1 a KOSÁRLABDÁZÁS KEZDETEI a Kosárlabda Mai Formájára
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
- 1 - - 1 -- 1 - A KOSÁRLABDÁZÁS KEZDETEI A kosárlabda mai formájára emlékeztető játékot a Közép- és Dél- Amerikában élő mayák és aztékok már játszották a vallási ünnepek al- kalmával. A régészek szerint a Jukatán félszigeten az i.sz. 7. században Pok-ta-pok néven egy szent növények morzsalékával töltött gumilabdá- val, amelyet mintegy 270-280 cm magasan lévő lyukas körlapba kellett bejuttatni. A 16. században az aztékok tömör gumilabdával, rögzített gyűrűre játszottak, amely már jobban hasonlított a mai kosárlabdára. A tét viszont nagyobb volt: a vesztes csapatot feláldozták az isteneknek… A kosárlabda mai változata 1891-ben az amerikai Massachusetts államban lévő Springfieldből indult világhódító útjára. A játék kiötlője dr. James Naismith főiskolai tanár volt, aki 1892. január 15-én írta le a szabályokat. A főiskola diákjai játszották az első kosárlabda mérkőzést 1892. január 20-án, majd az első nyilvános meccset is megrendezték a főiskola diákjai és tanárai között 1892. március 1-én. 1893-ban már pa- lánk is került a kosár mögé, sőt az első női mérkőzést is lebonyolították. 1897 óta a csapatok létszáma 5 - 5 fő. Az Amerikában egyre népszerűbb sportág 1904-ben St. Louisban már szerepelt az olimpián, bemutató jellegű nemzetközi főiskolai torna keretében. Európában is egyre ismer- tebbé vált, és 1932. június 18-án Genfben megalakult a FIBA (a Nemzet- közi Kosárlabda Szövetség). Az 1936-os berlini olimpia óta elmaradha- tatlan sporteseménye az olimpiai játékoknak. Magyarországon Kuncze Géza testnevelő tanár honosította meg a sportágat, miután 1912-ben, Németországban megismerte a játék pa- lánk nélküli formáját, a korbball-t. 1921-ben Kuncze fordításában jelent meg a magyar szabálykönyv, melynek segítségével tanítványai játszot- tak először Magyarországon kosárlabdát. A húszas években már soro- zatban voltak mérkőzések és bajnoki tornák. A Magyar Atlétikai Szövet- ség 1925-ben Kosárlabda Bizottságot alakított. 1930-ban a MOTESZ küldöttei létrehozták a Kosárlabda Játék Bizottságot. A hivatalos Magyar Bajnokság 1933-ban indult (már palánkra). 1935-ben magyar férfi válo- gatott is részt vett az első EB-n. Szegeden már a harmincas években kosárlabdáztak, sőt középiskolás bajnokság is volt. A Magyar Kosárlab- dázók Országos Szövetsége 1942-ben alakult meg. Még ebben az évben nevüket Magyar Kosárlabda Szövetségre változtatták. A háború után lendült fel igazán hazánkban a kosárlabda sport. Jellemző, hogy 1947- ben már 107 kosárlabda egyesületet tartottak számon Magyarországon. 1 - 2 - - 2 -- 2 - 68 ÉVES VÁSÁRHELY KOSÁRLABDA SPORTJA Városunkban 1945 előtt csaknem ismeretlen volt ez a játék, bár 1933 őszén Genersich Gabriella a leánygimnázium új tanárnője próbál- kozott megszervezni egy leánycsapatot. Később valami hasonlót Banga Sámuel tornatanár repülő kosárlabda néven igyekezett megvalósítani a bethlenes diákok között. A háború után 1945 júliusában a HMTE kísérle- tet tett egy kosárlabda szakosztály létrehozására, de nem járt sikerrel. 1946. június 3-án az egyik újságíró a Vívópályán járt, ahol azt látta, hogy kosaraztak a fiúk a lányok ellen és győztek a lányok. A városban újnak számító sportág első lépéseiről rögtön be is számolt az újságban. 1946 őszén szervezte Balogh Imre és Telek Endre az első férfi csapatot. Rajtuk kívül tagjai voltak dr. Kovács Pál, dr. Kováts Dénes, Könyöki Lóránt, dr. Faragó László, Petrik Sándor, Zikély Mi- hály és Sallai Lázár. Segítségükkel a MÁV HTVE keretén belül megalakult a kosár- labda szakosztály. Az első palánkot a gimnázium tornatermében állították fel, amelyet Bán Márton asztalos készített. Hamarosan a gimnazista fiúk is elkezdtek kosarazni, majd a női szakosztály is létre- jött Kovács Ida, Telek Magda, Csongor Lajosné, Petrik Erzsébet, Nagy Ilona, Molnár Margit, Meszlényi Ilona, Kovács Ella és Vörös Jolán részvételével. 1947. január 24-én mindkét helyi újságban megjelent a gimnázium fiatal testnevelőjének, Balogh Imrének a felhívása, amelyben ismerteti a kosárlabda történetét és biztatja a fiatalokat - próbálják ki ezt a szép sportot. Másnap játszotta első bemutató és egyben bajnoki mérkőzését a férfi kosárlabda csapat, amelyen rögtön győzelemmel kezdtek: 1947. január 25. MÁV HTVE - Szegedi Tisza 41-40 (15-22) kerületi férfi bajnoki HTVE: Telek Endre 2, Kovács Pál 13, Balogh Imre 23, Faragó László 2, dr. Kováts Dénes 1, Zikély Mihály -, Petrik Sándor -, Kardos Sándor -. A sportág hamar népszerű lett. A téli időszakban még a HMTE fo- cistái is rendszeresen kosaraztak edzéseiken. A nők ebben az évben csak barátságos mérkőzéseket játszottak, elsősorban egymás ellen. 2 - 3 - - 3 -- 3 - BALOGH IMRE 1922. március 7-én született Hódmezővásárhelyen. A Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett 1941-ben, majd a Testnevelési Főiskola hallgatója lett. Itt ismerkedett meg kedvenc sportágával, a ko- sárlabdázással. A háború, majd a hadifogság után hazatérve 1946 júliusában szerzett diplomát a TF-en. Ez év szeptemberétől 1981-ig, nyugállományba vo- nulásáig a Bethlen Gábor Gimnáziumban tanított. A sport iránti szenvedélyes szeretetét dinamikus, szuggesztív egyénisége révén plántálta át az egymást követő diáknem- zedékekbe. 1946-ban Ö honosította meg városunkban a kosárlabda sportot. Edzősége alatt a férficsapat, melynek 1962-ig aktív játékosa is volt, évtizedekig szerepelt eredményesen az NB II-ben. A Gimnázium csapatai számos bajnokságot és kupát nyertek vezetésével, sőt a fiúk többször is az országos döntőbe jutottak. A férficsapat ötször végzett dobogón az NB II -ben, nemegyszer alig lemaradva a feljutástól. A nők is több éven át NB II-ben játszottak edzősége alatt. Eredményes testneve- lő tanári munkáját fémjelzi, hogy nevelőedzője volt a sokszoros váloga- tott és olimpikon Bencze János és Gabányi László kosárlabdázóknak, valamint Juhász Katalin és Gyuricza József tőrvívó világbajnokoknak. A férfi kosárlabda csapatnak 1976 végéig, a nőinek 1979-ig volt trénere. Munkájáért számos helyi és országos elismerésben részesült. Hosszú, súlyos betegség után 1993. július 17-én hunyt el. „BALOGH IMRE” ALAPÍTVÁNY A vásárhelyi kosárlabdasport létrehozójának emlékét diáksport alapítvány őrzi, amely Hódmezővásárhely egyik legrégebben működő civil szervezete. Balogh Imre 1991-ben hozta létre. A Szegedi Törvény- szék bejegyzése: Pk. 60.017/1992, nyilvántartási száma: 270. Az Alapít- vány jogosult az SZJA 1 %-ának igénylésére, adószáma: 19084554-1-06. Az Alapító okiratban világosan és egyértelműen meghatározott a célja: Hódmezővásárhely kosárlabda utánpótlásának, és elsősorban a diákkosárlabdázás támogatása – a gyerekek sportolási körülményeinek javítását szolgálja. Az Alapítvány kezdeményezésére és segítségével jött létre, mint önálló egyesület – a Vásárhelyi Kosársuli SE. 3 - 4 - - 4 -- 4 - A SZERVEZETT UTÁNPÓTLÁS NEVELÉS KEZDETEI VÁSÁRHELYEN A vásárhelyi kosárlabdasportban 1946-tól egészen 1990 végéig igazából nem beszélhetünk szervezett utánpótlás nevelésről. Természe- tesen a Bethlen Gábor Gimnázium tanulóira épült a kosárlabda, de a város csapatai csak a felnőtt NB II-es, majd NB I-es bajnokságokban in- dultak. Az 1980-as évektől kötelező volt ugyan részt venni az országos utánpótlás bajnokságban, de ezt iskolai csapatokkal oldották meg. 1990 őszén dr. Elek András toborozta össze az első, az egész város- ra épülő serdülő (1977/78/79-es) csapatot. A Főiskola tornatermében kezdték meg az edzéseket. Egy év alatt a gyerekek létszáma 38 főre nőtt, ezért a szülők javasolták – hogy egyesületi vagy alapítványi kere- tek közt kellene folytatni a munkát. Az 1991-ben létrehozott „Balogh Imre” Alapítvány felvállalta ezt a feladatot. Ettől kezdve a szülői befizetésekből, a városi- és céges támogatá- sokból, valamint pályázati pénzekből biztosítva lettek a folyamatos mű- ködés anyagi feltételei. A rendezvényekhez mindig sikerült szponzoro- kat találni, amiben segített az Alapítvány jó sajtómarketingje is. Az 1991/92-es tanévben közel 3 hónapig tartó városi általános isko- lai bajnokságot szerveztek, amelynek döntőjét a Hmvhelyi KK – Video- ton NB I-s Magyar Kupa mérkőzés előtt játszották: 1991.12.04. Kossuth SzKI terme – Városi diákdöntő (III. k.cs.): Testnevelés Tagozatos Á.I. – Tarjáni Á.I. 84-38 (46-17) Testnev. Tag.: Dobsa 19, Elek 4, Molnár 41, Vörös 2, Gazdag 2, cse- re: Agócs 4, Csetényi 2, Bánfi 8, Orgovány R. -. Tavasszal lejátszották a gyerekek első meccsüket, „idegenek” ellen: 1992.02.04. Mezőgazdasági Főiskola – barátságos mérkőzés: Békéscsaba – Hódmezővásárhely 57-44 (24-22) Vásárhely: Molnár 14, Dobsa 4, Elek 2, Szilágyi G. 1, Bartucz -, cse- re: Vörös 5, Truczán 6, Gazdag 10, Lakatos 2, Agócs 2. A következő hónapban, Balogh Imre 70. születésnapja tiszteletére hatcsapatos tornát szerveztek Kossuthban, négy megye legjobb serdülő együttesei részére. Az „Alapítvány Kupa” győztese a Nagykőrös lett: 1992.03.08. Nagykőrös – Hódmezővásárhely 122-55 (55-22) Vásárhely: Dopsa 10, Elek -, Csetényi 4, Molnár 22, Agócs 1, csere: Szilágyi G. 11, Gazdag -, Vörös 3, Truczán 2, Remzső -, Szűcs – Bánfi -. A torna legjobb dobói: 1. Deák Attila (Nagykőrös), 2. Mester Ferenc (Kecskemét), 3. Molnár Márk (Vásárhely) 4 - 5 - - 5 -- 5 - „Alapítvány Kupa” 2. hely – 1992.03.07. 1992.04.01. Szeged – Megyei Diákolimpiai Döntő (III. k.cs.): Testnev. Tag. Á.I. – Szeged, Tarján IV. Á.I. 66-62 (36-34) = 2. hely! Testnev. Tag.: Agócs 8, Csetényi 2, Dopsa 12, Elek 4, Molnár 21, csere: Vörös 11, Orgovány R. 1, Bánfi -, Fátyol 2, Gazdag 7. A következő hónapokban számtalan hazai és vidéki barátságos mérkőzést játszottak a fiúk – és lassan megtanultak kosarazni. 1992 májusában a „Balogh Imre” Alapítvány kidolgozta egy átfogó kiválasztási- és versenyrendszer,