KÖZLEMÉNYEK

Új városaink

2005 elején 22 nagyközség nyújtotta be pályázatát a városi cím elnyerése érdekében. A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény által előírt értékelési és döntés-előkészítési procedúrák után a köztár- sasági elnök 85/2005. (VI.29.) sz. határozatával, 2005. július 1-jei hatállyal 15 nagyközségnek adományozott városi rangot. Városi címet kapott Békés megyében Csorvás, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Pálháza; Csongrád megyében Sándorfalva; Fejér megyében Martonvásár; Heves megyében Kisköre; Jász-Nagykun-Szolnok megyében Abádszalók; Pest megyében Kistarcsa, Ócsa, Pilis, Üllő; Somogy megyében Kadarkút; Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Kemecse, Nyírlugos, Nyírtelek; Vas megyében Őriszentpéter. A köztársaság elnökének határozata alapján hazánkban 2005-ben a városok száma 274-ről 289-re emelkedett. Immár a népesség 67%-a él városokban. Jelen számunkban megkezdjük az új városok ismertetését.

Pálháza

Kemecse

Nyírtelek Nyírlugos

Kistarcsa Kisköre

Üllő

Abádszalók Martonvásár Pilis Ócsa Őriszentpéter

Csorvás

Sándorfalva Kadark út

KÖZLEMÉNYEK 477

FÁBIÁNNÉ PESZTERITZ MÓNIKA

Kistarcsa

Kistarcsa Budapesttől 18 km-re, lankás dombok között fekvő, a budapesti agglo- merációhoz tartozó település. Megközelíthető Gödöllő felé a 3-as úton, vonattal vagy helyiérdekű vasúttal. A területén végzett régészeti feltárások legkorábbi leletei újkőkoriak (Kr. e. 4000 körüliek). A kutatások eredményei arra utalnak, hogy az ezt követő évezredek során mindig éltek itt emberek. Az avar birodalom hanyatlása következtében a honfoglaló magyarok gyéren lakott területet találtak, így ellenállás nélkül letelepedhettek. A helység nevét valószínűleg a Tar személynévből kapta, melynek jelentése marha, és a gazdagság kifejezője. A település Tarcsa nevével 1352-ben találkozunk először. 1452- ig volt a névadó Tarchai-család birtoka. 1467-ből származik az első olyan dokumen- tum, amely – Felsőtarcsa néven – különálló településként említi a mostani Kistarcsát. A XVI. század végén kezdődött tizenötéves háború idején elnéptelenedett a falu. A török kivonulása és a Rákóczi-szabadságharc bukása után a Habsburgok hívei között osztották fel a földterületet. Az új birtokosok a magyar jobbágyok helyett szívesebben láttak német vagy szláv telepeseket, aminek következtében a település lakói között a szláv ajkúak kerültek többségbe. A község jelentős fejlődése a XIX. század végén indult vasúti közlekedéssel kezdődött. A lakosság számának gyors növekedése az 1908-ban alakult Gép- és Vasútfelszere- lési Gyár munkaerőigényével függ össze. A gazdasági válság idején a gyár tönkrement, területén néhány év múlva fonalgyár létesült, ami a II. világháborút követően a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár üzeme lett. 1978- ban Kerepestarcsa néven egyesítették Kistarcsa és Kerepes községeket, az 1994-es népszavazás eredményeként azonban újra önállóak lettek. 1. ábra A népesség számának alakulása* fő (év elején) 10 000

8 000

6 000

4 000

2 000

0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 *1960-ig jelenlevő, 1970-től lakónépesség.

Kistarcsa népessége 2005. január 1-jén 9798 fő volt, az 1870. évi, első hivatalos népszámlálás idején számlált 715 fővel szemben. A XX. század elején indult ipari fejlődésnek köszönhetően a népesség számának növekedése felgyorsult, 1910-ben már 2123-an lakták a települést. Kistarcsa népessége – a nyolcvanas évek kivételével – folyamatosan gyarapodott. Az 1970-es években a természetes szaporodás és a pozitív vándorlási 478 KÖZLEMÉNYEK

különbözet együttesen népességnövekedést eredményezett. Az 1980-as években az élveszületések száma 120- szal meghaladta a halálozásokét, de a negatív vándorlási különbözet hatására népességfogyás következett be. Az 1990-es éveket természetes fogyás jellemezte, de az 500 fős vándorlási nyereség következtében ebben az időszakban ismét nőtt a népesség száma. Lélekszáma alapján Kistarcsa jelenleg a 30. a megye városai között; népsűrűsége 889 fő/km2, 576 fővel több a megye többi városának átlagánál. Kistarcsán 2005 elején az itt élők 70%-a a 15–64 éves népességcsoportba tartozott. A 65 évesek és időseb- bek 14%-ot kitevő hányada 2 százalékponttal maradt el a 0–14 évesek arányától. A száz gyermekkorú lakosra jutó 65 évesek és idősebbek száma 86 fő volt, 9-cel több, mint a megye többi városában átlagosan. A település népességének több mint fele nő volt, ezer férfira 1144 nő jutott. 2004 végén Kistarcsán 1162 vállalkozást regisztráltak, közülük 537 társas, 625 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban tevékenykedett, ezt követte a kereske- delem, javítás, az építőipar, valamint az ipar. 1. táblázat A regisztrált vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2004. december 31.

Ágazati A regisztrált vállalkozások Gazdasági ág kód száma aránya, % Összesen 1162 100,0 Ezen belül: A,B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 18 1,5 C–E ipar 120 10,3 F építőipar 134 11,5 G kereskedelem, javítás 242 20,8 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 50 4,3 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 53 4,6 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 392 33,7

2. ábra

A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2001. február 1.

Kistarcsa

Pest megye többi városa

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott

A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamelyest eltér a megye városainak átlagától. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján Kistarcsán a foglalkoztatottak száma meghaladta a kilencezer főt, népes- ségen belüli arányuk 43% volt, ami 3,0 százalékponttal magasabb, mint a megye többi városában átlagosan. Az KÖZLEMÉNYEK 479

inaktív keresők részesedése (29%) a városi átlaggal közel azonos, a munkanélküliek és az eltartottak aránya pedig annál kisebb volt. A Kistarcsán lakó foglalkoztatottak 70%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban tevékenykedik, 29%-a az ipar, építőipar területén. Kétharmaduk naponta ingázik a munkahelyére, mindössze harmaduk dolgozik a lakó- helyén. A más településre eljáró foglalkoztatottak háromnegyede a fővárosban talál munkalehetőséget. Kistarcsán 2004 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban 292 vállalkozást regisztráltak, ami az összes vállalkozás negyedét tette ki. 140 kiskereskedelmi üzlet – köztük 23 élelmiszer jellegű üzlet és áruház –, valamint 41 vendéglátóhely biztosította a lakosság ellátását. A település nem rendelkezik kereskedelmi szálláshellyel, magánszálláshelyei azonban lehetőséget biztosí- tanak a hangulatos, nyugodt környezetben való kikapcsolódásra. Található itt uszoda, gondozott futballpálya és lovarda is az aktív pihenést kedvelők számára. A város lakásállománya 2005. január elején meghaladta a 3300-at, a 100 lakásra jutó lakosok száma 295 fő volt, 22 fővel több, mint Pest megye korábbi 36 városában átlagosan. 2. táblázat A kistarcsai lakásállomány főbb adatai

1970. 1980. 1990. 2001. 2005. Megnevezés január 1. február 1. január 1. Lakásállomány 2 031 2 726 2 987 3 159 3 322 Ezen belül %-ban: 1 szobás 42,0 18,5 10,9 7,3 .. 2 szobás 45,4 47,0 40,2 34,1 .. 3 és több szobás 12,6 34,5 48,8 58,6 .. Lakásállomány az előző időpont %-ában – 134,2 109,6 105,8 105,2 100 lakásra jutó lakos 367 349 296 291 295

A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakások 99%-a természetes személyek tulajdonát képezte, 17%-a a II. világháború előtt, 60%-a 1945 és 1979 között, 24%-a pedig később épült. A lakások közel három- ötöde 3 és több szobával rendelkezett, átlagos alapterületük pedig 84m2 volt. 3. ábra Közműellátottság, 2004. december 31. % (lakásállomány=100,0) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Közüzemi Közüzemi Háztartási vízhálózatba szennyvízcsatorna- gázfogyasztó bekapcsolt lakás hálózatba bekapcsolt lakás

Kistarcsa Pest megye többi városa

480 KÖZLEMÉNYEK

A 2001. évi népszámláláskor a lakásállomány 71%-a, 2238 lakás volt összkomfortos, több mint 10 száza- lékponttal nagyobb hányad, mint a megye többi városában. 2004 végén a lakások 96%-a hálózati vízvezetékkel, 49%-a közcsatornával ellátott. Előbbiek aránya 3 szá- zalékponttal meghaladja a megye többi városának átlagát, utóbbiaké viszont 11 százalékponttal elmarad attól. A lakások 96%-a hálózati gázzal rendelkezik, 10 százalékponttal nagyobb hányada, mint a megye városaiban átlagosan. A városban az alapfokú oktatás keretében 2004-ben két helyen folyt óvodai nevelés, az óvodapedagógusok száma 33, a beíratott gyermekeké 316 volt. A Kölcsey Ferenc Általános Iskola és a Szent István Általános és Zeneiskola 35 osztálytermében a 2004/2005. tanévben 74 főállású pedagógus 818 nappali tagozatos diákot tanított, és egy osztályra átlagosan 23 tanuló jutott, 1-gyel több, mint Pest megye többi városában átlagosan. A Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium 1989-től biztosít középfokú képzést; az elmúlt tanévben 19 főállású pedagógus összesen 194 nappali tagozatos tanulót oktatott. Az oktatás céljára 8 osztályterem állt rendelkezésre. Az egy középiskolai osztályra jutó nappali tagozatos tanulók száma átlagosan 24, a megye városaiban számítottnál 4-gyel kevesebb. A környező településekről a Kistarcsára naponta bejáró középiskolai tanulók száma a 2004/2005. tanévben meghaladta a 150 főt. Kistarcsa kulturális életének központja a művelődési ház, ami – számos rendezvény mellett – helyet biztosít öntevékeny csoportok, klubok, tanfolyamok működéséhez is. Színjátszókör, kamarakórus, népdalkör, néptáncegyüttes is tevékenykedik a településen. Kistarcsán egy települési és egy munkahelyi könyvtár áll az olvasók rendelkezésére. Az előbbi állománya 12 000, az utóbbié közel 4500 könyvtári egység. Az 1989 óta üzemelő uszoda 25 méteres medencéje és szolgáltatásai a kikapcsolódás mellett sportolási lehetőséget is nyújtanak. A városban élénk sportélet folyik, működik itt labdarúgó-, kézilabda-, kerékpáros-, triatlon-, csel- gáncsozó-egyesület, és évtizedes hagyományai vannak a sakkozásnak is. A település és Pest megye egészségügyi ellátásában nagy szerepe van az 1978-ban épült Pest Megyei Flór Ferenc Kórháznak. A kórház 2004 végén 819 ággyal üzemelt, s ez a megyében működő összes kórházi ágy mintegy ötöde. Az elbocsátott betegek száma 28 ezer fő, az ápolás átlagos tartama 8 nap volt. A járóbeteg- szakellátás keretén belül 2004-ben 60 ezer teljesített szakorvosi munkaórával közel 2 és fél millió gyógy- kezelési esetet láttak el. Kistarcsán 2004 végén 4 háziorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította az alapellátást, munkájukat 5 körzeti ápolónő és 5 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a 2004. év végén 1633 (a megye városaiban átlagosan 1828) lakos jutott.

PÁSZTOR LÁSZLÓ

Ócsa

Ócsa a fővárostól 25 kilométerre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találko- zásánál helyezkedik el, a budapesti agglomerációhoz tartozó település. Meg- közelíthető az M-5-ös autópályán és az 5-ös számú főúton, valamint a Budapest– Lajosmizse–Kecskemét vasútvonalon. Ócsa a kora Árpád-kortól lakott hely, neve legkorábban egy 1243-ban kelt oklevélben fordul elő, eredetét ótörök szóból származtatják. Faluként először 1264-ben említik, a csúti rendháznak adományozott – a mai község határán belül elhelyezkedő – négy aprófaluval együtt. Az 1388. évi oklevélben királyi birtok- ként szerepel. A középkorból fennmaradt írásos adatok szerint a népesebb tele- pülések közé tartozott. A törökök kiűzését követően rövid időre elnéptelenedett, de gyorsan kiheverte a pusztítást. A Rákóczi-szabadságharc alatt a lakosság ismét megfogyatkozott. 1711 után a föld nagyobbik része új birtokosok (Ócsai Balogh, Vorster, Beleznay, Teleki, Dedinszky) kezébe került, és a század közepéig a település helyzete megszilárdult. A fejlődés a XIX. században is töretlenül folytatódott. A jobbágyfelszabadítás utáni évtizedekben Ócsa a térség legnépesebb faluja, és egy ideig járási székhelye volt. A kiegyezés után a főszolgabíróság Alsódabasra került, de a község központi szerepe továbbra is megmaradt. Kultúrtörténeti értékei közül a legrégibb a XII–XIII. században a premontreiek által épített erődtemplom, KÖZLEMÉNYEK 481

melyet 1560 körül a reformátusok vettek birtokba. Természeti értékei közül kiemelkedik az Ócsai Tájvédelmi Körzet, mely őrzi a régmúlt Alföldjének egy-egy sajátos formációját, a láprétek (turjánok) gazdag növény- és állatvilágát, valamint tájképi elemeit is. Ócsa népessége 2005. január 1-jén 8949 fő volt, közel négyszer annyi, mint az 1870. évi, első hivatalos népszámlálás idején. A város népessége – az 1970 és 1990 közötti időszak kivételével – az elmúlt több mint 130 évben folyamatosan gyarapodott. A településen az 1970-es években a születések száma 381 fővel meg- haladta ugyan a halálozásokét, viszont az 517 fős vándorlási veszteség miatt a népesség csökkent. Az 1980-as években folytatódott a népesség számának visszaesése; a születések száma 221-gyel elmaradt a halálozáso- kétól, és ehhez még 329 fős vándorlási veszteség is társult. Az 1990-es évektől gyarapodott a népesség: 171 főre mérséklődött a természetes fogyás, amit jelentős, közel 1000 fős vándorlási nyereség ellensúlyozott. 1. ábra A népesség számának alakulása* fő (év elején) 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 *1960-ig jelenlevő, 1970-től lakónépesség.

Lélekszáma alapján Ócsa jelenleg a 33. a megye városai között, népsűrűsége 110 fő/km2, 203 fővel kevesebb a megye korábbi 36 városának átlagánál. Ócsa népességének korösszetétele lényegében megegyezik a megye városainak átlagával. 2005 elején az itt élők 17%-a volt gyermekkorú, a 65 évesek és idősebbek aránya 13%-ot tett ki. Száz gyermekkorú lakosra 81 idős személy jutott, 4-gyel több, mint a korábbi városokban átlagosan. 2005. január 1-jén ezer férfira 1025 nő jutott, 68-cal kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan. 1. táblázat A regisztrált vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2004. december 31.

Ágazati A regisztrált vállalkozások Gazdasági ág kód száma aránya, % Összesen 783 100,0 Ezen belül: A, B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 45 5,7 C–E ipar 83 10,6 F építőipar 108 13,8 G kereskedelem, javítás 169 21,6 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 39 5,0 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 74 9,5 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 186 23,8 482 KÖZLEMÉNYEK

2004 végén Ócsán 783 vállalkozást regisztráltak, melyből 352 társas és 431 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedett, ezt követte a kereskedelem, javítás, az építőipar és az ipar nemzetgazdasági ág. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele némileg eltér a megye városainak átlagától. A legutóbbi népszámlálás időpontjában Ócsán a foglalkoztatottak száma 3251 fő volt, népességen belüli részesedésük 37%- ot képviselt, 3 százalékponttal kisebbet a többi városra átlagosan jellemzőnél. Az inaktív keresők 32%-os részaránya 2,6 százalékponttal meghaladta a városi átlagot, a munkanélküliek és az eltartottak aránya ennél jóval kisebb eltérést mutatott. 2. ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2001. február 1.

Ócsa

Pest megye többi városa

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott

Az Ócsán lakó foglalkoztatottak több mint hattizede a szolgáltatási jellegű ágazatokban tevékenykedik, háromtizedük az ipar, építőipar területén. Az Ócsán lakó foglalkoztatottak közül minden második nem a lakóhelyén dolgozik, az ingázók közel kétharmada fővárosi munkahellyel rendelkezik. Ócsán 2004 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban összesen 208 vállalkozást tartottak nyilván, ezek adták az összes regisztrált vállalkozás több mint egynegyedét. 150 kiskereskedelmi üzlet – köztük 30 élelmiszer jellegű üzlet és áruház –, valamint 65 vendég- látóhely biztosította a lakosság és a látogatók ellátását. A településen kereskedelmi és magánszálláshely is működik. 2004-ben a panzió 32 férőhelyén 516 vendég átlagosan 3,3 éjszakát töltött el. 2. táblázat A lakásállomány főbb adatai

1970. 1980. 1990. 2001. 2005. Megnevezés január 1. február 1. január 1. Lakásállomány 2 491 2 722 2 757 3 091 3 142 Ezen belül %-ban: 1 szobás 51,7 31,6 17,0 10,6 .. 2 szobás 41,3 46,3 39,3 38,8 .. 3 és több szobás 7,0 22,0 43,7 50,6 .. Lakásállomány az előző időpont %-ában – 109,3 101,3 112,1 101,6 100 lakásra jutó lakos 345 311 287 281 285 KÖZLEMÉNYEK 483

A város lakásállománya 2005. január elején meghaladta a 3100-at, a 100 lakásra jutó lakosok száma 285 fő, 12 fővel több, mint Pest megye többi városában átlagosan. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakások fele 3 vagy több szobás, 39%-a kétszobás, 11%-a egyszobás. A lakásállomány ötöde a II. világháború előtt, háromtizede pedig 1980-ban vagy később épült, átlagos alapterületük 82 m2 volt. Felszereltségét tekintve a 2001. évi népszámlálás adatai alapján Ócsa lakásállományának fele – 1547 lakás – összkomfortos, ez az arány 8 százalékponttal elmaradt a megye többi városának átlagától. A félkomfortos lakások részesedése 1,6, a komfort nélküli és a szükséglakásoké pedig 5,1, illetve 1,9 százalékponttal magasabb, mint a megye városaiban átlagosan. 2004 végén a lakások háromnegyede hálózati vízvezetékkel, közel fele közcsatornával ellátott volt, arányuk mindkét esetben jelentősen (18, illetve 11%-kal) elmaradt a megye városaira jellemző értékektől. A vezetékes gázzal ellátott lakásokat tekintve jóval kisebb volt a különbség: a lakások nyolctizede rendelkezett hálózati gázzal, 4,5 százalékponttal kisebb hányada, mint a megye többi városában átlagosan. 3. ábra Közműellátottság, 2004. december 31. % (lakásállomány=100,0) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Közüzemi Közüzemi Háztartási vízhálózatba szennyvízcsatorna- gázfogyasztó bekapcsolt lakás hálózatba bekapcsolt lakás

Ócsa Pest megye többi városa

A város oktatási intézményei alap- és középfokú ellátást biztosítanak az itt élőknek. A településen két helyen folyik óvodai nevelés. 2004-ben a 240 óvodai férőhelyre 295 gyermeket írattak be, nevelésükkel 25 óvodapedagógus foglalkozott. A 2004/2005. tanévben a település általános iskolájában nappali tagozaton tanuló 830 diákot 65 pedagógus képezte, az osztályok átlagos létszáma 24 fő volt, 2-vel több a megye városi átlagánál. Az osztálytermek száma 20 volt. A településen 1952 óta működik középiskola. A Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskolában az elmúlt tanévben nappali képzésben 331 gimnáziumi és 132 szakközépiskolai tanulót 35 főállású pedagógus oktatott. A két feladatellátási helyen összesen 11 osztályteremben folyt az oktatás. A középiskolai tanulók kétharmada naponta járt be a környező településekről. A városban élénk a kulturális élet, évek óta számos zenei, színházi és képzőművészeti rendezvényt tartanak. Az Ócsai Zenei Napok programjait más településekről is sokan látogatják. A helyi egyesületek gyermek- és felnőttcsoportjai a népzene és a néptánc mellett a mai kor mozgáskultúráját is művelik. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet fogadóházában a település néprajzi értékeit bemutató állandó kiállítás várja a látogatókat. A települési könyvtár 27 ezres könyvtári állománnyal áll az olvasók rendelkezésére. A városban mozi is működik. Ócsa egészségügyi alapellátását 2004 végén 3 háziorvos és 1 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 3 körzeti ápolónő és 4 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 2004 végén 2237 lakos jutott, mintegy 400-zal több, mint a megye városaiban átlagosan. 484 KÖZLEMÉNYEK

PÁSZTOR LÁSZLÓ

Pilis

Pilis Budapesttől 30 kilométerre, Pest megye középső részén, a Gödöllői–Cegléd- berceli-dombság és a Duna–Tisza-közi homokhátság találkozásánál helyezkedik el. A település a 4-es számú főúton, és a Budapest–Szolnok vasútvonalon közelíthető meg. A város és környéke régészeti lelőhelyekben gazdag: az ásatások során bronz- és vaskori leleteket, II. századbeli szarmata halomsírt tártak fel, valamint avar- és honfoglaláskori temetőre bukkantak. A települést először egy 1326-ban kelt oklevél említi. Neve szláv eredetű: kopasz, növényzet nélküli helyet jelent. A falut 1453-ban V. László király Szilassy Györgynek és Pozsonyi Farkas Jánosnak adományozta. A török időkben mindvégig lakott hely volt, de a XVII. századi harcok során a település elpusztult és hosszú időre elnéptelenedett. A birtokot a XVIII. század elején örökség útján Beleznay János szerezte meg, aki 1722 körül a Felvidékről és Nógrádból szlovákokat telepített ide. A népesség száma a következő évtizedekben ugrásszerűen megnőtt. A gazdasági fejlődés eredményeként a település 1805-ben mezővárosi rangra emelkedett. 1823-ban a csizmadiák, nyolc évvel később a szűcsök alapíthattak céhet. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után Pilisen – közel egy évszázadon keresztül – a paraszti középbirtok vált meghatározóvá. A XIX. századtól a községben jelentős szerepe volt a szőlőművelésnek és a borkészítésnek. A XX. század közepéig a lakosság elsősorban a mezőgazdaságból élt, az 1950-es évektől kezdve egyre többen helyezkedtek el az iparban. A város és környéke bővelkedik turisztikai látnivalókban. Nevezetes műemléke a Beleznay–Nyári kastély, mely a megye egyik legrégibb, XVIII. század eleji barokk stílusú épülete. 1710-ben szentelték fel a copf stílusban épült evangélikus templomot. A változatos tájon páratlan flórában és faunában gyönyörködhetnek a látogatók. 1. ábra A népesség számának alakulása* fő (év elején) 12 000

10 000

8 000

6 000

4 000

2 000

0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 *1960-ig jelenlevő, 1970-től lakónépesség.

Pilis népessége 2005. január 1-jén 11 281 fő volt, az 1870-es népszámlálás idején regisztrált 3500 fővel szemben. A lakosság száma – az 1980-as évek kivételével – az elmúlt 130 év során folyamatosan emelkedett. Az 1970-es években a születések száma 172 fővel haladta meg a halálozásokét, és ehhez még 231 fős vándorlási nyereség is járult. Az 1980-as években a népesség fogyott; a születések száma 323 fővel elmaradt a KÖZLEMÉNYEK 485

halálozásokétól, a beköltözők száma pedig 157 fővel volt kevesebb, mint az elköltözőké. Az 1990-es években folytatódott a természetes fogyás, azonban a több mint 2000 fős vándorlási nyereség miatt a település népessége növekedett. Lélekszáma alapján Pilis a 28. a megye városai között, népsűrűsége 238 fő/km2, 75 fővel kevesebb, mint a megye többi városában átlagosan. A település népességének korösszetétele kedvezőbb, mint a megye városaiban általában. 2005 elején a városban élők 18%-a volt gyermekkorú, a 65 évesek és idősebbek aránya 13%-ot tett ki. Száz gyermekkorú lakosra 73 idős személy jutott, 4-gyel kevesebb, mint a városokban átlagosan. A népesség nemek szerinti összetételére a nőtöbblet jellemző. 2005. január 1-jén ezer férfira 1046 nő jutott, 47-tel kevesebb a megye városainak átlagánál. 2004 végén Pilisen 756 vállalkozást tartottak nyilván, melyből 243 társas és 513 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedett, ezt követte az építőipar és az ipar nemzetgazdasági ág. 1. táblázat A regisztrált vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2004. december 31.

Ágazati A regisztrált vállalkozások Gazdasági ág kód száma aránya, % Összesen 756 100,0 Ezen belül: A, B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 37 4,9 C–E ipar 69 9,1 F építőipar 99 13,1 G kereskedelem, javítás 192 25,4 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 37 4,9 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 36 4,8 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 196 25,9

2. ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2001. február 1.

Pilis

Pest megye többi városa

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott

486 KÖZLEMÉNYEK

A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele eltér a megye városainak átlagától. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján Pilisen a foglalkoztatottak száma megközelítette a 3700 főt, népességen belüli arányuk 35%-ot tett ki, 5,2 százalékponttal kevesebbet, mint a megye többi városában átlagosan. Az inaktív keresők, az eltartottak és a munkanélküliek részesedése egyaránt nagyobb a városi átlagnál. A legnagyobb eltérés az inaktívak körében figyelhető meg; 32%-os részarányuk 2,6 százalékponttal haladta meg a megye városaira jellemző értéket. A Pilisen lakó foglalkoztatottak döntő hányada, 65%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban, háromtizede az ipar, építőipar területén tevékenykedik. A Pilisen élők több mint héttizede nem a lakóhelyén dolgozik. A más településre eljáró foglalkoztatottak döntő hányada, 77%-a budapesti munkahellyel rendelkezik. 2004 végén Pilisen a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban összesen 229 vállalkozást tartottak nyilván, ezek tették ki az összes vállalkozás háromtizedét. 167 kiskereskedelmi üzlet – köztük 35 élelmiszer jellegű üzlet és áruház –, valamint 46 vendéglátóhely biztosította a lakosság ellátását. A város kereskedelmi szálláshelyei 63 férőhellyel rendelkeztek, melyek 2004-ben 425 vendéget fogadtak. A város lakásállománya 2005. január 1-jén megközelítette a 4 ezret, és szinte kizárólag földszintes, egy- lakásos épületekben volt megtalálható. 100 lakásra 285 lakos jutott, 12 fővel több, mint Pest megye városaiban átlagosan. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakásállomány több mint fele három vagy több szobás volt, átlagos alapterületük 82 m2. A lakások 99%-a természetes személyek tulajdonában volt, mintegy háromnegye- de 1980 előtt épült. 2. táblázat A lakásállomány főbb adatai

1970. 1980. 1990. 2001. 2005. Megnevezés január 1. február 1. január 1. Lakásállomány 2 648 3 012 3 244 3 807 3 952 Ezen belül %-ban: 1 szobás 38,9 21,4 13,9 11,0 .. 2 szobás 51,2 46,5 40,8 37,2 .. 3 és több szobás 9,8 32,1 45,3 51,8 .. Lakásállomány az előző időpont %-ában – 113,7 107,7 117,4 103,8 100 lakásra jutó lakos 345 317 279 281 285

A 2001. évi népszámlálás időpontjában a lakásállomány felszereltsége általában kedvezőtlenebb volt, mint a megye városaiban általában. A lakások több mint kétharmada – 2669 lakás – összkomfortos, illetve komfortos, 6,1%-a félkomfortos volt. A komfort nélküli és a szükséglakások együttes aránya 24%-ot tett ki. Az összkomfortos lakások aránya lényegesen, 13 százalékponttal kisebb, viszont a komfort nélküli lakásoké 5,8, a szükséglakásoké pedig 3,9 százalékponttal nagyobb volt a megye városaira átlagosan jellemzőnél. 2004 végén Pilisen a lakásoknak csak a fele volt hálózati vízvezetékkel ellátott, a megye városaiban arányuk átlagosan 93%-ot tett ki. Közcsatornához mintegy kétötödük – a megye városaiban átlagosan 60%-uk – csatlakozott. A lakások háromnegyede rendelkezett hálózati gázzal, részesedésük 10 százalékponttal elmaradt a városok átlagától. A település oktatási intézményei alap- és középfokú ellátást biztosítanak az itt élőknek. A településen négy képzési helyen, 365 férőhelyen folyik óvodai nevelés. 2004-ben a 433 beíratott gyermekkel 31 óvodapedagógus foglalkozott. A három általános iskolai képzési helyen a 2004/2005-ös tanévben, nappali oktatásban 1108 diák vett részt 86 főállású pedagógus irányításával. Az osztálytermek száma 58 volt. Az általános iskolai osztályok átlagos létszáma 21 fő volt, eggyel kevesebb a többi város átlagánál. A Széchenyi István Általános Iskola és Speciális Szakiskola középfokú szakképzés keretében varrónő, asztalos és kereskedő szakmára oktatja a fiatalokat. A legutóbbi tanévben a nappali tagozaton 149 szakiskolai tanuló képzéséről 12 főállású pedagógus gondoskodott.

KÖZLEMÉNYEK 487

3. ábra Közműellátottság, 2004. december 31. % (lakásállomány=100,0) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Közüzemi Közüzemi Háztartási vízhálózatba szennyvízcsatorna- gázfogyasztó bekapcsolt lakás hálózatba bekapcsolt lakás

Pilis Pest megye többi városa

A városban élénk a kulturális élet, sokan látogatják a hangversenyeket (tavaszi hangverseny, Nyári-Nyáry muzsika). Minden évben megrendezik az országos veteránautós, motoros találkozót és autóversenyt. A lovassport kedvelői országos díjugrató és fogathajtó versenyen mérhetik össze tudásukat. Az egyesületek és a civil szervezetek számos családi és hagyományőrző rendezvénnyel várják a helyieket és a látogatókat. A település könyvtára 34 ezer könyvtári egységgel áll az olvasók rendelkezésére. Pilis egészségügyi alapellátását 2004 végén 5 háziorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 5 körzeti ápolónő és 3 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a 2004. év végén 1612 (a megye városaiban átlagosan 1828) lakos jutott.

FREID MÓNIKA

Üllő

Üllő a budapesti agglomeráció települései közé tartozik. A fővárostól délkeleti irányban, a 4. sz. főút mellett, Vecsés és Monor között helyezkedik el. A város első okleveles említése 1252-ből származik, nevét Árpád fejedelem második fiáról kapta. Egy 1289-es oklevél a birtokot az üllői nemesek tulajdonaként írja le. A középkori település fénykora a XV. század végére és a XVI. század elejére tehető, ebben az időben Pest vármegye sedriája (vármegyei törvényszéke) működött Üllőn. A török uralom alatt mindvégig lakták, de a felszabadító háborúk idején a falu elpusztult, lakói elmenekültek. 1692-ben a birtok régi-új földesura, a váci püspök a település egykori lakóit visszahívta, a kuruc háborúk idején azonban Üllő újra elnéptelenedett. 1710-től ismét lakott hely, három évvel később a birtok a váci káptalané lett, aki 1727-ben 15 püspökszilágyi családot telepített le Üllőn. A falu gazdasági fejlődését 1945-ig főként a mezőgazdasági termelés határozta meg, a főváros közelsége jó lehetőségeket biztosított az áruk értékesítésére. A XX. század elejétől kezdve lakosai – a gazdálkodás mellett – mind nagyobb számban vállaltak munkát az iparban, elsősorban Budapesten. 488 KÖZLEMÉNYEK

Üllő népessége 2005. január 1-jén 10 149 fő volt, az 1870. évi népszámlálás idején feljegyzett 2217 fővel szemben. A XX. század elején indult ipari fejlődésnek köszönhetően a népesség számának növekedése felgyorsult, az 1900-as évek elején már több mint 5 ezren lakták a települést. Üllő népessége – a negyvenes és a nyolcvanas évek kivételével – folyamatosan gyarapodott. Az 1970-es években a természetes szaporodás és a pozitív vándorlási különbözet együttesen népességnövekedést eredményezett. Az 1980-as években az élve születések száma 200-zal kevesebb volt, mint a halálozásoké, emellé 550 fős negatív vándorlási különbözet társult, melynek hatására népességfogyás következett be. Az 1990-es éveket továbbra is természetes fogyás jellemezte, de az 1200 fős vándorlási nyereség következtében ebben az időszakban ismét nőtt a népesség száma. 1. ábra A népesség számának alakulása* fő (év elején) 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 *1960-ig jelenlevő, 1970-től lakónépesség.

A Pest megyei városok népességnagysága alapján képzett rangsorban Üllő a 29. helyet foglalja el; népsűrűsége 211 fő/km2, 102 fővel kevesebb a megye többi városának átlagánál. Az Üllőn élők közel héttizede 2005 elején a 15–64 éves népességcsoportba tartozott. A 0–14 évesek 17%- ot kitevő hányada 2,5 százalékponttal meghaladta a 65 évesek és idősebbek arányát. A száz gyermekkorú lakosra jutó 65 évesek és idősebbek száma 85 fő volt, 8-cal több, mint a megye korábbi városaiban átlagosan. A település népességének több mint fele nő volt, ezer férfira 1087 nő jutott. 1. táblázat A regisztrált vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2004. december 31.

Ágazati A regisztrált vállalkozások Gazdasági ág kód száma aránya, %

Összesen 946 100,0 Ezen belül: A, B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 22 2,3 C–E ipar 88 9,3 F építőipar 119 12,6 G kereskedelem, javítás 207 21,9 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 52 5,5 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 68 7,2 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 279 29,5 KÖZLEMÉNYEK 489

2004 végén Üllőn 946 vállalkozást tartottak nyilván, melyből 397 társas, 549 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban tevékenykedett, ezt követte a kereskede- lem, javítás, az építőipar, valamint az ipar nemzetgazdasági ág. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamelyest eltér a megye városainak átlagától. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján Üllőn a foglalkoztatottak száma megközelítette a négyezer főt. A népességen belüli arányuk 41% volt, lényegében ugyanannyi, mint a megye többi városában átlagosan. A település népességének 31%-a tartozott az inaktív keresők közé, további 26%-a volt eltartott, részarányuk az inaktívak esetében meghaladta, míg az eltartottak körében nem érte el a városok átlagát. A népszámlálás időpontjában 310 munkanélküli élt a településen, népességen belüli hányaduk (3,2%) megegyezett a megye többi városának átlagával. 2. ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2001. február 1.

Üllő

Pest megye többi városa

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott

Az Üllőn lakó foglalkoztatottak többsége, 67%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban tevékenykedik, 31%-a az ipar, építőipar területén. Kétharmaduk naponta ingázik a munkahelyére, mindössze harmaduk dolgozik a lakóhelyén. A más településre eljáró foglalkoztatottak nagy része (73%-a) a fővárosban talál munkalehető- séget. Üllőn 2004 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágak- ban, az összes vállalkozás több mint negyedét kitéve, 259 vállalkozást tartottak nyilván. 135 kiskereskedelmi üzlet – köztük 22 élelmiszer jellegű üzlet és áruház –, valamint 56 vendéglátóhely biztosította a lakosság és a látogatók, turisták ellátását. A település nem rendelkezik kereskedelmi szálláshellyel, a magánszálláshelyek 16 férőhelyén 2004-ben 85 vendég éjszakázott, közel 300 vendégéjszakát produkálva ezzel. A város lakásállománya 2005. január elején meghaladta a 3600-at, a 100 lakásra jutó lakosok száma 280 volt, 7 fővel több, mint Pest megye többi városában átlagosan. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakások döntő hányada, 99%-a természetes személyek tulajdonát képezi, 21%-a a II. világháború előtt, 51%-a 1945 és 1979 között, 27%-a pedig később épült. A lakások több mint fele 3 vagy annál több szobával rendelkezett, átlagos alapterületük 80 m2 volt (2. táblázat). A lakások felszereltségét tekintve a 2001. évi népszámlálás eszmei időpontjában a lakásállomány 54%-a, 1871 lakás volt összkomfortos, mely a megye többi városának átlagánál 4 százalékponttal kisebb arányt jelent. A komfortos lakások aránya a megye városainak átlagánál alacsonyabb, míg a félkomfortos, valamint a komfort nélküli és a szükséglakások részesedése magasabb.

490 KÖZLEMÉNYEK

2. táblázat A lakásállomány főbb adatai

1970. 1980. 1990. 2001. 2005. Megnevezés január 1. február 1. január 1.

Lakásállomány 2 605 3 103 3 197 3 443 3 620 Ezen belül %-ban: 1 szobás 47,7 29,5 16,9 10,5 .. 2 szobás 42,8 47,3 38,8 36,0 .. 3 és több szobás 9,4 23,3 44,2 53,5 .. Lakásállomány az előző időpont %-ában – 119,1 103,0 107,7 105,1 100 lakásra jutó lakos 342 315 283 285 280

2004 végén a lakások 99%-a el volt látva hálózati vízvezetékkel, mely arány 6 százalékponttal meghaladta a megyei városi átlagot. A közcsatornával való ellátottság esetében jelentősebb eltérés mutatkozik: Üllőn a lakások 77%-a csatlakozott a közcsatornához, 17 százalékponttal nagyobb hányada, mint a megye többi városában. A lakások négyötöde hálózati gázzal rendelkezett, részesedésük valamelyest elmaradt a megye többi városát jellemző értéktől. 3. ábra Közműellátottság, 2004. december 31. % (lakásállomány=100,0) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Közüzemi Közüzemi Háztartási vízhálózatba szennyvízcsatorna- gázfogyasztó bekapcsolt lakás hálózatba bekapcsolt lakás

Üllő Pest megye többi városa

A városban az alapfokú oktatás keretében 2004-ben négy helyen, 335 férőhelyen folyt óvodai nevelés, az óvodapedagógusok száma 27, a beíratott gyermekeké 325 volt. Az Árpád Fejedelem Általános Iskolában a 2004/2005. tanévben 61 főállású pedagógus 837 nappali tagozatos diákot tanított, és egy osztályra átlagosan 23 tanuló jutott (Pest megye többi városában átlagosan 22). Oktatási célra 36 osztályterem állt rendelkezésre. Üllő középfokú oktatást biztosító intézménnyel nem rendelkezik, ugyanakkor itt működik a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának kísérleti intézete, ahol kutatást, oktatást, génmegőrzést és állattenyésztést folytatnak. A város kulturális életének központja a Közösségi Ház. Üllő nevezetessége a már fent említett Állatorvos- tudományi Egyetem Kutató Telepe a Dóra-majorban. A kutatótelepen magyar háziállatfajok és -fajták gén- KÖZLEMÉNYEK 491

bankja, juhsajtfeldolgozó-üzem, lovastelep működik. Az évente megrendezett lovas- és fogathajtó versenyek sok látogatót vonzanak. A településen könyvtár is működik, melynek állománya meghaladja a harmincezret. Üllőn 2004 végén 4 háziorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította az egészségügyi alapellátást, munkájukat 5 körzeti ápolónő és 4 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a 2004. év végén 1692 (a megye városaiban átlagosan 1828) lakos jutott. 2004 végén egy 25 férőhelyes bölcsőde működött Üllőn, a beírt gyermekek száma 26, a gondozónőké 4 fő volt.

FEKETE-PÁRIS ATTILA

Kadarkút

Somogy megye legfiatalabb – tizennegyedik – városa a megyeszékhelytől 18 km-re délre található, a zselici dombság és a belső-somogyi homokhát határán. Lakónépességét tekintve (2775 fő) egyike a megye legkisebb városainak, népsűrűsége 70 fő/km2, 105 fővel alacsonyabb a somogyi városokat jellemző átlagnál. A település (közeli) múltját még a mezőgazdasághoz való szoros kötődés határozta meg, de napjainkra a lakosság megélhetését már elsődlegesen a tercier szektor biztosítja. Kadarkút fontos közúti közlekedési csomópont, csaknem azonos távolságra esik tőle északra Kaposvár és Nagy- bajom, délre Barcs és Szigetvár, nyugatra pedig Nagyatád. A környező köz- ségeket összetett gazdasági és közigazgatási kapcsolatok kötik a városhoz, amelyeket a település oktatási-kulturális státusa fűz szorosabbra. A város határában található, Rengő néven ismert mintegy 100 hektár kiterjedésű tőzeges ősláp természetvédelmi terület.

A település története1

A néphagyomány szerint Kadarkút a nevét egy Kádár nevű főúrról kapta, míg egy másik elképzelés szerint az elnevezés egy fával kirakott-kibélelt forráskutat idéz. A településről a legkorábbi fennmaradt írásos feljegyzést az 1332–1337 években készített pápai tizedjegyzéken találjuk. Egy 1358-ból származó oklevél a települést már „Kadarcuch”-nak említi. A középkorban számos főúri család osztozott e területen, első birtokosaként a Bánfi családot ismerjük. A török hódoltság időszakát alaposan megszenvedte lakossága, mely a török portának is kénytelen volt adót fizetni egy 1554-es forrásmunka tanúsága szerint. A XIX. században a Somssich, a Mérey, a Márffy, a Vasdényei és a Dersffi családok voltak legfőbb birtokosai. Az 1840–1860 között lezajlott úrbéri birtokrendezés teremtette meg alapját annak, hogy Kadarkút példásan rendezett településsé válhatott. Ennek nyomán a múlt század elejére igazi iparosodó nagyközséggé formálódott a település: akkoriban két gőzmalom és egy téglagyár emelte ki környezetéből. 1925-ben gazdakör, iparoskör, iparostestület, ezenfelül dalosegylet és könyvtár is működött a községben. A II. világháború során a község kereskedő és iparos zsidóságát kitelepítették, elhurcolták, ami a község szellemi-gazdasági életére is bénítóan hatott. A településen az ötvenes évek kezdetén három földműves-szövetkezet alakult, és 1956-ig működött. 1957-ben ismét termelőszövetkezet szerveződött a településen, mely később a hencseivel egyesült. A könnyűipart a településen a kaposvári ruhagyár telephelye képviseli, mely 1968-óta nyújt (többé-kevésbé folyamatosan) munkalehetőséget a helyieknek és a környékbelieknek. Az 1940-es évek végétől jelentős közigazgatási központi szerepet töltött be Kadarkút, és ezt a funkcióját a mai napig őrzi mint a 77 településből álló Kaposvári kistérség egyik mikrotérségének centruma. A település vezetői több mint két évtizede az oktatás megszervezését, a művelődési feltételek javítását tűzték fejlesztési céljaik élére. 1976-ban új általános iskola épült. Erre alapozva fejlődött tovább az iskolarendszer, előbb szakmunkásképző, szakközépiskola létesült, majd 1994-ben egy 120 fős kollégium nyitotta meg kapuit.

1 Forrás: Somogy Megye Kézikönyvei. 492 KÖZLEMÉNYEK

Népesség, népmozgalom

Az 1720-as megyei összeírásban még csak 500-600 lakost vettek számba Kadarkúton, ötven év múltán azonban már több mint ezer főt írtak össze. Az 1870-es népszámláláskor 1832 főt vettek lajstromba, 1910-ben pedig a lélekszám meghaladta a kétezret. Az 1920-as években a népesség rendkívül intenzíven gyarapodott, s ez a növekedés – bár jóval kisebb ütemben, de – 1960-ig tartott, ekkor a jelenlévő lakosság 2960 fő volt. A 1970-es években a városok fejlődése, növekvő munkaerő-szükséglete Kadarkút községre is hatott, a fiatalabb generációk elköltözése miatt egy évtized alatt közel 300-zal csökkent a településen élők száma. 1. ábra Kadarkút népessége a népszámlálások idején

fő 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001

Az 1970-es évtizedben a születések száma a településen még meghaladta a halálozásokét, azóta viszont ellentettjére változott e tendencia, sőt az 1990-es években lassan felerősödött a természetes népességfogyás üteme. E kedvezőtlen folyamatot azonban a pozitív vándorlási különbözet jól kompenzálta, így a beköltözések következtében a lakónépesség száma az utóbbi évtizedekben (1980-óta) csak elenyésző mértékben változott. A népesség korösszetétele az elmúlt évtizedekben Kadarkúton alig romlott. 2005. január 1-jén a 2775 lakos egyötöde gyermekkorú (0–14 éves) volt, és közel ekkora arányt képviselt a 60 éves és idősebb nemzedék is. Így 100 gyermekre 94 idős korú jutott, mely jóval kedvezőbb, mint a megyei 123 fős átlag.

Gazdasági helyzet

Kadarkúton a 2001. évi népszámlálás időpontjában 100 aktív keresőre 175 inaktív kereső és eltartott jutott, a megye többi városában megfigyeltnél 41-el több. Az aktív keresők 15%-a volt munkanélküli, ami meg- haladta a megye többi városának 9%-os mutatóátlagát. A munkanélküliek száma az elmúlt években folyamato- san növekedett. Míg 1995-ben 96 munkanélkülit regisztráltak a településen, addig számuk 1999-ben 134 volt, 2004-re pedig elérte a 194 főt. A foglalkoztatottak több mint fele a szolgáltatás jellegű ágazatokban helyezkedett el, s ezeket az ipar, építő- ipar, majd a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás ág követte. Kadarkút mezőgazdasági jellegű telepü- lés: az itt a foglalkoztatottak jóval nagyobb aránya dolgozik a mezőgazdaságban, mint a megye többi városá- ban átlagosan. 1. táblázat A foglalkoztatottak aránya és összetétele főbb gazdasági ágak szerint, 2001 % A foglalkoztatottak A mezőgazdaság, Az iparban, A szolgáltatási aránya a 15–64 éves erdőgazdálkodásban építőiparban jellegű ágazatokban Megnevezés népességből foglalkoztatottak aránya Kadarkút 46,4 13,4 33,0 53,6 A megye többi városa 54,7 3,7 28,0 68,3 KÖZLEMÉNYEK 493

A 300 őstermelő mellett 28 regisztrált termelő foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, közülük öten vállalkozói formában. A Kadarkúti Termelőszövetkezet megszűnése után nagyüzemi mezőgazdasági termelést a Kadarkút Trend Rt. folytat. A környékre régebben jellemző dohány- és burgonyatermesztés napjainkra teljesen háttérbe szorult, helyét a gabona és a kukorica foglalja el. Annak ellenére, hogy számottevő ipari vállalkozás nincs a településen, a mezőgazdaság mellett az iparban, építőiparban foglalkoztatottak részesedése is jelentős. Utóbbiak közül sokan nem helyben, hanem más telepü- léseken találtak maguknak munkalehetőséget. Ugyanakkor a szolgáltatás területén kevesebben dolgoznak, mint a megye többi városában. Kadarkúton alacsony a lakosság vállalkozói aktivitása, 2004. december 31-én csak 129 vállalkozás működött a településen. Míg a megye többi városában átlagosan 100 működő vállalkozás jutott ezer lakosra, addig az új városban csak 46, de a megyei mutató értéke (75) is meghaladta Kadarkútét. A vállalkozások legnagyobb része (75%) az 1–9 főt foglalkoztató kategóriába tartozik. 10 és 49 fő között foglalkoztató vállalkozás három található a városban. Közepes és nagyméretű szervezet (legalább 50 főt foglalkoztató) egy működik a településen. A legtöbb vállalkozás (az összes kadarkúti vállalkozás 22%-a) a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban tevékenykedett, de jelentős volt még a számuk (21%) a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás ágban is. Ugyanekkor a megye többi városában a vállalkozások többsége (27%) az ingatlan- ügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban tevékenykedett, ezt követte a kereskedelem, javítás ág 22%-os részesedéssel, míg a mezőgazdasági vállalkozások az összes működő vállalkozásnak csupán 4%-át alkották. A vállalkozások több mint háromnegyede egyéni vállalkozásként működött, míg Somogy többi városában ez az arány 61%-ot tett ki. Kadarkúton 2004 végén 47 kiskereskedelmi üzlet várta a vásárlókat, az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi egységek száma (21) megegyezett a megye átlagával, de elmaradt a többi város ugyanezen mutatójának értékétől (29). Az üzletek közül 12 élelmiszer jellegű, 6 ruházati szaküzlet, 3 vasáru-, festék-, üvegszaküzlet, 2- 2 elektromos-, háztartási, illetve könyv-, újság-, papíráru-szaküzlet kínálta árukészletét. A településen egy gyógyszertár állt a lakosság szolgálatában. A városban 21 vendéglátóhely működött, közülük 16 volt az éttermek, cukrászdák száma. Kadarkúton egy motel mellett falusi szállásadók várják a vendégeket.

Lakáshelyzet, infrastruktúra

Kadarkúton a 2001. évi népszámlálási adatok alapján a 100 lakásra és lakott üdülőre jutó lakók száma (314) magasabb volt a többi város (268) és a megye (280) átlagánál. A 100 szobára jutó 103 lakos is jóval kedvezőt- lenebb érték a megye (88), illetve a megye többi városának (86) értékénél. A lakások 10%-a egyszobás kategóriába tartozott, a két szobás lakások aránya 29%, a háromszobásaké 40%, míg a négy, illetve négynél több szobával rendelkező lakásoké 21%. A lakások átlagos alapterülete a városban 85 m2, nagyobb, mint a megye többi városában (77). A lakások és lakott üdülők 71%-a tartozott az összkomfortos és komfortos kategóriába, a félkomfortos lakások részesedése megközelítette az 5, a komfort nélkülieké pedig a 19%-ot. A lakásállomány állapota az évek során az új lakások építésével folyamatosan javult. Míg az 1990-es évtizedben 38 új lakás épült, addig a 2000–2004 közötti időszakban az újonnan épített lakások száma elérte a 42-t. Kadarkúton napjainkra teljesen kiépült az ivóvízhálózat, valamennyi lakás rendelkezik vezetékes ivóvízzel. A vezetékes gázzal való ellátottság elmaradt az előbbitől, ugyan a gerinchálózat kiépítettsége eléri a 99%-ot, de a lakásoknak csak 40%-a kapcsolódott a települési gázhálózatra. Szennyvízhálózat a városban nincs kiépítve. Kadarkút már 1996-ban elkészítette a csatornázási terveket, illetve beszerezte a szükséges engedélyeket, de önerőből nem képes végrehajtani a beruházást. Az eddigi pályázati kísérletek állami támogatás elnyerésére nem jártak eredménnyel, ezért a közüzemi szennyvízhálózat kiépítése a jövő évek feladata maradt.

Oktatás, kultúra, egészségügy, szociális ellátás

Kadarkúton 3 háziorvos, egy bejáró gyermekorvos és egy fogorvos látja el az egészségügyi feladatokat. Egy háziorvosra 925 lakos jut, ez jóval kedvezőbb a megye többi városának átlagánál (2072 lakos). Az időskorú lakosság szociális gondozásának céljából hozták létre a Szociális Gondozási Központot, amelynek ellátási területe a társult önkormányzatok (Kadarkút nagyközség, Hencse, Kőkút, Visnye, Hedrehely, Mike) 494 KÖZLEMÉNYEK

teljes közigazgatási területe. A 125 férőhelyes, 5 csoportos óvodában csoportonként 2 főállású óvónő és egy dajka foglalkozik a gyerekekkel. A munkájukat egy logopédus is segíti. 2004-ben 146 óvodást láttak el az intézményben. A városban a Jálics Ernő Általános és Vendéglátó Szakképző Iskola és Diákotthonban 65 tanár segítségével az általános iskolai képzés mellett vendéglátó és idegenforgalmi szakközép- és szakiskolai képzés is folyik, ezek mellett a gimnáziumi érettségi bizonyítvány megszerzésére is adott a lehetőség. Az iskolában a 2003/2004-es tanévben 451 általános iskolást, 120 szakközépiskolást és 228 szakiskolást oktattak. Az intézmény mellett egy 120 fős kollégium és két internátus is működik, ahol messzebbről érkezett tanulóknak tudnak elhelyezést biztosítani. A Kadarkúti Községi Könyvtárban több mint 15 ezres könyvtári állománnyal várják a látogatókat. A 710 beiratkozott olvasó 2003-ban 9348 könyvtári egységet kölcsönzött ki. A városban kábeltelevíziós hálózat is működik. A bekapcsolt lakások aránya meghaladja a 40%-ot.

CSIZMAZIA TAMÁSNÉ

Kemecse

Kemecse Nyíregyházától mintegy 15 km-re a Közép-Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Éghajlata mérésé-kelten meleg. Talaja humuszos homok és kovárványos barna erdőtalaj. Erdő- társulásaiban az akác és a nemes nyár fafajok dominálnak, bár kisebb területeket tölgy- és fenyőerdők borítanak. A település határában folyik a Kállai-, valamint a Sényői-főfolyás, mindkettő a Lónyai-főcsatornába torkollik. A település alsórendű úton közelíthető meg. Területét átszeli a Budapest–Záhony vasútvonal.

A város története

Régészeti leletek szerint a település területe a kőkorszak óta lakott. Írásban először 1222-ben említik a Váradi Regestrumban Kemeche alakban, mely feltehetően személynév eredetű. Bár birtokai többször cseréltek gazdát, sokszor volt kisnemesi családoké, még a XVII. Szá- zadban is a Kemecsei família volt a legnagyobb birtokos. A Kemecsei család kihalását követően a XVIII. században 16 földbirtokos osztozott területén. A vasúti forgalom 1872-ben indult meg, s ezt követően a település hamarosan a környék kereskedelmi, szállítási csomópontja lett. További fejlődést jelentett az 1909-ben épített iskola, illetve az 1924-ben indított ipartanonc-oktatás. Közigazgatásilag Kemecse 1860-ban a Dadai járáshoz tartozott, majd az 1876. évi törvényhatósági területrendezést követően 1941-ig a Bogdányi szolgabírói járás székhelye lett. 1950-től már a Kemecsei járás székhelye, majd 1983-tól, a járások megszűnésével, Nyíregyháza városkörnyékének nagyközsége. 2005. július 1-jétől az Ibrány–Nagyhalászi kistérség negyedik városa.

Népesség, népmozgalom

A településen az első hivatalos népszámlálás idején, 1870-ben 2202 fő volt jelen. Népessége tenden- ciájában növekvő. Különösen az 1920-as években fejlődött dinamikusan. Az első népszámláláshoz viszonyítva 1949-re népessége megkétszereződött. 2005 elején már 5052 fő lakta. A településen az élve születések száma az 1970-es, 1980-as évtizedben jóval meghaladta a halálozások számát, a természetes szaporodás pótolta a vándorlási veszteséget. Az 1990-es évtizedben a vándorlási egyen- leg is pozitívvá vált, a lakónépesség száma említésre méltóan növekedett. Az utóbbi években az élve születések száma az országos tendenciához hasonlóan mérséklődött, természetes fogyás alakult ki. A vándorlási többlet hatására azonban a népesség száma tovább növekszik. KÖZLEMÉNYEK 495

1. ábra Kemecse népessége az év végén

5100 5000 4900 4800 4700 4600 4500 4400 4300 4200 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

A város korstruktúrája fiatalos. Az állandó népességből a 14 éves vagy fiatalabb korosztály aránya 2005 elején 20%, ugyanakkor a 60 éveseké és idősebbeké 15% volt. A nők aránya a lakónépesség körében a megyei átlaghoz hasonló, ezer férfira 1088 nő jut. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Kemecse öregedési indexe – a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma – mindössze 52, a megye korábbi városai átlagánál és a megyeinél jóval kedvezőbb. A családokra magasabb eltartási kötelezettség hárul, elsősorban a gyermekkorúak tekintetében. (Száz 15–64 évesre 36 gyermekkorú és 19 időskorú jut, a többi városunkban a megyeszékhely nélküli átlagosan 31, illetve 17.) A település népsűrűsége 2005 elején 130 fő/km2 volt, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (megyeszék- hely nélküli) városainak átlagánál valamivel alacsonyabb. Kemecse népességének iskolázottsága – a 2001. évi népszámlálási adatok alapján – valamennyi iskolai végzettségi szint tekintetében kedvezőtlenebb, mint a megye városaiban általában. A 18 évesek és idősebbek 21%-a szerzett középiskolai érettségit, a 25 évesek és idősebbeknek pedig mindössze 5%-a diplomás.

Gazdasági jellemzők

A város népességének gazdasági aktivitását – a legutóbbi népszámlálás időpontjában – a megye városainál alacsonyabb foglalkoztatási és hasonló munkanélküliségi arány (27, illetve 16%) jellemezte. Száz gazdaságilag aktív személyre 208 inaktív kereső és eltartott jutott, kissé több a megyeszékhely nélküli városi átlagnál. A foglalkoztatottak közel hattizede szolgáltatási jellegű ágazatokban, több mint háromtizedük az iparban- építőiparban tevékenykedett, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya mintegy egytizedet tett ki. 1. táblázat A helyben dolgozók és eljárók aránya, valamint a foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ág szerint, 2001. február 1.

A mező- A más A szolgál- A helyben gazdaságban, Az iparban, településre tatási jellegű dolgozók erdőgaz- építőiparban Megnevezés eljárók ágazatokban dálkodásban aránya, % foglalkoztatottak aránya, % Kemecse 44,9 55,1 9,3 33,1 57,6 A megye többi városa (a megyeszékhely nélkül)a) 75,6 24,4 5,8 34,0 60,2

a) A 2005. január 1-jei közigazgatási beosztás szerint. 496 KÖZLEMÉNYEK

Magas a más településre eljárók aránya, ami elsősorban a megyeszékhely közelségével, jó megközelít- hetőségével függ össze. A településen 2004 decemberében 330 munkanélkülit tartottak nyilván, közülük 8% volt pályakezdő. Mind a munkanélküliek, mind a pályakezdők száma növekedett az előző év óta. A regisztrált munkanélküliek közel fele tartósan, legalább fél éve nem tud elhelyezkedni. A munkanélküliek négytizede 21– 30 év közötti. Munkába állásukat alacsony iskolai végzettségük nehezíti, minden második munkanélküli legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A város 2005 elején 214 működő vállalkozásnak volt székhelye, melyek kétharmada egyéni vállalkozás- ként tevékenykedett. A társas vállalkozások körében a betéti társaságok a legelterjedtebbek. A vállalkozás- sűrűség mérsékelt, ezer lakosra 42 vállalkozás jutott, a megyeinek kétharmada. 2. táblázat A működő vállalkozások megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2005 elején (%) Szabolcs-Szatmár- Gazdasági ág Kemecsén Bereg megyében Összesen 100,0 100,0 Ezen belül: Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 5,1 8,5 Ipar 8,9 7,6 Építőipar 13,1 8,9 Kereskedelem, javítás 33,2 30,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,1 5,3 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 7,5 4,9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 11,7 19,1

A város vállalkozói a szolgáltatószférában voltak nagyobb súllyal jelen, harmadrészük a kereskedelem, javítás gazdasági ágban működött. Az építőipari főtevékenységű vállalkozások 13%-ot tettek ki, súlyuk a megyei átlagnál az előzőhöz hasonlóan ebben a nemzetgazdasági ágban is magasabb volt. Emellett 10% feletti volt az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatást folytatók aránya, ugyanakkor a mezőgazdasági besorolásúaké mindössze 5%. A vállalkozások negyede önfoglalkoztató, vagy ismeretlen számú foglalkoztatottal működött, több mint héttizedük legfeljebb 1–9 főt foglalkoztatott. Közepes méretű (legalább 50 főt foglalkoztató) vállalkozás a városban mindössze a FARMTEJ állattenyésztő és tejtermelő Kft. volt. A településen 2003-ban közel 1700 fő fizetett adót. Ezer lakosra jutó számuk (326) nem érte el a megyeit (351). Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem – 319 750 Ft – kilenctizede volt a megyeinek.

Lakáshelyzet, infrastruktúra

A város fejlődését jelzi a lakásállomány folyamatos bővülése. 2001-ben 1569 lakás volt Kemecsén, melynek hattizede 1970 óta épült. A lakásállomány 57%-a 3 és több szobás, a 2 szobások aránya 33%, míg az ennél kisebb lakások 10%-ot képviseltek. A lakásállomány 2005 elejére 1617-re bővült. Száz lakásra 312 lakos jutott, a megyében átlagosan 273. A 2004. év eleji adatok szerint a lakások 87%-a hálózati vízvezetékkel, 51%- uk közcsatornával is ellátott, és kétharmadukban vezetékes gáz biztosította a fűtést. A település oktatási feladatait két óvoda és egy általános iskola végzi. Az óvodai ellátás iránti igényeket jelzi, hogy a 120 óvodai férőhelyre 2004-ben 179 gyermeket írattak be, velük 13 óvodapedagógus foglalkozott. Az általános iskolában a 2004/2005-ös tanévben 531 tanuló 48 pedagógus irányításával tanult. A városban működő könyvtárba 1063 olvasó iratkozott be, ők 17 ezer könyvtári egység közül válogathattak. A város egészségügyi központja és mentőállomása térségi jellegű. Az orvosi alapellátásban két házi- és egy gyermekorvos működött. Munkájukat 2 körzeti ápolónő segítette. Kemecse központi ügyelete 5 település lakosságát látja el. Egy gyógyszertár üzemel a településen. Szociális alapellátás keretében csak étkezésben 52-en, csak házi segítségnyújtásban 10-en, étkezésben és házi segítségnyújtásban 6-an részesültek. A településen bölcsőde és térségi vonzású szociális otthon is KÖZLEMÉNYEK 497

működik. A bölcsődében 48 gyermeket gondoztak, az idősek otthonában 29 időskorút ápoltak. Szállást adó idősek klubjában 15 főt láttak el. Kemecsén 2005 elején 74 kiskereskedelmi üzlet és 16 vendéglátóhely szolgálta ki a lakosságot, ezer lakosra jutó számuk (15 és 3) viszonylag alacsony. Mind a kiskereskedelmi üzletek, mind a vendéglátóhelyek közel héttizedét egyéni vállalkozók működtették. Az év elején a személygépkocsik száma meghaladta az ezret. A város fejlődésére előnyösen hat a kistérség települései között kialakuló funkció-megosztás. Így vált Kemecse kistérségi központtá az egészségügy területén. Hosszú távú fejlesztési elképzelései között kiemelt fontosságú a munkanélküliség visszaszorítását célzó ipari park és logisztikai központ kialakítása, mely egyben a 16 tagtelepülésből álló Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás logisztikai központja is lesz. A fejlesztések új utak, ivóvíz- és szennyvízhálózat építését, korszerűsítését, valamint adatátviteli infrastruktúra kialakítását célozzák. Kiterjednek továbbá az intézményhálózat (ügyeleti központ, óvoda, iskola, szociális otthon, ravatalozó, mozi stb.) bővítésére, felújítására is.

KISSNÉ MAJTÉNYI MÓNIKA

Nyírlugos

Nyírlugos a Dél-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 50 km távolságra található település. Magas fekvése miatt a Tisza és a Körösök vidékének vízválasztóját képezi. Talaja futóhomok, humuszos homok és kovárványos barna erdőtalaj, helyenként réti talaj. Nyírlugost a dél-nyírségi erdő akácfái, nemes nyárfái, tölgyfái és fenyvesei ölelik körül. A város a 471-es közútról Nyírmihálydinál letérve közelíthető meg, vasútállomása nincs.

A város története

A település neve először a XIV. században tűnt fel az okleveles adatok között. A Lugos helynév valószínűleg a magyar lugas szóból származik, de a névválasztás indítéka tisztázatlan, eredetéről különböző népi magyarázatok születtek. A település birtokosai 1354-től kezdődően a Báthoriak voltak. A Barkócziak birtoklását követően a Rákóczi-szabadságharc leverése után gróf Károlyi Sándor tulajdonába került a terület. Az 1828-as adatok szerint az egész falu (139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérjével) a Károlyi családé volt. A XX. század elejéig a Károlyiak voltak itt a legnagyobb földbirtokosok. Nyírlugos 1922-től 1950-ig a Ligetaljai járáshoz tartozott, majd közigazgatásilag a Nyírbátori járáshoz sorolták. 1971-től már mint nagyközség szerepel. Várossá nyilvánításával a Nyírbátori kistérség városainak száma háromra emelkedett.

Népesség, népmozgalom

Nyírlugos területe 58,38 km2. Lakónépessége 2005. év elején 2911 fő volt, így Máriapócs után a megye második legkisebb népességszámú városa. Az első hivatalos népszámlálás idején, 1870-ben a településen 2221 fő volt jelen. Számuk 1880-tól 1960-ig folyamatosan emelkedett (kétszeresére), és 1960 elején már megközelítette a 4200 főt. A lakónépesség száma 1970-től kezdődően tendenciájában mérséklődött, 1990 óta stagnáló, és 2003 óta 3000 fő alatt marad. A természetes szaporodás 1970 és 1990 között még tompította az elvándorlásokból adódó nagyobb mértékű veszteséget. 1990–2001 között már igen mérsékelt természetes 498 KÖZLEMÉNYEK

szaporodás, illetve vele azonos nagyságú vándorlási különbözet alakult ki. Az utóbbi három évben azonban a halálozásoknak az élve születéseket meghaladó száma természetes fogyást eredményezett, melyhez jelentősebb negatív belföldi vándorlási különbözet járult. 1.ábra Nyírlugos lakónépessége az év végén

Fő 3 200

3 100

3 000

2 900

2 800

2 700 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Nyírlugos egy km2-nyi területére 2005 elején mindössze 50 fő jutott. Népsűrűsége Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városainak átlagánál és a megyei átlagnál is említésre méltóan alacsonyabb. A nemek aránya viszonylag kiegyenlített, ezer férfira 1027 nő jut. A lakosság korstruktúrája a megyei átlaghoz hasonló. Az állandó népességen belül a 14 évesek és fiatalabbak, a gyermekkorúak aránya 20%, a 60 éveseké és e felettieké pedig a 19% volt. A 2001. évi lakónépességre vonatkozó népszámlálás adatok szerint az öregedési index – a száz 14 éves és fiatalabb korura jutó 65 évesek és idősebbek száma – 66, a megyeszékhely nélkül tekintett korábbi városok átlagánál (57) és a megyei átlagos értéknél (63) valamelyest több. Száz felnőttkorúra (15–64 évesre) a településen 37 gyermekkorú és 24 időskorú eltartása hárult. Mindkettő magasabb, mint a (Nyíregyháza nélküli) városi és a megyei átlag. Nyírlugos népességének iskolázottsági szintje alacsonyabb a megyeinél. A 18 éves és idősebb korosztály 16–17%-a rendelkezett középiskolai végzettséggel, a 25 éveseknek és idősebbeknek pedig 4–5%-a egyetemi, főiskolai oklevéllel a legutóbbi népszámláláskor. 1.táblázat A népesség iskolai végzettség szerint a megfelelő korúak százalékában, 2001. február 1. (százalék) 10–X éves; az 15–X éves; 18–X éves; 25–X éves; általános iskola legalább legalább egyetemi, Megnevezés első évfolyamát általános iskolát középiskolai főiskolai oklevele sem végezte el végzett érettségije van van Nyírlugos 1,1 81,0 16,5 4,4 A megye városaia) 0,9 86,2 32,1 9,3 Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 1,2 83,8 28,3 8,3

a) A 2005. év eleji közigazgatási állapotnak megfelelően, Nyíregyháza nélkül. KÖZLEMÉNYEK 499

A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele eltér a városok és a megye átlagától. A 2001. évi nép- számlálás időpontjában a foglalkoztatottak népességen belüli aránya 21% volt, mely elmaradt az átlagostól. Az inaktív keresők a népességnek több mint négytizedét adták, ami az átlagosnál figyelemre méltóan magasabb. Száz gazdaságilag aktív személyre meglehetősen sok, 264 inaktív kereső és eltartott jutott. A nép- számlálás adata szerint a népességnek csaknem 7%-a, a gazdaságilag aktívaknak közel negyede munkanélküli volt. A regisztrált munkanélküliek száma 2004 decemberében meghaladta a 190 főt, akik zömükben fizikai foglalkozásúak voltak, és negyedük már legalább 180 napja nem talált munkát.

Gazdasági jellemzők

A településen 2005 elején 146 vállalkozás működött, kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezer lakosra jutó számuk 50, a megyei átlagot nem érte el. A vállalkozások meghatározó része, háromnegyede egyéni. A társas vállalkozások közül 12 volt kft. és 20 betéti társaság. A város legnagyobb foglalkoztatója a döntően élelmiszer- ipari tevékenységet végző CSERFOOD Termelő és Kereskedelmi Rt., munkavállalóinak száma 50–100 fő közötti. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás, illetve a mezőgazdaság területén tevékenykedett. 2. táblázat A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2005 eleje

A működő vállalkozások Ágazati kód Gazdasági ág száma megoszlása, % Összesen 146 100,0 Ezen belül: A, B mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 36 24,7 C–E ipar 7 4,8 F építőipar 14 9,6 G kereskedelem, javítás 43 29,5 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 4,1 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 16 11,0 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 12 8,2

A településen foglalkoztatottak körében kiemelkedően magas a szolgáltatásban dolgozók aránya. Az 569 foglalkoztatottból a 2001. évi népszámlálás idején 363 fő dolgozott az említett gazdasági ágban. A mező- gazdaságban 78 fő, az iparban, építőiparban 128 fő tevékenykedett. A helyben lakó és dolgozó foglalkoz- tatottak mintegy héttizede 2001-ben a szolgáltatás területén talált munkát, 13%-uk pedig a mezőgazdaságban. A más településre eljáró foglalkoztatottak leginkább az ipar, építőipar és szolgáltatás területén helyezkedtek el.

Lakáshelyzet, infrastruktúra

Nyírlugos lakásállománya 2005 elején elérte az 1210-et. Száz lakásra 241 lakos jutott. (A mutató a 2003. évi adatok szerint kedvezőbb, mint országosan a hasonló népességkategóriájú városoké.) A 2001. évi nép- számlálás adatai szerint a lakások 7%-a épült 1945 előtt, 68%-uk 1945 és 1979 között, 25%-uk pedig az ezt követő években. Felszereltségüket tekintve mindössze 22%-uk (266 lakás) volt összkomfortos, és 48%-uk (572 lakás) komfortos. A komfort nélküli, valamint a szükség- és egyéb lakások részesedése együttesen 22%-ot tett ki. A település lakásállományának több mint kilenctizede volt hálózati vízvezetékkel, és hattizede közcsator- nával ellátva 2004 elején. Ez utóbbi meghaladja a hasonló népességkategóriájú városok országos átlagát. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése 2000-ben fejeződött be. A lakások csaknem fele volt hálózati gázzal fűthető. Nyírlugos város oktatási intézményhálózatát egy óvoda és egy általános iskola alkotja. A 150 férőhelyes óvodában a 2004/2005-ös tanévben 126 gyermek elhelyezéséről gondoskodtak. Az óvoda 9 óvodapedagógust 500 KÖZLEMÉNYEK

foglalkoztatott. A 2004. évben átadott új 22 tantermes általános iskolában az utóbbi tanévben 29 főállású pedagógus oktatott 369 tanulót. Az iskolában esti gimnáziumi oktatás is folyik, az új tanévben pedig szak- és művészeti oktatás is helyet kap benne. Nyírlugos egészségügyi alapellátását 2 háziorvos és egy házi gyermekorvos biztosította 2005 elején, mun- kájukat 2 háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 970 lakos jutott (az azonos népességkategóriájú városokban átlagosan ezt meghaladó). A város egy gyógy- szertárral és két – összesen 45 férőhelyes – nappali ellátást nyújtó idősek klubjával rendelkezik. A lakosság szolgálatában ez év elején 50 kiskereskedelmi üzlet állt, harmadrészük élelmiszer jellegű volt. Az üzletek ezer lakosra jutó száma (17) alapján az üzlethálózat kiterjedtsége kielégítő. A személygépkocsi-állomány 2005 elején meghaladta a 600-at. Az ezer lakosra jutó számuk (212) elmaradt az azonos népességkategóriájú városok országos átlagától. A távbeszélő-fővonalak száma az utóbbi években a mobil készülékek terjedése miatt csökkent, ezer lakásra 2004 elején 590 távbeszélő-fővonal jutott, a hasonló népességkategóriájú városok átlagánál több. A településen 1991 óta rendőrőrs, 1994 óta mentőállomás is működik. A városi címmel együtt járó fejlesztési elképzelések között szerepel többfunkciójú városháza és bentlakásos idősek otthona építése, egy ipari park létrehozása, szolgáltatóház kialakítása, valamint a városközpont környezetének rendezése és a közterületek fejlesztése.

MALAKUCZINÉ PÓKA MÁRIA

Nyírtelek

A több mint 7 ezer lelket számláló Nyírtelek Szabolcs-Szatmár- Bereg megyeszékhelyétől, Nyíregyházától északkeleti irányban 9 km-re található. Közlekedés-földrajzi adottságai igen kedvezőek. A Nyíregyháza–Tokaj közötti (38-as) út két oldalán fekszik. Területén áthalad a Miskolc–Nyíregyháza közötti vasútvonal. A település Nyíregyháza északkeleti külső részeinek egyesí- tésével jött létre 1952-ben. Az egyesítéskor a Sőrekert nevet szánták a településnek, az ott élők azonban az egyik jelenlegi központi rész régi nevéhez, a Királytelekhez ragaszkodtak, végül Nyírtelek néven törzskönyvezték. Kiterjedt külterülettel rendelkezik. Népességének 27%-a külterületen él. Népsűrűsége közepes, 105 fő/km2, a megyé- ben lévő városok – Nyíregyháza nélkül számított – átlagának hét- tizede.

A város története

Régészeti leletek tanúsága szerint a település helyén már a réz-, a bronz- és a vaskorban is éltek (kelták, szarmaták). Régi neve jelzi, hogy egykor királyi birtok volt. A telek utótag a tatárjárás pusztításaira utal, jelentése elpusztult, egyháztalan falu. Valószínűleg a Báthori család őse kapta királyi adományként a területet a XIII. század végén, és 1353-tól Báthori- birtok volt. 1571-ben a törökök terjesztették ki fennhatóságukat a településre. 1618-ban átmenetileg a tokaji várhoz tartozott. A következő években Bethlen Gábor, Lónyai Zsigmond, Csáky István tulajdona lett. A XVII. század végén német katonák rombolták le. A következő század elejétől örökösödés révén a Palocsayakra, majd a Dessewffyekre szállt, akik az elnéptelenedett pusztára a Felvidékről telepítettek be családokat. A XIX. század második felében Dessewffy Kálmán földbirtokosnak köszönhetően fellendülésnek indult. Mintaszerű majorságot működtetett, posta és vasútvonal épült, visszaköltöztek a korábbi lakosok. A község a nagyközségi címet 1971-ben nyerte el, a városi rangot 2005. július elejétől kapta meg.

KÖZLEMÉNYEK 501

Népesség, népmozgalom

A legelső, 1870. évi népszámláláskor még mindössze 2200 lelkes falu lakónépessége az utóbbi négy év- tizedben 6500–7000 fő körül alakult, 2005. január elsején pedig 7114 fő volt. A 2000 utáni éveket tekintve lélekszáma kisebb ingadozások mellett stagnáló. Vándormozgalmi nyeresége többé-kevésbé képes a születések és halálozások egyenlegeként kialakuló kismértékű természetes fogyást pótolni. Állandó népessége alig – 44 fővel – több lakónépességénél. (Nem jellemző tehát, hogy állandó lakosainak másutt is lakóhelye lenne, illetve, hogy más településen bejelentett lakóhellyel rendelkezők itt élnének. Ebben szerepet játszik a megyeszékhely közelsége, jó megközelíthetősége és az idősebb korstruktúra is.) 1. ábra Nyírtelek lakónépessége az év végén

Fő 7 300 7 200 7 100 7 000 6 900 6 800 6 700 6 600 6 500 6 400 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Nyírtelek az idén szintén városi rangot nyert Kemecsével együtt korábban a megye legnagyobb lélekszámú községe volt. Lakossága meghaladta több, főként a kilencvenes évek óta városi rangra emelkedett települését. Népességszáma Szabolcs-Szatmár-Bereg jelenlegi 24 városa közül a tizedik legnagyobb. Megyén belüli viszonyításban korstruktúrája elöregedett. A bejelentett állandó lakcímmel rendelkezőknek 18%-a volt 60 éves és idősebb 2005 elején. Ennél valamivel kevesebb a gyermekkorú, így száz 0–14 év közöttire 106 fő 60 éves és idősebb jutott. A településen ténylegesen élőket, vagyis az ideiglenes lakcímmel vagy anélkül ott lakókat is számba véve, valamivel kedvezőbb a mutató, tekintettel arra, hogy az állandó népesség körében számottevőbb az időskorúak aránya, mint a lakónépességben. Megyei viszonylatban azonban a településen az utóbbiakra számított öregedési index is magasnak számít, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg egészét, még inkább a megyeszékhely nélküli városok átlagát tekintve a mutató jóval száz alatti. Idősebb korstruktúrája ellenére a nemek aránya kiegyenlítettebb Nyírtelken, mint általában. Ezer állandó lakosú férfira 2005 elején 1055 nő jutott. Az idősebb korstruktúrából adódóan lakosságának iskolázottsága városi viszonyításban kedvezőtlen. A 2001. február 1-jei állapot szerint a 18 évesek és idősebb korúak 22%-a szerzett érettségit, ami a megye- székhely nélküli városok átlagától 10 százalékponttal elmarad. A 25 éveseknek és idősebbeknek 5%-a rendel- kezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, ami a városi átlag mintegy fele. A megyeszékhely közelsége is szerepet játszik abban, hogy a város népességének gazdasági aktivitása kedvezőbben alakul, mint a megyeszékhely nélküli városok átlagában. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya az utóbbinál 2 százalékponttal magasabb (32%), a munkanélkülieké egy százalékponttal alacsonyabb (4%). Az idősebb korstruktúrából adódóan az inaktív keresők hányada némileg magasabb (33%), az eltar- tottaké pedig mérsékeltebb (30%). 502 KÖZLEMÉNYEK

Gazdasági jellemzők

Nyírtelken több jelentős vállalkozásnak van székhelye. Közülük is kiemelkedik a 300 fő felett foglalkoztató HM Arzenál Elektromechanikai Rt. Döntően szintén gépipari tevékenységet végez a 100–150 főnek munkát adó Agrogép Gépgyártó Kft. is. További három 20–50 főt foglalkoztató vállalkozása műanyagtermék, szeszes ital és textilruházat gyártásával foglalkozik. A vállalkozásokat székhelyük szerint számba véve a településen ezer lakosra 52 működő vállalkozás jutott 2005 elején, a társas vállalkozásokból 15, az egyéniekből 37. Mindkét vállalkozási forma elterjedtsége mérsékeltnek tekinthető városi viszonyosításban. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján a településen élő foglalkoztatottak kevesebb mint fele, mintegy ezer fő talál helyben munkát. A helyi foglalkoztatók emellett további mintegy félezer más településen, többek között Nyíregyházán élőnek is munkát adnak. A városban foglalkoztatottak nagyobb része, kétharmada férfi. A városok átlagánál magasabb az ipari, építőipari besorolású vállalkozások foglalkoztatási szerepe (47%), ugyanakkor számottevőbb a mezőgazdasági szervezeteké is (6%), és ez a szolgáltatószféra érdemben kisebb arányával (47%) jár együtt. A Nyírtelken élő foglalkoztatottak több mint fele naponta jár el dolgozni (jellem- zően Nyíregyházára); többségük a szolgáltatószféra valamelyik területén talál munkát. A munkaügyi központ regiszterében 2004 decemberében 338 nyírteleki lakóhelyű munkanélkülit tartottak nyilván, akik a város munkavállalási korú népességének 8%-át adják. A regisztráltak nagyobb része férfi. A munkanélküliek négytizede tartósan (180 napon túl) szerepel a regiszterben. A város idegenforgalmi kapacitása egy panziója révén 23 férőhelyes, melyet 2004-ben több mint 300, zömmel belföldi vendég vett igénybe.

Lakásállomány, lakossági infrastruktúra

Lakásállományát a 2005. év eleji adatok szerint közel 2500 lakás alkotta. A laksűrűséget a száz lakásra jutó lakosok számával mérve a megyeszékhely nélküli városok átlagánál valamivel kedvezőbb érték (285) adódik. A lakásállomány néhány jellemzőjéről csak népszámláláskori – 2001. évi – adatok állnak rendelkezésre. Az azóta eltelt időszakban azonban az építések intenzitása mérsékelt volt, így az akkori arányokhoz hasonló, esetleg annál valamivel kedvezőbb paraméterek jellemzőek jelenleg is. Lakásállományának kevesebb mint egytizede épült 1945 előtt. A többi várostól eltérően kiugróan magas (háromtized) az 1945–1959 közötti építésűek aránya, ami természetszerűleg az 1959 utániak kisebb arányával (hattized) társul. Főként az 1970– 1989 között épülteknek van kisebb súlya, ugyanakkor az 1990 óta készülteké (14%) magasabb az átlagosnál. A lakások átlagos alapterülete 81 m2, háromtizedük legalább 100 m2-es. Csaknem valamennyi természetes személy tulajdonában van. A 2004. év eleji állapot szerint a lakások mintegy háromnegyedét kötötték be a közüzemi vízhálózatba és alig több mint tizedét kapcsolták be a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba. Az előbbi arányoknál a megyei városok döntő többsége jobb értéket mutat. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások ezer lakosra jutó száma (267) ugyanakkor jobb városaink nagyobb részénél. A lakosság áruellátását ez év elején 61 kiskereskedelmi üzlet biztosította. Tízezer lakosra 86 üzlet jut. Az üzletek négytizede élelmiszer jellegű, de változatos összetételben jelentősebb számú szaküzlet is előfordul. Nagykereskedelmi raktárak (3), kölcsönzőhelyek (2) teszik színesebbé a kereskedelmi tevékenységet. Az idősebb korstruktúrából adódóan kiemelkedő jelentősége van a 36 férőhelyes önkormányzati fenn- tartású időskorúak otthonának. Az időseket segíti a 10 férőhelyes nappali ellátást nyújtó idősek klubja is. Szociális alapellátás keretében közel 150 főt támogattak 2004-ben, ami döntően étkeztetést jelent. A házi- és házi gyermekorvosi szolgálatok száma együttesen négy. Egy gyógyszertárat üzemeltetnek a településen. Három óvodájában összességében 206 férőhely vehető igénybe. Egy 25 tantermes általános iskolája van, melyben a 2004/2005. tanévben 600 diákot oktattak. Tantestülete mintegy 60 fős.

Építészeti emlékek, kultúra, fejlesztési elképzelések

Római katolikus templomát 1874-ben építették. A templomot gazdag neogótikus architektúra tagolja. Másik említésre érdemes építészeti emléke a Dessewffy-kúria, amely a XIX. század első felében egy barokk épület klasszicista stílusú bővítésével készült. A riolittufa anyagú szentháromságszobrot a XVII. században alkották, barokk stílusban. KÖZLEMÉNYEK 503

A városban a hagyományápolás és néhány új kulturális, szórakoztató rendezvény teszi változatossá a lakosság életét. Hagyománya van az Anna-napi búcsúnak, a Mihály-napi vásárnak. Rendszeresek a bálok, a kihívás-napi sportrendezvények. A helyi nyilvánosság fórumaként működik az önkormányzat helyi lapja, a Nyírteleki nyitogató és a helyi kábeltelevízió műsora. Testvérvárosa 1991 óta Székelyszentlélek (Románia). A 2005. július 24-i városavató ünnepségen újabb testvérvárosi szerződét írtak alá a kárpátaljai Beregszásszal és a szlovákiai Nagysárossal. Könyvtárának leltári állománya 20 ezer feletti. Nyírtelek további fejlődése részben Nyíregyháza fejlődésének függvénye, elsősorban munkaerő- felhasználás, ingázás és lakóterületi vonatkozásban. A jelenlegi központi területek (Királytelek, Dózsaszőlő) között jelölték ki az új településközpont helyét, melyhez közvetlenül kapcsolódó új, intenzív beépítésű lakóövezetet alakítanak ki. Kereskedelmi szolgáltató- terület, 200 hektár nagyságú ipari park létrehozása is szerepel a tervek között. A település idegenforgalmi jelentőségét a lovaskultúra újjá- élesztésével, az ilyen jellegű szabadidőközpont kialakításával is fokozni kívánják. Nyírtelek alközpontja lett a 2004-ben kilenc településsel (Nyíregyháza központtal) megalakult Nyírségi Többcélú Önkormányzati társulásnak. A társulás célja közoktatási, szociális és jóléti, egészségügyi, terület- fejlesztési, környezetvédelmi önkormányzati feladatok megoldása.