SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV

ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV

ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Ügyvezető igazgató

Dr. Orosz Bálint

Témavezetők:

Havas Mária Balogh Ákos TT-01-1065/01 TT-1/11-0008, TR-1/11-0008, VÁTI Városépítési Tanácsadó és K-1/11-0008 Tervező Iroda Kft VIRIDITAS Bt. 1016. Budapest, Gellérthegy utca 30-32 2500 Esztergom Aradi tér 2/A Tel.: 36 1 224 3100/4441, 06 30 40 65 655 Tel.: 06 20 340 4001, 06 33 412 693 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected]

Munkatársak:

Lombár István Földesné Thurn Judit Közlekedésmérnök Közműtervező (Hír-Csatorna Bt.)

Nyári Balázs Illés István településmérnök tájépítész

Harmathné Buna Viktória Gönczöl Csaba tájépítész Közműtervező

Rosivall Emese Radvánszky Ádám tájépítész Közgazdász, tervező, elemző

Ökrös László Borsodi Zsófia településmérnök tájépítész

Konzulensek:

Kommunikáció: Orosz Dániel Informatika: Péterffy Márton

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV

ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Összefoglalás

A Sárbogárdi Többfunkciójú Kistérségi Társulás úttörő szerepre vállalkozott kistérségi struktúra tervhez kapcsolt fejlesztési koncepció és operatív program kidolgozásával. Megbízónkat az alábbi célok vezették: • A régiós, a megyei, a kistérségi és a települési pénzgazdálkodásra épülő, de azon túlmutató a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági javakkal történő térségi gazdálkodás – a vidékfejlesztés - elősegítése, az élhető, a versenyképes gazdálkodási keretek meghatározása. • A társadalom felkészítése a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági javakkal történő gazdálkodásra, elősegítve a társadalom partnerré válását a gazdálkodási-, a tervezési folyamatokban. Legitim tervezési rendszer kezdeményezése az „E típusú” gazdálkodási programok, stratégiák, tervek módszertanának megalapozásával, összhangban Fejér megye kommunikációs stratégiájában rögzített „E-önkormányzat” (ld. információs társadalom) követelménnyel. • A helyi társadalmak környezeti, természeti, társadalmi és gazdasági élhetőségét, versenyképességét orientáló, a fejlesztési folyamatok belső arányait és a rendezések realizálhatóságát szabályozó fenntarthatóság érvényre juttatása.

A struktúraterv a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági hálózatok rendszerének szabályozására hivatott.

• A Sárbogárdi kistérség Fejér megye ipari/szolgáltatási térszerkezeti fővonalain kívül esik. Ezért a kistérségi gazdálkodás elősegítésére az ipari/szolgáltatói térszerkezettel paralel létező, azzal egyenértékű környezeti/természeti/táji struktúrát is vizsgáltuk. A két hálózat csak együttesen létezhet ezért a kistérséget mindkét hálózaton pozícionáljuk. A vidékfejlesztés feladatát képezi majd a környezeti/természeti/táji térszerkezet társadalmi, gazdasági elismertetése, előnyeinek kiaknázása, azaz a vidék értékeivel történő gazdálkodás.

• A terület- és településfejlesztési programok átvették az EU programozási gyakorlatát (ld. SAPARD, PHARE).. Egy halmozottan hátrányos helyzetű kistérségben, mint a Sárbogárdi a társadalmi és a gazdasági struktúrák is fejletlenek, következésképp kevésbé hatékonyak az EU minták alapján készített fejlesztési programok. Ezért az elemzések középpontjába a társadalmi, gazdasági virtuális hálózatokat és a fejlesztési, rendezési szabályozást helyeztük, mert csak ezek átszervezésével, befolyásolásával lehet eredményessé tenni a térséget.

A struktúraterv alkalmazása egy halmozottan hátrányos helyzetű kistérség fejlesztési koncepciójának és operatív programjának összeállításánál számottevő előnnyel jár. A strukturális megközelítés ugyanis lehetővé teszi a stagnálás, a leszakadás hálózati okainak feltárását, majd a célirányos beavatkozást. A Sárbogárdi kistérség helyzetfeltárása alapján megkülönböztettük • a környezeti és a természeti struktúrák alkotta kedvező adottságokat, amelyek nem

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 2 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

indokolják az előnytelen kistérségi pozíciót, • az infrastrukturális hálózatokat (közlekedési, víziközmű, energetikai), amelyek ugyancsak kedvezőnek mondhatók, • a gazdasági és társadalmi térszerkezetet, amelynél a lemaradás már érzékelhető, mert a környezet/természeti adottságok és az infrastrukturális viszonyok adta lehetőségek kihasználatlanok.

A miérteket keresve jutottunk el a társadalmi és a gazdasági mozgásokat vezérlő struktúrákhoz, a hátrányos helyzet fő okaihoz: • a társadalmi kapcsolati hálóhoz, • a gazdasági (virtuális) struktúrákhoz és • a területfejlesztést, -rendezést meghatározó szabályozási rendszerekhez.

A köznyelvben az első kettőt „kapcsolati tőkének”, az utóbbit kényszerpályának és/vagy mozgástérnek nevezzük. Ezek hiánya, illetve kedvezőtlen volta gátolhatja a fejlődést, az előnyös környezeti, természeti, infrastrukturális feltételek társadalmi, gazdasági kihasználását. A fejlesztési koncepció és az operatív program összeállításakor ezen negatívumokra koncentráltunk:

• a kilábalás strukturális feltételeinek megteremtésére törekedtünk („A” Akció szakasz), majd ezen hálózatokra támaszkodva tettünk javaslatot • a társadalmi-, a gazdasági- térszerkezet és az infrastruktúra rendszerek fejlesztésére: az erőnyerés és kibontakozás („B”) akció szakaszban, valamint • lobbi programokat alakítottunk ki a kistérség számára kedvezőtlen térségfejlesztési, rendezési szempontból kedvezőtlen szabályozási feltételek módosítására.

A kistérség felzárkóztatásának kulcskérdése a strukturális feltételek („A” Akció szakasz) megteremtése. A strukturális megalapozás hiányába az intézkedések hatékonysága kérdésessé válhat. Ezért három beavatkozási típust különböztetünk meg:

• A kilábalást segítő strukturális intézkedéseket (pl. szélessávú infrastruktúra (számítógép hálózat) kiépítése, a kistérségi munkaszervezet létrehozása), amelyek önmagukban is végrehajthatók, de értelmet csak más (erőnyerő, kibontakozást elősegítő) programokkal kapnak. • Az erőnyerést, a kibontakozást elősegítő intézkedéseket, amelyeket csak az előbbiek – a strukturális intézkedések – kimunkálása után, azok fedezetében javaslunk megvalósítani.

A kistérségi kompetenciát meghaladó, a tagtelepülések hatókörébe tartozó projekteket is érdemes a hatékonyságvesztés elkerülése érdekében a térségi strukturális háttér megteremtéséhez kötni.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 3

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV

ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

TARTALOMJEGYZÉK

„A” Munkarész HELYZETÉRTÉKELÉS, POZÍCIONÁLÁS

Bevezetés, ...... 6 A.1. Helyzetfeltárás ...... 11 A.1.1. Térszerkezet és gazdasági helyzet...... 12 A.1.2. Természet és tájvédelem...... 19 A.1.3. Környezetvédelem...... 24 A.1.4. Kulturális örökség...... 29 A.1.5. Demográfia, foglalkoztatás, társadalmi struktúra...... 32 A.1.6. Közlekedési infrastruktúra...... 37 A.1.7. Közművek ...... 47 A.2. SWOT analízis ...... 52 A.2.1. Regionális, megyei, kistérségi és települési SWOT elemzések párhuzamba állítása ...... 52 A.2.2. Sárbogárdi kistérségi SWOT analízise ...... 52 A.2.3. A problémák súlyozása a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági javakkal történő gazdálkodás függvényében...... 58

„B” Munkarész FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS OPERATÍV PROGRAM

B.1. Fejlesztési koncepció és program ...... 60 B.1.1. Jövőkép...... 61 B.1.2. Célpiramis ...... 63 B.1.3. A Sárbogárdi kistérség területfejlesztési programjának térségi fejlesztési rendszerbe illesztése...... 66

B.2. Operatív program összefoglaló táblázat...... 71

B.3. Az operatív program akcióorientált kibontása ...... 86 B.3.1. Akciótervi alapelvek, a megvalósítást segítő lobby-tevékenység...... 87

B.3.2. A kilábalás strukturális feltételeinek megteremtése („A” Akció szakasz)...... 91

B.3.2.1. A prioritások (I.-IV.) kibontásának intézkedési alapfeltételei...... 91 I.1.1. Sárbogárd kistérségi önkormányzati és civil együttműködés szervezése II.1.1. Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése III.1.1. Kistérségi szélessávú infrastruktúra (számítógép hálózat) kialakítása, információ rendszer megteremtése IV.1.1. Kistérségi természetvédő, biogazdálkodási logisztikai rendszerének megteremtése a védett területeken és puffer zónáikon, a védelem társadalmasítása, a „Sárbogárdi

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 4

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

kistérségi modell” kidolgozása

B.3.2.2. A prioritások (I.-IV.) kibontását elősegítő kulcsintézkedések ...... 104 I.1.2. Élhetőségi feltételek javítása, lakosságmegtartó képesség fejlesztése I.1.3. Sárbogárdi kistérségi identitástudat erősítése, kulturális hagyományok ápolása, újratermelése, turisztikai kulturális vonzerő fejlesztése I.1.4. Kisebbségi integráció segítése I.1.5. Kistérségi kommunikációs program II.1.2. Belső gazdasági erőforrások mobilizálása, vállalkozói együttműködések II.1.3. Külső gazdasági erőforrások mobilizálása IV.1.2. A rekreációs és a turisztikai vonzerő fejlesztése, kistérségi tájképgazdálkodás

B.3.3. Az erőnyerés és kibontakozás intézkedései („B” Akció szakasz) ...... 126

I. Prioritás Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés ...... 126 I.2.1. Humán erőforrás fejlesztésintézményi hátterének biztosítása I.2.2. Kulturális, sport és szabadidő létesítmények kialakítása I.3.1. Szociális és egészségügyi ellátás biztosítása 1.3.2. Az egészségügyi ellátás korszerűsítése

II. Prioritás Diverzifikált és integrált gazdasági struktúra fejlesztés ...... 138 a Sárbogárdi térség versenyelőnyt hordozó gazdasági ágainak erősítése II.2.1. Mezőgazdaság versenyképességének fokozása II.2.2. Turizmus, komplex térségi termékfejlesztés II.2.3. Ipari versenyképesség növelése

III. Prioritás Térszerkezet- és civilizációs hálózatok fejlesztése...... 148 III.2.1. Kistérségi infrastruktúra: vízi közművek, energia ellátás, hírközlés III.2.2. Kistérségi/regionális szelektív hulladékgyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, tudatformálás III.3.1. A versenyképességet segítő hálózati elemek, intézkedések III.3.2. Az élhetőséget, az életminőség javítását elősegítő hálózati elemek, intézkedések

IV. Prioritás Környezeti, természeti, táji rendszerek védelme, kezelése, fenntartása, menedzselése ..161 IV.2.1. Az országos és a helyi természetvédelem fejlesztése IV. 3.1. Kistérségi levegőminőségjavító program IV.3.2. Kistérségi vízrendezés, vizminőségjsvítás IV. 3.3. Kistérségi föld és talajvédelem Kivonat ...... 173

Irodalomjegyzék ...... 184 Mellékletek 1. Konzultációk, az interjúalanyok listája ...... 187 2. Kommunikációs koncepció...... 189 3. Régészet ...... 190 4. Kulturális örökség ...... 195 5. Közműellátottság...... 205 Rajzi mellékletek...... 210

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 5

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

BEVEZETŐ

A Sárbogárdi kistérség struktúra-tervének kidolgozásával – összhangban a célkitűzésekkel - az alábbi feltételeknek kellett megfelelni:

• A régiós, a megyei, a kistérségi és a települési pénzgazdálkodásra épülő, de azon túlmutató a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági javakkal történő térségi gazdálkodás elősegítése, az élhető, a versenyképes gazdálkodási keretek meghatározása. • A társadalom felkészítése a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági javakkal történő gazdálkodásra, elősegítve a társadalom partnerré válását a gazdálkodási-, a tervezési folyamatokban. Legitim tervezési rendszer kezdeményezése az „E típusú” gazdálkodási programok, stratégiák, tervek módszertanának megalapozásával, összhangban Fejér megye kommunikációs stratégiájában rögzített „E-önkormányzat” (ld. információs társadalom) követelménnyel. • A helyi társadalmak környezeti, természeti, társadalmi és gazdasági élhetőségét, versenyképességét orientáló, a fejlesztési folyamatok belső arányait és a rendezések realizálhatóságát szabályozó „fenntarthatóság” érvényre juttatása.

A Struktúra-terv készítésnek nincs hagyománya Magyarországon, következésképp nincs kidolgozott metodológiája, ezért nem lehet elfogadott módszertana, jóváhagyási, eljárási rendje sem.

A struktúraterv helye a tervezési rendszerben

A struktúraterv szerepe jelentős a Sárbogárdi Kistérség életében, mert csomóponti elhelyezkedése és szabályozási funkciója révén alkalmas • térségi gazdálkodás és a terület/település fejlesztés/rendezés közötti kapcsolat kialakítás előmozdítására, a gazdálkodási elvek fejlesztési, rendezési tervi érvényesítésének elősegítésére • a fejlesztési koncepciók, programok, stratégiák és a rendezési tervek közelítésére, egységesítésére • a rendszerterv más szabályozási mezőbe sorolható elemei felé: taktika, lobby(terv), kezelési terv, akcióterv, megvalósíthatósági tanulmány, intézkedési terv, vizsgálat, monitoring a „híd” szerep betöltésére

A struktúra-tervet a tervezési rendszer egészébe illesztjük, pozícionáljuk az 1. ábrán (A struktúraterv pozicionálása).

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 6

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

1. ábra A STRUKTÚRATERV POZICIONÁLÁSA

Dinamikus munkarészek Szabályozási mező Statikus munkarészek

Településpolitika Település- és térségpolitikai, Település- és térség politikai, Térségpolitika szektorpolitikai szektorpolitikai Szektorpolitikák stratégiák küldetés programok jövőkép, célok

TAKTIKA LOBBI

település- és környezeti, természeti, Település- és Gazdálkodási térséggazdálkodási, társadalmi, gazdasági térséggazdálkodási, programok környezet- és tájgazdálkodási, élhetőség, fenntarthatóság és környezet- és tájgazdálkodási, szektorgazdálkodási (pl. versenyképesség elvű szabályozás szektorgazdálkodási (pl. vidékfejlesztés) stratégiák vidékfejlesztés) programok

STRUKTÚRATERV KEZELÉSI TERV

település- és Fejlesztési és területfejlesztési, településrendezés, területrendezés településrendezés, rendezési tervek regionális-fejlesztési, szabályozási munkarészek területrendezés ágazatfejlesztési szerkezeti terv koncepciók, programok stratégiák

AKCIÓTERV MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY INTÉZKEDÉSI TERV

tanulmányterv, Operatív tervek operatív projektek, törvényi, rendeleti szabályozás beruházási program, operatív stratégiák pénz engedélyezési terv kiviteli terv

VIZSGÁLAT MONITORING

KÖRNYEZETI, TERMÉSZETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK TELEPÜLÉS/TÉRSÉG/SZEKTOR POLITIKAI GAZDÁLKODÁSI FEJLESZTÉSI-, RENDEZÉSI TERVI OPERATÍV TERVI ELŐZMÉNYEK/POTENCIÁLOK KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK

TAKTIKA, LOBBI STRUKTÚRATERV, KEZELÉSI TERV a (terv)rendszer integrálási, differenciálási központjai AKCIÓTERV, MEGVAL. TAN, INTÉZKED TERV VIZSGÁLAT, MONITORING

oda-vissza csatolás

KÉK FELIRATOK a struktúraterv készítése során bevont tervelemek

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 7

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A struktúraterv meghatározóan szabályozási funkciójú, feladata • térségi gazdálkodás és a terület/település fejlesztés/rendezés közötti kapcsolat kialakítás előmozdítására, a gazdálkodási elvek fejlesztési, rendezési tervi érvényesítésének elősegítésére • a fejlesztési koncepciók, programok, stratégiák és a rendezési tervek közelítésére, egységesítésére • a rendszerterv más szabályozási mezőbe sorolható elemei felé: taktika, lobby(terv), kezelési terv, akcióterv, megvalósíthatósági tanulmány, intézkedési terv, vizsgálat, monitoring a „híd” szerep betöltésére

A fejlesztés koncepciók, programok (területfejlesztés, településfejlesztés) helyzetelemzésének alapja a SWOT analízis. Ekkor a fejlesztésre alkalmas saját erősségeket (S), a fejlesztést hátráltató belső tényezőket (W), valamint a fejlesztés külső (a terv gazdáinak hatáskörén, kompetenciáján túlmutató) lehetőségeit (O) és akadályozó veszélyeit (T) vizsgáljuk.

A belső tényezők, valamint a külsők között, úgyszintén a belső és a külső ténsezők közötti kapcsolatot a struktúrák biztosítják. Ezek lehetnek fizikailag létezők: a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági struktúrák valamint virtuálisak: társadalmiak és gazdaságiak.

A SWOT analízis és a struktúra elemzés S W ERŐSSÉG GYENGESÉG A fizikailag létező és a virtuális környezeti, természeti, társadalmi és gazdasági struktúrák LEHETŐSÉG VESZÉLY O T

Kihívások A nagytérségek mutatóiban rejlő kihívások A megyék (Fejér, Tolna), a régiók (Közép-Dunántúli, Dél-Dunántúli), a nemzeti, az európai, és a föld egészének környezeti, természeti, táji állapota, társadalmi, gazdasági helyzete, térszerkezeti, infrastrukturális jellemzője a kistérség szempontjából lehetőségeket (O) és veszélyeket (T) egyaránt hordozhatnak.

A nagytérségi fejlesztési programokban rejlő kihívások A Sárbogárdi kistérség szempontjából Fejér-megye és megye területfejlesztési koncepciójának valamint a Közép-Dunántúli Régió és a Dél-Dunántúli Régió területfejlesztési programjának, és a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai, intézkedéscsoportjai, intézkedései a külső (a kistérségi „lokális” szinthez képest „globális”) befolyásoló tényezőket „kihívásokat” jelentenek: lehetőségeket (O) valamint meg nem valósulásuk, koordinálatlanságuk, kedvezőtlen megoldásuk esetén veszélyeket (T).

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 8

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A szabályozási rendszerek kihívásai További lehetőségeket (O) és veszélyeket (T) hordoz a kistérség szempontjából kedvező, illetve előnytelen szabályozás: pl. kormányzati, ágazati filozófia, rendeleti szabályozás, pénzügyi szabályozási szempontok, pályázati kiírási preferenciák.

Kistérségi válaszok, a stratégiai szakaszolása

A kistérségnek csak rá jellemző, speciális választ kell adnia, felvetett kérdésekre és a kihívásokra egyaránt. - A válaszadás feltétele a megfelelő struktúrák léte és működése: strukturális stratégiai szakasz, a kilábalás feltételeinek megteremtése - A kihívásokra adható válaszok: SWOT alapú megközelítés, fejlesztési stratégiai szakasz, az erőnyerés és a kibontakozás intézkedései

A Sárbogárdi kistérségi stratégia felépítése

STRUKTURÁLIS STRATÉGIA

Fejlesztési Fejlesztési Stratégia Stratégia (offenzív) (defenzív)

S W ERŐSSÉG GYENGESÉG

LEHETŐSÉG VESZÉLY O T Fizikailag létező és virtuális környezeti, természeti, társadalmi és gazdasági struktúrák

A struktúraterv alkalmazása egy halmozottan hátrányos helyzetű kistérség fejlesztési koncepciójának és operatív programjának összeállításánál számottevő előnnyel jár. A strukturális megközelítés ugyanis lehetővé teszi a stagnálás, a leszakadás okainak feltárását, majd a célirányos beavatkozást. A Sárbogárdi kistérség helyzetfeltárása alapján megkülönböztettük • a környezeti és a természeti struktúrák alkotta kedvező adottságokat, amelyek nem

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 9

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

indokolják az előnytelen kistérségi pozíciót, • az infrastrukturális hálózatokat (közlekedési-, víziközmű-, energetikai), amelyek ugyancsak kedvezőnek mondhatók, • a gazdasági és társadalmi térszerkezetet, amelynél a lemaradás érzékelhető, mert a környezet/természeti adottságok és az infrastrukturális viszonyok adta lehetőségek nincsenek kihasználva.

A miérteket keresve jutottunk el a társadalmi és a gazdasági mozgásokat vezérlő struktúrákhoz, a hátrányos helyzet fő okaihoz: • a társadalmi kapcsolati hálóhoz, • a gazdasági (virtuális) struktúrákhoz és • a területfejlesztést, rendezést meghatározó szabályozási rendszerekhez.

A köznyelvben az első kettőt „kapcsolati tőkének”, az utóbbit kényszerpályának és/vagy mozgástérnek nevezik. Ezek hiánya, illetve kedvezőtlen volta gátolja meg az előnyös környezeti, természeti, infrastrukturális feltételek társadalmi, gazdasági kihasználását. Ebből indultunk ki a fejlesztési koncepció és az operatív program összeállításakor, amikor törekedtünk

• a kilábalás strukturális feltételeinek megteremtésére („A” Akció szakasz), majd ezen hálózatokra támaszkodva tettünk javaslatot

• a társadalmi-, a gazdasági- térszerkezet és az infrastruktúra rendszerek fejlesztésére: az erőnyerés és kibontakozás („B”) akció szakaszban, valamint

• lobbi programokat alakítottunk ki a kistérség számára térségfejlesztési, rendezési szempontból kedvezőtlen szabályozási feltételek módosítására.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 10

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

„A” Munkarész HELYZETÉRTÉKELÉS, POZÍCIONÁLÁS

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 11

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A.1. Helyzetfeltárás

A.1.1. Térszerkezet és gazdasági helyzet Forrás: Sárbogárdi kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja, TeIR (2004)

Térszerkezet

A térség a Mezőföld közepén, a Sárvíz-völgy kistáján helyezkedik el a megye déli részén. Településszerkezetét meghatározza a Sárvíz mocsaras területe és a magasabban fekvő lösszel borított füves puszta.

A területet három országos főútvonal is átszeli, a 61. sz., 63. sz. és a 64. sz. főútvonalak kereszteződései is a kistérségben találhatóak. A Budapest-Pécs-Kaposvár vasútvonal gócpontja Sárbogárd.

Gyengeség A megye meghatározó (ipari, szolgáltatási) térszerkezeti fővonalai elkerülik, ami a térség gazdasági elmaradottságában is megmutatkozik.

Az ipari térszerkezeti fővonalak között egy környezeti, természeti, táji értékekkel jellemezhető hálózat alakult ki. Ez a struktúra a térség gazdálkodása szempontjából meghatározó jelentőségű (létkérdés), mert az ipari, szolgáltatói fővonalak működésének feltételeit biztosítja.

Erősség A környezeti/természeti/táji hálónak meghatározó részét képezi a Sárbogárdi kistérség.

Lehetőség Az urbanizáció előre haladtával felértékelődnek a környezeti tájértékek, nő a kereslet a természetközeli terek iránt..

Gazdasági teljesítmény

A bruttó hozzáadott érték tekintetében a térség jelentősen elmarad a környező térségektől. Az egy főre jutó teljesítmény a környezethez képest az utolsó helyen áll, a Fejér megyei átlagnak mindössze 7,6%-át éri el. A gazdasági teljesítmény tekintetében a kistérség az ország kistérségeinek alsó harmadába tartozik. A bruttó hozzáadott érték Mezőszilas, Sárbogárd és Alap térségébe koncentrálódik.

Gyengeség A gazdasági teljesítmény nagyon alacsony, a környező térségekhez viszonyítva és országos összehasonlításban egyaránt.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 12

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Gazdasági aktivitás a kistérségi átlaghoz viszonyítva, 2003

140,0%

120,0%

100,0%

80,0% ség=100) r é t s i 60,0% k

di

bogár 40,0% ár S (

20,0%

0,0% Alap Cece Hantos Igar Mezőszilas Nagylók Sárbogárd Sáregres Vajta

-20,0%

adófizetők aránya egy főre jutó bruttó hozzáadott érték egy főre jutó jövedelem

Foglalkoztatottság A térség gazdasági teljesítményét és társadalmi helyzetét egyaránt meghatározza a foglalkoztatottság. Az SZJA adófizetők aránya a környező térségekhez hasonló, elsősorban a Dunaújvárosi és Paksi kistérségektől elmaradva. Térségen belül viszonylag kiegyenlített az adófizetők aránya, a legalacsonyabb értéket elérő Igar is a kistérségi átlag 80 %-án áll. Az egy főre jutó SZJA jövedelem tekintetében nagyobb szórás figyelhető meg kistérségen belül. A jövedelmek elsősorban Sárbogárd és Hantos térségére koncentrálódnak, ahol az adófizetők aránya és azok jövedelme is meghaladja a kistérségi átlagot. Az egy főre jutó jövedelmek tekintetében a kistérség a környezetéhez képest alacsony értéket ér el, mindössze a Tamási és Enyingi kistérséget megelőzve.

Gyengeség A környező térségekhez hasonló aktivitás ellenére a jövedelmek alacsonyak és területileg Hantos és Sárbogárd térségére koncentráltak.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 13

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A környező térségek gazdasági teljesítménye 2003

180,0%

160,0%

140,0%

120,0%

ség=100 100,0% r é t Adófizetők aránya s i k Egy főre jutó jövedelem di 80,0% bogár

Sár 60,0%

40,0%

20,0%

0,0% Abai Adonyi Dunaújvárosi Enyingi Paksi Tamási Fejér megye

Egy főre jutó bruttó hozzáadott érték a környező térségekben

2500%

1994% 2000%

1500% 1312%

rség=100 1299% é ist k

1000%

Sárbogárdi 789%

500% 339% 304%

122%

0% Abai Adonyi Dunaújvárosi Enyingi Paksi Tamási Fejér megye

Gazdaságszerkezet

A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásából kitűnik, hogy az ipar részesedése valamivel elmarad a környező térségektől, az első szektorban foglalkoztatottak száma hozzávetőlegesen a környező térségek átlagához közelít, míg a tercier szektor aránya igen kedvező, a Dunaújvárosi és Paksi kistérségek értékéhez hasonló. A kistérség belső szerkezetében az agrárszektor Mezőszilas, Alsószentiván és Igar térségében a legmeghatározóbb. Az ipari

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 14

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ foglalkoztatottság elsősorban Igarra és Hantosra jellemző (a foglalkoztatottak több mint fele), míg a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya Vajtán, Sáregresen és Sárbogárdon is meghaladja az 50%-ot.

Agrárgazdaság

A Sárbogárdi kistérség alapvetően mezőgazdasági jellegű terület. A mezőgazdasági hasznosítású földterület 85,45 %-a szántó, mely a megyei átlagot jelentősen meghaladja.

Gyengeség A termőterülethez viszonyítva az erdőterület aránya a legalacsonyabb a megyében.

A művelési ágak átlagos területe szántó tekintetében 5,96 ha az egyéni gazdaságok esetében, gazdasági szervezetek tekintetében 392,43 ha

A szántóterületből a gyengébb földminőségi osztályok magasabb aránya Cece, Vajta, Alsószentiván illetve Mezőszilas térségére jellemző. (kb. 3600 hektár).

A szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezete az összes gazdaságot figyelembe véve; kalászos gabona 30,39 %; kukorica 53,01 % (a megyében, a régióban a legmagasabb a részaránya). Jelentős a zöldségfélék termesztésének aránya. A nagyüzemi zöldségtermesztés megszűnt, átkerült a háztáji gazdaságokba. . A kistérség jelentős nagyságú konyhakerttel és halastóval rendelkezik

Az állattenyésztés közepes jelentőségű: nagysága 9.397 számosállat; 70,5 %-át az egyéni gazdaságok tartják. A megye szarvasmarha állományának 7,7 %-a, sertés állományának 13,1 %- a található a kistérségben. A kistérség jelentős baromfi állománnyal rendelkezik. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó állatállomány: szarvasmarha 12,0 ; sertés 99,9 ; juh 36,3 db. A megyei átlagot csak a juhok száma haladja meg.

Az 1000 hektár mezőgazdasági területre jutó gép- és eszközellátottság a megyei átlagot meghaladja.

A kistérségben 12.900 fő folytat mezőgazdasági tevékenységet, illetve 32 gazdasági szervezet és 5.947 egyéni gazdaság működik.

Gyengeség A birtokszerkezet elaprózott, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók által használt összes földterület 72,1 %-át egyéni gazdaságok használják. Az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági termék értéke 501-700 ezer forint közötti.

Turizmus

A kistérség összességében számottevő idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik.

Erősség a Sárvíz-völgye természetes élőhelyei, gazdag növény és állatvilága, a vajtai és

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 15

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

mezőszilasi termálvíz, régészeti lelőhelyek, lovaglási, horgászati, vadászati lehetőségek mind az idegenforgalmi kínálat alapját képezhetik.

Gyengeség Az idegenforgalmi vonzerő ellenéra a turizmus jövedelem termelő képessége alacsony. A sárbogárdi kistérségben a kedvező fekvés biztosította jelentős átmenő forgalom turisztikai kihasználatlansága.

Lehetőség Növekvő kereslet a természeti táji értékek iránt (ökoturizmus /madár, vadmegfigyelés, fotó-szafari, kerékpáros, természetjáró turizmus, tematikus táborok/ és a hobby és aktív turizmus /lovaglás, horgászat, vadászat, rekreáció stb./ valamint falusiturizmus).

A természeti értékekre alapozott kínálatot jól kiegészíti a vajtai és a mezőszilasi termálvíz, amely önmagában is vonzerőt jelent.

Lehetőség A termálfürdőre alapozott komplex wellness turisztikai termékek és programok iránti kereslet növekvő.

A kistérség települései rendkívül gazdag történelmi múltra tekintenek vissza, azonban a korábbi népszokások és ősi kézműves mesterségek, mint a gyékényfonás, kosárkötés, hálókötés, seprűkötés, fafaragás, hímzés, stb. kihaltak.

Erősség A népi hagyományok a fiatalság körében is újraélednek. Vajta és Hantos község példája bizonyítja, hogy megfelelő neveléssel, motiválással és feltételek megteremtésével a fiatalság körében újra honosíthatóak a táncegyüttesek és dalkörök, és a népi hagyomány egyéb formái.

Lehetőség A régi mesterségek oktatása egyes településeken (pl. Sáregres újra elkezdődütt.)

A kistérség 12 településéből ötben található kereskedelmi szállásférőhely, panzió, kemping, nyaralóház formájában.

Erősség Jó szállásférőhely-ellátottság

Egyéni turizmus Vajtán és Mezőszilason alakult ki. A falusi vendéglátás csak az idegenforgalmi múlttal rendelkező településeken lelhető fel. Vajtán regisztrált magán szálláshelyek is elsődlegesen a termálfürdőre alapozva működnek.

Az idegenforgalmi alapinfrastruktúra és az eladható turisztikai termékek gyakorlatilag még nem alakultak ki. A kistérségi marketing tevékenység jelenleg elsősorban a sárvíz menti települések – kistérségen átívelő – szoros együttműködésében és közös programalkotásában, fellépésében testesül meg, ismételten bizonyítva, hogy a turizmus funkcionális, és együttműködési területei,

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 16

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ egységei nagyon ritkán igazodnak a megyei és a statisztikai kistérségi határokhoz.

Foglalkozási szerkezet a Sárbogárdi kistérségben

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0%

e a ap c t Igar Al Ce antos Vaj H

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatási jellegű ágazatok

Foglalkoztatási szerkezet a környező térségekben 2001

100%

80%

60%

Szolgáltatási jellegű ágazatok Ipar, építőipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

40%

20%

0%

i ngi aks Abai donyi P A Enyi

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 17

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A Fejér megye ipari/szolgáltatási és környezeti/természeti/táji térszerkezeti fővonalai

Fejér megye (ipari, szolgáltatási) A Sárbogárdi kistérség a Fejér megye térszerkezete környezeti/természeti/táji térszerkezet fővonalán A sárbogárdi kitérség kívül esik az ipari, A környezeti/természeti/táji háló nyújtotta szolgáltatási térszerkezeti fővonalon. előnyöket kell kihasználni a mező-, az Miközben az ipar, a szolgáltatás erdő- és a halgazdaságban, a rekreációs, a fejlesztésével egy „mellékági” pozíciót kell turisztikai fejlesztésekben. megszerezni,

Törekedni kell a párhuzamos térszerkezet előnyeinek megtartására. A vidékfejlesztés során a környezeti/természeti/táji háló szolgáltatásainak társadalmi, gazdasági elismertetését kell elérni.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 18

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A.1.2 .Természet és tájvédelem FORRÁS: FEJÉR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERV

Éghajlat

Fejér megye a Kárpát-medence közepén, a Kárpátok szél- és csapadékárnyékában helyezkedik el. A napsütéses órák száma Dél-alföldivel közel azonos.

Erősség E területen a napenergia hasznosítása gazdaságos lehet.

Elsősorban a domborzat, valamint az összefüggő vízfelületek felszíne, a talaj, a növénytakaró okozta klímamódosító hatások miatt a területen jelentős éghajlati eltérések adódnak. A Mezőföld a Dunántúl legszárazföldibb, az Alföld középső részeivel egyező éghajlatú tája.

Veszély A klímaváltoz az időjárási szélsőségek felerősödésével járhat, a Mezőföldön ennek hatására a jelenleginél még szárazabb periódusok következhetnek be, az aszályveszély növekedhet.

Országos jelentőségű védett természeti területek

SÁRRÉTI TÁJVÉDELMI KÖRZET A Sárrét mintegy 12 km hosszú és 5-8 km széles lápmedencéje a késő pleisztocénban fokozatos tektonikus lezökkenésekkel jött létre. A kétszáz évvel ezelőtt is meglévő, ritka fajokban gazdag lápvilágnak ma csupán leromlott maradványait találhatjuk meg a térségben.

Erősség A tájvédelmi körzet fokozottan védett részén még megmaradtak a ritka csátés és nyúlfarkfüves láprétek jellemző fajai. A védett madárfajok közül 101 faj fordult elő a területen, közülük közel 60 fészkelőmadár. Túzokállománya az utóbbi időben drasztikusan lecsökkent.

Lehetőség A terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében felül kell vizsgálni a mai vízgazdálkodási gyakorlatot. A Séd-Nádor vízrendszere az emberi beavatkozásokkal leginkább jellemzett vízrendszer. A területen meg kell teremteni az időszakos árasztások és feltöltések műszaki feltételeit. Az egybefüggő nagy kiterjedésű gyepfelületek megőrzése, fejlesztése, a természetvédelmi szemléletű gyepgazdálkodás elterjesztése, az emberi beavatkozások csökkentése a terület értékének megőrzése érdekében

SÁRVÍZ-VÖLGYE TÁJVÉDELMI KÖRZET A tektonikus mozgások és az erózió munkájának eredményeként a Dunántúl jelentős

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 19

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ területének vizeit gyűjti össze és vezeti le. E völgy széles alluviuma a múlt század elejéig mocsárvilág volt, amely megszüntetésére több kísérlet történt.

A végleges szabályozás 1821 és 1926 között ment végbe a Nádor- és a Malom-csatorna megépültével. A Sárvízről lefűződött, levágott mélyebb fekvésű részeken kisebb- nagyobb, állandó vagy időszakos tavak jöttek létre.

A tájvédelmi körzet legértékesebb botanikai értékei ma is a szikes- és a sztyepp- társulásokhoz kapcsolhatók. Külön kiemelhetők az ürmös szikes-pusztarét és a zárt homoki-rét társulások. A védett terület mintegy egyharmadán található erdő elsősorban telepített, döntően őshonos hazai fajokból áll.

Gyengeség Az utóbbi években telepített akácok és egyéb tájidegen fajok alkotta erdőségek.

A közel 1500 ha gyepterület természetvédelmi szempontú kezelése nehézségekbe ütközik, amit az állatállomány létszámának jelentős csökkenése magyaráz.

A védett terület jelentős hosszon határos mezőgazdasági (elsősorban szántóföldi) művelésű területekkel, ahonnan jelentős terhelés éri. Hasonlóan jelentős terhelést okoznak a természetes élőhelyek között zárványként elhelyezkedő szántók.

DÉL-MEZŐFÖLD TÁJVÉDELMI KÖRZET A védetté nyilvánítás célja a mezőföldi táj egyedi arculatát meghatározó löszképződmények, az Ős-Sárvíz hajdani medre helyén képződött futóhomokos területek és a rajtuk kialakult fajokban gazdag vegetáció és állatvilág megőrzése, a tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme (Alsószentiváni löszvölgyek, a Tengelici homokvidék).

Gyengeség A Vajta, Cece, Alsószentiván térségét borító – nagyobb részt tájidegen állományú erdők.

Erősség Külön értéknek tekinthetők a láprétek és mocsarak, illetve az Alsószentiván térségében található löszgyep maradványok.

RÉTSZILASI-TAVAK TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET A Rétszilasi-tavak a Sárvíz-völgyében kialakult ökológiai zöldfolyosó legdélibb és egyben az egyik legjelentősebb tagja.

Kiemelt szerepe van a a vízi madarak vonulása idején (IBA terület). Az őszi vonulási időszakban több ezer lúd és tízezer egyedet is meghaladó számú réceféle pihen a tavakon. A terület megkapta a „Ramsari” státuszt.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 20

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Erősség A területről több mint 100 faj előfordulása ismert, a rendszeresen itt fészkelők száma is megközelíti az 50 fajt. Közöttük számos fokozottan védett található, mint a nagy kócsag, a kanalasgém, az üstökös gém, a cigány réce.

FOKOZOTTAN ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK A védett természeti területeken belül az alapító okiratokban kijelölésre kerültek annak legértékesebb, legérzékenyebb , fokozott védelmet igénylő területei. Fokozottan védett területek: Sárréti Tájvédelmi Körzet területén 419 ha Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet területén 157 ha Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet területén 437 ha

Nemzetközi jelentőségű vadviz: Rétszilasi-halastavak 1495 ha

Nem védett természeti területek és értékek

VÉDŐÖVEZETEK Elöntési területek, puffer erdők A védőövezet területén a meglévő természetes, természetközeli állapotok megőrzése, az extenzív területhasználat biztosítása javasolt. Területén környezetet károsító tevékenység folytatása nem engedhető meg.

Veszélyek Tájképi szempontból is érzékeny területek beépítése

A tájvédelmi körzet mentén a környező mezőgazdasági területekről származó szennyeződés a legjelentősebb veszélyforrás.

Természeti területek A területeket elsősorban természetközeli állapot jellemzi, területükön az emberi beavatkozás hatása érezhető, de még önszabályozó módon képesek működni. A mezőföldön elhelyezkedő természeti területek elsősorban a löszvölgyekhez, a bennük kialakult vízfolyások környezetéhez kapcsolódnak.. A meredek oldalakon többé- kevésbé érintetlenül megmaradt a természetes löszpuszta vegetációja.

Erősség A szélesebb medencével rendelkező vízfolyások mentén a mai napig sikeresen fennmaradtak a területre jellemzően sás, mocsárrét és szikes társulások maradványai, amelynek nagyobb állományi a Sárvíz völgyében található.

Különösen jellemző, hogy a természeti területek láncolata kiegészíti a térségben elhelyezkedő természetvédelmi oltalom alatt álló területeket, mintegy összekötve azokat.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 21

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Lehetőség A természeti területek a további természeti védelem célterületeiként jöhetnek számításba Természeti területek szerepe a megőrzendő ökológiai rendszerek, ökológiai folyosók hálózatának kialakításában.

TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓK

A Mezőföld térségén az ökológiai hálózat legfontosabb elemei elsődlegesen az északnyugat-délkeleti lefutású löszvölgyekhez kötődnek. Az ökológiai folyosók mozaikosságát őshonos erdők, gyepek, ligetek telepítésével, a vizes élőhelyek revitalizációjával kell feloldani.

Lehetőség A mezőgazdasági használat ökológiai érdekű korlátozása elsődlegesen a vegyszerhasználat minimalizálását, az extenzív gazdálkodás elterjesztése Természetvédelmi, környezetvédelmi érdekeket is figyelembe vevő gazdálkodásösztönzése.

A nagy térségű gyepes területeken a gyepek fenntarthatósága érdekében az állattartás ösztönzése

Veszély A nagy gyepes területek erdősítése A fokozottan érzékeny vizes élőhelyek vízháztartási viszonyainak megváltozása (vízszabályozás Sárrét és a Sárvíz) Az ökológiai folyosók területének beépítése, környezetszennyezése

Általános tájvédelem

A területrendezési terv fontos feladata a természeti adottságokra épülő tájhasználatnak, a táj jellegének a védelme. Karakteres területként említhető Sárrét és a Sárvíz-völgyének területét is, valamint Dél- Mezőföld jórészt védelem alatt álló mozaikos tájszerkezete.

Veszélyek Téves tájhasználatok A tájba illesztés elmaradása, a tájképet zavaró létesítmények betelepülése

Lehetőségek A tájvédelem felértékelődése a Sárrét térségben. (klímaváltozás, vízgazdálkodás, turizmus, turisztikai vonzerő

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 22

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A természet és tájvédelem valamint a Sárbogárdi kistérségi gazdálkodás ellentmondásai

Természet és tájvédelem Sárbogárdi kistérség

Az emberiség túlélése a természeti feltételek A Sárbogárdi kistérség halmozottan hátrányos megőrzésén, a természeti törvényszerűségek által helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzet évtizedek, fenntartott ökológiai mozgásformák évszázadok alatt alakult ki, amelyhez jelentősen fenntarthatóságán múlik. Ezért a természet és hozzájárult a természetföldrajzi feltételrendszer. tájvédelem jelentősége az elkövetkező évtizedekben felértékelődik. A védelem, a fenntarthatóság A gazdaságot fékező feltételek természet és európai, országos, közép-dunántúli régiós, fejér- tájvédelmi szempontból előnyt jelentettek, mert megyei és Sárbogárdi kistérségi érdek is. jelentős értékek fennmaradását segítették (ld. Sárréti- és Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzetek). Valószínűsíthető, hogy a térség elmaradottsága tette lehetővé a természeti értékek fennmaradását. (A gazdasági helyzet javítására tett intézkedések pl. a Sárvíz-völgy1821 és 1926 közötti szabályozása, a Nádor és a Malomcsatorna megépülése a gazdasági hátrányok egy részének ledolgozásához hozzájárult, ugyanakkor természeti értékek pusztulásához vezetett.) A természeti értékek - mivel az adottságokat a rendelkezésre álló eszközökkel nem lehetett teljes mértékben megváltoztatni - fennmaradtak. Ezt a „quázi védelmet” az ott élők „szenvedték/fizették” meg.

Az EU csatlakozás a versenyhelyzetet kiélezte. A Sárbogárdi kistérség gazdálkodói az ország, sőt Európa összes gazdálkodóival versenyben állnak, miközben a természetvédelmi törvénykezés föld- és tájhasználati mozgásterüket korlátozza. Hátrányos helyzetük fennmaradását így törvények, rendeletek garantálják. A természet/táj védelem költésegeit részben rájuk terhelik. A természet védelmi területek léte a kistérségi gazdálkodás szempontjából a mai szabályozási rendszerek mellett nem előny, hanem hátrány. A halmozottan hátrányos helyzet fennmaradásának egyik „veszélyforrása”.

A természet/tájvédelem és a versenyképes gazdálkodás ellentmondásának feloldására modellváltásra van szükség. A halmozottan hátrányos helyzet felszámolásának ez az egyik feltétele. • A gazdálkodás természetvédelmi többletköltségeinek állami átvállalása, kompenzációja • A természetvédelmi gazdálkodás hálózatának (virtulis logisztikai rendszerek) megteremtése. • Természetvédelmi filozófia váltás (az angol filozófia átvétele), a gazdálkodók bevonásával irányított, menedzselt természet/tájvédelmi gazdálkodás (természet/tájvédelmi logisztikai szervezési rendszerek) megteremtése(ld. walesi természet/tájvédelem részben EU pénzeszközökből finanszírozott gazdálkodási modelljei)

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 23

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A.1.3. Környezetvédelem

Levegőtisztaság-védelem

A megye környezeti levegőminősége megfelelő

Veszélyeztetett települések Székesfehérvár, Dunaújváros és Mór, amelyek szennyezett levegőjű településeknek minősülnek. Ezeknek a városoknak a szennyezése döntően a helyi ipari kibocsátásokból, a fűtésből és közlekedésből erednek. (Dunaújvárosban az ülepedő por és szálló por okoz állandó szennyezettséget, Székesfehérváron a szálló por rendszeresen magas értékei és a fűtési időszakban megnövekedő nitrogén-dioxid koncentrációk jeleznek kedvezőtlen települési levegőminőséget.)

·A szennyezett levegőjű településeken levegőminőség javítása - a nagy forgalmú útszakaszok közlekedési eredetű légszennyezettségének mérséklése elkerülő utak, forgalomszervezés/korlátozás, tömegközlekedés fejlesztés stb. - A fűtési rendszerek korszerűsítése - Az ipari szennyezés mérséklése - A meglévő és tervezett létesítmények területén a kibocsátási határértéek teljesülése, a tervezett kibocsátások együttes hatásának figyelembevételével.

Lehetőség A szennyezett levegőjű térségek levegőminőségét a kevéssé szennyezett területekről származó légfrissítés, az átöblítés is segíthet tisztán tartani.

A lehetőség kibontása érdekében a kedvező levegőminőségű települések levegőminőségének fenntartása is kardinális kérdés - a földgázellátási program folytatásával a kommunális kibocsátások csökkentése; - a fűtési energiaigény csökkentésének, korszerű tüzelőberendezések és tüzelőanyagok alkalmazásának támogatásával - az egyes tevékenységekből (állattartás, hígtrágya és szennyvíziszap elhelyezés) eredő bűzterhelések megszüntetése műszaki, technológiai beavatkozásokkal. - A fejlesztések levegőminőségi hatásainak szabályozásával

Vízkészletek védelme Vízminőségvédelmi területek

Hidrológiai és hidrogeológiai viszonyai alapján a Sárvíz térség, felszín alatti (mint vízbázis) és felszíni vízkészlet védelem alatt áll.

Veszélyek A keletkező szennyvizek kezelése, elhelyezése A mezőgazdasági tevékenység (műtrágyázás, állattartás és trágyakezelés)

A felszíni vízfolyások szennyezettsége a vízfogyasztá jelentős csökkenése ellenére alig mérséklődött; a szennyvizeket befogadó felszíni vízfolyások erősen szennyezettek (Nádor- csatorna, Gaja) vagy szennyezettek (Duna, Váli víz, Sárvíz, stb.).

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 24

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A felszín alatti vizeknél a talajvízkészletek tartós szennyezettsége a jellemző; az ÁNTSZ többéves vizsgálati adatsorai szerint a kutak közel 60 %-ának vize bakteriológiailag (62 %) és/vagy kémiai összetevők (37 %) alapján kifogásolt, így ivóvízellátásra alkalmatlan.

Veszélyek A víznyerőhelyekről származó vizek 34 %-a kifogásolható. A felszíni szennyeződésre erősen érzékeny magas talajvízállású területek elszennyeződése. A fajlagos vízfogyasztás csökkenésével a szennyvizek koncentráltabbak, a környezetet jobban károsítják.

A vízbázisok védelme, a vízminőség megőrzése, javítása érdekében szükséges beavatkozások Csatornázás, szennyvízkezelés - A szennyvízkezelési program ütemezett megvalósítása - a közcsatornára kapcsolt lakások részarányának növelése; - az üzemi (ipari, mezőgazdasági/állattartó telepek) tisztítási/előtisztítási hatékonyságának növelése; - a kedvezőtlen helyzetű településeken az egyedi kezelés elősegítése - a települési, ipari és mezőgazdasági szennyvizek, szennyvíziszapok környezetkímélő kezelése, a talajvizek - növekvő só- és toxikus-anyag terhelések megállítása, mérséklése

Felszíni és felszínalatti vízkészletek védelmére hozandó intézkedések - a felszíni vizek minőségének javítása (az állóvizek minősége legalább II. osztályú legyen) - a felszín alatti vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme, - a sérülékeny vízbázisoknál a védőövezetek kijelölése, a szükséges intézkedések meghatározása - a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források és környezetkárosodások felszámolása (pl. illegális hulladéklerakók, talajszennyezések); - a talajvizek szennyezettségének, a diffúz terheléseknek (pl. műtrágyázás, szennyvízszikkasztás) csökkentése; - a használt vizek kezelést, tisztítást követő hasznosításának elősegítése (pl. öntözés, talajvízdúsítás, csapadékvizek visszatartása);

Talajvédelem

A termőtalaj megújuló természeti erőforrás és komplex ökológiai élettér. A talajfelszín szenyezésre érzékeny felület fokozott védelme indokolt (területhasználás, a terhelő/szennyező anyagok kibocsátása, elhelyezése, ártalmatlanítása.

Az erózió, defláció elleni védelem Gyengeség Erősen erodált mintegy 30 ezer ha, ahol a talajpusztulás mértéke a termőréteg több mint 70 %-át érintette; Középfokú erózió tapasztalható mintegy 46 ezer ha területen, ahol a termőréteg 30-70 %-a már lepusztult; Szélerózió is tapasztalható 4 400 ha területen, Sárbogárd-Alap térségének talajain.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 25

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A tervezett területfelhasználási és földhasználati zónarendszer alapján, a környezetkímélő, a domborzati adottságokat figyelembe vevő talajművelés (megfelelő szántó/gyep arány, erdősítés, lejtőirányú művelés kerülése) az eróziót, a deflációt jelentősen mérsékli.

Felszíni szennyezés-érzékenység

A felszíni szennyezésre nem érzékeny képződmények 19 ezer ha területen fordulnak elő elszórtan és viszonylag kis kiterjedésben. A felszíni szennyezésre érzékeny területeken a talajra/talajba jutó szennyezések viszonylag gyorsan elérik a talaj- és mélységi vizeket, ezért ezeken a területeken minden terhelés, szennyezés (pl. hulladéklerakók, szennyvízszikkasztás, hígtrágya elhelyezés, olajfolyás) veszélyeztető, így a szennyező források felszámolása, a szennyezések megelőzése szükséges.

A talajoknak kitüntetett szerepe van a területhasználat megvalósításánál (beépítések, létesítmények elhelyezése), a szennyező anyagok fogadásában, lebontásban is.

Gyengeség A felszíni szennyezésre érzékeny, porózus képződmények 157 ezer ha területen találhatók, döntően a megye főbb vízfolyásainak völgyében, tágabb környeztében (pl. Sárvíz, Váli-víz és a mélyebb fekvésű, vízállásos területek).

Kedvezőtlen, hogy a megye területének döntő részén a talajvíz átlagos szintje viszonylag magas; a Sárvíz , a Móri víz völgyében, ami korlátozza a területhasználatot, fokozza a szennyeződésveszélyt

A környezetföldtani sajátságok, a beszivárgási és lefolyási viszonyok, a talajvizek elhelyezkedése miatt erősen érzékeny területek jelentősen korlátozzák a területek használatát, behatárolják a környezeti problémák megoldásának lehetőségeit (pl. hulladékok és szennyvizek, szennyvíziszapok kezelése, elhelyezése stb.). Ugyankkor a szennyezésre nem érzékeny területek a hulladékkezelés, elhelyezés potenciális lehetőségeiként jöhetnek számításba. A trágyázott területnagyságok és alkalmazott mennyiségek jelentősen csökkentek, de a felhasznált szerves-trágya fajlagos mennyisége növekedett (36-ról 100-135 t/ha értékre). Ezek a tendenciák kedvezőek a talajok, a felszíni és felszínalatti vizek védelme szempontjából ( a korábban alkalmazott nagy műtrágya dózisok a talajvizek nitrát-tartalmának emelkedésével jártak).

Hulladékgazdálkodás

Települési szilárd hulladékok kezelése

A gyűjtés, kezelés jelenlegi rendszere. Az ártalmatlanításban a térségi (Székesfehérvár, Dunaújváros, Adony, Bicske, Ercsi, Polgárdi, Mór, Sárbogárd) lerakók kiemelt szerepet kapnak; itt a hulladékok elhelyezése lényegében rendezetten és ellenőrzötten történik (75 település, a megye településeinek 70 %-a) míg közel 20 helyi lerakó fogadja a többi település hulladékát.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 26

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Erősség A megye településeinek 70%-án a hulladéklerakás korszerű, szervezett. A megyében megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés és hulladék-hasznosítás rendszerének kiépítése

A hulladéklerakás távlati megyei rendszere. A helyi lerakók lényegében felszámolásra kerülnek, amit a környezeti, műszaki, gazdasági és engedélyezési/finanszírozási feltételek szigorodása magyaráz. Ebben a szabályozásban csak a térségi/regionális lerakók kialakítása, üzemeltetése támogatott. Ezért a megye már ma is térségi/regionális szerepkört betöltő nyolc lerakójának - a környezetvédelmi felülvizsgálatra alapozott, intézkedési tervekben megadott kialakítását, korszerűsítését követő - hosszú távú üzemeltetésére kell számítani.

Sárbogárd térségi hulladéklerakó Sárbogárdtól K-re, Kislók közelében 1994 óta üzemel és 10 ha területet foglal el. A lerakótelepet a Vertikál Rt. üzemelteti, amely Sárbogárd és 6 környező település (Alsótöbörzsök, Kislók, Nagyhörcsök, Sárszentágota, Sárhatvan, Rétszilas- Pusztaegres) hulladékait fogadja. - A korábban már lerakott hulladék mennyisége 140 Em3, és az így, védelem nélkül feltöltött, közel 2 ha kiterjedésű lerakótér lezárását és rekultiválását tervezik. - Az új lerakó három ütemben megépítésre kerülő része műszaki védelemmel ellátott. A lerakás dombépítéssel történik.

Gyengeség Helyi lerakó üzemel Mezőszilason a hatóságok által kijelölt helyen. Alsószentivánon, Igaron engedély nélküli lerakó üzeme

Egyéb hulladékok kezelése

A termelési, szolgáltatási tevékenységnél keletkező hulladékok változatos eredetűek, mennyiségűek és eltérő jellegű kezelést, ártalmatlanítást igényelnek. Ezek kezelésénél, ártalmatlanításánál a következők az irányadók: - Az ún. veszélyes hulladékok környezetkímélő, biztonságos gyűjtése, tárolása, ártalmatlanítása a hulladéktermelő feladata, kötelezettsége; a termelők maguk vagy szakosodott szervezetekkel, a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett és ellenőrzött módon ártalmatlanítják A megyében körzeti, regionális feladatokat is ellátó kezelő/ártalmatlanító telep nem üzemel. - Az állattartásnál mintegy 6-800 m3/év nagyságrendűre tehető állati tetem keletkezik; ennek döntő része rendszeres gyűjtésre és feldolgozásra kerül (ATEV Solt és Győr, mátyásdombi húsliszt üzem), míg 150-200 m3/év a települési dögkutakba kerül - A szakosított állattartó telepek közül a hígtrágyás sertéstartás jár fokozott szennyezéssel (bűz, talaj- és vízszennyezések). Ezeknél a kevésbé terhelő állattartási módra való áttérés és a trágyakezelés, elhelyezés környezetkímélő megvalósítása megoldást igényel.

Környezeti zaj és rezgés

A megye forgalmasabb útvonalai, autóbusz és vasúti pályaudvarai mentén fellépő közlekedési

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 27

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ zajok adnak lakossági panaszokra okot az adott települési környezetben. A koncentráltabban jelentkező ipari/üzemi zajkibocsátások a lakosság kisebb részét érintik, a zajforrások jól behatárolható környezetében. Ezek megoldása, a kibocsátások mérséklése a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságok felügyelete, közreműködése mellett történik meg.

Gyengeség A közúti forgalom növekedésével a zajterhelés folyamatosan emelkedik (61., 63., 64. sz. főút) települi átkelési szakaszai

A vasúti közlekedés a közútihoz hasonlóan magas zajszinttel jár elsősorban a fővonalak mentén (E71), valamint a személy és a teherpályaudvarok környezetében jelentkezik

A terhelések csökkentése, javasolt beavatkozások

A zaj, és rezgésproblémák keletkezési helye és hatásterülete jól behatárolható a települési környezetben, mérséklésük/megszüntetésük pedig a választható műszaki, gazdasági megoldások által lehetséges.

A Fejér megye környezetvédelme és a Sárbogárdi kistérség környezetvédelmi funkciója Fejér megye környezetvédelme Sárbogárdi kistérség környezetvédelme

A megye környezetvédelmében a két térszerkezeti Levegőminőség védelem funkciót hordozó hálózatot A kistérség a székesfehérvári és a dunaújvárosi • a környezet (túl)használóit és légszennyezés mérséklésében játszik szerepet • a környezeti ellátóit • A már szennyezett - a kistérség felé háttér külön kell választani. Környezetgazdálkodási szennyezésként érkező - légtömegek normáit a környezet-használathoz lenne célszerű kiülepítésével, átszűrésével, másrészt igazítani. • A két város tiszta levegővel történő ellátásával, átöblítésével A kistérségen belül végrehajtott levegőtisztaság védelmi programok ezért a térségen messze túlmutatnak.

Vízkészletek védelme A vízkészletek a száraz éghajlati periódusban és /vagy a klímaváltozás szélsőséges időjárási viszonyok közözött felértékelődnek. Ezért különös figyelmet kell fordítani • A vizek helyben tartására • A vízszennyezés mérséklésére (mezőgazdasági eredetű és kommunális, ipari szennyvíz terhelés csökkentés) • A vízgazdálkodásra, a természetvédelmi és mező- , erdő- és halgazdasági szempontoknak egyaránt megfelelő vízkormányzásra.

A Sárbogárdi kistérség környezetvédelmét a térségi természeti, környezeti ellátó-rendszer funkcióhoz kell igazítani. A víz, a levegő minőség védelem, a talajvédelem, a hulladékgazdálkodás és zajvédelem vonatkozásában a környezet, a természet és a táj értékek védelme érdekében az országosnál szigorúbb normarendszer lenne célszerű felállítani, elismertetni.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 28

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A.1.4 . Kulturális örökség

FORRÁS: FEJÉR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERV SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉDSI STRATÉGIAI PROGRAM

A kistérség települései rendkívül gazdag történelmi múltra tekintenek vissza, a települési ásatások leletei azt mutatják, hogy a terület már a közép-bronzkorban -sőt egyes részei már a kőkorban is - lakott volt. Ennek ellenére építészeti örökségek, különösen az országosan védett műemlékek számot tevő mennyiségben nem maradtak fenn. Az ösi magyar családok nem építkeztek ezeken a területeken: kivétel ez alól a vajtai Zichy kastély. (A régészetileg érintett területek listáját, és a településenkénti kulturális örökség és vonzerő leltárt melléklet tartalmazza) Ha kisebb számban is, a megmaradt paraszti építkezés emlékei fennmaradtak és helyi védelemre érdemesek.

Erősség A tájhasználat, mint kulturális örökség, kisszámú emlékének felértékelődése. Gyengeség Meglévő kulturális értékek karbantartásának forráshiánya. A pusztákból alakult települések központ-hiánya Lehetőség A népi építészeti karakter megőrzése, idegenforgalmi hasznosítása, helyi értékek védelme. Arculat-fejlesztés

A korábbi népszokások és ősi kézműves mesterségek, mint a gyékényfonás, kosárkötés; hálókötés, seprűkötés, fafaragás, hímzés, stb. sajnos szintén kihaltak. Ma oktatással próbálják egyes településeken (például: Sáregres) a régi mesterségeket újra honosítani. Vájta község jó példa arra, hogy megfelelő neveléssel, motiválással és feltételek megteremtésével a fiatalság körében újra honosíthatóak a táncegyüttesek és dalkörök, és a népi hagyomány egyéb formái.

Alap A község nevének keletkezése az 1352-es évre valószínűsíthető. A XIV. században a Besenyők szállásterületéhez tartozott, az alapi Besenyőket I. Lajos fogadta az ország nemesei közé és egyben a Fejér megyei ispán joghatósága alá helyezte őket. Több utcás, szalagtelkes település, az Ős Sárvíz hordalékán települt. Két temploma van, református és katolikus, melyekből a XVIII. században épült római katolikus templom műemléki jellegű.

Alsószentiván A Sárrét közepén települ, neve a XIV. századból már ismert, ekkor még két településből állt, FelsőszentivánbóJ és Középszentivánból. A XVIII. századi egybeolvadás után lett a neve Alsószentiván. A falura a szalagtelkes beépítés a jellemző. E település határában középső és késő bronzkori leleteket, valamint római koracsászárkori halomsírokat tártak fel.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 29

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Cece A helyiség neve 1339-ből maradt fenn, a falu létesülése a XIII. századra tehető. Az Árpádházi királyok alatt besenyők, majd a XVII. századtól szerb parasztok lakták, akiket a tatárok űztek el. A XVIII. században magyar és szláv jobbágyok és cselédek népesítették be a települést. Szaiagíelkes település, a Sárvíz-Völgy bal partján, az Ős-Sárvíz hordalékán fekszik. Külterületén országosan védett ősgyep található. A község jellegzetes, országos hírnévre szert tett terménye a fűszerpaprika, amely a termelőktől közvetlenül őrölve, vagy szárítva is megvásárolható. Az 1789-ben épült református temploma későbarokk stílusú. A településen népi építésű lakóházból átalakított tájház, valamint Csók István Emlékház található, a festő műveivel és relikviáival. A faluban mezőgazdasági múzeum is megtekinthető.

Hantos A község területe a legrégibb időktől lakott hely volt, kőkorszaki, késő bronzkori és római kori leletek egyaránt előkerültek. A község neve a XV. századtól datálódik. Uradalmi központból kialakított szabályos alaprajzú települése. A török hódoltság előtt kunok lakták, a hantosszéki kun kapitányság központja volt. Később a Batthyány, majd a Zichy család birtoka volt Nagyhantos területe. A község területén szép park és két tó található. Felújításra és megőrzésre érdemes a háromszintes magtárépület. Kiemelkedő civil szerveződések, arany minősítésű ifjúsági néptánccsoport, népdalkör, citera együttes működik a településen nemzetközi kapcsolatokkal.

Igar A falu a Bozót-völgy és a Sárvíz-völgy közötti löszösháton illetve annak meghosszabbított völgyvonulatában fekszik. Nevének első említése 1324-ből való. A község múltja emlékekben gazdag. Vámpusztán található Galázstya pronzkori földvára, e mellett avarkori és honfoglalás kori leletek is előkerültek. A község értékes táji környezetben fekszik. Református temploma 1835-ben épült, klasszicista elemeket mutat. A népi építészet jellegzetes épületei is megtalálhatóak a településen.

Mezőszilas A falu a Bozót-patak völgyében épült, két település Balhás és Szilas összeepülesével jött létre. A település és környéke a késő vaskorban és a kora római korban kelták által sűrűn lakott hely volt. Balhás neve először 1346-ban bukkant fel, míg Szilas elsőemlítése 1438-bóÍ származik. Korábban Szilasbalhás-nak nevezték, mai nevét 1942-ben nyerte el. A község gazdag természeti értékekkel bír, a Bozót-patak völgye ősi növény és állatvilága, vidraállománya, kiemelkedő természeti erőforrások, e mellett hévízfürdövel is rendelkezik. A településen több kúria, illetve parasztház épülete megőrzésre érdemes, továbbá építészeti értéket képvisel a községháza, a kaszinó és templom épülete.

Nagylók Uradalmi majorból alakult szalagtelkes település. A község neve 1258-ban bukkant fel először. Az ásatások bronzkori település urnatemetőjét tárták fel Nagylók mellett, ami azt bizonyítja, hogy a terület már ekkor lakott volt.

Sárbogárd A város legrégebbi leletei a neolitikum idejéből valók. A település folyamatos lakottságára utalnak a római kori leletek és temetők, valamint a várostól keletre feltárt honfoglalás kori sírok. A település neve a Sár és Bogárd tagokból tevődött össze, és a XIV. századtól maradt fenn.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 30

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Említésre és megőrzésre érdemes épületei a Szűz Máriáról elnevezett plébánia templom, református templom, a volt községháza, a Térmeg-ház, a tájház és a volt zsinagóga épülete.

Sáregres Uradalmi központból kialakult, többutcás, szalagtelkes település a Sárvíz-völgy jobb partján. A helyiségnév az Eger, Égerfa képzős származéka, a Sár előtag a Sárvíz mellékére utal. A Sárvíz lecsapolása előtt a terület egésze állóvíz volt, a község neve 1324-től ismert és innen datálódik története is. Megőrzésre érdemes épülete a volt vízimalom, amely Csók István szülőháza, a református templom, a halászati múzeum épülete.

Vajta Fejér megye legdélibb települése, a Sárvíz-völgy bal partján települt. A község határa nagyrészben futóhomok. Első említése 1324-ben történik, ekkor még Simontornya részeként. A török korban is lakott település, de a 15 éves háborúban elpusztult, ezt követően rác és szerb telepesek lakták. A törökök után a Zichy család birtoka lett, akik magyar és német jobbágysággal telepítették be. Műemlék jellegű épülete a volt Zichy kastély, e mellett megőrzésre érdemes még a magtárépület.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 31

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A.1.5 . Demográfia, foglalkoztatás, társadalmi struktura

FORRÁS: FEJÉR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERV SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉDSI STRATÉGIAI PROGRAM

A kistérség 10 településből (9 községből és 1 városból) áll, összterülete 561,44 km2, Fejér megye területének 12,84 %-a. A települések és a kistérség népsűrűsége kevesebb mint fele az országos átlagnak, 47 fö/km2 (kivétel Sárbogárd város a maga 72 fő/km2-es értékévei, ami azonban még így is mintegy egyharmaddal elmarad az országos átlagtól). A Sárbogárdi Kistérségben 1990-98. között minimálisan (mintegy 185 fővel) nőtt a lakónépesség száma, a kistérségi népesség 26.586 fő) a megye lakosságának 6,23 %-át tette ki 1998. I. 1-én. A kistérség települései közül az említett időszakban jelentős (csaknem 600 fős) népességnövekménye volt Sárbogárdnak, a települések mintegy felének stagnált, vagy kismértékben növekedett a lélekszáma, másik felének pedig csökkent. A kistérség 1990-98. között jelentős népesség-kibocsátó volt (1990-et és 1997-et kivéve minden évben jelentős vándorlási veszteséget szenvedett el). A többfunkciós kistérség kialakult köre két település kivételével megegyezik a statisztikai kistérség szerkezetével. Sárkeresztúr és Sárszentágota Székesfehérvári Kistérségben valósítja meg vidékfejlesztési elképzeléseit. A kistérség természetes demográfiai folyamatai hasonlóak voltak a megyében tapasztaltakhoz 1990-98 között: A népességen belül a férfi-nő megoszlás (49 - 51 %) gyakorlatilag megegyezik a megyei megoszlással (és erősen közelíti az országos megoszlást is).

Gyengeség Folyamatosan csökkent az élve-születések száma és aránya monoton növekvő tendenciájú a halálozások száma és aránya a kistérség vándorlási egyenlege negatív (népességkibocsátó térség) az előző tendenciákkal és folyamtokkal összefüggésben határozott elöregedési folyamat tapasztalható. Lehetőség Népességmegtartó képesség növelése a fenntartható gazdaság és az infrastruktura fejlesztése mellett megőrzött természeti értékek által élhető települési környezettel.

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Alap 2110 2052 2070 2038 2180 2186 2171 2136 2106 2115 2154 2155 2143 2094

Alsószentiván 741 710 698 699 732 726 706 683 699 680 685 692 682 655

Cece 2813 2794 2803 2808 2914 2888 2820 2828 2847 2828 2839 2851 2806 2821

Hantos 988 968 937 937 952 969 968 973 988 963 993 979 984 987

Igar 1239 1198 1157 1140 1190 1142 1106 1084 1090 1072 1111 1122 1141 1136

Mezőszilas 2251 2242 2223 2210 2322 2283 2280 2311 2344 2332 2323 2315 2340 2300

Nagylók 1189 1170 1173 1164 1204 1191 1174 1169 1155 1134 1133 1132 1151 1137

Sárbogárd 13191 13156 13043 12988 13530 13432 13448 13553 13665 13679 13570 13461 13432 13493

Sáregres 837 841 833 844 865 852 839 840 827 808 817 826 821 801

Vajta 1032 1037 1014 997 1007 1020 1022 1009 1012 1002 980 958 963 949

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 32

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Lakónépesség változása

2900

2500 Alap 2100 Alsószentiván Cece

fő 1700 Hantos Igar 1300 Mezőszilas Nagylók 900 Sáregres Vajta 500

94 00 02 990 992 996 998 1 1 19 1 1 20 20

Sárbogárd

13800

13600

13400

13200 Sárbogárd

13000

12800

12600

0 1 9 1 2 9 9 92 93 94 95 96 97 98 9 00 0 0 03 9 9 0 19 19 19 19 19 19 19 1 1 19 2 20 20 20

Jelentősen (1,2 %-kal) csökkent a kistérségben a 15 év alattiak részaránya, kisebb mértékben (0,4 %-kal) csökkent ugyanakkor a 60 év felettiek részaránya is. (A két folyamat együttes hatásaként romlott a kistérség öregedési indexe). Jelentősen, több mint felére csökkent viszont ugyanezen időszakban a csecsemőhalálozás mutatója a kistérségben.

Alsó Mező Nagy Sár Sár Végzettség (2001) Alap szentiván Cece Hantos Igar szilas lók bogárd egres Vajta Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb (db) 11 2 5 2 8 17 2 26 2 4 Általános iskola 8. évfolyam (db) 225 89 278 161 133 292 149 1353 62 76 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel (db) 237 66 312 128 87 213 130 1442 91 100 Középiskola érettségivel (db) 143 43 185 69 57 133 80 1343 35 60 Egyetem, főiskola stb. (db) 35 10 77 21 10 50 24 549 17 23

A kistérség munkaképes korú népessége jelentősen növekedett. Párhuzamosan - a munkanélküliség 1993-94-es csúcsának meghaladtával - 2,4 ezerrő! 1,6 ezerre csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. (A kistérség munkanélküliségi rátájának csökkenése kevésbé

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 33

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

a helyben foglalkoztatás lehetőségeinek növekedéséből, sokkal inkább a szomszéd térségek - elsősorban Székesfehérvár - megindult fejlődéséből következett be. A kistérség jelenlegi munkanélküliségi rátája mintegy 2-2,5 %-kal meghaladja a megyei mutatót.) Jelentősen mérséklődött (73,2 %-ról 56,0 %-ra) a regisztrált munkanélkülieken belül a 180 napon túl regisztráltak aránya (ennek a jelenségnek azonban több, összetett oka van, nem csupán a foglalkoztatási helyzet javulása alakítja). A sárbogárdi térség a mutatókat együttesen vizsgálva halmozottan hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, tartós munkanélküliséggel sújtott, és mezőgazdasági vidékfejlesztés keretében is támogatandó térség.

Alap 2000 2001 2002 2003 Település területe (ha) 4831 Lakosszám (fő) 2115 2165 2143 2136 Lakásállomány (db) 904 896 899 900 Laksűrűség (fő/lakás) 2,34 2,42 2,38 2,37

Alsószentiván 2000 2001 2002 2003 Település területe (ha) 3965 Lakosszám (fő) 685 692 682 655 Lakásállomány (db) 300 288 288 288 Laksűrűség (fő/lakás) 2,28 2,4 2,37 2,27

Cece 2000 2001 2002 2003 Település területe (ha) 5884 Lakosszám (fő) 2839 2851 2806 2821 Lakásállomány (db) 1147 1121 1124 1126 Laksűrűség (fő/lakás) 2,48 2,54 2,5 2,51

Hantos 2000 2001 2002 2003 Település területe (ha) 3696 Lakosszám (fő) 993 979 984 987 Lakásállomány (db) 370 363 363 364 Laksűrűség (fő/lakás) 2,68 2,7 2,71 2,71

Igar 2000 2001 2002 2003 Település területe (ha) 4119 Lakosszám (fő) 1111 1122 1141 1136 Lakásállomány (db) 519 522 523 521 Laksűrűség (fő/lakás) 2,14 2,15 2,18 2,18

Mezőszilas 2000 2001 2002 2003 Település területe (ha) 6510 Lakosszám (fő) 2323 2315 2340 2300 Lakásállomány (db) 839 827 829 829 Laksűrűség (fő/lakás) 2,77 2,8 2,82 2,77

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 34

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Nagylók 2000 2001 2002 2003 Település területe (ha) 3244 Lakosszám (fő) 1133 1132 1151 1137 Lakásállomány (db) 463 450 451 453 Laksűrűség (fő/lakás) 2,45 2,52 2,55 2,51

Sárbogárd 2000 2001 2002 2003 Település területe (ha) 18934 Lakosszám (fő) 13570 13461 13432 13493 Lakásállomány (db) 4953 4957 4975 4989 Laksűrűség (fő/lakás) 2,74 2,72 2,7 2,7

Sáregres 2000 2001 2002 2003 Település területe (ha) 2616 Lakosszám (fő) 817 826 821 801 Lakásállomány (db) 359 348 349 351 Laksűrűség (fő/lakás) 2,28 2,37 2,35 2,28

Vajta 2000 2001 2002 2003 Település területe (ha) 2343 Lakosszám (fő) 980 958 963 949 Lakásállomány (db) 373 360 367 368 Laksűrűség (fő/lakás) 2,62 2,66 2,62 2,58

A sárbogárdi térség 10 településén az 1997. évi lakásállomány 10.173 volt, amely a teljes megyei lakásállomány 6,2 %-át tette ki. Ezekből következően a 100 lakásra jutó átlagos lakószám (261) a megyei átlagnál (270) kissé alacsonyabb. Az épített új lakások száma a kistérségben 0,3 %-a volt a lakásállománynak, amely jelentősen elmarad a megyei átlagtól. A 90-es években a lakásépítés intenzitása az elmaradott térségben volt a legalacsonyabb. 1990- 1997 között épült lakások az 1997. évi lakásállomány 4,1 %-át tették ki a sárbogárdi térségben, amely a megyei átlagtól 5,5 % jelentősen elmarad, így ez tendenciózusan is értékelhető. Az épített lakások kisebbek a megyei átlagnál (98 m2 a sárbogárdi és 104 m2 a megyei átlag). Az 1990-es években a sárbogárdi térségben volt a lakásépítés intenzitása a legkisebb. Az 1990-1997 között épült lakások az 1997. évi lakásállomány 4,1 %-át tették ki, amely a megyei 5,5 %-os átlagnál lényegesen kisebb. Az orvosi ellátás is megoldottnak tekinthető, de gyógyszertárral a települések csupán fele rendelkezik. Az egészségügyi ellátás területén az 1 háziorvosi körzetbe jutó lakosok száma nagy eltéréseket mutat, míg Sáregresen 836 fő jut egy háziorvosra, Sárbogárdon 1752 fő, Mezőszilason 1929 fő. Az óvodai férőhely kihasználtság a térségben 100 % vagy e feletti értéket mutat, egy pedagógusra 11-15 gyerek jut, kivételt Alsószentiván jelent, ahol ez az arány 20 gyerek. Az általános iskolában 1 pedagógusra átlagosan 10-15 tanuló jut, kivétel Vajta (5 tanuló), Alsószentiván (8 tanuló), Sáregres (7 tanuló). Az egy tanteremre jutó tanulók számát illetően, a kép elég változatos. Míg Sárbogárdon (23) Cecén (24) tanuló jut egy tanteremre, addig Vajtán és Sáregresen 9 tanuló.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 35

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A szociális ellátás területén a térségben 1000 60 éves és idősebb lakosra jutó idősek klubja férőhely 1997-ben 14 volt, amely a megyei kistérségei között a középmezőnybefoglal helyet.

Az egyes települések vagyoni helyzetére az átlagos személyi jövedelemadó és a személygépkocsik száma alapján lehet következtetéseket levonni. Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma a térségen belül 160, amely a megyei átlaghoz képest (214) jelentős lemaradást mutat. Különösen szembetűnő az elmaradás Nagylókon (107) és Sáregresen (117). Az 1 főre jutó SZJA tekintetében sárbogárdi térség van a legrosszabb helyzetben a megyében. A térségben a vagyoni és jövedelmi helyzetet, több oldalról is meg lehet közelíteni. A sárbogárdi térségben a legnagyobb a munkanélküliség a megyében 10,4 %, illetve jövedelempótló támogatásban részesülők száma több mint duplája a megyei átlagnak.(30 fő, a megyei átlag 14 fő). A térségben a működő vállalkozások száma 1000lakosra 39 fő, ez a 63 fő/1000 lakos megyei átlagtól lényegesen elmarad. A megyén belüli rossz jövedelmi és vagyon helyzetet, a munkanélküliség és a vállalkozáshiány is magyarázza. Gazdasági hátrányként értékelhető az is, hogy a térségben a népességszámhoz mérten összességét tekintve kisebb a vállalkozások jelentősége, mint a megye egészében. A térségben a vállalkozások 84 %-a az egyéni vállalkozás, ami 16 százalékponttal nagyobb, mint a megyében általában. Alapvető élelmiszereket árusító, vagy élelmiszer jellegű vegyesbolt minden településen van. Hasonló a helyzet a posta, az óvoda és az általános iskola esetén A sárbogárdi kistérség halmozottan hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból is elmaradott, ugyanakkor tartós munkanélküliséggel küzd és a mezőgazdasági vidékfejlesztés keretében is támogatandó térség, míg az enyingi társadalmi-gazdasági szempontból minősül elmaradottnak. Az összehasonlító vizsgálatok szerint a sárbogárdi és enyingi kistérségben az egy főre jutó személyi jövedelem nem érte el az országos átlagot, emellett a munkanélküliek aránya is magas volt. Sárbogárd és térségében az urbanítás és ruralítás hányadosa az országos átlag alatti, a mezőgazdasági keresők aránya viszont a vidéki átlag feletti értéket mutatott. A megyén belül a legritkábban lakott terület a sárbogárdi 46 fő/km2, amely a megyei átlagtól (98 fő/km2) jelentősen elmarad. A lakónépesség az 1990 évihez képest 1,3 %-kal nőtt, amit természetes szaporodás idézett elő. Gazdasági hátrányt tükröz az is, hogy a sárbogárdi térségben a népességszámhoz mérten összességét tekintve kisebb a vállalkozások jelentősége, mint a megye egészében. A térségben a vállalkozások aránya a megyeihez képest más képet mutat. A vállalkozásokon belül az egyéni vállalkozások szánna nagyobb részt képvisel mind a megyén belül. A két elmaradott térségben található a mezőgazdasági egyéni gazdaságok fele. A megyét tekintve ezer lakosból átlagosan 183-an élnek mezőgazdasági termelésből, de a térségek között igen markáns különbségek vannak. Legtöbben az enyingi és sárbogárdi térségben (312 illetve 302 fő) élnek mezőgazdasági termelésből, Alacsony ugyanakkor a térségben az iparosodottság, az ezer lakosra jutó iparban alkalmazásban állók száma közel fele a megyei átlagnak A vizsgált térség a régión belül is periférikus helyzetben van, a mezőgazdasági adottságai, az országos főközlekedési utaktól a régió innovációs tengelyétől való távolsága halmozottan hátrányos helyzetűvé teszi. A térség munkalehetőségének központját nem a helyi foglalkoztatás, hanem Székesfehérvár és Dunaújváros jelentik.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 36

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A.1.6 . Közlekedési infrastruktura

A kistérség közlekedési kapcsolatai A sárbogárdi kistérség közlekedésföldrajzi helyzetének meghatározásánál – mint egy ilyen jellegű kérdésnél általában – objektív, egyértelmű mérce nem állítható fel, de összehasonlítva egyéb kistérségek közlekedési viszonyaival megállapítható, hogy közepes helyzetben van. Ezen összefoglaló kijelentés részletesebb, árnyaltabb kifejtését alágazatonként az alábbiakban adjuk meg.

A kistérség közúti közlekedési kapcsolatainak vizsgálata során különösen fontos kijelenti, hogy a terület legnagyobb hátránya abból fakad, hogy sem konkrétan a kistérség, de még a tágabb térséget tekintve sem rendelkezik gyorsforgalmi kapcsolattal. Az ország egyéb, gyorsforgalmi úttal feltárt területeinél tapasztalható, hogy ennek igen jelentős területfejlesztő hatása van, a gyorsforgalmi út építésével párhuzamosan megindul a terület-felértékelődés és a befektetésre, beruházásra alkalmas területek keresése.

A kistérséghez legközelebb levő M7 autópálya távolsága olyan nagy, hogy ennek érzékelhető hatása nincs erre a térségre. A kérdés fontosságára való tekintettel már vizsgálati szinten megemlíthető az épülő M6 gyorsforgalmi út, amely Dunaújvárosig a közeljövőben átadásra kerül, a továbbépítése is várható. Ennek az útvonalnak már némi hatása lehet a kistérségre, de természetesen az M8 megépítése utánra tehető a közlekedési helyzet normalizálódása.

Az országos főúthálózat tekintetében jobb a kistérség helyzete. A területet közvetlenül kiszolgáló 61. sz., 63. sz. és 64. sz. országos másodrendű főutak jó kapcsolatokkal rendelkeznek az országos úthálózat fontosabb elemeivel, így közvetve jól bekapcsolják a kistérséget az ország vérkeringésébe. A 61. sz. főút a Dunántúl egyik legjelentősebb kelet-nyugat irányú főútvonala, amely a Dél-Dunántúl szinte mindegyik főútvonalával találkozik, ezáltal fontos gyűjtő-elosztó szerepe van. Kiemeli az útvonal jelentőségét, hogy keleti végpontja a dunaföldvári hídnál van, tehát a jelenleg még igen hiányos dunai átkelőkapacitás nagyfontosságú eleme, kapcsolatot teremt a keleti országrésszel is. A 63. sz. főút a Dunántúl középső területeinek fontos észak-déli útvonala. Mivel északon az M7 autópályához kapcsolódik, a jelenlegi helyzetben némileg megkönnyíti a kistérség elérését a központi régióból. Déli kapcsolatai szintén fontosak, akár a 6. sz. főút, akár az 56. sz. főút nem csak hazai, de közvetlen nemzetközi kapcsolatokat is biztosít.

A 64. sz. főútnak Fejér megyén belül van fontos szerepe a Balaton déli partja és a 61. sz. főút között. Azonban a főút észak felé kapcsolatban van a 71. sz. főúttal, miáltal az Észak-Dunántúli térséggel is.

A kistérséget közvetlenül nem érinti, de közlekedési kapcsolatait tekintve mégis fontos útvonal a 6. sz. főút, amelynek hazai és nemzetközi kapcsolatai is lényegesek e térség szempontjából. Az egész kistérség, de különösen ennek déli, a 61. sz. főúttal közvetlen kapcsolatban levő települései érezhetik a 6. sz. főút már majdnem közvetlen hatását. (Ezt a kapcsolatot fogja kiteljesíteni a már említett M8 gyorsforgalmi út.)

A kistérség vasúti kapcsolatait tekintve tulajdonképpen jobb helyzetben van, mint közúti vonatkozásban, ugyanis négy vasúti fővonal halad át a területén. Elsősorban kell megemlíteni természetesen az E71 Budapest-Dombóvár-Gyékényes-országhatár-(Rijeka) nemzetközi törzshálózati fővonalat. Ez a vonal mintegy a kistérség észak-déli tengelyében halad, több

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 37

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ települést közvetlenül érintve. A vonal délen közvetlen nemzetközi kapcsolattal rendelkezik, az egyéb hazai és nemzetközi kapcsolatai – az alábbiakban felsorolt, a kistérséget közvetlenül érintő vasútvonalakon túl – leginkább a fővároson keresztül realizálódnak.

A kistérség további vasúti fővonalai az alábbiak: az Országos Területrendezési Terv kategóriarendszere szerint u.n. egyéb fővonal kategóriába tartozik a Dunaújváros-Mezőfalva- Rétszilas, a Sárbogárd-Börgönd-Székesfehérvár és a Rétszilas-Bátaszék vonal. Ezek a vonalak egyrészt lényeges szerepet töltenek be a megye, így ezen belül a kistérség mobilizációs szintjének fenntartásában, másrészt (leginkább a székesfehérvári vonal) fontos hálózati kapcsolatot jelent úgy hazailag, mint a nemzetközi kitekintésben. A térségben a vonalak mindegyike egyvágányú, a székesfehérvári és a gyékényesi villamosított.

A kistérség közlekedési hálózata

Közúthálózat

Főutak

A kistérség közlekedési kapcsolatainál már említést nyertek a térséget feltáró főutak, a kistérségen belüli helyük, szerepük, paramétereik részletesebb kifejtését az alábbiakban adjuk meg.

A 61. sz. főút az Alsószentiván és Sáregres (megyehatár) között szakaszon halad át a kistérségen. Vonalvezetése (az alapjában véve közel síkvidéki, enyhén dombos terep ellenére) változatos. Jó vonalvezetésű szakaszok váltakoznak kissugarú ívekkel nehezített szakaszokkal (pl. Alsószentiván belterület, Sáregres külterület). A 2004. évi országos közúti forgalomszámlálás adatai alapján az említett útszakasz forgalmi terhelése ÁNF (E/nap) értékben az alábbi (az utak forgalmi terhelési adatait ezen forgalomszámlás alapján adjuk meg, ezért ezt a továbbiakban nem említjük): 4510-6368 ÁNF értékek között, amely közepes (gyenge közepes) terhelésnek minősíthető. Külön említjük Cece belterületén a 63. sz. főúttal közös átkelési szakaszon mért 8454 ÁNF értéket, amely azonban a két főút együttes terhelését jelenti. (Ez a forgalmi terhelési érték is előrevetíti a teendőket, miszerint a települést tehermentesíteni kell a két főút terhelő hatásától.)

A 63. sz. főút a Sárbogárd és Vajta (megyehatár) közötti szakaszon halad át a kistérségen. E viszonylag rövid, mintegy 25 kilométeres szakaszon (Sárszentmiklóssal együtt) öt átkelési szakasza van, tehát az útvonal itt jellemzően inkább átkelési szakaszokból áll. Az útszakasz forgalmi terhelése ÁNF (E/nap) értékben igen szélsőséges értékeket mutat. A megyehatár közelében (Vajta) és Sárbogárdtól északra csak 3742-4219 ÁNF értékek mutatkoznak, amelyek gyenge közepes főúti terhelést mutatnak. Cece és Sárbogárd térségében 8264-9869 ÁNF értékeket mértek, amelyek már nem csak jelenleg jelentenek komolyabb forgalmi terhelést, hanem a nem távoli jövőben szükségessé váló elkerülő szakaszok szükségességét mutatják. Az útvonal vonalvezetése a külső szakaszokon megfelelő, az átkelési szakaszok több településben kissugarú ívekkel nehezítettek.

A 64. sz. főútvonal Igar és Mezőszilas igazgatási területén halad át a kistérségen. Az útvonal vonalvezetése megfelelő, a Mezőszilas északi kijáratánál levő viszonylag kisebb sugarú ív segít a települési környezetben szükséges alacsonyabb sebesség kialakításában. Az útvonal e szakaszának forgalmi terhelése 4376 és 4709 ÁNF érték között van, amely szerint nem

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 38

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ szükséges kapacitásbővítő beavatkozás e települések térségében.

Mellékutak

A kistérség országos mellékút-hálózatának jelenlegi, kialakult rendszere az alapvető közlekedési igényeket kielégíti, minden település szilárd burkolatú állami közúton megközelíthető. Sőt, a települések mindegyike legalább két úton elérhető, amely az ellátás biztonsága szempontjából fontos tényező (Nagylók belterülete ugyan zsákutcás jellegű, de maga az igazgatási terület rendelkezik az előbbiekben leírt két bekötéssel).

A mellékúthálózat kiemeltebben kezelendő elemei a „hálózati jelentőségű mellékutak”. A készülő megyei területrendezési terv szerint e kistérségben a 6219. j. Dunaújváros–Mezőfalva– Sárbogárdi és a közel folytatásában levő 6306. j. Sárbogárd–Mezőszilasi összekötő utak szerepelnek ebben a kategóriában. Ez az útvonal a 61. sz. főúttól északra fekvő településsornak teremt közvetlen Dunaújvárosi kapcsolatot, illetve elősegíti a Sárbogárd-Dunaújváros kapcsolatot, valamint rövid útvonalon összeköti a főúttal nem rendelkező településeket.

Az egyéb mellékutakról a későbbiekben, az egyes településeknél ejtünk szót.

Közúti tömegközlekedés

Az autóbuszközlekedés szerepe az utóbbi évtizedekben fokozatosan nőtt a vasúti személyközlekedés rovására. Az ezt kiváltó okok taglalása meghaladná e kistérségi vizsgálat témáját és mélységét, de azért mint tényt le kell szögeznünk. Ennek következtében a belső (kistérségi, megyei szintű) autóbuszközlekedésen túl már említést kell tenni a nemzetközi kapcsolatokról is. A sárbogárdi kistérséget a következő nemzetközi járatok érintik. A Szeged-Kőszeg-Wien járat a 61. és 64. sz. főutak nyomvonalán halad, a kistérségben menetrend szerint nem áll meg, habár a járat belföldi utazásra igénybe vehető. A Harkány-Pécs-Sopron-München-Stuttgart járat a 63. sz. főút nyomvonalán halad át a kistérségen, menetrend szerint e térségben nem áll meg, sőt még belföldi utazásra sem vehető igénybe. Amiért mégis megemlítettük ezeket a járatokat, hogy bemutassuk az idegenforgalomból származó előnyök kiaknázásának lehetséges útjait. Ha egy autóbusztársaság már üzemeltet a térségben járatot és a kistérség fel tud mutatni megfelelő vonzerővel bíró turisztikai célpontot, akkor tárgyalási alapot képezhet a két szempont összeegyeztetési igénye, vagyis a járat e térségben való megállításával a nemzetközi idegenforgalmi vérkeringésbe való közvetlen bekapcsolása.

A kistérséget a hazai távolsági járatok jól bekapcsolják a nagyobb térségi, sőt az országos vérkeringésbe, de közvetlen budapesti járattal nem rendelkezik (ennek nyilvánvalóan az egy órát alig meghaladó menetidejével versenyképesebb vasúti közlekedés az oka). Nem csak a szomszédos városok és megyeszékhelyek, de fontos távolabbi célpontok is szerepelnek az autóbuszközlekedés kínálatában (pl. Győr, Pécs, Veszprém, Sárvár, sőt az Alföldön Szolnok, Szeged, Kecskemét, stb.).

A kistérségen belüli és a szomszédos települések közötti települési szintű kapcsolatok a hosszú évek folyamán kialakultak, az úthálózati adottságok és az üzemeltetés gazdaságossági igénye közötti állandó feszültség keretei között az ellátás elfogadható szinten van.

Az autóbuszközlekedés színvonalát nem csak a hálózati adottságok és a járművek műszaki

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 39

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

állapota határozza meg, hanem az autóbuszmegállók gyalogos megközelítésének és a várakozó utasok komfortérzetének színvonala is. Ez utóbbi szempontból sok tennivaló van még a kistérségben az autóbuszöbölben elhelyezendő megállók, a gyalogos kapcsolatok kiépítése, valamint nagyobb utasforgalom esetén fedett várakozóhelyek kialakítása terén.

Kerékpáros közlekedés

A kistérség kerékpáros forgalma az egyes települések vonatkozásában különböző képet mutat. A forgalmi adatok is mutatják, hogy a településközi kerékpáros forgalom csak ott jelentősebb, ahol a települések közel fekszenek egymáshoz, illetve néhány településben az utak belterületi szakaszán. Általánosságban a kerékpáros forgalom nem számottevő, ennek oka lehet egyes területeken a változatosabb terepfelszín, ami nyilvánvalóan nehezebbé teszi a kerékpározást.

A kistérségi főutak egyes átkelési szakaszain a főút burkolatának kiszélesítésével kerékpársáv épült. Így a 61. sz. főút alsószentiváni, a 63. sz. főút sárbogárdi, valamint a 64. sz. főút igari és mezőszilasi átkelési szakaszán. Ennek természetesen van bizonyos mértékű forgalombiztonsági, balesetmegelőzési szerepe, de a kerékpársávok szélessége, vagyis tulajdonképpen a teljes burkolatszélesség általában nem elegendő a közúti forgalom (elsősorban természetesen a nagyobb méretű tehergépjárművek) és a kerékpárosok zavartalan egymás melletti elhaladására.

A főutak azon szakaszain, ahol nincs kerékpársáv, általában a szabályozási szélesség keskenyebb, ezért az adott keresztmetszeti elemek mellett a kerékpársáv nem is helyezhető el (ehhez például zárt csapadékcsatorna építésére lenne szükség).

Az országos mellékutak forgalma a térségben általában nem jelentős, ezért ezek alkalmasak arra, hogy a gépjárműforgalom és a kerékpáros forgalom azonos felületen haladjon.

Gyalogos közlekedés

A kistérség településeiben szerkezeti jelentőségű önálló gyalogút, jelentősebb gyalogos felület nincs. Azokon a településeken, amelyeken főút halad át, a belterületeken a főutak mindkét oldalán van kiépített járda. Sárbogárd központi területein városias kialakítással, kiemelt szegéllyel (zárt csapadékcsatornával) kialakított útkeresztmetszetek vannak.

Az egyéb településeken és településrészeken a forgalmi utak mentén (a hagyományos nyíltárkos vízelvezetés mellett) legalább egyoldali gyalogjárda van. A községi mellék- és kiszolgáló utak jelentős részén nincs kiépített gyalogjárda – mivel ezek egy részén szilárd útburkolat sincs.

Vasúti közlekedés

Mint a regionális kapcsolatoknál tárgyaltuk, a kistérség vonali ellátottsága jelentős, mivel négy vasútvonal halad át rajta (Budapest-Dombóvár-Gyékényes-országhatár, Dunaújváros-Mezőfalva- Rétszilas, Sárbogárd-Börgönd-Székesfehérvár és a Rétszilas-Bátaszék vonal). Ennek ellenére több település nem rendelkezik közvetlen vasúti kapcsolattal: Mezőszilas, Igar, Alsószentiván és Hantos. A többi településen – általában a vasúti és települési igények összhangja alapján – épült ki a megálló vagy a pályaudvar.

A dunántúli vasúti közlekedés szempontjából fontos négy vonal két elágazó állomása esik a területre: Sárbogárd és Rétszilas. Az előbbi a Budapest-Gyékényesi és a Sárbogárd-

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 40

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Székesfehérvári vonal elágazásában fekszik, míg az utóbbi állomáson ágazik ki a Budapest- Gyékényesi fővonalból a Dunaújváros-Rétszilas és a Rétszilas-Bátaszék vonal.

A vasútvonalak és az országos közúthálózat találkozási pontjainál fénysorompóval vagy fény- és félsorompóval biztosított szintbeni közúti-vasúti keresztezések vannak. A térségben különszintű vasúti keresztezés nincs. Ez leginkább Sárbogárd északi kijáratánál jelent problémát, ahol a 63. sz. főút szintben keresztezi a Budapest-Gyékényesi és a Sárbogárd-Székesfehérvári vonal közös kijáratát.

A vasúti közlekedés szerepe a nálunk fejlettebb országokban felértékelődőben van, mivel a zsúfolt utak és légterek már csak ige minimális tartalék kapacitással rendelkeznek. Ennek érdekében nem csak általánosságban, hanem e kistérség területén is folyamatosan tenni kell a vasút meglevő értékeinek védelmében és a körülmények, műszaki állapot javításában. A vasúti létesítmények (épületek, utasvárók, állomási előterek, megközelítő utak, stb.) jelenlegi állapota ugyanis igen sok kívánnivalót hagy maga után. A pályák, vontatás, járműállomány és menetrend fejlesztésével párhuzamosan az esztétikai megjelenés, az utasok komfortérzetének javítása és a közúti tömegközlekedéssel való összhang megteremtése is elengedhetetlenül szükséges a színvonalas, ezáltal vonzó vasúti közlekedés kialakításához.

A közlekedés helyzetének településenkénti összefoglalója

A kistérség településeinek településrendezési tervei jelenleg készülnek, ezért a részletes, települési szintű állapotok ott kerülnek rögzítésre. E fejezetben a kistérségi terv szempontjából fontos kérdések kerülnek megtárgyalásra, amelyek leginkább a települések külső és kistérségen belüli közlekedési kapcsolatrendszerével, a kistérségi központtal való kapcsolat lehetőségeivel foglalkoznak.

A kistérségi fejlesztések - több szempont szerint csoportosítható lehetőségei - közül jelentős kérdés a kistérség, mint egész működése és külső kapcsolatrendszere. A közlekedési kapcsolatrendszer témáját a kistérség településeinek szintjén is célszerű megvizsgálni: az egymás közötti kapcsolatok rendszere, minősége, fejlesztési irányai, valamint a kistérségi központtal, mint a szolgáltatások fő bázisával való kapcsolat lehetősége, színvonala. Ezen körben – a kistérség megyehatár menti elhelyezkedése kapcsán - célszerű kitérni a szomszédos megyével való kapcsolatok színvonalára, lehetőségeire is, mert a jövő útja a minél nagyobb területek összefogása, az összehangolt cselekvésből származó előnyök kihasználása.

A vizsgálat ezen fejezetében a települések közlekedési kapcsolatait, lehetőségeit a fenti szempontok szerint tárgyaljuk, egyúttal a fejlesztés igényeire, lehetőségeire is előzetesen rámutatva.

Sárbogárd

Sárbogárd kistérségi központi szerepe egyértelmű a térségben, nagyságrendje, viszonylagos központi elhelyezkedése közlekedésföldrajzi szempontból is alkalmassá teszi erre. A város legfontosabb útvonalára, a 63. sz. főútra települt a város. Ennek a helyzetnek a kialakulása egy természetes fejlődési folyamat eredményeként kettős módon értékelhető.

A jó külső közúti kapcsolatot biztosító főút fejlesztő hatása, a forgalom megállításából származó helyi gazdasági haszon, az egyéb mellékúthálózati elemek integrálása egyértelműen előnyként

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 41

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ voltak értékelhetők egészen a közelmúltig. Az utóbbi években azonban – mivel az átmenő forgalomhoz hozzáadódó helyi forgalom is jelentőssé vált – az előnyökkel szemben kezdtek előtérbe kerülni a nagy forgalmú főút által okozott hátrányok. Bizonyos forgalomnagyság felett érzékelhető nehézségeket okoz az út elvágó jellege, amikor csúcsforgalmi időben például problémát jelent a gyalogos forgalom számára keresztezni az útvonalat, vagy a forgalom által okozott környezetszennyezés közelít a kritikus értékekhez.

Az előbbi gondolatmenet szerint Sárbogárdon megérett a helyzet arra, hogy a 63. sz. főút elkerülő nyomvonalának építése előtérbe kerüljön, illetve egyéb, a városközpontot tehermentesítő nyomvonalak kerüljenek tervezésre. Ezzel a kérdéskörrel azért is fontos foglalkozni, mert várhatóan a település igazgatási területének északi részén fog áthaladni az M8 autópálya, amely nyilvánvalóan többletterhelést fog okozni a környező úthálózaton. Az Országos Területrendezési Tervben szerepel az új gyorsforgalmi út, amely - többek között - Veszprém- Dunaújváros-Szolnok érintésével halad. A közeljövőben épülő dunaújvárosi hidat is figyelembe véve az ország olyan új területeit köti össze és tárja fel, amelyek eddig gyakorlatilag nem, vagy csak igen jelentős többlet úthosszak megtételével tudtak kommunikálni egymással. A megépülő M8 területfejlesztő hatása éppen ezért ma még nehezen lenne körvonalazható, de a 63. sz. főúti keresztezésnél kialakítandó csomópont bizonyosan pozitív hatással lesz a város távlati fejlesztési lehetőségeire is.

A városnak a kistérségen túl nyúló kapcsolati rendszere a főúthálózatot tekintve jónak mondható. A 61. sz., 63. sz., 64. sz. főutak gyakorlatilag minden irányban biztosítják a megfelelő kapcsolatot, még az előbbiekben vázolt gyorsforgalmi fejlesztések nélkül is. A kistérségen belüli kapcsolatrendszernél jelentősebb hiányosság nincs az úthálózat szerkezetében, legfeljebb Nagylók és Igar megközelítése lehetne rövidebb is a kistérségi központtal.

A város külső kapcsolódásaiban a vasúti közlekedésben való jó kapcsolatrendszer nyilvánvalóan előnyös, amelyet egy remélhetőleg színvonalasabbá váló vasúti ellátás még jobban kidomboríthat. A kistérségen belüli vasúti közlekedés a közúti egyéni- és tömegközlekedés előtérbe kerülésével nem jelentős, már csak azért sem, mert több községben a vasútállomás (megálló) a belterülettől jelentősebb távolságra fekszik.

Alap

A község kistérségen kívüli kapcsolatai jók, mivel az országos úthálózat fontos vonalai haladnak át rajta, illetve mellette. A 61. sz. és a 63. sz. főutak minden irányban biztosítják a közúti kapcsolatot úgy, hogy maga a község a kisforgalmú 6223 j. összekötő út mentén fekszik, tehát a mindennapi életet nem zavarja a főutak viszonylag jelentős forgalma. A külső kapcsolatok között szerepe van a Dunaújváros-Rétszilas vasútvonalnak is, amely Rétszilason csatlakozik az országosan is fontos szerepet betöltő Budapest-Dombóvár-Gyékényes fővonalhoz. Hátrányos a vasúti megálló belterülettől való jelentős távolsága, de ennek ellenére a vasút jelenlétéből származó előnyök kiaknázhatók.

A külső kapcsolatok közül hiány mutatkozik elsősorban dél felé, a szomszédos megyében levő Németkér irányába. A településrendezési terv szintjén javasolható a 63. sz. főút felé történő közvetlen kapcsolat megvizsgálása, amely még nyitottabbá tenné a településszerkezetet.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 42

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Alsószentiván

A község külső kapcsolatrendszere egyértelműen a 61. sz. főútra épül, ez az egyetlen országos közúthálózati elem, amely a települést érinti. Ennek természetes módon vannak előnyei, mert a település közvetlenül bekapcsolódik az országos vérkeringésbe, de a főút átvezetéséből származó hátrányok sem hanyagolhatók el. A szomszédos településekkel való kapcsolata is e főúton keresztül történik, az Alap-Németkér út kiépülése esetén célszerű lesz a Szabadságtelepre vezető utat e nyomvonalig meghosszabbítani.

A főút 2004. évi forgalma 5132 E/nap ÁNF, amely forgalmi terhelés már éppen azon a határon van, amikor a falu mindennapi életére kezd negatív hatást kifejteni. Minél kisebb egy település, a nagyobb forgalmú főút elvágó hatása annál nyilvánvalóbban jelentkezik. A fokozatosan megvalósuló forgalomtechnikai, műszaki fejlesztések ellenére pl. a gyerekeknek vagy öregeknek problémát jelent az út keresztezése. Tervezési szinten célszerű lesz megvizsgálni az út nyomvonalának módosítását a zavartalanabb belső viszonyok megteremtése érdekében.

A kistérségen belüli közúti kapcsolatai a jelenlegi úthálózaton megfelelőek. A kistérségi központtal akár a 61.-63. sz. főutakon, akár Alapon keresztül megfelelő a kapcsolata.

Cece

A település fontos országos főútvonalak metszéspontjában fekszik. Áthalad rajta a 61. sz. és a 63. sz. főútvonal, ezen kívül a Németkéren át Paksra vezető 6231 j. összekötő út. Ezek alapján megállapítható, hogy a községnek a kistérségen túlnyúló kapcsolatai is jók.

A községközponton áthaladó főutak sajátos, fonódó vonalvezetése miatt a két főút közös szakasza igen jelentős forgalmú (8454 E/nap ÁNF), a csomópontrendszer nagy területigényű, tehát összességében nem egy településközpontba való. A távlati kialakításnál törekedni kellene a központ humanizálására, amely az úthálózat alapvető módosítását kell jelentse (elkerülő út, belső tehermentesítési lehetőségek).

Az országos úthálózat forgalmi terhelése tükrözi a hálózati kapcsolatok jellegét. A 61. sz. főút gyűjtő-elosztó szerepe miatt a külső szakaszokon viszonylag egyenletesebb terhelésű (Dunaföldvár felé 5804 E/nap ÁNF, Simontornya felé 6368 E/nap ÁNF). A 63. sz. főút terhelése – az útvonal jellegéből kifolyólag – egyenetlenebb. Szekszárd felé 3742 E/nap ÁNF, Sárbogárd felé 8264 E/nap ÁNF, amely utóbbi érték a Sárbogárd északi kijáratáig szinte folyamatosan beépült területekre is érvényes. A Németkérre vezető 6231 j. összekötő út forgalmi terhelése 719 E/nap ÁNF, amely igen alacsony érték.

Cecének nem csak a kistérségen kívüli, hanem a belső kapcsolatai is megfelelőek. Elsősorban a főutak által közvetlenül (Sárbogárd, Vajta, Alsószentiván) vagy közvetve (Alap, Igar, Sáregres) felfűzött településekkel jó a kapcsolata. Az ennél távolabb elhelyezkedő községek megközelítése sem jelent lényegi úthosszabbodást, tekintve, hogy ezek eleve távolabb fekszenek.

Hantos

A község az országos mellékutak által közelíthető meg, a környezetében kialakult úthálózat miatt a főúthálózati elemek körülményesebben érhetők el. A 6228. j. Dunaföldvár–Seregélyes-i ök. út észak-déli irányú, amely Seregélyestől (62. sz. főúttól) indul és a dunaföldvári Duna-híd

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 43

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ megközelítését biztosítja a 6. sz. főútba csatlakozva. Forgalmi terhelése 3015 E/nap ÁNF, amellyel kapcsolatban, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az összekötő út tulajdonképpen elhalad a belterület mellett, a községre zavaró hatást nem fejt ki. A megyei területfejlesztési terv hálózati jelentőségű mellékút kategóriába sorolja, amely (mint neve is mutatja) kiemeltebb szerepet visz az úthálózaton belül.

Ezáltal Hantos É-D irányú kapcsolatai kifejezetten jók, viszont a kelet-nyugat irányú kapcsolatrendszere hiányosabb. A kistérségi és települési színtű tervezésnél ezt figyelembevéve keletre a 62.115 j. mélykúti bekötőúthoz való csatlakozás javasolható, amely egyúttal a kistérség külső kapcsolatrendszerét is javítaná. Nyugati irányban a Nagylók-Sárszentágotai kapcsolat kiépítése javítana Hantos helyzetén is. A kistérségi központtal való kapcsolata viszonylag nem jelentős kerülővel megoldott, az úthálózati adottságok miatt ennek javítása az előbbi, sárszentágotai kikötés megvalósításán kívül egyéb módon nem reális.

Igar

A község településszerkezete több szempontból is különleges. A térbeli széttagoltság az úthálózat szerkezetében, használatában is jelentkezik. Igar községrészt a 64. sz. főút tárja fel, ezáltal az országos úthálózathoz való kapcsolódásai jók. Nem csak a Balatonig (M7, 7. sz. főút) van közvetlen kapcsolata, hanem az innen továbbvezető 71. sz. főút révén az egész Észak- Dunántúl könnyen elérhető. A 64. sz. út dél felé Simontornyánál csatlakozik a 61. sz. főúthoz, miáltal ebben az irányban is magas színvonalú a kapcsolatrendszere. A főút forgalmi terhelése 4709 E/nap ÁNF.

A két másik településrész, Igar-Vám és Igar-Vámiszőlőhegy a 64. sz. főútból még tolna megye területén kiágazó 6407 j. összekötő út mentén fekszik. Tehát e két településrész csak egy másik megye területén keresztül tud kommunikálni Igarral, mivel járható belső kapcsolatuk nincs. Az összekötő út forgalmi terhelése igen alacsony, mindössze 913 E/nap ÁNF.

A település külső kapcsolatai közül déli irányban egy megyehatáron túlnyúló útkapcsolati lehetőség hiányzik. Ennek legalkalmasabb helye egy Tolnanémedi felé kiépítendő kapcsolat.

A kistérségen belüli úthálózati kapcsolatok fejlesztésénél elsősorban a községen belüli hiányzó úthálózati elem tervezése fontos Igar és Igar-Vám között. A szomszédos települések közül csak Sáregressel nincs közvetlen kapcsolata, de a 61. sz. főút és a Mezőszilastól keletre vezető 6306 j. összekötő út közé nem lenne reális a kis forgalmi igény miatt új út javaslatba hozása. Sárbogárddal, mint a kistérség központjával is ezeken az útvonalakon tud érintkezni, de ez nem jelent lényeges úthosszabbodást.

Mezőszilas

A község külső kapcsolatrendszere hasonló az igari helyzettel, azaz a 64. sz. út mind észak felé (Balaton, Észak-Dunántúl), mind dél felé (61. sz. úton keresztül komoly nagytérségi kapcsolat) biztosítja a hálózati összefüggéseket. A 64. sz. út forgalmi terhelése 4376-4709 E/nap ÁNF értékek között van, amely a településen belüli jó vonalvezetés és elegendő szabályozási szélesség miatt még átvezethető a településen.

A településcsoporttal való belső közlekedési kapcsolatai a községet érintő úthálózat elemein jól működik, a településcsoport központja a 6306 j. összekötő úton könnyen elérhető. Forgalmi

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 44

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ terhelése 1275 E/nap ÁNF, tehát kisforgalmú útszakaszról van szó.

A 6306 j. és Sárbogárdtól Dunaújvárosig a 6219 j. összekötő utak hálózati jelentőségű mellékútként szerepelnek, amely útvonal továbbvitele Ozora felé javítaná a K-Ny irányban főúttal el nem látott települések ilyen irányú forgalmát.

Nagylók

A község úthálózati kapcsolata a környező mellékúthálózati elemekkel megoldott, de ezeken keresztül az országos főútvonalak viszonylag hosszabb úton érhetőek csak el. Speciális elhelyezkedésénél fogva maga a település belterülete zsák-falu, de a közigazgatási területén áthaladó 6217 j. összekötő út már kétirányú kapcsolatot biztosít. Forgalmi terhelése 972-1580 E/nap ÁNF, tehát kisforgalmú útszakaszról van szó. A községbe bevezető 62.116 j. bekötőút forgalma 1356 E/nap ÁNF, hasonlóan alacsony érték.

A kistérségen belüli kapcsolatait is jellemzi az előbbiekben leírt úthálózati adottság. Sárbogárdi kapcsolatát is javítaná a Nagylók és Sárszentágota közötti földút kiépítése, miáltal az országos főúthálózathoz is rövidebb úton kapcsolódna.

Sáregres

A község előnyös fekvésű a közlekedési kapcsolatait tekintve, mert igen közel fekszik a 61. és 63. sz. főutakhoz, de a település életét, a belterületen a lakosságot nem zavarják a nagyforgalmú útszakaszok. A 61. sz. főút át is halad az igazgatási területen (külterület), így kapcsolata a községgel intenzív. A főútnak ezen a szakaszon viszonylag kissugarú ívekkel nehezített a vonalvezetése. Forgalmi terhelése 6368 E/nap ÁNF, közepes terhelésnek minősíthető.

A település kistérségen belüli úthálózatához természetesen a település forgalmi útja, a 6307 j. összekötő út kapcsolja be. Az átkelési szakaszon igen kissugarú ellenív van, de az út rendkívül alacsony forgalmi terhelése (435 E/nap ÁNF) miatt új nyomvonal előirányzása felesleges. A kistérségen belüli közlekedési helyzete, a központtal való kapcsolata megfelelő. Egyedül Igar felé nem rendelkezik közvetlen közúti kapcsolattal, de ennek egyéb hálózati jelentősége nem lenne, és mivel a két település közötti forgalom nyilvánvalóan igen minimális, így közvetlen kapcsolat kiépítése nem javasolható.

Vajta

A településcsoport legdélibb tagja, nagyobb távolságú hálózati kapcsolatait természetesen a községen áthaladó 63. sz. út biztosítja. Mivel a szomszédos község Cece, ahol a fontos szerepet betöltő 61. sz. út találkozik a 63. sz. úttal, tehát megállapítható, hogy jó kapcsolatokkal rendelkezik.

A településcsoporton belüli helyzetét nyilvánvalóan meghatározza szélső fekvése, de éppen az előbbiekben említett főúti feltártság miatt mégis jók a kapcsolatai – legfeljebb nagyobb távolságok megtétele szükséges. A 63. sz. út melletti fekvése miatt természetesen jó a kapcsolata a kistérségi központtal.

A község viszonylag speciális fekvése miatt, miszerint három oldalról szomszédos megye határolja, meg kell vizsgálni a külső kapcsolatait ebből a szempontból is. A keleti irányú

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 45

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ kapcsolata Németkér felé hiányzik, ezért ha az Alap-Németkér közúti összeköttetés létrejön, úgy célszerű lesz ebbe Vajta felől is bekapcsolódni. Ezáltal olyan településközi úthálózat jöhet létre, amely jobban hozzásegíti a környező településeket abban, hogy fejlesztéseik megvalósuljanak.

Erősségek természeti adottságok a fő és mellékúthálózat kialakult rendszere, jó vasúti ellátottság, tehát jó közlekedési ellátottság

Gyengeségek a közúti és vasúti létesítmények (közúti pályák, vasúti létesítmények, járműállomány) gyenge minősége gyorsforgalmi utak hiánya

Lehetőségek a gyorsforgalmi hálózat kiépülésével a közlekedési helyzet javulása természeti adottságokra alapozott turizmus, ezen belül is a legkörnyezetkímélőbb kerékpáros turizmus

Veszélyek pénzhiány miatt a közlekedés általános színvonalának további csökkenése nem eléggé körültekintő tervezés esetén a közlekedési fejlesztések rontják a kistérség egyik legfontosabb előnyét, a zavartalan természeti környezetet.

KÖZLEKEDÉS JÖVŐKÉP

Az érintetlen természeti környezet megőrzése, ezeken a területeken a közlekedési megközelítés és feltárás háttérbe helyezése. Az egyre javuló közlekedési színvonal következtében egyre erősödő gazdaság. A közúti és vasúti közlekedés súlypontjának közelében kisebb méretű repülőgépek fogadására alkalmas repülőtér kialakításával térségi logisztikai központ léthozása.

FEJLESZTÉSI CÉLOK

A lakosság napi életkörülményeinek javításához szükséges közlekedési ellátás egyenletessé tétele, az ebből a szempontból hátrányosabb területek helyzetbe hozása (a hiányzó közúti kapcsolatok kiépítése), ezáltal a fenntartható gazdasághoz szükséges fenntartható közlekedési színvonal kialakítása.

Az idegenforgalom fejlesztéséhez szükséges célok meghatározása: a fejlesztések által megcélzott társadalmi réteg(ek) meghatározása, ezek költési képessége, legkedveltebb üdülési módja és színvonala, a szállás minősége és mennyisége, az eltöltött idő (vendégéjszaka) meghatározása, a mindezekhez szükséges megközelítő és kiszolgáló közlekedés hozzárendelése.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 46

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A.1.7. KÖZMŰVEK

A közműellátottság elemzése

A Fejér megye 4359 km2–nyi közigazgatási területének 12,9 %-án helyezkedik el a vizsgált Sárbogárdi kistérség 10 települése, itt él 26373 fő 1 db városban és 9 db községben, az ország népességének a 0,26 %-a.

A települések közműellátottsága eltérő. A három legnagyobb településen a legmagasabb a lakások közművesítettsége. A villamosenergia, vezetékes ivóvíz, a vezetékes gáz és a vezetékes hírközlési hálózatok megépültek a településeken. Igar kivételével, mindegyik településen van vezetékes gázszolgáltatás.

A felszíni vízelvezető hálózat a belterületeken részben épült ki. A térségben levő vízfolyások és az árkok karbantartására, rendszeres kaszálására van szükség.

Nyolc településen a közüzemi vízellátás az össz lakásszámhoz viszonyítva 89-92 % közötti.. Alapon és Alsószentivánban rendkívül alacsony, 60 % alatti, a közüzemi hálózatokról történő vízellátás. Ezeken a településeken még sokan az ásott kutak vizét fogyasztják, Az első vízadó réteg szennyeződésérzékenysége miatt könnyebben fennáll a fertőzésveszély. A szolgáltatás további továbbfejlesztést igényel

A környezet védelmét szolgáló szennyvíz elvezetés három településen (Sárbogárd, Cece, Mezőszilas) van, közterületi csatornarendszerek és a szennyvíztisztítás megoldásával.

A villamosenergia ellátottságot tekintve a szolgáltatás teljes körű. Pozitív változás a korszerű, közvilágítási lámpák alkalmazása csaknem teljes körűen.

A földgázszolgáltatás széles körű alkalmazása 48 és 70 % közötti a települések lakásszáma szerinti összehasonlításban. Általában a földgáz komplex hasznosítása történik főzési, fűtési és használati melegvíz előállítási céljára.

A nem vezetékes energiahordozókat (szén, a fa, a háztartási fűtőolaj, a palackos és tartályos PB gáz) felhasználók számaránya magas (30 és 52% közötti) a településeken.

A vezetékes rendszerű távközlés az 1990-es évek második felében dinamikus fejlődésnek indult, azonban 2000. év után a mobil rádiótelefonok megjelenésével e bekapcsolt előfizetők száma megállt illetve lecsökkent.

Közműfejlesztési feladatok, célkitűzések

• Ivóvízminőség javító program keretében a kifogás alá eső vízműkutaknál a vízkezeléseket meg kell oldani és az elöregedett vízvezeték hálózatok cseréjét el kell végezni. • A legnagyobb fejlesztést a szennyvíz elvezetés és tisztítás megoldása, valamint a felszíni vízelvezető hálózatok megépítése igényli közép és hosszú távon. • A mennyiségi igények biztosítása mellett a minőségibb szolgáltatást adó, víz- és energiatakarékos berendezések és hálózatok építése és a fogyasztás mérését biztosító eszközök felszerelése szükséges az egyes rendszerekben. • A településrendezést és a településkép javítását szolgáló, az esztétikai igényeket kielégítő

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 47

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

berendezések és hálózatok felállítása szükséges a közterület-rendezéssel összehangolt tervezéssel és kivitelezéssel.

A közművek és hírközlési hálózatok szerkezeti rendszere

Vízellátás

A Sárbogárdi kistérség településeinek a vízellátása helyi vízműrendszerekből biztosított, többségében a rétegvízre alapozott vízkészletből és ásott kutakból. Minden településnek saját vízbázisa van. A vízigények a vízbázisokból kielégíthetők, azonban vízminőség- javító intézkedések szükségesek a határértéket meghaladó egyes vízbázisoknál. A vízbeszerzési nehézségek kiküszöbölése többféle módon történhet: szükség esetén vízminőség-javító kezelőművek (arzén-, ammónium- és vastalanító) beépítésével illetve új kutak fúrásával.

A vízbázisok nem sérülékeny környezetben helyezkednek el.. A 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet előírásai szerint egy későbbi időpontban megtörténik a nem sérülékeny vízbázisok hidrogeológiai védőterületének a lehatárolása is.

A közművesítés és a környezet védelme szorosan összekapcsolódnak egymással, ezért olyan technológiák, és védelmi berendezések telepítésére van szükség, amelyek eredményeként a területek szennyeződésmentesek maradhatnak. A vízfogyasztás alacsony.

Vízvezeték hálózatok többsége azbesztcementcsőből épült, az 1980-as évektől már műanyagvezetékeket fektettek le. Gyakoriak a törések, különösen a nagyforgalmú utak mentén lefektetett vezetéknél. Az azbesztcement hálózatokra jellemzően földalatti tűzcsapokat szereltek fel, sok helyen nagyon időigényes a felkutatásuk tűzoltás idején.

Szennyvízelvezetés és tisztítás Az elhasznált víz a környezet egyik alapvető szennyező eleme. A Sárbogárdi kistérség három településén nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telep létesült és több km-nyi csatornahálózat épült meg, ill. építése van folyamatban. A közelmúltban történt beruházások ellenére azonban a közműolló még mindig erősen nyitott ezekben a településekben is. A negyedik telep, a Vajtai szennyvíztisztító idény jellegű. A strand, az üdülőterület és a holland kemping szennyvizeit fogadja. A cecei telep kiskapacitású, csak a településközpontban levő néhány intézmény és lakás szennyvizét kezeli.

Tervezett telep Nagylók és Hantos, Hantos területén szennyvíztisztító telepet kíván építeni, a szennyvizek fogadására. A ráhordásos rendszerű tisztítómű tervei már készen vannak, a kivitelezés a közeljövőben megkezdődik. A telep védőtávolsága átnyúlik Nagylók közigazgatási területére. A nyárfás, gyökérzónás szikkasztásos eljárású telepen keletkező szennyvíziszapot a szabadegyházi szennyvíztisztító mű fogadja majd.

Alap, Cece, Sáregres, Vajta és Alsószentiván közös kistérségi rendszert kíván létesíteni Cecén lesz a tisztítómű. A tervek elkészültek, de eredménytelen pályázatok miatt a beruházás késik. A meglevő cecei telepre kevés fogyasztó van rákötve. A kistelep a térségi tisztítómű megvalósításával megszűnik.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 48

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A tisztítótelepeken a technológiai folyamat végén keletkező szennyvíziszap elhelyezését, ½ évig történő tárolását, majd hasznosítását, illetve kihelyezését kell megvalósítani. A tárolást a nagyobb kapacitású telepeken javasolt megoldani.

A csatornahálózattal nem rendelkező településrészeken és a csatornázatlan településeken a szennyvíz elvezetés és a tisztítás nincs megoldva. Ezeken a területeken a szennyvizeket elszikkasztják, vagy a zárt gyűjtőtárolókba vezetik, ahonnan a szippantott szennyvizeket elszállítják a Szabadegyházi, a Sárbogárdi és a Mezőszilasi tisztítótelepre. A tapasztalatok szerint a szennyvíz közműpótló berendezések többsége szikkasztóként üzemel. Van ahol még az ásott kutakba is bevezetik a vizeket. Előfordul, hogy a szippantott szennyvizek nem jutnak el a rendeltetés szerint kijelölt lerakóhelyre, hanem útközben, engedély nélküli lerakóhelyen leeresztik. A környezetterhelési díj bevezetése várhatóan az embereket fegyelmezettebbé teszi és kevesebb lesz a környezetszennyezés. Idő kell hozzá, hogy az első szennyezett vízadó réteg tisztulhasson, a további szennyvíz utánpótlás csökkenése miatt. Az erősen nyitott közműolló mielőbbi záródását kell elérni.

Felszíni vízelvezetés

Sárbogárd térsége, a fő vízfolyás: a Nádorcsatorna vízgyűjtő területén helyezkedik el, a völgye mentén halastavakkal. Népies neve: Sárvíz. Befogadója: Lóki, a Töbörzsöki, a Körtvélyesi, a Tinódi, a Séd-Sárvíz malomcsatornának, a Malom csatornának, az Alap-Cecei vízfolyásnak. A Bozót patak befogadója: a Sió csatorna Simontornyánál.

Az időszakosság több felszíni vízfolyásra is jellemző, nyáron kiszáradnak, az őszi és a tavaszi csapadékos időszakban viszont erősen megáradnak. Az Alap-Cecei vízfolyás vízjárása a legszélsőségesebb, gyakran előfordul, hogy medréből kilép és mélyebb fekvésű területeket önt el. (Alsószentiván)

A települések központi belterületein nyílt árokhálózat vezeti el a csapadékvizeket. Sok helyen csak szikkasztó árkok létesültek, melyek vizének a továbbvezetése nincs megoldva. Sárbogárd központjában csak rövid szakaszokon van zártszelvényű vízelvezetés.

A felszíni vízelvezető hálózatot, földmedrű és burkolt árkok alkotják, sok helyen a medrek feliszapolódottak, az átereszek eltömődöttek, karbantartásuk hiányos, működésük elégtelen. Nagy esőzésekkor előfordulnak belvíz és csapadékvíz elvezetési problémák egyes településeken, a főleg szikkasztóként funkcionáló, csökkent keresztmetszetű árkoknál.

A csapadék és a belvízelvezető hálózatok felújítása, továbbfejlesztése és rendszeres karbantartása szükséges. Vízjogi engedélyezési tervekkel megalapozottan épüljenek ki a vízelvezető rendszerek a belvízrendezést kiemelten kezelve.

A vízelvezető hálózatok kialakítása meghatározó a települések arculatának a tervezésénél. Az önkormányzatok számára segítséget nyújtana, sikeres pályázati részvétel a csapadékvíz- elvezetési tanulmány alapján történő vízrendezés megvalósítására. Az önkormányzatok feladata a településeken a vízkárelhárítás. A megelőzéssel sok problémát el lehet kerülni. A rendezést több célú szempontokkal összehangolva javasolt elvégezni (pl. mezőszilasi „Bozótprogram”)

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 49

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Villamosenergia hálózatok és építmények

A Sárbogárdi kistérség területén az országos alaphálózati rendszer 400 kV-os, valamint az országos főelosztó hálózat 120 kV-os vezetékei haladnak át. Ezek a távvezetékek a Kelet- Európai energiarendszer hálózatának részét képezik.

A nagyfeszültségű villamosenergia hálózatok jellemzően egyrendszerűek, a vezetékek nyomvonala belterületet nem érint. A kistérség villamosenergia ellátását a Sárbogárd 120/20 kV- os villamos alállomás biztosítja.

Nagyfeszültség szinten a hálózati rendszer kialakult. Új nyomvonal építését a szolgáltatók nem tervezik. A szükséges rekonstrukciókat általában a nyomvonal változtatása nélkül végzik el. Magas beruházási költségeik miatt az infrastruktúra hálózatok a térség meghatározó részei maradnak, melyhez igazodni kell a terület hasznosításával.

A települések ellátását szolgáló gerinchálózatok betáplálása a Sárbogárdi alállomáson kívül két illetve több irányból, és a Paks villamos alállomásokból havária esetére biztosított. A többszörösen hurkolt hálózat az ellátás biztonságát szolgálja.

Régi nyomvonalak kiváltásával területrészek szabadíthatók fel a távvezetéki korlátozás alól. Közlekedési útvonalak mellé szervezve, közterületeken vezetve javasolt meghatározni az új vezetékek nyomvonalát.

A kisfeszültségű és közvilágítási hálózatok a városközpontban és a lakótelepeken földkábelbe fektetve, másutt oszlopokra szerelten kerültek kiépítésre. A felújítások során a kisebb keresztmetszetű vezetékszakaszokat folyamatosan átépítik, így növelik az átviteli képességet. Szénhidrogén hálózatok és építmények

A Sárbogárdi kistérség földgázhálózatának a gerincét az Aba-Nagykónyi közötti 25 bar nyomású és a Mezőszentgyörgy-Dég közötti 8 bar-os nagyközép-nyomású gázelosztó vezetékek képezik. A nagyközép-nyomású vezetékek betáplálása az Abai és a Mezőszentgyörgyi gázátadókból történik, az országos alaphálózatból. A települések közötti elosztás nagyközép-nyomású vezetékekkel épült ki.

A 25 és 8bar-os vezetékekre telepített gázfogadókból a településeken belüli gázelosztás középnyomáson került kiépítésre. Alap, Alsószentiván, Vajta, és Mezőszilas települések nem rendelkeznek saját szabályozóval.

A gázelosztó rendszer kapacitása megfelelő, új fogyasztók rendszerbe kapcsolását lehetővé teszi. Igar bekapcsolására akkor lesz mód, ha gazdaságosan megoldható az ellátása, elegendő számú igénylő esetén.

Elektronikus hírközlés

Vezetékes hírközlés Az országos digitális gerinchálózatnak: a Székesfehérvár-Paks-Szekszárd-Pécs viszonylatú optikai kábele Sárbogárd és Cece területén halad át és a Székesfehérvár - Dunaújváros viszonylatú optikai kábele Sárbogárd, Mezőfalva, Nagyvenyim és Dunaújvároson átvezetve köti

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 50

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

össze a szomszédos primer központokat.

A Sárbogárdi kistérség primer központja Dunaújvárosban üzemel. Az ellátási területén levő településeket kapcsolja be az országos és a nemzetközi hálózatba.

A megépült távközlési vezetékek belterületen jellemzően az utak szabályozási szélességén belül, az útburkolatot kísérő zöldsávban ill. a járdában vannak vezetve, a külterületi szakaszok jellemzően az út és a vasútvonalak területén kívül vannak vezetve.

A primer körzetben optikai (fényvezető kábel) hálózat fűzi fel a települések távbeszélőközpontjait. A rendszerben minőségi változást hozott az optikai kábelhálózat megépítése a hálózat nagyobb áteresztő képességűvé vált és a jeltovábbítás minősége is javult.

A települések saját digitális telefonközponttal rendelkeznek. A helyi telefonközpontokhoz csatlakozik a helyi előfizetői hálózat, mely az egyéni és a közületi fogyasztókat kapcsolja a távközlési rendszerbe. Még az egyes településrészek ellátásának a megoldásában (föld alatti és föld feletti vezetés) is nagy a különbség. A peremvárosrészekben és a községekben a távközlési vezeték föld feletti légkábel (helyenként légvezeték) faoszlopokra szerelve. Ezekben az utcákban a föld feletti, ugyancsak oszlopokon vezetett villamos vezetékekkel együtt két, illetve három oszlopsor jelenik meg az utcákban. Szemlélet formálással el kell érni a közterületek rendezését. Ehhez a hírközlési hálózatok földkábelben történő vezetésével is hozzá lehet járulni.

Mikrohullámú hálózat, műsorszórás A MATÁV Rt-nek és az Antenna Hungária Rt-nek nem üzemelnek mikrohullámú állomásai. a terület felett áthalad az OMK-Seregélyes-Pécs mikrohullámú hálózat a vezetékes rendszerű hálózat primer és szekunder központjaihoz, az Antenna Hungária Rt. pedig a mikrohullámú összeköttetések sávjában a műsorszóró adókhoz, valamint az adóktól továbbítja a modulációt. A védősávok több csatornásak.

Az optikai átlátást továbbra is biztosítani kell a mikrohullámú állomások közötti összeköttetés védősávjában.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 51

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A.2. SWOT analízis

A.2.1. Regionális, megyei, kistérségi és települési SWOT elemzések párhuzamba állítása

A problémafa alapját a SWOT elemzések alkotják. Ezért a települési, a kistérségi és a megyei tervekből a SWOT analíziseket kigyűjtöttük. A tervekben nem történt utalás, hogy az analízisek a helyi társadalom bevonásával készült–e (nem állt rendelkezésre a munkaértekezletek jegyzőkönyve sem) vagy csak tervezői elemzések történtek. Előző esetben ezres, utóbbi esetben százas nagyságrendű a társadalmi szakmai bázisunk. A települési és területi elemzések párhuzamba állításával az erősségek , a gyengeségek , a lehetőségek és a veszélyek láncolata modellezhető pl. a turisztikai erősségre vonatkozó utalások • fejlődő falusi turizmus (Vajta), turisztikai termékkínálat (Nagylók), • érintetlen táji, természeti értékek, turisztikai vonzerő (Sárbogárdi kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja), • Népi kultúra, műemlékek, rendezvények (Fejér megye turisztikai koncepciója) alapján, a láncolatok ismeretében lehet megkeresni azokat a partnereket (kistérségen átnyúló kapcsolati hálót kiépíteni) akikkel együtt lehet működni a célok kidolgozásánál.

A.2.2. A sárbogárdi kistérség SWOT térkép és SWOT analízis

A kistérségi elemzés bázisául a Sárbogárdi kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programjának vizsgálatát vettük (2004). A munka továbbvitelekor (struktúraterv készítés) ezt az elemzést kívánjuk az interjúk, a tervegyeztetések során szerzett információval, az interneten közzétett dokumentációra beérkezett észrevételekkel kiegészíteni.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 52

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

SWOT „térkép” ERŐSSÉGEK

ALAP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE IGAR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE NAGYLÓK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VAJTA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HANTOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ALSÓSZENTIVÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJL. KONC. VIZSGÁLAT ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAM TELEPÜLÉSSZERK. ÉS SZAB. TERV VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJL. KONC. VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJL. KONC. TELEPÜLÉSFEJL. KONCEPCIÓ (HATÁROZATTERVEZET) Táji, természeti környezet (kiterjedt gyepterületek) Táji, természeti környezet (EGYEZTETÉSI ANYAG) Kedvező táji adottságok, kiterjedt erdők (természetvédelmi terület, Térség agronómiai potenciálja Kedvező földrajzi fekvés Meglévő, bevizsgált és engedélyezett ásványvízkút Értékes, védelemre javasolt löszvölgyek Intézményi ellátottság Natura 2000) Iskolakastély és park megléte Jelentős tranzit forgalom a 61-es főút révén Termálforrások Jó termőföldek Tervezett fejlesztések Jelentős rekreációs területek (ifjúsági tábor, kemping, üdülők) Jó közbiztonság Általános iskola jelentős fejlesztései A megfelelő közmű-kapacitás biztosítható A megfelelő közmű-kapacitás biztosítható Társadalmi hagyományok ápolásának igénye Új üdülőterületek Kishantos - biogazdálkodás Fiatal, dinamikus értelmiség Értékes, építészetileg egyedi épületek Értékes, építészetileg egyedi épületek Egyesületek Építészeti értékek (műemlék kastély, népi építészet) Mezőföldi Népfőiskola megléte Az intézmények tenni akarása a település jövőjéért Jó termőföldek Harmonikusan a tájba simuló település Kiemelt termőhelyi adottságú szántó területek Jelentős környezetszennyezésektől mentes település Jól működő falugazdászi szervezet Tervezett fejlesztések Magas szintű alapellátás Gazdasági tevékenység belterületen nem jellemző Termálvíz, strand Hagyományok ápolásának igénye Új zöldfelületek Közművesítettség (kivéve szennyvíz) Fejlődő falusi turizmus Aktív civil szervezetek Erős helyi társadalmi élet Tiszta települési környezet Újonnan kijelölt túristaút-hálózat Lokálpatriotizmus Jó minőségű helyi közutak Értékes, régi parasztházak Lovasmajor Polgárőrség szervezettsége A táj szépsége Vadászház, jelentős vadállomány Jó kapcsolatok az egyházzal Országosan védett természetvédelmi terület Fejleszthető kerékpárút hálózat Kiemelt termőhelyi adottságú szántó területek Vizes élőhelyek Közösségi rendezvények Gazdasági tevékenység belterületen nem jellemző Gazdag növény- és állatvilág Faluház Helyközi közlekedés megoldottsága Ökológiai hálózat elemei adottak és tovább fejleszthetők Saját honlap az interneten Közművesítettség (kivéve szennyvíz) Tiszta levegő Lakossági szakmai képzések, foglalkozások Rendezett falukép Nincs zavaró ipari terület, Bentlakásos bibliaiskola Tisztaság jelentős környezetszennyező létesítmény Értékes épületállomány Turisztikai termékkínálat (vadászat, horgászat, lovászat, A táj szépsége túrázás) Országosan védett természetvédelmi területek Természeti adottságok (védett területek, ökológiai hálózat, Vizes élőhelyek változatos domborzat, vizes élőhelyek) Gazdag növény- és állatvilág Balaton, illetve Duna közelsége Szélerősség Érintetlen táj, csend, nyugalom Ökológiai hálózat elemei adottak és tovább fejleszthetők Programok, rendezvények Változatos domborzati adottságok Tiszta levegő Nincs zavaró ipari terület, jelentős környezetszennyező létesítmény Turisztikai termékkínálat Természeti adottságok (védett területek, ökológiai hálózat, változatos domborzat, vizes élőhely) Balaton, illetve Duna közelsége Hagyományok (lótenyésztés, lovasversenyek, stb.) Érintetlen táj, csend, nyugalom Egyedi vonzerő Gazdag, színvonalas kulturális programok, hagyományőrző rendezvények TELEPÜLÉSI SZINT KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI PROGRAM, A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG AGRÁRSTR.- ÉS SÁRBOGÁRDI RÉGIÓ, 1994 VIDÉKFEJL. PROGRAMJA, 2004 Kedvező földrajzi elhelyezkedés Jó termőhelyi adottságok Jó közúti, vasúti ellátottság Agrárzóna az összterület 78,9 %a

ZINT Vállalkozási készség erős Tradíción alapuló speciális termékszerkezet (hungarikumok) DI Vállalkozásra alkalmas ingatlanbázis Ökölógiai gazdálkodás bázisa adott GI S G É É Megfelelő közellátási színvonal Képzett turizmus és kistérségfejlesztési munkacsoport S S

OGÁR Mezőgazdasági feldolgozóipar alapjai Érintetlen táji, természeti értékek, turisztikai vonzerő B TÉR TÉR Átlagosnál jobb minőségű földterület Idegenforgalmi hagyományok, R

Á Szép természeti környezet KIS S KIS DÉL-FEJÉR MEGYEI GAZDFEJL. PROGRAM FEJÉR-MEGYEI KISTÉRSÉG FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Természet-földrajzi adottságok FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Kedvező természeti, gazdasági és társadalmi környezet Tájhasználat: magas aranykorona értékű földek A megye hazai/nemzetközi innovációs tengelyeken Egyedi, sajátos és nemzetközi hatókörű vonzerők: Természetvédelem Jó közúti és vasúti megközelíthetősége Gazdasági és tudományos-kulturális értékek/kapcsolatok Jó épített környezet, sajátos formanyelv A gazdasági infrastruktúra kiépültség Gyógyvizek Kedvező levegő, zaj- és környezetvédelmi állapot. Távközlési ellátottság teljes körű, korszerű Gorsium; Székesfehérvár kulturális-történelmi értékei. Népesség: stagnál. Kiemelkedő ipari fejlettség és gazdasági mutatók További vonzerők: Meghatározó, gabona, ipar, növénytermelés A megyék átlagánál alacsonyabb munkanélküliség A természet viszonylag romlatlan állapota, védett tájértékek, Előnyös állattenyésztés Kis- és középvállalkozások növekvő szerepe a foglalkoztatásban. A Velencei-tó; Ipar fejlett Komplex munkaerő-piaci programok Vad- és halállomány, Közlekedés kedvező Rehabilitációs modellközpont Lovas hagyományok, Közműellátottság Stabil és színvonalas humán-alapellátás (egészségügy, közoktatás) Termálvíz, Gyakorlatorientált felsőfokú képzés jelenléte Népi kultúra, a megye falvai, műemlékek, rendezvények Kedvező demográfiai, népesedési mutatók Társadalmi igény a turizmusra Bevándorlás, növekvő népesség a községekben A turisztikai kínálat egyes elemeinek szétszórt megléte Kedvező természetföldrajzi adottságok Turisztikai vállalkozások elterjedése a térségben Gazdag építészeti, történelmi, kulturális és vallási örökség Megindult önszerveződés (kistérségek, civil szervezetek).

ZINT Kedvező termőhelyi adottságok (78,8 %-a agráralkalmasság) A turisztikai intézményrendszer egyes elemeinek megindult S

S Mezőföld agroökológiai adottságai kiválóak kiépítése A szőlőtermesztés kedvező adottságait, hagyományai Földrajzi fekvéséből adódó jelentős tranzitforgalom

NÁLI A borvidékek turisztikai hasznosítása Növénytermesztés és nemesítés hagyományai

EGIO Tradíciókon alapuló speciális termékszerkezet Természetvédelmi területek aránya nő Kialakult kistérségi társulások aktív szerepe Szélesedő kínálat a művelődés és a kultúra területén Erősödő lokális tudat MEGYEI, R Kiterjedt és sokszínű nemzetközi kapcsolatok

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 53 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

SWOT „térkép” GYENGESÉGEK

ALAP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE IGAR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE NAGYLÓK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VAJTA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HANTOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ALSÓSZENTIVÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJL. KONC. VIZSGÁLAT ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAM TELEPÜLÉSSZERK. ÉS SZAB. TERV VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJL. KONC. VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJL. KONC. TELEPÜLÉSFEJL. KONCEPCIÓ (HATÁROZATTERVEZET) Megyei, kistérségi periféria Megyei, kistérségi periféria (EGYEZTETÉSI ANYAG) Megyei, kistérségi periféria Munkalehetőség hiánya Lakónépesség folyamatos csökkenése és elöregedése Sok a környezetszennyezésre érzékeny terület Sok a környezetszennyezésre érzékeny terület Lakónépesség folyamatos csökkenése és elöregedése Gyengébb termőképességű homoktalajok Önkormányzat szűkös pénzügyi helyzete Szociális és egészségügyi ellátás hiányosságai Helyi gazdaságok kiszolgáltatottsága Belterületi széttagoltság, rossz közlekedési Munkalehetőségek alacsony száma K – Ny irányú kapcsolati hiányosságok Szennyvízhálózat hiánya Munkalehetőségek alacsony száma Szennyvíztisztítás megoldatlansága kapcsolatok A lakosság nagy része naponta ingázik Széttagolt, elnyúló településszerkezet 18 évnél fiatalabb népesség arányának csökkenése A lakosság nagy része naponta ingázik Öregedő népesség Helyi gazdaságok kiszolgáltatottsága Letelepedési lehetőségek hiánya Szabályozatlan, rendezetlen utak, közterületek Falusi vendéglátás kiépítetlensége Letelepedési lehetőség nehézkes (kevés munkahely) Korlátozott munkalehetőségek Öregedő népesség Kommunikációs problémák (a lakosság tájékoztatása) Szennyezésre érzékeny területek Építési telkek kis száma Sportolási lehetőség korlátozott Belvizes területek a belterületen Szennyvíztisztítás megoldatlansága, tömegközlekedés Hagyományok ismerete Zavaró átmenő forgalom a 63-as úton A művelődés és kultúra helyi integrációjának, centrumának Kultúrház rossz állapota minősége Gazdálkodási hagyományok fokozatos megszűnése Rendezésre szoruló temető hiánya Korlátozott munkalehetőségek Mezőgazdasági felkészültség Önkormányzat pénzügyi helyzete Szegény sorsú rétegek A lakosságszámhoz képest kevés önkormányzati bevétel, Vállalkozások támogatása Munkalehetőség hiánya, jelentős munkanélküliség Közrendezvények helyszíne alacsony normatív támogatások Zsáktelepülés Népesség fogyása Közösségek kialakítása, összefogása Nincsen kerékpárút Csökkenő gyereklétszám Kommunikációs problémák (a lakosság tájékoztatása) Földutak magas aránya Fiatalok elvándorlása Hagyományok ismerete Szennyvízelvezetés és tisztítás Alacsony iskolázottsági szint Hagyományok fokozatos megszűnése Utcafásítás hiánya Hátrányos helyzetű népesség magas aránya Mezőgazdasági felkészültség Faluközpont kialakulatlan Szennyvízhálózat hiánya Vállalkozások segítése Rendezetlen közterületek Hiányos ivóvíz ellátottság Sok a kényszervállakozás és a működő vállalkozásokban gyakran Kevés az erdőterület Felszíni vízrendezés megoldatlansága hiányos a szakképzettség Löszös magaspartok, mozgásveszélyes területek Burkolatlan utak Közlekedés Dunaújváros felé rossz Illegális hulladéklerakások Balesetveszélyes főút Erdők faállománya közül az akácosok nagy aránya Kerékpárút kiépítetlensége Szennyvízkérdés Földutak magas aránya Együttműködés hiányosságai a környező településekkel Ivóvízminőség A turisztikai lehetőségek kiaknázatlansága Szennyvízelvezetés és tisztítás Komplex turisztikai termékek hiánya Hulladékkezelés Szálláslehetőségek Utcafásítás hiánya Infrastruktúra hiánya Faluközpont kialakulatlan Társadalmi, gazdasági szempontból elmaradottság Löszös magaspartok, mozgásveszélyes területek Nyelvtudás hiánya Illegális hulladéklerakások Tőkehiány Erdők faállománya közül az akácosok nagy aránya Marketing kialakulatlansága Ivóvízminőség Turisztikai szakismeretek hiánya Szennyvízkérdés Együttműködés hiányosságai a környező településekkel A turisztikai lehetőségek kiaknázatlansága Komplex turisztikai termékek hiánya Fogadóképesség hiányos Spontán fejlődés, stratégia hiánya Rövid turisztikai szezon Infrastruktúra hiánya Társadalmi, gazdasági szempontból elmaradottság Nyelvtudás hiánya Vállalkozási affinitás hiánya Fejlesztésekhez szükséges tőkehiány Marketing gyengesége Turisztikai szakismeretek hiánya TELEPÜLÉSI SZINT KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI PROGRAM, A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG AGRÁRSTR.- ÉS Alacsony a kistérség erdősültsége (8,4 %) SÁRBOGÁRDI RÉGIÓ, 1994 VIDÉKFEJL. PROGRAMJA, 2004 Kulturális, közművelődési, sportolási lehetőségek hiánya Magas munkanélküliség Főútvonaltól való távolság Élelmiszer feldolgozó kapacitás hiánya A vállalkozói képzés hiánya Halmozottan hátrányos helyzetű települések Lakossági infrastruktúra alacsony színvonala A működő tőke hiánya Gazdasági, társadalmi elmaradottság Humán erőforrások hiánya Áthaladó forgalom igényeinek alacsony színtű kielégítése Tartósan magas munkanélküliség Lakosság és gazdák rossz szemléletmódja G

É Infrastruktúra hiányosságai Helyi közösségek hiánya, Tőkehiányos vállalkozások S Kevés az ipari foglalkoztató Bizalmatlanság, Térségen belüli tömegközlekedés helyzete

TÉR Civil társadalmi szerveződések alacsony aktivitása Információ hiány, Utak állapota Kezdeményezőkészség hiánya Hiányos az idegenforgalmi alapinfrastruktúra

ZINT Kiegyenlítetlen birtokszerkezet Nincsenek turisztikai termékcsoportok DI KIS Alacsony szervezettségű mezőgazdaság Kidolgozattlan idegenforgalmi fejlesztési és marketing stratégia, GI S

É Teljes vízrendezés hiánya Információs rendszer hiánya S

OGÁR Mezőgazdasági utak elhanyagoltsága, Motiválatlanság a falusi turizmus iránt B

TÉR Véderdők hiánya Rendezetlenek a településképek R

Á Atomizált turisztikai termékkínálat KIS S DÉL-FEJÉR MEGYEI GAZDFEJ. PROGRAM FEJÉR-MEGYEI KISTÉRSÉG Idegenforgalmi programok hiánya FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA A turisztikai szakismeretek gyakori hiánya Egyoldalú tájhasználat FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Kedvezőtlen és hiányos a szállásférőhely struktúra Az átutazó turizmus uralkodó volta és kihasználatlansága Igénytelenség a környezettel szemben Szigetszerű természeti értékek. Indusztriális túlsúly, a tercier szektor gyenge Alacsony erdősültség Komplex turisztikai termékek hiánya a vonzerők Sok a kényszervállalkozás és hiányos a szakképzettség Épített környezet, szabályozási hiányosságok A fejlettségben erőteljes területi egyenlőtlenségek A felszíni vízfolyások többsége erősen szennyezett kihasználatlanság Nyelvtudás hiánya a vállalatok és a lakosság körében egyaránt Rehabilitáció állagmegőrzés nem megoldott Az alap-infrastrukturális hiányok akadályozzák a Élelmiszeripari feldolgozó-kapacitás kicsi, és a városokra A régión belüli közlekedési nehézségek A turizmus hatékony regionális szervezetének kialakulatlansága Jelentős talajszennyezés gazdaságfejlesztést koncentrálódik A felszíni vízfolyások erős szennyezettsége Rekultiválatlan hulladéklerakók A csapadékvíz elvezetése részben megoldatlan A szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés területi részaránya Száraz időszakban a Velencei-tó vízellátása Jelentős munkanélküliség Strukturális problémák munkanélküliség (a déli térségekben) és alacsony Egyéb infrastruktúra hiányosságok Hiányos humáninfrastruktúra. munkerőhiány (az erőcentrumokban) A komplex termelésszervezés, az integrációk-együttműködések Elégtelen és alacsony színvonalú szálláskapacitás Mezőgazdasági feldolgozóipar alacsony szintje A szakképzési struktúra, a tovább- és átképzés hiányai hiánya Rövid turisztikai szezon

ZINT Iparfejlesztés gátja infrastruktúrája kiépítetlensége Nincs munkaerőpiaci monotoring Hiányzik a megyei (regionális) agrármarketing koncepció A közbiztonság gondjai S

S Turisztikai vonzerő kihasználatlansága Képzési struktúrájában hiányos és kevés a felsőoktatás Illegális szemétlerakók szennyezik környezetet A marketing hiánya/gyengesége A D-i részének megközelíthetősége gyenge Szegényes kutatás-fejlesztés, innovációs infrastruktúra A kistérségei társulások, forráshiánya A beutaztatás hiánya

NÁLI Csatornázatlanság A megye idegenforgalom szezonális A kisvárosok térségi ellátó funkciói csak részben ellátottak A meglévő (rész-) szolgáltatások alacsony átlagos színvonala Átutazó, kiránduló turizmus a jellemző Hiányosságok az EU csatlakozásra felkészülés terén

EGIO Megoldatlan a területfejlesztési programok monitoringja

MEGYEI, R

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 54 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

SWOT „térkép” LEHETŐSÉGEK

ALAP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE IGAR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE NAGYLÓK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VAJTA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HANTOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ALSÓSZENTIVÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJL. KONC. VIZSGÁLAT ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAM TELEPÜLÉSSZERK. ÉS SZAB. TERV VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJL. KONC. VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJL. KONC. TELEPÜLÉSFEJL. KONCEPCIÓ (HATÁROZATTERVEZET) Kistérségi együttműködések erősítése Kistérségi együttműködések erősítése (EGYEZTETÉSI ANYAG) Természeti értékek bemutatása Horgásztó rendezése és a hozzá kapcsolódó turizmus fejlesztése Háttér-település funkciók ellátása A jó termőföldek kihasználása, Bio-gazdaság A jó termőföldek kihasználása, Bio-gazdaság Háttér-település funkciók ellátása Őshonos állományok telepítése az erdőterületeken Pályázati lehetőségek kihasználása Munkalehetőségek keresése Legelőterületek jobb kihasználása Megfelelő közlekedési kapcsolat kialakítása Új munkalehetőségek megteremtése Jobb közlekedési kapcsolatok, települési elkerülő út megépítése Térségi együttműködés erősítése Az iskola nyitottsága a település felé Pályázati lehetőségek kihasználása, külső pénzügyi Termőföld jó kihasználása, szőlőtermesztés, Társadalmi hagyományok újraélesztése Településkép javító intézkedések Új építési telkek kialakítása Felnőttképzés források megszerzése borászat helyben való megindítása Kistérségi összefogás Helyi védelmi rendelet megalkotása Gazdasági terület kijelölése Információs bázis kialakítása és fejlesztése (könyvtár) Építészeti és táji értékek megőrzése Pályázati lehetőségek kihasználása, Társadalmi kommunikáció Zöldfelületek rendezése Jobb közlekedési kapcsolatok (M8) Több funkciós intézmények (többcélúság) Iskolabővítés külső pénzügyi források megszerzése Új lakóterületek kijelölése Több településsel közösen turisztikai csomagterv kidolgozása Biogazdálkodás növelhetősége Körjegyzőség Csapadékvíz elvezetés rendezése Építészeti és táji értékek megőrzése Civil szervezetek fejlesztése Turizmus minőségi fejlesztése Jó adottságok energianövények termelésére Népi mesterségek újraélesztése További zöldfelületek kialakítása (játszóterek, parkok) Felhagyott majorok újrahasznosítása Falunap Pályázati lehetőségek kihasználása Falumúzeum (kiállítások) Helyi közösségi ház fejlesztése Hagyományokra alapuló mezőgazdaság Térségi együttműködés erősítése a mezőgazdasági termelésben és Kistérségi összefogás Kertészeti termelés újraélesztése Extenzív földművelés a piacra jutásban Társtelepülési kapcsolatok kialakítása, ápolása (Szentiváni Charta) A mezőgazdaság és a turizmus összehangolt fejlesztése Település ismertségének növelése Kommunikáció Tervezett szélerőpark További helyi és kistérségi közösségi rendezvények szervezése, Civil szervezetek fejlesztése Tervezett autópálya, bekötő utak támogatása Új lakóterületek kijelölése Tervezett kerékpárút hálózat Faluház felújítása Pályázatok Teljes közművesítettség Tanuszoda létesítése Falunap („régi” alsószentivániak meghívása) Zöldterületek minőségi fejlesztése Szennyvízkezelés megoldása Hagyományokra alapuló mezőgazdaság Utcakép tervezése Alapvető közüzemi ellátás biztosítása Extenzív földművelés Épített értékek védelme Utak portalanítása A mezőgazdaság és a turizmus összehangolt fejlesztése Ökológiai hálózat bővítése Tervezett szélerőmű park Őshonos növények telepítése Dió, bodza, illetve fűzprogram Erdősítés Tervezett gyorsforgalmi utak, elkerülő út Közműellátás fejlesztése tervezett kerékpárút hálózat Komplex turisztikai termékek kialakítása Zöldterületek minőségi fejlesztése Egymásra épülő, összehangolt rendezvények Utcakép tervezése Épített értékek védelme Ökológiai hálózat bővítése Őshonos növények telepítése Erdősítés Tórendszer visszaállítása Közműellátás fejlesztése Elkerülő út megépítése Turizmus alternatívák (falusi, öko, vallási, lovas, horgászat, vadászat) Ifjúsági tábor Komplex turisztikai termékek kialakítása Egymásra épülő, összehangolt rendezvények TELEPÜLÉSI SZINT KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI PROGRAM, A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG AGRÁRSTR.- ÉS SÁRBOGÁRDI RÉGIÓ, 1994 VIDÉKFEJL. PROGRAMJA, 2004 A térségen átmenő közúti forgalom igényeinek kiaknázása Biotermékek iránti kereslet bővül Szabadidős, turisztikai befektetések növelése Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Mezőgazdasági termékfeldolgozó ipar növelése Erdőtelepítés Vonzó településkép kialakítása Vadgazdálkodás fejlesztés A felhasználható pénzügyi alapok felkutatása Extenzív állattartásban (piaci kereslet) A kisvállalkozás oktató képzési igényeinek helyi kielégítése Humán erőforrás fejlesztés G

É Élelmiszer feldolgozás S Ipar telepítése a térségbe

TÉR Alternatív (nem élelmiszer termelési célú) növénytermesztés Közlekedésfejlesztés (M 8, M6) ZINT Agrár innovációs komplex program DI KIS A lovas turizmus évtizedes hagyományai és kereslet GI S

É S OGÁR B TÉR R Á KIS S

DÉL-FEJÉR MEGYEI GAZDFEJL. PROGRAM FEJÉR-MEGYEI KISTÉRSÉG FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Gyümölcs-zöldségtermelés fejlesztése FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Középtávú turizmusfejlesztési program kidolgozatlansága Ökológiai értékek csatolása a Sárvíz-völgyhöz Régión és megyén belüli együttműködése EU csatlakozás Sajátos építészeti formanyelv megőrzése. Ínnovációs és gazdasági központi szerep erősítése Gazdasági fellendülés az országban Talajvédelem csatornázással és korszerű műveléssel. Az innováció intézményrendszerének fejlesztése Fejér megye fokozatosan az innováció éllovasává válik Humánerőforrás fejlesztés Információs társadalom: e-közigazgatás és az e-gazdaság A gazdaságpolitikában a turizmus elismerést kap, feltételrendszere Munkahelyteremtés Beszállítói kapcsolatok, vállalkozói együttműködések erősödése javul Ipari infrastruktúrafejlesztés Munkaerőpiaci igazodás (képzés- átképzés intézményeivel) Mezőgazdasági termékfeldolgozás Tartalékok a foglalkoztatottság szintjének növelésére Idegenforgalom fejlesztés A lakosság diszkrecionális jövedelmeinek növekedése Kerékpárutak kiépítése, M8 D-i nyomvonala. A belföldi turizmus élénkülése fokozódó igény a Csatorna-hálózat kiépítése rendezvényturizmusra Alacsony telekárak, helyi adó kedvezmények Központi pályázati, támogatási keretek növekedése Kistérségi központokban megfelelő intézményi ellátottság Termálvíz kincs feltárására, fürdők fejlesztése Nyugodt környezet, rekreációs lehetőségek Logisztikai központok fejl. (raktározás, szállítás) Jó megközelíthetőség Ökológiai gazdálkodás és extenzív állattartás Önkormányzati tulajdonú területek Az öntözhető területek bővítése, kihasználtságának javítása ZINT Infrastruktúra biztosított, biztosítható (aszály) S

S Testre szabott helyi adókedvezmények Gyümölcs- és zöldségtermelés területi részarányának növelése Gyors és rugalmas ügyintézés (támogatások)

NÁLI Igényszinthez igazodó minőségi árutermelés Erdőtelepítés és vadgazdálkodás EU-s és hazai támogatottsága

EGIO Agrár innovációs komplex program megvalósítása (gazdasági teljesítmény és jövedelemtermelő képesség fokozása) Erősödő környezeti érzékenység A fejlesztési források várható bővülése A megyei és a regionális stratégia EU „kompatibilitása” MEGYEI, R

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 55 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

SWOT „térkép” VESZÉLYEK

ALAP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE IGAR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE NAGYLÓK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VAJTA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HANTOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ALSÓSZENTIVÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJL. KONC. VIZSGÁLAT ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAM TELEPÜLÉSSZERK. ÉS SZAB. TERV VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJL. KONC. VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJL. KONC. TELEPÜLÉSFEJL. KONCEPCIÓ (HATÁROZATTERVEZET) Népesség csökkenése, elöregedés Leszakadás, a település „magára maradása” (EGYEZTETÉSI ANYAG) Talajerózió Népesség fogyása, elöregedése Elszigetelődés Ásványvízvagyon nem megfelelő kihasználása Kihasználatlan területek Földrajzi elszigetelődés Tájidegen fajok további terjedése Az önkormányzat pénzügyi helyzete miatt a pályázatok önrésze A szellemi tőke kiáramlása (magasan végzett fiatalok Termőföldek nem megfelelő módon való kihasználása A településszerkezeti tagoltság negatív hatásai A szellemi tőke kiáramlása (magasan végzett fiatalok Átmenőforgalom okozta terhelés növekedése nehezen finanszírozható elvándorlása) A szennyvízkezelés megoldatlan marad Termőföldek nem megfelelő módon való kihasználása elvándorlása) Elkerülő út nem épül meg A térségi összefogás nem valósul meg Demográfiai mutatók további romlása A felszíni vízelvezetés gondjai megoldatlanul maradnak Népesség csökkenése, elöregedés, elszegényedés Demográfiai mutatók további romlása Településkép romlása miatt csökkenő vonzerő Körzetesítő törekvések A felszíni vízelvezetés gondjai megoldatlanul maradnak Központi források megszűnése A térségi összefogás nem valósul meg Központi források elapadása (pályázati lehetőségek csökkenése) Környezetet, természetet károsító gazdálkodások megjelenése A fürdő fejlesztése nem valósul meg Környezetet, természetet károsító gazdálkodások megjelenése Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek felszámolása Népesség fogyása, öregedése felgyorsul Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek felszámolása Forráshiány Csökkenő gyerekszám miatt bezár az iskola Forráshiány Elhagyott, leromlott állagú épületek Szennyvízhálózat nem épül meg Elhagyott, leromlott állagú épületek Településkép idegen új épületek Vízrendezés elmaradásából származó károk növekedése Településkép idegen új épületek Kihasználatlan, parlagon hagyott közterületek Kihasználatlan, parlagon hagyott közterületek Természetes, természetközeli élőhelyek sérülése Természetes, természetközeli élőhelyek sérülése Túlzott mértékű fejlesztések Túlzott mértékű fejlesztések Tervezett autópálya tájképi hatása Paks közelsége (atomveszély) Paks közelsége (atomveszély) Környezeti veszélyeztető tényezők figyelmen kívül hagyása Környezeti veszélyeztető tényezők figyelmen kívül hagyása (csúszásveszély, nem megfelelő Szennyvízkezelés, (csúszásveszély, nem megfelelő szennyvízkezelés, hulladékkérdés, vízműkutak elszennyezése) hulladékkérdés, vízműkutak elszennyezése) Allergiát okozó gyomfajok elterjedése Allergiát okozó gyomfajok elterjedése Tőke és szakismeret hiánya Tervezett autópálya zajterhelése, légszennyezése Önkormányzati forráshiány Tőke és szakismeret hiánya Fiatalok elvándorlása Önkormányzati forráshiány Fiatalok elvándorlása

TELEPÜLÉSI SZINT KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI PROGRAM, A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG AGRÁRSTR.- ÉS SÁRBOGÁRDI RÉGIÓ, 1994 VIDÉKFEJL. PROGRAMJA, 2004 Munkanélküliség növekedése A térség végleges leszakadása Ellátásból kikerülők számának növekedése Belső periféria A fejlesztések önkormányzati forráshiány miatti elmaradása Környezetvédelem helyzete, csatornázatlanság A befektetői kedv recesszió miatti csökkenése Önkormányzati, kistérségi együttműködés elmarad A helyi társadalmi összhang megteremtésének elhúzódása Vállalkozások együttműködése elmarad Egymással konkuráló idegenforgalmi kínálat Turisztikai adottságok kihasználatlansága

G É S TÉR ZINT DI KIS GI S É S OGÁR B TÉR R Á KIS S

DÉL-FEJÉR MEGYEI GAZDFEJL. PROGRAM FEJÉR-MEGYEI KISTÉRSÉG FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Egyoldalú tájhaszn. rontja a kedvező adottságokat FEJLESZTÉSI STRATÉGIA A működési feltétrendsz hiányosságaifennmaradnak A természeti értékek beolvadnak a mg-i területekbe A tömegtermelés és a bérmunka dominanciája , versenyképesség- Tőke és szakismeret hiány a vidéki területeken Épített környezeti értékvesztés vesztés A falusi fiatalok elvándorlása A talaj további szennyeződése Nem áll rendelkezésre a szükséges munkaerő A cigány kisebbség beilleszkedésének elhúzódása Növekvő forgalom fokozza a körny. szennyezést Hosszabb távon kedvezőtlen demográfiai tendenciák Az önkormányzatok forrásszegénysége A kevés munkalehetőség fokozza az elvándorlást A kedvezőtlen tendenciák erősödése a munkanélküliek körében Az együttműködés hiánya a magán és közszektor Mezőgazdasági és ipari munkahely csökken A községi oktatási intézmények erodáslása, A kistérségek és települések rivalizálása Turisztikai kínálat állagromlása A városi és a vidéski oktatási színvonal közti különbségek Konfliktusok kiéleződése a szomszédos országokkal Hiányos közúti hálózat a fejlődés gátja mélyülése Csatornázatlanság fokozza a talajszennyezést Növekszik a megye szakember vesztése (agyelszívás) A lakosság jövedelmi viszonyai miatt a tercializálódás lassú Erősödik a verseny a bel- és külföldi piacokon Belvízveszély (Cece-Ősi, Ercsi, Iváncsa és Adony térségek) Kiszámíthatatlan gazdasági szabályzók (mezőgazdaság) Kedvezőtlen tendenciák veszélyeztetik az agrárium sikerét ZINT

S S NÁLI EGIO MEGYEI, R

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 56 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Sárbogárdi kistérségi SWOT analízis

A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG AGRÁRSTRUKTÚRA- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, HELYZETELEMZÉS, 2004 Az Agrárstruktúra és Vidékfejlesztés SWOT elemzésének a táblázati kezelhetőség érdekében szerkesztett és tömörített változata. Az eredeti elemzést a mellékletek tartalmazzák.

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG AGRÁRSTR.- ÉS A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG AGRÁRSTR.- ÉS VIDÉKFEJL. PROGRAMJA, 2004 VIDÉKFEJL. PROGRAMJA, 2004 Gazdaság Gazdaság Mező/erdőgazdaság Mező/erdőgazdaság Jó termőhelyi adottságok Kiegyenlítetlen birtokszerkezet Agrárzóna az összterület 78,9 %a Alacsony szervezettségű mezőgazdaság Tradíción alapuló speciális termékszerkezet (hungarikumok) Teljes vízrendezés hiánya Ökölógiai gazdálkodás bázisa adott Mezőgazdasági utak elhanyagoltsága, Turizmus Véderdők hiánya Képzett turizmus és kistérségfejlesztési munkacsoport Alacsony a kistérség erdősültsége (8,4 %) Érintetlen táji, természeti értékek, turisztikai vonzerő Ipar Idegenforgalmi hagyományok, Élelmiszer feldolgozó kapacitás hiánya Tőkehiányos vállalkozások Turizmus Hiányos az idegenforgalmi alapinfrastruktúra Nincsenek turisztikai termékcsoportok Kidolgozattlan idegenforgalmi fejlesztési és marketing stratégia, Információs rendszer hiánya Motiválatlanság a falusi turizmus iránt Atomizált turisztikai termékkínálat Rendezetlen a településkép Társadalom, humán erőforrás Tartósan magas munkanélküliség Helyi közösségek hiánya, Bizalmatlanság, Információ hiány, Kezdeményezőkészség hiánya Kulturális, közművelődési, sportolási lehetőségek hiánya Humán erőforrások hiánya Lakosság és gazdák rossz szemléletmódja Infrasruktúra Főútvonaltól való távolság Térségen belüli tömegközlekedés helyzete Utak állapota Lakossági infrastruktúra alacsony színvonala Pozícionálás Halmozottan hátrányos helyzetű települések Gazdasági, társadalmi elmaradottság

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG AGRÁRSTR.- ÉS A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG AGRÁRSTR.- ÉS VIDÉKFEJL. PROGRAMJA, 2004 VIDÉKFEJL. PROGRAMJA, 2004 Gazdaság Gazdaság Mező/erdőgazdaság Vállalkozások együttműködése elmarad Biotermékek iránti kereslet bővül Turizmus Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Egymással konkuráló idegenforgalmi kínálat Erdőtelepítés Turisztikai adottságok kihasználatlansága Vadgazdálkodás fejlesztés Infrastruktúra Extenzív állattartásban (piaci kereslet) Környezetvédelem helyzete, csatornázatlanság Agrár innovációs komplex program Pozícionálás Alternatív (nem élelmiszer termelési célú) növénytermesztés A térség végleges leszakadása Ípar Belső periféria Élelmiszer feldolgozás Önkormányzati, kistérségi együttműködés elmarad Ipar telepítése a térségbe Túrizmus A lovas turizmus évtizedes hagyományai és kereslet Társadalom, humán erőforrás Humán erőforrás fejlesztés Infrastruktúra Közlekedésfejlesztés (M 8, M6)

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 57 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A.2.3. A problémák súlyozása a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági javakkal történő gazdálkodás függvényében

A térségi környezeti, természeti, társadalmi és gazdasági javakkal történő gazdálkodás megteremtését kikényszerítő feltételek közül hármat emelünk ki:

• Az EU csatlakozás önmagában is új gazdálkodási feltételeket jelent. Ezen feltételek és folyamatos változásuk (pl. a KAP agrártámogatási rendszer vidékfenntartásra/fejlesztésre történő átprofilírozása) a körültekintő és előrelátó térségi gazdálkodást nem nélkülözheti. • A magyar vidék elmaradottsága összehangolt vidék fejlesztési, fenntartási, azaz gazdálkodási rendszer kifejlesztését, alkalmazását sürgeti. • A klímaváltozás szélsőséges időjárási helyzeteket eredményezhet (ld. MTA VAHAVA program jelentés). Az új meteorológiai feltételekhez igazodás új szempontú megközelítést tesz szükségessé.

Fenti feltételrendszer és a benne rejlő folyamatos változás kihat a célrendszer meghatározására is. Ezért a problémafa viselkedését vizsgáltuk a változó feltételek között. A környezet változása a problémafa egészének és részproblémáinak átértelmezését, hangsúlyeltolódásokat von maga után.

A kihívásokra adandó válaszok szempontjából, így a célok rangsorolásánál is • a leglényegesebbek a strukturális elváltozás (okozat), mert a természeti, társadalmi, gazdasági, térségi válaszadás képességét lehetetlenítheti el és oki megfelelője a hálózati fejletlenség, mert a szervezettség hiányában az egységes fellépés lehetetlen és ezzel minden áldozat (társadalmi, gazdasági) hasztalanná válhat, • kisebb jelentőségű az alapok (ok) és a tartalmi következmények, mert az esetek túlnyomó részében pótolhatók, mobilizálhatók, behelyettesíthetők, • a széleskörű problémák (törzs) a rendszer indikátorai ezért a válaszok (célok, feladatok) összeállításánál mérlegelésüktől eltekinthetünk.

A célok és a feladatok rangsorolásánál, a gazdálkodási arányok meghatározásánál, tízes skálán rangsorolva (1 a kiindulási pont, 10 a legjelentősebb) • a széleskörű problémák 1-es • az alapok és a tartalmi következmények az alsó harmad (2, 3, 4) • a struktúra és a hálózat a felső harmad (8, 9, 10) pozíciójúak.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 58 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

„B” Munkarész FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS OPERATÍV PROGRAM

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 59 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

B.1. Fejlesztési koncepció és program B.1.1. Jövőkép B.1.2. Célpiramis B.1.3. A Sárbogárdi kistérség területfejlesztési programjának térségi fejlesztési rendszerbe illesztése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 60 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

B.1.1. Jövőkép

Vízió

Az elkövetkező évtizedek társadalmi, gazdasági létkérdése lesz a környezeti, a természeti feltételek biztosítása. Ezért elkerülhetetlen a környezeti, a természeti és a társadalmi javakkal történő gazdálkodás. Ennek a gazdálkodásnak a hatékonysága a társadalmi és a gazdasági szervezettségen múlik. A kistérség fejlődési potenciálját sem operatív projektjeinek száma jelzi, hanem társadalmának, gazdaságának szervezettsége. Ezért a jövőkép vezérfonalául nem a az ágazati projektek megvalósulásából vezetjük le, hanem a társadalmi, gazdasági, térségi hálózatok kialakulásában rejlő lehetőségekből indulunk ki. Mert ezek a hálózatok nyitottságuk, rugalmasságuk révén a projekteknek nem csak megvalósítását, hanem gazdasági/társadalmi haszonnal történő működtetését, piaci feltételekhez formálását, kritikus helyzetekben a csődhelyzetek elkerülését, túlélését is biztosíthatják.

Térségpolitikai küldetés

A Sárbogárdi kistérségi élhetőség, fenntarthatóság és versenyképesség érdekében • a kistérség és a települések választott politikusai (országgyűlési- és megyegyűlési képviselők, polgármesterek és önkormányzati képviselők) küldetése a környezet, a természet, a társadalom és a gazdaság értékeivel történő gazdálkodás politikai és gazdasági feltételeinek megteremtése • a kistérségi, a települési tisztviselők küldetése a társadalmi, a gazdasági és a térségi hálózatok létrejöttének támogatása, működésének segítése • a társadalmi és a gazdasági szereplők küldetése a közösségfejlesztési, a humán ifrasruktúra fejlesztési és az ágazati projektek kimunkálása, karbantartása és megvalósítása.

Jövőkép

A gazdálkodási-környezetfüggő jövőkép ennek szellemében a környezeti, természeti, társadalmi és gazdasági javakkal történő gazdálkodásra és a hálózatok alakulására koncentrál.

Társadalmi, gazdasági együttműködés teljes körűvé válása: civil-hálózatok, vállalkozói, gazdálkodói termelési, raktározási, értékesítési klaszterek, hálózatok, térségi kapcsolatok kiépítése. Erős, önfenntartó, lobbyképes kistérségi, szomszédsági kapcsolati szövet kialakulása. A versenyképesség szerkezeti feltételének (nyitottság, rugalmasság) megteremtése, az élhetőséghez, a társadalom krízishelyzetekben is hatékony működéséhez nélkülözhetetlen társadalmi kohézió megszerveződése.

A társadalmi, gazdasági szerveződés hatására • a gazdasági adottságok/lehetőségek optimális kihasználására logisztikai rendszerek fejlesztése (ld. SAPARD programban és a Sárbogárdi kistérség gazdaságfejlesztési programjában szereplő projektek sora). A kínálkozó lehetőségek ld. közút fejlesztésben rejlő potenciálok kiaknázása (logisztikai központok, logisztikai szervezési központok telepítése). A speciális termőhelyi adottságokból adódó klaszter-képzési lehetőségek (pl. paprika, dinnye termesztés) kihasználása, • a társadalmi adottságok/lehetőségek kiaknázása, humán erőforrás fejlesztés, kummunikációs eszközök kihasználása, lakossági és turisztikai PR fejlődése.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 61 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A peremvidék helyzet felvállalása, tudatosítása, előnyeinek kihasználása

A Sárbogárdi kistérségnek, mint peremvidéknek a funkciója a környezeti, természeti feltételrendszer biztosítása a nagy koncentráltságú térségek (Székesfehérvár, Dunaújváros) számára. Feltételezi a kistérségek közötti munkamegosztást, a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági hálózatok kiegyensúlyozott működését, szövetszerű kapcsolódását.

A peremvidék funkció felértékelődik a gazdálkodási kényszerek hatására (EU vidék fenntartás/fejlesztés térnyerése a mezőgazdasági termelés támogatás mellett) a klímaváltozás következtében (száraz és nedves periódusok váltása, szélsőséges időjárási viszonyok kialakulása). Ennek hatására szinte kényszerpályán alakul az alábbi ok-okozati folyamat • A sárréti vízgazdálkodás felértékelődése a vizek helyben tartására (száraz időjárási periódus), tórendszer fejlesztésre illetve árvizek levezetésére (nedves periódus), (elkerülendő azt a gyakorlatot, hogy a belvíz levezetés után pár hónappal - aszály idején - a vízpótlás jelentsen gondot) • Természeti értékek gazdagodása, az időszakosan elöntéses területeken (a száraz évszakra) víztartalékok képzése, vizes élőhelyek kialakítása, erdősítés, rétek formálása, (lényegében a katonai térképeken nyomon követhető folyamat visszafelé történő lejátszása), mikroklíma javítása • Mikroklíma javulás következtében a mezőgazdasági termőterületek hatékonyságának növelése, speciális termékek (biokultúra) termesztési feltételének javulása, a tárolt vízmennyiség növelése következtében, az öntözéses mezőgazdaság és a halgazdaság fejlődése • A táji, tájképi értékek gazdagodása, a táji vonzerő erősödése • Rekreációs feltételek javulásával a turisztikai vonzerő fejlődése, a turisztikai szezon három évszakos széthúzása (tavasz, nyár ősz horgászat, sport turizmus, nyár fürdőző üdülés), a turisztikai beruházások hatékonyságának növelése

A kistérség lakosságmegtartó képességének javulása a környezet, a természet, a társadalom és a gazdaság értékeivel történő gazdálkodás következtében várható • a környezeti, a természeti értékek felértékelődése • az egészséges életmód iránti igény növekedése (a környezet-kultúra iránt fogékony betelepülőkkel a népességszám szinten tartható, kedvező esetben növelhető) • a kistérséget elhagyó vállalkozó-népesség helyett a környezeti, természeti értékeket kreatívan hasznosító lakosság költözik a térségbe, ezzel a térség humán erőforrás-versenyképessége szinten tarthatóvá válik. • új munkahelyek létrejötte

Terület- és településrendezési következmények

A Sárbogárdi kistérségi tervekben várható módosulások • A vízjárta területek és a belvizes területek tájhasználatának változása: tórendszer, vizes élőhely, erdősítés, rét kialakítás • A természetvédelmi területek bővülése, átértékelése • A mezőgazdasági tájhasználat átstruktúrálása (biotermesztéses természetvédelmi, vízminőségvédelmi pufferterületek kialakulása, öntözéses mezőgazdasági területek növelése) • A turisztikai, a rekreációs vonzerő fejlesztése, a tájkép-gazdálkodás feltételének tervi megalapozása (Sáregres, Vajta térsége) • A turisztikai termékcsomagok megjelenése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 62 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

B.1.2. Célpiramis

A nagytérségi (az európai, a magyar-országi, a közép-dunántúli és a fejér-megyei) fejlesztési programokból levezethető egyetemes cél:

Környezeti/természeti, társadalmi, gazdasági élhetőség, versenyképesség és fenntarthatóság

A kistérség jövőképe

A Sárbogárdi kistérség a felzárkózás és az erőnyerés kistérsége

Átfogó cél

A térségi kohézió erősítése, együttműködés a környezeti/természeti, a társadalmi, a gazdasági és a térszerkezeti adottságok kihasználására, a potenciálok kibontására

Prioritások

I. II. III. IV. Társadalmi struktúrák Diverzifikált és integrált Térszerkezet- és Környezeti, természeti, fejlesztése, gazdasági struktúra civilizációs hálózatok táji rendszerek védelme, egyensúlyteremtés fejlesztés, a Sárbogárdi fejlesztése kezelése, fenntartása, térség versenyelőnyt menedzselése hordozó gazdasági ágainak erősítése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 63 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

„A” Akció szakasz A kilábalás strukturális feltételeinek megteremtése

Specifikus célok

I.1. II.1. III.1. IV.1. Társadalmi Vonzó befektetési és Informatikai fejlesztés Környezeti, természeti, együttműködés javítása, együttműködő táji javakkal történő társadalmi struktúrák vállalkozói környezet gazdálkodás fejlesztése megteremtése, a térség tőkevonzó képességének kialakítása és belső erőforrásainak mozgósítása

Intézkedések

I.1.1. II.1.1. III.1.1. IV.1.1. Sárbogárd kistérségi Vállalkozói Kistérségi szélessávú Kistérségi önkormányzati és civil infrastruktúra fejlesztése infrastruktúra (számítógép természetvédő, együttműködés hálózat) kialakítása, biogazdálkodási szervezése információ rendszer logisztikai rendszerének megteremtése megteremtése a védett területeken és puffer zónáikon, a védelem társadalmasítása, a „Sárbogárdi kistérségi modell” kidolgozása

I.1.2. II.1.2. IV.1.2. Élhetőségi feltételek Belső gazdasági A rekreációs és a javítása, erőforrások mobilizálása, turisztikai vonzerő lakosságmegtartó vállalkozói fejlesztése, kistérségi képesség fejlesztése együttműködések tájképgazdálkodás

I.1.3. II.1.3. Sárbogárdi kistérségi Külső gazdasági identitástudat erősítése, erőforrások mobilizálása kulturális hagyományok ápolása, újratermelése, turisztikai kulturális vonzerő fejlesztése

I.1.4. Kisebbségi integráció segítése

I.1.5. Kistérségi kommunikációs program

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 64 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

„B” Akció szakasz Az erőnyerés és kibontakozás

Specifikus célok

I.2. II.2. III.2. IV.2. Humán erőforrás A térségi gazdasági Infrastruktúra hálózatok Kistérségi fejlesztés, társadalmi hátrány felszámolása, és kommunális természetvédelem térszerkezet javítás tartós gazdasági rendszerek fejlesztése versenyképesség megteremtése

Intézkedések

I.2.1. II.2.1. III.2.1. IV.2.1. Humán erőforrás Mezőgazdaság Kistérségi infrastruktúra: Az országos és a helyi fejlesztésintézményi versenyképességének vízi közművek, energia természetvédelem hátterének biztosítása fokozása ellátás, hírközlés fejlesztése

I.2.2. II.2.2. III.2.2. Kulturális, sport és Turizmus, komplex Kistérségi/regionális szabadidő létesítmények térségi termékfejlesztés szelektív kialakítása hulladékgyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, tudatformálás II.2.3. Ipari versenyképesség növelés

Specifikus célok

I.3. III.3. IV.3. Szociális és Kistérségi Kistérségi egészségügyi rendszer közlekedéshálózat környezetvédelem fejlesztés fejlesztése

Intézkedések

I.3.1. III.3.1. IV. 3.1. Szociális és A versenyképességet Kistérségi egészségügyi ellátás segítő hálózati elemek, levegőminőségjavító biztosítása intézkedések program

1.3.2. III.3.2. IV.3.2. Az egészségügyi ellátás Az élhetőséget, az Kistérségi vízrendezés, korszerűsítése életminőség javítását vizminőségjsvítás elősegítő hálózati elemek, intézkedések

IV. 3.3. Kistérségi föld és talajvédelem

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 65 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

B.1.3. A Sárbogárdi kistérség területfejlesztési programjának térségi fejlesztési rendszerbe illesztése

A Sárbogárdi kistérség fejlesztési lehetőségeit és veszélyeit elsődlegesen Fejér-megye és a Közép-Dunántúli Régió határozza meg

A Közép-Dunántúli Régió területfejlesztési Fejér-megye területfejlesztési koncepciója jövőképe, programja négy prioritást határoz meg, melyek öt, illetve a stratégiai céljai mentén három fő területre illetve négy prioritásra oszlanak. összpontosítja erőforrásait. A három elsőbbséget élvező prioritás további két-két intézkedés-csoportra (azon belül pedig további intézkedésekre) bomlik

1. A gazdasági környezet innováció-orientált 3. Gazdaságfejlesztés fejlesztése - Gazdasági infrastruktúra minőségi fejlesztése - Gazdasági integrációk támogatása - Vállalkozások fejlesztése, gazdasági - Kis- és középvállalkozások fejlesztése kooperációk ösztönzése - Innovációs infrastruktúra és menedzsment fejlesztése - Környezetorientált agrár- és vidékfejlesztés - A régió adottságaira épülő turizmus élénkítése 2. Humánerőforrás fejlesztés 1. Humán erőforrások fejlesztése - Oktatási és szociális infrastruktúra fejlesztése - Humán infrastruktúra és tudásbázis fejlesztése - Esélyegyenlőség megteremtése a régióban - A foglalkoztatottság szintjének és - Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása hatékonyságának növelése - Egyének és szervezetek innovációs képességének fejlesztése - Az egészségügy és szolgáltatásainak fejlesztése

3. A minőségi élet feltételeinek megteremtése 2. Környezetfejlesztés - A lakosság életkörülményeinek javítása, - Vonalas infrastruktúra, ellátórendszerek környezettudatos fejlesztése fejlesztése, hiányok pótlása - Települési környezet életminőségének javítása - Természeti és épített környezet védelme és - Közép-Dunántúl közlekedési kapcsolatainak fejlesztése fejlesztése - Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése „inforégió”

4. A helyi intézmény-rendszer fejlesztése az EU csatlakozás után - Intézményi és interregionális kapcsolati infrastruktúra fejlesztése - A régió forrás-abszorpciós képességének erősítése - Speciális felkészítések - A régió identitástudatának erősítése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 66 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A Sárbogárdi kistérség fejlesztési lehetőségeit és veszélyeit másodsoron a határos Dél- Dunántúli Régió és Tolna Megye határolja be.

A Dél-Dunántúli Régió komplex fejlesztési programja Tolna Megyei területfejlesztési stratégia és operatív Prioritásokat és stratégiai programokat rögzít program Prioritások és stratégiai programok

I. Prioritás: Közlekedésfejlesztés 7. Prioritás: közlekedésfejlesztés I/1. A nemzetközi közlekedési kapcsolatok fejlesztése 7.1. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése I/2. A hazai interregionális közlekedési kapcsolatok 7.2. Főúthálózat fejlesztése fejlesztése 7.3. Alsóbbrendű utak fejlesztése I/3. A dél-dunántúli régió belső közlekedési 7.4. Alsóbbrendű utak fejlesztése kapcsolatainak fejlesztése 7.5. A vasúthálózat fejlesztése 7.6. A légi közlekedés fejlesztése 7.7. A vízi közlekedés fejlesztése II. Prioritás: Humánerőforrás-fejlesztés 5. Prioritás: az emberi erőforrások fejlesztése Tolna II/1. A régió humánerőforrás-fejlesztési stratégiájának megyében kidolgozása 5.1. Foglalkoztatási problémák megoldása II/2. Foglalkoztathatóság javítása 5.2. Oktatás, képzés fejlesztése II/3. Regionális egészségügyi struktúra kialakítása 5.3. Kultúra és közművelődés II/4. Az oktatás és képzés fejlesztése III. Prioritás: Innováció fejlesztés III/1. A régió K+F tevékenységének támogatása III/2. Az innovációs transzfer rendszerek fejlesztése III/3. Innovatív kísérleti projektek IV. Prioritás: Ipari szerkezet és technológia váltás 2. Prioritás: a megye gazdasági versenyképességének IV/1. Hálózatszerű gazdaságfejlesztés javítása IV/2. Külföldi működő tőke vonzása 2.1. A vállalkozások versenyképességének javítása IV/3. Piacképesség fokozása 2.2 a működő tőke vonzása V. Prioritás: Az agrárszektor fejlesztése 3. Prioritás: mezőgazdaság- és vidékfejlesztés V/1. Integrált élelmiszergazdaság 3.1. A versenyképes agrárágazatok fejlesztése 3.2. Agrártermékek feldolgozása és kereskedelme 3.3. Falusias (vidéki) térségek fejlesztése VI. Prioritás: Üzleti szolgáltatások fejlesztése VI/1. Üzleti szolgáltatások fejlesztése VII. Prioritás: Az idegenforgalom fejlesztése 4. Prioritás: turizmusfejlesztés Tolna megyében VII/1. Termál és gyógyturizmus fejlesztése 4.1. Turisztikai termékek fejlesztése és promóciója VII/2. Szelíd turizmus fejlesztése 4.2. A turizmust kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése VII/3. Kulturális és rendezvényturizmus VII/4. Vízi turizmus VIII. Prioritás: Régiómarketing 1. Prioritás: a megye kohéziójának erősítése VIII/1. A Dél-Dunántúl kommunikációs stratégiájának 1.1. A településrendszer fejlesztése kidolgozása 1.2. Területfejlesztési intézményrendszer VIII/2. A belső identitás erősítése 1.3. Térségmarketing VIII/3. A régió promóciója IX. Prioritás: Felkészülés az EU csatlakozásra IX/1. A területfejlesztési intézményrendszer fejlesztése IX/2. Interregionális kapcsolatok erősítése X. Prioritás: A Balaton komplex fejlesztése

6. Prioritás: fenntartható környezeti fejlődés elősegítése 6.1. Környezetvédelmi beruházások 6.2. Természeti értékek védelme

Forrás: TOLNA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Prioritások és stratégiai programok Tolna megye Területfejlesztési Tanács 2003 Program koordinátor: Právics József a közgyűlés alelnöke http://www.tolnamegye.hu/terfej/komp_fejl_prog.doc

DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAM Dél-Dunántúli Regionális Ügynökség 1999 http://www.deldunantul.com/index.php?id=1527 Prioritások, stratégiai programok

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 67 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A Sárbogárdi kistérségi prioritások megyei (Fejér és Tolna) fejlesztési rendszerbe illesztése.

Fejér-Megye területfejlesztési Sárbogárdi kistérség prioritásai Tolna Megyei területfejlesztési koncepciója jövőképe, illetve a stratégiai programja céljai mentén három fő területre összpontosítja erőforrásait. A három elsőbbséget élvező prioritás további két- két intézkedés-csoportra (azon belül pedig további intézkedésekre) bomlik

3. Gazdaságfejlesztés II. Diverzifikált és integrált gazdasági 2. Prioritás: a megye gazdasági - Gazdasági infrastruktúra struktúra fejlesztés, a Sárbogárdi versenyképességének javítása minőségi fejlesztése térség versenyelőnyt hordozó 2.1. A vállalkozások - Vállalkozások fejlesztése, gazdasági ágainak erősítése versenyképességének javítása gazdasági kooperációk 2.2 a működő tőke vonzása ösztönzése 3. Prioritás: mezőgazdaság- és vidékfejlesztés 3.1. A versenyképes agrárágazatok fejlesztése 3.2. Agrártermékek feldolgozása és kereskedelme 3.3. Falusias (vidéki) térségek fejlesztése

4. Prioritás: turizmusfejlesztés Tolna megyében 4.1. Turisztikai termékek fejlesztése és promóciója 4.2. A turizmust kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése 1. Humán erőforrások fejlesztése I. Társadalmi struktúrák fejlesztése, 5. Prioritás: az emberi erőforrások - Humán infrastruktúra és egyensúlyteremtés fejlesztése Tolna megyében tudásbázis fejlesztése 5.1. Foglalkoztatási problémák - A foglalkoztatottság szintjének megoldása és hatékonyságának növelése 5.2. Oktatás, képzés fejlesztése 5.3. Kultúra és közművelődés 2. Környezetfejlesztés III. Térszerkezet- és civilizációs 6. Prioritás: fenntartható környezeti - Vonalas infrastruktúra, hálózatok fejlesztése fejlődés elősegítése ellátórendszerek fejlesztése, 6.1. Környezetvédelmi beruházások hiányok pótlása IV. Környezeti, természeti, táji 6.2. Természeti értékek védelme - Természeti és épített környezet rendszerek védelme, kezelése, védelme és fejlesztése fenntartása, menedzselése 7. Prioritás: közlekedésfejlesztés 7.1. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése 7.2. Főúthálózat fejlesztése 7.3. Alsóbbrendű utak fejlesztése 7.4. Alsóbbrendű utak fejlesztése 7.5. A vasúthálózat fejlesztése 7.6. A légi közlekedés fejlesztése 7.7. A vízi közlekedés fejlesztése 1. Prioritás: a megye kohéziójának erősítése 1.1. A településrendszer fejlesztése 1.2. Területfejlesztési intézményrendszer 1.3. Térségmarketing

A Sárbogárdi kistérség intézkedéseinek tervezési rendszerbe illesztését az operatív program összefoglaló táblázata tartalmazza.

1.3.2. Kistérségi kapcsolatok

A Sárbogárdi kistérség tervbe vett intézkedéseinek egy jelentős részét a közvetlen szomszédaival (pl. kerékpárút, vízi közmű társulások üzemeltetése) vagy a távolabbi kistérségekkel együtt (pl. A rekreációs és a turisztikai vonzerő fejlesztése, kistérségi tájképgazdálkodás, Turizmus,

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 68 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ komplex térségi termékfejlesztés) tudja megvalósítani.

A Sárbogárdi kistérség potenciális partner térségeit a melléklet rajz „Sárbogárdi kistérség kapcsolódásai a szomszédos kistérségekhez” tartalmazza. A kapcsolati térháló három körből tevődik össze. A háló • magterülete a Sárbogárdi kistérség, • szomszédsági egységébe tartoznak a közvetlen szomszédok, a Dunaújvárosi, a Paksi, a Tamási, az Enyingi, az Abai, és az Adonyi kistérségek • hatásterületéhez tartoznak a távolabbiak: a Kumszentmiklósi, a Kalocsai, a Szekszárdi, a Bonyhádi, a Sásdi, a Dombóvári, a Tabi, a Siófoki, a Balatonalmádi, a Székesfehérvári, a Gárdonyi, az Ercsi és a Ráckevei kistérségek

A kistérségi kapcsolatok egyaránt jelentősek lehetnek a strukturális- és a fejlesztési stratégiai szakaszok esetében. A kistérségek strukturális együttműködése a nagytérségi (megyei, regionális) azaz a „globális” kihívásokra adandó válaszok megtalálására, az általuk kijelölt kényszerpályák kezelésére biztosít lehetőséget. A globális erővel szemben ugyanis csak kistérségi együttműködéssel lehet a megfelelő ellenerőt felmutatni pl. a tájfenntartást társadalmilag, gazdaságilag elismertetni, a kistérségi értékeket megőrizni, tovább örökíteni.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 69 x ƒÁ‚fyqÁ‚hs2usƒ„É‚ƒÉq ue€gƒyvÓhÁƒes2e2ƒywƒÉhyƒ usƒ„É‚ƒÉqri €ilisvörösvár

uywÁ‚ywEiƒ„i‚qyw2wiq‰i fi™ske fud—pest fud—örs

wór qyál

pitɂ2wiq‰i †iƒ€‚Éw2wiq‰i ir™si †árp—lot— €iƒ„2wiq‰i ƒzékesfehérvár qárdony h—˜—s ‚á™keve †eszprém u֐ɀEh xÁx„Úvs2‚ÉqsÓ edony e˜—

f—l—ton—lmádi uunszentmiklós r—ntos f—l—tonE x—gylók hun—újváros füred inying ƒiófok fÁgƒEusƒu x2wiq‰i f—l—tonE ƒár˜ogárd földvár wezõszil—s el—p ƒywyq‰2wiq‰i u֐ɀEweq‰e‚y‚ƒÁqs ƒáregres elsószentiván sg—r ge™e ‚ÉqsÓ nyód „—˜ †—jt— vengyeltóti „yvxe2wiq‰i „—mási €—ks uiskõrös

hÉvEh xÁx„Úvs2‚ÉqsÓ u—lo™s—

hom˜óvár u—posvár ƒzekszárd fonyhád tánosh—lm—

ćsd

f—j— €é™svár—d

€é™s ƒzigetvár ƒzentlõrin™

wohá™s uözépEhunántúli2‚égió2h—tár— wegyeh—tár w—gterület2@ƒár˜ogárdi2kistérségA ƒzomszédság r—tásterület SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

B.2. Operatív program összefoglaló táblázat

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 70 SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Operatív program összefoglaló táblázat

Jelmagyarázat: FM Fejér megye, TM Tolna megye

A KISTÉRSÉGI PROGRAMOT A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPETENCIÁJÁBA TARTOZÓ PROGRAMOK A KISTÉRSÉGI PROGRAMOT TÁMOGATÓ TÁMOGATÓ TELEPÜLÉSI, VÁLLALKOZÓI, ORSZÁGOS, MEGYEI, GAZDÁLKODÓI PROJEKTEK PROGRAMOK, INTÉZKEDÉSEK I. Prioritás Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés

I.1.Specifikus cél

Társadalmi együttműködés javítása, társadalmi struktúrák fejlesztése

Mezőszilas: Esélyegyenlőségi konferencia I.1.1. Intézkedés FM-1. Humán erőforrások fejlesztése szervezése Sárbogárdi kistérségi önkormányzati és civil együttműködés szervezése 1.1.Humán infrastruktúra és tudásbázis fejlesztése

I.1.1.1. Komponens Kistérségi Munkaszervezet létrehozása, a kistérség menedzselésére

I.1.1.2. Komponens Kistérségi civilszervezetek együttműködése, a kistérség civil érdekképviselete (pl. településszépítő egyesületek tájvédelmi szerepének kiteljesítése)

I.1.1.3. Komponens Virtuális logisztikai központ és logisztikai „inkubátorház” kialakítása, a kulturális identitástudat erősítésére, a gazdasági kibontakozás előmozdítására I.1.2. Intézkedés FM-1. Humán erőforrások fejlesztése Sáregres - Az Egresi Csók István malom és Élhetőségi feltételek javítása, a lakosságmegtartó képesség fejlesztés 1.1.Humán infrastruktúra és tudásbázis Fáncsi területrész rehabilitációja, fejlesztése

Alsószentiván - Településközpont rehabilitációja Igar - Jókai Mór utca kiépítése, I.1.2.1. Komponens TM-5. Prioritás: az emberi erőforrások Életminőség fejlesztése (lakás, ellátó intézmények, szellemi és fizikai rekreáció) fejlesztése Tolna megyében Cece – Településrendezés, a település és - munkahely, minőségi munkahely-teremtés 5.3. Kultúra és közművelődés külterületének komplex rendezése - ellátás fejlesztése (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, kulturális szolgáltatás)

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 71

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

I.1.2.2. Komponens Élettér, lakókörnyezet fejlesztés, közterület rendezés, kistérségi arculatfejlesztés

I.1.2.3. Komponens Lokálpatrióta mozgalom indítása

I.1.3. Intézkedés Sárbogárdi kistérségi identitástudat erősítése, kulturális hagyományok ápolása, „ újra- termelése”, turisztikai kulturális vonzerő fejlesztés TM-5. Prioritás: az emberi erőforrások fejlesztése Tolna megyében I.1.3.1. Komponens 5.3. Kultúra és közművelődés Mezőföldi szomszédolás, kistérségi hagyományőrzés

I.1.3.2. Komponens Mezőségi termelési kultúrák, építészeti hagyományok ápolása, népi mesterségek régi falusi játékok felelevenítése és termékként való eladása; tájjellegű vendégfogadók és - ételek

I.1.3.3. Komponens Iparos hagyományok gondozása

I.1.3.4. Komponens Kulturális rendezvények (hangverseny, színház, kiállítás) szervezése, helyi néptánccsoportok és – zenészek számára fellépési lehetőség

I.1.3.5. Komponens A térségi gimnázium országos élvonalban tartása, a kistérségi oktatás színvonalának javítása

I.1.3.6. Komponens Régészeti értékek, emlékek bemutatása; Sárvíz menti értékes épületeknek (kastélyok, kúriák, parasztházak, magtárak) funkció keresése

I.1.4. Intézkedés FM-1. Humán erőforrások fejlesztése Kisebbségi integráció segítése 1.1. Humán infrastruktúra és tudásbázis fejlesztése 1.2.A foglalkoztatottság szintjének és I.1.4.1. Komponens hatékonyságának növelése Roma Integrációs program az alap- és a középfokú képzésben

I.1.4.2. Komponens Sikeres roma kezdeményezések bemutatása, roma ösztöndíjasok a munka világában TM-5. Prioritás: az emberi erőforrások

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 72

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

I.1.4.3. Komponens fejlesztése Tolna megyében Roma kisebbségi önkormányzatok megerősítése, közéleti képzési programok, közösségfejlesztők 5.1. Foglalkoztatási problémák megoldása alkalmazása

I.1.4.4. Komponens Roma egyeztető fórumok működtetése

I.1.4.5. Komponens Roma lakóhelyi szegregáció enyhítése

I.1.5. Intézkedés Bogárd és vidéke Kistérségi kommunikációs program TM-1. Prioritás: a megye kohéziójának Sárréti híd I.1.5.1. Komponens erősítése 1.3. Térségmarketing Médiajelenlét

I.1.5.2. Komponens Internetes hónlap

I.1.5.3. Komponens Szóróanyagok, kiadványok

I.1.5.4. Komponens Rendezvények

I.2. Specifikus cél Humán erőforrás fejlesztés, társadalmi térszerkezet javítás

Sárbogárd – Mészöly Általános Iskola I.2.1. Intézkedés rekonstrukciója funkcióbővítéssel FM-1. Humán erőforrások fejlesztése Humán erőforrás fejlesztés intézmény hátterének biztosítása 1.1.Humán infrastruktúra és tudásbázis Cece - Illyés Gyula Általános Iskola fejlesztése funkcióbővítése, tetőtérbeépítése, komplex felújítása és fenőttképzési központ kialakítása I.2.1.1. Komponens TM-5. Prioritás: az emberi erőforrások Alsószentiván - IV. Béla Általános Iskola Kishantosi Népfőiskola és Mintagazdaság fejlesztése Tolna megyében 5.2. Oktatás, képzés fejlesztése felújítása Cece - Óvoda teljes felújítás, bővítés Igar - Vámszőlőhegy, Petőfi S. u. 65. szám alatti I.2.1.2. Komponens óvoda felújítása Továbbképző központ, főiskolai kihelyezett tagozat Ad. 2.1. Gazdasági szerkezet elvárásaihoz igazodó Mezőszilas: Oktatási központ létrehozása, - Idegennyelv oktatás, falusi turizmus tanfolyam átképzési rendszer Óvoda épületének bővítése és korszerűsítése, - Idegenforgalom szaktudás-fejlesztés Közösségi ház építése, Mezőföldi Tájközpont, - Idegenforgalmi kommunikáció-fejlesztés Információs és Oktatási Központ létrehozása a Droppa kastély felújításával, Közösségi

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 73

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ szolgáltatóház kialakítása

Alap - " A jövő iskoláját szeretnénk megvalósítani", az egyházi tulajdonban lévő tantermek felújítása, „átvétele”

Alsószentiván - Térségi oktatási és szociális központ kialakítása

Alap, Művelődési ház felújítása, funkcióbővítés I.2.2. Intézkedés Kulturális, sport és szabadidő létesítmények kialakítása Vajta - Faluház felújítás

TM-5. Prioritás: az emberi erőforrások Igar-Vám, Kossuth u. 44. szám alatti volt I.2.2.1. Komponens fejlesztése Tolna megyében általános iskola közösségi házzá való felújítása,. Kistérségi könyvtár és kultúr-centrum fejlesztés 5.3. Kultúra és közművelődés Mezőszilas - Közösségi Ház építése, Bolhási Közösségi terek létrehozása völgyben szabadidő park, Közterületek szépítése, parkok, utcabútorok, Játszótér a Kossuth téren, Sporttelep öltözője

Cece - Sportcsarnok építése, többfunkciós sport és szabadidő-központ, uszoda I.2.2.2. Komponens Alsószentiván- Művelődési Ház felújítása, Kistérségi sport- és szabadidőközpont fejlesztés funkcióbővítés, akadálymentesítés Összehangolt térségi rendezvénysorozat - Óvoda sportszobával való bővítése és átfogó felújítása +programkapcsolás - Sportöltöző átfogó felújítása - Sportpálya bővítése, kézilabdapálya és futópálya kialakítása I.3. Specifikus cél Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztés

I.3.1. Intézkedés Vajta - Szociális étkezést biztosító konyha és Szociális és egészségügyi ellátás biztosítása étkezde felújítása

FM-1. Humán erőforrások fejlesztése Sárbogárd - Ápoló-Gondozó Otthon bővítése 1.1.Humán infrastruktúra és tudásbázis

Cece - Összevont szociális intézmény kialakítása I..3.1.1. Komponens fejlesztése Produktív szociálpolitikai kedvezmények elterjesztése Mezőszilas: Családi napközi, Munkanélküliek TM-1. Prioritás: a megye kohéziójának mentori szolgálata, Gondoskodó falu program, erősítése Munkanélküliek és álláskeresők egyesülete I.3.1.2. Komponens 1.1. A településrendszer fejlesztése Szakmaközi együttműködések erősítése a szociális ágazatban

I.3.1.3. Komponens Szolgáltatás tervezési koncepció kidolgozása

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 74

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

I.3.1.4. Komponens Egységes szociális informatikai hálózat kiépítése

I.3.2. Intézkedés Az egészségügyi ellátás korszerűsítése FM-1. Humán erőforrások fejlesztése 1.1.Humán infrastruktúra és tudásbázis fejlesztése I.3.2.1. Komponens Egészségtervek kidolgozása TM-1. Prioritás: a megye kohéziójának erősítése 1.1. A településrendszer fejlesztése I.3.2.2. Komponens A megelőzés elsődlegességének biztosítása

I.3.2.3. Komponens Minőségbiztosítás bevezetése

II. Prioritás Gazdasági struktúrák fejlesztése, a Sárbogárdi térség versenyelőnyt hordozó gazdasági ágainak erősítése

II.1. Specifikus cél Vonzó befektetési és együttműködő vállalkozói környezet megteremtése a térség tőkevonzó képességének kialakítása és belső erőforrásainak mozgósítása

II.1.1. Intézkedés Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése FM-3. Gazdaságfejlesztés

3.1. Gazdasági infrastruktúra minőségi fejlesztése II.1.1.1. Komponens: Gazdaságfejlesztési térségmenedzsment kialakítása TM-2. Prioritás: a megye gazdasági Vállalkozók, gazdálkodók érdekképviseletének, érdekérvényesítő képességének, lobbyfeltételeinek versenyképességének javítása fejlesztése 2.1. A vállalkozások versenyképességének Sárbogárd - Ipari Park II.1.1.2. Komponens: javítása

Kistérségi inkubátorház-hálózat kialakítása 2.2 a működő tőke vonzása Cece – inkubátor-szolgáltatóház, - inkubációs raktárak építése • Irodai infrastruktúra; - vállalkozói központ létesítése • ITK infrastruktúra;

Cece: Agrárlogisztikai központ • információs szolgáltatásokkal; • rendszeres üzleti, pénzügyi tanácsadás. OFK: Gazdasági versenyképesség megteremtése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 75

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

II.1.1.3. Komponens: OTK: Térségi versenyképesség; Területi felzárkózás; Kistérségi agrár-ipari park kialakítása Külső-belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása; Eszköz és intézményrendszer, kistérségi intézmények; Regionális fejlesztések keretei II.1.1.4. Komponens: Dél-Fejér megyei gazdaságfejlesztési program Kistérségi települési raktárbázisok, logisztikai alközpontok kialakítása (befektetési helyszínek fejlesztése)

II.1.2. Intézkedés Cece: Paprika és zöldségszárító és Belső gazdasági erőforrások mobilizálása,- vállalkozói együttműködések FM-3. Gazdaságfejlesztés feldolgozó üzem 3.2. Vállalkozások fejlesztése, gazdasági kooperációk ösztönzése II.1.2.1. Komponens: Térségi vállalkozói együttműködések kialakítása • munkaerőpiaci, Kp-dunántúli Régió: Döntően mezőgazdasági jellegű térségek fejlesztése, modern európai agrár- • pénzügyi, vidékfejlesztés és gazdasági diverzifikáció; • értékesítési, vállalkozói együttműködések klaszterek • beszerzési, OTK: Térségi versenyképesség; Területi felzárkózás; Külső-belső perifériák, elmaradott térségek • beszállítói, felzárkóztatása; Regionális fejlesztések keretei • melléktermék és hulladékhasznosítási stb.

II.1.2.2. Komponens: Kistérségi termelői klaszterek szervezése (vagy gazdaságfejlesztési menedzsmenti kapacitás függvényében regionális klaszter szervezése), ill. csatlakozás létező regionális klaszterek hálózatáshoz, tematikák lehetnek: • élelmiszeripar általában; • paprikafeldolgozás.

II.1.3. Intézkedés Külső gazdasági erőforrások mobilizálása FM-3. Gazdaságfejlesztés 3.2. Vállalkozások fejlesztése, gazdasági kooperációk ösztönzése II.1.3.1. Komponens: Térségi befektetés-ösztönzési stratégia kialakítása (elsődleges cél a gazdaság diverzifikálása, ipari- TM-2. Prioritás: a megye gazdasági szolgáltatási tevékenységek megjelenésének támogatása) versenyképességének javítása 2.2 A működő tőke vonzása • elektronikus (honlap, CD) kommunikáció • kiadványok

OFK: Gazdasági versenyképesség megteremtése II.1.3.2. Komponens: OTK: Térségi versenyképesség; Területi felzárkózás; Befektetés-ösztönzési menedzsmenti tevékenység feltételeinek megteremtése a gazdaságfejlesztési Külső-belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása menedzsmentben • képzések • kapacitásbővítés

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 76

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

II.1.3.3. Komponens: Helyi vállalkozások érdekképviselete, hazai, európai piacon való jelenlétének segítése • vásári részvétel támogatása, • képzések vállalkozók és a gazdaságfejlesztési térségmenedzsment számára, információs fórumok szervezése

II.2. Specifikus cél A térségi gazdasági hátrány felszámolása, tartós gazdasági versenyképesség megteremtése

II.2.1. Intézkedés Mezőgazdaság versenyképességének fokozása FM-3. Gazdaságfejlesztés Alap – Ásványvíz palackozó - Gyógyvíz feltárás, idegenforgalom TM-3. Prioritás: mezőgazdaság- és fejlesztés vidékfejlesztés - Vadászház felújítás, vadászturizmus II.2.1.1. Komponens: 3.1. A versenyképes agrárágazatok fejlesztése

Mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségmenedzsment kialakítása és térségmenedzsmenttel való napi 3.2. Agrártermékek feldolgozása és Cece - Zöldség, gyümölcs feldolgozó együttműködési lehetőségének biztosítása. létesítmény kialakítása kereskedelme • Infrastrukturális feltételek kialakítása 3.3. Falusias (vidéki) térségek fejlesztése Mezőszilas: - Helyi foglalkoztatás bővítése biokertészet kialakításával II.2.1.2. Komponens: OTK: Területfejlesztési prioritások ágazatok Mezőgazdasági együttműködések számára: agrár-vidékfejlesztés területfejlesztési • TÉSZ, prioritásai Kp-dunántúli Régió: Döntően mezőgazdasági jellegű • BÉSZ szervezése térségek fejlesztése, modern európai agrár- vidékfejlesztés és gazdasági diverzifikáció II.2.1.3. Komponens: Dél-Fejér megyei gazdaságfejlesztési program Helyi térség-specifikus és bio agrár-élelmiszeripari termékek fejlesztésének szervezése (mezőgazdasági feldolgozóipari projektek)

II.2.1.4. Komponens: Helyi agrár-élelmiszeripari termékek térségen kívüli piacra juttatásának támogatása • Információszolgáltatás • Egységes térségi agrármarketing

II.2.1.5. Komponens: Agrártermelés diverzifikálása • Extenzív állattartás • Nem mezőgazdasági növények termelése • Erdőtelepítés-erdőgazdálkodási tevékenységek bővítése • Vadgazdálkodási tevékenységek bővítése • Biotermelés meghonosítása

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 77

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

II.2.1.6. Komponens: Élelmiszeripari termelés bővítése, diverzifikációja • Élelmiszeripari kapacitások telepítése a termelőkhöz

II.2.1.7. Komponens: Agrár és élelmiszeripari termelés technológiai modernizációja

II.2.2. Intézkedés Mezőszilas: Artézi kút vizének hasznosítására ásványvíz palackozó, Bozót-patak völgyének Turizmus, komplex térségi termékfejlesztés turisztikai célú hasznosítása, Németh László FM-3. Gazdaságfejlesztés napok, Szilasi Nyári fesztivál II.2.2.1. Komponens: TM-4. Prioritás: turizmusfejlesztés Tolna A kistérségi menedzsmenttel együttműködő formalizált turisztikai térségmenedzsment felállítása megyében

4.1. Turisztikai termékek fejlesztése és

Cece: Komplex turizmus-fejlesztés II.2.2.2. Komponens: promóciója 4.2. A turizmust kiszolgáló infrastruktúra Turisztikai marketingstratégia és arculat kialakítása fejlesztése • Stratégiaépítés • Arculati kézikönyv OTK: Vidékies térségek speciális fejlesztési Sárbogárd - Városi Strand és Uszoda építése • Szervezetfejlesztés, képzések prioritásai – Táji értékekben gazdag vidékies • Egységes arculati elemek elhelyezése kistérségek erőforrásaira alapozott fenntartható Nagylók - Falusi turizmus fejlesztés, fejlesztése rendszergazda szerep felvállalása Kp-dunántúli Régió: Sárvíz ökofolyosójának II.2.2.3. Komponens: turisztikai fejlesztése Vállalkozói együttműködések, Fejér Megye Turisztikai koncepciója • komplex térség specifikus turisztikai termékek kialakítása Dél-Fejér megyei gazdaságfejlesztési program (turizmusfejlesztés) • helyi minőségbiztosítási rendszerek, céhek szervezése

II.2.2.4. Komponens: Turisztikai vonzerők célcsoport-orientált fejlesztése (kisméretű infrastrukturális beruházások) • lovas és kerékpáros turisztikai infrastruktúra (pl. lovas-, kerékpáros útvonalak jelölése) • termál turizmus • gazdálkodói bemutatóhelyek falusi turizmushoz kapcsolódóan, • horgász- és vízi turisztikai feltételek, • természeti és madár megfigyelő útvonalak és helyek • örökségturisztikai helyszínek felújítása stb.

II.2.2.5. Komponens: Turisztikai és helyi termékeket előállító vállalkozások együttműködésének kialakítása • együttműködések az élelmiszeripar, termelők és turisztikai vállalkozások között

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 78

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

II.2.2.6. Komponens: Minőségi turisztikai fejlesztések • szálláshely minőségének, • infrastruktúrájának fejlesztése

II.2.2.7. Komponens: Turisztikai szolgáltatások kapacitásának fejlesztése (szálláshelybővítés)

II.2.2.8. Komponens: Turisztikai szolgáltatások diverzifikálása (helyi adottságokhoz, turisztikai marketingstratégiához illeszkedő szolgáltatói tevékenységek megjelenésének támogatása) II.2.3. Intézkedés Ipari versenyképesség-növelés FM-3. Gazdaságfejlesztés

II.2.3.1. A kistérségi menedzsmenttel együttműködő ipartestület felállítása TM-2. Prioritás: a megye gazdasági versenyképességének javítása 2.1. A vállalkozások versenyképességének II.2.3.2. Térségi marketingstratégia kidolgozása javítása 2.2 A működő tőke vonzása

II.2.3.3. A kistérségi agrármarketin stratégiához kapcsolódó feldolgozóipari termékstruktúra kidolgozása

II.2.3.4. Ipari park fejlesztése

III. Prioritás Térszerkezet és civilizációs hálózatok fejlesztése

III.1. Specifikus cél Informatikai fejlesztés

III.1.1. Intézkedés Kistérségi szélessávú infrastruktúra (számítógép hálózat) kialakítása, információ rendszer FM-2. Környezetfejlesztés megteremtése 2.1. Vonalas infrastruktúra, ellátórendszerek fejlesztése, hiányok pótlása III.1.1.1. Komponens TM-1. Prioritás: a megye kohéziójának Kistérségi számítógép hálózat kialakítása, a rendszer minden tagtelepülésre kifejlesztése, a rendszer erősítése működtetetés szervezeti feltételeinek megteremtése 1.2. Területfejlesztési intézményrendszer

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 79

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

III.1.1.2. Komponens E-önkormányzati rendszer kialakítása

III.1.1.3. Komponens Információ áramlást és a tájékoztatást elősegítő rendszerek továbbfejlesztése és megépítése. Kistérségi E-pont létesítése Sárbogárdon, a kistérség vendégeinek tájékoztatására

III.1.1.4. Komponens Kistérségi információrendszer létrehozása, gondozása, kapcsolódása más információ rendszerekhez (pl. „Turinform” irodák adatbankjához)

III.2. Specifikus cél Infrastruktúra hálózatok és kommunális rendszerek fejlesztése

III.2.1. Intézkedés Alap.-.Ivóvíz vas és mangántalanítás Kistérségi infrastruktúra: vízi-közművek, energia ellátás, hírközlés FM-2. Környezetfejlesztés 2.1. Vonalas infrastruktúra, ellátórendszerek fejlesztése, hiányok Igar - központi belterületén ivóvízkút létesítési III.2.1.1. Komponens pótlása költségei, Vízminőség javító programok megvalósítása, vízbázis védelem, vízművek fejlesztése, 2.2. Természeti és épített környezet védelme . Vámszőlőhegy, illetve Vám szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás hálózatrekonstrukció és fejlesztése engedélyezési dokumentumainak elkészítése, - Jókai Mór utca csapadékvíz-rendszerének TM-6. Prioritás: fenntartható környezeti kiépítése, fejlődés elősegítése - Szabdság utca vízelvezető rendszer kiépítése, III.2.1.2. Komponens 6.1. Környezetvédelmi beruházások Helyi és kistérségi szennyvíztisztító telepek és szennyvíz elvezető hálózatok építése, a meglevő rendszerek bővítése Cece - Korszerűtlen infrastruktúra kicserélése, ivóvízhálózat

Igar, Alsószentiván illetve Cece, Alap, Vajta, Sáregres, - Szennyvízhálózat kiépítése III.2.1.3. Komponens Települési felszíni vízelvezető hálózatok felújítása és továbbfejlesztése, a mezőgazdasági vízrendezés Alsószentiván - Belterületi felszíni- fejlesztése belvízelvezetés II. és III. ütemének A hálózatok karbantartás, a vízkárok megelőzése. megvalósítása

Cece: Külterületi vízelvezető árkok III.2.1.4. Komponens karbantartása, vízkárok megelőzése, vízrendezés Kistérségi energiaellátás, vezetékes energiarendszerek továbbfejlesztése. Enrgiatakarékos és a megújuló fejlesztése hőhordozók berendezések létesítése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 80

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Mezőszilas: Belterületi csapadék-vízelvezetés III.2.1.5. Komponens kiépítése, Ivóvízhálózat bővítése (Jókai, Kígyó Elektronikus hírközlés és a kábel TV ellátás utca, Hadak útja, Kossuth tér

III.2.2. Intézkedés FM-2. Környezetfejlesztés Kistérségi/régionális szelektív hulladékgyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, tudatformálás 2.2. Természeti és épített környezet védelme és fejlesztése III.2.2.1. Komponens A hulladékok kezelésének a racionalitását elősegítő intézkedések meghatározása, szállítási rendszerek TM-6. Prioritás: fenntartható környezeti kidolgozása fejlődés elősegítése Hasznosító rendszerek terve és összehangolása a településrendezési és fejlesztési tervekkel 6.1. Környezetvédelmi beruházások

III.2.2.2. Komponens Településenkénti szelektív hulladékgyűjtés

III.3. Specifikus cél Kistérségi közlekedéshálózat fejlesztés

III.3.1. Intézkedés Nagylók zsáktelepülés jellegének megszüntetése A versenyképességet segítő hálózati elemek, intézkedések a Sárszentágotával összekötő út megépítésével, FM-2. Környezetfejlesztés Tóth József, 2435 Nagylók Hunyadi J. u. 1. 2.1. Vonalas infrastruktúra, III.3.1.1. Komponens ellátórendszerek fejlesztése, hiányok Alap-Németkér közötti összekötő út megépítése Az épülő és tervezett gyorsforgalmi hálózatokhoz illeszkedő közúti kapcsolatrendszer pótlása színvonalas kialakítása Igar - Szabadság utca útburkolat felújítása, megerősítése, Gerzsei Jánosné, 7015 Igar Fő utca III.3.1.2. Komponens TM-7. Prioritás: közlekedésfejlesztés 1. A kistérség elérését, feltárását segítő főúthálózati rendszer kapacitásának, szolgáltatási színvonalának 7.3. Alsóbbrendű utak fejlesztése Alsószentiván - Belterületi utak teljes 7.4. Alsóbbrendű utak fejlesztése rekonstrukciója javítása (elkerülő utak építése, baleseti helyzet javítását célzó csomóponti átépítések, stb.).

Cece - Kerékpárutak kiépítése III.3.1.3. Komponens Cece: Belterületi utak teljes rekonstrukciója A fő-és gyorsforgalmi rendszereken érkező, a településeket kiszolgáló forgalom szétterítése céljából a mellékúthálózati rendszer fejlesztése. Alap – települési belterület szerkezeti összekötő út

Cece: Vasútállomás-rehabilitáció III.3.1.4. Komponens A vasútállomások, megállók és környezetük humanizálása (esztétikai és funkcionális szempontok szerinti rehabilitációja).

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 81

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

III.3.1.5. Komponens A közúti és vasúti tömegközlekedési rendszer összehangolása (műszaki és menetrendi koordinálása).

III.3.1.6. Komponens Az országos kerékpárútrendszer kistérségre eső szakaszainak megvalósítása.

III.3.1.7. Komponens A településrendezési tervekkel összhangban a kistérség és települései fejlődését szolgáló, az országos hálózatra támaszkodó kerékpáros útvonalak kijelölése, szükség szerinti kiépítése.

III.3.2. Intézkedés Az élhetőséget, az életminőség javítását elősegítő hálózati elemek, intézkedések Cece, illetve Alsószentiván - Belterületi utak FM-2. Környezetfejlesztés korszerűsítése 2.1. Vonalas infrastruktúra, ellátórendszerek fejlesztése, hiányok Nagylók „zsáktelepülés” jellegének III.3.2.1. Komponens megszüntetése, útépítés pótlása A nagyforgalmú átkelési szakaszok forgalomcsillapításának differenciált megoldása (az esetleges elkerülő Mezőszilas: Görgei, Rákóczi, Somogyi utcák és szakasz kiépüléséig, illetve végleges megoldásként). TM-7. Prioritás: közlekedésfejlesztés Hadak útja burkolatának kiépítése, Széchenyi, 7.1. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése Magyarósi, Honvéd és Tábor utcák burkolatának III.3.2.2. Komponens 7.2. Főúthálózat fejlesztése felújítása A hiányzó alsóbbrendű településközi úthálózati elemek kiépítése az ellátó rendszerek színvonalasabb, 7.5. A vasúthálózat fejlesztése gazdaságosabb működése érdekében (kistérségen belüli és külső kapcsolatokat tekintve egyaránt).

III.3.2.3. Komponens A természeti területekre alapozott idegenforgalom számára olyan optimális megközelítő és kiszolgáló közúti rendszer kialakítása, amely a turizmus számára vonzó, de a látogatás célját jelentő környezeti állapotot nem rontja (pl. természetes anyagok alkalmazása, a környezethez alkalmazkodó utak és létesítmények építése, stb.).

III.3.2.4. Komponens A kistérséget szolgáló közúti tömegközlekedési rendszer fejlesztése (a területi fejlesztésekkel, az úthálózati- és vasúti fejlesztésekkel összhangban).

IV. Prioritás Környezeti, természeti, táji rendszerek kezelése, fenntartása, menedzselése

IV.1. Specifikus cél Környezeti, természeti, táji javakkal történő gazdálkodás

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 82

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

IV.1.1. Intézkedés Kistérségi természetvédő (bio)gazdálkodási logisztikai rendszerének megteremtése a védett területeken és puffer zónáikon, , a védelem társadalmasítása, a „Sárbogárdi kistérségi modell” FM-2. Környezetfejlesztés kidolgozása 2.2. Természeti és épített környezet védelme és fejlesztése

IV.1.1.1. Komponens Tájgondozás rentábilis gazdálkodási ággá való fejlesztése TM-6. Prioritás: fenntartható környezeti fejlődés elősegítése IV.1.1.2. Komponens 6.2. Természeti értékek védelme Kistérségi természetvédelmi filozófia-váltás előkészítése , a társadalom bevonása

IV.1.1.3. Komponens A gazdálkodók bevonásával irányított és menedzselt természet/tájvédelmi gazdálkodás; különlegesen értékes természeti területek fennmaradási, megőrzési programja

IV.1.1.4. Komponens A természetvédelmi gazdálkodás hálózatának (a termelés, a raktározás az értékesítés biogazdálkodási logisztikai rendszerének) megteremtése

IV.1.1.5. Komponens A biotermesztés ösztönzési rendszerének kidolgozása, tájjellegű termékek előállítása

IV.1.2. Intézkedés A rekreációs- és a turisztikai vonzerő fejlesztése, kistérségi tájképgazdálkodás FM-2. Környezetfejlesztés Sáregres község faluközpontjának 2.2. Természeti és épített környezet védelme rekonstrukciója – egységes falukép kialakítása a és fejlesztése település vonzerejének javítása érdekében, IV.1.2.1. Komponens A tájképi karakter feltárása, tájképi karaktervédelmi, rehabilitációs programok kidolgozása, a társadalom Sáregres - Tájjellegű népi építészeti emlékek tájképi érzékenységének fejlesztése, aktivizálása TM-6. Prioritás: fenntartható környezeti megőrzése, fejlődés elősegítése

6.2. Természeti értékek védelme Alsószentiván - Járdák térkövezése, felújítása, IV.1.2.2. Komponens pótlása A turizmus, a falusi turizmus keretfeltételeinek fejlesztése, táj és települési arculat védelme Alsószentiván - Köztemető járdakészítés, ravatalozó felújítás, térburkolat készítés, emlékhely kialakítás IV.1.2.3. Komponens Tájképi fásítások (utak, vizes élőhelyek, vízfolyások mentén, településszegély, mezővédő erdősáv), a tájképet zavaró létesítmények tájba illesztése illetve ilyen létesítmények kialakításának megakadályozása

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 83

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

IV.2. Specifikus cél Kistérségi természetvédelem

IV.2.1. Intézkedés Az országos és a helyi természetvédelem fejlesztése FM-2. Környezetfejlesztés 2.2. Természeti és épített környezet védelme és fejlesztése IV.2.2.1. Komponens Természeti és társadalmi örökség megóvása TM-6. Prioritás: fenntartható környezeti IV. 2.2.2. Komponens fejlődés elősegítése Az ökoturizmus fejlesztése (turistautak, tanösvények, madár- és vadmegfigyelőhelyek, kilátó, szervezett 6.2. Természeti értékek védelme túrák, erdei iskola program stb.)

IV.2.2.3. Komponens Vizes élőhelyek rekonstrukciója, vízfolyások és környezetének revitalizációja, tórendszer visszaállítása

IV.2.2.4. Komponens Helyi jelentőségű természetvédelmi területek kijelölése

IV.2.2.5. Komponens Gyepesítési és erdősítési (őshonos fafajokkal) programok, zöldfolyosó hálózat kiépítése

IV.3. Specifikus cél Kistérségi környezetvédelem

IV.3.1. Intézkedés Kistérségi levegőminőségjavító program FM-2. Környezetfejlesztés 2.2. Természeti és épített környezet védelme Alsószentiván - Közintézmények és fejlesztése fűtéskorszerüsítése IV.3.1.1. Komponens Elkerülő utak kialakítása (Sárbogárd, Cece, Vajta), egyéb úthálózat fejlesztések – belterület Cece, illetve Alsószentiván , Alap Játszóterek levegőminőségének javítása TM-6. Prioritás: fenntartható környezeti kialakítása fejlődés elősegítése

Cece – Parkosítás IV.3.1.2. Komponens 6.1. Környezetvédelmi beruházások Környezetbarát közlekedési módok fejlesztése (kerékpáros, gyalogos közlekedés)

IV. 3.1.3. Komponens A fejlesztések (főleg ipari) levegőminőségi hatásainak szabályozása

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 84

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

IV.3.1.4. Komponens A belterületen a zöldfelületek minőségi fejlesztése, külterületen az erdőterülete növelése (átöblítés, átszellőzés, légtömegek kiülepítése)

IV.3.1.5. Komponens Megújuló energiahordozók hasznosítása (nap- és a szélenergia, biomassza)

IV.3.2. Intézkedés Kistérségi vízrendezés, vízminőség javítás FM-2. Környezetfejlesztés Sárbogárd - Felszíni vízek elvezetése 2.1. Vonalas infrastruktúra, IV.3.2.1. Komponens ellátórendszerek fejlesztése, hiányok Belvízveszélyes területek ökológiai hasznosítása (vízfelület, vizes élőhellyé alakítás, erdősítés) az pótlása átalakítás gazdasági előkészítése TM-6. Prioritás: fenntartható környezeti IV.3.2.2. Komponens fejlődés elősegítése 6.1. Környezetvédelmi beruházások A vizeket veszélyeztető szennyező források (pl. illegális hulladéklerakás, csatornázatlanság) felszámolása

IV.3.2.3. Komponens Csapadékvíz gazdálkodás (tisztítás, helyben tartás)

IV.3.3. Intézkedések Kistérségi föld és talajvédelem FM-2. Környezetfejlesztés 2.2. Természeti és épített környezet védelme és fejlesztése IV.3.3.1. Komponens Termőföld védelme (erózió, defláció elleni védekezés) TM-6. Prioritás: fenntartható környezeti fejlődés elősegítése IV.3.3.2. Komponens 6.2. Természeti értékek védelme Hagyományokra alapuló mezőgazdaság, extenzív földművelés (pl. dió-, bodza- és fűzprogram)

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 85

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

B.3. Az operatív program akcióorientált kibontása

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 86

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

B.3.1. Akciótervi alapelvek, a megvalósítást segítő lobby-tevékenység

A célpiramis összeállításakor két akciószakaszt különböztettünk meg:

• „A” Akció szakasz A kilábalás strukturális feltételeinek megteremtése

• „B” Akció szakasz Az erőnyerés és kibontakozás

A kistérség felzárkóztatásának kulcskérdése a strukturális feltételek megteremtése. A strukturális megalapozás hiányába az intézkedések hatékonysága kérdésessé válhat. Ezért:

• Az erőnyerést, a kibontakozást elősegítő intézkedéseket csak a strukturális feltételek megteremtésével együtt javasoljuk végrehajtani

• A kilábalást segítő strukturális intézkedések pl. számítógép hálózat kiépítése, kistérségi munkaszervezet létrehozása önmagukban is végrehajthatók

• A kistérségi kompetenciát meghaladó, a tagtelepülések hatókörébe tartozó projektek mindegyikénél javasolt a strukturális háttér vizsgálata, a hatékonyságvesztés elkerülésére annak megteremtése.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 87

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Kistérségi lobby programok

„Vállalkozásbarát kistérség” lobby

A Sárbogárdi kistérség természeti adottságai kiemelkedők (mezőgazdaság), táji adottságai kiválók (turizmus, falusi turizmus), gazdaságföldrajzi fekvése, közlekedési kapcsolata (közút, vasút, Dunai víziút) előnyös, infrastrukturális ellátottsága kedvező. A halmozottan hátrányos helyzet ennek ellenére, a kedvezőtlen hatások összegződésének következtében alakulhatott ki. A hátrányok leküzdésének módja a pozitív adottságok javítása, a kohézió erősítése, az értékek piaci tudatosítása.

Lobby-program

A Sárbogárdi kistérségben: • a társadalmi és a gazdasági struktúrák fejlesztése a vállalkozók, gazdálkodók, civil szervezetek bevonásával • kistérségi arculat kialakítása, a turisztikai és rekreációs vonzerő fejlesztése, a lakosságmegtartó képességet javító, a lakosság letelepedését elősegítő, a befektetőket, vállalkozókat is vonzó települési, táji környezet formálása. • a befektetőket megnyerő infrastrukturális háttér megteremtése • kommunikációs, marketing program kidolgozása, végrehajtása

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 88

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

„Vidékfejlesztési tengelyek” lobby A táj fenntartásának, kezelésének gazdasági, társadalmi elismertetése.

A környezeti/természeti/táj védelmi térszerkezeti tengelyek nincsenek az ipari/szolgáltatási tengelyekkel, súlypontokkal azonos értéken kezelve. A hátrányos- és a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségek többnyire ezeken a tengelyeken helyezkednek el. A gazdasági szabályozás egyoldalú, nem organikus, a környezeti, a természeti fenntarthatóságot biztosító tájhasználatot nem preferálja. Ez egyik oka lehet a (halmozottan)hátrányos helyzet kialakulásának. A fonák helyzet a feloldása a „Vidékfejlesztési tengelyek” lobby célja.

A környezeti/természeti/táj védelmi térszerkezeti tengelyek jelentőségének felértékelődése várható. Levegőminőség védelem vonatkozásában pl. a légszennyezés a védelmi tengelyek a mérséklésében játszanak szerepet • a már szennyezett - a kistérség felé háttér szennyezésként érkező - légtömegek kiülepítésével, átszűrésével, másrészt • az ipari/szolgáltatási tengelyek tiszta levegővel történő ellátásával, átöblítésével A kistérségen belül végrehajtott levegőtisztaság védelmi programok ezért a térségen messze túlmutatnak.

A vízkészletek védelmének jelentősége pl. a száraz éghajlati periódusban és/vagy a klímaváltozás szélsőséges időjárási viszonyai közözött felértékelődik. Ezért különös figyelmet kell fordítani • a vizek helyben tartására • a vízszennyezés mérséklésére (mezőgazdasági eredetű és kommunális, ipari szennyvíz terhelés csökkentés) • a vízgazdálkodásra, a természetvédelmi és mező-, erdő- és halgazdasági szempontoknak egyaránt megfelelő vízkormányzásra.

Lobby-program • Sárbogárdi kistérségi „Vidékfejlesztési-tengely” modell kialakítása, a környezeti/természeti/táj védelmi térszerkezeti tengelyek meghatározása

• Környezeti/természeti/táj védelmi térszerkezeti tengelyeken fekvő kistérségek bevonása, különös tekintettel a hátrányos és a halmozottan hátrányos kistérségekre - a szomszédos, Fejér- Tolna- és Pest megyei kistérségekre kiterjedően - a Közép-dunátúli, a Dél-dunántúli, a Közép-magyarországi és a Dél-alföldi régiók érintett kistérségeinek bevonása

• Magyarországi, Közép-európai és európai kistérségi és régiós partnerek bevonása, európai lobbytevékenység beindítása.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 89

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A „Természet/tájvédelmi gazdálkodás” lobby

Az emberiség túlélése a természeti feltételek megőrzésén, az ökológiai mozgásformák fenntarthatóságán múlik. Ezért a természet és tájvédelem jelentősége az elkövetkező évtizedekben felértékelődik. A védelem, a fenntarthatóság európai, országos, közép-dunántúli régiónális, fejér-megyei és sárbogárdi kistérségi érdek is. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a természet- és tájvédelmi gazdálkodás gazdasági szempontból korlát, többletköltséggel jár. A mai szabályozás mellett a védelem többletköltségeinek, terheinek jelentős részét a gazdálkodók viselik.

Az EU csatlakozás a versenyhelyzetet kiélezte. A Sárbogárdi kistérség gazdálkodói az ország, sőt Európa összes gazdálkodóival versenyben állnak, miközben a természetvédelmi szabályozás föld- és tájhasználati mozgásterüket korlátozza. (Halmozottan)hátrányos helyzetük fennmaradása így a szabályozási feltételekben is keresendő. A természet védelmi területi besorolás az érintett gazdálkodók szempontjából nem előny, hanem hátrány. A (halmozottan)hátrányos helyzet fennmaradásának egyik „veszélyforrása”.

A természet/tájvédelem és a versenyképes gazdálkodás ellentmondásának feloldására természetvédelmi modellváltásra van szükség. A modellváltással ezen gazdálkodás önfenntartó lehet, többletköltségei nem terhelik sem a gazdálkodót, sem az államot. A modellváltás mintaterülete, rendszergazdája: a Sárbogárdi kistérség.

Lobby-program

• Modell kialakítása, természetvédelmi filozófia váltás előkészítése (pl. az angol filozófia adaptálása) • A gazdálkodók bevonásával irányított, menedzselt természet/tájvédelmi gazdálkodási rendszer kidolgozása: bio-termesztés, raktározás, piacra juttatás (ld. walesi természet/tájvédelem részben EU pénzeszközökből finanszírozott gazdálkodási modelljei), a természet/tájvédelmi gazdálkodás hálózatának (virtuális logisztikai rendszerek) megtervezése • A modell kistérségi alkalmazásának bevezetése - a Sárbogárdi kistérségi bevezetés, a modellterület kialakítása, európai rendszerekhez kötése - a hazai természet/tájvédelmi gazdálkodás hálózatának kiépítése.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 90

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

B.3.2. A kilábalás strukturális feltételeinek megteremtése („A” Akció szakasz)

B.3.2.1. A prioritások (I.-IV.) kibontásának intézkedési alapfeltételei I.1.1. Sárbogárd kistérségi önkormányzati és civil együttműködés szervezése II.1.1. Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése III.1.1. Kistérségi szélessávú infrastruktúra (számítógép hálózat) kialakítása, információ rendszer megteremtése IV.1.1. Kistérségi természetvédő, biogazdálkodási logisztikai rendszerének megteremtése a védett területeken és puffer zónáikon, a védelem társadalmasítása, a „Sárbogárdi kistérségi modell” kidolgozása

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 91

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: I.1.1. Intézkedés

PRIORITÁS: I. Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés

SPECIFIKUS CÉL: I.1. Társadalmi együttműködés javítása, társadalmi struktúrák fejlesztése

Alapadatok Sorszám, I.1.1. intézkedés megnevezés Sárbogárdi kistérségi önkormányzati és civil együttműködés szervezése Általános célok Kohézió megalapozása, Érdekérvényesítés biztosítása . Az intézményrendszer hatékony és finanszírozható működése A Kistérség általános fejlesztése, területfejlesztés A szükségesség A területi adottságok, lehetőségek és a tér- és időbeli összefüggések indoklása (törvényszerűségek) valamint lehetőségek mind jobb megismerése alapján, ezek tudatos hasznosításával javítsa a lakosság életkörülményeit A népesség és környezete összhangjának megvalósítása.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I.1.1.1. Kistérségi munkaszervezet létrehozása, a kistérség 2006 Komponens menedzselése 2007-2013 I.1.1.2. Kistérségi civil szervezetek együttműködése, a kistérség 2006 Komponens civil érdekképviselete (pl. településszépítő egyesületek 2007-2013 tájvédelmi szerepének kiteljesítése, tájgondozás) I.1.1.3. Virtuális logisztikai központ és logisztikai „inkubátorház” 2006 Komponens kialakítása, a kulturális identitástudat erősítésére, a 2007-2013 gazdasági kibontakozás előmozdítására

Projekt kiválasztási kritériumok Egyediség, idegenforgalmi hasznosíthatóság. Az érintett felhasználói kör nagysága, Gazdaságosság. Kohézós, szinergikus lehetőségek,

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 92

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók A résztvevő csoportok száma, létszáma (db., fő), Az akcióterület nagysága, fontossága (ha), Információs felületek (db) Programok, projektek száma, érintett terület vagy népesség nagysága (db). Eredmény A munkavállalói aktivitás változása, mutatók Foglalkoztatottak számának alakulása Megvalósult projektek, rendezvények száma Idegenforgalmi mutatók javulása, Hatásmutatók Kiegyensúlyozottabb kistérségi társadalom, Hatékonyabb forrásallokáció Vállalkozásbarát környezet

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezetek Természetvédelmi Hivatal Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács, Fejér Megyei Munkaügyi Központ Sárbogárd Kistérség Többcélú Társulása Kedvezménye- Települési önkormányzatok zettek köre Települési önkormányzatok kulturális és oktatási intézményei Vállalkozásban működő kulturális és oktatási létesítmények civil szervezetek Egyéni gazdálkodók Célcsoport A kistérség lakossága

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I.1.1.1. Kistérségi munkaszervezet létrehozása, a A kistérségi központ Komponens kistérség menedzselése I.1.1.2. Kistérségi civil szervezetek A kistérség települései, egyesületei Komponens együttműködése, a kistérség civil érdekképviselete (pl. településszépítő egyesületek tájvédelmi szerepének kiteljesítése, tájgondozás) I.1.1.3. Virtuális logisztikai központ és A kistérség központja, települései Komponens logisztikai „inkubátorház” kialakítása, a kulturális identitástudat erősítésére, a gazdasági kibontakozás előmozdítására

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 93

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt I.1.1.1. Kistérségi munkaszervezet létrehozása, a 25 60 Komponens kistérség menedzselése I.1.1.2. Kistérségi civil szervezetek együttműködése, a 40 80 Komponens kistérség civil érdekképviselete (pl. településszépítő egyesületek tájvédelmi szerepének kiteljesítése, tájgondozás) I.1.1.3. Virtuális logisztikai központ és logisztikai 25 120 Komponens „inkubátorház” kialakítása, a kulturális identitástudat erősítésére, a gazdasági kibontakozás előmozdítására Összesen 90 260

Pályázati lehetőségek (2006) Leader+ Nemzeti Civil Alap – Civil szervezetek működési pályázatai

Források megnevezése (2007-2013) Minisztériumi (EM, IHM, NKÖM, KÖH, ÍCSSZM) céltámogatások, pályázatok Európai Regionális Fejlesztési Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek forrásai

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 94

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: II.1.1. Intézkedés

PRIORITÁS: II. Gazdasági struktúrák fejlesztése, a Sárbogárdi térség versenyelőnyt hordozó gazdasági ágainak erősítése

SPECIFIKUS CÉL: II.1. Vonzó befektetési és együttműködő vállalkozói környezet megteremtése a térség tőkevonzó képességének kialakítása és belső erőforrásainak mozgósítása

Alapadatok Sorszám, II.1.1 Intézkedés megnevezés Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése Általános célok A termelés és a vállalkozói menedzsment feltételeinek javítása a helyi vállalkozások versenyképességének javítása érdekében↓ A szükségesség A sárbogárdi kistérség gazdasági teljesítménye alacsony országos viszonylatban indoklása is elmaradott. A helyi kis- és középvállalkozások számára hiányoznak a korszerű menedzsment eszközök, melyek jelentős versenyhátrányt jelentenek a térség számára, mindenekelőtt a szomszédos paksi és dunaújvárosi térségekhez képest. A térség vállalkozásainak fejlesztése, a térségi menedzsment támogatás és koordináció lehetőséget ad a környező térségek dinamikus gazdasági vérkeringésébe történő szerves és korszerű bekapcsolódásra, a zárványszerű gazdasági válság felszámolására.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II.1.1.1. Gazdaságfejlesztési térségmenedzsment kialakítása 2006 Komponens Vállalkozók, gazdálkodók érdekképviseletének, érdekérvényesítő képességének, lobbyfeltételeinek fejlesztése II.1.1.2. Kistérségi inkubátorház-hálózat kialakítása 2006 Komponens • Irodai infrastruktúra; 2007-2013 • ITK infrastruktúra; • információs szolgáltatásokkal; • rendszeres üzleti, pénzügyi tanácsadás. II.1.1.3. Kistérségi agrár-ipari park kialakítása 2006 Komponens 2007-2013 II.1.1.4. Kistérségi települési raktárbázisok, logisztikai 2006 Komponens alközpontok kialakítása 2007-2013

Projekt kiválasztási kritériumok Hatékonyság Strukturális fejlesztés, nem vállalkozást támogatva, hanem a vállalkozói környezetet fejlesztve

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 95

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók Inkubátorházak száma (db) Logisztikai mikroközpontok száma (db) Logisztikai információs hálózat megléte Agrár-ipari park megléte (db) Vállalkozói térségmenedzsment megléte Menedzsment tanácsadó szolgálat megléte Eredmény Inkubátorházban működő vállalkozások számának növekedése (db) mutatók Térségi logisztikai hálózatot használó vállalkozások számának növekedése (db) Vállalkozások működési idejének növekedése (év) Adózás előtti eredmény növekedése (%) Vállalkozások termelékenységének növekedése Bruttó hozzáadott érték növekedése Foglalkoztatottság bővülése Hatásmutatók A kistérség versenyképességének javulása A kistérség gazdasági kapcsolatai megélénkülnek Az életszínvonal növekszik

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Országos Területfejlesztési Hivatal szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium Fejér Megyei Önkormányzat Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kedvezménye- Vállalkozások zettek köre Települési önkormányzatok Önkormányzati társulás Célcsoport Vállalkozások

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II.1.1.1. Gazdaságfejlesztési térségmenedzsment Sárbogárd központ, Alap, Komponens kialakítása Alsószentiván, Cece, Hantos, Igar, Vállalkozók, gazdálkodók Mezőszilas, Nagylók, Sáregres, Vajta érdekképviseletének, érdekérvényesítő vállalkozóinak részvételével képességének, lobbyfeltételeinek fejlesztése II.1.1.2. Kistérségi inkubátorház-hálózat Sárbogárd, Cece, Mezőszilas Komponens kialakítása • Irodai infrastruktúra; • ITK infrastruktúra; • információs szolgáltatásokkal; • rendszeres üzleti, pénzügyi tanácsadás. II.1.1.3. Kistérségi agrár-ipari park kialakítása Sárbogárd Komponens II.1.1.4. Kistérségi települési raktárbázisok, Sárbogárd, Cece, Mezőszilas Komponens logisztikai alközpontok kialakítása

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 96

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt II.1.1.1. Gazdaságfejlesztési térségmenedzsment 5 Komponens kialakítása Vállalkozók, gazdálkodók érdekképviseletének, érdekérvényesítő képességének, lobbyfeltételeinek fejlesztése II.1.1.2. Kistérségi inkubátorház-hálózat kialakítása 10 120 Komponens • Irodai infrastruktúra; • ITK infrastruktúra; • információs szolgáltatásokkal; • rendszeres üzleti, pénzügyi tanácsadás. II.1.1.3. Kistérségi agrár-ipari park kialakítása 10 300 Komponens II.1.1.4. Kistérségi települési raktárbázisok, logisztikai 5 200 Komponens alközpontok kialakítása Összesen 30 620

Pályázati lehetőségek (2006) Nemzeti Fejlesztési Terv – GVOP 1.1.3. Beszállítói integrátorok számának növelése és megerősítésük Nemzeti Fejlesztési Terv – GVOP 2.3.1. KKV-k közötti együttműködés szervezése Nemzeti Fejlesztési Terv – GVOP 2.3.2. Együttműködő vállalkozások közös célú beruházása, fejlesztése Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat – (Regionális Fejlesztési Tanácsok) Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás – (Megyei Területfejlesztési Tanácsok)

Források megnevezése (2007-2013) Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 97

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: III.1.1. Intézkedés

PRIORITÁS: III. Térszerkezet és civilizációs hálózatok fejlesztése

SPECIFIKUS CÉL: III.1. Informatikai fejlesztés

Alapadatok Sorszám, III.1.1. Intézkedés megnevezés Kistérségi szélessávú infrastruktúra (számítógép hálózat) kialakítása, információ rendszer megteremtése Általános célok A közigazgatás és a helyi vállalkozások ügyvitelének modernizálása Az információs társadalom megteremtése A jelenleg stagnáló, leszakadó sárbogárdi kistérség felzárkóztatása

A szükségesség A kistérség virtuális társadalmi, gazdasági és közszolgáltatási struktúráinak indoklása elmaradottsága okolható elsősorban a stagnálásért, a leszakadásért, a halmozottan hátrányos helyzet kialakulásáért. A szélessávú infrastruktúra hálózat a struktúra fejlesztés technikai alapja kiépítésével lehetőség nyílik • Társadalmi vonatkozásban a polgárok, a civil szervezetek információhoz jutására, kapcsolattartásra • Gazdaság szereplőinek információ ellátására, információ cseréjére, az online kereskedelemre, a klaszterek, a logisztikai rendszerek informatikai támogatására, vendégek és befektetők tájékoztatására A közszolgáltatási struktúrák működtetésére pl vizrendezés/belvízvédelem, tűzvédelem, közbiztonsági feladatok ellátása, oktatási, továbbképzési programok elterjesztésében.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III.1.1.1. Kistérségi szélessávú infrastruktúra hálózat kialakítása, a 2006 Komponens rendszer kifejlesztése minden tagtelepülésre, a rendszer 2007-2013 működtetetés szervezeti feltételeinek megteremtése III.1.1.2. E-önkormányzati rendszer kialakítása 2006 Komponens 2007-2013 III.1.1.3. Információ áramlást és a tájékoztatást elősegítő rendszerek 2006 Komponens továbbfejlesztése és megépítése. Kistérségi E-pont 2007-2013 létesítése Sárbogárdon, a kistérség vendégeinek tájékoztatására III.1.1.4. Kistérségi információrendszer létrehozása, gondozása, 2006 Komponens kapcsolódása más információ rendszerekhez (pl. 2007-2013 „Turinform” irodák adatbankjához)

Projekt kiválasztási kritériumok Területi lefedettség A programban résztvevő intézmények, vállalkozók, gazdálkodók, befektetők, civilszervezetek és magánszemélyek száma Önkormányzatok teljeskörű bekapcsolódása

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 98

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók Helyi társadalom bekapcsolódása , internet előfizetők szám a (család) Vállalkozói, gazdálkodói honlapok száma (db) Klaszterek, logisztikai rendszerek által üzemeltetett domainok száma (db) Önkormányzati honlapok száma (db) A ráfordítások összege (Ft) Eredmény Internetes e-mail címek, honlapok, domain nevek mutatók • számának növekedése % • használati gyakoriságának növekedése (%) • színvonala, kihasználtsága Hatásmutatók Tájékozottsági szint erősödése A kapcsolati tőke gyarapodása Az esélyegyenlőség javulása Identitástudat erősödése

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Informatikai és hírközlési Minisztérium szervezetek Nemzeti területfejlesztési hivatal Közép-dunántúli Régió Fejér megye Sárbogárdi Többfunkciós Kistérségi Társulás A kistérség önkormányzatai Kedvezménye- Önkormányzatok zettek köre Gazdálkodói-, vállalkozói szervezetek Civil szervezetek Célcsoport Helyi lakosság, őstermelők, családi vállalkozások A települések önkormányzatai, intézményei, helyi államigazgatási szervek Kis és középvállalkozások Civil szervezetek Befektetők, turisták, vendégek

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület III.1.1.1. Kistérségi szélessávú infrastruktúra A Sárbogárdi kistérség egésze (I. Komponens hálózat kialakítása, a rendszer ütem: Hantos, Mezőszilas, Nagylók, kifejlesztése minden tagtelepülésre, a Sárbogárd) rendszer működtetetés szervezeti feltételeinek megteremtése III.1.1.2. E-önkormányzati rendszer kialakítása A Sárbogárdi kistérség egésze Komponens III.1.1.3. Információ áramlást és a tájékoztatást Sárbogárd, Vajta, Cece Komponens elősegítő rendszerek továbbfejlesztése és megépítése. Kistérségi E-pont létesítése Sárbogárdon, a kistérség vendégeinek tájékoztatására

III.1.1.4. Kistérségi információrendszer A Sárbogárdi kistérség egésze Komponens létrehozása, gondozása, kapcsolódása más információ rendszerekhez (pl. „Turinform” irodák adatbankjához)

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 99

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt III.1.1.1. Kistérségi szélessávú infrastruktúra hálózat 335 200 Komponens kialakítása, a rendszer kifejlesztése minden tagtelepülésre, a rendszer működtetetés szervezeti feltételeinek megteremtése III.1.1.2. E-önkormányzati rendszer kialakítása 50 50 Komponens III.1.1.3. Információ áramlást és a tájékoztatást 5 10 Komponens elősegítő rendszerek továbbfejlesztése és megépítése. Kistérségi E-pont létesítése Sárbogárdon, a kistérség vendégeinek tájékoztatására III.1.1.4. Kistérségi információrendszer létrehozása, 5 10 Komponens gondozása, kapcsolódása más információ rendszerekhez (pl. „Turinform” irodák adatbankjához) Összesen 395 270

Pályázati lehetőségek (2006)

Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP pályázatok Minisztériumi pályázatok (IHM, OM) Terület- és Régiófejlesztési Céelőirányzat- (Regionális Fejlesztési Tanácsok)

Források megnevezése (2007-2013)

Európai Regionális Fejlesztési Alap Minisztériumi pályázatok (IHM, OM) Nemzeti Civil Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 100

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: IV.1.1. Intézkedés

PRIORITÁS: IV. Környezeti, természeti, táji rendszerek kezelése, fenntartása, menedzselése

SPECIFIKUS CÉL: IV.1. Környezeti, természeti, táji javakkal történő gazdálkodás

Alapadatok Sorszám, IV.1.1. Intézkedés megnevezés Kistérségi természetvédő (bio)gazdálkodási logisztikai rendszerének megteremtése a védett területeken és puffer-zónáikon, a védelem társadalmasítása, a „Sárbogárdi kistérségi modell” kidolgozása Általános célok A természetvédelem és a gazdálkodók együttműködése A természetvédelmi területeken és puffer-zónákon gazdálkodók életminőségének javítása A természetvédelmi területeken és az azon kívül gazdálkodók eredményességének közelítése A szükségesség A halmozottan hátrányos helyzet részben a szabályozási környezet kistérségre indoklása kedvezőtlen feltételeinek következménye. A természetvédelmi filozófia és az erre épülő szabályozás nem csak gazdálkodási, de társadalmi szempontból sem előnyös, mert nehézzé teszi a természetvédelem társadalmasítását, a gazdálkodók és a polgárság széles rétegeinek bevonását. A szabályozási rendszer így a természetvédelmet magát, a biodiverzitás védelmét is hátráltatja.

A gazdálkodók bevonásával (pl. közös igazgatósági tanács kialakításával, biogazdálkodási menedzsmenttel, speciális logisztikai rendszerek kifejlesztésével) lehetővé válna a hatékony természetvédő gazdálkodás.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés IV.1.1.1. Tájgondozás rentábilis gazdálkodási ággá való 2006 Komponens fejlesztése 2007-2013 IV.1.1.2. Kistérségi természetvédelmi filozófia-váltás 2006 Komponens előkészítése , a társadalom bevonása 2007-2013 IV.1.1.3. A gazdálkodók bevonásával irányított és menedzselt 2007-2013 Komponens természet/tájvédelmi gazdálkodás; különlegesen értékes természeti területek fennmaradási, megőrzési programja IV.1.1.4. A természetvédelmi gazdálkodás hálózatának (a 2007-2013 Komponens termelés, a raktározás az értékesítés biogazdálkodási logisztikai rendszerének) megteremtése IV.1.1.5. A biotermesztés ösztönzési rendszerének 2006 Komponens kidolgozása, tájjellegű termékek előállítása 2007-2013

Projekt kiválasztási kritériumok Természetvédelmi és gazdálkodási hatékonyság Természetvédelempolitikai, kistérségpolitikai, és agrárpolitikai összhang Gazdálkodói aktivitás, részvétel

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 101

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók A résztvevő gazdálkodók száma (fő) A biotermékek mennyisége (tonna) A gazdálkodói bevétel növekedés (Ft) A logisztikai rendszerbe bevont gazdálkodók száma (fő) Eredmény Az igazgató tanács megalakítása mutatók A természetvédelmi logisztikai rendszer kialakulása A bevételek és kiadások (gazdaság), a haszon és az áldozat (természetvédelem, társadalomfejlesztés) szaldója Hatásmutatók A természetvédelmi gazdálkodás és a halmozottan hátrányos helyzet túlhaladása A gazdálkodók, a helyi társadalom elégedettsége A természet- és a biodiverzitás védelem hatékonysága Az ökológiai szemléletmód terjedése

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Természetvédelmi Hivatal és Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, szervezetek Természetvédelm iés Vízügyi Felügyelőség Gazda szervezetek Civíl szervezetek Lobby szervezet (országgyűlési képviselők, régiós-, megyei-, kistérségi politikusok, (kis)térségi gazdálkodók, turisztikai vállalkozók) Kedvezménye- A természetvédelmi területeken és puffer-területeken gazdálkodók zettek köre Biogazdálkodás folytatók A helyi társadalom Célcsoport Gazdálkodók (mezőgazdaság, erdészet) Vadászati társaságok A halászatban, horgászatban érdekelt vállalkozók Turisztikai vállalkozók, falusi turizmusban érdekeltek

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület IV.1.1.1. Tájgondozás rentábilis gazdálkodási A kistérség egész területe Komponens ággá való fejlesztése IV.1.1.2. Kistérségi természetvédelmi filozófia- A természetvédelmi területek és Komponens váltás előkészítése , a társadalom puffer-zónáik és a helyi jelentőségű bevonása természet/tájvédelmi területek IV.1.1.3. A gazdálkodók bevonásával irányított és A természetvédelmi területek és Komponens menedzselt természet/tájvédelmi puffer-zónáik gazdálkodás; különlegesen értékes A helyi jelentőségű természeti területek fennmaradási, természet/tájvédelmi területek megőrzési programja IV.1.1.4. A természetvédelmi gazdálkodás A természetvédelmi területek és Komponens hálózatának (a termelés, a raktározás az puffer-zónáik értékesítés biogazdálkodási logisztikai A helyi jelentőségű rendszerének) megteremtése természet/tájvédelmi területek IV.1.1.5. A biotermesztés ösztönzési rendszerének A kistérség egész területe Komponens kidolgozása, tájjellegű termékek előállítása

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 102

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt IV.1.1.1. Tájgondozás rentábilis gazdálkodási ággá 5 80 Komponens való fejlesztése IV.1.1.2. Kistérségi természetvédelmi filozófia-váltás 5 10 Komponens előkészítése , a társadalom bevonása IV.1.1.3. A gazdálkodók bevonásával irányított és - 20 Komponens menedzselt természet/tájvédelmi gazdálkodás; különlegesen értékes természeti területek fennmaradási, megőrzési programja IV.1.1.4. A természetvédelmi gazdálkodás - 500 Komponens hálózatának (a termelés, a raktározás az értékesítés biogazdálkodási logisztikai rendszerének) megteremtése IV.1.1.5. A biotermesztés ösztönzési rendszerének 20 120 Komponens kidolgozása, tájjellegű termékek előállítása Összesen 40 730

Pályázati lehetőségek (2006)

NVT Agrár-környezetgazdálkodás AVOP • Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése • Mezőgazdasági beruházások támogatása • A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése • A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése • Termelői csoportok létrehozásának , működtetésének támogatása • Mezőgazdasági szakmai továbbképzés és átképzés támogatása

Egyéb pályázati lehetőségek Lobby tevékenységgel előkészíthető pályázati kiírások

Források megnevezése (2007-2013)

Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Központi költségvetési céltámogatás Minisztériumi céltámogatás (FVM, KvVM) Regionális, megyei Kistérségi, települési Gazdálkodói, vállalkozói tőke

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 103

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

B.3.2.2. A prioritások (I.-IV.) kibontását elősegítő kulcsintézkedések I.1.2. Élhetőségi feltételek javítása, lakosságmegtartó képesség fejlesztése I.1.3. Sárbogárdi kistérségi identitástudat erősítése, kulturális hagyományok ápolása, újratermelése, turisztikai kulturális vonzerő fejlesztése I.1.4. Kisebbségi integráció segítése I.1.5. Kistérségi kommunikációs program II.1.2. Belső gazdasági erőforrások mobilizálása, vállalkozói együttműködések II.1.3. Külső gazdasági erőforrások mobilizálása IV.1.2. A rekreációs és a turisztikai vonzerő fejlesztése, kistérségi tájképgazdálkodás

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 104

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: I.1.2. Intézkedés

PRIORITÁS: I. Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés

SPECIFIKUS CÉL: I.1. Társadalmi együttműködés javítása, társadalmi struktúrák fejlesztése

Alapadatok Sorszám, I.1.2. intézkedés megnevezés Élhetőségi feltételek javítása, a lakosságmegtartó képesség fejlesztése Általános célok Népesség megtartása, Életminőség fejlesztése . Munkahely-teremtés és ellátás fejlesztése A Kistérség általános fejlesztése, területfejlesztés A szükségesség Az életminőség fejlesztésével, a munkahelyi lehetőségek és az ellátás és indoklása lakókörnyezet fejlesztésével a népesség megtartása, életkörülményeinek javítása a cél.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I.1.2.1. Életminőség fejlesztése (lakás, ellátó intézmények, 2006 Komponens szellemi és fizikai rekreáció) 2007-2013 Munkahely, minőségi munkahely-teremtés, több lábon állás Ellátás fejlesztése (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, kulturális szolgáltatás) I.1.2.2. Élettér, lakókörnyezet fejlesztés, közterület rendezés, 2006 Komponens települési, kistérségi arculatfejlesztés 2007-2013 I.1.2.3. Lokálpatrióta mozgalom indítása 2006 Komponens 2007-2013

Projekt kiválasztási kritériumok Az érintett felhasználói kör nagysága, Gazdaságosság. Kohézós, szinergikus lehetőségek,

Monitoring mutatók Outputmutatók A résztvevő csoportok száma, létszáma (db., fő), Az akcióterület nagysága, fontossága (ha), Programok, projektek száma, érintett terület vagy népesség nagysága (db).

Eredmény A munkavállalói aktivitás változása, mutatók Foglalkoztatottak számának alakulása Megvalósult projektek, rendezvények száma Idegenforgalmi mutatók javulása,

Hatásmutatók Kiegyensúlyozottabb kistérségi társadalom, Hatékonyabb forrásallokáció Vállalkozásbarát környezet

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 105

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezetek Természetvédelmi Hivatal Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács, Fejér Megyei Munkaügyi Központ Sárbogárd Kistérség Többcélú Társulása Kedvezménye- Települési önkormányzatok zettek köre Települési önkormányzatok kulturális és oktatási intézményei Vállalkozásban működő kulturális és oktatási létesítmények civil szervezetek Egyéni gazdálkodók Célcsoport A kistérség lakossága Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I.1.2.1. Életminőség fejlesztése (lakás, ellátó A kistérségi központ, települések Komponens intézmények, szellemi és fizikai rekreáció) Munkahely, minőségi munkahely- teremtés, több lábon állás Ellátás fejlesztése (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, kulturális szolgáltatás) I.1.2.2. Élettér, lakókörnyezet fejlesztés, A kistérség központja, települései Komponens közterület rendezés, települési, kistérségi arculatfejlesztés I.1.2.3. Lokálpatrióta mozgalom indítása A kistérség települései, egyesületei Komponens Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt I.1.2.1. Életminőség fejlesztése (lakás, ellátó 40 100 Komponens intézmények, szellemi és fizikai rekreáció) Munkahely, minőségi munkahely-teremtés, több lábon állás Ellátás fejlesztése (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, kulturális szolgáltatás) I.1.2.2. Élettér, lakókörnyezet fejlesztés, közterület 20 60 Komponens rendezés, települési, kistérségi arculatfejlesztés I.1.2.3. Lokálpatrióta mozgalom indítása 25 100 Komponens Összesen 85 260 Pályázati lehetőségek (2006) NFT pályázat - A vállalkozói készségek fejlesztését célzó képzések támogatása NFT pályázat - Nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése Start program Források megnevezése (2007-2013) Minisztériumi (EM, IHM, KÖH, ÍCSSZM) céltámogatások Európai Szociális Fejlesztési Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 106

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: I.1.3. Intézkedés

PRIORITÁS: I. Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés

SPECIFIKUS CÉL: I.1. Társadalmi együttműködés javítása, társadalmi struktúrák fejlesztése

Alapadatok Sorszám, I.1.3. intézkedés megnevezés Sárbogárdi kistérségi identitástudat erősítése, kulturális hagyományok ápolása, „újratermelése”, turisztikai kulturális vonzerő fejlesztése Általános célok Népesség megtartása . Kohézió megalapozása, Az élhetőség fokozása A szükségesség A térség élhetőségének fellendítéséhez szükséges széleskörű összefogás, az indoklása együttes célok elérése érdekében. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy az egyéni érdekeken felül láthatóvá, érzékelhetővé váljanak a közös célok, melynek felismerését nagyban segítheti az identitástudat erősítése, mely a hagyományőrzés fellendítésével együtt idegenforgalmi vonzerővé is válhat.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I.1.3.1. Mezőföldi szomszédolás, kistérségi hagyományőrzés 2006 Komponens 2007-2013 I.1.3.2. Mezőségi termelési kultúrák, építészeti hagyományok 2006 Komponens ápolása, halászat, népi mesterségek, régi falusi játékok 2007-2013 felelevenítése és termékként való eladása; tájjellegű vendégfogadók és ételek I.1.3.3. Iparos hagyományok gondozása 2006 Komponens 2007-2013 I.1.3.4. Kulturális rendezvények (hangverseny, színház, kiállítás) 2007-2013 Komponens szervezése, helyi néptánccsoportok és zenészek számára fellépési lehetőség I.1.3.5. A térségi gimnázium országos élvonalban tartása, a 2006 Komponens kistérségi oktatás színvonalának javítása 2007-2013 I.1.3.6. Régészeti értékek, emlékek bemutatása; Sárvíz menti 2006 Komponens értékes épületeknek (kastélyok, kúriák, parasztházak, 2007-2013 magtárak) funkció-keresés, hasznosítás

Projekt kiválasztási kritériumok Tényleges hagyomány-alap, Egyediség, idegenforgalmi hasznosíthatóság. Az érintett felhasználói kör nagysága, Gazdaságosság.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 107

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók A hagyományőrző csoportok száma (db), Új rendezvények száma (db), Diákkörök száma, létszáma, (db., fő). Felújítási, hasznosítási tervek száma (db).

Eredmény Csökken a segélyekből élők száma, nő a munkavállalói aktivitás, motiváció, mutatók Foglalkoztatottak számának alakulása Az érettségizettek és a továbbtanulók száma Idegenforgalmi mutatók javulása, Fejújított kastélyok (stb) száma. Hatásmutatók Kiegyensúlyozottabb kistérségi társadalom, Hatékonyabb forrásallokáció.

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Ifjúsági. Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium szervezetek Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács, Fejér Megyei Munkaügyi Központ Sárbogárd Kistérség Többcélú Társulása Kedvezménye- Települési önkormányzatok zettek köre Települési önkormányzatok kulturális és oktatási intézményei Vállalkozásban működő kulturális és oktatási létesítmények civil szervezetek Egyéni gazdálkodók Célcsoport A kistérség lakossága

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I.1.3.1. Mezőföldi szomszédolás, kistérségi A kistérség települései Komponens hagyományőrzés I.1.3.2. Mezőségi termelési kultúrák, építészeti A kistérség települései Komponens hagyományok ápolása, halászat, népi mesterségek, régi falusi játékok felelevenítése és termékként való eladása; tájjellegű vendégfogadók és ételek I.1.3.3. Iparos hagyományok gondozása A kistérség települései Komponens I.1.3.4. Kulturális rendezvények (hangverseny, A kistérség települései Komponens színház, kiállítás) szervezése, helyi néptánccsoportok és zenészek számára fellépési lehetőség I.1.3.4. A térségi gimnázium országos A kistérség települései Komponens élvonalban tartása, a kistérségi oktatás színvonalának javítása I.1.3.4. Régészeti értékek, emlékek bemutatása; A kistérség területe Komponens Sárvíz menti értékes épületeknek (kastélyok, kúriák, parasztházak, magtárak) funkció-keresés, hasznosítás

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 108

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt I.1.3.1. Mezőföldi szomszédolás, kistérségi 10 30 Komponens hagyományőrzés I.1.3.2. Mezőségi termelési kultúrák, építészeti 30 80 Komponens hagyományok ápolása, halászat, népi mesterségek, régi falusi játékok felelevenítése és termékként való eladása; tájjellegű vendégfogadók és ételek I.1.3.3. Iparos hagyományok gondozása 30 60 Komponens I.1.3.4. Kulturális rendezvények (hangverseny, színház, 20 100 Komponens kiállítás) szervezése, helyi néptánccsoportok és zenészek számára fellépési lehetőség I.1.3.5. A térségi gimnázium országos élvonalban 10 40 Komponens tartása, a kistérségi oktatás színvonalának javítása I.1.3.6. Régészeti értékek, emlékek bemutatása; Sárvíz 30 200 Komponens menti értékes épületeknek (kastélyok, kúriák, parasztházak, magtárak) funkció-keresés, hasznosítás Összesen 130 510

Pályázati lehetőségek (2006) Nemzeti Fejlesztési Terv pályázat - Felnőttképzés NFT pályázat – Régióspecifikus szakmai képzés Az EQUAL Közösségi kezdeményezés magyarországi programjai

Források megnevezése (2007-2013) Minisztériumi (EM, IHM, KÖH, ÍCSSZM) céltámogatások Önkormányzati források Vállalkozói tőke

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 109

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: I.1.4. Intézkedés

PRIORITÁS: I Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés

SPECIFIKUS CÉL: I.1. Társadalmi együttműködés javítása, társadalmi struktúrák fejlesztése

Alapadatok Sorszám, I.1.4. intézkedés megnevezés Kisebbségi integráció segítése

Általános célok A társadalmi párbeszéd erősítése, Az életminőség javítása, Az esélyegyenlőség javítása A szükségesség Az esélyegyenlőségi politikák hosszú távon kihatnak az előítéletek indoklása csökkentésére, a szemlélet- és mentalitásváltásra, így a tolerancia erősítésére is. Jelenleg az integrációt veszélyeztető konfliktushelyzetként értékelhető a munkanélküliség mellett a romák életmódja, kultúrája és a mélyen gyökerező sztereotípiák miatt a diszkrimináció is. Olyan társadalmi miliőt teremteni, amely hozzájárul a szociális konfliktushelyzet egyéni, lokális megoldásához, a társadalmi mobilitási pályán való elinduláshoz. Ehhez kell megteremteni a multikulturális társadalmi környezetet.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I.1.4.1. Roma integrációs program az alap- és középfokú 2006 Komponens képzésben 2007-2013 I.1.4.2. Sikeres roma kezdeményezések bemutatása 2006 Komponens 2007-2013 I.1.4.3. Roma kisebbségi önkormányzatok megerősítése, 2006 Komponens közéleti képzési programok indítása, 2007-2013 közösségfejlesztők alkalmazása I.1.4.4. Romaügyi Egyeztető Fórumok működtetése 2007-2013 Komponens I.1.4.5 A roma lakóhelyi szegregáció enyhítése 2007-2013 Komponens

Projekt kiválasztási kritériumok Területi lefedettség, A többségi és a kisebbségi társadalom együttműködésének intenzitása, A programban való résztvevők száma.

Monitoring mutatók Outputmutatók Ösztöndíjasok száma (fő), Képzési programok száma (db), résztvevők száma (fő), A sikeres modelleket bemutató cikkek, műsorok, honlapok, kiadványok száma (db),

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 110

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A cigány önkormányzatok tagjainak száma (fő), végzettsége, az iroda felszereltsége (számítógép, bútorzat, telefon, internet stb.). A közösségfejlesztők száma (fő), Romaügyi Egyeztető Fórumok száma, A lakásállomány komfortfokozatának emelésére, a környezet gondozására fordított beruházások nagysága (mFt), munkaórák száma (db). Eredmény Csökken a segélyekből élők száma, nő a munkavállalói aktivitás, motiváció, mutatók A cigány kisebbségi önkormányzatok, közösségfejlesztők, egyeztető fórumok által kezdeményezett helyi projektek száma (fő), országos programokban való részvétel intenzitása (db), bevont forrás összege (mFt), együttműködők száma (db), A továbbtanuló és az érettségizett roma fiatalok aránya (%), A pozitív példák követendővé válnak, Minőségi lakáskörülmények, minőségi környezet. Hatásmutatók Az életminőség javulása, A társadalmi konfliktus-szituációk csökkenése, A település megtartó erejének növekedése

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, szervezetek Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács, Fejér Megyei Munkaügyi Központ, Sárbogárd Kistérség Többcélú Társulása Kedvezménye- Települési cigány kisebbségi önkormányzatok, zettek köre Települési önkormányzatok intézményei (művelődési házak, könyvtárak, iskolák, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok), Települési önkormányzatok, Gazdasági társulások, vállalkozások, Megyei Pedagógiai Intézet, Megyei, kistérségi média. Célcsoport A kistérség cigány lakossága

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I.1.4.1. Roma integrációs program az alap- A kistérség minden települése Komponens és középfokú képzésben I.1.4.2. Sikeres roma kezdeményezések A kistérség minden települése Komponens bemutatása I.1.4.3. Roma kisebbségi önkormányzatok A kistérség minden települése Komponens megerősítése, közéleti képzési programok indítása, közösségfejlesztők alkalmazása I.1.4.4. Romaügyi Egyeztető Fórumok A kistérség minden települése Komponens működtetése I.1.4.5 A roma lakóhelyi szegregáció A kistérség minden települése Komponens enyhítése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 111

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt I.1.4.1. Roma integrációs program az alap- és 20 140 Komponens középfokú képzésben I.1.4.2. Sikeres roma kezdeményezések bemutatása 5 30 Komponens I.1.4.3. Roma kisebbségi önkormányzatok 20 140 Komponens megerősítése, közéleti képzési programok indítása, közösségfejlesztők alkalmazása I.1.4.4. Komp Romaügyi Egyeztető Fórumok - 20 működtetése I.1.4.5 A roma lakóhelyi szegregáció enyhítése - 150 Komponens Összesen 45 480

Pályázati lehetőségek (2006) Nemzeti Civil Alap– Civil szervezetek működési pályázatai Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Világbank Small Grants Programja Roma civil szervezeteknek együttműködési programjaik megvalósítása ORTT Műsorszolgáltatási Alap pályázatai Roma Koordinációs és Intervenciós Keret – Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Magyar Országgyűlés Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottság – Kisebbségi Civil Szervezetek Működési támogatása Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium- Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogram NFT pályázat – Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása NFT pályázat – A hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása NFT pályázat- A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében megpályázott beruházások és egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó képzések megvalósítása NFT pályázat – A vállalkozói készségek fejlesztését célzó képzések támogatása NFT pályázat – Nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése NFT pályázat – Falufejlesztés és – megújítás,a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése Munkaügyi Központ foglalkoztatási támogatása Start program

Források megnevezése (2007-2013) Európai Szociális Alap ORTT pályázatok Minisztériumi (ICSSZM, OM, NKÖM) céltámogatások Nemzeti Civil Alap Önkormányzati források Civil szervezetek forrásai

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 112

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap:I.1.5. Intézkedés

PRIORITÁS: I. Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés

SPECIFIKUS CÉL: I.1. Társadalmi együttműködés javítása, társadalmi struktúrák fejlesztése

Alapadatok Sorszám, I.1.5 megnevezés Kistérségi kommunikációs program Általános célok - Bizalmi légkör megteremtése a változások iránt - Interaktív kapcsolat a döntéshozók és a döntés alanyai között - Átláthatóság, hitelesség megteremtése - Kistérségi „tudat” kialakítása, kohézió - Egységes kistérségi arculat létrehozása - Új távlatok nyitása - A kistérség lehetőségeinek bemutatása - Változások iránti érdeklődés elérése

A szükségesség A kistérség egyike azon 48 kistérségnek, amely hátrányos helyzetéből adódóan indoklása számtalan problémával néz szembe. A tervek és új távlatok nyomán kialakuló esetleges pozitív változások és a pályázati sikeresség szempontjából mindenképpen előfeltétel a kommunikáció. A kistérség feladata, hogy megteremtse a feltételeit a hatékony kommunikációnak. Szükséges, hogy kiépüljön a kistérség egységes arculata és kommunikációs csatornái. Mindezekre a megkülönböztethetőség és az egyediség miatt van szükség. A bizalmi légkör és a terveket és változásokat övező konszenzus elérése csak hiteles kommunikációval lehetséges. A kistérség számtalan lehetőség „otthona”, utalhatunk környezeti és kulturális értékeire, vagy turisztikai és mezőgazdasági lehetőségeire. Mindezek felfedezése, megismertetése, „eladása” konkrét lépéseket igényel és mindezeket a helyi polgárokban is tudatosítani szükséges. A hírverésen és a modern kommunikációs vívmányok (pl: Internet), használatán túl nagyon fontos szerepe van a kistérségen belüli kommunikációnak, amely vitákban és fórumokban ölthet testet, amelyeknek rendezvények és az Internet adhat otthont. Ezáltal a döntések alanyai, az interaktivitásnak hála átérezhetik, hogy a döntések nem a fejük felett, hanem közöttük születnek. A kistérség stratégiájával mintát adhat, amely a többi hátrányos helyzetű régiót is elvezetheti a felemelkedés irányába.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I.1.5.1. Médiajelenlét – Szintek: (a) Helyi /kistérségi/, (b) Megyei, (c) 2006. Komponens Országos médiumok figyelmének felkeltése – (a): Kerekasztal- 2007-2013. beszélgetések, tudósítások, viták, interjúk, kedvcsináló írások a jövőről és a kínálkozó lehetőségekről – pl: Bogárd és Vidéke, Sárréti Híd, helyi tv-k, rádiók stb. – (b): Sajtótájékoztatók, sajtóbeszélgetések, rendezvények szervezése – cikkek, tudósítások – fórum, vita – internetes jelenlét /www.fejermegyeihirlap.hu/ - pl: Fejér Megyei Hírlap – (c): Kisfilmek, tudósítások a térségről, a tervekről, a vidék problémáinak bemutatása a kistérségen keresztül – politikai döntéshozók, tervezők, helyi vélemények

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 113

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

megszólaltatása stb. – pl: Közszolgálati médiumok magazinjai, Hír Tv, Infó Rádió, Hálozat Tv stb. I.1.5.2. Kistérségi internetes honlap létrehozása – tervek, víziók, 2006. Komponens interaktivitás, kapcsolódási pontok – kistérségi tudat létrejötte – 2007-2013. programok, lehetőségek bemutatása – szórakoztató funkciók – együttes cselekvés, összetartozás erősítése, viták – helyi VIP- személyek megszólaltatása – fórumok, címlista létrehozása – „önjáró”honlap létrejötte – hírlevelek - reklám és pr lehetőségek I.1.5.3. Szóróanyagok, kiadványok – bizalom kivívása, népszerűsítés, 2006. Komponens összefogás és értékek hangsúlyozása, kohézió és elkötelezettség – 2007-2013. kistérségi „tudat” létrejötte – szlogen, logó, hírlevél, időszakos újság stb. I.1.5.4. Rendezvények – road show-k, beszélgetések, fórumok – 2006. Komponens információ és szórakoztatás – kistérségi napok – sport, kultúra 2007-2013. segítségül hívása – civil szervezetek

Projekt kiválasztási kritériumok Társadalmi együttműködés javítása, társadalmi struktúrák fejlesztés Humán erőforrás fejlesztés, társadalmi térszerkezet javítás Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése

Monitoring mutatók Outputmutatók Tervekkel kapcsolatos kérdések, javaslatok száma (db) Internetes lehetőségek kihasználtsága /fórum, honlap látogatottsága/(fő) Rendezvények látogatottsága (fő) Médiaelemzés / cikkek, tudósítások, hivatkozások száma/ (db)

Eredmény Hírverés a kistérségről mutatók Kistérségi közhangulat felmérése (piackutatás) A kistérség kommunikációs csatornáinak kiépülése Civil kezdeményezések Befektetői ajánlatok

Hatásmutatók Bizalmi légkör Helyi VIP-címlista létrejötte Költség-hatékony együttgondolkodás megléte (pl. Internetes fórum), Konszenzus kialakítása Civil kurázsi Kistérségi „tudat” létrejötte

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Sárbogárdi Többcélú Kistérségi Társulás szervezetek Fejér Megyei Önkormányzat Kormányzati szervek (pl. Gazdasági Minisztérium) Helyi önkormányzatok Civil szervezetek Érdekvédelmi szervezetek Szponzorok, mecenatúra

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 114

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Kedvezménye- Helyi társadalmak zettek köre Civil szervezetek Potenciális befektetők Helyi vállalkozók Alapítványok

Célcsoport A pozitív változásokban érdekelt kistérségi polgárok Pályázatok elbírálói (uniós és kormányzati szereplők) Regionális fejlesztési szervek Médiumok Potenciális befektetők Zöld szervezetek

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I.1.5.1. Médiajelenlét Kistérségi, szomszédsági, hatásterület Komponens

I.1.5.2. Internetes honlap Kistérségi, szomszédsági, hatásterület Komponens

I.1.5.3. Szóróanyagok, kiadványok Kistérségi Komponens

I.1.5.4. Rendezvények Kistérségi, szomszédsági Komponens

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt I.1.5.1. Médiajelenlét 5 15 Komponens I.1.5.2. Internetes honlap 2 5 Komponens I.1.5.3. Szóróanyagok, kiadványok 10 30 Komponens I.1.5.4. Rendezvények 15 40 Komponens Összesen 32 90

Pályázati lehetőségek (2006) Leader-program Nemzeti Civil Alap Minisztériumi (EM, IHM, NKÖM, ÍCSSZM) pályázatok Önkormányzati források Vállalkozói tőke

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 115

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Források megnevezése (2007-2013) Általános költségvetési források (kistérségi, helyi önkormányzati) Hazai (pályázatok, címzett támogatások) Európai (pályázatok, strukturális és kohéziós alapok)

Intézkedési területhez kapcsolódó projektek A kistérségi programot támogató települési, A kistérségi programot támogató országos, régiós, vállakózói, gazdálkodói projektek megyei projektek, intézkedések

Helyi írott és elektronikus média (pl: Bogárd és (a) Tolna megyei területfejlesztési stratégia és Vidéke stb.) operatív program 1. Prioritás: a megye kohéziójának erősítése 1. 3. Térségmarketing

(b) A Közép-Dunántúli Régió területfejlesztési programja 3. A minőségi élet feltételeinek megteremtése

(c) A Dél-Dunántúli Régió komplex fejlesztési programja VIII. Régiómarketing

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 116

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: II.1.2. Intézkedés

PRIORITÁS: II. Gazdasági struktúrák fejlesztése, a Sárbogárdi térség versenyelőnyt hordozó gazdasági ágainak erősítése

SPECIFIKUS CÉL: II.1. Vonzó befektetési és együttműködő vállalkozói környezet megteremtése a térség tőkevonzó képességének kialakítása és belső erőforrásainak mozgósítása

Alapadatok Sorszám, II.1.2 Intézkedés megnevezés Belső gazdasági erőforrások mobilizálása,- vállalkozói együttműködések Általános célok A vállalkozók közötti együttműködések fokozása a térségi adottságok magasabb szintű kihasználása érdekében A szükségesség A térség vállalkozásai a térségi adottságokat kihasználva közösen indoklása eredményesebben képesek helytállni a globális versenyben és bekapcsolódni az egészre inkább globálissá váló gazdasági vérkeringésbe. A környező, magas gazdasági teljesítményt nyújtó térségek, valamint az egyre javuló elérhetőségi viszonyok új lehetőségeket és kihívásokat állítanak a térség vállalkozásai elé, melyek előnnyé formálásában a helyi együttműködéseknek nagy szerepe lehet.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II.1.2.1. Térségi vállalkozói együttműködések kialakítása 2006 Komponens • munkaerőpiaci, • pénzügyi, • értékesítési, • beszerzési, • beszállítói, • melléktermék és hulladékhasznosítási stb.

II.1.2.2. II.1.2.2. Komponens: 2006 Komponens Kistérségi termelői klaszterek szervezése (vagy 2007-2013 gazdaságfejlesztési menedzsmenti kapacitás függvényében regionális klaszter szervezése), ill. csatlakozás létező regionális klaszterek hálózatáshoz, tematikák lehetnek: • élelmiszeripar általában; paprikafeldolgozás.

Projekt kiválasztási kritériumok Hozzáadott érték nagysága

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 117

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók Létrejött új klaszterek száma Klaszterekbe bekapcsolt vállalkozások száma Eredmény Klaszterekbe bekapcsolt vállalkozások számának növekedése mutatók A vállalkozások termelésének és értékesítésének hatékonyságnövekedése Hatásmutatók A kistérség versenyképességének javulása A kistérség külső gazdasági kapcsolatai megélénkülnek

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Országos Területfejlesztési Hivatal szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Fejér Megyei Önkormányzat Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kedvezménye- Vállalkozások zettek köre Célcsoport Vállalkozások

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II.1.2.1. Térségi vállalkozói együttműködések A kistérség minden települése Komponens kialakítása • munkaerőpiaci, • pénzügyi, • értékesítési, • beszerzési, • beszállítói, • melléktermék és hulladékhasznosítási stb. II.1.2.2. II.1.2.2. Komponens: A kistérség minden települése Komponens Kistérségi termelői klaszterek szervezése (vagy gazdaságfejlesztési menedzsmenti kapacitás függvényében regionális klaszter szervezése), ill. csatlakozás létező regionális klaszterek hálózatáshoz, tematikák lehetnek: • élelmiszeripar általában; paprikafeldolgozás.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 118

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt II.1.2.1. Térségi vállalkozói együttműködések 5 Komponens kialakítása • munkaerőpiaci, • pénzügyi, • értékesítési, • beszerzési, • beszállítói, • melléktermék és hulladékhasznosítási stb. II.1.2.2. II.1.2.2. Komponens: 10 60 Komponens Kistérségi termelői klaszterek szervezése (vagy gazdaságfejlesztési menedzsmenti kapacitás függvényében regionális klaszter szervezése), ill. csatlakozás létező regionális klaszterek hálózatáshoz, tematikák lehetnek: • élelmiszeripar általában; paprikafeldolgozás. Összesen 15 60

Pályázati lehetőségek (2006) Nemzeti Fejlesztési Terv – GVOP 2.3.1. KKV-k közötti együttműködés szervezése Nemzeti Fejlesztési Terv – GVOP 2.3.2. Együttműködő vállalkozások közös célú beruházása, fejlesztése Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat – (Regionális Fejlesztési Tanácsok) Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás – (Megyei Területfejlesztési Tanácsok)

Források megnevezése (2007-2013) Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 119

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: II.1.3. Intézkedés

PRIORITÁS: II. Gazdasági struktúrák fejlesztése, a Sárbogárdi térség versenyelőnyt hordozó gazdasági ágainak erősítése

SPECIFIKUS CÉL: II.1. Vonzó befektetési és együttműködő vállalkozói környezet megteremtése a térség tőkevonzó képességének kialakítása és belső erőforrásainak mozgósítása

Alapadatok Sorszám, II.1.3 Intézkedés megnevezés Külső gazdasági erőforrások mobilizálása Általános célok A térség megismertetése és vonzóvá tétele a külső gazdasági szereplőkkel, befektetőkkel és a térségben előállított termékek potenciális vevőkörével az erőforrások mobilizálása érdekében A szükségesség A térség gazdasági válságból való kilábalásának meghatározó tényezője, hogy indoklása mennyire képes egyrészt a helyben előállított termékek iránti kereslet élénkítésére, másrészt a befektetők térségbe vonzására. Mindezekért elengedhetetlen, hogy a térség ismertté váljon a külső gazdasági szereplők számára és képes legyen ezek erőforrásait mozgósítani.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II.1.3.1. Térségi befektetés-ösztönzési stratégia kialakítása 2006 Komponens (elsődleges cél a gazdaság diverzifikálása, ipari- szolgáltatási tevékenységek megjelenésének támogatása) • elektronikus (honlap, CD) kommunikáció • kiadványok II.1.3.2. Befektetés-ösztönzési menedzsmenti tevékenység 2006 Komponens feltételeinek megteremtése a gazdaságfejlesztési menedzsmentben • képzések • kapacitásbővítés II.1.3.3. Helyi vállalkozások érdekképviselete, hazai, európai 2006 Komponens piacon való jelenlétének segítése 2007-2013 • vásári részvétel támogatása, • képzések vállalkozók és a gazdaságfejlesztési térségmenedzsment számára, információs fórumok szervezése

Projekt kiválasztási kritériumok A külső szereplőknek szánt információtartalom relevanciája

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 120

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók Térségi befektetés orientáló honlap megléte Befektetőknek szóló kiadványok száma (db) A térségi menedzsment által elért potenciális befektetők száma Eredmény A térségi külső befektetések növekedése (%) mutatók A térségi „export” volumenének növekedése (%) Hatásmutatók A kistérség versenyképességének javulása A kistérség külső gazdasági kapcsolatai megélénkülnek Ismertség és elismertség növekedése

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Országos Területfejlesztési Hivatal szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Fejér Megyei Önkormányzat Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kedvezménye- Vállalkozások zettek köre Társulás Célcsoport Térségen kívüli vállalkozások és befektetők

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II.1.3.1. Térségi befektetés-ösztönzési stratégia A kistérség minden települése Komponens kialakítása (elsődleges cél a gazdaság diverzifikálása, ipari-szolgáltatási tevékenységek megjelenésének támogatása) • elektronikus (honlap, CD) kommunikáció • kiadványok II.1.3.2. Befektetés-ösztönzési menedzsmenti Sárbogárd Komponens tevékenység feltételeinek megteremtése a gazdaságfejlesztési menedzsmentben • képzések • kapacitásbővítés II.1.3.3. Helyi vállalkozások érdekképviselete, Budapest és egyéb nagyvárosok Komponens hazai, európai piacon való jelenlétének vásárai segítése Információs napok helyszíne: Alap, • vásári részvétel támogatása, Alsószentiván, Cece, Hantos, Igar, • képzések vállalkozók és a Mezőszilas, Nagylók, Sárbogárd, gazdaságfejlesztési térségmenedzsment Sáregres, Vajta számára, információs fórumok szervezése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 121

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt II.1.3.1. Térségi befektetés-ösztönzési stratégia 5 Komponens kialakítása (elsődleges cél a gazdaság diverzifikálása, ipari-szolgáltatási tevékenységek megjelenésének támogatása) • elektronikus (honlap, CD) kommunikáció • kiadványok II.1.3.2. Befektetés-ösztönzési menedzsmenti 5 Komponens tevékenység feltételeinek megteremtése a gazdaságfejlesztési menedzsmentben • képzések • kapacitásbővítés II.1.3.3. Helyi vállalkozások érdekképviselete, hazai, 5 30 Komponens európai piacon való jelenlétének segítése • vásári részvétel támogatása, • képzések vállalkozók és a gazdaságfejlesztési térségmenedzsment számára, információs fórumok szervezése Összesen 15 30

Pályázati lehetőségek (2006) Nemzeti Fejlesztési Terv Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat – (Regionális Fejlesztési Tanácsok) Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás – (Megyei Területfejlesztési Tanácsok)

Források megnevezése (2007-2013) Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 122

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: IV.1.2. Intézkedés

PRIORITÁS: IV. Környezeti, természeti, táji rendszerek kezelése, fenntartása, menedzselése

SPECIFIKUS CÉL: IV.1. Környezeti, természeti, táji javakkal történő gazdálkodás

Alapadatok Sorszám, IV.1.2. Intézkedés megnevezés A rekreációs- és a turisztikai vonzerő fejlesztése, kistérségi tájképgazdálkodás Általános célok Rekreációs- és turisztikai vonzóerő kialakítása Tájképvédelem, tájképi karakterek megőrzése Turizmus, falusi turizmus keretfeltételeinek kialakítása A szükségesség A kistérség társadalmi és gazdasági megítélésében fontos szerepet játszik a tájkép indoklása milyensége, illetve a rekreáció és turizmus feltételeinek megléte. A kistérség rurális településein számtalan olyan érték (falusi életforma, természettel közvetlenebb kapcsolat) megőrződött, amely az idelátogatók számára vonzóerőt jelent. A tájképi karakterek felismerése, megőrzése növeli az itt élők identitás tudatát, továbbá a turizmus számára is értékkel bír.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés IV.1.2.1. A tájképi karakter feltárása, tájképi karaktervédelmi, 2006 Komponens rehabilitációs programok kidolgozása, a társadalom 2007-2013 tájképi érzékenységének fejlesztése, aktivizálása IV.1.2.2. A turizmus, a falusi turizmus keretfeltételeinek fejlesztése, 2006 Komponens táj és települési arculat védelme 2007-2013 IV.1.2.3. Tájképi fásítások (utak, vizes élőhelyek, vízfolyások 2006 Komponens mentén, településszegély, mezővédő erdősáv), a tájképet 2007-2013 zavaró létesítmények tájba illesztése illetve ilyen létesítmények kialakításának megakadályozása

Projekt kiválasztási kritériumok Tájkép javítását szolgáló beruházások Turizmus kínálati elemeinek növelésével kapcsolatos fejlesztések Fásítási programok

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 123

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók Tájképi karakterek száma (db) Rehabilitációs épületek száma (db) Szálláshelyek száma (db/férőhely) Turizmus kínálati elemeinek száma (db) Tájképi fásítások hossza (km) Eredmény A kistérségbe látogatók száma nő mutatók Turisztikai vonzóerő Turisztikai kínálati elem bővül Munkalehetőség Hatásmutatók Tájkép javul, tájképi karakterek megőrződnek Társadalom tájképi érzékenysége nő Az identitás-tudat nő Környezetminőség javul Életszínvonal emelkedik

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Sárbogárdi Többcélú Kistérségi Tanács, szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Magyar Turizmus Rt., Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Települési önkormányzatok Kedvezménye- Települések önkormányzatai, zettek köre Civil szervezetek, Egyházak és egyházi jogi személyek, Turisztikai vállalkozók, Falusi turizmusban érdekelt lakosság Célcsoport Lakosság, Vállalkozók, Vendégek

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület IV.1.2.1. A tájképi karakter feltárása, tájképi A kistérség minden települése Komponens karaktervédelmi, rehabilitációs programok kidolgozása, a társadalom tájképi érzékenységének fejlesztése, aktivizálása IV.1.2.2. A turizmus, a falusi turizmus A kistérség minden települése Komponens keretfeltételeinek fejlesztése, táj és települési arculat védelme IV.1.2.3. Tájképi fásítások (utak, vizes élőhelyek, A kistérség minden települése Komponens vízfolyások mentén, településszegély, mezővédő erdősáv), a tájképet zavaró létesítmények tájba illesztése illetve ilyen létesítmények kialakításának megakadályozása

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 124

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt IV.1.2.1. A tájképi karakter feltárása, tájképi 2 15 Komponens karaktervédelmi, rehabilitációs programok kidolgozása, a társadalom tájképi érzékenységének fejlesztése, aktivizálása IV.1.2.2. A turizmus, a falusi turizmus keretfeltételeinek 10 70 Komponens fejlesztése, táj és települési arculat védelme

IV.1.2.3. Tájképi fásítások (utak, vizes élőhelyek, 5 40 Komponens vízfolyások mentén, településszegély, mezővédő erdősáv), a tájképet zavaró létesítmények tájba illesztése illetve ilyen létesítmények kialakításának megakadályozása Összesen 35 125

Pályázati lehetőségek (2006) AVOP 3.2 Mezőgazdasághoz kötődő infrasturktúra fejlesztése AVOP 3.4 Falufejlesztés és – felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megóvása ROP 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése ROP 1.2 A turisztikai fogadóképesség javítása Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok

Források megnevezése (2007-2013) Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Költségvetés (KvVM, NKÖM) céltámogatásai Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok Önkormányzatok forrásai Vállalkozói tőke Lakossági hozzájárulás

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 125

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

B.3.3. Az erőnyerés és kibontakozás intézkedései („B” Akció szakasz)

I. Prioritás Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés I.2.1. Humán erőforrás fejlesztésintézményi hátterének biztosítása I.2.2. Kulturális, sport és szabadidő létesítmények kialakítása I.3.1. Szociális és egészségügyi ellátás biztosítása 1.3.2. Az egészségügyi ellátás korszerűsítése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 126

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: I.2.1. Intézkedés

PRIORITÁS: I. Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés

SPECIFIKUS CÉL: I.2. Humán erőforrás fejlesztés, társadalmi térszerkezet javítás

Alapadatok Sorszám, I.2.1. intézkedés megnevezés Humán erőforrás fejlesztés intézmény hátterének biztosítása Általános célok A humán erőforrás fejlesztésének megalapozása, Az intézményrendszer hatékony és finanszírozható működése A Kistérség általános fejlesztése, munkahelyteremtés, minőségi munkahelyteremtés feltételei A szükségesség indoklása Az idegenforgalom fellendítésének és a minőségi munkahely-teremtés biztosításának feltétele a képzett munkaerő jelenléte. Ennek szükséges előfeltétele a működés fizikai és intézményi kereteinek megteremtése.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I.2.1.1. Kishantosi Népfőiskola és Mintagazdaság 2006 Komponens 2007-2013 I.2.1.2. Továbbképző központ, főiskolai kihelyezett tagozat 2006 Komponens - Idegennyelv oktatás, falusi turizmius tanfolyam 2007-2013 - Idegenforgalom szaktudás-fejlesztés - Idegenforgalmi kommunikáció fejlesztés

Projekt kiválasztási kritériumok Képzés szinvonala Az érintett kör nagysága, A tudásanyag felhasználhatósága, Gazdaságosság. Kohézós, szinergikus lehetőségek,

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 127

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók A résztvevő csoportok száma, létszáma (db., fő), Kínálati sokféleség, rugalmasság EU-konform képesítés, Programok, projektek száma, érintett terület vagy népesség nagysága (db).

Eredmény A munkavállalói aktivitás változása, mutatók Foglalkoztatottak számának alakulása Idegenforgalmi vállalkozások számának emelkedése Idegenforgalmi mutatók javulása,

Hatásmutatók Kiegyensúlyozottabb kistérségi társadalom, Nő az innovációs és kockázatvállaló képesség Javul az esélyegyenlőség

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium szervezetek ICSSZEM Oktatási Minisztérium Nemzeti Területfejlesztési Hivatal Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács, Fejér Megyei Munkaügyi Központ Sárbogárd Kistérség Többcélú Társulása Kedvezménye- Települési önkormányzatok zettek köre Települési önkormányzatok kulturális és oktatási intézményei Vállalkozásban működő kulturális és oktatási létesítmények civil szervezetek Egyéni gazdálkodók Célcsoport A kistérség lakossága

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I.2.1.1. Kishantosi Népfőiskola és Hantos Komponens Mintagazdaság I.2.1.2. Továbbképző központ, főiskolai Sárbogárd, Mezőszilas, települések Komponens kihelyezett tagozat - Idegennyelv oktatás, falusi turizmius tanfolyam - Idegenforgalom szaktudás- fejlesztés - Idegenforgalmi kommunikáció fejlesztés

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 128

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt I.2.1.1. Kishantosi Népfőiskola és Mintagazdaság 20 60 Komponens I.2.1.2. Továbbképző központ, főiskolai kihelyezett 40 80 Komponens tagozat - Idegennyelv oktatás, falusi turizmius tanfolyam - Idegenforgalom szaktudás-fejlesztés - Idegenforgalmi kommunikáció fejlesztés

Összesen 80 140

Pályázati lehetőségek (2006) NTF pályázat – A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében megpályázott beruházásokhoz és egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó képzések támogatása NFT pályázat – Régió-specifikus szakmai képzések támogatása NFT pályázat – A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése Munkaügyi központ foglalkoztatási támogatása NFT pályázat – Nők munkaerőpiacra való visszatérésének támogatása

Források megnevezése (2007-2013) Minisztériumi (EM, IHM, KÖH, ICSSZM) céltámogatások Európai Regionális Fejlesztési Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke Nemzeti Civil Alap

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 129

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: I.2.2. Intézkedés

PRIORITÁS: I. Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés

SPECIFIKUS CÉL: I.2. Humán erőforrás fejlesztés, társadalmi térszerkezet javítás

Alapadatok Sorszám, I.2.2. intézkedés megnevezés Kulturális, sport és szabadidő létesítmények kialakítása Általános célok Az életminőség fejlesztése Idegenforgalmi vonzerő növelése A humán erőforrás fejlesztésének támogatása,

A szükségesség indoklása Az idegenforgalom fellendítésének és a minőségi munkahely-teremtés biztosításának feltétele a képzett munkaerő jelenléte, melynek folyamatos szinten- és fitten-tartásához elengedhetetlen a szabadidős létesítmények megléte

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I.2.2.1. Kistérségi könyvtár és kultúr-centrum fejlesztés 2006 Komponens Közösségi terek létrehozása 2007-2013 I.2.2.2. Kistérségi sport- és szabadidőközpont fejlesztés 2006 Komponens Összehangolt térségi rendezvénysorozat 2007-2013 +programkapcsolás

Projekt kiválasztási kritériumok Elérhetőség szélesebb rétegek számára (Befogadóképesség, elhelyezkedés, esetleg nem hasznosított létesítmények revitalizációja) Az érintett kör nagysága, Gazdaságosság. Másodlagos idegenforgalmi hasznosíthatóság,

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 130

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók A férőhely, nagyság (m2) településszerkezeti kapcsolatok, Kínálati sokféleség, rugalmasság Programok, száma, érintett terület vagy népesség nagysága (db).

Eredmény Foglalkoztatotti struktúra alakulása mutatók Betegállományban töltött napok számának alakulása Idegenforgalmi mutatók javulása,

Hatásmutatók Kiegyensúlyozottabb kistérségi társadalom,

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő ICSSZEM szervezetek Oktatási Minisztérium Nemzeti Területfejlesztési Hivatal Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács, Fejér Megyei Munkaügyi Központ Sárbogárd Kistérség Többcélú Társulása Kedvezménye- Települési önkormányzatok zettek köre Települési önkormányzatok kulturális és sport intézményei Vállalkozásban működő kulturális és sport létesítmények civil szervezetek

Célcsoport A kistérség lakossága

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I.2.2.1. Kistérségi könyvtár és kultúr-centrum Sárbogárd Komponens fejlesztés Közösségi terek létrehozása I.2.2.2. Kistérségi sport- és szabadidőközpont Sárbogárd, Mezőszilas, Cece Komponens fejlesztés települések Összehangolt térségi rendezvénysorozat +programkapcsolás

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 131

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt I.2.2.1. Kistérségi könyvtár és kultúr-centrum 80 100 Komponens fejlesztés Közösségi terek létrehozása I.2.2.2. Kistérségi sport- és szabadidőközpont 60 100 Komponens fejlesztés Összehangolt térségi rendezvénysorozat +programkapcsolás

Összesen 140 200

Pályázati lehetőségek (2006) A szociális szolgáltatások fejlesztése – ICSSZM NFT pályázat – A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése Tegyünk helyben gyermekeink egészségi szinvonaláért program - ICSSZM Népegészségügyi Kormánybiztosi Iroda

Források megnevezése (2007-2013) Minisztériumi (EM, IHM, KÖH, ICSSZM) céltámogatások Európai Regionális Fejlesztési Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke Nemzeti Civil Alap

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 132

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: I.3.1. Intézkedés

PRIORITÁS: I. Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés

SPECIFIKUS CÉL: I.3. Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztés

Alapadatok Sorszám, I.3.1. intézkedés megnevezés Szociális és egészségügyi ellátás biztosítása Általános célok Hozzájárulás a kiegyensúlyozott társadalom megteremtéséhez. Szakmaközi együttműködés erősítése, Az esélyegyenlőség fokozása A szükségesség indoklása A szociális szolgáltatásokat hosszú távra tervezzük. A koncepció segíteni hívatott, hogy a jogszabályban foglaltakat betartva, a térségi és a helyi igényeket összehangolva, költség takarékos ellátó- és támogató rendszer épüljön ki. A folyamatos felülvizsgálatára, aktualizálására is figyelmet kell fordítani. A kistérség szociális intézményeinek is élni kell az információs társadalom nyújtotta lehetőségekkel. Szükséges felmérni a szociális intézmények informatikai környezetét és digitális fejlesztési lehetőségeit, majd erre alapozva egységes informatikai hálózatot működtetni, mely a szükséges ellenőrző rendszer alapját is képezheti.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I.3.1.1. Produktív szociálpolitikai kezdeményezések elterjesztése 2006 Komponens 2007-2013 I.3.1.2. Szakmaközi együttműködések erősítése a szociális 2006 Komponens ágazatban 2007-2013 I.3.1.3. Szolgáltatás-tervezési koncepció kidolgozása 2006 Komponens I.3.1.4. Egységes szociális informatikai hálózat kiépítése 2007-2013 Komponens

Projekt kiválasztási kritériumok Az együttműködés intenzitása, Területi lefedettség. Ellenőrzés lehetőségei, Költségtakarékosság. Színvonal emelkedés.

Monitoring mutatók Outputmutatók A produktív szociálpolitikai kezdeményezések száma (fő), Szakmaközi együttműködések száma (db), Kistérségi szolgáltatás tervezési koncepció. Informatikai hálózatba bekapcsolt számítógépek száma(db). Eredmény Csökken a segélyekből élők száma, nő a munkavállalói aktivitás, motiváció, mutatók Megvalósul a hosszú távú tervezés és az ellenőrizhetőség biztosítása a kistérségi szociális ellátásban. A jogszabályi előírások betartása, a helyi és térségi igényekre való reagálás, költségtakarékosság, a minőségi ellátás biztosítása,

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 133

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Digitális tartalmak áramlásának növekedése (Mb), Az ágazatközi együttműködés fokozása. Hatásmutatók Kiegyensúlyozottabb kistérségi társadalom, Hatékonyabb forrásallokáció. Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Ifjúsági. Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium szervezetek Informatikai és Hírközlési Minisztérium Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács, Fejér Megyei Munkaügyi Központ Sárbogárd Kistérség Többcélú Társulása Kedvezménye- Települési önkormányzatok zettek köre Települési önkormányzatok szociális intézményei Vállalkozásban működő szociális létesítmények? civil szervezetek Célcsoport A kistérség lakossága Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I.3.1.1. A produktív szociálpolitikai A kistérség községei Komponens kezdeményezések elterjesztése I.3.1.2. Szakmaközi együttműködések erősítése A kistérség települései Komponens a szociális ágazatban I.3.1.3. Szolgáltatás-tervezési koncepció A kistérség települései Komponens kidolgozása I.3.1.4. Egységes szociális informatikai hálózat A kistérség települései Komponens kiépítése Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt I.3.1.1. A produktív szociálpolitikai kezdeményezések 30 120 Komponens elterjesztése I.3.1.2. Szakmaközi együttműködések erősítése a 10 35 Komponens szociális ágazatban I.3.1.3. Szolgáltatás-tervezési koncepció kidolgozása 10 35 Komponens I.3.1.4. Egységes szociális informatikai hálózat 300 Komponens kiépítése Összesen 50 490 Pályázati lehetőségek (2006) NFT pályázat - Non-profit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban Szélessávú hálózatok önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein - NFT pályázat Szélessávú internet-infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindítás támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein - NFT pályázat eTEN program - Az e-TEN program szorosan illeszkedik az e-Europe Akcióterv mottójához: -információs társadalmat mindenkinek". NCA pályázatok

Források megnevezése (2007-2013) Minisztériumi (EM, IHM, ICSSZM) céltámogatások Európai Szociális Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 134

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: I.3.2. Intézkedés

PRIORITÁS: I. Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés

SPECIFIKUS CÉL: I.3. Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztés

Alapadatok Sorszám, I.3.2. intézkedés megnevezés Az egészségügyi ellátás korszerűsítése Általános célok Az egészséges életmód terjesztése Az életminőség javítása A szükségesség indoklása A települési egészségterv, egy komplex program tervezet, amely a település lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, magába foglalja a kiinduló helyzet felmérését, ennek alapján cselekvési terv kidolgozását és az egészségterv kommunikálásának fázisait. Megvalósításában mindenki egyenrangú félként vesz részt, mivel a településen élők közös akaratát összegzi. Célja a településen élők életminőségének, ezen belül az egészségi állapotuk javításának fejlesztése, a közösségi erőforrások mozgósítása. Fontos biztosítani, hogy az egészségfejlesztési terv a településfejlesztési tervek részévé váljon, kidolgozása nemcsak települési, hanem kistérségi szinten is indokolt. A megelőzést a helyben elérhető szűrővizsgálatok, felvilágosító- és mentálhigiéniás előadások, valamint a mozgást népszerűsítő rendezvények szolgálhatják. Európai összehasonlításban igen kedvezőtlennek ítélhetjük meg a hazai egészségügyi szolgáltatások színvonalát. A minőséggel kapcsolatos tevékenységek azt szolgálják, hogy az egészségügy céljai explicit módon kerüljenek megfogalmazásra, a szolgáltatás tudományos alapú, és kontrollálható legyen.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I.3.2.1. Egészségtervek kidolgozása 2006 Komponens 2007-2013 I.3.2.2. A megelőzés hangsúlyosabbá tétele 2006 Komponens 2007-2013 I.3.2.3. Minőségbiztosítás bevezetése 2007-2013 Komponens

Projekt kiválasztási kritériumok Az együttműködés intenzitása, Területi lefedettség. Költségtakarékosság. Színvonal emelkedés.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 135

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók Települési egészségtervek száma (db), Kistérségi egészségterv, Prevenciós programok száma (db), Minöségbiztosított intézmények száma (db)

Eredmény A hosszú távú tervezés és az ellenőrizhetőség biztosítása a kistérségi mutatók egészségügyi és szociális ellátásban, A jogszabályi előírások betartása, a helyi igényekre való reagálás, költségtakarékosság, a minőségi ellátás biztosítása, Az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés fontosságának elismertetése

Hatásmutatók Élhetőbb települési környezet, Egészségtudatos magatartás kialakulása.

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Egészségügyi Minisztérium szervezetek Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács. Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács, Fejér Megyei Munkaügyi Központ Sárbogárd Kistérség Többcélú Társulása Kedvezménye- Települési önkormányzatok, zettek köre Települési önkormányzatok egészségügyi intézményei. Háziorvosok, szakorvosok, Egészségpénztárak, Civil szervezetek, Kutatóintézetek, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Célcsoport A kistérség lakossága

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I.3.2.1. Egészségtervek kidolgozása A kistérség minden települése Komponens I.3.2.2. A megelőzés hangsúlyosabbá tétele A kistérség minden települése Komponens I.3.2.3. Minőségbiztosítás bevezetése A kistérség minden települése Komponens

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 136

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt I.3.2.1. Egészségtervek kidolgozása 10 30 Komponens I.3.2.2. A megelőzés hangsúlyosabbá tétele 10 60 Komponens I.3.2.3. Minőségbiztosítás bevezetése 80 Komponens Összesen 20 170

Pályázati lehetőségek (2006) A szociális szolgáltatások fejlesztése - Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Tegyünk helyben gyermekeink egészségi színvonaláért program a különböző adottságú alapfokú közoktatási intézmények és Önkormányzatok részére - Ifjúsági, Családügyi. Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Népegészségügyi Kormány megbízotti Iroda NFT pályázat - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a hátrányos helyzetű régiókban Igyál tejet program - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kábítószer-fogyasztás visszaszorításával foglalkozó intézmények támogatása - Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Források megnevezése (2007-2013) Minisztériumi (EM, IHM, ÍCSSZM) céltámogatások Európai Szociális Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 137

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

II. Prioritás Diverzifikált és integrált gazdasági struktúra fejlesztés, a Sárbogárdi térség versenyelőnyt hordozó gazdasági ágainak erősítése II.2.1. Mezőgazdaság versenyképességének fokozása II.2.2. Turizmus, komplex térségi termékfejlesztés II.2.3. Ipari versenyképesség növelés

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 138

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: II.2.1. Intézkedés

PRIORITÁS: II. Gazdasági struktúrák fejlesztése, a Sárbogárdi térség versenyelőnyt hordozó gazdasági ágainak erősítése

SPECIFIKUS CÉL: II.2. A térségi gazdasági hátrány felszámolása, tartós gazdasági versenyképesség megteremtése

Alapadatok Sorszám, II.2.1 Intézkedés megnevezés Mezőgazdaság versenyképességének fokozása Általános célok A mezőgazdasági termelés és értékesítés piaci igényekhez igazítása és színvonalának növelése A szükségesség A térségben hagyományokkal rendelkező mezőgazdaság versenyképességének indoklása fokozásával, a korszerű termelési technológiák alkalmazásával és ezáltal a piaci igényeknek megfelelő termeléssel elkerülhető a korábbi és jelenlegi agrárfoglalkoztatottak helyzetének bizonytalansága és javítható a térség szociális helyzete is.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II.2.1.1. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségmenedzsment 2006 Komponens kialakítása és térségmenedzsmenttel való napi együttműködési lehetőségének biztosítása. • Infrastrukturális feltételek kialakítása II.2.1.2. Mezőgazdasági együttműködések 2006 Komponens • TÉSZ, 2007-2013 • BÉSZ szervezése II.2.1.3. Helyi térség-specifikus és bio agrár-élelmiszeripari 2006 Komponens termékek fejlesztésének szervezése 2007-2013 II.2.1.4. Helyi agrár-élelmiszeripari termékek térségen kívüli 2006 Komponens piacra juttatásának támogatása 2007-2013 • Információszolgáltatás • Egységes térségi agrármarketing II.2.1.5. Agrártermelés diverzifikálása 2006 Komponens • Extenzív állattartás 2007-2013 • Nem mezőgazdasági növények termelése • Erdőtelepítés-erdőgazdálkodási tevékenységek bővítése • Vadgazdálkodási tevékenységek bővítése • Biotermelés meghonosítása II.2.1.6. Élelmiszeripari termelés bővítése, diverzifikációja 2007-2013 Komponens • Élelmiszeripari kapacitások telepítése a termelőkhöz II.2.1.7. Agrár és élelmiszeripari termelés technológiai 2007-2013 Komponens modernizációja

Projekt kiválasztási kritériumok A helyi adottságokhoz és a kereslethez igazodó, fenntartható mezőgazdasági termékstruktúrához való hozzájárulás Helyi foglalkoztatás növelése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 139

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók Mezőgazdasági térségmenedzsment megléte Marketingstratégia megléte Új üzemek száma Eredmény Mezőgazdasági értékesítés értékindexének növekedése mutatók Mezőgazdasági termelés hatékonyságának növekedése Hatásmutatók A kistérség versenyképességének javulása Szociális problémák csökkennek Az életszínvonal növekszik

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Országos Területfejlesztési Hivatal szervezetek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium Fejér Megyei Önkormányzat Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kedvezménye- Vállalkozások zettek köre Települési önkormányzatok Önkormányzati társulás Célcsoport Lakosság Vendégek Vállalkozások

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II.2.1.1. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési A kistérség minden települése Komponens térségmenedzsment kialakítása és térségmenedzsmenttel való napi együttműködési lehetőségének biztosítása. • Infrastrukturális feltételek kialakítása II.2.1.2. Mezőgazdasági együttműködések A kistérség minden települése Komponens • TÉSZ, • BÉSZ szervezése II.2.1.3. Helyi térség-specifikus és bio agrár- A kistérség minden települése Komponens élelmiszeripari termékek fejlesztésének szervezése II.2.1.4. Helyi agrár-élelmiszeripari termékek A kistérség minden települése Komponens térségen kívüli piacra juttatásának támogatása • Információszolgáltatás • Egységes térségi agrármarketing II.2.1.5. Agrártermelés diverzifikálása Elsősorban a kistérség gyenge termőhelyi Komponens • Extenzív állattartás adottságú területei (kivéve biotermelés) • Nem mezőgazdasági növények termelése • Erdőtelepítés-erdőgazdálkodási tevékenységek bővítése • Vadgazdálkodási tevékenységek bővítése • Biotermelés meghonosítása II.2.1.6. Élelmiszeripari termelés bővítése, Elsősorban a kistérség jó mezőgazdasági, Komponens diverzifikációja termőhelyi adottságú területei • Élelmiszeripari kapacitások telepítése a termelőkhöz II.2.1.7. Agrár és élelmiszeripari termelés A kistérség minden települése Komponens technológiai modernizációja VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 140

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt II.2.1.1. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési 10 - Komponens térségmenedzsment kialakítása és térségmenedzsmenttel való napi együttműködési lehetőségének biztosítása. • Infrastrukturális feltételek kialakítása II.2.1.2. Mezőgazdasági együttműködések 5 30 Komponens • TÉSZ, • BÉSZ szervezése II.2.1.3. Helyi térség-specifikus és bio agrár- 10 70 Komponens élelmiszeripari termékek fejlesztésének szervezése II.2.1.4. Helyi agrár-élelmiszeripari termékek térségen 5 25 Komponens kívüli piacra juttatásának támogatása • Információszolgáltatás • Egységes térségi agrármarketing II.2.1.5. Agrártermelés diverzifikálása 10 300 Komponens • Extenzív állattartás • Nem mezőgazdasági növények termelése • Erdőtelepítés-erdőgazdálkodási tevékenységek bővítése • Vadgazdálkodási tevékenységek bővítése • Biotermelés meghonosítása II.2.1.6. Élelmiszeripari termelés bővítése, - 150 Komponens diverzifikációja • Élelmiszeripari kapacitások telepítése a termelőkhöz II.2.1.7. Agrár és élelmiszeripari termelés technológiai - 50 Komponens modernizációja Összesen 40 625

Pályázati lehetőségek (2006) NVT – Agrár-környezetgazdálkodás, Mezőgazdasági területek erdősítése, Félig önellátó gazdaságok támogatása, Állatjólét- és állathigiénia AVOP – Mezőgazdasági beruházások támogatása AVOP – A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése AVOP – Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése

Források megnevezése (2007-2013) ERFA ESZA

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 141

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: II.2.2. Intézkedés

PRIORITÁS: II. Gazdasági struktúrák fejlesztése, a Sárbogárdi térség versenyelőnyt hordozó gazdasági ágainak erősítése

SPECIFIKUS CÉL: II.2. A térségi gazdasági hátrány felszámolása, tartós gazdasági versenyképesség megteremtése

Alapadatok Sorszám, II.2.2 Intézkedés megnevezés Turizmus – Komplex térségi termékfejlesztés Általános célok Diverzifikált térségi turisztikai termékkínálat megteremtése, a növekvő turisztikai kereslet kielégítése A szükségesség A sárbogárdi kistérség természeti és kulturális táji értékekben gazdag,. A táji értékek indoklása iránti kereslet növekvő, a természeti értékek felértékelődnek. A nyugodt kikapcsolódást nyújtó turisztikai kínálat lehetőségének kihasználása nagyban segítheti a gazdasági válságból történő kilábalást. Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II.2.2.1. A kistérségi menedzsmenttel együttműködő formalizált 2006 Komponens turisztikai térségmenedzsment felállítása II.2.2.2. Turisztikai marketingstratégia és arculat kialakítása 2006 Komponens • Stratégiaépítés 2007-2013 • Arculati kézikönyv • Szervezetfejlesztés, képzések • Egységes arculati elemek elhelyezése II.2.2.3. Vállalkozói együttműködések, 2006 Komponens • komplex térség specifikus turisztikai termékek kialakítása 2007-2013 • helyi minőségbiztosítási rendszerek, céhek szervezése II.2.2.4. Turisztikai vonzerők célcsoport-orientált fejlesztése (kisméretű 2007-2013 Komponens infrastrukturális beruházások) • lovas és kerékpáros turisztikai infrastruktúra (pl. lovas-, kerékpáros útvonalak jelölése) • termál turizmus • gazdálkodói bemutatóhelyek falusi turizmushoz kapcsolódóan, • horgász- és vízi turisztikai feltételek, • természeti és madár megfigyelő útvonalak és helyek • örökségturisztikai helyszínek felújítása stb. II.2.2.5. Turisztikai és helyi termékeket előállító vállalkozások 2007-2013 Komponens együttműködésének kialakítása • együttműködések az élelmiszeripar, termelők és turisztikai vállalkozások között II.2.2.6. Minőségi turisztikai fejlesztések 2007-2013 Komponens • szálláshely minőségének, • infrastruktúrájának fejlesztése II.2.2.7. Turisztikai szolgáltatások kapacitásának fejlesztése 2006 Komponens (szálláshelybővítés) 2007-2013 II.2.2.8. Turisztikai szolgáltatások diverzifikálása (helyi adottságokhoz, 2006 Komponens turisztikai marketingstratégiához illeszkedő szolgáltatói 2007-2013 tevékenységek megjelenésének támogatása) Projekt kiválasztási kritériumok A helyi adottságokhoz és a kereslethez igazodó turisztikai vonzerők fejlesztése Turisztikai termék komplexitása, hozzáadott értékek, többletszolgáltatások Helyi foglalkoztatás növelése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 142

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók Szálláshelyek száma (db) Szolgáltatók száma (db) Turisztikai térségmenedzsment megléte Marketingstratégia megléte Eredmény Vendégéjszakák számának növekedése mutatók Foglalkoztatottság bővülése A térség idegenforgalmi vonzerejének növekedése Hatásmutatók A kistérség versenyképességének javulása A kistérség imázsa javul, ismertsége nő Az életszínvonal növekszik

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Országos Területfejlesztési Hivatal szervezetek Magyar Turisztikai Hivatal Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium Fejér Megyei Önkormányzat Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kedvezménye- Vállalkozások zettek köre Települési önkormányzatok Önkormányzati társulás Célcsoport Lakosság Vendégek Vállalkozások

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II.2.2.1. A kistérségi menedzsmenttel Sárbogárd Komponens együttműködő formalizált turisztikai térségmenedzsment felállítása II.2.2.2. Turisztikai marketingstratégia és arculat A kistérség minden települése Komponens kialakítása • Stratégiaépítés • Arculati kézikönyv • Szervezetfejlesztés, képzések • Egységes arculati elemek elhelyezése II.2.2.3. Vállalkozói együttműködések, A kistérség minden települése Komponens • komplex térség specifikus turisztikai termékek kialakítása • helyi minőségbiztosítási rendszerek, céhek szervezése II.2.2.4. Turisztikai vonzerők célcsoport-orientált A kistérség minden települése Komponens fejlesztése (kisméretű infrastrukturális beruházások) • lovas és kerékpáros turisztikai infrastruktúra (pl. lovas-, kerékpáros útvonalak jelölése) • termál turizmus • gazdálkodói bemutatóhelyek falusi turizmushoz kapcsolódóan, VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 143

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

• horgász- és vízi turisztikai feltételek, • természeti és madár megfigyelő útvonalak és helyek • örökségturisztikai helyszínek felújítása stb. II.2.2.5. Turisztikai és helyi termékeket előállító A kistérség minden települése Komponens vállalkozások együttműködésének kialakítása • együttműködések az élelmiszeripar, termelők és turisztikai vállalkozások között II.2.2.6. Minőségi turisztikai fejlesztések A kistérség minden települése Komponens • szálláshely minőségének, • infrastruktúrájának fejlesztése II.2.2.7. Turisztikai szolgáltatások kapacitásának A kistérség minden települése Komponens fejlesztése (szálláshelybővítés) II.2.2.8. Turisztikai szolgáltatások diverzifikálása A kistérség minden települése Komponens (helyi adottságokhoz, turisztikai marketingstratégiához illeszkedő szolgáltatói tevékenységek megjelenésének támogatása)

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt II.2.2.1. A kistérségi menedzsmenttel együttműködő 5 - Komponens formalizált turisztikai térségmenedzsment felállítása II.2.2.2. Turisztikai marketingstratégia és arculat 5 20 Komponens kialakítása • Stratégiaépítés • Arculati kézikönyv • Szervezetfejlesztés, képzések • Egységes arculati elemek elhelyezése II.2.2.3. Vállalkozói együttműködések, 5 15 Komponens • komplex térség specifikus turisztikai termékek kialakítása • helyi minőségbiztosítási rendszerek, céhek szervezése II.2.2.4. Turisztikai vonzerők célcsoport-orientált - 150 Komponens fejlesztése (kisméretű infrastrukturális beruházások) • lovas és kerékpáros turisztikai infrastruktúra (pl. lovas-, kerékpáros útvonalak jelölése) • termál turizmus • gazdálkodói bemutatóhelyek falusi turizmushoz kapcsolódóan, • horgász- és vízi turisztikai feltételek, • természeti és madár megfigyelő útvonalak és helyek • örökségturisztikai helyszínek felújítása stb.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 144

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

II.2.2.5. Turisztikai és helyi termékeket előállító - 20 Komponens vállalkozások együttműködésének kialakítása • együttműködések az élelmiszeripar, termelők és turisztikai vállalkozások között II.2.2.6. Minőségi turisztikai fejlesztések - 100 Komponens • szálláshely minőségének, • infrastruktúrájának fejlesztése II.2.2.7. Turisztikai szolgáltatások kapacitásának 10 250 Komponens fejlesztése (szálláshelybővítés) II.2.2.8. Turisztikai szolgáltatások diverzifikálása (helyi 5 150 Komponens adottságokhoz, turisztikai marketingstratégiához illeszkedő szolgáltatói tevékenységek megjelenésének támogatása) Összesen 30 705

Pályázati lehetőségek (2006) ROP 1.1 A turisztikai vonzerők fejlesztése

Források megnevezése (2007-2013) ERFA ESZA

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 145

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: II.2.3. Intézkedés

PRIORITÁS: II. Gazdasági struktúrák fejlesztése, a Sárbogárdi térség versenyelőnyt hordozó gazdasági ágainak erősítése

SPECIFIKUS CÉL: II.2. A térségi gazdasági hátrány felszámolása, tartós gazdasági versenyképesség megteremtése

Alapadatok Sorszám, II.2.3 Intézkedés megnevezés Ipari versenyképesség-növelés Általános célok Ipari vállalkozások alkalmassá tétele a gazdasági vérkeringésbe való szerves és tartós bekapcsolódására. A szükségesség A sárbogárdi kistérség jó adottságokkal rendelkezik az agrár-feldolgozóipari indoklása tevékenységekben, illetve a környező magas gazdasági teljesítménnyel rendelkező térségek iparához való kapcsolódás is lehetőséget jelenthet a válságból való kilábalásra.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II.2.3.1. A kistérségi menedzsmenttel együttműködő ipartestület 2006 Komponens felállítása II.2.3.2. Térségi marketingstratégia kialakítása 2006 Komponens 2007-2013 II.2.3.3. A kistérségi agrármarketing-stratégiához kapcsolódó 2006 Komponens feldolgozóipari termékstruktúra kialakítása 2007-2013 II.2.3.4. Ipari park fejlesztése 2006 Komponens 2007-2013

Projekt kiválasztási kritériumok A fejlesztések piaci viszonyokhoz igazodása Projekt integráltsága, más térségi stratégiákhoz kapcsolódása A térség gazdag tájértékeit nem károsítja

Monitoring mutatók Outputmutatók Létesült ipari park száma (db) Új termékek száma (db) Térségi ipartestület megléte Marketingstratégia megléte Környező térségek iparához kapcsolódó új beszállítók száma (db) Eredmény Termelés-, és értékesítés növekedése (%) mutatók Gazdasági kapcsolatok erősödése a környező térségekkel (kereskedelmi értékindex növekedése) Foglalkoztatás növekedése Hatásmutatók A kistérség versenyképességének javulása A kistérség imázsa javul, ismertsége nő Az életszínvonal növekszik Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Országos Területfejlesztési Hivatal szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium Fejér Megyei Önkormányzat Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 146

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Kedvezménye- Vállalkozások zettek köre Települési önkormányzatok Önkormányzati társulás Célcsoport Vállalkozások

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II.2.3.1. A kistérségi menedzsmenttel Sárbogárd központ, a térség összes Komponens együttműködő ipartestület felállítása településének részvételével II.2.3.2. Térségi marketingstratégia Sárbogárd, a térség összes Komponens kialakítása településének részvételével II.2.3.3. A kistérségi agrármarketing-stratégiához A kistérség minden települése Komponens kapcsolódó feldolgozóipari termékstruktúra kialakítása II.2.3.4. Ipari park fejlesztése Sárbogárd Komponens

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt II.2.3.1. A kistérségi menedzsmenttel együttműködő 2 Komponens ipartestület felállítása II.2.3.2. Térségi marketingstratégia kialakítása 2 5 Komponens II.2.3.3. A kistérségi agrármarketing-stratégiához 20 500 Komponens kapcsolódó feldolgozóipari termékstruktúra kialakítása II.2.3.4. Ipari park fejlesztése 10 150 Komponens Összesen 34 655

Pályázati lehetőségek (2006) AVOP – Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése Nemzeti Fejlesztési Terv Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat – (Regionális Fejlesztési Tanácsok) Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás – (Megyei Területfejlesztési Tanácsok)

Források megnevezése (2007-2013) Európai Regionális Fejlesztési Alap

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 147

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

III. Prioritás Térszerkezet- és civilizációs hálózatok fejlesztése III.2.1. Kistérségi infrastruktúra: vízi közművek, energia ellátás, hírközlés III.2.2. Kistérségi/regionális szelektív hulladékgyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, tudatformálás III.3.1. A versenyképességet segítő hálózati elemek, intézkedések III.3.2. Az élhetőséget, az életminőség javítását elősegítő hálózati elemek, intézkedések

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 148

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: III. 2.1. intézkedés

PRIORITÁS: III. Térszerkezet és civilizációs hálózatok fejlesztése

SPECIFIKUS CÉL: III.2. Infrastruktúra hálózatok és kommunális rendszerek fejlesztése

Alapadatok Sorszám, III.2.1. Intézkedés megnevezés Kistérségi infrastruktúra: vízi-közművek, energia ellátás, hírközlés Általános célok Életkörülmények javítása Környezetszennyezések csökkentése A kistérség felzárkóztatása A lakosság helyben tartása, minden fogyasztó számára lehetővé kell tenni a közműhálózatok által nyújtott komfortosítási lehetőségeket. A szükségesség A környezetvédelmi követelmények szigorodása és azok betartása is megköveteli indoklása a meglevő rendszerek továbbfejlesztését és új létesítmények magvalósítását. A kistérség alacsony népességszámú településeiben az infrastrukturális lemaradottságot meg kell szüntetni. Pályázati támogatásokat kell nyerni a magas beruházási költségű infrastruktúra hálózatok kiépítéséhez. A pályázatok benyújtásához a szakágazati követelményektől függően megvalósíthatósági tanulmányokat és ezen belül vízjogi engedélyezési terveket, valamint környezeti hatástanulmányokat is kell készíteni. VÍZI- KÖZMŰVEK ƒ A kistérség településeinek közműollója, a közcsatorna hálózat kiépítetlensége miatt nagy arányban nyitott. A 2006-ig és azt követően várható fejlesztések elengedhetetlenül fontosak a környezeti terhelés csökkentése érdekében. Elsődleges feladat a meglévő tisztítótelepek fejlesztése és új szennyvíztisztítók létesítése, valamint a rákötési arány növelése. Ezen kívül a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken, külterületi lakott helyeken ösztönözni kell az egyedi szennyvízkezelési beruházásokat. (173/2003 (X. 28.) ƒ A kistérségben az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 86%, az ivóvízellátó rendszerek állapota közepes. Több helyen problémák vannak az ivóvíz minőségével is. Az ivóvízminőség javítását szolgáló fejlesztéseket a 201/2001. (X. 25.) az Ivóvízminőség javítás feladatairól szóló kormányrendelet alapján kell ütemezni. E mellett a hálózatok folyamatos karbantartása és korszerűsítése is szükséges. ƒ A víziközmű-hálózat részeként fontos feladat a kistérség településein a belterületi vízelvezető rendszer fokozatos kiépítése, felújítása, ezzel a belvízveszély elhárítása. Fel kell készülni a szélsőséges időjárási viszonyokra, az egységes vízelvezető hálózatok kiépítésével. ENERGIA-KÖZMŰVEK A beruházások gazdaságos megtérülésének a figyelembe vételével kell a térség adottságait hasznosítani. ƒ Energiatakarékosabb berendezések beépítésével illetve elhelyezésével az energiahatékonyság növelhető. ƒ A megújuló energiafelhasználás -nap, szél és biomassza- elterjesztése elsősorban helyi szinten, egyéni, kisebb közösségi és kis településszinten javasolt. A nap- és a szélenergiájának hasznosításakor az új berendezéseket, és a hagyományos hőbázist is ki kell építeni. Ez növeli a beruházási költségeket. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 149

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

HÍRKÖZLÉS A szélessávú Internet elérésének megfelelő (vezetékes távközlési illetve kábel TV) hálózati kiépítésével a kistérség hatékonyabban bekapcsolható az információs és a tájékoztatást elősegítő rendszerekbe. Biztosítása az egyének és a vállalkozások fejlesztési lehetőségeit is segíti.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III.2.1.1. Vízminőség javító programok megvalósítása, vízbázis 2006 Komponens védelem, vízművek fejlesztése, hálózatrekonstrukció. 2007-2013 III.2.1.2. Helyi és kistérségi szennyvíztisztító telepek és szennyvíz 2006 Komponens elvezető hálózatok építése, a meglevő rendszerek bővítése. 2007-2013 III.2.1.3. Települési felszíni vízelvezető hálózatok felújítása és 2006 Komponens továbbfejlesztése, a mezőgazdasági vízrendezés fejlesztése. 2007-2013 A hálózatok karbantartása, a vízkárok megelőzése. III.2.1.4. Kistérségi energiaellátás, a vezetékes energiarendszerek 2006 Komponens továbbfejlesztése. 2007-2013 Energiatakarékos és a megújuló hőhordozók berendezéseinek létesítése. III.2.1.5. Elektronikus hírközlő és a kábel tv hálózatok fejlesztése. 2006 Komponens 2007-2013

Projekt kiválasztási kritériumok Területi lefedettség Önkormányzatok bekapcsolása A fejlesztésekben résztvevők intézmények, vállalkozások és magánszemélyek száma Monitoring mutatók Outputmutatók Megfelelő ivóvíz biztosítása a kistérségben (m3/ nap). A vízvezeték hálózat hossza a kistérségben (km). A szennyvíz elvezető csatornahálózat hossza a kistérségben (km). A szennyvíztisztító telepek száma (db). Beépített szennyvíztisztító kapacitás (m3/nap) A vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma a kistérség össz lakásszámának arányában (%). A vízvezeték hálózatba be nem kapcsolt lakások aránya a kistérségben (%). A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma a kistérség össz lakásszámának arányában (%). A tisztított szennyvíz mennyisége a csatornahálózattal rendelkező településeken összesen (m3/ nap). Vezetékes gázhálózatba bekötött lakások száma (db). Nem vezetékes hőhordozókat felhasználó lakások számának csökkentése (db). Vezetékes hírközlési hálózatba bekötött előfizetők száma (db). Eredmény A vízvezeték és a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya a kistérségben mutatók (%). A tisztított szennyvíz aránya (%). A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma és az egyedi szennyvíz közműpótló berendezések (gyűjtőtárolók) száma növekszik. Vezetékes gázhálózatba bekötött lakások aránya a kistérség össz. lakásszámának arányában (%). Nem vezetékes hőhordozókat felhasználó lakások arányának csökkentése a kistérség össz. lakásszámának arányában (%). Vezetékes hírközlési hálózatba bekötött előfizetők aránya a kistérség össz. lakásszámának arányában (%).

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 150

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Hatásmutatók Vízbázisok ökológiai állapotának javítása Közegészségügyi mutatók javítása Életfeltételek javítása A felszíni vízfolyások csökkenő szennyeződése

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, szervezetek Közép-dunántúli Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelet, EON- DÉDÁSZ Rt., Fejér megyei Területfejlesztési Tanács, Települési Önkormányzatok, Vízitársulatok Kedvezménye- Lakosság, zettek köre Energiatakarékosságot megvalósító beruházások, vállalkozások. Települési önkormányzatok Közhasznú társaságok Célcsoport Lakosság, Települési Önkormányzatok, Kis- és középvállalkozások.

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület III.2.1.1. Vízminőség javító programok Sárbogárd kistérség egésze, Komponens megvalósítása, vízbázis védelem, vízművek fejlesztése, Alap, Igar, Sárbogárd és Cece hálózatrekonstrukció. III.2.1.2. Helyi és kistérségi szennyvíztisztító Sárbogárd kistérség egésze, Komponens telepek és szennyvíz elvezető hálózatok építése, a meglevő rendszerek bővítése. Sárbogárd, Mezőszilas, Cece. III.2.1.3. Települési felszíni vízelvezető hálózatok Sárbogárd kistérség egésze, Komponens felújítása és továbbfejlesztése, a mezőgazdasági vízrendezés fejlesztése. A hálózatok karbantartása, a vízkárok megelőzése. III.2.1.4. Kistérségi energiaellátás, a vezetékes Sárbogárd kistérség egésze, Komponens energiarendszerek továbbfejlesztése. Energiatakarékos és a megújuló Alsószentiván, Nagylók hőhordozók berendezéseinek létesítése. III.2.1.5. Elektronikus hírközlés és kábel TV Alanyi jogon járó szolgáltatásokként Komponens hálózat fejlesztése. megvalósítandó beruházások Sárbogárd kistérség egész területén.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 151

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK 2006 MFt 2007-2013 MFt III.2.1.1. Vízminőség javító programok megvalósítása, 60 450 Komponens vízbázis védelem, vízművek fejlesztése, hálózatrekonstrukció. III.2.1.2. Helyi és kistérségi szennyvíztisztító telepek és 300 2 800 Komponens szennyvíz elvezető hálózatok építése, a meglevő rendszerek bővítése. III.2.1.3. Települési felszíni vízelvezető hálózatok 185 1 000 Komponens felújítása és továbbfejlesztése, a mezőgazdasági vízrendezés fejlesztése. A hálózatok karbantartása, a vízkárok megelőzése. III.2.1.4. Kistérségi energiaellátás, a vezetékes 200 1 100 Komponens energiarendszerek továbbfejlesztése. Energiatakarékos és a megújuló hőhordozók berendezéseinek létesítése. III.2.1.5. A széles sávú internet elérést biztosító 335 200 Komponens elektronikus hírközlő és a kábel TV hálózatok fejlesztése Összesen 1080 5 500

Pályázati lehetőségek (2006) Vízügyi Célelőirányzat, Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (Regionális Fejlesztési Tanácsok) Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP pályázatok, KIOP

Források megnevezése (2007-2013) Önkormányzati források, Vállalkozói tőke, EU támogatás, Decentralizált támogatás, Központi támogatás, Hitel, Minisztériumi pályázatok

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 152

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: III. 2.2. Intézkedés

PRIORITÁS: III. Térszerkezet és civilizációs hálózatok fejlesztése

SPECIFIKUS CÉL: III.2. Infrastruktúra hálózatok és kommunális rendszerek fejlesztése

Alapadatok Sorszám, III.2.2. Intézkedés megnevezés Kistérségi/regionális szelektív hulladékgyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, tudatformálás Általános célok Életkörülmények javítása Környezetszennyezések csökkentése A kistérség felzárkóztatása A szükségesség A környezetvédelmi követelmények szigorodása és azok betartása is megköveteli indoklása a meglevő rendszer továbbfejlesztését. Az illegális hulladék lerakóhelyeket meg kell megszüntetni. A nem megfelelő hulladéklerakókat felül kell vizsgálni és a rekultivációt a tájba illesztve kell megvalósítani. Hulladékkeletkezés csökkentését segítő intézkedések: ƒ Térségi koncepció kidolgozása, ƒ A meglevő hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálata, ƒ Környezettudatosság elterjesztése, A hulladékhasznosítás elérését szolgáló intézkedések: ƒ A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, kiszélesítése, ƒ A kiemelten kezelendő hulladékok lerakott mennyiségének (akkumulátorok, szárazelemek, elektronikus hulladékok, állati eredetű hulladék) a csökkentése, ƒ A gyűjtési rendszer kidolgozása ƒ A szerves- és a csomagolóanyag csökkentése (komposztálás, válogatómű létesítése, ingatlanonként szelektálás).

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III.2.2.1. A hulladékok kezelésének a racionalitását elősegítő 2006 Komponens intézkedések meghatározása, szállítási rendszerek 2007-2013 kidolgozása. Hasznosító rendszerek terve és összehangolása a településrendezési és fejlesztési tervekkel III.2.2.2. Településenkénti szelektív hulladékgyűjtés 2006 Komponens 2007-2013

Projekt kiválasztási kritériumok Területi lefedettség Önkormányzatok bekapcsolása A fejlesztésekben résztvevők intézmények, vállalkozások és magánszemélyek

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 153

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók Por- és félpormentes hulladékszállítás megvalósítása (Konténerek, kukák, lezárt fóliazsákok) Eredmény Környezettudatos tájékoztatás javulása. mutatók A szelektív gyűjtés helyeinek kialakulása (szárazelemek, lejárt gyógyszerek és akkumulátorok elhelyezhetősége) Hatásmutatók Közegészségügyi mutatók javítása A felszíni vízfolyások csökkenő szennyeződése

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Városgazdálkodási vállalatok, szervezetek Települési Önkormányzatok, Hulladékszállítással foglalkozó vállalkozások, Civil szervezetek, Környezetvédelmi Felügyelőség, Kedvezménye- Lakosság, vállalkozások, zettek köre Települési önkormányzatok Célcsoport Lakosság, Települési Önkormányzatok, Kis- és középvállalkozások.

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület III.2.2.1. A hulladékok kezelésének a Sárbogárd kistérség egésze Komponens racionalitását elősegítő intézkedések meghatározása, szállítási rendszerek kidolgozása. Hasznosító rendszerek terve és összehangolása a településrendezési és fejlesztési tervekkel III.2.2.2. Településenkénti szelektív Sárbogárd kistérség egésze Komponens hulladékgyűjtés

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt III.2.2.1. A hulladékok kezelésének a racionalitását Komponens elősegítő intézkedések meghatározása, szállítási rendszerek kidolgozása. Hasznosító rendszerek terve és összehangolása a településrendezési és fejlesztési tervekkel III.2.2.2. Településenkénti szelektív hulladékgyűjtés Komponens Összesen Nem becsülhető Pályázati lehetőségek (2006) Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (Regionális Fejlesztési Tanácsok) Nemzeti Fejlesztési Terv előirányzatai alapján EU pályázatok. Források megnevezése (2007-2013) Önkormányzati források, Decentralizált támogatás, Központi támogatás, EU támogatás, egyéb

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 154

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: III.3.1. Intézkedés

PRIORITÁS: III. Térszerkezet és civilizációs hálózatok fejlesztése

SPECIFIKUS CÉL: III.3. Kistérségi közlekedéshálózat fejlesztés

Alapadatok Sorszám, III.3.1. Intézkedés megnevezés A versenyképességet segítő hálózati elemek, intézkedések Általános célok • A kistérség nagytérségi (nemzetközi, regionális és kistérségen kívüli) kapcsolatainak javítása. • A gyorsforgalmi hálózat hiányából fakadó hátrányok kiküszöbölése. • Az épülő gyorsforgalmi hálózati elemekről érkező forgalmak szétterítési lehetőségeinek javítása. • A főhálózati elemeken jelentkező forgalom környezetet zavaró hatásainak csökkentése. • A kerékpáros útvonalak rendszerének fejlesztése. • A tömegközlekedési rendszerek összehangolása. A szükségesség A térség megközelítési rendszerének javítása a gazdaság fejlődésének és a indoklása lakosság életszínvonala emelésének alapvető feltétele. Ezáltal javítható jelenleg különböző adottságú települések következtében előálló, eltérő fejlettségű területek kiegyenlítődési tendenciája. A főhálózati (és mindenekelőtt gyorshálózati) fejlesztések következtében a kistérség „közelebb kerül” a hazai és nemzetközi gazdasági áramlatokhoz, fejlesztési potenciálja megnő.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III.3.1.1. A gyorsforgalmi úthálózathoz illeszkedő közúti 2007-13 Komponens kapcsolatrendszer kialakítása. III.3.1.2. A főúthálózati rendszer szolgáltatási színvonalának 2006 Komponens javítása (pl. elkerülő utak, csomóponti átépítések, stb.) 2007-2013 III.3.1.3. A mellékúthálózati rendszer fejlesztése. 2006 Komponens 2007-2013 III.3.1.4. A vasútállomások, megállók és környezetük rendezése. 2006 Komponens 2007-2013 III.3.1.5. A tömegközlekedési rendszerek összehangolása. 2006 Komponens 2007-2013 III.3.1.6. Az országos kerékpárútrendszer kistérségre eső 2007-2013 Komponens szakaszának megvalósítása. III.3.1.7. A kistérségi (települési, településközi) kerékpáros 2006 Komponens útvonalak kijelölése, építése. 2007-2013

Projekt kiválasztási kritériumok • A projekt illeszkedik az országos területrendezési és közlekedési koncepcióhoz. • A projekt javítja a térség bel- és külföldi kapcsolatrendszerét. • A projekt egyértelműen előnyös a kistérség számára. • A projektre ráépíthető az alsóbbrendű belső hálózatfejlesztés. • A projekt megvalósítása elősegíti a helyi gazdaság fejlődését, a helyi munkaerő elhelyezkedési lehetőségeit. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 155

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók • A megépítendő gyorsforgalmi utak hossza (km). • A megépítendő főhálózati utak hossza (km). • A felújított főhálózati utak hossza (km). • A felújítandó vasútvonalak hossza (km).

Eredmény A térség elérési lehetőségeinek javulása. mutatók Hatásmutatók • A települések gazdasági helyzetének javulása. • A lakosság életminőségének javulása.

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő • Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szervezetek • Nemzeti Autópálya Rt. • Útgazdálkodási és Koordinációs igazgatóság • Megyei Önkormányzat • Települési önkormányzatok • Megyei területfejlesztési Tanács • Megyei közútkezelő szervezet (átalakítás alatt) • MÁV Kedvezménye- • Megyei közútkezelő szervezet (átalakítás alatt) zettek köre • Megyei és települési önkormányzatok • MÁV • Gazdasági társaságok, vállalkozások Célcsoport • Lakosság • Gazdasági társaságok

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület III.3.1.1. A gyorsforgalmi úthálózathoz illeszkedő A gyorsforgalmi utakhoz kapcsolódó Komponens közúti kapcsolatrendszer kialakítása. állami feladat III.3.1.2. A főúthálózati rendszer szolgáltatási Sárbogárd, Cece, Vajta, Komponens színvonalának javítása (pl. elkerülő utak, Alsószentiván csomóponti átépítések, stb.) III.3.1.3. A mellékúthálózati rendszer fejlesztése. Állami úthálózaton: Alsószentiván, Komponens Nagylók, Mezőszilas III.3.1.4. A vasútállomások, megállók és A vasútvonalakkal érintett Komponens környezetük rendezése. településeken III.3.1.5. A tömegközlekedési rendszerek Minden település Komponens összehangolása. III.3.1.6. Az országos kerékpárútrendszer Alsószentiván, Alap, Cece, Sáregres, Komponens kistérségre eső szakaszának Igar megvalósítása. III.3.1.7. A kistérségi (települési, településközi) Minden település Komponens kerékpáros útvonalak kijelölése, építése.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 156

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előírányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt III.3.1.1. A gyorsforgalmi úthálózathoz illeszkedő közúti Komponens kapcsolatrendszer kialakítása. III.3.1.2. A főúthálózati rendszer szolgáltatási Komponens színvonalának javítása (pl. elkerülő utak, csomóponti átépítések, stb.) A költségek a műszaki tervezések III.3.1.3. A mellékúthálózati rendszer fejlesztése. után állapíthatók meg. Komponens III.3.1.4. A vasútállomások, megállók és környezetük Komponens rendezése. III.3.1.5. A tömegközlekedési rendszerek Komponens összehangolása. III.3.1.6. Az országos kerékpárútrendszer kistérségre eső Komponens szakaszának megvalósítása. III.3.1.7. A kistérségi (települési, településközi) Komponens kerékpáros útvonalak kijelölése, építése. Összesen

Pályázati lehetőségek (2006) Nemzeti Fejlesztési Terv – KIOP 2.1 A főúthálózat műszaki színvonalának emelése Nemzeti Fejlesztési Terv – ROP 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése Nemzeti Fejlesztési Terv – ROP 2.1 Úthálózat fejlesztése ERFA – Turizmus Kohéziós Alap

Források megnevezése (2007-2013) Kohéziós Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap GKM – Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése célelőirányzat GKM – Gyorsforgalmi úthálózat program előirányzat GKM – Útfenntartás és fejlesztés előirányzat Területfejlesztés – Turisztikai célelőirányzat Területfejlesztés – Kerékpárutak fejlesztése EU Integráció – Közlekedési infrastruktúra fejlesztése előirányzat

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 157

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: III.3.2. Intézkedés

PRIORITÁS: III. Térszerkezet és civilizációs hálózatok fejlesztése

SPECIFIKUS CÉL: III.3. Kistérségi közlekedéshálózat fejlesztés

Alapadatok Sorszám, III.3.2. Intézkedés megnevezés Az élhetőséget, az életminőség javítását elősegítő hálózati elemek, intézkedések Általános célok • A kistérség és a szomszédos területek (települések) kapcsolatának javítása, különös tekintettel a megyehatár elvágó jellegére. • A szomszédos települések úthálózati kapcsolatainak javítása. • A természeti környezetre alapozott kiránduló turizmust kiszolgáló közlekedésfejlesztés. • A közúti tömegközlekedési rendszer javítása, a vasúti közlekedéssel való összehangolás színvonalának emelése. • A kerékpáros turizmus fejlesztése az országos rendszerhez kapcsolódóan. • A vasútállomások és megállók, valamint ezek környezetének műszaki és esztétikai rehabilitációja. A szükségesség A közlekedési hálózat fejlettsége alapvető feltétele a térség gazdasági indoklása helyzetének javításának. Ezáltal a kistérség települései hasonló eséllyel számíthatnak a gazdaság szereplőinek jelentkezésére, a beruházások megindulására. A hiányzó kapcsolatok kiépítésén túl a meglevő hálózat kiépítettségének javítása, az utak állapotának állandó jókarban tartása elengedhetetlen. Ez nem csak a gazdaság szereplőinek, hanem a lakosság körülményeinek javításához, a szolgáltatások egyenletesebbé tételéhez, a munkábajárási körülmények javításához is szükséges. A nagyobb forgalommal terhelt lakókörzetek helyzetének javítása szükséges (elkerülő utak, forgalomcsillapítás, stb.) A közúti és vasúti tömegközlekedés színvonalának emelése a lakossági ellátások fontos eleme. A kerékpáros útvonalak kijelölése, szükség esetén kerékpáros útvonalak építése mind a lakosság komfortérzete, mind az idegenforgalom fejlesztése szempontjából lényeges. A külterületi önkormányzati utak állapotának javítása a belső közlekedési igények színvonalasabb kielégítése és a településközi kapcsolatrendszer javítás szempontjából is fontos.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III.3.2.1. A nagyforgalmú átkelési szakaszok forgalomcsillapítása. 2006 Komponens 2007-2013 III.3.2.2. A hiányzó alsóbbrendű településközi úthálózati elemek 2006 Komponens kiépítése. 2007-2013 III.3.2.3. Az idegenforgalmat kiszolgáló (természetközeli 2006 Komponens kialakítású) közúti rendszer kialakítása. 2007-2013 III.3.2.4. A kistérséget kiszolgáló tömegközlekedési rendszer 2006 Komponens fejlesztése. 2007-2013

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 158

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Projekt kiválasztási kritériumok • A projekt illeszkedik a kistérség fejlesztési elhatározásaihoz. • A projekt illeszkedik az országos és megyei színtű fejlesztésekhez. • A projekt hozzájárul a térség gazdasági és turisztikai fejlesztéséhez. • A projekt javítja a kistérség közlekedési kapcsolatrendszerét. • A projekt elősegíti a lakosság komfortérzetének és a lakossági ellátások javítását. • A projekt lehetővé teszi a helyi munkaerő alkalmazását. • A projekt elősegíti a meglevő, értékes természeti adottságok megőrzését.

Monitoring mutatók Outputmutatók • Az újonnan megépített mellékutak hossza (km). • A felújított mellékutak hossza (km). • Az újonnan leburkolt bel- és külterületi önkormányzati utak hossza (km). • A felújított bel- és külterületi önkormányzati utak hossza (km). • A tömegközlekedéssel eltöltött időszükséglet rövidülése (perc) • Megépített kerékpárutak hossza (km). Eredmény • A kistérségen belül a települések egymás közötti kapcsolatának javulása, a mutatók megközelítési idők rövidülése. • A kistérséggel szomszédos (esetenként a megyén kívüli) településekkel való közlekedési kapcsolatok javulása. • A színvonalasabb közlekedés következtében előálló szolgáltatás-minőség javulás. • Az idegenforgalmi mutatók javulása. Hatásmutatók • A települések gazdasági helyzetének javulása. • A lakosság életminőségének javulása.

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő • Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szervezetek • Megyei Önkormányzat • Települési önkormányzatok • Megyei területfejlesztési Tanács • Megyei közútkezelő szervezet (átalakítás alatt) • Megyei Volán Vállalat és MÁV Kedvezménye- • Megyei közútkezelő szervezet (átalakítás alatt) zettek köre • Megyei és települési önkormányzatok • Gazdasági társaságok, vállalkozások Célcsoport • Lakosság • Gazdasági társaságok Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület III.3.2.1. A nagyforgalmú átkelési szakaszok Sárbogárd, Cece, Vajta, Komponens forgalomcsillapítása. Alsószentiván, III.3.2.2. A hiányzó alsóbbrendű településközi Állami úthálózat szintjén: Komponens úthálózati elemek kiépítése. Alsószentiván, Nagylók, Mezőszilas, önkormányzati szinten: minden település III.3.2.3. Az idegenforgalmat kiszolgáló Minden település Komponens (természetközeli kialakítású) közúti rendszer kialakítása. III.3.2.4. A kistérséget kiszolgáló Minden település Komponens tömegközlekedési rendszer fejlesztése.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 159

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt III.3.2.1. A nagyforgalmú átkelési szakaszok Komponens forgalomcsillapítása. III.3.2.2. A hiányzó alsóbbrendű településközi úthálózati A költségek a műszaki tervezések Komponens elemek kiépítése. után (alapján) állapíthatók meg III.3.2.3. Az idegenforgalmat kiszolgáló (természetközeli Komponens kialakítású) közúti rendszer kialakítása. III.3.2.4. A kistérséget kiszolgáló tömegközlekedési Komponens rendszer fejlesztése. Összesen

Pályázati lehetőségek (2006) Nemzeti Fejlesztési Terv – ROP 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése Nemzeti Fejlesztési Terv – ROP 2.1 Úthálózat fejlesztése Nemzeti Fejlesztési Terv – AVOP 3.2 Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése ERFA – Turizmus Kohéziós Alap

Források megnevezése (2007-2013) Kohéziós Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap GKM – Útfenntartás és fejlesztés előirányzat Területfejlesztés – Turisztikai célelőirányzat EU Integráció – Közlekedési infrastruktúra fejlesztése előirányzat

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 160

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

IV. Prioritás Környezeti, természeti, táji rendszerek védelme, kezelése, fenntartása, menedzselése IV.2.1. Az országos és a helyi természetvédelem fejlesztése IV.3.1. Kistérségi levegőminőség javító program IV.3.2. Kistérségi vízrendezés, vízminőség-javítás IV.3.3. Kistérségi föld és talajvédelem

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 161

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: IV.2.1. Intézkedés

PRIORITÁS: IV. Környezeti, természeti, táji rendszerek kezelése, fenntartása, menedzselése

SPECIFIKUS CÉL: IV.2. Kistérségi természetvédelem

Alapadatok Sorszám, IV.2.1. Intézkedés megnevezés Az országos és a helyi természetvédelem fejlesztése Általános célok Természeti értékek megőrzése Természetes élőhelyek visszaállítása Ökoturizmus feltételeinek megteremtése A szükségesség A kistérség természeti értékei egyedülállóak az országban; sok faj, társulás, indoklása élőhely már csak ezen a vidéken maradt fenn. A terület természeti értékeinek felismerése és megőrzése elsődlegesen fontos ebben a térségben. Mindezek kihatással vannak a környezet minőségére, a turizmusra, valamint a gazdaságra is. A meglévő értékek védelme, továbbá a természetközeli élőhelyek visszaállítása lehetővé teszik az ökoturizmus megalapozását a kistérségben, amely hozzájárul a turizmus sokszínűségéhez. Az ökoturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások bővítését, színvonalának emelését, valamint teljes programok kidolgozását kell megvalósítani.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés IV.2.2.1 Természeti és társadalmi örökség megóvása 2007-2013 Komponens IV. 2.2.2. Az ökoturizmus fejlesztése (turistautak, tanösvények, 2006 Komponens madár- és vadmegfigyelőhelyek, kilátó, szervezett túrák, 2007-2013 erdei iskola program stb.) IV.2.2.3. Vizes élőhelyek rekonstrukciója, vízfolyások és 2007-2013 Komponens környezetének revitalizációja, tórendszer visszaállítása IV.2.2.4. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek kijelölése 2006 Komponens 2007-2013 IV.2.2.5. Gyepesítési és erdősítési (őshonos fafajokkal) programok, 2006 Komponens zöldfolyosó hálózat kiépítése 2007-2013

Projekt kiválasztási kritériumok Őshonos fafajok cseréje Gyepesítési, erdősítési programok Ökoturizmussal kapcsolatos fejlesztések Természetvédelmi intézkedések

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 162

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók Természetközeli területek állapota, nagysága (ha) Turistautak, tanösvények hossza (km) Madár- és vadmegfigyelőhelyek, valamint kilátók száma (db) Szervezett túrák száma (db) Helyi jelentőségű természetvédelmi területek száma (db) Revitalizált vizes élőhelyek hossza (km) Gyepesített, illetve erdősített területek nagysága (ha) Eredmény Helyi védettségről szóló rendeletek mutatók Látogatószám nő Őshonos fajok számának emelkedése Erdők, gyepek, valamint vízfelületek aránya nő Természetközeli területek nagysága nő Hatásmutatók Természeti értékek védelme Biodiverzitás védelme Megélhetőség köre emelkedik A kistérség ökológiai állapota javul Tájháztartás javul

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Sárbogárdi Többcélú Kistérségi Tanács, szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Park Igazgatóság, Települések önkormányzatai Kedvezménye- Települések önkormányzatai, zettek köre Civil szervezetek, Vállalkozások, Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek, Lakosság Célcsoport Lakosság, Vállalkozók, Vendégek

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület IV.2.2.1 Természeti és társadalmi örökség A kistérség minden települése Komponens megóvása IV. 2.2.2. Az ökoturizmus fejlesztése (turistautak, A kistérség minden települése Komponens tanösvények, madár- és vadmegfigyelőhelyek, kilátó, szervezett túrák, erdei iskola program stb.) IV.2.2.3. Vizes élőhelyek rekonstrukciója, A kistérség minden települése Komponens vízfolyások és környezetének revitalizációja, tórendszer visszaállítása IV.2.2.4. Helyi jelentőségű természetvédelmi A kistérség minden települése Komponens területek kijelölése IV.2.2.5. Gyepesítési és erdősítési (őshonos A kistérség minden települése Komponens fafajokkal) programok, zöldfolyosó hálózat kiépítése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 163

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt IV.2.2.1 Természeti és társadalmi örökség megóvása 100 Komponens IV. 2.2.2. Az ökoturizmus fejlesztése (turistautak, 5 50 Komponens tanösvények, madár- és vadmegfigyelőhelyek, kilátó, szervezett túrák, erdei iskola program stb.) IV.2.2.3. Vizes élőhelyek rekonstrukciója, vízfolyások és 80 Komponens környezetének revitalizációja, tórendszer visszaállítása IV.2.2.4. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek 5 5 Komponens kijelölése IV.2.2.5. Gyepesítési és erdősítési (őshonos fafajokkal) 10 80 Komponens programok, zöldfolyosó hálózat kiépítése Összesen 20 315

Pályázati lehetőségek (2006) ROP 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése NVT – Mezőgazdasági területek erdősítése Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok

Források megnevezése (2007-2013) Európai Regionális Fejlesztési Alap Költségvetés (KvVM, NKÖM) céltámogatásai Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok Önkormányzatok forrásai Vállalkozói tőke Lakossági hozzájárulás

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 164

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: IV.3.1. Intézkedés

PRIORITÁS: IV. Környezeti, természeti, táji rendszerek kezelése, fenntartása, menedzselése

SPECIFIKUS CÉL: IV.3. Kistérségi környezetvédelem

Alapadatok Sorszám, IV.3.1. Intézkedés megnevezés Kistérségi levegőminőségjavító program Általános célok Levegőszennyezés csökkentése Jó környezeti állapot kialakítása, megőrzése A szükségesség A kistérség környezetminőségében elsődleges szempont a meglévő kedvező indoklása állapot megőrzése, továbbjavítása. A jövőbeni fejlesztések során a környezetbarát közlekedési módokat, megoldásokat, továbbá beruházásokat kell előnyben részesíteni. A környezeti állapot megőrzése és javítása érdekében fontos a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése. Az adottságokat és a beruházás megtérülését figyelembe véve kell megkeresni a megfelelő módszert és léptéket. Kiegészítő hő és elektromos áram termelés céljából egyéni és közösségi napelemes rendszerek alkalmazása javasolt. A biomassza hasznosítás megoldható egyéni léptékben, lakóközösségekben, továbbá kis településeken kazánok, átmeneti tárolók kialakításával. A szélenergia hasznosítás a kistérség megfelelő szélkitettségű területein javasolt.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés IV.3.1.1. Elkerülő utak kialakítása (Sárbogárd, Cece, Vajta), egyéb 2007-2013 Komponens úthálózat fejlesztések – belterület levegőminőségének javítása IV.3.1.2. Környezetbarát közlekedési módok fejlesztése 2006 Komponens (kerékpáros, gyalogos közlekedés) 2007-2013 IV. 3.1.3. A fejlesztések (főleg ipari) levegőminőségi hatásainak 2007-2013 Komponens szabályozása IV.3.1.4. A belterületen a zöldfelületek minőségi fejlesztése, 2006 Komponens külterületen az erdőterülete növelése (átöblítés, 2007-2013 átszellőzés, légtömegek kiülepítése) IV.3.1.5. Megújuló energiahordozók hasznosítása (nap- és a 2007-2013 Komponens szélenergia, biomassza)

Projekt kiválasztási kritériumok Környezetbarát technológia Munkahelyteremtő beruházás Útfejlesztések

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 165

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók Környezetkímélő technológiai fejlesztések, beruházások száma (db) Energiahatékonyságot célzó beruházások száma (db) Elkerülő utak száma (db) Felszerelt napkollektorok száma (db) Biomassza hasznosító kazánok, átmeneti tárolók (db) Szélkerék száma (db) Belterületi zöldfelületek nagysága (ha) Eredmény Emisszió csökkenése mutatók Megújuló energiahordozó által megtermelt energia növekedése Energiatakarékosság-tudat kialakulása Energia megtakarítás Hatásmutatók Környezeti állapot javul A hagyományos energiahordozóktól való függőség csökkenése Munkalehetőség

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Sárbogárdi Többcélú Kistérségi Tanács, szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kedvezménye- Települések önkormányzatai, zettek köre Közintézmények, Civil szervezetek, Alapítványok, Vállalkozások, Lakosság Célcsoport Lakosság, Vállalkozók

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület IV.3.1.1. Elkerülő utak kialakítása (Sárbogárd, Sárbogárd, Cece, Vajta (elkerülő út) Komponens Cece, Vajta), egyéb úthálózat A kistérség minden települése fejlesztések – belterület levegőminőségének javítása IV.3.1.2. Környezetbarát közlekedési módok A kistérség minden települése Komponens fejlesztése (kerékpáros, gyalogos közlekedés) IV. 3.1.3. A fejlesztések (főleg ipari) A kistérség minden települése Komponens levegőminőségi hatásainak szabályozása IV.3.1.4. A belterületen a zöldfelületek minőségi A kistérség minden települése Komponens fejlesztése, külterületen az erdőterülete növelése (átöblítés, átszellőzés, légtömegek kiülepítése) IV.3.1.5. Megújuló energiahordozók hasznosítása Alsószentiván, Hantos, Nagylók, Komponens (nap- és a szélenergia, biomassza) Alap (szélenergia) A kistérség minden települése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 166

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt IV.3.1.1. Elkerülő utak kialakítása (Sárbogárd, Cece, 150 Komponens Vajta), egyéb úthálózat fejlesztések – belterület levegőminőségének javítása IV.3.1.2. Környezetbarát közlekedési módok fejlesztése 15 50 Komponens (kerékpáros, gyalogos közlekedés) IV. 3.1.3. A fejlesztések (főleg ipari) levegőminőségi 50 Komponens hatásainak szabályozása IV.3.1.4. A belterületen a zöldfelületek minőségi 10 100 Komponens fejlesztése, külterületen az erdőterülete növelése (átöblítés, átszellőzés, légtömegek kiülepítése) IV.3.1.5. Megújuló energiahordozók hasznosítása (nap- 300 Komponens és a szélenergia, biomassza) Összesen 25 650

Pályázati lehetőségek (2006) GVOP 1.1. Technológiai korszerűsítés támogatása KIOP 1.7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok

Források megnevezése (2007-2013) Kohéziós Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium céltámogatásai Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok Önkormányzati források Vállalkozói tőke Lakossági hozzájárulás

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 167

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: IV. 3.2. Intézkedés

PRIORITÁS: IV. Környezeti, természeti, táji rendszerek kezelése, fenntartása, menedzselése

SPECIFIKUS CÉL: IV.3. Kistérségi környezetvédelem

Alapadatok Sorszám, IV.3.2.Intézkedés megnevezés Kistérségi vízrendezés, vízminőség javítás Általános célok A belvízi biztonság növelése. Környezetszennyezés csökkentése. A vízfolyások mederrendezésének megvalósítása és a rendszeres karbantartások elvégzése. A tájgazdálkodás feltételeinek javítása. A szükségesség A belvizes területek felszámolása. A kül- és a belterületi vízrendezés indoklása összehangolása, a szélsőséges időjárási viszonyok figyelembe vételével. A külterületről érkező vizek helyben tartása, a belterületi szakaszok tehermentesítése. Fel kell készülni a szélsőséges időjárási viszonyokra, az egységes vízelvezető hálózatok kiépítésével. A vízfolyások mederrendezése, alkalmassá tétele a nagy vízhozamú csapadékok levezetésére és a belterületről bevezetett vizek fogadására. A belterületről érkező hordalékok megfogása. Az ökológiai hálózatok fejlesztéséhez szükséges a vízfolyások revitalizálása, természetközeli élőhelyek kialakítása, mezővédő fasorok, erdősávok telepítése. A Nádor-csatorna vízgyűjtőjén lévő vízfolyások vízminőségének javítása, a vizeket veszélyeztető szennyező források felszámolása. A befogadókba bevezetett tisztított szennyvizek minőségének fokozott ellenőrzése. Az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés IV.3.2.1. Belvízveszélyes területek ökológiai hasznosítása 2006. Komponens (vízfelület, vizes élőhellyé alakítás, erdősítés) az 2007-2013. átalakítás gazdasági előkészítése IV.3.2.2. A vizeket veszélyeztető szennyező források (pl. 2006. Komponens illegális hulladéklerakás, csatornázatlanság) 2007-2013. felszámolása IV.3.2.3. Csapadékvíz gazdálkodás (tisztítás, helyben tartás) 2006. Komponens 2007-2013.

Projekt kiválasztási kritériumok A térség adottságaihoz alkalmazkodó művelési módok kiválasztása. A terület vízháztartásának javítása a tervezett tájhasználattal. A felszíni vízfolyások karbantartási sávjának biztosítása.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 168

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Monitoring mutatók Outputmutatók A települési zöldfelületek nagysága nő (ha). A visszatartott víz mennyisége (m3). Erdők, rétek, vízfelületek nagysága (ha). Vízpótlás biztosítása (m3). Az őshonos és a betelepült fajok száma (db). Eredmény Az ökológiai hálózat bővülése (ha). mutatók A rétek aránya nő (ha). A tájgazdálkodás feltételeinek a javulása. Az őshonos fajok számának emelkedése (db). Hatásmutatók Javul a vízháztartás. Tudatos, az adottságokhoz alkalmazkodó víz- és tájgazdálkodás. A természetközeli állapot növekedése. A térség ökológiai állapota javul. A mezőgazdasági károk és az ehhez kapcsolódó költségvetési terhek csökkenése.

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, szervezetek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Regionális Fejlesztési Tanács, Fejér megyei Területfejlesztési Tanács, Önkormányzatok Kistérségi Többcélú Társulás Kedvezménye- Települési önkormányzatok, zettek köre Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek Célcsoport Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek, Lakosság

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület IV.3.2.1. Belvízveszélyes területek ökológiai Sárbogárd és térségében, Komponens hasznosítása (vízfelület, vizes A vízfolyások mentén élőhellyé alakítás, erdősítés) az átalakítás gazdasági előkészítése IV.3.2.2. A vizeket veszélyeztető szennyező Sárbogárdi kistérség minden Komponens források (pl. illegális településén hulladéklerakás, csatornázatlanság) felszámolása IV.3.2.3. Csapadékvíz gazdálkodás (tisztítás, Sárbogárdi kistérség minden Komponens helyben tartás) településén

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 169

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt IV.3.2.1. Belvízveszélyes területek ökológiai Komponens hasznosítása (vízfelület, vizes élőhellyé alakítás, erdősítés) az átalakítás gazdasági előkészítése IV.3.2.2. A vizeket veszélyeztető szennyező Komponens források (pl. illegális hulladéklerakás, csatornázatlanság) felszámolása IV.3.2.3. Csapadékvíz gazdálkodás (tisztítás, Komponens helyben tartás) Összesen Nem Nem költségelhető költségelhető

Pályázati lehetőségek (2006) Vízügyi Célelőirányzat (VICE), Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (Regionális Fejlesztési Tanácsok), Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programja (KIOP), Környezetvédelmi Alap Célfeladat (KAC)

Források megnevezése (2007-2013) Önkormányzati források, Vállalkozói tőke, EU támogatás, Decentralizált támogatás, Központi támogatás, Minisztériumi pályázatok, Hitel.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 170

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Adatlap: IV.3.3. Intézkedések

PRIORITÁS: IV. Környezeti, természeti, táji rendszerek kezelése, fenntartása, menedzselése

SPECIFIKUS CÉL: IV.3. Kistérségi környezetvédelem

Alapadatok Sorszám, IV.3.3. Intézkedések megnevezés Kistérségi föld és talajvédelem Általános célok Termőföld védelme Hagyományokra alapuló mezőgazdaság ösztönzése A szükségesség A kistérség igen értékes, magas aranykorona értékű talajterületekkel rendelkezik. indoklása Ebben a régióban ezért kiemelten fontos a termőtalaj védelme. A hagyományokra alapuló mezőgazdaság ösztönzése hozzájárul a környezet minőség javításához, a turizmus növeléséhez, valamint a természet védelméhez. A hagyományos és új technológia ötvözésével a mezőgazdaság hatékonysága növelhető, meghatározó szerepe a jövőben is megmaradna a kistérségben.

Ütemezés Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés IV.3.3.1. Termőföld védelme (erózió, defláció elleni védekezés) 2006 Komponens 2007-2013 IV.3.3.2. Hagyományokra alapuló mezőgazdaság, extenzív 2006 Komponens földművelés (pl. dió-, bodza- és fűzprogram) 2007-2013

Projekt kiválasztási kritériumok Extenzív mezőgazdálkodást folytató beruházások Erdősítési programok Dió-, bodza- és fűzprogram

Monitoring mutatók Outputmutatók Őshonos erdőterület nagysága (ha) Extenzív művelésű területek nagysága (ha)

Eredmény Magas aranykorona értékű termőterületek megőrzése, javulása mutatók Őshonos fajok számának emelkedése Természeti értékek védelme Nő a diverzitás Mezőgazdasági termelés hatékonysága Hatásmutatók Mezőgazdasági szélsőségekkel kapcsolatos nagyobb védelem Mezőgazdasági károk csökkenése Kistérség természetközeli állapota nő Életszínvonal nő

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 171

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Közreműködők, kedvezményezettek Közreműködő Sárbogárdi Többcélú Kistérségi Tanács, szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kedvezménye- Települések önkormányzatai, zettek köre Mezőgazdasági termelők, vállalkozók, gazdasági szervezetek Célcsoport Mezőgazdasági termelők, vállalkozók, gazdasági szervezetek, Lakosság

Működés, megvalósítás Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület IV.3.3.1. Termőföld védelme (erózió, defláció A kistérség minden települése Komponens elleni védekezés) IV.3.3.2. Hagyományokra alapuló mezőgazdaság, A kistérség minden települése Komponens extenzív földművelés (pl. dió-, bodza- és fűzprogram)

Költség előirányzat Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt 2007-2013 MFt IV.3.3.1. Termőföld védelme (erózió, defláció elleni 10 50 Komponens védekezés) IV.3.3.2. Hagyományokra alapuló mezőgazdaság, 10 70 Komponens extenzív földművelés (pl. dió-, bodza- és fűzprogram) Összesen 20 120

Pályázati lehetőségek (2006) Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok AVOP 1.1 A mezőgazdasági beruházások támogatása NVT – Agrárkörnyezet-gazdálkodás NVT – Mezőgazdasági területek erdősítése

Források megnevezése (2007-2013) Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Költségvetés (KvVM, NKÖM) céltámogatásai Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok Önkormányzatok forrásai Vállalkozói tőke Lakossági hozzájárulás

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 172

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV

Kivonat

A Sárbogárdi kistérség komplex fejlesztési koncepció és struktúraterv négy prioritást tartalmaz:

I. Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés II. Diverzifikált és integrált gazdasági struktúra fejlesztés, a Sárbogárdi térség versenyelőnyt hordozó gazdasági ágainak erősítése III. Térszerkezet- és civilizációs hálózatok fejlesztése IV. Környezeti, természeti, táji rendszerek védelme, kezelése, fenntartása, menedzselése

Aprogram összeállításakor két akciószakaszt különböztettünk meg: • „A” Akció szakasz A kilábalás strukturális feltételeinek megteremtése • „B” Akció szakasz Az erőnyerés és kibontakozás

A kistérség felzárkóztatásának kulcskérdése a strukturális feltételek megteremtése. A strukturális megalapozás hiányába az intézkedések hatékonysága kérdésessé válhat. Ezért:

• Az erőnyerést, a kibontakozást elősegítő intézkedéseket csak a strukturális feltételek megteremtésével együtt javasoljuk végrehajtani • A kilábalást segítő strukturális intézkedések pl. számítógép hálózat kiépítése, kistérségi munkaszervezet létrehozása önmagukban is végrehajthatók • A kistérségi kompetenciát meghaladó, a tagtelepülések hatókörébe tartozó projektek mindegyikénél javasolt a strukturális háttér vizsgálata, a hatékonyságvesztés elkerülésére annak megteremtése.

A kilábalás strukturális feltételeinek megteremtése („A” Akció szakasz)

A prioritások (I.-IV.) kibontásának intézkedési alapfeltételei

I.1.1. Intézkedés Sárbogárdi kistérségi önkormányzati és civil együttműködés szervezése

Általános célok • Kohézió megalapozása, • Érdekérvényesítés biztosítása . • Az intézményrendszer hatékony és finanszírozható működése • A Kistérség általános fejlesztése, területfejlesztés

A szükségesség indoklása A területi adottságok, lehetőségek és a tér- és időbeli összefüggések (törvényszerűségek) valamint lehetőségek mind jobb megismerése alapján, ezek tudatos hasznosításával javítsa a lakosság életkörülményeit A népesség és környezete összhangjának megvalósítása.

II.1.1 Intézkedés Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 173

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Általános célok A termelés és a vállalkozói menedzsment működési feltételeinek javítása a helyi vállalkozások versenyképességének javítása érdekében

A szükségesség indoklása A sárbogárdi kistérség gazdasági teljesítménye alacsony, országos viszonylatban is elmaradott. A helyi kis- és középvállalkozások számára hiányoznak a korszerű menedzsment eszközök, melyek jelentős versenyhátrányt jelentenek a térség számára, mindenekelőtt a szomszédos paksi és dunaújvárosi térségekhez képest. A térség vállalkozásainak fejlesztése, a térségi menedzsment támogatás és koordináció lehetőséget ad a környező térségek dinamikus gazdasági vérkeringésébe történő szerves és korszerű bekapcsolódásra, a zárványszerű gazdasági válság felszámolására.

III.1.1. Intézkedés Kistérségi szélessávú infrastruktúra (számítógép hálózat) kialakítása, információ rendszer megteremtése

Általános célok A közigazgatás és a helyi vállalkozások ügyvitelének modernizálása Az információs társadalom megteremtése A jelenleg stagnáló, leszakadó sárbogárdi kistérség felzárkóztatása

A szükségesség indoklása A kistérség virtuális társadalmi, gazdasági és közszolgáltatási struktúráinak elmaradottsága is okolható a stagnálásért, a leszakadásért, a halmozottan hátrányos helyzet kialakulásáért. A szélessávú infrastruktúra hálózat a struktúra fejlesztés technikai alapja kiépítésével lehetőség nyílik • Társadalmi vonatkozásban a polgárok, a civil szervezetek információhoz jutására, kapcsolattartására • Gazdaság szereplőinek információ ellátására, információ cseréjére, az online kereskedelemre, a klaszterek, a logisztikai rendszerek informatikai támogatására, vendégek és befektetők tájékoztatására A közszolgáltatási struktúrák működtetésére pl vizrendezés/belvízvédelem, tűzvédelem, közbiztonsági feladatok ellátása, oktatási, továbbképzési programok elterjesztésében.

IV.1.1. Intézkedés Kistérségi természetvédő (bio)gazdálkodási logisztikai rendszerének megteremtése a védett területeken és puffer-zónáikon, a védelem társadalmasítása, a „Sárbogárdi kistérségi modell” kidolgozása

Általános célok • A természetvédelem és a gazdálkodók együttműködése • A természetvédelmi területeken és puffer-zónákon gazdálkodók életminőségének javítása • A természetvédelmi területeken és az azon kívül gazdálkodók eredményességének közelítése

A szükségesség indoklása A halmozottan hátrányos helyzet részben a szabályozási környezet kistérségre kedvezőtlen feltételeinek következménye. A természetvédelmi filozófia és az erre épülő szabályozás nem csak gazdálkodási, de társadalmi szempontból sem előnyös, mert nehézzé teszi a természetvédelem társadalmasítását, a gazdálkodók és a polgárság széles rétegeinek bevonását. A szabályozási rendszer így a természetvédelmet magát, a biodiverzitás védelmét is hátráltatja. A gazdálkodók bevonásával (pl. közös igazgatósági tanács kialakításával, biogazdálkodási menedzsmenttel, speciális logisztikai rendszerek kifejlesztésével) lehetővé válna a hatékony természetvédő gazdálkodás.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 174

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A prioritások (I.-IV.) kibontását elősegítő kulcsintézkedések

I.1.2. intézkedés Élhetőségi feltételek javítása, a lakosságmegtartó képesség fejlesztése

Általános célok • Népesség megtartása, • Életminőség fejlesztése . • Munkahely-teremtés és ellátás fejlesztése • A Kistérség általános fejlesztése, területfejlesztés

A szükségesség indoklása Az életminőség fejlesztésével, a munkahelyi lehetőségek és az ellátás és lakókörnyezet fejlesztésével a népesség megtartása, életkörülményeinek javítása a cél.

I.1.3. intézkedés Sárbogárdi kistérségi identitástudat erősítése, kulturális hagyományok ápolása, „újratermelése”, turisztikai kulturális vonzerő fejlesztése

Általános célok • Népesség megtartása . • Kohézió megalapozása, • Az élhetőség fokozása

A szükségesség indoklása A térség élhetőségének fellendítéséhez szükséges széleskörű összefogás, az együttes célok elérése érdekében. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy az egyéni érdekeken felül láthatóvá, érzékelhetővé váljanak a közös célok, melynek felismerését nagyban segítheti az identitástudat erősítése, mely a hagyományőrzés fellendítésével együtt idegenforgalmi vonzerővé is válhat.

I.1.4. intézkedés Kisebbségi integráció segítése

Általános célok • A társadalmi párbeszéd erősítése, • Az életminőség javítása, • Az esélyegyenlőség javítása

A szükségesség indoklása Az esélyegyenlőségi politikák hosszú távon kihatnak az előítéletek csökkentésére, a szemlélet- és mentalitásváltásra, így a tolerancia erősítésére is. Jelenleg az integrációt veszélyeztető konfliktushelyzetként értékelhető a munkanélküliség mellett a romák életmódja, kultúrája és a mélyen gyökerező sztereotípiák miatt a diszkrimináció is. Olyan társadalmi miliőt teremteni, amely hozzájárul a szociális konfliktushelyzet egyéni, lokális megoldásához, a társadalmi mobilitási pályán való elinduláshoz. Ehhez kell megteremteni a multikulturális társadalmi környezetet.

I.1.5 Intézkedés Kistérségi kommunikációs program

Általános célok - Bizalmi légkör megteremtése a változások iránt - Interaktív kapcsolat a döntéshozók és a döntés alanyai között VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 175

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

- Átláthatóság, hitelesség megteremtése - Kistérségi „tudat” kialakítása, kohézió - Egységes kistérségi arculat létrehozása - Új távlatok nyitása - A kistérség lehetőségeinek bemutatása - Változások iránti érdeklődés elérése

A szükségesség indoklása A kistérség egyike azon 48 kistérségnek, amely hátrányos helyzetéből adódóan számtalan problémával néz szembe. A tervek és új távlatok nyomán kialakuló esetleges pozitív változások és a pályázati sikeresség szempontjából mindenképpen előfeltétel a kommunikáció. A kistérség feladata, hogy megteremtse a feltételeit a hatékony kommunikációnak. Szükséges, hogy kiépüljön a kistérség egységes arculata és kommunikációs csatornái. Mindezekre a megkülönböztethetőség és az egyediség miatt van szükség. A bizalmi légkör és a terveket és változásokat övező konszenzus elérése csak hiteles kommunikációval lehetséges. A kistérség számtalan lehetőség „otthona”, utalhatunk környezeti és kulturális értékeire, vagy turisztikai és mezőgazdasági lehetőségeire. Mindezek felfedezése, megismertetése, „eladása” konkrét lépéseket igényel és mindezeket a helyi polgárokban is tudatosítani szükséges. A hírverésen és a modern kommunikációs vívmányok (pl: Internet), használatán túl nagyon fontos szerepe van a kistérségen belüli kommunikációnak, amely vitákban és fórumokban ölthet testet, amelyeknek rendezvények és az Internet adhat otthont. Ezáltal a döntések alanyai, az interaktivitásnak köszönhetően átérezhetik, hogy a döntések nem a fejük felett, hanem közöttük születnek. A kistérség stratégiájával mintát adhat, amely a többi hátrányos helyzetű régiót is elvezetheti a felemelkedés irányába.

II.1.2 Intézkedés Belső gazdasági erőforrások mobilizálása,- vállalkozói együttműködések

Általános célok • A vállalkozók közötti együttműködések fokozása a térségi adottságok magasabb szintű kihasználása érdekében

A szükségesség indoklása A térség vállalkozásai a térségi adottságokat kihasználva közösen eredményesebben képesek helytállni a globális versenyben és bekapcsolódni az egyre inkább globálissá váló gazdasági vérkeringésbe. A környező, magas gazdasági teljesítményt nyújtó térségek, valamint az egyre javuló elérhetőségi viszonyok új lehetőségeket és kihívásokat állítanak a térség vállalkozásai elé, melyek előnnyé formálásában a helyi együttműködéseknek nagy szerepe lehet.

II.1.3 Intézkedés Külső gazdasági erőforrások mobilizálása

Általános célok A térség megismertetése és vonzóvá tétele a külső gazdasági szereplőkkel, befektetőkkel és a térségben előállított termékek potenciális vevőkörével az erőforrások mobilizálása érdekében

A szükségesség indoklása A térség gazdasági válságból való kilábalásának meghatározó tényezője, hogy mennyire képes egyrészt a helyben előállított termékek iránti kereslet élénkítésére, másrészt a befektetők térségbe vonzására. Mindezekért elengedhetetlen, hogy a térség ismertté váljon a külső gazdasági szereplők számára és képes legyen ezek erőforrásait mozgósítani.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 176

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

IV.1.2. Intézkedés A rekreációs- és a turisztikai vonzerő fejlesztése, kistérségi tájképgazdálkodás

Általános célok • Rekreációs- és turisztikai vonzóerő fejlesztése • Tájképvédelem, tájképi karakterek megőrzése • Turizmus, falusi turizmus keretfeltételeinek kialakítása

A szükségesség indoklása A kistérség társadalmi és gazdasági megítélésében fontos szerepet játszik a tájkép milyensége, illetve a rekreáció és turizmus feltételeinek megléte. A kistérség rurális településein számtalan olyan érték (falusi életforma, természettel közvetlenebb kapcsolat) megőrződött, amely az idelátogatók számára vonzóerőt jelent. A tájképi karakterek felismerése, megőrzése növeli az itt élők identitás tudatát, továbbá a turizmus számára is értékkel bír.

Az erőnyerés és kibontakozás intézkedései („B” Akció szakasz)

I. Prioritás Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés

I.2.1. Intézkedés Humán erőforrás fejlesztés intézmény hátterének biztosítása

Általános célok • A humán erőforrás fejlesztésének megalapozása, • Az intézményrendszer hatékony és finanszírozható működése • A Kistérség általános fejlesztése, munkahelyteremtés, minőségi munkahelyteremtés feltételei A szükségesség indoklása Az idegenforgalom fellendítésének és a minőségi munkahely-teremtés biztosításának feltétele a képzett munkaerő jelenléte. Ennek szükséges előfeltétele a működés fizikai és intézményi kereteinek megteremtése.

I.2.2. Intézkedés Kulturális, sport és szabadidő létesítmények kialakítása

Általános célok • Az életminőség fejlesztése • Idegenforgalmi vonzerő növelése • A humán erőforrás fejlesztésének támogatása,

A szükségesség indoklása Az idegenforgalom fellendítésének és a minőségi munkahely-teremtés biztosításának feltétele a képzett munkaerő jelenléte, melynek folyamatos szinten- és fitten-tartásához elengedhetetlen a szabadidős létesítmények megléte

I.3.1. Intézkedés Szociális és egészségügyi ellátás biztosítása

Általános célok • Hozzájárulás a kiegyensúlyozott társadalom megteremtéséhez. • Szakmaközi együttműködés erősítése, • Az esélyegyenlőség fokozása VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 177

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A szükségesség indoklása A szociális szolgáltatásokat hosszú távra tervezzük. A koncepció segíteni hívatott, hogy a jogszabályban foglaltakat betartva, a térségi és a helyi igényeket összehangolva, költség takarékos ellátó- és támogató rendszer épüljön ki. A folyamatos felülvizsgálatára, aktualizálására is figyelmet kell fordítani. A kistérség szociális intézményeinek is élni kell az információs társadalom nyújtotta lehetőségekkel. Szükséges felmérni a szociális intézmények informatikai környezetét és digitális fejlesztési lehetőségeit, majd erre alapozva egységes informatikai hálózatot működtetni, mely a szükséges ellenőrző rendszer alapját is képezheti.

I.3.2. Intézkedés Az egészségügyi ellátás korszerűsítése

Általános célok • Az egészséges életmód terjesztése • Az életminőség javítása

A szükségesség indoklása A települési egészségterv, egy komplex program tervezet, amely a település lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, magába foglalja a kiinduló helyzet felmérését, ennek alapján cselekvési terv kidolgozását és az egészségterv kommunikálásának fázisait. Megvalósításában mindenki egyenrangú félként vesz részt, mivel a településen élők közös akaratát összegzi. Célja a településen élők életminőségének, ezen belül az egészségi állapotuk javításának fejlesztése, a közösségi erőforrások mozgósítása. Fontos biztosítani, hogy az egészségfejlesztési terv a településfejlesztési tervek részévé váljon, kidolgozása nemcsak települési, hanem kistérségi szinten is indokolt. A megelőzést a helyben elérhető szűrővizsgálatok, felvilágosító- és mentálhigiéniás előadások, valamint a mozgást népszerűsítő rendezvények szolgálhatják. Európai összehasonlításban igen kedvezőtlennek ítélhetjük meg a hazai egészségügyi szolgáltatások színvonalát. A minőséggel kapcsolatos tevékenységek azt szolgálják, hogy az egészségügy céljai explicit módon kerüljenek megfogalmazásra, a szolgáltatás tudományos alapú, és kontrollálható legyen.

II. Prioritás Diverzifikált és integrált gazdasági struktúra fejlesztés, a Sárbogárdi térség versenyelőnyt hordozó gazdasági ágainak erősítése

II.2.1 Intézkedés Mezőgazdaság versenyképességének fokozása

Általános célok A mezőgazdasági termelés és értékesítés piaci igényekhez igazítása és színvonalának növelése

A szükségesség indoklása A térségben hagyományokkal rendelkező mezőgazdaság versenyképességének fokozásával, a korszerű termelési technológiák alkalmazásával és ezáltal a piaci igényeknek megfelelő termeléssel elkerülhető a korábbi és jelenlegi agrárfoglalkoztatottak helyzetének bizonytalansága és javítható a térség szociális helyzete is.

II.2.2 Intézkedés Turizmus – Komplex térségi termékfejlesztés

Általános célok Diverzifikált térségi turisztikai termékkínálat megteremtése, a növekvő turisztikai kereslet kielégítése

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 178

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

A szükségesség indoklása A sárbogárdi kistérség természeti és kulturális táji értékekben gazdag,. A táji értékek iránti kereslet növekvő, a természeti értékek felértékelődnek. A nyugodt kikapcsolódást nyújtó turisztikai kínálat lehetőségének kihasználása nagyban segítheti a gazdasági válságból történő kilábalást.

II.2.3 Intézkedés Ipari versenyképesség-növelés

Általános célok Ipari vállalkozások alkalmassá tétele a gazdasági vérkeringésbe való szerves és tartós bekapcsolódására.

A szükségesség indoklása A sárbogárdi kistérség jó adottságokkal rendelkezik az agrár-feldolgozóipari tevékenységekben, illetve a környező magas gazdasági teljesítménnyel rendelkező térségek iparához való kapcsolódás is lehetőséget jelenthet a válságból való kilábalásra.

III. Prioritás Térszerkezet- és civilizációs hálózatok fejlesztése

III.2.1. Intézkedés Kistérségi infrastruktúra: vízi-közművek, energia ellátás, hírközlés Általános célok • Életkörülmények javítása • Környezetszennyezések csökkentése • A kistérség felzárkóztatása • A lakosság helyben tartása, minden fogyasztó számára lehetővé kell tenni a közműhálózatok által nyújtott komfortosítási lehetőségeket.

A szükségesség indoklása A környezetvédelmi követelmények szigorodása és azok betartása is megköveteli a meglevő rendszerek továbbfejlesztését és új létesítmények magvalósítását. A kistérség alacsony népességszámú településeiben az infrastrukturális lemaradottságot meg kell szüntetni. Pályázati támogatásokat kell nyerni a magas beruházási költségű infrastruktúra hálózatok kiépítéséhez. A pályázatok benyújtásához a szakágazati követelményektől függően megvalósíthatósági tanulmányokat és ezen belül vízjogi engedélyezési terveket, valamint környezeti hatástanulmányokat is kell készíteni. VÍZI- KÖZMŰVEK ƒ A kistérség településeinek közműollója, a közcsatorna hálózat kiépítetlensége miatt nagy arányban nyitott. Elsődleges feladat a meglévő tisztítótelepek fejlesztése és új szennyvíztisztítók létesítése, valamint a rákötési arány növelése. Ezen kívül a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken, külterületi lakott helyeken ösztönözni kell az egyedi szennyvízkezelési beruházásokat. (173/2003 (X. 28.) ƒ A kistérségben az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 86%, az ivóvízellátó rendszerek állapota közepes. Az ivóvízminőség javítását szolgáló fejlesztéseket a 201/2001. (X. 25.) az Ivóvízminőség javítás feladatairól szóló kormányrendelet alapján kell ütemezni. E mellett a hálózatok folyamatos karbantartása és korszerűsítése is szükséges. ƒ A víziközmű-hálózat részeként fontos feladat a kistérség településein a belterületi vízelvezető rendszer fokozatos kiépítése, felújítása, ezzel a belvízveszély elhárítása ENERGIA-KÖZMŰVEK A beruházások gazdaságos megtérülésének a figyelembe vételével kell a térség adottságait hasznosítani.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 179

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

ƒ Energiatakarékosabb berendezések beépítésével illetve elhelyezésével az energiahatékonyság növelhető. ƒ A megújuló energiafelhasználás -nap, szél és biomassza- elterjesztése elsősorban helyi szinten, egyéni, kisebb közösségi és kis településszinten javasolt. HÍRKÖZLÉS A szélessávú Internet elérésének megfelelő (vezetékes távközlési illetve kábel TV) hálózati kiépítésével a kistérség hatékonyabban bekapcsolható az információs és a tájékoztatást elősegítő rendszerekbe. Biztosítása az egyének és a vállalkozások fejlesztési lehetőségeit is segíti.

III.2.2. Intézkedés Kistérségi/regionális szelektív hulladékgyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, tudatformálás

Általános célok • Életkörülmények javítása • Környezetszennyezések csökkentése • A kistérség felzárkóztatása

A szükségesség indoklása A környezetvédelmi követelmények szigorodása és azok betartása is megköveteli a meglevő rendszer továbbfejlesztését. Az illegális hulladék lerakóhelyeket meg kell megszüntetni. A nem megfelelő hulladéklerakókat felül kell vizsgálni és a rekultivációt a tájba illesztve kell megvalósítani. Hulladékkeletkezés csökkentését segítő intézkedések: ƒ Térségi koncepció kidolgozása, ƒ A meglevő hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálata, ƒ Környezettudatosság elterjesztése, A hulladékhasznosítás elérését szolgáló intézkedések: ƒ A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, kiszélesítése, ƒ A kiemelten kezelendő hulladékok lerakott mennyiségének a csökkentése, ƒ A gyűjtési rendszer kidolgozása ƒ A szerves- és a csomagolóanyag csökkentése (komposztálás, válogatómű létesítése, ingatlanonként szelektálás).

III.3.1. Intézkedés A versenyképességet segítő hálózati elemek, intézkedések

Általános célok • A kistérség nagytérségi (kistérségen kívüli, regionális és nemzetközi) kapcsolatainak javítása. • A gyorsforgalmi hálózat hiányából fakadó hátrányok kiküszöbölése. • Az épülő gyorsforgalmi hálózati elemekről érkező forgalmak szétterítési lehetőségeinek javítása. • A főhálózati elemeken jelentkező forgalom környezetet zavaró hatásainak csökkentése. • A kerékpáros útvonalak rendszerének fejlesztése. • A tömegközlekedési rendszerek összehangolása.

A szükségesség indoklása A térség megközelítési rendszerének javítása a gazdaság fejlődésének és a lakosság életszínvonala emelésének alapvető feltétele. Ezáltal javítható jelenleg különböző adottságú települések következtében előálló, eltérő fejlettségű területek kiegyenlítődési tendenciája. A főhálózati (és mindenekelőtt gyorshálózati) fejlesztések következtében a kistérség „közelebb kerül” a hazai és nemzetközi gazdasági áramlatokhoz, fejlesztési potenciálja megnő.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 180

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

III.3.2. Intézkedés Az élhetőséget, az életminőség javítását elősegítő hálózati elemek, intézkedések

Általános célok • A kistérség és a szomszédos területek (települések) kapcsolatának javítása, különös tekintettel a megyehatár elvágó jellegére. • A szomszédos települések úthálózati kapcsolatainak javítása. • A természeti környezetre alapozott kiránduló turizmust kiszolgáló közlekedésfejlesztés. • A közúti tömegközlekedési rendszer javítása, a vasúti közlekedéssel való összehangolás színvonalának emelése. • A kerékpáros turizmus fejlesztése az országos rendszerhez kapcsolódóan. • A vasútállomások és megállók, valamint ezek környezetének műszaki és esztétikai rehabilitációja.

A szükségesség indoklása A közlekedési hálózat fejlettsége alapvető feltétele a térség gazdasági helyzetének javításának. Ezáltal a kistérség települései hasonló eséllyel számíthatnak a gazdaság szereplőinek jelentkezésére, a beruházások megindulására. A hiányzó kapcsolatok kiépítésén túl a meglevő hálózat kiépítettségének javítása, az utak állapotának állandó jókarban tartása elengedhetetlen. Ez nem csak a gazdaság szereplőinek, hanem a lakosság körülményeinek javításához, a szolgáltatások egyenletesebbé tételéhez, a munkábajárási körülmények javításához is szükséges. A nagyobb forgalommal terhelt lakókörzetek helyzetének javítása szükséges (elkerülő utak, forgalomcsillapítás, stb.) A közúti és vasúti tömegközlekedés színvonalának emelése a lakossági ellátások fontos eleme. A kerékpáros útvonalak kijelölése, szükség esetén kerékpáros útvonalak építése mind a lakosság komfortérzete, mind az idegenforgalom fejlesztése szempontjából lényeges. A külterületi önkormányzati utak állapotának javítása a belső közlekedési igények színvonalasabb kielégítése és a településközi kapcsolatrendszer javítás szempontjából is fontos.

IV. Prioritás Környezeti, természeti, táji rendszerek védelme, kezelése, fenntartása, menedzselése

IV.2.1. Intézkedés Az országos és a helyi természetvédelem fejlesztése

Általános célok Természeti értékek megőrzése Természetes élőhelyek visszaállítása Ökoturizmus feltételeinek megteremtése

A szükségesség indoklása A kistérség természeti értékei egyedülállóak az országban; sok faj, társulás, élőhely már csak ezen a vidéken maradt fenn. A terület természeti értékeinek felismerése és megőrzése elsődlegesen fontos ebben a térségben. Mindezek kihatással vannak a környezet minőségére, a turizmusra, valamint a gazdaságra is. A meglévő értékek védelme, továbbá a természetközeli élőhelyek visszaállítása lehetővé teszik az ökoturizmus megalapozását a kistérségben, amely hozzájárul a turizmus sokszínűségéhez. Az ökoturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások bővítését, színvonalának emelését, valamint teljes programok kidolgozását kell megvalósítani.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 181

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

IV.3.1. Intézkedés Kistérségi levegőminőségjavító program

Általános célok Levegőszennyezés csökkentése Jó környezeti állapot kialakítása, megőrzése

A szükségesség indoklása A kistérség környezetminőségében elsődleges szempont a meglévő kedvező állapot megőrzése, továbbjavítása. A jövőbeni fejlesztések során a környezetbarát közlekedési módokat, megoldásokat, továbbá beruházásokat kell előnyben részesíteni. A környezeti állapot megőrzése és javítása érdekében fontos a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése. Kiegészítő hő és elektromos áram termelés céljából egyéni és közösségi napelemes rendszerek alkalmazása javasolt. A biomassza hasznosítás megoldható egyéni léptékben, lakóközösségekben, továbbá kis településeken kazánok, átmeneti tárolók kialakításával. A szélenergia hasznosítás a kistérség megfelelő szélkitettségű területein javasolt.

IV.3.2.Intézkedés Kistérségi vízrendezés, vízminőség javítás

Általános célok A belvízi biztonság növelése. Környezetszennyezés csökkentése. A vízfolyások mederrendezésének megvalósítása és a rendszeres karbantartások elvégzése. A tájgazdálkodás feltételeinek javítása.

A szükségesség indoklása A belvizes területek felszámolása. A kül- és a belterületi vízrendezés összehangolása, a szélsőséges időjárási viszonyok figyelembe vételével. A külterületről érkező vizek helyben tartása, a belterületi szakaszok tehermentesítése. Fel kell készülni a szélsőséges időjárási viszonyokra, az egységes vízelvezető hálózatok kiépítésével. A vízfolyások mederrendezése, alkalmassá tétele a nagy vízhozamú csapadékok levezetésére és a belterületről bevezetett vizek fogadására. A belterületről érkező hordalékok megfogása. Az ökológiai hálózatok fejlesztéséhez szükséges a vízfolyások revitalizálása, természetközeli élőhelyek kialakítása, mezővédő fasorok, erdősávok telepítése. A Nádor-csatorna vízgyűjtőjén lévő vízfolyások vízminőségének javítása, a vizeket veszélyeztető szennyező források felszámolása. A befogadókba bevezetett tisztított szennyvizek minőségének fokozott ellenőrzése. Az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása.

IV.3.3. Intézkedések Kistérségi föld és talajvédelem

Általános célok Termőföld védelme Hagyományokra alapuló mezőgazdaság ösztönzése

A szükségesség indoklása A kistérség igen értékes, magas aranykorona értékű talajterületekkel rendelkezik. Ebben a régióban ezért kiemelten fontos a termőtalaj védelme. A hagyományokra alapuló mezőgazdaság ösztönzése hozzájárul a környezet minőség javításához, a turizmus növeléséhez, valamint a természet védelméhez. A hagyományos és új technológia ötvözésével a mezőgazdaság hatékonysága növelhető, meghatározó szerepe a jövőben is megmaradna a kistérségben.

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 182

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Irodalomjegyzék Mellékletek 1. Konzultációk, az interjúalanyok listája 2. Kommunikációs koncepció 3. Régészet 4. Kulturális örökség 5. Közműellátottság Rajzi mellékletek

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 183

SÁRBOGÁRDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ

Irodalomjegyzék

- DÉL-FEJÉR MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM ELSŐ MAGYAR IPARI PARK SZERVEZŐ KFT.

- FEJÉR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERV területrendezési javaslattevő fázis,egyeztetési dokumentáció I. kötet Elfogadásra kerülő munkarész II. kötet Megalapozó munkarészek 2001. június, Törzsszám: 1691/99-2.2.2 Témafelelős: Molnár Attila (VÁTI Kht.) Sasi-Nagy Ildikó (VÁTI Kht.)

- FEJÉR MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Egyeztetési dokumentáció LT CONSORG KFT. 2002. február Témavezető: Lengyel Márton

- TOLNA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Prioritások és stratégiai programok Tolna megye Területfejlesztési Tanács 2003 Program koordinátor: Právics József a közgyűlés alelnöke http://www.tolnamegye.hu/terfej/komp_fejl_prog.doc

- KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI PROGRAM, SÁRBOGÁRDI RÉGIÓ (Sárbogárd, Vajta, Káloz, Sárszentágota, Nagylók, Sáregres, Alap, Alsószentiván, Hantos, Cece településekre) MEGBÍZÓ: TÉRSÉG ÖNKORMÁNYZATAI „Siker” Vállalkozói Központ Kft. és a Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Székesfehérvár, 1994

- A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG AGRÁRSTRUKTÚRA- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, HELYZETELEMZÉS Sárbogárd 2004

- A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG AGRÁRSTRUKTÚRA- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Sárbogárd 2004

- A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG AGRÁRSTRUKTÚRA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA II/1 Cece, 2000. november

- DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAM Dél-Dunántúli Regionális Ügynökség 1999 http://www.deldunantul.com/index.php?id=1527

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT VIRIDITAS BT. 184