élelmi- a természetes képességeik egy bizonyos szerüket, van saját vizük és fenntartha- munka végzésére. Tőlük messzemenően tó energiaforrásaik, a városi hívők pedig el is várja, hogy alázatosan elfogadják e a saját farmról és közösségből származó szolgálatot a saját varṇájukként, még ak- termékeket fogyasztanak. kor is, ha az nem felel meg a természetes Śivarāma Swami szerint a Kṛṣṇa-­tu­ varṇa-helyzetüknek. Azt azonban létkér- datban nem lehet fejlődni, ha vala­ ­ki nem désnek tartja, hogy az ő gyerekeik már a a varṇāśrama elvei szerint él. E „sarkos- tényleges varṇájuknak megfelelő megél- nak” tűnő kijelentés értel­ ­mezéséhez szük- hetést találjanak Krisna-völgyben, mert séges leszögezni, hogy Śivarāma Swami egyébként el fogják hagyni a közösséget, számára a közösség­ és a varṇāśrama ami így nem tud majd fennmaradni. Ez szinonim kife­ jezések,­ és a varṇāśrama azt jelenti, hogy fel kell építeni egy elég nem csupán a négy varṇából és négy nagy faluközösséget ahhoz, hogy sokfé- āśramából álló társadalmi felosztást je- le tevékenység/foglalkozás létezhessen lenti, hanem a teljes vaiṣṇava vallásgya- benne, így önfenntartóvá válhasson az korlatot és életmódot. Hiszen ahhoz, hogy alapvető emberi szükségletek biztosítá- valaki Kṛṣṇa-tudatos legyen és elérje a sa tekintetében. Vagyis a varṇa az első transzcendentalista szintjét, a jóság minő- generáció esetében még általában köte- ségében kell élnie, ami társadalmi szinten lező szolgálat, de az ő áldozatvállalásuk a varṇāśrama szabályainak követését je- nyomán a másodiknál már lehetővé vál- lenti. A teljes varṇāśrama felépítése azon- hat, hogy eredeti értelmében működjön: ban többgenerációs, és a kali-yuga hatá- az a munka, amelyet valakinek a képes- sa miatt rendkívül nehéz feladat. A mai ségei határoznak meg. Kṛṣṇa-hívőknek már alig vannak olyan Śivarāma Swami 15 évvel később, 2011- öröklött erkölcsi értékeik, amelyekre ala- ben20 is úgy vélte, hogy a varṇāśrama pozhatnának, ráadásul nekik kell megal- legfőbb elve a fenntarthatóság:21 minél kotniuk a közösségük törvényeit is, vala- mint mindezt továbbadni az oktatás útján. 20 A Śivarāma Swamival 2011. július 11-én és A varṇāśrama fejlődésében pedig ez utób- 17-én Budapesten, a szerző által készített interjú bi a döntő tényező, hogy a mostani gene- alapján. ráció mit ad át a gyermekeinek. 21 Az önfenntartásról a fenntarthatóságra való terminológiai váltás különösen jelentőségteljes, speciálisan magyar „találmány”, ami megadhatja is. Ez a téma egy következő tanulmány tárgya a Krisna-völgyi farmprojekt sikerének a kulcsát lesz.

tattva 78

Varṇāśrama és kasztrendszer 3.

2.3. A munka és az odaadó szolgálat lik odaadó szolgálattá, ha végzése köz- kapcsolata ben Isten-tudatos valaki, ezzel közvetve Śivarāma Swami egy fontos filozófiai összekapcsolja azt Istennel. Tehát míg a problémát: a munka és az odaadó szol- mūrti közvetlen szolgálata köré szervezett gálat kapcsolatát is segített tisztázni.22 Az daiva-varṇāśrama közösségben végez- ācāryák23 határozottan kijelentik, hogy hető tettek nagy része közvetlen odaadó csak azok a tevékenységek számítanak szolgálat, addig a közösségen kívül élő és odaadó szolgálatnak, amelyeket közvetle- nem hívők között dolgozó gyakorlóknak nül Kṛṣṇa elégedettsége és öröme érdeké- külön erőfeszítést kell tenniük, hogy az ben végeznek a szentírásokban meghatá- azt nem támogató körülmények között is rozott módon, így a varṇāśrama keretében fenntartsák Isten-tudatosságukat. Ezért a végzett munka bár elégedetté teszi Istent, hívőknek saját közösségeikben dolgozva de mivel nem közvetlenül ezért végzik, sokkal nagyobb esélyük van a lelki elő- hanem a család és saját maguk fenntartása menetelre, mint azokon kívül. Ez a döntő érdekében, ezért nem számít odaadó szol- ok, ami miatt Prabhupāda és követői fa- gálatnak – ahogy korábban a sanātana- vorizálják a templomi- és farmközössé- és upadharma kapcsán egy másik aspek- gekben zajló életet, és a „leesés” nagyobb tusból mindez már bemutatásra került.24 kockázatával járónak tartják a kinti társa- Prabhupāda már megengedőbb, amikor dalomban való élést. azt mondja, ha egy hívő azzal a motiváció- 2.4. Varṇāśrama a városokban val végzi a varṇāśrama tetteit, hogy meg- tisztuljon Kṛṣṇa odaadó szolgálatához, ak- Śivarāma Swami már 2004-ben feltet- kor azokat is alacsonyabb szintű odaadó te azt az alapvető kérdést, hogy miként szolgálatnak lehet tekinteni.25 Ezzel nem élhetnek a nagyvárosi Kṛṣṇa-hívők a 26 mond ellent az előző ācāryáknak, hiszen varṇāśrama elvei szerint? Akkori vé- ők az odaadó szolgálat közvetlen és tisz- leménye szerint a modern társadalom – ta szintjéről beszélnek. fölösleges fogyasztási cikkek végtelen Śivarāma Swami szerint a munka attól sorának termelését támogató – ideoló- lesz odaadó szolgálat, ha valaki nagyon giái komoly akadályt jelentenek abban, jól végzi a lelki gyakorlatait – a közvetlen hogy a városokban is meg lehessen ala- odaadó szolgálatot –, így Isten-tudatossá pozni a varṇāśramát. Az ügy iránt elkö- válik, és ezzel a jó tudattal végzi a mun- telezett hívők azonban sikerrel járhatnak, káját is. Vagyis a munka csak akkor vá- ha kivonják magukat a modern életmód csábításainak hatása alól, a fogyasztási 22 Szintén a 2011-es interjúban. cikkeket pedig a yukta-vairāgya elvének 23 Például Rūpa Gosvāmī a Bhakti-rasāmṛta-sindhu megfelelően27 kizárólag Kṛṣṇa szolgála- 1.2.183–203. verseiben, amelyekre a legtöbb későbbi ācārya támaszkodik. 26 Śivarāma Swami 2005: 76–77. 24 Mahārāṇī 2016. 27 Lásd: Bhakti-rasāmṛta-sindhu 1.2.255–256. A 25 Lásd: Bhaktivedanta Swami Prabhupāda1997: helyes lemondás azt jelenti, hogy egy gyakorló 97–98. Kṛṣṇa-hívő minden olyan dologról lemond,

79 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

tában használják. Bár ez némiképp olyan, mi rendszerről lenne szó, amit ugyan ér- mintha az ember az oroszlán barlangjá- demes kutatni, de már nincs semmi kap- ban élne, kellő lelki erővel mégis megva- csolata a jelennel. Azonban még sokszor lósítható. Mert ha a hívők szilárdan végzik a Kṛṣṇa-hívőket is nehéz meggyőzni ar- lelki gyakorlataikat, valamint prédikálnak, ról, hogy kövessék a varṇāśramát, és ha vagy más módon támogatják Caitanya túlságosan erőltetik számukra a hagyo- Mahāprabhunak a Hare Kṛṣṇa mahā mant­ mányos védikus varṇāśrama szabályait, ra terjesztésére irányuló misszióját, akkor az akadályozni fogja a varṇāśrama ak- az Ő különleges oltalmában részesülve tuális formájának felépítését. Ezért hos�- védelmet nyernek a fogyasztásközpontú szabb időre kell tervezni, a fokozatosság materialista életmóddal szemben. elvét betartva, mert jelenleg még alapvető Śivarāma Swami a vele készült 2011-es erkölcsi értékek is hiányoznak hozzá, és interjúban azonban már határozottan azt a Kṛṣṇa-hívők személyiségét szintén fej- állította, hogy a városokban is meg lehet leszteni kell, mert sokan nem tudják elfo- valósítani a varṇāśramát, de ott mindig gadni, hogy kik valójában és mi a reális nehezebb. A hívőknek meg kell érteni- helyük a társadalomban, azaz mi a termé- ük, hogy mi a varṇāśrama közös érték- szetes varṇájuk. Ezért kezdetben nem a rendszere – a tiszta odaadó szolgálat gya- varṇa „megtalálása” a legfontosabb, ha- korlása, amely csak a jóság minőségében nem például olyan elemi dolgok megta- lévő életmód mellett lehetséges – és alap- nulása, hogy mindenkivel tisztelettudó- elvei. A varṇāśrama sikere a városokban nak, udvariasnak és kedvesnek kell lenni. pedig azon múlik, hogy amennyire csak Śivarāma Swami nézetei a kali-yuga lehet, a hívők egymáshoz közel, a saját varṇāśramájáról – annak felépítési kí- templomuk mellett éljenek, ahogyan pél- sérlete közben szerzett tapasztalatai fé- dául Nyugaton a nagyvárosokban a kína- nyében – folyamatosan „érlelődnek”, és iak, az indiaiak, vagy régebben a zsidók. továbbra is aktívan alakítják az MKTHK 28 2.5. A varṇāśrama aktualizálása közösségépítését. A varṇāśrama modern formája felépíté- 3. Bhaktividya Pūrṇa Swami sének az az alapja, hogy a hívők becsül- A magyar varṇāśrama-kísérlet másik je­ jék és gyakorolják a vaiṣṇava kultúrát és len­­tős mentora Śivarāma Swami mellett életmódot, és ne próbálják meg azt a ma- Bhaktividya Pūrṇa Swami, akinek né- gyar társadaloméhoz igazítani. Ugyanis zetei jelentős hatást gyakoroltak a ma- a hívő-léttel járó közös elvek és értékek gyar Kṛṣṇa-hívőkre.29 Bhaktividya Pūrṇa elfogadásának a mértéke határozza meg, hogy milyen lehet az aktuális varṇāśrama. 28 Śivarāma Swami varṇāśrama-koncepciójának Különben csak egy rég megszűnt társadal- további alakulását, valamint az MKTHK-nak a varṇāśrama felépítésére 2012-től napjainkig tett amelyet csak a saját érzékeinek öröme miatt lépéseit e cikksorozat 4. része fogja bemutatni. használna, viszont semmi olyasmiről nem mond 29 Bhaktividya Pūrna Swami a daiva-var­ṇāśrama le, amivel Istent szolgálhatja. egyik szaktekintélye az ISKCON-ban, aki a

tattva 80

Varṇāśrama és kasztrendszer 3.

Swami varṇāśramával kapcsolatos állás- jából31 eredő megnyilvánulás, addig a pontja négy tételben ismertethető: (1) az daiva-varṇāśrama Kṛṣṇa transzcenden- asura- és a daiva-varṇāśrama azonosságai tális testéből származik. Bár mindkét és különbségei; (2) a daiva-varṇāśrama varṇāśrama varṇái és āśramái Kṛṣṇa kü- szintjei; (3) a daiva-varṇāśrama létreho- lönféle testrészeiből jöttek létre, de ahogy zásának szükségessége; (4) a varṇāśrama az anyagi testrészek között funkcionáli- aktualizálásnak szempontjai. san lényeges a különbség, úgy az asura- varṇāśramában a varṇák között jelentős 3.1. Asura- és daiva-varṇāśrama: azo­ eltérés van a tudatosságuk szintje és a nosságok és különbségek kultúrájuk szerint, így nagyon kicsi köz- Bhaktividya Pūrṇa Swami szerint a var­ tük az átjárás lehetősége. Azonban ahogy ṇāś­ramának két formája van:30 az asura- Kṛṣṇa transzcendentális tesztrészei között és a daiva-varṇāśrama. Az asura-varṇāś­ ­ nincs funkcionális különbség,32 a daiva- ramában az emberek követik a varṇāś­ rama­ varṇāśramában sincs a varṇák tudatos- szabályozó elveit, de nem Kṛṣṇa van az éle- sága és kultúrája között lényeges eltérés, tük központjában, ezért azt az érzékkielégítés hiszen mindenki a bráhmanikus kultúrát útjának is nevezik, a daiva-varṇāśramában és életmódot követi, valamint az odaadó élők számára viszont Kṛṣṇa a középpont. szolgálatban való fejlődést tartja szem A két rendszerben ugyanazokat a szabá- előtt, nem pedig azt, hogy kinek mi a te- lyokat követik, és a külső szemlélő nem vékenysége konkrétan. is tudja megkülönböztetni őket, azonban egészen más a bennük résztvevők tudat- 3.2. A daiva-varṇāśrama szintjei állapota és hangulata. Bhaktividya Pūrṇa Swami különbséget A két varṇāśrama közti azonosságot tesz a daiva-varṇāśrama alacsonyabb és és különbséget filozófiailag tökéletesen magasabb szintje között is, a mentalitá- érthetővé teszi az, hogy míg az asura- suk alapján. Amikor valaki bár megérti, varṇāśrama Kṛṣṇa univerzális formá- hogy Kṛṣṇa szolgája, de az anyagi felté- telekhez kötött lényét állítja az első hely- kilencvenes évek közepétől rendszeresen tart re, mint a félistenek, így gondolkodva: előadássorozatokat a témáról Magyarországon. Az indiai Māyāpurában, az ISKCON nemzetközi „Ez az én házam, az én pénzem, az én központjában a védikus rendszerű gurukula meg- családom, de a Kṛṣṇa-tudatban haszná- alapítója és jelenleg is szellemi vezetője. Daiva- lom őket”. A magasabb bolygórendsze- varṇāśrama témájú előadássorozatai közül rek bölcsei ezzel szemben nagyon egysze- kettőt tartalmaz az 1998-as Daiva-varṇāśrama c. könyve, melynek fő állításait, számos másik, Magyarországon adott e tárgyú előadásának kije- 31 Az univerzális formáról részletes leírás található lentéseit, valamint egy vele 2011. július 15-én, a Bhagavad-gītā 11. fejezetében. Budapesten, a szerző által készített interjú meg- 32 A Brahma-saṁhitā 5.32 elmondja, hogy az Úr állapításait összegzi ez a fejezet. testének minden része el tudja látni bármelyik 30 Bhaktividya Pūrṇa Swami varṇāśrama-felfogása másik szerv feladatát. Ez annyit jelent, hogy járni nyilvánvalóan Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhā­ku­ tud a kezén, fogni tud a lábával, látni képes a rá­éban gyökerezik. kezével és a lábával, enni a szemével stb.

81 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

rűen, brāhmaṇaként élnek, kizárólag az négy tudatszint is hat rájuk, az ācāryák Isten-tudat érdekli őket azzal a mentali- kitalálták a pāñcarātrikī-,34 valamint a tással, hogy: „Minden, amim van, Kṛṣṇáé. daiva-varṇāśrama rendszert, hogy meg- Már eleve Kṛṣṇáé vagyok én is; a fele- tisztítsák őket ezektől. ségem, a családom, a pénzem, az ottho- A daiva-varṇāśrama tehát azon az el- nom is mind az Övé.” Bhaktividya Pūrṇa ven alapul, hogy a benne résztvevők Swami szerint különösen fontos, hogy mind Kṛṣṇa szolgái, akik lényegében a Kṛṣṇa-tudatos közösségek vezetői ez az ānanda-maya tudatszinten vannak, utóbbi, magasabb daiva-varṇāśrama han- de még nem valósították azt meg teljes gulatban legyenek. mértékben, ezért munkálkodniuk kell az anyagi kötöttségeiktől való megtisztu- 3.3. A daiva-varṇāśrama létrehozásá­ láson. Minden vaiṣṇava a bráhmanikus nak szükségessége életstílust követi, és ebben az értelemben Bhaktividya Pūrṇa Swami is cáfolja, hogy brāhmaṇa. A bráhmanikus életmód köte- minden vaiṣṇava azonnal transzcendentá- lező egy vaiṣṇava számára, amelyet olyan lissá válik. Addig, amíg egy vaiṣṇava bár- szinten követ, amilyenre az adott pilla- milyen kis mértékben is, de az anyagi tes- natban képes. Noha lehet, hogy foglalko- tével és annak valamely tulajdonságával zása szerint śūdra, kṣatriya, vaiśya vagy azonosítja magát, és nem százszázaléko- brāhmaṇa munkát lát el, ha azt közvet- san Kṛṣṇa szolgájaként, addig nem transz- lenül Kṛṣṇa elégedettségéért végzi, akkor cendentális. A daiva-varṇāśrama pedig tette, annak konkrét formájától függetle- éppen azért jött létre, hogy a vaiṣṇavák nül odaadó szolgálat, vagyis transzcen- megszabaduljanak a testi azonosítástól. dentális. A Kṛṣṇa-hívők a legmagasabb – ānanda- maya – tudatszintre igyekeznek felkerül- 3.4. A varṇāśrama aktualizálása ni, de még a többi négy, alacsonyabb tu- Arra a kérdésre, hogy a modern daiva- datszint33 is befolyásolja őket. Ha ez nem varṇāśramában a védikus varṇāśrama így volna, akkor a gurunak a Hare Kṛṣṇa mely szabályait kellene alkalmazni, és mahā-mantra éneklésére vonatkozó útmu- melyeket nem, Bhaktividya Pūrṇa Swami tatása is elég lenne számukra, hogy vis�- első válasza az, hogy azokat, amelyek szamenjenek Istenhez. De mivel a másik az elveket testesítik meg, be kell tarta- ni, amelyek pedig a részleteket, azokat 33 A vedānta szerint az emberi tudatszintek fejlő­ ­ el lehet hagyni. Azt pedig, hogy mi szá- dési sorrendben: anna-maya (táplálékról való tudatosság, a durvafizikai érzékek és a śūdrák szintje), prāna-maya (az együttműködés és a 34 A pañcarātra szentírásokon alapuló imádati vaiś­ yák­ szintje), jñāna- vagy mano-maya (a módszer, amely az Istenszobrok (mūrti) temp­ vallásos elvek és a kṣatriyák szintje), vijñāna- lomi imádatában az Isten iránti odaadás, azaz a maya (a személytelen Brahman és a brāhmaṇák bhakti motivációját helyezi előtérbe. A gauḍīya- szintje) és az ānanda-maya (Bhagavān, az vaiṣṇavák számára a Nārada-pañcarātra a Istenség Legfelsőbb Személyisége és a vaiṣṇavák mérvadó, amely Rādhā (Kṛṣṇa női társa) és tudatszintje). Kṛṣṇa imádatát írja le.

tattva 82

Varṇāśrama és kasztrendszer 3.

mít elvnek, elsősorban az dönti el, hogy nyit kellene tenniük, hogy Kṛṣṇa-tudatos, Prabhupāda akként nevezte-e meg a köny- bráhmanikus megértést biztosítanak az veiben vagy sem. üzletembereknek és az állami vezetők- Bhaktividya Pūrṇa Swami határozott nek, akik ha elfogadják a varṇāśrama el- véleménnyel rendelkezik a varṇāśrama veit, alkalmazni tudják azokat a társadal- mai korban való megvalósításának lehe- mukban. tőségeiről is, ami különbözik Śivarāma Az ISKCON közösségeiben is csak annyit Swamiétól, s ez tükrözi a téma ISKCON- lehet a varṇāśrama szabályrendsze­ ­réből beli megközelítésének sokszínűséget. Míg megvalósítani, amennyit a Kṛṣṇa-hívők­ Śivarāma Swami a közösségépítés és a még képesek befogadni és al­kal­maz­ni, ami Kṛṣṇa-hívők jóság minőségét biztosí- Śivarāma Swami szerint is így van. A lé- tó életmódjának praktikus szempontjá- nyeg azonban mindig az odaadó szolgálat ból közelíti meg a varṇāśramát, addig gyakorlása marad. A Kṛṣṇa-hívőknek tisz- Bhaktividya Pūrṇa Swami elméleti oldal- tában kell lenniük a varṇák és az āśramák ról: annak legátfogóbb szociológiai elvei fő elveivel. Vagyis a brāhmaṇák tanulnak felől. Szerinte valójában a modern nyuga- és tanítanak; a kṣatriyák területe az irányí- ti társadalmak is a varṇāśrama elvei sze- tás és a védelem, a vaiśyáké a gazdaság: rint szerveződnek, hiszen a legfőbb fog- pénzt termelni és adományozni, a śūdrák lalkozási csoportjaik megfeleltethetők a pedig segítik a másik három osztályt, zok- varṇáknak, és az életkor szerinti köte- szó nélkül. Az āśramákban a tisztaság, a lességek is hasonlóan változnak bennük. tisztelet, az egyéni kötelességek betartá- Azonban nem „tudományosan” alkalmaz- sa, az érzékek szabályozása, a megfelelő zák a varṇāśrama elveit, azaz a különbö- munkamorál fenntartása a legfőbb elvek. ző varṇák, foglalkozási csoportok eltérő Ezeket kell megalapozni, annyi részlettel, társadalmi funkcióját nem veszik kellő- amennyit a hívők még alkalmazni tudnak. képpen figyelembe, pedig egy társada- Bhaktividya Pūrṇa Swami szerint a fő lom – a testhez hasonlóan – csak akkor tud nehézséget az jelenti, hogy a Kṛṣṇa-hívők megfelelően működni, ha minden része a többsége úgy véli, a varṇāśramát az ext- saját feladatát végzi benne, azt, amire a rém, teljesen védikus forma mintájára kell leginkább alkalmas, miközben szorosan felépíteni. Azonban ha megértik annak el- együttműködik a többivel. Ha a modern veit, akkor csak annyi részletet vesznek társadalmakat a varṇāśrama elvei szerint bele, amennyit még kapcsolni tudnak az szerveznék meg, akkor mindazok a nehéz- életükhöz. ségek, amelyekkel a kortárs nyugati orszá- Azzal az ISKCON-ban ma is élő elkép- gok küzdenek, megoldódnának. A legna- zeléssel, hogy csak egy önellátó, mező- gyobb problémájuk, hogy a brāhmaṇák gazdaságon, tehénvédelmen és kézmű- és a kṣatriyák helyett a vaiśyák irányít- iparon alapuló falusi közösségben lehet ják őket, akik minden szempontot alá- megvalósítani a varṇāśramát, alapvetően rendelnek a gazdaságnak és a profitnak. nem ért egyet Bhaktividya Pūrṇa Swami A Kṛṣṇa-hívőknek valójában „csak” an�- sem. Hiszen ez azt jelenti, hogy a mo-

83 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

dern társadalmakhoz hasonlóan mi is a 4. A varṇāśrama nyitott kérdései gazdaság szempontjait emelnénk minde- Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, Śi­va­ nek fölé, és ugyanúgy a vaiśyák lennének rāma Swami és Bhaktividya Pūrṇa Swami a vezetők. Azonban ha nincsenek okta- útmutatásai egy olyan, ún. teljesidős szol- tást adó brāhmaṇák, akkor nem lehet szó gálatot végző35 Kṛṣṇa-hívőkből álló daiva- varṇāśramáról sem. Ugyanis brāhmaṇák varṇāśrama közösség esetében segíte- tudnak kṣatriyákat képezni, akik megte- nek megoldani a felmerülő problémákat, remtik a szükséges környezetet a vaiśyák amelyben a templomi mūrti imádata köré és a śūdrák számára. Ha a környezet vé- szerveződik a hívők minden tevékeny- delmező, ahol a vaiśyák úgy érzik, hogy sége – mint például Krisna-völgyben. A gazdaságilag virágozni tudnak, akkor au- varṇa-helyzetnek ugyanis – ami a leg- tomatikusan vállalkozni kezdenek. De több nehézséget okozza – ez esetben lé- mindennek az alapja a brāhmaṇák meg- nyegében csak annyiban van jelentősége, léte. Ezért hangsúlyozza Prabhupāda is hogy egy hívőt célszerű olyan jellegű te- a brāhmaṇák kinevelésének elsődleges vékenységben lekötni, amely leginkább fontosságát. megfelel a képességeinek, mert azt fog- Śivarāma Swamival ellentétben Bhak­ ja a legnagyobb odaadással és a közösség tividya Pūrṇa Swami úgy véli, hogy a vá- számára is a leghasznosabb módon végez- rosokban sokkal könnyebb lenne beve- ni. Amint azonban megnő a közösség, és zetni a daiva-varṇāśramát, mint bárhol már sokan nem teljesidős szolgálatot vé- máshol, mert a modern nyugati társadal- geznek, hanem a közösségnek dolgozó al- makban az emberek túlnyomó többsége kalmazottak,36 vagy magából a közösség- városi, és fogalma sincs, hogy mit kezdjen ből is kilépve a mai modern társadalom a termőfölddel. A legtöbb Kṛṣṇa-hívő, aki által kínált munkák közül választva tart- varṇāśramát szeretne létrehozni, éppen ják fenn magukat, varṇa-jellegű kérdések ezt nem érti meg: azt hiszi, amíg nem vi- sokaságával szembesülnek. Például hogy déken él a földeken és a tehenekkel, addig a daiva-varṇāśrama közösségben elért nem is építhet varṇāśramát. Bár a falusi varṇa-helyzetüket képesek-e hitelesíte- életmód a legajánlottabb, a legjobb és leg- ni alkalmazottként vagy átváltani a külső természetesebb formája a varṇāśramának, társadalomban végzett önfenntartó mun- de a városok is működnek a kereskede- kára? Hogyan lehet egyáltalán meghatá- lem miatt. Az sokkal nagyobb probléma, rozni a mai modern foglalkozások/mun- hogy amikor a Kṛṣṇa-hívők elmennek vi- kák varṇa-kategóriáját? A bráhmanikus dékre, elviszik magukkal a várost mind életstílus fenntartásához mely szabályok mentalitásukban, mind az ahhoz tartozó betartása szükséges feltétlenül, hogy to- modern használati tárgyak formájában. Ezért egyszerűbb a városokban megala- 35 Ez magyar viszonyok között az önkéntes és pozni a varṇāśramát, és amikor azokban misszionárius közösségi szerepnek felel meg. már megvan, akkor az természetes mó- Lásd: MKTHK Közösségi szerepek törvény. don vissza fog hatni a vidékre is. 36 Az ún. támogató közösségi szerepben.

tattva 84

Varṇāśrama és kasztrendszer 3.

vábbra is részt vehessenek a templomi és az utóbbi 20 évben olyan mértékben mūrti imádatában? és tempóban változott meg a világ, hogy Ezek a kérdések nem vetődnek fel an�- a magyar folyamatok kimenetelét a ko- nyira élesen, ha a daiva-varṇāśramából rábbi tapasztalatok alapján már nem le- kilépők, vagy oda soha nem tartozó hívők het megjósolni, számos tendencia még olyan vállalkozást alapítanak, amely szo- így is ismétlődik. A magyar fenntartható ros kapcsolatban áll az egyház/közösség farmmodell még sikerrel járhat, ugyan- vallási tevékenységeivel, vagy ilyen vál- akkor egyértelműen szükségessé vált egy lalkozás alkalmazottjává válnak, mert az városi környezetben élhető gyülekeze- egyházzal/közösséggel való viszonyuk to- ti életforma mintájának kidolgozása is. vábbra is közvetlen vagy legalábbis annak A nagy kérdés azonban továbbra is az, tekinthető marad, így könnyebben össze- hogy a varṇāśrama önfenntartáson ala- kapcsolható Istennel. Ezért a Kṛṣṇa-hívő puló életmódja mennyiben valósítható közösségek vezetői mindig is szorgalmaz- meg a posztindusztriális gazdasági-tár- ták és támogatták az ilyen vállalkozások sadalmi keretek között? Végsősoron: mi létrehozását és működését. Kérdés azon- valójában a kali-yuga varṇāśramája? A ban, hogy egy Kṛṣṇa-hívő vállalkozó a védikus varṇāśrama mely elveit kell és vaiśya szerepében meddig mehet el? Mi részletszabályait lehet alkalmazni benne, az, amit megtehet a nyereségért, és mi az, és melyeket nem? amit már nem? Hogyan kell viszonyulnia Felhasznált irodalom a nála esetleg magasabb lelki helyzetű al- kalmazottaihoz és fordítva? Mi az, amit Banyár Magdolna: Istenszobrok a elvárhat az alkalmazottaitól és fordítva? vaisnava liturgiában. Vallástudományi Hogyan tudja meghatározni a munka és Szemle. 2007/2. 2007, 137–156. az odaadó szolgálat prioritási sorrend- Bhaktisiddhānta Sarasvatī Goswami jét a mindennapok gyakorlatában saját Ṭhākura, Śrīla: Brāhmaṇa and Vaiṣ­ ­ maga és alkalmazottai számára? Ezek a ṇa­va. Vrajraj Press, New Delhi, 1999. varṇa-kérdések sincsenek még végiggon- Bhaktisiddhānta Sarasvatī Goswami dolva, bár a magyar Kṛṣṇa-hívők részéről Ṭhākura: Śrī Brahma-saṁhitā. The az első jelentős és ISKCON-szerte egye- Bhaktivedanta Book Trust, Bombay, dülálló kísérletek megtörténtek már erre.37 1985. Bár a magyar ISKCON közösség mint- Bhaktivedanta Swami, A. C.: Az oda­ egy 20 évnyi késésben van a nyugati or- adás nektárja. The Bhaktivedanta Book szágokban élő gyülekezetekhez képest, Trust, [s.l.], 1997. Bhaktivedanta Swami, A. C.: Az önmeg­ 37 Az MKTHK ún. Dharma-tanácsa Śivarāma valósítás tudománya. The Bhaktivedanta Swami és többek között e sorok szerzője rész­ Book Trust, [s.l.], 1990. vételével 2007–2009 között aktívan mun­ kálkodott azon, hogy kidolgozza a magyar daiva- Bhaktivedanta Swami, A. C.: Caitanya- varṇāśrama közösség elveit, valamint varṇa- és caritāmṛta. The Bhaktivedanta Book āśrama-szabályait a gyülekezetre vonatkozóan. Trust, [s.l.], 1996.

85 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad- Mahārāṇī devī dāsī (Banyár Magdolna): Bhāgavatam (Ötödik Ének). The Varṇāśrama-dharma: a védikus társada- Bhaktivedanta Book Trust, [s.l.], 1994. lom alapelvei és működése. TATTVA. 7.1. Bhaktividya Pūrṇa Swami: Daiva-var­ 2005, 53–62. ṇāśrama: Tanuló és családos élet a vé­ Mahārāṇī Devī Dāsī (Dr. Banyár Mag­ dikus társadalomban. Gouranga Media, dolna): Varṇāśrama és kasztrendszer 1. Somogyvámos, 1998. TATTVA. 19.1. 2016, 67–88. Das, Rahul Peter: A „védikus” kifejezés Mahārāṇī Devī Dāsī (Dr. Banyár Mag­ jelentése Prabhupāda és követői számá- dolna): Varṇāśrama és kasztrendszer 2. ra. TATTVA. 10.1. 2007, 25–42. TATTVA. 22.1. 2019, 81–100. Hare Kṛṣṇa devī dāsī: Speaking About Rūpa Gosvāmī: Bhakti-rasāmṛta-sindhu. Varṇāśrama. In: Śrīla Prabhupāda on Sri Vaikuntha Enterprise, Chennai, 2006. Varṇāśrama and Farm Community Śivarāma Svāmī: Lépések a varṇāśrama Development. (Vol. 1.) The Bhaktivedanta felé. Védikus Bölcselettudományi Book Trust, Bhaktivedanta Archives, Egyetem, Budapest, 1996. 1999. Śivarāma Svāmī: Varṇāśrama: megoldás Klostermaier, Klaus K.: Az árja beván- korunk társadalmi problémáira. TATTVA. dorlás-elmélet megkérdőjelezése és az 8.1. 2005, 63–77. óind történelem felülvizsgálata. TATTVA. 6.1. 2002, 109–121.

tattva 86

Recenzió

87 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

tattva 88

Mireisz László: Jógama – A hét világ jógája

A tartalomjegyzéket követő Bevezetés Mireisz László: Jógama – A hét megemlíti, hogy mikor jelent meg világ jógája. Avagy a tradicionális Nyugaton a jóga, de sem konkrét év­szá­ mo(ka)t, sem olyan eseményt nem olvas- jóga a modern korban. hatunk, ami összefüggésbe hozható ezzel, sem neveket, akiknek köszönhető. A jóga magyarországi felbukkanása ennél pon- tosabban meghatározható, és több hazai, ezzel a tudománnyal foglalkozó szerzőt és kiadványaikat ismerjük.5 A középút keresése című alfejezetben a Képes Andrea jóga fogalmát a szerző „igázás”-ként for- (Raṅgiṇī Devī Dāsī) dítja. Ez azonban a szónak csak az egyik jelentése, amely figyelmen kívül hagyja a másik értelmezést, a kapcsolatot, ös�- Mireisz László1 kötete először 2003-ban szekapcsolódást minden létező forrásával, jelent meg,2 majd a Harmadik Évezred Istennel. A két jelentést együttesen érde- Kiadó 2019-ben újra kiadta.3 A cím fi- mes bemutatni, még akkor is, ha a jógá- gyelemfelkeltő, a szerző célkitűzése pe- zó a gyakorlata során az egyiket jobban dig ígéretes: a mai kor nyugati emberét hangsúlyozza. Ebben a részben több idé- szeretné segíteni az alkalmazott jóga szel- zetet találunk Patañjalitól, Sarahapādától lemiségének megismerésében és elsajá- és a Haṭha-yoga-pradīpikāból, akikről és tításában, másrészt a jóga útján való he- amiről érdemes lenne egy rövid leírás- lyes haladás módját kívánja bemutatni. A ban, lábjegyzetben olvasni, amennyiben a „jógama” szóösszetétel egy szójáték: egy- könyv nem csupán annak a közönségnek részt értelmezhető magyarul – „jóga ma”, szól, akik ebben a tudományban már eleve másrészt a szerző magyarázata szerint a tájékozottak. Az egyes fogalmak magya- magyar „jó” (mint minőség) és a szanszk- rázata rövid, nem elég alapos, az idézetek rit gama (Mireisz fordítása alapján „járás, forrásaként megjelölt műveknél nem tud- haladás” jelentésű) szavak összevonása.4 ható, hogy fordításra (s ha igen, melyik- re) vagy az eredeti műre utal-e a szerző. 1 A Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetben A második fő részben Mireisz László 1982-ben szentelték fel papnak. 1999-től a Tan felsorolja a jóga irányzatait, amelyek kö- Ka­pu­ja Buddhista Egyház vezetője és a SZIN­ TÉ­ZIS Szabadegyetem egyik előadója. zül a prapatti-, bhakti-, haṭha-, jñāna-, 2 Paradigma Könyvek sorozat, Vizsom Kiadó, karma-, mantra-, laya-kriyā-yogáról azt Budapest. írja, hogy elsősorban a módszereikben 3 Mireisz László: Jógama – A hét világ jógája. Avagy a tradicionális jóga a modern korban. 5 https://jogapont.hu/a-joga-magyarorszagi- Harmadik Évezred Kiadó, Budapest, 2019. tortenete-1/ [Később: Im.] https://jogapont.hu/a-joga-magyarorszagi- 4 Im. 201–202. tortenete-2/#.UnvE5xAudjX

89 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

különböznek, és a Teremtővel való tel- a dharma fogalmát, valamint a hindu és jes egyesülést (samādhi) tűzik ki célul. a buddhista jóga különbségét, ám sajná- Ennél a definíciónál nem csupán a fogal- latos módon nem tisztázza, hogy a hin- mak teljes körű fordítása és magyarázata du és a buddhista kifejezések ez esetben hiányzik, hanem az is, hogy nem olvas- mit takarnak. hatunk részletesebben az irányzatokról és A hét világ és analógiáik alfejezet táblá- az általuk alkalmazott gyakorlatok közöt- zatokba (A világok hierarchiája, A szubti- ti összefüggésekről. Mindenképpen meg lis test felépítése, Jóga-összefüggések, A kell jegyeznem, hogy az itt olvasott le- világok analógiái I-II.) foglalt rendsze- írással ellentétben a bhakti-yoga célja a re szolgálna kulcsként a később bemuta- gauḍīya-vaiṣṇava hagyományban nem a tott jógagyakorlatok, mudrāk és mantrák teljes egyesülés a Teremtővel, hanem a alkalmazásának megértéséhez. Az olva- lélek eredeti természetének a megisme- só azonban itt is hiányolhatja az eddig rése és az Úrral való szeretetteljes kap- még nem említett fogalmak (brāhmaṇa, csolatának, szolgálatának a helyreállítása. kṣatriya, vaiśya, śūdra, loka, cakra, yantra Mireisz az irányzatok közül a rājā- vagy a tudatállapotok elnevezései) rész- yogát emeli ki (amelynek, állítása sze- letesebb bemutatását ahhoz, hogy ezeket rint, a tantra-yoga a jelen korban alkal- az analógiákat valóban értelmezni tudja. mazott formája), de ennek az irányzatnak A szubtilis test részeként a cakrák felso- az eszközeit nem tünteti fel, ahogyan az rolásánál a negyedik cakra neve anāhata alkalmazás formáját sem. A magyarázat helyett anātha, a hatodiké pedig ājñā he- az lehet erre, hogy mivel ezt az utat tart- lyett ājñākya. Amennyiben az olvasó nem ja a legfontosabbnak, minden más út is rendelkezik előzetes ismeretekkel a budd- ehhez vezet. hizmus filozófiájáról és gyakorlatáról, ak- A darśanák – amelyek közül a mīmāṁsān kor a „A hét világ jógájához” kulcsként belül a Brahma- vagy uttara-mīmāṁsā- kínált táblázatok csak részben értelmez- darśanát külön említi meg – bemutatá- hetőek. Ennek az orvoslásában nagy se- sa után egy szintén hivatkozás nélküli gítség lenne a kötet végén a felhasznált (nem tudjuk, mikori kiadás, ki fordította, irodalom jegyzéke és a pontos hivatko- van-e hozzá magyarázat) Bhagavad-gītā zások, ám ezek hiányoznak. idézettel (5. fejezet, 4–5. vers) a sāṅkhja A harmadik fő részben olvashatjuk a és a jóga kapcsolatát igyekszik megvilá- yoga-sūtrákat. Némiképp félreveze- gítani: az egyik azt mutatja meg, mit kell tő, hogy a kötet elején az szerepel, hogy tenni az egészségért, a másik azt, hogy Patañjali sūtráit Mireisz László fordítot- hogyan. A tudatállapotok változása alfe- ta, mert ennek a fejezetnek nem az ere- jezet bemutatja a tudatállapotok öt szint- deti szanszkrit szöveg az alapja, hanem jét,5 és röviden elmagyarázza a karma és Bangali Baba angol nyelvű kiadványa,6

5 Zavaros és tompa (mūḍhā), hányt-vetett (kṣiptā), 6 Bangali Baba: The Yogasutra of Patanjali with ennek a meghaladása (vikṣiptā), egyhegyűség the Commentary of Vyasa. Motilal Banersidass, (ekāgra) és uralt (niruddha). Delhi, 1976.

tattva 90

Mireisz László: Jógama – A hét világ jógája

abból is csak a szövegtest, Vyāsadeva ma- légzőgyakorlatok (prāṇāyāma), a teljes jó- gyarázatai nélkül. galégzés és a váltott orrnyílású légzés. Bár A negyedik rész tisztázza, hogy a fizi- a szerző idézi a Haṭha-yoga-pradīpikāt kai gyakorlatok körébe tartozik a testi és és a Gheraṇḍa-saṁhitāt, itt sem jegyzi élettani folyamatok megismerése és irá- meg, mely fordítás alapján ismerteti a nyítása, a testet megtisztító gyakorlatok, légzőgyakorlatok fontosságát, hatását és a légzőgyakorlatok, a testhelyzetek és a négy feltételét. kéztartások. A szerző ezután a jóga élet- A testhelyzetek részfejezetben huszon- tana, az āyurveda és a modern nyugati egy gyakorlatot ismertet a szerző, melyből gyógyászat közötti néhány esetleges pár- 11 ülő testhelyzet. A képek fekete-fehérek, huzamot állapít meg, majd ismerteti a há- különböző méretűek, és a cakrāsana ki- rom doṣát (fordításában „ártó energia”: vételével csak a végpózt mutatják; ezen szél, tűz, víz), az ízek és érzelmi indíté- kívül a bamanāsanánál még kéz-, a kok összefüggését, a szél- és tűzenergiák śīrṣāsanánál és a mayūrāsanánál lábtar- rövid összegzését, a betegség megjelené- tási variációt is láthatunk. Mindezeket sének fokozatait és az egyes doṣák beteg- egyetlen nézőpontból ábrázolják, de ségtünetekkel való összefüggését. A min- a pādāngusthāsana mindkét lábbal, a dennapokra hasznos tanácsokkal szolgál a matsyendrāsana mindkét oldalra készült gyógynövények és gyógyszerek alkalma- képekkel szerepel. Az ülő testhelyzetek zásának időpontját illetően, aminek mé- közül a siddhāsana és a padmāsana leírása lyebb megértését támogatja az energiák után olvasható az is, mi áll róluk a Haṭha- (doṣák) napszakok szerinti eloszlásának yoga-pradīpikāban. A siddhāsanánál he- bemutatása, áttekintést ad a felépítő szö- lyet kapott a nāḍī (energiavezeték) és a vetekről (dhātu), a salakokról (mala) és a bandha (testzár) szerepének igen rövid mérgek jelenlétének jeleiről. A jóga-táp­ ismertetése is. A többi póz végrehajtásá- lálkozás támpontot nyújt az olvasó szá- nak leírása nem részletes, inkább az élet- mára néhány étkezéssel kapcsolatos ta- tani, azon belül is a doṣákra kifejtett ha- náccsal, majd végigveszi a táplálékok íze tásokra helyezi a hangsúlyt. A szerző a és az egyes doṣákra kifejtett csökkentő testgyakorláshoz kapcsolja – konkrétan a vagy serkentő hatása közötti összefüggé- pózok közben javasolja –, de külön rész- seket, valamint ismerteti kedvező életta- ben ismerteti a kéztartásokat (mudrākat) ni hatásukat. Meglepő módon húsfélék is is, amelyeket szintén képpel illusztrálva, szerepelnek a felsorolásban, amelyek fo- főként a kivitelezésük lépéséit leírva mu- gyasztása ellentmond a jóga egyik alap- tat be, mivel a nevükről lehet következ- pillérének, az ahiṁsā elvének. tetni a hatásukra. A praxis, vagyis a gyakorlat része a Mireisz László a mantra szót egysze- pañcakarma, az öt tennivaló: a böjt, a rűen mondásnak, mondókának fordítja, gyomortisztítás, a hashajtás, a vastag- amely korlátozza a fogalom és a mantrák bél tisztítása és a légzőszervek tisztítá- alkalmazásának, jelentőségének a megér- sa. Az utóbbi kapcsán kerülnek sorra a tését. A jelentést illetően a mantrát ötfélé-

91 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

nek jellemzi: 1. értelmes szöveg ismétlé- talmas témát ígér: testhelyzetek (āsanák), se annak szellemisége miatt, 2. bīja, azaz kéztartások (mudrāk), mondások (mant­ szent szöveg magja, 3. értelmet nélkülöző rák), az öt tisztítógyakorlat (pañcakarma), ürességszimbólum, 4. az univerzum rez- Patañjali Yoga-sūtrája és életvezetés az gésein alapuló módszer, 5. a szellemi irá- āyurveda alapján, ám az alapos vagy leg- nyulást és egyesülést segíti elő. Ennél a alább a megértés utáni gyakorlást lehetővé résznél szintén tetten érhető a hivatkozá- tevő ismertetésük sajnálatos módon nem sok, forrás(ok) megnevezésének a hiánya. fér bele az A/5-ös méretű kötet 203 olda- A buddhista értelmezés hangsúlya mel- lának hat részébe. lett sem pontos azonban a Kṛṣṇa-tudat fő A jóga lényege a szerző szerint „az em- gyakorlatát, a Hare Kṛṣṇa mahā-mantrát berben végbemenő folyamatok tudatos kizárólag az utolsó kategóriába tartozó- megismerése, irányítása és vezetése”8 há- nak értelmezni. rom szinten: testi, lelki-tudati és szellemi. Az ötödik részben kapott helyet a „hét A két utolsó szint leírása, a kettő közötti világ jóga” gyakorlásának leírása, amely különbség bemutatása azonban elmarad, a szerző szerint „minden elemében a tra- annak ellenére, hogy Mireisz kijelenti: dicionális jógára épül”,7 és három pillér: a „tisztában kell lenni azzal, hogy honnan test tudatos használata, a tudatos légzés és és hová szeretnénk eljutni a gyakorlás- a táplálkozás támasztja alá. A már csak ké- sal, valamint azzal, hogy milyen szinte- pekkel illusztrált – amelyek a hét testgya- ken és állapotokon kell túlemelkednünk korlatot és a hozzájuk kapcsolódó, azaz ahhoz, hogy elérhessük a célunkat.”9 Ezért közben felvehető vagy utána végezhető a könyvben megfogalmazott azon célkitű- kéztartást ábrázolják – és a mantrát fel- zés, hogy létrehozzon és bemutasson egy soroló gyakorlatsor végzése a kora reggeli olyan összefüggő jógarendszert, a „hét vi- időszakban a legkedvezőbb. Amennyiben lág jógáját”, amely a középszert és a nyu- néhány perc van a gyakorlásra, akkor a gati ember életmódját, lelki-tudati sajátos- szerző mantrák ismétlését javasolja, ha ságait figyelembe véve sem veszíti el a 20–30 perc, akkor a kéztartásokat teljes lényeget, a szellemi fejlődést ­– a legjobb jógalégzés után, egy óra alatt pedig a tel- szándék és egyes témák részletesebb ki- jes sort, melynek eredményeként azt ígé- fejtése ellenére is – már az alapok ismer- ri, hogy erő, kiegyensúlyozottság és béke tetésének a hiányában kérdésessé válik, tapasztalható. és ez a kétely a mű végén sem oszlik el. Bár a kötet a jógázó közönség körében nagy érdeklődésre számot tartó, hat tar-

8 Im. 13. 7 Im. 194. 9 Im. 11.

tattva 92

Tim Dowley: Világvallások atlasza

Az angol szerző történész végzettségű, Tim Dowley: és egyháztörténetből doktorált. Kutatóként Világvallások atlasza főként a kereszténység történetével foglal- kozik, a tudományos igényű munkák mel- lett vallási történeteket feldolgozó gyer- mekkönyveket is ír. A Világvallások atlasza előszavában a szerző beszámol róla, hogy a terjedelem korlátai miatt nem foglalkozik például a középkori judaizmussal, valamint a ke- resztény egyház történelmének bizonyos Tasi István időszakaival, mert ezeket a keresztény- (Īśvara Kṛṣṇa Dāsa) ség történetéről szóló, korábban megje- lent társkötet tartalmazza. A térképeket kísérő vallási ismertető szövegekről pe- A Világvallások atlasza 2020-ban jelent dig azt írja általánosságban, hogy céljuk meg magyarul a Scolar Kiadó gondozásá- egy könnyen érthető kommentár biztosí- ban, 176 oldal terjedelemben. Tim Dowley tása, amely segíti a térképek értelmezését eredeti, angol nyelvű könyve (Atlas of – ám rövidségük miatt nyilván nem vállal- World Religion) 2018-ban látott napvilá- kozhatnak az érintett vallások történelmé- got a Fortress Press kiadó neve alatt, Nick nek vagy tanításainak átfogó bemutatására. Rowland térképész közreműködésével. A tartalomjegyzék után a könyv elején a Fülszövege szerint a könyv diákok számá- térképek listája olvasható, a kiadvány vé- ra hasznos segédeszköz egyéni vagy cso- gén pedig a vallások mélyebb megismeré- portos tanuláshoz. A kiadványban szereplő séhez ajánlott irodalomjegyzék szerepel, földrajzi és történelmi tudnivalók közép- vallásonként két-öt tétel terjedelemben. A iskolások, valamint főiskolai és egyetemi kötetet tizenhét oldalas Helységnévmutató hallgatók számára is hasznos lehet a val- zárja, valamint egy háromoldalas Név- és lások tanulmányozása során.1 tárgymutató. A magyar kiadás formátuma és képanya- Az igényes kivitelű könyvet húsz szí- ga egy az egyben az angol kiadást követi. nes fotó illusztrálja, megidézve az egyes A puha fedeles kötet 57 térképe és ezek vallások főbb helyszíneit, gyakorlóit, a kísérőszövege révén a fő világvallások és vallásgyakorlat jellegét. A fejezetek ele- azok változatainak (valamint az ősi idők jét mindkét oldalra kifutó, az adott vallás vallásainak) eredetéről, történelmi válto- hangulatát tükröző képek indítják. Ezek zásairól, földrajzi eloszlásáról igyekszik köszönnek vissza a könyv borítóján lát- képet alkotni. ható montázson is. A könyv három leghosszabb fejezetét 1 Megjegyzés: Az ismertetett könyv írásmódjához alkalmazkodva e recenzióban ‒ a Tattva folyóirat az ábrahámi vallások történetének feldol- hagyományaitól eltérve ‒ a szanszkrit szavak és gozása alkotja, ahogy az a teljes tartalom nevek nem diakritikus átírásban szerepelnek. alábbi áttekintéséből látható:

93 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

1. Az ókori világ – 7 alfejezet, 18 oldal ma komplexitására. Ugyanis minden „vi- 2. Hinduizmus – 5 alfejezet, 12 oldal lágvallásokkal” foglalkozó szerző a több 3. Buddhizmus – 5 alfejezet, 14 oldal száz vallás és felekezet között szükség- 4. Judaizmus – 9 alfejezet, 22 oldal szerűen válogatni kényszerül, és erről az 5. Kereszténység – 10 alfejezet, 28 oldal olvasókat is illene tájékoztatni. 6. Iszlám – 8 alfejezet, 24 oldal Zavaró a könyv szerkezeti felépítésé- 7. Mai világvallások – 7 alfejezet, 24 ben, hogy egyes kisebb vallásokat a szerző oldal. egy nagyobb vallásról szóló fejezet végé- A kereszténység terjedelmi dominanciá- re illeszt oda, habár a két vallásnak nincs ja egyrészt abból adódhat, hogy ebben a köze egymáshoz. Így a hinduizmus feje- kultúrkörben íródott a könyv, másrészt zet utolsó fejezete a dzsainizmusról szól, ez a szerző saját vallása, illetve fő kuta- a buddhizmus fejezet utolsó alfejezete a tási területe. Azonban elgondolkodtató, konfucianizmusról és a taoizmusról, az hogy egy ilyen általános áttekintést ígérő iszlám fejezet utolsó alfejezete pedig a könyvben szükségszerű-e a világvallások szikhizmusról. Ha figyelmesen olvas va- ismertetése közötti ilyen arányeltolódás ‒ laki, akkor az adott alfejezeteknél kiderül, miközben a szerzői előszó szerint a ke- hogy ezek a kisebb vallások nem részei a reszténységről és a judaizmusról külön kö- fejezet fő témáját alkotó nagyobb vallás- tet is megjelent (Atlas of Christian History, nak – de az elhatárolás nem hangsúlyos, 2016; Atlas of the European Reformations, és a fő fejezetbe való bevonás ezért meg- 2015). A világvallások bemutatásának ter- tévesztő. Például a dzsainizmus alfejezet jedelmi aránytalansága - ami nem csak elején ezt olvassuk: erre a könyvre jellemző - hozzájárul, hogy „A dzsainizmus a hinduizmushoz és a például az ősibb gyökerekkel rendelkező, buddhizmushoz hasonlóan az észak-in- mind a mai napig viruló hinduizmusról az diai védikus kultúrából származott […]” olvasók sokkal kevesebbet tudhatnak meg, (42. oldal). mint a rövidebb történelmi múltú, ám sok- kal jobban részletezett kereszténységről. Tehát a szöveg egyrészt (helyesen) kü- A „világvallás” kifejezést nemcsak ez lön vallásként kezeli a dzsainizmust és a a könyv, hanem sok más ismeretterjesz- hinduizmust, ugyanakkor a hinduizmus tő mű is bátran használja – anélkül, hogy fejezeten belül ír róla. Hasonló a helyzet definiálná, milyen alapon sorol, vagy nem a másik két példa, a buddhizmus fejezet- sorol be egy adott vallást e terminus alá. hez „csapott” konfucianizmus és taoizmus, Kétségtelen, hogy egy egzakt definíció valamint az iszlám és a szikhizmus eseté- megalkotása nem könnyű (például, hogy ben is. Egy kifejezetten a vallások közötti a térbeni elterjedést, a követők számát tematikus, történeti és földrajzi tájékozó- vagy a történelmi múlt hosszát vesszük dást szolgáló könyvben nem szerencsés alapul a világvallás „rang” megadásához), ilyen homályosan kezelni ezen vallások de legalább utalni kellett volna e problé- kapcsolatát, másféle szerkezeti megoldást

tattva 94

Tim Dowley: Világvallások atlasza

is lehetett volna találni a kisebb vallások Mivel ez csupán feltételezés, lehetett vol- elhelyezésére. na szaggatott nyíllal ábrázolni, vagy a tér- Vaisnava szemszögből a legérdekesebb kép feliratán is utalni arra, hogy az csu- kérdés, hogy miként dolgozza fel Tim pán feltételezett útvonal. Dowley a hinduizmus témakörét. A fejezet A Védák a hagyomány szerint közel a Gangesz partján fürdőzők képével indul, egyidőben, több mint ötezer évvel ezelőtt majd négy alfejezet következik: A hindu­ kerültek lejegyzésre. Dowley viszont - a izmus eredete, Hindu templomi vallás, A történelmi megközelítéssel összhangban - hinduizmus szent helyei és Hinduizmus úgy mutatja be a Védákat, mint több ezer a modern világban. Az ötödik alfejezet évvel ezelőtti, szóbeli hagyományokon a Dzsainizmus, elhelyezésének ambiva- alapuló, évszázadok alatt összeállított lenciájáról már említést tettem. A hindu- szanszkrit szövegeket (bár vannak olyan izmust bemutató, egy-egy oldalpárt elfog- kutatók is, akik még a pár ezer évet sem laló alfejezetek mindegyike egy térképet fogadják el). A brahmanikus vagy védi- is tartalmaz, valamint egy oldalnyi leírást. kus ideológia fő fogalmaiként pedig az Ahogy az Előszóban a szerző utal rá, Atlasz a dharma, a varna (várna elírással), lehetetlen ilyen hatalmas témákat ilyen ásrama, szanátana-dharma, szvadharma rövid terjedelemben alaposan feldolgoz- fogalmait magyarázza tömören, a hagyo- ni. Annál érdekesebb, hogy milyen infor- mány szemszögéből is elfogadható módon. mációkat talált a szerző kiemelésre érde- A késő védikus korszak spirituális tudásá- mesnek. ból pedig a karma-szamszára-móksa dokt- A hinduizmus eredetét illetően az Indus- rínát emeli ki. Ezen belül említi a duhkha völgyi civilizációról olvashatunk, majd az (szenvedés) szót, de nem a hinduizmusra árja civilizáció eredetéről. Ez a kérdés egy jellemző szanszkrit, hanem a páli buddhiz- jelentős ütközőpont a hindu hagyomány musra jellemző dukkha írásmóddal. önértelmezése és a nyugati tudományos A Hindu templomi vallás című alfe- szemlélet között. Örömteli, hogy Dowley jezet térképe jelentős vaisnava, saiva, megemlíti a téma vitatottságát és a két sakta (helyesen: sákta) templomok he- alapvető álláspontot: egyes kutatók sze- lyét mutatja Indiában, valamint a Sankara rint az árják a Kaukázus térségéből érkez- és Rámánudzsa nevéhez köthető főbb tek, míg mások szerint az árja civilizáció központokat. A szöveg utal rá, hogy az az Indus-völgybeli Harappa (helyesen: i. sz. első évezred időszakáról van szó ‒ Harappá) kultúrából alakult ki (ez utób- a térképhez tartozó feliratban még pon- bi áll közelebb a hindu hagyomány saját tosítani lehetett volna, hogy ez a térkép értelmezéséhez). A hinduizmus eredete pontosan mely időszak templomváros- című, kapcsolódó térkép azonban vas- ait ábrázolja. Ebben az alfejezetben esik tag vörös nyíllal csupán az előbbi elkép- szó a Rámájanáról és a Mahábháratáról. zelést teszi láthatóvá, „az árják érkezése Utóbbi után zárójelben olvashatjuk a Közép-Ázsiából, i. e. 1500. k.” felirattal. ’puránák’ kifejezést, de a szöveg semmi-

95 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

lyen támpontot nem ad, hogy milyen kap- sok ezernyi szent tó és folyószakasz kö- csolat lenne a Mahábhárata és a puránák zül. Ami kicsit mulatságos ezen a térké- között, így a zárójeles betoldás inkább pen, az a jelzésmagyarázatban szereplő csak bizonytalanságot kelt az olvasóban. ötödik jel, a kis fehér kör, amely „guru, A szöveg egésze azt a világi kutatói risi vagy szent ember” jelenlétét hivatott szemléletet tükrözi, amely szerint a val- jelezni. Ezt a jelet India térképén öt vá- lási tiszteletnek örvendő szanszkrit nyel- rosnál lelhetjük fel: Risikés, Daksinésvar, vű írásokat más-más időszakban állították Rádzsnis, Puttaparthi, Pondicherry. A lelki össze. (Ezzel ellentétben a hindu hagyo- tanítóknak a hinduizmus minden irányza- mány szerint a négy Véda, a puránák, az tában nagy a jelentőségük a vallás társa- upanisadok és Mahábhárata isteni aka- dalmi szerveződésében, így a guruk je- rat által, közel egy időben kerültek lejegy- lenlétét a szubkontinensen elhelyezett öt zésre, és egymással szerves kapcsolatban pöttyel nemigen lehet elintézni. A taní- állnak.) A Mahábhárata részét képező tók között persze vannak kiemelkedőb- Bhagavad-gítát a szerző „talán a legfon- bek, nagyobb befolyásúak, de ezek ki- tosabb hindu szöveg”-nek nevezi, amely emelését valahogyan magyarázni kellene. a hinduizmus fő üzenetét tartalmazza: a A kísérőszövegben azonban erről a témá- dharma, a társadalmi rend fenntartása, va- ról nem esik szó, szinte végig a Gangesz lamint odaadás a transzcendens mint is- folyó a téma, azon belül is az a probléma, teni személy iránt. Ahhoz képest, hogy a hogy a szennyezett vizű folyót a hinduk Bhagavad-gítának milyen sokféle értel- szentnek tartják, és (a szerző állítása sze- mezése és félreértése létezik, ezt vaisnava rint) a víz állapotáért az isteneket, nem az szemszögből is elfogadható megfogalma- embereket tartják felelősnek (38. oldal) ‒ zásnak tekinthető. Ugyanakkor a szamhitá miközben tudjuk, hogy jelentős társadal- nevű szentírások szarnhitá elírással szere- mi mozgalmak működnek a vízszennye- pelnek (36. oldal, az eredeti angol kiadás- zés megszüntetése érdekében. A Gangesz ban is tévesen). A téves szanszkrit szó- szennyezettségének hindu megítéléséről alakok feltehetően abból adódnak, hogy szóló, alátámasztatlan kijelentés így kis- a szerző fő kutatási területe nem a hin- sé lekezelően hangzik. duizmus, ugyanakkor az e területen jár- A hinduizmus a modern világban témájú tas lektorokkal korrigálni lehetett volna a alfejezet beszél a hinduizmus sokszínűsé- hibákat, ha már az ismeretterjesztés a cél. géről és arról is, hogy a változatos hagyo- A hinduizmus szent helyei című alfeje- mányok között „néhány egységességre zet térképe többféle színnel megkülön- utaló szál is felfedezhető”. Azonban a böztetve tünteti fel a Sivához, Visnuhoz szűk terjedelem miatt a hinduizmus irány- és Saktihoz köthető szent helyeket és für- zatainak ezen közös, központi témáiról dőhelyeket. Tizenöt szent fürdőhelyet je- nem tudhatunk meg semmit. Annak a tér- löl meg, és nem derül ki, hogy miért ép- képnek a kísérőszövege, amely a hinduiz- pen ezeket tekinti a legjelentősebbnek a mus elterjedtségét mutatja a Földön, va-

tattva 96

Tim Dowley: Világvallások atlasza

lamint a hindu kivándorlás irányait a 19. si irányzatok. Tárgyalja az 1960-70-es században, a 20. század elején és 1947 évek ÚVM-ait, majd az indiai és buddhis- után, néhány szót ejt a 19. századi és 20. ta ÚVM-akat, a bahái hitet és más ÚVM- század eleji hindu reformerekről is. akat. Természetesen egy ilyen heterogén Egy földrajzi és történelmi atlaszt tar- társadalmi jelenséget is nehéz négy olda- tunk a kezünkben, amelynek rövid szöve- lon kielégítő módon összefoglalni, hiszen geitől nyilvánvalóan nem várhatjuk el az például az indiai ÚVM-ak között felso- egyes vallások alapos ismertetését. Az is rolt tanítók és irányzatok is nagyon kü- érthető, hogy Dowley vallási atlasza is- lönböznek egymástól a hagyományhűség métli a vallás- és történelemtudomány tekintetében, amelyre nem tér ki a tömör egyes bevett nézeteit, amelyek ellentmon- szöveg. A könyv a modern kori zarándok- danak a védikus hagyomány önértelme- helyek bemutatásával végződik, kiemel- zésének. ten Jeruzsálemmel és a Mekkába irányu- A könyv utolsó, 7. fejezete a Mai vi­ ló hádzzsal foglalkozik. lágvallások címet viseli. Ez a vegyes té- Az ízléses kiadvány fő érdemének a pre- májú fejezet beszél Japán vallásairól (a cíz, áttekinthető szín- és jelzésrendszer- sintóról és a japán buddhizmusról), a mai rel ellátott térképeket tekinthetjük, ami Kínában fellelhető vallási hagyományok- egy atlaszként funkcionáló könyv eseté- ról (katolikus, protestáns, buddhista, tao- ben elsődleges szempont. A Ginelli Zoltán ista, muszlim), valamint az őshonos (ko- igényes fordításában megjelent kísérő- rábban „törzsinek” nevezett) vallásokról. szövegek informatívak, és ha az említett Egy alfejezet foglalkozik az új vallási példák szerint nem is mindig pontosak ‒ mozgalmakkal (ÚVM), amelyek meg- vagy vitatható, hogy mely témákat kel- határozása e szöveg szerint sem egyér- lett volna még vagy inkább érinteniük ‒, telmű: (1) olyan vallási szervezetek, ame- mindenképpen hozzájárulnak a vallások lyeket a katolikus egyház „szektákként” történelmében és földrajzában való tájé- utasít el; (2) a második világháború után kozódáshoz, az általános vallási művelt- Nyugaton megjelent szervezetek; (3) az ség emeléséhez. elmúlt százötven évben megjelent vallá-

97 tattva

Meghatározó vaiṣṇava tanítók

tattva 98

Szerzők

Szerzők

Banyár Magdolna (Mahārāṇī Devī Dāsī) Képes Andrea (Raṅgiṇī Devī Dāsī ) PhD, közgazdász, szociológus, főiskolai Vaisnava jógamester, vaisnava teológus, tanár, a Bhaktivedanta Hittudományi Fő- a Bhaktivedanta Hit­tudományi­ Főiskola iskola rektora. tanársegédje, PhD hallgató. Ferdinando Sardella Sulok Zoltán Szabolcs PhD, vallástörténész. A Stockholm Uni­ Iszlám vallásjogász, a Magyarországi ver­sity óraadója és az Oxford Centre for Muszlimok Egyháza alapító tagja, el- Hin­du Studies kutatója. nöke és hitoktatója. Markwarthné Lengyel Piroska Tasi István (Īśvara Kṛṣṇa Dāsa) (Puṣka­ ri­ nī­ Devī Dāsī) PhD, kulturális antropológus, vaisnava Vaisnava teológus, történész, a Bhaktivedanta teoló­gus, a Bhaktivedanta Hit­tu­do­mányi Hittudományi Főiskola tanársegédje, PhD Főiskola főiskolai tanára. hallgató. Magyar Márta (Mañjarī Devī Dāsī) Vallástudomány szakos bölcsész, vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola adjunktusa.

99 tattva