NAGY UHU-LINUX

KEZIK´ ONYV¨ 1. kiad´as,k´eszult¨ 2003. m´arcius 23-´an Copyright © 2003, UHU-Linux Kft. AK¨onyv tartalm´anak, illetve r´eszeinek sokszoros´ıt´asaabban az esetben enged´e- lyezett, ha jelen licencet minden m´asolt p´eld´any tartalmazza. AK¨onyvben szerepl˝oinform´aci´okat a szerz˝oklegjobb tud´asuk szerint ´all´ıtott´ak ¨ossze, ennek ellen´ere hiba el˝ofordul´asanem kiz´arhat´o. A szerz˝ok´esaz UHU-Linux Kft. semmif´ele felel˝oss´egetnem v´allalnak ´essem- milyen anyagi k´ar´ert nem felel˝osek, amely b´armilyen v´elt, vagy val´osm´odon a K¨onyvben le´ırtak alkalmaz´as´ab´oleredhet. AK¨onyvvel kapcsolatos javaslatokat, megjegyz´eseket az al´abbi email c´ımre k´erjuk¨ elkuldeni:¨

[email protected]

AK¨onyv k´esz´ıt´esekor kiz´ar´olag szabad szoftverek kerultek¨ felhaszn´al´asra. A sz¨o- vegszerkeszt´esaz mcedit seg´ıts´eg´evel t¨ort´ent, a nyomdai el˝ok´esz´ıt´esta LATEX t¨ordel˝oprogram v´egezte. A teljes folyamat szabad felhaszn´al´as´uLinux oper´aci´os rendszer alatt zajlott le.

Szerz˝ok: Gibizer Tibor Koblinger Egmont S´ari G´abor

Lektorok: Parusef Imre

Szed´es: LATEX 3.14159 verzi´o K¨osz¨ont˝o

isztelt vas´ arl´ onk!´ Szeretettel k¨osz¨ontjuk¨ az UHU-Linux rendszert haszn´al´okegyre n¨ovekv˝ot´abor´aban! A programcsomag k´esz´ıt˝oifo- lyamatosan azon f´aradoznak, hogy az On¨ asztal´ara egy min´elink´abb Tk´ezre´all´obb, a kezd˝oknek egyszer˝u, a profiknak pedig kell˝oen´atgondolt ´esmegtervezett Linux ¨ossze´all´ıt´askerulj¨ ¨on. Szeretn´enk, ha rendszerunk¨ min´elt¨obb felhaszn´al´o ¨or¨om´ere ´esmegel´eged´es´ere szolg´alna, ez´ert megk´erjuk¨ Ont¨ is, hogy ´eszrev´eteleit, javaslatait kuldje¨ el nekunk¨ a c´ımre. Itt is felh´ıvjuk figyelm´eta hosszabb id˝o´ota eredm´enyesen m˝uk¨od˝o UHU- ” kezd˝o”levelez˝olist´ara, melyre a http://www.uhulinux.hu/ weboldalon jelent- kezhet. A most megv´as´arolt programcsomag folyamatos friss´ıt´eseaz Interneten keresz- tul¨ lehets´egeslesz, ´ıgy a k´es˝obbi verzi´okmegv´as´arl´asanem felt´etele rendszer´enek naprak´esz´allapotban tart´as´anak. EK¨onyv szerkeszt´esek¨ozben komolyan elgondolkodtunk azon az egyszer˝unek t˝un˝ok´erd´esen, hogy milyen elvet k¨ovessunk¨ a nyelvezet sor´an. Ertj´ uk¨ ez alatt azt, hogy megsz´ol´ıt´ask´ent On¨ ¨oz´esselvagy Tegez´essel´eljunk.¨ V´egul,¨ k¨oz´ep´utk´ent azt a m´odszert haszn´altuk, mintha az UHU-Linux rendszert k¨oz¨osen kezden´enk el megismerni, virtu´alisan egym´asmellett ulve.¨

az UHU-Linux csapata

Tartalomjegyz´ek

K¨osz¨ont˝o iii

1. Bevezet´es 1 1.1. A k¨onyvben haszn´alt jel¨ol´esek...... 1 1.2. Hogyan haszn´aljuk a k¨onyvet ...... 1 1.3. Ha probl´emamerulnefel...... ¨ 1 1.4. K¨ozrem˝uk¨od˝okn´evsora ...... 1 1.5. K¨osz¨onetnyilv´an´ıt´asok ...... 1

2. Altal´anos´ ismertet˝oaz UHU-Linuxr´ol 3 2.1. Az UHU-Linux verzi´osz´amoz´asa...... 3 2.2. A kernel verzi´osz´amoz´asa ...... 3 2.3. Az UHU-Linux licence ...... 4 2.4. AGPL...... 8 2.5. Telepul´esWindows¨ mell´e ...... 14

3. A sz´am´ıt´og´epfel´ep´ıt´ese 15 3.1. Alaplapok, processzorok, mem´ori´ak...... 15 3.2. Monitorok, videok´arty´ak. Az X ...... 23 3.3. Merevlemezek ...... 23 3.4. A CD-ROM eszk¨oz¨ok ...... 43 3.5. Hangk´arty´ak ...... 43 3.6. Nyomtat´as...... 43 3.7. Modemek ...... 48 3.8. Szkennerek ...... 74 2 TARTALOMJEGYZEK´

3.9. H´al´ozati k´arty´ak ...... 74 3.10. Palm, Notebook ´esDigit´alis eszk¨oz¨ok ...... 74 3.11. USB eszk¨oz¨ok...... 74

4. Telep´ıt´es 75 4.1. Bootfloppy haszn´alata ...... 75 4.2. A telep´ıt˝oelind´ıt´asa ...... 76 4.3. Rendszerind´ıt´asiopci´ok ...... 77 4.4. Az UHU terjeszt´esifelt´etelei ...... 79 4.5. Az eg´erfelismer´ese ...... 80 4.6. Part´ıcion´al´as ...... 81 4.7. Csomagkiv´alaszt´as ...... 85 4.8. A Grub telep´ıt´ese...... 89 4.9. A rendszergazda jelszava ...... 91 4.10. Felhaszn´al´okl´etrehoz´asa ...... 93 4.11. A grafikus felulet¨ be´all´ıt´asa ...... 94

5. Az UHU-Linux finomhangol´asa 99

6. Munkav´egz´esgrafikus k¨ornyezetben 101 6.1. Bevezet˝o...... 101 6.2. Blackbox ...... 103 6.3. Gnome ...... 106

7. Munkav´egz´esparancssoros k¨ornyezetben 239

8. Szerver programok UHU-Linux alatt 329

9. Az UHU-Linux fel´ep´ıt´ese 331

10.Csomagok k´esz´ıt´ese UHU-Linux alatt 333 10.1. Csomagkezel´es ...... 333 10.2. F´ajlnevek, verzi´osz´amoz´as ...... 334 10.3. A dpkg legf˝obb kapcsol´oi ...... 335 10.4. Telep´ıthetek m´asUHU verzi´ohoz tartoz´ocsomagokat? ...... 336 10.5. Telep´ıthetek Debianhoz k´eszult¨ deb csomagokat? ...... 337 TARTALOMJEGYZEK´ 3

10.6. Telep´ıthetek rpm csomagokat? ...... 338 10.7. Hogyan k´esz´ıthetek UHU csomagot? ...... 338

11.Fejleszt˝oi eszk¨oz¨ok, ismertet˝ok 341 11.1. Perl-r˝olr¨oviden ...... 341

12.Tippek ´estrukk¨ ¨ok 373

13.Az UHU-Linux ´altalt´amogatott tanulm´anyok 375

14.Fuggel´ek¨ 377 14.1. Az UHU-Linux friss´ıt´ese ...... 377 14.2. A grub ut´olagos telep´ıt´ese ...... 378 14.3. Az UHU-Linux elt´avol´ıt´asa ...... 378 14.4. Az UHU-Linux t´amogat´asa ...... 381 14.5. Regisztr´aci´osadatlap ...... 382 14.6. Jegyzetek ...... 383

1. fejezet

Bevezet´es

1.1. A k¨onyvben haszn´alt jel¨ol´esek

1.2. Hogyan haszn´aljuk a k¨onyvet

1.3. Ha probl´ema merulne¨ fel

1.4. K¨ozrem˝uk¨od˝ok n´evsora

1.5. K¨osz¨onetnyilv´an´ıt´asok

2. fejezet

Altal´anos´ ismertet˝oaz UHU-Linuxr´ol

2.1. Az UHU-Linux verzi´osz´amoz´asa

2.2. A kernel verzi´osz´amoz´asa

A kernel vagy m´asn´even rendszermag k¨ozvet´ıt a programok ´esa hardver k¨oz¨ott. Szervezii a mem´ori´ataz ¨osszes fut´oprogram (processz) sz´am´ara, valamint biztos´ıtja, hogy mind egyenl˝oen (vagy egyenl˝otlenul,¨ ha ´ugy tetszik) r´eszesuljenek¨ a processzor ciklusaib´ol. Mindezek mellett k´enyelmes, hordozhat´ofeluletet¨ ny´ujt a programoknak, amelyen ´atkommunik´alhatnak a hardverrel. Enn´elpersze j´oval t¨obb sz´otis ´erdemelne a kernel m˝uk¨od´ese,de ezeket az alapvet˝ofunkci´okat a legfontosabb ismerni.

A linux kernelforr´asnak k´etv´altozata van: stabil”´es fejleszt˝oi”. A stabil ver- ” ” zi´okaz 1.0.x-t˝olkezd˝odtek, ´esp´aros sz´amotviselnek a m´asodik sz´amjegyben. Teh´ataz 1.2.x, a 2.0.x ´esa 2.2.x is stabil. Ezeket tartj´aka legstabilabb, leg- kev´esb´ehib´askernelnek a kibocs´at´asidej´en. A fejleszt˝oikernelek (2.1.x, 2.3.x, stb.) tesztel´esre val´ok, ´esolyanoknak sz´anj´ak, akik hajland´oakaz ´uj ´esesetleg sok hib´aval teli kerneleket kipr´ob´alni. 4 2. FEJEZET ALTAL´ ANOS´ ISMERTETO˝ AZ UHU-LINUXROL´

2.3. Az UHU-Linux licence

Ezt a szoftvert az UHU-Linux Kft. ´ugy biztos´ıtja, hogy semmilyen ny´ılt vagy burkolt garancia - bele´ertve, de nem erre korl´atozva az eladhat´os´agotvagy egy adott c´elra val´oalkalmatoss´agot- nem ´erv´enyes´ıthet˝o.A szoftver haszn´alat´ab´ol ered˝osemmilyen k¨ozvetlen, k¨ozvetett, v´eletlenszer˝u, kul¨ ¨onleges, p´eldaad´ovagy szuks´egszer˝uk´arok´ert¨ (bele´ertve, de nem erre korl´atozva a helyettes´ıt˝oterm´ekek vagy szolg´altat´asokbeszerz´es´et, uzemkies´est,¨ adatveszt´est, elmaradt hasznot vagy uzletmenet¨ megszakad´as´at), val´ofelel˝oss´eg,b´arhogy is k¨ovetkezett be, k´arig´eny nem ´erv´enyes´ıthet˝o.

2.3.1. Altal´anos´ K¨ozread´asi Felt´etelek

1. A Program forr´ask´odja ingyenesen, azaz d´ıjmentesen m´asolhat´o´esterjeszt- het˝om´odos´ıt´asn´elkul¨ b´armely adathordoz´on. 2. A Program, vagy egy darabja m´odos´ıthat´o,a m´odos´ıt´asezut´antov´abb ter- jeszthet˝o,ha az al´abbi felt´etelek is teljesulnek:¨

a.) A m´odos´ıtott f´ajlokat el kell l´atni olyan megjegyz´essel, mely feltunteti¨ a m´odos´ıt´astv´egz˝onev´et´esa m´odos´ıt´asokd´atum´at. b.) Minden olyan munk´atvagy programot, mely r´eszben vagy eg´eszben tartalmazza a Programot vagy a Programon alapul, olyan szab´alyok- kal kell kiadni, hogy annak haszn´alati joga harmadik szem´ely r´esz´ere ingyenesen hozz´af´erhet˝olegyen, ezen dokumentumban tal´alhat´osza- b´alyok alapj´an. c.) Ha a m´odos´ıtott Program interakt´ıv bemenetet haszn´al, akkor azt ´ugy kell elk´esz´ıteni, hogy a megszokott m´odon t¨ort´en˝oind´ıt´askor megjele- n´ıtsen egy uzenetet¨ a megfelel˝oszerz˝oijogi megjegyz´essel´esa garancia hi´any´ara utal´ok¨ozl´essel(vagy ´eppen azzal az inform´aci´oval, hogy mi- k´ent juthat valaki garanci´ahoz), illetve azzal az inform´aci´oval, hogy b´arki terjesztheti a Programot eme felt´etelek alapj´an. Ezen k´ıvul¨ uta- l´astkell tenni r´a,hogy mik´ent olvashatja el a felhaszn´al´oezt a doku- mentumot. (Kiv´etel: ha a Program interakt´ıv ugyan, de nem jelen´ıt meg hasonl´o uzenetet,¨ akkor a Programon alapul´omunk´anak sem kell ezt tennie.) Ezek a felt´etelek a m´odos´ıtott munk´ara, mint eg´eszre vonatkoznak. Ha a munka egy azonos´ıthat´or´eszeinem a Programon alapulnak, fugget-¨ lenk´ent elkul¨ ¨onulten¨ azonos´ıthat´ok, akkor ez a szab´alyoz´asnem vonat- kozik ezekre a r´eszekre, ha azok kul¨ ¨on munkak´ent vannak terjesztve. Viszont, ha ugyanez a r´eszaz eg´eszr´eszek´ent kerul¨ terjeszt´esre, ´es 2.3. AZ UHU-LINUX LICENCE 5

az eg´esza Programon alapul´omunka, akkor az eg´eszterjeszt´ese csak ezen dokumentum alapj´anlehets´eges,mely ebben az esetben a jogokat minden egyes felhaszn´al´osz´am´ara kiterjeszti az eg´eszre tekintet n´el- kul¨ arra, hogy mely r´esztki ´ırta. Ezen sz¨ovegr´esznek az a c´elja, hogy m´asokjogait kiz´ar´olag saj´atmaga ´altal ´ırt munk´akra korl´atozza. A c´el, hogy a jogok gyakorl´asaszab´alyozva legyen a Programon alapul´o, illetve a gy˝ujtem´enyes munk´akterjeszt´eseeset´eben is. Ezen k´ıvul¨ m´asmunk´ak, melyek nem a Programon alapulnak, a Pro- grammal (vagy a Programon alapul´omunk´aval) k¨oz¨os adathordoz´on vagy adatt´arol´onszerepl´esenem jelenti ezen szab´alyok ´erv´enyess´eg´et azokra is.

3. A program (vagy a programon alapul´omunka a 2. szakasz alapj´an) m´asol- hat´o´esterjeszthet˝ot´argyk´od´uvagy v´egrehajthat´ok´od´uform´aj´aban az 1. ´es2. szakaszban foglaltak szerint, amennyiben az al´abbi felt´etelek is telje- sulnek:¨

a.) A teljes, g´ep´altal ´ertelmezhet˝oforr´ask´odk´ıs´eri az anyagot, melynek terjeszt´eseaz 1. ´es2. szakaszban foglaltak szerint t¨ort´enik, szoftver- terjeszt´esre haszn´alt hordoz´on; vagy b.) Egy legal´abb h´arom ´evre sz´ol´o´ır´asosaj´anlat k´ıs´eri az anyagot, mely szerint b´armely kuls˝oszem´elynek¨ rendelkez´esre ´all a teljes g´ep´altal ´ertelmezhet˝oforr´ask´od, a fizikai tov´abb´ıt´astfedez˝o ¨osszegn´elnem na- gyobb d´ıj´ert az 1. ´es2. szakaszban foglaltak szerint szoftverterjeszt´esre haszn´alt adathordoz´on; vagy c.) Olyan t´aj´ekoztat´ask´ıs´eri az anyagot, mely tartalmazza az ´ır´asosaj´an- lat sz¨oveg´eta forr´ask´odbiztos´ıt´as´ara. (Ez az alternat´ıva csak nem kereskedelmi terjeszt´eseset´enalkalmazhat´o,abban az esetben, ha a terjeszt˝oa Programhoz a t´argyk´od´uvagy forr´ask´od´uform´aj´aban ju- tott hozz´aaz aj´anlattal egyutt¨ a b. cikkelynek megfelel˝oen.) Egy munka forr´ask´odja a munk´anak azt a form´aj´atjelenti, melyben a m´odos´ıt´asokat szok´asv´egezni. Egy v´egrehajthat´oprogram eset´eben a teljes forr´ask´odjelenti a modulok forr´ask´odj´at, a kapcsol´od´ofeluletke-¨ zel˝odefin´ıci´osf´ajlokat, ´esa ford´ıt´astvez´erl˝oparancsf´ajlokat. Egy spe- ci´alis kiv´etelk´ent a forr´ask´odnak nem kell tartalmaznia az oper´aci´os rendszer f˝obb r´eszeit (kernel, ford´ıt´oprogram, stb.), melyen a v´egre- hajthat´ok´odfut, hacsak nem tartozik ehhez maga a program is. Ha a v´egrehajthat´oprogram vagy t´argyk´odterjeszt´esea forr´ask´od hozz´af´er´es´etegy megadott helyen biztos´ıt´oaj´anlattal t¨ort´enik, ez az aj´anlat egyen´ert´ek˝ua forr´ask´odterjeszt´es´evel, m´egakkor is, ha m´a- soknak ´ıgy nem kell a forr´astlem´asolniuk a t´argyk´oddal egyutt.¨ 6 2. FEJEZET ALTAL´ ANOS´ ISMERTETO˝ AZ UHU-LINUXROL´

4. A Programot csak ebben a dokumentumban le´ırtaknak megfelel˝oenlehet lem´asolni, terjeszteni, m´odos´ıtani, - bele´ertve a program vagy annak r´e- szeinek k¨onyvben, foly´oiratban, szaklapban val´ok¨ozz´et´etel´etis, amelyekre azonban kiz´ar´olag kul¨ ¨on szerz˝od´esmegk¨ot´es´evel kerulhet¨ sor - r´ajogokat bejegyezni. Az egy´ebm´odon val´om´asol´as,m´odos´ıt´as,terjeszt´es,jogok be- jegyz´esesemmiss´eteszi a dokumentumban k¨ozz´etett jogosults´agokat. Akik azonban a jogaikat ennek a szerz˝oijogi szab´alyoz´askeretei k¨oz¨ott kapt´ak, azok joga mindaddig megmarad, am´ıg teljesen megfelelnek a le´ırtaknak.

5. Nem kell elfogadni ezt a szab´alyoz´ast, mivel al´a´ırni sem kell. Ezen k´ıvul¨ viszont semmi m´asnem adhat jogokat a Program tov´abbterjeszt´es´ere ´es m´odos´ıt´as´ara. Ezeket a cselekedeteket a t¨orv´eny bunteti,¨ ha nem ennek a szerz˝oijogi szab´alyoz´asnak a keretei k¨oz¨ott t¨ort´ennek. Mindezek miatt a Program (vagy a Programon alapul´omunka) terjeszt´esevagy m´odos´ıt´asa ezen dokumentum szab´alyainak elfogad´as´atjelenti.

6. Minden alkalommal, amikor a Program (vagy azon alapul´omunka) tov´abb- ad´asat¨ort´enik, a Program ”vev˝oje” automatikusan hozz´ajut a Program ere- deti tulajdonos´anak szerz˝oijogait tartalmaz´odokumentumhoz, mely bizto- s´ıtja a Program m´asol´as´at´esterjeszt´es´eteme szab´alyok szerint. Nem lehet semmi m´odon tov´abbi korl´atoz´asokat hozni a ”vev˝o”sz´am´ara ezen szab´a- lyok betart´asac´elj´ab´ol. M´asszavakkal: a Program tov´abbad´oja nem felel˝os m´asszem´elyekkel betartatni ezeket a szab´alyokat.

7. Ha b´ır´os´agihat´arozat vagy m´asszabadalmi k¨ot¨otts´egekmiatt olyan felt´e- telek ´allnak el˝o,melyek ellent´etesek e szab´alyoz´assal, ezek nem mentik fel a terjeszt˝ota felt´etelek figyelembev´etele al´ol. Ha a terjeszt´esnem lehets´e- ges ezen szab´alyoz´asszerint, akkor egy´altal´annem lehets´eges.P´eld´aul, ha egy szabadalmi szerz˝od´esnem engedi meg egy program tiszteletd´ıj n´elkuli¨ terjeszt´es´et, akkor az egyetlen m´odja, hogy eleget tegyen valaki mindk´et szab´alyoz´asnak az, hogy el´all a tov´abbfejlesztett program terjeszt´es´et˝ol. Ha ennek a szakasznak b´armely r´eszenem ´erv´enyesul,¨ vagy nem ´erv´enye- s´ıthet˝ovalamely k¨orulm´eny¨ folyt´an, akkor a szakaszt kell m´erlegelni, egy´eb esetekben a szakasz, mint eg´eszalkalmazand´o. Ennek a szakasznak nem az a c´elja, hogy a szabadalmak vagy egy´ebhasonl´o jogok elutas´ıt´as´ara b´ırjon b´arkit is. Mind¨ossze meg szeretn´ev´edeni a sza- bad szoftver terjeszt´esrendszer´enek egys´eg´et, melyet a szabad k¨ozread´ast szab´alyoz´ofelt´etelrendszerek teremtenek meg. Sok ember nagylelk˝uk¨ozre- m˝uk¨od´esefolyt´anigen nagysz´am´u´esv´altozatos szoftver terjeszt´eset¨ort´enik ezen a m´odon, mely nagyban fugg¨ ennek a felt´etel-rendszernek ´alland´obe- tart´as´an. Minden esetben a szerz˝o/adom´anyoz´od¨onti el, hogy m˝uv´etmely 2.3. AZ UHU-LINUX LICENCE 7

rendszer szerint teszi k¨ozz´e.Ezt a d¨ont´esta jogok felhaszn´al´oja nem befo- ly´asolhatja. Ez a szakasz pontosan szeretn´etiszt´azni a szab´alyoz´ash´atralev˝or´esz´enek lehets´egesk¨ovetkezm´enyeit. Ha a Program terjeszt´ese´es/vagy haszn´alata egyes orsz´agokban nem le- hets´egesszabadalmak vagy szerz˝oijogokkal v´edett kapcsol´od´asifeluletek¨ miatt, akkor a Program szerz˝oijogainak eredeti tulajdonosa, aki a Progra- mot ezen szab´alyoz´asalapj´anadja k¨ozre, egy f¨oldrajzi megk¨ot´estadhat a terjeszt´esre, ´esegyes orsz´agokat kiz´arhat. Ekkor a terjeszt´escsak azokban az orsz´agokban lehets´eges,amelyek nem lettek ilyen m´odon kiz´arva. Ebben az esetben ennek a szab´alyoz´asnak kell tartalmazni az ilyen megk¨ot´eseket is is. 8. A Programot m´asszabad szoftverbe be lehet ´ep´ıteni. NINCS GARANCIAVALLAL´ AS!´ 9. Mivel a program haszn´alati joga d´ıjmentes, a programhoz nem j´argarancia az idevonatkoz´ojogszab´alynak megfelel˝oen. Amennyiben a szerz˝oijogok tulajdonosai´ır´asban m´ask´ent nem nyilatkoznak, a program ´ugy ahogy van” ” kerul¨ kiad´asra mindenf´ele garanciav´allal´asn´elkul.¨ A programmal kapcsolatban nincs sem sz´armaztatott, sem egy´ebgaranci- av´allal´asbele´ertve de nem kiz´ar´olagosan a forgalomba hozhat´os´agra vagy alkalmazhat´os´agra vonatkoz´ogaranci´akat. A program min˝os´eg´eb˝ol´esm˝u- k¨od´es´eb˝olfakad´o ¨osszes kock´azata felhaszn´al´otterheli. Ha a program hib´a- san m˝uk¨odik, a felhaszn´al´onak mag´anak kell v´allalnia a jav´ıt´ashoz szuks´eges¨ minden k¨olts´eget. 10. Sem a program szerz˝oje sem m´asok, akik m´odos´ıtott´ak´es/vagy terjesztett´ek a programot a fentieknek megfelel˝oen, nem tehet˝okfelel˝oss´ek´arok´ert me- lyek lehetnek v´eletlenek, vagy meghat´arozott k¨orulm´enyek¨ miatt t¨ort´entek (bele´ertve de nem kiz´ar´olagosan az adatveszt´est´esa helytelen adatfeldolgo- z´ast, valamint a m´asprogramokkal val´ohib´asegyuttm˝uk¨ ¨od´est), akkor sem, ha ezen felek tudat´aban voltak ilyen k´arok keletkez´es´enek lehet˝os´eg´enek. Ez a program abban a rem´enyben kerul¨ k¨ozread´asra, hogy hasznos lesz, de minden egy´ebGARANCIA NELK´ UL,¨ az eladhat´os´agra vagy valamely c´elra val´oalkalmazhat´os´agra val´osz´armaztatott garanci´atis bele´ertve. 8 2. FEJEZET ALTAL´ ANOS´ ISMERTETO˝ AZ UHU-LINUXROL´

2.4. A GPL

GNU ALTAL´ ANOS´ NYILVANOS´ JOGOS´ITVANY´ (GENERAL PUBLIC LI- CENSE) Copyright (C) 1989, 1991 Free Software Foundation, Inc. 675 Mass Ave, Cambridge, MA 02139, USA B´arki sz´am´ara megengedett ezen licenc-dokumentum sz´oszerinti k´opi´ainak m´asol´asa´esterjeszt´ese, de nem enged´elyezett ennek megv´altoztat´asa.

Bevezet´es

A legt¨obb szoftver licenc´etarra tervezt´ek, hogy megvonja szabads´agodat a program megv´altoztat´as´ara ´esterjeszt´es´ere vonatkoz´oan. Ezzel ellent´etben, a GNU Altal´anos´ Nyilv´anos Jogos´ıtv´anyt arra sz´antuk, hogy garant´alja a szabad- s´agota szabad szoftver felhaszn´al´oja sz´am´ara. Ez az Altal´anos´ Nyilv´anos Jo- gos´ıtv´any vonatkozik a Szabad Szoftver Alap´ıtv´any szoftvereinek legt¨obbj´ere ´es n´eh´any m´asprogramra, melyek szerzi ennek haszn´alat´ar´olnyilatkoztak. (N´eh´any m´asSzabad Szoftver Alap´ıtv´any-i szoftver ehelyett a GNU K¨onyvt´ari Altal´anos´ Nyilv´anos Jogos´ıtv´anyt haszn´alja.) Te is haszn´alhatod ezt a saj´atprogramjaid- hoz. Amikor szabad szoftverr˝olbesz´elunk,¨ akkor a szabads´agra utalunk, nem az ´arra. A mi Altal´anos´ Nyilv´anos Jogos´ıtv´anyainkat ´ugy terveztuk,¨ hogy bizto- s´ıtsuk: lehet˝os´egedvan terjeszteni a szabad szoftverek m´asolatait (´esk¨olts´eget felsz´am´ıtani a szolg´altat´as´ert, ha akarod), amelyek forr´ask´odj´atmegkapod vagy megkaphatod, ha akarod; amely szoftvert megv´altoztathatsz vagy darabjait hasz- n´alhatod ´uj szabad programokban; ´estudd azt, hogy megteheted ezeket a dolgo- kat. Jogainak v´edelm´ere, szuks´egesnek¨ tartjuk korl´atoz´asokmegt´etel´et, melyek megtiltj´ak, hogy valaki megtagadja T˝oled ezeket a jogokat, vagy T´egedjogaid lemond´as´ara k´erjen. Ezek a korl´atoz´asoka Te bizonyos k¨otelezetts´egeidre vannak ´ertelmezve, ha a szoftverek m´asolatait terjeszted, vagy m´odos´ıtod azokat. P´eld´aul, ha egy ilyen program m´asolatait terjeszted, ak´aringyen, ak´arhonor´arium´ert, k¨o- z¨oln¨od kell a c´ımzettekkel mindazokat a jogokat, amelyekkel rendelkezik. Arr´ol is biztos´ıtania kell ˝oket, hogy megkapj´akvagy megkaphatj´aka forr´ask´odot. Es´ ismertetned kell sz´amukra ezeket a kik¨ot´eseket, hogy k is megismerj´eka jogaikat. A jogaid k´eteszk¨ozzel v´edjuk:¨

1. szerzi jogot tartunk fenn, ´es 2. ´atadjuk Neked ezen jogos´ıtv´anyt, amely jogszer enged´elyt ad a szoftver m´asol´as´ara, terjeszt´es´ere ´es/vagy m´odos´ıt´as´ara. 2.4. A GPL 9

Minden szerz˝ov´edelm´ere ´esa mi jogaink v´edelm´ere is, lesz¨ogezzuk,¨ hogy nincs szavatoss´agezekre a szabad szoftverekre. Ha a szoftvert valaki m´odos´ıtotta ´es tov´abbadta, azt akarjuk, hogy a c´ımzett tudja, amit kapott, az nem az eredeti, ´es´ıgy egy, m´asok´altal bevitt b´armilyen probl´emane vethessen rossz f´enyt az eredeti szerz˝okj´oh´ırnev´ere. V´egul,¨ egy szabad program ´alland´oanfenyegetve van szoftverszabadalmakt´ol. El akarjuk kerulni¨ azt a vesz´elyt, hogy egy szabad program ´ujra-eloszt´oiegyedileg szabadalmi jogosults´aghoz jussanak, ´esprogram-tulajdonoss´av´aljanak. Ennek megel˝oz´es´ere kinyilv´an´ıtjuk, hogy b´armely szabadalom, amelyet valaki v´edeni k´ıv´anezen Jogos´ıtv´any keret´eben, szabad haszn´alat´u´esegy´altal´annem v´edett. GNU ALTAL´ ANOS´ NYILVANOS´ JOGOS´ITVANY´ KIKOT¨ ESEI´ ES´ FEL- TETELEI´ MASOL´ ASHOZ,´ TERJESZTESHEZ´ ES´ MODOS´ ´ITASHOZ´ * Ez a Jogos´ıtv´any olyan programokra ´esegy´ebmunk´akra vonatkozik, amelyek a szerzi jog tulajdonos´anak bejegyz´es´ettartalmazz´ak, miszerint azok ezen Alta-´ l´anos Nyilv´anos Jogos´ıtv´any k¨ovetelm´enyei szerint terjeszthet˝ok. A ”Program” a tov´abbiakban ilyen programra vagy munk´ara vonatkozik, ´es”a Programon ala- pul´omunka” jelenti vagy a Programot, vagy a szerzi jog k¨or´ebe tartoz´osz´arma- z´ekos munk´at: azt mondhatjuk, olyan munk´at, amely tartalmazza a Programot vagy annak r´esz´et, ak´arsz´oszerint, ak´arv´altoztat´assal ´es/vagy leford´ıtva m´asik nyelvre. (A tov´abbiakban a ford´ıt´astbele´ertjuk¨ korl´atoz´asn´elkul¨ a ”m´odos´ıt´as” kifejez´esbe.) Minden enged´ely T´egedillet. A m´asol´ason, terjeszt´esen´esm´odos´ıt´asonk´ıvuli¨ tev´ekenys´egek nincsenek ezzel a Jogos´ıtv´annyal lefedve, ezek k´ıvul¨ esnek annak terulet´en.¨ A Program fut´as´anak hat´asanincs korl´atozva, ´esa Program kimenete csak akkor van lefedve, ha annak tartalma a Programon alapul´omunk´atk´epez (fuggetlen¨ ul¨ att´ol, hogy a Program fut´as´anak eredm´enye-e). Hogy ez igaz-e, att´olfugg,¨ mit tesz a Program. * M´asolhatod ´esterjesztheted a Program forr´ask´odj´anak sz´oszerinti m´asolatait, ahogy hozz´ajutott´alvalamely adathordoz´on, felt´eve, ha szembet˝un˝oen´esalkalma- san k¨ozz´eteszel minden m´asolaton egy bejegyz´esta szerzi jogr´ol´esa szavatoss´ag kiz´ar´as´ar´ol, ´erintetlenul¨ hagyod azokat a bejegyz´eseket, melyek erre a Jogos´ıt- v´anyra ´esa szavatoss´aghi´any´ara vonatkoznak, ´esa Program m´asik ´atvev˝oj´enek ´atadod ennek a jogos´ıtv´anynak a m´asolat´ata Programmal egyutt.¨ Felsz´am´ıthatsz k¨olts´egeta m´asolat ´atvitel´enek fizikai elv´egz´es´e´ert, ´esaj´anlatot tehetsz szavatoss´agiv´edelemre d´ıjaz´asellen´eben. * 10 2. FEJEZET ALTAL´ ANOS´ ISMERTETO˝ AZ UHU-LINUXROL´

M´odos´ıthatod a Program m´asolat´atvagy m´asolatait vagy annak egy r´esz´et, ´ıgy kialak´ıtva egy, a Programon alapul´omunk´at, ´esm´asolhatod ´esterjesztheted az ilyen m´odosulatokat ´esmunk´akat a megel˝oz˝o,fenti pont k¨ovetelm´enyei szerint, felt´eve, hogy eleget teszel az al´abbi k¨ovetelm´enyek mindegyik´enek is: * Ugy´ kell l´etrehoznod a m´odos´ıtott f´ajlokat, hogy szembet˝un˝obejegyz´estvi- seljenek kijelentve, hogy megv´altoztattad a f´ajlokat, ´esk¨oz¨olve a v´altoztat´asd´a- tum´at. * Ugy´ kell l´etrehoznod b´armely munk´at, melyet terjesztesz vagy publik´alsz, amely eg´esz´eben vagy r´eszben tartalmaz vagy sz´armazik a Programb´olvagy an- nak r´esz´eb˝ol, hogy jogos´ıtva legyen teljes eg´esz´eben d´ıjmentesen minden harmadik f´elsz´am´ara ezen Jogos´ıtv´any k¨ovetelm´enyei szerint. * Ha a m´odos´ıtott program rendes k¨orulm´enyek¨ k¨oz¨ott fut´ask¨ozben interak- t´ıv m´odon parancsokat olvas, biztos´ıtanod kell, mikor az ilyen interakt´ıv fut´as haszn´alata megkezd˝odik a leg´altal´anosabb m´odon nyomtasson vagy ´ırjon ki egy k¨ozlem´enyt, amely tartalmaz egy megfelel szerzi jogi bejegyz´est´esnyilatkozatot arr´ol, hogy nincs r´aszavatoss´ag(vagy egy´ebk´ent kijelentve, hogy a szavatoss´a- got Te v´allalod), ´esazt, hogy a haszn´al´ok´ujra terjeszthetik a programot ezen felt´etelekkel, ´esk¨oz¨olve a haszn´al´okkal, hogyan tekinthetik meg ennek a Jogos´ıt- v´anynak a m´asolat´at. (Kiv´etel, ha a program maga interakt´ıv, de rendes k¨orul-¨ m´enyek k¨oz¨ott nem ad ´ıgy ki k¨ozlem´enyt, a programodon alapul´omunk´ad nem teszi szuks´egess´enyilatkozat¨ kiad´as´at.) Ezeket a k¨ovetelm´enyeket a m´odos´ıtott munka eg´esz´ere kell alkalmazni. Ha ennek a munk´anak meghat´arozhat´or´eszeinem sz´armaznak a Programb´ol, ´esin- dokoltan tekintetbe vehet˝oka fuggetlen¨ ´es ¨onmagukban elkul¨ ¨on´ıthet munk´ak, akkor ezen Jogos´ıtv´anyt ´esk¨ovetelm´enyeit nem kell alkalmazni azokra a r´eszekre, melyeket elkul¨ ¨on´ıtett munkak´ent terjesztesz. De ha ugyanezeket a r´eszeket ´ugy forgalmazod, mint az eg´eszprogramon alapul´omunka egy r´esz´et, az eg´esz terjesz- t´esednek meg kell felelnie ezen Jogos´ıtv´any k¨ovetelm´enyeinek, amely megengedi m´asjogosultaknak a kiterjeszt´es´eta teljes eg´eszre, ´es´ıgy mindenkinek ´esminden r´eszre, att´olfuggetlen¨ ul,¨ hogy ki ´ırta azt. Teh´atnem c´elja ennek a szakasznak, hogy jogokat ig´enyeljen vagy a teljes eg´esz´eben az ´altalad ´ırt munk´akra jogokat tartson fel, ink´abb az a c´elja, hogy gyakorolja a programon alapul´ok¨oz¨os munk´akterjeszt´es´enek ´essz´armaztat´as´a- nak ellen˝orz´esijog´at. Mindamellett a Programmal (vagy a Programon alapul´o munk´aval) a nem a Programon alapul´om´asmunk´akpuszta felhalmoz´asaa t´aro- l´okvagy a forgalmaz´asir´esztvev˝okt¨omeg´eben nem eredm´enyezi a m´asmunk´ak ezen Jogos´ıtv´any hat´ok¨or´ebe tartoz´as´at. 2.4. A GPL 11

* M´asolhatod ´esterjesztheted a Programot (vagy a 2. szakasz alatti, azon ala- pul´omunk´at) t´argyk´odban vagy v´egrehajthat´oform´aban a fenti 1. ´es2. szakasz k¨ovetelm´enyei szerint, felt´eve, hogy elv´egzeda k¨ovetkez˝okegyik´etis: * ell´atod azt a teljes, annak megfelel, g´eppel olvashat´oforr´ask´oddal, amely a fenti 1. ´es2. szakasz k¨ovetelm´enyei szerint terjeszthet a szoftver cser´ere szok´asosan haszn´alt hordoz´okon, vagy * ell´atod azt egy, legal´abb h´arom ´evig ´erv´enyes ´ır´asosaj´anlattal, b´armely har- madik f´elnek arr´ol, hogy a d´ıj nem t¨obb, mint a forr´asod terjeszt´esifizikai k¨ozre- m˝uk¨od´esik¨olts´egea teljes megfelel g´eppel olvashat´oforr´ask´oddal, amely a fenti 1. ´es2. szakasz k¨ovetelm´enyei szerint terjeszthet a szoftver cser´ere szok´asosan haszn´alt hordoz´okon, vagy * ell´atod azt azzal az inform´aci´oval, amelyet aj´anlatk´ent kapt´ala megfelel forr´as k´odterjeszt´es´ere (ez a v´altozat csak nem kereskedelmi forgalmaz´aseset´enmegen- gedett, ´escsak akkor, ha a programot t´argyk´odban vagy v´egrehajthat´oform´aban kaptad ilyen aj´anlatk´ent, a fenti, m´asodik alpontnak megfelel˝on). A forr´ask´odegy munka sz´am´ara a munka beny´ujtott form´aj´atjelenti m´o- dosulat´anak elk´esz´ıt´es´ehez. Egy v´egrehajthat´omunka eset´eben teljes forr´ask´od jelenti az ¨osszes modul forr´ask´odj´at, amelyet tartalmaz, plusz valamennyi inter- f´eszdefini´al´o´allom´anyt, plusz a v´egrehajthat´oprogramba szerkeszt´es´esbeiktat´as ir´any´ıt´as´ahoz haszn´alt le´ır´ast. Azonban, speci´alis kiv´etelk´ent, a terjesztett forr´as- k´odnak nem kell tartalmaznia olyasmit, amit rendes k¨orulm´enyek¨ k¨oz¨ott annak az oper´aci´osrendszernek a f˝or´eszek´ent (szerkeszt, kernel, stb.) terjesztenek (ak´ar forr´as,ak´arbin´aris form´aban), amely alatt a v´egrehajthat´or´eszfut an´elkul,¨ hogy maga a komponens a v´egrehajthat´or´esz´ev´ev´alna. Ha a v´egrehajthat´or´eszvagy t´argyk´odterjeszt´eseegy megnevezett helyr˝olt¨ort´enm´asol´asiel´erhet˝os´eg aj´anl´asa alapj´ank´eszult,¨ akkor a forr´ask´odegyen´ert´ekm´asol´asiel´erhet˝os´eg´enek aj´anl´asa ugyanarr´ola helyr˝olkiel´eg´ıti a forr´ask´odterjeszt´es´enek k¨ovetelm´eny´et, ´amb´ar harmadik felet nem k¨otelezi a forr´ask´odlem´asol´as´ara a t´argyk´oddal egyutt.¨ * Nem szabad m´asolnod, m´odos´ıtanod, al-jogos´ıtv´annyal ell´atnod vagy terjesz- tened a Programot, kiv´eve, ha err˝olezen Jogos´ıtv´any hat´arozottan rendelkezik. Egy´ebk´ent a Program m´asol´as´anak, m´odos´ıt´as´anak, al-jogos´ıtv´annyal ell´at´as´anak vagy terjeszt´es´enek b´armilyen k´ıs´erlete ´erv´enytelen, ´esautomati kusan megszun-¨ teti ezen Jogos´ıtv´any szerinti jogaid. Tov´abb´aazok a partnerek is, akik megkapt´ak a m´asolatokat, vagy jogokat T˝oled, amelyek ezen Jogos´ıtv´any alapj´annem illet- 12 2. FEJEZET ALTAL´ ANOS´ ISMERTETO˝ AZ UHU-LINUXROL´ t´ekmeg, a jogos´ıtv´anya megsz˝unik mindaddig, am´ıg az ilyen k¨ozrem˝uk¨od´esben r´esztvesznek. * Nem vagy ennek a Jogos´ıtv´anynak az elfogad´as´ara k¨otelezve, mivel nem ´ır- tad azt al´a.Azonban semmi m´asegy´ebnem adhat enged´elyt a Program vagy sz´armaz´ekos munk´ainak m´odos´ıt´as´ara vagy terjeszt´es´ere. Ezeket a m˝uveleteket a t¨orv´eny tiltja, ha nem fogadod el ezen Jogos´ıtv´anyt. Ennek ok´a´ert a Prog- ram (vagy a Programon alapul´ovalamely munka) m´odos´ıt´asavagy terjeszt´ese eset´enfel kell tuntetnie¨ ezen Jogos´ıtv´any ´altalad t¨ort´enelfogad´as´at, ´esezzel an- nak minden k¨ovetelm´eny´et´esfelt´etel´eta program vagy az azon alapul´omunk´ak terjeszt´es´ere vagy m´odos´ıt´as´ara. * Mindenkor, amikor ´ujra terjeszted a Programot (vagy a Programon alapul´o valamely munk´at), a c´ımzett automatikusan elnyeri az eredeti jogosult jogos´ıt- v´any´ataz ezen a kik¨ot´esek´es felt´etelek t´argy´atk´epez Programok m´asol´as´ara, terjeszt´es´ere vagy m´odos´ıt´as´ara. Nem k¨othetsz ki m´asegy´ebkorl´atoz´asta c´ım- zettre vonatkoz´oan, mint amit ebben a t¨orv´enyek megengednek. Nem k¨oteless´eged enged´ekenys´egre k´enyszer´ıteni harmadik felet ezen Jogos´ıtv´any ir´ant. * Ha b´ır´os´agihat´arozat vagy szabadaloms´ert´esmiatt vagy egy´eb(szabadalom- kiad´assalnem korl´atozott) egy´ebok k¨ovetkezm´enyek´ent felt´etelek vannak R´ad kir´ova (ak´arb´ır´oirendelkez´essel, megegyez´essel, ak´aregy´ebm´odon), amelyek ellentmondanak ezen Jogos´ıtv´any felt´eteleinek, ezek nem ny´ujtanak felment´est sz´amodra ezen Jogos´ıtv´any felt´etelei al´ol. Ha nem tudsz ´ugy terjeszteni, hogy egyuttesen¨ eleget tegy´elezen Jogos´ıtv´anyb´olered k¨otelezetts´egeidnek ´es m´aside vonatkoz´ok¨otelezetts´egeidnek, akkor ennek k¨ovetkezm´enyek´ent a Programot egy- ´altal´annem terjesztheted. P´eld´aul, ha egy szabadalmi jogos´ıtv´any nem engedi meg szerzi jogd´ıj-mentesen a Program terjeszt´es´etb´arki ´altal, aki k¨ozvetlenul¨ vagy k¨ozvetetten rajtad keresztul¨ m´asolathoz jutott, akkor az egyetlen lehet˝os´eg, hogy eleget tehess´elennek ´esa Jogos´ıtv´anynak az, hogy teljesen tart´ozkodsz a program terjeszt´es´et˝ol. Ha ezen szakasz valamely r´esz´et´erv´enytelennek vagy ´erv´enyes´ıthetetlennek tartod saj´atos k¨orulm´enyek¨ k¨oz¨ott, a szakasz fenn marad´or´eszevan alkalmaz´asra sz´anva, ´esa szakasz eg´eszem´ask¨orulm´enyek¨ k¨oz¨otti alkalmaz´asra megalkotva. Nem c´elja ennek a szakasznak r´ab´ırni T´egedvalamely szabadalom vagy tu- lajdonjogi ig´eny megs´ert´es´ere, vagy ilyen ig´eny ´erv´enyes´ıt´es´e´ert kuzdeni.¨ En- nek a szakasznak egyetlen c´elja, hogy megv´edje a szabad szoftverek terjeszt´esi rendszer´enek s´ertetlens´eg´et, amely a nyilv´anos jogos´ıtv´any gyakorlat´aban telje- sul.¨ Sok ember adott nagylelk˝uhozz´aj´arul´astaz ezzel a rendszerrel terjesztett 2.4. A GPL 13 szoftverek nagy sz´amaeset´eben rendszer k¨ovetkezetes alkalmaz´as´aval: a szer- z˝on/adom´anyoz´onm´ulik a d¨ont´es,hogy a k´eszszoftvert ezen rendszerben terjeszti vagy egy m´asm´odon, az enged´elyesre nem h´arulhat ez a v´alaszt´as. Ezen szakasznak az a c´elja, hogy teljesen tiszt´azza,mi a n´ezetunk¨ ezen Jogo- s´ıtv´any adta t´amaszfontoss´ag´ar´ol. * Ha a Program terjeszt´ese´es/vagy haszn´alata bizonyos orsz´agokban korl´atozva van ak´arszabadalmakkal, ak´arszerzi jogi egyezm´enyekkel, az eredeti szerzi jog tulajdonos, aki a Programot ezen Jogos´ıtv´any hat´alya al´ahelyezte, hozz´atehet egy hat´arozottan f¨oldrajzi terjeszt´esihat´arol´ast, amely kiz´arja ezeket az orsz´agokat, ´ıgy a terjeszt´escsak az ´ıgy ki nem z´art orsz´agokban enged´elyezett. Ilyen esetben ez a Jogos´ıtv´any mag´aba foglalja a hat´arol´ast, mintha az t¨orzssz¨oveg´ebe lenne ´ırva. * A Szabad Szoftver Alap´ıtv´any id˝or˝ol-id˝ore k¨ozz´eteheti az Altal´anos´ Nyilv´a- nos Jogos´ıtv´any jav´ıtott vagy ´uj v´altozatait. Az ilyen ´uj v´altozatok szellemukben¨ hasonl´oaka jelenlegi v´altozathoz, de r´eszletekben elt´erhetnek, hogy ´uj probl´e- m´akat ´esvonatkoz´asokat c´elozzanak meg. Minden v´altozatnak megkul¨ ¨onb¨oztet sz´amavan. Ha a Program megadja ennek a jogos´ıtv´anynak, amely r´avonatkozik, egy verzi´osz´am´atvagy ”egy k´es˝obbi verzi´ot”, akkor v´alaszt´asilehet˝os´egedvan, hogy ennek a verzi´onak vagy a Szabad Szoftver Alap´ıtv´any ´altal k¨ozz´etett k´e- s˝obbi verzi´onak a k¨ovetelm´enyeit ´esfelt´eteleit k¨oveted. Ha a Program ennek a Jogos´ıtv´anynak a verzi´osz´am´atnem adja meg, akkor b´armely verzi´osz´amotv´a- laszthatod, amelyet a Szabad Szoftver Alap´ıtv´any valaha is k¨ozz´etett. * Ha be akarod foglalni a Program r´eszeit m´asszabad programba, amelynek a terjeszt´esifelt´etelei elt´erek, ´ır´asban k´erjed a szerz˝oenged´ely´et. Amely szoftver eset´eben a szerzi jogot a Szabad Szoftver Alap´ıtv´any l´etes´ıtette, ´ırj´ala Szabad Szoftver Alap´ıtv´anynak: mi olykor ez´ert kiv´etelt teszunk.¨ D¨ont´esunket¨ kett˝osc´el vezeti: szabad szoftvereink minden sz´armaz´eka szabad st´atusz´anak meg˝orz´ese´es ´altal´aban szoftverek megoszt´as´anak ´esterjeszt´es´enek elmozd´ıt´asa. SZAVATOSSAG´ * MIVEL A PROGRAM D´IJMENTESSEGRE´ VAN JOGOS´ITVA, A PRO- GRAMRA NINCS SZAVATOSSAG´ AZ ALKALMAZHATOT´ ORV¨ ENY´ MER-´ TEK´ EIG.´ KIVEVE,´ MIKOR A SZERZI JOG TULAJDONOS ES/VAGY´ MASIK´ FEL´ ´IRASBELI´ KIJELENTESE´ FELTETELEZI´ A PROGRAMROL´ HOGY VAN. BARMILYEN´ SZAVATOSSAG´ NELK´ UL,¨ AKAR´ NY´ILTAN, AKAR´ BURKOLTAN, BELEERTVE,´ DE ARRA NEM KORLATOZVA´ A FOR- 14 2. FEJEZET ALTAL´ ANOS´ ISMERTETO˝ AZ UHU-LINUXROL´

GALOMKEPESS´ EG´ ES´ HELYESSEG´ SZAVATOSSAG´ AT´ EGY SAJATS´ A-´ GOS HASZNALATRA,´ EZZEL A PROGRAM MINOS˝ EG´ ET´ ES´ TELJES´IT- MENY´ ET´ ILLETOEN,˝ A TELJES KOCKAZAT´ A TIED.´ AMENNYIBEN A PROGRAM HIBASNAK´ BIZONYULNA, MINDEN SZUKS¨ EGES´ SZOLGAL-´ TATAS,´ JAV´ITAS´ ES´ HELYESB´ITES´ KOLTS¨ EG´ ET´ TE VALLALOD.´ * CSAK HA AZ ALKALMAZHATOT´ ORV¨ ENY´ VAGY ´IRASBELI´ EGYEZ- SEG´ KOTELEZ,¨ CSAK AKKOR TARTOZIK NEKED FELELOSS˝ EGGEL´ A SZERZI JOG-TULAJDONOS VAGY MASIK´ FEL,´ AKI A PROGRAMOT MO-´ DOS´ITOTTA VAGY TERJESZTETTE A FENT ENGEDELYEZETT´ MO-´ DON, A KAROK´ ERT,´ BELEERTVE´ BARMELY´ ALTAL´ ANOS,´ SPECIALIS,´ ESETLEGES VAGY KOVETKEZM¨ ENYES´ KART,´ AMELY HASZNALATON´ K´IVUL¨ VAGY A PROGRAM ALKALMATLANSAGA´ REV´ EN´ KELETKEZIK (BELEERTVE´ DE ARRA NEM KORLATOZVA´ ADATOK ELVESZTES´ ET´ VAGY A NYUJTOTT´ ADATOK PONTATLANSAG´ AT´ VAGY AZ ALTALAD´ VAGY HARMADIK FEL´ ALTAL´ FENNTARTOTT ADATOK ELVESZTES´ ET´ VAGY MASIK´ PROGRAMMAL EGYUTTM¨ UK˝ OD¨ ES´ SIKERTELENSEG´ ET),´ MEG´ AKKOR IS, HA AZ ILYEN TULAJDONOS VAGY MASIK´ FEL´ TAJ´ E-´ KOZTATAST´ ADOTT AZ ILYEN VESZELYEK´ LEHETOS˝ EG´ ER´ OL.˝

2.5. Telepul´esWindows¨ mell´e

Uj´ oper´aci´osrendszerre ´att´erni el˝ozetes ismeretek n´elkul¨ nagy b´ators´agotfel- t´etelez. Ez´ert legt¨obben nyugodtabban teszik meg a kezdeti l´ep´eseket ´ugy, hogy az eddig j´olmegszokott rendszeruket¨ ne kelljen n´elkul¨ ¨ozniuk.¨ Term´eszetesen erre is ad lehet˝os´egetaz UHU-Linux. A megfelel˝oel˝ok´eszuletek¨ ut´ank´enyelmesen elf´er egym´asmellett a Windows ´esaz UHU-Linux (l´asd–> telep´ıt´es,particion´al´as). 3. fejezet

A sz´am´ıt´og´epfel´ep´ıt´ese

3.1. Alaplapok, processzorok, mem´ori´ak

3.1.1. Alaplapok

Az alaplap minden sz´am´ıt´og´eplelke, n´elkule¨ b´armelyik perif´eria haszn´alha- tatlan lenne. Maga az alaplap a sz´am´ıt´og´epdoboz´aban, a h´azban helyezkedik el, ´es12 volt t´apfeszults´egetig´enyel.¨ Ez az ¨osszes benne tal´alhat´oegys´egnek el´egs´eges.

Az alaplapok t´ıpusai

XT Teljes nev´eneXtended Technologie. A legels˝oalaplap, ami a piacon megje- lent. Nyolc, egyenk´ent 8 bites buszrendszerrel rendelkez˝ok´artyahelyet tar- talmaz, ´esprocesszora 5 volt t´apfeszults´egetig´enyel.¨ Sebess´ege6-8 MHz, ´es processzor´anak m˝uk¨od´eseis igencsak kezdetleges 8 bites mivolta miatt. AT Teljes nev´enAdvanced Technologie. Szint´ennyolc k´artyahely tal´alhat´orajta, amelyek m´erete 8, 16 vagy 32 bit lehet (ezek kombin´aci´oja gy´art´ofugg˝o).¨ Processzora 3- vagy 5 volt t´apfeszults´egr˝ol¨ uzemeltethet˝o(a¨ megfelel˝opro- cesszor feszults´egejumperek¨ seg´ıts´eg´evel ´all´ıthat´o). A mai sz´am´ıt´og´epek nagy r´eszeezt az alaplapt´ıpust haszn´alja. Orajele´ 12 MHz, vagy nagyobb, ´esprocesszor´at´olfugg˝oenegyar´ant¨ k´epes norm´al-, virtu´alis- ´esv´edett m´od- ban m˝uk¨odni. ATX Teljes nev´enAdvanced Technologie eXtended. Nyolc k´artyahelyet hordoz (kombin´aci´ojuk gy´art´ofugg˝o),¨ ´amezek m´erete 32 vagy 64 bit lehet, ´espro- 16 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

cesszor´anak t´apfeszults´egeegys´egesen3¨ volt, b´ara modernebb processzo- rok m´arennek t¨ored´ek´et– 1,7 voltot – ig´enyelnek. Az alaplap ´erdekess´ege, hogy rendelkezik ´ejszakai- ´esk´eszenl´eti uzemm´odokkal,¨ amelyek seg´ıts´eg´e- vel el´erhet˝o(term´eszetesen a megfelel˝oprogramok k¨ozbeiktat´as´aval), hogy a billenty˝uegy gombj´anak a lenyom´as´ara, vagy az eg´erelmozd´ıt´as´ara a sz´am´ıt´og´epelinduljon, ´escsak azon ellen˝orz´eseket hajtsa v´egre, amelyek elengedhetetlenek a biztons´agosrendszerfel´all´ıt´ashoz.

Micro-ATX Ugyanaz, mint az ATX, de csak 3 b˝ov´ıt˝ohellyel l´att´akel (´altal´aban 3 PCI ´es1 AGP)

Mini-ITX Ez is ATX alaplap, azonban csak egyetlen b˝ov´ıt˝ohellyel rendelkezik. Ilyen p´eld´aul a VIA Eden lapja (amelyen minden az alaplapra integr´alt).

Az alaplap r´eszegys´egei

Akkumul´ator A sz´am´ıt´og´epkikapcsolt ´allapota alatt l´atja el feszults´eggela¨ CMOS mem´oriamodult. Kezdeti alaplapokn´alez integr´alva szerepel, azaz be van forrasztva. Kisul´es´enek¨ ideje ak´art¨obb h´etis lehet. Ilyenkor a sz´am´ı- t´og´epadatainak ´ujb´oli be´all´ıt´as´aval, ´esp´ar´or´as uzemmel¨ az akkumul´atort kondicion´alni lehet. Az akkumul´ator mellett megtal´alhat´oegy jumper is, amelynek r¨ovidre z´ar´as´aval a BIOS tartalma azonnal t¨orl˝odik, ´eslehet˝os´eg ny´ılik az ´ujb´oli, tetsz˝oleges be´all´ıt´asokra. T¨obb ´eves haszn´alat ut´anaz akku- mul´ator elveszti galvanikus k´epess´eg´et, ´ıgy annak kicser´el´es´evel az alaplap ´elettartama is megn¨ovelhet˝o.

Billenty˝uzet csatlakoz´o Az ¨osszes alaplapon megtal´alhat´o,mivel a billenty˝u- zetet mint els˝odleges perif´eri´atalap´ertelmez´esszerint kezeli a sz´am´ıt´og´ep.

B˝ov´ıt˝ohelyek Val´oj´aban ide kerulnek¨ a kul¨ ¨onb¨oz˝ob˝ov´ıt˝ok´arty´ak, pl: videok´ar- tya, hangk´artya, h´al´ozati k´artya, stb. Erdemes´ megjegyezni, hogy a piacon egyre nagyobb teret h´od´ıtanak az ´ugy- nevezett integr´alt alaplapok, amelyeken szinte az ¨osszes lehets´egesb˝ov´ıt˝o- k´artya ´aramk¨ore helyet kap. K´enyelmess´egemellett igencsak sok bossz´us´a- got okozhat, hiszen meghib´asod´aseset´ena b˝ov´ıt˝onem cser´elhet˝o.

CMOS Teljes nev´enComplementary Metal Oxide Semiconductor. Statikus me- m´ori´anak is nevezik, amiben a konfigur´aci´ofontos elemeit helyezik el.

Direkt mem´oria-el´er´esvez´erl˝o Fontos feladata, hogy olyan m˝uveleteket v´e- gezzen, amelyekkel k´ım´elheti a processzort, ez´altal gyors´ıthatja a sz´am´ıt´o- g´epi feldolgoz´ast. Ennek ´erdek´eben ell´att´akegy 344 bites bels˝omem´ori´aval is, amelyben a szuks´egesadatok¨ biztons´agosan t´arolhat´ok. 3.1. ALAPLAPOK, PROCESSZOROK, MEMORI´ AK´ 17

Egy´ebcsatlakoz´ok Ide azon kijelz˝okcsatlakoz´oikerulnek,¨ amelyek a rendszer- dobozon tal´alhat´ok(LED-ek, kapcsol´ok). A sz´am´ıt´og´ephangsz´or´oja is ezen csatlakoz´onkeresztul¨ kapja jeleit.

Gombelem Val´oj´aban az akkumul´ator egy tov´abbfejlesztett v´altozata. A kett˝o soha nem szerepel egyutt.¨ A gombelemes alaplapok eset´eben egy LiMn 2032-es sz´eriasz´am´u, hossz´u´elettartam´u, foly´asmentes telepet haszn´alnak.

Id˝oz´ıt˝oegys´eg E t¨obbc´el´usz´aml´al´oval ell´atott elem alapfeladata, hogy a sz´am´ı- t´og´ephangsz´or´oj´atm˝uk¨odtesse, de m´asfrekvenciafugg˝ofeladatokra¨ is hasz- n´alhat´o.Jeleit az ´orajelgener´atort´olkapja. M˝uk¨od´esisebess´ege1,1 MHz.

Megszak´ıt´asvez´erl˝o Amikor egy egys´egmegszak´ıt´asijelet kuld¨ a processzor- nak ez v´egzia kiszolg´al´ast. Egyszerre nyolc megszak´ıt´ast tud kezelni, ame- lyek lehetnek ak´aregym´asba ´agyazottak is. A direkt mem´oriael´er´esvez´er- l˝oh¨oz hasonl´oanebb˝olis kett˝otal´alhat´oaz alaplapon a hat´ekonys´agel´er´ese ´erdek´eben.

Mem´oriabank Az alaplapok mindegyik´en1, 2, 3 vagy 4 mem´oriabank foglal helyet (0-3-ig terjed˝osz´amoz´assal, amely sz´amoz´asindulhat az alaplap sz´e- l´et˝olvagy belsej´et˝ol). Egyszerre legal´abb egy mem´oriabankot be kellett t¨ol- teni, amely 1, 2 vagy 4 mem´oriamodult jelent. Az egy bankban szerepl˝o mem´oriamodulok m´eret´enek ´es´atviteli sebess´eg´enek egyeznie kell.

Orajel´ gener´ator Ez szolg´altatja a processzor ´es a perif´eri´ak m˝uk¨od´es´ehez szuks´egest¨ ¨obbf´azis´u´orajelet. Alapfrekvenci´aja 14,3 MHz. Ez annyit jelent, hogy m´asodpercenk´ent 14,3 milli´oimpulzus keletkezik, azaz ennyiszer ut”¨ ” az ´ora (´erdemes megjegyezni, hogy egy utas´ıt´asv´egrehajt´as´ahoz 1-20 im- pulzus szuks´eges).¨ A t¨obbi ´aramk¨or is ennek az ´ert´eknek valamilyen eg´esz sz´ammalosztott r´esz´ethaszn´alja.

Perif´eriailleszt˝o Programozhat´oegys´eg.Feladata, hogy a sz´am´ıt´og´epegyes pe- rif´eri´ait a buszokhoz kapcsolja. Az egyes berendez´eseken fut´o,vagy onnan ´erkez˝oadatok is ezen az ´aramk¨or¨on keresztul¨ jutnak el c´eljaikhoz.

Processzor egys´eg A f˝oprocesszort ´esaz aritmetikai t´arsprocesszort (amely fe- lel a sz´am´ıt´asifeladatok pontos elv´egz´es´e´ert) tartalmazza. A legt¨obb alap- lap egy f˝o-´esegy t´arsprocesszor befogad´as´ara k´epes, ´amalapkit´etel, hogy a processzorok megfelel˝oenlegyenek az alaplapba ultetve,¨ ´es t´ıpusuk is egyez˝o legyen. Ma m´arolyan processzor egys´egek is megtal´alhat´okaz alaplapo- kon, amelyek ´ugynevezett dual-uzemm´odban¨ is k´epesek m˝uk¨odni, azaz k´et ugyanolyan kapacit´as´uprocesszor beultet´es´evel¨ a sz´am´ıt´og´ephat´asfoka n¨o- velhet˝o. 18 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

ROM BIOS Teljes nev´enRead Only Memory Basic Input Output System. Csak olvashat´omem´oria, amely t´apfeszults´egn´elk¨ ul¨ is meg˝orzi tartalm´at.

Az alaplap alj´ant¨obb tucat forraszt´asipont tal´alhat´o,amelyek f´emmelt¨ort´en˝o ´erintkez´eser¨ovidz´arlatot okoz. Ez´ert az alaplapokat ´ugynevezett m˝uanyag t´av- tart´okkal szok´asr¨ogz´ıteni, amelyek fixen tartj´aka berendez´est, ´amnem engedik, hogy m´asf´emesfelulettel¨ ´erintkezzen. Bizonyos alaplapokn´alazt is kidolgozz´ak, hogy a t´avtart´of´emeslehessen. Ezt ´ugy oldj´akmeg, hogy a felfekv´esipontokon a t´avtart´ony´ıl´as´atgy´arilag leszigetelik, ezzel egy hat´ekonyabb r¨ogz´ıt´estkonstru- ´alva.

A processzor (Central Processing Unit - CPU)

Val´oj´aban a sz´am´ıt´og´epsz´ıve, ugyanis az ¨osszes lezajl´ofolyamat´ert, perif´eria- szinkroniz´aci´o´ert felel˝os. Nevesebb gy´art´ok: - AMD (teljes nev´enAdvanced Micro Devices) - Cyrix - Hitachi - Intel - Motorola - Texas Instruments - WDC (teljes nev´enWestern Design Center) - VIA - Witek - Zilog Magukat a processzorokat k´etcsoportra szok´asosztani, amelyek a k¨ovetkez˝ok lehetnek:

Mikroprocesszorok A PC (teljes nev´enPersonal Computer) t´ıpus´usz´am´ıt´o- g´epekn´elfordulnak el˝o.Bizonyos szemsz¨ogb˝olkis teljes´ıtm´eny˝uek, korl´ato- zottan k´epesek m˝uveleteket v´egrehajtani. Szuper processzorok A nagyg´epes vil´agban fordulnak el˝o,ahol k´etv´allfajuk l´etezik:

ˆ Osszetett¨ utas´ıt´ask´eszlet˝u(CISC (teljes nev´enComplex Instruction Set Computer)). ˆ Reduk´alt utas´ıt´ask´eszlet˝u(RISC (teljes nev´enReduced Instruction Set Computer)).

Az al´abbi t´abl´azat ¨osszefoglal´oan(gy´art´ot´olfuggetlen¨ ul)¨ tartalmazza az Intel mikroprocesszorok fejl˝od´es´et. 3.1. ALAPLAPOK, PROCESSZOROK, MEMORI´ AK´ 19

Processzor t´ıpusa Koprocesszor t´ıpusa Orajel´ (MHz) 8086/8088 8087 8 80286 80287 12 80386 SX 80387 SX 16 80386 DX 80387 DX 33 80486 SLC 80387 SX 40 80486 DLC 80387 DX 40 80486 SX 80487 SX 33 80486 SX-2 80487 SX-2 40 80486 DX Be´ep´ıtve 40 80486 DX-2 Be´ep´ıtve 66 80486 DX-4 Be´ep´ıtve 100 80586 (K5) Be´ep´ıtve 40 80686 (K6 I.) Be´ep´ıtve 33 80686 (K6 II.) Be´ep´ıtve 66 Pentium I. Be´ep´ıtve 66 Pentium II. Be´ep´ıtve 133 Pentium III. Be´ep´ıtve 166 Pentium IV. Be´ep´ıtve 332

Az ´orajelek alap´ert´ekk´ent szerepelnek. Szinte minden szem´elyi sz´am´ıt´og´ep rendelkezik olyan uzemm´oddal,¨ amely seg´ıts´eg´evel ezen ´orajel megdupl´azhat´o vagy megtripl´azhat´o. A processzorok egyik kul¨ ¨onleges megjelen´esiform´aja az MMX (teljes nev´en MultiMedia eXtensions). Ezeket a processzorokat annak idej´enkul¨ ¨on arra ter- vezt´ek, hogy a k¨otelez˝o”feladatainak ell´at´asamellett k´epes legyen ´ugynevezett ” multim´edi´asm˝uveletekre is.

A mem´ori´ak

Az els˝odleges t´arol´operif´eria a sz´am´ıt´og´epek vil´ag´aban. Az ¨osszes feldolgoz´asra v´ar´oadat ide kerul,¨ ´esitt kapnak helyet az eredm´enyek is. M˝uk¨od´es´etNeumann J´anos Lajos ´almodta meg, amikor elk´esz´ıtette az ´ugynevezett Neumann-elv˝usz´a- m´ıt´og´ep´et. Ez a sz´am´ıt´og´eprendelkezik egy k¨ozponti mem´ori´aval, amelyben kul¨ ¨on rekeszekben t´arol´odtak a feldolgozand´o´esa feldolgozott adatok. ´Igy elegend˝oegy- szer beolvasni (majd ki´ırni) a t´arol´operif´eri´akr´ol(t´arol´operif´eri´akra) a szuks´eges¨ inform´aci´okat. A mem´ori´akegy r´esz´enek tartalma t¨orl˝odik, amint a sz´am´ıt´og´ep kikapcsol´asra kerul.¨ A mem´oria fel´ep´ıt´ese A sz´am´ıt´og´epmem´ori´aja alapvet˝oenk´etf˝or´eszb˝ol´all: 20 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

1. Als´o(konvencion´alis) mem´oria. Ennek m´erete XT (teljes nev´eneXtended Technologie) g´epek eset´eben 280 kilobyte (emellett l´eteznek 640 kilobyte- nyi konvencion´alis mem´ori´aval rendelkez˝omodellek is), m´ıg AT (teljes nev´en Advanced Technologie) g´epekn´el640 kilobyte. M´eret´ensem hardveres, sem szoftveres ´uton nem lehet v´altoztatni. A programok nagy r´eszeezt hasz- n´alja, ´essajnos sok esetben olyan adatok is foglalj´ak, amelyek sz´am´ara ez nem felt´etlenul¨ szuks´eges.¨

2. Fels˝o(kiterjesztett) mem´oria. Az el˝obb eml´ıtett ´ert´ekek feletti terulet.¨ Hard- veres ´uton, azaz mem´oriaelemek v´as´arl´as´aval m´erete n¨ovelhet˝o.

Az als´o´esa fels˝omem´oria kapcsolata kul¨ ¨onleges. Az els˝om´erete 640 kilobyte, m´ega m´asodik´ea marad´ekr´esz(p´eld´aul 4 megabyte-nyi mem´oria eset´en640 kilobyte az als´omem´oriaterulet,¨ a fels˝omem´oria pedig 3,4 megabyte). Mem´oriamodulok Sz´am´ıt´og´epunk¨ mem´oriab˝ov´ıt´es´et´ugynevezett mem´oriamodulok seg´ıts´eg´evel vihetjuk¨ v´egbe. A k¨ovetkez˝ocsoportos´ıt´asaz egykoron forgalmazott, illetve a m´eg most is forgalomban lev˝omem´oriamodulokat mutatja:

DDR SDRAM. Teljes nev´enDouble Data Rate Synchronous Dynamic Ran- dom Access Memory. Egy megkett˝oz¨ott adat´atviteli sebess´eggel ell´atott, gyorsabb kezelhet˝os´eg˝umem´oria.

RDRAM. Teljes nev´enRambus Dynamic Random Access Memory. A rambus mozaiksz´oegy mem´oriacsatorn´anak (´esgy´art´oc´eg´enek) a neve. Ki´ep´ıt´ese egyedi.

SDRAM. Teljes nev´en Synchronous Dynamic Random Access Memory. Az el˝obb t´argyalt mem´oriamodul tov´abbfejlesztett v´altozata, amely m´ar64 bites ´esm´erete alapj´an32, 64, 128, 256 vagy 512 megabyte-os.

VC SDRAM. Teljes nev´enVirtual Channel Synchronous Dynamic Random Access Memory. Olyan mem´oria, amelynek belsej´eben logikailag kialak´ı- tott csatorn´aktal´alhat´ok, amelyeket programoz´asielj´ar´asokkal lehet ke- zelni. M´eghat´ekonyabb el´er´estbiztos´ıt el˝odj´en´el. M´erete ´esadat´atvitele megegyezik az el˝oz˝oekben t´argyaltak´eval.

Manaps´agm´arkiv´etel n´elkul¨ csak SDRAM, DDR SDRAM ´esRDRAM t´ıpus´u mem´ori´akat lehet kapni. 3.1. ALAPLAPOK, PROCESSZOROK, MEMORI´ AK´ 21

A busz

A hardverelemeken, processzorokon belul¨ helyezkedik el. Nev´etegy t¨omeg- k¨ozleked´esieszk¨ozr˝ol, az aut´obuszr´olkapta, hiszen feladatk¨or´ebe az inform´aci´ok, jelek egyik pontr´ola m´asikba juttat´asatartozik. A buszok m˝uk¨od´eseigencsak bonyolult, ugyanis meg kell oldani az adat´aram- l´asban r´esztvev˝oeszk¨oz¨ok kijel¨ol´es´et, az adat´atvitel ir´any´at´esa m˝uk¨od´es ¨ossze- hangol´as´at. Mindh´arom funkci´o´ert a processzor a felel˝os. A buszok strukt´ur´aja

Adatbusz Az eszk¨oz¨ok k¨oz¨otti adat´atvitelt szolg´alja. Sz´eless´ege(azaz a rajta sz´all´ıthat´oadatk¨otetek sz´ama)32 vagy 64 bit lehet. Bels˝obusz A processzoron belul¨ helyezkedik el, ´esfeladatk¨or´ettekintve a pro- cesszor bels˝oregisztereit kapcsolja ¨ossze. C´ımbusz Az eszk¨oz¨ok c´ımz´es´etszolg´alja, illetve azok el´er´esi c´ımeit tov´abb´ıtja rajta a processzor. Sz´eless´ege(azaz a rajta sz´all´ıthat´oadatk¨otetek sz´ama) 16, 20, 24, 32 vagy 64 bit lehet.

Helyi busz Olyan s´ın, amely k¨ozvetlenul¨ a processzorhoz fut. Nagyon hat´ekony ´esgyors adatcser´ere ad lehet˝os´eget.

Kuls˝obusz¨ A processzoron k´ıvul¨ es˝oteruletek¨ k¨oz¨otti kapcsolatteremt´esre szol- g´al, ami jelen esetben az alaplapot jelenti.

Rendszerbusz A processzor ´esa hardver elemek k¨oz¨ott tal´alhat´o.Ir´any´ıt´as´a´ert egy ´ugynevezett buszvez´erl˝ofelel, amely m˝uk¨od´es´evel cs¨okkenti a processzor ig´enybev´etel´et. Vez´erl˝obusz Minden m˝uveletet vez´erl˝ojelek bonyol´ıtanak le, ´esezen a s´ınen t¨ort´enik a tov´abb´ıt´asuk.

Minden buszt egy id˝oben egyszerre csak egy eszk¨ozp´arhaszn´alhat. A hasz- n´alatot valamelyik eszk¨oznek kezdem´enyeznie kell, ellenkez˝oesetben a kapcsolat nem j¨ohet l´etre. A kezdem´enyez˝oeszk¨ozt akt´ıv eszk¨oznek nevezzuk,¨ m´ıg a kez- dem´enyezettet passz´ıvnak. A processzor feladata, hogy ki´ert´ekelje melyik eszk¨oz ny´ujtotta be els˝ok´ent az ig´eny´et, ´esannak adja a kezdem´enyez´esijogot. A busz lefoglal´as´atk¨oveti annak haszn´alata, amely k´etf´ele m´odon t¨ort´enhet:

Aszinkron utemez´essel.¨ Maguk a buszok nem rendelkeznek saj´at´orajellel, ´ıgy a szab´alyoz´asuk olyan utemben¨ t¨ort´enik, ahogyan ´aramlanak rajta az ada- tok. Nyilv´anval´oannem minden esetben van teljes kihaszn´alts´ag. 22 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

Szinkron utemez´essel¨ A buszok saj´at´orajellel rendelkeznek, ´es ezek utemei-¨ nek megfelel˝oenszab´alyozz´aka m˝uveletek id˝obeli lefoly´asait.

Buszt´ıpusok Az al´abbi t´abl´azat ¨osszefoglal´astad az egyes buszrendszerekr˝ol.

R¨ovid´ıt´es Teljes N´ev Sz´eless´eg(Bit) XT eXtended Technologie 8 ISA Industry System Application 16 EISA Extended Industry System Application 32 VESA Video Electronics Standard Association 32 PCI Peripherial Component Interconnect 64 AGP Accelerator Graphics Port 128

A PCMCIA. Teljes nev´enPersonal Computer Memory Card International Association. Az ´ugynevezett hordozhat´ot´askasz´am´ıt´og´epek buszrendszere. Te- kintettel ezen modellek fejletts´eg´ere, pontosan nem meghat´arozhat´oa sz´eless´eg. A legelterjedtebb busz manaps´aga PCI. Az ISA busz Az ISA az IBM PC-k legr´egebbi buszrendszere. Ennek ellen´ere p´ar´evvel ez- el˝ottig m´egminden g´epben volt legal´abb egy ilyen busz is. A busz r´egebbi 8 bites v´altozat´atm´araz XT g´epekben is megtal´aljuk. M´ara a korszer˝u, ´esnagysebess´eg˝u lok´alis buszok kiszor´ıtott´ak(pl.: PCI). De ezek sokkal bonyolultabb fel´ep´ıt´es˝uek ´esprogramoz´asuk is komplik´altabb. Az ISA buszon megtal´aljuk a rendszerbusz adatvonalait, c´ımvonalait s n´eh´any vez´erl˝ovonalat. A 8 bites ISA busz: ezen a buszon h´usz c´ım, ´esnyolc adatvonalat tal´alunk. A sz´am´ıt´og´epek alaplapjaiban ugyanabba a slot-ba helyezzuk¨ a 8 ill., 16 bites kib˝ov´ıtett (EISA) k´arty´akat is. A 16 bites Extended ISA busz: itt 24 c´ım ´es16 adatbit van. Az EISA busz 16 MB mem´oria c´ımz´es´ere alkalmas (224 Byte). A PCI busz (Peripheral Component Interconnect) A PCI busz illeszt˝o-helyeire merev lemezvez´erl˝o,h´al´ozati k´artya, grafikus k´ar- tya, multi-m´edia b˝ov´ıt˝ostb. csatlakozhat. Az ¨osszes jel- ´est˝ukioszt´asszabv´anyos. A mikroproceszor ugyanolyan sebess´eggeltudja kezelni az eszk¨oz¨oket, mint a me- m´ori´at. Atfog´omegold´astk´ın´al,´ szemben a VESA local busszal, ami els˝osorban a grafik´at, m´asodsorban gyors merevlemezeket t´amogat. Transzparens marad akkor is, ha 64 bitesre b˝ov´ıtik a c´ım- ´es adatbuszt: a buszsz´eless´egilyenkor megdupl´a- z´odik, de megmarad a kompatibilit´asa 32 bites perif´eri´akkal. Mivel a PCI buszhoz csatlakoz´ob˝ov´ıt˝ok´arty´aka mikroprocesszor n´elkul¨ is tudnak egym´assalkommunik´alni, a CPU tehermentes´ıthet˝o. 3.2. MONITOROK, VIDEOKARTY´ AK.´ AZ X 23

Egyszer˝ubben kezelhet˝o,mint a hagyom´anyos PC buszok, egy-egy b˝ov´ıt˝ok´ar- tya be´ep´ıt´esesor´annem kell ”jumperelni”, ”setup”-olni: minden b˝ov´ıt˝ok´arty´ahoz rendeltek egy ´un. konfigur´aci´osregisztert, amit bootol´askor a mikroprocesszor kiolvas, ´esfelismeri, milyen k´artya van az illeszt˝ohelyen, azonnal le is futtat in- stall´al´o,inicializ´al´oprogramot. A PCI busz nem processzorfugg˝o,nemcsak¨ Intel processzorokkal haszn´alhat´o, hanem ak´arRISC processzorokkal is. Ez´ert nemcsak az ”asztali” g´epekn´el, hanem munka´allom´asokn´al, szerverekn´elis j´olalkalmazhat´o.Mivel olyan ´aramk¨or¨oket is k´epes kezelni, amely a szok´asos5 volt helyett csak 3.3 voltot vesznek fel, a hordozhat´og´epekn´elis ´ıg´eretes megold´astk´ın´al. A PCI szabv´anyban meghat´aroztak egy osztott illeszt˝ohelyet (shared slot), amit ISA, EISA vagy MC busszal egyutt¨ lehet haszn´alni. Erre az illeszt˝ohelyre hagyom´anyos b˝ov´ıt˝ok´arty´akat vagy olyan PCI k´arty´akat lehet tenni, melyek az eml´ıtett buszrendszerek egyik´et is haszn´alj´ak(a gy´art´oknak teh´ategyetlen k´ar- ty´atkell fejleszteniuk!).¨ Az 1992-ben kiadott els˝oPCI szabv´anyt 1993-ban k¨ovette a PCI 2.0, ´es1995- ben jelent meg 2.1. A PCI szinkron s´ın. Els˝odefin´ıci´oja 32 bit sz´eless´eg˝u, 33 MHz-es ´orajellel (4*33=132 MB/sec). M´asodik v´altozata m´ar64 bit sz´eless´eget is megenged, igazodva az akkor megjelen˝oPentiumhoz (264 MB/sec). A 2.1-s v´altozat m´ar66 MHz-re n¨ovelte az ´orajelet (524 MB/sec). Ezek a sebess´egadatok term´eszetesen csak elm´eleti maximumok, a gyakorlatban ezek 50-80 sz´azal´eka ´erhet˝ocsak el. Ennek oka: a PCI busznak nincsenek kul¨ ¨on c´ım ´esadatvezet´e- kei, ugyanazt a vonalakat haszn´alja c´ım ´esadatbuszk´ent egyar´ant. Hagyom´anyos (nem blokkos) adat´atviteln´ela ”vesztes´eg”el´egnagy, ez´ert ha csak lehet, a PCI burst m´odban dolgozik, de m´eg´ıgy is kellenek ciklusok pl, v´arakoz´asokra, maguk- nak a c´ımeknek ´atkuld´es´ere¨ stb. Mindenesetre manaps´aga szem´elyi sz´am´ıt´og´epek buszrendszere a PCI buszrendszer.

3.2. Monitorok, videok´arty´ak. Az X

3.3. Merevlemezek

A merevlemezek (Hard disk, Winchester, stb.) olyan eszk¨oz¨ok, amikben (a porosod´asellen hermetikusan lez´arva) egym´asalatt t¨obb – m´agneses r´eteggel ell´atott – korong ´eshozz´ajuk tartoz´oolvas´o−´ır´ofejek (valamint l´eptet˝omotor ´essok minden m´as)tal´alhat´oak. A korongokon koncentrikus k¨or¨okben fel´ırva tal´alhat´oaz inform´aci´o.Egy ilyen k¨ort s´avnak (track) nevezunk,¨ az egym´asalatti korongok azonos sugar´us´avjait pedig egyuttesen¨ cilindernek. Egy s´avtov´abb van szeletelve szektorokra, ez a lemez hozz´af´er´es alapegys´ege.Egy szektor ´altal´aban 24 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

512 byte ”hasznos” adatot tartalmaz. (A szektoron beluli¨ adatt´arol´asr´eszletei most nem ´erdekesek.) Egy koronghoz 2 olvas´o−´ır´ofej (head) tartozik, a korong mindk´etoldal´ahoz egy. N´eha e miatt fej helyett oldalt (side) szoktak emlegetni. Egy szektorhoz ´ugy f´erunk¨ hozz´a(´ugy c´ımezzuk¨ meg), hogy megadjuk, me- lyik cilinderen (milyen sugar´uk¨or¨on), melyik fejjel olvasva/´ırva, a s´avh´anyadik szektor´aban van az adat. Ezt a c´ımz´estC/F/S (angol r¨ovid´ıt´esselC/H/S) c´ım- z´esnek nevezzuk.¨ A cilinder ´esa fej c´ım 0 kezdet˝u, m´ıg a szektor c´ım 1−t˝olindul. A lemezek ilyen (C/F/S) m´ert´ekegys´egben megadott m´eret´etlemez geometri´a- nak nevezzuk.¨ Ezt az ´ert´eket (illetve – mint majd k´es˝obb l´atni fogjuk – valami hasonl´ot) a szoftver (p´eld´aul diszk part´ıcion´al´oszoftver) a BIOS−t´oltudhatja meg.

AT buszos lemezek

A kezdeti MFM (Modified Frequency Modulation) illetve RLL (Run Length Limited) lemezek is, valamint illeszt˝ok´arty´aik is egyszer˝ufel´ep´ıt´es˝uek voltak. Az illeszt˝ok´artya ´esa lemez k¨oz¨ott soros vonalon k¨ozlekedtek az adatok, azokat az illeszt˝ok´artya szedte ¨ossze byte−okba. (Ez nagy g´atja volt a sebess´egn¨oveked´es- nek is.) Az illeszt˝ok´artya n´eh´any parancsot ismert, ezekben a szektor c´ımz´es´et10 bites cilinder, 4 bites fej, ´es6 bites szektor c´ım adta. Az IBM−PC ´eskl´onjainak BIOS−a ez´ert (int 13h−s h´ıv´asok, Disk I/O) egy szavas regisztert (CX) haszn´ala cilinder+szektor c´ım megad´as´ara (10 bites ci- linder ´es6 bites szektorc´ımek), ´esegy byte−os regisztert (DH) a fej c´ımz´es´ere (mivel kisebb nem volt :). Ez, mint l´atni fogjuk, sok probl´em´ahoz vezetett a k´e- s˝obbiekben. Az adat´atviteli sebess´egn¨ovel´ese´erdek´eben k´es˝obb az IDE (Integrated De- vice Equipment, m´asokszerint Integrated Drive Electronics) m´asn´eve ATA (AT bus Attachment) meghajt´okat kezdt´ekalkalmazni. Ezekben m´aregy be´ep´ıtett processzor v´egzia feladatok nagy r´esz´et, az egyszer˝ufel´ep´ıt´es˝uilleszt˝ok´artya fel´e 16 bites p´arhuzamos adatvonalakon megy az inform´aci´o. ´Igy m´egnagyobb k´abel- hosszak (kisebb k´abelsebess´eg)eset´enis j´oval nagyobb sebess´eg´erhet˝oel, mint az MFM lemezek soros ´atvitele eset´eben. Az IDE lemezek illeszt˝ok´arty´aja a sz´am´ıt´og´ep(a szoftver) fel˝oln´ezve kom- patibilis maradt a kor´abbi MFM k´arty´akkal. A lemez mell´e´ep´ıtett processzor viszont egy´ebdolgokra is haszn´alhat´ov´av´alt, pl. eltakarhatja a lemez fizikai ke- zel´es´et: A lemezen belul¨ v´altoz´oszektorsz´ammaldolgozhat a kapacit´asn¨ovel´ese ´erdek´eben (a kuls˝o,nagyobb¨ kerulet˝us´avokban¨ t¨obb inform´aci´of´erel ugyanis, mint amit a bels˝o,r¨ovidebb s´avokra meg´allap´ıtott szektorsz´amlehet˝ov´etenne), a kulvil´agfel´eviszont¨ mondhat egy ´alland´oszektorsz´amot. Az ´ujabb lemezekn´el szok´asaz is, hogy a lemezterulet¨ egy r´esz´etfenntartj´akhibajav´ıt´asra, ´esamikor 3.3. MEREVLEMEZEK 25 egy szektor bizonytalankodni kezd, a be´ep´ıtett processzor automatikusan lecser´eli egy j´ora. ´Igy a kor´abbi szoftverekkel val´okompatibilit´asmegtart´as´aval lehetett a biztons´agn¨ovel´esemellett m´egt´arol´okapacit´ast´es´atviteli sebess´egetis n¨ovelni. Teh´atIDE lemezek eset´eben m´arel´egg´ebizonytalan dolog geometri´ar´olbe- sz´elni, ennek ellen´ere a lemezek szimul´alnak kifel´eilyen adatot. S˝ot, lek´erdezhet˝o a lemezek geometri´aja. Az IDE vez´erl˝okicsit meg is n¨ovelte a lehets´egeskezel- het˝olemezm´eretet: 16 biten c´ımzi a cilindert, tov´abbra is csak 4 biten a fejet, ´es 8 bitre n˝ott a szektorok c´ıme is. Ezek szerint IDE lemez eset´eben a lehets´egesmaxim´alis kapacit´as(16 bit + 4 bit + 8 bit = ) 65536 cilinder * 16 fej * 255 szektor * 512 byte = 127.5 GigaByte, a c´ımz´esn´eh´any ´evig m´egelegend˝onek t˝unik (Megj: a szektor c´ım 1−t˝olindul, ez´ert 8 bitb˝olcsak 255 lehet˝os´eglesz.) Amennyiben BIOS−t haszn´alaz oper´aci´osrendszer, akkor annak korl´atait is figyelembe kell venni ilyen maximumok sz´am´ıt´as´an´al: (10 bit + 8 bit + 6 bit = ) 1024 cilinder * 255 fej * 63 szektor * 512 byte = 7.8 GigaByte, ez sem olyan rossz m´eret az´ert, b´arlesznek sokan, akiknek j¨ov˝ore m´arsz˝uk lesz. (Megj: a fej c´ım 0..254 lehet csak, ez 255 lehet˝os´eg,a szektorc´ım 1−r˝olindul, ez 63 lehet˝os´eg.) Ha viszont ¨osszevonjuk a k´etf´ele geometri´at, abb´olmaxim´alis kapacit´ask´ent 10 bit cilinder, 4 bit fej ´es6 bit szektorc´ım ad´odik, ez viszont csak 1024 * 16 * 63 * 512 byte = 504 MegaByte, ami m´arma mindenkinek sz˝uk keresztmetszet! Ennek felold´as´ara tett l´ep´esekr˝olkicsit k´es˝obb lesz m´egsz´o. Megjegyz´es:Van, aki 528 mega / 8.4 giga / 136.9 gig´ar´olbesz´el504 mega / 7.8 giga / 127.5 giga helyett: att´ollett ”nagyobb” a kapacit´as,mert megel´e- gedett kilobyte−onk´ent 1000 byte−tal 1024 helyett, ´eshasonl´ok´eppen kerek´ıtett a mega illetve giga v´alt´askor is. Ilyen k¨onny˝ua semmib˝oln´eh´any t´ız/sz´az/ezer MegaByte−ot csin´alni! :)))

SCSI buszos lemezek

SCSI busz eset´ebe els˝ok¨ozel´ıt´esben nincsenek ilyen probl´em´ak, mert nem C/F/S rendszerben, hanem egyetlen line´aris szektorc´ımk´ent kell c´ımezni a lemezt. M´egis, BIOS−t haszn´alva (teh´atboot−ol´askor illetve DOS alatt v´egig) az int13 param´eterei tov´abbra is C/F/S adatokat v´arnak, ´ıgy valamit m´egiscsak tudnunk kell a geometri´ar´ol(´esmellesleg a 7.8 GigaByte−os korl´at´ıgy ide is bej¨on). A lemez fizikai geometri´aj´atle lehet k´erdezni a SCSI buszon keresztul,¨ viszont nem igaz´anez az adat az, ami a BIOS szempontj´ab´ol´erdekes (mert ´ıgy gyakran 1024−n´elj´oval t¨obb cilinder j¨onne ki). A geometria itt teljesen a BIOS belugye¨ (itt BIOS alatt az illeszt˝ok´arty´anl´ev˝oBIOS b˝ov´ıt´estkell ´erteni, amennyiben nem alaplapra integr´alt SCSI meghajt´or´olvan sz´o), hiszen az int13−ba bej¨ov˝oC/F/S 26 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´ c´ımet a BIOS maga ´atalak´ıtja line´aris szektorc´ımm´e´esm´arcsak azt kuldi¨ to- v´abb a lemezegys´egfel´e.Ez´ert gyakran 64 fejjel ´es32 szektorral sz´amolnak a BIOS−ok. Ennek ”sz´ep´eszeti” el˝onye van, ugyanis ´ıgy egy cilinder m´erete kere- ken 1 MegaByte, ´ıgy a part´ıci´ost´abl´aban a part´ıci´oannyi megabyte−os, ah´any cilindert lefoglal. H´atr´anya viszont, hogy csak 1 GigaByte−ig haszn´alhat´o.Enn´el nagyobb kapacit´as´ulemezekn´elgyakori v´alaszt´asa 255 fej ´es63 szektor, amik- kel a BIOS ´altal el´erhet˝omajd 8 GigaByte−os teljes kapacit´askezelhet˝o.N´eh´any SCSI csatol´on´al(pontosabban az abban l´ev˝oBIOS b˝ov´ıt´esn´el) enged´elyezni kell, hogy hajland´olegyen 1024 MegaByte f¨ol´emenni, vagyis max1024/255/63−as geometri´atszimul´alni.

Nagy kapacit´as´uAT buszos lemezek

T´erjunk¨ most vissza az IDE lemezekhez: Ha a BIOS−on keresztul¨ ´erjuk¨ el a lemezt, 504 MegaByte−ra korl´atoz´odik a c´ımezhet˝okapacit´as(eml´ekeztet˝oki- csit kor´abban). Ennek felold´as´ara k´etf´ele megold´asttal´altak ki. Az egyik azonos a SCSI lemezekn´elalkalmazottal: a modernebb IDE lemezekn´elbevezettek ´uj parancsokat, amikkel nem C/F/S rendszerben, hanem line´aris szektorc´ımmel ´er- het˝oel a lemez. Ezt LBA−nak (Linear Block Addressing) szok´asnevezni, 28 bites line´aris c´ımekkel lehet ´ıgy dolgozni, teh´at128 GigaByte−ot lehet kezelni. Persze itt is ´atkell alak´ıtani ezt a line´aris c´ımet C/F/S c´ımz´ess´eakkor, amikor a BIOS int13 h´ıv´as´atkell haszn´alni (boot−ol´askor illetve DOS alatt). Ilyenkor is a SCSI csatol´okn´alle´ırtak szerint j´arnak el a BIOS−ok, teh´atszimul´alnak vala- milyen szimpatikus geometri´at, ´esegyben lecs¨okkentik a haszn´alhat´om´eretet 7.8 GigaByte−ra. A m´asik megold´asn´alis azt haszn´alja ki a BIOS, hogy a fej c´ımz´es´ere a DH regiszterben 8 bit ´all rendelkez´esre 4 helyett: az eredeti C/F/S geometria helyett egy C’/F’/S geometri´atszimul´ala BIOS befel´e(a szoftver fel´e), ahol C’=C/n ´esF’=F*n. Az n konstanst pedig ´ugy ´allap´ıtja meg, hogy C’ 1024−n´elne legyen nagyobb. (n elvileg b´armilyen eg´eszsz´amlehetne, de kett˝ohatv´anyt szoktak csak haszn´alni a BIOS−ok, ´ıgy szorz´ashelyett shift is elegend˝o.) Kifel´e,a lemezegys´eg fel´eterm´eszetesen a fizikai C/F/S−re alak´ıt vissza mindent a BIOS. Ezzel a megold´assalteh´atnincs szuks´egarra,¨ hogy a lemez tudja az LBA−t. Ilyenkor is 7.8 GigaByte a lehets´eges maxim´alis lemezm´eret. A BIOS setup−ban ´altal´aban az eredeti, teh´atnem a szimul´alt geometri´atkell be´all´ıtani, illetve automatikus lemez−felismer´eskor is azt´ırja ki a BIOS. Azt, hogy melyik szimul´aci´osmegold´ast haszn´alja a BIOS, tipikusan a setup−j´aban lehet be´all´ıtani ”LBA” illetve ”Large” n´even. Mindk´etesetben majdnem 8 GigaByte kapacit´asig kezelhet˝o´ıgy (teh´atBIOS−on keresztul)¨ egy lemez. R´egebbi BIOS−ok nem tudtak ilyen szimul´al´ast, ez´ert l´eteznek olyan disk manager−ek (pl. OnTrack vagy EZ−Drive), amik a BIOS hely´ere l´epnek m´ar 3.3. MEREVLEMEZEK 27 boot−ol´askor, maguk kezelik a diszkeket ´eselv´egzik ezt a geometria−´atalak´ıt´ast. Ezekr˝olnem tudok sokat, de rem´elhet˝oleg ki is halnak id˝ovel (ha ki nem hal- tak m´ar:). Ha m´egis ilyenekr˝olakarsz olvasni, valamennyi inform´aci´ovan r´oluk a John Wehman ´esPeter den Haan ´altal karbantartott ATA−FAQ−ban (magyar- orsz´agonp´eld´aul az ftp.vein.hu/pc/doc/atafaq191.zip c´ımen tal´alhat´o). Ugyanebben a FAQ−ban tal´altam k´et´erdekes BIOS bug le´ır´ast: N´eh´any r´egebbi (1996 el˝otti) BIOS rosszul kezeli a 4096 (m´asoka 8192) ci- lindern´el(2016 illetve 4032 MByte−n´al) nagyobb kapacit´as´ulemezeket. Ezekn´el meg lehet pr´ob´alni a BIOS setup−j´aban k´ezzel´at´all´ıtani a lemez kapacit´as´at4095 (illetve 8191) cilinderre, a t¨obbi terulet¨ DOS sz´am´ara el´erhetetlen (Linuxb´olaz´ert az is haszn´alhat´o). M´asBIOS−ok 8192 cilindern´elnagyobb kapacit´aseset´enn=16−tal (shift 4) sz´amolnak, hogy a cilindersz´am1024 al´akerulj¨ ¨on (l´asd n´eh´any paragrafussal fel- jebb). Ez viszont az eredeti 16 fejb˝ol16*16=256 fejet csin´al, ami m´arnem ´ab- r´azolhat´o8 biten! Ha a BIOS−ban ilyen hiba van, azt lehet tenni, hogy a BIOS setup−j´aban k´ezzel´at´all´ıtjuk a fejsz´amot16−r´ol15−re, a cilindersz´amotpedig x−r˝olx*16/15−re (lefel´ekerek´ıtve). (Az ATA−FAQ szerint ilyen m´odos´ıt´astmin- dig megtehetunk,¨ de nekem hi´anyzik egy k¨ozbuls˝ol´ep´es,hogy¨ meg´ertsem. Esetleg valaki ki tud seg´ıteni?) [Egy ´altalam (is?) tal´alt DOS−Boot hib´ar´ol, ami szint´en2GByte k¨orny´ek´en j¨on el˝o,k´es˝obb lesz sz´o.]

Part´ıcion´al´as

A PC−k merevlemez´en (ha pl. DOS lemezk´ent van form´azva,) 2 boot szektor tal´alhat´o,szemben pl. a hajl´ekony lemezzel, ahol csak egy. A f˝oboot szektor a lemez fizikailag els˝oszektora (0−´ascilinder, 0−´asfej, 1. szektor, a tov´abbiakban 0/0/1), szok´asMBR−nek is nevezni (Master Boot Record). Ez az 512 byte−os szektor tartalmaz egyr´esztegy Intel x86 g´epi k´od´ubet¨olt˝oprogramot, m´asr´eszt a szektor v´eg´enegy 4−szer 16 byte−os t´abl´azatot, amit k´etbyte, 0x55 ´es0xAA z´arle (Megjegyz´es:a 0x jel¨ol´es16−os sz´amrendszerben le´ırt sz´amotjelent). Ez a 64 byte−os t´abl´azata part´ıci´ost´abla. A part´ıci´ost´abl´azatseg´ıts´eg´evel a merevlemezt eredetileg maximum 4 tarto- m´anyra, part´ıci´ora lehetett osztani. Ezek a part´ıci´oktartalmazhatnak ak´aregy- forma, ak´arkul¨ ¨onb¨oz˝ooper´aci´osrendszerekhez tartoz´olemezteruletet.¨ A lemezt akkor is ´erdemes lehet t¨obb r´eszre part´ıcion´alni, ha csup´anegyetlen oper´aci´os rendszert haszn´alrajta az ember, err˝olesetleg k´es˝obb m´eg´ırok. (Illetve ha vala- kinek van kedve ´ırni, vagy m´arl´etez˝olink−je van, sz´oljon) A part´ıci´osbejegyz´esekfel´ep´ıt´ese A t´abl´azategy 16 byte−os bejegyz´esea k¨ovetkez˝oadatokat tartalmazza: 28 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

ˆ F[1]: boot flag (boot−olhat´o−e a part´ıci´o) ˆ B[3]: a part´ıci´oels˝oszektora (cilinder/fej/szektor c´ımk´ent megadva) ˆ T[1]: a part´ıci´ot´ıpusk´odja (durv´an: az oper´aci´osrendszer k´odja) ˆ E[3]: a part´ıci´outols´oszektora (cilinder/fej/szektor c´ımk´ent megadva) ˆ R[4]: a part´ıci´oels˝oszektora a part´ıci´ost´abla c´ım´ehez k´epest, szektorokban ˆ S[4]: a part´ıci´om´erete szektorokban

Megjegyz´esek:

1. A t´abl´azatban az adatok a fenti sorrendben tal´alhat´oak 2. A z´ar´ojelben l´ev˝osz´amok az adat m´eret´etadj´akbyte−ban 3. A cilinder/fej/szektor (C/F/S) c´ım fej,szektor,cilinder sorrendben szerepel a t´abl´azatban, 8,6,10 bitk´ent k´odolva (ahol a 10 bites cilinderc´ım als´o8 bitj´eta harmadik byte adja, fels˝o2 bitj´etpedig a m´asodik byte legnagyobb helyi´ert´ek˝uk´etbitje)

Els˝or´an´ez´esre l´atszik, hogy a t´abl´azatmeglehet˝osenredund´ans: Ugyanaz az adat, a part´ıci´okezdete, k´etf´elek´eppen is meg van adva: C/F/S c´ımk´ent, illetve (relat´ıv) szektorc´ımk´ent is. A part´ıci´ov´eg´enek C/F/S c´ıme is egy´ertelm˝uen meg- hat´arozza a part´ıci´om´eret´et, ami ennek ellen´ere meg van adva. Ezeknek a mennyi- s´egeknek ugyanazt az adatot kell eredm´enyezniuk,¨ egy´ebk´ent a bejegyz´esta ku-¨ l¨onf´ele oper´aci´osrendszerek illeg´alisnak veszik, ´esfigyelmen k´ıvul¨ hagyj´ak. C/F/S c´ımmel csak az els˝o 1024 cilinderen l´ev˝o (pl. 504 MegaByte−ig, illetve m´odos´ıtott geometria eset´en tipikusan 1 GigaByte−ig, maximum 7.8 GigaByte−ig terjed˝o)part´ıci´okat adhatunk meg, viszont a part´ıci´ost´abl´aban szint´enszerepl˝oszektorc´ımmel enn´elsokkal nagyobb a korl´at: 2 TeraByte (2048 GigaByte). Ez´ert az OS/2 ´esa Linux csak a szektorc´ımet haszn´alja ezekb˝olaz adatokb´ol(hiszen semmi sem k¨oti ˝oket a BIOS C/F/S korl´ataihoz), ´esa ”messzi” part´ıci´okkezd˝oilletve befejez˝oC/F/S c´ımek´ent a part´ıci´ost´abl´aban 1023/xx/yy (az utols´oC/F/S-k´ent c´ımezhet˝oszektor) szerepel. (R´egebbi Linux fdisk m´egnem figyelt erre, a c´ımet modul´o1024 tette a part´ıci´ost´abla C/F/S bejegyz´eseibe, ez az OS/2-nek nem mindig tetszik:) A boot-oland´opart´ıci´onak viszont az els˝o1024 cilinderen belul¨ kell lennie (legal´abbis azon file-oknak, amikre a boot-ol´ask¨ozben szuks´egvan),¨ hogy a BIOS el tudja azt ind´ıtani. Hogy ez megabyte-ban mit je- lent, az m´ara BIOS ´altal haszn´alt (illetve szimul´alt) diszk geometri´at´olfugg.¨ (pl. 504 mega, 1 giga, 7.8 giga) Erre a t´em´ara m´egvisszat´erunk,¨ most viszont maradjunk az eredeti, C/F/S ´esszektorc´ım redundanci´aj´analapul´opart´ıci´osbejegyz´esekn´el. 3.3. MEREVLEMEZEK 29

A part´ıci´ohelye

A redund´ans inform´aci´okkisz´am´ıt´as´ahoz (meg egy´ebk´ent is:) tudnunk kell a lemez geometri´aj´at, teh´athogy a lemezegys´egenegy cilinder h´any fejet, illetve egy fej h´any szektort tartalmaz, nevezzuk¨ ezt rendre FPC-nek illetve SPF-nek. A leg- t¨obb oper´aci´osrendszer elv´arja m´eg,hogy egy part´ıci´ocilinderhat´aron kezd˝odj¨on, illetve v´egz˝odj¨on. Ett˝olcsak a part´ıci´ost´abl´atk¨ozvetlenul¨ k¨ovet˝opart´ıci´okez- d˝oc´ıme t´erhet el, ami fej hat´aron kell kezd˝odj¨on. (Ebb˝ol k¨ovetkezik egy´ebk´ent, hogy a part´ıci´ost´abla egyetlen szektorja ut´ank¨ovetkez˝oSPF-1 darab szektor kihaszn´alatlan marad; n´eh´any boot manager k´epes ide k¨olt¨ozteti mag´at.) Sz´oval: A part´ıci´ost´abla helye PC cilinder, PF fej ´esPS szektor:

PC = 0 (legal´abbis az MBR eset´eben) PF = 0 PS = 1

Egy part´ıci´okezdete BC cilinder, BF fej ´esBS szektor:

BC = szabadon v´alaszthat´o BF = 0 vagy 1 (part´ıci´os t´abl´at k¨ovet¨opart´ıci´on´al lehet 1) BS = 1

A part´ıci´ov´egeEC cilinder, EF fej ´esES szektor:

EC = szabadon v´alaszthat´o EF = FPC-1 ES = SPF

A part´ıci´okezdet´enek R relat´ıv szektorc´ıme:

R = ((BC-PC) * FPC + BF) * SPF

A part´ıci´oS m´erete szektorban:

S = ((EC+1-BC) * FPC - BF) * SPF

Ezek a k´epletek csak akkor alkalmazhat´oak, ha a part´ıci´okezdete ´esv´ege j´olnevelt”, cilinderhat´aros, ahogy nem sokkal fentebb ´ırtam. A k´epletben az´ert ” szerepel PC ´ert´eke, mert (majd k´es˝obb l´atni fogjuk) van olyan part´ıci´ost´abla is, 30 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´ ami nem a 0/0/1-es c´ımen tal´alhat´o,hanem PC/0/1-en. Az ezt k¨ovet˝olegels˝o part´ıci´ora is igaz az, hogy el´eg,ha fej hat´aros c´ımen kezd˝odik. Lehet egy´ebk´ent k´ıs´erletezni vele, hogy nem hagyunk lyukat az els˝opart´ıci´o el˝ott (´enm´egnem tettem ilyet:). Ha szereti valaki a vesz´elyeket, pr´ob´alkozhat az- zal is, hogy nem cilinderhat´aron fejez be egy part´ıci´ot. Ekkor a fenti k´epletek picit bonyol´odnak. Valahol azt olvastam, hogy ami ezt biztos nem szereti, az a DOS ´es az OS/2. Megzavarhat m´asoper´aci´osrendszereket is, p´eld´aul akkor, hogyha egy SCSI csatol´onnincs enged´elyezve a BIOS b˝ov´ıt´es:Ekkor a part´ıci´ost´abl´aban szi- mul´alt diszk geometri´ata megfelel˝ofdisk program (pontosabban a diszk vez´erl˝o (driver) program) mag´ab´ola part´ıci´ost´abl´ab´olpr´ob´alja kital´alni, t¨obb-kevesebb sikerrel – ha nem cilindenhat´aros a part´ıci´o,ink´abb kevesebb sikerrel.. A FreeBSD r¨ogt¨on kezd˝odhet az MBR ut´an, nem kell felt´etlenul¨ cilinderha- t´arra tenni. Install´al´asn´alv´alaszthat´o,hogy a 2-es szektorra kerulj¨ ¨on, vagy pedig cilinderhat´arra. Szerencs´ere ezeket a k´epleteket nem kell s˝ur˝un haszn´alnunk; az fdisk jelleg˝u part´ıci´om´odos´ıt´oprogramok ezt a sz´am´ıt´astautomatikusan elv´egzik. Ami sze- m´ely szerint nem tetszik bennuk¨ (sem a dos-os, sem a linux-os fdisk-ben), az az, hogy mag´ata part´ıci´okezd˝oc´ım´etis elrejtik (b´arlinux alatt a cfdisk-kel van lehe- t˝os´eg”table” form´atum´uhaszn´alatra is). A kedvenc part´ıci´on´ezeget˝o– m´odos´ıt´o programom a Norton f´ele DiskEditor (DE), amivel a part´ıci´ost´abl´aban tal´alhat´o minden inform´aci´ohoz hozz´alehet f´erni, e mellett pedig ad egy j´oeszk¨ozt is, ami- vel a redund´ans adatok egyik´etautomatikusan kisz´am´ıttathatjuk az ut´an, hogy a m´asikat be´ırjuk. Persze tudom, ´ızl´esek´espofonok. . . A linux fdisk eset´enarra m´egfigyelni kell, hogy a cilinderek sz´amoz´as´atez a program nem 0-t´ol, hanem 1-t˝olkezdi!

A boot flag

Ennek a byte-nak az ´ert´eke 0 (inakt´ıv) vagy 0x80 (akt´ıv) lehet. Az MBR-ben l´ev˝oboot program (illetve programocska) ebb˝oltudja azt, hogy a 4 k¨ozul¨ me- lyik az a part´ıci´o,amit el kell ind´ıtania. Pontosabban az eredeti (egyszer˝us´ıtve fogalmazva: DOS-os) boot program viselkedik ´ıgy. Ha lecser´eljuk¨ valamilyen boot manager-re, vagy egy m´asik oper´aci´osrendszer (pl. Linux) bet¨olt˝oprogramj´ara, az szedheti ezt az inform´aci´otm´ashonnan is, ´ıgy nem kell a boot flag-ben felt´et- lenul¨ 0x80-as ´ert´eknek lennie a bootoland´opart´ıci´on´al. A DOS viszont nem csak bootol´askor haszn´alja ezt a flag-et, hanem k´es˝obb is ebb˝oltudja, hogy melyik is az a part´ıci´o,ahol saj´atmaga van, ´esamib˝ola C: drive kell legyen, teh´atDOS-os part´ıci´on´al(ha azt akarjuk boot-olni) akkor is be kell ´all´ıtani ezt a flag-et, ha maga a boot program (pl. a linuxos lilo) ezt nem k´ıv´anja. 3.3. MEREVLEMEZEK 31

Az el˝oz˝oekazt is jelentik, hogy lehets´egesa part´ıci´ost´abl´aba t¨obb DOS par- t´ıci´otis tenni (ezek k¨ozul¨ az lesz a C: drive, amelyiknek a boot flag-je akt´ıv), illetve nem felt´etlenul¨ az els˝opart´ıci´onak kell lennie a DOS-os part´ıci´onak. Nagy kapacit´as´ulemezek eset´eben van azonban egy korl´at, amin´elnagyobb c´ımen nem kezd˝odhet olyan DOS part´ıci´o,amir˝olboot-olni akarunk: A DOS part´ıci´oels˝o szektora (az ´ugynevezett boot record) szint´entartalmaz egy adatstrukt´ur´at, ´es azon k´ıvul¨ egy kis programocsk´at. Ennek a programocsk´anak r´eszeegy szubru- tin, ami line´aris c´ımb˝olC/F/S c´ımet sz´am´ıt ki. Ebben a rutinban van egy ”bug” (programhiba), aminek eredm´enyek´ent nem boot-ol (”Non-System disk” hib´atje- lez) a rendszer, hogyha a bet¨oltend˝oszektor (IO.SYS els˝o3 szektora) c´ım´eben C*F ´ert´eke 65535-n´elnagyobb lenne. Ha p´eld´aul nagy kapacit´as´uSCSI lemezunk¨ van (tipikusan XX/255/63-as geometri´aval), akkor az IO.SYS kezdete legfeljebb a 257-es cilinderen lehet, teh´at2015 MegaByte-n´al(1.96 GigaByte-n´al) kor´abban kell a DOS part´ıci´otkezdeni. (IDE lemez eset´enm´asgeometri´aval, de hasonl´o c´ımre (2016 MegaByte) ad´odik a hat´ar.) A probl´emamegold´as´ara csin´altam egy patch-et, hogyha szuks´egedvan¨ r´a, sz´olj´al. Ezen patch lehet˝ov´eteszi 2 GigaByte-n´almagasabb c´ımen kezd˝od˝oDOS part´ıci´oboot-ol´as´atis. (A Windows 95 install´al´asam´odos´ıtja a boot programot is, ´esabban m´as m´odszerrel sz´am´ıtj´akki a C/F/S c´ımet, itt m´arnincs az el˝obb eml´ıtett program- hiba.)

A part´ıci´ot´ıpusk´odja

Ez a byte ´ırja le azt, hogy az adott part´ıci´omilyen adatokat (milyen oper´aci´os rendszert, pontosabban milyen file rendszert) tartalmaz. Nulla ´ert´ek˝uk´odjelzi azt, hogy a part´ıci´osbejegyz´esnincs haszn´alva, a t¨obbi k¨ozul¨ pedig a legfonto- sabbakat itt ¨osszes´ıtem: (A 0x ´ır´asm´od16-os sz´amrendszerbeli sz´amotjelez)

ˆ 0x01: DOS, 12 bites FAT filerendszer ˆ 0x04: DOS, 16 bites FAT filerendszer ˆ 0x06: DOS, 16 bites FAT filerendszer, >32 MByte (max 2GByte) part´ıci´o- m´eret ˆ 0x07: OS/2, HPFS filerendszer vagy Windows NT, NTFS filerendszer ˆ 0x0A: OS/2 boot manager ˆ 0x63: GNU Hurd ˆ 0x64: Novell Netware 2 32 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

ˆ 0x65: Novell Netware 3

ˆ 0x81: Linux, Minix filerendszer

ˆ 0x82: Linux, Swap part´ıci´o

ˆ 0x83: Linux, EXT2FS filerendszer

Ujabb´ k´odokr´olk´es˝obb lesz sz´o. Val´oj´aban egy norm´alis oper´aci´osrendszer eset´eben ezek a k´odok nem kellen´e- nek nagy fontoss´aggal b´ır´oknak lenniuk,¨ ott csak az´ert hasznosak, mert az fdisk ezekb˝olki tudja ´ırni, hogy az adott part´ıci´onak mi a neve. Az´ert van n´eh´any kiv´etel: az 5-¨os k´od(ami fentebb nem is szerepel) kituntetett¨ szereppel rendelke- zik, err˝olkul¨ ¨on fejezet sz´ol. A DOS csak a saj´atpart´ıci´oival hajland´ofoglalkozni, ´ugyhogy ott fontos, hogy a part´ıci´ot´ıpusa 6-os legyen (ma m´araz 1-es ´es4- es ´ert´eknem haszn´alatos). (Hallottam m´egegy 0xF2-es DOS part´ıci´ok´odr´olis, SecondaryDOS n´even, de nem tudom, mit takar...)

Az Extended part´ıci´o

Az 5-¨os t´ıpus´upart´ıci´okituntetett¨ szereppel rendelkezik: Ennek seg´ıts´eg´evel lehet n´egyn´elt¨obb part´ıci´otcsin´alni. Mint eddig l´attuk, a part´ıci´ost´abla 4 bejegyz´essz´am´ara biztos´ıt helyet. Ez hamar kev´esnek bizonyult. Megold´ask´ent sok minden sz´oba j¨ohetett volna (pl. m´egegy szektorral kib˝ov´ıteni az MBR-t, hiszen ´ugyis lyuk van m¨og¨otte), de a Microsoft (vagy IBM?) m´astv´alasztott: Az egyik part´ıci´ota 4 k¨ozul¨ ki lehet nevezni b˝ov´ıt˝opart´ıci´onak, amit azt´anelvileg tetsz˝olegesen sok logikai part´ıci´ora lehet v´agni (mindj´art sz´olesz r´ola, hogy hogyan). Ezeket el´egg´ef´elrevezet˝om´odon logikai DOS drive-oknak szokta a DOS-os fdisk nevezni, pedig egy´altal´annem csak DOS part´ıci´okat lehet ezen a m´odon l´etrehozni. Csak egyetlen part´ıci´olehet b˝ov´ıt˝o(a tov´abbiakban angol elnevez´essel: ex- tended) a 4 k¨ozul.¨ Ha ak´ark´ezzelmegpr´ob´alunk csin´alni t¨obb 5-¨os k´od´ut, akkor is csak az els˝oilyet haszn´alja minden oper´aci´osrendszer, a t¨obbit figyelmen k´ıvul¨ hagyj´ak.

A part´ıci´ok l´anca

Az 5-¨os t´ıpus´ubejegyz´estval´oj´aban egy pointerk´ent kell felfogni, ami egy ´ujabb part´ıci´ost´abl´ara (szektorra) mutat. Ott a 0x1BE c´ımen szint´en4 bejegy- z´esnyi hely van, amit az MBR-hez hasonl´oan0x55 ´es0xAA z´arle (ez fontos!). Viszont a szektor eleje nem tartalmazza felt´etlenul¨ a g´epi k´od´uprogramocsk´at. A 3.3. MEREVLEMEZEK 33 n´egybejegyz´esb˝olcsak kett˝olehet kit¨oltve (b´armelyik kett˝o), m´egpedig ´ugy, hogy az egyik bejegyz´esegy norm´alis part´ıci´ole´ır´asa,a m´asik pedig (ha van m´asik) egy ´ujabb 5-¨os t´ıpus´uExtended part´ıci´obejegyz´es,teh´ategy ´ujabb pointer. N´eh´any elnevez´esbeli k´erd´es(el˝ore eln´ez´estk´erek az angol-magyar kevered´e- s´ert): Azokat a part´ıci´okat, amiket az MBR part´ıci´ost´abl´aja ´ır le, primary (el- s˝odleges) part´ıci´oknak szok´asnevezni. Ezek k¨ozul¨ az az egy, aminek 5-¨os a k´odja, az extended part´ıci´o.Az extended part´ıci´or´eszeit logikai part´ıci´oknak (n´eha se- condary (m´asodlagos) part´ıci´oknak) nevezzuk.¨ Ezen logikai part´ıci´okat megel˝oz˝o ´esdefini´al´opart´ıci´ost´abl´aknak nem szoktak nevet adni, de nevezhetjuk¨ ˝oket m´asodlagos part´ıci´ost´abl´aknak. Mindezek viszony´ata k¨ovetkez˝o´abr´akseg´ıtik meg´erteni: A szok´asoselrendez´espl. 4 adatpart´ıci´oeset´enegy primary ´esh´arom logikai part´ıci´o: hda MBR Els˝opart´ıci´o Extended part´ıci´o hda1 hda2 Part1 Part2 Part3 Part4 Ext1 data1 Ext2 data2 Ext3 data3 Ures¨ data4 Ures¨ hda1 Ures¨ hda5 Ures¨ hda6 ures¨ hda7 C: Ures¨ D: Ures¨ E: Ures¨ F: Itt Ext1 mutat Part2 part´ıci´ost´abl´aj´ara, Ext2 mutat Part3 part´ıci´ost´abl´aj´ara, Ext3 pedig Part4 t´abl´aj´ara. Ha pedig pl. az utols´oadatpart´ıci´otnem az extended-be rakjuk, hanem kul¨ ¨on primary part´ıci´ok´ent kezeljuk:¨ hda MBR Els˝opart´ıci´o Extended part´ıci´o Utols´opart´ıci´o hda1 hda2 hda3 Part1 Part2 Part3 Ext1 Ext2 Ures¨ part4 data1 Ures¨ data3 data4 Ures¨ hda1 Ures¨ hda5 Ures¨ hda6 hda3 C: Ures¨ D: Ures¨ E: F: A t´abl´azatokba bejel¨oltem, hogy a lemez egyes r´eszeit Linux alatt milyen /dev/hdaX device-on ´erhetjuk¨ el (felt´eve, hogy az els˝oIDE hard disk-r˝olvan sz´o), illetve azt is, hogy DOS alatt milyen drive bet˝urendel˝odik hozz´ajuk. (A kiv´alasztott p´eld´aban v´eletlenul¨ mindk´et esetben ugyanaz a DOS drive bet˝uren- del˝odik a part´ıci´okhoz, de ez m´asesetekben bonyolultabban alakul.) A part´ıci´okut´olagos m´odos´ıt´as´an´alszuks´eglehet¨ arra, hogy a l´anc belsej´ebe sz´urjunk bele egy ´uj part´ıci´ot. Ezt tapasztalatom szerint nyugodtan megtehetjuk,¨ 34 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´ sem DOS, sem Linux alatt nem kell a fizikai sorrendnek k¨ovetnie a logikait. M´eg az sem okoz gondot, ha a logikai part´ıci´okk¨ozul¨ n´emelyik ”kil´og”az extended part´ıci´ob´ol. Ilyenkor viszont m´arnagyon vigy´azni kell arra, nehogy ut´olag k´ezi m´odos´ıt´ashelyett fdisk-kel pr´ob´alkozzunk, ami esetleg rosszul m´erheti fel, hogy maradt-e ures¨ (part´ıcion´alatlan) hely a lemezen. Mindenesetre a Linux-os fdisk warning-ot mond olyan esetben, hogyha ilyesmire utal´odolgot tapasztal, pl. ha a l´anc visszafel´emutat. Ha tudjuk, hogy mit csin´alunk, ilyen warning mellett is nyugodtan alhatunk az´ert :-)

A m´asodlagos part´ıci´os t´abl´aksaj´atoss´agai

Osszegezve¨ teh´at: A logikai part´ıci´okat nem az MBR part´ıci´ost´abl´aja, hanem a m´asodlagos part´ıci´ost´abl´ak´ırj´akle. Pontosabban minden m´asodlagos part´ıci´os t´abla egyetlen logikai part´ıci´ot´ır le, ezen k´ıvul¨ egy pointert tartalmaz(hat) egy ´ujabb m´asodlagos part´ıci´ost´abl´ara. Ha t¨obb bejegyz´esis lenne benne, azt az oper´aci´osrendszerek figyelmen k´ıvul¨ hagyj´ak, ennek k¨ovetkezt´eben a part´ıci´okb´ol nem lehet pl. egy ”f´at” szerkeszteni. A part´ıci´ohelye c´ım˝ufejezetben a part´ıci´okezdt´enek relat´ıv kezd˝oc´ım´etmeg- ad´ok´epletben szerepelt a part´ıci´ost´abla cilinderc´ıme (PC). Ennek igaz´anmost van szerepe, hiszen a m´asodlagos part´ıci´okeset´eben lesz csak ezen ´ert´eknull´at´ol kul¨ ¨onb¨oz˝o.Teh´ata ”relat´ıv szektorc´ım” a part´ıci´otdefini´al´opart´ıci´ost´abl´ahoz k´epest relat´ıv. Amire figyelni kell, az az, hogy a redund´ansan megadott part´ı- ci´okezdetnek csak a line´aris szektorc´ıme relat´ıv a megfelel˝om´asodlagos part´ıci´os t´abl´ahoz, a C/F/S c´ıme nem, az tov´abbra is abszol´ut c´ım! Persze erre figyelni csak akkor kell, ha valaki k´ezzel(nem fdisk-kel) akarja a part´ıci´ost´abl´akat m´odo- s´ıtani. En´ ezt ´ugy szoktam, hogy a C/F/S c´ımeket ´ırom csak be, azt´ana Norton f´ele DiskEdit-tel kisz´am´ıttatom a line´aris c´ımet.

A part´ıci´ok sorrendje (elnevez´ese)

Ebben a fejezetben arr´ollesz sz´o,hogy DOS (´esaz ezzel ekvivalens Windows) illetve Linux alatt kul¨ ¨onb¨oz˝ok´eppen elrendezett part´ıci´okeset´enmilyen n´even f´erhetunk¨ hozz´aazokhoz. Linux eset´eben k¨onny˝ua dolgunk: Az els˝oIDE csatol´oMaster vonal´anl´ev˝ole- mez eset´eben /dev/hdaX lesz a part´ıci´okneve, a Slave vonaln´alpedig /dev/hdbX, stb. SCSI diszkek eset´enugyanezek /dev/sdaX illetve /dev/sdbX, stb. X ´ert´eke pedig az els˝on´egypart´ıci´osbejegyz´esben tal´alhat´opart´ıci´okn´al1-t˝ol4-ig terjed. Teh´atha a /dev/hda els˝o´esutols´opart´ıci´osbejegyz´es´eben van csak adat, akkor a part´ıci´okhoz /dev/hda1 ´es/dev/hda4 n´even f´erhetunk.¨ Ha valamelyik part´ıci´o extended, akkor az ott ind´ıtott l´anc part´ıci´oi/dev/hda5-t˝olkezdve kapnak nevet, 3.3. MEREVLEMEZEK 35 a l´ancol´assorrendj´eben n¨ovekv˝osz´amokkal. A l´anc m´eret´ere egy (azt hiszem) 64-es praktikus limit van csak. DOS eset´eben (a Caldera OpenDOS egy kicsit m´ashogy csin´alja, l´asdk´es˝obb) a drive bet˝uk kioszt´asaa k¨ovetkez˝okszerint alakul:

1. Azok a part´ıci´ok, amiknek nem DOS-os t´ıpusk´odjuk van, nem kapnak be- t˝ujelet. 2. C:-t˝olkezdve kapnak bet˝ujelet a lemezegys´egek MBR-jeiben l´ev˝olegels˝o DOS part´ıci´ok. Ha t¨obb els˝odleges DOS part´ıci´ois van valamelyik lemez MBR-j´eben, azok ebben a l´ep´esben nem kapnak nevet. Az els˝olemezegys´eg eset´eben van egy kis v´altoz´asehhez k´epest: ott a boot flag mondja meg, hogy melyik primary DOS part´ıci´olegyen a C: nev˝u. (Azt nem pr´ob´altam ki, hogy mi van m´asik lemezr˝olboot-ol´aseset´en.) Ez a kioszt´asakkor is ´ıgy alakul, hogyha az extended (5-¨os) part´ıci´obejegyz´esemegel˝ozn´ea part´ıci´os bejegyz´esekk¨oz¨ott az els˝odleges DOS part´ıci´obejegyz´es´et. 3. Ezek ut´ank¨ovetkeznek az esetleges extended part´ıci´ologikai part´ıci´oiel˝o- sz¨or az els˝olemezegys´egen, azt´ana m´asodikon, stb. 4. V´egul¨ az MBR-ben m´egmegmaradt els˝odleges DOS part´ıci´okkapnak be- t˝ujelet, el˝osz¨or az els˝olemezegys´egen, azt´ana m´asodikon, stb. Ezek a par- t´ıci´okakkor is a sor v´eg´ere kerulnek,¨ hogyha a part´ıci´osbejegyz´esekk¨oz¨ott fizikailag megel˝ozik is az extended part´ıci´obejegyz´es´et!

Az el˝oz˝oalgoritmusnak egy furcsa k¨ovetkezm´enye az, hogy ha az ember egy ´uj lemezzel b˝ov´ıti a g´ep´et, akkor az azon allok´alt DOS part´ıci´oalapesetben az el˝oz˝oleg m´aresetlegesen megl´ev˝oC: ´esD: drive-ok k¨oz´efog furakodni (D: n´even). Ezen ´ugy tudunk seg´ıteni, hogy a m´asodik lemezen eleve csak extended part´ıci´ot allok´alunk. Ezt viszont k´enytelenek vagyunk k´ezzelcsin´alni, mert a (dos-os) fdisk nem hajland´oilyenre. Rem´elem, hogy ez a le´ır´aselegend˝oseg´ıts´egetad egy ilyen manipul´al´ashoz annak, akinek szuks´egelesz¨ r´a. A Caldera OpenDOS (illetve a Novell DOS is) a fentebbiekt˝olkicsit elt´er˝oen m˝uk¨odik: a lemezen tal´alhat´o ¨osszes primary DOS part´ıci´ot(ha van egy´altal´an t¨obb) lek´epzi els˝ol´ep´esben C: D: stb. bet˝ukre, ´esut´ana k¨ovetkeznek az extended part´ıci´odrive bet˝ui. Itt a boot flag nem j´atszik szerepet, mindig a legels˝oDOS part´ıci´olesz a C: drive. Azt m´egnem pr´ob´altam, hogy hogyan alakul ez a kioszt´as akkor, ha t¨obb lemezegys´egis van a g´epben... B´arnem kapcsol´odik szorosan a t´em´ahoz, de az´ert megjegyzem, hogy n´eh´any software (pl. diszk kompressz´al´oprogram) csereber´eli a drive bet˝uket, teh´ata fentebb le´ırt kioszt´asm´odosulhat. M´asik furcsas´ag,hogy sok DOS program (pl. n´eh´any BIOS, az FDISK, stb.) az egyszer˝us´egkedv´e´ert C: ´esD: drive bet˝ukkel 36 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´ hivatkozik a lemezegys´egekre is pl. disk1 ´esdisk2 helyett: Ez tipikus esetekben m´egsok part´ıci´oeset´enis j´omegfeleltet´es,de vannak olyan helyzetek is, amikor nem fedi a val´os´agot. V´egul¨ ´alljon itt egy, a t´em´ankhoz kapcsol´od´olev´ela magyar linux-kezd˝oleve- lez´esilist´ar´ol:

From: [email protected] Date sent: Tue, 4 Nov 1997 15:40:09 +0100 (CET) To:[email protected] Subject: Re: [lk] linux+dos+w95 nyalanksagok

On Sun, 26 Oct 1997, SZABO Zsolt wrote:

> szoval a fenti harom op.r-re van szukseg egy PC-n, es ezzel kapcsolatban > lenne szuksegem egy kis megerositesre (hogy okosodjak):

Tudom, hogy mar kicsit regi a tema, de leirom, nalam hogy mukodik, hatha meg erdekel valakit.

A helyzet annyival bonyolultabb, hogy a fenti harom oprendszeren kivul van meg egy Caldera OpenDOS-om is.

Nos tehat:

A dos a /dev/hda1-rol toltodik be. A linux /dev/hda2-rol. A win95 a /dev/hda3-rol. Az OpenDOS a /dev/hda4-rol.

Ezen kivul a /dev/hdc-n van meg egy linux, egy linux swap es egy dos particio.

A bootmanageremet ugy hivjak, hogy ’Beret’s System Loader’, es bsl???.zip neven elerheto a sac-on (pl hercules.bke.hu). Eleg egyszeru volt beallitani, semmit nem kellett trukkozni vele, csak a rewrite_table jellegu opciojat kellett bekapcsolni.

A dos es a win95 azt a particiot latjak C-nek, amelyrol indultak. Tehat win95 alol az a particio, ami DOS alol C:, E:-kent latszik (a D: mindket esetben a /dev/hdc3.

A Caldera OpenDOS megtartja a particiok sorrendjet, tehat nem az neki a C:, amelyikrol bootolt, hanem az elso primary DOS particio, amit talal. 3.3. MEREVLEMEZEK 37

A win95 installt ugy kellett megoldanom, hogy arra a particiora, amelyre installalni akartam, eloszor raengedtem egy sys-t dos alol, a bsl segitsegevel bebootoltam rola, es ugy inditottam a win95 setupot. (Nem szabad hagyni, hogy a win95 rainstallalja magat a regi windblowsra.)

A Caldera OpenDOS installjanal is valami hasonlot kellett eljatszanom. Az ibmbio.com es az ibmdos.com file-okat at kellett masolnom a /dev/hda-ra, mert kulonben nem talalta meg oket (a C-n keresi, nem azon a particion, amelyrol indul).

Igy hirtelenjeben ennyi jutott eszembe.

Guy

=Andrew Korn (Korn Andras)[email protected] "A career is nice, but you can’t run your fingers through its hair." ("A karrier jo dolog, de nem tudod az ujjaiddal a hajat cirogatni.") =http://goliat.eik.bme.hu/~korn/------Guy. Just Guy.-

Egy´ebinform´aci´ok

Ujdons´agok´ a BIOS kapcs´an

1995-ben a Microsoft kiadott egy specifik´aci´ota BIOS int 0x13-as API-j´anak (API=Application Program Interface) b˝ov´ıt´es´ere (azt viszont nem tudom, van-e m´arBIOS, ami t´amogatja ezt). Itt m´arnem 16 bites regiszterekben t¨ort´enik a C/F/S param´eterek ´atad´asaa BIOS ´esaz applik´aci´o(adott esetben a boot-ol´o program) k¨oz¨ott, ezzel lehet˝ov´ev´alik, hogy 1024 cilindern´el(illetve 8 GigaByte- n´al) nagyobb lemezeket is kezelni lehessen BIOS h´ıv´asokkal. Az ´uj fuggv´enyek¨ magukban foglalj´akszektorok olvas´as´at(int13/42) ´es´ır´as´at(int13/43), ´esm´eg egy´eb, kisebb jelent˝os´eg˝uh´ıv´asokat. Van lehet˝os´ega lemez geometri´aj´anak lek´er- dez´ere is, de tipikusan erre nincs szuks´eg,mivel¨ a c´ımz´esezen ´uj fuggv´enyekn´el¨ 64 bites line´aris szektorc´ımmel t¨ort´enik – n´eh´any ´evig bizony´ara el´eglesz ebb˝ola c´ımb˝olaz als´o32 bit is, azzal is 2048 GigaByte-ra n˝ott fel a fels˝okapacit´ashat´ar :-) Az eml´ıtett fuggv´enyekr˝olalapvet˝oinform´aci´okkal¨ a k¨ovetkez˝olapok szol- g´alnak: Check Extensions Peresent, Extended Read, Extended Write ´esData Structure. A BIOS b¨ov´ıt´es´evel egyid˝oben bevezettek n´eh´any ´uj part´ıci´ot´ıpusk´odot is: ˆ 0x0B: DOS, 32 bites FAT (FAT32) filerendszer, max 7.8 GB part´ıci´om´eret 38 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

ˆ 0x0C: DOS, 32 bites FAT (FAT32) filerendszer, max 2048 GB part´ıci´om´eret, INT13EXT

ˆ 0x0E: DOS, 16 bites FAT filerendszer, max (tal´an) 2048 GB part´ıci´om´eret, INT13EXT

ˆ 0x0F: Extended part´ıci´o(mint az eddigi 5-¨os t´ıpusk´od), INT13EXT

A fentebbiek k¨ozul¨ azokn´ala t´ıpusk´odokn´al, ahol INT13EXT szerepel, a BIOS b˝ov´ıt´esenkeresztul¨ f´erhet hozz´aa boot-ol´oprogram a lemezegys´eghez. A part´ıci´os bejegyz´esben ilyenkor figyelmen k´ıvul¨ vannak hagyva a C/F/S st´ılus´uc´ımek, csak a line´aris (relat´ıv) szektorc´ım ´esa szektorm´eret az ´erdekes. Term´eszetesen a logikai part´ıci´okl´ancol´oj´anak (extended part´ıci´o)is kellett ´uj t´ıpusk´od, ´ıgy m´ar k´etspeci´alisan kezelend˝ok´odis van (0x05 ´es0x0F). A part´ıci´osbejegyz´esben a line´aris szektorc´ım m´eret´etezen INT13EXT st´ı- lus´ut´ıpusk´odeset´eben sem n¨ovelt´ekmeg 32 bitr˝ol64 bitre (b´araz ´uj BIOS fuggv´enyek¨ 64 bites c´ımekkel k´epesek dolgozni), ´ıgy 2048 GigaByte (2 TeraByte) m´eret˝ulemezt lehet kezelni. Ez j´oideig elegend˝onek t˝unik m´eg.Megjegyzend˝o viszont, hogy ez a korl´atcsak az els˝odleges part´ıci´okeset´eben szerepel ´ıgy. Ex- tended part´ıci´ol´ancn´alminden egyes ´uj part´ıci´ota hozz´atartoz´om´asodlagos part´ıci´ost´abl´ahoz k´epesti relat´ıv szektorc´ıme c´ımez (l´asda A m´asodlagos part´ı- ci´ost´abl´aksaj´atoss´agaic´ım˝ufejezetet). Ez´ert a logikai part´ıci´oknak a m´eret´ere igaz csak a 2 TeraByte-os korl´at, ¨osszes kapacit´asuk lehet nagyobb 2 TeraByte- n´al. Persze ilyenkor az MBR-ben l´ev˝oExtended part´ıci´onem tudja lefedni a l´anc teljes m´eret´et, de ez val´osz´ın˝unem okoz majd gondot.

N´eh´any sz´oa lilo-r´ol

A lilo a Linux Loader r¨ovid´ıt´ese,egy t¨obbf´ele oper´aci´osrendszert bet¨olteni k´epes program. F˝oc´elja persze az, hogy a Linuxot bet¨oltse. (A Linuxr´ololvashatsz t¨obbek k¨oz¨ott a Magyar Linux Alap´ıtv´any honlapj´an.) Nem ´ohajtok a lilo-r´olsem kimer´ıt˝oenbesz´elni (pl. a fontosabb dolgok k¨ozul¨ nem besz´elek az /etc/lilo.conf file tartalm´ar´ol, a −r opci´or´ol, stb.), csak n´eh´any ´erdekess´eget´ırok itt le. A boot-ol´asszempontj´ab´ola legfontosabb inform´aci´oaz, hogy a Linux nem BIOS h´ıv´asokkal kezeli a hardware-t,´ıgy a merevlemezt sem. Boot-ol´askor viszont a lilo-nak nincs m´asv´alaszt´asa,hisz olyankor m´egnincs bent a mem´ori´aban a kernel. Tov´abb´aa kernelt mag´at(´altal´aban) m´ara Linux file-rendszer´er˝olkell bet¨oltenie, aminek fel´ep´ıt´es´et, ´ıgy a benne l´ev˝ofile-ok hely´etis maga a kernel tudja. Ezt a dilemm´ata lilo ´ugy oldja meg, hogy val´oj´aban k´etr´eszre bomlik: 3.3. MEREVLEMEZEK 39

ˆ Van egy 16 bites, real m´od´ur´esze(neve /boot/boot.b), ezt ind´ıtja el az MBR-be k¨olt¨oztetett kis programocska. (Az MBR-en k´ıvul¨ m´ashov´ais lehet a lilo-t install´alni, de ezt hagyjuk most.) ˆ Van azt´anegy nat´ıv Linux futtathat´or´esze,ennek a file-nak a neve val´oj´a- ban a lilo (/sbin/lilo).

Az /sbin/lilo-t Linux alatt futtatva az lek´erdezi a kernelt˝ol, hogy a bet¨oltend˝o file-ok (pl. maga a kernel (tipikusan /boot/vmlinuz)) blokkjai hol (vagyis milyen C/F/S c´ımen) tal´alhat´oka lemezen, ´esezeket az adatokat be´ırja a /boot/map file-ba. Persze ennek a file-nak a hely´etis lek´erdezi, ezt az adatot mag´aba az MBR- ben l´ev˝oprogramocsk´aba ´ırja bele. ´Igy azt´anboot-ol´askor BIOS h´ıv´asokkal tud hozz´af´erni mindenhez, ami sz´am´ara fontos. Ezek ut´annyilv´anval´o,hogy minden kernelford´ıt´asut´an´ujra kell futtatni az /sbin/lilo-t, hogy az ´uj kernel elhelyezked´es´eta map file-ba ´ırhassa. Ha ezt elmulasztjuk, k¨onnyen lehet, hogy a r´egikernel indul el, m´egha le is t¨or¨oltuk¨ a lemezr˝ol:-) Minden file, amire a boot-ol´assor´anszuks´egvan,¨ ´esamiket BIOS h´ıv´asokkal kell el´erni, a /boot/ k¨onyvt´arban tal´alhat´o.Ezek teh´atazok a file-ok, amiknek a lemez els˝o1024 cilinder´enbelul¨ kell lenniuk,¨ hisz a BIOS (az el˝oz˝oleg eml´ıtett BIOS b˝ov´ıt´esn´elkul)¨ csak ezeket k´epes kezelni. Nagy kapacit´as´ulemez eset´enele- gend˝oegy kis m´eret˝upart´ıci´otkre´alni a lemez elej´en´esa /boot/ k¨onyvt´arat ebbe helyezni, ezzel el´erhetjuk,¨ hogy a kritikus file-ok BIOS-b´ololvashat´oaklegyenek. Gondot okoz viszont az, hogyha a kernel a BIOS-t´olelt´er˝ogeometri´atfel- t´etelezve adja meg a file-ok hely´et, hiszen ´ıgy boot-ol´askor teljesen fals helyr˝ol beolvasott adatokat pr´ob´ala processzor utas´ıt´ask´ent v´egrehajtani. Ennek ered- m´enye tipikusan az, hogy a kezdeti LILO feliratnak csak a fele (LI) jelenik meg a monitoron, azt´ana g´eplefagy. Ilyen esetben ´altal´aban elegend˝omegold´asaz, hogyha bekapcsoljuk a lilo li- near opci´oj´ataz /etc/lilo.conf-ba ´ırt linear kulcssz´oval, vagy az /sbin/lilo -l opci´o- val. Ennek hat´as´ara a map file-ba nem a C/F/S c´ım, hanem a line´aris szektorc´ım kerul¨ bele, ´esezek alapj´ana bet¨olt˝oprogram a boot-ol´assor´ank¨ozvetlenul¨ a BIOS-t´ollek´erdezett geometria szerint alak´ıtja ki a C/F/S c´ımeket. Tulajdonk´eppen nem ´ertem, hogy mi´ert nem ezt a megold´asthaszn´alja alap- ´ertelmez´esben a lilo. Ha valaki tudja ezt, vagy van, akin´ela linear opci´oellen´ere sem muk¨ ¨odik a boot-ol´as,ossza meg velem a tapasztalatait.

3.3.1. A GRUB-r´ol

Mi az a GRUB? A GRUB egy boot loader, ix86 architekt´ur´ara. Arra val´o, hogy az oper´aci´osrendszert bet¨oltse ´es´atadja neki a vez´erl´est. Emellett 40 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

m´egvan j´op´arextra szolg´altat´asais, melyekb˝ol ¨onk´enyesen a k¨ovetkez˝oket emeln´emki: nem kell minden kernel telep´ıt´esut´an´ujratelep´ıteni (err˝ollesz m´egsz´o!); bootol´askor van lehet˝os´egarra, hogy menub˝olv´alassz¨ oper´aci´os rendszert, s˝ot, ak´arparancssoros m´odba is lehet menni, ahol k´ezzellehet az egyes param´etereket ´all´ıtani; a kernel image-t h´al´ozatr´olis le tudja t¨olteni (amennyiben ez bele van ford´ıtva). K¨orulbel¨ ul¨ ennyit tudn´ekmondani r´ola di´oh´ejban.

Mi´ert j´oez nekem? T¨obb okb´ol. Egyr´esztaz´ert j´oa GRUB, mert r´emesenegy- szer˝ukonfigur´alni, a konfigur´aci´os´allom´anya (szerintem legal´abbis) ´esszer˝u ´es´attekinthet˝o.M´asr´esztaz´ert, mert minden kul¨ ¨on¨osebb trukk¨ n´elkul¨ tud m´asoper´aci´osrendszereket bootolni, nem csak Linuxot (HURD-ot p´eld´aul csak ´eskiz´ar´olag GRUB-al lehet bootolni). Persze, ezt m´asboot loader il- letve boot manager is megcsin´alja. Na de nem ilyen rugalmasan! A GRUB ugyanis nem azt teszi, mint a legt¨obb hasonl´oprogram, hogy telep´ıt´eskor (ezalatt az MBR-be vagy hasonl´ohelyre val´otelep´ıt´est´ertem) az egyes kernelek vagy alternat´ıv boot loaderek (chainloading eset´en) merevlemezen l´evo hely´etbele´ep´ıti a telep´ıtett programba. Nem, a GRUB teljesen m´as- k´epp m˝uk¨odik. Amikor telep´ıt˝odik, akkor a boot blockba a GRUB egyes r´eszeinek helye ´epul¨ be, nem a kernelek. Hogy hogyan tal´alja meg a kerne- leket ? Egyszer˝u! Amikor bootolsz, a GRUB els˝or´eszebet¨olti a m´asodikat, ami tartalmazza a menus¨ feluletet¨ ´esaz ´ugynevezett file-rendszer ´ertelme- z˝ot. Ennek az a haszna, hogy a GRUB meg tudja n´ezni, hogy milyen ´al- lom´anyok vannak az egyes partici´okon, ´ıgy a kerneleket ez alapj´antudja megtal´alni. J´onem ? Ez iszony´uhasznos abban az esetben p´eld´aul ami- kor a Linux kernel valami´ert nem akar bootolni, de szerencs´ere van bel˝ole egy backup, ami viszont m˝uk¨odik. Nom´armost, LILO-n´alha a konfigur´a- ci´os´allom´anyb´olkimaradt a backup kernel, akkor az egy kellemes ´ıgyj´ar´as, ´esbootlemezzel kell megoldani a dolgot. GRUB-n´alegyszer˝uen ´atv´altok parancssorba, ´esmegmondom, hogy ne a hib´askernelt, hanem a m˝uk¨od˝o backupot t¨oltse be. No ´espersze az sem elhanyagolhat´o,hogy param´etere- ket is ´atlehet adni a kernelnek, ´esterm´eszetesen ez is szerkeszthet˝o. ´Igy LILO futtat´asn´elkul,¨ ak´ara bootol´asv´egigv´ar´asan´elkul¨ lehet v´altoztatni az egyes kernel param´etereket (IRQ-k, DMA-k, VGA ´esegy´ebdevice para- m´eterek be´all´ıt´asakor ez nagyon hasznos tud ´amlenni!).

Mi´ert jobb a GRUB mint p´eld´aul a LILO? Ennek a k´erd´esnek egy r´esz´et fentebb azt hiszem m´armegv´alaszoltam. R¨oviden: egyszer˝ubb konfigur´a- ci´o,rugalmass´ag,bar´ats´agoss´ag,egyszer˝us´eg.Arr´olnem is besz´elve, hogy a LILO-t mindenf´ele hulye¨ param´eterrel kell ind´ıtani ahhoz, hogy az 1024.-ik cilinder feletti partic´ı´or´olbootoljon (legal´abbis amikor ´enutolj´ara LILO-t l´attam, akkor m´eg´ıgy volt, ´es´ıgy sem sikerult¨ megoldanom a dolgot). 3.3. MEREVLEMEZEK 41

Honnan tudom megszerezni? Debian-ban alapb´ol benne van (potato-t´ol kezdve ha minden igaz). Ennek ellen´ere ´enink´abb a forr´asb´olval´otele- p´ıt´estjavasoln´am. Forr´astaz ftp://alpha.gnu.org/gnu/grub/ c´ımrol lehet szerezni. De ´enenn´el is tudok jobbat: a CVS-ben l´ev˝oforr´asa leg´ujabb, ´es szerintem a legjobb is. Jelen irom´any ´ır´asakor a legfrisebb kiadott GRUB (0.5.96.1) tartalmaz egy-k´etapr´obb, nagyon ritka, de ann´albosszant´obb hib´at(p´eld´aul egy olyat amit eddig csak ´en´eszleltem :(). A CVS verzi´o azonban ezek jelent˝osr´esz´et˝olm´armeg lett szabad´ıtva. Ennek a megszer- z´eseegy picit bonyolultabb (kell hozz´aa cvs csomag is pl):

$ cvs -d :pserver:[email protected]:/cvs login Password: $ cvs -d :pserver:[email protected]:/cvs checkout grub .... $

Nem is volt neh´ez,igaz ? Innent˝ola telep´ıt´estov´abbi r´esze olyan, mintha az ftp arch´ıvumb´olszedted volna a forr´ast. Mi az a (hd0,0)? Az els˝omerevlemez (primary master) els˝opart´ıci´oja. Azt lehetne gondolni, hogy (hd1,0) pedig a primary slave els˝opart´ıci´oja. Ez viszont nem mindig igaz (tulajdonk´eppen az sem, hogy hd0 a primary mas- ter, de ezt most hagyjuk). A hd1 az a m´asodik merevlemez. Ha van primary slave, akkor az lesz a hd1, ha nincs, akkor secondary master, ha az sincs, akkor a secondary slave, ha az sincs, akkor nincs is hd1 :) Honnan a fr´aszb´ol tudom ´enmeg melyiken vannak a file-ok? TAB- kieg´esz´ıt´essel. (hd kilist´azzaaz el´erhet˝omerevlemezeket, (hd0, kilist´azza az el´erhet˝opart´ıci´okat az els˝omerevlemezen. Term´eszetesen a list´ahoz a filerendszer t´ıpusa is hozz´atartozik. Innent˝olkis´erletez´esselmeg lehet tal´alni a megfelel˝opart´ıci´ot.

3.3.2. Konfigur´aci´o´eshaszn´alat

Hogyan hozok l´etre menut?¨ Csin´alni kell egy /boot/grub/menu.lst ´allo- m´anyt. Ez fogja tartalmazni a menut.¨ Minden menupont¨ egy ”title ” sorral kezd˝odik. Ezut´anj¨onnek a grub parancsok, melyek bet¨oltik a kernelt. Egy egyszer˝umenupont¨ ´ıgy n´ezki:

title GNU/Linux root (hd0,0) kernel /vmlinuz root=/dev/hda3 vga=ask 42 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

Ez annyit tesz, hogy megmondja a grubnak, hogy alapb´olminden ´allom´anyt az els˝omerevlemez els˝opartici´oj´ankeressen, majd t¨oltse be a kernelt, ami a gy¨ok´erk¨onyvt´arban van vmlinuz n´even, ´esadja ´atneki a megfelel˝opara- m´etereket. Egyszer˝u, nem ? Windows bootol´asvalahogy ´ıgy n´ezki:

title Dozer rootnoverify (hd4,0) makeactive chainloader +1

FreeBSD bootol´aspedig ´ıgy:

title FreeBSD root (hd0,a) kernel /boot/loader

A leg´erdekesebb azonban a Hurd:

title GNU/Hurd root (hd1,0) kernel /boot/gnumach.gz root=hd2s1 module /boot/serverboot.gz

Hmmm. Van m´egenn´elis ´erdekesebb:

title Linux NetBoot bootp root (nd) kernel /tftproot/vmlinuz-2.4.0 root=/dev/nfs vga=ask \ ip=bootp nfsroot=192.168.0.1:/home/service/NFS

Rem´elem ´erthet˝o:) ‘append=”hdb=ide-scsi”’, ezt hogyan lehet megoldani? Hihetetlenul¨ egyszer˝uen: abban a sorban, amiben megmondod neki a kernelt, a kernel ut´anoda´ırod param´eterk´ent, mintha norm´alprogram lenne. P´eldak´eppen vegyuk¨ a k´erd´esben szerepl˝oesetet:

kernel /boot/bzImage hdb=ide-scsi 3.4. A CD-ROM ESZKOZ¨ OK¨ 43

L´enyeg´eben ami az append= ut´ank¨ovetkez˝oid´ez˝ojelben, azt a kernel-es sor v´eg´ere kell ´ırni, ´esk´eszis van minden. A parancssoros m´odb´ol hogyan jutok ki? ESC -pel

Van valami default timeout ami ut´anr¨ogt¨on az els˝omenupont¨ bootol? Nincs. Neked kell be´all´ıtani. A menu.lst file-ban az els˝omenupont¨ el´e´ırj´alegy timeout [m´asodperc] parancsot.

´Irta: Nagy Gergely <[email protected]>

3.4. A CD-ROM eszk¨oz¨ok

3.5. Hangk´arty´ak

3.6. Nyomtat´as

3.6.1. Bevezet´es

A sz´am´ıt´astechnika folyamatos fejl˝od´es´enek k¨osz¨onhet˝oena kul¨ ¨onb¨oz˝onyom- tat´ot´ıpusok szinte m´arzavar´oansz´eles sk´al´aja ´allt el˝o.Jelenleg a k¨ovetkez˝onyom- tat´ofajt´akhaszn´alatosak:

ˆ H˝onyomtat´ok(a fax k´eszul´ekek¨ el˝odei), ˆ M´atrixnyomtat´ok, ˆ Sornyomtat´ok, ˆ Tintasugaras nyomtat´ok, ˆ L´ezernyomtat´ok, ˆ Szil´ardtint´asnyomtat´ok

Linux alatt a nyomtat´asszempontj´ab´ola f˝onyomtat´otulajdons´agnem a mechanikai kialak´ıt´as,hanem az illeszt˝okivitelez´esim´odja. Ennek megfelel˝oena kul¨ ¨onb¨oz˝ot´ıpusok a k¨ovetkez˝ocsatol´okkal rendelkezhet- nek (ak´art¨obbel is egy k´eszul´eken):¨

ˆ Soros, ˆ P´arhuzamos,

ˆ USB,

ˆ Infrav¨or¨os

3.6.2. Be´all´ıt´as a Vez´erl˝opult seg´ıts´eg´evel

Az UHU-vez´erl˝opult Nyomtat´ok” alpontj´ar´olm´arvolt sz´o,e fejezetben r´esz- ” letesebben is besz´elunk¨ a nyomtat´okbe´all´ıt´as´ar´ol. Ind´ıtsuk el az UHU Vez´erl˝opultot (UHU Control Center). Kattintsunk bal oldalt a f´aban a nyomtat´okr´eszre. A k¨ovetkez˝oablak fog megjelenni:

3.1. ´abra. Nyomtat´obe´all´ıt´as

Ha m´egnincs install´alva nyomtat´onk, akkor term´eszetesen nem jelenik meg semmi az ablakban. Ha van, akkor pedig megjelenik a nyomtat´asisor neve, a nyomtat´oneve, a nyomtat´okezel˝ofile, a nyomtat´ohelye, ´eshogy a nyomtat´o alap´ertelmezett-e a rendszerben, vagy nem.

Az al´abbi m˝uveleteket v´egezhetjuk¨ el:

ˆ Uj´ nyomtat´ofelv´etele

ˆ Nyomtat´ot¨orl´ese

ˆ Nyomtat´obe´all´ıt´asokm´odos´ıt´asa

ˆ Alap´ertelezett´et´etel 3.6. NYOMTATAS´ 45

ˆ Tesztoldal nyomtat´asa

Tekintsuk¨ ´ategy ´uj nyomtat´ofelv´etel´et: Kattintsunk az Uj””´ gombra. A 3.2 ” ´abr´ahoz hasonl´oablakot fogunk l´atni:

3.2. ´abra. Uj´ nyomtat´otelep´ıt´ese

Adjuk meg a Nyomtat´oneve:” mez˝oben azt a nevet, amelyen el akarjuk majd ” ´erni a nyomtat´onkat. Ha helyi nyomtat´onk van, akkor a Csatlakoz´ast´ıpusa” me- ” z˝oben v´alasszuk a Helyi nyomtat´o”-t, ha egy m´asik Windows-os vagy Samb´as ” megoszt´asonl´ev˝onyomtat´otszeretn´enk felinstall´alni, akkor pedig v´alasszuk a Samba megoszt´as”-t. Adjuk meg a nyomtat´ohely´et, ami helyi nyomtat´on´al´al- ” tal´aban P´arhuzamos port (lpt1)”, ´ujabb nyomtat´okn´allehet USB is. ” Ha t´avoli nyomtat´onk van, akkor ”//G´epn´ev/nyomtat´o”form´aban kell meg- adnunk. V´alasszuk ki az als´olist´ab´ola gy´art´onev´et, a nyomtat´ot´ıpus´at, ´esha akarjuk a megfelel˝omeghajt´ot. E mez˝oalap´ertelmezett ´ert´ek´encsak akkor v´altoztassunk, ha els˝ore nem nyomtat a nyomtat´o. Ha el´egedettek vagyunk a be´all´ıt´asokkal, akkor nyomjuk meg az OK” gom- ” bot. Ha valamit elrontottunk, vagy m´egsemszeretn´enk a nyomtat´otfeltelep´ıteni, a M´egsem”gombra kattintva visszal´ephetunk¨ az el˝oz˝oablakhoz, elvetve a v´al- ” toztat´asokat. 46 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

Az OK” gomb megnyom´asaut´ana program megk´erdezi t˝olunk,¨ szeretn´enk- ” e, hogy a most be´all´ıtott nyomtat´olegyen az alap´ertelmezett, ´esazt is, hogy akarunk-e tesztoldalt nyomtatni. Ez ut´obbi k´erd´esre ´erdemes igennel v´alaszolni, hogy leellen˝orizzukk,¨ mindent j´olcsin´altunk-e. Nyomtat´onk tulajdons´againak megv´altoztat´as´ahoz nyomjuk meg a M´odos´ıt” ” gombot. Az el˝obb eml´ıtett ablak fog megjelenni, azzal a kul¨ ¨onbs´eggel, hogy a mez˝okki lesznek t¨oltve a nyomtat´oadataival. Adjuk meg a v´altoztat´asokat, majd kattintsunk az OK”gombra ezek elment´es´ehez. A M´egsem”gombbal elvethetjuk¨ ” ” a tervezett v´altoztat´asokat. Ha t¨or¨olni szeretn´enk egy nyomtat´ot, v´alasszuk ki a list´ab´ol, majd nyomjuk meg a T¨or¨ol” gombot. Az alap´ertelmezett nyomtat´obe´all´ıt´as´ahoz v´alasszuk ki ” a nyomtat´ota list´ab´ol, majd kattintsunk az Alap´ertelmezett” gombra. ” Tesztoldal nyomtat´as´ahoz v´alasszuk ki a nyomtat´ot, majd kattintsunk a Tesz- ” toldal” gombra. Ha v´egeztunk¨ a nyomtat´obe´all´ıt´as´aval, akkor kattintsunk a Bez´ar” gombra. ” Ha m´ast nem akarunk be´all´ıtani, akkor bez´arhatjuk az UHU Vez´erl˝opult-ot is, ´es haszn´alatba is vehetjuk¨ frissen be´all´ıtott nyomtat´onkat.

3.6.3. Be´all´ıt´as a CUPS seg´ıts´eg´evel

A munkahelyemen van egy Lexmark T610 t´ıpus´ul´ezernyomtat´o.Saj´atIP c´ımmel rendelkez˝o,igazi H´al´ozati nyomtat´o”. ” A CUPS rendszerrel (az UHU-Linux 1.0rc2.1 verzi´oja a CUPS (Common Unix Printing System) 1.1.18-as verzi´oj´attartalmazza. ) sikerult¨ be´all´ıtanom a k¨ovet- kez˝ok´eppen:

ˆ Elind´ıtottam egy b¨ong´esz˝ot(adott esetben a Konquerort).

ˆ Be´ırtam a c´ımsorba http://localhost:631

ˆ A megjelen˝oweboldalon az Administration”linket kiv´alasztva, majd root” ” ” felhaszn´al´ok´ent t¨ort´ent bejelentkez´esemut´anaz Add Printer” gombot v´a- ” lasztottam ki.

ˆ Kit¨olt¨ottem a Name, Location ´esDescription”mez˝oket a nyomtat´oNev´evel ” ´esLe´ır´as´aval.

ˆ Tov´abbl´ep´esut´ana Device” mez˝oben megadtam az LPD/LPR Host or ” ” Printer” eszk¨oz t´ıpust.

ˆ A k¨ovetkez˝ooldalon a Device URI:” mez˝oben: socket://10.3.72.246:9100, ” 3.6. NYOMTATAS´ 47

ˆ majd a Make:” mez˝oben a Raw, a Model:” mez˝oben pedig a Raw Queue ” ” (en) t´ıpust v´alasztottam ki.

ˆ Kaptam egy uzenetet,¨ hogy Printer Lexmark has been added succesfully.

ˆ A Printers” linkre kattintva megjelent a be´all´ıtott nyomtat´o. ”

3.3. ´abra. Telep´ıt´esa CUPS seg´ıts´eg´evel

ˆ A Print Test Page” gombbal k´esz´ıtettem egy Teszt oldalt. ”

A fenti be´all´ıt´aseredm´enyek´ent az´ota gy¨ony¨or˝uen nyomtatok UHU-Linux al´ol, ezzel az 1200 DPI-s l´ezernyomtat´oval. Rem´eljuk¨ e r¨ovid fejezet seg´ıts´egetny´ujt a nyomtat´obe´all´ıt´asoksikeres kivi- telez´es´eben. 48 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

3.7. Modemek

3.7.1. Bevezet´es

Ha megfordul fejunkben,¨ hogy valamilyen m´odon el kellene ´erni az Internetet, r¨oviden meg kell ismerkednunk¨ a modemek m˝uk¨od´es´evel, szabv´anyaival, hogy els˝o internetes kapcsolatunkat biztos k´ezzeltudjuk majd be´all´ıtani. A fejezet v´eg´en ismertetunk¨ egy ¨osszefoglal´ot´abl´azatot, mellyel finomhangolhatjuk modemunk¨ be´all´ıt´asait.

Mi az a modem?

A modem leegyszer˝us´ıtve egy ´atalak´ıt´o.A sz´am´ıt´og´epa kettes sz´amrendszer alapj´anm˝uk¨odik, mind¨ossze k´et´ert´ek, a 0 ´es1 kul¨ ¨onb¨oz˝ovari´aci´oib´ol´allap´ıtja meg, hogy mit jelent az adott parancs, mi az adott v´altoz´o´ert´eke ´escsak ebben a form´aban ´erti az internetet is. A telefonvonal viszont nem ilyen pontosan elhat´arolt feszults´eg´ert´ekek¨ seg´ıts´e- g´evel hordozza az inform´aci´okat. Egyetlen telefonh´ıv´asalatt ak´art¨obbezer feszult-¨ s´egszint is ´atmehet a telefonvonalon att´olfugg˝oen,¨ hogy suttogunk, kiab´alunk, nevetuk¨ vagy s´ırunk. Amikor a modem a sz´am´ıt´og´epfel˝ol´erkez˝ojeleket a telefonvonalon tov´ab- b´ıtja, akkor modul´al´ast, amikor pedig a telefonvonalon ´erkez˝oket a sz´am´ıt´o- g´ep´altal ´erthet˝obin´aris jelekk´eford´ıtja, akkor demodul´al´astv´egez(MOdul´a- l´as/DEModul´al´as).

Modemt´ıpusok

Alapvet˝oenk´etfajta modem l´etezik, a kuls˝o´esa¨ bels˝omodem. A bels˝omodem el˝onye, hogy a t´apell´at´as´atk¨ozvetlenul¨ a sz´am´ıt´og´ept˝olkapja, nem foglal ´ujabb helyet az asztalon vagy a sz´am´ıt´og´eptetej´en, viszont h´atr´anya, hogy hi´anyoznak r´ola a visszajelz˝of´enyek. A kuls˝omodem¨ el˝onye a vizu´alis visszajelz´es,amely t¨obbet is el´arulhat egy adott m˝uk¨od´esihelyzetr˝ol, mint a modemet kezel˝oprog- ram, pl. a rendszer azt jelzi, hogy a modem lebontott, de a modem m´egmindig vonalban van. Tov´abbi el˝onye, hogy k¨onnyen hordozhat´o´escsatlakoztathat´om´a- sik sz´am´ıt´og´ephez, az ¨osszek¨ottet´esegy soros (vagy a mostan´aban divatos) USB port. A kuls˝omodem¨ h´atr´anya egy tov´abbi doboz a sz´am´ıt´og´epmellett, illetve ide sorolhat´om´ega t´apell´at´asszuks´egess´egeis.¨ A modemnek a jelek ´atalak´ıt´as´ahoz szuks´egevan¨ egy processzorra, amely el- v´egzia telefonon ´erkez˝ojelek mintav´etel´et´eskvant´al´as´at. Mintav´etelkor (a be´er- kez˝ofrekvenciav´altoz´asokb´ol) peri´odusos id˝ok¨oz¨onk´ent let´arol egy ´ert´eket, majd a 3.7. MODEMEK 49 kvant´al´askor ezen mintav´etelek alapj´anmeghat´arozza, hogy adott mint´ak´ert´eke bin´arisan null´atvagy egyet jelent-e. Ez a processzor minden esetben megtal´alhat´o,de kul¨ ¨onb¨oz˝ohelyen. A kuls˝o¨ modemekn´elez a processzor a modemdoboz belsej´eben tal´alhat´omeg, m´ıg bels˝o modemekn´elnem ilyen egy´ertelm˝ua helyzet. R´egebbi ISA-csatol´osmodemekn´el a processzor a modem ny´aklapj´anvolt elhelyezve, hiszen a sz´am´ıt´og´epnek el´eg volt az ¨onmaga m˝uk¨od´es´evel j´ar´ofeladatokat megoldani, de sebess´egn¨oveked´essel egyutt¨ a fenti modul´al´ast-demodul´al´astszint´ena f˝oCPU seg´ıts´eg´evel k´ıv´ant´ak megoldani. Ez a l´ep´esalak´ıtotta ki a PCI-csatol´os´un. winmodemeket, amikor a bels˝omodemet leegyszer˝us´ıtve egy ny´aklapnak ´esrajta egy RJ11-es csatlako- z´onak tekinthetjuk.¨ A winmodemek k¨oz¨otti csoportos´ıt´asszint´enk´etfel´ebontja a csal´adf´at´un. softmodemre ´escontrollerless modemre. A softmodem meghajt´o n´elkul¨ egy´altal´annem tud m˝uk¨odni, a controllerless modemr˝olmind¨ossze a pro- cesszor hi´anyzik. A modemek csoportos´ıt´asateh´ata k¨ovetkez˝ok´eppen lehets´eges:

- kuls˝o,soros¨ porton csatlakoz´omodem hardmodemek - kuls˝o.USB¨ porton csatlakoz´omodem - bels˝o,f˝oleg ISA-csatol´os (vagy ma m´arnagyon ritka PCI-os) modem softmodemek - bels˝o,PCI-csatol´ossoftmodem (winmodemek) - bels˝o,PCI-csatol´oscontrollerless modem

(Mint l´athat´o,el´egneh´ezmeghat´arozni a controllerless modem fogalm´at, hi- szen t¨obb mint egy softmodem, de mivel egyedul¨ nem k´epes olyan teljes ´ert´ek˝u m˝uk¨od´esre, mint a hardmodem, ez´ert a winmodemek csoportj´aba sorolhat´o.)

Altal´anoss´agban´ elmondhat´o,hogy a kuls˝o,k¨ ul¨ ¨on h´azasmodem hardmodem, m´ıg a bels˝omodemr˝olnem ilyen egyszer˝uinform´aci´okat szerezni. Seg´ıts´egunkre¨ lehet a modem specifik´aci´oja, melyben k¨ovetelm´enyk´ent sze- repelni szokott a Pentium I 200 MHz-es MMX-es processzor ´eslegal´abb 32 MB mem´oria megl´ete. Ennek oka az, hogy az enn´ela processzorn´almegjelent MMX (MultiMedia eXtension) parancscsomag seg´ıts´eg´evel tudja az oper´aci´osrendszer kezelni a winmodemet (A Pentium I 166 MHz-es MMX processzor a sebes´ege miatt szokott kev´eslenni). Tov´abbi t´ampont lehet az el´egg´eelterjedt oper´aci´os rendszer neve, esetleg kiz´ar´olagos eml´ıt´esea modem doboz´anvagy le´ır´as´aban, melyre neve is r´ımel. 50 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

3.7.2. A modemek egy´ebtulajdons´agai

Mut´antiszt´aztuk a t´ıpusokat, ´erdemes lenne egy kicsit megismerkednunk¨ a m˝uk¨od´esiszabv´anyokkal is. Ezen szabv´anyok alapj´ankommunik´alminden mo- dem a fel´ep´ıt´es´et˝olfuggetlen¨ ul.¨

Baud/bps, avagy a sebess´egmeghat´aroz´asa

A Baud volt az adat´atviteli sebess´egelterjedt m´er´esim´odszere, am´ıg le nem v´altotta egy sokkal pontosabb meghat´aroz´as,a bps (bits per second = bit per m´asodperc). Egy Baud egy elektomos ´allapotv´altoz´asm´asodpercenk´ent. Nev´et Jean-Maurice-Emille Baudot francia m´ern¨okr˝olkapta, aki els˝ok´ent m´erte meg a t´avir´o´atviteli sebess´eg´et. Az adatkommunik´aci´oban, a sz´am´ıt´og´ep-modemek ´atviteli kapcsolataiban a bps az adatm´er´es´altal´anos m´ert´ekegys´ege.A bps a m´asodpercenk´ent ´atvitt bitek sz´ama. A s´avsz´eless´ega bps-t˝olfugg.¨ Altal´aban´ a nagyobb bps ´ert´eknagyobb jelse- bess´egetis jelent. A jel s´avsz´eles´eg´enek m´ert´ekegys´egea szabv´anyos frekvencia- egys´eg,a kHz illetve a Mhz.

T¨om¨or´ıt´es, hibajav´ıt´as, szinkroniz´al´as

A telefonos kapcsolat sor´anaz elkuld¨ ¨ott illetve fogadott b´ajtok forgalmaz´asa nem egy-az-egyben t¨ort´enik, az adatcsomagokon a modem t¨om¨or´ıt´estv´egez, ´ıgy cs¨okkentve a forgalmat illetve n¨ovelve a sebess´eget. Az adatt¨om¨or´ıt´esk´etf´ele, az MNP-5 ´esa V.42 szabv´any alapj´ant¨ort´enhet. Az MNP-5 szabv´annyal 2:1 ar´any´uadatt¨om¨or´ıt´estlehet v´egezni, a V.42 alapj´anak´ara 4:1 ar´any is el´erhet˝o. A V.42 figyelembe veszi a kuldend˝ovagy¨ ´erkez˝oadat el˝ot¨om¨or´ıtetts´eg´et, vagy nem pr´ob´alkozik meg pl. egy .zip vagy bz2 f´ajl tov´abbi t¨om¨or´ıt´es´evel. Az MNP2-4 ´esV.42 szabv´anyokkal hibaellen˝orz´estv´egeza modem, amely a h´al´ozatokn´almegszokott m´odon t¨ort´enik. A kuld˝omodem¨ a csomaggal elkuldi¨ az ´altala kisz´am´ıtott hibaellen˝orz˝o ¨osszeget, melyet a fogad´omodem ¨osszehasonl´ıt a kapott csomag alapj´an ¨onmaga ´altal sz´am´ıtott ellen˝orz˝o ¨osszeggel. Ha elt´er´esje- lentkezik, a fogad´omodem ´ujrakuldeti¨ a csomagot. A szabv´anyok a hibaellen˝orz´es ´esa hibajav´ıt´asm´odj´aban t´ernek el egym´ast´ol, de l´enyeguk¨ azonos. Az adatok forgalmaz´asa,a t¨om¨or´ıt´es´esa hibaellen˝orz´eshi´aba t¨ok´eletes, ha a k´etmodem nem azonos sebess´eg˝u, vagy a telefonvonal min˝os´egenem engedi meg a modemek ´altal el´erhet˝olegnagyobb sebess´egbiztons´agoshaszn´alat´at. Eh- hez j¨on az a t´eny, hogy ´altal´aban a kuld˝omodem¨ gyorsabban tudja kuldeni¨ az adatot, mint azt a fogad´omodem fogadni, ellen˝orizni, visszaigazolni k´epes. Emi- att a modemek k´enytelenek az adatfolyam sebess´eg´etvez´erelni. Ennek l´enyege, 3.7. MODEMEK 51 hogy a modemek a t´arcs´az´asalatt (az ´un. ¨osszefuty¨ ul´esn´el)¨ meg´allapodnak a haszn´aland´osebess´egben, majd a forgalmaz´asalatt egy valamilyen adatfolyamot szab´alyoz´orendszerrel tartj´aka szinkront. Ennek egyik m´odja az XON/XOFF adatfolyamvez´erl´es,amely f˝oleg szoftveres eszk¨oz¨okkel oldja meg ezt a probl´em´at. A m´asik megold´asaz RTS/CTS (hardveres) megold´as. Szoftveres vez´erl´esn´ela fogad´omodem egy karakterrel (´altal´aban Ctrl+S) jelzi a kuld˝omodemnek,¨ hogy megtelt a puffere, nem k´epes ´ujabb csomagokat fogadni. Ha ´ujra k´epes adatforgalmaz´asra, akkor egy m´askarakterrel (pl. Ctrl+Q) jelzi a kuld˝omodemnek,¨ hogy k´epes az ´ujabb csomagt¨omeg fogad´as´ara. Ennek a meg- old´asnak egyetlen el˝onye, hogy el´eg3 ´era t¨ok´eletes adattov´abb´ıt´asra. Nagy h´at- r´anya viszont annak lehet˝os´ege,hogy a telefonvonal zaja alapj´anesetleg egy, az adattov´abb´ıt´aspillanatnyi le´all´ıt´as´ahoz vezet˝okaraktert ´erz´ekel a kuld˝omodem,¨ amelyet csak a fogad´omodem ´ujraind´ıt´ojelz´esetud megt¨orni. Tov´abbi gondot jelent, hogy bin´aris f´ajlok kuld´es´en´el´esfogad´as´an´almag´aban¨ a bin´aris f´ajl cso- magj´aban lehetnek olyan karakterek, amelyek szint´ena forgalmaz´asvez´erl´es´ehez hasonl´okaraktereket gener´alnak a telefonvonal k´etv´eg´en. Hardveres vez´erl´eseset´enRTS/CTS vez´erl´estalkalmaznak a modemek. Ekkor a fogad´omodem egy RTS (Request To Send = Kuld´esK´er´ese)jelet¨ kuld¨ ki, m´ıg a kuld˝oegy¨ CTS (Clear To Send =K´eszena kuld´esre)¨ jellel jelzi az adattov´abb´ıt´asra k´esz´allapot´at. Ugyanezen elven m˝uk¨odik az UART (Universal Asynchronous Recei- ver/Transmitter) egys´egis, amely a sz´am´ıt´og´epinterf´eszei(itt a soros port) ´esa soros eszk¨oz k¨oz¨otti adat´araml´astvez´erli.

3.7.3. A modem be´all´ıt´asa Linux alatt

Modemunk¨ be´all´ıt´as´atelv´egezhetjuk¨ grafikus vagy karakteres k´eperny˝onis. Mindegyikhez t¨obbf´ele be´all´ıt´o´est´arcs´az´oprogram illetve script tartozik. A kon- zolhoz szokott szemunknek¨ t¨obbek k¨oz¨ott a wvdial ´es pppconfig lehet megfelel˝o eszk¨oz, m´ıg grafikus feluleten¨ ´altal´aban a haszn´alt rendszer saj´att´arcs´az´oeszk¨oze ny´ujthat egyszer˝ul´ep´esekb˝ol´all´omegold´astaz internet fel´eleszt´es´ehez. Mivel ezen eszk¨oz¨ok k´epesek t¨ok´eletes munkav´egz´esre, ez´ert n´ezzuk¨ meg, ho- gyan lehet modemunkkel¨ eljutni addig a pontig, ahol gyakorlatilag b´armelyik fent eml´ıtett program k´epes ´atvenni a vez´erl´est.

Hardveres modemek be´all´ıt´asa

Ezek a legegyszer˝ubben m˝uk¨od´esre b´ırhat´oeszk¨oz¨ok, ez´ert kezdjuk¨ veluk.¨ A kuls˝ohardveres¨ modemhez el˝osz¨or biztos´ıtani kell a t´apell´at´ast, amelyet a hozz´a 52 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´ csomagolt kism´eret˝utranszform´ator seg´ıts´eg´evel oldhatunk meg. Ezut´ana mo- demk´abel egyik v´eg´etcsatlakoztatni kell a modemhez, m´asik v´eg´eta sz´am´ıt´og´ep egy szabad soros portj´ahoz. Mivel a k´abelv´egekkialak´ıt´asaolyan, hogy a k´a- bel modem fel˝oli v´eg´etnem tudjuk a sz´am´ıt´og´epportj´ara dugni, ez´ert nem kell agg´odni afel˝ol, hogy ¨oszekeverjuk¨ a k´abelv´egeket. A k¨ovetkez˝ol´ep´esa telefonk´abel ´esa modem ¨osszek¨ot´eselesz. A k´abelt a LINE (telefonvonal) jelz´es˝ufoglalatba dugjuk be. Nem kell er˝oltetni, a k´abel v´eg´enl´ev˝o r¨ogz´ıt˝op¨oc¨ok miatt csak egyf´elek´eppen t¨ort´enhet a csatlakoz´as. Ha a telefont is szeretn´enk haszn´alni ugyanerr˝ola telefonvonalr´ol, akkor a PHONE (telefon) foglalatba dugva az ´ujabb telefonk´abel egyik v´eg´etaz asztali telefonnal is k´epesek leszunk¨ telefon´alni, ha ´eppen nem vagyunk internetes kap- csolatban. Az ISDN eszk¨oz¨ok k´epesek a telefon ´esaz internet egyidej˝ukezel´es´ere. Ha ilyen berendez´esunk¨ van, akkor a telefonvonalat ne a modemb˝olvezessuk¨ tov´abb, hanem k¨ozvetlenul¨ az ISDN fali eloszt´ob´ol. Egyes modemeken tal´alhat´oMIC (mikrofon) ´esSPK (speaker, hangsz´or´o)fog- lalat. Ezek seg´ıts´eg´evel ´esa megfelel˝ok´eszlettel k´enyelmesen tudunk telefon´alni ak´araz interneten keresztul¨ is. Fontos lehet megeml´ıteni, hogy mivel ezen eszk¨oz¨ok az alaplap soros portj´ara csatlakozva m˝uk¨odnek, ez´ert a BIOS megfelel˝omenuj´eben¨ enged´elyezni kell a COM1 vagy COM2 portot. A szabv´anyos portok ´esbe´all´ıt´asi´ert´ekeik a k¨ovetkez˝ok:

DOS Linux IRQ B´azisc´ım COM1 /dev/ttyS0 4 3F8 COM2 /dev/ttyS1 3 2F8 COM3 /dev/ttyS2 4 3E8 COM4 /dev/ttyS3 3 2E8

A modem haszn´alat´aval kapcsolatban tehetunk¨ egy nem l´etfontoss´ag´u, de adott esetben hasznos be´all´ıt´ast. Ez azt jelenti, hogy k´esz´ıtunk¨ egy softlinket arra a portra, amelyre a modemet csatlakoztattuk, majd a tov´abbiakban nem k¨ozvetlenul¨ a portra, hanem a softlinkre fogunk hivatkozni. Hozzuk l´etre ezt a linket:

# ln -s /dev/ttyS1 /dev/modem

Ez a sor egy softlinket hoz l´etre a ttyS1 (COM2) portra /dev/modem n´even. ´Igy a t´arcs´az´obe´all´ıt´asokn´ala /dev/modem linken keresztul¨ ´erhetjuk¨ el a portot ´esb´armilyen, a portot ´erint˝om´odos´ıt´aseset´encsak a softlinket kell m´odos´ıtani, nem a modemet haszn´al´oprogramokat kell ´ujrakonfigur´alnunk. 3.7. MODEMEK 53

Szoftveres modemek be´all´ıt´asa

Mivel a szoftveres modemek is k´et, j´olelkul¨ ¨on´ıtett csoportra oszthat´ok, ez´ert n´ezzuk¨ ´atezeket kul¨ ¨on. A kul¨ ¨onbs´egeknem nagyok, de adott esetben fontosak lehetnek.

HCF-modemek be´all´ıt´asa. A HCF modemek ´un. controllerless (vez´erl˝on´el- kuli)¨ modemek. Ezen modemek gyakorlatilag mindenre k´epesek, kiv´eve egy alap- vet˝ol´ep´est, mivel az anal´og-digit´alis illetve digit´alis-anal´og´atalak´ıt´asra ¨oner˝ob˝ol k´eptelenek. Eppen´ ez´ert ezt a sz´am´ıt´og´epprocesszora szokta v´egezni. Ehhez szuks´egeslesz¨ egy meghajt´oprogramra, amely n´elkul¨ a rendszer ´altal´a- ban nem is ismeri fel modemk´arty´ankat. A szuks´egesmeghajt´otmegtal´aljuk¨ a modem telep´ıt˝oCD-j´en, a gy´art´ohon- lapj´anvagy pl. a Conexant t´ıpus´umodemekhez let¨olthet˝oa http://www.mbsi.ca/ weboldalr´ol. FONTOS! A HCF modemek nem m˝uk¨odnek a HSF modemekhez k´esz´ıtett meghajt´oprogramokkal! Ha sikeresen beszereztuk¨ a modemmeghajt´oprogramot, v´egezzuk¨ el a telep´ı- t´esta k¨ovetkez˝ol´ep´esekvalamelyik´evel. Ha .RPM form´atum´ucsomagunk van, telep´ıtsuk¨ az rpm -i hcfpcimodem-[verzi´osz´am].[arch].rpm

paranccsal. Ha USB-csatol´osa modemunk,¨ akkor haszn´aljuk az rpm -i hcfusbmodem-[verzi´osz´am].[arch].rpm

parancsot. A csomag telep´ıt´eseut´anvagy k´es˝obb b´armilyen konfigur´aci´osbe- ´all´ıt´ashoz haszn´aljuk a hcfpciconfig vagy a hcfusbconfig parancsokat. Ha .rpm form´atum´uforr´ascsomagunk van, akkor k´esz´ıtsunk¨ bel˝ole bin´arist az rpm -rebuild hcfpcimodem-[verzi´osz´am].src.rpm paranccsal. Ha USB-csatol´osa modemunk,¨ haszn´aljuk az rpm -rebuild hcfusbmodem- [verzi´osz´am].src.rpm parancsot. Az ´ıgy elk´esz´ıtett csomagot telep´ıtsuk¨ az el˝oz˝oleg le´ırtak szerint. Ha .tar.gz t¨om¨or´ıt´es˝uforr´ascsomagunk van, csomagoljuk ki, majd l´epjunk¨ be a l´etrej¨ott k¨onyvt´arba: tar -xzf hcfpcimodem-[verzi´osz´am].tar.gz cd hcfpcimodem-[verzi´osz´am] make install 54 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

Ha USB-csatol´osa modemunk,¨ haszn´aljuk a k¨ovetkez˝oparancsokat, majd l´epjunk¨ be a l´etrej¨ott k¨onyvt´arba. tar -xvz hcfusbmodem-[verzi´osz´am].tar.gz cd hcfusbmodem-[verzi´osz´am] make install

Fontos lehet, hogy a Debian k¨ozeli rendszerekn´el(ilyen az UHU-Linux is) a modules/common.mak f´ajlban m´odos´ıtani kell a KERNELSRC param´eter ´ert´e- k´et! A sikeres meghajt´oford´ıt´asut´anfuttassuk a hcfpciconfig, vagy USB-csatol´os modem eset´ena hcfusbconfig parancsot a be´all´ıt´asokv´egrehajt´asa´erdek´eben. Telep´ıt´esut´ana k¨ovetkez˝om´odon tudunk hivatkozni a modem portj´ara:

COM1 /dev/ttySHCF0 vagy /dev/usb/acm/0 vagy /dev/cuaHCF0 /dev/usb/ttyACM0 COM2 /dev/ttySHCF1 vagy /dev/usb/acm/1 vagy /dev/cuaHCF1 /dev/usb/ttyACM1 COM3 /dev/ttySHCF2 vagy /dev/usb/acm/2 vagy /dev/cuaHCF2 /dev/usb/ttyACM2 COM4 /dev/ttySHCF3 vagy /dev/usb/acm/3 vagy /dev/cuaHCF3 /dev/usb/ttyACM3

A modem haszn´alat´aval kapcsolatban tehetunk¨ egy nem l´etfontoss´ag´u, de adott esetben hasznos be´all´ıt´ast. Ez azt jelenti, hogy k´esz´ıtunk¨ egy softlinket arra a portra, amelyre a modemet csatlakoztattuk, majd a tov´abbiakban nem k¨ozvetlenul¨ a portra, hanem a softlinkre fogunk hivatkozni. Hozzuk el˝osz¨or l´etre a linket:

# ln -s /dev/ttySHCF1 /dev/modem

Ez a sor egy softlinket hoz l´etre a ttySHCF1 (COM2) portra /dev/modem n´even. ´Igy a t´arcs´az´obe´all´ıt´asokn´ala /dev/modem linken keresztul¨ ´erhetjuk¨ el a portot ´esb´armilyen, a portot ´erint˝om´odos´ıt´aseset´encsak a softlinket kell m´odos´ıtani, nem a modemet haszn´al´oprogramokat kell ´ujrakonfigur´alnunk.

HSF-modemek be´all´ıt´asa. A HSF modemeket nevezzuk¨ softmodemeknek (winmodemeknek). Ezen modemek csak szoftvermeghajt´oseg´ıts´eg´evel m˝uk¨od- nek, nem k´epesek feladatuk ¨on´all´oelv´egz´es´ere. Eppen´ ez´ert ezt a sz´am´ıt´og´ep processzora szokta v´egezni. Viszont ehhez szuks´egesegy¨ meghajt´oprogram, amely n´elkul¨ a rendszer ´altal´aban nem is ismeri fel a modemk´arty´ankat. 3.7. MODEMEK 55

A szuks´egesmeghajt´otmegtal´aljuk¨ a modem telep´ıt˝oCD-j´en, a gy´art´ohon- lapj´anvagy pl. a Conexant modemekhez let¨oltheto a http://www.mbsi.ca webol- dalr´ol. FONTOS! A HSF modemek nem m˝uk¨odnek a HCF modemekhez k´esz´ıtett meghajt´oprogrammal! Ha sikeresen beszereztuk¨ a modemmeghajt´oprogramot, v´egezzuk¨ el a telep´ı- t´esta k¨ovetkez˝ol´ep´esekvalamelyik´evel. Ha .RPM form´atum´ucsomagunk van, telep´ıtsuk¨ az rpm -i hsflinmodem-[verzi´osz´am].[arch].rpm

paranccsal. A csomag telep´ıt´eseut´anvagy k´es˝obb b´armilyen konfigur´aci´osbe´all´ıt´ashoz haszn´aljuk a hsfpciconfig parancsot. Ha .rpm form´atum´uforr´ascsomagunk van, akkor k´esz´ıtsunk¨ bel˝ole bin´arist az rpm -rebuild hsflinmodem-[verzi´osz´am].src.rpm paranccsal. Ha .tar.gz t¨om¨or´ıt´es˝uforr´ascsomagunk van, csomagoljuk ki, majd l´epjunk¨ be a l´etrej¨ott k¨onyvt´arba: tar -xzf hsflinmodem-[verzi´osz´am].tar.gz cd hsflinmodem-[verzi´osz´am] make install

Fontos lehet, hogy a Debian k¨ozeli rendszerekn´el(ilyen az UHU-Linux is) a modules/common.mak f´ajlban m´odos´ıtani kell a KERNELSRC param´eter ´ert´e- k´et! A sikeres meghajt´oford´ıt´asut´anfuttassuk a hsfconfig parancsot a be´all´ıt´asok v´egrehajt´asa´erdek´eben. Telep´ıt´esut´ana k¨ovetkezo m´odon tudunk hivatkozni a modem portj´ara:

COM1 /dev/ttySHSF0 vagy /dev/cuaHSF0 COM2 /dev/ttySHSF1 vagy /dev/cuaHSF1 COM3 /dev/ttySHSF2 vagy /dev/cuaHSF2 COM4 /dev/ttySHSF3 vagy /dev/cuaHSF3

A modem haszn´alat´aval kapcsolatban tehetunk¨ egy nem l´etfontoss´ag´u, de adott esetben hasznos be´all´ıt´ast. Ez azt jelenti, hogy k´esz´ıtunk¨ egy softlinet arra a portra, amelyre a modemet csatlakoztattuk, majd a tov´abbiakban nem k¨oz- vetlenul¨ a portra, hanem a softlinkre fogunk hivatkozni. Hozzuk el˝osz¨or l´etre a linket: 56 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

# ln -s /dev/ttySHSF1 /dev/modem

Ez a sor egy softlinket hoz l´etre a ttySHSF1 (COM2) portra /dev/modem n´even. ´Igy a t´arcs´az´obe´all´ıt´asokn´ala /dev/modem linken keresztul¨ ´erhetjuk¨ el a portot ´esb´armilyen, a portot ´erint˝om´odos´ıt´aseset´encsak a softlinket kell m´odos´ıtani, nem a modemet haszn´al´oprogramokat kell ´ujrakonfigur´alnunk.

ISDN modemek

Ez a t´ıpus igaz´ab´olegy termin´aladapter (TA). Ezekhez ´altal´aban a kernelbe m´arbele van ford´ıtva a t´amogat´asvagy a kernel modulk´ent t¨olti be a haszn´a- lathoz. A be´all´ıt´asUHU-Linux alatt az isdnutils vagy m´arrendszerekben pl. az isdn4linux paranccsal, grafikus feluleten¨ pedig az isdn-config parancs seg´ıts´eg´evel.

USB-csatol´os modemek

Az USB-csatol´osmodemek k¨ozul¨ n´emelyek m˝uk¨odnek Linux alatt, n´emelyek viszont nem. Altal´aban´ elmondhat´o,hogy a m˝uk¨od´eshez szuks´eg¨ unk¨ lehet egy ACM modulra a kernelben, melyhez az /usb/acm.o kernel modult kell haszn´alni. Ehhez az ACM (Abstract Control Model) modulhoz a kernelforr´asdokument´aci- ´oj´aban tal´alunk le´ır´ast. A portok devfs-sel ´esdevfs n´elkul¨ a k¨ovetkez˝ok:

COM1 /dev/usb/acm/0 vagy /dev/usb/ttyACM0 COM2 /dev/usb/acm/1 vagy /dev/usb/ttyACM 1 COM3 /dev/usb/acm/2 vagy /dev/usb/ttyACM 2 COM4 /dev/usb/acm/3 vagy /dev/usb/ttyACM 3

3.7.4. Be´all´ıt´as

Mivel kell˝oensok t´arcs´az´oprogram ´all rendelkez´esre Linux alatt, ez´ert itt csak 3 megold´astn´ezzunk¨ ´atr¨oviden. Ezek egyike a minicom nev˝uprogram, amely termin´alk´ent is haszn´alhat´o,a wvdial, amely egy karakteres feluleten¨ be´all´ıthat´o t´arcs´az´o,illetve az UHU-Linux grafikus feluleten¨ be´all´ıthat´o UHU-t´arcs´az´o pro- gramja.

Be´all´ıt´asa minicom seg´ıts´eg´evel

N´ezzuk¨ el˝osz¨or a termin´alt. E program el˝onye, hogy a t´arcs´az´asmellett k´epes a modem be´all´ıt´asait megjelen´ıteni illetve m´odos´ıtani, ez´ert glob´alisan itt tudunk ´all´ıtani a m˝uk¨od´esisaj´atoss´agokon. 3.7. MODEMEK 57

Ind´ıtsuk el konzolban vagy konzolablakban a programot. Els˝oind´ıt´askor a k¨ovetkez˝o uzenetet¨ fogjuk kapni: jimmy:~$ minicom minicom: there is no global configuration file /etc/minirc.dfl Ask your sysadm to create one (with minicom -s).

Ez mind¨ossze annyit jelent, hogy a minicom m´egnem volt elind´ıtva vagy nem lett elmentve az alapbe´all´ıt´asa,´ıgy ezt l´etre kell hoznunk root felhaszn´al´ok´ent. Ind´ıtsuk el teh´atrendszergazdak´ent a megadott minicom -s paranccsal termin´a- lunkat. Elindul´askor egy menurendszerbe¨ kerul¨ unk.¨ K´etfontos menupontot¨ kell meg- jegyeznunk,¨ egyik ezek k¨ozul¨ a soros portra ´esannak be´all´ıt´as´ara vonatkozik, a m´asik a Save .dfl and exit menupont,¨ melynek seg´ıts´eg´evel gener´al´odik az els˝o bel´ep´esn´elreklam´alt minicom.dfl f´ajl.

A soros port be´all´ıt´as´an´almegadhatjuk k¨ozvetlenul¨ a portot, vagy ha k´esz´ıtet- tunk¨ a soros portra ´un. softlinket, akkor ´erdemes azt megadni, ´ıgy pl. modemcsere ut´annem kell ism´etbe´all´ıtanunk az ¨osszes, a modemet haszn´al´oprogramot, ha- nem a szoftlink c´elj´atkell ´at´ırni. Ez esetenk´ent azt is jelentheti, hogy ¨ot m´odos´ıt´as helyett csak egyetlennel kell foglalkoznunk, ami el´egk´enyelmes megold´as. 58 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

Ha elmentettuk¨ a .dfl f´ajlt, a Ctrl+A Z billenty˝uk lenyom´as´aval egy list´atka- punk az el´erhet˝omenupontokr´ol.¨ Az ´ujb´oli minicom-be´all´ıt´asokat az O, a kil´ep´est pedig az X lenyom´as´aval ´erhetjuk¨ le.

L´epjunk¨ most ki, majd t´erjunk¨ vissza a programba. L´athat´o,hogy ha j´ol ´all´ıtottuk be a modemunket¨ pl. a meghajt´oprogrammal, vagy ´eppen be van kap- csolva a kuls˝omodem,¨ akkor a minicom az alapbe´all´ıt´asokban megadott m´odon AT-parancsok seg´ıts´eg´evel konfigur´al´astv´egeza modemen. A k´es˝obbiekben megn´ezzuk¨ az ´altal´anosan el´erhet˝oAT-k´odokat ´esjelent´esu-¨ ket, addig el´egedjuk¨ meg a k¨ovetkez˝okkel:

AT minden parancs el˝ott kiadand´o,erre ”hallgat” a modem AT&V a modem aktu´alis be´all´ıt´as´at´est´arolt be´all´ıt´asait list´azzaki AT&F a modem gy´ari (nem m´odos´ıthat´o)be´all´ıt´asait ´erv´enyes´ıti

A t´arcs´az´asta Ctrl+A ´esD billentyuk lenyom´as´aval lehet l´etrehozni.

T´arcs´az´asbe´all´ıt´asa a wvdial seg´ıts´eg´evel

A wvdial t´arcs´az´oprogram be´all´ıt´asa a k¨ovetkez˝ok´eppen t¨ort´enik. 3.7. MODEMEK 59

Els˝ok´ent ki kell adnunk a wvdialconf parancsot. A f´ajln´evvel meg- adhatunk el´er´esiutat is, teh´atnem kell felt´etlenul¨ abban a k¨onyvt´arban l´etre- hozni a t´arcs´az´of´ajlt, amelyikben ´eppen vagyunk. Viszont els˝ore egy ures¨ f´ajlt k´esz´ıt a program, amelyet ´erdemes bem´asolni a /etc k¨onyvt´arba wvdial.conf n´e- ven. Ebben egy´ebk´ent be´all´ıthatunk egy ´altal´anos el´er´est, amelyet majd mindenki haszn´alhat, mivel t´arcs´az´askor el˝osz¨or ebben a f´ajlban keresi a wvdial a megadott kapcsolat nev´et, s csak akkor n´ezimeg a saj´at /home k¨onyvt´arunkban l´ev˝ot, ha itt nem tal´alja az adott nevet.

L´athat´o,hogy a program leteszteli, hol tal´alhat´oa modem. Az el´er´esi´utj´at ´at´ırhatjuk k´ezzel, ha esetleg egy softlink seg´ıts´eg´evel szeretn´enk haszn´alni.

K¨ovetkez˝ol´ep´esk´ent k´ezzelkell m´odos´ıtanunk a l´etrej¨ott konfigur´aci´osf´ajlt. Tartalma k¨onnyen ´erthet˝o,´ıgy igaz´ab´ola k¨ovetkez˝ok´epalapj´anb´arki elv´egezheti a m´odos´ıt´ast, miut´anazt az ´altala haszn´alt sz¨ovegszerkeszt˝oben megnyitotta. Altal´anoss´agban´ igaz, hogy mivel jelen esetben k´odolatlanul t´arol´odik a jel- sz´o,ez´ert ´erdemes a t´arcs´az´asitulajdons´agokat t´arol´of´ajlt letiltani, csak annak enged´elyezve az ´ır´ast, olvas´ast´esfuttat´ast, aki a konkr´etkapcsolatot haszn´alja. Ezt k¨onnyen megtehetjuk¨ a chmod 0700 /etc/wvdial.conf paranccsal, ´ıgy csak mi ´esa rendszergazda tudja olvasni a be´all´ıt´asainkat. 60 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

Mivel a pontosvessz˝otaz oper´aci´osrendszer megjegyz´esjelz´es´enek veszi, ez´ert csakis akkor fogja ´erz´ekelni a telefonsz´amot, felhaszn´al´onevet ´esjelsz´ota t´arcs´az´o program, ha ezeket t¨or¨oljuk¨ az adott sorok elej´er˝ol. Egyetlen f´ajlba t¨obb kapcsolat le´ır´asais elk´esz´ıthet˝o,ha a blokkot az el˝oz˝o al´am´asoljuk, majd a [Dialer kapcsolatn´ev] sorban ´at´ırjuk a kapcsolat nev´etaz ´altalunk k´ıv´ant elnevez´esre. 3.7. MODEMEK 61

T´arcs´az´asbe´all´ıt´asa az UHU-t´arcs´az´oseg´ıs´eg´evel

Az UHU-t´arcs´az´oseg´ıts´eg´evel el´egk¨onnyen ´esk´enyelmesen konfigur´alhatjuk internetes kapcsolatainkat. R¨ogt¨on a bejelentkez˝ok´eperny˝onh´arom gombbal ta- l´alkozunk, melyek gyakorlatilag mindent el´arulnak.

N´ezzuk¨ meg, hogyan tudunk kapcsolatot l´etrehozni. Kattintsunk az Uj´ kapcsolat l´etrehoz´asa gombra. Bet¨olt˝odik a szerkeszt˝or´esz, ahol a k´ıv´ant adatokat kit¨oltve m´aris k´eszen´all rendszerunk¨ az internet el´er´es´ere.

Figyeljuk¨ meg, hogy a k´epen a Modem helye: pontban nem a COM2 lett megadva, hanem k´esz´ıtve lett a soros portra mutat´o /dev/modem szoftlink, ´ıgy 62 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´ modemcsere vagy m´asik portra csatlakoz´aseset´ena szoftlink c´elj´atkell megv´al- toztatni, a t´arcs´az´ohoz viszont nem kell ny´ulni! DNS-szerverek nem lettek be´all´ıtva, mivel modemes kapcsolatn´alautomati- kusan a szolg´altat´oalap´ertelmezett domain n´evszolg´altat´oszerverei lesznek el- ´erhet˝oek. Ha valamilyen okb´olvan kedvenc DNS-szerverunk,¨ amelyben esetleg jobban b´ızunk, mint a szolg´altat´o´altal k´ın´altakban, akkor azok IP-c´ımet itt kell megadnunk, majd bepip´alnunk a K´ezi be´all´ıt´as opci´ot. K¨ovetkez˝ol´ep´esk´ent n´ezzuk¨ meg a m´odos´ıt´ast, ha valamilyen okb´olkifoly´olag szuks´eg¨ unk¨ lenne r´a.A Kapcsolat szerkeszt´ese gombra kattintva megtekinthetjuk¨ az el˝oz˝oleg be´all´ıtott ¨osszes opci´ot, m´odos´ıt´asokat v´egezhetunk,¨ majd elmenthet- juk.¨

Utols´ol´ep´esk´ent n´ezzuk¨ meg a t¨orl´est. Ki kell jel¨olnunk¨ a t¨or¨olni k´ıv´ant kap- csolatot, majd a Kapcsolat t¨orl´ese gombra kattintva a k¨ovetkez˝ofigyelmeztet˝o ablakot kapjuk:

Ha Igen-t v´alasztunk, a kapcsolat ´esannak ¨osszes be´all´ıt´asat¨orl˝odik, ´ıgy csak ´ujb´oli l´etrehoz´assaltudjuk el´erni a k´ıv´ant internetcsatlakoz´ast. 3.7. MODEMEK 63

3.7.5. A modemkezel˝oAT-k´odok

A modemnek parancsokat adhatunk az AT[opci´ok] seg´ıts´eg´evel. Ezeket Hayes- k´odoknak is nevezik. A parancsok kiadhat´ok AT ´es at form´aban is, de a kisbet˝u- nagybet˝ukever´esenem m˝uk¨odik. N´ezzuk¨ most ´ataz ´altal´anosan kiadhat´oparan- csokat, els˝ok´ent a kiv´eteleket.

Az AT-k´odok kiv´etelei

K´etparancshoz nem kell haszn´alni az AT el˝otagot: +++ reseteli a modemet A/ az utolj´ara kiadott parancs ism´etl´ese

Modemek AT v´alaszk´odjai

Ha nincs kikapcsolva a Q1 paranccsal, akkor a modem mindig kuld¨ egy v´a- laszk´odot a parancssor futtat´asaut´an. A k´odlehet egy sz´amvagy sz¨oveg, att´ol fugg˝oen,¨ hogy a V parancs milyen form´aban lett futtatva. A k¨ovetkez˝ok´odokn´al a sz´amazonos a v´alasz sz¨oveggel. 0 OK A lefuttatott parancs hiba n´elkul¨ hajt´odott v´egre 1 CONNECT Sikeres kapcsolat. Vagy 300bps-sel kapcsol´odott (ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝uk¨odik), vagy a kapcsolat b´ar- milyen sebess´egenl´etrej¨ohetett (ha X0 m˝uk¨odik). 2 RING A modem egy bej¨ov˝ocseng´est´erz´ekelt. A RING k´od addig ism´etl˝odik, m´ıg a modem bejelentkezik ´esv´a- laszol a h´ıv´asra. 3 NO CARRIER A modem nem tudott 45mp-n belul¨ (az S7 regiszter- ben meghat´arozva) kapcsolatot l´etrehozni t´arcs´az´as- kor vagy v´alaszn´al. A modem a kapcsolat elveszt´es´et jelzi, ha on-line uzemm´odban¨ van vagy ha helyi hu- roktesztet hajt v´egre. 4 ERROR Erv´enytelen´ parancs vagy a parancs t´ulcsordul´ast okozott a parancs pufferben (t´ul sok karakter van egy parancssorban). 5 CONNECT 1200 Sikeres kapcsolat 1200bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝uk¨odik). 6 NO DIAL TONE Nincs t´arcsahang (enged´elyezve a t´arcs´az´oW-vel, ha X3 vagy X4 m˝uk¨odik). 7 BUSY A modem egy foglalt jelz´est´erz´ekelt a t´arcs´azott sz´a- mon (enged´elyezve a t´arcs´az´o@-tel, ha X3 vagy X4 m˝uk¨odik). 64 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

8 NO ANSWER A modem 5mp-es csendet ´erz´ekelt a 45mp-es (az S7 regiszterben meghat´arozva) v´arakoz´asiid˝oalatt (en- ged´elyezve a t´arcs´az´o@-tel, ha X3 vagy X4 m˝uk¨o- dik). 10 CONNECT 2400 Sikeres kapcsolat 2400bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝uk¨odik). 11 CONNECT 4800 Sikeres kapcsolat 4800bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝uk¨odik). 12 CONNECT 9600 Sikeres kapcsolat 9600bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝uk¨odik). 13 CONNECT 7200 Sikeres kapcsolat 7200bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝uk¨odik). 14 CONNECT 19200 Sikeres kapcsolat 19200bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝uk¨odik). 15 CONNECT 14400 Sikeres kapcsolat 14400bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝uk¨odik). 16 CONNECT 38400 Sikeres kapcsolat 38400bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝uk¨odik). 17 CONNECT 57600 Sikeres kapcsolat 57600bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝uk¨odik).

Modem ECDC v´alaszk´odjai

A k¨ovetkez˝oMNP ´esV.42 v´alaszk´odok a parancs futtat´asaut´anjelennek meg. Ezek a k´odok a backslashV parancs enged´elyez´es´et˝olfuggenek,¨ ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝uk¨odik. MNP m´odban a /REL azonos´ıt´ojelzi, hogy a modem hibajav´ıt´okapcsolatban van, m´ıg a /REL COMP hibajav´ıt´ast´esadatt¨om¨or´ıt´est is jelent. CCITT V.42bis vagy V.42 m´odban a /V.42 azonos´ıt´ojelenti, hogy a hibajav´ıt´asbe van kapcsolva, m´ıg a /V-42bis hibajav´ıt´ast´esadatt¨om¨or´ıt´estis jelent. 20 CONNECT 300/V42 (REL) Sikeres stabil kapcsolat 300bps-sel adatt¨om¨or´ıt´esselvagy an´elkul.¨ 21 CONNECT 600/V42 (REL) Sikeres stabil kapcsolat 600bps-sel adatt¨om¨or´ıt´esselvagy an´elkul.¨ 22 CONNECT 1200/V42 (REL) Sikeres stabil kapcsolat 1200bps-sel adatt¨om¨or´ıt´esselvagy an´elkul.¨ 23 CONNECT 2400/V42 (REL) Sikeres stabil kapcsolat 2400bps-sel adatt¨om¨or´ıt´esselvagy an´elkul.¨ 24 CONNECT 4800/V42 (REL) Sikeres stabil kapcsolat 4800bps-sel adatt¨om¨or´ıt´esselvagy an´elkul.¨ 3.7. MODEMEK 65

25 CONNECT 9600/V42 (REL) Sikeres stabil kapcsolat 9600bps-sel adatt¨om¨or´ıt´esselvagy an´elkul.¨ 26 CONNECT 19200/V42 (REL) Sikeres stabil kapcsolat 19200bps-sel adatt¨om¨or´ıt´esselvagy an´elkul.¨ 27 CONNECT 7200/V42 (REL) Sikeres stabil kapcsolat 7200bps-sel adatt¨om¨or´ıt´esselvagy an´elkul.¨ 28 CONNECT 14400/V42 (REL) Sikeres stabil kapcsolat 14400bps-sel adatt¨om¨or´ıt´esselvagy an´elkul.¨ 29 CONNECT 38400/V42 (REL) Sikeres stabil kapcsolat 38400bps-sel adatt¨om¨or´ıt´esselvagy an´elkul.¨ 2A CONNECT 57600/V42 (REL) Sikeres stabil kapcsolat 57600bps-sel adatt¨om¨or´ıt´esselvagy an´elkul.¨ 30 CONNECT 300/V42BIS (REL Sikeres stabil kapcsolat 300bps-sel COMP) adatt¨om¨or´ıt´essel. 31 CONNECT 600/V42BIS (REL Sikeres stabil kapcsolat 600bps-sel COMP) adatt¨om¨or´ıt´essel. 32 CONNECT 1200/V42BIS (REL Sikeres stabil kapcsolat 1200bps-sel COMP) adatt¨om¨or´ıt´essel. 33 CONNECT 2400/V42BIS (REL Sikeres stabil kapcsolat 2400bps-sel COMP) adatt¨om¨or´ıt´essel. 34 CONNECT 4800/V42BIS (REL Sikeres stabil kapcsolat 4800bps-sel COMP) adatt¨om¨or´ıt´essel. 35 CONNECT 9600/V42BIS (REL Sikeres stabil kapcsolat 9600bps-sel COMP) adatt¨om¨or´ıt´essel. 36 CONNECT 19200/V42BIS Sikeres stabil kapcsolat 19200bps-sel (REL COMP) adatt¨om¨or´ıt´essel. 37 CONNECT 7200/V42BIS (REL Sikeres stabil kapcsolat 7200bps-sel COMP) adatt¨om¨or´ıt´essel. 38 CONNECT 14400/V42BIS Sikeres stabil kapcsolat 14400bps-sel (REL COMP) adatt¨om¨or´ıt´essel. 39 CONNECT 38400/V42BIS Sikeres stabil kapcsolat 38400bps-sel (REL COMP) adatt¨om¨or´ıt´essel. 3A CONNECT 57600/V42BIS Sikeres stabil kapcsolat 57600bps-sel (REL COMP) adatt¨om¨or´ıt´essel. 40 CONNECT 300/NOR Sikeres stabil kapcsolat 300bps-sel norm´alm´odban. 41 CONNECT 600/NOR Sikeres stabil kapcsolat 600bps-sel norm´alm´odban. 42 CONNECT 1200/NOR Sikeres stabil kapcsolat 1200bps-sel norm´alm´odban. 43 CONNECT 2400/NOR Sikeres stabil kapcsolat 2400bps-sel norm´alm´odban. 44 CONNECT 4800/NOR Sikeres stabil kapcsolat 4800bps-sel norm´alm´odban. 45 CONNECT 9600/NOR Sikeres stabil kapcsolat 9600bps-sel norm´alm´odban. 66 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

46 CONNECT 19200/NOR Sikeres stabil kapcsolat 19200bps-sel norm´alm´odban. 47 CONNECT 7200/NOR Sikeres stabil kapcsolat 7200bps-sel norm´alm´odban. 48 CONNECT 14400/NOR Sikeres stabil kapcsolat 14400bps-sel norm´alm´odban. 49 CONNECT 38400/NOR Sikeres stabil kapcsolat 38400bps-sel norm´alm´odban. 4A CONNECT 57600/NOR Sikeres stabil kapcsolat 57600bps-sel norm´alm´odban. NVRAM ERROR Hiba t¨ort´ent a nem v´altoz´omem´ori- ´aba ´ır´askor. V´alaszcsomag kiv´alaszt´as Az X0-X4 parancs seg´ıts´eg´evel a modem kul¨ ¨onb¨oz˝ov´alaszcsomagjait lehet kiv´alasztani, melyek enged´elyeznek vagy tiltanak bizonyos v´alaszk´odokat. Atlagos´ haszn´alatn´alaz X4 az alapbe´all´ıt´as,amely enged´elyez minden v´alaszk´odot, teh´at a legt¨obb k´odmegjelen´ıthet˝o.A k¨ovetkez˝ot´abl´azatmutatja a v´alaszk´odokat 0-8- ig minden ”X” parancsn´al. A ”-” azt jelenti, hogy az adott parancsn´ala k´odnem el´erhet˝o.A t¨obbi k´odot enged´elyezi az X1, X2, X3, X4 (de az X0 nem).

0 OK X0 X1 X2 X3 X4 1 CONNECT X0 X1 X2 X3 X4 2 RING X0 X1 X2 X3 X4 3 NO CARRIER X0 X1 X2 X3 X4 4 ERROR X0 X1 X2 X3 X4 5 CONNECT 1200 - X1 X2 X3 X4 6 NO DIAL TONE - - X2 - X4 7 BUSY - - - X3 X4 8 NO ANSWER - - X2 X3 X4 3.7. MODEMEK 67

Alap modem parancsok Ert´ek:´ n=0-255 Egys´eg:cseng´es A parancs hat´as´ara a modem azonnal v´alaszol a be- j¨ov˝oh´ıv´asra. Az S0 regiszterben-ban t´arolt ´ert´ekel- ´er´esekor veszi fel a modem vonalat. Ha az A ut´anegy sz´am´all, a modem a megadott cseng´esekut´anfeszi fel a vonalat. Pl. az A3 alapj´an a modem a 3. csenget´eskor v´alaszol A modem be´ırja a megadott adatot a sikeres kapcso- A V´alasz parancs lat l´etrej¨otte ut´an. Az AT t¨orli a paracspuffert ´esmegadja a modemnek a sz´am´ıt´og´ep´atviteli sebess´eg´et´esadatform´atum´at. Minden parancs a /A kiv´etel´evel AT el˝otaggal kez- AT Figyelmeztet˝o d˝odik ´esegy kocsivissza karakterrel ´erv´eget. k´od Hat´as´ara a modem megism´etli az parancspufferben t´arolt ut´olj´ara futtatott parancsot. Ez az egyetlne olyan parancs, amelyn´elnem kell az AT ´esa kocsi- A/ Utols´o parancs vissza. ism´etl´ese Kiv´alasztja a haszn´alalnd´oprotokollt a k¨ovetkez˝ok k¨ozul:¨ B0: kiv´alasztja a CCITT protokollt, amely Eur´op´a- ban ´esa vil´aglegt¨obb orsz´ag´aban haszn´alatos. B1: kiv´alasztja a BELL protokollt, amely az USA- ban ´esKanad´aban haszn´alatos. B2: kiv´alasztja a V.23 h´atcsatorn´at(felhaszn´al´oiol- dal) B Cseng˝o vagy B3: kiv´alasztja a V.23 f˝ocsatorn´at(kiszolg´al´oioldal). CCITT szab- v´any A megadott m´odon t´arcs´aza modem, majd a sikeres D T´arcs´az´as meg- kapcsolat l´etrej¨otte ut´anbe´ırja a megadott adatot adott m´odon 68 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

Enged´elyezi vagy tiltja a parancsok visszajelz´es´eta sz´am´ıt´og´epre. Csak parancsm´odban van hat´asa: E0: Tiltija a parancsok visszajelz´es´et. Hasznos, ha a parancsok dupl´anjelennek meg a k´eperny˝onvagy ki- szolg´al´og´epen haszn´alva a modemet a parancsoknak l´atsz´odniuk kell. E1: Enged´elyezi a visszajelz´est, ´ıgy a l´athat´o´esel- E Visszajelz´es ki- len˝orizhet˝oa parancssor a k´eperny˝on. ´ır´asa Vez´erli a modemet vonal haszn´alat´ara vagy a vonal bont´as´ara: H0: Vonal bont´asa(on-hook, hang-up) H Foglalt vez´erl´es H1: Vonal foglal´asa,haszn´alata (off-hook) Ki´ırja a modem gy´art´asisz´am´at, a mem´oria verzi´o- j´at, futatja a mem´oriatesztet: I0: Ki´ırja a modem gy´art´asi sz´am´at I1: Ki´ırja a modem firmware-j´enek ROM ´esASCII kontrollk´odj´ataz Enter ut´an I2: Futtatja a modem kontroll tesztj´et´esOK vagy I Azonos´ıt´asok ERROR v´alaszk´odot ad vissza. Be´all´ıtja a modem speakerj´enek hangerej´eta h´ıv´as folyamat´anak jelz´es´ehez, ha a speaker be van kap- csolva: L0: Halkra ´all´ıtja a hanger˝ot L1: Halkra ´all´ıtja a hanger˝ot L2: K¨ozpesre ´all´ıtja a hanger˝ot L Speaker hanger˝o L3: Maximumra ´all´ıtja a hanger˝ot. Be vagy kikapcsolja a modem speakerj´eta h´ıv´asfo- lyamat´anak jelz´es´ehez: M0: Mindenkor kikapcsolja a speakert M1: Bekapcsolja a speakert, am´ıg a kapcsolat sikere- sen l´etre nem j¨on M2: Mindenkor bekapcsolja a speakert M3: Bekapcsolja a speakert am´ıg a kapcsolatot ´erz´e- M Speaker be/ki keli, de kikapcsolja, ha a modem t´arcs´az. 3.7. MODEMEK 69

K´ettelefonsz´amk¨oz´erakva a parancsot a modem a m´asodikat t´arcs´azza,ha az els˝ofoglalt. Haszn´ala- t´ahoz szuks´egesaz¨ X2 vagy X4 haszn´alata, hogy a modem figyelje a FOGLALT jelz´est. A parancssor- ban a karakterek sz´amanem haladhatja meg a max. karaktersz´amot. T´ull´ep´eseset´ena parancspuffer t´ul- csordul. Emellett a gyorst´arcs´az´ashoz haszn´alt /n pa- rancs 2 karakternek sz´am´ıt, m´ıg az S=n 3 karakter- nek, fuggetlen¨ ul¨ az t´arolt sz´amokkaraktersz´am´at´ol. Az N parancs nem ¨osszekeverend˝oaz ´ujrat´arcs´az´as N Swap-t´arcs´az´as N=n vagy N? parancs´aval. Ert´ek:´ n=0-15 Egys´eg:alkalom Alap´ert´ek: 0 Meghat´arozza, hogy h´anyszor t´arcs´aza ´ujra a modem a sz´amot, ha foglalt. Az alap´ert´eke 0, teh´ata modem nem t´arcs´az´ujra. Az ´ujrat´arcs´az´osz´aml´al´oja null´az´odik a kapcsolat l´etrej¨otte ut´an, a Z vagy &F parancs haszn´alatakor, N=n Ujrat´arcs´az´as´ vagy ha a felhaszn´al´omegszak´ıtja a t´arcs´az´ast. be´all´ıt´asa Ert´ek:´ n=0-255 Egys´eg:2mp Alap´ert´ek: 1 A parancs az ´ujrat´arcs´az´asokk¨oz¨otti ´ert´eket ´all´ıtja be. Pl. az N5=45 haszn´alat´aval a modem 90mp- N5=nUrjat´arcs´az´as´ enk´ent ´ujrat´arcs´az. id˝ointervallum Megjelen´ıti a modem ´ujrat´arcs´az´asi´ert´ek´et. Pl. ha az N? haszn´alatakor a v´alasz 5, akkor a modem 5-sz¨or N? Ujrat´arcs´az´as´ fog ´ujrat´arcs´azni. be´all´ıt´as olva- s´asa Megjelen´ıti a k´et´ajrat´arcs´az´ask¨oz¨otti id˝ot. Pl. ha az N5 haszn´alatakor a v´alasz 45, akkor a modem 90mp- N5? Id˝ointervallum enk´ent ´ujrat´arcs´az. kiolvas´asa A modemet adathelyzetbe l´epteti: O: A modem adathelyzetbe l´ep´esfolytatja az adat- ´atvitelt a t´avoli modemmel O1: A modem adathelyzetbe l´epteti ´esbe´all´ıt egy ki- egyenl´ıt˝o´atk´epz˝osorrendet. Ez akkor haszn´alatos, ha a bithib´aksz´amamagas ´esa tov´abbk´epz´escs¨ok- O On-Line kenti a hib´aktulajons´aga kiegyenl´ıt´eselveszt´es´ehez. Utas´ıtja a modemet, hogy impulzossal-t´arcs´azzon. A P-t b´arhov´alehet ´ırni, m´ega telefonsz´amba is, pl. P Impulzosos t´ar- ATDT 9,P1234567 cs´az´as 70 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

Enged´elyezi vagy letiltja a v´alaszk´odkuld´es´et.¨ Q0: Enged´elyezi a v´alaszk´odok kuld´es´et.¨ Q1: Tiltja a v´alaszk´odok kuld´es´et.¨ Hasznos, ha a mo- dem egy nyomtat´ohoz van kapcsolva, amely kinyom- tat minden, ´altala ´ertelmezhetetlen v´alaszk´odkarak- Q V´alaszk´od ve- tert. z´erl´es Az S=n kiad´asaut´ana t´arcs´az´oparancs az el˝oz˝oleg &Z-vel t´arolt sz´amott´arcs´azza. Az S=n 3 karakter- nek sz´am´ıt. AT&Z2=1234567: T´arolja az STN2-be a sz´amot ATDTS=2: T´arcs´azzaaz STN2-t (1234567) ATDT06S=2 T´arcs´azzaa 06-STN2-t (061234567) ATDTS=2NS=4: T´arcs´azzaaz STN4-et , ha STN2 S=n T´arolt sz´amt´ar- foglalt cs´az´asa Sr? Regiszter kiol- Ki´ırja a megadott regiszter tartalm´at. vas´asa Sr=nRegister be´all´ı- Be´all´ıtja a megadott regiszter ´ert´ek´et. t´asa Tone uzemm´odban¨ t´arcs´aza modem. A t´arcs´az´asse- bess´eg´enek alap´ert´eke az S11 registerben 5.26 karak- T Hangfrekvenci´as ter/mp t´arcs´az´as Utas´ıtja a modemet, hogy a v´alaszk´odot sz¨oveges vagy sz´amform´atumban kuldje¨ V0: Sz´amform´atum, hasznos, ha az ´ert´eket egy pro- grammal kezeljuk¨ le V1: Sz¨oveges form´atum (pl. OK, CONNECT), V Sz¨oveges vagy k¨onnyebb az ´ertelmez´ese. sz´amk´odok Alap´ert´eke 4. Be´all´ıutja, hogy melyik v´alaszk´odlehet Xn V´alaszk´odalap- enged´elyezett vagy tiltott. (melyiket figyeli) be´all´ıt´as Enged´elyezi a modem sz´am´ara a bont´ast, ha sok´aig nincs forgalom Y0: Tiltja a bont´ast, ha sok´aig nincs forgalom Y1: Enged´elyezi a bont´ast, ha 1,6mp hossz´ufolyama- tos megszak´ıt´as jelet kap. Szint´enkuld¨ 4mp-es meg- szak´ıt´asajelet a megszak´ıt´asel˝ott, ha ATH0 paran- csot kap, vagy DTR ON-b´olOFF-ra ´all´ast´erz´ekel, Y Hossz´ucsendn´el ha az &D2 akt´ıv. bont´as 3.7. MODEMEK 71

Gy´ari be´all´ıt´asokkal (FDP) ´es profilbe´all´ıt´asokkal (SCP) ´ujraind´ıtja a modemet, lefuttat egy ¨ontesztet. Z1: Az 1. t´arolt profillal ´ujraind´ıtja a modemet. Z Reset Z2: Az 2. t´arolt profillal ´ujraind´ıtja a modemet. Ert´eke:´ n=0-9, 99 Automatikusan t´arcs´azzaaz STNn-ben t´arolt sz´a- mot bekapcsol´asut´an. Az &An a be´all´ıtott STNn sz´amoth´ıvja automatikusan, m´ıg az &A99 letiltja &An Auto-t´arcs´az´as az automatikus h´ıv´ast. bekapcsol´asn´al Megadja, hogy hogyan viselkedjen a modem, amikor l´etrej¨ott a kapcsolat. (Carrier Detect) &C0: CD mindig bekapcsolva &C1: &C Adatforgalom &C2: Az adatforgalom mindenk´e´epen opci´o &D DTR opci´o &F Gy´ari be´all´ıt´a- sok vissza´all´ı- t´asa &G V´edett tone v´a- laszt´as &L P´arhuzamos vagy dial-up vonal v´alaszt´as &M Aszinkron vagy szinkron m´od v´alaszt´asa &P Pulzusos t´arcs´a- z´askiv´alaszt´asa &Q Aszinkron vagy szinkron v´alasz- t´asa &R CTS-r˝olRTS-re opci´o &S Data-Set-Ready (DSR) opci´o &T Diagnosztika teszt &V Konfigur´aci´os profilok kiolva- s´asa &W Konfigur´aci´os profilok ´ır´asa &Y T´arolt profil ki- v´alaszt´asa 72 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

&Zn= Telefonsz´amt´a- rol´asa @ Csendre v´arako- z´as , Szunet¨ /n T´arolt sz´amt´ar- cs´az´asa +++ ESC karakter ! Flash ; Parancssorba visszat´er´es &B Cseng˝ovez´erl˝o

3.7.6. Aj´anl´asok a modem kiv´alaszt´as´aval ´eshaszn´alat´aval kapcsolatban

Mivel sokf´ele eszk¨oz ´eskul¨ ¨onf´ele ´arszinteken tal´alhat´oa sz´am´ıt´astechnikai piacon, ´alljon itt egy aj´anl´as,mely sok probl´em´at´ol´ovhat meg minket.

1. Ha p´enzt´arc´ank engedi, v´alasszunk kuls˝o,soros¨ porton csatlakoztathat´o modemet. El˝onyei fentebb olvashat´ok, itt csak kiemeln´enk azon el˝onyt, hogy a soros portot minden oper´aci´osrendszer t¨ok´eletesen tudja haszn´alni, ´ıgy az egyszer˝ucsatlakoztat´asut´ana modem pillanatok alatt uzemk´epes¨ m´eg meghajt´oprogramok n´elkul¨ is! 2. Bels˝omodem v´as´arl´asaeset´enk´erdezzuk¨ meg az elad´ot, hogy ha az ´altala hardveres m˝uk¨od´es˝unek eladott PCI-os csatol´oval rendelkez˝omodem m´egis szoftveres ´uton ”m˝uk¨odne”, milyen felt´etelek eset´enlehets´egesa visszacse- r´el´esegy bels˝ohardveres modemre vagy egy kuls˝omodemre.¨ 3. A modemek param´etereit AT-parancsok seg´ıts´eg´evel tudjuk m´odos´ıtani. Ezen param´eterek az egyszer˝ubb l´ep´esekt˝ol(hanger˝om´odos´ıt´asa)a t´arcs´a- z´asibe´all´ıt´asokig terjedhetnek. Lehet˝oleg ne m´odos´ıtsunk egy t¨ok´eletesen m˝uk¨od˝omodembe´all´ıt´astcsak az´ert, mert ismer˝osunk¨ szerint ´ıgy gyorsabb lesz az internetes sebess´egunk.¨ A kapcsolat sebess´egea telefonvonal min˝o- s´eg´et˝ol´esterhel´es´et˝ola szolg´altat´ofel´e,illetve az internetes forgalom nagy- s´ag´at´olnagyban fugghet.¨ Egy ismeretlen vagy nem kell˝ok´eppen megismert be´all´ıt´asm´odos´ıt´asaazt is okozhatja, hogy nem t´ul j´omin˝os´eg˝utelefonvo- nalunkon m´egaz internetes szolg´altat´onkhoz sem tudunk bejelentkezni!

4. Hi´aba gyors a modemunk,¨ ha a saj´atunkn´allass´ubb modem ul¨ a vonal t´uls´o v´eg´en. Eppen´ ez´ert nincs ´ertelme a sebess´egn¨ovel´es´evel pr´ob´alkozni, az 3.7. MODEMEK 73

adatforgalom val´odi sebess´eg´eta lass´ubb modem, a telefonvonal min˝os´ege ´estel´ıtetts´egefogja meghat´arozni.

5. Kuls˝omodemhez¨ lehet˝oleg k´eteres telefonk´abelt haszn´aljunk, bels˝omo- demek viszont ig´enyelhetik a n´egyeres k´abel haszn´alat´at. Az erek sz´am´at k¨onnyen tudjuk ellen˝orizni, ha a csatlakoz´ot´ugy tartjuk kezunkben,¨ hogy a foglalatban tart´op¨oc¨ok lefel´emutat, ´ıgy a felul¨ l´ev˝o,a csatlakoz´oban leblankolt erek sz´amal´athat´ov´av´alik. 6. Ha PCMCIA-k´arty´asmodemet k´ıv´anunk v´as´arolni, ugyanazon probl´em´ak- kal tal´alhatjuk szembe magunkat, mint a bels˝oPCI-csatol´osmodemekn´el. Altal´anosan´ elmondhat´o,hogy a winmodemes PCMCIA-k´arty´ak20.000 Ft k¨oruli¨ ´aron kaphat´ok, m´ıg a teljes´ert´ek˝uhardveres k´arty´ak´arai 40.000 Ft k¨ozel´eben tal´alhat´ok(az ´arak t´aj´ekoztat´ojelleguek, 2002. dec. ´allapot)

3.7.7. Irodalomjegyz´ek

HOWTO-k:

Modem-HOWTO Serial-HOWTO ISDN-HOWTO PCMCIA-HOWTO Linmodem-HOWTO

Manual-ok: minicom, wvdial, setserial, isapnp, isdn4linux, isdnutils

Weboldalak: http://www.linmodems.org/ http://www.winmodems.org/ 74 3. FEJEZET A SZAM´ ´ITOG´ EP´ FELEP´ ´ITESE´

3.8. Szkennerek

3.9. H´al´ozati k´arty´ak

3.10. Palm, Notebook ´esDigit´alis eszk¨oz¨ok

3.11. USB eszk¨oz¨ok 4. fejezet

Telep´ıt´es

E fejezetben az UHU-Linux telep´ıt´esil´ep´esein haladunk v´egig. Els˝ol´ep´esk´ent ´ugy kell be´all´ıtani g´epunket,¨ hogy bekapcsol´asut´anCD-ROM-r´olbootoljon be, azaz el˝osz¨or a CD-n keressen ´ugynevezett rendszert¨olt˝omodult. Ezt (igen nagy val´osz´ın˝us´eggel) sz´am´ıt´og´epunk¨ BIOS-´aban tudjuk megtenni. Bekapcsol´asut´an´altal´aban a Del” gomb nyomogat´as´aval juthatunk el abba ” a menube,¨ ahol ez a lehet˝os´egbe´all´ıthat´o(Egyes alaplapokn´al, a Ctrl+Alt+S, vagy az F2, esetleg az F1 billenty˝uvel ´erhet˝oel a BIOS setup, de err˝olaz alaplap le´ır´as´aban pontos inform´aci´okat tal´alunk.). A BIOS-ban a BOOT SEQUENCE” ” – bootol´asi sorrend – opci´on´alkell kiv´alasztanunk azt a lehet˝os´eget, hogy a PC el˝osz¨or a CD-n keressen ind´ıt´orekordot. Ha ezt be´all´ıtottuk ´eselmentettuk¨ (Save and Exit / F10), akkor m´arcsak annyi van h´atra, hogy betegyuk¨ az UHU-Linux telep´ıt˝oCD-t a CD-ROM meghajt´oba ´es´ujraind´ıtsuk a rendszert.

4.1. Bootfloppy haszn´alata

Amennyiben olyan a g´epkonfigur´aci´oja, hogy nem k´epes CD-r˝olBOOT-olni, nem kell lemondanunk az UHU-Linuxr´ol, hiszen m´agneslemezr˝olind´ıtva is felte- lep´ıthet˝o. Anyagszuks´eglet:¨ az UHU-Linux telep´ıt˝oCD-je, valamint egy darab 1,44 MByte-os m´agneslemez. 76 4. FEJEZET TELEP´ITES´

Teend˝onk a k¨ovetkez˝o:

DOS, vagy Windows al´olDOS m´odban, vagy DOS ablakban, (az UHU CD mindek¨ozben legyen bent a meghajt´oban!) adjuk ki a k¨ovetkez˝oparancsot:

D:\DOS\rawrite + ENTER

(Ahol D:” a CD meghajt´obet˝ujele. Ha esetunkben¨ ez m´as,akkor ´ertelem- ” szer˝uen azt adjuk meg helyette).

Ezut´ana rendszer k´erd´esttesz fel, hogy hol tal´alja az ´ugynevezett image” ” (k´epm´as)f´ajlt. Adjuk meg a k¨ovetkez˝ot:

D:\IMAGES\uhuboot.img + ENTER

(A D:” itt is a CD meghajt´obet˝ujele. Ha esetunkben¨ ez m´as,akkor ´ertelem- ” szer˝uen azt ´ırjuk be.)

Ezt k¨ovet˝oenaz ´uj k´erd´esarra vonatkozik, hogy hov´a,milyen eszk¨ozre k´esz´ıtse el a ind´ıt´olemezt. A v´alasz nagy val´osz´ın˝us´eggel

A:\ + ENTER

lesz. Most m´arcsak az a feladat, hogy helyezzunk¨ be egy ures¨ m´agneslemezt a meghajt´oba, nyomjuk meg az ENTER billenty˝ut ´esv´arjunk, am´ıg a g´epelk´esz´ıti az ind´ıt´olemezt. Floppy-r´oleg´eszenbiztosan tud minden g´epBOOT-olni, ´ıgy a lemezt hagyjuk a meghajt´oban.

4.2. A telep´ıt˝oelind´ıt´asa

Vagy az el˝oz˝oalfejezetben elk´esz´ıtett m´agneslemezt, vagy az UHU telep´ıt˝o CD-t behelyezve ind´ıtsuk ´ujra a g´epet. N´eh´any pillanat m´ulva egy-k´et hieroglifa” ” megjelen´eseut´an, a bejelentkez˝ok´eppel tal´aljuk szembe magunkat (4.1 ´abra). Ha enn´ela k´epn´elt´ız m´asodpercig nem csin´alunk semmit, akkor a telep´ıt˝o automatikusan elindul. Javasoljuk azonban, hogy miel˝ott belefogunk, tekintsuk¨ ´atmilyen lehet˝os´egeink vannak a telep´ıt˝oelind´ıt´as´aval kapcsolatban. 4.3. RENDSZERIND´ITASI´ OPCIOK´ 77

4.1. ´abra. A bejelentkez˝ok´eperny˝o

4.3. Rendszerind´ıt´asi opci´ok

Nyomjuk meg (t´ız m´asodpercen belul)¨ az F1”billenty˝ut. PC-s k¨or¨okben meg- ” szokott szab´aly, hogy az F1 funkci´obillenty˝umindig valamif´ele seg´ıts´eget ad. Itt is ez a helyzet, az F1 megnyom´asaut´ana 4.2 ´abr´atfogjuk l´atni. A k´eperny˝onnarancss´arga sz´ın˝ubet˝ukkel olvashat´o,hogy milyen telep´ıt´esi lehet˝os´egek(opci´ok) ´allnak rendelkez´esunkre,¨ r¨ovid magyar´azattal egyutt.¨

Figyelem! A felsorol´asban helyet kapott k´etfontos opci´o,melyek seg´ıt- s´eg´evel, illetve alkalmaz´as´avalegy csom´okellemetlens´egetkerulhet¨ unk¨ el. Nevezetesen ellen˝orizni tudjuk, hogy g´epunk¨ alapvet˝oenalkalmas-e az UHU- Linux futtat´as´ara,´esazt is, hogy az ´altalunk haszn´alt telep´ıt˝oCD hib´atlan-e? 78 4. FEJEZET TELEP´ITES´

4.2. ´abra. Telep´ıt´esiopci´ok

Az els˝olehet˝os´eget(cdtest) akkor c´elszer˝uhaszn´alnunk, ha pl. az UHU-Linux ISO f´ajlj´atmagunk t¨olt¨ottuk¨ le FTP-r˝ol, majd saj´atmagunk ´ırtuk ki CD-re ´es meg akarunk gy˝oz˝odni r´ola, hogy hib´atlanra sikerult-e¨ a telep´ıt˝oCD. Az opci´o haszn´alat´ahoz egyszer˝uen a boot:” prompt ut´an´ırjuk be, hogy cdtest, majd ” uss¨ unk¨ ENTER-t. boot: cdtest + ENTER

Ezut´anaz UHU megvizsg´alja a teljes CD-t ´esa vizsg´alat eredm´eny´etmegje- len´ıti a k´eperny˝on.

K´eteset lehets´eges:

ˆ hib´atlan a teszt eredm´enye, ekkor nincs m´asdolgunk, mint belekezdeni a telep´ıt´esbe. ˆ hib´atjelez a teszt. Ez esetben az al´abbiak lehets´egesek:

– vagy hib´asa let¨olt¨ott ISO f´ajl, 4.4. AZ UHU TERJESZTESI´ FELTETELEI´ 79

– vagy hib´asra sikeredett a CD-´ır´as, – vagy g´epunk¨ az adott CD-t hib´asanolvassa.

A m´asik ellen˝orz´esilehet˝os´ega boot:”prompt ut´anbe´ırt memtest”opci´o.Se- ” ” g´ıts´eg´evel alapos mem´oriatesztet lehet a sz´am´ıt´og´epen futtatni. Ind´ıt´asahasonl´o a t¨obbi opci´o´ehoz: boot: memtest (+ENTER)

4.4. Az UHU terjeszt´esi felt´etelei

A telep´ıt´eselind´ıt´asaut´anaz UHU-Linux elind´ıtja saj´atgrafikus felulet˝u,¨ magyar nyelv˝utelep´ıt˝orendszer´et.

4.3. ´abra. Terjeszt´esifelt´etelek (EULA)

Az UHU-Linux teljesk¨or˝uhardverdetekt´al´o´esfelismer˝orendszerrel van fel- v´ertezve, melynek eredm´enyek´eppen a sz´am´ıt´og´epunkre¨ kapcsolt kuls˝o,illetve¨ az abban l´ev˝obels˝ohardverelemeket, perif´eri´akat nagyon j´ohat´asfokkal felismeri ´es 80 4. FEJEZET TELEP´ITES´ automatikusan be´all´ıtja, ´ıgy ezekkel a be´all´ıt´asifeladatokkal legt¨obbsz¨or nem kell foglalkoznunk. A megjelen˝ok´eperny˝on, a szoftver licenc illetve a k¨ozread´as´esterjeszt´esi felt´eteleit olvashatjuk. Gy˝oz˝odjunk¨ meg arr´ol, hogy egerunket¨ rendben felismerte-e az UHU-Linux.

ˆ Ha m˝uk¨odik, l´epjunk¨ tov´abb a Mehet” gomb megnyom´as´aval. ” ˆ Amennyiben az automatikus felismer´esnem sikerult¨ (nem mozdul meg az eg´erkurzor), a TAB billenty˝uk´etszeri megnyom´as´aval v´alasszuk ki az Eg´er ” be´all´ıt´asa”gombot, nyomjuk meg a SPACE billenty˝ut, ´es´all´ıtsuk be ma- gunk az egerunket.¨

4.5. Az eg´erfelismer´ese

Az eg´ertal´anaz egyik legfontosabb kezel˝oszerve” a PC-nek. Els˝ol´ep´esben ” ezt detekt´alja a rendszer. Ha valamely okb´olez m´egsemsikerulne,¨ k´ezzelkell be´all´ıtanunk (4.4 ´abra). Mivel nincs egerunk¨ a billenty˝uzet seg´ıts´eg´evel kell navig´alnunk a k´eperny˝on. A k´eperny˝o-elemek k¨oz¨ott a TAB billenty˝unyomogat´as´aval tudunk l´epkedni. Pr´ob´aljuk ki, sorban egym´asut´anakt´ıvv´av´alnak az egyes elemek. Az ´eppen akt´ıv elem kiv´alaszt´asaaz Enter gomb seg´ıts´eg´evel t¨ort´enhet meg.

ˆ L´epjunk¨ a Protokoll”-ra. ” ˆ Nyomjuk meg az ENTER billenty˝ut. A megjelen˝olist´aban a le/fel nyilakkal tudunk mozogni, az Enter pedig kiv´alasztja az aktu´alis elemet. Ha nem ismerjuk¨ a konkr´ett´ıpust, pr´ob´algat´assalkeressuk¨ meg a megfelel˝ot. ˆ Az eg´ert´ıpus´anak kiv´alaszt´asaut´anautomatikusan ´atkerul¨ unk¨ a Hely:” ” list´aba. Az Enter megnyitja a listaablakot, a fel/le nyilakkal mozoghatunk itt is. Kiv´alaszt´asaz Enterrel.

ˆ A TAB-bal l´epjunk¨ ´ata Teszt” gombra, amellyel aktiv´alhatjuk a be´all´ıt´a- ” sokat.

ˆ Ha az eg´erkurzor megmozdul, az OK” gombbal l´epjunk¨ tov´abb. Ha nem ” megfelel˝oa be´all´ıt´as,pr´ob´alkozzunk ´ujb´olegy m´asik t´ıpussal. 4.6. PART´ICIONAL´ AS´ 81

4.4. ´abra. Az eg´erbe´all´ıt´asa

Az eg´erbe´all´ıt´asaut´anvisszakerul¨ unk¨ az UHU-Linux Terjeszt´esifelt´etele- ket tartalmaz´ok´eperny˝oj´ere. Olvassuk v´egig figyelmesen a benne le´ırtakat. Ha elolvastuk, nyomjuk meg a Mehet” gombot. ”

4.6. Part´ıcion´al´as

Tov´abbl´epve a 4.5 ´abr´atl´atjuk. Itt el kell d¨ontenunk,¨ hogy a merevlemezunk¨ melyik r´esz´ere akarjuk feltele- p´ıteni az UHU-t, illetve megadhatjuk azt is, hogy az UHU felhaszn´alhatja-e a merevlemez teljes teruletet¨ (T´aj´ekoztat´asul annyit, hogy a teljes rendszer minde- nestul¨ kb. 2 GByte-nyi helyen elf´er). Itt is kihangs´ulyozzuk, hogy adataink mennyis´eg´enek megfelel˝oentov´abbi helyre is szuks´eglesz.¨ Aszerint, hogy melyik lehet˝os´egetv´alasztjuk, kattintsunk a megfelel˝ogombra. A teljes merevlemez haszn´alatakor, illetve kiv´alaszt´asakor biztons´agiokokb´ola telep´ıt˝ofeltesz m´egegy meger˝os´ıt˝ok´erd´est. 82 4. FEJEZET TELEP´ITES´

4.5. ´abra. A telep´ıt´eshely´enek kiv´alaszt´asa

A szuks´egesform´az´asokat¨ az UHU telep´ıt˝oje automatikusan elv´egzi. Mind- ¨ossze annyi a teend˝onk, hogy - ha t¨obb merevlemez van a g´epben - kiv´alasztjuk, hogy melyikre telepulj¨ ¨on fel az UHU-Linux. A swap (lapoz´o)mem´oria m´eret´enek meghat´aroz´as´ahoz t¨obbf´ele var´azslatos” ” ´es csalhatatlan” algoritmus ismeretes, nemes egyszer˝us´eggelv´alasszuk a g´epben ” l´ev˝omem´oria m´eret´enek m´asf´el-k´etszeres´et, de 256 MByte-n´alt¨obbet nem ´er- demes. (A mem´oria ´arak olcs´os´agamiatt val´osz´ın˝uleg sokkal nagyobb teruletet¨ kellene lefoglalni, a fent eml´ıtett szorz´asmiatt, de am´ıg kezd˝ofelhaszn´al´ok va- gyunk, a 256 MB el´eglesz. A k´es˝obbiekben m´arfelismerjuk,¨ ha a swap terulet¨ n¨ovel´eseszuks´egess´ev´alik.)¨ Ha a swap m´erete t´ul kicsi, elk´epzelhet˝o,hogy a fizikai mem´ori´aval egyutt¨ is t´ul kev´eslesz, emiatt lass´ıtani fogja a rendszert. Ha pedig a szuks´egesn´elnagyobb¨ m´eretet adunk meg, akkor esetleg nem haszn´alja ki a rendszer ´escsak feleslegesen foglalja a helyet a merevlemezen, hiszen a cserepart´ıci´o(swap) adatt´arol´asra nem haszn´alhat´o. 4.6. PART´ICIONAL´ AS´ 83

4.6. ´abra. Telep´ıt´esa teljes merevlemezre

Vizsg´aljuk meg azt a lehet˝os´egetis, ha egy m´ar Megl´ev˝o,vagy ures¨ part´ıci´ora” ” kell telep´ıteni az UHU-Linuxot (4.7 ´abra). Ez esetben vagy m´arel˝oz˝oleg l´etrehoztunk egy part´ıcion´al´oseg´edprogrammal (PQMagic, FDISK, stb.) ures¨ part´ıci´okat a merevlemezen, (ak´arels˝odleges, ak´ar kiterjesztett part´ıci´okat, t´ıpusuk lehet FAT32/ext2/ext3), vagy a Part´ıcion´al´o” ” gomb kiv´alaszt´as´aval most l´etrehozhatjuk ˝oket. A part´ıci´okm´ereteit c´elszer˝uen a Linux (´essaj´at) ig´enyeink szerint kell kiala- k´ıtani. Mint m´areml´ıtettuk,¨ az UHU-Linux teljes telep´ıt´eseset´enfelf´erkb. 2 GByte helyre (ne feledjuk,¨ ebben m´arminden benne van, tov´abbi telep´ıt´esre nem lesz szuks´eg¨ unk!).¨ A 2 GByte mell´el´etre kell hozzunk m´egegy part´ıci´ot, mondjuk 256 MByte m´eret˝ut, ez lesz a swap, vagy m´asn´even cserepart´ıci´o!Ha a k´et part´ıci´otel˝ore elk´esz´ıtettuk¨ (ezt a megold´astjavasoljuk mindenkinek), a na- gyobbikra (pl. 2 GByte) kattintva ´all´ıtsuk be, hogy ide telepulj¨ ¨on az UHU-Linux, a leg¨ordul˝omen¨ ub˝olpedig¨ v´alasszuk ki a swap part´ıci´ohely´et. 84 4. FEJEZET TELEP´ITES´

Ki kell jel¨olnunk¨ tov´abb´aazt is, hogy a part´ıci´okhov´alegyenek felcsatolva” ” (mountol´as). Itt err˝olmost csak annyit, hogy a leg¨ordul˝olist´ab´ola¨ /” csatol´asi ” pont kiv´alaszt´asak¨otelez˝o,´esaz ezzel jel¨olt part´ıci´otmindenk´eppen jel¨oljuk¨ ki form´az´asra. A part´ıci´okon haszn´alt f´ajlrendszer t´ıpus´ata F´ajlrendszer” list´ab´ol ” adhatjuk meg. Javasolt az ext3 t´ıpus haszn´alata.

4.7. ´abra. Telep´ıt´esmegl´ev˝o,vagy ures¨ part´ıci´ora

A k´eperny˝oals´or´esz´enek k¨ozep´enlev˝o Part´ıcion´al´o”felirat´ugombra kat- ” tintva magunk is t¨or¨olhetunk¨ vagy l´etrehozhatunk ´uj part´ıci´okat. Az ilyenkor haszn´alhat´opart´ıcion´al´oprogram a cfdisk 2.11 honos´ıtott v´altozata. Haszn´alata a magyar nyelv˝umenupontoknak¨ k¨osz¨onhet˝oennem bonyolult, mindenesetre figyelmesen haszn´aljuk!

FONTOS! Ha kezd˝okvagyunk, ne part´ıcion´aljunk az UHU-Linuxb´ol, mert ha hib´azunk, vissza´all´ıthatatlan ´allapotba hozhatjuk merevlemezunk¨ tartalm´at, ak´arteljesen let¨or¨olhetunk¨ r´ola mindent! 4.7. CSOMAGKIVALASZT´ AS´ 85

FONTOS! Part´ıcion´al´asra csak olyan programot haszn´aljunk, amit j´olisme- runk!¨ Kezd˝oLinux felhaszn´al´ok´ent b´ızzuk ezt a feladatot a telep´ıt˝ore.

Ha ezzel a be´all´ıt´assalis v´egeztunk,¨ az OK” felirat´ugomb megnyom´asael- ” ind´ıtja a t´enyleges folyamatot. A telep´ıt˝okialak´ıtja a part´ıci´okat, megform´azza ˝oket ´esel˝ok´esz´ıti a t´enyleges telep´ıt´est, a programok felm´asol´as´at.

4.7. Csomagkiv´alaszt´as

A merevlemez part´ıcion´al´as´at´esform´az´as´atk¨ovet˝oenj¨on az a r´esz,amikor eld¨onthetjuk,¨ mit akarunk az eg´eszrendszerb˝olfeltelep´ıteni. Az al´abbi k´epen l´athat´oa programcsomagok kiv´alaszt´as´atbiztos´ıt´ok´eperny˝o.

4.8. ´abra. Ossze´all´ıt´asokkiv´alaszt´asa¨

Bonyolult feladatnak t˝unhet, de nincs okunk aggodalomra. Az UHU- Linux fejleszt˝oi ´altal ¨ossze´all´ıtott v´alogat´as a legt¨obb esetben kiel´eg´ıti az otthoni felhaszn´al´okvalamennyi ig´eny´et. Term´eszetesen felulb´ır´alhatjuk¨ ezt az 86 4. FEJEZET TELEP´ITES´ aj´anl´ast: a csomaglist´ab´oltetsz´esszerint kivehetunk,¨ vagy hozz´atehetunk¨ b´armit.

A m´odos´ıt´asban seg´ıts´egunkre¨ van a k¨ovetkez˝ok´eperny˝o(4.9 ´abra), amelyhez a Be´all´ıt´asegy´enileg” gombra kattintva jutunk. ”

4.9. ´abra. Egy´eni csomagv´alaszt´as

4.7.1. Egy kis t¨ort´enelem

Miel˝ott folytatn´ank a telep´ıt´est, n´eh´any sz´oaz ´un. fugg˝os´egiviszonyokr´ol”.¨ ” M´ara a fejl˝od´esnek k¨osz¨onhet˝oen, elm´ultak azok a r´egisz´epid˝ok”, amikor ” egy program => egy f´ajl” ´esk´esz,ha feltettuk¨ ott van, ha leszedtuk¨ nincs ott. ” A t¨ort´enet enn´elj´oval bonyolultabb´av´alt.

Ahhoz hogy egy program feltelepulj¨ ¨on ´esm˝uk¨odj¨on, t¨obb f´ajl ¨osszehangolt m˝uk¨od´eseszuks´eges.S˝ot!¨ Lehet, hogy egy f´ajl jelenl´ete egy m´asik – eg´eszen m´as funkci´oj´u– programhoz is szuks´eges.¨ 4.7. CSOMAGKIVALASZT´ AS´ 87

4.7.2. Csin´aljuk egyszer˝uen

Ezek olyan bonyolult fugg˝os´egiviszonyok,¨ amit egy kezd˝ofelhaszn´al´onem igaz´antart(hat) fejben. Ebben seg´ıt a telep´ıt˝o,amikor figyel arra, hogy mit sze- retn´enk: ha kijel¨olunk¨ valamit, a telep´ıt˝o hozz´ateszi” mindazt, ami ennek alkal- ” maz´as´ahoz szuks´eges.Ha¨ pedig valamit leveszunk¨ a list´ar´ol, akkor a csak ahhoz tartoz´oseg´edf´ajlokat is letakar´ıtja. A fugg˝os´egikapcsolatok¨ miatt nem kell ki- szolg´altatottnak ´ereznunk¨ magunkat, hiszen a telep´ıt˝oezt is kijelzi a megfelel˝o pillanatban!

4.10. ´abra. Csomagok k¨oz¨otti fugg˝os´egek¨

Ezen a list´anazok a f´ajlok szerepelnek, amelyeket elfelejtettunk¨ bejel¨olni, viszont a telep´ıtett rendszer hib´atlan m˝uk¨od´es´ehez elengedhetetlenul¨ szuks´e-¨ gesek. Itt l´athatjuk azt is, hogy az ´altalunk kiv´alasztott csomagok ¨osszesen mennyi helyet ig´enyelnek, illetve ezzel szemben mennyi helyet biztos´ıtottunk a part´ıcion´al´assor´anaz UHU sz´am´ara. Ha a hely kisebb mint a k´ıv´ant ¨osszm´eret, akkor a Vissza” gomb seg´ıts´eg´evel, f´aj´osz´ıvvel b´ar, de valamelyik alkalmaz´ast´ol ” meg kell szabadulnunk, az el˝oz˝ocsomagv´alaszt´ask´eperny˝on. 88 4. FEJEZET TELEP´ITES´

Az esetlegesen kijelzett (fugg˝os´egiszempontb´olhi´anyz´o)programok¨ nem azt jelentik, hogy vissza kell mennunk,¨ ´esegyenk´ent be kell jel¨olgetni ˝oket! Nyu- godtan folytathatjuk a telep´ıt´est, a lista csup´ant´aj´ekoztat´ojelleg˝u, a list´aban kijel¨olt programok automatikusan feltelep´ıt˝odnek.

A v´alogat´asokut´anaz Indulhat a telep´ıt´es”gombra kattintva egy kis ideig ” (g´ept˝olfugg˝oenkb.¨ 10-20 percig), nyugodtan h´atrad˝olhetunk,¨ mert ek¨ozben a telep´ıt˝ofelm´asolja a szuks´eges´allom´anyokat¨ az el˝oz˝oleg kijel¨olt helyre. Ha m´egis a k´eperny˝otakarjuk n´ezni, akkor inform´aci´okat fogunk l´atni arr´ol, hogy hogyan ´all a telep´ıt´es:figyelemmel k´ıs´erhetjuk¨ a telep´ıt´esmenet´etsz´azal´ekosan, azt, hogy ´eppen mit m´asolfel a rendszer, a csomag milyen m´eret˝u, mennyi helyet foglal el, stb. Valahogy ´ugy, mint az a 4.11 ´abr´anis l´athat´o.

4.11. ´abra. Csomagok m´asol´asa a merevlemezre 4.8. A GRUB TELEP´ITESE´ 89

Befejez´esul¨ a telep´ıt˝oelv´egzia felm´asolt csomagok konfigur´al´as´at, be´all´ıt´as´at (4.12 ´abra).

4.12. ´abra. A programcsomagok be´all´ıt´asa

4.8. A Grub telep´ıt´ese

Amikor a telep´ıt˝ov´egzett az ´allom´anyok m´asol´as´aval, majd a be´all´ıt´as´aval, ism´etfontos szerephez jutunk: d¨ontenunk¨ kell arr´ol, hogy az UHU-Linux be- ” t¨olt´esvez´erl˝oje” (Boot Manager), amelynek neve GRUB, hov´atelepulj¨ ¨on. Ez a boot menedzser gondoskodik arr´ol, hogy ha esetleg van m´ega sz´am´ıt´og´epunk¨ ¨on m´asik oper´aci´osrendszer (pl. Windows), akkor azt is el tudjuk ´erni a tov´abbi- akban. A g´epbekapcsol´asakor egy sz´epgrafikus felulet˝umen¨ ub˝oltudjuk¨ majd kiv´alasztani, hogy melyik telep´ıtett rendszert k´ıv´anjuk elind´ıtani.

A GRUB telep´ıt´es´en´el b´atran hagyatkozzunk a telep´ıt˝o ´altal javasolt megold´ashoz. Lehet˝os´egunk¨ lesz egy ´ugynevezett boot floppy” (ind´ıt´olemez) ” l´etrehoz´as´ara is. Ez akkor igaz´an fontos”, ha a PC-t illetve az UHU-Linuxot ” 90 4. FEJEZET TELEP´ITES´ m´agneslemezr˝olakarjuk ind´ıtani. Ha egy kicsit is adunk a biztons´agra, k´esz´ıt- sunk¨ egy ilyen ind´ıt´olemezt.

Az ind´ıt´olemezre felkerul¨ a GRUB h´arom kiv´alaszthat´oind´ıt´asilehet˝os´eggel:

ˆ Ind´ıt´asmerevlemezr˝ol

ˆ Ind´ıt´asfloppyr´ol

ˆ Mem´oriateszt

L´etrehoz´as´ahoz egy ures¨ 1,44 MByte-os m´agneslemezre van szuks´eg¨ unk,¨ amit helyezzunk¨ be a meghajt´oba, majd nyomjuk meg az Ind´ıt´olemez k´esz´ıt´ese terulet¨ jobb sz´el´ental´alhat´o K´esz´ıt. . . ” gombot. ”

4.13. ´abra. A GRUB rendszert¨olt˝otelep´ıt´ese

Az ind´ıt´olemez k´esz´ıt´eseut´anvisszajelz´est kapunk a m˝uvelet sikeres vagy ´eppen sikertelen befejez´es´er˝ol. Ha hibauzenetet¨ kapunk, pr´ob´alkozzunk egy m´asik m´agneslemezzel, val´osz´ın˝uleg az el˝obbi hib´asvolt. 4.9. A RENDSZERGAZDA JELSZAVA 91

4.8.1. A Grub ut´olagos telep´ıt´ese

El˝ofordulhat, hogy sz´am´ıt´og´epunk¨ ¨on tal´alhat´oaz els˝opart´ıci´okk¨oz¨ott egy Windows, ´esm¨og¨otte az UHU-Linux. A Windows-os manipul´aci´oknem ritk´an azzal j´arnak, hogy a sz´am´ara ismeretlennek ´ıt´elt bet¨olt´esvez´erl˝ot(boot-manager) minden kul¨ ¨on¨osebb figyelmeztet´esn´elkul¨ megsemmis´ıti. Ilyen esetekben hasznos, ha ismerjuk¨ a titkot, mik´ent kell ´ujra´elesztenunk¨ a GRUB-ot. Ind´ıtsuk ´ujra rendszerunket¨ ´ugy, hogy az az UHU-Linux telep´ıt˝oCD-r˝olin- duljon. A bejelentkez´estk¨ovet˝oen´ırjuk be, hogy uhudebug, majd az Enter meg- nyom´as´aval folytassuk a telep´ıt´est. Az UHU-Licenc elfogad´asak´eperny˝on´ell´ep- junk¨ ´atkonzolos uzemm´odba¨ a Ctrl+Alt+F1 billenty˝uk egyuttes¨ megnyom´as´aval, majd g´epeljuk¨ be: mount /dev/hdaxx /mnt

A hdaxx a part´ıci´osz´ama,ahol az UHU-Linux tal´alhat´o.Ezt k¨ovet˝oena k¨o- vetkez˝oparancsokat kell kiadnunk: mount --bind /dev /mnt/dev mount --bind /proc /mnt/proc chroot /mnt grub-install ’(hd0)’

A hd0 abban az esetben megfelel˝o,ha a Grub-ot az els˝omeghajt´onk ind´ıt´o rekordj´aba (MBR - Master Boot Record) akarjuk telep´ıteni. Ertelemszer˝uen´ ha m´ashova szeretn´enk, akkor annak a part´ıci´onak a nev´et(pl.: hda1, hda2, ...), vagy a merevlemez nev´et(pl.: hdb0, hdc0, ...) kell megadnunk. Ezzel a folyamat v´eg´ere ´ertunk,¨ a rendszer ´ujraind´ıt´asut´ana GRUB-al indul.

4.9. A rendszergazda jelszava

A k¨ovetkez˝okben meg kell hat´aroznunk a rendszergazda (root) jelszav´at. Li- nux oper´aci´osrendszerekben van egy kituntetett¨ felhaszn´al´o,akinek mindenhez minden joga megvan. Emiatt adott esetben t¨onkre is teheti a rendszert, ha rend- szergazdak´ent nem k¨orultekint˝oenkezeli¨ a be´all´ıt´asokat. Linuxban ennek a min- ” denhat´o”felhaszn´al´onak a neve az esetek t¨obbs´eg´eben root, a jelszav´atpedig mi hat´arozhatjuk meg a telep´ıt´esnek ebben a szakasz´aban a 4.14 ´abra szerinti k´ep- erny˝on. 92 4. FEJEZET TELEP´ITES´

4.14. ´abra. A rendszergazda jelsz´obe´all´ıt´asa

Rendszergazdai jogok szuks´egesekpl.¨ ´uj felhaszn´al´oregisztr´al´as´ahoz, vala- mint a rendszer j´on´eh´any be´all´ıt´as´ahoz. A v´eletlen elg´epel´esekelkerul´esev´egett¨ a jelsz´otk´etszer kell megadni, ugyanis a jelszavak nem nyerhet˝okvissza semmi- lyen m´odszerrel!!! Ez´ert fontos, hogy a rendszergazda jelszav´atNEM SZABAD ELFELEJTENI!!! (Term´eszetesen mi leszunk¨ a root saj´atg´epunk¨ ¨on, de ha nem tudjuk a var´azsig´et”, az UHU nem fog beengedni! ”

A jelszavakkal kapcsolatos aj´anl´asok:

ˆ Legal´abb hat karakter hossz´ulegyen;

ˆ Tartalmazhat kis ´esnagybet˝uket, valamint sz´amokat is (c´elszer˝u, ha lega- l´abb kett˝okisbet˝ut˝olelt´er˝okaraktert is tartalmaz.)

ˆ Ne legyen k¨onnyen kital´alhat´o,megfejthet˝o(nem javasolt p´eld´aul: szulet´esi¨ d´atum, szem´elyi sz´am,aut´onk rendsz´ama,stb.) 4.10. FELHASZNAL´ OK´ LETREHOZ´ ASA´ 93

4.10. Felhaszn´al´ok l´etrehoz´asa

Mivel egy ´ovatos ember nem haszn´alja root-k´ent a g´epet, szuks´egvan¨ egy olyan felhaszn´al´oin´evre is, amellyel a mindennapi munk´aksor´andolgozhatunk. Felhaszn´al´okat a k¨ovetkez˝ok´eperny˝on(4.15 ´abra) tudunk felvenni.

4.15. ´abra. Felhaszn´al´ok(USER) felv´etele

A felhaszn´al´oregisztr´aci´oj´an´almeg kell adni egy ´un. login, vagy felhaszn´al´o nevet, azonos´ıt´ot, ez lehet pl. egy becen´ev, keresztn´evstb. A felhaszn´al´oiazonos´ıt´omegad´as´an´ala k¨ovetkez˝oszempontokat tartsuk szem el˝ott:

ˆ Csak alfanumerikus karaktereket (sz´amokat ´esbet˝uket) tartalmazhat;

ˆ Nem aj´anlatos nagybet˝uket haszn´alni;

ˆ Ekezetes´ karakterek haszn´alata TILOS!

ˆ A login n´evhossza maximum 8 karakter lehet. 94 4. FEJEZET TELEP´ITES´

Ezt k¨ovet˝oenkell megadni a felhaszn´al´ojelszav´atk´etszer (okait, ´esa vele kapcsolatos tudnival´okat l´asd az el˝oz˝ofejezetben). A Felhaszn´al´ohozz´aad´asa”gomb felvesz a rendszerbe a megadott adatokkal ” egy ´uj felhaszn´al´ot. Ha felvettuk¨ a szuks´egesfelhaszn´al´okat,¨ az OK” gombbal ” l´ephetunk¨ tov´abb. Ha m´egnem vettunk¨ fel egy felhaszn´al´otsem a rendszerbe, akkor egy erre figyelmeztet˝o uzenet¨ fog megjelenni. Ha t´enyleg nem k´ıv´anunk felvenni egy fel- haszn´al´otsem, akkor itt tov´abbl´ephetunk.¨

4.11. A grafikus felulet¨ be´all´ıt´asa

Ezut´anism´etmi k¨ovetkezunk!¨ Meg kell adnunk videok´arty´ank ´esmonitorunk jellemz˝oit. Pontosabban a rendszer megpr´ob´alja kider´ıteni g´epunkr˝ol,¨ ´esa tal´alt inform´aci´okat alapadatk´ent felk´ın´alja. Az esetek 99%-´aban t¨ok´eletesen felismeri a videok´artya ´esa monitor lehet˝os´egeit, de ha m´egsem,vagy az aj´anlott be´all´ıt´as nem felel meg nekunk,¨ mert tudjuk, hogy g´epunk,¨ illetve monitorunk enn´elt¨obbre is k´epes, akkor term´eszetesen felulb´ır´alhatjuk¨ a javasolt be´all´ıt´asokat.

4.16. ´abra. A grafikus felulet¨ kezd˝obe´all´ıt´asa 4.11. A GRAFIKUS FELULET¨ BEALL´ ´ITASA´ 95

Ehhez a 4.16 ´abra ny´ujt seg´ıts´eget. Hogy a k´epa felaj´anlott be´all´ıt´asokkal j´o lesz-e, pr´ob´aljuk ki a Teszt” gomb alkalmaz´as´aval. Ha a be´all´ıt´asokat megfelel˝o- ” nek tal´aljuk, az ”OK” gombra kattintva tov´abb l´ephetunk.¨ Ha m´arhalad´okvagyunk monitor, illetve monitor vez´erl˝o ugyben,¨ akkor kat- tintsunk a halad´oknak” fulre¨ ´esa 4.17 ´abr´atkapjuk. ”

4.17. ´abra. A grafikus felulet¨ halad´obe´all´ıt´asa

Amint l´atjuk, itt a detekt´alt (felismert) vide´ok´arty´ank´ıvul¨ nem csak a monitor m´eret´et(k´ep´atl´oj´at) hat´arozhatjuk meg, hanem a megjelen´ıteni k´ıv´ant felbont´ast is meghat´arozhatjuk a hozz´atartoz´ok´epfriss´ıt´esifrekvenci´aval egyutt.¨ Term´esze- tesen itt is lehet˝os´egunk¨ van a v´alasztott be´all´ıt´askipr´ob´al´as´ara a Teszt” gomb ” alkalmaz´as´aval. Ha nem sikerul¨ a teszt sor´anazt a felbont´astilletve friss´ıt´esifrekvenci´at visszakapnunk” amit v´artunk, l´epjunk¨ ´at profi” m´odba (4.18 ´abra), ´all´ıtsuk ” ” be a felbont´ast(pl. 1024*768) ´esn¨oveljuk¨ meg a horizont´alis illetve vertik´alis frekvencia maxim´alis ´ert´ek´et. 96 4. FEJEZET TELEP´ITES´

Itt az el˝obbieken t´ul a v´ızszintes szinkron, a felbont´as,a sz´ınm´elys´eg,illetve a fugg˝oleges¨ friss´ıt´esifrekvencia is ´all´ıthat´o.Az ¨osszes be´all´ıt´asiadat ismertet´ese t´ulmutat jelen Fuzet¨ kit˝uz¨ott c´elkit˝uz´esein, de ha ezt a fajta telep´ıt´estv´alasztjuk, tudnunk kell, hogy mire k´epes monitorunk, mert t´ulzottan magas frekvenci´ak v´alaszt´asak´art is tehet benne.

4.18. ´abra. A grafikus felulet¨ profi be´all´ıt´asa

Tal´anannyi megjegyz´esttehetunk,¨ hogy a fugg˝oleges¨ k´epfrekvencia (vertik´alis friss´ıt´es)´ert´eke min´elnagyobb, ann´alk´ım´eletesebb lesz a monitor a szemunkh¨ ¨oz. 72-75Hz m´ar villog´asmentes” k´epet biztos´ıt, de ha monitorunk lehet˝ov´eteszi, ” emeljuk¨ ennek az ´ert´ek´et85-90 Hz-re. Tesztel´esut´an, ha meggy˝oz˝odtunk¨ a v´alasztott be´all´ıt´asok m˝uk¨od˝ok´epess´e- g´er˝ol, kattintsunk az OK” gombra. ” 4.11. A GRAFIKUS FELULET¨ BEALL´ ´ITASA´ 97

A telep´ıt´esutols´ol´ep´esek´ent az OK”gombra kell kattintani, hogy a 4.19 ´abr´at ” l´athassuk.

4.19. ´abra. A telep´ıt´esv´ege

A Juhhu!” gombra kattintva a rendszer haszn´alhat´o, uzemk´esz,ak´arazonnal¨ ” bejelentkezhetunk¨ ´esminden m˝uk¨odik. Egy ´erdekess´eg:mivel elvileg m´arnincs r´aszuks´eg,a¨ telep´ıt˝oa CD-t au- tomatikusan kiadja! Biztosan felt˝unt k¨ozben az is, hogy egyszer sem kellett a sz´am´ıt´og´epet ´ujraind´ıtani!

5. fejezet

Az UHU-Linux finomhangol´asa

6. fejezet

Munkav´egz´esgrafikus k¨ornyezetben

6.1. Bevezet˝o

A Linux megszulet´es´etk¨ ¨ovet˝oenmeglehet˝osenkev´esenergi´atford´ıtottak a k´esz´ıt˝oka grafikus k¨ornyezetek fejleszt´es´ere. Ez teljesen term´eszetes, hiszen a rendszergazd´akat nem a csillog´ofelulet¨ vonzotta, sokkal ink´abb a j´oladminiszt- r´alhat´o,biztons´agos”mindent tud´o”, rugalmas rendszer. A Linux t´erh´od´ıt´asa,a felhaszn´al´oit´abor sz´elesed´ese,term´eszetes ig´enyk´ent hozta mag´aval, hogy a rendk´ıvul¨ gyors karakteres megold´asokmellett helyet kap- janak olyan grafikus k¨ornyezetek kialak´ıt´asa,amelyekn´elnem felt´etlenul¨ a kulcs´ın¨ j´atszotta a legfontosabb szerepet. Term´eszetesen a programoz´okel˝orel´at´oanmeg- hagyt´aka csinos´ıt´aslehet˝os´eg´et. A Linux grafikus k¨ornyezet´enek kezel´es´e´ert egy teljesen ¨on´all´o´ugynevezett X ” Window Rendszer” a felel˝os.Az X Window Rendszer a UNIX rendszerek nagy ´eshat´ekony (mondhatni rendk´ıvul¨ nagy ´est´uls´agosan ¨osszetett) grafikus felulete.¨ Az eredeti X Window Rendszer k´odj´ata MIT-n´elfejlesztett´ekki. A fejleszt˝okaz X-et a UNIX platformok ipari szabv´any´anak k´esz´ıtett´ek. A vil´agonminden UNIX munka´allom´asvirtu´alisan az X Window rendszer n´eh´any vari´ans´atfuttatja. A Linuxos kiad´as,ami XFree86 n´even ismert, megjelent System V/386-ra, 386BSD-re, ´esm´asx86 UNIX implement´aci´okra is. Az XFree86 minden szuk-¨ s´egesbin´arist, t´amogat´asf´ajlt, programk¨onyvt´arat ´esseg´edprogramot tartal- maz. Az ezzel kapcsolatos inform´aci´okmegtal´alhat´okaz XFree86 web hely´en, a http://www.XFree86.org c´ımen. 102 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Az XFree86 ma m´arszinte minden videok´arty´aval k´epes egyuttm˝uk¨ ¨odni. Visszatekintve a m´ultba, nem volt ritka, hogy egyes videok´artya gy´art´oknem szabv´anyos mechanizmust haszn´altak az ´oraferkvenci´akfelder´ıt´es´ere a k´artya meghajt´as´an´al. Ezek k¨ozul¨ n´eh´any gy´art´onem adott ki specifik´aci´ot, ami le´ırn´a, hogy hogyan kell programozni a k´arty´at, vagy kinyilatkozt´ak, hogy nem adnak ki inform´aci´okat a fejleszt˝oknek. Ez nyilv´ankorl´atozta a szabad XFree86 szoft- ver disztrib´uci´ofejleszt˝oicsapat´at, ´ıgy volt olyan amit nem tudtak elk´esz´ıteni. Sok´aig biztosan ez volt a probl´emaa Diamond ´altal gy´artott videok´arty´akkal, de az XFree86 3.1-es kiad´as´aval a Diamond elkezdett egyuttm˝uk¨ ¨odni a fejleszt˝oi csapattal, hogy szabad drivereket adjanak ki ezekhez a k´arty´akhoz. Ma m´ara hardver gy´art´okfelismert´ek, hogy a Linux felhaszn´al´oiis komoly piacot jelentenek, ´ıgy sokan m´arterm´eszetesnek veszik, hogy meghajt´oikat a Li- nuxos k¨oz¨oss´egsz´am´ara is elk´esz´ıtik, vagy szorosan egyuttm˝uk¨ ¨odnek a Linux fejleszt˝oivel. A videok´artya meghajt´okprobl´em´aj´aval az ´atlagos felhaszn´al´onak nem kell foglalkozni, mivel az UHU-Linux fejleszt˝oiezen a teruleten¨ is igyekeztek levenni minden felesleges terhet a v´allukr´ol. Valaha az XFree86 helyes konfigur´al´asaeg´er, billenty˝uzet, monitor, videok´ar- tya haszn´alat´ara egyfajta b˝uv´eszetvolt, egy komplex konfigur´aci´osfile ´atfog´o k´ezi-hackel´es´ettette szuks´egess´e.Ma¨ m´ara telep´ıt´eskor ´atesunk¨ ezeken a be´all´ı- t´asokon, ut´olagos finom´ıt´asra a bejelentkez´estk¨ovet˝oenaz UHU-vez´erl˝opultban van lehet˝os´egunk.¨ A Linux nem csak forr´ask´odj´at, de szeml´elet´ettekintve is szabad, ´ıgy nem k´ı- v´anr´anker˝oltetni semmilyen ablakkezel˝orendszert. M´araz els˝obejelentkez´eskor kiv´alaszthatjuk, hogy milyen ablakkezel˝ovel szeretn´enk dolgozni, amit term´esze- tesen minden k¨ovetkezm´eny n´elkul¨ megv´altoztathatunk. Jelenleg a k¨ovetkez˝o ablakkezel˝ok´allnak rendelkez´esunkre:¨

- Blackbox - Gnome - IceWM - KDE - Sawfish - twm - Window Maker - Metacity - mwm

A fentiek k¨ozul¨ a legnagyobb, legelterjedtebb a Gnome ´esa KDE, melyek er˝o- forr´asig´enye is sz´amottev˝o,teh´atgyeng´ebb g´epeken ´erdemes egy´ebablakkezel˝ot v´alasztanunk. 6.2. BLACKBOX 103

Az UHU-Linux alap´ertelmez´esszerint a Gnome gdm” bel´eptet˝ofelulet´et¨ ” haszn´alja, mely term´eszetesen az UHU-vez´erl˝opult / Rendszerbe´all´ıt´asok/ Szol- ” g´altat´asok” alatt megv´altoztathat´o,pontosabban ´at´all´ıthatjuk, hogy a KDE be- l´eptet˝ofelulet´et,¨ a kdm”-et haszn´alja. Mindk´etprogram lehet˝ov´eteszi az ablak- ” kezel˝oegy´eni kiv´alaszt´as´at.

6.2. Blackbox

A Blackbox egy rendk´ıvul¨ egyszer˝u, kis er˝oforr´asokkal rendelkez˝ok¨ornyezet- ben is kiv´al´oanalkalmazhat´oablakkezel˝o.Tal´an´erdemes kiemelni, hogy csak ” ablakkezel˝o”´esnem m´as.Teh´atm´astne is v´arjunk t˝ole, csak annyit, hogy gra- fikus alkalmaz´asokat tudunk elind´ıtani. Nincsenek benne polipokra hasonl´ıt´ofel- haszn´al´okat felt´etelez˝obillenyt˝ukombin´aci´ok, ´atl´athatatlan konfigur´aci´osprog- ramok, seg´edalkalmazsok, stb. Viszont van benne j´olt´em´azhat´ofelulet,¨ k¨onnyen szerkeszthet˝omenu,¨ ´esalap´ertelmez´esszerint alul tal´alhat´oaz ´ugynevezett tl´aca, ami csak a legfontosabb feladatok ell´at´as´ara lett felk´esz´ıtve. 104 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

T´alca Bal oldalon tal´alhat´oa munkaasztal v´alt´o,ahol alap´ertelmez´esszerint csak egy munkaasztal tal´alhat´o,de ha a k´eperny˝ovalamelyik ures¨ pontj´ara kattintunk a jobb eg´ergombbal, ´esaz ekkor megjelen˝omenuben¨ megkeres- suk¨ a Munkaasztalok” feliratot, ´esazon belul¨ a New Workspace” feliratra ” ” kattintunk egerunk¨ bal gombj´aval, m´aris l´etrehoztunk egy ´ujabb munka- asztalt. ´Igy m´ara t´alca baloldali nyilaival l´epkedhetunk¨ k¨oz¨ottuk.¨ K¨oz´epen tal´alhat´oaz ´eppen akt´ıv ablak neve. A jobb oldalon tal´alhat´onyilak seg´ıts´e- g´evel l´epkedhetunk¨ a megnyitott alkalmaz´asokk¨oz¨ott. A sort az ´ora z´arja. Mint a fentiekb˝olis kit˝unik, a Blackbox t´enyleg csak a legszuks´egesebb¨ ki- eg´esz´ıt˝oket tartalmazza, amik a h´etk¨oznapi munk´aban elengedhetetlenek.

Eg´erkezel´es A Blackbox eg´ern´elkul¨ haszn´alhatatlan. Jobb gombbal a k´eperny˝o ures¨ terulet´ere¨ kattintva tudjuk el˝oh´ıvni a menut.¨ A bal gombbal v´alaszt- hatunk a menu¨ elemek k¨ozul,¨ vagy nyithatunk meg a f˝omenub˝olalmen¨ ut.¨ Ha a k´eperny˝oegy ures¨ hely´ere kattintunk a bal gombbal, vagy a menu¨ fejl´ec´ere kattintunk a jobb gombbal, elt˝unik a menu.¨ Amikor a k¨oz´eps˝ogombbal kattintunk a k´eperny˝o ures¨ hely´ere, a Mun- ” kaasztal” menut¨ jelen´ıthetjuk¨ meg, ahol a haszn´alatba vett munkaasztalok, az azokon fut´oprogramok, valamint az ikon´allapotban tal´alhat´oablakok list´aja tal´alhat´o. Ha az ablak fejl´ec´ere bal eg´ergombbal k´etszer kattintunk, az ablak felg¨or- dul,¨ ´ıgy csak a fejl´ecemarad l´athat´o.A bal gombbal tudjuk az ablak fejl´ec´et megfogni, ´esezzel mozgatni az eg´eszablakot. Az ablak m´eret´eta jobb ´esbal als´osarokban tal´alhat´o,az ablak keret´ebe beillesztett apr´ov´ızszintes t´eg- lalap megfog´as´aval” tudjuk megv´altoztatni. Term´eszetesen erre is az eg´er ” bal gombj´athaszn´aljuk. A c´elterulet¨ megtal´al´as´ataz eg´ermutat´omegv´al- toz´asajelzi, ami ilyen esetbe egy L” (bal oldalon) vagy egy ford´ıtott L” ” ” (jobb oldalon) bet˝uh¨oz hasonl´ıthat´o.

Menu¨ Az UHU-Blackbox” menub˝ol,¨ azaz a f˝omenub˝ol,¨ a legfontosabb progro- ” gramokat ind´ıthatjuk, illetve itt tal´alhat´oa kil´ep´es(Exit), az Ujraind´ıt´as”,´ ” 6.2. BLACKBOX 105

a Munkaasztalok kezel´ese,a St´ılusok” amivel a Blackbox kin´ezet´etv´al- ” toztathatjuk, valamint a Configuration” amivel az ablakkezel˝oviselked´es´et ” igaz´ıthatjuk ig´enyunk¨ szerint. Altal´anos´ ´erv´eny˝utan´acsk´ent is elfogadhat´o, hogy ha szeretn´enk min´elt¨obbet megtudni egy Linuxos alkalmaz´asr´ol, le- gyen az jelen esetben egy ablakkezel˝o,akkor a legjobb m´odszer, ha mindent kipr´ob´alunk. Lehet˝os´egunk¨ van saj´atmenu¨ k´esz´ıt´es´ere is. Nyissunk egy termin´alt (pl.: gnome-terminal), majd k´esz´ıtsunk¨ egy helyi k¨onyvt´arat a sz´am´ara: mkdir .blackbox Majd m´asoljuk bele a ”menu” f´ajlt: cp /usr/share/blackbox/menu .blackbox/ Ezt k¨ovet˝oenkedvenc sz¨ovegszerkeszt˝onkkel nyissuk meg szerkeszt´esre a saj´atk¨onyvt´arunkban tal´alhat´o .blackboxrc” f´ajlt. Pl.: ” mcedit .blackboxrc Majd m´odos´ıtsuk a session.menuFile” kezdet˝usort: ” session.menuFile: /home/username/.blackbox/menu A username” a felhaszn´al´onev´ere cser´elend˝o.Ment´essell´epjunk¨ ki, majd ” ism´eta sz¨ovegszerkeszt˝o´ea f˝oszerep:

mcedit .blackbox/menu

[begin] (UHU-Blackbox) [exec] (gnome-terminal) {gnome-terminal} [exec] (xterm) {xterm -ls} [exec] (UHU-t´arcs´az´o) {/usr/bin/uhu-dialer} [exec] (UHU-vez´erl¨opult) {/usr/bin/uhu-control-center}

[submenu] (Egyebek) [exec] (Vim) {gvim} [end]

[submenu] (Fejleszt´es) [exec] (Bluefish) {bluefish} [exec] (Glade Interface Designer) {glade-2} [exec] (Guikachu) {guikachu} [exec] (Hibajelent¨oeszk¨oz) {bug-buddy} [end] . . . [end] 106 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

A programoz´asban j´artasabbak sz´am´ara biztosan egy´ertelm˝ua menu¨ fel´ep´ı- t´ese,de tekintettel arra, hogy ma m´eghaz´ank lakoss´ag´anak nagyobb r´esze nem a programoz´astv´alasztotta ´eletc´elul, ´alljon itt egy r¨ovid ismertet˝o. A menu¨ [begin]-nel indul ´es[end]-del z´arul. A [begin] ut´antal´alhat´o (UHU- ” Blackbox)” felirat a menu¨ fejl´ece.Programokat az [exec] parancsal tudunk ind´ıtani, ahol a program neve ()”-jelek k¨oz¨ott tal´alhat´o,pl.: (gnome- ” ” terminal)”, majd {}”-jelek k¨oz¨ott az utas´ıt´astal´alhat´o,amivel a progra- ” mot tudjuk ind´ıtani, ami a fenti p´eld´an´almaradva egyszer˝uen {gnome- ” terminal}”. L´etrehozhatunk almenuket¨ a [submenu] utas´ıt´assal, amit szin- t´enaz [end]-el z´arunk le.

Be´all´ıt´asok Az ablakkezel˝ofinomhangol´as´at, vagy n´epszer˝ubb nev´enkonfigur´a- l´as´at, a saj´atk¨onyvt´arunkban tal´alhat´o .blackboxrc f´ajl szerkeszt´es´evel, valamit a f˝omenu¨ Configuration” pontj´ankeresztul¨ v´egezhetjuk¨ el. ”

6.3. Gnome

Az UHU-Linux alap´ertelmezett ablakkezel˝oje a Gnome. A GNOME a GNU Network Object Model Environment”, azaz a GNU H´a- ” ” l´ozati Objektum-modell K¨ornyezet” kifejez´esr¨ovid´ıt´ese.A GNU jelent´ese GNU’s ” Not Unix”, azaz a GNU Nem Unix”. ” A GNOME a GNU Projekt grafikus felulete.¨ Id´ezet a comp.os.linux.announce-on k¨ozz´etett eredeti bejelent´esb˝ol: a GNOME sz´and´eka szerint egy szabad ´esteljes, felhaszn´al´obar´atalkalmaz´as- ” gy˝ujtem´eny lesz, hasonl´oana CDE-hez vagy a KDE-hez, de szigor´uan szabad szoftveren alapulva.” A bejelentkez´estk¨ovet˝oenmegjelen˝ofelulet¨ fels˝or´esz´eben tal´alhat´opanel fe- lel˝osm´as programok ind´ıt´as´a´ert, bele´ertve a kis appleteket (be´ep´ıtett alkalmaz´a- sok). A k¨oz´eps˝or´eszbal oldal´antal´alhat´okaz ikonok, melyekkel szint´enprogra- mokat tudunk ind´ıtani, illetve a k´eperny˝oalj´antal´alhat´opanel alap´ertelmez´es szerint a fut´oalkalmaz´asok, a rendszerfigyel˝oapplet, mely a rendszer terhelts´eg´et (processzor haszn´alat ´esa h´al´ozatkihaszn´alts´ag´atjelzi vissza), valamit a GKB billenty˝uzetkioszt´askapcsol´otal´alhat´o. A Gnome panelekb˝olterm´eszetesen haszn´alhatunk t¨obbet is. Legegyszer˝ubben ´ugy tudunk panelt l´etrehozni, hogy egy megl´ev˝opanelra jobb eg´ergombbal r´akattintunk, a felbukkan´omenuben¨ az eg´ermutat´oval kiv´a- lasztjuk az Uj´ panel” feliratot, majd a bal eg´ergombbal kiv´alaszthatjuk, hogy ” 6.3. GNOME 107

Sarokpanelt”, Elpanelt”,´ Usz´opanelt”,´ vagy Cs´usz´opanelt” szeretn´enk l´etre- ” ” ” ” hozni.

6.3.1. Panel be´all´ıt´asok

L´etrehoz´astk¨ovet˝oenmegjelenik az ures¨ panel, ami csak az elrejt˝ogombokat tartalmazza. A jobb eg´ergomb hat´as´ara megjelen˝omenuben¨ a Tulajdons´agok”-ra ” kattintva megjelenik a panel be´all´ıt´as´atseg´ıt˝oablak.

Itt meghat´arozhatjuk a panel helyzet´et, mely sarokpanel eset´eben v´ızszintes ´esfugg˝oleges¨ ir´anyba is h´arom-h´arom, ´elpanel eset´enegy-egy, cs´usz´opanel eset´en k´et-k´etlehet˝os´egetkin´alfel. 108 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Mivel ´usz´opanelt a k´eperny˝ob´armely pontj´anelhelyezhetunk,¨ csak azt kell eld¨ontenunk,¨ hogy v´ızszintes, vagy fugg˝oleges¨ ir´anyban szeretn´enk elhelyezni, il- letve k´eppontban sz´amolva meg kell adnunk a helyet. Be´all´ıthatjuk a panel m´eret´et, ami 12-24-36-48-64-80-128 k´eppont lehet. Ki- v´alaszthatjuk az automatikus elrejt´est, melynek hat´as´ara csak akkor lesz l´athat´o a panel, ha az eg´ermutat´ota terulet¨ f¨ol´evisszuk.¨ Kikapcsolhatjuk az elrejt˝o- gombok megjelen´es´et, valamint azt is szab´alyozhatjuk, hogy az elrejt˝ogombokon szeretn´enk-e nyilakat megjelen´ıteni. Tov´abbi be´all´ıt´asilehet˝os´egek ´allnak a rendelkez´esunkre,¨ ha az ablak fels˝o r´esz´eben a H´att´er” feliratra kattintunk. ” A fels˝or´eszben tal´alhat´oa h´att´ert´ıpus´anak kiv´alaszt´as´ara szolg´al´oleny´ıl´o menu.¨ Az alapbe´all´ıt´asmegv´altoztat´as´ahoz kattintsunk r´a,majd a megjelen˝o lehet˝os´egekk¨ozul¨ v´alasszunk. Sz´ın eset´enmeghat´arozhatjuk a h´att´ersz´ınt (a megfelel˝oenkiv´alasztott h´at- t´ersz´ınnel ak´arl´athatatlann´ais tehetjuk¨ a panelt). K´epeset´ena legfontosabb te- end˝onk, hogy meghat´arozzuk, melyik k´epet szeretn´enk haszn´alni. Seg´ıts´egunkre¨ van az ablak k¨ozep´ental´alhat´obeviteli mez˝o,vagy a m¨og¨otte tal´alhat´o Keres´es” ” felirat´unyom´ogomb. A k´epelhelyezked´es´etis be´all´ıthatjuk az als´oharmadban tal´alhat´okapcsol´okseg´ıts´eg´evel. A panelok be´all´ıt´as´aval kapcsolatban b˝ovebb in- form´aci´otkaphatunk, ha a S´ug´o”felirat´ugombra kattintunk. ” 6.3. GNOME 109

6.3.2. Kezdd itt!

A k´eperny˝obal oldal´antal´alhat´oikonok felulr˝ollefel´ea¨ k¨ovetkez˝ok:

A felhaszn´al´osaj´atk¨onyvt´ara

Kezdd itt!

Kuka

Amikor a felhaszn´al´osaj´atk¨onyvt´ar´ara kattintunk a bal eg´ergombbal kett˝ot gyorsan egym´asut´an, a Nautilus (a Gnome grafikus f´ajlkezel˝oje) jelentkezik be, amivel megjelen´ıthet˝oka f´ajlok ´esmapp´ak. Ezeket term´eszetesen kezelni is tudja, alkalmas szkriptek futtat´as´ara, valamint lehet˝os´egunk¨ van a f´ajlok ´esmapp´ak testreszab´as´ara. A Kezdd itt!” a Nautilus be´all´ıt´ok¨ozpontja. ”

6.3.3. A GNOME Desktop 2.2.1 felhaszn´al´oi k´ezik¨onyve

Sun GNOME Documentation Team Sun Microsystems Ez a k´ezik¨onyv a GNOME munkasztal 2.2.1-es verzi´oj´at´ırja le. Copyright ? 2003 Sun Microsystems Copyright ? 2002 Doma P´eter, Kov´acsEmese, T´ım´arAndr´as- magyar ford´ıt´as Ez a dokumentum a Free Software Foundation ´altal kiadott GNU Free Docu- mentation License (GFDL) 1.1-es vagy k´es˝obbi v´altozat´anak figyelembe v´etel´evel m´asolhat´o,terjeszthet˝o,illetve m´odos´ıthat´o.A GFDL megtal´alhat´oitt , vagy a COPYING-DOCS f´ajlban, amely ezzel a k´ezik¨onyvvel egyutt¨ ´erkezett. Ez a k´ezik¨onyv r´eszea GFDL alatt terjesztett GNOME k´ezik¨onyvsorozatnak. Ha a k´ezik¨onyvet kul¨ ¨on, nem a sorozat t¨obbi tagj´aval egyutt¨ szeretn´enk terjesz- teni, akkor a GFDL licenc 6. pontj´anak ´ertelm´eben k´ezik¨onyvh¨oz mell´ekelni kell a licenc egy m´asolat´at. A c´egeksokszor haszn´alnak bejegyzett m´arkaneveket vagy v´edjegyeket a ter- m´ekeik ´esszolg´altat´asaik megkul¨ ¨onb¨oztet´es´ere a t¨obbiek´et˝ol. Ezeket a neveket 110 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨ csupa nagybet˝uvel, vagy nagy kezd˝obet˝uvel tuntetj¨ uk¨ fel a GNOME dokumen- t´aci´oban, felt´eve hogy a GNOME Documentation Project tudat´aban van a n´ev bejegyzett mivolt´anak. A DOKUMENTUM ES´ ANNAK MODOS´ ´ITOTT VALTOZATAI´ A GNU FREE DOCUMENTATION LICENSE HATALYA´ ALA´ ESNEK, AMI A KO-¨ VETKEZOKET˝ JELENTI:

1. A DOKUMENTUMRA NEM VONATKOZIK SEMMILYEN GARANCIA, SEM KOZVETLEN,¨ SEM KOZVETETT,¨ AMELYBE BELETARTOZIK, DE NEM KORLATOZ´ ODIK´ EZEKRE: A DOKUMENTUM VAGY AN- NAK MODOS´ ´ITOTT VALTOZATA´ HIBATLAN´ VAGY MEGFELEL EGY ADOTT CELNAK.´ A DOKUMENTUM VAGY ANNAK MODOS´ ´I- TOTT VALTOZAT´ ANAK´ MINOS˝ EG´ E´ERT,´ PONTOSSAG´ A´ERT´ ES´ HA- TASAI´ ERT´ CSAKIS ON¨ VALLALJA´ A KOCKAZATOT.´ HA A DOKU- MENTUM VAGY ANNAK MODOS´ ´ITOTT VALTOZATA´ HIBASNAK´ BIZONYUL VALAMILYEN TEKINTETBEN, AKKOR ON¨ (ES´ NEM AZ EREDETI SZERZO,˝ FORD´ITO´ VAGY HOZZAJ´ ARUL´ O)´ FELEL A SZUKS¨ EGES´ JAV´ITAS´ ERT.´ A GARANCIAVALLAL´ AS´ VISSZAUTAS´I- TASA´ A LICENC LENYEGI´ RESZE.´ A DOKUMENTUM VAGY ANNAK MODOS´ ´ITOTT VALTOZATA´ SEMMILYEN FORMABAN´ SEM HASZ- NALHAT´ O,´ CSAKIS EZZEL A MEGKOT¨ ESSEL´ EGYUTT;¨ VALAMINT

2. SEMMILYEN KOR¨ ULM¨ ENYEK´ KOZ¨ OTT¨ ES´ SEMMILYEN JOGALA- PON, SZERZOD˝ ESEN´ K´IVULI¨ KAROKOZ´ AS´ ESETEN´ (BELEERTVE´ A GONDATLANSAGOT),´ SZERZOD˝ ESSEL´ VAGY MASK´ EPP,´ A DO- KUMENTUM VAGY ANNAK MODOS´ ´ITOTT VALTOZAT´ ANAK´ ERE- DETI SZERZOJE,˝ FORD´ITOJA,´ HOZZAJ´ ARUL´ OJA´ VAGY TERJESZ- TOJE,˝ ILLETVE EZEKNEK A FELEKNEK BESZALL´ ´ITOJA´ NEM VONHATO´ FELELOSS˝ EGRE´ SEMMILYEN KOZVETLEN,¨ KOZVE-¨ TETT, KUL¨ ONLEGES,¨ VELETLEN´ VAGY OKSZERUK˝ AR´ BEKO-¨ VETKEZTE ESETEN,´ BELEERTVE,´ DE NEM CSAK ERRE KORLA-´ TOZVA A KOVETKEZ¨ OKET:˝ JOH´ ´IRNEV´ SERELME´ VAGY ELVESZ- TESE,´ MUNKA LEALL´ ASA,´ SZAM´ ´ITOG´ EP´ MEGHIBASOD´ ASA´ VAGY HIBAS´ MUK˝ OD¨ ESE,´ VAGY BARMILYEN´ MAS´ KAR´ VAGY VESZ- TESEG,´ AMELY A DOKUMENTUM VAGY ANNAK MODOS´ ´ITOTT VALTOZAT´ ANAK´ HASZNALAT´ AB´ OL´ KOVETKEZETT,¨ MEG´ AKKOR SEM, HA A KART´ SZENVEDO˝ FELET TAJ´ EKOZTATT´ AK´ AZ ILYEN KARESEM´ ENYEK´ BEKOVETKEZT¨ ENEK´ LEHETOS˝ EG´ ER´ OL.˝ 6.3. GNOME 111

Bevezet´esa GNOME munkaasztal haszn´alat´aba

Ez a fejezet a GNOME alap¨osszetev˝oinek haszn´alat´aba vezet be. Olvasha- tunk itt a munkaasztal haszn´alatba v´etel´er˝olis. A munkaasztal sokf´elek´eppen be´all´ıthat´o,ez´ert ez a fejezet ´attekinti a legfontosabb be´all´ıt´asilehet˝os´egeket. A kul¨ ¨onf´ele be´all´ıt´asokgyakorlati megval´os´ıt´as´ar´ola A GNOME munkaasztal test- reszab´asasz´ol.

Alapismeretek.

Eg´erkezel´es M´egha j´olismerjuk¨ is az eg´erkezel´es´et, ´erdemes megismerkedni az eg´ergombok ´esaz eg´erm˝uveletek a k´ezik¨onyvben haszn´alt elnevez´es´evel. A fejezet kit´eraz eg´ermutat´okismertet´es´ere is. Az eg´ergombok elnevez´ese A k´ezik¨onyvben minden haszn´alati utas´ıt´asa k¨ovetkez˝oeg´ert´ıpushoz ´erv´e- nyes:

ˆ Jobbkezes felhaszn´al´oksz´am´ara be´all´ıtott eg´er. ˆ H´aromgombos eg´er. Ha k´etgombos eg´errel rendelkezunk,¨ a k´etgomb egyidej˝ulenyom´as´aval szimul´alhat´oa k¨oz´eps˝ogomb.

Az eg´ergombok elnevez´eseebben a k´ezik¨onyvben: Eg´ergomb Defin´ıci´o A jobbkezes haszn´alatra be´all´ıtott eg´erbal olda- Bal eg´ergomb lon elhelyezked˝ogombja. A jobbkezes haszn´alatra be´all´ıtott eg´erk¨oz´eps˝o K¨oz´eps˝oeg´ergomb gombja. A jobbkezes haszn´alatra be´all´ıtott eg´erjobb ol- Jobb eg´ergomb dalon elhelyezked˝ogombja. Az eg´er jobb- vagy balkezes uzemm´odja¨ k¨oz¨otti csere elv´egezhet˝o az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Eg´erv´alaszt´as´aval, majd itt a k´ı- v´ant uzemm´odmegad´as´aval.¨ Ha balkezes uzemm´odra¨ v´altunk ´at, a k´ezi- k¨onyvben szerepl˝ohivatkoz´asokat az eg´ergombokra is ford´ıtva kell ´ertenunk.¨ Eg´erm˝uveletek A k¨ovetkez˝ot´abl´azatban az eg´errel v´egrehajthat´om˝uveletek vannak felso- rolva: 112 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Eg´ergomb Haszn´alat Haszn´aljuk ezt a k¨ovetkez˝om˝uvelethez: * Sz¨oveg Bal eg´ergomb kijel¨ol´ese* Elemek kiv´alaszt´asa* Elemek h´uz´asa Haszn´aljuk ezt a k¨ovetkez˝om˝uvelethez: * Sz¨oveg K¨oz´eps˝oeg´ergomb beilleszt´ese* Elemek ´athelyez´ese Jobb eg´ergomb Az objektum helyi menuj´enek¨ megnyit´asa,ha van Sz¨oveg m´asol´as´ahoz a k¨ovetkez˝ol´ep´esekre van szuks´eg:¨

1. Jel¨oljuk¨ ki a sz¨oveget a bal eg´ergombbal. 2. Mozgassuk az eg´ermutat´otarra a helyre, ahov´abe szeretn´enk illeszteni a sz¨oveget. 3. Kattintsunk a k¨oz´eps˝oeg´ergombra.

Az asztal h´atter´ere jobb gombbal kattintva megnyithatjuk a Munkaasztal menut.¨ Az eg´erm˝uveletek szakkifejez´esei Az eg´errel v´egezhet˝om˝uveletekre az al´abbi kifejez´eseket haszn´alja a k´ezi- k¨onyv: M˝uvelet Defin´ıci´o Kattint´as Nyomjuk meg ´esengedjuk¨ fel a bal eg´ergombot az eg´erelmozd´ıt´asan´elkul.¨ Kattint´as´esnyomva tart´as Nyomjuk meg, de ne engedjuk¨ fel a bal eg´ergombot. Kattint´asa bal eg´ergombbal Ugyanaz, mint a kattint´as. A bal kattint´asegy´ertelm˝uv´eteszi a m˝uveletet, ha ¨osszekeverhet˝oa jobb kattint´assal. Kattint´asa k¨oz´eps˝ogombbal Nyomjuk meg ´esengedjuk¨ fel a k¨oz´eps˝oeg´ergombot az eg´erelmozd´ıt´asa n´elkul.¨ Kattint´asa jobb gombbal Nyomjuk meg ´esengedjuk¨ fel a jobb eg´ergombot az eg´erelmozd´ıt´asan´elkul.¨ Dupla kattint´as Nyomjuk meg ´esengedjuk¨ fel a bal eg´ergombot k´etszer gyors egym´asut´an- ban az eg´erelmozd´ıt´asan´elkul.¨ H´uz´as 6.3. GNOME 113

Kattint´as´esnyomva tart´asut´anmozgassuk az objektumot. P´eld´aul az ab- lakok ´esaz ikonok h´uzhat´oak. H´uzni a bal ´esa k¨oz´eps˝ogomb seg´ıts´eg´evel lehets´eges. H´uzd-´es-ejtsd Kattint´as´esnyomva tart´asut´anmozgassuk az objektumot. P´eld´aul az ab- lakok ´esaz ikonok h´uzhat´oak. Az objektum k´ıv´ant ´uj hely´enengedjuk¨ fel az eg´ergombot. Megragad´as Vigyuk¨ az eg´ermutat´otegy mozgathat´oelem f¨ol´e,kattintsunk ´estartsuk nyomva az eg´ergombot. P´eld´aul megragadhatjuk egy ablak c´ımsor´at, ´es ´ath´uzhatjuk az ablakot egy ´uj helyre. Eg´ermutat´ok Az eg´erhaszn´alata k¨ozben az eg´ermutat´okin´ezete megv´altozhat. Az eg´er- mutat´okin´ezete t´aj´ekoztat az adott m˝uveletr˝ol, ´allapotr´olvagy helyr˝ol. A k¨ovetkez˝ot´abl´azatfelsorol ´esmegmagyar´azn´eh´any eg´ermutat´ot. Mutat´o M˝uvelet Le´ır´asnorm´alis eg´ermutat´o Elem kijel¨ol´ese,menuparancs¨ v´alaszt´asa norm´alis eg´ermutat´oA norm´alis eg´ermutat´oaz eg´er´altal´anos haszn´alatakor jelenik meg. ´athelyez´eseg´ermutat´o H´uzd-´es-ejtsd ´athelyez´eseg´ermutat´oAz ´athelyez´eseg´ermutat´oazt jelzi, hogy ha leejtjuk¨ az objektumot, akkor az objektumot a r´egihely´er˝olaz ´uj helyre helyez˝odik ´at. m´asol´aseg´ermutat´o H´uzd-´es-ejtsd m´asol´aseg´ermutat´oA m´asol´aseg´ermutat´oazt jelzi, hogy ha leejtjuk¨ az ob- jektumot, annak egy m´asolata j¨on l´etre a leejt´es hely´en. szimbolikus kapocs eg´ermutat´o H´uzd-´es-ejtsd szimbolikus kapocs eg´ermutat´oA szimbolikus kapocs eg´ermutat´oazt jelzi, hogy ha leejtjuk¨ az objektumot, a leejt´eshely´enegy szimbolikus kapocs j¨on l´etre az objektumra. A szimbolikus kapocs egy speci´alis f´ajlt´ıpus, amely egy m´asik mapp´ara vagy f´ajlra mutat. k´erd˝ojel eg´ermutat´o H´uzd-´es-ejtsd 114 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

k´erd˝ojel eg´ermutat´oA k´erd˝ojel eg´ermutat´oazt jelzi, hogy ha leejtjuk¨ az ob- jektumot, egy menu¨ ny´ılik meg. Innen kiv´alaszthatjuk, hogy az objektumot m´asoljuk vagy ´athelyezzuk,¨ illetve r´amutat´oszimbolikus kapcsot hozunk l´etre. nem el´erhet˝oeg´ermutat´o H´uzd-´es-ejtsd nem el´erhet˝oeg´ermutat´oA nem el´erhet˝oeg´ermutat´oakkor jelenik meg, ha az adott helyre nem lehet leejteni az objektumot. panelobjektum ´athelye- z´eseeg´ermutat´o Panelobjektum ´athelyez´ese panelobjektum ´athelyez´eseeg´ermutat´oA panelobjektum ´athelyez´eseeg´er- mutat´oakkor jelenik meg, ha egy panelobjektumot kijel¨oltunk¨ ´athelyez´esre. v´ızszintes m´eret v´altoztat´asaeg´ermutat´o Ablak v´ızszintes m´eret´enek megv´altoztat´asa v´ızszintes m´eret v´altoztat´asaeg´ermutat´oA v´ızszintes m´eret v´altoztat´asa eg´ermutat´oakkor jelenik meg, ha egy ablak fugg˝oleges¨ hat´ar´atkijel¨oltuk,¨ hogy a v´ızszintes m´eret´etmegv´altoztassuk. fugg˝oleges¨ m´eret v´altoztat´asa eg´ermutat´o Ablak fugg˝oleges¨ m´eret´enek megv´altoztat´asa fugg˝oleges¨ m´eret v´altoztat´asaeg´ermutat´oA fugg˝oleges¨ m´eret v´altoztat´asa eg´ermutat´oakkor jelenik meg, ha egy ablak v´ızszintes hat´ar´atkijel¨oltuk,¨ hogy a fugg˝oleges¨ m´eret´etmegv´altoztassuk. sarok eg´ermutat´o Az ablak v´ızszintes ´esfugg˝oleges¨ ´atm´eretez´ese sarok eg´ermutat´oA sarok eg´ermutat´oakkor jelenik meg, ha egy ablak kere- t´enek a sark´atjel¨oltuk¨ ki, hogy a fugg˝oleges¨ ´esa v´ızszintes m´eret´etegyszerre v´altoztassuk. ablakt´abla vagy t´abl´azatoszlop ´atm´eretez´eseeg´ermutat´o Ablakt´abla vagy t´abl´azatoszlop ´atm´eretez´ese ablakt´abla vagy t´abl´azatoszlop ´atm´eretez´ese eg´ermutat´o Az ablakt´abla vagy t´abl´azatoszlop ´atm´eretez´eseeg´ermutat´oakkor jelenik meg, ha ´atm´e- retez´esre kijel¨oltunk¨ egy t´abl´azatoszlopot.

Billenty˝uzetkezel´es Gyakorlatilag minden eg´erm˝uveletet elv´egezhet˝oa billen- ty˝uzet seg´ıts´eg´evel is. A gyorsbillenty˝uk seg´ıts´eg´evel egy adott feladat gyor- san v´egrehajthat´o. A gyorsbillenty˝uk seg´ıts´eg´evel a munkaasztalon v´egezhetunk¨ el feladatokat, p´eld´aul panelekkel ´esablakokkal dolgozhatunk. A gyorsbillenty˝uket az al- kalmaz´asokban is lehet haszn´alni. A gyorsbillenty˝uk be´all´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Gyorsbillenty˝uk menupontot.¨ 6.3. GNOME 115

A munkaasztal be´all´ıt´asaik¨oz¨ott lehet˝os´egvan a billenty˝uzet kiseg´ıt˝olehe- t˝os´egeinek be´all´ıt´as´ara is. A k¨ovetkez˝ofejezet le´ırja a haszn´alhat´ogyorsbillenty˝uket. Munkaasztal-gyorsbillenty˝uk A munkaasztal-gyorsbillenty˝uk lehet˝ov´eteszik, hogy a billenty˝uzet haszn´a- lat´aval hajtsunk v´egre bizonyos feladatokat a munkaasztalon. A k¨ovetkez˝o t´abl´azatn´eh´any munkaasztal-gyorsbillenty˝ut ismertet: Alap´ertelmezett gyorsbillenty˝uk M˝uvelet Alt - F1 Megnyitja a f˝omenut.¨ Alt - F2 Megnyitja a Program futtat´asap´arbesz´edablakot. Print Screen K´eperny˝ok´epet k´esz´ıt. Alt - Print Screen K´eperny˝ok´epet k´esz´ıt a f´okuszban lev˝oablakr´ol. Ctrl - Alt - jobb ny´ıl A jelenlegi munkaterulett˝oljobbra¨ elhelyezked˝omunkateruletre¨ v´alt. Ctrl - Alt - bal ny´ıl A jelenlegi munkaterulett˝olbalra¨ elhelyezked˝omunkateruletre¨ v´alt. Ctrl - Alt - fel ny´ıl A jelenlegi munkaterulet¨ felett elhelyezked˝omunkateruletre¨ v´alt. Ctrl - Alt - le ny´ıl A jelenlegi munkaterulet¨ alatt elhelyezked˝omunkateruletre¨ v´alt. Ctrl - Alt - d Minden ablakot minimaliz´al, ´esa f´okuszt a munkaasztal h´atter´ere helyezi. F1 Elind´ıtja a s´ug´ob¨ong´esz˝ot, ´esmegjelen´ıti a megfelel˝oon-line s´ug´ot. Ablakgyorsbillenty˝uk Az ablakgyorsbillenty˝uk seg´ıts´eg´evel a billenty˝uzet haszn´alat´aval hajtha- tunk v´egre m˝uveleteket az ablakokkal. A k¨ovetkez˝ot´abl´azatn´eh´any ablak- gyorsbillenty˝ut ismertet: 116 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Alap´ertelmezett gyorsbillenty˝uk M˝uvelet Alt - Tab V´alt´asaz ablakok k¨oz¨ott. A billenty˝ukombin´aci´ohaszn´alatakor a kiv´alaszt- hat´oablakok list´aja megjelenik. A billenty˝ufelenged´es´evel t¨ort´enik a v´a- laszt´as. Alt - Esc V´alt´asaz ablakok k¨oz¨ott az ellent´etes sorrendben. A billenty˝ufelenged´es´evel t¨ort´enik a v´alaszt´as. F10 Megnyitja a menusor¨ bal oldali els˝omenuelem´et.¨ Alt - sz´ok¨oz Megnyitja az Ablak menut.¨ Ny´ılbillenty˝uk Mozgatja a f´okuszt a menuelemek¨ k¨oz¨ott. Enter Kiv´alaszt egy menuelemet.¨ Esc Bez´arja a megnyitott menut.¨ Ctrl - Alt - jobb ny´ıl A jelenlegi munkaterulett˝oljobbra¨ elhelyezked˝omunkateruletre¨ v´alt. Ctrl - Alt - bal ny´ıl A jelenlegi munkaterulett˝olbalra¨ elhelyezked˝omunkateruletre¨ v´alt. Ctrl - Alt - fel ny´ıl A jelenlegi munkaterulet¨ felett elhelyezked˝omunkateruletre¨ v´alt. Ctrl - Alt - le ny´ıl A jelenlegi munkaterulet¨ alatt elhelyezked˝omunkateruletre¨ v´alt. Ctrl - Alt - d Minden ablakot minimaliz´al, ´esa f´okuszt a munkaasztal h´atter´ere helyezi. Panelgyorsbillenty˝uk A panelgyorsbillenty˝uk seg´ıts´eg´evel a billenty˝uzet haszn´alat´aval hajthatunk v´egre m˝uveleteket az panelekkel. A k¨ovetkez˝ot´abl´azatn´eh´any panelgyors- billenty˝ut ismertet: 6.3. GNOME 117

Alap´ertelmezett gyorsbillenty˝uk M˝uvelet Ctrl - Alt - Tab F´okuszv´alt´asa panelek ´esa munkaasztalh´att´erk¨oz¨ott. A billenty˝ukombi- n´aci´ohaszn´alatakor a kiv´alaszthat´oelemek list´aja megjelenik. A billenty˝uk felenged´es´evel kiv´alaszthatjuk a k´ıv´ant elemet. Ctrl - Alt - Esc F´okuszv´alt´asa panelek ´esa munkaasztalh´att´erk¨oz¨ott. A billenty˝uk felen- ged´es´evel kiv´alaszthatjuk a k´ıv´ant elemet. Ctrl - F10 Megnyitja a kijel¨olt panel helyi menuj´et.¨ Tab F´okuszv´alt´asa panelobjektumok k¨oz¨ott. Enter Kiv´alasztja a kijel¨olt panelobjektumot vagy menuelemet.¨ Shift - F10 Megnyitja a kijel¨olt panelobjektum helyi menuj´et.¨ Ny´ılbillenty˝uk Mozgatja a f´okuszt a menuelemek¨ k¨oz¨ott. Mozgatja a f´okuszt az appletek feluletelemei¨ k¨oz¨ott is. Esc Bez´arja a megnyitott menut.¨ F10 Megnyitja az Alkalmaz´asokmenut¨ a Menupanelen,¨ ha van Menupanel.¨ Alkalmaz´as-gyorsbillenty˝uk Az alkalmaz´as-gyorsbillenty˝uk lehet˝ov´eteszik az alkalmaz´asonbeluli¨ felada- tok elv´egz´es´et. Az alkalmaz´asokon belul¨ a feladatokat sokkal gyorsabban el lehet v´egezni a gyorsbillenty˝uk seg´ıts´eg´evel, mint az eg´errel. A k¨ovetkez˝o t´abl´azatn´eh´any alkalmaz´as-gyorsbillenty˝ut ismertet: Gyorsbillenty˝u Parancs Ctrl - N Uj´ 118 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Ctrl - X Kiv´ag´as Ctrl - C M´asol´as Ctrl - V Beilleszt´es Ctrl - Z Visszavon´as Ctrl - S Ment´es Ctrl - Q Kil´ep´es H´ıv´obillenty˝uk A menusor¨ az alkalmaz´asmenuit¨ tartalmaz´os´avaz ablak tetej´en. A h´ıv´obil- lenty˝uegy al´ah´uzott bet˝ua menusoron,¨ a menuben¨ vagy a p´arbesz´edablak- ban, amelyet az adott m˝uvelet elv´egeztet´es´ere haszn´alhatunk. A menusoron¨ minden menu¨ h´ıv´obillenty˝uje al´avan h´uzva. A menu¨ megnyit´as´ahoz nyomjuk le az Alt billenty˝u´esa h´ıv´obillenty˝ukom- bin´aci´oj´at. A menuben¨ minden menuelem¨ h´ıv´obillenty˝uje al´avan h´uzva. A menuelem¨ el´er´es´ehez nyomjuk le a menuelem¨ h´ıv´obillenty˝uj´et. A k¨ovetkez˝o t´abl´azatn´eh´any p´eld´atmutat be a Sz¨ovegszerkeszt˝omenuib˝ol:¨ H´ıv´obillenty˝uk M˝uvelet Alt - F Megnyitja a F´ajl menut.¨ j Kiv´alasztja a F´ajl menu¨ Uj´ menuparancs´at.¨ A p´arbesz´edablakok elemei mindig el´erhet˝oeka h´ıv´obillenty˝ukkel. A p´arbe- sz´edablakokban a legt¨obb elemben egy bet˝ual´avan h´uzva. Az adott elem el´er´es´ehez nyomjuk le az Alt ´esa h´ıv´obillenty˝ukombin´aci´oj´at. A k¨ovetkez˝o t´abl´azatban a Sz¨ovegszerkeszt˝oBe´all´ıt´asokp´arbesz´edablak´ab´olvett p´elda szerepel: H´ıv´obillenty˝u M˝uvelet 6.3. GNOME 119

Alt - H A f´okusz A t´em´ahoz tartoz´oalap´ertelmezett bet˝uk´eszlet haszn´alata jel¨ol˝o- n´egyzetre ugrik. M´asbillenty˝uk lenyom´as´aval is k¨ozlekedhetunk¨ az ablakban vagy a p´arbe- sz´edablakban. Billenty˝u M˝uvelet Tab A f´okuszt elemr˝olelemre l´epteti egy ablakban vagy p´arbesz´edablakban. Ny´ılbillenty˝uk A nyilak seg´ıts´eg´evel a k¨ovetkez˝om˝uveleteket hajthatjuk v´egre: * A me- nusoron¨ a f´okusz ´athelyez´eseegyik menuelemr˝ola¨ m´asikra. A megnyitott menuben¨ a f´okusz mozgat´asaegy menuelemr˝ola¨ m´asikra. * A f´okusz ´at- helyez´eseegyik be´all´ıt´asr´ola m´asikra, p´eld´aul a v´alaszt´ogombok k¨oz¨otti l´epeget´esegy p´arbesz´edablakban. * Az ´ert´ekmegv´altoztat´asaegy cs´usz- k´an. Ablakok haszn´alata Ez a fejezet az ablakok haszn´alat´ar´olsz´ol. Ablakt´abl´ak´arm´eretez´ese Bizonyos ablakok egyn´elt¨obb ablakt´abl´aval rendelkeznek. Az ablakt´abla az ablak r´esze.P´eld´aul a Nautilus ablaka az oldalpanelb˝ol´esa n´ezetpanelb˝ol ´all. Az ablakt´abl´akkal rendelkez˝oablakokban az ablakt´abl´akat elv´alaszt´o kereten van az ´atm´eretez´esre szolg´al´ofoganty´u. Az ablakt´abla ´atm´eretez´e- s´ehez ragadjuk meg a foganty´ut, ´esh´uzzuk a keretet a k´ıv´ant m´eretre. T´abl´azatok haszn´alata Bizonyos ablakok az inform´aci´ott´abl´azatba rendezve jelen´ıtik meg. Ez a fejezet a t´abl´azatok kezel´es´etismerteti. Az oszlop sz´eless´eg´enek megv´altoztat´as´ahoz h´uzzuk el az egyik fugg˝oleges¨ oszlopszeg´elyt. Bizonyos t´abl´azatokn´allehet˝os´egvan az adatok adott oszlop szerinti ren- dez´es´ere. A t´abl´azatadatainak rendez´es´ehez kattintsunk a rendez´esiszem- pontot ad´ooszlop fejl´ec´ere. Egy felfel´emutat´ony´ıl jelenik meg ezen az oszlopfejl´ecen. A k¨ovetkez˝ok´epen a felfel´emutat´ony´ıl l´athat´o.Fel ny´ıl az oszlopfejl´ecben. A rendez´esisorrend ellent´etesre ford´ıt´as´ahoz kattintsunk ism´etaz oszlop- fejl´ecen. A felfel´emutat´ony´ıl lefel´emutat´ony´ılra v´altozik. A lefel´emutat´o ny´ıl azt jelzi, hogy az oszlop adatai ford´ıtott sorrendben jelennek meg. 120 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Bizonyos t´abl´azatokban egyszerre t¨obb elem is kijel¨olhet˝o.A k¨ovetkez˝ofe- jezet a t¨obb t´abl´azatelem kijel¨ol´es´etismerteti. Feladat M˝uvelet Elem kijel¨ol´ese Kattintsunk az elemre. Egybefugg˝oelemcsoport¨ kijel¨ol´ese Nyomjuk le ´estartsuk lenyomva a Shift billenty˝ut. Kattintsunk a csoport els˝oelem´ere, majd kattintsunk a csoport utols´oelem´ere. T¨obb elem kiv´alaszt´asa Nyomjuk meg ´estartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ut. Kattintsunk a kijel¨olend˝o elemekre.

A munkaasztal ´attekint´ese. Tartalom A munkaasztal elemeinek ismertet´esePanelek Panelek l´etrehoz´asaPanelek t¨orl´esePanelek elrejt´eseElemek panelra he- lyez´eseA panel elemeinek kezel´ese Menuk¨ Ablakok a munkaasztalon Az ablakok t´ıpusai Ablakok kezel´eseAblak f´okusz´al´asa Munkateruletek¨ Munkaasztalok k¨oz¨otti v´alt´asMunkateruletek¨ hozz´aad´asa Nautilus f´ajlkezel˝o F´ajlok megnyit´asaa Nautilus f´ajlkezel˝ob˝olF´ajlok mozgat´asamapp´akk¨oz¨ott A munkaasztal h´attere A munkaasztal h´att´erelemeinek megnyit´asaMunkaasztal-objektumok hoz- z´aad´asa Kezdd itt! hely A munkaasztal be´all´ıt´asaiAlkalmaz´asokTov´abbi tudnival´ok Tov´abbi tudnival´oka munkaasztalr´olTov´abbi tudnival´okaz appletekkel kapcsolatban Tov´abbi tudnival´okaz alkalmaz´asokr´ol Ez a fejezet a GNOME munkaasztal f˝oelemeibe ´estulajdons´agaiba ny´ujt betekint´est. A munkaasztal haszn´alata el˝ott olvassuk el ezt a fejezetet ´es ismerkedjunk¨ meg a kul¨ ¨onb¨oz˝otulajdons´agokkal, ¨osszetev˝okkel ´esazok m˝u- k¨od´es´evel. A munkaasztal rengeteg be´all´ıt´asilehet˝os´egetbiztos´ıt, ´ıgy ez a fejezet a tipikus alap´ertelmezett be´all´ıt´asokat tartalmazza. 6.3. GNOME 121

A munkaasztal elemeinek ismertet´ese Ha els˝o´ızben ind´ıtunk el egy munkamenetet, egy alap´ertelmezett ind´ıt´o- k´eperny˝otl´athatunk panelekkel, ablakokkal ´eskul¨ ¨onb¨oz˝oikonokkal. Az 2.1. ´abra - Egy tipikus munkaasztal egy tipikus munkaasztalt mutat. 2.1. ´abra - Egy tipikus munkaasztal Egy tipikus munkaasztal. Tartalom: menu,¨ menupanel,¨ munkaasztalh´att´er, ablakok, ablaklista applet, als´o´elpa- nel, munkaasztal-v´alt´oapplet. A munkaasztal f˝oelemei a k¨ovetkez˝ok: * Panelek A panelek a munkaasztal olyan r´eszei, ahonnan a rendszer ¨osszes alkalmaz´as´at´esmenuj´etel´erhetj¨ uk.¨ A panelek testreszabhat´ok. Kul¨ ¨on¨osen fontos panel az 2.1. ´abra - Egy tipi- kus munkaasztal a menupanel.¨ A menupanel¨ a munkaasztal fels˝osz´el´enek teljes sz´eless´eg´etelfoglalja. A menupanel¨ a k¨ovetkez˝ok´etspeci´alis menut¨ tartalmazza: + Alkalmaz´asokmenu:¨ Tartalmazza az ¨osszes alkalmaz´ast´es be´all´ıt´asieszk¨ozt. Ez a menu¨ tartalmazza a f´ajlkezel˝ot´esa s´ug´omegjele- n´ıt˝otis. + M˝uveletek menu:¨ Kul¨ ¨onb¨oz˝oa rendszerrel kapcsolatos m˝uvele- teket tartalmaz, p´eld´aul a F´ajlok keres´esevagy a Kil´ep´es.A menu¨ panel jobb sz´el´ere kattintva az ¨osszes nyitott ablak list´aja ny´ılik meg. * Menuk¨ Az ¨osszes munkaasztal-m˝uveletet menuk¨ ¨on keresztul¨ ´erhetjuk¨ el. A menu¨ panel menuket¨ tartalmaz, ´ugyhogy a menuket¨ ´espaneleket haszn´alhatjuk a feladatok elv´egz´es´ehez. Az Alkalmaz´asokmenub˝ol´esa¨ M˝uveletek menu-¨ b˝olel´erhetjuk¨ az ¨osszes alap´ertelmezett alkalmaz´ast, parancsot ´esbe´all´ıt´asi lehet˝os´eget. Szinte az ¨osszes alkalmaz´ast, parancsot ´esbe´all´ıt´astel´erhetjuk¨ a F˝omenu¨ haszn´alat´aval. Az Alkalmaz´asokmenut¨ ´esa M˝uveletek menut¨ el´erhetjuk¨ a F˝omenu¨ seg´ıts´eg´evel is. A F˝omenu¨ gombk´ent hozz´aadhat´oa panelekhez. * Ablakok Sok ablakot jelen´ıthetunk¨ meg egy id˝oben. Kul¨ ¨on- b¨oz˝oalkalmaz´asokat futtathatunk minden egyes ablakban. Az ablakkezel˝o biztos´ıtja a keretet ´es a gombokat az ablakok sz´am´ara. Az ablakkezel˝oseg´ıt- s´eg´evel alapm˝uveleteket hajthatunk v´egre, mint p´eld´aul az ablakok ´athelye- z´ese,bez´ar´asa´es´atm´eretez´ese.* Munkateruletek¨ A munkaasztalt kul¨ ¨onb¨oz˝o munkateruletek¨ re bonthatjuk. A munkaterulet¨ egy olyan elhat´arolt terulet¨ a munkaasztalon, ahol dolgozhatunk. Meghat´arozhatjuk a munkaasztalon a munkateruletek¨ sz´am´at. Atkapcsolhatunk´ egy m´asik munkateruletre,¨ de egyszerre csak egy munkateruletet¨ jelen´ıthetunk¨ meg. * Nautilus f´ajlkezel˝o A Nautilus f´ajlkezel˝oel´er´estbiztos´ıt a f´ajlokhoz ´esalkalmaz´asokhoz. A f´aj- lok tartalm´atmegjelen´ıthetjuk¨ a Nautilus ablak´aban, vagy megnyithatjuk a f´ajlokat a megfelel˝oalkalmaz´asokkal a Nautilusb´ol. A Nautilus f´ajlkeze- l˝ota f´ajlok ´esmapp´akkezel´es´ere haszn´alhatjuk. * A munkaasztal h´attere A munkaasztal h´attere a munkaasztal ¨osszes t¨obbi eleme m¨og¨ott fekszik. A h´att´era kezel˝oifelulet¨ akt´ıv r´esze.Elhelyezhetunk¨ elemeket a h´att´eren a k¨onyvt´arak ´esf´ajlok gyors el´er´es´ehez vagy a gyakran haszn´alt alkalmaz´asok 122 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

ind´ıt´as´ahoz. A h´att´eren jobb gombbal kattintva megnyithatjuk a menut.¨ * Kezdd itt! hely A Kezdd itt! hely a GNOME munkaasztal kulcsfontos- s´ag´ur´eszeihez biztos´ıt el´er´est. A GNOME alkalmaz´asokat ´esbe´all´ıt´oesz- k¨oz¨oket ´erhetjuk¨ el a Kezdd itt! helyr˝ol. Olyan programokat is el´erhetunk¨ innen, amelyek seg´ıts´eg´evel a rendszer kiszolg´al´ofunkci´oit ´all´ıthatjuk be, va- lamint m´asrendszerbe´all´ıt´asokat ´erhetunk¨ el. * A Munkaasztal be´all´ıt´asai A GNOME rendszer meghat´arozott be´all´ıt´oeszk¨oz ¨oket tartalmaz. Minden eszk¨oz a munkaasztal viselked´es´enek egy bizonyos r´esz´etvez´erli. Egy be´all´ı- t´oeszk¨oz elind´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai menupontot.¨ V´alasszuk ki az almenukb˝ola¨ be´all´ıtani k´ıv´ant elemet. A rendszer legnagyobb er˝oss´egea magas fok´ube´all´ıthat´os´ag,´esa feladatok elv´egz´es´enek t¨obb m´odja. A rendszer egyuttm˝uk¨ ¨od´estbiztos´ıt a rendszer elemei k¨oz¨ott. Altal´aban´ egy feladatot t¨obb m´odon is el tudunk v´egezni. P´eld´aul ind´ıthatunk alkalmaz´a- sokat panelekr˝ol, menukb˝olvagy¨ a munkaasztal h´atter´er˝ol. A rendszergazda ig´eny szerint m´odos´ıthatja a be´all´ıt´asokat, ´ıgy a munkaasz- tal nem biztos, hogy ´ugy n´ezki, mint ahogy ebben a fejezetben le van ´ırva. Mindazon´altal, ez a fejezet hasznos ´utmutat´oa rendszer haszn´alat´ahoz. Panelek B´armikor l´etrehozhatunk vagy t¨or¨olhetunk¨ paneleket. Ha els˝o´ızben ind´ıt- juk el a munkamenetet, a munkaasztal legal´abb a k¨ovetkez˝ok´etpanelt tartalmazza: * Menupanel¨ * Elpanel´ a munkaasztal alj´an A k¨ovetkez˝om˝uveleteket v´egezhetjuk¨ el a panelekkel: * Panelek l´etrehoz´asa * Panelek t¨orl´ese* Panelek elrejt´ese* Elemek panelra helyez´ese * Panelek elemeinek kezel´ese Panelek l´etrehoz´asa A panelek l´etrehoz´asaa k¨ovetkez˝ol´ep´esekben t¨ort´enik: 1. Kattintsunk jobb gombbal b´armelyik panel egy ures¨ hely´ere, majd v´alasszuk az Uj´ panel elemet. 2. V´alasszuk ki az almenub˝olaz¨ ´uj panel t´ıpus´at. A panel a mun- kaasztalra kerul.¨ Tetsz˝oleges sz´am´upanelt hozhatunk l´etre. Menupanel¨ azonban csak egy lehet. Kul¨ ¨onb¨oz˝ot´ıpus´upaneleket hozhatunk l´etre, ig´eny szerint. A panelek viselked´ese´esmegjelen´ıt´esetestreszabhat´o.P´eld´aul megv´altoztathatjuk a panelek h´atter´et. Panelek t¨orl´ese Egy panel t¨orl´es´ehez, kattintsunk jobb gombbal a panelra, majd v´alasszuk a Panel t¨orl´eseelemet. Panelek elrejt´ese 6.3. GNOME 123

A menu¨ panel kiv´etel´evel minden panel tartalmazhat elrejt˝ogombokat a panel mindk´etv´eg´en. A gombokra kattintva elrejthetjuk¨ vagy megjelen´ıt- hetjuk¨ a paneleket. Elemek panelra helyez´ese A panel sz´amost´ıpus´uelemet tartalmazhat. Az 2.2. ´abra - Egy panel kul¨ ¨on- b¨oz˝oelemekkel egy olyan panelt mutat, melyen minden t´ıpus´uelem meg- tal´alhat´o. 2.2. ´abra - Egy panel kul¨ ¨onb¨oz˝oelemekkel Egy panel kul¨ ¨onb¨oz˝oelemekkel. Tartalom: sz´amol´og´epind´ıt´oikon, menu,¨ CD-lej´atsz´oapplet, fi´ok, k´eperny˝o- z´argomb. A k¨ovetkez˝ot´ıpus´uelemeket helyezhetjuk¨ b´armely panelra: * Appletek Az Appletek kis interakt´ıv alkalmaz´asok, melyek egy panelen belul¨ futnak, p´el- d´aul a CD-lej´atsz´oaz 2.2. ´abra - Egy panel kul¨ ¨onb¨oz˝oelemekkel . Minden applet egy egyszer˝ukezel˝ofeluletet¨ tartalmat, amelyet eg´errel vagy billen- ty˝uzetr˝olvez´erelhetunk.¨ A k¨ovetkez˝oappletek jelennek meg alap´ertelme- z´esk´ent a paneleken: + Ablaklista: minden megnyitott ablaknak megjelen´ıt egy gombot. Az ablaklista gombjaira kattintva minimaliz´alhatjuk, illetve helyre´all´ıthatjuk az ablakokat. Alap´ertelmez´esszerint az Ablaklista a mun- kaasztal alj´anelhelyezked˝o´elpanelen jeleni meg. + Munkaterulet-v´alt´o:A¨ munkateruleteket¨ jelen´ıti meg. A Munkaterulet-v´alt´oappletet¨ haszn´alhat- juk a munkateruletek¨ k¨oz¨otti v´alt´asra. Alap´ertelmezettk´ent a Munkaterulet-¨ v´alt´oa munkaasztal alj´antal´alhat´o´elpanelen jelenik meg. Egy applet pa- nelra helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a panel egy ures¨ hely´ere, majd v´alasszuk a Panelra helyez´esmenupontot.¨ V´alasszuk ki a k´ıv´ant appletet az al´abbi almenukb˝ol:¨ + Kell´ekek + Sz´orakoztat´as+ H´al´ozat + Multi- m´edia + Seg´edeszk¨oz * Ind´ıt´oikonok Egy ind´ıt´oikon elind´ıt egy bizonyos alkalmaz´ast, v´egrehajt egy parancsot, vagy megnyit egy f´ajlt. A sz´amo- l´og´epikon a 2.2. ´abra - Egy panel kul¨ ¨onb¨oz˝oelemekkel egy ind´ıt´oikon a Sz´amol´og´epalkalmaz´ashoz. Az ind´ıt´oikon egy panelen, vagy menuben¨ he- lyezkedhet el. Kattintsunk az ind´ıt´oikonra az ind´ıt´oikonhoz rendelt parancs futtat´as´ahoz. L´etrehozhatjuk az alkalmaz´asokhoz a saj´atind´ıt´oikonjainkat is. P´eld´aul, l´etrehozhatunk a gyakran haszn´alt sz¨ovegszerkeszt˝oh¨oz egy in- d´ıt´oikont, majd egy panelra helyezhetjuk¨ a k´enyelmes el´er´eshez. Egy ´uj ind´ıt´oikon panelra helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal egy ures¨ helyre a panelen, majd v´alasszuk a Panelra helyez´es->Ind´ıt´oikon menupontot.¨ A m´asik lehet˝os´egind´ıt´oikon hozz´aad´as´ara a menub˝ol,¨ hogy a jobb gombbal a panel egy ures¨ hely´ere kattintunk, majd kiv´alasztjuk a Panelra helyez´es- >Ind´ıt´oikon a menub˝olmen¨ uelemet.¨ V´alasszuk ki a k´ıv´ant ind´ıt´oikont az almenukb˝ol.¨ * Gombok A panelekhez hozz´aadhatunk gombokat a gyakran ism´etl˝od˝om˝uveletek gyors el´er´ese ´erdek´eben. A k¨ovetkez˝ogombok adhat´ok 124 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

hozz´aa panelekhez: + K´eperny˝oz´ar: A gombra kattintva a k´eperny˝olez´ar- hat´o.A k´eperny˝oz´arikonja a 2.2. ´abra - Egy panel kul¨ ¨onb¨oz˝oelemekkel a K´eperny˝oz´argomb. + Kijelentkez´es:A gombra kattintva kil´ephetunk¨ a munkamenetb˝ol. + K´eperny˝ok´ep: A gombra kattintva pillanatfelv´etelt k´e- sz´ıthetunk¨ a munkaasztalr´ol. + Keres´es:A gomb megnyitja a F´ajlok keres´ese alkalmaz´ast, amellyel f´ajlokat kereshetunk.¨ + Futtat´as:A gomb elind´ıtja a Program futtat´asap´arbesz´edablakot, amely parancsok ind´ıt´as´ara haszn´al- hat´o.A gombok panelra helyez´es´ehez kattintsunk a panel egy ures¨ hely´ere, majd v´alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb menupontot.¨ Ezut´ankiv´alaszt- hatjuk a k´ıv´ant gombot. * Menuk¨ Az ¨osszes munkaasztal-m˝uveletet el´erhet- juk¨ menuk¨ ¨on keresztul.¨ Az alap´ertelmezett panelek tartalmaznak menuket,¨ ´ugyhogy haszn´alhatjuk a menuket¨ ´esa paneleket a feladatok v´egrehajt´a- s´ahoz. Egy menu¨ megnyit´as´ahoz a panelr˝ol, kattintsunk a menut¨ jelk´epez˝o ikonra. A menu¨ megnyit´as´ahoz a menupanelb˝ol,¨ kattintsunk a menut¨ jelk´e- pez˝osz¨ovegre. A panelekhez adott menuket¨ egy ikon jelzi, rajta egy ny´ıllal. A ny´ıl jelzi, hogy az ikon egy menut¨ takar. Az 2.2. ´abra - Egy panel ku-¨ l¨onb¨oz˝oelemekkel tal´alhat´oikon az az ikon, ami akkor jelenik meg, ha a Munkaasztal be´all´ıt´asaimenut¨ a panelhez adjuk. A F˝omenut¨ is hozz´aad- hatjuk b´armely panelhez. A F˝omenu¨ panelra helyez´es´ehez kattintsunk egy ures¨ helyre a panelen, majd v´alasszuk a Panelra helyez´es->GNOME Menu¨ elemet. * Fi´okok A Fi´okok a panel cs´usz´okiterjeszt´esei, amelyeket meg- nyithatunk vagy bez´arhatunk egy fi´okikonnal, mint ahogy a 2.2. ´abra - Egy panel kul¨ ¨onb¨oz˝oelemekkel is l´athat´o.A fi´okok seg´ıthetnek a munk´ak rendez´es´eben, ha sok alkalmaz´astfuttatunk egyszerre. Az ¨osszes hasonl´o elemet egy fi´okba rendezhetunk,¨ amit ezut´anb´armely t´ıpus´upanelra he- lyezhetunk.¨ A fi´okpanelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a panel egy ures¨ hely´ere, majd v´alasszuk a Panelra helyez´es->Fi´okelemet. A fi´ok kinyit´as´ahoz kattintsunk a fi´okra. A fi´okbez´ar´as´ahoz kattintsunk ism´eta fi´okra. A panel elemeinek kezel´ese A k¨ovetkez˝ok´eppen tudjuk kezelni a panel elemeit: * Elemek ´athelyez´esea panelen belul,¨ vagy a panelek k¨oz¨ott. B´armely elemet ´athelyezhetjuk¨ egy m´asik helyre a panelen. Athelyezhetj´ uk¨ az elemeket egyik panelr˝ola m´a- sikra is. A k¨oz´eps˝ogomb haszn´alat´aval h´uzhatjuk ´uj helyre az elemet. * Menuelemek¨ m´asol´asaa panelra. H´uzzuk az elemet a menub˝ola¨ panelra. Esetleg, ha a menuelem¨ egy ind´ıt´oikon, kattintsunk jobb gombbal az elemre, majd v´alasszuk az Ind´ıt´oikon hozz´aad´asaa panelhez elemet. Menuk¨ Az ¨osszes munkaasztal-m˝uveletet el´erhetjuk¨ menuk¨ ¨on keresztul.¨ Az alap- ´ertelmezett panelek menuket¨ tartalmaznak, ´ıgy haszn´alhatjuk a menuk¨ ´es 6.3. GNOME 125

panelek ¨osszess´eg´eta feladatok elv´egz´es´ehez. A Menu¨ panel az Alkalma- z´asok´esM˝uveletek menuket¨ tartalmaz. A F˝omenut¨ is hozz´aadhatjuk a panelekhez. Az Alkalmaz´asokmenub˝ol´esa¨ M˝uveletek menub˝olel´erhetj¨ uk¨ az ¨osszes alap´ertelmezett alkalmaz´ast, parancsot ´esbe´all´ıt´asilehet˝os´eget. Az Alkal- maz´asokmenut¨ ´esa M˝uveletek menut¨ el´erhetjuk¨ a F˝omenu¨ seg´ıts´eg´evel is. A F˝omenu¨ panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a panelre, majd v´alasszuk a Panelre helyez´es->F˝omenu¨ elemet. A F˝omenut¨ egy stiliz´alt l´ab- nyom jelzi, a k¨ovetkez˝ok´eppen: A F˝omenu¨ ikonja. Kattintsunk a F˝omenu¨ gombra a panelen a F˝omenu¨ megnyit´as´ahoz. Tov´abbi tetsz˝oleges sz´am´umenut¨ adhatunk a panelekhez. A panelhez adott menu¨ megnyit´as´ahoz kattintsunk a panelen a menu¨ ikonj´ara. Tov´abbi m˝u- veleteket v´egezhetunk¨ a menuk¨ ¨on, mint p´eld´aul a menu¨ elemeinek panelra m´asol´asa. Ablakok a munkaasztalon Sok ablakot jelen´ıthetunk¨ meg egy id˝oben a munkaasztalon. Mindegyik ab- laknak van kerete. Az ablak kerete akt´ıv vez´erl˝oelemeket tartalmaz, melye- ket az ablak kezel´es´ere haszn´alhatunk. Az ablakok t´ıpusai A munkaasztal a k¨ovetkez˝ot´ıpus´uablakokat tartalmazza: * Alkalmaz´asab- lakok Ha futtatunk egy alkalmaz´ast, az ablak´att¨obbnyire egy keret hat´a- rolja. Az alkalmaz´asablak´anak fels˝or´esz´ental´alhat´oa c´ımsor. A c´ımsorban tal´alhat´ogombokkal dolgozhatunk az ablakkal. Az ablakkereten tal´alhat´o gombokkal olyan m˝uveleteket v´egezhetunk¨ el, mint az Ablak menu¨ kinyi- t´asa,vagy az ablak bez´ar´asa.Az Ablak menu¨ az ablakon v´egezhet˝om˝u- veleteket tartalmaz. * P´arbesz´edablakok A p´arbesz´edablakok az interakt´ıv alkalmaz´asokhoz kapcsol´odnak. A p´arbesz´edablak egy ablakkeretb˝ol´esegy sima ablakb´ol´all, mely adatokat ´esvez´erl˝oelemeket biztos´ıt a felhaszn´al´o- nak. Ez a k´ezik¨onyv a p´arbesz´edablakon a p´arbesz´edablak interakt´ıv r´esz´et ´erti. A p´arbesz´edablak kerete gombokat biztos´ıt az Ablak menu¨ el´er´es´ehez, vagy a p´arbesz´edablak bez´ar´as´ahoz. Ablakok kezel´ese Az alkalmaz´asablak vagy p´arbesz´edablak keret´ethaszn´alhatjuk az ablakkal kapcsolatos m˝uveletek elv´egz´es´ere. A legt¨obb vez´erl˝oelem az ablakkeret fels˝o r´esz´ental´alhat´o.A 2.3. ´abra - Egy tipikus alkalmaz´asablak ablakkeret´enek fels˝or´esze´abr´anegy tipikus alkalmaz´asablak ablakkeret´enek fels˝or´esze l´athat´o. 126 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

2.3. ´abra - Egy tipikus alkalmaz´asablak ablakkeret´enek fels˝or´eszeAz alkal- maz´asablak keret´enek fels˝or´esze.Tartalom: Ablak menu¨ gombja, c´ımsor, minimaliz´al´as,maximaliz´al´as,ablak bez´ar´asagomb. Az ablakkeret akt´ıv vez´erl˝oelemei a k¨ovetkez˝ok: Vez´erl˝oelem Le´ır´as Ablak menu¨ gomb Kattintsunk az Ablak menu¨ gombra az Ablak menu¨ megnyit´as´ahoz. C´ımsor A c´ımsort haszn´alhatjuk az ablak mozgat´as´ahoz ´eselrejt´es´ehez. Minimaliz´al´asgomb Kattintsunk a Minimaliz´al´asgombra az ablak kicsiny´ıt´es´ehez. Maximaliz´al´asgomb Kattintsunk a Maximaliz´al´asgombra az ablak m´eret´enek vissza´all´ıt´as´ahoz ´esnagy´ıt´as´ahoz. Az ablak teljes m´eret˝uv´ealak´ıt´as´ahoz kattintsunk a Maximaliz´al´asgombra. Az ablak eredeti m´eret´enek vissza´all´ıt´as´ahoz kattintsunk ism´eta Maxima- liz´al´asgombra. Ablak bez´ar´asagomb Kattintsunk az Ablak bez´ar´asagombra az ablak bez´ar´as´ahoz. Szeg´ely Kattintsunk jobb gombbal a szeg´elyre az Ablak menu¨ megnyit´as´ahoz. Az ablak m´eret´enek megv´altoztat´as´ahoz fogjuk meg az ablak szeg´ely´et, de ne a c´ımsor´at. H´uzzuk a szeg´elyt addig, ameddig a k´ıv´ant m´eretet el nem ´erjuk.¨ Ablak f´okusz´al´asa A f´okuszban l´ev˝oablak bemenetet kap az eg´ert˝ol´esa billenty˝uzetr˝ol. Egy- szerre csak egy ablak lehet f´okuszban. A f´okuszban lev˝oablak elt´er˝okin´e- zetet kap a t¨obbi ablakhoz k´epest. A k¨ovetkez˝oelemek haszn´alat´aval f´okusz´alhatunk egy ablakra: Elem M˝uvelet Eg´er Kattintsunk az ablakra, ha az ablak l´athat´o. 6.3. GNOME 127

Gyorsbillenty˝uk Haszn´alhatunk gyorsbillenty˝uket a nyitott ablakok k¨oz¨otti v´alt´asra. Az ab- lak f´okusz´al´as´ahoz engedjuk¨ fel a billenty˝uket. Az alap´ertelmezett gyorsbil- lenty˝uaz ablakok k¨oz¨otti v´alt´asra az Alt - Tab . Ablaklista Kattintsunk az Ablak list´aban az ablakot jelz˝oikonra. Munkaterulet-v´alt´o¨ Kattintsunk a f´okusz´alni k´ıv´ant ablakra a Munkaterulet-v´alt´oappletben.¨ Munkateruletek¨ Sok ablakot jelen´ıthetunk¨ meg egy id˝oben a munkaasztalon. Az ablakok a t¨obb r´eszre osztott munkaasztal r´eszein - munkateruletein¨ - jelennek meg. A munkaterulet¨ egy olyan elhat´arolt terulet¨ a munkaasztalon, ahol dolgoz- hatunk. Minden munkaterulet¨ azonos h´atteret, azonos paneleket ´esazonos menuket¨ tartalmaz. Ennek ellen´ere m´asalkalmaz´asokat futtathatunk, m´asablako- kat nyithatunk minden munkateruleten.¨ Egyszerre csak egy munkateruletet¨ jelen´ıthetunk¨ meg a munkaasztalon, de lehetnek nyitott ablakaink a t¨obbi munkateruleten¨ is. A munkateruletek¨ seg´ıts´eg´evel rendet tarthatunk a munkaasztalon, ha sok alkalmaz´astfuttatunk egyszerre. Ha a jelenlegi munkateruleten¨ t´ul sok ab- lak van nyitva, ´athelyezhetjuk¨ az ablakokat m´asmunkateruletre.¨ Atkapcsol-´ hatunk egy m´asik munkateruletre¨ is, s elind´ıthatjuk az alkalmaz´asokat ott is. A munkateruleteket¨ a Munkaasztal-v´alt´oapplet jelen´ıti meg. Az 2.4. ´abra - A Munkaterulet-v´alt´oban¨ megjelen´ıtett munkateruletek¨ , a Munkaterulet-¨ v´alt´on´egymunkateruletet¨ tartalmaz. Az els˝oh´arom munkaterulet¨ tartal- maz nyitott ablakot. Az utols´omunkateruleten¨ nem tal´alhat´ojelenleg akt´ıv ablak. 2.4. ´abra - A Munkaterulet-v´alt´oban¨ megjelen´ıtett munkateruletek¨ Munkaterulet-v´alt´o.A¨ sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´at. Munkaasztalok k¨oz¨otti v´alt´as A k¨ovetkez˝ok´eppen v´althatunk a kul¨ ¨onb¨oz˝omunkateruletek¨ k¨oz¨ott: * A Munkaterulet-v´alt´oban¨ kattintsunk arra a munkateruletre¨ amelyen dolgozni szeretn´enk. * Nyomjuk le a Ctrl - Alt - jobb ny´ıl billenty˝ukombin´aci´ota jelenlegi munkaterulett˝oljobbra¨ lev˝omunkateruletre¨ v´alt´ashoz. * Nyomjuk le a Ctrl - Alt - bal ny´ıl billenty˝ukombin´aci´ota jelenlegi munkaterulett˝ol¨ balra lev˝omunkateruletre¨ v´alt´ashoz. 128 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Munkateruletek¨ hozz´aad´asa A munkateruletek¨ l´etrehoz´as´ahoz kattintsunk jobb gombbal a Munkaterulet-v´alt´o¨ appletre, majd v´alasszuk a Be´all´ıt´asok menupon-¨ tot. A Munkaterulet-v´alt´o¨ tulajdons´agai p´arbesz´edablak jelenik meg. Haszn´aljuk a Munkateruletek¨ sz´amaelemet a szuks´egesmunkater¨ uletek¨ sz´am´anak megad´as´ahoz. Nautilus f´ajlkezel˝o A Nautilus f´ajlkezel˝o el´er´est biztos´ıt a f´ajlokhoz, alkalmaz´asokhoz ´es FTP-kiszolg´al´okhoz. A Nautilus ablak megnyit´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Saj´atk¨onyvt´arelemet. A k¨ovetkez˝o´abra egy Nautilus ab- lakot mutat, mely egy mappa tartalm´atmutatja. Egy p´elda Nautilus ablak. A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´at. Egy Nautilus ablak, mely a k¨ovetkez˝ot´abl´akat tartalmazza: * Oldalt´abla A f´ajlok k¨oz¨otti navig´al´astseg´ıti. A t´abla az aktu´alis f´ajlr´olvagy mapp´ar´ol is ad inform´aci´okat. Az oldalt´abla az ablak bal oldal´antal´alhat´o.* N´ezet t´abla A f´ajlok ´esmapp´aktartalm´atjelen´ıti meg. A n´ezett´abla az ablak jobb oldal´antal´alhat´o. A Nautilus seg´ıts´eg´evel a k¨ovetkez˝oket tehetjuk:¨ * F´ajlok ´esmapp´akmegje- len´ıt´eseA f´ajlokat ´esmapp´akat ikonokk´ent vagy listak´ent jelen´ıthetjuk¨ meg. N´eh´any t´ıpus´uf´ajl tartalm´ata Nautilus ablakon belul¨ jelen´ıthetjuk¨ meg. Esetleg megnyithatjuk a f´ajlokat a megfelel˝oprogramban a Nautilusb´ol. * F´ajlok ´esmapp´akkezel´eseHaszn´alhatjuk a Nautilust f´ajlok ´esmapp´akl´et- rehoz´as´ara, mozgat´as´ara, m´asol´as´ara, ´atnevez´es´ere ´est¨orl´es´ere. * Parancs- f´ajlok futtat´asaFuttathatunk parancsf´ajlokat a Nautilusb´ol´eskiv´alasztha- tunk f´ajlokat ´esmapp´akat, melyeken futtatni szeretn´enk a parancsf´ajlt. * F´ajlok ´esmapp´aktestreszab´asaEmbl´em´akat adhatunk a f´ajlokhoz ´esmap- p´akhoz a speci´alis ´allapotok jelz´es´ere. P´eld´aul, hozz´aadhatunk egy Fontos embl´em´ategy f´ajlhoz, a fontoss´ag´atjelezve. A mapp´akat a k¨ovetkez˝ok´ep- pen szabhatjuk testre: + Megjegyz´estf˝uzhetunk¨ a mapp´ahoz. + Egyedi h´att´erk´epet adhatunk meg a mapp´ahoz. + Meghat´arozhatjuk egy mappa nagy´ıt´asibe´all´ıt´as´at. A Nautilus a munkaasztal h´atter´etis l´etrehozza. F´ajlok megnyit´asaa Nautilus f´ajlkezel˝ob˝ol A megnyitand´of´ajlt tartalmaz´omappa megnyit´as´ahoz kattintsunk dupl´ana n´ezett´abla mappa ikonjaira. Ha a megnyitand´of´ajl megjelenik, kattintsunk dupl´anaz ikonj´ara a f´ajl megnyit´as´ahoz. F´ajlok mozgat´asamapp´akk¨oz¨ott 6.3. GNOME 129

A f´ajlokat k´etvagy t¨obb Nautilus ablak megnyit´as´aval mozgathatjuk a map- p´akk¨oz¨ott. Nyissunk meg m´as-m´asmapp´atminden ablakban, majd h´uzzuk a f´ajlokat az egyik ablakb´ola m´asikba. A munkaasztal h´attere A munkaasztal h´attere a munkaasztal akt´ıv eleme. A munkaasztal h´atte- r´eta k¨ovetkez˝om˝uveletek elv´egz´es´ere haszn´alhatjuk: * Alkalmaz´asokind´ı- t´asa,f´ajlok ´esmapp´akmegnyit´asa.Elhelyezhetunk¨ munkaasztal-objektum okat a gyakran haszn´alt f´ajlok, mapp´ak´esalkalmaz´asokk´enyelmes el´er´e- s´ehez. P´eld´aul elhelyezhetjuk¨ egy gyakran haszn´alt alkalmaz´asind´ıt´oikon- j´at. * Nyissuk meg az Asztal h´attere menut.¨ Kattinthatunk jobb gombbal a munkaasztal egy ures¨ felulet´ere,¨ ekkor felbukkan a Munkaasztalmenu¨ menu.¨ Az Asztal h´attere menut¨ a munkaasztal h´atter´evel kapcsolatos m˝uveletek elv´egz´es´ere haszn´alhatjuk. A Nautilus f´ajlkezel˝okezeli a munkaasztal h´atter´et. A munkaasztal h´att´erelemeinek megnyit´asa A munkaasztal h´att´eregy elem´enek megnyit´as´ahoz kattintsunk dupl´anaz elemre. A Nautilus ablakban be´all´ıthatjuk a tulajdons´agokat ´ıgy egyszer kattintva egy elemre v´egrehajthatjuk az alap´ertelmezett m˝uveletet. Munkaasztal-objektumok hozz´aad´asa Munkaasztal-objektumokat a gyakran haszn´alt f´ajlok, mapp´ak´esalkalma- z´asokk´enyelmes el´er´ese´erdek´eben tehetunk¨ a munkaasztalra. A k¨ovetke- z˝ok´eppen adhatunk a munkaasztalhoz ilyen objektumokat: * Haszn´aljuk az Munkaasztal menut¨ egy ind´ıt´oikon munkaasztalra helyez´es´ehez. * H´uz- zunk egy elemet a f´ajlkezel˝oablakb´ola munkaasztal h´atter´ere. P´eld´aul, egy gyakran haszn´alt f´ajlhoz hozhatunk l´etre szimbolikus kapcsot, majd ´ath´uz- hatjuk a munkaasztalra. A kapocs ikonja a munkaasztal h´atter´ere kerul.¨ A f´ajl megnyit´as´ahoz kattintsunk dupl´anaz ikonra. F´ajlokat ´esmapp´akat is h´uzhatunk a munkaasztal h´atter´ere. * H´uzzuk egy alkalmaz´asind´ıt´oikonj´at egy menub˝ola¨ munkaasztal h´atter´ere. P´eld´aul megnyithatunk egy menut,¨ melyben egy gyakran haszn´alt alkalmaz´asind´ıt´oikonja tal´alhat´o,majd az ind´ıt´oikont a munkaasztal h´atter´ere h´uzhatjuk. Kezdd itt! hely Kezdd itt! ikon. A Kezdd itt! hely seg´ıts´eg´evel a k¨ovetkez˝o parancsokat ´erhetjuk¨ el: * Alkalmaz´asokKattintsunk dupl´anaz Alkalmaz´asokra a kulcsfontoss´ag´u GNOME-alkalmaz´asokel´er´es´ehez. Az Alkalmaz´asokmenut¨ a F˝omenu¨ ´esa Menupanel¨ seg´ıts´eg´evel is el´erhetjuk.¨ * A munkaasztal be´all´ıt´asaiKattint- sunk dupl´ana Munkaasztal be´all´ıt´asaielemre a munkaasztal testreszab´as´a- 130 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

hoz. * Alkalmaz´asok, melyekkel a rendszer kiszolg´al´ofunkci´oit ´all´ıthatjuk be, ´estov´abbi rendszerbe´all´ıt´asokat v´alaszthatunk. A Kezdd itt! helyet a k¨ovetkez˝ok´eppen ´erhetjuk¨ el: * A Nautilus ablak- b´olV´alasszuk az Ugr´as->Kezdd itt! elemet. A Kezdd itt! hely tartalma megjelenik az ablakban. * A munkaasztal h´atter´er˝olKattintsunk dupl´an a munkaasztalon tal´alhat´oKezdd itt! ikonra. A Kezdd itt! hely tartalma megjelenik a Nautilus ablakban. A munkaasztal be´all´ıt´asai A munkaasztal be´all´ıt´oeszk¨ozeit haszn´alhatjuk a rendszer ¨osszes tulajdon- s´ag´anak be´all´ıt´as´ara. Minden eszk¨oz a munkaasztal viselked´es´enek egy bi- zonyos r´esz´etvez´erli. P´eld´aul egy eszk¨ozzel kiv´alaszthatunk egy t´em´ata rendszerhez. A t´emaegy ir´any´ıtott be´all´ıt´asokb´ol´all´ocsoport, amely a ke- zel˝ofelulet¨ egy r´esz´enek megjelen´ıt´es´ethat´arozza meg. A k´enyelem miatt az eszk¨oz¨ok a k¨ovetkez˝ocsoportokba oszthat´ok: * Alap * Kiseg´ıt˝olehet˝os´egek* Halad´o A rendszer be´all´ıt´oeszk¨ozeit a k¨ovetkez˝om´odokon nyithatjuk meg: * V´a- lasszuk az Alkalmaz´asok-> Munkaasztal be´all´ıt´asaimenupontot.¨ V´alasszuk ki a k´ıv´ant elemet az almenukb˝ol.¨ * Kattintsunk dupl´ana munkaasztalon tal´alhat´oKezdd itt! ikonra. Megny´ılik a Kezdd itt! helyet megjelen´ıt˝oNauti- lus ablak. Kattintsunk dupl´ana Munkaasztal be´all´ıt´asaielemre a Nautilus- ablakban az eszk¨oz megjelen´ıt´es´ehez. Kattintsunk dupl´ana k´ıv´ant elemre. Alkalmaz´asok A GNOME rendszerrel egyutt¨ adott alkalmaz´asoksz´amostulajdons´aguk- ban megegyeznek. P´eld´aul az alkalmaz´asoknak egys´egeskin´ezetuk¨ van. Az alkalmaz´asokk¨oz¨os tulajdons´againak az oka a k¨oz¨os programk¨onyvt´ar- haszn´alat. A szabv´anyos GNOME programk¨onyvt´arakat haszn´al´oalkalma- z´asokat GNOME-megfelel˝oalkalmaz´asoknak nevezik. P´eld´aul a Nautilus ´esa gedit sz¨ovegszerkeszt˝oGNOME-megfelel˝oalkalmaz´as. A GNOME az oper´aci´osrendszer fuggv´enyk¨ ¨onyvt´arain k´ıvul¨ biztos´ıt sa- j´atfuggv´enyk¨ ¨onyvt´arakat is. A fuggv´enyk¨ ¨onyvt´arak seg´ıts´eg´evel a GNOME futtathatja a megl´ev˝oalkalmaz´asokat, ak´arcsak a GNOME-megfelel˝oalkal- maz´asokat. Ha p´eld´aul az oper´aci´osrendszer UNIX alap´u, a jelenlegi X11 ´esMotif alkalmaz´asokat a GNOME rendszerb˝olfuttathatjuk. A GNOME-megfelel˝oalkalmaz´asokn´eh´any tulajdons´aga:* Egys´eges ki- n´ezetA GNOME-megfelel˝oalkalmaz´asokegys´egesfeluletet¨ mutatnak. A GNOME-megfelel˝oalkalmaz´asokolyan megjelen´ıt´esibe´all´ıt´asokat tartal- maznak, melyeket a be´all´ıt´oeszk¨oz¨okben testreszabhatunk. A k¨ovetkez˝oesz- k¨oz¨okkel v´altoztathatjuk meg a GNOME-megfelel˝oalkalmaz´asokkin´eze- t´et: + Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Menuk¨ ´eseszk¨ozt´arak + 6.3. GNOME 131

Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->T´ema* Menuk,¨ eszk¨ozt´arak ´es az ´allapotsor A legt¨obb GNOME-megfelel˝oalkalmaz´astartalmaz egy me- nusort,¨ egy eszk¨ozt´arat ´esegy ´allapotsort. A menusor¨ mindig tartalmaz egy F´ajl menut¨ ´esegy S´ug´omenut.¨ A F´ajl menu¨ mindig tartalmaz egy Kil´ep´es elemet, ´esa S´ug´omenu¨ mindig tartalmaz egy N´evjegy elemet. Az eszk¨oz- t´aregy a menusor¨ alatt megjelen˝oeszk¨ozsor. Az eszk¨ozt´ara leggyakrab- ban haszn´alt parancsokhoz tartalmaz gombot. Az ´allapotsor egy sor az ab- lak alj´an, mely az ablakban l´athat´o´allapotr´olad inform´aci´ot. A GNOME- megfelel˝oalkalmaz´asoktartalmazhatnak egy´ebs´avokat is. P´eld´aul a Nau- tilus egy c´ıms´avot is tartalmaz. A GNOME-megfelel˝oalkalmaz´asokn´eh´any s´avja lecsatolhat´o.A s´avnak van egy foganty´uja, amin´elfogva ezt a s´avot egy m´asik helyre h´uzhatjuk. A s´avot az ablak m´asik oldal´ara vagy a mun- kaasztal m´asik r´esz´ere ragaszthatjuk. P´eld´aul lecsatolhatjuk a menusort,¨ az eszk¨ozt´arat ´esa c´ıms´avot a Nautilus f´ajlkezel˝oben. * Alap´ertelmezett gyorsbillenty˝uk A GNOME-megfelel˝oalkalmaz´asokugyanazon m˝uveletekre ugyanazon gyorsbillenty˝uket haszn´alj´ak. P´eld´aul egy GNOME-megfelel˝oal- kalmaz´asb´olval´okil´ep´eshez nyomjuk le a Ctrl - Q billenty˝ukombin´aci´ot. Egy m˝uvelet visszavon´as´ahoz haszn´aljuk a Ctrl - Z billenty˝ukombin´aci´ot. * H´uzd-´es-ejtsd A GNOME-megfelel˝oalkalmaz´asokugyanazt a protokollt haszn´alj´aka h´uzd-´es-ejtsd m˝uveletekre. Ez´ert a GNOME-megfelel˝oalkal- maz´asokegys´egesvisszajelz´estbiztos´ıtanak a h´uzd-´es-ejtsd m˝uveletekre. Az egys´egesprotokoll haszn´alat´aval a GNOME-megfelel˝oalkalmaz´asokbonyo- lult m´odon m˝uk¨odhetnek egyutt¨ egym´assal. P´eld´aul a GNOME-megfelel˝o alkalmaz´asokfelismerik a r´ajuk h´uzott elemek form´atum´at. Ha egy HTML- f´ajlt h´uzunk egy b¨ong´esz˝ore a Nautilus f´ajlkezel˝ob˝ol, a f´ajl HTML form´a- tumban jelenik meg a b¨ong´esz˝oben. Ennek ellen´ere, ha a HTML f´ajlt egy sz¨ovegszerkeszt˝ore h´uzzuk, a f´ajl sima sz¨oveg form´atumban jelenik meg a sz¨ovegszerkeszt˝oben. Tov´abbi tudnival´ok A rendszer s´ug´otbiztos´ıt, amennyiben t¨obbet szeretn´enk megtudni a k¨o- vetkez˝oteruletekr˝ol:¨ * Munkaasztal * Appletek * Alkalmaz´asok Tov´abbi tudnival´oka munkaasztalr´ol Kul¨ ¨onb¨oz˝o,a munkaasztallal kapcsolatos t´em´akat a be´ep´ıtett Yelp s´ug´o- rendszerben tal´alhatunk. A Yelp s´ug´orendszer ind´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->S´ug´oelemet. Tov´abbi tudnival´okaz appletekkel kapcsolatban Egy adott applettel kapcsolatban t¨obb inform´aci´o´ert kattintsunk jobb gombbal az appletre, majd v´alasszuk a S´ug´oelemet. Tov´abbi tudnival´okaz alkalmaz´asokr´ol 132 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Ha t¨obbet szeretn´enk megtudni egy bizonyos alkalmaz´asr´ol, ind´ıtsuk el az alkalmaz´ast, majd v´alasszuk a S´ug´o->Tartalom elemet. A m´asik lehet˝os´eg, hogy ind´ıtsuk el az alkalmaz´ast, majd nyomjuk le az F1 billenty˝ut.

Munkamenetek. Tartalom Munkaasztali munkamenet ind´ıt´asaA k´eperny˝olez´ar´asa A k´eperny˝olez´ar´asaA k´eperny˝ov´ed˝obe´all´ıt´asa A munkamenet kezel´ese munkamenet viselked´es´enek megad´asabe- ´eskil´ep´eskor Az automatikusan ind´ıtand´oalkalmaz´asokhaszn´alata A jelenleg fut´oalkalmaz´asok b¨ong´esz´ese A munkamenetek be´all´ıt´asainak ment´ese A munkamenet befejez´ese Ez a fejezet a munkamenet elind´ıt´as´ahoz, kezel´es´ehez ´esbez´ar´as´ahoz szuk-¨ s´egesinform´aci´okat tartalma. Munkaasztali munkamenet ind´ıt´asa A munkaasztali munkamenet a rendszerbe bel´ep´est˝olaz abb´olkil´ep´esig tart. A bejelentkez´esi k´eperny˝o,amit a Bel´ep´eskezel˝ojelen´ıt meg, a kapu a mun- kaasztalhoz. A bejelentkez´esik´eperny˝omez˝oket biztos´ıt a felhaszn´al´on´ev ´esjelsz´omegad´as´ahoz. A Be´all´ıt´asokmenu¨ a bel´ep´esibe´all´ıt´asokat tartal- mazza, p´eld´aul kiv´alaszthatjuk a munkamenet nyelv´et. A munkamenetet bel´ep´essel ind´ıthatjuk el. A munkamenet-kezel˝o elin- dul, miut´ana Bel´ep´eskezel˝oleellen˝orzi a felhaszn´al´onevet ´es jelsz´ot. A munkamenet-kezel˝oa munkamenet kezel´es´eben seg´ıt. P´eld´aul menthetjuk¨ a jelenlegi munkamenet ´allapot´at, ´esegy k´es˝obbi bel´ep´eskor vissza´all´ıthat- juk azt. A munkamenet-kezel˝oa k¨ovetkez˝oket menti ´est¨olti vissza: * A megjelen´esi´esviselked´esibe´all´ıt´asok, p´eld´aul bet˝ut´ıpusok, sz´ınek ´eseg´er- be´all´ıt´asok. * A futtatott alkalmaz´asokat, p´eld´aul a f´ajlkezel˝o´essz¨oveg- szerkeszt˝o.Nem menthet˝okel ´est¨olthet˝oekvissza azok az alkalmaz´asok, amelyeket a munkamenet-kezel˝onem t´amogat. Ha p´eld´aul elind´ıtjuk a vi alkalmaz´astegy termin´alablak parancssor´ab´ol, a munkamenet-kezel˝onem tudja vissza´all´ıtani a szerkeszt´est. A k´eperny˝olez´ar´asa Ez a bekezd´esa k´eperny˝olez´ar´as´aval ´esa k´eperny˝ov´ed˝obe´all´ıt´as´aval kap- csolatos tudnival´okat tartalmazza. A k´eperny˝olez´ar´asa K´eperny˝oz´arikon. 6.3. GNOME 133

A k´eperny˝oz´arol´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveleteket: * V´alasszuk a M˝uveletek->K´eperny˝oz´armenupontot.¨ * Ha a K´eperny˝oz´argomb vala- melyik panelen l´etezik, kattintsunk a K´eperny˝oz´argombra. A K´eperny˝oz´ar gomb panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a panelre. V´alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb->K´eperny˝oz´armenupontot.¨ A k´eperny˝olez´ar´asakor elindul a k´eperny˝ov´ed˝o.A k´eperny˝okinyit´asa´er- dek´eben mozgassuk az egeret a lez´art k´eperny˝op´arbesz´edablak´anak meg- jelen´ıt´es´ehez. Adjuk meg a felhaszn´al´onevunket¨ ´esa jelszavunkat, majd nyomjuk le az Enter billenty˝ut. Megjegyz´es A k´eperny˝oz´arrendes m˝uk¨od´es´ehez szuks´egvan¨ egy enged´elyezett k´eper- ny˝ov´ed˝ore. A k´eperny˝ov´ed˝obe´all´ıt´asa A k´eperny˝ov´ed˝oolyan alkalmaz´as,amelyet a k´eperny˝ok´ep´enek v´altoztat´a- s´ara haszn´alhatunk, amikor a k´eperny˝onincs haszn´alatban. A k¨ovetkez˝o- k´eppen haszn´alhatjuk a k´eperny˝ov´ed˝oket: * Ind´ıthatjuk egy bizonyos t´et- len id˝out´an. * Ind´ıthatjuk a k´eperny˝olez´ar´asakor. * Kezelhetjuk¨ a monitor ´aramell´at´as´at, amikor a rendszer t´etlen. A k´eperny˝ov´ed˝oalkalmaz´asbe´all´ıt´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uvelete- ket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a K´eperny˝oz´argombra, majd v´alasszuk a felny´ıl´omenu¨ Tulajdons´agokmenupontj´at.¨ Egy XScreenSaver ablak jelenik meg. Ha a K´eperny˝oz´argomb nincs rajta valamelyik panelen, hozz´aadhat- juk a gombot a panelhez. A K´eperny˝oz´argomb panelre helyez´es´ehez kattint- sunk jobb gombbal a panelre. V´alasszuk a Panelre helyez´es->K´eperny˝oz´ar gomb menupontot.¨ 2. A k´eperny˝ov´ed˝oalkalmaz´asbe´all´ıt´as´ahoz haszn´aljuk a Megjelen´ıt´esim´odok lap elemeit. A k¨ovetkez˝ot´abl´azata Megjelen´ıt´esi m´odok lap elemeit tartalmazza: Be´all´ıt´asM˝uvelet M´odA leny´ıl´olista alkalmaz´as´aval hat´arozzuk meg a k´ep- erny˝ov´ed˝oalkalmaz´asviselked´es´et. V´alasszuk a k¨ovetkez˝obe´all´ıt´asokb´ol: + K´eperny˝ov´ed˝otilt´asa:v´alasszuk ezt a be´all´ıt´ast, ha nem akarjuk haszn´alni a k´eperny˝ov´ed˝ot. + K´eperny˝oels¨ot´et´ıt´ese:v´alasszuk ezt a be´all´ıt´ast, ha csak el szeretn´enk s¨ot´et´ıteni a k´eperny˝ot. + Csak egy k´eperny˝ov´ed˝o:v´alasszuk ezt a be´all´ıt´ast, ha csak egy fajta k´eperny˝ov´ed˝otszeretn´enk haszn´alni. V´a- lasszuk a list´ab´olegy k´eperny˝ov´ed˝ot. + V´eletlen k´eperny˝ov´ed˝o:v´alasszuk ezt a be´all´ıt´ast, ha egy v´eletlenszer˝uen kiv´alasztott k´eperny˝ov´ed˝otszeret- n´enk haszn´alni a k´eperny˝oz´arol´asakor. Megjelen´ıt´esilista Jel¨oljuk¨ ki a k´ıv´ant k´eperny˝ov´ed˝oket a list´ab´ol. S¨ot´et´ıt´es ezut´anMegadhatjuk, hogy mennyi id˝otv´arjon az utols´oeg´er- vagy billen- ty˝uzethaszn´alat ut´ana k´eperny˝ov´ed˝oind´ıt´as´aig. V´alt´asezut´anMegadhat- 134 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

juk, hogy egy k´eperny˝ov´ed˝omennyi ideig fusson a k¨ovetkez˝ore v´alt´asel˝ott. K´eperny˝oz´arol´asaezut´anV´alasszuk ezt a be´all´ıt´asta k´eperny˝oz´arbekacso- l´as´ahoz a k´eperny˝ov´ed˝obekapcsol´asaut´an. Be´all´ıthatjuk a k´eperny˝ov´ed˝o ´esa k´eperny˝oz´arbekapcsol´asak¨oz¨otti id˝ot. El˝on´ezetKattintsunk erre a gombra a be´all´ıtott k´eperny˝ov´ed˝oel˝on´ezet´ehez. Az el˝on´ezett le´all´ıt´as´ahoz kattintsunk valamelyik eg´ergombbal, vagy nyomjuk le b´armelyik gombot. Be´all´ıt´asokKattintsunk erre a gombra a kiv´alasztott k´eperny˝ov´ed˝obe´all´ı- t´asainak megjelen´ıt´es´ehez. 3. A halad´obe´all´ıt´asokhoz kattintsunk a Halad´o fulre.¨ A k¨ovetkez˝ot´abla a Halad´olap elemeit tartalmazza: Be´all´ıt´asM˝uvelet Munkaasztal lef´enyk´epez´eseN´eh´any k´eperny˝ov´ed˝ok´eper- ny˝ok´epet vesz a munkaasztalr´ol, majd azt a k´epet manipul´alva jelen´ıti meg a k´eperny˝ov´ed˝ok´ep´et. Ezt a be´all´ıt´astv´alasztva a k´eperny˝ov´ed˝okk´esz´ıt- hetnek k´eperny˝ok´epet a munkaasztalr´ol. Videok´ephaszn´alata N´eh´any k´ep- erny˝ov´ed˝ole tud menteni k´epkock´akat egy videoeszk¨ozr˝ol, majd azt a k´epet manipul´alva megjelen´ıteni a k´eperny˝ov´ed˝ok´ep´et. Ha a rendszerben van egy video capture k´artya, ezt a be´all´ıt´asthaszn´alva a k´eperny˝ov´ed˝okhaszn´al- hatj´akazt egy k´epkocka ellop´as´ahoz. V´eletlen k´ephaszn´alata Ezt a be´all´ı- t´asthaszn´alva a k´eperny˝ov´ed˝okhaszn´alhatnak egy megadott k¨onyvt´arban lev˝ok´epeket. ´Irjuk be a mez˝obe egy k¨onyvt´arel´er´esi´utj´at, vagy a Keres´es gombra kattintva az ablakb´ol v´alasszunk ki egy k¨onyvt´arat. B˝ov´ıtett dia- gnosztika Ezt a be´all´ıt´astv´alasztva megjelen´ıthetjuk¨ a k´eperny˝ov´ed˝odia- gnosztikai inform´aci´oit. Alfolyamatok hib´ainak megjelen´ıt´eseEzt a be´all´ı- t´astv´alasztva megjelen´ıthetjuk¨ a k´eperny˝ov´ed˝oalfolyamataival kapcsolatos hib´akat a k´eperny˝on. Udv¨ ¨ozl˝ok´eperny˝omegjelen´ıt´eseind´ıt´askor Ezt a be´al- l´ıt´astkiv´alasztva megjelen´ıthetjuk¨ az Xscreensaver udv¨ ¨ozl˝ok´eperny˝oj´etaz Xscreensaver indul´asakor. Energiatakar´ekos m´odenged´elyez´eseV´alasszuk ki ezt a be´all´ıt´asta monitor energiatakar´ekos m´odj´anak be´all´ıt´as´ahoz. Az energiatakar´ekos m´odcs¨okkentheti a monitor energiafogyaszt´as´at, amikor a monitor nincs haszn´alatban. Tartal´ekuzemm´odez¨ ut´anA monitor tarta- l´ekm´odba kapcsol´as´ahoz szuks´egesid˝obe´all´ıt´asa.Ha¨ a monitor tartal´ek uzemm´odban¨ van, a k´eperny˝ofekete. Felfuggeszt´esez¨ ut´anAz energiataka- r´ekos m´odba kapcsol´ashoz szuks´egesid˝obe´all´ıt´asa.Kikapcsol´asez¨ ut´anA monitor kikapcsol´as´ahoz szuks´egesid˝obe´all´ıt´asaSz´ınt´erk´eptelep´ıt´eseEzt¨ a be´all´ıt´astv´alasztva egy saj´atsz´ınt´erk´epet haszn´ala k´eperny˝ov´ed˝o,ha akt´ıv. A saj´atsz´ınt´erk´ephaszn´alata sok esetben jav´ıtja a sz´ınek min˝os´e- g´etn´eh´any k´eperny˝ov´ed˝on´el. Fokozatos s¨ot´et´ıt´esfeket´ebe Ezt a be´all´ıt´ast kiv´alasztva a k´eperny˝ov´ed˝oind´ıt´asakor a k´eperny˝ofokozatosan els¨ot´etul.¨ Fokozatos vil´agos´ıt´asfeket´eb˝olEzt a be´all´ıt´astkiv´alasztva a k´eperny˝ov´ed˝o meg´all´ıt´asakor a k´eperny˝ofokozatosan kivil´agosodik. S¨ot´et´ıt´es/vil´agos´ıt´as id˝otartama Megadhatjuk, hogy mennyi ideig tartson a fokozatos s¨ot´et´ıt´es. 4. Kattintsunk az Ablak bez´ar´asagombra az XScreenSaver bez´ar´as´ahoz. 6.3. GNOME 135

A munkamenet kezel´ese A munkaasztal munkamenet-kezel´es´enek be´all´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Halad´o->Munkamenetek elemet. A Munkamenetek eszk¨oz a k¨ovetkez˝ot´ıpus´ualkalmaz´asokat ismeri fel: * A munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asok. Ha a munkamenet be´all´ıt´asait el- mentjuk,¨ a munkamenet-kezel˝oelmenti az ¨osszes munkamenet-vez´erelt al- kalmaz´ast. Ha kil´epunk,¨ majd ´ujra bel´epunk,¨ a munkamenet-kezel˝oau- tomatikusan elind´ıtja a munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokat. * A nem munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asok. Ha elmentjuk¨ a munkamenet be´all´ıt´a- sait, a munkamenet-kezel˝onem ment el nem munkamenet-vez´erelt alkalma- z´asokat. Ha kil´epunk,¨ majd bel´epunk,¨ a munkamenet-kezel˝onem ind´ıtja el a nem munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokat. Az alkalmaz´astk´ezzelkell el- ind´ıtani. Esetleg haszn´alhatjuk a Munkamenetek eszk¨ozt az automatikusan elind´ıtand´o,de nem munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokmegad´as´ahoz. munkamenet viselked´es´enek megad´asabe- ´eskil´ep´eskor A munkamenet bel´ep´eskori ´es kil´ep´eskori viselked´es´enek meghat´aro- z´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Halad´o- >Munkamenetek elemet. V´egezzuk¨ el a k´ıv´ant v´altoztat´asokat a Munka- menet be´all´ıt´asailapon. P´eld´aul be´all´ıthatjuk a bel´ep´eskor megjelen˝o ud-¨ v¨ozl˝ok´eperny˝ot. Az automatikusan ind´ıtand´oalkalmaz´asokhaszn´alata Be´all´ıthatunk ind´ıt´askor automatikusan elindul´onem munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokat. A nem munkamenet-vez´erelt ind´ıt´asialkalmaz´asokbe´al- l´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Halad´o- >Munkamenetek elemet. Haszn´aljuk az Automatikusan elindul´oprogramok fulet¨ az alkalmaz´asokhozz´aad´as´ahoz, szerkeszt´es´ehez ´est¨orl´es´ehez. Ha el- mentjuk¨ a be´all´ıt´asokat ´eskil´epunk,¨ a k¨ovetkez˝obel´ep´esn´elaz automatiku- san elindul´oalkalmaz´asokelindulnak. A jelenleg fut´oalkalmaz´asok b¨ong´esz´ese A jelenlegi munkamenetben fut´oalkalmaz´asokb¨ong´esz´es´ehez v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Halad´o->Munkamenetek elemet. A Jelenlegi munkamenet lap a k¨ovetkez˝oket jelen´ıti meg: * Minden GNOME alkalmaz´as,amely jelenleg is fut, amelyek a munkamenet-kezel˝oh¨oz tudnak kapcsol´odni, ´esamelyeket el tudj´akmenteni az alkalmaz´as´allapot´at. * Min- den munkaasztali eszk¨oz, amely tud kapcsol´odni a munkamenet-kezel˝oh¨oz, ´esaz el tudja menteni az eszk¨oz ´allapot´at. Haszn´alhatjuk a Jelenlegi munkamenet lapot egy alkalmaz´asvagy eszk¨oz munkamenettel kapcsolatos tulajdons´again elv´egzend˝on´eh´any m˝uvelet el- 136 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

v´egz´es´ehez. P´eld´aul szerkeszthetjuk¨ az ind´ıt´asisorrendet, vagy a list´aban szerepl˝ob´armely GNOME-alkalmaz´asvagy eszk¨oz ´ujraind´ıt´asist´ılus´at. A munkamenetek be´all´ıt´asainak ment´ese A munkamenet be´all´ıt´asainak elment´es´ehez v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uve- leteket: 1. Be´all´ıthatjuk a munkamenet befejez´es´en´ela be´all´ıt´asokautoma- tikus ment´es´et. A munkamenet be´all´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok- >Munkaasztal be´all´ıt´asai->Halad´o->Munkamenetek elemet. A Munkame- netek eszk¨oz elindul. V´alasszuk ki a Munkamenet v´altoz´asainak automati- kus ment´ese be´all´ıt´asta Munkamenet be´all´ıt´asailapon. 2. A munkamenet befejez´ese. Ha nem v´alasztottuk ki a Munkamenet v´altoz´asainak automatikus ment´ese be´all´ıt´ast, kil´ep´eskor egy ablak megk´erdezi, hogy szeretn´enk-e elmenteni a jelenlegi be´all´ıt´asokat. A be´all´ıt´asokment´es´ehez jel¨oljuk¨ be a n´egyzetet, majd folytassuk a kil´ep´est. A munkamenet befejez´ese Kijelentkez´esikon. A munkamenet befejez´es´ehez z´arjuk be az ¨osszes jelenleg fut´oalkalmaz´ast, majd v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveletek egyik´et: * Kattintsunk a Kil´ep´es gombra. * V´alasszuk a M˝uveletek->Kil´ep´esmenupontot.¨ * Nyissuk meg a F˝omenut,¨ majd v´alasszuk a Kil´ep´esmenupontot.¨ A munkamenet bez´ar´asael˝ott el˝ofordulhat, hogy el szeretn´enk menteni a be´all´ıt´asokat, a munkamenet k´es˝obbi vissza´all´ıt´as´ahoz. A kil´ep´esalatt egy ablak megk´erdezi, hogy szeretn´enk-e menteni a jelenlegi be´all´ıt´asokat. A Munkamenetek be´all´ıt´oeszk¨ozben kiv´alaszthatjuk a Jelenlegi be´all´ıt´asokau- tomatikus ment´esebe´all´ıt´ast.

A panelek haszn´alata. Tartalom A panelek bemutat´asa Menupanel¨ Als´o´elpanel A panelek kezel´ese Uj´ panel hozz´aad´asaA panel kezel´eseA panel mozgat´asaA panel elrejt´ese A panel tulajdons´againak m´odos´ıt´asaA panel t¨orl´ese Panelelemek A panel elemeinek kezel´eseElem hozz´aad´asaa panelhez Egy elem tulajdon- s´againak m´odos´ıt´asaPanelelem ´athelyez´eseA panelelem elt´avol´ıt´asa Appletek 6.3. GNOME 137

Applet hozz´aad´asaa panelhez Az applet kiv´alaszt´asaAz applet tulajdon- s´againak m´odos´ıt´asa Ind´ıt´oikonok Ind´ıt´oikon hozz´aad´asaa panelhez Az ind´ıt´oikon tulajdons´againak m´odos´ı- t´asa Gombok Kijelentkez´esgomb K´eperny˝oz´ar gomb K´eperny˝ok´epgomb Keres´esgomb Futtat´asgomb Menuk¨ Fi´okok A fi´okkinyit´asa´esbez´ar´asaFi´okhozz´aad´asaa panelhez Elem hozz´aad´asa a fi´okhoz A fi´oktulajdons´againak m´odos´ıt´asa A k¨ovetkez˝ofejezet a panelek haszn´alat´at´ırja le. A panelek bemutat´asa A panel egy olyan terulet¨ a munkaasztalon, ahonnan alkalmaz´asokat ´es appleteket futtathatunk, illetve egy´ebfeladatokat v´egezhetunk¨ el rajta. Ha egy munkamenetet el˝osz¨or ind´ıtunk el, a munkaasztal a k¨ovetkez˝opaneleket tartalmazza: * Menupanel¨ * Elpanel´ a munkaasztal alj´an A k¨ovetkez˝ofejezetekben ezeket a paneleket mutatjuk be. Menupanel¨ A menupanel¨ a k´eperny˝ofels˝o´el´enek teljes sz´eless´eg´etfoglalja el. Ink´abb sz¨oveges, mint grafikus menuket¨ tartalmaz. Az 4.1. ´abra - Tipikus menu-¨ panel mutatja a menupanelt.¨ A rendszergazda testreszabhatja az alap´ertel- mezett menupanelt¨ a helyi ig´enyeknek megfelel˝oen, ´ıgy el˝ofordulhat, hogy kiss´em´asmenupanelt¨ l´atunk. 4.1. ´abra - Tipikus menupanel¨ Az alap´ertelmezett menupanel.¨ A sz¨ovegk¨or- nyezet ´ırja le a grafik´at. A tipikus menupanel¨ a k¨ovetkez˝oelemeket tartalmazza: Elem Le´ır´as Alkalmaz´asokmenu¨ Az Alkalmaz´asokmenu¨ az alapvet˝oGNOME-alkalmaz´asokat tartalmazza. M˝uveletek menu¨ A M˝uveletek menu¨ a munkaasztallal kapcsolatos m˝uveleteket tartalmazza. Saj´atmappa ind´ıt´oikon 138 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Erre az ind´ıt´oikonra kattintva megnyithatjuk a saj´atmapp´ankat a Nautilus f´ajlkezel˝oben. Termin´alind´ıt´oikon Erre az ind´ıt´oikonra kattintva elind´ıthatjuk a Termin´alalkalmaz´ast. A Ter- min´alel´er´estbiztos´ıt a UNIX parancssorhoz. Ora´ applet Az Ora´ a pontos id˝otmutatja. Az id˝ore kattintva az ´ora parancsainak lis- t´aj´atkapjuk. Hanger˝oszab´alyz´oapplet Hanger˝oszab´alyz´oseg´ıts´eg´evel szab´alyozhatjuk a rendszer hangkelt˝oinek hangerej´et. Ablaklista ikon Az ablaklista az ¨osszes nyitott ablak list´aja. Az egyik ablakra v´alt´ashoz kat- tintsunk a menupanel¨ jobb sz´el´enlev˝oikonra, majd v´alasszuk ki az ablakot. Elt´er˝oenm´ast´ıpus´upanelekt˝ol, egyszerre csak egy menupanel¨ lehet a mun- kaasztalon. Als´o´elpanel Ind´ıt´askor, az ´elpanel a munkaasztal als´osz´el´enek teljes sz´eless´eg´etelfog- lalja. Az 4.2. ´abra - Tipikus ´elpanel egy tipikus als´o´elpanelt mutat. El˝ofor- dulhat, hogy a rendszergazda a helyi ig´enyekhez igaz´ıtja az alap´ertelmezett als´o´elpanelt, ´ıgy kicsit az elt´er˝onek l´atszik. 4.2. ´abra - Tipikus ´elpanel Als´o´elpanel. A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´at. Az als´o´elpanel a k¨ovetkez˝oappleteket tartalmazza: * Ablaklista: minden megnyitott ablaknak megjelen´ıt egy gombot. Az Ablaklista seg´ıts´eg´evel mi- nimaliz´alhatjuk, vagy vissza´all´ıthatjuk az ablakokat. * Munkaterulet-v´alt´o:¨ a kul¨ ¨onb¨oz˝omunkaasztalok k¨oz¨ott v´alt. Az als´o´elpanel megjelen´ese´esviselked´eseig´eny szerint v´altoztathat´o.Ele- meket adhatunk hozz´aa panelhez, vagy t´avol´ıthatunk el a panelr˝ol. T¨obb panelt hozhatunk l´etre, mindegyiket m´astulajdons´agokkal, elemekkel ´es h´atterekkel. El is rejthetjuk¨ a paneleket. A panelek kezel´ese A k¨ovetkez˝or´esza panelek kezel´es´et´ırja le. Uj´ panel hozz´aad´asa Kul¨ ¨onb¨oz˝ot´ıpus´upaneleket adhatunk hozz´aa munkaasztalhoz. Az 4.1. t´ab- l´azat- Panelt´ıpusok tartalmazza a hozz´aadhat´opanelek t´ıpusait ´esazok le´ır´as´at. 6.3. GNOME 139

4.1. t´abl´azat- Panelt´ıpusok Panelt´ıpus Ragad´asiviselked´es M´eret Sarokpanel A k´eperny˝oegyik sz´el´ehez ragad, de csak a sz´el´enek a k¨ozep´ehez, vagy valamelyik sarokhoz. Akkor´ara ny´ulik, amekkora m´eret a panel elemeinek megjelen´ıt´es´ehez szuk-¨ s´eges. Elpanel´ A k´eperny˝oegyik sz´el´ehez ragad. Az ind´ıt´opanel a munkaasztal alj´anaz ´elpanel egyik p´eld´aja. Annak az ´elnek a teljes hossz´ara ny´ulik, amihez a panel odaragadt. Usz´opanel´ Nem ragad sehova. Usz´opanelt´ b´arhova helyezhetunk¨ a munkaasztalon. Akkor´ara ny´ulik, amekkora m´eret a panel elemeinek megjelen´ıt´es´ehez szuk-¨ s´eges. Cs´usz´opanel A k´eperny˝oegyik sz´el´ehez, azon belul¨ a sz´elb´armelyik pontj´ahoz ragad. Akkor´ara ny´ulik, amekkora m´eret a panel elemeinek megjelen´ıt´es´ehez szuk-¨ s´eges. Menupanel¨ A k´eperny˝ofels˝osz´el´ehez ragad. A menupanel¨ nem mozgathat´o. A k´eperny˝ofels˝osz´el´enek teljes hossz´ara ny´ulik. Csak egy menupanel¨ lehet a munkaasztalon. A panel hozz´aad´asaa k¨ovetkez˝ol´ep´esekben zajlik: 1. Kattintsunk jobb gombbal b´armelyik panel egy ures¨ hely´ere, majd v´alasszuk az Uj´ panel elemet. 2. V´alasszuk ki az ´uj panel t´ıpus´at. Az ´uj panel megjelenik a mun- kaasztalon. Az ´uj panel nem tartalmaz elemeket, kiv´eve a menupanelt.¨ Az ´uj panelt ´ızl´esszerint testreszabhatjuk. A panel kezel´ese A panel kezel´es´ehez kattintsunk egy ures¨ teruletre¨ a bal, a k¨oz´eps˝o,vagy a jobb eg´ergombbal. A k¨oz´eps˝ovagy a jobb gombbal is kiv´alaszthatjuk a panelt, a sz´el´ental´alhat´oeltuntet˝ogombokra¨ kattintva, amennyiben nincs 140 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

ures¨ terulet.¨ Ha az eltuntet˝ogombok¨ nem l´athat´oka panel k´etsz´el´en, m´o- dos´ıthatjuk a tulajdons´agait, hogy l´athat´oaklegyenek. Az eg´ergombokat haszn´alva a k¨ovetkez˝ok´eppen kezelhetjuk¨ a paneleket: Kattint´asa k¨oz´eps˝ogombbal Seg´ıts´eg´evel megfoghatjuk a panelt, ´es´uj helyre tehetjuk.¨ Kattint´asa jobb gombbal Megnyitja a panel menuj´et.¨ A panel mozgat´asa A paneleket kul¨ ¨onb¨oz˝ohelyekre mozgathatjuk a munkaasztalon. A panel mozgat´as´ahoz kattintsunk ´estartsuk lenyomva a k¨oz´eps˝ogombot a panel egy ures¨ hely´en, majd h´uzzuk a panelt az ´uj hely´ere. Ha egy ´usz´opanelt h´uzunk, a panel k¨oveti az eg´ermutat´ot. A panel nem ragad a munkaasztal egyik r´esz´ehez sem. Ha egy sarokpanelt, egy ´elpanelt vagy egy cs´usz´opanelt h´uzunk, a panel a k´eperny˝osz´eleihez ragad. Megjegyz´es A menupanel¨ nem mozgathat´o. A panel elrejt´ese A panelek elrejthet˝ok´esel˝ohozhat´ok, kiv´eve a menupanelt.¨ A panel el- rejt´es´ehez haszn´aljuk az elrejt´esgombot. Ha ezek a gombok nem l´athat´ok, m´odos´ıtsuk a panel tulajdons´agait, hogy ezek a gombok l´athat´oaklegyenek. Az elrejt˝ogombok a panel mindk´etv´eg´enmegtal´alhat´ok. Az elrejt˝ogom- bokon opcion´alisan egy ny´ıl ikont is tal´alhatunk. A k¨ovetkez˝o´abra az el- rejt˝ogombokat mutatja. Egy fugg˝oleges¨ ´esegy v´ızszintes panel, mindkett˝o elrejt˝ogombokkal. A panel elrejt´es´ehez kattintsunk az elrejt˝ogombok egyik´ere. A panel lecs¨ok- ken az elrejt˝ogombon tal´alhat´ony´ıl ikon ir´any´aban. A panel m´asik v´eg´en lev˝oelrejt˝ogomb l´athat´omarad. Az elrejtett panel megjelen´ıt´es´ehez kattintsunk a l´athat´oelrejt˝ogombra. A panel kiny´ılik az elrejt˝ogombon lev˝ony´ıl ir´any´aba. Mindk´etelrejt˝ogomb l´athat´o. A panelt be´all´ıthatjuk automatikus elrejt´es˝ure. Ha be´all´ıtjuk az automati- kus elrejt´est, a panel automatikusan elt˝unik, ha az eg´ernem a panel felett van. A panel ´ujra megjelenik, amint az egeret arra a teruletre¨ visszuk,¨ ahol a panel van. Az automatikus elrejt´esbe´all´ıt´as´ahoz m´odos´ıtani kell a panel tulajdons´agait. Megjegyz´es 6.3. GNOME 141

A sarokpanelen az elrejt˝ogombok viselked´esekicsit m´as.Ha a panel a k´ep- erny˝oegyik sark´aban van, az elrejt˝ogombokat a k¨ovetkez˝ok´eppen haszn´al- hatjuk: * A panel elrejt´es´ehez kattintsunk arra az elrejt˝ogombra, amely legk¨ozelebb van a k´eperny˝osz´el´ehez. * A panel mozgat´as´ahoz a k´eperny˝o ellent´etes sark´aba kattintsunk a k´eperny˝osz´el´et˝ollegt´avolabb lev˝oelrejt˝o- gombra. A panel tulajdons´againak m´odos´ıt´asa Az ¨osszes panel tulajdons´againak m´odos´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Halad´o->Panel elemet, majd v´egezzuk¨ el a k´ıv´ant v´altoztat´asokat. P´eld´aul a panel megjelen´es´evel ´es viselked´es´evel kapcsolatos be´all´ıt´asokat adhatunk meg. M´odos´ıthatjuk minden egyes panel tulajdons´agait is kul¨ ¨on-kul¨ ¨on. Minden egyes panel jellemz˝oit v´altoztathatjuk, mint p´eld´aul a panel t´ıpus´at, az elrejt´esiviselked´est, ´esa megjelen´ıt´est. Megjegyz´es A menupanel¨ tulajdons´agait nem m´odos´ıthatjuk. A panel tulajdons´agait a k¨ovetkez˝ol´ep´esekben m´odos´ıthatjuk: 1. Kattint- sunk jobb gombbal a panel egy ures¨ hely´ere, majd v´alasszuk a Tulajdon- s´agokat a Panel be´all´ıt´asainak megjelen´ıt´es´ehez. A Panel be´all´ıt´asaiablak a k¨ovetkez˝oszakaszokat tartalmazza: + Panelt´ıpus panel + H´att´er2. A panel m´eret´enek, hely´enek ´eselrejt´esitulajdons´againak m´odos´ıt´as´ahoz kat- tintsunk a Panel t´ıpus Panel fulre.¨ A k¨ovetkez˝ot´abl´azatban a Panelt´ıpus Panel lap p´arbesz´edablak-elemeinek list´aj´attal´alhatjuk: P´arbesz´edablak-elem Le´ır´asPoz´ıci´oV´alasszuk ki a panel hely´eta munka- asztalon. Kattintsunk a panel k´ıv´ant hely´ere. M´eret V´alasszuk ki a panel m´eret´et. V´ızszintes elhelyezked´esCsak ´usz´opaneln´el. V´alasszuk ezt a be- ´all´ıt´asta panel v´ızszintes megjelen´ıt´es´ehez. Fugg˝oleges¨ elhelyezked´esCsak ´usz´opaneln´el. V´alasszuk ezt a be´all´ıt´asta panel fugg˝oleges¨ megjelen´ıt´es´ehez. V´ızszintes eltol´asCsak ´usz´opaneln´el. Meghat´arozhatjuk a panel t´avols´ag´at a munkaasztal bal sz´el´et˝ol. Fugg˝oleges¨ eltol´asCsak ´usz´opaneln´el. Megha- t´arozhatjuk a panel t´avols´ag´ata munkaasztal tetej´et˝ol. Eltol´asa k´eperny˝o sark´at´olCsak ´usz´opaneln´el. Meghat´arozhatjuk a panel t´avols´ag´ata mun- kaasztal sark´at´ol. Automatikus elrejt´esV´alasszuk ki ezt a be´all´ıt´asta panel automatikus elrejt´es´ehez. Elrejt˝ogombok megjelen´ıt´es´eseV´alasszuk ki ezt a be´all´ıt´asta panel elrejt˝ogombjainak megjelen´ıt´es´ehez. Nyilak az elrejt˝ogom- bon Ezt a be´all´ıt´astkiv´alasztva a nyilak megjelennek az elrejt˝ogombokon, ha az elrejt˝ogombok enged´elyezve vannak. 3. A panel h´atter´enek m´odo- s´ıt´as´ahoz, kattintsunk a H´att´erfulre.¨ A H´att´erlap a k¨ovetkez˝oelemeket tartalmazza: 142 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

P´arbesz´edablak-elem Le´ır´asT´ıpus V´alasszuk ki a panel h´atter´enek t´ıpu- s´at. A k¨ovetkez˝okk¨ozul¨ v´alaszthatunk: + Alap´ertelmezett: az alap´ertelme- zett h´att´ert´ıpus. Az alap´ertelmezett h´att´eraz Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->T´emabe´all´ıt´as´at´olfugg.¨ + Sz´ın: seg´ıts´eg´evel kiv´alaszthatjuk a panel h´att´ersz´ın´et. + K´ep: seg´ıts´eg´evel kiv´alaszthatjuk a panel h´att´erk´ep´et. + Atl´atsz´o:´ Atl´atsz´ov´ateszi´ a panelt, ´ıgy a panel m¨og¨otti munkaasztalh´at- t´erl´athat´ov´av´alik. Sz´ın Ha a H´att´ert´ıpusa Sz´ın, a H´att´ersz´ıne gombra kattintva megjelenik a sz´ınv´alaszt´oablak. Innen kiv´alaszthat´oa k´ert sz´ın. K´epHa a H´att´ert´ıpus K´ep, v´alasszunk ki egy k´epet. Hat´arozzuk meg a h´att´erk´epk¨ovetkez˝obe- ´all´ıt´asait: Ne m´eretezze ´ata k´epet V´alasszuk ezt a be´all´ıt´astahhoz, hogy a k´ep eredeti m´eretben t¨oltse ki a panel h´atter´et. K´ep´atm´eretez´eseEzt a be´all´ıt´astkiv´alasztva a k´epet a panel h´atter´enek m´eret´ere fesz´ıti. A k´ep eredeti ar´anyai megmaradnak. K´epny´ujt´asaEzt a be´all´ıt´astkiv´alasztva a k´epet a panel h´atter´enek m´eret´ere fesz´ıti. A k´eperedeti ar´anyai nem marad- nak meg. Fugg˝oleges¨ panelen a k´epforgat´asaEzt a be´all´ıt´astkiv´alasztva a k´epet elforgathatjuk a fugg˝oleges¨ panelek sz´am´ara. Egy sz´ınt vagy k´epet r´a is h´uzhatunk a panelre a panel h´atter´enek be´all´ıt´as´ahoz. Tov´abbi inform´a- ci´okat: ” Egy sz´ın vagy k´epa panel h´atter´ere h´uz´as´ahoz ” . 4. Kattintsunk a Bez´ar´asgombra a Panel be´all´ıt´asaip´arbesz´edablak bez´ar´as´ahoz. Egy sz´ın vagy k´epa panel h´atter´ere h´uz´as´ahoz Egy sz´ınt vagy k´epet a panelre h´uzva be´all´ıthatjuk az adott k´epet vagy sz´ınt a panel h´atterek´ent. A sz´ınt vagy k´epet sok alkalmaz´asb´ol´ath´uzhatjuk. P´eld´aul ´ath´uzhatunk egy sz´ınt a Nautilus f´ajlkezel˝ob˝ola panelra a h´att´er be´all´ıt´as´ahoz. Szint´en´ath´uzhatunk egy sz´ınt b´armely sz´ınv´alaszt´oablakb´ol. Egy k´epet a panelre h´uzva be´all´ıthatjuk azt a panel h´atterek´ent. Mintak´epe- ket is h´uzhatunk a Nautilus f´ajlkezel˝ob˝ola panel h´atter´enek be´all´ıt´as´ahoz. A panel t¨orl´ese A panel t¨orl´es´ehez a munkaasztalr´olkattintsunk jobb gombbal arra amit t¨or¨olni szeretn´enk, majd v´alasszuk a Panel t¨orl´esemenupontot.¨ Megjegyz´es Legal´abb egy panelt l´etre kell hoznunk a munkaasztalon. Ha csak egy panel van, az a panel nem t¨or¨olhet˝o. Panelelemek A k¨ovetkez˝ofejezet le´ırja a panelekhez hozz´aadhat´o´esonnan haszn´alhat´o elemeket. A panel elemeinek kezel´ese 6.3. GNOME 143

Az eg´ergombok haszn´alat´aval a k¨ovetkez˝ok´eppen kezelhetjuk¨ a panel ele- meit: Kattint´asa bal eg´ergombbal Elind´ıtja az elemet. Kattint´asa k¨oz´eps˝ogombbal Seg´ıts´eg´evel megfoghatunk, majd egy ´uj helyre h´uzhatunk egy elemet. Kattint´asa jobb gombbal Megnyitja az elem menuj´et.¨ Az appletek kezel´esem´ask´eppen t¨ort´enik. Tov´abbi inform´aci´okat: ” Az app- let kiv´alaszt´asa” . Elem hozz´aad´asaa panelhez A k¨ovetkez˝om´odokon adhatunk hozz´aegy elemet a panelhez: * A panel me- nuj´eb˝olKattintsunk¨ jobb gombbal egy ures¨ helyre a panelen a panel menuj´e-¨ nek nyit´as´ahoz. A panel menuje¨ tartalmaz egy Panelra helyez´esalmenut.¨ A Panelra helyez´esalmenu¨ seg´ıts´eg´evel a k¨ovetkez˝oelemeket adhatjuk hozz´a a panelhez: + Appletek a k¨ovetkez˝okateg´ori´akb´ol: Kell´ekek, Sz´orakozta- t´as,Internet, Multim´edia, Seg´edeszk¨oz. + Ind´ıt´oikonok + Ind´ıt´oikonok a menub˝ol+¨ F˝omenu¨ + Fi´okok + Gombok a gyakori feladatok gyors el´er´e- s´ehez: Kijelentkez´esgomb, K´eperny˝oz´argomb, K´eperny˝ok´epgomb, Kere- s´esgomb, Futtat´asgomb. * Minden menub˝olHa¨ jobb gombbal kattintunk b´armely menuben¨ egy ind´ıt´oikonra, az ind´ıt´oikon menuje¨ felny´ılik. Ezt a menut¨ haszn´alhatjuk az ind´ıt´oikon panelre helyez´es´ehez. Tov´abb´amenu-¨ ket, ind´ıt´oikonokat ´esappleteket is h´uzhatunk a menukb˝ola¨ panelekre. * A f´ajlkezel˝ob˝olMinden ind´ıt´oikon egy .desktop f´ajlra hivatkozik. A .desktop f´ajlt a panelekre h´uzhatjuk az ind´ıt´oikon panelhez ad´as´ahoz. Minden menu¨ egy k¨onyvt´arra hivatkozik. Egy k¨onyvt´arat a panelre h´uzva hozz´aadhatjuk azt a panelelemek´ent. Egy elem tulajdons´againak m´odos´ıt´asa N´eh´any panelelemnek van n´eh´any hozz´arendelt tulajdons´aga. Ezek a tulaj- dons´agokminden elemt´ıpus eset´enm´asok. A tulajdons´agok p´eld´aul a k¨o- vetkez˝oket hat´arozz´akmeg: * az ind´ıt´oikon parancs´at* a menuh¨ ¨oz tartoz´o forr´asf´ajlok hely´et* az elem ikonj´at Az elem tulajdons´againak m´odos´ıt´as´ahoz a k¨ovetkez˝ol´ep´eseket hajtsuk v´egre: 1. Kattintsunk jobb gombbal az elemre az elem menuj´enek¨ felnyit´a- s´ahoz, ahogy az a 4.3. ´abra - Panelelem felny´ıl´omenuje¨ . ´abr´anl´athat´o.4.3. ´abra - Panelelem felny´ıl´omenuje¨ Panelelem felny´ıl´omenuje.¨ A menu¨ elemei: Tulajdons´agok, S´ug´o,T¨orl´esa panelr˝ol, Mozgat´as2. V´alasszuk a Tulajdon- s´agokelemet. Haszn´aljuk a Tulajdons´agokp´arbesz´edablakot a szuks´eges¨ 144 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

m´odos´ıt´asokhoz. A Tulajdons´agokablakban megjelen˝otulajdons´agokaz els˝ol´ep´esben kiv´alasztott elemt˝olfuggenek.¨ 3. Kattintsunk az OK gombra a v´altoztat´asokalkalmaz´as´ahoz, majd z´arjuk be a Tulajdons´agokablakot. Panelelem ´athelyez´ese A panelelemeket ´athelyezhetjuk¨ a panelen belul,¨ vagy egyik panelr˝ola m´asik panelre. Tov´abb´a´athelyezhetjuk¨ elemeket a panelek ´es fi´okok k¨oz¨ott. A panel egy elem´enek ´athelyez´es´ehez kattintsunk r´ak¨oz´eps˝ogombbal, majd a gomb lenyomva tart´asamellett h´uzzuk az elemet az ´uj hely´ere. Ha felen- gedjuk¨ a k¨oz´eps˝oeg´ergombot, az elem ott marad az ´uj helyen. A panelelem felny´ıl´omenuj´etis¨ haszn´alhatjuk az elem mozgat´as´ara, a k¨o- vetkez˝ok´eppen: 1. Kattintsunk jobb gombbal az elemre, majd v´alasszuk az Athelyez´esmen´ upontot.¨ 2. Mutassunk az elem ´uj hely´ere az eg´errel, majd kattintsunk b´armely eg´ergombbal, hogy az elem az ´uj helyre kerulj¨ ¨on. Ez a hely a munkaasztalon lev˝ob´armely panel lehet. A panelelem mozgat´asahat´assalvan a panelen lev˝ot¨obbi elemre is. Az ele- mek mozg´as´anak vez´erl´es´ehez megadhatunk egy mozgat´asim´odot. A moz- gat´asim´odmeghat´aroz´as´ahoz nyomjuk le a k¨ovetkez˝ogombok valamelyik´et az elem mozgat´asak¨ozben: Billenty˝u Mozgat´asim´od Le´ır´as Nincs billenty˝u Kapcsolt mozg´as Az elem helyet cser´ela panel m´aselemeivel. A kapcsolt mozg´asaz alap´er- telmezett mozgat´asim´od. Alt billenty˝u Szabad mozgat´as Az elem ´atugorja a t¨obbi panelelemet eg´eszen a k¨ovetkez˝o ures¨ helyig. Shift billenty˝u Tol´omozgat´as Az elem eltolja a t¨obbi panelelemet. A panelelem elt´avol´ıt´asa Egy elem panelr˝olval´oelt´avol´ıt´as´ahoz kattintsunk jobb gombbal az elemre a menu¨ felnyit´as´ahoz, majd v´alasszuk a T¨orl´esa panelr˝olmenupontot.¨ Appletek 6.3. GNOME 145

Az applet egy olyan kism´eret˝ualkalmaz´as,amelynek a kezel˝ofelulete¨ egy panelen helyezkedik el. Az applet kezel´es´ehez az applet panelelem´ethasz- n´alhatjuk. P´eld´aul az al´abbi ´abra a k¨ovetkez˝oappletek tartalmazza balr´ol jobbra haladva: * Ablaklista: a rendszerben jelenleg nyitott ablakokat jele- n´ıti meg. * CD-lej´atsz´o:seg´ıts´eg´evel a rendszer CD-lej´atsz´oj´atvez´erelhet- juk.¨ * Hanger˝oszab´alyz´o:a rendszer hangerej´et´all´ıtja. P´eld´akappletekre. A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´at. Applet hozz´aad´asaa panelhez Egy appletet a panel felny´ıl´omenuj´eb˝oladhatunk¨ hozz´aa panelhez. Kat- tintsunk jobb gombbal a panel egy ures¨ terulet´ere¨ a menu¨ felnyit´as´ahoz. V´alasszuk a Panelra helyez´esmenupontot,¨ majd v´alasszuk ki az al´abbi al- menukb˝ola¨ k´ıv´ant appletet: * Kell´ekek * Sz´orakoztat´as* Internet * Mul- tim´edia * Seg´edeszk¨oz Az almenub˝olaz¨ appletet r´ais h´uzhatjuk a panelre. Az applet kiv´alaszt´asa Az applet tulajdons´againak m´odos´ıt´as´ahoz, el˝osz¨or kattintsunk jobb gomb- bal az appletre a felny´ıl´omenuj´enek¨ megnyit´as´ahoz. Az applet ´athelyez´es´e- hez kattintsunk a k¨oz´eps˝ogombbal az appletre. N´eh´any korl´atoz´asl´ep´erv´enybe arra vonatkoz´oan, hogy hova kattinthatunk a menu¨ felnyit´as´ahoz: * N´eh´any appletnek specifikus felny´ıl´omenui¨ vannak, amelyek akkor ny´ılnak, ha az applet egy bizonyos pontj´ara kattintunk. P´el- d´aul az Ablaklista appletnek van egy fugg˝oleges¨ foganty´uja a bal oldalon, ´esaz ablakokat megjelen´ıt˝or´eszea jobb oldalon. Az Ablaklista panelme- nuj´enek¨ felnyit´as´ahoz a foganty´ura kell jobb gombbal kattintanunk. Ha a jobb oldalon kattintunk jobb gombbal, akkor a gomb menuje¨ ny´ılik fel. * N´eh´any appletnek vannak olyan teruletei,¨ melyeket nem haszn´alhatunk az applet kiv´alaszt´as´ahoz. P´eld´aul a Parancssor applet tartalmaz egy mez˝ot, ahol a parancsot ´ırhatjuk be. Nem tudunk erre a mez˝ore a k¨oz´eps˝ovagy a jobb gombbal kattintani. Helyette kattintsunk az applet egy´ebhelyeire. Az applet tulajdons´againak m´odos´ıt´asa Az applet tulajdons´againak m´odos´ıt´asaa k¨ovetkez˝ol´ep´esekben t¨ort´enik: 1. Kattintsunk jobb gombbal az appletre, majd v´alasszuk a Be´all´ıt´asok menupontot.¨ A Be´all´ıt´asokablak haszn´alat´aval m´odos´ıtsuk a k´ıv´ant tu- lajdons´agokat. Az applet tulajdons´agaiaz applett˝olfugg˝oenv´altoznak.¨ 2. Kattintsunk a Bez´ar´asgombra a Be´all´ıt´asokablak bez´ar´as´ahoz. Ind´ıt´oikonok Ha r´akattintunk egy ind´ıt´oikonra, a k¨ovetkez˝oesem´enyek egyik´etind´ıtjuk el: * Adott alkalmaz´asind´ıt´asa* Parancs v´egrehajt´asa* Mappa megnyit´asa 146 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

a f´ajlkezel˝oben * Megadott URL ( Uniform Resource Locator ) megnyit´asa. Az URL a web egy bizonyos hely´enek c´ıme. Ind´ıt´oikonokat a k¨ovetkez˝ohelyeken tal´alhatunk a munkaasztalon: * Pane- lek: a paneleken az ind´ıt´okat ikonok jelzik. * Menuk:¨ a menuben¨ az ind´ıt´okat menuelemek¨ jelzik. A menuelemek¨ mellett ´altal´aban egy ikon is tal´alhat´o. * Munkaasztalh´att´er: a munkaasztalon az ind´ıt´okat ikonok jelzik. M´odos´ıthatjuk az ind´ıt´oikon tulajdons´agait. P´eld´aul az ind´ıt´oikon tulaj- dons´agaiaz ind´ıt´oikon nev´et, a megjelen˝oikonj´at´esfut´asiinform´aci´oit tartalmazza. Ind´ıt´oikon hozz´aad´asaa panelhez A k¨ovetkez˝ok´eppen adhatunk hozz´aegy ind´ıt´oikont a panelhez: * A panel menuj´eb˝ol¨ Uj´ ind´ıt´oikon hozz´aad´as´ahoz kattintsunk jobb gombbal egy ures¨ teruletre¨ a panelen, majd v´alasszuk a Panelra helyez´es->Ind´ıt´oikon menu-¨ pontot. Egy Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asaablak jelenik meg. A p´arbesz´edablakkal kapcsolatban tov´abbi inform´aci´oitt tal´alhat´o:” Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asap´ar- besz´edablak seg´ıts´eg´evel ” . Egy m´arl´etez˝oind´ıt´oikon panelre helyez´es´ehez v´alasszuk a Panelra helyez´es->Ind´ıt´oikon a menub˝olelemet¨ a panel felny´ıl´o menuj´eb˝ol.¨ V´alasszuk ki a k´ıv´ant ind´ıt´oikont. * Minden menub˝olInd´ıt´oikon¨ panelra helyez´es´ehez b´armely menub˝olv´egezz¨ uk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uvelete- ket: + Nyissuk meg a menut,¨ melyben a panelre helyezend˝oind´ıt´oikon van. Kattintsunk jobb gombbal az ind´ıt´oikon c´ım´ere. V´alasszuk az Ind´ıt´oikon hozz´aad´asaa panelhez elemet. + Nyissuk meg a k´ıv´ant ind´ıt´oikont tartal- maz´omenut.¨ H´uzzuk az ind´ıt´oikont a panelre. * A f´ajlkezel˝ob˝olInd´ıt´oikon f´ajlkezel˝ob˝olpanelre helyez´es´ehez keressuk¨ meg az ind´ıt´oikonhoz tartoz´o .desktop f´ajlt a rendszeren. Az ind´ıt´oikon elhelyez´es´ehez h´uzzuk a .desktop f´ajlt a panelre. Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asap´arbesz´edablak seg´ıts´eg´evel Ind´ıt´oikon l´etrehoz´as´ahoz az Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asap´arbesz´edablak seg´ıts´e- g´evel, v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a panel b´armely r´esz´ere a menu¨ felnyit´as´ahoz. V´alasszuk a Panelra helyez´es- >Ind´ıt´oikon elemet az Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asap´arbesz´edablak megnyit´as´a- hoz.. Az ablakon l´athat´oaz Alap lap. 2. Adjuk meg az ind´ıt´oikon adatait a p´arbesz´edablakban. A k¨ovetkez˝ot´abl´azataz Alap lapon tal´alhat´op´arbe- sz´edelemeket tartalmazza: P´arbesz´edablak-elem Le´ır´asN´evA sz¨ovegdoboz haszn´alat´aval megadhat- juk az ind´ıt´oikon nev´et. A Halad´olapon hozz´aadhatjuk a n´evford´ıt´asait. Ez a n´evmenuben,¨ ´esasztalon jelenik meg. Altal´anos´ n´evA sz¨ovegdo- boz haszn´alat´aval megadhatjuk az alkalmaz´ast´ıpus´at. P´eld´aul be´ırhatjuk, hogy Sz¨ovegszerkeszt˝oa gedit ind´ıt´oikonj´aba. A Halad´olapon megadhat- 6.3. GNOME 147

juk az ´altal´anos n´evford´ıt´asait. Megjegyz´esA sz¨ovegdoboz haszn´alat´aval megadhatjuk az ind´ıt´oikon r¨ovid le´ır´as´at. A megjegyz´esfelugr´osz¨ovegk´ent jelenik meg, ha az egeret az ind´ıt´oikon f¨ol´evisszuk¨ a panelen. A Halad´ola- pon megadhatjuk a megjegyz´esford´ıt´asait. Parancs A mez˝obe be´ırhatjuk a parancsot, amit az ind´ıt´oikonra kattint´askor v´egre akarunk hajtani. A p´el- daparancsokat l´asda k¨ovetkez˝ofejezetben. T´ıpus A leny´ıl´olist´athaszn´alva az ind´ıt´oikon t´ıpus´athat´arozhatjuk meg. V´alasszunk egyet a k¨ovetkez˝ok k¨ozul:¨ + Alkalmaz´as:ezt kiv´alasztva l´etrehozhatjuk egy alkalmaz´asind´ı- t´oikonj´at. + Hivatkoz´as:ezt kiv´alasztva egy URI-ra mutat´ohivatkoz´ast hozhatunk l´etre. Ikon V´alasszunk ki egy ikont az ind´ıt´osz´am´ara. Az ikon kiv´alaszt´as´ahoz kattintsunk a Nincs ikon gombra. Egy ikonv´alaszt´oablak ny´ılik meg. V´a- lasszunk ki egy ikont az ablakb´ol. Egy m´asik k¨onyvt´arb´olv´alaszt´ashoz kat- tintsunk a Keres´esgombra. Ha kiv´alasztottuk a megfelel˝oikont, kattintsunk az OK gombra. Futtat´astermin´alban Ezt a be´all´ıt´astkiv´alasztva az alkal- maz´astermin´alablakban fog futni. Olyan alkalmaz´assz´am´ara v´alasszuk ki ezt a be´all´ıt´ast, amely nem hoz l´etre ablakot a fut´ashoz. 3. Az ind´ıt´oikon halad´obe´all´ıt´asainak be´all´ıt´as´ahoz kattintsunk a Halad´ofulre.¨ Az Ind´ıt´o- ikon tulajdons´agai ablakban megjelenik a Halad´olap. 4. Adjuk meg az ind´ıt´oikon halad´obe´all´ıt´asait a p´arbesz´edablakban. A k¨ovetkez˝ot´abl´azata Halad´olapon tal´alhat´op´arbesz´edelemeket tartalmazza: P´arbesz´edablak-elem Le´ır´asPr´ob´ald ezt haszn´alat el˝ott Adjuk meg az ellen- ˝orizend˝oparancsot az ind´ıt´oikon futtat´asael˝ott. Ha a parancs futtathat´o, ´esaz ´utvonal tartalmazza, az ind´ıt´oikon megjelenik a panelen. Dokumen- t´aci´oAdjuk meg az ind´ıt´ohoz tartoz´os´ug´oel´er´esi´utj´at. Ha itt megadunk egy ´utvonalat, az alkalmaz´as neve s´ug´oja menuelem¨ is megjelenik az ind´ı- t´oikonhoz tartoz´ofelny´ıl´omenuben.¨ 5. Az Alap lap N´ev, Altal´anos´ n´ev´es Megjegyz´esmez˝oinek ford´ıt´asait is megadhatjuk. A ford´ıt´ashozz´aad´as´ahoz adjuk meg a ford´ıt´asadatait a N´ev/Megjegyz´esford´ıt´asait´abl´azatban: Mez˝oLe´ır´asEls˝omez˝oAdjuk meg annak a nyelvnek a k´etbet˝us k´odj´at, amelyhez a ford´ıt´asthozz´aszeretn´enk adni. M´asodik mez˝oAdjuk meg az ind´ıt´oikon N´evmez˝oj´enek ford´ıt´as´at. Harmadik mez˝oAdjuk meg az ind´ı- t´oikon Altal´anos´ n´evmez˝oj´enek ford´ıt´as´at. Negyedik mez˝oAdjuk meg az ind´ıt´oikon Megjegyz´esmez˝oj´enek ford´ıt´as´at. Ezut´ankattintsunk a Hozz´a- ad´as/Be´all´ıt´asgombra. A ford´ıt´asszerkeszt´es´ehez v´alasszuk ki a ford´ıt´ast. A ford´ıtott sz¨oveg megjelenik az ablak als´or´esz´en. Szerkesszuk¨ ig´eny szerint a mez˝oket, majd kattintsunk a Hozz´aad´as/be´all´ıt´asgombra. A ford´ıt´asel- t´avol´ıt´as´ahoz v´alasszuk ki a ford´ıt´ast, majd kattintsunk a T¨orl´esgombra. 6. Az ind´ıt´oikon l´etrehoz´as´ahoz ´esaz Ind´ıt´oikon be´all´ıt´asaiablak bez´ar´as´ahoz kattintsunk az OK gombra. 148 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Parancsok A Parancs mez˝obe ´ırt parancs t´ıpusa fugg¨ a T´ıpus kombin´aci´oslist´ab´olki- v´alasztott elemt˝ol. Ha T´ıpus kombin´aci´oslist´ab´olaz Alkalmaz´asokt´ıpust v´alasztottuk, akkor egy norm´alis parancsot ´ırhatunk ide. A k¨ovetkez˝ot´ab- l´azatban n´eh´any p´eld´atsorolunk fel parancsokra ´esaz ´altaluk v´egrehajtott m˝uveletekre. P´elda alkalmaz´asparancsra M˝uvelet gedit Elind´ıtja a gedit alkalmaz´ast. gedit /user123/loremipsum.txt Megnyitja a /user123/loremipsum.txt f´ajlt a gedit alkalmaz´asban. nautilus /user123/Projects Megnyitja a /user123/Projects mapp´ategy f´ajlkezel˝oablakban. Ha T´ıpus kombin´aci´oslist´ab´ola Hivatkoz´ast´ıpust v´alasztottuk, akkor egy hivatkoz´ast´ırhatunk ide. A k¨ovetkez˝ot´abl´azatban n´eh´any p´eld´atsorolunk fel hivatkoz´asokra ´esaz ´altaluk v´egrehajtott m˝uveletekre. P´elda hivatkoz´asparancsra M˝uvelet http://www.gnome.org Megnyitja a GNOME honlapj´ataz alap´ertelmezett b¨ong´esz˝oben. ftp://ftp.gnome.org Megnyitja a GNOME FTP-hely´etaz alap´ertelmezett b¨ong´esz˝oben. preferences:/// Megnyitja a Munkaasztal be´all´ıt´asaihelyet a f´ajlkezel˝oablak´aban. Az ind´ıt´oikon tulajdons´againak m´odos´ıt´asa Az ind´ıt´oikon tulajdons´againak m´odos´ıt´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝u- veleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal az ind´ıt´oikonra a felny´ıl´omenu¨ meg- nyit´as´ahoz. 2. V´alasszuk a Tulajdons´agokelemet. Haszn´aljuk az Ind´ıt´oikon tulajdons´agaiablakot a tulajdons´agokm´odos´ıt´as´ahoz. Az Ind´ıt´oikon tulaj- dons´agaiablakkal kapcsolatos tov´abbi inform´aci´ok: ” Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asa p´arbesz´edablak seg´ıts´eg´evel ” . 3. Kattintsunk a Bez´ar´as gombra az Ind´ıt´o- ikon tulajdons´agaiablak bez´ar´as´ahoz. Gombok 6.3. GNOME 149

A panelekhez hozz´aadhatunk gombokat a gyakran ism´etl˝od˝om˝uveletek gyors el´er´ese´erdek´eben. Kijelentkez´esgomb Kijelentkez´esikon. A Kijelentkez´esgomb elind´ıtja a GNOME-munkamenet lez´ar´as´at. A Kijelentkez´esgomb panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal egy ures¨ helyre a panelen. V´alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb->Kijelentkez´es menupontot.¨ A munkamenet lez´ar´as´ahoz vagy a rendszer le´all´ıt´as´ahoz kat- tintsunk a Kijelentkez´esgombra. K´eperny˝oz´argomb K´eperny˝oz´arikon. A K´eperny˝oz´argomb lez´arja a k´eperny˝ot´eselind´ıtja a k´eperny˝ov´ed˝ot. A munkamenet ´ujb´oli el´er´es´ehez meg kell adnunk jelszavunkat. A k´eperny˝oz´ar rendes m˝uk¨od´es´ehez szuks´egvan¨ egy enged´elyezett k´eperny˝ov´ed˝ore. A K´eperny˝oz´argomb panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal egy ures¨ helyre a panelen. V´alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb->K´eperny˝oz´ar menupontot.¨ Kattintsunk jobb gombbal a K´eperny˝oz´argombra a k´eperny˝ov´ed˝ovel kap- csolatos parancsok menuj´enek¨ megnyit´as´ahoz. Az 4.2. t´abl´azat- K´eperny˝o- z´armenu¨ elemei a menub˝olel´erhet˝oparancsokat¨ ´ırja le. 4.2. t´abl´azat- K´eperny˝oz´armenu¨ elemei Menuelem¨ M˝uvelet K´eperny˝ov´ed˝oind´ıt´asa Elind´ıtja a k´eperny˝ov´ed˝ot, de nem z´arolja a k´eperny˝ot. K´eperny˝oz´arol´asa Azonnal z´arolja a k´eperny˝ot. Ez a parancs ugyanazt a feladatot l´atja el, mintha a K´eperny˝oz´argombra kattintunk. K´eperny˝ov´ed˝od´emonkil¨ov´ese Megszak´ıtja a k´eperny˝ov´ed˝ofut´as´at. A k´eperny˝ov´ed˝ofolyamat´anak fut´as´a- nak megszak´ıt´asaut´annem lehet z´arolni a k´eperny˝ot. K´eperny˝ov´ed˝od´emon´ujraind´ıt´asa Megszak´ıtja ´es´ujraind´ıtja a k´eperny˝ov´ed˝ot. Haszn´aljuk ezt a parancsot, miut´anmegv´altoztattuk a jelszavunkat. Ha ´ujraind´ıtjuk a k´eperny˝ov´ed˝ot, haszn´aljuk az ´uj jelszavunkat a k´eperny˝ov´ed˝on´el. 150 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Tulajdons´agok Megjelen´ıti a K´eperny˝ov´ed˝oablakot, melynek seg´ıts´eg´evel be´all´ıthatjuk a k´eperny˝ov´ed˝ot. K´eperny˝ok´epgomb K´eperny˝ok´epikon A K´eperny˝ok´epgomb seg´ıts´eg´evel pillanatfelv´etelt k´esz´ıthetunk¨ a munka- asztalr´ol. A K´eperny˝ok´epgomb panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal egy ures¨ helyre a panelen. V´alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb->K´eperny˝ok´ep menupontot.¨ Pillanatfelv´etel k´esz´ıt´es´ehez a munkaasztalunkr´olkattintsunk a K´eperny˝ok´epgombra. Keres´esgomb Keres´esikon. A Keres´esgomb seg´ıts´eg´evel megnyithatjuk a F´ajlok keres´eseprogramot. A Keres´esgomb panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal egy ures¨ helyre a panelen. V´alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb->Keres´esmenu-¨ pontot. A F´ajlok keres´eseprogram megnyit´as´ahoz kattintsunk a Keres´es gombra. A F´ajlok keres´eseprogrammal kapcsolatos tov´abbi tudnival´okat l´asda prog- ram k´ezik¨onyv´eben . Futtat´asgomb Futtat´asikon. A Futtat´asgomb seg´ıts´eg´evel megnyithatjuk a Program futtat´asap´arbe- sz´edablakot. A Futtat´asgomb panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal egy ures¨ helyre a panelen. V´alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb->Futtat´asmenu-¨ pontot. A Program futtat´asap´arbesz´edablak megnyit´as´ahoz kattintsunk a Futtat´asgombra. A Program futtat´asap´arbesz´edablakkal kapcsolatos tov´abbi tudnival´okat l´asd: A menuk¨ haszn´alata . Menuk¨ A k¨ovetkez˝ot´ıpus´umenuket¨ adhatjuk hozz´aa panelekhez: * Rendszerme- nuk:¨ a rendszermenuk¨ a rendszeren haszn´alhat´oalap´ertelmezett alkalmaz´a- sokat ´eseszk¨oz¨oket tartalmazz´ak. Az Alkalmaz´asokmenu¨ ´esa M˝uveletek menuk¨ rendszermenuk.¨ Egy rendszermenu¨ panelre helyez´es´ehez kattintsunk 6.3. GNOME 151

jobb gombbal a menu¨ egyik ind´ıt´oikonj´ara, majd v´alasszuk a Teljes menu-¨ Panelhez hozz´aad´asmenuk´ent¨ menupontot.¨ * F˝omenu:¨ az ¨osszes alap´er- telmezett alkalmaz´ast, parancsot ´esbe´all´ıt´astel´erhetjuk¨ a F˝omenub˝ol.¨ A F˝omenu¨ panelra helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a panel egy ures¨ hely´ere, majd v´alasszuk a Panelra helyez´es->F˝omenu¨ menupontot.¨ B´ar- mennyi F˝omenu¨ elemet helyezhetunk¨ a kul¨ ¨onb¨oz˝opanelekre. Alap´ertelme- z´esszerint a F˝omenu¨ egy stiliz´alt l´abnyomk´ent jelenik meg a paneleken, a k¨ovetkez˝ok´eppen: A F˝omenu¨ ikonja. A panelekhez adott menuket¨ egy ikon jelzi, rajta egy ny´ıllal. A ny´ıl azt jelzi, hogy az ikon egy menut¨ vagy fi´okot takar. Az 4.4. ´abra - Tipikus menuelemek¨ a panelen a menuk¨ tipikus megjelen´es´etmutatja a panelen. 4.4. ´abra - Tipikus menuelemek¨ a panelen Tipikus menuelemek¨ a panelen. Fi´okok A fi´oka panel kiterjeszt´ese.Ugyan´ugy nyithatunk ´esz´arhatunk egy fi´okot, mint ahogy megjelen´ıtunk¨ vagy eltuntet¨ unk¨ egy panelt. A fi´okb´armely panel elemet tartalmazhat, mint p´eld´aul ind´ıt´oikonok, menuk,¨ appletek, m´aspanelelemek vagy tov´abbi fi´okok. Ha kinyitunk egy fi´okot, a benne tal´alhat´oelemeket ugyan´ugy haszn´alhatjuk, mint a panelen tal´alhat´oakat. A k¨ovetkez˝o´abra egy nyitott fi´okot mutat, benne k´etpanelelemmel. Nyitott fi´ok. A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´at. A fi´okikonj´anlev˝ony´ıl mutatja, hogy az ikon fi´okot, vagy menut¨ takar. Ugyan´ugy hozz´aadhatunk, mozgathatunk ´est¨or¨olhetunk¨ elemeket a fi´okb´ol, mint ahogy ugyanezeket tehetjuk¨ a panelekkel. A fi´okkinyit´asa´esbez´ar´asa A fi´okkinyit´as´ahoz kattintsunk a fi´okra a panelen. A fi´okot a k¨ovetkez˝o m´odokon z´arhatjuk be: * Kattintsunk a fi´okra. * Kattintsunk a fi´okelrejt´ese gombra. Fi´okhozz´aad´asaa panelhez A fi´okot a k¨ovetkez˝om´odokon adhatjuk hozz´aa panelhez: * A panel menu-¨ j´eb˝olKattintsunk jobb gombbal egy ures¨ helyre a panelen, majd v´alasszuk a Panelra helyez´es->Fi´okmenupontot.¨ * Minden menub˝olEgy¨ teljes me- nut¨ is hozz´aadhatunk a panelhez fi´okk´ent. Egy menu¨ fi´okk´ent val´opanelhez ad´as´ahoz nyissuk meg a menut¨ a panelb˝ol. Kattintsunk jobb gombbal egy ures¨ helyre a panelen, majd v´alasszuk a Teljes menu-¨ >Panelhez hozz´aad´as fi´okk´ent menupontot.¨ Elem hozz´aad´asaa fi´okhoz A fi´okhoz ugyan´ugy adhatunk hozz´aegy elemet, mint ahogy a panelekhez. Tov´abbi inform´aci´okat: ” Elem hozz´aad´asaa panelhez ” . 152 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

A fi´oktulajdons´againak m´odos´ıt´asa Az ¨osszes panel ´es fi´ok tulajdons´againak m´odos´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Halad´o->Panel elemet, majd v´e- gezzuk¨ el a k´ıv´ant v´altoztat´asokat. P´eld´aul az elemek megjelen´ıt´es´evel ´es viselked´es´evel kapcsolatos be´all´ıt´asokat ´erhetunk¨ el. Kiv´alaszthatunk csak a fi´okkal kapcsolatos be´all´ıt´astis. P´eld´aul kiv´alaszthatjuk, hogy a fi´ok bez´ar´odjon-e, ha ind´ıtottunk bel˝ole valamit. Minden egyes fi´oknak m´odos´ıthatjuk a tulajdons´agait kul¨ ¨on is. Megv´al- toztathatjuk a fi´oktulajdons´agait, mint p´eld´aul a megjelen´es´et´eshogy legyenek-e elrejt˝ogombjai. A fi´oktulajdons´againak m´odos´ıt´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uvelete- ket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a fi´okra, majd v´alasszuk a Tulajdons´agok menupontot¨ a Panel be´all´ıt´asaiablak megjelen´ıt´es´ehez. Az ablak a Fi´okla- pot mutatja. 2. V´alasszuk ki a fi´oktulajdons´agait az ablakban. A k¨ovetkez˝o t´abl´azata Fi´oklap elemeit ´ırja le: P´arbesz´edablak-elem Le´ır´asM´eret V´alasszuk ki a fi´okm´eret´et. Seg´edsz¨o- veg/N´evHaszn´aljuk ezt a sz¨ovegmez˝ota fi´oknev´enek meghat´aroz´as´ahoz. A n´evegy bubor´ekban megjelenik, ha az eg´ermutat´otr´avisszuk¨ a fi´okra a panelen. Ikon V´alasszunk ki egy ikont a fi´oksz´am´ara. Kattintsunk a Ikon gombra az ikonv´alaszt´oablak megjelen´ıt´es´ehez. V´alasszunk ki egy ikont az ablakb´ol. Illetve kattintsunk a Keres´esgombra egy m´asik k¨onyvt´arban l´ev˝o ikon kiv´alaszt´as´ahoz. Ha kiv´alasztottuk a megfelel˝oikont, kattintsunk az OK gombra. Az elrejt˝ogomb enged´elyez´eseEzt a n´egyzetet kiv´alasztva a fi´okkinyit´asakor megjelenik az elrejt˝ogomb. Az elrejt˝ogombon l´ev˝ony´ıl en- ged´elyez´eseEzt a n´egyzetet kiv´alasztva ha enged´elyezve van az elrejt˝ogomb, megjelenik rajta egy ny´ıl ikon. 3. A H´att´erlap haszn´alat´aval be´all´ıthatjuk a fi´okh´atter´et. A H´att´erlappal kapcsolatos tov´abbi tudnival´ok: ” A panel tulajdons´againak m´odos´ıt´asa” Lehet˝os´egvan egy sz´ın vagy k´epfi´okra h´u- z´as´aval a fi´okh´atter´enek megad´as´ara. Tov´abbi tudnival´ok: ” Egy sz´ın vagy k´epa panel h´atter´ere h´uz´as´ahoz ” . 4. Kattintsunk a Bez´ar´asgombra a Panel be´all´ıt´asaip´arbesz´edablak bez´ar´as´ahoz.

A menuk¨ haszn´alata. Tartalom Bevezet´esa menukbe¨ A menu¨ tulajdons´agai Menuelem¨ felny´ıl´omenuje¨ Alkalmaz´asokmenu¨ M˝uveletek menu¨ Program futtat´asaablak haszn´alata K´eperny˝ok´epk´esz´ıt´ese F˝omenu¨ 6.3. GNOME 153

A F˝omenu¨ megnyit´asaA F˝omenu¨ panelra helyez´ese A menuk¨ testreszab´asa Menu¨ hozz´aad´asaInd´ıt´oikon hozz´aad´asaegy menuh¨ ¨oz Ind´ıt´oikon m´aso- l´asaegy menube¨ Menu¨ tulajdons´againak szerkeszt´eseMenuelem¨ szerkesz- t´eseElem t¨orl´esea menub˝ol¨ Ez a fejezet a munkaasztal menuinek¨ haszn´alat´atmutatja be. Bevezet´esa menukbe¨ Az ¨osszes munkaasztal-m˝uveletet el´erhetjuk¨ menuk¨ ¨on keresztul.¨ A menu-¨ panel menuket¨ tartalmaz, ´ugyhogy a menuket¨ ´espaneleket kombin´alva haszn´alhatjuk a feladatok elv´egz´es´ehez. Kul¨ ¨onb¨oz˝om˝uveleteket hajthatunk v´egre a menuk¨ ¨on, mint p´eld´aul a menu¨ elemeinek panelre m´asol´as´at. A munkaasztalr´ola k¨ovetkez˝om˝uveleteket ´erhetjuk¨ el: * Alkalmaz´asok menu:¨ sok alkalmaz´ast, parancsot ´esbe´all´ıt´ast´erhetunk¨ el az Alkalmaz´asok menub˝ol.¨ Az asztal be´all´ıt´oeszk¨ozeit is az Alkalmaz´asokmenuben¨ tal´alhat- juk. * M˝uveletek menu:¨ a munkaasztallal kapcsolatos feladatok parancsait tal´alhatjuk a M˝uveletek menuben.¨ P´eld´aul, elind´ıthatjuk a F´ajlok keres´ese alkalmaz´ast, vagy kil´ephetunk¨ a rendszerb˝ol. * F˝omenu:¨ az Alkalmaz´asok´es a M˝uveletek menuk¨ ¨osszes elem´etis el´erhetjuk¨ a F˝omenub˝ol.¨ T¨obb F˝omenu¨ gombot is elhelyezhetunk¨ a paneljeinkre. Az asztal h´atter´ere jobb gombbal kattintva megnyithatjuk a Munkaasztal menut.¨ A Munkaasztal menu¨ seg´ıts´eg´evel a munkaasztal h´atter´evel kapcso- latos feladatokat v´egezhetjuk¨ el. Az menuk¨ t¨obb lehet˝os´eget biztos´ıtanak a feladatok elv´egz´es´ere,´ıgy a k´ıv´ant m´odon v´egezhet˝oekel a feladatok. A menu¨ tulajdons´agai A menuk¨ a k¨ovetkez˝oelemeket tartalmazhatj´ak: * almenuk¨ * ind´ıt´oikonok ´esmenuelemek¨ A menuelemt˝oljobbra¨ tal´alhat´ony´ılt azt jelzi, hogy az elem egy almenu.¨ Ha az almenure¨ mutatunk, az megny´ılik. Ezut´anv´alaszthatunk az almenu¨ elemeib˝ol. Ha egy ind´ıt´oikont v´alasztunk, az ind´ıt´oikon elind´ıt egy alkalmaz´ast, vagy futtat egy parancsot. Jobb gombbal kattintva az ind´ıt´oikonra megnyithatjuk az elem felny´ıl´omenuj´et.¨ A menu¨ seg´ıts´eg´evel hozz´aadhatjuk az elemet egy panelhez, vagy m´asfeladatokat v´egezhetunk¨ el. A felny´ıl´omenur˝oltov´abbi¨ inform´aci´oka k¨ovetkez˝obekezd´esben tal´alhat´ok. Megv´altoztathatjuk a munkafolyamat t´em´aj´at a menuk¨ kin´ezet´enek v´altoztat´as´ahoz. A t´ema v´altoztat´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok- >Munkaasztal be´all´ıt´asai->T´emaelemet. 154 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Menuelem¨ felny´ıl´omenuje¨ A menuelemek¨ rendelkeznek egy felny´ıl´omenuvel,¨ amelynek seg´ıts´eg´evel az menuelemmel¨ kapcsolatos m˝uveleteket v´egezhetjuk¨ el. Amikor jobb gomb- bal kattintunk a menuelemen,¨ megny´ılik az elem felny´ıl´omenuje.¨ A felny´ıl´o menu¨ tartalmaz egy almenut,¨ melyben a menuvel¨ kapcsolatos feladatokat v´egezhetunk¨ el. A menuelem¨ felny´ıl´omenuj´enek¨ seg´ıts´eg´evel a k¨ovetkez˝ofeladatokat v´e- gezhetjuk¨ el: * Menuelemek¨ hozz´aad´asaa panelhez ind´ıt´oikonk´ent * Me- nuelemek¨ elt´avol´ıt´asaa menub˝ol*¨ A Program futtat´asap´arbesz´edablak megnyit´asaaz menuelem¨ parancs´aval. * Menuk¨ panelekre helyez´ese.Menu-¨ ket menuelemk´ent,¨ vagy fi´okelemk´ent adhatunk a panelekhez. * Uj´ elemek menukre¨ helyez´ese * Almenuk¨ ´esmenuelemek¨ tulajdons´againak megv´altoz- tat´asa 5.1. ´abra - Menuelem¨ felny´ıl´omenuje¨ mutatja a felny´ıl´omenut.¨ 5.1. ´abra - Menuelem¨ felny´ıl´omenuje¨ menuelem¨ felny´ıl´omenuje.¨ A sz¨oveg- k¨ornyezet ´ırja le a grafik´at. 5.1. t´abl´azat- Menuelem¨ felny´ıl´omenuje¨ le´ırja a menuelem¨ felny´ıl´omenuj´et.¨ 5.1. t´abl´azat- Menuelem¨ felny´ıl´omenuje¨ Elem Le´ır´as Ind´ıt´oikon hozz´aad´asaa panelhoz Hozz´aadja az ind´ıt´oikont ahhoz a panelhez, ahonnan a menut¨ nyitottuk. Menuelem¨ t¨orl´ese Elt´avol´ıtja az ind´ıt´oikont a menub˝ol.¨ Futtat´op´arbesz´edablakba helyez´es Megjelen´ıti a Program futtat´asaablakot az ind´ıt´oikon Parancs mez˝oj´enek tartalm´aval a Program futtat´asap´arbesz´edablak parancssor´aban. alkalmaz´as neve s´ug´o Megnyitja az alkalmaz´ass´ug´oj´at. Tulajdons´agok Megjelen´ıt egy ablakot, melyben az ind´ıt´oikon tulajdons´agait szerkeszthet- juk.¨ Teljes menu-¨ >Elem hozz´aad´asafi´okk´ent a panelhez Fi´okk´ent hozz´aadja az almenut¨ ahhoz a panelhez, amelyikb˝olmegnyitottuk a menut.¨ 6.3. GNOME 155

Teljes menu-¨ >Elem hozz´aad´asamenuk´ent¨ a panelhez Menuelemk´ent¨ hozz´aadja az almenut¨ ahhoz a panelhez, amelyikb˝olmegnyi- tottuk a menut.¨ Teljes menu-¨ >Uj´ menuelem¨ hozz´aad´asa Seg´ıts´eg´evel ´uj elemet adhatunk az almenuh¨ ¨oz. Teljes menu-¨ >Tulajdons´agok Megjelen´ıt egy p´arbesz´edablakot, ahol az almenu¨ tulajdons´agait szerkeszt- hetjuk.¨ Alkalmaz´asokmenu¨ Az Alkalmaz´asok menu¨ almenuk¨ szerkezet´et tartalmazza, melyekb˝ol a GNOME alkalmaz´asokat ´esbe´all´ıt´oeszk¨oz¨oket ind´ıthatjuk el. Az Alkalma- z´asokmenu¨ tartalmazza a Munkaasztal be´all´ıt´asaimenut.¨ A Munkaasztal be´all´ıt´asaimenut¨ a munkaasztal be´all´ıt´oeszk¨ozeinek elind´ıt´as´ahoz haszn´al- hatjuk. Az Alkalmaz´asokmenu¨ tartalmazza a f´ajlkezel˝ot´esa s´ug´ob¨ong´esz˝ot is. Az Alkalmaz´asokmenu¨ a k¨ovetkez˝ohelyeken tal´alhat´omeg: * Menupanel¨ * Kezdd itt! hely a Nautilusban * F˝omenu¨ M˝uveletek menu¨ A M˝uveletek menu¨ kul¨ ¨onb¨oz˝oparancsokat tartalmaz, melyek seg´ıts´eg´evel a munkaasztallal kapcsolatos feladatokat hajthatjuk v´egre. Az 5.2. t´abl´azat- M˝uveletek menu¨ parancsai a M˝uveletek menu¨ parancsait mutatja be. 5.2. t´abl´azat- M˝uveletek menu¨ parancsai Menuelem¨ M˝uvelet Program futtat´asa Megnyitja a Program futtat´asap´arbesz´edablakot. A Program futtat´asap´ar- besz´edablakot parancsok futtat´as´ara haszn´alhatjuk. Tov´abbi tudnival´ok: ” Program futtat´asaablak haszn´alata ” . F´ajlok keres´ese Elind´ıtja a F´ajlok keres´ese alkalmaz´ast. Tov´abbi inform´aci´oka F´ajlok ke- res´esek´ezik¨onyvben tal´alhat´ok. Legut´obbi megnyit´asa Megjelen´ıti az utolj´ara mentett t´ız f´ajlt tartalmaz´oalmenut..¨ K´eperny˝ok´ep 156 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

K´eperny˝ok´epet k´esz´ıt a munkaasztalr´ol´esmegnyitja a K´eperny˝ok´epp´arbe- sz´edablakot. Haszn´aljuk a K´eperny˝ok´epablakot a k´eperny˝ok´epment´es´ehez. K´eperny˝oz´arol´asa Z´arolja a k´eperny˝ot. Kijelentkez´es Kil´epa jelenlegi munkamenetb˝ol. A M˝uveletek menu¨ a k¨ovetkez˝ohelyeken tal´alhat´omeg: * Menupanel¨ * F˝omenu.¨ A M˝uveletek menu¨ elemei a F˝omenu¨ legfels˝oszintj´ental´alhat´ok. Program futtat´asaablak haszn´alata A Program futtat´asap´arbesz´edablak hozz´af´er´estenged a parancssorhoz. Ha egy parancsot futtatunk a Program futtat´asaablakb´ol, a parancs kimenet´et nem l´atjuk. Egy parancs parancssorb´olval´ofuttat´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝ol´ep´ese- ket: 1. Nyissuk meg a Program futtat´asaablakot. A Program futtat´asaab- lakot a k¨ovetkez˝om´odok valamelyik´ennyithatjuk meg: + A menupanelb˝ol¨ V´alasszuk az Alkalmaz´asok->Program futtat´asaelemet. + B´armely panel- r˝ol: A Futtat´asgomb hozz´aad´asaa panelhez. Kattintsunk a jobb gombbal a panelen, ´esv´alasszuk a Panelra helyez´ese->Gomb->Futtat´asmenupontot.¨ Kattintsunk a Futtat´asgombra. + A F˝omenub˝ol:¨ Nyissuk meg a F˝omenut,¨ majd v´alasszuk a Program futtat´asaelemet. + Gyorsbillenty˝uk haszn´alat´a- val: A Program futtat´asap´arbesz´edablak alap´ertelmezett gyorsbillenty˝uje az Alt - F2 . A Program futtat´asamegjelen´ıt´es´enek gyorsbillenty˝uj´eta Gyorsbillenty˝uk be´all´ıt´oeszk¨ozben v´altoztathatjuk meg. A gyorsbillenty˝uk megv´altoztat´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai- >Gyorsbillenty˝uk menupontot.¨ + Menuelem¨ felny´ıl´omenuj´eb˝ol:¨ Kattint- sunk jobb gombbal egy menuelemre,¨ majd v´alasszuk a Futtat´op´arbesz´ed- ablakba helyez´eselemet a felugr´omenub˝ol.¨ A Program futtat´asaablak jele- nik meg, a parancs mez˝oben az ind´ıt´oikon parancs´aval. A Program futtat´asa ablak jelenik meg. 2. ´Irjuk be a k´ıv´ant parancsot az ures¨ mez˝obe. Esetleg a m´arkor´abban futtatott parancsok kiv´alaszt´as´ahoz kattintsunk a lefel´emu- tat´ony´ılra a parancsmez˝omellett, majd v´alasszuk a futtatand´oparancsot. Esetleg kattintsunk az Ismert alkalmaz´asokgombra az el´erhet˝oalkalmaz´a- sok list´aj´anak megjelen´ıt´es´ehez. Haszn´alhatjuk a F´ajl hozz´af˝uz´esegombot egy f´ajln´evparancssorhoz f˝uz´es´ehez. P´eld´aul, be´ırhatjuk az emacs paran- csot, majd kiv´alaszthatjuk a szerkesztend˝of´ajlt. V´alasszuk a Termin´alban fusson be´all´ıt´asta parancs vagy alkalmaz´astermin´alablakb´olval´ofuttat´a- s´ahoz. Olyan alkalmaz´assz´am´ara v´alasszuk ki ezt a be´all´ıt´ast, amely nem hoz l´etre ablakot a fut´ashoz. 3. Kattintsunk a Futtat´asparancsra a Program futtat´asaablakban. 6.3. GNOME 157

K´eperny˝ok´epk´esz´ıt´ese A k¨ovetkez˝o m´odokon k´esz´ıthetunk¨ k´eperny˝ok´epet: * A menupanel-¨ b˝ol: A teljes k´eperny˝o k´ep´enek elk´esz´ıt´es´ehez v´alasszuk a M˝uveletek- >K´eperny˝ok´epmenupontot.¨ Megjelenik a K´eperny˝ok´epablak. A k´eperny˝o- k´epment´es´ehez v´alasszuk a K´eperny˝ok´epment´esef´ajlba be´all´ıt´ast. ´Irjuk be a k´eperny˝ok´ep´utvonal´at´esa f´ajlnev´eta lenyithat´omez˝obe. Esetleg egy m´a- sik k¨onyvt´arba ment´eshez kattintsunk a Keres´esgombra. A k¨onyvt´arkiv´a- laszt´asaut´ankattintsunk az OK gombra. A k´eperny˝ok´epeket a munkaasz- talra is elmenthetjuk.¨ A k´eperny˝ok´epmunkaasztalra ment´es´ehez v´alasszuk a K´eperny˝ok´epment´esea munkaasztalra be´all´ıt´ast. * B´armely panelr˝ol: A K´eperny˝ok´epgomb hozz´aad´asaa panelhez. Kattintsunk a jobb gombbal a panelen, ´es v´alasszuk a Panelra helyez´ese->Gomb->K´eperny˝ok´epmenu-¨ pontot. Kattintsunk a K´eperny˝ok´epgombra a teljes k´eperny˝olef´enyk´epe- z´es´ehez. Haszn´aljuk a K´eperny˝ok´epablakot a k´eperny˝ok´epment´es´ehez. * Gyorsbillenty˝uk haszn´alat´aval: A k´eperny˝ok´epk´esz´ıt´es´ehez haszn´alhatjuk a k¨ovetkez˝ogyorsbillenty˝uket is: Alap´ertelmezett gyorsbillenty˝uk M˝uvelet Print Screen K´eperny˝ok´epet k´e- sz´ıt a teljes k´eperny˝or˝ol, majd megjelen´ıti a K´eperny˝ok´epablakot. Haszn´al- juk a K´eperny˝ok´epablakot a k´eperny˝ok´epment´es´ehez. Alt - Print Screen K´eperny˝ok´epet k´esz´ıt a f´okuszban l´ev˝oablakr´ol, majd megjelen´ıti a K´ep- erny˝ok´epablakot. Haszn´aljuk a K´eperny˝ok´epablakot a k´eperny˝ok´epmen- t´es´ehez. A Gyorsbillenty˝uk be´all´ıt´oeszk¨oz haszn´alat´aval m´odos´ıthatjuk az alap´ertelmezett gyorsbillenty˝uket. * Parancs haszn´alat´aval Haszn´alhatjuk a gnome-panel-screenshot parancsot a k´eperny˝ok´epk´esz´ıt´es´ehez. A gnome- panel-screenshot parancs k´eperny˝ok´epet k´esz´ıt a teljes k´eperny˝or˝ol, majd megjelen´ıti a K´eperny˝ok´epablakot. Haszn´aljuk a K´eperny˝ok´epablakot a k´eperny˝ok´epment´es´ehez. A gnome-panel-screenshot parancsot a k¨ovetke- z˝ok´eppen haszn´alhatjuk: Kapcsol´oM˝uvelet –window K´eperny˝ok´epet k´esz´ıt a f´okuszban l´ev˝oablak- r´ol, majd megjelen´ıti a K´eperny˝ok´epablakot. Haszn´aljuk a K´eperny˝ok´ep ablakot a k´eperny˝ok´epment´es´ehez. –delay= m´asodperc A megadott sz´am´u m´asodperc eltelte ut´ank´eperny˝ok´epet k´esz´ıt, majd megjelen´ıti a K´eperny˝o- k´epablakot. Haszn´aljuk a K´eperny˝ok´epablakot a k´eperny˝ok´epment´es´ehez. –help Megjelen´ıti a parancs kapcsol´oit. F˝omenu¨ Nyitott f˝omenu.¨ Menuelemek:¨ Alkalmaz´asok, CDE menu,¨ Program futta- t´asa,F´ajlok keres´ese,K´eperny˝ok´ep, K´eperny˝oz´ar´esKil´ep´es. Szinte az ¨osszes alkalmaz´ast, parancsot ´esbe´all´ıt´astel´erhetjuk¨ a F˝omenu¨ haszn´alat´aval. 158 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

A F˝omenu¨ a k¨ovetkez˝ofels˝oszint˝umenuket¨ ´esspeci´alis menuelemeket¨ tar- talmazza: * Alkalmaz´asok: ez tartalmazza az ¨osszes alkalmaz´ast´esbe´all´ı- t´oeszk¨ozt. Ez a menu¨ tartalmazza a f´ajlkezel˝ot´esa s´ug´omegjelen´ıt˝otis. * M˝uveletek: a munkaasztallal kapcsolatos feladatokhoz tartalmaz parancso- kat, mint p´eld´aul a K´eperny˝oz´ar´esa Kil´ep´esparancsot. A M˝uveletek menu¨ elemei a F˝omenu¨ legfels˝oszintj´ental´alhat´ok. A F˝omenu¨ gombj´athozz´aadhatjuk a panelekhez. Alap´ertelmez´esszerint a F˝omenu¨ egy stiliz´alt l´abnyomk´ent jelenik meg a paneleken, a k¨ovetkez˝ok´ep- pen: A F˝omenu¨ ikonja. A F˝omenu¨ megnyit´asa A F˝omenut¨ a k¨ovetkez˝om´odokon nyithatjuk meg: * Egy panelr˝ola F˝omenu¨ seg´ıts´eg´evel: Kattintsunk a F˝omenu¨ gombra. * Gyorsbillenty˝uk haszn´ala- t´aval: Haszn´alhatunk gyorsbillenty˝uket a F˝omenu¨ megnyit´as´ara. Amikor gyorsbillenty˝ut haszn´alunk a F˝omenu¨ megjelen´ıt´es´ehez, a F˝omenu¨ az eg´er- mutat´on´aljelenik meg. A F˝omenu¨ megnyit´as´ahoz rendelt alap´ertelmezett gyorsbillenty˝uaz Alt F1 . A F˝omenu¨ megnyit´as´ahoz rendelt gyorsbillenty˝u megv´altoztat´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai- >Gyorsbillenty˝uk menupontot.¨ A F˝omenu¨ panelra helyez´ese Annyi F˝omenu¨ gombot adhatunk a panelekhez, amennyit csak akarunk. A F˝omenu¨ panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a panel egy ures¨ hely´ere. V´alasszuk a Panelre helyez´es->F˝omenu¨ menupontot.¨ A menuk¨ testreszab´asa A k¨ovetkez˝omenuk¨ tartalm´atm´odos´ıthatjuk: * Alkalmaz´asokmenu¨ * Mun- kaasztal be´all´ıt´asaimenu¨ A k¨ovetkez˝omunkaasztal-elemekkel szabhatjuk testre a menuket:¨ * Menuk¨ a paneleken * Nautilus f´ajlkezel˝o Ha paneleket haszn´alunk a menuk¨ testreszab´as´ahoz, haszn´aljuk az menu-¨ elem felny´ıl´omenuj´et.¨ Tov´abbi tudnival´ok: ” Menuelem¨ felny´ıl´omenuje¨ ” . Ha a Nautilus f´ajlkezel˝othaszn´aljuk a menuk¨ testreszab´as´ahoz, el kell ´er- nunk¨ az Alkalmaz´asokmenut,¨ vagy a Munkaasztal be´all´ıt´asaimenut¨ a Nau- tilus alkalmaz´asb´ol. Az Alkalmaz´asokvagy a Munkaasztal be´all´ıt´asaimenu¨ el´er´es´ehez nyissunk egy Nautilus ablakot. V´alasszuk az Ugr´as->Kezdd itt! elemet. Kattintsunk dupl´anaz Alkalmaz´asokelemre vagy a Munkaasztal be´all´ıt´asaielemre. A Nautilus alkalmaz´asr´oltov´abbi tudnival´oka Nautilus f´ajlkezel˝ofejezetben tal´alhat´ok. Menu¨ hozz´aad´asa 6.3. GNOME 159

Egy menu¨ hozz´aad´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveleteket: 1. Egy Na- utilus ablakban keressuk¨ meg azt a helyet, ahova a menut¨ hozz´aszeretn´enk adni. P´eld´aul az Alkalmaz´asokmenuh¨ ¨oz v´alasszuk az Ugr´as->Kezdd itt me- nupontot,¨ majd kattintsunk dupl´anaz Alkalmaz´asokelemre. 2. V´alasszuk a F´ajl->Uj´ mappa menuelemet.¨ A megjelen´ıtett mapp´aban l´etrej¨on egy N´ev- telen nev˝umappa. A mappa neve ki van jel¨olve. 3. ´Irjuk be a mappa nev´et, ´esnyomjuk meg az Enter billenty˝ut. A k¨ovetkez˝okil´ep´es-bel´ep´esn´ela menu¨ a hozz´arendelt helyre kerul.¨ Ind´ıt´oikon hozz´aad´asaegy menuh¨ ¨oz Egy ind´ıt´oikon menuh¨ ¨oz ad´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal arra az elemre, amelyhez ind´ıt´oikont szeretn´enk l´etrehozni. 2. V´alasszuk a Teljes menu-¨ >Uj´ elem hozz´aad´asaa menuh¨ ¨oz menupontot.¨ Egy Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asaablak jelenik meg. 3. Adjuk meg az ind´ıt´oikon tulajdons´agait az Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asaablakban. Az Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asaablakkal kapcsolatban tov´abbi inform´aci´oa Munka a panelekkel helyen tal´alhat´o.4. Kattintsunk az OK gombra. Ind´ıt´oikon hozz´aad´asaegy ures¨ menuh¨ ¨oz Egy ind´ıt´oikon ures¨ menuh¨ ¨oz ad´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveleteket: 1. Nyissunk meg egy Nautilus-ablakot, majd v´alasszuk az Ugr´as->Kezdd itt! menuparancsot.¨ A m´asik lehet˝os´eg,hogy a munkaasztalon dupl´an kat- tintunk a Kezdd itt! ikonra. Megjelenik a Kezdd itt! hely. 2. A Nautilus- ablakban kattintsunk dupl´anarra az elemre, amely azt a menut¨ reprezen- t´alja, amelyhez az ind´ıt´oikont szeretn´enk hozz´aadni. 3. V´alasszuk a F´ajl- >Uj´ ind´ıt´oikon menupontot.¨ Egy Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asaablak jelenik meg. 4. Adjuk meg az ind´ıt´oikon tulajdons´agait az Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asaablak- ban. Az Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asaablakkal kapcsolatban tov´abbi inform´aci´oa Munka a panelekkel helyen tal´alhat´o.5. Kattintsunk az OK gombra. Ind´ıt´oikon m´asol´asaegy menube¨ Egy l´etez˝oind´ıt´oikon menube¨ m´asol´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝u- veleteket: 1. Egy Nautilus-ablakban keressuk¨ meg azt a helyet, ahova az ind´ıt´oikont m´asolni szeretn´enk. P´eld´aul egy ind´ıt´oikon Alkalmaz´asokme- nub˝olm´asol´as´ahoz¨ v´alasszuk az Ugr´asKezdd itt elemet, majd kattintsunk dupl´anaz Alkalmaz´asokelemet. 2. V´alasszuk ki a m´asolni k´ıv´ant ind´ıt´oi- kont, majd v´alasszuk a Szerkeszt´esF´ajl m´asol´asaelemet. 3. Egy Nautilus- ablakban, keressuk¨ meg azt a helyet ahova m´asolni szeretn´enk az ind´ıt´oi- kont. 4. V´alasszuk a Szerkeszt´es->F´ajlok beilleszt´eseelemet. Az ind´ıt´oikon az ´uj helyre kerult.¨ Esetlegesen az ind´ıt´oikont ´ath´uzhatjuk egyik helyr˝ola m´asikra. A k¨ovetkez˝okil´ep´es-bel´ep´es ut´anaz ind´ıt´oikon az ´uj hely´ere kerul.¨ 160 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Menu¨ tulajdons´againak szerkeszt´ese Egy menu¨ tulajdons´againak szerkeszt´es´ehez v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝u- veleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a szerkesztend˝omenu¨ egy elem´ere. 2. V´alasszuk a Teljes menu-¨ >Tulajdons´agokmenupontot.¨ Az Ind´ıt´oikon tulajdons´agaiablak jelenik meg. 3. M´odos´ıtsuk a menu¨ tulajdons´agait az Ind´ıt´oikon tulajdons´agaiablakban. Tov´abbi tudnival´okaz Ind´ıt´oikon tulaj- dons´agaiablakkal kapcsolatban a Munka a panelekkel fejezetben tal´alhat´ok. 4. Kattintsunk az OK gombra. Menuelem¨ szerkeszt´ese Egy menuelem¨ szerkeszt´es´ehez v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveleteket: 1. Kat- tintsunk jobb gombbal a szerkesztend˝oelemre. 2. V´alasszuk a Tulajdons´a- gok elemet. Az Ind´ıt´oikon tulajdons´agaiablak jelenik meg. 3. M´odos´ıtsuk az ind´ıt´oikon tulajdons´agait az Ind´ıt´oikon tulajdons´agaiablakban. Tov´abbi tudnival´okat az Ind´ıt´oikon tulajdons´agaiablakkal kapcsolatban a Munka a panelekkel fejezetben tal´alhatunk. 4. Kattintsunk az OK gombra. Elem t¨orl´esea menub˝ol¨ Egy menuelem¨ a felny´ıl´omenuj´enek¨ seg´ıts´eg´evel t¨or¨olhet˝oa menub˝ol.¨ Egy elem t¨orl´es´ehez v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a t¨or¨olni k´ıv´ant elemre. 2. V´alasszuk az Elem t¨orl´esemenupontot.¨

Az ablakok haszn´alata. Tartalom Ablakok ´esmunkateruletek¨ Ablakkezel˝oviselked´ese Ablakt´ıpusok Ablakkeretek Menuk¨ ´esappletek a munkateruletekkel¨ ´esablakokkal val´omunk´ahoz Ablak menu¨ Ablaklista applet Munkaterulet-v´alt´oapplet¨ A menupanel¨ haszn´alata az ablakokkal val´omunk´aban Ablakok manipul´al´asa Ablak f´okusz´al´asaAblak minimaliz´al´asaAblak maximaliz´al´asaAblak el˝oz˝o m´eret´enek vissza´all´ıt´asaAblak bez´ar´asaAblak ´atm´eretez´eseAblak ´athelye- z´eseAblak felg¨ord´ıt´eseAblak elhelyez´eseaz ¨osszes munkateruleten¨ Ablak ´athelyez´eseegy m´asik munkateruletre¨ Munkateruletek¨ kezel´ese Munkateruletek¨ k¨oz¨otti v´alt´asMunkateruletek¨ hozz´aad´asaMunkateruletek¨ elnevez´eseMunkateruletek¨ t¨orl´ese 6.3. GNOME 161

Ez a fejezet bemutatja az ablakok haszn´alat´ata munkaasztalon. Sz´amos t´ıpus´uablakkezel˝othaszn´alhatunk a GNOME rendszerhez, p´eld´aul a Me- tacity ´esa Sawfish ablakkezel˝oket. Rengeteg Metacity-funkci´omegtal´alhat´o a Sawfish ablakkezel˝oben is. Ez a fejezet a Metacity ablakkezel˝ovel kapcso- latos funkci´okat mutatja be. Ablakok ´esmunkateruletek¨ Sok ablakot jelen´ıthetunk¨ meg egy id˝oben a munkaasztalon. Az ablakok a t¨obb r´eszre osztott munkaasztal r´eszein - munkateruletein¨ - jelennek meg. A munkaterulet¨ egy olyan elhat´arolt terulet¨ a munkaasztalon, ahol dolgoz- hatunk. Minden munkaterulet¨ azonos h´atteret, azonos paneleket ´esazonos menuket¨ tartalmaz. Ennek ellen´ere m´asalkalmaz´asokat futtathatunk, m´as ablakokat nyithatunk minden munkateruleten.¨ Egyszerre csak egy munka- teruletet¨ jelen´ıthetunk¨ meg a munkaasztalon, de lehetnek nyitott ablakaink a t¨obbi munkateruleten¨ is. A Munkaterulet-v´alt´oapplet¨ a munkateruleteket¨ ´esablakokat jelen´ıti meg, mint ahogy az 6.1. ´abra - Munkaterulet-v´alt´oapplet¨ mutatja. 6.1. ´abra - Munkaterulet-v´alt´oapplet¨ Munkaterulet-v´alt´oapplet¨ A sz¨oveg- k¨ornyezet ´ırja le a grafik´at. B´armikor l´etrehozhatunk ´uj munkateruleteket.¨ A munkateruletek¨ l´etreho- z´as´ahoz kattintsunk jobb gombbal a Munkaterulet-v´alt´oappletre,¨ majd v´alasszuk a Be´all´ıt´asokmenupontot.¨ A Munkaterulet-v´alt´otulajdons´agai¨ p´arbesz´edablak jelenik meg. Haszn´aljuk a Munkateruletek¨ sz´amaelemet a munkateruletek¨ sz´am´anak meghat´aroz´as´ahoz. Ablakkezel˝oviselked´ese Az ablakkezel˝oaz ablakok megjelen´es´et´esviselked´es´etvez´erli. Az ablakke- zel˝okezeli az ablakok helyzet´et, ´eshogy melyik ablak van f´okuszban. Az ablak kerete olyan gombokat tartalmaz, melyek seg´ıts´eg´evel alapm˝uvele- teket hajthatunk v´egre, mint p´eld´aul a mozgat´as,bez´ar´as´esaz ablakok ´atm´eretez´ese. N´eh´any ablakkezel˝ovel kapcsolatos be´all´ıt´asta Ablak be´all´ıt´oeszk¨ozzel ´er- hetunk¨ el. Ez a le´ır´asa Metacity ablakkezel˝oalap´ertelmezett be´all´ıt´asaival kapcsolatos funkci´okr´olsz´ol. Az alap´ertelmezett be´all´ıt´asokat az Ablak be- ´all´ıt´oeszk¨oz tartalmazza. Ablakt´ıpusok Az munkaasztal a k¨ovetkez˝ot´ıpus´uablakokat tartalmazza: * Alkalmaz´as- ablakok Ha elind´ıtunk egy alkalmaz´ast, az alkalmaz´asablaka megny´ılik. Az ablakkezel˝oegy keretet rak az alkalmaz´asablakra. Alap´ertelmez´esk´ent az alkalmaz´asablak fels˝osz´ele egy c´ımsort tartalmaz. A c´ımsorban tal´alhat´o 162 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

gombokkal dolgozhatunk az ablakkal. Az ablakkereten tal´alhat´ogombokkal olyan m˝uveleteket v´egezhetunk¨ el, mint az Ablak menu¨ kinyit´asa,vagy az ablak bez´ar´asa.Az Ablak menu¨ az ablakon elv´egezhet˝om˝uveleteket tartal- mazza. * P´arbesz´edablakok A p´arbesz´edablak egy felugr´oablak, ahol ada- tokat vagy parancsokat adhatunk meg. A p´arbesz´edablak egy ablakkereten belul¨ jelenik meg. A keret fels˝or´esz´ethaszn´alva dolgozhatunk az ablakkal. P´eld´aul a c´ımsort haszn´alva mozgathatjuk a p´arbesz´edablakot. A kereten tov´abb´aa k¨ovetkez˝om˝uveletek elv´egz´es´ere alkalmas gombokat tal´alhatunk: + az Ablak menu¨ megnyit´asa+ a p´arbesz´edablak bez´ar´asa Altal´aban´ a p´arbesz´edablakot egy alkalmaz´asablakb´olnyitjuk meg. Ha megnyitunk egy p´arbesz´edablakot, az ablak ´altal´aban el˝ot´erbe kerul,¨ ´esf´okuszt kap. N´eh´any p´arbesz´edablak nem engedi az alkalmaz´ashaszn´alat´ata p´arbesz´edablak be- z´ar´as´aig. Ablakkeretek Az ablakkeret egy szeg´ely az ablak k¨orul.¨ Az ablakkeret tartalmazza a c´ım- sort. A c´ımsorban tal´alhat´ogombokkal dolgozhatunk az ablakkal. T´em´ak Sz´amost´em´athaszn´alhatunk az ablakkereteken. A t´emahat´arozza meg az ablakkeret kin´ezet´et. Az ¨osszes ablakkeret t´em´aj´anak kiv´alaszt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaterulet¨ be´all´ıt´asai->T´ema. Vez´erl˝oelemek Az ablakkeretet haszn´alhatjuk az ablakkal kapcsolatos kul¨ ¨onb¨oz˝om˝uvele- tek elv´egz´es´ere. Pontosabban a c´ımsor kul¨ ¨onb¨oz˝ogombokat tartalmaz. A k¨ovetkez˝o´abr´anegy alkalmaz´asablak c´ımsora l´athat´o.Az ablak c´ımsora. Tartalom: Ablak menu¨ gomb, c´ımsor, kicsiny´ıt´es,nagy´ıt´as,ablak bez´ar´asa gomb. A p´arbesz´edablakok is tartalmaznak n´eh´any vez´erl˝oelemet az ablakkereten. Az 6.1. t´abl´azat- Ablakkeret vez´erl˝oelemei az ablakkereteken tal´alhat´oak- t´ıv vez´erl˝oelemeket tartalmazza, balr´oljobbra haladva. 6.1. t´abl´azat- Ablakkeret vez´erl˝oelemei Vez´erl˝oelem Le´ır´as Ablak menu¨ gomb Kattintsunk a gombra az Ablak menu¨ megnyit´as´ahoz. C´ımsor A k¨ovetkez˝om˝uveletekre haszn´alhatjuk a c´ımsort: * Az ablak f´okusz´al´as´a- hoz kattintsunk a c´ımsorra. * Az ablak mozgat´as´ahoz fogjuk meg a c´ımsort 6.3. GNOME 163

´esh´uzzuk az ablakot az ´uj helyre. * Az ablak felg¨orget´es´ehez kattintsunk dupl´ana c´ımsorra. Az ablak leg¨ord´ıt´es´ehez kattintsunk ´ujb´oldupl´ana c´ım- sorra. Kicsiny´ıt´esgomb Kattintsunk a Kicsiny´ıt´esgombra az ablak kicsiny´ıt´es´ehez. Nagy´ıt´asgomb Kattintsunk a Maximaliz´al´asgombra az ablak nagy´ıt´as´ahoz. Ablak bez´ar´asagomb Kattintsunk az Ablak bez´ar´asagombra az ablak bez´ar´as´ahoz. Szeg´ely Az ablak k¨oruli¨ szeg´ely. A keret haszn´alat´aval a k¨ovetkez˝om˝uveleteket hajt- hatjuk v´egre: * Az ablak ´atm´eretez´es´ehez fogjuk meg a keretet ´esh´uzzuk az ´uj m´eret el´er´es´ehez. * Az Ablak menu¨ el´er´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a keretre. Az ablak tartalma Az ablakkereten beluli¨ terulet.¨ Az ablak tartalm´ata k¨ovetkez˝om˝uveletekre haszn´alhatjuk: * Az ablak mozgat´as´ahoz nyomjuk le ´estartsuk nyomva az Alt billenty˝ut, kattintsunk az ablak tartalm´ara, majd h´uzzuk az ablakot az ´uj helyre. * Az ablak ´atm´eretez´es´ehez nyomjuk le ´estartsuk lenyomva az Alt billenty˝ut, majd kattintsunk a k¨oz´eps˝ogombbal az ´atm´eretezend˝o sarok mell´e.Az ablak ´atm´eretez´es´ehez h´uzzuk az egeret a sarokt´ola k¨oz´eps˝o gombbal kattintott hely fel´e.* Az Ablak menu¨ megnyit´as´ahoz nyomjuk le ´estartsuk lenyomva az Alt billenty˝ut, majd kattintsunk jobb gombbal az ablak tartalm´ara. Menuk¨ ´esappletek a munkateruletekkel¨ ´esablakokkal val´omunk´ahoz Ez a bekezd´esazokat a menuket¨ ´esappleteket mutatja be, melyeket az ablakokkal ´esmunkateruletekkel¨ val´omunk´ahoz haszn´alhatunk. Ablak menu¨ Az Ablak menu.¨ Menuelem:¨ Minimaliz´al´as,Maximaliz´al´as,Felg¨ord´ıt´es, At-´ helyez´es, Atm´eretez´es,Minden´ munkateruletre,¨ Athelyez´es:´ munkateru-¨ letre. Az Ablak menu¨ az ablakon v´egezhet˝om˝uveletek parancsainak menuje.¨ Az Ablak menu¨ megnyit´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveletek egyik´et: * Kattintsunk a Ablak menu¨ gombra azon az ablakon, amivel dolgozni sze- retn´enk. * Nyomjuk le az Alt - sz´ok¨oz billenty˝ukombin´aci´ot. * Nyomjuk le ´estartsuk lenyomva az Alt billenty˝ut, majd kattintsunk jobb gombbal az ablak azon r´esz´ere amivel dolgozni szeretn´enk. 164 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

6.2. t´abl´azat- Az Ablak menu¨ parancsai ´esalmenui¨ Az Ablak menu¨ paran- csai ´esalmenui.¨ 6.2. t´abl´azat- Az Ablak menu¨ parancsai ´esalmenui¨ Menuelem¨ M˝uvelet Minimaliz´al´as Minimaliz´alja az ablakot. Maximaliz´al´asvagy Eredeti m´eret Felnagy´ıtja az ablakot. Ha az ablak m´armaxim´alis m´eret˝u, v´alasszuk az Eredeti m´eret menupontot¨ az ablak el˝oz˝om´eret´enek vissza´all´ıt´as´ahoz. Felg¨ord´ıt´esvagy Leg¨ord´ıt´es Felg¨orgeti az ablakot. Ha az ablak m´asfel lett g¨orgetve, a Leg¨ord´ıt´eshasz- n´alat´aval az ablak el˝oz˝om´erete ´all´ıthat´ovissza. Athelyez´es´ A ny´ılbillenty˝uk haszn´alat´aval mozgathatjuk az ablakot. Atm´eretez´es´ A ny´ılbillenty˝uk haszn´alat´aval ´atm´eretezhetjuk¨ az ablakot. Bez´ar´as Bez´arja az ablakot. Minden munkateruletre¨ vagy Csak erre a munkateruletre¨ Elhelyezi az ablakot az ¨osszes munkateruleten.¨ Ha az ablak az ¨osszes munka- teruleten¨ megtal´alhat´o,v´alasszuk a Csak erre a munkateruletre¨ menupontot¨ az ablak elhelyez´es´ere a jelenlegi munkateruleten.¨ Athelyez´es:munkater´ uletn´evvagy¨ Csak: munkateruletn´ev¨ Athelyezi´ az ablakot a kiv´alasztott munkateruletre.¨ Ha az ablak az ¨osszes munkateruleten¨ l´etezik, v´alasszuk a Csak: munkateruletn´evmen¨ upontot¨ az ablak k´ıv´ant munkateruletre¨ helyez´es´ehez. Ablaklista applet Az Ablaklista minden megnyitott ablak sz´am´ara megjelen´ıt egy gombot. Az Ablaklista appletet a k¨ovetkez˝om˝uveletek elv´egz´es´ere haszn´alhatjuk: * Ablak minimaliz´al´asaKattintsunk az ablakot jelz˝ogombra. * Minimaliz´alt ablak vissza´all´ıt´asaKattintsunk az ablakot jelz˝ogombra. * Ablak f´okuszba helyez´eseKattintsunk az ablakot jelz˝ogombra. 6.3. GNOME 165

Ha megnyitunk egy alkalmaz´asablakot, az Ablaklista megjelen´ıti az ablakot jelz˝ogombot. Az ablaklist´ana gombok jelzik a nyitott ablakokat. L´athat- juk a nyitott ablakokat m´egakkor is, ha n´eh´any ablak kicsiny´ıtett, vagy az ablakok elfedik egym´ast. Az Ablaklista megjelen´ıtheti a jelenlegi mun- kateruleten,¨ vagy az ¨osszes munkateruleten¨ megnyitott ablakok gombjait. Ennek be´all´ıt´as´ahoz meg kell v´altoztatnunk az Ablaklista be´all´ıt´asait. Kattinthatunk jobb gombbal is egy ablaklista gombra az Ablak menu¨ meg- nyit´as´ahoz. Ha az Ablak menut¨ megnyitjuk az Ablaklista appletb˝ol, az Ab- lak menu¨ nem tartalmazza a munkaterulet¨ parancsait. Az Ablak menu¨ hasz- n´alat´aval kapcsolatban tov´abbi inform´aci´ok: ” Ablak menu¨ ” . 6.2. ´abra - Ablaklista applet Az Ablaklista a k¨ovetkez˝onyitott ablakokkal: * gedit * Dictionary * GHex * GNOME Termin´al 6.2. ´abra - Ablaklista applet Ablaklista applet A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´at. Az appletben tal´alhat´ogombok jelzik az ablakok ´allapot´at. Az 6.3. t´abl´a- zat - Ablak ´allapotinform´aci´oiaz Ablaklista gombjain ´ırja le az ablaklista gombjainak az ablakokr´olbiztos´ıtott inform´aci´oit. Az 6.3. t´abl´azat- Ablak ´allapotinform´aci´oiaz Ablaklista gombjain p´eld´aiaz 6.2. ´abra - Ablaklista applet hivatkoznak. 6.3. t´abl´azat- Ablak ´allapotinform´aci´oiaz Ablaklista gombjain Allapot´ Jelz´es P´elda A gomb benyomott ´allapotban van. Az ablak f´okuszban van. gedit Sz¨ogletes z´ar´ojelek a c´ım k¨orul.¨ Az ablak minimaliz´alt. [Dictionary] A gomb nincs benyomott ´allapotban, ´esnincs a c´ım k¨orul¨ sz¨ogletes z´ar´ojel. Az ablak megjelenik, ´esnincs minimaliz´alva. ghex Sz´ama gombon, z´ar´ojelben. A gomb gombok csoportj´atjelzi. Gnome-termin´al(3) 166 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Gombok csoportos´ıt´asa Az Ablaklista csoportos´ıtani tudja az azonos oszt´aly´uablakokat egy gomb alatt. A Gnome-termin´algomb a 6.2. ´abra - Ablaklista applet egy p´eld´aja a csoportos´ıt´ogombnak. A k¨ovetkez˝o´abra egy megnyitott csoportos´ıt´ogom- bot mutat az Ablaklista seg´ıts´eg´evel: Egy ablaklista applet egy nyitott cso- portos´ıt´ogombbal. Az egy csoportban lev˝oablakok list´aj´anak megnyit´as´ahoz kattintsunk a csoportot jelz˝oablaklista-gombra. Kattintsunk a lista elemeire az ablakok f´okusz´al´as´ahoz, ablakok minimaliz´al´as´ahoz ´esaz ablakok vissza´all´ıt´as´ahoz. Egy csoportos´ıtott gomb alatti ablak Ablak menuj´enek¨ megnyit´as´ahoz kat- tintsunk a csoportot jelz˝oablaklista gombra. A csoport ablakainak list´aja megjelenik. A csoport egyik ablak´anak Ablak menuj´et´ugy¨ nyithatjuk meg, hogy a lista egyik elem´ere kattintunk. Ha az Ablak menut¨ az Ablaklista appletb˝olnyitjuk meg, az Ablaklista nem tartalmazza a munkaterulet¨ pa- rancsokat. Az Ablak menu¨ haszn´alat´aval kapcsolatban tov´abbi inform´aci´ok: ” Ablak menu¨ ” . Munkaterulet-v´alt´oapplet¨ Munkaterulet-v´alt´oa¨ munkateruleteket¨ jelen´ıti meg, mint ahogy az 6.3. ´abra - Munkaterulet-v´alt´oapplet¨ mutatja. A 6.3. ´abra - Munkaterulet-v´alt´oapp-¨ let az appletet olyan ´allapotban mutatja, amikor a GNOME-munkamenet n´egymunkateruletet¨ tartalmaz. A munkateruletek¨ gombk´ent jelennek meg az appleten. A jelenlegi munkateruletet¨ jelent˝or´eszaz ablakban kiemelt sz´ınnel jelenik meg. Az 6.3. ´abra - Munkaterulet-v´alt´oapplet¨ a jelenlegi munkaterulet¨ az applet bal oldal´antal´alhat´or´esz.M´asik munkateruletre¨ v´alt´ashoz kattintsunk egy munkateruletre¨ az appletben. 6.3. ´abra - Munkaterulet-v´alt´oapplet¨ Munkaterulet-v´alt´oapplet.¨ A sz¨oveg- k¨ornyezet ´ırja le a grafik´at. A Munkaterulet-v´alt´omegjelen´ıti¨ tov´abb´aa munkateruleten¨ tal´alhat´oal- kalmaz´asablakokat ´esp´arbesz´edablakokat is. Az applet balr´oljobbra jelen´ıti meg a munkateruleteket.¨ Az 6.3. ´abra - Munkaterulet-v´alt´oapplet¨ az applet egy sorban jelen´ıti meg a munkate- ruleteket.¨ Megadhatjuk a Munkaterulet¨ v´alt´oappletben megjelen˝osorok sz´am´at. Szint´enmegv´altoztathatjuk az applet alap´ertelmezett viselked´es´et, hogy megjelen´ıtse a munkateruletek¨ nev´etaz appletben. A menupanel¨ haszn´alata az ablakokkal val´omunk´aban A menupanelb˝olmegn´ezhetj¨ uk¨ a jelenleg megnyitott ablakok list´aj´at. Kiv´a- laszthatjuk azt az ablakot, melynek f´okuszt szeretn´enk adni. Az ablaklista 6.3. GNOME 167

megtekint´es´ehez kattintsunk a menupanel¨ jobb sz´el´enlev˝oikonra. A k¨o- vetkez˝o´abra egy p´eld´atmutat a menupanelen¨ megjelen˝oablaklist´ara: A menupanelen¨ megjelen˝oablaklista. Ha a f´okusz v´altozik, a jobb fels˝osarokban elhelyezked˝oikon is v´altozik. Az ikon az aktu´alisan f´okuszban l´ev˝oablakot jelzi. Egy ablakra f´okusz´al´ashoz v´alasszuk ki azt az ablaklist´ab´ol. Az ablaklista az ¨osszes munkaterulet¨ ablakait megjelen´ıti. A jelenlegi mun- kateruleten¨ k´ıvuli¨ ablakokat egy elv´alaszt´ovonallal jelzi. A menupanel¨ jobb sz´el´ental´alhat´oikon nem mozgathat´o. Ablakok manipul´al´asa Ez a bekezd´esaz ablakok manipul´al´as´ar´olsz´ol. Ablak f´okusz´al´asa A f´okuszban l´ev˝oablak bemenetet kap az eg´ert˝ol´esa billenty˝uzetr˝ol. Egy- szerre csak egy ablak lehet f´okuszban. A f´okuszban lev˝oablak elt´er˝okin´e- zetet kap a t¨obbi ablakhoz k´epest. A k¨ovetkez˝oelemek haszn´alat´aval f´okusz´alhatunk egy ablakra: Elem M˝uvelet Eg´er Kattintsunk az ablakra, ha az ablak l´athat´o. Gyorsbillenty˝uk Haszn´alhatunk gyorsbillenty˝uket a nyitott ablakok k¨oz¨otti v´alt´asra. Az ab- lak f´okusz´al´as´ahoz engedjuk¨ fel a billenty˝uket. Az alap´ertelmezett gyorsbil- lenty˝uaz ablakok k¨oz¨otti v´alt´asra az Alt - Tab . Ablak lista Kattintsunk az Ablak list´aban az ablakot jelz˝oikonra. Munkaterulet-v´alt´o¨ Kattintsunk a f´okusz´alni k´ıv´ant ablakra a Munkaterulet-v´alt´oappletben.¨ Ha egy m´asik munkateruleten¨ l´ev˝oablakra kattintunk, a Munkaterulet-¨ v´alt´o´atv´alt az ´uj munkateruletre,¨ ´esf´okusz´alaz ablakra. Menupanel¨ Kattintsunk a menupanel¨ jobb sz´el´ental´alhat´oikonra. A megnyitott abla- kok list´aja jelenik meg. V´alasszuk egy ablakot a list´ab´ol. Ablak minimaliz´al´asa 168 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Egy ablak minimaliz´al´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveletek egyik´et: * Kattintsunk a Minimaliz´al´asgombra az ablak keret´en. * Nyissuk meg az Ablak menut,¨ majd v´alasszuk a Minimaliz´al´asmenupontot.¨ * Ha az ablak f´okuszban van, kattintsunk az ablakot jelz˝ogombra az Ablaklista appletben. Ha az ablak nincs f´okuszban, kattintsunk k´etszer az ablakot jelz˝ogombra. * Kattintsunk jobb gombbal az Ablaklista appletben az ablakot jelz˝ogombra, majd v´alasszuk a Minimaliz´al´asmenupontra¨ a felny´ıl´omenub˝ol.¨ Ablak maximaliz´al´asa Ha maximaliz´alunk egy ablakot, az ablak a lehet˝olegnagyobb m´eretre ter- jed. Az ablak maximaliz´al´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveletek egyik´et: * Az ablak maximaliz´al´as´ahoz kattintsunk a Maximaliz´al´asgombra az ablak keret´en. Esetleg nyissuk meg az Ablak menut,¨ majd v´alasszuk a Maxima- liz´al´asmenupontot.¨ * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelz˝ogombra az Ablaklista appletben, majd v´alasszuk a Maximaliz´al´asmenupontot¨ az Ablak menub˝ol.¨ Ablak el˝oz˝om´eret´enek vissza´all´ıt´asa Egy teljes m´eret˝uablak el˝oz˝om´eret´enek vissza´all´ıt´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨o- vetkez˝om˝uveletek egyik´et: * Kattintsunk a Maximaliz´al´asgombra az ablak keret´en. * Nyissuk meg az Ablak menut.¨ V´alasszuk az El˝oz˝om´eret menu-¨ pontot. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelz˝ogombra az Ablaklista appletben az Ablak menu¨ megnyit´as´ahoz. V´alasszuk az El˝oz˝om´eret menu-¨ pontot. Egy minimaliz´alt ablak el˝oz˝om´eret´enek vissza´all´ıt´as´ahoz kattintsunk az ablakot jelz˝ogombra az Ablaklista appletben. Ablak bez´ar´asa Az ablak bez´ar´as´ahoz v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveletek egyik´et: * Kattint- sunk az Ablak bez´ar´asagombra az ablak keret´en. * Nyissuk meg az Ablak menut.¨ V´alasszuk a Bez´ar´asmenupontot.¨ * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelz˝ogombra az Ablaklista appletben, majd v´alasszuk a Bez´ar´as menupontot¨ az Ablak menub˝ol.¨ Ha van nem mentett adat az ablakban, megadhatjuk az adatok ment´es´et. Ablak ´atm´eretez´ese Egy ablak ´atm´eretez´es´ehez v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveletek egyik´et: * Mutassunk az ablak egyik sark´ara. Az eg´ermutat´ov´altoz´asajelzi hogy ´at- m´eretezhetjuk¨ az ablakot. Fogjuk meg a sarkot, ´esh´uzzuk az ´uj m´eret el- ´er´es´eig. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelz˝ogombra az Ablak- lista appletben. V´alasszuk az Atm´eretez´esmen´ upontot¨ az Ablak menub˝ol.¨ A ny´ılbillenty˝uk haszn´alat´aval m´eretezzuk¨ ´ataz ablakot. * Nyomjuk le ´es 6.3. GNOME 169

tartsuk lenyomva az Alt billenty˝ut, majd kattintsunk a k¨oz´eps˝ogombbal az ´atm´eretezend˝osarokra. Az eg´ermutat´omegv´altozik az ´atm´eretez´estjelezve. Az ablak ´atm´eretez´es´ehez h´uzzuk az egeret a sarokt´ola k¨oz´eps˝ogombbal kattintott hely fel´e.* Egy ablak v´ızszintes ´atm´eretez´es´ehez mutassunk az ablak egyik fugg˝oleges¨ sz´el´ere. Az eg´ermutat´ov´altoz´asajelzi hogy ´atm´ere- tezhetjuk¨ az ablakot. Ragadjuk meg az ablak sz´el´et, ´esh´uzzuk az ablak ´uj m´eret´enek el´er´es´eig. * Egy ablak fugg˝oleges¨ ´atm´eretez´es´ehez mutassunk az ablak egyik v´ızszintes sz´el´ere. Az eg´ermutat´ov´altoz´asajelzi hogy ´atm´ere- tezhetjuk¨ az ablakot. Ragadjuk meg az ablak sz´el´et, ´esh´uzzuk az ablak ´uj m´eret´enek el´er´es´eig. Megjegyz´es N´eh´any p´arbesz´edablakot nem m´eretezhetunk¨ ´at. N´eh´any alkalmaz´asablak- nak is van egy minim´alis m´erete, amely al´anem tudjuk kicsiny´ıteni. Ablak ´athelyez´ese Egy ablak ´athelyez´es´ehez v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveletek egyik´et: * Ra- gadjuk meg az ablak c´ımsor´at, majd h´uzzuk az ablakot az ´uj hely´ere. * Nyomjuk le ´estartsuk lenyomva az Alt billenty˝ut, majd h´uzzuk az ablakot az ´uj hely´ere. * Nyissuk meg az Ablak menut,¨ majd v´alasszuk az Athelye-´ z´esmenupontot.¨ A ny´ılbillenty˝uk haszn´alat´aval mozgassuk az ablakot az ´uj hely´ere. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelz˝ogombra az Ablak- lista appletben, majd v´alasszuk az Ablak menu¨ Athelyez´esparancs´at.´ A ny´ılbillenty˝uk haszn´alat´aval mozgassuk az ablakot az ´uj hely´ere. Ablak felg¨ord´ıt´ese Az ablakok fel- ´esleg¨ord´ıt´es´eta k¨ovetkez˝ok´eppen v´egezhetjuk¨ el: Felg¨ord´ıt´es Az ablak m´eret´enek lecs¨okkent´ese,csak a c´ımsora l´atszik. Leg¨ord´ıt´es A felg¨ord´ıtett ´allapot megszuntet´ese,a¨ teljes ablak l´athat´ov´av´alik. Egy ablak felg¨ord´ıt´es´ehez v´egezzuk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveletek egyik´et: * Kattintsunk dupl´anaz ablak c´ımsor´ara. Az ablak leg¨ord´ıt´es´ehez kattint- sunk ´ujb´oldupl´ana c´ımsorra. * Nyissuk meg az Ablak menut.¨ V´alasszuk Felg¨ord´ıt´esparancsot. Az ablak leg¨ord´ıt´es´ehez v´alasszuk a Leg¨ord´ıt´esme- nupontot.¨ * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelz˝ogombra az Ablak lista appletben, majd v´alasszuk az Ablak menu¨ Felg¨ord´ıt´esparancs´at. Az ablak leg¨ord´ıt´es´ehez v´alasszuk a Leg¨ord´ıt´esmenupontot.¨ Ablak elhelyez´eseaz ¨osszes munkateruleten¨ Az ablak ¨osszes munkateruletre¨ helyez´es´ehez nyissuk meg az Ablak me- nut.¨ V´alasszuk az Minden munkateruletre¨ menupontot.¨ Az ablak jelenlegi 170 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

munkateruletre¨ helyez´es´ehez v´alasszuk a Csak erre a munkateruletre¨ menu-¨ pontot. Ablak ´athelyez´eseegy m´asik munkateruletre¨ Egy ablakot a k¨ovetkez˝om´odokon helyezhetunk¨ ´ategy m´asik munkateru-¨ letre: * A Munkaterulet-v´alt´ohaszn´alat´aval¨ A Munkaterulet-v´alt´oapplet-¨ ben h´uzzuk az ablakot a k´ıv´ant munkateruletre.¨ * Az Ablak menu¨ haszn´a- lat´aval Nyissuk meg az Ablak menut.¨ Az ablak k¨ovetkez˝omunkateruletre¨ mozgat´as´ahoz v´alasszuk a Athelyez´es:munkater´ ulet¨ neve menupontot¨ Munkateruletek¨ kezel´ese Ez a bekezd´esa munkateruletek¨ kezel´es´et´ırja le. Munkateruletek¨ k¨oz¨otti v´alt´as A k¨ovetkez˝o m´odokon v´althatunk munkateruletek¨ k¨oz¨ott: * A Munkaterulet-v´alt´o¨ haszn´alat´aval Kattintsunk a k´ıv´ant munkateru-¨ letre a Munkaterulet-v´alt´oappletben.¨ * Gyorsbillenty˝uk haszn´alat´aval A munkateruletek¨ k¨oz¨otti v´alt´asalap´ertelmezett gyorsbillenty˝ui a k¨ovetkez˝ok: Alap´ertelmezett gyorsbillenty˝uk M˝uvelet Ctrl - Alt - jobb ny´ıl A jelenlegit˝ol jobbra es˝omunkateruletre¨ v´alt. Ctrl - Alt - bal ny´ıl A jelenlegit˝olbalra es˝o munkateruletre¨ v´alt. Munkateruletek¨ hozz´aad´asa Munkateruletek¨ hozz´aad´as´ahoz kattintsunk jobb gombbal a Munkaterulet-¨ v´alt´oappletre, majd v´alasszuk a Be´all´ıt´asokmenupontot.¨ A Munkaterulet-¨ v´alt´o tulajdons´agai p´arbesz´edablak jelenik meg. Haszn´aljuk a Munka- teruletek¨ sz´ama elemet a munkateruletek¨ sz´am´anak meghat´aroz´as´ahoz. A Munkaterulet-v´alt´ohozz´aadja¨ az ´uj munkateruleteket¨ a munkaterulet-¨ list´ahoz. Munkateruletek¨ elnevez´ese A munkateruletek¨ alap´ertelmezett neve a 1. munkaterulet¨ , 2. munkaterulet¨ , 3. munkaterulet¨ , ´es ´ıgy tov´abb. A munkateruletek¨ neveinek hozz´aren- del´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a Munkaterulet-v´alt´oappletre,¨ majd v´alasszuk a Be´all´ıt´asokmenupontot.¨ A Munkaterulet-v´alt´otulajdons´agai¨ p´arbesz´edablak jelenik meg. a Munkateruletek¨ lista haszn´alat´aval meghat´a- rozhatjuk a munkateruletek¨ nev´et. V´alasszunk ki egy munkateruletet,¨ majd adjuk meg a munkaterulet¨ ´uj nev´et. Munkateruletek¨ t¨orl´ese Munkaterulet¨ t¨orl´esekor a munkateruleten¨ l´ev˝oablakok egy m´asik munka- teruletre¨ kerulnek,¨ ´esaz ures¨ munkaterulet¨ t¨orl´esre kerul.¨ 6.3. GNOME 171

Munkateruletek¨ t¨orl´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a Munkaterulet-v´alt´o¨ appletre, majd v´alasszuk a Be´all´ıt´asok menupontot.¨ A Munkaterulet-¨ v´alt´otulajdons´agaip´arbesz´edablak jelenik meg. Haszn´aljuk a Munkate- ruletek¨ sz´amaelemet a munkateruletek¨ sz´am´anak meghat´aroz´as´ahoz. A Munkaterulet-v´alt´ot¨ ¨orli a nem k´ıv´ant munkateruleteket¨ a munkaterulet¨ list´ar´ol.

Nautilus f´ajlkezel˝o. Tartalom Bevezet´esa Nautilus f´ajlkezel˝ohaszn´alat´aba Nautilus-ablak N´ezetpanel Oldalpanel Ikonok ´esmatric´ak Navig´aci´oa sz´am´ıt´og´epen Hogyan jelen´ıtsuk¨ meg a saj´atmapp´ankat Mappa megjelen´ıt´eseAz oldalpa- nel Fa n´ezet´enek haszn´alata F´ajlok megnyit´asaA Kezdd itt! mappa haszn´a- lata FTP-helyek el´er´eseAz El˝ozm´enyek haszn´alata K¨onyvjelz˝ol´etrehoz´asa a kedvenc helyekhez F´ajlok ´esmapp´akkezel´ese H´uzd-´es-ejtsd a Nautilusban F´ajlok ´esmapp´akkijel¨ol´eseF´ajl vagy mappa ´athelyez´eseF´ajl vagy mappa m´asol´asaF´ajlok ´esmapp´akkett˝oz´eseMappa l´etrehoz´asaF´ajl ´atnevez´eseF´ajl vagy mappa ´athelyez´esea Kuk´aba F´ajlok vagy mapp´akt¨orl´eseF´ajlra vagy mapp´ara mutat´oszimbolikus kapocs l´et- rehoz´asaJogosults´agokm´odos´ıt´asaA Kuka haszn´alata Feljegyz´esekf˝uz´ese mapp´akhoz Parancsf´ajlok futtat´asaa Nautilusb´olF´ajlok ´esmapp´akkin´ezet´enek m´odo- s´ıt´asa Matrica hozz´aad´asaf´ajlokhoz vagy mapp´akhoz F´ajl vagy mappa ikonj´anak megv´altoztat´asaElemek m´eret´enek m´odos´ıt´asaa n´ezetben N´ezetek hasz- n´alata f´ajlok ´esmapp´akmegjelen´ıt´es´ehez M˝uveletek hozz´arendel´ese f´ajlokhoz M˝uveletek m´odos´ıt´asa A Nautilus testreszab´asa Be´all´ıt´asokH´att´ermegv´altoztat´asaAblakelemek megjelen´ıt´ese´eselrejt´ese Cser´elhet˝oadathordoz´okhaszn´alata Adathordoz´obef˝uz´eseAdathordoz´otartalm´anak megjelen´ıt´eseAdathor- doz´otulajdons´againak megjelen´ıt´eseFloppy lemez form´az´asaAdathordoz´o kiad´asa Ez a fejezet a Nautilus f´ajlkezel˝ohaszn´alat´atismerteti. 172 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Bevezet´esa Nautilus f´ajlkezel˝ohaszn´alat´aba A Nautilus f´ajlkezel˝oel´er´estbiztos´ıt a f´ajlokhoz ´esalkalmaz´asokhoz. A Nau- tilus seg´ıts´eg´evel a k¨ovetkez˝oket tehetjuk:¨ * f´ajlok ´esmapp´akmegjelen´ıt´ese * f´ajlok ´esmapp´akkezel´ese* parancsf´ajlok futtat´asa* f´ajlok ´esmapp´ak testreszab´asa A Nautilus mindezek mellett kezeli a munkaasztal h´atter´etis. A munkaasz- tal h´attere minden m´as,a munkaasztalon megtal´alhat´oelem m¨og¨ott tal´al- hat´o.A h´att´era kezel˝oifelulet¨ akt´ıv r´esze. A Nautilus-ablakok lehet˝ov´eteszik f´ajljaink megjelen´ıt´es´et´eskezel´es´et. A Nautilus-ablak megnyit´as´anak t¨obb m´odja is van: * Kattintsunk dupl´an a munkaasztalon tal´alhat´oSaj´atmappa objektumra. * Kiv´alaszthatjuk a f˝omenub˝olaz¨ Alkalmaz´asok->Saj´atmappa menuelemet.¨ * Kattinthatunk jobb gombbal a munkaasztal egy ures¨ felulet´ere,¨ ekkor felbukkan a Munka- asztalmenu.¨ V´alasszuk ki az Uj´ ablak menuelemet.¨ A Nautilus-ablak ekkor a saj´atmapp´ankban tal´alhat´oelemeket jelen´ıti meg. Nautilus-ablak A Nautilus-ablakok lehet˝ov´eteszik f´ajljaink megjelen´ıt´es´et´eskezel´es´et. 7.1. ´abra - Mappa tartalma Nautilus-ablakban egy Nautilus-ablakot mutat be, amint az egy k¨onyvt´artartalm´atjelen´ıti meg. 7.1. ´abra - Mappa tartalma Nautilus-ablakban Egy mappa egy Nautilus- ablakban. Abrasz´ ¨ovegek: menusor,¨ eszk¨ozt´ar, c´ıms´av, m´eretez˝ogombok, ol- dalpanel, n´ezetpanel, fulek.¨ 7.1. t´abl´azat- A Nautilus-ablak elemei a Nautilus-ablak elemeit ´ırja le. 7.1. t´abl´azat- A Nautilus-ablak elemei Elem Le´ır´as Menusor¨ A menuket¨ tartalmazza, amelyekkel kul¨ ¨onb¨oz˝o m˝uveleteket hajthatunk v´egre a Nautilusban. Eszk¨ozt´ar. A gombokat tartalmazza, amelyekkel kul¨ ¨onb¨oz˝ofeladatokat hajthatunk v´egre a Nautilusban. C´ıms´av A k¨ovetkez˝oelemeket tartalmazza: * C´ım vagy Ugr´aside mez˝o:seg´ıts´eg´evel megadott f´ajlt, mapp´atvagy URL-t jelen´ıthetunk¨ meg. * Nagy´ıt´asgombok: seg´ıts´egukkel¨ megv´altoztathatjuk a n´ezetpanelen l´athat´oelemek m´eret´et. 6.3. GNOME 173

* N´ezetmint... leg¨ordul˝olista:¨ seg´ıts´eg´evel kiv´alaszthatjuk, hogy hogyan jelenjenek meg a n´ezetpanelen az elemek. Oldalpanel A k¨ovetkez˝ofeladatokat l´atja el: * A f´ajlok k¨oz¨otti navig´al´astseg´ıti. * Ada- tokat jelen´ıt meg az ´eppen kijel¨olt f´ajlr´olvagy mapp´ar´ol. Az oldalpanel tartalmaz egy leg¨ordul˝olist´at,¨ amellyel meghat´arozhatjuk, hogy mit jelen´ıtunk¨ meg az oldalpanelben. A k¨ovetkez˝olehet˝os´egekk¨ozul¨ lehet v´alasztani: * Inform´aci´o* Matric´ak* El˝ozm´enyek * Jegyzetek * Fa N´ezetpanel A k¨ovetkez˝oktartalm´atjelen´ıti meg: * egyes f´ajlt´ıpusokat * mapp´akat * FTP-helyeket Atm´eretez˝ofoganty´u´ A foganty´useg´ıts´eg´evel ´atm´eretezhetjuk¨ az oldalpanelt ´esa n´ezetpanelt. Allapotsor´ Allapotinform´aci´okat´ jelen´ıt meg. A Nautilus-ablak´ab´olis nyithatunk felbukkan´omenut.¨ Ehhez kattintsunk jobb gombbal a Nautilus-ablakban. Ennek a menunek¨ a tartalma att´olfugg,¨ hogy milyen elem tal´alhat´oaz eg´ermutat´oalatt. Ha p´eld´aul egy f´ajl vagy mappa ikonj´anh´ıvjuk el˝oa felbukkan´omenut,¨ ez a f´ajlokkal ´esmapp´akkal kapcsolatok m˝uveleteket fogja tartalmazni. Ha az ikonokat tartalmaz´oablak h´atter´ere kattintunk, az elemek megjelen´ıt´es´evel kapcsolatos lehet˝os´egek k¨ozul¨ v´alaszthatunk. N´ezetpanel A n´ezetpanel a k¨ovetkez˝oktartalm´atjelen´ıtheti meg: * egyes f´ajlt´ıpusokat * mapp´akat * FTP-helyeket A Nautilus tartalmaz megjelen´ıt˝okomponenseket , ezek lehet˝ov´eteszik, hogy bizonyos f´ajlt´ıpusok tartalm´ata n´ezetpanelen jelen´ıtsuk¨ meg. P´eld´aul haszn´alhatjuk a k´epmegjelen´ıt˝ota PNG (Portable Network Graphics) t´ı- pus´uf´ajlok megnyit´as´ara. A k¨ovetkez˝ok´epegy PNG-f´ajlt mutat be, amint az a n´ezetpanelen megjelenik. Nautilus-ablak PNG-f´ajllal a n´ezetpanelben. A n´ezetpanel haszn´alata f´ajlok megjelen´ıt´es´ere a k¨ovetkez˝oel˝ony¨okkel j´ar: * Kevesebb er˝oforr´astig´enyel, mint egy kul¨ ¨on alkalmaz´asind´ıt´asa.* Gyor- sabb, mint egy kul¨ ¨on alkalmaz´asind´ıt´asa. A n´ezetpanelen megjelen˝of´ajlok azonban innen nem szerkeszthet˝ok. A Nautilus tartalmaz tov´abbi n´ezeteket , ezek seg´ıts´eg´evel az egyes mapp´ak tartalm´atkul¨ ¨onb¨oz˝ok´eppen jelen´ıthetjuk¨ meg. P´eld´aul mapp´aktartalm´a- 174 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

nak megjelen´ıt´es´ehez a k¨ovetkez˝on´ezett´ıpusokat haszn´alhatjuk: * Ikonn´e- zet: a mappa elemeit ikonk´ent jelen´ıti meg. * Listan´ezet: a mappa elemeit listak´ent jelen´ıti meg. A mappa n´ezet´enek megv´altoztat´as´ahoz haszn´alhatjuk a N´ezetmenut.¨ To- v´abbi tudnival´oka n´ezetekr˝ol: ” N´ezetek haszn´alata f´ajlok ´esmapp´akmeg- jelen´ıt´es´ehez ” . Oldalpanel Kiv´alaszthatjuk, hogy az oldalpanelen milyen inform´aci´otszeretn´enk meg- jelen´ıteni. Az al´abbi lehet˝os´egekk¨ozul¨ v´alaszthatunk: * Inform´aci´oEgy ikont jelen´ıt meg, amely az ´eppen kijel¨olt f´ajlt vagy mapp´atjelk´epezi. Az aktu´alis f´ajlr´olvagy mapp´ar´olis ad inform´aci´okat. Ha f´ajlt jel¨olunk¨ ki a n´e- zetpanelen, az oldalpanelen a f´ajl ikonja alatt gombok jelennek meg. Ezek haszn´alat´aval az alap´ertelmezett˝olelt´er˝om˝uveleteket hajthatunk v´egre a f´ajllal. * Matric´akA f´ajlokhoz vagy mapp´akhoz hozz´aadhat´omatric´akat jelen´ıti meg. Az matric´akr´ola k¨ovetkez˝ofejezet sz´olr´eszletesebben. * El˝oz- m´enyek Tartalmazza a k¨ozelm´ultban megnyitott mapp´ak´esf´ajlok list´aj´at, valamint a megl´atogatott FTP-helyeket. * Jegyzetek Seg´ıts´eg´evel feljegyz´e- seket f˝uzhetunk¨ a mapp´akhoz. * Fa A f´ajlrendszert hierarchikus n´ezetben jelen´ıti meg. A Fa n´ezetseg´ıts´eg´evel navig´alhatunk a f´ajlok k¨oz¨ott. Az oldalpanel bez´ar´as´ahoz kattintsunk az X gombra az oldalpanel jobb fels˝o sark´aban. Ikonok ´esmatric´ak Ikonn´ezethaszn´alata eset´en, a Nautilus ikonk´ent jelen´ıti meg a f´ajlokat ´esmapp´akat. A f´ajlokhoz ´esmapp´akhoz hozz´arendelhetunk¨ matric´akat. A matrica egy kis ikon, amellyel megjel¨olhetjuk¨ a mapp´akelemeit. Ha p´el- d´aul egy f´ajlt fontosnak tartunk, megjel¨olhetjuk¨ a Fontos matric´aval, ´ıgy a k¨ovetkez˝oeredm´enyt ´erhetjuk¨ el: F´ajl ikonja, amelyet a Fontos matric´aval jel¨oltek meg. Tov´abbi tudnival´oka matric´akhozz´aad´as´ar´ol: ” Matrica hozz´aad´asaf´ajlok- hoz vagy mapp´akhoz ” . A k¨ovetkez˝ot´abl´azata f´ajl ikonstrukt´ur´aj´atmutatja be: Elem Le´ır´asFontos matrica. Matrica. Ez a Fontos matrica. F´ajl ikon. Egy f´ajlt jelk´epez˝oikon. Az ikonban l´athat´oa f´ajl tartalm´anak el˝on´ezete. Az ikon k´epal´a´ır´asa. Az ikon k´epal´a´ır´asa.A k´epal´a´ır´asban megjelen´ıtend˝oinform´aci´oktestre- szabhat´ok. 6.3. GNOME 175

A Nautilus tartalmaz alap´ertelmezett matric´akat a k¨ovetkez˝oelemt´ıpusok- hoz: * a szimbolikus kapocs matric´aj´at* a hozz´af´er´esijogosults´agokat jel¨ol˝o matric´akat: + csak olvas´as + sem olvas´asi, sem ´ır´asijogosults´ag Az alap´ertelmezett matric´akkin´ezete v´altozhat a t´emafuggv´eny´eben.¨ A k¨ovetkez˝ot´abl´azataz alap´ertelmezett matric´akat mutatja be, az Alap´ertel- mezett t´em´ab´ol. Alap´ertelmezett matrica Le´ır´asSzimbolikus kapocs matrica. Szimbolikus kapocs Csak olvashat´ojogosults´agmatric´aja. csak olvas´asSe nem ´ırhat´o,se nem olvashat´ojogosults´agmatric´aja. sem olvas´asi, sem ´ır´asijogosults´ag Navig´aci´oa sz´am´ıt´og´epen Minden Nautilus-ablak egy f´ajl, mappa vagy FTP-hely tartalm´atjelen´ıti meg. Ez a fejezet a k¨ovetkez˝oket ´ırja le: * Hogyan jelen´ıtsunk¨ meg elemeket a Nautilus-ablakban. * Hogyan nyissunk meg f´ajlokat a Nautilus-ablakb´ol. * Hogyan k¨ozlekedjunk¨ a f´ajlok ´esmapp´akk¨oz¨ott a rendszeren. * Hogyan ´erjunk¨ el FTP-helyeket. Hogyan jelen´ıtsuk¨ meg a saj´atmapp´ankat A Nautilus Saj´atmappa ikonja. A saj´at mapp´ank megjelen´ıt´es´ehez v´egezzunk¨ el a k¨ovetkez˝om˝uveletek b´ar- melyik´et: * Kattintsunk dupl´ana munkaasztalon tal´alhat´oSaj´atmappa ob- jektumra. * V´alasszuk ki egy Nautilus-ablak menuj´eb˝olaz¨ Ugr´asKezd˝ooldal menuelemet.¨ * Kattintsunk egy Nautilus-ablak eszk¨ozsor´aban a Kezd˝ooldal gombra. A Nautilus-ablak a Saj´atmappa elemeit tartalmazza. A n´ezetfriss´ıt´es´ehez kattintsunk a Friss´ıt´esgombra. Mappa megjelen´ıt´ese Mappa tartalm´ata k¨ovetkez˝om˝uveletek b´armelyike seg´ıts´eg´evel jelen´ıt- hetjuk¨ meg: * Kattintsunk dupl´ana mapp´ara a n´ezetpanelen. * A C´ım- s´avmez˝obe ´ırjuk be a megjelen´ıtend˝omappa teljes el´er´esi´utvonal´at, majd nyomjuk meg az Enter billenty˝ut. A C´ıms´avmez˝oautomatikusan kieg´esz´ıti a be´ırt ´utvonalat. Az ´utvonal beg´epel´esek¨ozben a Nautilus beolvassa a f´ajl- rendszeren jelenl´ev˝omapp´akat. Ha el´egkaraktert g´epelunk¨ be az ´utvonalb´ol ahhoz, hogy a program egy´ertelm˝uen azonos´ıtsa a megjelen´ıtend˝ok¨onyvt´a- r´at, a Nautilus kieg´esz´ıti a mappa nev´eta C´ıms´avmez˝oben. * Haszn´aljuk 176 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Fa n´ezetet az oldalpanelben. Tov´abbi tudnival´ok: ” Az oldalpanel Fa n´eze- t´enek haszn´alata ” . * A Vissza ´esEl˝ore gombok seg´ıts´eg´evel b¨ong´eszhetunk¨ a kor´abban m´armegjelen´ıtett mapp´akk¨oz¨ott. Ha a jelenleg megjelen´ıtett mappa f¨ol¨ott tal´alhat´omapp´atszeretn´enk meg- jelen´ıteni, v´alasszuk ki a menub˝olaz¨ Ugr´as->Fel menuelemet.¨ Kattintha- tunk az eszk¨ozt´aron tal´alhat´oFel gombra is. A n´ezetfriss´ıt´es´ehez kattintsunk a Friss´ıt´esgombra. Ha nem tal´aljuk a mapp´at, amelyet meg szeretn´enk jelen´ıteni, haszn´al- hatjuk a F´ajlkeres˝ot. A F´ajlkeres˝oelind´ıt´as´ahoz v´alasszuk ki a M˝uveletek- >F´ajlok keres´esemenupontot¨ a GNOME menupanel´eb˝ol.¨ Az oldalpanel Fa n´ezet´enek haszn´alata A Fa n´ezetf´ajlrendszeren tal´alhat´of´ajlok hierarchikus szerkezet´etmutatja. A Fa n´ezetseg´ıts´eg´evel k¨onnyen navig´alhatunk a f´ajlrendszeren. A Fa n´ezet megjelen´ıt´es´ehez az oldals´avon, v´alasszuk a Fa elemet az oldalpanel tetej´en tal´alhat´oleg¨ordul˝olist´ab´ol.¨ A Fa n´ezetben a mapp´aka k¨ovetkez˝ok´eppen jelenhetnek meg: Mappa ´allapota Grafikus megjelen´ıt´es Bez´art mappa Jobbra mutat´ony´ıl Nyitott mappa Lefel´emutat´ony´ıl 7.2. t´abl´azat - Fam˝uveletek bemutatja, hogy milyen feladatok oldhat´okmeg a Fa n´ezetseg´ıts´eg´evel, ´es hogy ezek hogyan vihet˝okv´eghez. 7.2. t´abl´azat- Fam˝uveletek Feladat M˝uvelet A Fa megnyit´asa. V´alasszuk a Fa elemet az oldalpanel tetej´enelhelyezked˝oleg¨ordul˝olist´ab´ol.¨ A Fa bez´ar´asa. V´alasszunk egy m´asik elemet az oldalpanel tetej´enelhelyezked˝oleg¨ordul˝o¨ list´ab´ol. Mappa megnyit´asaa Fa n´ezetben. Kattintsunk a mappa mellett tal´alhat´ony´ılra a Fa n´ezetben. 6.3. GNOME 177

Mappa bez´ar´asaa Fa n´ezetben. Kattintsunk a mappa mellett tal´alhat´ony´ılra a Fa n´ezetben. Mappa tartalm´anak megjelen´ıt´esea n´ezetpanelen. Jel¨oljuk¨ ki a mapp´ata Fa n´ezetben. F´ajl tartalm´anak megjelen´ıt´esea n´ezetpanelen. Jel¨oljuk¨ ki a f´ajlt a Fa n´ezetben. Be´all´ıthatjuk a Fa n´ezetet ´ugy is, hogy ne jelen´ıtsen meg f´ajlokat. Tov´abbi tudnival´ok: ” A n´ezetek be´all´ıt´asa” . F´ajlok megnyit´asa Amikor megnyitunk egy f´ajlt, a Nautilus a f´ajlhoz rendelt alap´ertelmezett m˝uveletet hajtja v´egre. Az alap´ertelmezett m˝uvelet a k¨ovetkez˝okegyike le- het: * Megjelen´ıt˝okomponens seg´ıts´eg´evel megjelen´ıti a f´ajl tartalm´ata n´e- zetpanelen. * Elind´ıtja a f´ajl t´ıpus´anak megfelel˝oalkalmaz´ast´esmegnyitja benne a f´ajlt. A Nautilus a f´ajlt´ıpus meg´allap´ıt´as´ahoz beolvassa a f´ajl els˝osor´at. Ha ebb˝ol nem ´allap´ıthat´omeg a f´ajlt´ıpus, a Nautilus a f´ajl kiterjeszt´esealapj´and¨ont. Ha nem tal´aljuk a f´ajlt, amelyet meg szeretn´enk nyitni, haszn´alhatjuk a F´ajlkeres˝ot. A F´ajlkeres˝oelind´ıt´as´ahoz v´alasszuk ki a M˝uveletek->F´ajlok keres´esemenupontot¨ a GNOME menupanel´eb˝ol.¨ F´ajlok megjelen´ıt´esea n´ezetpanelen A Nautilus tartalmaz megjelen´ıt˝okomponenseket, ezek lehet˝ov´e teszik, hogy bizonyos f´ajlt´ıpusok tartalm´ata n´ezetpanelen jelen´ıtsuk¨ meg. A megje- len´ıt˝okomponensek a k¨ovetkez˝of´ajlt´ıpusok eset´enhaszn´alhat´ok: * egyszer˝u sz¨oveges f´ajlok * PNG-f´ajlok * JPEG-f´ajlok A n´ezetpanel friss´ıt´es´ehez v´alasszuk ki a N´ezet->Friss´ıt´esmenuelemet.¨ Egy ´eppen bet¨olt´esalatt ´all´oelem megjelen´ıt´es´enek le´all´ıt´as´ahoz haszn´aljuk a N´ezet->Allj!´ menuelemet.¨ Amikor megjelen´ıt˝okomponenst haszn´alunk egy f´ajl tartalm´anak megtekin- t´es´ehez, a komponens tov´abbi menupontokat¨ adhat a Nautilus menuihez.¨ Az ´uj menupontok¨ az adott f´ajlt´ıpusra jellemz˝oek. P´eld´aul egy PNG-f´ajl megjelen´ıt´es´en´el, a Szerkeszt´esmenu¨ tartalmazza a tukr¨ ¨oz´es´esforgat´as menuelemeket¨ is. Egyes f´ajlt´ıpusok megjelen´ıt´es´en´elhaszn´alhatjuk a Nautilus m´eretez˝ogomb- jait a tartalom m´eret´enek megv´altoztat´as´ahoz. Az alap´ertelmezett m˝uvelet v´egrehajt´asa 178 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Az alap´ertelmezett m˝uvelet v´egrehajt´as´ahoz kattintsunk dupl´ana f´ajl ikon- j´ara. P´eld´aul az egyszer˝usz¨oveges dokumentumokhoz rendelt alap´ertelme- zett m˝uvelet a f´ajl tartalm´anak megjelen´ıt´esea f´ajln´ez˝okomponensben. Eb- ben az esetben az ikonra dupl´ankattintva megjelen´ıthetjuk¨ a f´ajl tartalm´at a f´ajln´ez˝oben. A f´ajlkezel˝obe´all´ıt´asait m´odos´ıthatjuk ´ugy is, hogy csak egyszer kelljen kattintani a f´ajlra az alap´ertelmezett m˝uvelet elind´ıt´as´ahoz. Tov´abbi tud- nival´ok: ” F´ajlok ´esmapp´ak be´all´ıt´asai” . Nem alap´ertelmezett m˝uvelet v´egrehajt´asaa Megnyit´asezzel almenu¨ seg´ıt- s´eg´evel Ha az alap´ertelmezett˝olelt´er˝om˝uveletet szeretn´enk egy f´ajlon v´egrehaj- tani, a k¨ovetkez˝oket kell tennunk:¨ 1. A n´ezetpanelon v´alasszuk ki a meg- felel˝of´ajlt. V´alasszuk ki a F´ajl->Megnyit´asezzel menupontot.¨ Megny´ılik a Megnyit´asezzel almenu.¨ Ezen almenu¨ elemei megfelelnek a F´ajlt´ıpusok ´es programok be´all´ıt´asilehet˝os´egk¨ovetkez˝or´eszeinek: + Alap´ertelmezett m˝u- velet leg¨ordul˝olista¨ a F´ajlt´ıpus szerkeszt´esep´arbesz´edablakban + Megjele- n´ıt˝okomponens leg¨ordul˝olista¨ a F´ajlt´ıpus szerkeszt´esep´arbesz´edablakban 2. V´alasszunk egy m˝uveletet a Megnyit´asezzel almenub˝ol.¨ M´asm˝uveletek v´egrehajt´asaf´ajlok megjelen´ıt´esekor Amikor egy f´ajl tartalm´atmegjelen´ıtjuk¨ a n´ezetpanelen, az oldalpanelen gombok t˝unhetnek fel. Az 7.2. ´abra - Oldalpanel, amikor a n´ezetpanelen sz¨oveges f´ajlt jelen´ıtunk¨ meg. bemutatja az oldalpanelt, amikor a n´ezetpa- nelen egy sz¨oveges f´ajl tartalma l´athat´o. 7.2. ´abra - Oldalpanel, amikor a n´ezetpanelen sz¨oveges f´ajlt jelen´ıtunk¨ meg. Oldalpanel. A k¨ovetkez˝oelemeket tartalmazza: a f´ajl ikonja, a f´ajlinform´a- ci´o,a f´ajl matric´aja, Megnyit´asezzel: gedit gomb, Megnyit´asezzel... gomb, fulek.¨ A gombok sz´ama´esaz ´altaluk v´egrehajtott m˝uveletek a F´ajlt´ıpusok ´es programok be´all´ıt´asn´almegadott ´ert´ekekt˝olfugg.¨ A m˝uveleteket az Alap- ´ertelmezett m˝uvelet leg¨ordul˝olist´aban¨ ´all´ıthatjuk be, a F´ajlt´ıpusok ´esprog- ramok be´all´ıt´asF´ajlt´ıpusok szerkeszt´esep´arbesz´edablak´an. Kattintsunk a gombra a m˝uvelet v´egrehajt´as´ahoz. Tegyuk¨ fel, hogy az egyszer˝usz¨ove- ges dokumentumokhoz az a m˝uvelet van hozz´arendelve, hogy nyissa meg a f´ajlt a gedit programban. Ha ez a m˝uvelet defini´alva van, a Megnyit´asez- zel: gedit gomb megjelenik az oldalpanelen. A f´ajl megnyit´as´ahoz a gedit alkalmaz´assal, kattintsunk a Megnyit´asezzel: gedit gombra. Megjegyz´es 6.3. GNOME 179

A m˝uveletnek megfelel˝ogomb nem jelenik meg az oldalpanelen, ha a m˝uve- letet kiz´artuk a k¨ovetkez˝op´arbesz´edablakok egyik´enek seg´ıts´eg´evel: * Meg- nyit´asm´asalkalmaz´assal* Megnyit´asm´asmegjelen´ıt˝ovel A Kezdd itt! mappa haszn´alata A Nautilus Kezdd itt! ikonja. A Kezdd itt hely seg´ıts´eg´evel a k¨ovetkez˝o parancsokat ´erhetjuk¨ el: * Alkalmaz´asokKattintsunk dupl´anaz Alkalmaz´asokra a kulcsfontoss´ag´u GNOME-alkalmaz´asokel´er´es´ehez. Az Alkalmaz´asokmenut¨ a F˝omenu¨ ´esa Menupanel¨ seg´ıts´eg´evel is el´erhetjuk.¨ * A munkaasztal be´all´ıt´asaiKattint- sunk dupl´ana Munkaasztal be´all´ıt´asaielemre a munkaasztal testreszab´as´a- hoz. A Munkaasztal-be´all´ıt´asokel´erhet˝okaz Alkalmaz´asokmenun¨ keresztul¨ is. * Alkalmaz´asok, melyekkel a rendszer kiszolg´al´ofunkci´oit ´all´ıthatjuk be, ´estov´abbi rendszerbe´all´ıt´asokat v´alaszthatunk. A Kezdd itt! helyet a k¨ovetkez˝ok´eppen ´erhetjuk¨ el: * A Nautilus ablak- b´ol: V´alasszuk az Ugr´as->Kezdd itt! elemet. A Kezdd itt! hely tartalma megjelenik az ablakban. * A munkaasztal h´atter´er˝ol: Kattintsunk dupl´an a munkaasztalon tal´alhat´oKezdd itt! ikonra. A Kezdd itt! hely tartalma megjelenik a Nautilus ablakban. FTP-helyek el´er´ese A Nautilust haszn´alhatjuk FTP-helyek el´er´es´ehez is. FTP-helyhez val´okap- csol´od´ashoz ´ırjuk be az FTP-hely URL-j´eta c´ıms´avba, majd nyomjuk meg az Enter gombot. Az FTP-k¨onyvt´artartalma megjelenik a n´ezetpanelen. T´avoli f´ajl m´asol´as´ahoz h´uzzuk a f´ajlt a c´elmapp´aba. Ha olyan FTP-helyhez k´ıv´anunk kapcsol´odni, amelyhez azonos´ıt´o´esjelsz´o megad´asaszuks´eges,a¨ k¨ovetkez˝oalakban kell megadnunk a URL-t: ftp:// felhaszn´al´on´ev: jelsz´o@ g´epn´ev. tartom´any Az FTP n´ezetfriss´ıt´es´ehez v´alasszuk ki a N´ezet->Friss´ıt´esmenuelemet.¨ Egy ´eppen bet¨olt´esalatt ´all´ok¨onyvt´arlista megjelen´ıt´es´enek le´all´ıt´as´ahoz haszn´aljuk a N´ezet->Allj!´ menuelemet.¨ Az El˝ozm´enyek haszn´alata A f´ajlkezel˝omegjegyzi a megl´atogatott f´ajlok, mapp´ak´esFTP-kiszolg´al´ok hely´et. Az el˝ozm´enyek list´aj´athaszn´alhatjuk, ha gyorsan vissza akarunk t´erni egy kor´abban m´armegjelen´ıtett elemhez. Az el˝ozm´enylista az utols´o t´ız megtekintett elemet tartalmazza. A k¨ovetkez˝obekezd´esekazt mutatj´ak be, hogy hogyan haszn´aljuk az el˝ozm´enyek list´aj´at. Az el˝ozm´enylista t¨orl´es´ehez v´alasszuk az Ugr´as->El˝ozm´enyek t¨orl´ese. Navig´aci´oaz el˝ozm´enyek list´aj´aban az Ugr´asmenu¨ haszn´alat´aval 180 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

A kor´abban megtekintett elemek list´aj´anak megjelen´ıt´es´ehez nyissuk meg az Ugr´asmenut.¨ Az el˝ozm´enyek list´aja az Ugr´asmenu¨ als´or´esz´ental´alhat´o. A list´aban tal´alhat´oelem megnyit´as´ahoz v´alasszuk ki az elemet az Ugr´as menub˝ol.¨ Navig´aci´oaz el˝ozm´enyek list´aj´aban az eszk¨ozt´argombjainak haszn´alat´aval Amennyiben az eszk¨ozt´aron tal´alhat´ogombok seg´ıts´eg´evel szeretn´enk na- vig´alni az el˝ozm´enyek list´aj´aban, a k¨ovetkez˝okegyik´ettehetjuk:¨ * Az el˝oz˝o f´ajl, mappa vagy FTP-hely megnyit´as´ahoz kattintsunk a Vissza gombra. * A k¨ovetkez˝of´ajl, mappa vagy FTP-hely megnyit´as´ahoz kattintsunk az El˝ore gombra. * Az el˝oz˝oleg megtekintett elemek megjelen´ıt´es´ehez kattint- sunk a Vissza gomb jobb oldal´antal´alhat´olefel´emutat´ony´ılra. A lista egy elem´enek megnyit´as´ahoz kattintsunk az elemre. * A jelenleg megjelen´ıtett elem ut´anmegnyitott elemek list´aj´ataz El˝ore gomb jobb oldal´antal´alhat´o lefel´emutat´ony´ılra val´okattint´assal´erhetjuk¨ el. A lista egy elem´enek meg- nyit´as´ahoz kattintsunk az elemre. Navig´aci´oaz el˝ozm´enyek list´aj´aban az oldalpanel El˝ozm´enyek n´ezet´enek haszn´alat´aval. Az El˝ozm´enyek n´ezetmegjelen´ıt´es´ehez az oldals´avon, v´alasszuk az El˝ozm´e- nyek elemet az oldalpanel tetej´ental´alhat´oleg¨ordul˝olist´ab´ol.¨ Az El˝ozm´e- nyek lista az oldalpanelen az el˝oz˝oleg megtekintett elemeket jelen´ıti meg. Az el˝ozm´enyek list´aj´aban szerepl˝oelemek megjelen´ıt´es´ehez kattintsunk az elemre az El˝ozm´enyek list´an. K¨onyvjelz˝ol´etrehoz´asaa kedvenc helyekhez A k¨onyvjelz˝oket a K¨onyvjelz˝okmenub˝ol´erhetj¨ uk¨ el. A K¨onyvjelz˝okme- nuh¨ ¨oz hozz´aadhatjuk a Nautilusban leggyakrabban megjelen´ıtett c´ımeket. Ezek lehetnek a f´ajlrendszeren tal´alhat´omapp´ak, f´ajlok vagy t´avoli g´epeken tal´alhat´oFTP-helyek. K¨onyvjelz˝okl´etrehoz´asa K¨onyvjelz˝ol´etrehoz´as´ahoz jelen´ıtsuk¨ meg az adott elemet a n´ezetpanelen. V´alasszuk a K¨onyvjelz˝ok->K¨onyvjelz˝ohozz´aad´asamenuelemet.¨ K¨onyvjelz˝okszerkeszt´ese A k¨onyvjelz˝okszerkeszt´es´ehez a k¨ovetkez˝ol´ep´eseket hajtsuk v´egre: 1. V´a- lasszuk a K¨onyvjelz˝ok->K¨onyvjelz˝okszerkeszt´esemenuelemet.¨ Megjelenik a K¨onyvjelz˝okszerkeszt´esep´arbesz´edablak. 2. A k¨onyvjelz˝okszerkeszt´es´e- hez v´alasszuk ki a k¨onyvjelz˝ota K¨onyvjelz˝oszerkeszt´esep´arbesz´edablak bal oldal´an. A k¨onyvjelz˝okkel kapcsolatos adatokat a K¨onyvjelz˝okszerkeszt´ese p´arbesz´edablak jobb oldal´an, a k¨ovetkez˝ok´eppen ´all´ıthatjuk be: 6.3. GNOME 181

P´arbesz´edablak-elem Le´ır´asN´evEzt a sz¨ovegdobozt a k¨onyvjelz˝onev´enek megad´as´ara haszn´alhatjuk. Ez a n´evjelenik meg a K¨onyvjelz˝okmenuben.¨ C´ım Ebben a sz¨ovegmez˝oben adhatjuk meg a k¨onyvjelz˝oel´er´esi´utvona- l´atvagy URL-j´et. 3. K¨onyvjelz˝ot¨orl´es´ehez jel¨oljuk¨ ki a k¨onyvjelz˝ota bal oldalon tal´alhat´olist´aban, majd nyomjuk meg a T¨orl´esgombot. F´ajlok ´esmapp´akkezel´ese Ez a fejezet a f´ajlokkal ´es mapp´akkal val´omunka tudnival´oit ´ırja le. H´uzd-´es-ejtsd a Nautilusban A Nautilusban sok feladatot megoldhatunk a h´uzd-´es-ejtsd technik´aval. A h´uzd-´es-ejtsd m˝uveletek sor´anaz eg´ermutat´okin´ezete szolg´alinform´aci´oval arr´ol, hogy ´eppen milyen m˝uvelet is t¨ort´enik. 7.3. t´abl´azat- H´uzd-´es-ejtsd a Nautilusban bemutatja a h´uzd-´es-ejtsd m˝uvelettel megval´os´ıthat´olehet˝o- s´egeket. A t´abl´azatban azt is megtal´alhatjuk, hogy az egyes m˝uveletekhez milyen eg´ermutat´otartozik. 7.3. t´abl´azat- H´uzd-´es-ejtsd a Nautilusban Feladat M˝uvelet Eg´ermutat´o Elem ´athelyez´ese H´uzzuk az elemet a c´elteruletre.¨ ´athelyez´eseg´ermutat´o Elem m´asol´asa Fogjuk meg a m´asoland´oelemet, majd nyomjuk le ´estartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ut. H´uzzuk az elemet a c´elteruletre.¨ m´asol´aseg´ermutat´o Szimbolikus kapocs l´etrehoz´asaegy elemre Fogjuk meg az elemet, majd nyomjuk le ´estartsuk nyomva a Ctrl - Shift billenty˝ukombin´aci´ot. H´uzzuk az elemet oda, ahol a kapcsot l´etre szeretn´enk hozni. szimbolikus kapocs eg´ermutat´o K´erdezze meg, hogy mit tegyen a h´uzott elemmel Fogjuk meg az elemet, majd nyomjuk le ´estartsuk nyomva az Alt billenty˝ut. H´uzzuk az elemet a c´elteruletre.¨ Engedjuk¨ fel az eg´ergombot. Megjelenik egy helyi menu.¨ V´alasszuk ki a k¨ovetkez˝omenuparancsok¨ egyik´et: * At-´ helyez´eside A c´elteruletre¨ helyezi az elemet. * M´asol´aside A c´elteruletre¨ m´asolja az elemet. * Kapcsol´aside A h´uzott f´ajlra mutat´oszimbolikus kap- csot hoz l´etre a c´elteruleten.¨ * Be´all´ıt´ash´att´erk´ent Ha a h´uzott elem k´ep, a munkaasztalon be´all´ıtja, hogy az adott k´eplegyen a munkaasztal tap´e- t´aja. Ezzel a paranccsal ´all´ıthatjuk be a munkaasztal vagy a n´ezetpanel h´att´erk´ep´et. * M´egsem Erv´enytelen´ıti´ a h´uzd-´es-ejtsd m˝uveletet. 182 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

k´erd˝ojel eg´ermutat´o F´ajlok ´esmapp´akkijel¨ol´ese A Nautilusban t¨obbf´elek´eppen is kijel¨olhetunk¨ f´ajlokat ´esmapp´akat. 7.4. t´abl´azat- Elemek kijel¨ol´esea Nautilusban bemutatja az elemek kijel¨ol´es´et Nautilus-ablakban ´esa Nautilus ´altal vez´erelt munkaasztalon. 7.4. t´abl´azat- Elemek kijel¨ol´esea Nautilusban Feladat M˝uvelet Elem kijel¨ol´ese Kattintsunk az elemre. Egybefugg˝oelemcsoport¨ kijel¨ol´ese Az ikonn´ezetben h´uzzunk egy kijel¨ol˝ot´eglalapot a kijel¨olend˝of´ajlok k¨or´e. A listan´ezetben nyomjuk le ´estartsuk nyomva a Shift billenty˝ut. Kattint- sunk a csoport els˝oelem´ere, majd kattintsunk a csoport utols´oelem´ere. T¨obb elem kiv´alaszt´asa Nyomjuk meg ´estartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ut. Kattintsunk a kijel¨olend˝o elemekre. A kijel¨ol´esnek egy m´asik m´odja: nyomjuk le ´estartsuk nyomva a Ctrl bil- lenty˝ut, majd h´uzzunk jel¨ol˝ot´eglalapot a kijel¨olend˝oelemek k¨or´e. Minden elem kijel¨ol´eseegy adott mapp´aban V´alasszuk a Szerkeszt´es->Minden f´ajlt kijel¨ol menupontot.¨ Az elemhez rendelt alap´ertelmezett m˝uvelet v´egrehajt´as´ahoz kattintsunk dupl´anaz elemre. A f´ajlkezel˝obe´all´ıt´asait m´odos´ıthatjuk ´ugy is, hogy csak egyszer kelljen kattintani a f´ajlra az alap´ertelmezett m˝uvelet elind´ıt´as´ahoz. Tov´abbi tudnival´ok: ” F´ajlok ´esmapp´akbe´all´ıt´asai” . F´ajl vagy mappa ´athelyez´ese A k¨ovetkez˝or´esza f´ajlok ´esmapp´ak´athelyez´es´etmutatja be. H´uzzuk ´esejtsuk¨ a f´ajlt az c´elteruletre¨ a n´ezetpanelen F´ajl vagy mappa ´athelyez´es´ehez h´uzd-´es-ejtsd m˝uvelettel a k¨ovetkez˝oket kell tennunk:¨ 1. Nyissunk egy Nautilus-ablakot. A F´ajl->Uj´ ablak seg´ıt- s´eg´evel hozzunk l´etre egy m´asodik Nautilus ablakot. 2. Az egyik ablakban jelen´ıtsuk¨ meg azt a mapp´at, amelyben az ´athelyezend˝of´ajlok tal´alhat´ok. A m´asik ablakban jelen´ıtsuk¨ meg a c´elmapp´at. 3. H´uzzuk ´ata kijel¨ol f´ajlokat az ´uj helyukre,¨ a m´asik ablakba. 6.3. GNOME 183

Amennyiben a kijel¨olt f´ajlokat egy k¨ozvetlenul¨ a kiindul´asif´ajlok mapp´aja alatt tal´alhat´omapp´aba szeretn´enk ´athelyezni, nem szuks´egesk´etablakot¨ haszn´alnunk. A f´ajlokat egyszer˝uen h´uzzuk r´aaz eredeti ablakban megta- l´alhat´omappaikonra. Kiv´ag´as´esbeilleszt´es´uj helyre A mapp´akat vagy f´ajlokat kiv´aghatjuk az egyik mapp´ab´ol´esbeilleszthet- juk¨ egy m´asik mapp´aba a k¨ovetkez˝okben le´ırtak alapj´an: 1. Jel¨oljuk¨ ki az ´athelyezni k´ıv´ant f´ajlokat vagy mapp´akat, majd v´alasszuk ki a Szerkeszt´es- F´ajl kiv´ag´asa menupontot.¨ 2. Nyissuk meg a c´elmapp´at, ´esv´alasszuk ki a Szerkeszt´es->F´ajl beilleszt´esemenuelemet.¨ F´ajl ´athelyez´esea Fa n´ezet seg´ıts´eg´evel Ath´uzhatjuk´ a f´ajlt vagy mapp´ata n´ezetpanelr˝olaz oldalpanel Fa n´ezet´eben egy ´agra. Azt is megtehetjuk,¨ hogy az oldalpanelen a Fa n´ezetegyik f´ajlj´at vagy mapp´aj´ata Fa m´asik hely´ere h´uzzuk ´at. F´ajl vagy mappa m´asol´asa A k¨ovetkez˝or´esza f´ajlok ´esmapp´akm´asol´as´atmutatja be. H´uzzuk ´esejtsuk¨ a f´ajlt az c´elteruletre¨ a n´ezetpanelen F´ajlokat vagy mapp´akat a k¨ovetkez˝ol´ep´esek seg´ıts´eg´evel m´asolhatunk: 1. Nyissunk egy Nautilus-ablakot. A F´ajlUj´ ablak seg´ıts´eg´evel hozzunk l´etre egy m´asodik Nautilus-ablakot. 2. Az egyik ablakban jelen´ıtsuk¨ meg azt a mapp´at, amelyben a m´asoland´of´ajlok tal´alhat´ok. A m´asik ablakban jele- n´ıtsuk¨ meg a c´elmapp´at. 3. Az eg´errel fogjuk meg a m´asoland´of´ajlt vagy mapp´at, majd nyomjuk le ´estartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ut. H´uzzuk a f´ajlt vagy mapp´ataz ´uj hely´ere, a m´asik ablakba. Amennyiben a kijel¨olt f´ajlokat egy k¨ozvetlenul¨ a kiindul´asif´ajlok mapp´aja alatt tal´alhat´omapp´aba szeretn´enk m´asolni, nem szuks´egesk´etablakot¨ haszn´alnunk. Fogjuk meg a f´ajlokat az eg´erseg´ıts´eg´evel, nyomjuk le ´estart- suk nyomva a Ctrl billenty˝ut. A f´ajlokat h´uzzuk az eredeti ablakban meg- tal´alhat´oc´elmappa ikonj´ara. M´asol´as´esbeilleszt´es´uj helyre A f´ajlokat m´asolhatjuk a m´asol´as´esbeilleszt´esm´odszer seg´ıts´eg´evel is: 1. Jel¨oljuk¨ ki a m´asoland´of´ajlt vagy mapp´at, majd v´alasszuk ki a Szerkeszt´es- F´ajl m´asol´asamenuelemet.¨ 2. Jelen´ıtsuk¨ meg a Nautilusban a c´elmapp´at, majd v´alasszuk ki a Szerkeszt´es->F´ajlok beilleszt´esemenuelemet.¨ F´ajlok ´esmapp´akkett˝oz´ese Ha m´asolatot szeretn´enk k´esz´ıteni egy az ´eppen megjelen´ıtett mapp´aban tal´alhat´of´ajlr´olvagy mapp´ar´ol, a k¨ovetkez˝ol´ep´eseket k¨ovethetjuk:¨ 1. Je- l¨oljuk¨ ki a n´ezetpanelen a kett˝ozend˝of´ajlt vagy mapp´at. 2. V´alasszuk ki 184 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

a Szerkeszt´es->Kett˝oz´esmenuelemet.¨ Egy m´asik m´odszer: jobb gombbal kattintsunk a f´ajlra vagy mapp´ara a n´ezetpanelen, majd v´alasszunk ki a felbukkan´omenub˝ola¨ Kett˝oz´esmenuelemet.¨ A megjelen´ıtett mapp´aban megjelenik a f´ajl vagy mappa m´asolata. Mappa l´etrehoz´asa Mapp´ata k¨ovetkez˝ok´eppen hozhatunk l´etre: 1. Jelen´ıtsuk¨ meg azt a map- p´at, amelyben l´etre szeretn´enk hozni az ´uj mapp´at. 2. V´alasszuk a F´ajl->Uj´ mappa menuelemet.¨ Egy m´asik lehet˝os´eg:jobb gombbal kattintsunk a n´e- zetpanelen a h´att´erre, ´esv´alasszuk ki a felbukkan´omenub˝olaz¨ Uj´ mappa menuelemet.¨ A megjelen´ıtett mapp´aban l´etrej¨on egy N´evtelen nev˝umappa. A mappa neve ki van jel¨olve. 3. ´Irjuk be a mappa nev´et, ´esnyomjuk meg az Enter billenty˝ut. F´ajl ´atnevez´ese F´ajlt vagy mapp´ata k¨ovetkez˝ok´eppen nevezhetunk¨ ´at: 1. Jel¨oljuk¨ ki az ´at- nevezend˝of´ajlt vagy mapp´ata n´ezetpanelen. 2. V´alasszuk ki a Szerkeszt´es- >Atnevez´es´ menuelemet.¨ M´asik megold´as: jobb gombbal kattintsunk a f´ajlra vagy mapp´ara, ´esa felbukkan´omenub˝olv´alasszuk¨ ki az Atnevez´es´ menupontot.¨ A f´ajl vagy mappa neve ki van jel¨olve. 3. ´Irjuk be a mappa vagy f´ajl ´uj nev´et, ´esnyomjuk meg az Enter billenty˝ut. F´ajl vagy mappa ´athelyez´ese a Kuk´aba F´ajlt vagy mapp´ata k¨ovetkez˝ok´eppen helyezhetunk¨ ´ata Kuk´aba: 1. Jel¨ol- juk¨ ki a Kuk´aba doband´of´ajlt vagy mapp´ata n´ezetpanelen. 2. V´alasszuk ki a Szerkeszt´es->Athelyez´esa´ kuk´aba menupontot.¨ M´asmegold´as:jobb gombbal kattintsunk a f´ajlra vagy mapp´ara a n´ezetpanelen, majd v´alasszuk ki a felbukkan´omenub˝olaz¨ Athelyez´esa´ kuk´aba lehet˝os´eget. Lehet˝os´egunk¨ van arra is, hogy a kidoband´of´ajlt a n´ezetpanelb˝olr´ah´uzzuk a munkaasztalon tal´alhat´oKuka ikonra. F´ajlok vagy mapp´akt¨orl´ese F´ajlok vagy mapp´akt¨orl´esekor t¨or¨olt f´ajl vagy mappa nem kerul¨ ´ata Ku- k´aba, hanem a f´ajlkezel˝ov´eg´erv´enyesen t¨orli azt a f´ajlrendszerr˝ol. A T¨orl´es menuelem¨ csak akkor jelenik meg a menukben,¨ ha az Olyan t¨orl´esenge- d´elyez´ese,amely megkeruli¨ a kuk´atbe´all´ıt´asbe van jel¨olve a F´ajlkezel˝o be´all´ıt´asaip´arbesz´edablakban. F´ajlokat vagy mapp´akat a k¨ovetkez˝ok´eppen t¨or¨olhetunk:¨ 1. Jel¨oljuk¨ ki a t¨orlend˝of´ajlt vagy mapp´at a n´ezetpanelen. 2. V´alasszuk ki a Szerkeszt´es- >T¨orl´esmenuelemet.¨ M´asik megold´as:jobb gombbal kattintsunk a f´ajlra vagy mapp´ara a n´ezetpanelen, majd v´alasszuk ki a felbukkan´omenub˝ola¨ T¨orl´eslehet˝os´eget. 6.3. GNOME 185

F´ajlra vagy mapp´ara mutat´oszimbolikus kapocs l´etrehoz´asa A szimbolikus kapocs egy speci´alis f´ajlt´ıpus, amely egy m´asik mapp´ara vagy f´ajlra mutat. Amikor a szimbolikus kapcson v´egrehajtunk egy m˝uveletet, azt val´oj´aban azon a f´ajlon vagy mapp´anhajtjuk v´egre, amelyre a kapocs mu- tat. Amikor azonban t¨or¨oljuk¨ a szimbolikus kapcsot, nem az ´altala mutatott f´ajlokat, hanem csak a kapocs f´ajlt t¨or¨oljuk.¨ Szimbolikus kapocs l´etrehoz´as´ahoz jel¨oljuk¨ ki a f´ajlt vagy mapp´at, amelyre a kapocs mutatni fog. V´alasszuk a Szerkeszt´es->Kapocs l´etrehoz´asamenu-¨ elemet. A megjelen´ıtett mapp´aban l´etrej¨on a kijel¨olt f´ajlra vagy mapp´ara mutat´okapocs. M´asik megold´as:fogjuk meg az eg´errel a f´ajlt vagy mapp´at, nyomjuk le ´es tartsuk nyomva a Ctrl - Shift billenty˝ukombin´aci´ot. H´uzzuk a f´ajlt abba a mapp´aba, ahol a kapcsot szeretn´enk elhelyezni. Alap´ertelmez´esben a Nautilus matric´aval jelzi, hogy melyik f´ajl szimbolikus kapocsf´ajl. Jogosults´agokm´odos´ıt´asa A k¨ovetkez˝ok´eppen ´all´ıthatjuk ´ata f´ajlok vagy mapp´akel´er´esijogosults´a- gait: 1. Jel¨oljuk¨ ki a m´odos´ıtand´of´ajlt vagy mapp´at. 2. V´alasszuk a F´ajl- >Tulajdons´agokmenuelemet.¨ Megjelenik a Tulajdons´agokp´arbesz´edablak. 3. Kattintsunk a Jogosults´agokfulre.¨ A Jogosults´agoklapon a leg¨ordul˝o¨ list´ak´esjel¨ol˝on´egyzetek seg´ıts´eg´evel ´all´ıthatjuk ´ata jogosults´agokat. 4. A Tulajdons´agokp´arbesz´edablak bez´ar´as´ahoz kattintsunk a Bez´ar´asgombra. A Kuka haszn´alata A Nautilus Kuka ikonja. A k¨ovetkez˝oelemeket helyezhetjuk¨ ´ata Kuk´aba: * f´ajlokat * mapp´akat * a munkaasztalon tal´alhat´oobjektumokat Ha vissza szeretn´enk ´all´ıtani egy kor´abban Kuk´aba dobott f´ajlt, jelen´ıtsuk¨ meg a Kuka tartalm´at, ´esemeljuk¨ ki a f´ajlt a Kuk´ab´ol. A Kuka ur´ıt´esekor¨ annak tartalma v´eg´erv´enyesen elv´esz. A Kuka tartalm´anak megjelen´ıt´ese A Kuka tartalm´ata k¨ovetkez˝ok´eppen jelen´ıthetjuk¨ meg: * A Nautilus ablak- b´ol: V´alasszuk az Ugr´as->Kuka menuelemet.¨ A Kuka tartalma megjelenik az ablakban. * A munkaasztal h´atter´er˝ol: Kattintsunk dupl´ana munkaasz- talon tal´alhat´oKuka ikonra. A Kuka kiur´ıt´ese¨ A Kuk´ata k¨ovetkez˝ok´eppen ur´ıthetj¨ uk¨ ki: * A Nautilus ablakb´ol: V´a- lasszuk ki a F´ajl->Kuka ur´ıt´esemen¨ uelemet.¨ * A munkaasztal h´atter´er˝ol: 186 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Jobb gombbal kattintsunk a munkaasztalon tal´alhat´oKuka ikonra, majd v´alasszuk ki a Kuka ur´ıt´esemen¨ upontot¨ a felbukkan´omenub˝ol.¨ Feljegyz´esekf˝uz´esemapp´akhoz Az oldals´avJegyzetek n´ezet´enek seg´ıts´eg´evel jegyzeteket adhatunk hozz´a a mapp´akhoz. A k¨ovetkez˝ok´eppen hozhatunk l´etre ´uj feljegyz´est: 1. Jele- n´ıtsuk¨ meg a mapp´ata n´ezetpanelen. 2. V´alasszuk a Jegyzetek elemet az oldalpanel tetej´enelhelyezked˝oleg¨ordul˝olist´ab´ol.¨ 3. ´Irjuk be a megjegyz´est az oldalpanelbe. Parancsf´ajlok futtat´asaa Nautilusb´ol A Nautilusnak van egy speci´alis mapp´aja, ahol a programjainkat t´arolhat- juk. Ha egy v´egrehajthat´o´allom´anyt adunk ehhez a mapp´ahoz, az megje- lenik a Programok almenuben.¨ A program futtat´as´ahoz v´alasszuk a F´ajl- >Programok menupont¨ al´ola megfelel˝oprogramot. Ha a parancsf´ajlt egy adott f´ajlon szeretn´enk lefuttatni, v´alasszuk ki ezt a f´ajlt a n´ezetpanelen. V´alasszuk ki a F´ajl->Programok menupont¨ al´ola futtatand´oprogramot. Kiv´alaszthatunk egyszerre t¨obb f´ajlt is, ilyenkor a programunk mindegyik f´ajl nev´etmegkapja param´eterk´ent. A parancsf´ajlok mappa tartalm´anak megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk F´ajl- >Programok->Programok mappa megnyit´asamenupontot.¨ F´ajlok ´esmapp´akkin´ezet´enek m´odos´ıt´asa A Nautilus lehet˝ov´eteszi, hogy testreszabjuk a f´ajlok ´esmapp´akkin´ezet´et. Ezt a fejezetet a Nautilus testreszab´as´anak szenteljuk.¨ Matrica hozz´aad´asaf´ajlokhoz vagy mapp´akhoz A f´ajlokat vagy mapp´akat a k¨ovetkez˝ok´eppen b´elyegezhetjuk¨ meg: 1. Jel¨ol- juk¨ ki az elemet, amelyre a matric´atragasztani szeretn´enk. 2. Kattintsunk az elemre az eg´erjobb gombj´aval, majd v´alasszuk ki a Tulajdons´agokmenu-¨ pontot a felbukkan´omenub˝ol.¨ Megjelenik a Tulajdons´agokp´arbesz´edablak. 3. Kattintsunk a Matric´akfulre,¨ ekkor megjelenik a Matric´aklap. 4. V´a- lasszunk ki egy matric´at. 5. A Tulajdons´agokp´arbesz´edablak bez´ar´as´ahoz kattintsunk a Bez´ar´asgombra. F´ajl vagy mappa ikonj´anak megv´altoztat´asa A k¨ovetkez˝ok´eppen cser´elhetjuk¨ le egy adott f´ajl vagy mappa ikonj´at: 1. Jel¨oljuk¨ ki a m´odos´ıtand´o f´ajlt vagy mapp´at. 2. V´alasszuk a F´ajl- >Tulajdons´agokmenuelemet.¨ Megjelenik a Tulajdons´agokp´arbesz´edablak. 3. A tulajdons´agokp´arbesz´edablak Alap ful´enkattintsunk¨ az Egy´eni ikon kiv´alaszt´asagombra. Megjelenik az Ikon kiv´alaszt´asap´arbesz´edablak. 4. Az Ikon kiv´alaszt´asa p´arbesz´edablakban v´alaszthatjuk ki a f´ajl vagy mappa ´uj 6.3. GNOME 187

ikonj´at. 5. A Tulajdons´agokp´arbesz´edablak bez´ar´as´ahoz kattintsunk a Be- z´ar´asgombra. Ha egy adott f´ajlt´ıpushoz tartoz´oikont szeretn´enk lecser´elni, haszn´alhatjuk a F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´ast. A F´ajlt´ıpusok ´esprogramok ablak megnyit´as´ahoz, v´alasszuk ki az Alkalmaz´asokMunkaasztal be´all´ıt´asaiHala- d´oF´ajlt´ıpusok ´esprogramok menupontot.¨ Ha vissza szeretn´enk t´erni a saj´attestreszabott ikonunkr´ola F´ajlt´ıpusok ´es programok be´all´ıt´asn´almegadott ´altal´anos ikonhoz, jobb gombbal kattint- sunk az ikonra, ´esa felbukkan´omenub˝olv´alasszuk¨ az Egy´eni ikon elt´avol´ı- t´asamenupontot.¨ M´asmegold´as:a Tulajdons´agp´arbesz´edablak Alap ful´en¨ kattintsunk az Egy´eni ikon elt´avol´ıt´asagombra. Elemek m´eret´enek m´odos´ıt´asaa n´ezetben A n´ezetpanelem megjelen˝oelemek m´eret´etmegv´altoztathatjuk. A m´eretet akkor m´odos´ıthatjuk, ha a n´ezetf´ajlt vagy mapp´atjelen´ıt meg. Az ele- mek m´eret´eta k¨ovetkez˝ok´eppen m´odos´ıthatjuk: * Az elemek nagy´ıt´as´ahoz v´alasszuk ki a N´ezetNagy´ıt´asmenupontot.¨ * Az elemek kicsiny´ıt´es´ehez v´a- lasszuk ki a N´ezetKicsiny´ıt´esmenupontot.¨ * Ha az elemeket eredeti m´ere- tukre¨ szeretn´enk vissza´all´ıtani, v´alasszuk a N´ezetNorm´alm´eret menupon-¨ tot. Az elemek m´eret´enek megv´altoztat´as´ara haszn´alhatjuk az eszk¨ozt´aron ta- l´alhat´om´eretez˝ogombokat. 7.5. t´abl´azat- M´eretez˝ogombok bemutatja a m´eretez˝ogombok haszn´alat´at. 7.5. t´abl´azat- M´eretez˝ogombok Gomb Gomb neve Le´ır´asKicsiny´ıt´esgomb Kicsiny´ıt´esgomb Kattintsunk erre a gombra, ha kicsiny´ıteni szeretn´enk a n´ezetben az elemek m´eret´et. Norm´alm´eret gomb Norm´alm´eret gomb Kattintsunk erre a gombra, ha eredeti m´eretukben¨ szeretn´enk l´atni az ele- meket. Nagy´ıt´asgomb Nagy´ıt´asgomb Kattintsunk erre a gombra, ha n¨ovelni szeretn´enk a n´ezetben megjelen˝o elemek m´eret´et. A Nautilus megjegyzi, hogy egy adott mapp´an´almilyen m´eretbe´all´ıt´ast haszn´altunk. A k¨ovetkez˝oalkalommal, amikor megjelen´ıtjuk¨ a mapp´at, az 188 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

elemek a kor´abban be´all´ıtott m´erettel jelennek meg. M´as sz´oval, amikor ´at´all´ıtjuk az elemek m´eret´etegy mapp´aban, a mapp´atszabjuk testre, hogy az egy adott m´erettel jelen´ıtse meg az elemeket. Ahhoz, hogy a m´eretet vissza´all´ıtsuk a be´all´ıt´asokn´almeghat´arozott ´ert´ekre, v´alasszuk ki a N´ezet- >N´ezetvissza´all´ıt´asaaz alap´ertelmezettre menupontot.¨ N´ezetek haszn´alata f´ajlok ´esmapp´akmegjelen´ıt´es´ehez A Nautilus t¨obb m´odot is k´ın´ala f´ajlok tartalm´anak megtekint´es´ehez. A Na- utilusban tal´alhat´okmegjelen´ıt˝okomponensek, ezek lehet˝ov´eteszik, hogy bizonyos t´ıpus´uf´ajlokat a n´ezetpanelen jelen´ıtsunk¨ meg. P´eld´aul a weboldal n´ez˝ovel HTML-f´ajlokat jelen´ıthetunk¨ meg a n´ezetpanelben. A sz¨ovegn´ez˝o- vel sz¨ovegf´ajlokat tekinthetunk¨ meg a n´ezetpanelben. A Nautilusszal megnyithatjuk a f´ajlokat a megfelel˝oalkalmaz´assalis. To- v´abbi tudnival´ok: ” F´ajlok megnyit´asa” . A Nautilus tartalmaz tov´abbi n´ezeteket, ezek seg´ıts´eg´evel az egyes mapp´ak tartalm´atkul¨ ¨onb¨oz˝ok´eppen jelen´ıthetjuk¨ meg. P´eld´aul mapp´aktartalm´a- nak megjelen´ıt´es´ehez a k¨ovetkez˝on´ezett´ıpusokat haszn´alhatjuk: * Ikonn´e- zet A mappa elemeit ikonk´ent jelen´ıti meg. 7.1. ´abra - Mappa tartalma Nautilus-ablakban bemutatja az ikonn´ezetet. * Listan´ezetA mappa ele- meit list´aban jelen´ıti meg. 7.3. ´abra - Nautilus-ablak, listan´ezetbemutatja a listan´ezetet. 7.3. ´abra - Nautilus-ablak, listan´ezetNautilus-ablak, amint egy mappa tartalm´atjelen´ıti meg listan´ezetben. A N´ezetmenu¨ seg´ıts´eg´evel v´alaszthatunk megjelen´ıt´esim´odot a mapp´ak- hoz ´esf´ajlokhoz. Haszn´alhatjuk tov´abb´aa N´ezetmint... leg¨ordul˝olist´at¨ ugyanerre a c´elra. Mappa megjelen´ıt´es´en´el, megadhatjuk, hogy az elemek milyen sorrendben jelenjenek meg. Az elemek m´eret´eta n´ezetmenub˝olm´o-¨ dos´ıthatjuk. A k¨ovetkez˝obekezd´esekazt ´ırj´akle, hogy hogyan tudunk az ikonn´ezettel, a listan´ezettel ´esa f´ajlok n´ezeteivel dolgozni. N´ezetkiv´alaszt´asa V´alasszuk ki a n´ezett´ıpust a N´ezetmenub˝ol.¨ M´asmegold´as:v´alasszuk ki a N´ezet->N´ezetmint... menuelemet.¨ V´alasszuk ki a megfelel˝on´ezetet a Megnyit´asm´asmegjelen´ıt˝ovel p´arbesz´edablakon, majd kattintsunk a Kiv´alaszt´asgombra. A n´ezett´ıpus´ata N´ezetmint... leg¨ordul˝olist´ab´olis¨ kiv´alaszthatjuk. A N´ezet mint... leg¨ordul˝olista¨ a c´ıms´avjobb oldal´antal´alhat´o. M´as-m´asmapp´akat m´as-m´asn´ezetekben is megjelen´ıthetunk.¨ A Nautilus megjegyzi, hogy egy adott mapp´ahoz milyen n´ezetet rendeltunk.¨ A k¨ovet- kez˝oalkalommal, amikor megjelen´ıtjuk¨ a mapp´at, a Nautilus a kor´abban 6.3. GNOME 189

megadott n´ezetet alkalmazza. Ahhoz, hogy a n´ezetet vissza´all´ıtsuk a be´all´ı- t´asokn´almeghat´arozott ´ert´ekre, v´alasszuk ki a N´ezet->N´ezetvissza´all´ıt´asa az alap´ertelmezettre menupontot.¨ F´ajlok rendez´eseikonn´ezetben Amikor a mappa tartalm´atikonn´ezetben jelen´ıtjuk¨ meg, megadhatjuk, hogy a n´ezethogyan rendezze az elemeket. A rendez´esmegad´as´ahoz v´alasszuk a N´ezetElemek rendez´esemenupontot.¨ Az Elemek rendez´esealmenu¨ a k¨o- vetkez˝olehet˝os´egeket tartalmazza: * A fels˝or´esztartalmaz egy lehet˝os´eget, amely seg´ıts´eg´evel k´ezzelrendezhetjuk¨ el f´ajljainkat. * A k¨oz´eps˝or´eszolyan lehet˝os´egeket tartalmaz, amelyek lehet˝ov´eteszik az automatikus rendez´est. * Az als´or´eszben tal´alhat´olehet˝os´egekseg´ıts´eg´evel befoly´asolhatjuk az ele- meket rendez´es´eta n´ezetben. Az almenub˝olv´alasszuk¨ a megfelel˝olehet˝os´eget. A lehet˝os´egeket a k¨ovet- kez˝ot´abl´azat´ırja le: Lehet˝os´eg Le´ır´as K´ezzel Lehet˝ov´eteszi, hogy k´ezzelrendezgessuk¨ a n´ezetben az elemeket. Fogjuk meg a mapp´akat ´esf´ajlokat, ´esh´uzzuk ezeket tetsz˝oleges helyre a n´ezeten belul.¨ N´evalapj´an Ennek hat´as´ara a Nautilus ´ab´ec´esorrendbe rendezi a f´ajlokat. A rendez´es nem veszi figyelembe a kis- ´esnagybet˝uk k¨oz¨ott kul¨ ¨onbs´eget. Ha be´all´ıtot- tuk, hogy a Nautilus a rejtett f´ajlokat is jelen´ıtse meg, ezek jelennek meg utolj´ara. M´eret alapj´an Ennek hat´as´ara a n´ezetm´eretuk¨ alapj´anrendezi az elemeket, a nagyobbakat jelen´ıti meg el¨ol. M´eret szerinti rendez´esn´ela mapp´akaz alapj´anrendez˝od- nek, hogy h´any elemet tartalmaznak. A mapp´aksorrendje nem a bennuk¨ tal´alhat´oelemek ¨osszm´erete alapj´and˝olel. T´ıpus alapj´an Ennek hat´as´ara a n´ezetf´ajlt´ıpus alapj´anrendezi ´ab´ec´esorrendbe a f´ajlokat. A rendez´esa F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´asn´altal´alhat´oMIME-t´ıpus le´ır´as´atveszi alapul. A MIME-t´ıpus azonos´ıtja a f´ajl form´atum´at, ´eslehe- t˝ov´eteszi az alkalmaz´asoksz´am´ara, hogy elolvass´aka f´ajlt. P´eld´aul egy levelez˝oprogram az image/png MIME-t´ıpus alapj´anfelismerheti, hogy a le- v´elhez egy PNG-k´epvan csatolva. 190 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

M´odos´ıt´asd´atuma alapj´an Ennek hat´as´ara a n´ezetaz utols´om´odos´ıt´asd´atuma alapj´anrendezi az elemeket. A legut´obb m´odos´ıtott elem kerul¨ el˝ore a list´aba. Matric´akalapj´an Ennek hat´as´ara az elemek a r´ajuk ragasztott matric´akalapj´ankerulnek¨ rendez´esre. A rendez´esa matric´aknev´etveszi alapul. A matrica n´elkuli¨ elemek kerulnek¨ a lista v´eg´ere. Szorosabb elrendez´es Ennek hat´as´ara az ikonok k¨ozelebb kerulnek¨ egym´ashoz a n´ezetben. Ford´ıtott sorrend Ennek hat´as´ara a feljebb ismertetett rendez´esekalap´ertelmezett sorrendje megfordul. Ha p´eld´aul ´ab´ec´esorrendbe rendeztuk¨ a f´ajlokat ´eskijel¨oljuk¨ a Ford´ıtott sorrend lehet˝os´eget, a f´ajlok ford´ıtott ´ab´ec´esorrendben jelennek meg. A Nautilus megjegyzi, hogy egy adott mapp´aban milyen rendez´estalkal- maztunk. A k¨ovetkez˝oalkalommal, hogy megjelen´ıtjuk¨ a mapp´at, a n´ezet a kor´abban megadott rendez´estalkalmazza. M´ask´epp megfogalmazva, ami- kor ´at´all´ıtjuk az elemek rendez´es´etegy mapp´aban, a mapp´atszabjuk testre, hogy az egy adott sorrendben jelen´ıtse meg az elemeket. Ahhoz, hogy az elrendez´estvissza´all´ıtsuk a be´all´ıt´asokn´almeghat´arozott ´ert´ekre, v´alasszuk ki a N´ezet->N´ezetvissza´all´ıt´asaaz alap´ertelmezettre menupontot.¨ Ikon ny´ujt´asaikonn´ezetben Ikonn´ezetben megv´altoztathatjuk az elemet jelk´epez˝oikon m´eret´et. Az ikont a k¨ovetkez˝ok´eppen ny´ujthatjuk: 1. Jobb gombbal kattintsunk az ´at- m´eretezend˝oelemre, majd v´alasszuk ki az Ikon sz´eth´uz´asalehet˝os´egeta felbukkan´omenub˝ol.¨ Az elem k¨orul¨ megjelenik egy t´eglalap, minden sar- k´anvan egy foganty´u. 2. Ragadjuk meg az egyik foganty´ut, ´esh´uzzuk sz´et az ikont a k´ıv´ant m´eretre. Az eredeti m´eret vissza´all´ıt´as´ahoz haszn´aljuk a jobbgombos menuben¨ tal´alhat´oIkon eredeti m´eret´enek vissza´all´ıt´asalehe- t˝os´eget. A munkaasztalon tal´alhat´oikonokat is sz´eth´uzhatjuk. N´ezetviselked´es´enek m´odos´ıt´asa A n´ezetek viselked´es´enek m´odos´ıt´as´ara a k¨ovetkez˝olehet˝os´egeink vannak: * Megadhatjuk, hogy a n´ezetalap´ertelmezett az adott f´ajlhoz vagy mapp´ahoz. * Megadhatjuk, hogy a n´ezetalap´ertelmezett az adott f´ajlt´ıpushoz vagy minden mapp´ahoz. * Megadhatjuk, hogy a n´ezetjelenjen meg a N´ezetmint ... almenuben¨ egy adott f´ajl vagy mappa eset´en. * Megadhatjuk, hogy a 6.3. GNOME 191

n´ezetjelenjen meg a N´ezetmint ... almenuben¨ egy adott f´ajlt´ıpus vagy minden mappa eset´en. * Megadhatjuk, hogy a n´ezetne jelenjen meg a N´ezetmint ... almenuben¨ egy adott f´ajl vagy mappa eset´en. A n´ezetviselked´es´eta k¨ovetkez˝om´odon m´odos´ıthatjuk: 1. V´alasszuk ki a N´ezet->N´ezetmint... menupontot.¨ Megjelenik a Megnyit´asm´asmegjelen´ı- t˝ovel p´arbesz´edablak. 2. V´alasszuk ki a m´odos´ıtani k´ıv´ant n´ezetet az ablak- ban tal´alhat´ot´abl´azatb´ol. 3. Kattintsunk a M´odos´ıt´asgombra. Megjelenik a M´odos´ıt´asp´arbesz´edablak. A k¨ovetkez˝ot´abl´azata M´odos´ıt´asp´arbesz´ed- ablak lehet˝os´egeit mutatja be: Lehet˝os´egLe´ır´aselemt´ıpus elemek eset´envegye bele a menube¨ V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha ehhez az elemt´ıpushoz meg szeretn´enk jelen´ıteni ezt a n´ezetet a N´ezetmint... almenuben.¨ elemt´ıpus elemek eset´enlegyen alap- ´ertelmezett V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha ehhez az elemt´ıpushoz ezt a n´ezetet szeretn´enk alap´ertelmezettk´ent hozz´arendelni. Csak elemn´evele- mek eset´envegye bele a menuben¨ V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha csak ennek az egy elemnek a N´ezetmint... almenuj´eben¨ szeretn´enk megtal´alni ezt a n´ezetet. Csak elemn´evelemek eset´enlegyen alap´ertelmezett V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha azt szeretn´enk, hogy ennek az egy elemnek ez legyen az alap´ertelmezett n´ezete. Ne vegye bele a menube¨ elemt´ıpus elemek ese- t´enV´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha el szeretn´enk t´avol´ıtani ezt a n´ezetet az adott t´ıpus´uelemek N´ezet mint... almenuj´eb˝ol.¨ 4. Kattintsunk az OK gombra, majd kattintsunk a M´egsemgombra a Megnyit´asm´asmegjelen´ı- t˝ovel p´arbesz´edablak bez´ar´as´ahoz. Megjegyz´es A f´ajlt´ıpusokhoz rendelt m˝uveleteket a F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´as- n´alis m´odos´ıthatjuk. A F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´asmegnyit´as´ahoz kattintsunk az Ugr´aside gombra. M˝uveletek hozz´arendel´ese f´ajlokhoz Amikor megnyitunk egy f´ajlt, a Nautilus a f´ajlhoz rendelt alap´ertelmezett m˝uveletet hajtja v´egre. A F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´astartalmazza a f´ajlt´ıpusokat, a hozz´ajuk tartoz´okiterjeszt´eseket ´esalap´ertelmezett m˝u- veleteket. Ez a t´abl´azatazt foglalja ¨ossze, hogy mi t¨ort´enik, amikor dupl´an kattintunk egy f´ajlra a Nautilusban. A Nautilusszal is ´at´all´ıthatjuk, hogy egy adott f´ajlhoz vagy f´ajlt´ıpushoz milyen m˝uvelet tartozzon. A F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´assala k¨ovetkez˝ofeladatokat oldhatjuk meg: * Az adott f´ajlt´ıpushoz tartoz´oalap´ertelmezett m˝uveletet megad´asa. Az alap´ertelmezett m˝uveletet m´odos´ıthatjuk is a Nautilusb´ol. * Egy f´ajlt´ı- pust egy vagy t¨obb alkalmaz´ashoz t´ars´ıthatunk. Az alap´ertelmezett m˝uvelet 192 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

lehet p´eld´aul a f´ajl megnyit´asaa f´ajl t´ıpus´ahoz rendelt alkalmaz´asokvala- melyik´evel. * Egy f´ajlt´ıpust egy vagy t¨obb megjelen´ıt˝oh¨oz t´ars´ıthatunk. Az alap´ertelmezett m˝uvelet lehet p´eld´aul a f´ajl megnyit´asaa f´ajl t´ıpus´ahoz rendelt megjelen´ıt˝okvalamelyik´evel. * F´ajlkiterjeszt´esek´esMIME-t´ıpusok ¨osszerendel´ese.A MIME-t´ıpus hat´arozza meg a f´ajl form´atum´at, az inter- netes b¨ong´esz˝ok´eslevelez˝oprogramok ez alapj´an d¨ontik el, hogy hogyan jelen´ıts´ekmeg a f´ajlt. M˝uveletek m´odos´ıt´asa M´odos´ıthatjuk a f´ajlhoz vagy f´ajlt´ıpushoz rendelt m˝uveletet. A k¨ovetkez˝o lehet˝os´egekvannak: * Megadhatjuk, hogy a m˝uvelet alap´ertelmezett legyen az adott f´ajlhoz. * Megadhatjuk, hogy a m˝uvelet alap´ertelmezett legyen az adott f´ajlt´ıpushoz. * Megadhatjuk, hogy a m˝uvelet jelenjen meg az adott f´ajl Megnyit´asezzel... almenuj´eben.¨ * Megadhatjuk, hogy a m˝uvelet jelenjen meg az adott f´ajlt´ıpus Megnyit´asezzel... almenuj´eben.¨ * Megadhatjuk, hogy a m˝uvelet ne jelenjen meg az adott f´ajlt´ıpus Megnyit´asezzel... almenuj´eben.¨ A m˝uveletek m´odos´ıt´as´ahoz a k¨ovetkez˝oket kell tennunk:¨ 1. A n´ezetpane- len v´alasszuk ki a f´ajlt, amelynek m´odos´ıtani szeretn´enk a m˝uveleteit. Ha egy f´ajlt´ıpushoz tartoz´om˝uveletet szeretn´enk m´odos´ıtani, v´alasszunk egy megfelel˝ot´ıpus´uf´ajlt. 2. V´alasszuk ki a F´ajl->Megnyit´asezzel menupon-¨ tot. A k¨ovetkez˝ol´ep´esekk¨ozul¨ hajtsunk v´egre egyet: + V´alasszuk ki a M´as alkalmaz´asmenupontot.¨ Megjelenik a Megnyit´asm´asalkalmaz´assalp´arbe- sz´edablak. + V´alasszuk ki a M´asmegjelen´ıt˝omenupontot.¨ Megjelenik a Megnyit´asm´asmegjelen´ıt˝ovel p´arbesz´edablak. 3. A t´abl´azatb´olv´alasszuk ki az alkalmaz´astvagy n´ezetet, melynek viselked´es´etm´odos´ıtani szeretn´enk. 4. Kattintsunk a M´odos´ıt´asgombra. Megjelenik a M´odos´ıt´asp´arbesz´edab- lak. A k¨ovetkez˝ot´abl´azata M´odos´ıt´asp´arbesz´edablak lehet˝os´egeit mutatja be: Lehet˝os´egLe´ır´asf´ajlt´ıpus elemek eset´envegye bele a menube¨ V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha ehhez a f´ajlt´ıpushoz ezt a alkalmaz´astvagy megjele- n´ıt˝otmeg szeretn´enk tal´alni a Megnyit´asezzel almenuben.¨ f´ajlt´ıpus elemek eset´enlegyen alap´ertelmezett V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha ehhez a f´ajlt´ı- pushoz ezt a alkalmaz´astvagy megjelen´ıt˝otszeretn´enk alap´ertelmezettk´ent hozz´arendelni. Csak f´ajln´evelemek eset´envegye bele a menuben¨ V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha ehhez a f´ajlhoz ezt a alkalmaz´astvagy megjelen´ıt˝ot meg szeretn´enk tal´alni a Megnyit´as ezzel almenuben,¨ de a t¨obbi hasonl´o t´ıpus´uf´ajl eset´ennem. Csak f´ajln´evelemek eset´enlegyen alap´ertelmezett V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha ehhez a f´ajlhoz ezt a alkalmaz´astvagy meg- jelen´ıt˝otszeretn´enk alap´ertelmezettk´ent hozz´arendelni, de a t¨obbi hasonl´o t´ıpus´uf´ajl eset´ennem. Ne vegye bele a menube¨ f´ajlt´ıpus elemek eset´en V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha enn´ela f´ajlt´ıpusn´alnem szeretn´enk ezt a 6.3. GNOME 193

alkalmaz´astvagy megjelen´ıt˝otmegtal´alni a Megnyit´asezzel almenuben.¨ 5. Kattintsunk az OK gombra, majd kattintsunk a M´egsemgombra a p´arbe- sz´edablak bez´ar´as´ahoz. Megjegyz´es A f´ajlt´ıpusokhoz rendelt m˝uveleteket a F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´as- n´alis m´odos´ıthatjuk. A F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´asmegnyit´as´ahoz kattintsunk az Ugr´aside gombra. A Nautilus testreszab´asa A f´ajlkezel˝oig´enyeink ´es´ızl´esunk¨ szerint testreszabhat´o.A fejezet a f´ajlke- zel˝otestreszab´as´atmutatja be. Be´all´ıt´asok A F´ajlkezel˝obe´all´ıt´asaip´arbesz´edablak seg´ıts´eg´evel ´all´ıthatjuk be a f´ajlke- zel˝otulajdons´agait. A F´ajlkezel˝obe´all´ıt´asaip´arbesz´edablak megjelen´ıt´es´e- hez v´alasszuk a Szerkeszt´es->Be´all´ıt´asokmenupontot.¨ A be´all´ıt´asokaz al´abbi kateg´ori´akra oszlanak: * n´ezetek alap´ertelmezett be´all´ıt´asai* a f´ajlok, mapp´ak, v´egrehajthat´osz¨ovegf´ajlok ´esa Kuka visel- ked´ese* az ikonal´a´ır´asokon megjelen˝oadatok * a f´ajlkezel˝oteljes´ıtm´eny´et befoly´asol´oel˝on´ezeti be´all´ıt´asok A n´ezetek be´all´ıt´asa Megadhatjuk az alap´ertelmezett n´ezetet, ´esm´odos´ıthatjuk a rendez´esi, va- lamint a megjelen´ıt´esibe´all´ıt´asokat. Megadhatjuk az ikonn´ezet´esa listan´e- zet alap´ertelmezett be´all´ıt´asait is. Az alap´ertelmezett n´ezetmegad´as´ahoz v´alasszuk a Szerkeszt´es->Be´all´ıt´asokmenupontot.¨ A F´ajlkezel˝obe´all´ıt´asai p´arbesz´edablakban kattintsunk a N´ezetek fulre.¨ Ekkor megjelenik a N´ezetek lap. 7.6. t´abl´azat- N´ezetek be´all´ıt´asaifelsorolja a m´odos´ıthat´on´ezetbe´all´ıt´aso- kat. 7.6. t´abl´azat- N´ezetek be´all´ıt´asai P´arbesz´edablak-elem Le´ır´as Uj´ mapp´akmegjelen´ıt´esemint Itt hat´arozhatjuk meg a mapp´akalap´ertelmezett n´ezet´et. Amikor megnyi- tunk egy ´uj mapp´ataz ebben a n´ezetben jelenik meg. Elemek rendez´ese Itt hat´arozhatjuk meg a mapp´akelemeinek alap´ertelmezett rendez´es´et. Mapp´akmindig a f´ajlok el˝ott 194 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha rendez´esn´ela mapp´akat a f´ajlok el˝ott sze- retn´enk tal´alni. Rendez´esford´ıtott sorrendben Itt hat´arozhatjuk meg, hogy a mapp´aban megjelen˝oelemek az alap´ertelme- zett rendez´esisorrendhez k´epest ford´ıtott sorrendben jelenjenek meg. Ha kijel¨oljuk¨ ezt a lehet˝os´eget, az Elemek rendez´eseleg¨ordul˝olist´ab´olkiv´alasz-¨ tott rendez´essorrendj´etmegford´ıtjuk. Ha p´eld´aul a N´evalapj´anlehet˝os´eg van kiv´alasztva, az elemek ford´ıtott bet˝urendben jelennek meg. Rejtett f´ajlok ´esbiztons´agiment´esekmegjelen´ıt´ese V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha a n´ezetpanelen meg szeretn´enk jelen´ıteni a rejtett f´ajlokat ´esa f´ajljainkr´olk´eszult¨ biztons´agim´asolatokat is. A rejtett f´ajlok nev´enek els˝okaraktere a pont (.). A biztons´agim´asolat nev´enek utols´o karaktere a hull´amvonal ( ). Alap´ertelmezett nagy´ıt´as Ikonn´ezet´eslistan´ezet. Itt hat´arozhatjuk meg, hogy a mappa elemei mi- lyen nagy´ıt´asban jelenjenek meg. A nagy´ıt´ashat´arozza meg a mapp´aban megjelen˝oelemek m´eret´et. Szorosabb elrendez´eshaszn´alata Ha ezt a lehet˝os´egetv´alasztjuk, a mappa elemei k¨ozelebb kerulnek¨ egym´as- hoz az ikonn´ezetben. K´ezielrendez´eshaszn´alata. V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha az ikonn´ezetben k´ezzelszeretn´enk elrendezni az elemeket. Csak mapp´akmutat´asa Ha ezt a lehet˝os´egetkijel¨oljuk,¨ a Fa n´ezetben csak mapp´akjelennek meg. F´ajlok ´esmapp´akbe´all´ıt´asai A f´ajlok ´esmapp´akbe´all´ıt´asaihoz v´alasszuk a Szerkeszt´es->Be´all´ıt´asokme- nupontot.¨ A F´ajlkezel˝obe´all´ıt´asaip´arbesz´edablakban kattintsunk a F´ajlok ´esmapp´akfulre.¨ Ekkor megjelenik a F´ajlok ´esmapp´aklap. 7.7. t´abl´azat- F´ajlok ´esmapp´akbe´all´ıt´asaifelsorolja a f´ajlok ´esmapp´ak be´all´ıt´asilehet˝os´egeit 7.7. t´abl´azat- F´ajlok ´esmapp´akbe´all´ıt´asai Lehet˝os´eg Le´ır´as Minden f´ajl vagy mappa megnyit´asa´uj ablakban 6.3. GNOME 195

V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha minden mappa ´esf´ajl megnyit´asakor ´uj ablakot szeretn´enk. Elemek aktiv´al´asaegy kattint´assal V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha az alap´ertelmezett m˝uveletet szeretn´enk v´egrehajtatni a f´ajlkezel˝ovel, amikor egy elemre kattintunk. Amikor ez a be´all´ıt´as´erv´enyben van, ´esaz eg´ermutat´ota az elemre helyezzuk,¨ az elem c´ıme al´ah´uzva jelenik meg. Elemek aktiv´al´asadupla kattint´assal V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha az alap´ertelmezett m˝uveletet dupla kattin- t´assalszeretn´enk elind´ıtani. V´egrehajthat´osz¨ovegf´ajlok futtat´asakattint´askor V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha kattint´ashat´as´ara futtatni szeretn´enk a v´eg- rehajthat´of´ajlokat. V´egrehajthat´of´ajl lehet p´eld´aul egy parancs´allom´any. V´egrehajthat´osz¨ovegf´ajlok megtekint´esekattint´askor V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha meg szeretn´enk jelen´ıteni a v´egrehajthat´o f´ajlok tartalm´at, futtat´as helyett. K´erdezd meg minden alkalommal V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha a v´egrehajthat´of´ajl kiv´alaszt´asakor egy meger˝os´ıt´est k´er˝o p´arbesz´edablakot szeretn´enk l´atni. A p´arbesz´edablak megk´erdezi, hogy futtatni vagy megtekinteni akarjuk-e a f´ajlt. K´erdez´esa kuka ur´ıt´esevagy¨ a f´ajlok t¨orl´eseel˝ott V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha a Kuka ur´ıt´esevagy¨ f´ajlok t¨orl´eseel˝ott figyelmeztet˝o uzenetet¨ szeretn´enk kapni. Olyan T¨orl´esparancs enged´elyez´ese,amely megkeruli¨ a Kuk´at V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha hozz´aszeretn´enk adni a T¨orl´esparancsot a k¨ovetkez˝omenukh¨ ¨oz: * A Szerkeszt´esmenuh¨ ¨oz. * Ahhoz a felbukkan´o menuh¨ ¨oz, amely f´ajlra, mapp´ara vagy munkaasztalikonra val´okattint´askor v´alik l´athat´ov´a. AT¨orl´esmenuelem¨ haszn´alatakor a f´ajlok azonnal ´esv´eg´erv´enyesen t¨orl˝od- nek a f´ajlrendszerr˝ol. Az ikonfeliratok be´all´ıt´asai Az ikonfeliraton tal´alhat´oaz ikonn´ezetben megjelen˝of´ajl vagy mappa neve. Az ikonfelirat h´arom tov´abbi adatot tartalmazhat. Ezek az adatok a f´ajln´ev alatt jelennek meg. Norm´alis esetben csak egy adat l´athat´o,de ahogy felna- gy´ıtjuk az ikonokat a n´ezetben, egyre r´eszletesebb inform´aci´okat tudhatunk 196 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

meg. Testreszabhatjuk, hogy milyen adatok jelenjenek meg az ikonfelirat- ban. Az ikonfeliratok viselked´es´enek be´all´ıt´as´ahoz v´alasszuk ki a Szerkeszt´es- >Be´all´ıt´asokmenupontot.¨ A F´ajlkezel˝obe´all´ıt´asaip´arbesz´edablakban kat- tintsunk a F´ajlok ´esmapp´akfulre.¨ Ekkor megjelenik a F´ajlok ´esmapp´ak lap. A megjelen´ıtend˝oadatokat a h´arom leg¨ordul˝olista¨ seg´ıts´eg´evel ´all´ıthatjuk be. Az els˝otaz els˝ob˝ol, a m´asodikat a m´asodikb´ol´es´ıgy tov´abb. A k¨ovetkez˝o t´abl´azat ¨osszefoglalja, hogy milyen adatokat jelen´ıthetunk¨ meg: Inform´aci´o Le´ır´as M´eret Az elem m´eret´enek megjelen´ıt´ese T´ıpus Az elem MIME-t´ıpus´anak le´ır´asa.Ez a F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´as- n´altal´alhat´o. M´odos´ıt´asd´atuma Az elem utols´om´odos´ıt´as´anak d´atuma. Hozz´af´er´esd´atuma Az utols´oel´er´esd´atum´atjelen´ıti meg. Tulajdonos Az elem tulajdonos´atjelen´ıti meg. Csoport Az elem tulajdonos´anak csoportj´atjelen´ıti meg. Jogosults´agok Az elem jogosults´agait jelen´ıti meg. P´eld´aul: -rwxrw-r– . Okt´alis jogosults´agok Az elem jogosults´agait jelen´ıti meg, okt´alis form´atumban. P´eld´aul: 764 . MIME-t´ıpus Az elem MIME-t´ıpus´atjelen´ıti meg. Nincs Nem jelen´ıt meg tov´abbi adatot az elemr˝ol. Az el˝on´ezetbe´all´ıt´asai 6.3. GNOME 197

A f´ajlkezel˝orendelkezik bizonyos el˝on´ezeti funkci´okkal. Az el˝on´ezeti funk- ci´okhat´assallehetnek a f´ajlkezel˝ov´alaszsebess´eg´ere, amellyel a k´er´eseinkre reag´al. Egyes lehet˝os´egeket be lehet ´ugy ´all´ıtani, hogy ez gyors´ıtson a f´ajl- kezel˝om˝uk¨od´es´en. A k¨ovetkez˝ot´abl´azata m˝uk¨od´estgyors´ıt´olehet˝os´egeket foglalja ¨ossze: Lehet˝os´eg Le´ır´as Mindig A m˝uveletet helyi ´est´avoli f´ajlokon egyar´ant v´egrehajtja. Csak helyi f´ajlok Csak helyi f´ajlokon hajtja v´egre a m˝uveletet. Soha Sohasem hajtja v´egre a m˝uveletet. Az el˝on´ezet be´all´ıt´asaihoz v´alasszuk a Szerkeszt´es->Be´all´ıt´asokmenupon-¨ tot. A F´ajlkezel˝o be´all´ıt´asai p´arbesz´edablakban kattintsunk a El˝on´ezet fulre.¨ Ekkor megjelenik a El˝on´ezetlap. 7.8. t´abl´azat - El˝on´ezet be´all´ıt´asai felsorolja a m´odos´ıthat´o el˝on´ezet- be´all´ıt´asokat. 7.8. t´abl´azat- El˝on´ezetbe´all´ıt´asai P´arbesz´edablak-elem Le´ır´as Sz¨oveg mutat´asaaz ikonokban A sz¨ovegf´ajl ikonj´aban l´athat´osz¨ovegel˝on´ezetmegjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk ki a megfelel˝olehet˝os´eget. B´elyegk´epek megjelen´ıt´ese Az b´elyegk´epek megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk ki a megfelel˝olehet˝os´eget. A f´ajlkezel˝ominden k´epet tartalmaz´omapp´aban l´etrehoz egy .thumbnails mapp´at, ´esebben t´arolja az b´elyegk´epeket. Csak az enn´elkisebb f´ajlokhoz Itt adhatjuk meg a f´ajlm´eret fels˝okorl´atj´at, amely meghalad´asaeset´ena f´ajlkezel˝om´arnem k´esz´ıt b´elyegk´epet. Hangf´ajlok el˝on´ezete A hangf´ajlok el˝on´ezet´ehez v´alasszuk ki a megfelel˝olehet˝os´eget. Elemek sz´am´anak megjelen´ıt´ese 198 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

A mappaelemek sz´am´anak megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk ki a megfelel˝obe´al- l´ıt´ast. H´att´ermegv´altoztat´asa A Nautilusban tal´alhat´okh´att´erk´epek, ezek seg´ıts´eg´evel testreszabhatjuk a k¨ovetkez˝oelemek kin´ezet´et: * a Nautilus munkaasztal h´attere * oldalpanel * n´ezetpanel * panelek, kiv´eve a menupanelt¨ A k¨ovetkez˝ok´eppen v´altoztathatjuk meg a h´atteret: 1. V´alasszuk a Szerkeszt´es->H´atterek ´esmatric´akmenuelemet.¨ Megjelenik a H´atterek ´es matric´akp´arbesz´edablak. 2. A felhaszn´alhat´omint´akkilist´az´as´ahoz kat- tintsunk a Mint´akgombra. A felhaszn´alhat´osz´ınek megjelen´ıt´es´ehez kat- tintsunk a Sz´ınek gombra. 3. A munkaasztal vagy panel h´att´ermint´aj´anak megv´altoztat´as´ahoz h´uzzuk a mint´ata megfelel˝ohelyre. Ha minta helyett sz´ınt szeretn´enk haszn´alni, h´uzzuk a sz´ınt a megfelel˝ohelyre. 4. A p´arbe- sz´edablak bez´ar´as´ahoz kattintsunk a Bez´ar´asgombra. M´asik megold´as:jobb gombbal kattintsunk az oldalpanel vagy a n´ezetpanel h´atter´ere ´esa felbukkan´omenub˝olv´alasszuk¨ ki a H´att´erm´odos´ıt´asamenu-¨ elemet. Megjelenik a H´atterek ´esmatric´akp´arbesz´edablak. A panel h´atte- r´enek vissza´all´ıt´as´ahoz kattintsunk jobb gombbal a h´att´erre, ´es v´alasszuk ki a felbukkan´omenub˝olaz¨ Alap´ertelmezett h´att´erhaszn´alata menuelemet.¨ Amikor megv´altoztatjuk az oldalpanel vagy a n´ezetpanel h´atter´etegy adott mapp´aban, a Nautilus megjegyzi ezt a be´all´ıt´ast. A k¨ovetkez˝oalkalommal, amikor megjelen´ıtjuk¨ a kor´abban ´at´all´ıtott mapp´at, a m´odos´ıtott be´all´ı- t´asokat l´atjuk. M´ask´epp megfogalmazva: amikor megv´altoztatjuk a mappa h´atter´et, a mapp´atszabjuk testre, hogy az a megfelel˝oh´att´erk´eppel jelenjen meg. Minta hozz´aad´asa Uj´ minta hozz´aad´as´ahoz v´alasszuk ki a Szerkeszt´es->H´atterek ´esmatric´ak menuelemet.¨ Kattintsunk a Mint´akgombra, majd kattintsunk az Uj´ minta hozz´aad´asagombra. Megjelenik a p´arbesz´edablak. Az ablak seg´ıts´eg´evel keressuk¨ meg az ´uj mint´at. Az OK gombra val´okattint´assaladhatjuk hozz´a az ´uj mint´ata H´atterek ´es matric´akp´arbesz´edablakhoz. Sz´ın hozz´aad´asa Uj´ sz´ın hozz´aad´as´ahoz v´alasszuk ki a Szerkeszt´es->H´atterek ´esmatric´ak menuelemet.¨ Kattintsunk a Sz´ınek gombra, majd kattintsunk az Uj´ sz´ın hozz´aad´asagombra. Megjelenik a sz´ınkiv´alaszt´op´arbesz´edablak. Az ablak seg´ıts´eg´evel v´alasszuk ki az ´uj sz´ınt. Az OK gombra val´okattint´assalad- hatjuk hozz´aaz ´uj sz´ınt a H´atterek ´esmatric´akp´arbesz´edablakhoz. Ablakelemek megjelen´ıt´ese´eselrejt´ese 6.3. GNOME 199

A k¨ovetkez˝oNautilus-ablakelemek l´athat´os´ag´atlehet ´all´ıtani: * Az oldalpa- nel elrejt´es´ehez v´alasszuk ki a N´ezet->Oldalpanel menuelemet.¨ Az oldal- panel ´ujb´oli megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk ki ´ujra a N´ezet->Oldalpanel menu-¨ elemet. * Az eszk¨ozt´arelrejt´es´ehez v´alasszuk ki a N´ezet->Eszk¨ozsor me- nuelemet.¨ Az eszk¨ozt´ar´ujb´oli megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk ki ´ujra a N´ezet- >Eszk¨ozsor menuelemet.¨ * Az oldalpanel elrejt´es´ehez v´alasszuk ki a N´ezet ->Oldalpanel menuelemet.¨ Az oldalpanel ´ujb´oli megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk ki ´ujra a N´ezet->Oldalpanel menuelemet.¨ * Az ´allapotsor elrejt´es´ehez v´a- lasszuk ki a N´ezet->Allapotsor´ menuelemet.¨ Az ´allapotsor ´ujb´oli megjele- n´ıt´es´ehez v´alasszuk ki ´ujra a N´ezet->Allapotsor´ menuelemet.¨ * Ha el sze- retn´enk t´avol´ıtani egy fulet¨ az oldalpanelr˝ol, kattintsunk jobb gombbal az oldalpanelre, v´alasszuk ki az elt´avol´ıtand´oful¨ nev´et. A ful¨ ´ujb´oli megjele- n´ıt´es´ehez kattintsunk ism´etelten jobb gombbal az oldalpanelre ´esv´alasszuk ´ujra ki a megjelen´ıtend˝oful¨ nev´et. Cser´elhet˝oadathordoz´okhaszn´alata A Nautilus a k¨ovetkez˝ocser´elhet˝oadathordoz´okat t´amogatja: * Audio CD * F´enyk´epez˝og´ep* CD-ROM * Floppy lemez * Iomega Jaz lemez * Iomega Zip lemez * Memory Stick Megjegyz´es Ahhoz, hogy a Nautilus felismerje a cser´elhet˝oadathordoz´ot, l´eteznie kell a megfelel˝obejegyz´esnek a /etc/fstab f´ajlban. Adathordoz´obef˝uz´ese Az adathordoz´obef˝uz´eseannyit tesz, hogy a cser´elhet˝oadathordoz´ontal´al- hat´oadatok el´erhet˝ov´ev´alnak. Amikor bef˝uzzuk¨ az adathordoz´ot, az azon tal´alhat´of´ajlok a sz´am´ıt´og´epf´ajlrendszer´enek egy alk¨onyvt´ar´aban jelennek meg. Az adathordoz´obef˝uz´es´ehez helyezzuk¨ be azt a megfelel˝oeszk¨ozbe. A mun- kaasztalon megjelenik az eszk¨ozt jelk´epez˝oikon. Az ikon csak akkor jelenik meg, ha a rendszerbe´all´ıt´asoklehet˝ov´eteszik az eszk¨oz automatikus bef˝u- z´es´et. Ha a rendszer be´all´ıt´asai nem teszik lehet˝ov´eaz automatikus bef˝uz´est, k´ez- zel kell bef˝uznunk¨ az eszk¨ozt. Jobb gombba kattintsunk a munkaasztalra, majd v´alasszuk ki a Lemezek-> eszk¨ozn´evmenuelemet.¨ P´eld´aul floppy le- mez beilleszt´es´ehez v´alasszuk ki a Lemezek->Floppy menupontot.¨ A mun- kaasztalon megjelenik az eszk¨ozt jelk´epez˝oikon. Adathordoz´otartalm´anak megjelen´ıt´ese Az adathordoz´otartalm´ata k¨ovetkez˝ok´eppen jelen´ıthetjuk¨ meg: * Kattint- sunk dupl´ana munkaasztalon tal´alhat´oikonra. * Jobb gombbal kattintsunk 200 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

a munkaasztalon megtal´alhat´oikonra, majd v´alasszuk a Megnyit´asmenu-¨ pontot. Megjelenik egy Nautilus-ablak az adathordoz´otartalm´aval. A n´ezetfriss´ı- t´es´ehez kattintsunk a Friss´ıt´esgombra. Adathordoz´otulajdons´againak megjelen´ıt´ese A cser´elhet˝oadathordoz´otulajdons´againak megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk ki a jobbgombos menub˝ola¨ Tulajdons´agokmenupontot.¨ Az adathordoz´otulaj- dons´agaiegy p´arbesz´edablakban jelennek meg. A p´arbesz´edablak bez´ar´as´ahoz kattintsunk a Bez´ar´asgombra. Floppy lemez form´az´asa A form´az´asel˝ok´esz´ıti az adathordoz´otegy bizonyos f´ajlrendszer haszn´ala- t´ara. Form´az´askor minden adat felul´ır´odik¨ az adathordoz´on. A f´ajlkezel˝o seg´ıts´eg´evel form´azhatjuk a lemezt. A hajl´ekonylemez form´az´as´ahoz a k¨ovetkez˝ol´ep´esekszuks´egesek:¨ 1. He- lyezzuk¨ be a lemezt a meghajt´oba. F˝uzzuk¨ be a lemezt a f´ajlrendszerbe. Az adathordoz´okbef˝uz´es´evel kapcsolatban l´asd: ” Adathordoz´obef˝uz´ese” . 2. A jobb eg´ergombbal kattintsunk a lemez ikonj´ara a munkaasztalon, majd v´alasszuk a Form´az´asmenuelemet.¨ Megjelenik a Floppy form´az´asap´arbe- sz´edablak. 3. All´ıtsuk´ be a form´az´astulajdons´agait a Floppy form´az´asa p´arbesz´edablakban. A k¨ovetkez˝ot´abl´azatle´ırja a p´arbesz´edpanel elemeit: P´arbesz´edablak-elem Le´ır´asHajl´ekonylemezes egys´egA hajl´ekonylemezes egys´egeszk¨oznev´etjelen´ıti meg. F´ajlrendszer t´ıpusa V´alasszuk ki a hasz- n´alni k´ıv´ant f´ajlrendszert. Floppy t´ıpusa V´alasszuk ki a lemez adats˝ur˝u- s´eg´et. Gyors form´az´asV´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha csak a f´ajlrendszert szeretn´enk l´etrehozni a lemezen. A gyors form´az´asm˝uvelete nem ellen˝orzi a hib´asblokkokat. Ezt a lehet˝os´egetcsak akkor v´alaszthatjuk, ha a lemez el˝oz˝oleg m´armeg volt form´azva. 4. A lemez form´az´as´ahoz kattintsunk a Form´az´asgombra. Adathordoz´okiad´asa Az adathordoz´oelt´avol´ıt´as´ahoz kattintsunk jobb gombbal az adathordoz´o ikonj´ara, majd v´alasszuk ki a Kiad´aslehet˝os´eget. Ha az adathordoz´otbe- fogad´oeszk¨oz t´alc´aja motoros, a t´alca kiny´ılik. Ha az eszk¨oz t´alc´aja nem motoros, megjelenik egy uzenet,¨ amely k¨ozli, hogy az adathordoz´otbizton- s´agosanel lehet t´avol´ıtani. Az adathordoz´otnem lehet elt´avol´ıtani a motorral rendelkez˝oeszk¨oz¨okb˝ol, am´ıg az nincs lev´alasztva. Az adathordoz´oelt´avol´ıt´as´ahoz v´alasszuk le azt a f´ajlrendszerr˝ol. A lemezt a k¨ovetkez˝ok´eppen t´avol´ıthatunk el a meghaj- t´ob´ol: 1. Z´arjuk be minden Nautilus-ablakot, Termin´al-ablakot ´esminden 6.3. GNOME 201

m´asalkalmaz´ast, amely haszn´alja a lemezt. 2. A jobb eg´ergombbal kattint- sunk a lev´alasztand´olemez ikonj´ara, majd v´alasszuk ki a K¨otet lev´alaszt´asa menuelemet.¨ 3. Vegyuk¨ ki a lemezt a meghajt´ob´ol. Figyelem Ha a k¨otet lev´alaszt´asael˝ott vesszuk¨ ki a lemezt, a lemezen t´arolt adat elveszhet!

A munkaasztal h´atter´enek haszn´alata. Tartalom Bevezet´esa munkaasztalh´att´erhaszn´alat´aba A munkaasztal h´atter´enek el- ind´ıt´asaA munkaasztal h´atter´enelhelyezked˝oobjektumok Munkaasztal-objektumok kijel¨ol´eseObjektum megnyit´asaa munkaasztalr´ol Ind´ıt´oikon elhelyez´esea munkaasztalon Szimbolikus kapocs hozz´aad´asaa munkaasztalhoz F´ajl vagy mappa elhelyez´esea munkaasztalon Objektum elt´avol´ıt´asaa munkaasztalr´olObjektum t¨orl´esea munkaasztalr´ol A munkaasztalon tal´alhat´oKuka haszn´alata A Kuka tartalm´anak megjelen´ıt´eseA Kuka kiur´ıt´ese¨ A Munkaasztal menu¨ haszn´alata A munkaasztal h´att´ersz´ın´enek vagy - mint´aj´anak testreszab´asa A Nautilus f´ajlkezel˝okezeli a munkaasztal h´atter´et. Ez a fejezet bemutatja, hogy hogyan haszn´alhatjuk a Nautilust a munkaasztal h´atter´enek kezel´e- s´ere. Bevezet´esa munkaasztalh´att´erhaszn´alat´aba A munkaasztal h´attere minden m´as,a munkaasztalon megtal´alhat´oelem m¨og¨ott tal´alhat´o.A h´att´era kezel˝oifelulet¨ akt´ıv r´esze.A munkaasztalh´at- t´eren a k¨ovetkez˝om˝uveleteket hajthatjuk v´egre: * Alkalmaz´asokind´ıt´asa, f´ajlok ´esmapp´akmegnyit´asa.Munkaasztal-objektumokat a gyakran hasz- n´alt f´ajlok, mapp´ak´esalkalmaz´asok k´enyelmes el´er´ese´erdek´eben tehetunk¨ a munkaasztalra. P´eld´aul elhelyezhetunk¨ ind´ıt´oikont a munkaasztalh´att´eren. L´etrehozhatunk a gyakran haszn´alt f´ajljainkra szimbolikus kapcsokat, majd ezeket elhelyezhetjuk¨ a munkaasztalon. A munkaasztal f´ajlok ´esmapp´akt´a- rol´as´ara is alkalmas. * Nyissuk meg a Munkaasztal menut.¨ Kattinthatunk jobb gombbal a munkaasztal egy ures¨ felulet´ere,¨ ekkor felbukkan a Munka- asztal menu.¨ A Munkaasztal menut¨ a munkaasztal h´atter´evel kapcsolatos m˝uveletek elv´egz´es´ere haszn´alhatjuk. * Munka a Kuk´aval. A m´ar felesle- gess´ev´alt elemeket elhelyezhetjuk¨ a Kuk´aban vagy kiur´ıthetj¨ uk¨ a Kuk´at. * A munkaasztal h´atter´enek testreszab´asaBe´all´ıthatjuk a munkaasztal h´at- ter´enek mint´aj´atvagy sz´ın´et. Alap´ertelmez´esben a munkaasztalon h´arom objektum tal´alhat´o. 202 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

8.1. t´abl´azat- A munkaasztalh´att´eralapobjektumai le´ırja a munkaasztal- h´att´eren megtal´alhat´oh´arom alapobjektum feladat´at 8.1. t´abl´azat- A munkaasztalh´att´eralapobjektumai Elem Elem M˝uvelet A Nautilus Saj´atmappa ikonja. Saj´atmappa Megnyit egy Nautilus-ablakot, ´esa n´ezetpanelen megjelen´ıti a saj´atk¨onyv- t´arunkat. A Nautilus Kezdd itt! ikonja. Kezdd itt! Kiindul´asipont a GNOME munkaasztal kulcsfontoss´ag´uelemeihez. A Na- utilus Kuka ikonja Kuka Megnyit egy Nautilus-ablakot, ´esa n´ezetpanelen megjelen´ıti a Kuka tartal- m´at. A munkaasztal h´atter´enek elind´ıt´asa Ha nem a Nautilus kezeli a munkaasztal h´atter´et, az alapobjektumok nem jelennek meg. Ebben az esetben ´ujra kell ind´ıtani a munkaasztalh´atteret. Ha az alapobjektumok nem jelennek meg a munkaasztalh´att´eren, a k¨ovetkez˝ok egyike igaz: * V´eletlenul¨ meg´all´ıtottuk a munkaasztal h´atter´etmegjelen´ıt˝o folyamatot (process). A munkaasztal ´ujraind´ıt´as´ahoz be kell ´all´ıtanunk a Nautilust, hogy az jelen´ıtse meg a h´atteret. * Let¨or¨oltuk¨ a /.nautilus k¨onyv- t´arat. A munkaasztal ´ujraind´ıt´as´ahoz be kell ´all´ıtanunk a Nautilust, hogy az jelen´ıtse meg a h´atteret. Ahhoz, hogy a Nautilus jelen´ıtse meg a h´atteret, a k¨ovetkez˝oket kell ten- nunk:¨ 1. Kiv´alaszthatjuk a f˝omenub˝olaz¨ Alkalmaz´asok->Saj´atmappa me- nuelemet.¨ Megjelenik a Nautilus First Time Setup. 2. A Nautilus First Time Setup lehet˝ov´eteszi, hogy testreszabjuk a Nautilus munkak¨ornyezetet. K¨o- vessuk¨ a Nautilus First Time Setup utas´ıt´asait. Az At´all´asGMC-r˝olNau-´ tilusra oldalon, v´alasszuk ki a Nautilus jelen´ıti meg a h´atteret lehet˝os´eget. 3. A Befejez´esoldalon kattintsunk a Befejez´esgombra. A munkaasztal h´atter´enelhelyezked˝oobjektumok A munkaasztal h´atter´enelhelyezked˝oobjektumok olyan ikonok, amelyek- kel f´ajlokat, mapp´akat vagy alkalmaz´asokat nyithatunk meg. Minden ilyen objektum a munkaasztal h´atter´enek mapp´aj´aban helyezkedik el. Amikor objektumot helyezunk¨ ´ata munkaasztalra, az objektumok ebbe a mapp´aba kerulnek.¨ A saj´atmapp´ankat is haszn´alhatjuk a munkaasztal h´atterek´ent. 6.3. GNOME 203

Alap´ertelmez´esben a munkaasztalon h´arom objektum tal´alhat´o.A munka- asztalra tov´abbi objektumokat helyezhetunk¨ el, ezek seg´ıts´eg´evel k¨onnyeb- ben el´erhetjuk¨ a f´ajlokat, mapp´akat vagy a gyakran haszn´alt alkalmaz´aso- kat. P´eld´aul elhelyezhetunk¨ ind´ıt´oikonokat a munkaasztalon, ´ıgy k¨onnyeb- ben el´erhetjuk¨ a gyakran haszn´alt alkalmaz´asokat. 8.2. t´abl´azat- Munkaasztal-objektumt´ıpusok bemutatja, hogy milyen ob- jektumt´ıpusokat adhatunk a munkaasztalhoz. 8.2. t´abl´azat- Munkaasztal-objektumt´ıpusok Objektumt´ıpus Le´ır´as Szimbolikus kapocs A szimbolikus kapocs egy m´asik f´ajlra vagy mapp´ara mutat´oobjektum. Amikor a munkaasztalr´olegy szimbolikus kapcsot nyitunk meg, val´oj´aban a kapocs ´altal hivatkozott f´ajl vagy mappa ny´ılik meg. A szimbolikus kap- csokat ´atm´asolhatjuk vagy ´athelyezhetjuk¨ a munkaasztalra. A k¨ovetkez˝o´abra egy f´ajlra mutat´oszimbolikus kapcsot mutat be. Ind´ıt´oikon A k¨ovetkez˝oind´ıt´oikon-t´ıpusokat helyezhetjuk¨ el a munkaasztalon: * Alkal- maz´as:egy adott alkalmaz´astind´ıt el. * Hivatkoz´as:f´ajlra, mapp´ara vagy URL-re mutat´ohivatkoz´as. F´ajl A munkaasztalon f´ajlokat is t´arolhatunk. A munkaasztalon tal´alhat´of´ajlok a f´ajlrendszeren a munkaasztalk¨onyvt´arban tal´alhat´ok( /Desktop). Mappa A mapp´akat ´athelyezhetjuk¨ a munkaasztalra, vagy ak´arott is l´etrehozhat- juk ˝oket. A munkaasztalon tal´alhat´omapp´aka f´ajlrendszeren a munkaasz- talk¨onyvt´arban tal´alhat´ok( /Desktop). A munkaasztal objektumait a k¨ovetkez˝om´odon lehet m´odos´ıtani: * Meg- jelen´ıthetjuk¨ az objektum tulajdons´agait. * Atnevezhetj´ uk¨ az objektumot. * Megv´altoztathatjuk az objektum hozz´af´er´esijogosults´agait. * Megv´altoz- tathatjuk az objektum ikonj´at. * Atm´eretezhetj´ uk¨ az objektum ikonj´at. * Ragaszthatunk matric´ataz objektumra. A k¨ovetkez˝obekezd´esekle´ırj´ak, hogy hogyan dolgozhatunk a munkaasztalon tal´alhat´oobjektumokkal. Munkaasztal-objektumok kijel¨ol´ese 204 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Egy munkaasztal-objektum kijel¨ol´es´ehez kattintsunk az objektumra. T¨obb objektum kijel¨ol´es´ehez nyomjuk le ´estartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ut, majd kattintsunk egym´asut´ana kijel¨olend˝oobjektumokra. Egybefugg˝omunkaasztalr´esztis¨ kijel¨olhetunk.¨ Ehhez kattintsunk bal gomb- bal a munkaasztalra, majd a gomb nyomva tart´asamellett h´uzzuk ´ataz ege- ret a kijel¨olend˝or´eszfelett. A kijel¨olt munkaasztalr´eszta m˝uvelet k¨ozben l´athat´oszurke¨ t´eglalap mutatja. T¨obb munkaasztalr´eszkijel¨ol´es´ehez, nyomjuk le ´estartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ut, majd h´uzzunk kijel¨ol´esta megfelel˝omunkaasztalr´eszekf¨ol´e. Objektum megnyit´asaa munkaasztalr´ol A munkaasztalh´att´eregy elem´enek megnyit´as´ahoz kattintsunk dupl´anaz elemre. M´asmegold´as:jobb eg´ergombbal kattintsunk az objektumra, majd v´alasszuk ki a felbukkan´omenub˝ola¨ Megnyit´aslehet˝os´eget. Az objektum megnyit´asakor a rendszer az objektumhoz rendelt alap´ertelmezett m˝uvele- tet hajtja v´egre. P´eld´aul egy egyszer˝usz¨oveges f´ajl alap´ertelmez´esben a Na- utilus sz¨ovegmegjelen´ıt˝oje t´arsul, ´ıgy a f´ajl tartalma egy Nautilus-ablakban jelenik meg. A f´ajlt´ıpusokhoz rendelt alap´ertelmezett m˝uveleteket a F´ajlt´ı- pusok ´esprogramok be´all´ıt´asn´altal´alhatjuk meg. Ha nem az alap´ertelmezett m˝uveletet szeretn´enk v´egrehajtani az objektu- mon, kattintsunk az objektumra a jobb eg´ergombbal, majd v´alasszuk ki a felbukkan´omenub˝ola¨ Megnyit´asezzel lehet˝os´eget. V´alasszunk egy m˝uve- letet a Megnyit´asezzel almenub˝ol.¨ A Megnyit´asezzel almenu¨ elemei a F´ajlt´ıpusok ´esalkalmaz´asokbe´all´ıt´as al´abbit r´eszeinek felelnek meg: * Alap´ertelmezett m˝uvelet leg¨ordul˝olista¨ a F´ajlt´ıpus szerkeszt´esep´arbesz´edablakban * Megjelen´ıt˝okomponens leg¨or- dul˝olista¨ a F´ajlt´ıpus szerkeszt´esep´arbesz´edablakban A Nautilus-ablak viselked´es´etbe´all´ıthatjuk ´ugy is, hogy az objektumokhoz tartoz´oalap´ertelmezett m˝uvelet egy kattint´assalis elind´ıthat´olegyen. Ind´ıt´oikon elhelyez´esea munkaasztalon Az munkaasztalra elhelyezett ind´ıt´oikon seg´ıts´eg´evel alkalmaz´astind´ıtha- tunk el, vagy hivatkozhatunk egy adott f´ajlra, mapp´ara vagy FTP-helyre. Ind´ıt´oikon elhelyez´es´ehez a munkaasztalon a k¨ovetkez˝ol´ep´esekszuks´egesek:¨ 1. Jobb gombba kattintsunk a munkaasztalra, majd v´alasszuk a Uj´ ind´ıt´o- ikon menuelemet.¨ Egy Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asaablak jelenik meg. 2. Azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell kit¨olteni az Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asap´arbe- sz´edablakot, t¨obbet olvashatunk a Munka a panellel r´eszben. Az ind´ıt´oikon sz´am´ara be´ırt parancs fog v´egrehajt´odni, amikor a munkaasztal-objektumra kattintunk. 6.3. GNOME 205

Szimbolikus kapocs hozz´aad´asaa munkaasztalhoz Szimbolikus kapcsok haszn´alata a munkaasztalon a k¨ovetkez˝oket teszi lehe- t˝ov´e:* Adott f´ajl megnyit´asaadott alkalmaz´assal * Adott mappa megnyi- t´asaegy Nautilus-ablakban * Futtathat´o´allom´any vagy parancsf´ajl v´egre- hajt´asa Szimbolikus kapcsot a k¨ovetkez˝om´odon lehet l´etrehozni a munkaasztalon: 1. Jelen´ıtsuk¨ meg azt a f´ajlt vagy mapp´at, amire hivatkozni szeretn´enk egy Nautilus-ablakban. 2. Hozzunk l´etre egy szimbolikus kapcsot egy f´ajlra vagy egy mapp´ara. Szimbolikus kapocs l´etrehoz´as´ahoz jel¨oljuk¨ ki a f´ajlt vagy mapp´at, amelyre a kapocs mutatni fog. V´alasszuk ki a Szerkeszt´es->Kapocs l´etrehoz´asamenuelemet.¨ A megjelen´ıtett mapp´aban l´etrej¨on a kijel¨olt f´ajlra vagy mapp´ara mutat´okapocs. A k¨ovetkez˝o´abra egy f´ajlra mutat´oszimbo- likus kapcsot mutat be. A k´epen egy szimbolikus kapocs matric´aval ell´atott f´ajl l´athat´o.F´ajl szimbolikus kapocs matric´aval. 3. H´uzzuk a szimbolikus kapcsot a munkaasztalra. Az objektum ikonja megjelenik a munkaasztalon. F´ajl vagy mappa elhelyez´ese a munkaasztalon A k¨ovetkez˝obekezd´esekazt ismertetik, hogy hogyan helyezhetunk¨ el f´ajl- ´esmappaobjektumokat a munkaasztalon. F´ajl vagy mappa ´athelyez´ese a munkaasztalra A f´ajlokat vagy mapp´akat ´athelyezhetjuk¨ egy Nautilus-ablakb´ola munka- asztalra. F´ajl vagy mappa ´athelyez´es´ehez a k¨ovetkez˝oket kell tennunk:¨ 1. Nyissunk egy Nautilus-ablakot. 2. A n´ezetpanelen jelen´ıtsuk¨ meg az ´athelye- zend˝omapp´atvagy f´ajlt. 3. H´uzzuk ´ata f´ajlt vagy mapp´ata munkaasztalra. A f´ajl vagy mappa ikonja megjelenik a munkaasztalon. A f´ajl vagy mappa a munkaasztal h´atter´enek k¨onyvt´ar´aba helyez˝odik ´at. M´asmegold´as:jel¨ol- juk¨ ki a f´ajlt vagy mapp´at, majd v´alasszuk a Szerkeszt´es->F´ajlok kiv´ag´asa menupontot.¨ Jobb gombbal kattintsunk a munkaasztalra, majd v´alasszuk ki a F´ajlok besz´ur´asalehet˝os´eget. F´ajl vagy mappa m´asol´asaa munkaasztalra A f´ajlokat vagy mapp´akat ´atm´asolhatjuk egy Nautilus-ablakb´ola munka- asztalra. Nyissunk egy Nautilus-ablakot 1. Nyissunk egy Nautilus-ablakot. 2. A n´ezetpanelen jelen´ıtsuk¨ meg az ´athelyezend˝omapp´atvagy f´ajlt. 3. Nyomjuk le ´estartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ut, majd h´uzzuk ´ata f´ajlt vagy mapp´ata munkaasztalra. A f´ajl vagy mappa ikonja megjelenik a mun- kaasztalon. A munkaasztalon megjelen˝of´ajlok ´esmapp´akval´oj´aban a mun- kaasztalk¨onyvt´arban tal´alhat´ok( /Desktop). M´asmegold´as:jel¨oljuk¨ ki a f´ajlt vagy mapp´at, majd v´alasszuk a Szerkeszt´es->F´ajlok m´asol´asamenu-¨ pontot. Jobb gombbal kattintsunk a munkaasztalra, majd v´alasszuk ki a F´ajlok besz´ur´asalehet˝os´eget. 206 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Mappa l´etrehoz´asaa munkaasztalon Uj´ mappa l´etrehoz´as´ahoz jobb eg´ergombbal kattintsunk a munkaasztalra. Megjelenik a Munkaasztal menu.¨ V´alasszuk ki az Uj´ mappa menupontot.¨ Egy n´evtelen mappa jelenik meg a munkaasztalon. ´Irjuk be az ´uj mappa nev´et, majd nyomjuk le az Enter billenty˝ut. A mappa az ´uj n´evvel jelenik meg a munkaasztalon. Az ´uj mappa val´oj´aban a munkaasztalk¨onyvt´arban tal´alhat´o( /Desktop). Objektum elt´avol´ıt´asaa munkaasztalr´ol Munkaasztal-objektum elt´avol´ıt´as´ahoz kattintsunk jobb gombbal az objek- tumra, majd v´alasszuk ki az Athelyez´esa´ kuk´aba lehet˝os´eget. M´asmegol- d´as:h´uzzuk az objektumot a munkaasztalon tal´alhat´oKuka ikonra. Objektum t¨orl´esea munkaasztalr´ol Amikor objektumot t¨orlunk¨ a munkaasztalr´ol, a t¨or¨olt objektum nem kerul¨ be a Kuk´aba, hanem azonnal v´eg´erv´enyesen t¨orl´esre kerul.¨ A T¨orl´esmenu-¨ elem csak akkor jelenik meg a menukben,¨ ha az Olyan t¨orl´esenged´elyez´ese, amely megkeruli¨ a kuk´atbe´all´ıt´asbe van jel¨olve a Nautilus F´ajlkezel˝obe- ´all´ıt´asaip´arbesz´edablak´aban. Munkaasztal-objektum t¨orl´es´ehez kattintsunk jobb gombbal az objektumra, majd v´alasszuk ki az T¨orl´eslehet˝os´eget. A munkaasztalon tal´alhat´oKuka haszn´alata A Nautilus Kuka ikonja. A k¨ovetkez˝oelemeket helyezhetjuk¨ ´ata Kuk´aba: * f´ajlokat * mapp´akat * a munkaasztalon tal´alhat´oobjektumokat Ha vissza szeretn´enk ´all´ıtani egy kor´abban Kuk´aba dobott f´ajlt, jelen´ıtsuk¨ meg a Kuka tartalm´at, ´esemeljuk¨ ki a f´ajlt a Kuk´ab´ol. A Kuka ur´ıt´esekor¨ annak tartalma v´eg´erv´enyesen elv´esz. A Kuka tartalm´anak megjelen´ıt´ese A Kuka tartalm´ata k¨ovetkez˝ok´eppen jelen´ıthetjuk¨ meg: * A munkaasztal h´atter´er˝ol: Kattintsunk dupl´ana munkaasztalon tal´alhat´oKuka ikonra. A Kuka tartalma megjelenik egy Nautilus-ablakban. * A Nautilus ablakb´ol: V´alasszuk az Ugr´as->Kuka menuelemet.¨ A Kuka tartalma megjelenik az ablakban. A Kuka kiur´ıt´ese¨ A Kuk´ata k¨ovetkez˝ok´eppen ur´ıthetj¨ uk¨ ki: * A munkaasztal h´atter´er˝olJobb gombbal kattintsunk a munkaasztalon tal´alhat´oKuka ikonra, majd v´a- lasszuk ki a Kuka ur´ıt´esemen¨ upontot¨ a felbukkan´omenub˝ol.¨ * A Nautilus ablakb´olV´alasszuk ki a F´ajl->Kuka ur´ıt´esemen¨ uelemet.¨ 6.3. GNOME 207

A Munkaasztal menu¨ haszn´alata Munkaasztal menu.¨ A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´at. A Munkaasztal menu¨ megjelen´ıt´es´ehez kattintsunk jobb eg´ergombbal a munkaasztal egy ures¨ r´esz´ere. A Munkaasztal menut¨ a munkaasztal h´at- ter´evel kapcsolatos m˝uveletek elv´egz´es´ere haszn´alhatjuk. 8.3. t´abl´azat - A munkaasztal menu¨ elemei ¨osszefoglalja a Munkaasztal me- nuben¨ megtal´alhat´oelemeket. 8.3. t´abl´azat- A munkaasztal menu¨ elemei Menuelem¨ M˝uvelet Uj´ ablak A Saj´atmapp´ankat megjelen´ıt˝oNautilus-ablakot nyit meg. Uj´ mappa Uj´ mappaobjektumot hoz l´etre a munkaasztalon. A mappa val´oj´aban a f´ajlrendszeren a munkaasztalk¨onyvt´arban tal´alhat´o( /Desktop). Uj´ termin´al Uj´ GNOME Termin´alt ind´ıt. Uj´ ind´ıt´oikon Uj´ ind´ıt´oikont hoz l´etre a munkaasztalon. Tov´abbi tudnival´ok: ” Ind´ıt´oikon elhelyez´esea munkaasztalon ” . Programok A futtathat´oNautilus programok list´aj´atnyitja meg. Takar´ıt´asn´evszerint N´evalapj´an´ab´ec´esorrendbe rendezi a munkaasztal-objektumokat. F´ajlok kiv´ag´asa Elt´avol´ıtja a kijel¨olt f´ajlokat a mapp´ab´olvagy a munkaasztalr´ol, ´esa v´ag´o- lapra helyezi azokat. F´ajlok m´asol´asa A v´ag´olapra helyezi a kijel¨olt f´ajlokat. F´ajlok beilleszt´ese A v´ag´olapon tal´alhat´of´ajlokat beilleszti a kijel¨olt mapp´aba, vagy elhelyezi azokat a munkaasztalon. Lemezek 208 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Lehet˝ov´eteszi lemezek ´es m´ascser´elhet˝oadathordoz´okbef˝uz´es´et. Alap´ertelmezett h´att´erhaszn´alata Vissza´all´ıtja a h´att´ermint´azat´ata H´atterek ´esmatric´akp´arbesz´edablakb´ol utolj´ara kiv´alasztott be´all´ıt´asra. A H´atterek ´esmatric´akp´arbesz´edablak a Nautilus-ablakokb´ol´erhet˝oel. Munkaasztal h´atter´enek megv´altoztat´asa A H´att´erbe´all´ıt´oeszk¨oz seg´ıts´eg´evel v´altoztathatjuk meg a munkaasztal h´atter´enek kin´ezet´et. A munkaasztal h´att´ersz´ın´enek vagy -mint´aj´anak testreszab´asa A munkaasztal sz´ın´etvagy mint´azat´attestreszabhatjuk egy´eni ig´enyeink szerint. A Nautilus is rendelkezik h´att´ersz´ınekkel ´esmint´akkal, ezek fel- haszn´alhat´oka munkaasztalh´att´ertestreszab´as´ahoz. A munkaasztal h´att´ersz´ın´enek vagy -mint´aj´anak ´at´all´ıt´as´ahoz a k¨ovetke- z˝oket tehetjuk:¨ * H´uzzuk a mint´atvagy sz´ınt egy m´asik ablakb´olvagy p´arbesz´edablakb´ola munkaasztalra. Ha a munkaasztal h´attere egy sz´ın, sz´ın´atmenetet hozhatunk l´etre egy sz´ın ´esa munkaasztal sz´ıne k¨oz¨ott. A sz´ın´atmenet az, amikor az egyik sz´ın fokozatosan ´atmegy a m´asikba. Sz´ın- ´atmenet l´etrehoz´as´ahoz h´uzzuk a sz´ınt a k´eperny˝oegyik sz´el´ehez. A sz´ın- ´atmenetet a k´eperny˝ok´etszemben lev˝osz´ele k¨oz¨ott alakul ki. Miel˝ott a k´eperny˝osz´el´ere h´uzn´ank a sz´ınt, gy˝oz˝odjunk¨ meg r´ola, hogy nincs ´elpanel a k´eperny˝osz´el´en. Ha van, akkor a sz´ın odah´uz´asael˝ott rejtsuk¨ el az ´elpa- nelt. * Haszn´aljuk a H´att´erbe´all´ıt´oeszk¨ozt. * V´alasszuk ki a h´att´ermint´aj´at vagy sz´ın´eta H´atterek ´esmatric´akp´arbesz´edablakban. A h´att´ersz´ın´enek vagy mint´aj´anak megv´altoztat´as´ahoz a k¨ovetkez˝ol´ep´esekre van szuks´eg:1.¨ Nyissunk egy Nautilus-ablakot. 2. V´alasszuk ki a Szerkeszt´es->H´atterek ´es matric´akmenuelemet.¨ Megjelenik a H´atterek ´esmatric´akp´arbesz´edablak. 3. A k´ıv´ant minta kiv´alaszt´as´ahoz kattintsunk a Minta gombra. A k´ıv´ant sz´ın kiv´alaszt´as´ahoz kattintsunk a Sz´ın gombra. 4. Ha ´uj mint´atszeretn´enk adni a munkaasztalnak, h´uzzunk egy mint´ata munkaasztalra. Ha ´uj sz´ınt szeretn´enk adni a munkaasztalnak, h´uzzunk egy sz´ınt a munkaasztalra. 5. A p´arbesz´edbez´ar´as´ahoz kattintsunk a Bez´ar´asgombra. A GNOME munkaasztal testreszab´asa A munkaasztal sok tulajdons´agaaz egy´eni ig´enyek szerint megv´altoztat- hat´o. Az egyes tulajdons´agok megv´altoztat´as´ara kul¨ ¨on programok ´all- nak rendelkez´esre, ezeket munkaasztalbe´all´ıt´o-eszk¨oz¨oknek is nevezik. A k¨onnyebbs´egkedv´e´ert a be´all´ıt´oeszk¨oz¨oket a k¨ovetkez˝ocsoportokra osztot- t´ak: * Alap * Kiseg´ıt˝olehet˝os´egek* Halad´o A be´all´ıt´oeszk¨oz¨oket a k¨ovetkez˝ok´etm´odszer b´armelyik´evel el˝oh´ıvhatjuk: * V´alasszuk az Alkalmaz´asok-> Munkaasztal be´all´ıt´asaimenupontot.¨ Az 6.3. GNOME 209

almenub˝olv´alasszuk¨ ki a k´ıv´ant be´all´ıt´oeszk¨ozt. * Kattintsunk dupl´ana munkaasztalon tal´alhat´oKezdd itt! ikonra. Megny´ılik a Kezdd itt! helyet megjelen´ıt˝oNautilus ablak. A be´all´ıt´oeszk¨oz¨ok megjelen´ıt´es´ehez kattint- sunk dupl´ana Be´all´ıt´asokikonra a Nautilus ablakban. Kattintsunk dupl´an a k´ıv´ant eszk¨oz ikonj´ara. Ez a fejezet a munkaasztal k¨ovetkez˝obe´all´ıt´asilehet˝os´egeit ismerteti. * Alapvet˝obe´all´ıt´asokA fejezet a k¨ovetkez˝ot´emak¨or¨oket ismerteti: munka- asztal h´atter´enek be´all´ıt´asa, billenty˝uzet ´eseg´erbe´all´ıt´asa,billenty˝uparan- csok, hangok be´all´ıt´asa,h´al´ozati proxy be´all´ıt´asa,a munkaasztal t´em´ainak ´esbet˝uk´eszleteinek be´all´ıt´asa,az alkalmaz´asokmenuinek¨ ´eseszk¨ozt´arainak testreszab´asa,valamint az ablak kiv´alaszt´as´anak be´all´ıt´asa.* Be´all´ıt´asok halad´oknak Ez a szakasz a f´ajlt´ıpusok, haszn´alni k´ıv´ant alkalmaz´asok´esa panelek be´all´ıt´asait ismerteti. * Sz´ovan m´egitt a munkamenet testreszab´a- s´ar´ol´esaz automatikusan elind´ıtand´oprogramokr´ol. A kiseg´ıt˝olehet˝os´egek be´all´ıt´asaiEz a szakasz a munkaasztal kiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek haszn´alat´at ismerteti, t¨obbek k¨oz¨ott a billenty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeit. Tartalom 9. Alapvet˝obe´all´ıt´asok A Munkaasztal be´all´ıt´asaieszk¨oz megnyit´asaA munkaasztal h´atter´enek testreszab´asaAlap´ertelmezett bet˝uk´eszletek kiv´alaszt´asaA billenty˝uzet be- ´all´ıt´asa Billenty˝uzetbe´all´ıt´asokHangbe´all´ıt´asok Gyorsbillenty˝uk be´all´ıt´asaiAlkalmaz´asokmenuinek¨ ´eseszk¨ozt´arainak test- reszab´asaEg´erbe´all´ıt´asok Gombbe´all´ıt´asokEg´ermutat´obe´all´ıt´asaiMozg´asbe´all´ıt´asai A h´al´ozati proxy be´all´ıt´asai A hangok be´all´ıt´asai Altal´anos´ be´all´ıt´asokEsem´enyek hangjainak be´all´ıt´asai Munkaasztalt´em´aktestreszab´asa Egy´eni t´emal´etrehoz´asa Uj´ t´ematelep´ıt´ese Ablakok testreszab´asa 10. Be´all´ıt´asokhalad´oknak A halad´obe´all´ıt´oeszk¨oz¨ok megnyit´asaA CD-adatb´azis be´all´ıt´asaiF´ajlt´ıpu- sok ´esprogramok be´all´ıt´asa F´ajlt´ıpus hozz´aad´asaSzolg´altat´ashozz´aad´asa Panelek testreszab´asaAlap´ertelmezett alkalmaz´asokkiv´alaszt´asa Webb¨ong´esz˝obe´all´ıt´asaiSz¨ovegszerkeszt˝obe´all´ıt´asaiTermin´albe´all´ıt´asai 210 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Munkamenetek be´all´ıt´asa Munkamenetek be´all´ıt´asaMunkamenet tulajdons´againak be´all´ıt´asaAuto- matikusan elindul´oprogramok be´all´ıt´asa 11. A kiseg´ıt˝olehet˝os´egekbe´all´ıt´asa A kiseg´ıt˝olehet˝os´egekvalamelyik be´all´ıt´oeszk¨oz´enek megnyit´asaA billen- ty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek be´all´ıt´asa Alapvet˝obe´all´ıt´asokSz˝ur˝okbe´all´ıt´asaEg´erbe´all´ıt´asok

Alapvet˝obe´all´ıt´asok. Tartalom A Munkaasztal be´all´ıt´asaieszk¨oz megnyit´asaA munkaasztal h´atter´enek testreszab´asaAlap´ertelmezett bet˝uk´eszletek kiv´alaszt´asaA billenty˝uzet be- ´all´ıt´asa Billenty˝uzetbe´all´ıt´asokHangbe´all´ıt´asok Gyorsbillenty˝uk be´all´ıt´asaiAlkalmaz´asokmenuinek¨ ´eseszk¨ozt´arainak test- reszab´asaEg´erbe´all´ıt´asok Gombbe´all´ıt´asokEg´ermutat´obe´all´ıt´asaiMozg´asbe´all´ıt´asai A h´al´ozati proxy be´all´ıt´asai A hangok be´all´ıt´asai Altal´anos´ be´all´ıt´asokEsem´enyek hangjainak be´all´ıt´asai Munkaasztalt´em´aktestreszab´asa Egy´eni t´emal´etrehoz´asa Uj´ t´ematelep´ıt´ese Ablakok testreszab´asa Az egyszer˝ube´all´ıt´oeszk¨oz¨ok seg´ıts´eg´evel a k¨ovetkez˝obe´all´ıt´asokat v´egez- hetjuk¨ el: munkaasztal h´attere, billenty˝uzet, eg´er, gyorsbillenty˝uk, hangok, proxy, t´em´ak, bet˝uk´eszletek, menuk¨ ´eseszk¨ozt´arak, ´esablakok. Ez a fejezet a Munkaasztal be´all´ıt´asaibe´all´ıt´oeszk¨ozeinek haszn´alat´atis- merteti. A Munkaasztal be´all´ıt´asai eszk¨oz megnyit´asa A be´all´ıt´oeszk¨oz¨oket a k¨ovetkez˝o k´et m´odszer egyik´evel h´ıvhatjuk el˝o: * A Munkaasztal be´all´ıt´asai menub˝ol¨ V´alasszuk az Alkalmaz´asok- >Munkaasztal be´all´ıt´asaimenupontot.¨ Az almenub˝olv´alasszuk¨ ki a k´ıv´ant be´all´ıt´oeszk¨ozt. Megjelenik a be´all´ıt´oeszk¨oz p´arbesz´edablaka. * A Kezdd itt! helyr˝olNyissunk meg egy Nautilus-ablakot, majd v´alasszuk az Ugr´as- >Kezdd itt! menuparancsot.¨ A m´asik lehet˝os´eg,hogy a munkaasztalon dup- l´ankattintunk a Kezdd itt! ikonra. Megjelenik a Kezdd itt! hely. Kattint- sunk dupl´ana Be´all´ıt´asokikonra a Nautilus-ablakban a be´all´ıt´oeszk¨oz¨ok 6.3. GNOME 211

megjelen´ıt´es´ehez. Kattintsunk dupl´ana k´ıv´ant eszk¨oz ikonj´ara. Megjelenik a be´all´ıt´oeszk¨oz p´arbesz´edablaka. A munkaasztal h´atter´enek testreszab´asa A munkaasztal h´attere az a r´esz,amelyen nincsenek panelek vagy ablakok. A munkaasztal h´attere mindig a t¨obbi elem alatt helyezkedik el. A munkaasztal h´atter´eta k¨ovetkez˝om´odon lehet be´all´ıtani: * V´alasztha- tunk egy k´epet, amelyet a munkaasztal h´atterek´ent szeretn´enk haszn´alni. A k´epa h´att´eralapsz´ıne f¨ol´ekerul.¨ A munkaasztal h´att´ersz´ıne akkor l´atszik, ha ´atl´atsz´ok´epet v´alasztottunk, vagy a k´epnem t¨olti ki a teljes munkaasz- talt. * Kiv´alaszthatjuk a munkaasztal h´att´ersz´ın´et. V´alaszthatunk homog´en sz´ınt, de k´etsz´ın k¨oz¨otti sz´ın´atmenetet is l´etrehozhatunk. A sz´ın´atmenet az, amikor az egyik sz´ın fokozatosan ´atmegy a m´asikba. A munkaasztal h´atter´enek be´all´ıt´as´ata Nautilus f´ajlkezel˝ob˝olis elv´egezhet- juk.¨ 9.1. t´abl´azat- A munkaasztal h´atter´enek be´all´ıt´asaifelsorolja a h´att´erbe- ´all´ıt´asilehet˝os´egeit. 9.1. t´abl´azat- A munkaasztal h´atter´enek be´all´ıt´asai Elem M˝uvelet K´epkiv´alaszt´asa V´alasszunk ki egy k´epet, amelyet a munkaasztal h´atterek´ent szeretn´enk haszn´alni. A k´epkiv´alaszt´as´ahoz kattintsunk a K´epkiv´alaszt´asagombra. Megjelenik a k´epkiv´alaszt´as´atlehet˝ov´etev˝op´arbesz´edpanel. V´alasszuk ki a k´epet a p´arbesz´edablak seg´ıts´eg´evel. A k´epkiv´alaszt´asaut´ankattintsunk az OK gombra. K´epbe´all´ıt´asai A k´epmegjelen´ıt´es´enek m´odja a k¨ovetkez˝obe´all´ıt´asilehet˝os´egekkel befo- ly´asolhat´o:* H´att´erk´ep: a k´epet ´ugy ism´etelgeti, hogy betakarja az eg´esz munkaasztalt. * K¨oz´epre helyezett: a k´epet a munkaasztal k¨ozep´enhelyezi el. * Fesz´ıtett: m´eretar´anyosan megn¨oveli a k´epm´eret´et, hogy a k´epa k´ep- erny˝osz´eleit el´erje. * Ny´ujtott: megn¨oveli a k´epm´eret´et, hogy az letakarja az eg´eszmunkaasztalt. A k´epm´eretar´anyaira nincs tekintettel. * Nincs k´ep: nem jelenik meg a k´ep. H´att´erst´ılusa V´alasszunk sz´ıns´em´ata H´att´erst´ılusa leg¨ordul˝olista¨ ´esa sz´ınv´alaszt´ogom- bok seg´ıts´eg´evel. 212 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

A sz´ıns´emaa k¨ovetkez˝om´odszerek egyik´evel adhat´omeg: * A H´att´erst´ılusa leg¨ordul˝olist´ab´olv´alasszuk¨ a Homog´ensz´ın be´all´ıt´ast, ekkor munkaasz- tal h´attere egysz´ın˝ulesz. A k´ıv´ant sz´ın kiv´alaszt´as´ahoz kattintsunk a Sz´ın gombra. Megjelenik a V´alassz sz´ınt p´arbesz´edablak. V´alasszunk egy sz´ınt, majd nyomjuk meg a OK gombot. * A H´att´erst´ılusa leg¨ordul˝olist´ab´olv´a-¨ lasszuk a V´ızszintes sz´ın´atmenet be´all´ıt´ast, ekkor a k´eperny˝obal ´esjobb sz´ele k¨oz¨ott sz´ın´atmenet j¨on l´etre. Kattintsunk a Bal sz´ın gombra a Sz´ınki- v´alaszt´asp´arbesz´edablak megjelen´ıt´es´ehez, majd v´alasszuk ki a bal sz´elen megjelen´ıtend˝osz´ınt. Kattintsunk a Jobb sz´ın gombra, majd v´alasszuk ki a jobb sz´elen megjelen´ıtend˝osz´ınt. * A H´att´erst´ılusa leg¨ordul˝olist´ab´olv´a-¨ lasszuk a Fugg˝oleges¨ sz´ın´atmenet be´all´ıt´ast, ekkor a k´eperny˝ofels˝o´esals´o sz´ele k¨oz¨ott sz´ın´atmenet j¨on l´etre. Kattintsunk a Fels˝osz´ın gombra a Sz´ınki- v´alaszt´asp´arbesz´edablak megjelen´ıt´es´ehez, majd v´alasszuk ki a fels˝osz´elen megjelen´ıtend˝osz´ınt. Kattintsunk az Als´osz´ın gombra, majd v´alasszuk ki az als´osz´elen megjelen´ıtend˝osz´ınt. Alap´ertelmezett bet˝uk´eszletek kiv´alaszt´asa A Bet˝uk´eszlet be´all´ıt´oeszk¨oz seg´ıts´eg´evel v´alaszthatjuk ki az alkalmaz´asok, ablakok, termin´alok ´esa munkaasztal ´altal haszn´aland´obet˝uk´eszleteket. 9.2. t´abl´azat- Bet˝uk´eszletek be´all´ıt´asafelsorolja a bet˝uk´eszletek be´all´ıt´asi lehet˝os´egeit. 9.2. t´abl´azat- Bet˝uk´eszletek be´all´ıt´asa Lehet˝os´eg M˝uvelet Alkalmaz´asbet˝uk´eszlete Kattintsunk a bet˝uk´eszlet-v´alaszt´o gombra az alkalmaz´asokban hasz- n´aland´obet˝uk´eszlet kiv´alaszt´as´ahoz. Asztal bet˝uk´eszlete Kattintsunk a bet˝uk´eszlet-v´alaszt´ogombra a munkaasztalh´att´eren hasz- n´aland´obet˝uk´eszlet kiv´alaszt´as´ahoz. Ablak c´ımsor´anak bet˝uk´eszlete Kattintsunk a bet˝uk´eszlet-v´alaszt´ogombra az ablakok c´ımsor´aban hasz- n´aland´obet˝uk´eszlet kiv´alaszt´as´ahoz. Termin´albet˝uk´eszlete Kattintsunk a bet˝uk´eszlet-v´alaszt´ogombra a Termin´alalkalmaz´asban hasz- n´aland´obet˝uk´eszlet kiv´alaszt´as´ahoz. Bet˝umegjelen´ıt´es 6.3. GNOME 213

A bet˝uk k´eperny˝ont¨ort´en˝omegjelen´ıt´eseaz al´abbi be´all´ıt´asokkal befoly´a- solhat´o:* Fekete-feh´er: a bet˝uk fekete-feh´erben jelennek meg. A karakterek sz´ele bizonyos esetekben rec´esnek t˝unhet, mert nincs ´elsim´ıt´as. Elsim´ıt´asnak´ nevezik azt a m´odszert, melynek karakterek k¨orvonal´ara t¨ort´en˝oalkalma- z´as´aval a karakter vonalai sim´abbak lesznek. * A legszebb bet˝uforma: a bet˝uk ´elsim´ıt´asa,ahol csak lehet. Haszn´aljuk ezt a be´all´ıt´asta kat´odsug´ar- cs¨oves monitorokhoz. * A legjobb kontraszt: a bet˝uk a lehet˝oleg´elesebb kontraszttal jelennek meg, ´es´elsim´ıt´asra is sor kerul,¨ ´ıgy a karakterek sz´ele sima lesz. Ez a be´all´ıt´asa gyeng´enl´at´ofelhaszn´al´oksz´am´ara j´arhat el˝o- ny¨okkel. * Sim´ıt´asa k´epponton belul¨ (LCD): olyan technol´ogi´athaszn´alaz ´elsim´ıt´asra, amely kihaszn´alja a folyad´ekkrist´alyos k´eperny˝okk´eppontjai- nak alakj´at. Folyad´ekkrist´alyos vagy lapos k´eperny˝okn´elhaszn´aljuk ezt a be´all´ıt´ast. R´eszletek A gombra kattintva tov´abbi be´all´ıt´asokadhat´okmeg a bet˝uk megjelen´ıt´e- s´evel kapcsolatban. * Felbont´as(pont/huvelyk):¨ itt adhat´omeg a k´eperny˝o felbont´asa,amelyet a bet˝uk megjelen´es´en´elfigyelembe kell venni. * Sim´ıt´as: v´alasszuk ki az egyik ´elsim´ıt´asim´odszert. * Hinting: A hinting az a bet˝u- megjelen´ıt´esitechnol´ogia, amely jav´ıtja a bet˝uk k´ep´etkis m´eret˝uvagy ala- csony felbont´as´uk´eperny˝ont¨ort´en˝omegjelen´ıt´esn´el. V´alasszuk ki az egyik lehet˝os´egeta hinting m´odszer´enek meghat´aroz´as´ara. * Sorrend a k´eppon- ton belul:¨ v´alasszuk ki az egyik lehet˝os´eget, adjuk meg a k´epponton beluli¨ sz´ınsorrendet. Ezt a be´all´ıt´astfolyad´ekkrist´alyos vagy lapos k´eperny˝ok¨on kell haszn´alni. A billenty˝uzet be´all´ıt´asa A Billenty˝uzet be´all´ıt´oeszk¨oz seg´ıts´eg´evel be´all´ıthatjuk a billenty˝uzet auto- matikus ism´etl´es´enek tulajdons´agait ´esa billenty˝uzet esem´enyeihez rendelt hangokat. A Billenty˝uzet be´all´ıt´oeszk¨oz¨on a k¨ovetkez˝olehet˝os´egekvannak: * Billen- ty˝uzet * Hang Billenty˝uzetbe´all´ıt´asok A Billenty˝uzet panellapon ´all´ıthat´oakbe a billenty˝uzet ´altal´anos tulajdon- s´agai. A Billenty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek be´all´ıt´oeszk¨oze, az AccessX, a Kiseg´ıt˝olehet˝os´egekgombra kattintva ´erhet˝oel. 9.3. t´abl´azat- Billenty˝uzet be´all´ıt´asaifelsorolja a billenty˝uzet be´all´ıt´asile- het˝os´egeit. 9.3. t´abl´azat- Billenty˝uzet be´all´ıt´asai Lehet˝os´eg 214 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

M˝uvelet Billenty˝uism´etl´esenyomva tart´askor A billenty˝uism´etl´esenged´elyez´es´ehez jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet. Ha a bil- lenty˝uism´etl´esenged´elyezve van, egy billenty˝ulenyom´asa´esnyomva tart´asa a billenty˝uh¨oz rendelt m˝uvelet ism´etelt v´egrehajt´as´atfogja eredm´enyezni. Ha p´eld´aul egy bet˝ubillenty˝uj´etnyomjuk le ´estartjuk nyomva, a bet˝uis- m´etl˝od˝oenbe´ır´odik. K´esleltet´es Adjuk meg a billenty˝ulenyom´asa´esaz ism´etl´eskezdete k¨oz¨otti k´esleltet´esi id˝ot. Sebess´eg Adjuk meg az ism´etl´essebess´eg´et. Villogjon a kurzor a sz¨ovegdobozokban ´esa beviteli mez˝okben Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha villog´okurzort szeretn´enk a sz¨ovegdobozok- ban ´esa beviteli mez˝okben. Sebess´eg A cs´uszka seg´ıts´eg´evel a villog´asfrekvenci´aja adhat´omeg. Hangbe´all´ıt´asok A billenty˝uzet hangjai a Hang panellapon ´all´ıthat´oakbe. Bizonyos alkalmaz´asokcsengetnek, ha a billenty˝uzetr˝olhib´asbemenet ´er- kezik. A cseng˝ohangj´anak be´all´ıt´as´ahoz haszn´aljuk a Hang panellapot. 9.4. t´abl´azat- Billenty˝uzethangok be´all´ıt´asaifelsorolja a billenty˝uzethangok be- ´all´ıt´asilehet˝os´egeit. 9.4. t´abl´azat- Billenty˝uzethangok be´all´ıt´asai Lehet˝os´eg M˝uvelet Ki V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget a billenty˝uzet hangjainak kikapcsol´as´ahoz. Csenget´es V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget a billenty˝uzet hangjainak enged´elyez´es´ehez. Gyorsbillenty˝uk be´all´ıt´asai A gyorsbillenty˝uolyan billenty˝ukombin´aci´o,amely a szok´asosm´odszer mel- lett egy m´asik lehet˝os´eget ny´ujt bizonyos m˝uvelet elv´egz´es´ere. 6.3. GNOME 215

A Gyorsbillenty˝uk be´all´ıt´oeszk¨oz seg´ıts´eg´evel megjelen´ıthet˝oekaz alap´er- telmezett gyorsbillenty˝uk. Ezeket az ig´enyeinknek megfelel˝oentestreszab- hatjuk. 9.5. t´abl´azat- A gyorsbillenty˝uk alap´ertelmezett be´all´ıt´asafelsorolja a gyorsbillenty˝uk be´all´ıt´asi lehet˝os´egeit. 9.5. t´abl´azat- A gyorsbillenty˝uk alap´ertelmezett be´all´ıt´asa Lehet˝os´eg M˝uvelet Sz¨ovegszerkeszt˝ogyorsbillenty˝uk V´alasszuk a k¨ovetkez˝olehet˝os´egekk¨ozul:¨ * Alap´ertelmezett: ez a lehet˝os´eg a szok´asosgyorsbillenty˝uk haszn´alat´at´all´ıtja be. * Emacs: ez a lehet˝os´eg az Emacs gyorsbillenty˝uinek haszn´alat´at´all´ıtja be. Asztal gyorsbillenty˝ui Ez a t´abl´azata m˝uveleteket, ´esa hozz´ajuk rendelt gyorsbillenty˝uket sorolja fel. Ha szeretn´enk megv´altoztatni egy m˝uvelet gyorsbillenty˝uj´et, jel¨oljuk¨ ki kat- tint´assala m˝uveletet, majd kattintsunk a m˝uvelet gyorsbillenty˝uj´ere, ezut´an nyomjuk meg a m˝uvelethez hozz´arendelni k´ıv´ant billenty˝ukombin´aci´ot. Ha egy adott m˝uvelet gyorsbillenty˝uj´etle szeretn´enk tiltani, kattintsunk dupl´ana m˝uveletre, majd kattintsunk a m˝uvelet gyorsbillenty˝uj´ere, ezut´an nyomjuk meg a Backspace billenty˝ut. Alkalmaz´asokmenuinek¨ ´eseszk¨ozt´arainak testreszab´asa A GNOME-megfelel˝oalkalmaz´asokmenuinek¨ ´eseszk¨ozt´arainak megjelen´e- s´eta Menuk¨ ´eseszk¨ozt´arak be´all´ıt´oeszk¨ozzel m´odos´ıthatjuk. 9.6. t´abl´azat - Alkalmaz´asok testreszab´as´anak be´all´ıt´asai felsorolja a GNOME-megfelel˝oalkalmaz´asokmenuinek¨ ´eseszk¨ozt´arainak be´all´ıt´asile- het˝os´egeit. 9.6. t´abl´azat- Alkalmaz´asok testreszab´as´anak be´all´ıt´asai Lehet˝os´eg M˝uvelet Gombfeliratok V´alasszunk az al´abbi lehet˝os´egekk¨ozul,¨ hogy mi jelenjen meg a GNOME- megfelel˝oalkalmaz´asok eszk¨ozt´arain: * Sz¨oveg az ikonok alatt: v´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha minden gombon sz¨oveget ´esikont szeretn´enk l´atni. * Sz¨oveg az ikonok mellett: v´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha minden gom- bon ikont szeretn´enk l´atni, ´esa legfontosabbak mellett sz¨oveget is. * Csak 216 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

ikonok: v´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha az eszk¨ozt´arak gombjain csak iko- nokat szeretn´enk l´atni. * Csak sz¨oveg: v´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha az eszk¨ozt´arak gombjain csak sz¨oveget szeretn´enk l´atni. Az eszk¨ozt´arakat lehessen lecsatlakoztatni ´esmozgatni Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha az eszk¨ozt´arakat ´atk´ıv´anjuk helyezni az alkalmaz´asablak´ab´olb´arhova a munkaasztalon. Ha bejel¨oltuk¨ ezt a lehet˝o- s´eget, az alkalmaz´asokban az eszk¨ozt´arak bal oldal´anmegjelenik egy fogan- ty´u. Az eszk¨ozt´ar´athelyez´es´ehez kattintsunk az eg´ergombbal a foganty´ura, ´esaz eg´ergomb nyomva tart´asamellett h´uzzuk ´ataz eszk¨ozt´arat az ´uj he- ly´ere. Ikonok mutat´asaa menukben¨ Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha minden menuelem¨ mellett egy ikont is l´atni akarunk. Nem minden menuelemnek¨ van ikonja. Eg´erbe´all´ıt´asok Az Eg´erbe´all´ıt´oeszk¨ozzel be´all´ıthatjuk az eg´erjobb- vagy balkezes haszn´a- lat´at, valamint az eg´ermutat´osebess´eg´et´esaz eg´er´erz´ekenys´eg´et. Az Eg´erbe´all´ıt´oeszk¨ozben a k¨ovetkez˝olehet˝os´egeink vannak: * Gombok * Kurzor * Mozg´as Gombbe´all´ıt´asok A Gombok panellapon adhat´omeg, hogy jobb vagy bal k´ezzelhaszn´aljuk-e az egeret, tov´abb´aitt ´all´ıthatjuk be a k´etkattint´ask¨oz¨otti id˝ota dupla kattint´ashoz. 9.7. t´abl´azat - Az eg´ergombok be´all´ıt´asaifelsorolja az eg´ergombok be´all´ıt´asi lehet˝os´egeit. 9.7. t´abl´azat- Az eg´ergombok be´all´ıt´asai Lehet˝os´eg M˝uvelet Balkezes eg´er Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha az egeret a balkezes haszn´alathoz szeretn´enk be´all´ıtani. A balkezes haszn´alatra be´all´ıtott eg´erjobb ´esbal eg´ergombjainak szerepe felcser´el˝odik. K´esleltet´es A cs´uszka haszn´alat´aval be´all´ıthatjuk a kattint´asokk¨oz¨ott eltelt id˝ota dupla kattint´ashoz. Ha az itt megadott id˝ok¨ozn´elt¨obb telik el k´etkattint´as k¨oz¨ott, a rendszer nem fogja dupla kattint´asnak ´ertelmezni a m˝uveletet. Eg´ermutat´obe´all´ıt´asai 6.3. GNOME 217

A Kurzor panellapon a az eg´ermutat´ot´all´ıthatjuk be. 9.8. t´abl´azat- Eg´ermutat´obe´all´ıt´asaifelsorolja az eg´ermutat´obe´all´ıt´asi lehet˝os´egeit. 9.8. t´abl´azat- Eg´ermutat´obe´all´ıt´asai Lehet˝os´eg M˝uvelet Kurzort´ema A list´ab´olv´alasszuk ki a k´ıv´ant eg´ermutat´o-t´em´at. Kurzor poz´ıci´oj´anak mutat´asaa Control billenty˝ulenyom´as´ara Ha bejel¨oljuk¨ ezt a n´egyzetet, az Ctrl billenty˝ulenyom´asa´esfelenged´ese hat´as´ara az eg´ermutat´ok¨orul¨ anim´aci´ojelenik meg kezd, ´ıgy k¨onnyebben r´atal´alhatunk. Mozg´asbe´all´ıt´asai Az eg´ermozg´asbe´all´ıt´asait a Mozg´aspanellapon v´egezhetjuk¨ el. 9.9. t´abl´azat- Eg´ermozg´asbe´all´ıt´asaifelsorolja az eg´ermozg´asbe´all´ıt´asi lehet˝os´egeit. 9.9. t´abl´azat- Eg´ermozg´asbe´all´ıt´asai Be´all´ıt´as M˝uvelet Gyors´ıt´as A cs´uszka seg´ıts´eg´evel ´all´ıtsuk be az eg´ermutat´osebess´eg´et. Erz´ekenys´eg´ A cs´uszka seg´ıts´eg´evel ´all´ıtsuk be az eg´ermutat´oeg´ermozg´assalszembeni ´erz´ekenys´eg´et. Kusz¨ ¨obszint A cs´uszka seg´ıts´eg´evel ´all´ıtsuk be azt a t´avols´agot, amennyire el kell moz- d´ıtanunk ahhoz egy elemet, hogy a m˝uvelet h´uz´as´esejt´esm˝uveletnek sz´a- m´ıtson. A h´al´ozati proxy be´all´ıt´asai A Proxy be´all´ıt´oeszk¨oz lehet˝ov´eteszi a rendszer h´al´ozati kapcsolat´anak be- ´all´ıt´as´at. Be´all´ıthatjuk, hogy az alkalmaz´asokegy proxykiszolg´al´ohoz csat- lakozzanak, ´esmegadhatjuk a proxykiszolg´al´oadatait. A proxy olyan ki- szolg´al´o,amely a sz´am´ıt´og´epunk¨ ´esegy m´asik kiszolg´al´ok¨oz´e´ekel˝odik, ´es a sz´am´ıt´og´epunk¨ k´er´es´etvagy maga kiszolg´alja, ha tudja, vagy tov´abb´ıtja 218 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

a m´asik kiszolg´al´onak. A proxykiszolg´al´otDNS-n´evvel vagy IP-c´ımmel is megadhatjuk. A DNS-n´eva h´al´ozatba k¨ot¨ott sz´am´ıt´og´epegyedi azonos´ı- t´oja, ´altal´aban bet˝ukb˝ol´all. Az IP-c´ım a h´al´ozatba k¨ot¨ott sz´am´ıt´og´epegyedi azonos´ıt´osz´ama. 9.10. t´abl´azat- Proxybe´all´ıt´asokfelsorolja a proxy be´all´ıt´asilehet˝os´egeit. 9.10. t´abl´azat- Proxybe´all´ıt´asok Lehet˝os´eg M˝uvelet K¨ozvetlen internetkapcsolat Akkor v´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha proxykiszolg´al´on´elkul,¨ k¨ozvetlenul¨ csatlakozunk az internetre. K´eziproxybe´all´ıt´as Akkor v´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha proxykiszolg´al´onkeresztul¨ csatlako- zunk az internetre, ´esk´ezzel szeretn´enk be´all´ıtani a proxykiszolg´al´ot. HTTP-proxy Adjuk meg a HTTP-szolg´altat´asokhoz haszn´aland´oproxykiszolg´al´oDNS- nev´etvagy IP-c´ım´et. Adjuk meg a proxykiszolg´al´oHTTP-szolg´altat´as´anak portsz´am´ata Port mez˝oben. Biztons´agosHTTP-proxy Adjuk meg a biztons´agosHTTP-szolg´altat´asokhoz haszn´aland´oproxyki- szolg´al´oDNS-nev´etvagy IP-c´ım´et. Adjuk meg a proxykiszolg´al´obiztons´a- gos HTTP-szolg´altat´as´anak portsz´am´ata Port mez˝oben. FTP-proxy Adjuk meg az FTP-szolg´altat´asokhoz haszn´aland´oproxykiszolg´al´oDNS- nev´etvagy IP-c´ım´et. Adjuk meg a proxykiszolg´al´oFTP-szolg´altat´as´anak portsz´am´ata Port mez˝oben. Socks kiszolg´al´o Adjuk meg a haszn´aland´oSocks kiszolg´al´oDNS-nev´etvagy IP-c´ım´et. Ad- juk meg a proxykiszolg´al´oSocks protokollj´ahoz haszn´alt portsz´amota Port mez˝oben. Automatikus proxybe´all´ıt´as Akkor v´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha proxykiszolg´al´onkeresztul¨ csatlako- zunk az internetre, ´esautomatikusan szeretn´enk be´all´ıtani a proxykiszolg´a- l´ot. Autokonfigur´aci´osURL 6.3. GNOME 219

Adjuk meg az URL-t, amely a proxy automatikus be´all´ıt´as´ahoz szuks´eges¨ adatokat tartalmazza. A hangok be´all´ıt´asai A Hang be´all´ıt´oeszk¨oz seg´ıts´eg´evel meghat´arozhatjuk, hogy mikor indul- jon el a GNOME hangkiszolg´al´oja. Azt is be´all´ıthatjuk itt, hogy az egyes esem´enyekhez milyen hangot j´atsszon le a rendszer. A Hang be´all´ıt´oeszk¨ozben a k¨ovetkez˝olehet˝os´egeink vannak: * Altal´anos´ * Hangesem´enyek Altal´anos´ be´all´ıt´asok A Hang be´all´ıt´oeszk¨oz Altal´anos´ panellapj´anmegadhatjuk, hogy mikor in- duljon el a GNOME hangkiszolg´al´oja. Itt enged´elyezhetjuk¨ az esem´enyekhez tartoz´ohangokat is. 9.11. t´abl´azat- Hangbe´all´ıt´asokfelsorolja a hang ´altal´anos be´all´ıt´asilehe- t˝os´egeit. 9.11. t´abl´azat- Hangbe´all´ıt´asok Lehet˝os´eg M˝uvelet Hangszerver elind´ıt´as´anak enged´elyez´ese Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha a GNOME munkamenet elind´ıt´asakor sze- retn´enk elind´ıtani a hangkiszolg´al´otis. Csak akkor tudnak az alkalmaz´asok hangokat adni, ha a hangkiszolg´al´ofut. Hangok az esem´enyekhez Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha a munkaasztalon bek¨ovetkez˝oesem´enyekn´el hangjelz´estszeretn´enk hallani. Csak akkor v´alaszthat´oez a lehet˝os´eg,ha a Hangszerver elind´ıt´as´anak enged´elyez´eseis be van jel¨olve. Esem´enyek hangjainak be´all´ıt´asai A Hang be´all´ıt´oeszk¨oz Hangesem´enyek panellapj´an´all´ıthatjuk be az egyes esem´enyekhez tartoz´ohangokat. Megjegyz´es A Hangesem´enyek panellap el´er´es´ehez el˝obb be kell jel¨olni a Hangszerver ind´ıt´as´anak ellen˝orz´ese´es a Hangok az esem´enyekhez n´egyzeteket. 9.12. t´abl´azat- Esem´enyek hangjainak be´all´ıt´asafelsorolja az esem´enyek hangjai be´all´ıt´asilehet˝os´egeit. 9.12. t´abl´azat- Esem´enyek hangjainak be´all´ıt´asa Lehet˝os´eg 220 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

M˝uvelet Hangok t´abl´azat A Hangok t´abl´azathaszn´alat´aval rendelhetjuk¨ hozz´aa hangokat az esem´e- nyekhez. Az Esem´eny oszlopban hierarchikus list´aban jelennek meg az elk´epzelhet˝o esem´enyek. Az esem´enykateg´ori´akkibont´as´ahoz kattintsunk a kateg´oria melletti ny´ılra. A Lej´atszand´of´ajl oszlopban jelenik meg annak a f´ajlnak a neve, amely az esem´eny bek¨ovetkeztekor lej´atsz´asra kerul.¨ Lej´atsz´as Kattintsunk erre a gombra a kijel¨olt esem´enyhez t´ars´ıtott hangf´ajl lej´atsz´a- s´ahoz. Hangf´ajl v´alaszt´omez˝o,Keres´esgomb Esem´enyhez ´ugy rendelhetunk¨ hangot, hogy a Hangok t´abl´azatban kijel¨o- lunk¨ egy esem´enyt, majd az ehhez t´ars´ıtani k´ıv´ant hang f´ajlnev´etbe´ırjuk a v´alaszt´omez˝obe. A m´asik lehet˝os´eg,hogy a Keres´esgombra kattintunk, ´esa megjelen˝oHangf´ajl kiv´alaszt´asap´arbesz´edablakban kiv´alasztjuk a kijel¨olt esem´enyhez t´ars´ıtand´ohangf´ajlt. Megjegyz´es Az esem´enyekhez csak .wav form´atum´uhangf´ajlokat t´ars´ıthatunk. Munkaasztalt´em´aktestreszab´asa A t´emaegy ir´any´ıtott be´all´ıt´asokb´ol´all´ocsoport, amely a munkaasztal meg- jelen´ıt´es´ethat´arozza meg. A munkaasztal t´em´aj´ata T´emabe´all´ıt´oeszk¨ozzel v´alaszthatjuk ki. V´alaszthatunk a rendelkez´esre ´all´ot´em´akk¨ozul.¨ A t´em´ak k¨oz¨ott t¨obb olyan is tal´alhat´o,amelyet fogyat´ekkal ´el˝ofelhaszn´al´okseg´ıt´e- s´ere fejlesztettek ki. Amikor t´em´atv´alasztunk a T´emabe´all´ıt´oeszk¨ozben, tulajdonk´eppen egy t´emacsoportot v´alasztunk ki, ´esezek elemei egyuttesen¨ hat´arozz´akmeg a munkaasztal kin´ezet´et. Minden t´ematulajdonk´eppen olyan t´em´akcso- portja, amelyek a munkaasztal kin´ezet´enek egy adott elem´e´ert felel˝osek. A k¨ovetkez˝ot´emat´ıpusok l´eteznek: Vez´erl˝oelem-t´emaA panelek, menuk¨ ´esappletek kin´ezet´ethat´arozza meg. A vez´erl˝oelem-t´emaa GNOME-megfelel˝oalkalmaz´asokfelhaszn´al´oifelulete¨ elemeinek kin´ezet´etis meghat´arozza. P´eld´aul a t´emahat´assalvan a gombok, g¨ord´ıt˝os´avok, jel¨ol˝on´egyzetek stb. kin´ezet´ere. Ablakkerett´emaAz ablakok keret´enek kin´ezet´ethat´arozza meg. 6.3. GNOME 221

Ikont´emaA paneleken, a menukben¨ ´esa munkaasztal h´atter´enelhelyezked˝o ikonok kin´ezet´ethat´arozza meg. Egy´eni t´emal´etrehoz´asa A T´emabe´all´ıt´oeszk¨ozben felsorolt t´em´aka vez´erl˝oelem-t´em´ak, ablakke- rett´em´ak´esikont´em´akkul¨ ¨onb¨oz˝okombin´aci´oi. L´etrehozhatunk egy´eni t´e- m´akat, amelyek a vez´erl˝oelem-t´em´ak, ablakkerett´em´ak´esikont´em´akm´as kombin´aci´oj´athaszn´alj´ak. Egy´eni t´em´ata k¨ovetkez˝ok´eppen hozhatunk l´etre: 1. A T´emabe´all´ıt´oesz- k¨oz megnyit´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai- >T´emamenupontot.¨ 2. Jel¨oljunk¨ ki egy t´em´ata t´emalist´ab´ol. 3. Kattint- sunk a R´eszletek gombra. Megjelenik a T´emabe´all´ıt´asap´arbesz´edablak. 4. Az egy´eni t´em´aban haszn´alni k´ıv´ant vez´erl˝oelem-t´em´atv´alasszuk ki a lis- t´ab´olFelhaszn´al´oifelulet¨ elemei lapon. A vez´erl˝oelem-t´em´akk¨oz¨ott t¨obb olyan is tal´alhat´o,amelyet fogyat´ekkal ´el˝ofelhaszn´al´okseg´ıt´es´ere fejlesz- tettek ki. 5. Kattintsunk az Ablakkeret fulre¨ az Ablakkeret lap megjelen´ı- t´es´ehez. Az egy´eni t´em´aban haszn´alni k´ıv´ant ablakkerett´em´atv´alasszuk ki az el´erhet˝ot´em´aklist´aj´ab´olAz ablakkerett´em´akk¨oz¨ott t¨obb olyan is ta- l´alhat´o,amelyet fogyat´ekkal ´el˝ofelhaszn´al´okseg´ıt´es´ere fejlesztettek ki. 6. Kattintsunk az Ikonok fulre¨ az Ikonok lap megjelen´ıt´es´ehez Az egy´eni t´e- m´aban haszn´alni k´ıv´ant ikont´em´atv´alasszuk ki az el´erhet˝ot´em´aklist´aj´ab´ol Az ikont´em´akk¨oz¨ott t¨obb olyan is tal´alhat´o,amelyet fogyat´ekkal ´el˝ofel- haszn´al´okseg´ıt´es´ere fejlesztettek ki. 7. Kattintsunk a Bez´ar´asgombra a T´emabe´all´ıt´asap´arbesz´edablak bez´ar´as´ahoz. 8. A T´emabe´all´ıt´oeszk¨ozben nyomjuk meg a T´emament´esegombot. Megjelenik T´emament´esea le- mezre p´arbesz´edablak. 9. Adjuk meg az egy´eni t´emanev´et´esr¨ovid le´ır´as´at, majd kattintsunk a Ment´esgombra. Az egy´eni t´ema ezek ut´anmegjelenik az el´erhet˝ot´em´akk¨oz¨ott. Uj´ t´ematelep´ıt´ese A megl´ev˝ot´em´akhoz ´ujakat adhatunk hozz´a.Az ´uj t´em´anak tarral ´esgzip- pel csomagolt arch´ıvumban, azaz egy .tar.gz kiterjeszt´es˝uf´ajlban kell lennie. Uj´ t´em´ata k¨ovetkez˝ok´eppen adhatunk a t¨obbi k¨oz´e:1. A T´emabe´all´ıt´oesz- k¨oz megnyit´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai- >T´emamenupontot.¨ 2. Kattintsunk a T´ematelep´ıt´esegombra. Megjelenik az Uj´ t´ematelep´ıt´esep´arbesz´edablak. 3. Adjuk meg a t´emaarch´ıvumf´ajl- j´anak el´er´esi ´utj´ata mez˝oben. A m´asik lehet˝os´eg,hogy a Keres´esgombra kattintunk. A f´ajln´evmegad´asaut´ankattintsunk az OK gombra. 4. Az ´uj t´ematelep´ıt´es´ehez kattintsunk a Telep´ıt´esgombra. Telep´ıthetunk¨ ´uj vez´erl˝oelem-t´em´akat, ablakkerett´em´akat, illetve ikont´em´a- kat is. Az interneten sok vez´erl˝oelem-t´ematal´alhat´o. 222 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Uj´ vez´erl˝oelem-t´ema,ablakkerett´ema,illetve ikont´ematelep´ıt´es´ehez a k¨o- vetkez˝ol´ep´esekre van szuks´eg:1.¨ A T´emabe´all´ıt´oeszk¨oz megnyit´as´ahoz v´a- lasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->T´emamenupontot.¨ 2. Kattintsunk a R´eszletek gombra. Megjelenik a T´ema be´all´ıt´asap´arbesz´ed- ablak. 3. Kattintsunk a telep´ıteni sz´and´ekozott t´em´anak megfelel˝ofulre.¨ P´eld´aul ikont´ematelep´ıt´es´ehez kattintsunk az Ikonok fulre.¨ 4. Kattintsunk a T´ematelep´ıt´esegombra. Megjelenik az Uj´ t´ematelep´ıt´esep´arbesz´edab- lak. 5. Adjuk meg a t´emaarch´ıvumf´ajlj´anak el´er´esi´utj´ata mez˝oben. A m´asik lehet˝os´eg,hogy a Keres´esgombra kattintunk. A f´ajln´evmegad´asa ut´ankattintsunk az OK gombra. 6. Az ´uj t´ematelep´ıt´es´ehez kattintsunk a Telep´ıt´esgombra. Aj vez´erl˝oelem-t´em´akat, ablakkerett´em´akat, illetve ikont´em´akat t¨or¨olni is tudjuk. Vez´erl˝oelem-t´ema,ablakkerett´ema, illetve ikont´ema t¨orl´es´ehez a k¨ovetkez˝o l´ep´esekre van szuks´eg:1.¨ A T´emabe´all´ıt´oeszk¨oz megnyit´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->T´emamenupontot.¨ 2. Kattint- sunk a R´eszletek gombra. Megjelenik a T´emabe´all´ıt´asap´arbesz´edablak. 3. Kattintsunk a t¨or¨olni sz´and´ekozott t´em´anak megfelel˝ofulre.¨ 4. Kattint- sunk a T´emamapp´aj´anak b¨ong´esz´esegombra. Egy f´ajlkezel˝oablak ny´ılik meg az alap´ertelmezett t´emamapp´atmutatva. 5. A f´ajlkezel˝oseg´ıts´eg´evel t¨or¨olhetjuk¨ a t´em´at. Ablakok testreszab´asa Az Ablakok be´all´ıt´oeszk¨oz seg´ıts´eg´evel a munkaasztal ablakainak viselke- d´es´et´all´ıthatjuk be. Ablakok be´all´ıt´oeszk¨oz. A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´at. 9.13. t´abl´azat- Ablakok viselked´es´enek be´all´ıt´asafelsorolja az ablakok vi- selked´es´enek be´all´ıt´asilehet˝os´egeit. 9.13. t´abl´azat- Ablakok viselked´es´enek be´all´ıt´asa Lehet˝os´eg M˝uvelet Ablakok kiv´alaszt´asa,ha az eg´erf¨ol´ejuk¨ ´er Jel¨oljuk¨ be ezt a lehet˝os´eget, ha azt szeretn´enk, hogy az ablak akkor kapja meg a f´okuszt, ha az eg´ermutat´oval r´amutatunk. Az ablak megtartja a f´okuszt, am´ıg az eg´ermutat´otm´asablak f¨ol´enem helyezzuk.¨ Kijel¨olt ablakok el˝ot´erbe hoz´as´anak k´esleltet´ese Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha azt szeretn´enk, hogy az ablak a f´okusz meg- kap´asaut´ancsak bizonyos id˝ovel j¨ojj¨on fel az el˝ot´erbe. 6.3. GNOME 223

K´esleltet´esaz el˝ot´erbe hoz´asel˝ott Adjuk meg a f´okusz megkap´asa´es az el˝ot´erbe hoz´ask¨oz¨otti k´esleltet´eside- j´et. Kattints dupl´ana c´ımsoron a m˝uvelet v´egrehajt´as´ahoz: V´alasszuk ki a m˝uveletet, amelyet az ablak c´ımsor´ant¨ort´en˝odupla kattint´as kiv´alt. V´alasszuk a k¨ovetkez˝olehet˝os´egekk¨ozul:¨ * Felg¨ord´ıt´es:felg¨ord´ıti az ablakot. * Maximaliz´al´as:a legnagyobb m´eretre nagy´ıtja az ablakot. Az ablak ´athelyez´es´ehez tartsd lenyomva ezt a billenty˝ut, ´esh´uzd el az ablakot V´alasszuk ki azt a billenty˝ut, amelyet lenyomva kell tartani az ablak ´athe- lyez´es´ehez.

Be´all´ıt´asok halad´oknak. Tartalom A halad´obe´all´ıt´oeszk¨oz¨ok megnyit´asaA CD-adatb´azis be´all´ıt´asaiF´ajlt´ıpu- sok ´esprogramok be´all´ıt´asa F´ajlt´ıpus hozz´aad´asaSzolg´altat´ashozz´aad´asa Panelek testreszab´asaAlap´ertelmezett alkalmaz´asokkiv´alaszt´asa Webb¨ong´esz˝obe´all´ıt´asaiSz¨ovegszerkeszt˝obe´all´ıt´asaiTermin´albe´all´ıt´asai Munkamenetek be´all´ıt´asa Munkamenetek be´all´ıt´asaMunkamenet tulajdons´againak be´all´ıt´asaAuto- matikusan elindul´oprogramok be´all´ıt´asa A Halad´obe´all´ıt´oeszk¨oz¨okkel a k¨ovetkez˝okbe´all´ıt´asa v´egezhet˝oel: alkalma- z´asok, panelek ´esm´as feluletelemek¨ megjelen´ese´esviselked´ese,f´ajlt´ıpusok ´esalap´ertelmezett alkalmaz´asok, munkamenet ´esautomatikusan elindul´o programok. A halad´obe´all´ıt´oeszk¨oz¨ok megnyit´asa Egy Halad´obe´all´ıt´oeszk¨ozt a k¨ovetkez˝ok´etm´odszer egyik´evel h´ıvhatjuk el˝o: * A Munkaasztal be´all´ıt´asai menub˝ol¨ V´alasszuk az Alkalmaz´asok- >Munkaasztal be´all´ıt´asai->Halad´omenupontot.¨ Az almenub˝olv´alasszuk¨ ki a k´ıv´ant be´all´ıt´oeszk¨ozt. Megjelenik a be´all´ıt´oeszk¨oz p´arbesz´edablaka. * A Kezdd itt! helyr˝olNyissunk meg egy Nautilus-ablakot, majd v´alasszuk az Ugr´as->Kezdd itt! menuparancsot.¨ A m´asik lehet˝os´eg,hogy a munkaasz- talon dupl´ankattintunk a Kezdd itt! ikonra. Megjelenik a Kezdd itt! hely. Kattintsunk dupl´an a Munkaasztal be´all´ıt´asaiikonra a Nautilus-ablakban, majd kattintsunk dupl´ana Halad´omapp´ara. Megjelennek a Halad´obe´al- l´ıt´oeszk¨oz¨ok. Kattintsunk dupl´ana k´ıv´ant eszk¨oz ikonj´ara. Megjelenik a be´all´ıt´oeszk¨oz p´arbesz´edablaka. 224 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

A CD-adatb´azis be´all´ıt´asai A CD-adatb´azis be´all´ıt´oeszk¨oz lehet˝ov´eteszi egy CD-adatb´azis megad´a- s´at, amelyet a rendszer lek´erdezhet. A CD-adatb´azis CD-k adatait t´arolja, p´eld´aul el˝oad´okat, albumc´ımeket ´essz´amc´ımeket. Amikor egy alkalmaz´as lej´atssza a CD-t, lek´erdezheti az adatait a CD-adatb´azisb´ol, majd megjele- n´ıtheti az inform´aci´okat. 10.1. t´abl´azat- CD-adatb´azis be´all´ıt´asaile´ırja a CD-adatb´azis be´all´ıt´oesz- k¨oz elemeit. 10.1. t´abl´azat- CD-adatb´azis be´all´ıt´asai Elem Le´ır´as Ne kuldj¨ ¨on adatot Jel¨oljuk¨ be ezt a lehet˝os´eget, ha nem szeretn´enk adatokat kuldeni¨ a CD- adatb´azis kiszolg´al´oj´anak. Val´osadatot kuldj¨ ¨on Jel¨oljuk¨ be ezt a lehet˝os´eget, ha a nevunket¨ ´esa g´epunk¨ nev´etel szeretn´enk kuldeni¨ a CD-adatb´azis kiszolg´al´oj´anak. M´asadatot kuldj¨ ¨on Jel¨oljuk¨ be ezt a lehet˝os´eget, a m´asnevet ´esg´epnevet akarunk a CD- adatb´azis kiszolg´al´oj´anak elkuldeni.¨ Adjuk meg a nevet a N´evmez˝oben. Adjuk meg a g´epnevet a G´epn´evmez˝oben. FreeDB round robin kiszolg´al´o A FreeDB egy CD-adatb´azis. A FreeDB round robin kiszolg´al´oFreeDB kiszolg´al´okterhel´eseloszt´asosalapon m˝uk¨od˝orendszere. Jel¨oljuk¨ be ezt a lehet˝os´eget, ha a FreeDB adatb´azist err˝ola kiszolg´al´or´olakarjuk el´erni. M´asFreeDB kiszolg´al´o V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha a FreeDB CD-adatb´azist m´asik kiszolg´al´or´ol k´ıv´anjuk el´erni. A k´ıv´ant kiszolg´al´otjel¨oljuk¨ ki a kiszolg´al´okt´abl´azat´ab´ol. Kiszolg´al´olista friss´ıt´ese Kattintsunk erre a gombra az el´erhet˝oFreeDB kiszolg´al´okt´abl´azat´anak friss´ıt´es´ehez. M´askiszolg´al´o V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha m´asik CD-adatb´azist szeretn´enk haszn´alni. Adjuk meg az adatb´azist tartalmaz´okiszolg´al´onev´eta G´epn´evmez˝oben. Adjuk meg az adatb´azis el´er´es´ehez szuks´egesportsz´amota¨ Port mez˝oben. 6.3. GNOME 225

F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´asa A F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´oeszk¨oz seg´ıts´eg´evel adhatjuk meg, hogy az egyes f´ajlt´ıpusokat hogyan hozzuk l´etre, mivel jelen´ıtjuk¨ meg, ´esmivel szerkesztjuk.¨ P´eld´aul megadhatjuk, hogy ha egy f´ajl egyszer˝usz¨ovegf´ajl, akkor a sz¨ovegszerkeszt˝ovel kell megnyitni. A Nautilus ´esm´asGNOME-alkalmaz´asoka f´ajl tartalma alapj´anismerik fel a f´ajl t´ıpus´at. Ha az els˝on´eh´any sorb´olez nem ´allap´ıthat´omeg, az alkalmaz´asellen˝orzi a f´ajl kiterjeszt´es´et. 10.2. t´abl´azat- A F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´oeszk¨oz elemei le´ırja a F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´oeszk¨oz elemeit. 10.2. t´abl´azat- A F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´oeszk¨oz elemei Elem Le´ır´as T´abl´azat A f´ajlt´ıpus-kateg´ori´aktartalm´anak megtekint´es´ehez kattintsunk a kateg´o- ria neve melletti ny´ılra. A kateg´oria kiny´ılik, megjelenik minden f´ajlt´ıpus le´ır´asa,´esa f´ajlt´ıpushoz tartoz´okiterjeszt´esek. Kattintsunk arra a f´ajlt´ıpusra, amellyel dolgozni szeretn´enk. F´ajlt´ıpus hozz´aad´asa Kattintsunk erre a gombra f´ajlt´ıpus hozz´aad´as´ahoz. Tov´abbi tudnival´ok: ” F´ajlt´ıpus hozz´aad´asa” . Szolg´altat´ashozz´aad´asa Kattintsunk erre a gombra szolg´altat´ashozz´aad´as´ahoz. Tov´abbi tudnival´ok: ” Szolg´altat´ashozz´aad´asa” . Szerkeszt´es F´ajlt´ıpus, szolg´altat´asvagy f´ajlkateg´oria szerkeszt´es´ehez jel¨oljuk¨ ki a szer- keszteni k´ıv´ant elemet, majd kattintsunk a Szerkeszt´esgombra. Elt´avol´ıt´as F´ajlt´ıpus vagy szolg´altat´ast¨orl´es´ehez jel¨oljuk¨ ki a t¨or¨olni k´ıv´ant elemet, majd kattintsunk a T¨orl´esgombra. F´ajlt´ıpus hozz´aad´asa F´ajlt´ıpus hozz´aad´as´ahoz a k¨ovetkez˝ol´ep´esekszuks´egesek:¨ 1. A be´all´ıt´oesz- k¨oz elind´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asokMunkaasztal be´all´ıt´asaiHala- d´oF´ajlt´ıpusok ´esprogramok menupontot.¨ 2. Kattintsunk a F´ajlt´ıpus hozz´a- ad´asagombra. Megjelenik a F´ajlt´ıpus hozz´aad´asap´arbesz´edablak. 3. ´Irjuk 226 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

be a f´ajlt´ıpus tulajdons´agait a p´arbesz´edablak mez˝oibe. A k¨ovetkez˝ot´abl´a- zat a F´ajlt´ıpus hozz´aad´asap´arbesz´edpanel elemeit ´ırja le: Lehet˝os´egM˝uvelet Nincs ikon V´alasszunk egy ikont, amely a f´ajlt´ıpust jel- lemzi. Az ikon kiv´alaszt´as´ahoz kattintsunk a Nincs ikon gombra. Egy ikon- v´alaszt´oablak ny´ılik meg. V´alasszunk ki egy ikont az ablakb´ol. Egy m´asik k¨onyvt´arb´olv´alaszt´ashoz kattintsunk a Keres´esgombra. Ha kiv´alasztottuk a megfelel˝oikont, kattintsunk az OK gombra. Le´ır´asAdjuk meg a f´ajlt´ı- pus le´ır´as´at. MIME-t´ıpus Adjuk meg a f´ajlt´ıpus MIME-t´ıpus´at. Kateg´o- ria Adjuk meg a kateg´ori´at, amelybe az ´uj f´ajlt´ıpus tartozik a F´ajlt´ıpusok ´esprogramok be´all´ıt´oeszk¨ozben. Kattintsunk a Kiv´alaszt´asgombra, majd v´alasszunk kateg´ori´ata F´ajlkateg´oria v´alaszt´asap´arbesz´edablakb´ol. F´ajl- n´evkiterjeszt´esekAdjuk meg a f´ajlt´ıpushoz tartoz´of´ajln´evkiterjeszt´eseket. ´Irjuk be a kiterjeszt´esta bal oldali mez˝obe, majd kattintsunk a Hozz´aad´as gombra. A kiterjeszt´est¨orl´es´ehez v´alasszuk ki azt a jobb oldali mez˝ob˝ol, majd kattintsunk az Elt´avol´ıt´asgombra. N´ez˝okomponens A k¨ovetkez˝oki- ad´asban majd ´ırunk err˝olis valamit. Alap´ertelmezett m˝uvelet A k¨ovetkez˝o kiad´asban majd ´ırunk err˝olis valamit. Futtatand´oprogram Ha nem jel¨oljuk¨ be a Kateg´oria alap´ertelmez´es´enek haszn´alata be´all´ıt´ast, adjuk meg a f´ajl- t´ıpushoz tartoz´oprogramot. ´Irjuk be a programot elind´ıt´oparancsot ebbe a mez˝obe. A m´asik lehet˝os´eg,hogy egy kor´abban be´ırt parancsot haszn´alunk fel ´ujra. Ehhez kattintsunk a mez˝omelletti ny´ılra, ´esv´alasszuk ki a futtatni k´ıv´ant parancsot. Haszn´alhatjuk a Keres´esgombot is a parancs megkeres´e- s´ehez. Futtat´astermin´alban Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha a programnak termin´alban kell futnia. Azokhoz a programokhoz ´erdemes ezt a be´all´ıt´ast kiv´alasztani, amelyek nem hoznak l´etre saj´atablakot. 4. Kattintsunk az OK gombra. Szolg´altat´ashozz´aad´asa Szolg´altat´ashozz´aad´as´ahoz a k¨ovetkez˝ol´ep´esekszuks´egesek:¨ 1. A be´all´ıt´o- eszk¨oz elind´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asokMunkaasztal be´all´ıt´asaiHa- lad´oF´ajlt´ıpusok ´esprogramok menupontot.¨ 2. Kattintsunk a Szolg´altat´as hozz´aad´asagombra. Megjelenik a Szolg´altat´ashozz´aad´asap´arbesz´edablak. 3. ´Irjuk be a szolg´altat´astulajdons´agait a p´arbesz´edablak mez˝oibe. A k¨o- vetkez˝ot´abl´azata Szolg´altat´ashozz´aad´asap´arbesz´edpanel elemeit ´ırja le: Lehet˝os´egM˝uvelet Le´ır´asAdjuk meg a szolg´altat´asle´ır´as´at. Protokoll ´Irjuk be a szolg´altat´asprotokollj´at. Futtatand´oprogram A k¨ovetkez˝okiad´asban majd ´ırunk err˝olis valamit. Program Adjuk meg a f´ajlt´ıpushoz hozz´aren- delt programot. ´Irjuk be a programot elind´ıt´oparancsot ebbe a mez˝obe. A m´asik lehet˝os´eg,hogy egy kor´abban be´ırt parancsot haszn´alunk fel ´ujra. Ehhez kattintsunk a mez˝omelletti ny´ılra, ´esv´alasszuk ki a futtatni k´ıv´ant parancsot. Haszn´alhatjuk a Keres´esgombot is a parancs megkeres´es´ehez. 6.3. GNOME 227

Futtat´astermin´alban Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha a programnak termi- n´alban kell futnia. Azokhoz a programokhoz ´erdemes ezt a be´all´ıt´astkiv´a- lasztani, amelyek nem hoznak l´etre saj´atablakot. 4. Kattintsunk az OK gombra. Panelek testreszab´asa A Panel be´all´ıt´oeszk¨oz lehet˝ov´eteszi a panelek viselked´es´enek be´all´ıt´as´at. A Panel be´all´ıt´oeszk¨ozben v´egrehajtott m´odos´ıt´asokaz ¨osszes panelre ´er- v´enyesek lesznek. 10.3. t´abl´azat- Panelek be´all´ıt´asa Be´all´ıt´as M˝uvelet Fi´okbecsuk´asa,ha valami ind´ıtva lett bel˝ole Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha azt szeretn´enk, hogy a fi´okbecsuk´odjon, miut´anegy ind´ıt´otkiv´alasztottunk bel˝ole. Fi´ok´espanel anim´aci´oja Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha szeretn´enk, hogy a panelek ´esfi´okok megje- len´ıt´es´et´eselrejt´es´etanim´aci´ok´ıs´erje. Anim´aci´osebess´ege A leg¨ordul˝olist´ab´olv´alasszuk¨ ki a k´ıv´ant anim´aci´osebess´eget. Alap´ertelmezett alkalmaz´asokkiv´alaszt´asa Az Alap´ertelmezett alkalmaz´asokbe´all´ıt´oeszk¨oz seg´ıts´eg´evel megadhatjuk azokat az alkalmaz´asokat, amelyeket a munkaasztal ind´ıt el adott esetben. P´eld´aul megadhatjuk, hogy az Xterm legyen az alap´ertelmezett termin´alal- kalmaz´as.Ha a Munkaasztal megnyit´asaut´ankiv´alasztjuk az Uj´ termin´al menuparancsot,¨ az Xterm fog elindulni. Az Alap´ertelmezett alkalmaz´asokbe´all´ıt´oeszk¨ozben a k¨ovetkez˝olehet˝os´ege- ink vannak: * Webb¨ong´esz˝o* Sz¨ovegszerkeszt˝o* Termin´al Webb¨ong´esz˝obe´all´ıt´asai Az alap´ertelmezett webb¨ong´esz˝obe´all´ıt´asait a Webb¨ong´esz˝opanellapon m´odos´ıthatjuk. Az alap´ertelmezett webb¨ong´esz˝ony´ılik meg, ha egy URL-re kattintunk. P´eld´aul az alap´ertelmezett webb¨ong´esz˝oindul el, ha egy alkal- maz´asban kiv´alasztunk egy URL-t, vagy egy URL-ind´ıt´oikonra kattintunk a munkaasztalh´att´eren. 10.4. t´abl´azat- Az alap´ertelmezett webb¨ong´esz˝obe´all´ıt´asaifelsorolja az alap´ertelmezett webb¨ong´esz˝obe´all´ıt´asilehet˝os´egeit. 10.4. t´abl´azat- Az alap´ertelmezett webb¨ong´esz˝obe´all´ıt´asai 228 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Lehet˝os´eg M˝uvelet Webb¨ong´esz˝okiv´alaszt´asa V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha szabv´anyos webb¨ong´esz˝otszeretn´enk hasz- n´alni. A leny´ıl´olist´ab´olv´alasszuk ki a k´ıv´ant webb¨ong´esz˝ot. Egy´eni webb¨ong´esz˝o V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha egy´eni webb¨ong´esz˝otszeretn´enk haszn´alni. Parancs ´Irjuk be az egy´eni webb¨ong´esz˝otelind´ıt´oparancsot. Ha meg szeretn´enk jelen´ıteni a b¨ong´esz˝oben azt az URL-t, amelyre r´akattintunk, a parancs m¨og´e´ırjuk be: ? Futtat´astermin´alban Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha a parancsnak termin´alban kell futnia. Az olyan b¨ong´esz˝okh¨oz v´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, amely nem hoz l´etre saj´at ablakot. Sz¨ovegszerkeszt˝obe´all´ıt´asai Az alap´ertelmezett sz¨ovegszerkeszt˝obe´all´ıt´asait a Sz¨ovegszerkeszt˝opanel- lapon m´odos´ıthatjuk. 10.5. t´abl´azat- Az alap´ertelmezett sz¨ovegszerkeszt˝obe´all´ıt´asafelsorolja az alap´ertelmezett sz¨ovegszerkeszt˝obe´all´ıt´asilehet˝os´egeit. 10.5. t´abl´azat- Az alap´ertelmezett sz¨ovegszerkeszt˝obe´all´ıt´asa Lehet˝os´eg M˝uvelet Szerkeszt˝okiv´alaszt´asa V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha szabv´anyos sz¨ovegszerkeszt˝otszeretn´enk haszn´alni. A leny´ıl´olist´ab´olv´alasszuk ki a k´ıv´ant sz¨ovegszerkeszt˝ot. Egy´eni szerkeszt˝o V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha egy´eni sz¨ovegszerkeszt˝otszeretn´enk be´all´ı- tani. Megjelenik a Egy´eni sz¨ovegszerkeszt˝otulajdons´agaip´arbesz´edablak. * N´ev: ´ırjuk be az egy´eni sz¨ovegszerkeszt˝onev´et. * Parancs: ´ırjuk be az egy´eni sz¨ovegszerkeszt˝otelind´ıt´oparancsot. * A program meg tud nyitni t¨obb f´ajlt: jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha az alap´ertelmezett sz¨ovegszer- keszt˝ok´epes egyszerre t¨obb f´ajlt megnyitni. * A programot h´ejb´olkell fut- tatni: jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha a parancsot egy termin´alablakban kell 6.3. GNOME 229

futtatni. Jel¨oljuk¨ ezt be olyan sz¨ovegszerkeszt˝okn´el, amelyek nem hoznak l´etre saj´atablakot. Tulajdons´agok Kattintsunk erre a gombra az Egy´eni szerkeszt˝otulajdons´agai p´arbesz´edab- lak megjelen´ıt´es´ehez. A p´arbesz´edablakban m´odos´ıtsuk az egy´eni szerkeszt˝o be´all´ıt´asait. Haszn´alja ezt a szerkeszt˝otsz¨ovegf´ajlok megnyit´as´ahoz a f´ajlkezel˝oben Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha ezzel a programmal szeretn´enk megn´ezni a f´ajlkezel˝oben megnyitott sz¨ovegf´ajlokat. Termin´albe´all´ıt´asai Az alap´ertelmezett termin´alt a Termin´alpanellapon ´all´ıthatjuk be. 10.6. t´abl´azat- Alap´ertelmezett termin´albe´all´ıt´asaifelsorolja az alap´ertel- mezett termin´albe´all´ıt´asilehet˝os´egeit. 10.6. t´abl´azat- Alap´ertelmezett termin´albe´all´ıt´asai Lehet˝os´eg M˝uvelet Termin´alkiv´alaszt´asa V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha szabv´anyos termin´alt k´ıv´anunk haszn´alni. A leg¨ordul˝olist´aban¨ adjuk meg az alap´ertelmezett termin´alt. Egy´eni termin´al V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha egy´eni termin´alt szeretn´enk haszn´alni. Parancs ´Irjuk be az egy´eni termin´alt elind´ıt´oparancsot. Futtat´asiparam´eterek Adjuk meg a parancshoz tartoz´oexec kapcsol´ot. Munkamenetek be´all´ıt´asa A munkameneteket a Munkamenetek be´all´ıt´oeszk¨ozzel lehet kezelni. Meg- adhatjuk a munkamenet be´all´ıt´asait, ´esa munkamenet kezdet´enelind´ıtand´o alkalmaz´asokat. Be´all´ıthatjuk, hogy a munkamenet v´eg´enaz alkalmaz´asok ´allapota ment´esre kerulj¨ ¨on, ´esez az ´allapot helyre´alljon a k¨ovetkez˝omunka- menet kezdet´en. Ez a be´all´ıt´oeszk¨oz t¨obb GNOME-munkamenet kezel´es´ere is alkalmas. Az Munkamenet be´all´ıt´oeszk¨ozben a k¨ovetkez˝olehet˝os´egeink vannak: * Munkamenet be´all´ıt´asai* Aktu´alis munkamenet * Automatikusan elindul´o programok 230 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Munkamenetek be´all´ıt´asa A Munkamenet be´all´ıt´asaipanellapon kezelhet˝oka munkamenetek, ´esaz aktu´alis munkamenet be´all´ıt´asai. 10.7. t´abl´azat- Munkamenetek be´all´ıt´asafelsorolja a munkamenet be´all´ıt´asi lehet˝os´egeit. 10.7. t´abl´azat- Munkamenetek be´all´ıt´asa Lehet˝os´eg M˝uvelet Indul´ok´epmegjelen´ıt´esebejelentkez´eskor V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha indul´ok´epet szeretn´enk l´atni a munkamenet elind´ıt´asakor. Meger˝os´ıt´esk´er´esekil´ep´esel˝ott Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha a kil´ep´esel˝ott egy meger˝os´ıt´estk´er˝op´arbe- sz´edablakot szeretn´enk l´atni. Munkamenet v´altoz´asainak automatikus ment´ese Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha a munkamenet-kezel˝ovel automatikusan men- teni szeretn´enk a munkamenet aktu´alis ´allapot´at. A munkamenet-kezel˝o menti a nyitott munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asok´allapot´at´esbe´all´ıt´asait. A legk¨ozelebbi munkamenet-ind´ıt´asn´alaz alkalmaz´asokautomatikusan el- indulnak, ´esa mentett ´allapotuk vissza´all. Ha nem jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, akkor a Kijelentkez´esmeger˝os´ıt´esep´ar- besz´edablakban megjelenik a Be´all´ıt´asokment´esejel¨ol˝on´egyzet. Munkamenetek A p´arbesz´edablaknak ezen a r´esz´ena munkaasztal munkameneteit kezel- hetjuk¨ a k¨ovetkez˝ok´eppen: * Uj´ munkamenet l´etrehoz´as´ahoz kattintsunk a Hozz´aad´asgombra. Megjelenik az Uj´ munkamenet hozz´aad´asap´arbe- sz´edablak. Adjuk meg itt a munkamenet nev´et. * A munkamenet nev´enek megv´altoztat´as´ahoz jel¨oljuk¨ ki a munkamenetet az Aktu´alis munkamenet kiv´alaszt´asat´abl´azatb´ol. Kattintsunk a Szerkeszt´esgombra. Megjelenik a Munkamenet nev´enek szerkeszt´esep´arbesz´edablak. ´Irjuk be a munkamenet ´uj nev´et. * A munkamenet t¨orl´es´ehez jel¨oljuk¨ ki a munkamenetet az Aktu- ´alis munkamenet kiv´alaszt´asat´abl´azatb´ol. Kattintsunk a T¨orl´esgombra. Amikor a GDM seg´ıts´eg´evel bel´epunk,¨ v´alasztunk egy munkamenetet. A haszn´aland´omunkamenetet t¨obb munkamenet k¨ozul¨ v´alaszthatjuk ki. Munkamenet tulajdons´againak be´all´ıt´asa 6.3. GNOME 231

Az Aktu´alis munkamenet panellapon adhatjuk meg az ind´ıt´asisorrendet, ´esaz aktu´alis munkamenetben fut´omunkamenet-vez´erelt alkalmaz´asok ´uj- raind´ıt´as´anak t´ıpus´at. 10.8. t´abl´azat- Munkamenet tulajdons´agaifelsorolja a munkamenet tulaj- dons´againak be´all´ıt´asilehet˝os´egeit. 10.8. t´abl´azat- Munkamenet tulajdons´agai Lehet˝os´eg M˝uvelet Sorrend A Sorrend be´all´ıt´asadja meg a munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokelind´ı- t´asisorrendj´et. A munkamenet-kezel˝oaz alacsonyabb ´ert´ekkel rendelkez˝o alkalmaz´asokat ind´ıtja el el˝osz¨or. Az alap´ertelmezett ´ert´ek50. Az alkalmaz´asind´ıt´asipriorit´as´anak megad´as´ahoz jel¨oljuk¨ ki az alkalmaz´ast a t´abl´azatb´ol, ´esa Sorrend mez˝oben adjuk meg a k´ıv´ant ´ert´eket. St´ılus A St´ılus be´all´ıt´asaz alkalmaz´as´ujraind´ıt´as´anak m´odj´athat´arozza meg. Az alkalmaz´as´ujraind´ıt´asim´odj´anak megad´as´ahoz jel¨oljuk¨ ki az alkalmaz´asta t´abl´azatb´ol, ´esv´alasszunk az al´abbi lehet˝os´egekk¨ozul:¨ * Norm´alAutoma- tikusan elindul a GNOME-munkamenet kezdet´en. Az ilyen st´ılus´ualkalma- z´asokbez´ar´as´ahoz haszn´aljuk a kill parancsot a munkamenet folyam´an. * Ujraind´ıt´asAutomatikusan´ ´ujraind´ıtja az alkalmaz´astha bez´arjuk vagy be- fejezzuk.¨ Az olyan alkalmaz´asokhoz v´alasszuk ezt a be´all´ıt´ast, amelyeknek a munkamenet ideje alatt mindig futniuk kell. Az ilyen st´ılus´ualkalmaz´asokat ´ugy ´all´ıthatjuk le, hogy t´abl´azatb´olkijel¨oljuk,¨ majd az Elt´avol´ıt´asgombra kattintunk. * Kuka Nem indul el a GNOME-munkamenet ind´ıt´asakor. * Be´all´ıt´asokAutomatikusan elindul a munkamenet kezdetekor. Az ilyen st´ı- lus´ualkalmaz´asok´altal´aban alacsony elind´ıt´asi´ert´ekkel rendelkeznek, ´esa GNOME-os ´esmunkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokbe´all´ıt´asait tartalmaz- z´ak. Elt´avol´ıt´as Kattintsunk az Elt´avol´ıt´asgombra a list´ab´olkijel¨olt alkalmaz´ast¨orl´es´ehez. Az alkalmaz´ast¨orl˝odik a munkamenet-kezel˝ob˝ol, ´esbez´ar´odik. A t¨or¨olt al- kalmaz´asoknem indulnak el a legk¨ozelebbi munkamenetben. Alkalmaz Kattintsunk az Alkalmaz gombra az ind´ıt´asisorrend ´esaz ´ujraind´ıt´asist´ılus v´altoztat´asainak ´erv´enyes´ıt´es´ehez. Automatikusan elindul´oprogramok be´all´ıt´asa 232 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

A Munkamenetek be´all´ıt´oeszk¨oz Automatikusan elindul´oprogramok pa- nellapj´an´all´ıthatjuk be a nem munkamenet-vez´erelt automatikusan elin- d´ıtand´oalkalmaz´asokat . Ezek az alkalmaz´asokautomatikusan elindulnak a munkamenet kezdetekor. Az Automatikusan elindul´oprogramok panella- pon megadhatjuk a nem munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokat elind´ıt´opa- rancsokat, amelyek bel´ep´eskor automatikusan v´egrehajt´odnak. A munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokat is el lehet automatikusan ind´ıtani. Tov´abbi tudnival´ok: ” Munkamenetek be´all´ıt´asa” . 10.9. t´abl´azat- Elind´ıtand´oprogramok be´all´ıt´asaifelsorolja az elind´ıtand´o alkalmaz´asokbe´all´ıt´asilehet˝os´egeit. 10.9. t´abl´azat- Elind´ıtand´oprogramok be´all´ıt´asai Lehet˝os´eg M˝uvelet Tov´abbi elind´ıtand´oprogramok Haszn´aljuk ezt a t´abl´azatot a nem munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokke- zel´es´ere a k¨ovetkez˝ok´eppen: * Elind´ıtand´oalkalmaz´ashozz´aad´as´ahoz kat- tintsunk a Hozz´aad´asgombra. Megjelenik az Elind´ıtand´oprogram hozz´a- ad´asap´arbesz´edablak. ´Irjuk be az alkalmaz´astelind´ıt´oparancs nev´etaz Elind´ıtand´oparancs mez˝obe. A m´asik lehet˝os´eg,hogy a Keres´esgombra kattint´asut´anmegkeressuk¨ a parancsot. A Keres´esgombbal a parancssor- hoz hozz´af˝uzend˝of´ajlt is megadhatunk. P´eld´aul a parancssorba be´ırhatjuk az emacs parancsot, ´esut´ana megkereshetjuk¨ a szerkesztend˝of´ajlt. Ha egy- n´elt¨obb elind´ıtand´oalkalmaz´astadunk meg, haszn´aljuk a Priorit´asmez˝ot az alkalmaz´asokelind´ıt´asisorrendj´enek meghat´aroz´as´ahoz. Az ind´ıt´asisor- rend az a sorrend, amelyben az automatikusan elind´ıtand´oalkalmaz´asokat ind´ıtani akarjuk. * Az automatikusan elind´ıtand´oalkalmaz´asszerkeszt´es´e- hez v´alasszuk ki az alkalmaz´ast, majd kattintsunk a Szerkeszt´esgombra. Megjelenik az Elind´ıtand´oprogram szerkeszt´esep´arbesz´edablak. A p´arbe- sz´edablakban m´odos´ıthatjuk a parancsot ´esaz elind´ıt´asipriorit´ast. * Az automatikusan elind´ıtand´oalkalmaz´ast¨orl´es´ehez v´alasszuk ki az alkalma- z´ast, majd kattintsunk a T¨orl´esgombra.

A kiseg´ıt˝olehet˝os´egek be´all´ıt´asa. Tartalom A kiseg´ıt˝olehet˝os´egekvalamelyik be´all´ıt´oeszk¨oz´enek megnyit´asaA billen- ty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek be´all´ıt´asa Alapvet˝obe´all´ıt´asokSz˝ur˝okbe´all´ıt´asaEg´erbe´all´ıt´asok Ez a fejezet a Kiseg´ıt˝olehet˝os´egekbe´all´ıt´oeszk¨ozeinek haszn´alat´atismerteti. 6.3. GNOME 233

A kiseg´ıt˝olehet˝os´egekvalamelyik be´all´ıt´oeszk¨oz´enek megnyit´asa A Kiseg´ıt˝o lehet˝os´egek valamelyik be´all´ıt´oeszk¨oz´et a k¨ovetkez˝o m´odo- kon h´ıvhatjuk el˝o: * A Munkaasztal be´all´ıt´asai menub˝ol¨ V´alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Kiseg´ıt˝olehet˝os´egekmenupon-¨ tot. Az almenub˝olv´alasszuk¨ ki a k´ıv´ant be´all´ıt´oeszk¨ozt. Megjelenik a be- ´all´ıt´oeszk¨oz p´arbesz´edablaka. * A Kezdd itt! helyr˝olNyissunk meg egy Nautilus-ablakot, majd v´alasszuk az Ugr´as->Kezdd itt! menuparancsot.¨ A m´asik lehet˝os´eg,hogy a munkaasztalon dupl´ankattintunk a Kezdd itt! ikonra. Megjelenik a Kezdd itt! hely. Kattintsunk dupl´ana Munkaasztal be´all´ıt´asaiikonra a Nautilus-ablakban, majd kattintsunk dupl´ana Kiseg´ıt˝o lehet˝os´egekmapp´ara. A billenty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek be´all´ıt´asa A billenty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek be´all´ıt´as´ara haszn´aljuk a Billenty˝uzet be´all´ıt´oeszk¨ozt. A Billenty˝uzet be´all´ıt´oeszk¨oz´enek m´asik neve AccessX. A Billenty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeibe´all´ıt´oeszk¨oz¨on a k¨ovetkez˝olehet˝os´egek vannak: * Alap * Sz˝ur˝ok* Eg´er Alapvet˝obe´all´ıt´asok 11.1. t´abl´azat- A billenty˝uzet kiseg´ıt˝obe´all´ıt´asaifelsorolja a billenty˝uzet alapvet˝okiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek m´odos´ıthat´otulajdons´agait. 11.1. t´abl´azat- A billenty˝uzet kiseg´ıt˝obe´all´ıt´asai Lehet˝os´eg M˝uvelet Billenty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek enged´elyez´ese Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet a billenty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek enged´elye- z´es´ehez. A n´egyzet bejel¨ol´eseut´ana p´arbesz´edablak elemei akt´ıvv´av´alnak. Letilt´as,ha ennyi ideig haszn´alaton k´ıvul¨ van Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet a billenty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek adott id˝o ut´ani kikapcsol´as´ahoz. Adjuk meg a kikapcsol´asel˝ott eltelt id˝ot. Hangjelz´esa saj´atoss´agokki- vagy bekapcsol´asakor. Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha a hangjelz´estszeretn´enk hallani a ragad´os billenty˝ukh¨oz vagy a lass´ubillenty˝ukh¨oz hasonl´olehet˝os´egekbe- ´eskikap- csol´asakor. Saj´atoss´agokimport´al´asa Kattintsunk erre a gombra az AccessX be´all´ıt´asainak import´al´as´ahoz. Ragad´osbillenty˝uk enged´elyez´ese 234 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha az egyszerre lenyomand´obillenty˝ukombin´a- ci´okat a billenty˝uk egym´asut´ani megnyom´as´aval k´ıv´anjuk el´erni. A k¨ovet- kez˝obe´all´ıt´asokra van itt lehet˝os´eg:* Csenget´esha m´odos´ıt´ole lett nyomva: jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha hangjelz´estszeretn´enk hallani a m´odos´ıt´o- billenty˝uk lenyom´asakor. * Letilt´ask´etbillenty˝uegyidej˝ulenyom´asakor: jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha k´etbillenty˝uegyidej˝ulenyom´asaut´anm´ar nem akarjuk, hogy a sorozatban lenyomott billenty˝uk egyidej˝ubillenty˝ule- nyom´asnak sz´am´ıtsanak. Billenty˝uk ism´etl´ese A n´egyzet bejel¨ol´es´evel enged´elyezhetjuk¨ a billenty˝uzet automatikus ism´et- l˝ofunkci´oj´at. * K´esleltet´es:az els˝obillenty˝ulenyom´as´esa lenyomott billen- ty˝uism´etl˝od´es´enek kezdete k¨oz¨ott eltelt id˝o.* Sebess´eg:a m´asodpercenk´ent bevitt karakterek sz´ama. Be´all´ıt´asokkipr´ob´al´asa A tesztterulet¨ egy interakt´ıv felulet,¨ amelyen a m´odos´ıtott billenty˝uzet- be´all´ıt´asokazonnal kipr´ob´alhat´oak. ´Irjunk be valamit ide a be´all´ıt´asoktesz- tel´es´ehez. Sz˝ur˝okbe´all´ıt´asa 11.2. t´abl´azat- Sz˝ur˝okbe´all´ıt´asafelsorolja a m´odos´ıthat´obe´all´ıt´asokat. 11.2. t´abl´azat- Sz˝ur˝okbe´all´ıt´asa Lehet˝os´eg M˝uvelet Billenty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek enged´elyez´ese Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet a billenty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek enged´elye- z´es´ehez. A n´egyzet bejel¨ol´esut´ana p´arbesz´edablak elemei akt´ıvv´av´alnak. Lass´ubillenty˝uk enged´elyez´ese Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha szab´alyozni k´ıv´anjuk a billenty˝ulenyom´asa ´esa lenyom´aselfogad´asak¨oz¨otti id˝otartamot. A k¨ovetkez˝obe´all´ıt´asokad- hat´oakmeg itt: * Csak legal´abb ennyi ideig lenyomott billenty˝uk elfogad´asa: a billenty˝ulenyom´asa´esa lenyom´astudom´asul v´etele k¨oz¨ott eltelt id˝o.* Hangjelz´es,ha a billenty˝u: jel¨oljuk¨ be, hogy legyen-e hangjelz´esegy billen- ty˝ulenyom´asakor, elfogad´asakor, illetve felenged´esekor. Billenty˝usz˝ur´esenged´elyez´ese Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha a gyorsan egym´asut´ant¨obbsz¨or lenyomott billenty˝uket ki szeretn´enk sz˝urni. Itt adhat´omeg a billenty˝uzet ism´etl´es´enek be´all´ıt´asais. * Ism´etelt leut´esekfigyelmen¨ k´ıvul¨ hagy´asaezen k´ıvul:¨ az els˝o billenty˝ulenyom´as´esa lenyomott billenty˝uism´etl´esek¨oz¨ott eltelt id˝o.* 6.3. GNOME 235

Hangjelz´esa billenty˝uelutas´ıt´asakor: jel¨oljuk¨ be, ha hangjelz´estszeretn´enk kapni az elutas´ıtott billenty˝ulenyom´asokr´ol. V´alt´obillenty˝uk Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha hangjelz´estszeretn´enk hallani a v´alt´obillen- ty˝ulenyom´asakor. A v´alt´obillenty˝ubekapcsol´asakor egy s´ıpsz´othallunk. A kikapcsol´askor k´ets´ıpsz´ot hallunk. Be´all´ıt´asokkipr´ob´al´asa A tesztterulet¨ egy interakt´ıv felulet,¨ amelyen a m´odos´ıtott billenty˝uzet- be´all´ıt´asokazonnal kipr´ob´alhat´oak. ´Irjunk be valamit ide a be´all´ıt´asoktesz- tel´es´ehez. Eg´erbe´all´ıt´asok 11.3. t´abl´azat- Eg´erbe´all´ıt´asokfelsorolja a m´odos´ıthat´oeg´erbe´all´ıt´asokat. 11.3. t´abl´azat- Eg´erbe´all´ıt´asok Lehet˝os´eg M˝uvelet Billenty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek enged´elyez´ese Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet a billenty˝uzet kiseg´ıt˝olehet˝os´egeinek enged´elye- z´es´ehez. A n´egyzet bejel¨ol´esut´ana p´arbesz´edablak elemei akt´ıvv´av´alnak. Eg´erbillenty˝uk enged´elyez´ese Jel¨oljuk¨ be ezt a n´egyzetet, ha a numerikus billenty˝uzetet szeretn´enk az eg´ermutat´omozgat´as´ara haszn´alni. A k¨ovetkez˝obe´all´ıt´asokadhat´oakmeg itt: * Maxim´alis eg´ermutat´o-sebess´eg:az eg´ermutat´omozg´as´anak maxim´alis sebess´eg´etadhatjuk itt meg. * Maxim´alis sebess´egre gyorsul´asideje: az eg´ermutat´oteljes sebess´ege el´er´es´enek ideje adhat´omeg itt. * K´esleltet´es a billenty˝ulenyom´asa´esaz eg´ermutat´omozd´ıt´asak¨oz¨ott: az eg´ermutat´ot vez´erl˝obillenty˝ulenyom´asa´esaz eg´ermutat´oelmozdul´asak¨oz¨ott eltelt id˝o. Eg´ertulajdons´agai Az Eg´erbe´all´ıt´oeszk¨oz megnyit´as´ahoz kattintsunk erre a gombra. Fogalomt´ar

applet Az applet kicsi, interakt´ıv alkalmaz´as,amely egy panelen foglal helyet. Ilyen p´eld´aul a CD-lej´atsz´o.Minden applet egy egyszer˝ukeze- l˝ofeluletet¨ tartalmat, amit eg´errel vagy billenty˝uzetr˝olvez´erelhetunk.¨ munkaasztalh[´att´er-ikon Egy ikon a munkaasztalon, amelyet f´aj- lok, mapp´ak vagy alkalmaz´asok megnyit´as´ara haszn´alhatunk. A munkaasztalh´att´er-ikonok seg´ıts´eg´evel gyorsabbal el´erhetjuk¨ a gyak- ran haszn´alt f´ajlokat, mapp´akat ´esalkalmaz´asokat. 236 6. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN¨

DNS-n´ev A sz´am´ıt´og´epet a h´al´ozaton azonos´ıt´oegyedi n´ev. fi´ok A fi´okegy kics´usz´okieg´esz´ıt´esea panelnek, amelyet a fi´okikon seg´ıt- s´eg´evel lehet kinyitni ´es becsukni. form´az´as A form´az´asel˝ok´esz´ıti az adathordoz´otegy bizonyos f´ajlrendszer haszn´alat´ara. Form´az´askor minden adat felul´ır´odik¨ az adathordoz´on. GNOME-megfelel˝oalkalmaz´as A szabv´anyos GNOME programk¨onyv- t´arakat haszn´al´oalkalmaz´asokat GNOME-megfelel˝oalkalmaz´asoknak nevezik. P´eld´aul a Nautilus ´esa gedit GNOME-megfelel˝oalkalmaz´a- sok. forr´obillenty˝u A forr´obillenty˝uk olyan gyorsbillenty˝uk, amelyek alkalma- z´astind´ıtanak el. IP-c´ım A sz´am´ıt´og´epet a h´al´ozaton azonos´ıt´oegyedi sz´am. billenty˝uparancs A gyorsbillenty˝uolyan billenty˝ukombin´aci´o,amely a szok´asosm´odszer mellett egy m´asik lehet˝os´egetny´ujt bizonyos m˝u- velet elv´egz´es´ere. ind´ıt´o Egy ind´ıt´oikon elind´ıt egy bizonyos alkalmaz´ast, v´egrehajt egy pa- rancsot, vagy megnyit egy f´ajlt. Az ind´ıt´oikon egy panelen, vagy me- nuben¨ helyezkedhet el. menusor¨ A menusor¨ az alkalmaz´asablak´anak tetej´enhelyezkedik el, ´esaz alkalmaz´asmenurendszer´ettartalmazza.¨ MIME-t´ıpus A MIME (Multipurpose Internet Mail Extension) t´ıpus a f´ajl form´atum´atazonos´ıtja. A MIME-t´ıpus seg´ıts´eg´evel az alkalma- z´as elolvashatja a f´ajl tartalm´at. P´eld´aul egy levelez˝oprogram az image/png MIME-t´ıpus alapj´an felismerheti, hogy a lev´elhez egy PNG-k´epvan csatolva. bef˝uz´es(mount) A bef˝uz´esm˝uvelete teszi lehet˝ov´e,hogy egy f´ajlrend- szert el´erjunk.¨ Amikor bef˝uzunk¨ egy f´ajlrendszert, az egy alk¨onyvt´ar- k´ent csatlakozik a teljes f´ajlrendszerhez. ablakt´abla Az ablakt´abla az ablak r´esze. P´eld´aul a Nautilus ablaka az oldalpanelb˝ol´esa n´ezetpanelb˝ol´all. be´all´ıt´oeszk¨oz Olyan c´elprogram, amely a munkaasztal viselked´es´enek egy meghat´arozott oldal´at befoly´asolja. gyorsbillenty˝uk A gyorsbillenty˝uk olyan billenty˝ukombin´aci´ok, amelyek- kel egy m˝uvelet gyorsan elv´egezhet˝o. r´etegez´esi sorrend A r´etegez´esisorrend az a sorrend, amelyben az abla- kok r´etegz˝odnek egym´asra a k´eperny˝on. 6.3. GNOME 237

´allapotsor Az ´allapotsor egy sor az ablak alj´an, mely az ablakban l´athat´o ´allapotr´olad inform´aci´ot. szimbolikus kapocs (link) Kul¨ ¨onleges f´ajlt´ıpus, amely egy m´asik f´ajlra mutat. Amikor a szimbolikus kapcson v´egrehajtunk egy m˝uveletet, azt val´oj´aban azon a f´ajlon vagy mapp´anhajtjuk v´egre, amelyre a kapocs mutat. eszk¨ozt´ar Az eszk¨ozt´araz a s´av, amelyen az alkalmaz´asleggyakrabban haszn´alt parancsai foglalnak helyet. Az eszk¨ozt´ar´altal´aban a menusor¨ alatt jelenik meg. URL Az URL a vil´agh´al´onelhelyezked˝oobjektum egyedi c´ıme. n´ezet A Nautilus egyik komponense, amely lehet˝ov´eteszi egy mappa t¨obb- f´ele megjelen´ıt´es´et. P´eld´aul a Nautilus tartalmazza az ikonn´ezetet, amely seg´ıts´eg´evel a mappa tartalma ikonokk´ent jelenik meg. A Nau- tilus tartalmazza a listan´ezetet is, amelyben a mappa elemei listak´ent jelennek meg. n´ez˝okomponens Olyan Nautilus komponens, amely lehet˝ov´eteszi egy adott f´ajlt´ıpus megtekint´es´eta n´ezetpanelen. A n´ez˝okomponens a f´ajl- t´ıpusra vonatkoz´omenuparancsokat¨ adhat a Nautilus-menukh¨ ¨oz. A n´ez˝okomponens azt is lehet˝ov´eteheti, hogy a Nautilus m´eretez˝ogomb- jaival az elem nagys´ag´atmegv´altoztassuk a n´ezetpanelen. munkaterulet¨ A munkaterulet¨ egy olyan elhat´arolt terulet¨ a munkaaszta- lon, ahol dolgozhatunk.

7. fejezet

Munkav´egz´esparancssoros k¨ornyezetben

A sz´am´ıt´astechnika szakemberei m´ara kezdetekkor r´aj¨ottek, hogy eml´ekekre alapozva a folyamatosan b˝ovul˝oparancsk´eszletet¨ nem lehet hat´ekony haszn´alni. Ez´ert alkott´akmeg man-t (k´ezik¨onyvlapok). A man, a sz´am´ıt´og´epunk¨ ¨on futtat- hat´oparancsokr´olad helyenk´ent meglehet˝osenb˝oinform´aci´ot. A tov´abbiakban az UHU-Linuxban tal´alhat´oleggyakrabban haszn´alt parancsokr´oltal´alhatunk p´ar soros ismertet˝oket. B˝ovebb inform´aci´o´ert g´epeljuk¨ be a man parancs utas´ıt´ast. A Linuxban haszn´alatos parancsokat ´ugynevezett kapcsol´okkal tudjuk ir´any´ı- tani. Ilyen lehet a -h, --help, mely megmutatja a parancs haszn´alhat´okapcsol´oit, vagy az -R, -r, amivel rekurz´ıvan, a k¨onyvt´arakon beluli¨ v´egrehajt´astis el´erhet- juk.¨ A felsorol´asra kerul˝oprogramokn´almegpr´ob´altuk¨ mindenhol jelezni, hogy kinek a ford´ıt´as´athaszn´altuk fel. Sajnos tal´altunk olyat, ahol ez nem volt fellelhet˝o,ez´ert k´erjuk,¨ hogy a korri- g´al´aselv´egz´ese´erdek´eben a ford´ıt´okuldj¨ ¨on egy levelet a \doku{} c´ımre. A felsorol´asta man parancs ismertet´es´evel kezdjuk:¨ man

Form´azza´eski´ırja az on-line k´ezik¨onyvlapokat. Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as 240 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ access

Eld¨onti egy f´ajlr´ol, hogy el´erhet˝o-e. Igaz ´ert´ekkel t´ervissza, ha a megadott f´ajl a megadott m´odon el´erhet˝o.A m´odaz ”rwx” bet˝uk egyik´evel adhat´omeg, ahol az ”r” az olvashat´os´agot, a ”w” az ´ırhat´os´agot, ´esaz ”x” a v´egrehajthat´os´agotjelenti. A kul¨ ¨onbs´egaz ”access”´esa ”test” k¨oz¨ott az, hogy ez ut´obbi a f´ajlra vonatkoz´o jogosults´agbiteket vizsg´alja, m´ıg az ut´obbi az ”access” rendszerh´ıv´asseg´ıts´eg´evel vizsg´alja az el´erhet˝os´eget. Ennek p´eld´aul csak olvashat´om´odban csatolt f´ajlrend- szerekn´elvan jelent˝os´ege. access -m´odf´ajl Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as apropos

Keres´esk´ezik¨onyv nevekben ´esle´ır´asokban. Minden k´ezik¨onyv oldal tartalmaz egy r¨ovid le´ır´ast. Az ”apropos” a le´ır´aso- kon belul¨ a ”keyword” kulcssz´oel˝ofordul´asait keresi. A ”keyword” kulcssz´otar- talmazhat helyettes´ıt˝okaraktereket is (-w) vagy lehet egy szab´alyos kifejez´esis (-r). Ezen opci´okhaszn´alatakor szuks´egeslehet¨ a keyword kulcssz´oz´ar´ojelek k¨oz´e t´etele vagy a speci´alis karakterek v´edelme (\) az´ert, hogy a burok (shell) ne ´ertel- mezze azokat. A szab´alyos keres´esikifejez´esekmegengednek az oldal nev´ere vagy sz´ohat´arokra vonatkoz´omegegyez´eseket is a le´ır´asonbelul.¨ Opci´ok -d, –debug Debug inform´aci´okat nyomtat. -r, –regex Minden kulcssz´otszab´alyos kifejez´esk´ent ´ertelmez. Minden kulcssz´oegyez- tetve lesz az oldal nevekkel ´esa le´ır´asokkal kul¨ ¨on-kul¨ ¨on is, mindkett˝ob´armely r´esz´evel megegyezhet. A megegyez´esnem korl´atoz´odik a sz´ohat´arokra. -w, –wildcard Minden kulcssz´otmintak´ent ´ertelmez, amely burok st´ılus´uhelyettes´ıt˝okarak- tereket is tartalmazhat. Minden kulcssz´oegyeztetve lesz az oldal nevekkel ´esa le´ır´asokkal kul¨ ¨on-kul¨ ¨on is. Csak akkor tal´almegegyez´est, ha egy kib˝ov´ıtett kulcs- sz´omegegyezik a teljes le´ır´assal, vagy oldaln´evvel. -m system[,...], –systems=system[,...] Ha ez a rendszer hozz´af´erhet m´asoper´aci´osrendszerek k´ezik¨onyv lapjaihoz, akkor azokban is kereshet ezzel az opci´oval. NewOS k´ezik¨onyv lapokon val´oke- res´eshez a ”-m NewOS” opci´otkell haszn´alni. A megadott system rendszer lehet 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 241 t¨obb vessz˝ovel elv´alasztott oper´aci´osrendszer n´evis. Ha azt akarjuk, hogy a saj´at oper´aci´osrendszer ”whatis” le´ır´asaiban is keressen, ”man” rendszer nevet be kell ´ırni az argumentumba. Ez az opci´ohat´alytalan´ıtani fogja a $SYSTEM k¨ornyezeti v´altoz´ot. -M path, –manpath=path Egy m´asik, kett˝ospontokkal elv´alasztott k´ezik¨onyv lap hierarchi´atad meg a keres´eshez. Alap´ertelmez´esszerint az ”apropos” a $MANPATH k¨ornyezeti v´alto- z´othaszn´alja ha az meg van adva ´esnem ures.¨ Ellenkez˝oesetben meghat´aroz egy megfelel˝ok´ezik¨onyv keres´esi´utvonalat a $PATH k¨ornyezeti v´altoz´oalapj´an. Ez az opci´ohat´alytalan´ıtja a $MANPATH tartalm´at. apropos [-dhV] [-r|-w] [-m system[,...]] [-M path] keyword Ford´ıtotta: Horneczki G´abor arch

A g´eparchitekt´ur´aj´anak ki´ır´asa. Az arch megegyezik az ”uname -m” paranccsal. A mostani Linux-rendszereken az arch lehets´egesv´alaszai: ”i386”, ”i486”, ”i586”, ”alpha”, ”sparc”, ”arm”, ”m68k”, ”mips” ´es”ppc”. arch Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as at, batch, atq, atrm

Sorba ´all´ıt, vizsg´alvagy t¨or¨ol feladatokat, amiket k´es˝obb kell(ene) elind´ıtania. Az ”at” ´esa ”batch” az utas´ıt´asokat a szabv´anyos bemenetr˝ol, vagy egy meg- hat´arozott f´ajlb´ololvassa. Az utas´ıt´asokk´es˝obb lesznek v´egrehajtva a ”/bin/sh” parancs felhaszn´al´as´aval. at - elind´ıt egy utas´ıt´asta megadott id˝opontban. atq - felsorolja a felhaszn´al´ofugg˝oben¨ l´ev˝ofeladatait, felt´eve, ha a felhaszn´al´o nem a root. Ebben az esetben minden felhaszn´al´osorban ´all´ofeladatait kilist´azza. atrm - Feladatokat t¨or¨ol. batch - Utas´ıt´asokat ind´ıt, amikor a rendszer kihaszn´alts´agaenged´elyezi. M´as szavakkal ha a kihaszn´alts´ag0.8, vagy m´as,az ”atrun” parancs seg´ıts´eg´evel meg- hat´arozott kihaszn´alts´agiszint al´acs¨okken. Az ”at” parancs meglehet˝osenkomplex id˝omeghat´aroz´asokat enged´elyez, ki- b˝ov´ıtve a POSIX.2 szabv´annyal. Elfogadja a k¨ovetkez˝oid˝oform´at(HH:MM), hogy 242 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ elind´ıtson egy feladatot a mai nap megadott id˝opontj´aban. (Ha az id˝opont m´ar elm´ult, automatikusan a k¨ovetkez˝onaphoz rendel˝odik hozz´a). Meghat´arozhat´o midnight (´ejf´el), noon (d´el), vagy teatime (teaid˝o= d´elut´an4 ´ora), valamint haszn´alhat´okolyan el˝ojelek is, mint AM, vagy PM amik seg´ıts´eg´evel meghat´a- rozhat´o,hogy d´elel˝ott(AM) vagy d´elut´an(PM) fusson a feladat. Megmondhatjuk azt is, hogy mely napon fusson a feladat ´ugy, hogy megadjuk a d´atumot a k¨o- vetkez˝oform´aban: h´onap neve nap, valamint lehet˝os´egvan az ´evmegad´as´ara is, de haszn´alhatjuk a k¨ovetkez˝oform´atumot is: HHNNE´E´ vagy HH/NN/E´E´ vagy NN.HH.E´E.´ A d´atum meghat´aroz´as´atmusz´ajegy id˝opont meghat´aroz´asnak k¨o- vetnie. Id˝opontokat k¨ovetkez˝ok´eppen is megadhatunk: now (most) + sz´amolt id˝oegys´egek, ahol is az id˝oegys´egeklehetnek percek, ´or´ak, napok, vagy hetek. Megmondhatjuk az ”at” parancsnak azt is, hogy ind´ıtson el valamit ma, a today el˝ojellel, azt, hogy valami holnap fusson, a tomorrow el˝ojel mondja meg. Ahhoz, hogy elind´ıtsunk egy feladatot d´elut´ann´egy´orakor h´arom nap m´ulva a k¨ovetkez˝outas´ıt´astkell be´ırni: at 4pm + 3 days. Futtassunk egy feladatot d´elel˝ott 10 ´orakor J´ulius 31-´en: at 10am Jul 31 ahhoz, hogy futtassunk valamit hajnali 1 ´orakor holnap: at 1am tomorrow. Az id˝o specifik´aci´ok pontosabb le´ır´asa megtal´alhat´o a ”/usr/share/doc/Packages/at/timespec” f´ajl-ban. at [-V] [-q sor] [-f f´ajl] [-mldbv] IDO˝ Ford´ıtotta: Kaiser L´aszl´o, Tenkes Csaba aumix

/dev/mixer ´all´ıt´asa. A program az audio kever˝oeszk¨oz be´all´ıt´asait v´altoztatja vagy k´erdezi le. Haszn´alhat´oparancssorb´ol, script-b˝olvagy interakt´ıvan billenty˝uzetr˝olilletve eg´erseg´ıts´eg´evel. A baloldali kezel˝oszervek a hanger˝oszintek, a jobboldali kezel˝oszervek a ba- lansz ´all´ıt´as´ara szolg´alnak. A hardver ´altal nem t´amogatott eszk¨oz¨ok szurke¨ sz´ın- nel jelennek meg ´esnincsenek mellettuk¨ kezel˝oszervek. A sztere´oeszk¨oz¨oknek van balansz-szab´alyz´okezel˝oszervuk,¨ a mono eszk¨oz¨oknek nincs. A program grafikus megfelel˝oj´eta gaumix parancs ind´ıt´as´aval ´erhetjuk¨ el. Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 243

awk

Mintakeres˝o´esfeldolgoz´onyelv. Egy AWK program mintatev´ekenys´egutas´ıt´asok´esopcion´alis fuggv´enydefin´ı-¨ ci´oksorozata. Az ”awk” el˝osz¨or beolvassa a programforr´asta programf´ajl(ok)b´ol (ha meg van adva ilyen), a ”–source” argumentum´ab´ol, vagy a parancssor els˝o, nem opci´oargumentum´ab´ol. Az ”-f” ´esa ”–source” opci´okt¨obbsz¨or haszn´alhat´ok a parancssorban. A ”gawk” ilyenkor ´ugy olvassa be a program sz¨oveg´et, mintha minden programf´ajl ´esparancssori forr´assz¨oveg ¨ossze volna kapcsolva. Ez j´olhasz- n´alhat´oAWK fuggv´enyk¨ ¨onyvt´arak kialak´ıt´as´ahoz. ´Igy nincs szuks´ega¨ fuggv´enyek¨ befoglal´as´ara minden olyan ´uj programba, amely haszn´alja azokat. Ez azt is lehe- t˝ov´eteszi, hogy a k¨onyvt´ari fuggv´enyeket¨ a parancssori programokkal keverjuk.¨ Az AWK v´altoz´okdinamikusak, els˝ohaszn´alatukkor j¨onnek l´etre. Ert´ek´ uk¨ vagy lebeg˝opontos, vagy sztring, vagy mindkett˝o,a haszn´alatuk m´odj´at´olfug-¨ g˝oen. Az AWK-ban l´eteznek m´egegydimenzi´ost¨omb¨ok, a t¨obbdimenzi´osakszi- mul´alhat´ok. Sz´amosel˝odefini´alt v´altoz´okap ´ert´eket egy program fut´asaalatt, ezek le´ır´asa´es ¨osszegz´esea ”man awk” parancs megh´ıv´as´aval ´erhet˝oel. Ford´ıtotta: Gombai S´andor basename

A basename parancs elt´avol´ıt minden k¨onyvt´arkomponenst a n´evelej´er˝ol. Amikor a v´egz˝od´esmeg van adva, ´esmegegyezik a n´evv´eg´evel, akkor azt szint´en elt´avol´ıtja a n´evb˝ol. A ”basename” at alap´ertelmezett kimenetre nyomtatja az eredm´enyk´ent keletkez˝onevet. basename n´ev[v´egz˝od´es]basename [–help] [–version] Ford´ıtotta: Gombai S´andor 244 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ bc

A ”bc” egy olyan nyelv, amely lebeg˝opontos sz´amol´astny´ujt, interakt´ıv v´egre- hajt´assal. Van n´emihasonl´os´ag a ”C”programoz´asinyelvvel. Egy alap´ertelmezett matematikai k¨onyvt´armegadhat´oparancssor param´eterk´ent. Ha szuks´eges,a¨ ma- tematikai k¨onyvt´arat defini´alni kell, miel˝ott b´armilyen m´asf´ajlt feldolgozn´ank. A ”bc” a megadott f´ajlokban lev˝ok´odot a megad´assorrendj´eben dolgozza fel. Miut´anminden f´ajlt feldolgozott a ”bc” az alap´ertelmezett bemenetr˝olv´arto- v´abbi utas´ıt´asokat. Minden k´odot a beolvas´aspillanat´aban v´egrehajt. (Ha egy f´ajlban olyan utas´ıt´as tal´alhat´o,amely meg´all´ıtja a feldolgoz´ot, a ”bc” nem fog az alap´ertelmezett bemenetr˝ololvasni. bc [ -lws ] [ f´ajl ... ] Ford´ıtotta: Csehi Andr´as bzip2, bunzip2

”block-sorting” elj´ar´assaldolgoz´ot¨om¨or´ıt˝oprogram. A ”bzip2” Burrows-Wheeler-f´ele blokkrendez˝o algoritmussal ´es Huffman- k´odol´assalt¨om¨or´ıt sz¨oveges ´allom´anyokat. A t¨om¨or´ıt´esm´ert´eke ´altal´aban l´enye- gesen jobb, mint ami a legt¨obb hagyom´anyos LZ77/LZ78 alap´ut¨om¨or´ıt˝ovel el´er- het˝o,´es megk¨ozel´ıti a statisztikus m´odszerrel dolgoz´oPPM csal´adteljes´ıtm´eny´et. A parancssori opci´oksz´and´ekosan igen hasonl´oaka GNU Gzip opci´oihoz, de nem azonosak azokkal. A ”bzip2” ´allom´anynevek list´aj´atv´arja a hozz´ajuk tartoz´oparancssori kap- csol´okkal. Minden f´ajlt azok ”eredeti n´ev.bz2” nev˝ut¨om¨or´ıtett v´altozat´ara cser´el ki. A t¨om¨or´ıtett f´ajlokhoz tartoz´od´atumok ´esjogok az eredetivel megegyeznek, ´ıgy ezek a tulajdons´agokkicsomagol´askor helyesen ´all´ıthat´okvissza. A f´ajlnevek kezel´eseegyszer˝uabban az ´ertelemben, hogy nincs lehet˝os´egaz eredeti f´ajlnevek, jogok ´esd´atumok meg˝orz´es´ere az ezeket nem t´amogat´o,vagy az MS-DOS-hoz hasonl´oanszigor´uan k¨ot¨ott hossz´us´ag´uneveket kezel˝of´ajlrendszerekben. A ”bzip2” ´esa ”bunzip2” alap´ertelmez´esszerint nem ´ırnak felul¨ m´arl´etez˝o f´ajlokat, erre az ”-f” kapcsol´ohaszn´alat´aval lehet r´avenni ˝oket. -c –stdout T¨om¨or´ıt´esvagy kibont´asaz alap´ertelmezett output-ra. A ”-c”-vel t¨obb f´ajl bonthat´oki egyszerre, de csak egyetlen f´ajl t¨om¨or´ıthet˝oa stdout-ra. -d –decompress Kibont´as.A ”bzip2”, ”bunzip2” ´esa ”bzcat” tulajdonk´eppen ugyanaz a prog- ram, ami annak alapj´and¨onti el, hogy mit kell tennie, hogy melyik nev´ethaszn´al- juk. Ez a kapcsol´ofelulb´ır´alja¨ ezt a d¨ont´est, ´esa bzip2 kibont´ok´ent fog m˝uk¨odni. 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 245

-z –compress A ”-d” ellent´ete: a t¨om¨or´ıt´ester˝olteti, fuggetlen¨ ul¨ att´ol, hogy a programot melyik nev´evel ind´ıtottuk. bzip2 [ -cdfkstvzVL123456789 ] [ f´ajlnevek ... ] bunzip2 [ -fkvsVL ] [ f´ajlnevek ... ] cal

A cal egyszer˝unapt´arat jelen´ıt meg. Ha nincs param´eter megadva, akkor az aktu´alis h´onapot jelen´ıti meg. -m A napt´ar´ugy jelenik meg, hogy h´etf˝olesz a h´etels˝onapja. -j Juli´and´atumot jelen´ıt meg (a napokat janu´ar1-t˝olsz´amozza). -y Az aktu´alis ´evteljes napt´ar´atjelen´ıti meg. cal [-mjy] [h´onap [´ev]] Ford´ıtotta: Gyulai Mih´aly cat

A ”cat” program minden argumentumk´ent megadott f´ajlt az alap´ertelmezett kimenetre ´ır. Amennyiben nincs f´ajln´evmegadva, vagy a megadott f´ajln´eva ”-”- jel, az alap´ertelmezett bemenetet olvassa. cat [-benstuvAET] [–number] [–number-nonblank] [–squeeze-blank] [–show- nonprinting] [–show-ends] [–show-tabs] [–show-all] [–help] [–version] [f´ajl...] Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as chattr

A ”chattr” megv´altoztatja a f´ajlok attrib´utum´ataz ”ext2” f´ajlrendszeren. Egy f´ajl attrib´utum´anak be´all´ıt´as´ara a k¨ovetkez˝ojeleket haszn´aljuk: +-=[ASacdisu]. A ”+”oper´atort haszn´alva a megadott attrib´utumok hozz´alesznek adva az ad- digi f´ajljogokhoz. A ”-”oper´atort haszn´alva, a megadott attrib´utumok, el lesznek 246 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ t´avol´ıtva az addigi f´ajljogok k¨ozul.¨ A ”=” oper´atort haszn´alva csak a megadott attrib´utumok lesznek a f´ajl jogai. Az ”ASacdisu” bet˝uk mindegyike egy attrib´utumot jel¨ol, melyeknek jelent´e- sei: (A) nem friss´ıti az atime-ot, (S) szinkron friss´ıt´es,(a) csak hozz´af˝uz´es,(c) t¨om¨or´ıtett, (i) megv´altoztathatatlan, (d) nincs dump, (s) biztons´agost¨orl´es,(u) visszahozhat´o. -R Rekurz´ıvan megv´altoztatja a k¨onyvt´arak ´estartalmuk attrib´utum´at. -V B˝obesz´ed˝uen ki´ırja a megv´altoztatott f´ajlok attrib´utum´at. chattr [ -RV ] [ -v verzi´o] [ m´od] f´ajlok... Ford´ıtotta: N´emeth P´eter lsattr

Az ”lsattr” megmutatja a f´ajlok attrib´utum´ataz ”ext2” f´ajlrendszeren. -R Minden k¨onyvt´artartalm´atrekurz´ıvan list´azza. -a Minden k¨onyvt´arbeli f´ajlt list´az, bele´ertve a ”.”-tal kezd˝od˝oeket is. -d A k¨onyvt´arakat a t¨obbi f´ajlhoz hasonl´oanlist´azzaahelyett, hogy a tartal- mukat list´azn´a. lsattr [ -Radv ] [ f´ajlok... ] Ford´ıtotta: N´emeth P´eter chfn

A ”chfn” seg´ıts´eg´evel megv´altoztathat´oka ”finger” inform´aci´ok. Ezeket az ”/etc/passwd” f´ajl tartalmazza, ´esa ”finger” programmal jelen´ıthet˝oekmeg. A linuxos ”finger” n´egyadatot ´ır ki: val´odi (polg´ari) nevet, munkahelyi szoba- ´es telefonsz´amot´esotthoni telefonsz´amot. A n´egy´ert´ekb´armelyike megadhat´oparancssorb´ol. Ha param´eterek n´elkul¨ ind´ıtjuk, a ”chfn” interakt´ıv m´odba l´ep. Ilyenkor a ”chfn” minden mez˝otbillen- ty˝uzetr˝olk´erbe. A promptn´alaz ´uj ´ert´ekeket kell megadni. Az adatok az Enter lenyom´as´aval v´altozatlanul hagyhat´ok, a ”none” sz´obe´ır´as´aval a mez˝otartalma kiur¨ ul.¨ -f, –full-name Teljes val´odi n´evmegad´asa. -o, –office 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 247

Az irodai szobasz´amm´odos´ıt´asa. -p, –office-phone Irodai telefonsz´ammegad´asa. -h, –home-phone Otthoni telefonsz´am. chfn [ -f teljes n´ev] [ -o iroda ] [ -p irodai telefon ] [ -h otthoni telefon ] [ -u ] [ -v ] [ felhaszn´al´o] Ford´ıtotta: G´al Gyuri chgrp

A ”chgrp” a megadott f´ajlok tulajdonosi csoportj´ata megnevezett csoportra v´altoztatja, amely lehet csoportn´evvagy csoportazonos´ıt´osz´am. -c, –changes Csak azokat a f´ajlokat ´ırja ki, amelyeknek val´oban megv´altozott a tulajdono- suk. -f, –silent, –quiet Nem ad hibauzenetet¨ azokr´ola f´ajlokr´ol, amelyeknek nem lehet megv´altoz- tatni a tulajdonosukat. -v, –verbose B˝ovebben ´ırja le a tulajdonosi v´altoz´asokat. -R, –recursive Rekurz´ıvan v´altoztatja meg a k¨onyvt´ar´esannak tartalm´anak tulajdonos´at. chgrp [-Rcfv] [–recursive] [–changes] [–silent] [–quiet] [–verbose] [–help] [– version] csoport f´ajl... Ford´ıtotta: Nagy Viktor chmod

A ”chmod” minden egyes megadott f´ajl el´er´esijogait megv´altoztatja a meg- adott ”mode” m´odszerint, amely lehet a v´altoztat´asokszimbolikus reprezent´aci- ´oja, vagy egy sz´am,amely az ´uj jogok bit-mint´aj´atadja meg. Az ”ugoa” bet˝uk kombin´aci´oja azt hat´arozza meg, hogy mely felhaszn´al´ok jogai fognak megv´altozni a f´ajlt illet˝oen: a f´ajl tulajdonos´anak jogai (u), a f´ajl csoportj´aban l´ev˝ofelhaszn´al´okjogai (g), egy´ebfelhaszn´al´okjogai (o), illetve min- denki´e(a). Ha ez a mez˝onincs megadva, akkor a jogok mindenkire ´erv´enyesek 248 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ lesznek (mintha ”a”lenne ´erv´enyben), de az ”umask” v´altoz´o´altal meghat´arozott jogokat nem ´erintik. A ”+” oper´ator jogokat ad a f´ajl l´etez˝ojogaihoz, a ”-” oper´ator jogokat t¨or¨ol a f´ajl megl´ev˝ojogaib´ol, az ”=” oper´ator pedig elveszi az ¨osszes jogot, majd a be´all´ıtottakat hozz´aadja a f´ajlhoz. A ”rwxXstugo” bet˝uk ´all´ıtj´akbe a jogokat a megadott felhaszn´al´oknak: olva- s´asi(r), ´ır´asi(w), futtat´asi(vagy k¨onyvt´ar-hozz´af´er´esi) (x), futtat´asi(csak ak- kor, ha a f´ajl egy k¨onyvt´ar, vagy m´arvan m´asfelhaszn´al´onak futtat´asijoga) (X), felhaszn´al´oivagy csoport azonos´ıt´obe´all´ıt´asafuttat´askor (s), program text- szegmens´enek elment´esea swap-eszk¨ozre (t), a felhaszn´al´o´altal m´arbirtokolt jogok (u), a csoport felhaszn´al´oi´altal m´arbirtokolt jogok (g), ´esb´armely m´as felhaszn´al´ora vonatkoz´ojogok (o). A sz´ammalmegadott m´odokt´alis sz´amjegyekb˝ol´allhat (0-7), a megfelel˝obit- ´ert´ekek (4, 2 ´es1) hozz´aad´as´aval. B´armely sz´amjegy elhagy´asaa sz´amelej´er˝ol nulla sz´amjeggyel egyen´ert´ek˝u. Az els˝osz´amjegy a felhaszn´al´oiazonos´ıt´obe´al- l´ıt´asa(4), felhaszn´al´oicsoport be´all´ıt´asa(2) ´esa text-szegmens elment´ese(1) attrib´utumokat ´all´ıtja be. A m´asodik sz´amjegy a f´ajl tulajdonos felhaszn´al´ora vonatkozik: olvas´as(4), ´ır´as(2), futtat´as(1); a harmadik a felhaszn´al´ocsoportj´a- ban l´ev˝okre, a negyedik a t¨obbi, nem a tulajdonos csoportj´aban l´ev˝ofelhaszn´al´ora (ugyanazokkal az ´ert´ekekkel). Pl.: chmod 666 f´ajln´ev A ”chmod” nem v´altoztatja meg a szimbolikus linkek jogait, a ”chmod” rend- szerh´ıv´asnak nincs ehhez joga. Ez azonban nem jelent probl´em´at, mivel a szimbo- likus link jogai nincsenek haszn´alatban. Ehelyett a szimbolikus link ´altal mutatott f´ajl jogai v´altoznak meg. Kiv´etel, ha a k¨onyvt´arakban rekurz´ıvan megtal´alt szim- bolikus link ´altal mutatott f´ajl jogai nem v´altoznak. -c, –changes Ki´ırja azoknak a f´ajloknak a neveit, amelyek jogai megv´altoztak. -f, –silent, –quiet Nem ´ır ki hibauzenetet¨ abban az esetben, ha egy f´ajl jogait nem tudja meg- v´altoztatni. -v, –verbose Ki´ırja a f´ajlok neveit, amelyek jogait megpr´ob´alja megv´altoztatni. -R, –recursive Rekurz´ıvan keresi a f´ajlokat a k¨onyvt´arakban. chmod [-Rcfv] [–recursive] [–changes] [–silent] [–quiet] [–verbose] [–help] [– version] mode file... Ford´ıtotta: Kulcs´ar G´abor 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 249

A t¨obbfelhaszn´al´osoper´aci´osrendszerekben, -´ıgy term´eszetesen a linuxban is,- szab´alyozni kell, hogy az ´allom´anyok (file-ok) haszn´alatakor kinek, milyen jogai vannak. Ez azonban csak akkor oldhat´omeg, illetve csak akkor van ´ertelme, ha az adott oper´aci´osrendszer ezeket a jogosults´agra vonatkoz´oadatokat t´arolni tudja. A DOS file rendszere p´eld´aul, a f´ajlokkal kapcsolatban csak a f´ajl nev´et, m´eret´et, az utols´om´odos´ıt´asd´atum´at, illetve az adott f´ajl attrib´utumait (jellemz˝oit) t´a- rolja, amely adatok nem elegend˝oeka megfelel˝of´ajlv´edelemhez. Igaz ugyan, hogy az attrib´utumok k¨oz¨ott szerepel az ´ır´asv´edetts´eg(Read Only) de ez csak a v´e- letlen f´ajl-t¨orl´es,illetve m´odos´ıt´asellen ny´ujthat v´edelmet, hiszen egy ellen˝orz˝o k´erd´esmegv´alaszol´asa,vagy az attrib´utum b´arki ´altali megv´altoztat´asaut´ana k´erd´eses´allom´any m´odos´ıthat´o,t¨or¨olhet˝ostb. Ezzel szemben, a linux f´ajlrendszere t´arolja az ´allom´any tulajdonos´anak az azonos´ıt´oj´at, az adott f´ajlhoz tartoz´ocsoportot, ´esa hozz´af´er´esijogokat is. Ezt magunk is l´athatjuk, ha konzol m´odban, vagy egy termin´alablakban kiadjuk az: s -lai parancsot. A k¨ovetkez˝oh¨oz hasonl´ok´epet l´athatunk:

A linux a hozz´af´er´esijogok ´abr´azol´as´ara egy h´aromjegy˝usz´amb´ol´all´ok´odot haszn´al. Ezt a tov´abbiakban f´ajl-m´odnak (file mode) nevezzuk.¨ Az els˝osz´amjegy a saj´at(user) jogainkat, a m´asodik a csoport, (group) a harmadik pedig a t¨obbiek (other) jogait jelenti, illetve r¨ogz´ıti.

Saj´at Csoport T¨obbiek r w x r w x r w x 250 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

A saj´atjogok azt jelentik, hogy a file tulajdonos´ara milyen jogok vonatkoznak. Az esetek nagy t¨obbs´eg´eben a tulajdonos a f´ajl vagy a k¨onyvt´arl´etrehoz´oja. r (Read)Olvas´asi jog A f´ajl csak(!) olvashat´o.Nem m´odos´ıthat´o´esnem t¨or¨ol- het˝o. w (Write) ´Ir´asi jog A f´ajl olvashat´o´es´ırhat´o.Tartalma megv´altoztathat´o,t¨o- r¨olhet˝o. x (eXecute) V´egrehajt´asi jog Altal´aban´ programot jel¨ol. A f´ajl futtathat´o.

A f´ajl jogosults´agait csak a f´ajl tulajdonosa, vagy a root (super user, vagy rendszergazda) v´altoztathatja meg. A jogok megv´altoztat´as´ahoz vagy karakteres felulet,¨ vagy termin´alablak szuks´eges.A¨ szuks´egesparancs¨ ´esform´aja: chmod m´od f´ajln´ev

A f´ajlhoz tartoz´ojogok megad´asak´etf´elek´eppen t¨ort´enhet. Az els˝oesetben megadjuk, hogy:

kinek adunk, illetve kit˝olveszunk¨ el jogot (u=tulajdonos, g=csoport, o=t¨obbiek, a=mindenki)

adunk, avagy elveszunk¨ jogot (+, -) milyen jogot (r=olvas´as,w=´ır´as,x=v´egrehajt´as)

p´eld´aul: chmod u+x proba.f´ajl

A tulajdonosnak (u) adunk (+) futtat´asijogot (x) a proba.f´ajl nev˝u´allom´any- hoz. A k¨ovetkez˝ot´abl´azatseg´ıtheti e jogkezel´esalkalmaz´as´at:

Kinek / kit˝ol Mit csin´alunk Mit u user, Saj´at + adunk r Olvas´asijogot g group, Csoport - elveszunk¨ w ´Ir´asijogot o other, T¨obbiek x V´egrehajt´asijogot a all, Mindenki

A m´asodik esetben egyszer˝uen sz´ammaladjuk meg az adott f´ajlhoz tartoz´o jogokat: 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 251 chmod 750 proba.f´ajl

A param´eterk´ent szerepl˝osz´amk´odels˝ojegye a saj´at(user), a m´asodik a csoport (group), a harmadik pedig a t¨obbiek (other) jogaira vonatkozik. A k¨ovetkez˝ot´abl´azatseg´ıts´eg´evel fejtsuk¨ meg, hogy milyen jogokat ´eskinek adott a parancs a proba.f´ajl nev˝u´allom´annyal kapcsolatban.

0 — — — nincs jogosults´ag 1 — — x v´egrehajt´asijog 2 — w — ´ır´asijog 3 — w x ´ır´asi´esv´egrehajt´asijog 4 r — — olvas´asijog 5 r — x olvas´asi´esv´egrehajt´asijog 6 r w — olvas´asi´es´ır´asijog 7 r w x olvas´asi, ´ır´asi´esv´egrehajt´asijog

A fenti parancs olvas´asi, ´ır´asi´esv´egrehajt´asijogot adott a tulajdonosnak, ol- vas´asi´esv´egrehajt´asijogot adott a csoportnak, a t¨obbiek pedig semmilyen joggal nem rendelkeznek. Mindez term´eszetesen a proba.f´ajl nev˝u´allom´anyra vonatko- zik. A fenti k´odsz´amokmegjegyz´eseegy´altal´annem szuks´eges,hiszen¨ azokat ma- gunk is egyszer˝uen kisz´amolhatjuk. Annyi kell csak tudnunk, hogy az olvas´asi jog ´ert´eke = 4, az ´ır´asijog ´ert´eke = 2, a v´egrehajt´asijog ´ert´eke = 1. Ezen ´ert´e- kek egyszer˝u ¨osszead´asamegadja a ”kombin´alt” jogok k´odsz´amait is. Ehhez ny´ujt seg´ıts´egeta k¨ovetkez˝ot´abl´azat: (a chmod 750 parancsot alapul v´eve)

Felhaszn´al´o(user) Csoport (group) T¨obbiek (other) r w x r — x — — — 4 + 2 + 1 4 + 0 + 1 0 + 0 + 0 7 5 0

N´ezzuk¨ meg a gyakorlatban ugyanezeket. A f´ajl neve bronz.txt a list´az´ashoz az ls -l parancsot haszn´aljuk: A lista els˝ooszlop´ank¨ovethet˝oa bronz.txt f´ajl f´ajl jogi st´atusz´anak v´alto- z´asai. Egy kis ¨osszefoglal´oa v´eg´ere:

Jogosults´ag meghat´arozza, hogy egy adott ´allom´anyhoz kiknek milyen hozz´a- f´er´esijoga van. Ez a lehet˝os´eg,term´eszetesen csak t¨obbfelhaszn´al´osrend- szerekn´elvan. 252 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

Olvas´asi jog aki ilyen joggal rendelkezik, az a f´ajl tartalm´atolvashatja. ´Ir´asi jog ennek birtok´aban, az adott ´allom´anyt jogunk van m´odos´ıtani. V´egrehajt´asi jog amennyiben programr´olvan sz´o,akkor azt haszn´alhatjuk” ” vagy futtathatjuk, ha k¨onyvt´arra van meg ez a jogunk, akkor az adott k¨onyvt´arba bel´ephetunk.¨ F´ajlok eset´eben a v´egrehajt´asijognak csak fut- tathat´o´allom´anyokn´alvan ´ertelme. K¨onyvt´arak eset´enaz olvas´asijog azt jelenti, hogy elolvashatjuk az ´allom´anyok neveit az adott k¨onyvt´arban, az ´ır´asjog pedig lehet˝ov´eteszi a k¨onyvt´arm´odos´ıt´as´at. Ez a benne l´ev˝o´allo- m´anyok t¨orl´es´et, ´uj ´allom´anyok ´esk¨onyvt´arak l´etrehoz´as´atjelenti. A v´eg- rehajt´asijog jelenti – a k¨onyvt´areset´eben – a bel´ep´esta k¨onyvt´arba. Csoport A t¨obbfelhaszn´al´osrendszerekben – ´ıgy a linuxban is –, ha a jogosults´a- gokat megfelel˝oenszab´alyozzuk, illetve ´all´ıtjuk be, akkor m´asokegy´altal´an nem f´erhetnek az adatainkhoz. N´eha azonban szuks´egvan¨ arra, hogy bi- zonyos ´allom´anyokat, k¨onyvt´arakat k¨oz¨osen haszn´aljanak a felhaszn´al´ok. Ilyenkor egy ´allom´any nem annyira egy felhaszn´al´ohoz, mint ink´abb azok egy csoportj´ahoz k¨othet˝o.Ilyenkor egy adott csoport hozz´af´er´esijogait ´al- l´ıtjuk be, majd a csoport tagjainak sor´aba vesszuk¨ fel a felhaszn´al´okat. A felhaszn´al´o,ha egy csoport tagj´av´av´alik, akkor annak a csoportnak a jogait automatikusan ´elvezi mindaddig, am´ıg a csoportnak a tagja.

Van m´egezeken felul¨ k´etkul¨ ¨onleges f´ajljogosults´ag,a sticky ´esa SUID bit. 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 253

Set User ID a programot futtat´ofelhaszn´al´oa fut´asideje alatt ¨or¨okli a f´ajl tulajdonos´anak jogait. Pl. a passwd parancs, amit user is futtathat. Ah- hoz hogy a /etc/passwd f´ajlt m´odos´ıthassa, root jogokkal kell rendelkeznie. Mivel a SUID bit be van ´all´ıtva a /usr/bin/passwd f´ajlon, ´ıgy e jogok au- tomatikus ¨or¨okl´esemegold´odik. A SUID bit be´all´ıtott ´allapot´ataz al´abbiakban l´athat´om´odon a tulajdonos csoportban l´athat´os karakter jelzi.

saga@fornost:~\$ ll /usr/bin/passwd

-rwsr-xr-x 1 root root 24056 2003-01-12 13:36 /usr/bin/passwd

saga@fornost:~\$

Sticky bit seg´ıts´eg´evel oldhat´o meg az, hogy pl. a mindenki ´altal ´ır- hat´o/olvashat´o/tmp k¨onyvt´arban l´etrehozott ideiglenes f´ajlt csak a f´ajl tulajdonosa t¨or¨olhesse le. A Sticky bit be´all´ıtott ´allapot´ataz al´abbiakban l´athat´om´odon a f´ajljogo- sults´agokm¨og¨ott megjelen˝ot karakter jelzi.

saga@fornost:~\$ ll -d /tmp

drwxrwxrwt 8 root root 4096 2003-03-02 17:06 /tmp

saga@fornost:~\$ chown

A ”chown” a felhaszn´al´oi´es/vagy csoport tulajdonost v´altoztatja meg a meg- adott f´ajlokra, az els˝onem-opci´oparam´eter szerint, amelyet a k¨ovetkez˝ok´eppen ´ertelmez. Abban az esetben, ha csak a felhaszn´al´oin´ev(vagy az ennek megfelel˝o sz´ammalreprezent´alt azonos´ıt´o)van megadva, akkor ez a felhaszn´al´olesz a f´ajlok tulajdonosa, de a csoport tulajdonos nem v´altozik. Ha a felhaszn´al´oinevet egy kett˝osponttal vagy ponttal elv´alasztva egy csoportn´evk¨oveti (vagy a neki meg- felel˝osz´ammalreprezent´alt azonos´ıt´o)´esk¨oz¨ottuk¨ nincs sz´ok¨oz, akkor a csoport tulajdonos is megv´altozik. Ha a kett˝ospont vagy pont ut´annincs csoportn´ev, ak- kor a felhaszn´al´ocsoportja lesz a f´ajl csoport tulajdonosa. Ha pedig a felhaszn´al´o neve nincs megadva, csak az elv´alaszt´ojel ´esa csoport neve, akkor a felhaszn´al´oi tulajdonos nem v´altozik, csak a csoport tulajdonos. Ez ut´obbi esetben ”chown2 a ”chgrp” paranccsal egyen´ert´ek˝u. 254 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

-c, –changes Ki´ırja azoknak a f´ajloknak a neveit, amelyek tulajdonosai megv´altoztak. chown [-Rcfv] [–recursive] [–changes] [–help] [–version] [–silent] [–quiet] [– verbose] [user][:.][group] f´ajl... Ford´ıtotta: Kulcs´ar G´abor chsh

A ”chsh” parancs a felhaszn´al´obejelentkez´esiparancs´ertelmez˝oj´etv´altoztatja meg. Norm´alfelhaszn´al´ocsak a saj´atparancs´ertelmez˝oj´et´all´ıthatja, a rendszer- gazda b´arki´et. A h´ejprogrammal (shell) szemben t´amasztott k¨ovetelm´eny, hogy szerepeljen az ”/etc/shells” f´ajlban, kiv´eve ha a rendszergazd´a´emert neki minden be´all´ıt´as elfogadott. Korl´atozott parancs´ertelmez˝otnem lehet m´asikra ´at´all´ıtani. Az ”-s” opci´on´elkul¨ a ”chsh” interakt´ıv m´odon m˝uk¨odik. Be kell ´ırni az ´uj ´ert´eket, vagy uresen¨ hagyni a sort, hogy az ´eppen aktu´alis be´all´ıt´asmaradjon, ami ”[ ]” jelek k¨oz¨ott l´athat´o. chsh [-s h´ejprogram] [felhaszn´al´o] Ford´ıtotta: Szekely Krisztian chvt

Az aktu´alis virtu´alis termin´almegv´altoztat´asa. A ”chvt N” parancs kiad´asaut´ana /dev/ttyN lesz az aktu´alis virtu´alis termi- n´al. Ha m´egnincs hozz´atartoz´ok´eperny˝o,akkor az is l´etrej¨on. A nem haszn´alt virtu´alis termin´alok elt´avol´ıt´as´ara a ”deallocvt” haszn´alhat´o. A ”Console N” billenty˝ukombin´aci´o- ami ´altal´aban a (Control-)Bal Alt-FN ( 1 <= N <= 12 ) ´esa Jobb Alt-F N-12 ( 13 <= N <= 24 ) - hasonl´ohat´assal b´ır, de ebben az esetben csak akkor kapcsol ´ategy m´asik virtu´alis termin´alra, ha az m´arel˝oz˝oleg l´etezett. ´Igy elkerulhet˝o,hogy¨ egy v´eletlenul¨ lenyomott billenty˝u- kombin´aci´o´uj virtu´alis termin´all´etrej¨ott´ehez vezessen. chvtN Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as , T´ım´ar Andr´as 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 255 cksum

A ”cksum” kisz´am´ıtja ´eski´ırja minden megadott f´ajl CRC ellen˝orz˝o ¨osszeg´et. Ha nincs megadva f´ajl vagy ”-” a neve, akkor a szabv´anyos bemenetr˝ololvas. A ”cksum”minden f´ajlra ki´ırja a CRC ellen˝orz˝o ¨osszeget, a f´ajlt alkot´ob´ajtok sz´am´at ´esa f´ajlnevet, kiv´eve ha az nem volt megadva. A ”cksum” programot legink´abb arra haszn´alj´ak, hogy megbizonyosodjanak arr´ol, hogy egy megb´ızhatatlan eszk¨o- z¨on keresztul¨ ´atvitt f´ajl nem v´altozott-e meg az ´atvitel sor´an. A meg´erkezett f´ajl ´esaz eredeti f´ajl ellen˝orz˝o ¨osszeg´enek (amelyet ´altal´aban megadnak a terjeszt˝ok) ugyanannak kell lennie. A CRC (ciklikus redundancia-ellen˝orz´es) algoritmust a POSIX.2 szabv´any ´ırja el˝o.Nem kompatibilis a BSD illetve a System V rendsze- rekben megtal´alhat´osum(1) algoritmusokkal, azokn´alsokkal robosztusabb. cksum [f´ajl...] cksum [–help] [–version] Ford´ıtotta: Mezo Tam´as , T´ım´ar Andr´as clear

A ”clear” t¨orli a k´eperny˝ot, ha lehets´eges.El˝osz¨or a termin´alt´ıpus´atn´ezimeg a k¨ornyezet alapj´an, majd a ”terminfo” adatb´azist, hogy meg´allap´ıtsa, hogyan t¨or¨olje a k´eperny˝ot. Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as cmp

A ”cmp” program ¨osszehasonl´ıt k´ettetsz˝oleges t´ıpus´uf´ajlt ´eski´ırja az ered- m´enyt az alap´ertelmezett kimenetre. Alap´ertelmez´esszerint a ”cmp” nem ´ır ki semmit, ha a k´etf´ajl megegyezik. Ha kul¨ ¨onb¨oznek, akkor ki´ırja a byte-poz´ıci´o´es a sor sz´am´at, ahol az els˝okul¨ ¨onbs´egel˝ofordult. -l Minden el˝ofordul´okul¨ ¨onbs´egn´elki´ırja a byte-poz´ıci´ot(decim´alis) ´esa kul¨ ¨on- b¨oz˝obyte-´ert´ekeket (okt´alis). -s Nem ´ır ki semmit kul¨ ¨onb¨oz˝of´ajlok eset´en, csak a kil´ep´esik´odot adja vissza, ami ”0”, ha a f´ajlok megegyeznek. 1, ha a f´ajlok kul¨ ¨onb¨oznek ´es >1 ha hiba t¨ort´ent. cmp [-l | -s] file1 file2 [eltol´as1[eltol´as2]] Ford´ıtotta: D´enes P´al 256 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ colrm

A ”colrm” a kiv´alasztott oszlopokat elt´avol´ıtja a f´ajlb´ol. A bemenetet az alap- ´ertelmezett input-r´olveszi. A kimenetet alap´ertelmezett output-ra kuldi.¨ Egy param´eterrel t¨ort´en˝omegh´ıv´askor az ¨osszes sor t¨orl˝odik ami a megadott oszlop- pal kezd˝odik. K´etoszlop param´eter´evel t¨ort´en˝omegh´ıv´askor az els˝ot˝olaz utols´o oszlopig t¨orl˝odnek. colrm [startcol [endcol]] Ford´ıtotta: J´anos Bauer comm

A ”comm”ki´ırja az alap´ertelmezett kimenetre azokat a sorokat, amelyek meg- egyeznek, ´esamelyek kul¨ ¨onb¨oznek a k´etf´ajlban. Amikor egy f´ajl argumentumot elhagyunk, vagy az egy ”-”, akkor az alap´ertelmezett bemenetet haszn´alja a prog- ram. Opci´okn´elkul¨ a ”comm” h´arom oszlopot ad kimenetk´ent. Az els˝ooszlop a file1-ben l´ev˝oegyedi sorokat mutatja, a m´asodik oszlop a file2-ben l´ev˝oket, a har- madik pedig azokat, amelyek mindkett˝oben egyform´ak. Az oszlopok -bal vannak elv´alasztva. -1 Nem ´ırja ki az els˝ooszlopot. -2 Nem ´ırja ki a m´asodik oszlopot. -3 Nem ´ırja ki a harmadik oszlopot. comm [-123] f´ajl1 [f´ajl2] comm [–help] [–version] Ford´ıtotta: Amon´ Tam´as , T´ım´ar Andr´as cp

F´ajlok m´asol´asa. Amennyiben az utols´oargumentum ´erv´enyes k¨onyvt´arat nevez meg, a ”cp” parancs minden m´asmegadott f´ajlt azonos n´evvel a megadott k¨onyvt´arba m´asol. M´ask´epp, ha csak k´etf´ajl adott, az els˝ota m´asodikra m´asolja. Hib´at jelent, ha az utols´oargumentum nem k¨onyvt´ar, ´est¨obb mint k´etf´ajl van megadva. Alap´ertelmez´esszerint nem m´asolk¨onyvt´arakat. 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 257

-a, –archive Amennyire csak lehets´eges,meg˝orzi az eredeti f´ajlok strukt´ur´aj´at´esjellemz˝oit (attributes) a m´asolatban. Ugyanaz, mint -dpR. -b, –backup Biztons´agim´asolat k´esz´ıt´ese a felul´ırand´ovagy¨ t¨orlend˝of´ajlokr´ol. -p, –preserve Meg˝orzi az eredeti f´ajlok tulajdonos´at, csoportj´at, enged´elyeit ´esid˝ob´elyegeit. -r A k¨onyvt´arak rekurz´ıv m´asol´asa. A nem k¨onyvt´arf´ajlokat regul´aris f´ajlk´ent m´asolja. -u, –update Nem m´asolja azokat a nem k¨onyvt´arf´ajlokat, amelyeknek azonos vagy ´ujabb m´odos´ıt´asiid˝ovel rendelkez˝oc´elf´ajlja l´etezik. cp [opci´ok] forr´asc´elcp [opci´ok] forr´as... c´el Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as cpio

A ”cpio” parancs f´ajlokat m´asol”cpio” vagy ”tar” arch´ıvumokba vagy azok- b´ol. Az arch´ıvum f´ajlokat ´esazokr´olinform´aci´okat tartalmaz, ´ugy mint a f´ajlok m´erete, neve, tulajdonosa, hozz´af´er´esijogai, k´eszult´enek¨ d´atuma. Arch´ıvum le- het egy f´ajl a merevlemezen, m´agneskazett´an, ´eslehet csatorna (pipe). A ”cpio” parancsnak h´arom m˝uk¨od´esim´odja van. Kim´asol´as(Copy Out) m´odban a ”cpio” f´ajlokat m´asolegy k¨onyvt´arstrukt´u- r´ab´olegy arch´ıvumba. A f´ajlok neveit az alap´ertelmezett bemenetr˝ololvassa - soronk´ent egyet -, az elk´eszult¨ arch´ıvumot pedig az alap´ertelmezett kimenetre tov´abb´ıtja. Egy tipikus m´oda f´ajlok list´aj´anak elk´esz´ıt´es´ere a ”find” parancs al- kalmaz´asa.A find parancsot ilyenkor a ”-depth” opci´oval haszn´aljuk, elkerulend˝o¨ az ´ır´asivagy keres´esijogosults´agokesetleges hi´anya miatti probl´em´ak. Bem´asol´as(Copy In) m´odban a ”cpio” f´ajlokat m´asolegy arch´ıvumb´olegy k¨onyvt´arstrukt´ur´aba, vagy list´azzaaz arch´ıvum tartalm´at. Az arch´ıvumot az alap´ertelmezett bemenetr˝ololvassa. Minden argumentum, ami nem parancssori opci´o,shell-form´atum´ukeres´esimint´anak sz´am´ıt, csak azok a f´ajlok kerulnek¨ feldolgoz´asra, amik illeszkednek az egy vagy t¨obb megadott mint´ara. A shell-el (parancsfeldolgoz´oval) ellent´etben minden kezd˝o”.” a f´ajlnevekben illeszkedik a kezd˝ometakarakterre (pl. ”*”) a minta elej´en. A ”/” szint´enilleszkedik a me- takarakterekre. Ha nem adunk meg mint´at, minden f´ajl kim´asol´asra kerul¨ az arch´ıvumb´ol. 258 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

Atm´asol´asm´odban´ a ”cpio” f´ajlokat m´asolegy k¨onyvt´arstrukt´ur´ab´olegy m´a- sikba, egym´asut´anv´egrehajtva a kim´asol´as´esbem´asol´asm´odot an´elkul,¨ hogy az arch´ıvumot t´enylegesen l´etrehozn´ak¨ozben. Az alap´ertelmezett bemenetr˝olol- vassa a m´asoland´of´ajlok list´aj´at, a c´elk¨onyvt´arneve - ahov´aa f´ajlokat m´asolja - pedig nem opci´onak sz´am´ıt´oparancssori argumentumk´ent (non-option argument) adand´omeg. Ford´ıtotta: Kov´ari P´eter cut

A ”cut”program a bemeneti f´ajl sorainak megadott r´eszeit´ırja ki. Amennyiben a bemeneti f´ajln´evnem adott vagy az a ”-”, az alap´ertelmezett bemenetet dolgozza fel. A r´eszekmegad´asaaz opci´okon keresztul¨ t¨ort´enik. A byte-list, character-list, ´esfield-list list´akegy vagy t¨obb sz´amb´ol, illetve tartom´anyb´ol´allnak, melyeket vessz˝okv´alasztanak el. (A tartom´anyokat k´et, ”-”- jellel elv´alasztott sz´amhat´arozza meg.) Az els˝ob´ajt, karakter ´esmez˝osorsz´ama ”1”. Nem teljes tartom´anymegad´asis lehets´eges:”-m”azonos ”1-m”-mel, m´ıg ”n-” jelent´ese:az n-dikt˝olaz utols´oelemig. Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as date

Az argumentumok n´elkuli¨ ”date” ki´ırja az aktu´alis d´atumot ´esid˝ot(az al´abb le´ırt ”%c” direkt´ıv´anak megfelel˝oform´atumban). Ha egy ”+” jellel kezd˝od˝oargu- mentum meg van adva, az argumentum ´altal megszabott form´atumban ´ırja ki az aktu´alis id˝ot´esd´atumot. Az argumentum ugyanolyan form´aj´u, mint az ”strftime” fuggv´enynek¨ ´atadott form´az´osztring. A direkt´ıv´akkiv´etel´evel, amik ”%” jellel kezd˝odnek, a sztringben l´ev˝okarakterek m´odos´ıtatlanul kerulnek¨ ki´ır´asra. P´eld´aul a tegnapel˝otti d´atum´ert´ekki´ır´asa: date –date ´2 days ago´ A maihoz k´epest 3 h´onap ´es1 nap m´ulva k¨ovetkez˝onap d´atum´ert´ek´enek ki´ır´asa: date –date ´3 months 1 day´ Annak ki´ır´asa,hogy az aktu´alis ´evkar´acsonya az ´evh´anyadik napja: date –date ´25 Dec´ +%j Az aktu´alis d´atum teljes h´onapnevet ´esa h´onap napj´attartalmaz´oform´aban t¨ort´en˝oki´ır´asa: 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 259

date ´+%B %d´ A lehet˝os´egekteljes t´arh´aza a ”man date” utas´ıt´as´aval tekinthetjuk¨ meg. date [-u] [-d datestr] [-s datestr] [–utc] [–universal] [–date=datestr] [– set=datestr] [–help] [–version] [+FORMAT] [MMDDhhmm[[CC]YY][.ss]] Ford´ıtotta: Gombai S´andor dc

A ”dc” egy korl´atlan pontoss´ag´usz´am´ıt´asokelv´egz´es´ere alkalmas ford´ıtott- lengyel (postfix) asztali sz´amol´og´ep, amely lehet˝os´egetad makr´okdefini´al´as´ara ´esv´egrehajt´as´ara. A bemenetet az alap´ertelmezett bemenetr˝olveszi, ha argumen- tumot adunk meg neki, azt f´ajln´evk´ent ´ertelmezi ´esazon f´ajlok tartalm´atveszi ´eshajtja v´egre, majd ezut´anolvas az alap´ertelmezett bemenetr˝ol. A kimenet az alap´ertelmezett kimenet, a hib´akaz alap´ertelmezett hibakimenetre ´ır´odnak. A ford´ıtott-lengyel sz´amol´og´epa sz´amokat egy veremben t´arolja. Uj´ sz´am bevitele eset´ena sz´ama verem tetej´ere kerul.¨ A m˝uveletek az argumentumukat a verem tetej´er˝olveszik, majd az eredm´enyt visszateszik a verembe. A bevitelhez a sz´amotegyszer˝uen be´ırod, k¨ovetheti opcion´alisan tizedespont. A hatv´anyalak haszn´alata nem t´amogatott. Negat´ıv sz´amokbevitel´ehez a sz´amot ” ” karakterrel kezdjuk.¨ Az el˝ojel nem lehet ”-”, mivel ez a kivon´asm˝uveleti ope- r´atora. T¨obb sz´amotegym´ast´olsz´ok¨ozzel vagy ´uj sorral elv´alasztva lehet bevinni, ezen karakterek nem parancsok. Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as dd

A ”dd” parancs egy f´ajlt m´asol (alap´ertelmez´esszerint az alap´ertelmezett be- menetr˝olaz alap´ertelmezett kimenetre) a felhaszn´al´o´altal v´alaszthat´oblokkm´e- rettel, mik¨ozben (opcion´alisan) konverzi´okat hajt v´egre rajta. if=file A f´ajlb´ololvas az alap´ertelmezett bemenet helyett. of=file A f´ajlba ´ır az alap´ertelmezett kimenet helyett. Amennyiben ”conv=notrunc” nincs megadva, csonkolja f´ajlt a ”seek=” opci´oval megadott m´eretre. P´eld´aul a k¨ovetkez˝outas´ıt´assorral k´esz´ıthetunk¨ UHU-Linux rendszerbet¨olt˝o lemezt: 260 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

dd if=/mnt/cdrom0-QSI CD-ROM SCR-242/IMAGES/uhuboot.img of=/dev/fd0 Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as deallocvt

A ”deallocvt” program felszabad´ıtja az ¨osszes olyan, a kernel ´altal lefoglalt mem´ori´at´esadatstrukt´ur´at, ami a haszn´alaton k´ıvuli¨ virtu´alis konzolokhoz tar- tozik. Ha az ”N”argumentum is megad´asra kerul,¨ csak a ”/dev/ttyN”-hez tartoz´o mem´oria kerul¨ felszabad´ıt´asra. Egy virtu´alis konzol akkor van haszn´alaton k´ıvul,¨ ha nem az az aktu´alis konzol, egy processz sem tartja nyitva ´ır´asra vagy olvas´asra, valamint a hozz´atartoz´o k´eperny˝onnincs sz¨oveg kijel¨olve. deallocvt [ N ] Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as df

A ”df” program kijelzi az argumentumaiban megadott f´ajlokat tartalmaz´of´ajl- rendszerekben rendelkez´esre ´all´olemezteruletet.¨ Argumentum n´elkul¨ az ¨osszes be- ´ep´ıtett (mount-olt) f´ajlrendszer szabad terulet´etadja¨ meg. Alap´ertelmez´esszerint a szabad teruletek¨ 1K blokkokban ´ertend˝ok, hacsak nem a POSIXLY CORRECT k¨ornyezeti v´altoz´onak ´ert´eket adtunk. Ekkor 512 b´ajtos blokkok sz´am´ıtanak egy- s´egnek. Amennyiben az argumentum egy lemezes eszk¨oz abszol´ut f´ajlneve, amely be- illesztett (mount-olt) f´ajlrendszert tartalmaz, a ”df” ezen f´ajlrendszer szabad te- rulet´etadja¨ meg, ´esnem az eszk¨ozf´ajlt tartalmaz´of´ajlrendszer´et. A ”df” ezen v´altozata nem mutatja meg a nem beillesztett f´ajlrendszerek szabad terulet´et,¨ mivel a legt¨obb rendszeren ez nagyon ´atvihetetlen ismereteket ig´enyelne a f´ajl- rendszerek szerkezet´er˝ol. -a, –all A 0 blokkot tartalmaz´of´ajlrendszereket is list´azza.(Ezeket alap´ertelmez´essze- rint elhanyagolja.) Az ilyen f´ajlrendszerek ´altal´aban speci´alis c´el´u´alf´ajlrendszerek (pseudo-filesystems), mint pl. automatikusan be´epul˝of´ajlrendszerek¨ bejegyz´esei. N´eh´any rendszeren az ”ignore” illetve ”auto” t´ıpus´uf´ajlrendszereket is elhagyja alap´ertelmez´esszerint. Ilyenkor is haszn´alhat´oez az opci´o. -i, –inodes 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 261

A blokk haszn´alat helyett az inode haszn´alati inform´aci´okat list´azza.Az inode (”index node”) egy speci´alis fajta lemezblokk, amely a f´ajlr´olsz´ol´oinform´aci´okat (tulajdonos, enged´elyek, id˝ob´elyegek, a lemezen val´oelhelyezked´es)t´arolja. -T, –print-type A f´ajlrendszerek t´ıpus´atis megadja. Minden ilyen f´ajlrendszer-t´ıpus felhasz- n´alhat´oa ”–type=” vagy ”–exclude-type=” opci´okargumentumak´ent. df [-aikPv] [-t fstype] [-x fstype] [–all] [–inodes] [–type=fstype] [–exclude- type=fstype] [–kilobytes] [–portability] [–print-type] [–help] [–version] [filename...] Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as dialog

A ”dialog” olyan program, aminek seg´ıts´eg´evel sokf´ele k´erd´estvagy k´eperny˝o- uzenetet¨ lehet megjelen´ıteni, p´arbesz´eddobozok seg´ıts´eg´evel, egy shell-scriptb˝ol. Jelenleg a k¨ovetkez˝ot´ıpus´up´arbesz´eddobozok alkalmazhat´ok: igen/nem doboz, menu¨ doboz, bevitel doboz, uzenet¨ doboz, sz¨oveg doboz, info doboz, v´alaszt´olista doboz, r´adi´olista doboz ´esm´ert´ekdoboz. dialog –clear dialog –create-rc f´ajl dialog [ –title c´ım ] [ –backtitle h´att´erc´ım ] [ –clear ] [ –separate-output ] doboz-opci´ok Ford´ıtotta: Szijj´art´oL´aszl´o dirname

Lev´agja az el´er´esi´uton k´ıvuli¨ r´eszta f´ajln´evr˝ol. A ”dirname” a f´ajln´evminden r´esz´etvisszaadja, kiv´eve az utols´o”/” (slash) karaktert, ´esaz azut´ani r´eszt. Amikor a f´ajln´evcsak ¨onmag´aban ´all (el´er´esi´ut n´elkul),¨ akkor ”dirname” visszaad egy ”.”-ot (ez az aktu´alis k¨onyvt´arat jelenti). dirname f´ajln´evdirname [–help] [–version] Ford´ıtotta: Amon´ Tam´as du

A ”du” parancs kijelzi minden argumentum´anak lemezfoglal´as´at, illetve ha az argumentum k¨onyvt´ar, akkor az alk¨onyvt´arak lemezfoglal´as´atis. Alap´ertelmez´es szerint a terulet¨ 1K egys´egekben ´ertend˝o,hacsak nem a POSIXLY CORRECT 262 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ k¨ornyezeti v´altoz´onak ´ert´eket adtunk. Ekkor 512 b´ajtos blokkok sz´am´ıtanak egy- s´egnek. -a, –all Minden f´ajlt sz´amol, nem csak a k¨onyvt´arakat -b, –bytes A m´ereteket b´ajtban kapjuk meg. -k, –kilobytes Kilob´ajtokban (1024 b´ajt) adja meg az eredm´enyt. Felulb´ır´alja¨ a PO- SIXLY CORRECT k¨ornyezeti v´altoz´ot. -s, –summarize Csak egy ¨osszegz´est´ır ki minden argumentum´ar´ol. du [-abcklsxDLS] [–all] [–total] [–count-links] [–summarize] [–bytes] [– kilobytes] [–one-file-system] [–separate-dirs] [–dereference] [–dereference-args] [– help] [–version] [filename...] Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as dumpkeys

A ”dumpkeys” az alap´ertelmezett kimenetre ´ırja a billenty˝uzet meghajt´omeg- feleltet´esit´abl´azatainak aktu´alis tartalm´at, a ”keymaps”-ben megadott form´atum szerint. A kul¨ ¨onb¨oz˝okapcsol´okhaszn´alat´aval lehet a kimenet form´atum´atv´altoz- tatni, ´esegy´ebinform´aci´okis szerezhet˝oka kernelr˝ol´esa ”dumpkeys” valamint ”loadkeys” programr´ol. dumpkeys [ -hilfn -cjelk´eszlet –help –short-info –long-info –numeric –full-table –funcs-only –keys-only –compose-only –charset=jelk´eszlet ] Ford´ıtotta: G´abris Aur´el echo

Az ”echo” ki´ır minden megadott karakterl´ancot az alap´ertelmezett kimenetre. echo [-ne] [karakterl´anc...] echo [–help] [–version] Ford´ıtotta: Szab´oZsolt , T´ım´ar Andr´as 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 263 eject

Az ”eject” enged´elyezi a cser´elhet˝ot´arak (tipikusan CD-ROM, floppy lemez vagy Iomega Jaz vagy Zip lemez) szoftveres kiad´as´at. A parancs alkalmas m´eg n´eh´any t¨obblemezes CD-ROM cser´el˝o´esa n´eh´any eszk¨oz ´altal t´amogatott auto- matikus kiadat´asvez´erl´es´ere is. Amennyiben nincs eszk¨oz meghat´arozva, akkor az alap´ertelmezettre vonatko- zik. A CDROM k¨ornyezeti v´altoz´ohaszn´alhat´oaz alap´ertelmezett eszk¨oz meg- hat´aroz´as´ara, kul¨ ¨onben a ford´ıt´askor megadott az alap´ertelmezett eszk¨oz. M´as eszk¨oz¨ok vagy a ”device name” teljes eszk¨oz n´evvel (pl. /dev/cdrom), vagy a ”nickname” r¨ovid´ıt´esseladhat´okmeg. -f Norm´alesetben az ”eject” nem adatja ki az eszk¨ozt amennyiben meg´allap´ı- totta, hogy az a f´ajlrendszerbe csatlakozik. Ez az opci´ohat´astalan´ıtja ezt a tu- lajdons´agot´esmegpr´ob´alja k´enyszer´ıteni a kiad´astm´egha akkor is ha az egy csatolt eszk¨oz. -u Ez az opci´outas´ıtja az ”eject”-et, hogy el˝osz¨or pr´ob´alja meg lecsatolni az eszk¨ozt kiad´asel˝ott. -n Ezzel az opci´oval az ”eject” list´azzaa t´amogatott r¨ovid´ıt´eseket (nickname- eket) ´esa hozz´ajuk tartoz´oeszk¨oz¨oket. eject -h eject [-f][-u][-v] eject [-f][-u][-v] eject [-f][-u][-v] eject -d eject -n eject -a on|1|off|0 [-v] eject -c [-v] Ford´ıtotta: Horneczki G´abor env

Az ”env” egy, a parancssorban megadott argumentumok szerint m´odos´ıtott k¨ornyezetben futtat egy parancsot. A ”v´altoz´o=´ert´ek” form´atum´uargumentum a ”v´altoz´o”k¨ornyezeti v´altoz´ot”´ert´ek” ´ert´ekre ´all´ıtja be. Az ´ert´eklehet ures¨ (”v´al- toz´o=”). Kul¨ ¨onbs´egvan az ures¨ v´altoz´o´esa be´all´ıtatlan v´altoz´ok¨oz¨ott. A t¨obbi argumentum k¨ozul¨ az els˝ohat´arozza meg a futtatand´oprogramot, ami a PATH k¨ornyezeti v´altoz´obe´all´ıt´as´anak megfelel˝ohelyen lehet. Az ez ut´ani argumen- tumok ´atad´odnak a futtatand´oprogramnak. Amennyibe a k¨ornyezeti v´altoz´ok meghat´aroz´asaut´annem szerepel futtatand´oprogram, akkor az ”env” ki´ırja a megv´altozott k¨ornyezet k¨ornyezeti v´altoz´oit. Ez olyasmi, mint amit a ”printenv” tesz. 264 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

-u, –unset n´ev Ha volt n´evnev˝uk¨ornyezeti v´altoz´o,elt´avol´ıtja a k¨ornyezetb˝ol. -, -i, –ignore-environment Ures¨ k¨ornyezettel kezdi a fut´as´at, figyelmen k´ıvul¨ hagyva az ¨or¨ok¨olt k¨ornyezet. env [-] [-i] [-u n´ev] [–ignore-environment] [–unset=n´ev] [–help] [–version] [v´al- toz´o=´ert´ek]... [program [argumentumok...]] env Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as expand

Az ”expand” az ¨osszes megadott f´ajl, vagy ha ilyen nincs, illetve ha a meg- adott f´ajln´ev ”-”, az alap´ertelmezett bemenet tartalm´ataz alap´ertelmezett kime- netre ´ırja ´ugy, hogy a tabul´ator karaktereket megfelel˝osz´am´usz´ok¨oz karakterr´e alak´ıtja ´at. Alap´ertelmez´esszerint az ”expand” az ¨osszes tabul´ator karaktert ´at- alak´ıtja sz´ok¨oz karakterr´e.A kimenetben a backspace karakterek meg˝orz˝odnek, a tabul´atorok sz´amol´asakor cs¨okkenti az oszlopsz´amot. Az alap´ertelmez´es˝um˝u- k¨od´esszerint minden tabul´ator karakter 8 sz´ok¨oz karakterrel helyettes´ıt˝odik. -, -t, –tabs tab1[,tab2[,...]] Amikor csak egy tabul´ator stop adott, akkor egy tabul´ator karakter ”tab1” sz´ok¨oz karakter lesz az alap´ertelmez´es˝u8 helyett. Ha t¨obb tabul´ator stop adott, akkor a tabul´atorpoz´ıci´oka ”tab1”, ”tab2” stb. oszlopokba ´all´ıt´odnak be (az oszlo- pok sz´amoz´asanull´aval kezd˝odik), ´esaz ezek ut´anl´ev˝otabul´ator karakterek egy sz´ok¨oz karakterrel helyettes´ıt˝odnek. A ”tabstop”-okat ”-t” vagy a ”–tabs” m´odon adhatjuk meg, vessz˝ovel ´essz´ok¨oz karakterrel is elv´alaszthatjuk. -i, –initial Minden sorban csak a bevezet˝otabul´atorokat (amik megel˝oznek minden nem- sz´ok¨oz vagy nem-tab karaktert) alak´ıtja ´atsz´ok¨oz karakterr´e. expand [-tab1[,tab2[,...]]] [-t tab1[,tab2[,...]]] [-i] [–tabs=tab1[,tab2[,...]]] [– initial] [–help] [–version] [f´ajl...] Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as factor

A ”factor” n¨ovekv˝osorrendben pr´ımt´enyez˝okre bontja a megadott ”SZAM”-´ okat, majd az eredm´enyt ki´ırja. Amennyiben a parancssorban nem adtunk meg 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 265 ilyet, akkor a szabv´anyos bemenetr˝ololvassa be ˝oket lista form´aj´aban, melye- ket ´uj sorral, tabul´atorral vagy sz´ok¨ozzel kell elv´alasztani. A ”factor” 128 da- rab t´enyez˝ore van korl´atozva, ´esa ”SZAM”-ok´ az architekt´ur´anel´erhet˝olegna- gyobb el˝ojel n´elkuli¨ eg´eszeklehetnek (tipikus ´ert´ekek a 4294967295 a 32 bites, ´es 18446744073709551615 a 64 bites platformokon) vagy b´armi, ami kisebb 2128-n´al.ˆ factor [SZAM...]´ factor [–help] [–version] Ford´ıtotta: Feh´er -Aries- J´anos false

A ”false” nem csin´alm´ast, mint egy visszat´er´esi´ert´ekkel ´all le, ami siker- telens´egetjelent. Shell scriptekben olyan helyeken haszn´alhat´o,ahol sikertelen visszat´er´esi´ert´ekszuks´eges.A¨ ”false” egyetlen opci´otsem fogad el, m´ega ”–help” vagy a ”–version” opci´okat sem. Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as , T´ım´ar Andr´as

file

F´ajl t´ıpus´anak meghat´aroz´asa. A ”file” parancs teszteli minden argumentum´at´esmegpr´ob´alja kategoriz´alni ezeket. H´arom teszt sorozatot hajt v´egre, a k¨ovetkez˝osorrendben: f´ajlrendszer tesztek, b˝uv¨os sz´am(magic number) tesztek, ´esnyelv tesztek. Az els˝osikeres teszt eredm´enye hat´arozza meg a program kimenet´et. A ki´ırt eredm´eny ´altal´aban a k¨ovetkez˝oszavak egyik´etfogja tartalmazni: ”text” (a f´ajl csak ASCII karaktereket tartalmaz, ´esval´osz´ın˝uleg olvashat´oAS- CII termin´alon), ”executable” (a f´ajl program ford´ıt´aseredm´eny´ettartalmazza, mely ´ertelmes valamilyen UNIX kernel sz´am´ara) vagy ”data”, ami b´armi m´ast jelenthet (a ”data” t´ıpus ´altal´aban ”bin´aris” vagy nem-nyomtathat´o). Kiv´etelt k´e- peznek a j´olismert ”bin´aris” f´ajl form´atumok (pl. ”core” f´ajlok, ”tar” arch´ıvumok). Amennyiben v´altoztatunk az ”/usr/share/misc/magic” f´ajlon vagy mag´ana prog- ramon, tartsuk meg ezeket a kulcsszavakat. A felhaszn´al´oksz´am´ıtanak arra, hogy ha egy f´ajl olvashat´o,akkor a t´ıpus´aban megjelenik a ”text” karakterl´anc. Ne te- gyuk¨ azt, amit a Berkley Egyetemen tettek - megv´altoztatt´aka ”shell commands text”-et ”shell script”-re. -v, –version Ki´ırja a program verzi´oj´at´eskil´ep. 266 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

-c, –checking-printout Ellen˝orz˝onyomtat´asa b˝uv¨os sz´amokat tartalmaz´of´ajlr´ol. Altal´aban´ az ”-m” kapcsol´oval egyutt¨ haszn´alatos, ´uj b˝uv¨os sz´amokat tartalmaz´of´ajl telep´ıt´esel˝otti ellen˝orz´esekor. -z, –uncompress Megpr´ob´alt¨om¨or´ıtett f´ajlokat is azonos´ıtani. -L, –dereference Ezzel a kapcsol´oval el´erhetjuk,¨ hogy a ”file” k¨ovesse a szimbolikus k¨ot´eseket, ahogyan azt az ”ls” azonos nev˝ukapcsol´oja is teszi. file [ -vczL ] [ -f f´ajln´evlista ] [ -m b˝uv¨os f´ajl ] f´ajln´ev... Ford´ıtotta: Kov´acs Emese

find

F´ajlokat keres egy k¨onyvt´arstrukt´ur´aban. A ”find” program a megadott f´ajlokt´olindul´ok¨onyvt´arf´aban keres a meg- adott kifejez´esbalr´oljobbra val´oki´ert´ekel´es´evel. A program ´altal figyelembe vett precedenica-szab´alyokat. Mihelyt egy´ertelm˝u, hogy egy f´ajl megfelel-e a kifejez´es- nek, a k¨ovetkez˝of´ajl vizsg´alat´aba kezd. (Nem felt´etlen ´ert´ekeli ki teh´ata teljes kifejez´est. Pl. ha egy ”and2 kifejez´es bal oldal´anhamis, vagy egy ”or” kifejez´esbal oldal´anigaz felt´etel van, az egy´ertelm˝uv´eteszi az eg´eszkifejez´es´ert´ek´et. Ilyenkor a ”find” nem vizsg´alja tov´abb a kifejez´est.) -mount Nem megy bele olyan alk¨onyvt´arba, amely m´asf´ajlrendszeren van. Ugyanaz, mint ”-xdev”. (Csak kompatibilit´asiokokb´olkerult¨ implement´al´asra.) -name pattern A f´ajln´evalapja (azaz a f´ajl el´er´esi´utja a bevezet˝ok¨onyvt´arak n´elkul)¨ illeszkedik a pattern burokmint´ahoz. A metakarakterek (”*”, ”?” ´es”[ ]”) nem illeszkednek a f´ajl alapneve elej´ental´alhat´o”.”-hoz. Egy k¨onyvt´ar´esaz alatta lev˝of´ajlok figyelmen k´ıvul¨ hagy´as´ara a ”-prune” haszn´alhat´o. find / -mount -name ”f´ajlneve” | less A fenti p´eld´aban a ”find” parancsnak azt mondtuk, hogy keressen a gy¨ok´er- k¨onyvt´art´ol”/” azaz az eg´eszf´ajlrendszeren, de a ”mount”-olt, azaz csatlakoz- tatott egys´egeket ne vegye figyelembe, vizsont ”-name” azaz n´evszerint keresse a ”f´ajlneve” programot, majd a keres´eseredm´eny´etegy ”|” pipe, pontosabban cs˝ovezet´eken keresztul¨ mutassa meg a ”less” parancs. Ford´ıt´as: Horv´ath Andr´as 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 267

finger

A finger a rendszer felhaszn´al´oir´olmutat inform´aci´okat. Param´eter n´elkul,¨ a ”finger” minden bel´epett felhaszn´al´oadatait megjelen´ıti. finger felhaszn´al´o... finger felhaszn´al´o@g´ep... Ford´ıtotta: Erdi´ "Cactus" Gergo free

A ”free” ki´ırja a rendszerunkben¨ a szabad, az elhaszn´alt fizikai, ´esa swap mem´oria ¨osszmennyis´eg´et, valamint a kernel ´altal haszn´alt osztott mem´ori´at´esa buffereket. A ”-b” kapcsol´obyte-okban ´ırja ki a mem´oriamennyis´eget, a ”-k” kapcsol´o (alapbe´all´ıt´as)kilobyte-okban, az ”-m” kapcsol´omegabyte-okban ´ırja ki. A ”-t” kapcsol´oki´ır egy ¨osszegz´eseket tartalmaz´osort. Az ”-o”kapcsol´oletiltja a ”buffer adjusted” sor ki´ır´as´at. Amikor nincs defini´alva, a ”free” kivonja/hozz´aadja a buf- fer mem´oriateruleteket¨ az elhaszn´alt/szabad mem´oriak´ent mutatott ´ert´ekekb˝ol. Az ”-s” kapcsol´oaktiv´alja a folyamatos sz´aml´al´ast”delay” m´asodpercenk´ent. Va- l´oj´aban b´armilyen lebeg˝opontos sz´amotmegadhat´oa ”delay”-nek, az ”usleep”-et a mikroszekundumos id˝ok´esleltet´esekre haszn´alj´ak. free [-b | -k | -m] [-o] [-s delay ] [-t] [-V] Ford´ıtotta: Sztrepka P´al ftpcount

Ez parancs a pillanatnyi ftp felhaszn´al´okat mutatja, a maxim´alisan megenge- dett felhaszn´al´okkal egyutt,¨ az ftpaccess-ben l´etrehozott oszt´alyok szerint. Ford´ıtotta: V´araljai N´andor gdb

A ”gdb”egy olyan hibakeres˝o,ami lehet˝ov´eteszi, hogy betekintsunk¨ egy m´asik program ”belsej´ebe”, mik¨ozben az fut, vagy azt, hogy mit csin´alt a m´asik program abban a pillanatban, amikor ¨osszeomlott. A ”gdb” n´egyf˝odologra k´epes, amelyek seg´ıtenek a m˝uk¨od´esk¨ozben val´o hibakeres´esben: 268 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

1./ Elind´ıtja a programot, meghat´aroz b´armely olyan dolgot, amely befoly´a- solhatja a m˝uk¨od´es´et. 2./ Meg´all´ıtja a programot meghat´arozott k¨orulm´enyek¨ bek¨ovetkeztekor. 3./ Megvizsg´alja, hogy mi t¨ort´ent, amikor a program meg´allt. 4./ Megv´altoztat dolgokat a programban, hogy k´ıs´erletezni lehessen a hiba k¨ovet- kezm´enyeinek kijav´ıt´asa´erdek´eben, ´esfolytathassa a munk´ategy m´asik hib´an. A ”gdb” C, C++, ´esModula-2 nyelv˝uprogramok hib´ainak keres´es´ere hasz- n´alhat´o. Ford´ıtotta: Szak´acs Gergely M´arton gpasswd

A ”gpasswd” program seg´ıts´eg´evel adminisztr´alhatjuk az ”/etc/group” f´ajlt illetve az ”/etc/gshadow” f´ajlt amennyiben a SHADOWGPR defini´alva volt a ford´ıt´asalatt. Minden csoportban lehetnek adminisztr´atorok, tagok ´esegy jel- sz´o. A rendszer-adminisztr´ator a ”-A” opci´o seg´ıts´eg´evel defini´alhat csoport- adminisztr´ator(oka)t ´esa ”-M” opci´oval tagokat. A rendszer-adminisztr´ator min- den joggal rendelkezik, amellyel a csoport-adminisztr´ator ´esa csoport tagjai. A csoport-adminisztr´ator a ”-a” kapcsol´oval hozhat l´etre felhaszn´al´okat, ´es a ”-d” opci´oval t¨or¨olheti ˝oket. Az adminisztr´atorok a ”-r” opci´oval t¨or¨olhetik a csoport jelszav´at. Amennyiben nincs jelsz´obe´all´ıtva, akkor csak a csoport tagjai haszn´alhatj´aka ”newgrp” parancsot a csatlakoz´ashoz. A ”-R” opci´omegg´atolja a csoport el´er´es´eta ”newgrp” parancson keresztul.¨ Amikor a ”gpasswd” parancsot a csoport-adminisztr´ator adja ki a csoport nev´evel, akkor csak a jelsz´otkell be´ırnia. Amennyiben van jelsz´o,akkor a tagok be tudnak l´epni a ”newgrp” paranccsal jelsz´on´elkul¨ is, csak a csoporton k´ıvuli¨ felhaszn´al´oknak kell megadniuk a jelsz´ot. gpasswd csoport gpasswd -a felhaszn´al´ocsoport gpasswd -d felhaszn´al´ocso- port gpasswd -R csoport gpasswd -r csoport gpasswd [-A felhaszn´al´o,...] [-M fel- haszn´al´o,...] csoport Ford´ıtotta: T´ım´ar Andr´as gpm

Kiv´ag´as´esbeilleszt´esseg´edprogram ´eseg´erszerver virtu´alis konzolokra. Sz¨oveget kiv´alasztani a bal eg´ergomb lenyom´as´aval ´esh´uz´as´aval (bemesze- l´essel) lehet. Sz¨oveget ugyanarra vagy egy m´asik konzolra beilleszteni a k¨oz´eps˝o gombbal lehet. A jobb gombbal b˝ov´ıteni lehet a kijel¨ol´est, ´ugy mint az ”xterm”- n´el. 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 269

K´etgombos eg´era jobb gombot haszn´alja beilleszt´esre. Dupla ´estripla kattint´aseg´esz szavakat ´eseg´eszsorokat jel¨ol ki. A legjobb vizu´alis eredm´eny el´er´es´ehez a ”-P” opci´ohaszn´alata javasolt. Amikor egy, a sor tartalma ut´an´all´osz´ok¨oz be van meszelve, ´esnincs m´as sz¨oveg a sorban, akkor az eg´esz sor automatikusan kijel¨ol˝odik. Ha t¨obb sor van kijel¨olve, akkor a sorv´egisz´ok¨oz¨ok t¨orl˝odnek a kiv´alaszt´aspufferb˝olminden sor v´eg´en. A virtu´alis konzolra kerul˝ob´armilyen¨ kimenet t¨orli a k´eperny˝or˝ola bemesze- l´esta k´eperny˝otartalom s´ertetlens´ege´erdek´eben, de a beilleszt´espuffer tartalma nem fog v´altozni. A kiv´alaszt´asmechanizmus le van tiltva, ha az ir´any´ıt´ovirtu´alis konzol gra- fikus m´odban van, p´eld´aul amikor az X11 fut, ´es´ujra enged´elyezett, amikor sz¨o- veges m´odba visszat´erunk.¨ Ford´ıtotta: Horneczki G´abor grep, egrep, fgrep

A ”grep”, a megnevezett bemeneti f´ajlok-ban a megadott mint´ahoz illeszked˝o sorokat keres. Amennyiben nincs bemen˝of´ajln´evmegadva, vagy az a ”-” jel, az alap´ertelmezett bemenetet olvassa. Alap´ertelmez´esszerint ”grep” a mint´ahoz il- leszked˝osorokat kinyomtatja. less fontos/hosszufile | grep sz¨oveg A fenti p´eld´aban a ”less” paranccsal megjelen´ıtjuk¨ a ”hosszufile”-t, de egy cs˝ovezet´eken (pipe) keresztul¨ v´egeztunk¨ egy sz˝ur´esta ”grep”-el, aminek k¨osz¨on- het˝oencsak azok a sorok fognak megjelenni, amikben a ”sz¨oveg” sz´oszerepelni fog. Term´eszetesen a ”grep” enn´ell´enyegesen ¨osszetettebb feladatok ell´at´as´ara is lehet˝os´egetad, ez´ert felt´etlenul¨ n´ezzuk¨ meg mit mond a ”man grep”. Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as groups

A ”groups” parancs ki´ırja a jelenlegi csoportazonos´ıt´oneveket vagy sz´am´er- t´ekeket. Ha nincs az ´ert´eknek megfelel˝obejegyz´esa ”/etc/group” f´ajlban, akkor a csoport azonos´ıt´osz´am´at´ırja ki. Az opcion´alis felhaszn´al´oparam´eter eset´en azokat a csoportokat ´ırja ki, amelyekbe a megadott felhaszn´al´otartozik. groups [felhaszn´al´o] Ford´ıtotta: ifj. Dyekiss Emil 270 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ gzexe

A ”gzexe” program v´egrehajthat´of´ajlokat t¨om¨or´ıt, amik futtat´askor automa- tikusan kit¨om¨or´ıt˝odnek ´esv´egrehajt´odnak. A fut´asid˝omegn˝o.P´eld´aul a ”gzexe /bin/cat” futtat´asakor a k¨ovetkez˝ok´etf´ajl j¨on l´etre: -r-xr-xr-x 1 root bin 9644 Feb 11 11:16 /bin/cat -r-xr-xr-x 1 bin bin 24576 Nov 23 13:21 /bin/cat A /bin/cat az eredeti, a /bin/cat az ¨onkicsomagol´ov´egrehajthat´of´ajl. Ha megbizonyosodtunk arr´ol, hogy a t¨om¨or´ıtett ”/bin/cat”j´olm˝uk¨odik, a ”/bin/cat ” let¨or¨olhet˝o.Haszn´alat´anak kev´eshellyel rendelkez˝orendszerekn´elvan ´ertelme. A ”-d” kapcsol´ohaszn´alat´aval kit¨om¨or´ıti az adott v´egrehajthat´of´ajlt. gzexe [ n´ev... ] Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as gzip, gunzip, zcat

A ”gzip” cs¨okkenti a megnevezett f´ajlok m´eret´eta Lempel-Ziv k´odol´as (LZ77) felhaszn´al´as´aval. Hacsak lehets´eges,minden f´ajl egy ”.gz”, kiterjeszt´es˝uvel lesz helyettes´ıtve azonos tulajdonossal, enged´elyekkel, el´er´esi- ´esm´odos´ıt´asiid˝okkel. Amennyiben nincs f´ajl megadva, vagy a f´ajln´eva ”-” jel, az alap´ertelmezett be- menetet t¨om¨or´ıti az alap´ertelmezett kimenetre. A ”gzip” csak a szab´alyos f´ajlokat k´ıs´erli meg t¨om¨or´ıteni. F˝ok´ent a szimboli- kus k¨ot´eseket hagyja figyelmen k´ıvul.¨ A t¨om¨or´ıtett f´ajlok vissza´all´ıthat´okeredeti form´ajukra a ”gzip -d” vagy ”gunzip” vagy ”zcat” haszn´alat´aval. Ha a t¨om¨or´ı- tett f´ajlban elmentett eredeti n´evnem megfelel˝oa f´ajlrendszernek, ´uj, leg´alis n´ev meghat´aroz´asat¨ort´enik az eredeti alapj´an. A ”gunzip” egy f´ajllist´atkap a parancssoron keresztul,¨ ´esminden ”.gz”, ”-gz”, ”.z”, ”-z”, ” z” vagy ”.Z” v´egz˝od´es˝uf´ajlt, illetve azokat, amelyek megfelel˝om´agikus sz´ammalkezd˝odnek, helyettes´ıt a kit¨om¨or´ıtett v´altozatukkal az eredeti kiterjesz- t´esn´elkul.¨ A ”gunzip”program felismeri a ”.tgz”´es”.taz”speci´alis kiterjeszt´eseket, mint a ”.tar.gz” illetve ”.tar.Z” r¨ovid´ıt´eseit. T¨om¨or´ıt´eskor ”gzip” a ”.tgz” kiterjesz- t´esthaszn´alja ha szuks´eges,ahelyett,¨ hogy a ”.tar” kiterjeszt´es˝uf´ajlok t¨om¨or´ıtett nev´etcsonkoln´a. A ”zip” ´altal l´etrehozott programokat csak akkor tudja a ”gunzip” kicsoma- golni, ha egyetlen tagja van, mely a ”deflation” m´odszerrel lett t¨om¨or´ıtve. Ez a lehet˝os´egcsak a ”tar.zip” f´ajlok ”tar.gz”-re alak´ıt´as´ara aj´anlott. T¨obbtag´u”zip” f´ajlok kicsomagol´as´ara az ”unzip” alkalmas. A ”zcat” azonos a ”gunzip -c”-vel, a parancssorb´ol´erkez˝of´ajllist´at´esaz alap´er- telmezett bemenetet is k´epes kicsomagolni, ´esa kicsomagolt adatokat az alap´ertel- 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 271 mezett kimenetre ´ırja. A ”zcat” program a megfelel˝om´agikus sz´ammalrendelkez˝o f´ajlokat kicsomagolja, fuggetlen¨ ul¨ a ”.gz” megl´et´et˝ol. -c –stdout –to-stdout A kimenetet az alap´ertelmezett kimenetre ´ırja, az eredeti f´ajlokat v´altozat- lanul hagyja. T¨obb bemen˝of´ajl eset´ena kimenet fuggetlen¨ ul¨ a t¨om¨or´ıtett tagok sorozata lesz. Jobb t¨om¨or´ıt´estlehet el´erni a bemeneti f´ajlok t¨om¨or´ıt´esel˝otti ¨ossze- kapcsol´as´aval. -d –decompress –uncompress Kicsomagol´as(decompress). -f –force A t¨om¨or´ıt´esvagy kicsomagol´aser˝oltet´ese m´egakkor is, ha a f´ajlnak t¨obbsz¨o- r¨os k¨ot´eseivannak, vagy a megfelel˝of´ajl m´arl´etezik, vagy a t¨om¨or´ıtett adatot termin´alr´ololvassa vagy oda ´ırja a program. Amikor a bemeneti adatok nem felismerhet˝oka ”gzip”-nek ´esha a ”–stdout” opci´ois adott, a bemen˝oadatokat v´altoz´asn´elkul¨ az alap´ertelmezett kimenetre m´asolja. Ilyenkor ”zcat” ugyan´ugy viselkedik, mint ”cat”. Ha ”-f” nincs megadva ´esnem a h´att´erben fut a program, a ”gzip” visszak´erdez, hogy a m´arl´etez˝of´ajlok felul´ırhat´ok-e.¨ -n –no-name T¨om¨or´ıt´eskor nem menti el az eredeti f´ajl nev´et´esid˝ob´elyeg´et. (Az eredeti n´evmindig elment˝odik, ha a nevet csonkolni kellett.) Kicsomagol´askor nem ´all´ıtja vissza az eredeti f´ajlnevet, azaz csak a ”gzip” f´ajlv´egz˝od´es´ett´avol´ıtja el, ´esnem ´all´ıtja vissza az id˝ob´elyegeket, hanem a t¨om¨or´ıtett f´ajl´eb´olm´asolja. -r –recursive Rekurz´ıvan v´egigmegy a k¨onyvt´arstrukt´ur´an. Amikor a parancssorban meg- adott f´ajlnevek k¨onyvt´arakat is tartalmaznak, ”gzip” bemegy a k¨onyvt´arba ´es t¨om¨or´ıti (illetve a ”gunzip” kicsomagolja) az ott tal´alt f´ajlokat. Jobb t¨om¨or´ıt´es´erhet˝oel, ha az ¨osszes tagot egyszerre t¨om¨or´ıtjuk.¨ Pl.: cat file1 file2 | gzip > foo.gz gzip [ -acdfhlLnNrtvV19 ] [-S suffix] [ n´ev... ] gunzip [ -acfhlLnNrtvV ] [-S suffix] [ n´ev... ] zcat [ -fhLV ] [ n´ev... ] Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as head

A ”head” a megadott f´ajlok els˝or´esz´et(alap´ertelmez´esben az els˝o10 sor´at) ´ırja ki. Amikor nincs megadva f´ajln´ev, vagy a f´ajln´ev”-”, a bemenet´etaz alap- ´ertelmezett bemenetr˝olveszi. Ha egyn´elt¨obb f´ajl adott, a f´ajl nev´et”==>” ´es ”<==” jelek k¨oz´et´eve minden f´ajl els˝or´eszeel˝ott ki´ırja. 272 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

-n N, –lines N Az els˝oN sort ´ırja ki. -q, –quiet, –silent Soha ne ´ırja ki a f´ajlnevet tartalmaz´ofejl´ecet. -v, –verbose Mindig ´ırja ki a f´ajlnevet tartalmaz´ofejl´ecet. head [-c N[bkm]] [-n N] [-qv] [–bytes=N[bkm]] [–lines=N] [–quiet] [–silent] [–verbose] [–help] [–version] [f´ajl...] Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as hexdump

A ”hexdump” seg´edprogram egy sz˝ur˝o,ami megjelen´ıti a megadott f´ajlokat vagy a szabv´anyos bemenetet, ha nem adunk meg f´ajlokat egy a felhaszn´al´o´altal megadott form´atumban. -b Egy b´ajtos okt´alis megjelen´ıt˝o.Minden sor elej´enmegjelen´ıti a bemeneti offsetet hexadecim´alisan, majd ezt k¨ovetik 16 oszlopban a sz´ok¨ozzel elv´alasztott h´arom jegy˝u, null´aval kieg´esz´ıtett bemeneti adatb´ajtok okt´alis form´aban. -c Egy b´ajtos karakteres megjelen´ıt˝o.Minden sor elej´enmegjelen´ıti a bemeneti offsetet hexadecim´alisan, majd ezt k¨ovetik 16 oszlopban a sz´ok¨ozzel elv´alasztott h´arom jegy˝u, sz´ok¨ozzel kieg´esz´ıtett bemeneti adatb´ajtok karakteres form´aban. -d K´etb´ajtos decim´alis megjelen´ıt˝o.Minden sor elej´enmegjelen´ıti a bemeneti offsetet hexadecim´alisan, majd ezt k¨ovetik 8 oszlopban a sz´ok¨ozzel elv´alasztott ¨ot jegy˝u, null´aval kieg´esz´ıtett k´etb´ajtos adat egys´egekel˝ojel n´elkuli,¨ decim´alis form´aban. -e format string Egy adatok megjelen´ıt´es´ehez haszn´alt ”format string” form´a- tum stringet ad meg. -f format file Megad egy f´ajlt, ami egy vagy t¨obb ´uj sorral elv´alasztott form´a- tum´ustringet tartalmaz. Az ures¨ sorokat ´esazokat a sorokat, amelyek els˝onem sz´ok¨oz karaktere egy kett˝oskereszt (#) nem veszi figyelembe. -n length Csak ”length” b´ajt hossz´ubemenetet vesz figyelembe. hexdump [-bcdovx] [-e format string] [-f format file] [-n length] [-s skip] file ... Ford´ıt´as: Horneczki G´abor host

A ”host” inform´aci´okkal szolg´alaz Interneten l´ev˝ohostokr´ol´estartom´anyok- r´ol. Ezeket az inform´aci´okat a program egy a vil´agot´atsz¨ov˝oszerver h´al´ozatt´ol kapja. Ezek az inform´aci´ok´ugynevezett ”er˝oforr´asbejegyz´esekben” (recource re- cords) vannak t´arolva, melyek hierarchikusan szervezett ”z´on´akba” tartoznak. 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 273

Alap´ertelmez´esben, a program egyszer˝uen ´atv´altja a host neveket Internet c´ımekre ´esvissza. A ”-t”, ”-a” ´es”-v” opci´okkal lek´erdezhetunk¨ b´armilyen infor- m´aci´ota tartom´anynevekr˝olamelyek a tartom´anyn´evrendszerbe (domain name system) be vannak jegyezve. A ki´ırt inform´aci´oa megfelel˝oer˝oforr´asbejegyz´es kul¨ ¨onb¨oz˝omez˝oib˝ol´all. A program argumentuma lehet host n´ev(tartom´anyn´ev) vagy IP sz´am. A sz´amokkal le´ırt Internet c´ım n´egypontokkal hat´arolt decim´alis sz´amb´ol´all. Pl.: ”192.16.199.1”. Ez a n´egysz´ama 32 bites c´ım n´egyb´ajtja. A program alap´ertelme- z´esben a sz´amhoz rendelt host nevet adja vissza. A host n´evvagy a tartom´anyn´ev pontokkal hat´arolt n´evr´eszekb˝ol(c´ımk´ekb˝ol) ´all, pl.: ”nikhefh.nikhef.nl”. A prog- ram alap´ertelmez´esben megkeresi a n´evhez rendelt ¨osszes Internet c´ımet. -v A kapcsol´oaz eredm´enyt ”b˝obesz´ed˝uen”´ırja ki. Az er˝oforr´asbejegyz´esmin- den mez˝oj´etki´ırja. Ezen kapcsol´on´elkul¨ a ”ttl”´es”class”mez˝oknem jelennek meg. Hasonl´oan, az ”additional information” (tov´abbi inform´aci´ok) ´esaz ”authoritative nameservers” (hiteles n´evkiszolg´al´ok) szekci´okis megjelennek, amennyiben l´etez- nek. A kapcsol´oelhagy´asaeset´enezek a mez˝oknem kerulnek¨ ki´ır´asra. Ezen a felul¨ a b˝obesz´ed˝uopci´otov´abbi inform´aci´okat ´ır ki arr´ol, hogy a program ´eppen mit csin´al. Jegyezzuk¨ meg, hogy a ”-vv” ”nagyon b˝obesz´ed˝u”, hossz´ukimeneti eredm´ennyel j´ar. A speci´alis opci´ok, ´esegy´ebkapcsol´okel´erhet˝oka ”man host” beg´epel´es´evel. host [-v] [-a] [-t t´ıpus] [opci´ok] n´ev[szerver] host [-v] [-a] [-t t´ıpus] [opci´ok] -l z´ona [szerver] host [-v] [opci´ok] -H [-D] [-E] [-G] z´ona host [-v] [opci´ok] -C z´ona host [-v] [opci´ok] -A host host [opci´ok] -x [n´ev...] host [opci´ok] -X szerver [n´ev ...] Ford´ıtotta: Kov´acs Emese hostid

A ”hostid”parancs seg´ıts´eg´evel az aktu´alis host id sz´amothexadecim´alis ill. ha a ”-v” opci´omeg lett adva mindk´et, decim´alis ´esz´ar´ojelben hexadecim´alis alakj´at adja meg. Ez a sz´am´ert´ekv´arhat´oanegyedi a hostok k¨oz¨ott, ´esnorm´alis esetben hasonl´ıt a host INet c´ım´ehez. Csak a super-user (root) tudja a host id-t ´all´ıtani, ha megadja az opcion´alis ”decim´al-id”-t. Ez az ´ert´eka ”/etc/hostid” f´ajlban lesz elt´arolva, igy el´egegyszer be´all´ıtani. hostid [-v] [decimal-id] Ford´ıtotta: Szab´o Akos´ 274 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ hostname, domainname, dnsdomainname, nisdomainname, ypdomainname

hostname - Megjelen´ıti vagy be´all´ıtja a rendszer hostnev´et. domainname - Megjelen´ıti vagy be´all´ıtja a rendszer NIS/YP-tartom´anynev´et. dnsdomainname - Megjelen´ıti vagy be´all´ıtja a rendszer DNS-tartom´anynev´et. nisdomainname - Megjelen´ıti vagy be´all´ıtja a rendszer NIS/YP-tartom´anynev´et. ypdomainname - Megjelen´ıti vagy be´all´ıtja a rendszer NIS/YP-tartom´anynev´et. A hostname program a rendszer ´erv´enyben l´ev˝ohost- vagy tartom´anynev´enek be´all´ıt´as´ara, illetve megjelen´ıt´es´ere szolg´al. Ezt a nevet sok h´al´ozati program haszn´alja a g´epazonos´ıt´as´ara. A tartom´anynevet a NIS/YP szint´enfelhaszn´alja. A n´evlek´erdez´ese: Param´eterek n´elkuli¨ megh´ıv´askor, a program megjelen´ıti az ´erv´enyben l´ev˝o neveket. A ”hostname” ki´ırja a rendszer nev´et, amit a ”gethostname” fuggv´eny¨ ad vissza. A ”domainname”, ”nisdomainname”, ”ypdomainname”ki´ırja a rendszer ne- v´et, amit a ”getdomainname” fuggv´eny¨ ad vissza. Ez YP/NIS-tartom´anyn´evk´ent is ismeretes. A ”dnsdomainname” ki´ırja az FQDN (Fully Qualified Domain Name = Teljes Tartom´anyn´ev) tartom´anyr´esz´et. A rendszer teljes FQDN-j´eta ”host- name –fqdn” adja vissza. A n´evbe´all´ıt´asa: Param´eter n´elkul,¨ vagy a ”–file” kapcsol´oval h´ıvjuk meg a parancsot, ak- kor be´all´ıtja a hostnevet vagy a NIS/YP-tartom´anynevet. (Megjegyz´es: csak a rendszergazda v´altoztathatja meg a neveket.) Az FQDN- vagy a DNS- tartom´anynevet nem lehet a ”dnsdomainname” paranccsal be´all´ıtani. Az UHU- Linux az ”/etc/hostname” file tartalma alapj´anbe´all´ıtja a hostnevet bootol´askor (eg´eszpontosan a ”/etc/init.d/system/boot”). Az FQDN: Az FQDN-t (amit a ”hostname –fqdn” ad vissza) vagy a DNS-tartom´anynevet (amit a ”dnsdomainname” ad vissza) nem tudjuk megv´altoztatni ezzel a pa- ranccsal. A rendszer FQDN-je az a n´ev, amit a ”resolver” rendel a hostn´evhez. Az FQDN val´oj´aban az a n´ev, melyet a ”gethostbyname” rendel a ”gethostname” ´altal visszaadott hostn´evhez. A DNS-tartom´anyn´evaz els˝opont ut´ani r´esz.A konfigur´aci´ot´olfugg¨ teh´at(a ”/etc/host.conf”-ban van), hogyan v´altoztathatjuk meg. Altal´aban´ (ha a hosts f´ajlt a DNS- vagy NIS-lek´erdez´esel˝ott elemzi ki) a ”/etc/hosts” f´ajlban m´odos´ıthatjuk. -a, –alias Megjelen´ıti a host alias nev´et(ha van). 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 275

-d, –domain Megjelen´ıti a DNS-tartom´anynevet. Ne haszn´aljuk a ”do- mainname” parancsot a DNS-tartom´anyn´ev lek´erdez´es´ere, mert az a NIS- tartom´anynevet mutatja meg. Haszn´aljuk helyette a ”dnsdomainname”-et. -F, –file f´ajln´evA hostnevet a megadott f´ajln´evb˝ololvassa ki. A megjegyz´ese- ket (a ”#” karakterrel kezd˝od˝osorokat) figyelmen k´ıvul¨ hagyja. -f, –fqdn, –long Megjelen´ıti az FQDN-t (a Teljes Tartom´anynevet). Az FQDN a r¨ovid hostn´evb˝ol´esa DNS-tartom´anyn´evb˝ol´all. Hacsak nem bind-ot vagy NIS-t haszn´alunk a hostok lek´erdez´es´ere, az FQDN-t ´esa DNS-tartom´anynevet (amely az FQDN r´esze)a ”/etc/hosts” f´ajlban v´altoztathatjuk meg. -i, –ip-address Megjelen´ıti a host IP-c´ım´etvagy -c´ımeit. -s, –short Megjelen´ıti a r¨ovid hostnevet. Ez a hostn´evels˝opontj´aig kiv´agott r´esze. -v, –verbose B˝obesz´ed˝u uzemm´odba¨ kapcsol, ´esk¨ozli, hogy mi t¨ort´enik. -y, –yp, –nis Megjelen´ıti a NIS-tartom´anynevet. Param´eter (vagy a ”–file” n´ev kapcsol´o)megad´as´aval a root be is ´all´ıthatja az ´uj NIS-tartom´anyt. hostname [-v] [-a] [–alias] [-d] [–domain] [-f] [–fqdn] [-i] [–ip-address] [–long] [-s] [–short] [-y] [–yp] [–nis] hostname [-v] [-F f´ajln´ev] [–file f´ajln´ev] [hostn´ev] domainname [-v] [-F f´ajln´ev] [–file f´ajln´ev] [n´ev] hostname [-v] [-h] [–help] [-V] [–version] dnsdomainname [-v] nisdomainname [-v] ypdomainname [-v] Ford´ıtotta: Nagy Viktor hwclock

A ”hwclock” egy eszk¨oz a Hardver´or´ahoz. A seg´ıts´eg´evel ki lehet ´ıratni az aktu´alis id˝ot, be lehet ´all´ıtani a Hardver´or´ategy megadott id˝oh¨oz vagy a Rend- szer´or´ahoz, vagy be lehet ´all´ıtani a Rendszer´or´ata Hardver´or´ahoz. A ”hwclock” programot rendszeresen futtathatjuk, hogy kiegyenl´ıtsuk¨ azt az id˝oelt´er´est, amit a mag´ara hagyott rendszer l´etrehoz. hwclock –show [ –utc ] [ –test ] [ –debug ] hwclock –set –date=d´atum [ –utc ] [ –test ] [ –debug] hwclock –systohc [ –utc ] [ –test ] [ –debug ] hwclock –hctosys [ –utc ] [ –test ] [ –debug ] hwclock –adjust [ –utc ] [ –test ] [ –debug ] hwclock –version [ –debug ] Ford´ıt´as: Gyulai Mih´aly id

Az ”id” inform´aci´otszolg´altat az adott felhaszn´al´or´ol, vagy arr´olaki a pro- gramot futtatja, ha felhaszn´al´onincs megadva. Alap´ertelmez´esben a val´odi fel- 276 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ haszn´al´oiID-t ´ırja ki, a val´odi csoport ID-t, az effekt´ıv felhaszn´al´oiID-t, ha az kul¨ ¨onb¨ozik a val´odi felhaszn´al´oiID-t˝ol, az effekt´ıv csoport ID-t, ha az kul¨ ¨onb¨ozik a val´odi csoport ID-t˝ol, ´esa kieg´esz´ıt˝ocsoportok ID-it. A parancs ezeket a pa- ram´etereket egy sorban, egym´asut´an´ırja ki, z´ar´ojelben megadva a felhaszn´al´o, illetve a csoport nev´et. id [-gnruG] [–group] [–name] [–real] [–user] [–groups] [–help] [–version] [user- name] Ford´ıtotta: Amon´ Tam´as install

Az ”install” f´ajlokat m´asol, be´all´ıtja a hozz´af´er´esijogokat, valamint - ha lehet- s´eges- a tulajdonost ´esa csoportot. A ”cp”-hez hasonl´oanhaszn´alatos: tipikusan Makefile-okban a programok ´esegy´ebf´ajlok c´elk¨onyvt´arba m´asol´as´ara. Hasz- n´alhat´om´ega c´elk¨onyvt´arak ´esa k¨onyvt´arstrukt´ur´aban el˝otte lev˝ok¨onyvt´arak l´etrehoz´as´ara ´esa c´elk¨onyvt´arhozz´af´er´esijogainak be´all´ıt´as´ara. F´ajl ¨onmag´ara m´asol´asanem lehets´eges. Opci´ok: [-g csoport] [-m m´od] [-o tulajdonos] [–group=csoport] [–mode=m´od] [–owner=tulajdonos] [–help] [–version] install [opci´ok] [-s,–strip] forr´asc´elinstall [opci´ok] [-s,–strip] forr´as... k¨onyvt´ar install [opci´ok] [-d,–directory] k¨onyvt´ar... Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as joe

Joe saj´atsz¨ovegszerkeszt˝oje. A JOE er˝oteljes, k´eperny˝oorient´alt ASCII-editor. Felhaszn´al´oifelulete¨ ha- sonl´ıt sok felhaszn´al´obar´atPC-s sz¨ovegszerkeszt˝oh¨oz. A Micro-Pro-f´ele Word- Star vagy a Borland ”Turbo”-nyelveinek felhaszn´al´oiotthonosan fognak mozogni benne. A JOE m´egis jellegzetes UNIX-os k´eperny˝oorient´alt editor, ´eslegf˝ok´eppen programok ´essz¨ovegek szerkeszt´es´ere alkalmas. A sz¨ovegszerkeszt˝oind´ıt´as´ahoz g´epeljuk¨ be, hogy ”joe”, azut´ana szerkeszteni k´ıv´ant nulla vagy t¨obb f´ajl nev´et. Mindegyik f´ajlnevet megel˝ozheti a lok´alis kap- csol´okbe´all´ıt´asa.M´as,glob´alis kapcsol´okat, melyek az eg´eszeditorra ´erv´enyesek, szint´ena parancssorban lehet elhelyezni. Amikor ´uj f´ajlt szerkesztunk,¨ az ´uj f´ajl nev´etmegadhatjuk mind a sz¨ovegszerkeszt˝oind´ıt´asakor, mind a f´ajl elment´ese- kor. A f´ajlnevek m´odos´ıtott szintaxisa lehet˝os´egetny´ujt programok kimenet´enek, 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 277 a szabv´anyos bemenetnek ´eskimenetnek, illetve f´ajlok vagy eszk¨oz¨ok r´eszeinek szerkeszt´es´ehez. Amikor m´ara sz¨ovegszerkeszt˝oben vagyunk, sz¨oveget g´epelhetunk¨ be, ´esspe- ci´alis vez´erl˝okarakter-szekvenci´akat haszn´alhatunk m´asszerkeszt˝ofeladatok el- v´egz´es´ehez, hogy megtudjuk, mik a vez´erl˝okarakter-szekvenci´ak, olvassuk el a man-oldalt, vagy nyomj Kˆ H-t (ctrl+kh) a s´ug´ohoz a sz¨ovegszerkeszt˝oben. Ford´ıtotta: Nagy Viktor

kbd mode

Billenty˝uzetm´odlek´erdez´esevagy be´all´ıt´asa. Amikor argumentumok n´elkul¨ ind´ıtjuk, a ”kbd mode” ki´ırja az aktu´alis billenty˝uzet-olvas´asim´odot. Param´eterekkel a k¨ovetkez˝okszerint ´all´ıtja ´atazt: -s: scancode m´od(RAW), -k: keycode m´od(MEDIUMRAW), -a: ASCII m´od (XLATE), -u: UTF-8 m´od(UNICODE). A hagyom´anyos m´oda XLATE, ahol a haszn´alt k´odokat 8-bites karakterk´esz- let tartalmazza. Altal´aban´ elv´arhat´o,hogy ez a karakterk´eszlet megegyezik azzal a k´eszlettel, amit a program a k´es˝obb sorra kerul˝oUnicode-ba¨ val´oford´ıt´asn´al haszn´al, miut´ana karaktereket a ”consolechars -m” ´altal kiv´alasztott kioszt´assal megjelen´ıti a k´eperny˝on. UNICODE m´odban a rendszer 16-bites karaktereket v´ar, melyeket a kernelnek 1, 2, vagy 3 byte-k´ent kuld¨ el az UTF-8 k´odol´asszab´alyai szerint. Az ut´obbi k´et m´odban a billenty˝uk helye a ”loadkeys” paranccsal defini´alhat´o. kbd mode [ -auks ] Ford´ıtotta: G´al Gyuri 278 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ kill

Meg´all´ıt egy processzt. A ”kill” program a megadott jelz´est(signal) kuldi¨ a megadott processznek. Amennyiben nem adunk meg jelz´est, a TERM-jelet kuldi¨ el. Ez meg¨oli azokat a processzeket, amelyek nem kapj´akel ezt a jelz´est. Szuk-¨ s´egeset´enhaszn´alhat´oa KILL (9) jelz´es,amely nem kaphat´oel, ´ıgy felt´etlenul¨ meg´all´ıtja a processzt. Megadja azon processzek list´aj´at, amelyeknek a ”kill” elkuldi¨ a jelz´est. Mind- egyik pid elem a k¨ovetkez˝on´egyt´ıpusb´olkerulhet¨ ki. Egy processz n´evamely eset´enaz ilyen n´even megh´ıvott processzekre vonatkozik a m˝uvelet. Egy ”n” po- zit´ıv eg´eszsz´am,amely a processz azonos´ıt´oj´at(process ID, PID) adja meg. A ”-1” ´ert´ek, amely eset´enminden processz, melynek PID-je 2 ´esMAX INT k¨ozt van megkapja a jelet (ha az ind´ıt´ofelhaszn´al´ojogosults´agaiezt engedik). Egy ne- gat´ıv, ”-n” sz´am,melynek eset´eben az n processz-csoporthoz tartoz´oprocesszek kapj´aka jelz´est. Ezen v´altozat haszn´alata eset´enfelt´etlenul¨ meg kell adnunk a jelz´esfajt´aj´ata processzek megad´asael˝ott, kul¨ ¨onben ezt a form´atveszi a jelz´es megad´as´anak. -s Megadja a kuldend˝ojelz´est.¨ A jelz´esn´evvel vagy sz´ammalis megadhat´o. -p Azt eredm´enyezi, hogy a ”kill” csak ki´ırja az ´erintett PID ´ert´ekeket, de nem kuldi¨ el a jelz´est. -l List´at k´esz´ıt a lehets´eges jelz´esnevekr˝ol. Ezeket a ”/usr/include/linux/signal.h”-ban tal´alhatjuk meg. kill [ -s signal | -p ] [ -a ] pid ... kill -l [ signal ] Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as killall

N´evszerint ¨oli meg a processzeket. A ”killall” program egy jelz´est(signal) kuld¨ minden processznek, amely a megadott parancsok valamelyik´etfuttatja. Amennyiben nincs jelz´esmegadva, SIGTERM-et kuld.¨ A jelz´esek n´evvel (pl. - HUP) vagy sz´ammal(pl. -1) is megadhat´ok. A 0-s jelz´es(a processz l´etez´es´enek ellen˝orz´ese)csak sz´ammal adhat´omeg. killall [-eiqv] [-signal] n´ev... killall -l killall -V Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 279 last

A legut´obbi bel´ep´eseklist´az´asatermin´alvagy felhaszn´al´oalapj´an. A ”last” a ”wtmp” bejegyz´eseit dolgozza fel, amely tartalmazza az ¨osszes inform´aci´ota be- ´eskil´ep´esekr˝ol, valamint a felhaszn´alt termin´alokr´ol. Opcion´alisan megadhatjuk a felhaszn´al´o,vagy a termin´alnev´etis. Ha t¨obb opci´otadunk meg, akkor min- den olyan inform´aci´otmegkapunk, amelyik legal´abb az egyik opci´ohoz tartozik: p´eld´aul a ”last root console” parancs kilist´azzaa root felhaszn´al´o ¨osszes bel´ep´es´et ´esa konzolon t¨ort´ent ¨osszes t¨obbi bel´ep´estis. A ”last” id˝oben visszafel´erendezett sorrendben list´azzaki a bel´ep´esidej´et, a kapcsolat hossz´at´esa felhaszn´alt ter- min´alnev´et, megmutatja a folyamatban l´ev˝okapcsolatokat ´esa rendszerle´all´ıt´as miatt f´elbeszakadt kapcsolatokat is. last [-number] [-f filename] [-t tty] [-h hostname] [-i address] [-l] [-y] [name...] Ford´ıtotta: Hermann Benedek

ldd

Az ”ldd” ki´ırja a parancssorban megadott program futtat´as´ahoz szuks´eges¨ megosztott k¨onyvt´arakat. 280 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

Az ”a.out” programokn´alaz ”ldd” egyszer˝uen egy fork ´esegy exec seg´ıts´eg´evel az argc-nek null´atmegadva elind´ıtja a programot. Az ”a.out” dinamikus linkere, az ”ld.so”, amely norm´alisan bet¨olti a megosztott k¨onyvt´arakat, ´eszreveszi ezt a speci´alis ind´ıt´ast, ´eski´ırja a szuks´egesk¨ ¨onyvt´arakat. ELF programokn´alaz ”ldd” egy fork ´esegy exec seg´ıts´eg´evel elind´ıtja a pro- gramot, ´esbe´all´ıt egy megfelel˝ok¨ornyezeti v´altoz´ot. Az ELF dinamikus linker, az ld-linux.so, amely norm´alisan a megosztott k¨onyvt´arakat bet¨olti, ´eszreveszi ezt a speci´alis esetet ´eski´ırja a futtat´ashoz szuks´egesk¨ ¨onyvt´arak list´aj´at. -v Ki´ırja az ldd verzi´osz´am´at. -V Ki´ırja az ld.so dinamikus linker verzi´osz´am´at. -d Elv´egzia fuggv´enyek¨ relok´al´as´at, ´eski´ırja a hi´anyz´ofuggv´enyeket¨ (csak ELF). -r Elv´egzia fuggv´enyek¨ ´esaz adatok relok´al´as´at, ´eski´ırja a hi´anyz´oobjektu- mokat (csak ELF). ldd [-vVdr] program ... Ford´ıtotta: Csehi Andr´as less

A ”less” program hasonl´ıt a ”more” megjelen´ıt˝ore, de visszafel´eval´omozg´ast is enged´elyez a f´ajlban, nemcsak el˝oremen˝ot. Tov´abb´aa ”less” sz´am´ara nem szuk-¨ s´egesa teljes bemeneti f´ajl beolvas´asaaz indul´ashoz, ´ıgy nagy sz¨ovegf´ajlokn´al gyorsabban indul, mint a sz¨ovegszerkeszt˝ok, azaz mint pl. a ”vi”. Ford´ıt´as: Horv´ath Andr´as ln

F´ajlok k¨oz¨otti k¨ot´eseket (linkeket) hoz l´etre. Amennyiben az utols´oargumentum egy l´etez˝ok¨onyvt´ar, az ”ln” program min- den m´asmegadott f´ajlhoz l´etrehoz egy k¨ot´estebben a k¨onyvt´arban (azonos n´e- ven). Amikor csak egy f´ajl adott, ahhoz az aktu´alis k¨onyvt´arba hoz l´etre k¨ot´est. Kul¨ ¨onben ha k´etf´ajl adott, az els˝oh¨oz hoz l´etre k¨ot´esta m´asodik ´altal megadott n´even. Hib´atjelent, ha az utols´oargumentum nem k¨onyvt´ar´eskett˝on´elt¨obb f´ajl adott. -b, –backup A t¨orlend˝of´ajlokr´olbiztons´agim´asolatot (backup) k´esz´ıt. -d, -F, –directory A szuper felhaszn´al´onak (root) megengedi k¨onyvt´arakra vonatkoz´okem´eny k¨ot´esekl´etrehoz´as´at. 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 281

-f, –force T¨orli a m´arl´etez˝oc´elf´ajlokat. -i, –interactive Megk´erdezi, hogy t¨or¨olheti-e, a m´arl´etez˝oc´elf´ajlokat. -n, –no-dereference Amennyiben a megadott c´elegy k¨onyvt´arra mutat´oszim- bolikus k¨ot´es(symbolic link), megk´ıs´erli ezt a k¨ot´estfelul´ırni,¨ nem pedig az ´altala mutatott k¨onyvt´arban hozza l´etre a k¨ot´est. Ezt az opci´oc´elszer˝uen a ”–force”-szal egyutt¨ haszn´alhat´o. -s, –symbolic Szimbolikus k¨ot´esthoz l´etre er˝osk¨ot´eshelyett. Ez az opci´o hibauzenetet¨ ad olyan f´ajlrendszereken, amelyek nem t´amogatj´aka szimbolikus k¨ot´eseket. ln [opci´ok] forr´as[c´el] ln [opci´ok] forr´as... k¨onyvt´ar Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as locate

A ”locate”parancs v´egign´ezia megadott f´ajln´evadatb´azis(oka)t ´eskinyomtatja azokat a f´ajlneveket, melyek illeszkednek a mint´a(k)ra. A mint´aktartalmazhat- nak shell-st´ılus´uspeci´alis karaktereket is (metakarakterek). Ezek a: ”*”, ”?”, ´es ”[]”. A metakarakterek nem kezelik a ”/” vagy ”.” karaktereket speci´alisan, emi- att p´eld´aul a ”foo*bar” minta illeszkedik a ”foo3/bar” karaktersort tartalmaz´o f´ajln´evre, hasonl´oana ”*duck*” minta is illeszkedik a ”lake/.ducky” karaktersort tartalmaz´of´ajlnevekre. A metakaraktereket tartalmaz´omint´akat id´ez˝ojelek k¨oz´e kell tenni jelezve, hogy azok nem a parancs´ertelmez˝onek (shell) sz´olnak. Amikor a minta egyszer˝ustring - nem tartalmaz metakaraktereket -, akkor a ”locate” parancs kilist´azminden olyan f´ajlnevet, ami b´armely r´esz´eben tar- talmazza az adott stringet. Ha a minta metakaraktereket is tartalmaz, akkor a ”locate” csak azokat a f´ajlokat list´azza,melyek pontosan illeszkednek a megadott mint´ara. Emiatt a metakaraktereket tartalmaz´omint´at´altal´aban ”*”-gal kezdjuk,¨ ´est¨obbnyire ”*”-gal fejezzuk¨ be. Ett˝olakkor t´erjunk¨ el, ha pontosan a f´ajln´evele- j´ere vagy v´eg´ere akarunk keresni. A f´ajln´ev-adatb´azis(ok) tartalmazz´akmindazokat a f´ajlneveket, melyek az adatb´azis utols´ofriss´ıt´esekor a rendszerben megtal´alhat´oakvoltak. A rendszer adminisztr´atora kiv´alaszthatja az alap´ertelmezett adatb´azist, a friss´ıt´es´enek gya- koris´ag´at, ´esazokat a k¨onyvt´arakat, melyekr˝olaz adatb´azis adatokat tartalmaz- hat. locate [ -d el´er´esi´ut ] [ –database=el´er´esi´ut ] [–version] [–help] minta... Ford´ıt´as: Kov´ari P´eter 282 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ logger

Bejegyz´eseket tesz a rendszer log-ba. A ”logger” egy shell parancsos kapcsola- tot ny´ujt a syslog rendszernapl´oz´omodulhoz. -i Bejegyzi a ”logger” process azonos´ıt´oj´atminden bejegyzett sorba. -s Az uzenetet¨ a szabv´anyos hiba kimenetre ´ırja ki, pont ´ugy, mint a rendszer- napl´o. -f file A megadott ´allom´any tartalm´atjegyzi be a rendszernapl´oba. -p pri A megadott priorit´assal jegyzi be az uzenetet.¨ A priorit´astsz´ammal, vagy a ”szolg´altat´asszint” p´arossal adhatjuk meg. P´eld´aul, ”-p local3.info” infor- m´aci´oa local3 szolg´altat´asr´ol. Az alap´ertelmezett a ”user.notice”. -t tag Megjel¨ol minden sort, a napl´oban a megadott tag-el. logger [-is] [-f ´allom´any] [-p pri] [-t tag] [uzenet¨ ...] Ford´ıt´as: V´araljai N´andor login

A ”login” programot a rendszerbe val´obel´ep´esre haszn´aljuk. Altal´aban´ nem k¨ozvetlenul¨ haszn´aljuk, hanem automatikusan megh´ıv´asra kerul,¨ amikor a login: promptra v´alaszk´ent be´ırjuk a felhaszn´al´onevunket.¨ A ”login” a shell szempont- j´ab´olkul¨ ¨onleges kezel´es˝ulehet ´esel˝ofordulhat, hogy nem h´ıvhat´omeg alfolya- matk´ent. Tipikus p´elda erre, amikor a ”login” parancsot a shell exec login-k´ent ´ertelmezi, teh´ataz ´uj bejelentkez´esel˝ott az aktu´alisb´olval´okil´ep´esre k´eszteti a felhaszn´al´ot. Amikor nem login shell-b˝olpr´ob´aljuk meg a login parancsot v´egre- hajtani, hibauzenetet¨ kapunk. Amikor a login: promptn´alkerul¨ megh´ıv´asra, lehet˝os´egvan a felhaszn´al´on´ev ut´ank¨ornyezeti v´altoz´okmegad´as´ara, NEV=´ ERT´ EK´ form´aban, azonban nem minden v´altoz´ottudunk ily m´odon szab´alyozni: p´eld´aul a PATH, HOME ´esa SHELL nem kaphat itt ´ert´eket. Ezut´ana jelszavunkat kell megadnunk. A be´ırt karakterek nem jelennek meg a k´eperny˝on, megel˝ozv´ena ”leskel˝od´est”. Abban az esetben. ha t¨obbsz¨or hib´as jelsz´otadunk meg, a login kil´ep, ´esa kapcsolat megszakad. Ford´ıt´as: Niedermayer Mikl´os 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 283 logname

A ”logname” ki´ırja a programot megh´ıv´ofelhaszn´al´onev´eta ”/var/run/utmp” f´ajl alapj´an, majd 0-val kil´ep. Amikor a h´ıv´oprocessznek nincsen bejegyz´ese,a ”logname” hibauzenetet¨ ´ır ki, ´es1-el t´ervissza. logname [–help] [–version] Ford´ıtotta: Kov´acs Emese ls, dir, vdir

K¨onyvt´arak tartalm´anak list´az´asa. A ”dir”´es”vdir”az ”ls”v´altozatai m´asalap´ertelmezett kimeneti form´atummal. Ezek a programok a megadott f´ajlokat ´esk¨onyvt´arakat list´azz´ak. A k¨onyvt´arak tartalma ABC szerint lesz rendezve. Az ”ls” alap´ertelmez´esszerint oszlopokba rendezett list´atad, fugg˝oleges¨ rendez´essel ha a kimenet egy termin´al. M´aseset- ben soronk´ent egy nevet ´ır ki. A ”dir” ´esa ”vdir” alap´ertelmez´esszerint hossz´u form´atum´ulist´atadnak. Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as mc

A Midnight Commander Unix t´ıpus´uoper´aci´osrendszerekhez k´esz´ıtett k¨onyv- t´arb¨ong´esz˝o´esf´ajlkezel˝oeszk¨oz. A Midnight Commander k´eperny˝oj´enek n´egyr´eszevan. Csaknem az eg´esz k´eperny˝ota k´etk¨onyvt´arpanelre t¨olti ki. Alap´ertelmez´esben a k´eperny˝on alulr´ol a m´asodik sor a parancssor, a legals´osor pedig a funkci´ogombok elnevez´eseit jelen´ıti meg. A legfels˝osor a Menusor.¨ A menusor¨ esetleg nem l´athat´o,de k¨onnyen megjelen´ıthet˝o´ugy, hogy a fels˝osorra kattintunk az eg´errel, vagy lenyomjuk az F9-et. A Midnight Commander lehet˝ov´eteszi, hogy egyszerre k´etpanelt l´athassunk. Az egyik a panelek k¨ozul¨ az akt´ıv ”current” panel (a kiv´alaszt´os´avaz akt´ıv pane- len tal´alhat´o). Majdnem minden m˝uvelet a jelenlegi panelben t¨ort´enik. N´eh´any f´ajlm˝uvelet, ´ugy mint ´atnevez´es-´athelyez´es´esm´asol´asalap´ertelmez´esben a kiv´a- lasztatlan panelt haszn´alja rendeltet´esihelyk´ent (ne agg´odjunk, v´egrehajt´asel˝ott erre mindig r´ak´erdez a meger˝os´ıt´esm˝uveletn´el). Tov´abbi inform´aci´ok´ert ´erdemes ´atn´ezni a K¨onyvt´arpanelek, a Bal ´esJobb oldali menuk¨ ´esa F´ajl menu¨ r´eszt, valamit az ”F1”-es gombbal el˝oh´ıvhat´oS´ug´ot, ´esterm´eszetesen a ”man mc” aj´an- l´asait. 284 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

Futtathatunk rendszer parancsot is a Midnight Commanderb˝ol, annak egy- szer˝ubeg´epel´es´evel. A megjelen˝oshell parancssorba mindig beg´epelhetjuk¨ a pa- rancsot ´esaz Enter lenyom´asakor a Midnight Commander lefuttatja azt. md5sum

Az ”md5sum” l´etrehoz minden bemeneti ´allom´anyhoz egy 128-bites ”ujjle- nyomatot” vagy ”uzenet¨ kivonatot” vagy ellen˝orzi egy el˝oz˝ofut´aseredm´eny´et´es eld¨onti, hogy a k´et uzenet¨ kivonat megegyezik-e (teh´ata f´ajlok nem v´altoztak). -b, –binary Minden bemeneti f´ajlt bin´arisnak tekint. Alap esetben a UN*X rendszerek nem tesznek kul¨ ¨onbs´egeta bin´aris ´essz¨oveg f´ajlok k¨oz¨ott, de m´as rendszerek eset´eben m´asa sz¨ovegek kuls˝o´esbels˝o´abr´azol´asa(k¨ ul¨ ¨on¨osen a ”sor v´ege”karakterek eset´eben). -h –help Haszn´alati utas´ıt´ast ´ır ki, majd kil´ep. -t, –text Minden bemeneti f´ajlt sz¨oveg f´ajlnak tekint. Ez a ”–binary” ellentett opci´oja. -v, –verbose B˝obesz´ed˝uinform´aci´ot´ır ki a folyamatr´ol. -V, –version Inform´aci´ot´ır ki a program verzi´oj´ar´ola szabv´anyos kimenetre, majd kil´ep. md5sum [-bhtvV] [-c file] [-s[string]] [–binary] [–check=file] [–help] [– string[=string]] [–text] [–verbose] [–version] [file...] Ford´ıtotta: Kov´acs Emese mesg

Megjelen´ıti (vagy nem jelen´ıti meg) a m´asfelhaszn´al´okt´ol´erkez˝o uzeneteket.¨ A ”mesg” egy felhaszn´al´ok´altal megh´ıvhat´oseg´edprogram, amellyel a termi- n´alunk standard hibakimenet´ere val´oa m´asok´altali ´ır´asjogosults´ag´at´all´ıthatj´ak be. Amikor az ´ır´asenged´elyezett, akkor az olyan programok, mint a ”talk” ´es a ”write”, uzeneteket¨ jelen´ıthetnek meg a k´eperny˝on. A ”hagyom´any” szerint az alapbe´all´ıt´asban az ´ır´asijogosults´agenged´elyezve van. n - Letiltja az uzeneteket.¨ y - Az uzenetek¨ megjelen´ıt´es´enek enged´elyez´ese. Amikor a ”mesg”-et param´eter n´elkul¨ ind´ıtjuk, akkor az ´epp aktu´alis ´allapot´at kapjuk meg a standard hibakimeneten. mesg [ n ] [ y ] Ford´ıtotta: Feh´er -Aries- J´anos 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 285 mispell

Helyes´ır´as-jav´ıt´oprogram. A ”mispell” Ispell-szer˝uinterakt´ıv ´escs˝ofelulet¨ a (Magyar) MySpell fuggv´eny-¨ k¨onyvt´arhoz. Felismeri ´esjav´ıtja az elut´eseket¨ ´est´ıpushib´akat sima sz¨oveges, (La)TeX, ´esHTML ´allom´anyokban. Ekezet´ n´elkuli¨ sz¨oveget ”´ekes´ıt”. Lehet˝ov´e teszi olyan ´uj t˝oszavak felv´etel´et, amelyet m´egragozott alakban is k´epes felis- merni. Amikor nem adunk meg ´allom´anyn´evparam´etert, a Mispell az Ispell cs˝ofelu-¨ let´ehez hasonl´oanm˝uk¨odik. Ez az uzemm´odbiztos´ıt¨ lehet˝os´egeta m´asprogra- mokkal (pl. Emacs, LyX, KWord) val´okapcsolattart´asra is. A Mispell-t N´emeth L´aszl´o k´esz´ıtette 2002- 2003-ban. mkdir

Az mkdir l´etrehozza a megadott nev˝uk¨onyvt´arakat. Alap´ertelmez´esszerint a l´etrehozott k¨onyvt´arak hozz´af´er´esijogai ´ugy alakul- nak, hogy a 0777 (‘a+rwx’) be´all´ıt´asb´olkivon´odnak az umask-ban be´all´ıtott jo- gosults´agbitek. Ford´ıtotta: T´ım´ar Andr´as mkfifo

Az ”mkfifo” FIFO-kat hoz l´etre (melyeket ”elnevezett cs¨oveknek” (pipe-oknak) is h´ıvnak) a megadott f´ajlnevekkel. A ”FIFO”egy kul¨ ¨onleges f´ajlt´ıpus, amely lehet˝ov´eteszi a fuggetlen¨ processzek- nek k¨ozti kommunik´aci´ot. Az egyik processz megnyitja a FIFO f´ajlt ´ır´asra, a m´asik pedig olvas´asra, amely k¨ovetkezt´eben az adatok ´ugy ´aramlanak, mint a burkokn´alvagy m´ashol megszokott anonimusz cs¨ovek eset´eben. -m m´od, –mode=m´od At´all´ıtja´ a l´etrehozott FIFO-k m´odj´atm´od-ra, amely jellegzetesen ”chmod”-os form´atum´u´esaz alap´ertelmezett m´odot haszn´alja kiindul´asipontk´ent. mkfifo [kapcsol´ok] f´ajl... Ford´ıtotta: Feh´er -Aries- J´anos 286 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ mknod

Az ”mknod”l´etrehoz egy FIFO-t (elnevezett cs˝o), egy karakter- vagy blokkspe- cifikus f´ajlt a megadott n´evvel. A kul¨ ¨onleges f´ajl h´aromszorosan (boole-logikai, eg´esz,eg´esz) t´arolja a f´ajlrend- szer. A boole-logikai v´alaszt a karakterspecifikus ´esblokkspecifikus f´ajl k¨oz¨ott. A k´eteg´esza nagyobb ´esa kisebb eszk¨oz sz´ama. ´Igy egy kul¨ ¨onleges f´ajl szinte semmit sem foglal a lemezen, ´escsak az oper´aci´os rendszerrel val´okapcsolatra haszn´alatos, nem pedig adatok t´arol´as´ara. Gyakran a kul¨ ¨onleges f´ajlokat a hardvereszk¨oz¨okkel (mint p´eld´aul lemez, szalagos egy- s´eg,tty, nyomtat´o)vagy az oper´aci´osrendszer szolg´altat´asaival (pl. /dev/null, /dev/random) hozz´ak ¨osszefugg´esbe.¨ Blokkspecifikus f´ajlok ´altal´aban lemezszer˝ueszk¨oz¨ok (ahol az adat adott blokksz´amk´ent ´erhet˝oel ´esjelent˝os,hogy rendelkezik blokk-gyors´ıt´assal(cache)). Minden egy´ebeszk¨oz karakterspecifikus f´ajl. (R´eges-r´egen csak egy elt´er´esvolt a kett˝ok¨ozt: a karakterspecifikus I/O f´ajlok nem voltak bufferelve, m´ıg a blokkspe- cifikus f´ajlok igen.) Az ”mknod” parancs az, amellyel ilyen t´ıpus´uf´ajlok k´esz´ıthet˝ok. A nevet k¨o- vet˝oargumentum hat´arozza meg a f´ajl t´ıpus´at: p - FIFO b - blokkspecifikus (bufferelt) f´ajl c - karakterspecifikus (nem buffe- relt) f´ajl -m m´od, –mode=m´od Be´all´ıtja az elk´esz´ıtett f´ajlok m´odj´atm´od-ra, amely az alap´ertelmezett m´odot haszn´alja kiindul´asipontk´ent. mknod [kapcsol´ok] n´evbc nagyobb kisebb mknod [kapcsol´ok] n´evp Ford´ıtotta: Feh´er -Aries- J´anos more

A ”more” egy sz˝ur˝oprogram, egy adott sz¨ovegb˝olcsak egy k´eperny˝onyit mu- tat. Ez egy nagyon egyszer˝uverzi´o.A ”less” egy sok ´uj ´eshasznos szolg´altat´ast ny´ujt´o”more”-emul´aci´o.A more utas´ıt´asinterakt´ıv parancsai a vi(1) parancsain alapulnak. mv

F´ajlokat nevez ´at. 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 287

Amennyiben az utols´oargumentum ´erv´enyes k¨onyvt´arat nevez meg, az ”mv” parancs minden m´asmegadott f´ajlt azonos n´evvel a megadott k¨onyvt´arba mozgat. M´ask´epp, ha csak k´etf´ajl adott, az els˝ota m´asodikra m´asolja. Hib´atjelent, ha az utols´oargumentum nem k¨onyvt´ar, ´est¨obb mint k´etf´ajl van megadva. Csak szab´alyos f´ajlokat tud f´ajlrendszerek k¨ozt mozgatni. Amennyiben a c´elf´ajl nem ´ırhat´o,az alap´ertelmezett bemenet egy ”tty” eszk¨oz ´esaz ”-f” vagy a ”–force” opci´onem adott, az ”mv” megk´erdezi a felhaszn´al´ot, hogy felul´ırhatja-e¨ a f´ajlt. Amikor a v´alasz nem ”i”-vel vagy ”I”-vel kezd˝odik, a f´ajlt ´atugorja. -b, –backup Biztons´agim´asolat k´esz´ıt´ese a felul´ırand´ovagy¨ t¨orlend˝of´ajlokr´ol. -f, –force A l´etez˝oc´elf´ajlok t¨orl´esek´erdez´esn´elkul.¨ -i, –interactive A felhaszn´al´omegk´erdez´ese arr´ol, hogy felul´ırhat´ok-e¨ a l´etez˝oc´elf´ajlok. Ha a v´alasz nem ”i”-vel vagy ”I”-vel kezd˝odik, a f´ajlt ´atugorja. -u, –update Nem mozgatja azokat a nem-k¨onyvt´arf´ajlokat, amelyeknek azonos vagy ´ujabb m´odos´ıt´asiid˝ovel rendelkez˝oc´elf´ajlja l´etezik. mv [opci´ok] forr´asc´elmv [opci´ok] forr´as... k¨onyvt´ar Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as newer

Osszehasonl´ıtja¨ a f´ajlok utols´om´odos´ıt´as´anak idej´et. Sikeres visszat´er´esi´er- t´ekkel l´epki, ha f´ajl1 l´etezik ´eslegal´abb olyan id˝os,mint f´ajl2. newer f´ajl1 f´ajl2 Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as newgrp, sg

newgrp - Csoportazonos´ıt´om´odos´ıt´asa.sg - Parancs v´egrehajt´asam´ascso- portazonos´ıt´oalatt. A ”newgrp” parancs a jelenlegi bejelentkez´eshez tartoz´ocsoportazonos´ıt´om´o- dos´ıt´as´ara haszn´alhat´o.Amikor a parancsot az elhagyhat´okapcsol´oval h´ıvtuk meg, akkor a rendszer ´ugy inicializ´alja ´ujra a felhaszn´al´oik¨ornyezetet, ahogy az 288 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ a bejelentkez´essor´anmegt¨ort´enik, ellenkez˝oesetben a jelenlegi k¨ornyezet - bele- ´ertve az aktu´alis munkak¨onyvt´arat is - v´altozatlan marad. A ”newgrp”parancs lecser´eli az aktu´alis csoportazonos´ıt´ota megnevezett vagy - ha nincs megadva - az ”/etc/passwd” f´ajlban megadott alap´ertelmezett cso- portra. Amikor a felhaszn´al´onem rendelkezik jelsz´oval, de a csoport igen, vagy a felhaszn´al´onem tagja a csoportnak, de a csoport rendelkezik jelsz´oval, akkor a rendszer bek´eri a csoport jelszav´at. Amennyiben a csoportnak nincs jelszava, ´es a felhaszn´al´onem tagja a csoportnak, akkor a hozz´af´er´esnem lehets´eges. Az ”sg” parancs m˝uk¨od´esehasonl´oa ”newgrp” parancs m˝uk¨od´es´ehez, de ez nem cser´eli le a felhaszn´al´oparancs´ertelmez˝oj´et, ´ıgy amikor kil´epunk¨ az ”sg” parancsb´ol, visszakapjuk az eredeti csoportazonos´ıt´ot. Az ”sg” parancsnak egy m´asik, aposztr´ofok k¨oz´ez´art parancsot is meg lehet adni, amely a Bourne paran- cs´ertelmez˝ovel kerul¨ v´egrehajt´asra. newgrp [-] [group] sg [-] [group [-c command]] Ford´ıtotta: Mamuzsics P´eter nl

Az ”nl” a megadott f´ajlokat, vagy ha nem adtunk meg egyet sem, vagy f´ajln´ev- k´ent ”-”karaktert adtuk meg, akkor a szabv´anyos bemenetet m´asolja a szabv´anyos kimenetre ´ugy, hogy a sorokat, vagy a kiv´alasztott sorokat besz´amozza. Az ”nl” a bemeneti ´allom´anyokat ´ugy veszi, mintha logikai lapokb´ol´alln´anak: alap´ertelmez´esben, a sorsz´amoz´as,1-t˝olindul minden logikai lap elej´en. Az ”nl” minden egyes bemeneti ´allom´anyt egy dokumentumk´ent kezel, nem kezdi ´ujra a sz´amoz´ast, ´esnem kezd ´uj logikai lapot az egyes f´ajlok v´eg´en. Ford´ıtotta: V´araljai N´andor od

F´ajlok ¨omleszt´ese(dump) okt´alis ´esm´asform´aban. Az ”od”program a standard kimenetre´ırja a megadott f´ajlok, illetve ”-”f´ajln´ev eset´ena standard bemenet tartalm´at. A kimenet minden sora a bemeneti f´ajl offsetj´ettartalmazza a baloldali oszlopban, ut´ana egy vagy t¨obb oszlopnyi adat k¨oveti az opci´ok´altal megadott form´atumban. (Offset = h´any b´ajttal van az els˝o b´ajt ut´anaz adott r´esz.) Alap´ertelmez´esszerint ”od” a f´ajl offsetjeit okt´alisan, az adatokat k´etb´ajtos okt´alis sz´amokform´aj´aban adja meg. Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 289 passwd

Felhaszn´al´oijelsz´omegv´altoztat´asa. A ”passwd” a felhaszn´al´ok´es a csoportok megv´altoztat´as´atv´egzi. A felhaszn´a- l´okcsak a saj´atjelszavukat v´altoztathatj´akmeg, a rendszergazda b´arki´et. A cso- portok jelszav´ataz adott csoport adminisztr´atora v´altoztathatja meg. A ”passwd” ezen k´ıvul¨ haszn´alhat´oa felhaszn´al´oiadatok, mint pl. az igazi n´ev, a login shell, vagy a jelszavak ”szavatoss´agiidej´enek” megv´altoztat´as´ara is. Jelsz´ov´altoz´asokA felhaszn´al´onak el˝osz¨or a r´egijelszav´atkell be´ırnia, ha m´ar volt neki. Ezut´anennek a jelsz´onak a k´odolt v´altozat´at ¨osszehasonl´ıtja a t´arolt jelsz´oval. A megfelel˝ojelsz´obe´ır´as´ara a felhaszn´al´onak csak egy lehet˝os´egevan. A rendszergazda ´atugorhatja ezt a l´ep´est, ´ıgy az elfelejtett jelszavak is megv´al- toztathat´oak. Miut´ana felhaszn´al´obe´ırta a jelszav´at, a ”passwd” megvizsg´alja, hogyan ren- delkezett a rendszergazda a jelszavak ”szavatoss´agiidej´er˝ol”. Amennyiben az id˝o nem alkalmas a jelsz´omegv´altoztat´as´ara, a ”passwd” kil´epminden v´altoztat´as n´elkul.¨ Ezek ut´an a program bek´eri a felhaszn´al´ot´olaz ´uj jelsz´ot, majd megvizsg´alja, hogy el´egbonyolult-e. Altal´anos´ szab´alyk´ent elmondhat´o,hogy a jelszavak j´ok, ha 6-8 karakterb˝ol´allnak, ´es a k¨ovetkez˝ojelk´eszletekb˝oltartalmaz elemeket: - Az ABC kis bet˝ui - Az ABC nagy bet˝ui - Sz´amok0 ´es9 k¨oz¨ott - ´Ir´asjelek Fontos odafigyelni, hogy ne tartalmazzon az adott rendszeren haszn´alt ”erase” ´es”kill” k´od´ukaraktereket. A ”passwd” nem fogad el nem el´egg´ebonyolult jelsz´ot. Amennyiben a jelsz´oelfogadhat´o, a ”passwd”a biztons´agkedv´e´ert m´egegyszer bek´eri az ´uj jelsz´ot, ´escsak akkor hajtja v´egre a v´altoztat´ast, ha a k´etbevitt jelsz´o megegyezik. Csoportok jelszavai A ”-g” kapcsol´ohaszn´alata eset´ena megadott nev˝ucso- port jelszava v´altozik meg. Ezt csak a rendszergazda vagy a csoport adminiszt- r´atora teheti meg. A jelenlegi csoportjelszavat nem k´eri v´altoztat´asel˝ott. Az ”-r” kapcsol´ota ”-g” kapcsol´oval haszn´alva lehet a csoport jelszav´atkikapcsolni, ez- ´altal minden tag haszn´alhatja a csoportot. Az ”-R” kapcsol´oa ”-g” kapcsol´oval haszn´alva a csoport minden felhaszn´al´oel˝ott lez´arul. A jelszavak szavatoss´agiideje A jelszavak el´evul´esiidej´eta¨ rendszergazda a ”-x”, ”-n”, ”-w”, ´es”-i” kapcsol´okkal szab´alyozhatja. A ”-x” kapcsol´oa jelsz´ocser´ek k¨ozti maxim´alis id˝ot´all´ıtja be. A jelsz´otlegk´es˝obb max. naponk´ent meg kell v´altoztatni. Az ”-n” kapcsol´oa k´etjelsz´ocsere k¨oz¨otti minim´alis id˝otszab´alyozza: a felhaszn´al´oaddig nem v´altoztathatja meg jelszav´at, am´ıg legal´abb min. nap el nem telt az el˝oz˝ov´altoztat´as´ota. A ”-w”kapcsol´oval azt ´all´ıthatjuk be, hogy h´any nappal a jelsz´olej´arta el˝ott kezdje el a rendszer a felhaszn´al´otfigyelmeztetni. Az 290 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ els˝ofigyelmeztet´es”figy”. nappal a lej´arat el˝ott jelenik meg, ´esut´ana naponta t´aj´ekoztatja a felhaszn´al´ota m´egh´atral´ev˝onapok sz´am´ar´ol. Az ”-i” kapcsol´o ”inakt”. nappal a jelsz´olej´arta ut´anlez´arja a felhaszn´al´obel´ep´esilehet˝os´eg´et. Jogosults´ag-kezel´es A felhaszn´al´oklez´arhat´oak´es´ujra beengedhet˝oeka ”-l”´esa ”-u” kapcsol´okkal. Az ”-l” kapcsol´oa jelsz´otkicser´eli egy olyan ´ert´ekre, ami semmilyen lehets´eges jelsz´ok´odolt ´ert´ek´evel nem egyezik. Az ”-u”kapcsol´ovissza´all´ıtja a jelsz´ota r´egire, ´es´ıgy ´ujra enged´elyezi a bel´ep´est. A jogosults´agokaz ”-S” kapcsol´oval ´all´ıthat´oakbe. Ez 6 r´eszb˝ol´all: Az els˝oazt jelzi, hogy a felhaszn´al´ole van z´arva (L), nincs jelszava (NP), vagy van ´erv´enyes jelszava (P). A m´asodik r´eszaz utols´ojelsz´ov´altoztat´asd´atuma. A k¨ovetkez˝o n´egyr´esza jelszavak minim´alis ´esmaxim´alis ideje, az els˝ofigyelmeztet´esa jelsz´o lej´arta el˝ott ´eshogy mennyi ideig ´ela jelsz´olej´arta ut´an. Tippek a felhaszn´al´oijelszavakhoz Egy jelszavas rendszer biztons´agaa k´odol´asialgoritmus er˝oss´eg´et˝ol´esa lehet- s´egeskulcsok sz´am´at´olfugg.¨ A UNIX rendszerek k´odol´asim´odja az NBS DES algoritmuson alapul, ´esnagyon biztons´agos.A lehets´egeskulcsok sz´amaa v´alasz- tott jelsz´ov´eletlenszer˝us´eg´enm´ulik. A jelszavas rendszerek felt¨or´eselegt¨obbsz¨or a gondatlanul megv´alasztott jel- sz´ov´alaszt´asnak vagy a jelszavak cser´elget´es´enek eredm´enye. Ezen okok miatt c´el- szer˝uolyan jelsz´otv´alasztanunk, ami nem szerepel a sz´ot´arban ´esnem szuks´eges¨ le´ırni. Tipikusan rossz v´alaszt´asm´eg,ha valamilyen nevet, valamilyen azonos´ı- t´osz´amot, szulet´esnapot,¨ vagy c´ımet haszn´alunk jelsz´ok´ent. Ezeket legt¨obbsz¨or minden m´aslehet˝os´egvizsg´alata el˝ott kipr´ob´alja a potenci´alis cracker. Igyekezzunk¨ olyan jelsz´otv´alasztani, amit k¨onnyen megjegyezhet˝o´es´ıgy nem vagyunk arra szorulva, hogy le kelljen ´ırni. Ezt p´eld´aul ´ugy ´erhetjuk¨ el, hogy k´etr¨ovidebb sz´otelv´alasztunk egy sz´ammalvagy valamilyen karakterrel, p´eld´aul jel@szo. A m´asik m´odszer, hogy egy k¨onnyen megjegyezhet˝omondat vagy id´ezetmin- den szav´anak els˝ovagy utols´obet˝uj´et´ırjuk egym´asut´an. ´Igy p´eld´aul a ”Morzsa kuty´amhegyezd fuled”-b˝ol”Maqmhdfd”¨ lesz. Feltehet˝oleg kev´escracker sz´ot´ar´a- ban fog szerepelni ez a sz´o.Ennek ellen´ere a m´egnagyobb biztons´agkedv´e´ert ´erdemes valamilyen saj´atm´odszert kital´alni jelszavak k´esz´ıt´es´ere. Megjegyz´esa csoportok jelszavair´ol A csoportok jelszavai ´alland´obiztons´agiprobl´em´atjelenthetnek, mivel nem- csak egy ember ismerheti a jelsz´ot. A csoport-kezel´esazonban hasznos abban az esetben, ha t¨obb felhaszn´al´oegyuttm˝uk¨ ¨od´es´etkell megoldani. passwd [-f|-s] [n´ev] passwd [-g] [-r|-R] csoport passwd [-x max] [-n min] [-w figy] [-i inakt] n´evpasswd -l|-u|-d|-S n´ev 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 291

Ford´ıtotta: Erdi´ "Cactus" Gergo paste

F´ajlok sorait f˝uzi ¨ossze. A ”paste” sorban ki´ırja minden megadott f´ajl sorait karakterekkel el- v´alasztva ´es´uj sor karakterrel lez´arva. Amikor nem adunk meg f´ajlnevet, akkor az alap´ertelmezett bemenetet haszn´alja. A ”-” f´ajln´eva standard bemenetet jelenti. -s, –serial A sorokat el˝osz¨or egy f´ajlb´olveszi ahelyett, hogy minden f´ajlb´ol venne egy-egy sort. -d, –delimiters=elv´alaszt´olista Az elv´alaszt´olist´aban megadott karaktereket haszn´alja sorj´aban a helyett az ¨osszef˝uz¨ott sorok elv´alaszt´as´ahoz. Ami- kor az elv´alaszt´olist´atkimer´ıtette, el¨olr˝olkezdi ´ujra. paste [-s] [-d elv´alaszt´olista] [–delimiters=elv´alaszt´olista] [–serial] [f´ajl(ok)...] paste [–help] [–version] Ford´ıtotta: T´ım´ar Andr´as pathchk

A f´ajln´evportolhat´os´ag´anak ellen˝orz´ese. Minden f´ajln´ev-re a ”pathchk” uzenetet¨ ´ır ki, ha az al´abbi felt´etelek k¨ozul¨ valamelyik teljesulne:¨ - a ”f´ajln´ev”-ben a l´etez˝ok¨onyvt´arak k¨oz¨ott van olyan, amely rendelkezik keres´esi(v´egrehajt´asi) jogosults´aggal- a f´ajln´evhossza nagyobb a f´ajlrendszer- ben lehets´egesmaximumn´al- minden egyes f´ajln´ev ¨osszetev˝ohossza megfelel egy m´arl´etez˝ok¨onyvt´arn´evnek, amely nem nagyobb a f´ajlrendszerben megengedett f´ajln´ev-komponensek m´eret´en´el -p, –portability Az alapul szolg´al´of´ajlrendszeren v´eghezvitt hosszellen˝orz´es helyett minden egyes f´ajlnevet ´eskomponenst tesztel, a POSIX.1-nek megfelel˝o minim´alis portol´asik¨ovetelm´enyek alapj´an. Azt is ellen˝orzi, hogy a f´ajln´evnem tartalmaz-e olyan karaktereket, amely nincs benne a portolhat´of´ajlnevek karak- tert´abl´aj´aban. pathchk [-p] [–portability] f´ajln´ev... patchk [–help] [–version] Ford´ıt´as: Feh´er -Aries- J´anos 292 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ pr

Sz¨ovegf´ajlokat konvert´alnyomtat´ashoz. A ”pr” parancs ki´ırja az alap´ertelmezett kimenetre az oldalakra ´esv´alaszt- hat´oanhas´abokra t¨ordelt v´altozat´ata parancssorban megadott sz¨ovegf´ajloknak, vagy az alap´ertelmezett bemenetnek, ha nem adtunk meg f´ajlt, vagy ha a ”-” f´ajln´evszerepel a parancssorban. A bemeneti lapdob´asoldalt¨or´esteredm´enyez a kimeneten. pr [+OLDAL] [-HASAB]´ [-abcdfFmrtv] [-e[tabkarakter[tabsz´eless´eg]]] [-h fej- l´ec][-i[tabkarakter[tabsz´eless´eg]]] [-l oldalhossz] [-n[sz´amhat´arol´o[sz´amjegyek]]] [-o bal marg´o][-s[has´abhat´arol´o]] [-w oldalsz´eless´eg][–help] [–version] [f´ajl...] Ford´ıtotta: Nagy Viktor printenv

Inform´aci´ot´ır ki a k¨ornyezetr˝olvagy annak egy r´esz´er˝ol. Amikor nem adtunk meg egy variable argumentumot sem, akkor a ”prin- tenv” parancs ki´ırja az ¨osszes k¨ornyezeti be´all´ıt´ast. Amennyiben egy vagy t¨obb ”v´altoz´o”-nevet megadunk, a parancs ki´ırja a be´all´ıtott v´altoz´ok´ert´ek´et. Amelyik v´altoz´onak nincs ´ert´eke, az nem szerepel a ki´ır´asban. printenv [v´altoz´o...] printenv [–help] [–version] Ford´ıtotta: Kov´acs Emese ps

A processzek ´allapot´atadja meg. A ”ps” program az aktu´alis processzek pillanatfelv´etel´etadja. Amennyiben az ´allapotok ism´etl˝od˝ofriss´ıt´es´ere van szuks´eg,a¨ ”top” haszn´alata javasolt. Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as pstree

A processek fa strukt´ur´aj´at ´abr´azolja. A ”pstree” parancs egy f´atjelen´ıt meg, az ´eppen fut´oprocesszekr˝ol. A fa gy¨o- kere vagy a pid vagy az init (ha nincs pid) processzek egyike. Amikor felhaszn´al´oi 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 293 nevet is megadunk, akkor csak az adott felhaszn´al´oprocesszeib˝ollesz´armaz´opro- cesszeket l´atjuk. Ford´ıtotta: Kov´acs Emese

pwd

A ”pwd” parancs ki´ırja az aktu´alis k¨onyvt´arteljes nev´etel´er´esi´uttal. A ki´ırt n´evminden eleme val´odi k¨onyvt´arn´evlesz - nem lesznek benne szimbolikus linkek. A legt¨obb Unix shell tartalmaz egy ugyanilyen nev˝ube´ep´ıtett parancsot, ez´ert az el´er´esi´ut n´elkul¨ kiadott ”pwd” parancs ezt a be´ep´ıtett v´altozatot fogja hasz- n´alni, amelynek a m˝uk¨od´eseelt´erhet az itt le´ırtt´ol. pwd pwd [–help] [–version] Ford´ıtotta: Domokos P´eter , T´ım´ar Andr´as 294 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ readlink

Amikor a f´ajl egy szimbolikus link, ki´ırja a tartalm´at(azt, hogy mire mutat), ´essikeres visszat´er´esi´ert´ekkel kil´ep, minden m´asesetben sikertelen visszat´er´esi ´ert´ekkel l´epki. readlink f´ajl Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as rm

Allom´anyok´ elt´avol´ıt´asa. Az ”rm” elt´avol´ıtja a meghat´arozott ´allom´anyt. Alap´ertelmez´esk´ent a k¨onyv- t´arakat nem t¨orli. Amikor egy ´allom´any nem ´ırhat´o,az alap´ertelmezett bemenet egy tty, ´esa ”-f” vagy a ”–force” kapcsol´otnem aktiv´altuk, ”rm” megk´erdezi a felhaszn´al´ot, hogy elt´avol´ıthatja-e az ´allom´anyt. Ha a v´alasz nem ”i” vagy ”I” bet˝uvel kezd˝odik a k¨ovetkez˝o´allom´anyt veszi. -d, –directory K¨onyvt´arak elt´avol´ıt´asa”unlink” haszn´alat´aval ”rmdir” helyett. Nem szuks´eges,hogy¨ a k¨onyvt´ar ures¨ legyen t¨orl´eskor. -f, –force Figyelmen k´ıvul¨ hagyja a nem l´etez˝o´allom´anyokat ´esnem k´erdezi meg a felhaszn´al´ot. -i, –interactive Minden f´ajl elt´avol´ıt´asael˝ott megk´erdezi a felhaszn´al´ot, hogy t¨or¨olheti-e az adott ´allom´anyt. Amikor a v´alasz nem ”i” vagy ”I”bet˝uvel kezd˝odik a k¨ovetkez˝o´allom´anyt veszi. -r, -R, –recursive A k¨onyvt´arak tartalm´atrekurz´ıvan t¨orli. -v, –verbose Ki´ırja minden f´ajl nev´etmiel˝ott t¨or¨oln´e. rm [-dfirvR] [–directory] [–force] [–interactive] [–recursive] [–help] [–version] [–verbose] n´ev... Ford´ıtotta: Tarbaj P´eter rmdir

Az ”rmdir” elt´avol´ıt minden megadott ures¨ k¨onyvt´arat. Amikor b´armelyik k¨onyvt´arargumentum nem egy l´etez˝o ures¨ k¨onyvt´arra utal, az hib´anak min˝osul.¨ -p Az opci´ohat´as´atlegegyszer˝ubben egy p´eld´aval mutathatjuk be. Legyen a k¨onyvt´ar”k¨onyvt´ar” argumentum ”a/b/c”, ekkor az ”rmdir -p a/b/c” parancs el˝osz¨or az ”a/b/c” k¨onyvt´arat t¨orli, majd az ”a/b”-t, v´egul¨ az ”a”-t. Ez csak akkor sikerulhet,¨ ha minden megel˝oz˝oparancs hat´as´ara a szul˝ok¨ ¨onyvt´ar uress´ev´alt.¨ 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 295

–ignore-fail-on-non-empty Szok´asosanaz ”rmdir” nem t¨orli a k¨onyvt´arat, ha az nem ures.¨ Ez az opci´oarra utas´ıtja az ”rmdir” programot, hogy ne adjon hibajelz´est, ha a k¨onyvt´arelt´avol´ıt´asaaz´ert nem sikerult,¨ mert az nem volt ures.¨ rmdir [opci´ok] k¨onyvt´ar... Ford´ıtotta: T´ım´ar Andr´as rsh

Az ”rsh” parancsot hajt v´egre a host-on. Az ”rsh” a t´avoli parancsnak ´atadja az alap´ertelmezett bemenet´et, a t´avoli pa- rancs alap´ertelmezett kimenet´et az alap´ertelmezett kimenet´enek, ´esa t´avoli pa- rancs alap´ertelmezett hibakimenet´etaz alap´ertelmezett hibakimenet´ere. A meg- szak´ıt´as,kil´ep´es´estermin´al´ojelet tov´abbadja a t´avoli parancsnak, ”rsh”´altal´aban akkor fejez˝odik be, amikor a t´avoli parancs befejez˝odik. Az opci´oka k¨ovetkez˝ok: -K A ”-K” opci´okikapcsolja a Kerberos hiteles´ıt´est. -d A ”-d” opci´obekapcsolja a socket nyomk¨ovet´esta ”setsockopt”-t haszn´alva) a t´avoli hosttal val´okommunik´aci´oban haszn´alt TCP socket-tekre. -n A ”-n” kapcsol´o´atir´any´ıtja a bemenetet a ”/dev/null” speci´alis eszk¨ozr˝ol. -x A ”-x” kapcsol´obekapcsolja a DES k´odol´astminden adatforgalomra. Ez jelent˝osn¨oveked´estokozhat a v´alaszid˝oben. rsh [-Kdnx] [-k realm] [-l felhaszn´al´oin´ev] host [parancs] Pl.: rsh m´asikg´epcat t´avolif´ajl helyif´ajl rsh m´asikg´epcat t´avolif´ajl ” ” m´a- sik t´avolif´ajl Ford´ıtotta: Kab´odi L´aszl´o, Kov´acs Tam´as sed

Folyamszerkeszt˝o(stream editor). A ”sed” program a megnevezett f´ajlokat (alap´ertelmez´esszerint az alap´ertel- mezett bemenetet) az alap´ertelmezett kimenetre m´asolja, de k¨ozben egy paran- csokat tartalmaz´oszkriptnek megfelel˝oenmegszerkeszti. A ”-e”opci´oaz egyszer˝uszerkeszt´estjelenti: a szerkeszt˝oparancsot a k¨ovetkez˝o argumentumb´olveszi. Amennyiben t¨obb ”-e” is van a parancssorban, megjelen´e- suk¨ sorrendj´eben hajtja ˝oket v´egre. Amennyiben csak egyetlen ”-e” opci´ovan ´es nincs ”-f”, a ”-e” elhagyhat´o. 296 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

A ”-f” opci´oazt eredm´enyezi, hogy a parancsokat az ”sfile” f´ajlb´olveszi. Amennyiben t¨obb is van bel˝oluk,¨ megjelen´esuk¨ sorrendj´eben kerulnek¨ v´egrehaj- t´asra. A ”-e”´es”-f” opci´okkeverhet˝ok. A ”-g” opci´oazt eredm´enyezi, mintha minden helyettes´ıt´esiparancsnak ”g” v´egz˝od´eselenne. A ”-n” opci´oelnyomja az alap´ertelmezett kimenetet. sed [-n] [-g] [-e script ] [-f sfile ] [ file ] ... Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as seq

A ”seq”parancs sz´amoksorozat´at´ırja az alap´ertelmezett kimenetre. A sz´amok ”els˝o”-t˝ol”utols´o”-ig, l´ep´esl´ep´esk¨ozzel k¨ovetkeznek. Alap´ertelmez´esszerint ”els˝o” ´es”l´ep´es”is egyar´ant 1, valamint minden sz´am´uj sorba kerul.¨ A sz´amoknem csak eg´eszek, hanem val´osakis lehetnek. seq [opci´ok]... [els˝o[l´ep´es]] utols´o... Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as setleds

A ”setleds” kijelzi ´esbe´all´ıtja a VT (virtu´alis termin´al) speci´alis billenty˝uinek ´esledjeinek (egyszer˝ubben a NumLock, a CapsLock ´esa ScrollLock) ´allapot´at. Kapcsol´okn´elkul¨ haszn´alva a ”setleds” az aktu´alis ´allapotokat mutatja meg. A megfelel˝okapcsol´oval haszn´alva a program be´all´ıtja a megadott ledek ´allapot´at (m´ıg a t¨obbit v´altozatlanul hagyja). Az ´at´all´ıt´asokel˝otti ´esut´ani ´allapotot a ”-v” kapcsol´oval lehet ki´ıratni. Minden egyes VT-hoz egy´eni be´all´ıt´asokat lehet rendelni. -F Alap´ertelmez´es. At´all´ıtja´ a VT billenty˝uzet ´allapot´at(az aktu´alis ´allapotot a billenty˝uzet ledjei jelezhetik). -D At´all´ıtja´ a ”VT” ledjeit ´esaz ´allapotot alap´ertelmezett´eteszi (´ıgy egy termin´alt¨orl´essem v´altoztatja meg ezen be´all´ıt´asokat). Ez akkor lehet hasznos, ha p´eld´aul a numlock-ot mindig bekapcsolva szeretn´enk haszn´alni. -L Nem ´all´ıtja ´ata VT billenty˝uzeteinek ´allapot´at, de a ledek´etigen. Ekkor a ledek nem az aktu´alis ´allapotot fogj´akjelezni, hanem a parancssorban meg- adottat. A ”setleds -L” parancs (tov´abbi opci´okn´elkul)¨ vissza´all´ıtja a norm´alis ´allapotot, ekkor a ledek kijelz´esemegegyezik a t´enyleges be´all´ıt´asokkal. 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 297

-num +num Ki vagy bekapcsolja a NumLock-ot. (Jelenleg a NumLock be´al- l´ıt´asaa keypad gombjainak viselked´es´ethat´arozza meg. A NumLock gomb meg- nyom´as´aval a NumLock be´all´ıt´as´atlehet v´altoztatni.) -caps +caps Ki vagy bekapcsolja a CapsLock-ot. (Jelenleg a CapsLock be´all´ı- t´asaa Shift gomb viselked´es´eta t¨obbi gombra hat´arozza meg. A CapsLock gomb megnyom´as´aval a CapsLock be´all´ıt´as´atlehet v´altoztatni.) -scroll +scroll Be vagy kikapcsolja a ScrollLock-ot. (Jelenleg a ScrollLock gomb (vagy a S/ˆ Q)ˆ a konzolra t¨ort´en˝oki´ır´ast´all´ıtja meg, vagy ind´ıtja.) A ”setleds” egyik haszn´alata lehet, hogy a ”/etc/init.d/rc” ´allom´anyban meg- adjuk a NumLock kezdeti ´es alap´ertelmezett ´ert´ek´et: INITTY=/dev/tty[1-8] for tty in $INITTY; do setleds -D +num < $tty done setleds [-v] [-L] [-D] [-F] [+|-num] [+|-caps] [+|-scroll] Ford´ıtotta: Vizi Szil´ard setmetamode

Meghat´arozza a billenty˝uzet meta billenty˝ukezel´es´et. Argumentum n´elkul¨ a ”setmetamode” ki´ırja az aktu´alis Meta billenty˝um´odot. Argumentumokkal, be´all´ıtja a megadott Meta billenty˝um´odot. A program k¨ozli velunk¨ az ´at´all´ıt´asel˝otti ´esaz azut´ani be´all´ıt´asokat. A Meta billenty˝um´odot megadhatjuk kul¨ ¨on minden virtu´alis termin´alra (a program futtat´asakor a be´all´ıt´asaz stdin-hez kapcsol´od´otermin´alra vonatkozik). Haszn´alhatjuk a ”setmetamode”-ot a ”/etc/init.d/rc”-ben a kezdeti Meta m´od megad´as´ara, pl. a k¨ovetkez˝oszkript seg´ıts´eg´evel: INITTY=/dev/tty[1-8] for tty in $INITTY; do setmetamode escprefix < $tty done setmetamode [ meta|bit|metabit | esc|prefix|escprefix ] Ford´ıtotta: Kov´acs Emese setterm

Termin´altulajdons´agokbe´all´ıt´asa. A ”setterm” egy karakterl´ancot ´ır a szabv´anyos kimenetre, amely aktiviz´alja az el˝o´ırt termin´alk´epess´egeket. Ahol lehets´eges,a terminfo adatb´azishoz fordul, hogy megtal´alja a haszn´aland´okarakterl´ancot. Azonban n´eh´any opci´onem felel meg ”termcap” k´epess´egnek. Ebben az esetben, ha a termin´alt´ıpusa ”minix-vc” 298 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ vagy ”minix-vcam”, a karakterl´anc amely megh´ıvja az el˝o´ırt k´epess´egeket a PC Minix virtu´alis konzol meghajt´on, a kimenet. A termin´al´altal nem t´amogatott opci´okat figyelmen k´ıvul¨ hagyja. setterm [ -term terminal name ] setterm [ -reset ] setterm [ -initialize ] set- term [ -cursor [on|off] ] setterm [ -keyboard pc|olivetti|dutch|extended ] setterm [ -repeat [on|off] ] setterm [ -appcursorkeys [on|off] ] setterm [ -linewrap [on|off] ] setterm [ -snow [on|off] ] setterm [ -softscroll [on|off] ] setterm [ -defaults ] setterm [ -foreground black|red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white|default ] setterm [ -background black|red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white|default ] setterm [ -ulcolor black|grey|red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white ] setterm [ -ulcolor bright red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white ] setterm [ -hbcolor black|grey|red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white ] setterm [ -hbcolor bright red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white ] setterm [ -inversescreen [on|off] ] set- term [ -bold [on|off] ] setterm [ -half-bright [on|off] ] setterm [ -blink [on|off] ] setterm [ -reverse [on|off] ] setterm [ -underline [on|off] ] setterm [ -store ] setterm [ -clear [ all|rest ] ] setterm [ -tabs [tab1 tab2 tab3 ... ] ] where (tabn = 1-160) setterm [ -clrtabs [ tab1 tab2 tab3 ... ] where (tabn = 1-160) setterm [ -regtabs [ 1-160 ] ] setterm [ -blank [ 0-60 ] ] setterm [ -dump [ 1-NR CONS ] ] setterm [ -append [ 1-NR CONS ] ] setterm [ -file dumpfilename ] setterm [ -standout [ attr ] ] Ford´ıtotta: Sztrepka P´al sleep

A ”leep” a parancssori argumentumk´ent megadott ´ert´ekek ¨osszeg´enek megfe- lel˝oideig v´ar. Az argumentumok sz´amok, amiket opcion´alis m´ert´ekegys´egk¨ovet, az alap´ertelmezett egys´ega m´asodperc. A m´ert´ekegys´egek: s - m´asodperc m - perc h - ´ora d - nap sleep [sz´am[smhd]...] sleep [–help] [–version] Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as T´ım´ar Andr´as sort

A ”sort” parancs rendezi, ¨osszef˝uzi vagy ¨osszehasonl´ıtja a megadott sz¨oveg- f´ajlok, vagy ha nincs file megadva, az alap´ertelmezett bemenet minden sor´at. A ”-” filen´evaz alap´ertelmezett bemenetet jelenti. Alap´ertelmez´esszerint a ”sort” az alap´ertelmezett kimenetre ´ırja az eredm´enyt. 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 299

Ford´ıtotta: Szalay Attila split

Darabokra has´ıtja a f´ajlokat. A ”split” program a szuks´egessz´am´u(egy¨ vagy t¨obb) kimeneti f´ajlt hoz l´etre az infile bemeneti f´ajl egyes r´eszeib˝ol. Amikor nincs bemeneti f´ajl megadva, vagy annak neve ”-”, az alap´ertelmezett bemenetet hasogatja. Alap´ertelmez´esszerint a ”split” program 1000 bemeneti sort tesz minden kimeneti f´ajlba. (Az utols´oba term´eszetesen kerulhet¨ kevesebb.) Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as strings

Megtal´alja a nyomtathat´okarakterl´ancokat a f´ajlokban. A ”strings” program ki´ırja a megadott f´ajlokban l´ev˝o,vagy alap´ertelmez´esben a szabv´anyos bemenetr˝ololvasott nyomtathat´okaraktereket. Alap´ertelmez´esben a karakterl´anc legal´abb n´egykarakter hossz´ukell legyen ahhoz, hogy a program ki´ırja. -a Alap´ertelmez´esben a ”strings” a t´argy f´ajloknak (object files) csak a text ´esaz adat szegmens´etvizsg´alja ´at. Az ”-a” opci´omegad´as´aval el´erhetjuk,¨ hogy a strings a teljes t´argy f´ajlt ´atn´ezze. -f Minden karakterl´anc el´eki´ırja a f´ajl nev´etamiben az megtal´alhat´o. -n Megadja a ki´ırand´okarakterl´anc minim´alis hossz´at, ´ıgy ez sz´am´ert´ek˝ulesz n´egyhelyett. -o Minden karakterl´anc el´eki´ırja decim´alis sz´ammalannak hely´eta f´ajlban (az offsetet). strings [-afo] [-n sz´am][f´ajl ...] Ford´ıtotta: Kov´acs Emese stty

A termin´alvonal be´all´ıt´asait v´altoztatja meg, illetve ´ırja ki. Argumentum n´elkul¨ az ”stty” a baud r´at´at, a vonal discipline sz´am´at(ha a rendszer ezt t´amogatja) ´esazon vonalbe´all´ıt´asokat ´ırja ki, melyek az ”stty sane” 300 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ be´all´ıt´as´ota megv´altoztak. A m´odolvas´asa´esbe´all´ıt´asaa standard bemenethez kapcsolt tty-on keresztul¨ t¨ort´enik. Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as su

Ind´ıt egy shellt m´asfelhaszn´al´o-´escsoportazonos´ıt´oval. Az ”su” parancs lehet˝ov´eteszi, hogy ideiglenesen m´asfelhaszn´al´ov´av´alhas- sunk ´ugy, hogy egy ´uj shell-t ind´ıt a k´ert felhaszn´al´oval´os´eseffekt´ıv felhaszn´al´oi azonos´ıt´oj´aval, csoportazonos´ıt´oj´aval ´esm´asodlagos csoportjaival. Ha nem adunk meg felhaszn´al´o-t, az alap´ertelmezett ´ert´eka root (super-user). Az a shell indul el, ami a felhaszn´al´o”passwd” bejegyz´es´eben szerepel, ha ott nincs semmi, ak- kor a ”/bin/sh”. Ha a felhaszn´al´onak van jelszava, akkor a ”su” meg fogja azt k´erdezni, kiv´eve ha ”root”-k´ent (a felhaszn´al´oiazonos´ıt´o0) futtatjuk. Alap´ertelmez´esben a ”su” nem v´altoztatja meg az aktu´alis k¨onyvt´arat. At´al-´ l´ıtja a HOME ´esa SHELL k¨ornyezeti v´altoz´okat a felhaszn´al´o”password” bejegy- z´es´eb˝olkin´ezett ´ert´ekekre, ´esha a felhaszn´al´onem a root (a super-user) a USER ´esLOGNAME v´altoz´okat a felhaszn´al´onev´ere ´all´ıtja. Az alap´ertelmez´esaz, hogy az elindul´oshell nem lesz bejelentkez´esishell. Ford´ıtotta: Havasi Ferenc T´ım´ar Andr´as sum

Ellen˝orz˝o ¨osszeg sz´am´ıt´asa´esa lefoglalt block-ok megsz´amol´asaa megadott ´allom´any(ok)ra. A ”sum” minden egyes megadott ´allom´anyr´olvagy ha az nincs megadva, il- letve ”-”van megadva, akkor a szabv´anyos bemenetr˝ol16 bites ellen˝orz˝o ¨osszeget k´esz´ıt. Minden egyes ´allom´anyhoz ki´ırja az ellen˝orz˝o ¨osszeget ´esaz ´altala elfoglalt blokkok sz´am´at(felfel´ekerek´ıtve). Alap´ertelmez´esben ki´ırja a megfelel˝o´allom´any- nevet is, ha legal´abb k´etargumentum van megadva. A ”–sysv” opci´oval, legal´abb egy ´allom´any argumentum megad´asaeset´enki´ırja a megfelel˝o´allom´any nev´et. Alap´ertelmez´esben a GNU ”sum” az ellen˝orz˝o ¨osszeget BSD ”sum” kompatibilis algoritmussal sz´amolja ki ´esaz ´allom´anym´ereteket 1 KB m´eret˝ublockokban adja meg. -r Az alap´ertelmezett (BSD kompatibilis) algoritmus haszn´alata. Ezen opci´oa ”System V sum” kompatibilit´as´erdek´eben haszn´alhat´o.Hacsak a ”-s”opci´onincs megadva ennek nincs hat´asa. 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 301

-s, –sysv A ”System V sum” alap´ertelmezett algoritmus´aval kompatibilis m´o- don sz´am´ıtja az ellen˝orz˝o ¨osszeget ´es1 KB helyett 512 byte a block m´eret. sum [-rs] [–sysv] [–help] [–version] [´allom´any...] Ford´ıtotta: Fejos Tam´as tac

F´ajlok ¨osszef˝uz´ese´esnyomtat´asaford´ıtva. A ”tac”a megadott f´ajlokat, illetve az alap´ertelmezett bemenetet (ha nincs f´ajl megadva, vagy ha ”-” nev˝uf´ajlt tal´al) a rekordok sorrendj´enek megford´ıt´as´aval kinyomtatja az alap´ertelmezett kimenetre. A rekordokat egym´ast´olkarakterl´anc v´alasztja el, alap´ertelmez´esben az ´uj sor karakter. Alap´ertelmez´esszerint az el- v´alaszt´okarakterl´anc a rekord v´eg´ental´alhat´o. -b, –before Az elv´alaszt´okarakterl´anc a rekord elej´ental´alhat´o. -r, –regex Az elv´alaszt´okarakterl´anc egy regul´aris kifejez´es. -s elv´alaszt´o,–separator=elv´alaszt´oElv´alaszt´olegyen a rekordokat elv´alaszt´o karakterl´anc. tac [-b] [-r] [-s elv´alaszt´o][–before] [–regex] [–separator=elv´alaszt´o][–help] [–version] [f´ajl...] Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as tail

Ki´ırja a meghat´arozott f´ajl utols´or´esz´et. A ”tail” parancs a megadott f´ajl(ok) utols´osorait (10 sor az alap´ertelmezett) ´ırja ki, az alap´ertelmezett bemenetr˝ololvas, ha nincs f´ajl megadva, vagy, ha a f´ajl nevet ”-” k¨oveti. Amikor t¨obb, mint egy f´ajl van megadva, ki´ır egy fejl´ecet, ami tartalmazza a f´ajl nev´et”==>” ´es”<==” jelek k¨oz´ez´arva, a t¨obbi f´ajl kimenetei el˝ott. Ford´ıtotta: Kaiser L´aszl´o talk

Besz´elget´esegy m´asik felhaszn´al´oval. A ”talk” egy olyan vizu´alis kommunik´aci´osprogram, amely termin´alunkr´ol sorokat m´asolegy m´asik felhaszn´al´o´era. 302 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

szem´ely Amikor a saj´atg´epunk¨ ¨on lev˝oszem´ellyel szeretn´enk besz´elgetni, ak- kor a szem´ely param´eter egyszer˝uen az illet˝oszem´ely ”login” neve legyen, vagy he egy olyan szem´ellyel szeretn´enk besz´elgetni, aki egyszerre egyn´elt¨obbsz¨or je- lentkezett be egy g´epre, akkor a ttyn´evparam´etert az el´erend˝otermin´alnev´enek kiv´alaszt´as´ara haszn´alhatjuk, a ttyn´evalakja a k¨ovetkez˝o:ttyXX’. Amikor mi h´ıvunk el˝osz¨or, a ”talk” program a k¨ovetkez˝o uzenetet¨ kuldi:¨ Message from TalkDaemon@˝o g´epe... talk: connection requested by mi nevunk@mi¨ g´epunk.¨ talk: respond with: talk mi nevunk@mi¨ g´epunk¨ annak a felhaszn´al´onak, akivel besz´elgetni szeretn´enk. Ekkor a c´ımzettnek a k¨ovetkez˝oparancs beg´epel´es´evel kell v´alaszolnia: talk mi nevunk@mi¨ g´epunk¨ Teljesen mindegy, hogy a c´ımzett melyik g´epr˝olv´alaszol, amennyiben az O˝ login-neve ugyanaz az adott g´epen is. Amint a kommunik´aci´oenged´elyezve lett, a benne r´esztvev˝ok´etfelhaszn´al´oegyszerre g´epelheti uzenet´et,¨ amely uzenetek¨ k´etegym´ast´olelv´alasztott ablakban jelennek meg a k´eperny˝on. A ”control-L” azaz ”L”ˆ billenty˝u-kombin´aci´oa k´eperny˝o´ujrarajzol´as´ateredm´enyezi, melynek sor´anaz ”erase”, ”kill”, ”word kill” karakterek norm´alisan viselkednek. Kil´ep´eshez egyszer˝uen be kell ´ırni az ”interrupt”-karakterunket,¨ a ”talk” ezut´ana kurzort a k´eperny˝oalj´ara mozgatja ´esvissza´all´ıtja a termin´aleredeti helyzet´et. A ”talk” enged´elyez´eseletilthat´oill. ´ujra enged´elyezhet˝oa ”mesg” parancs haszn´alat´aval. Alap´allapotban a besz´elget´esenged´elyezett. Bizonyos parancsok, pontosabban az ”nroff” ´esa ”pr”, letilt uzeneteket¨ a rendetlen output elkerul´ese¨ v´egett. talk szem´ely [ttyn´ev] Ford´ıtotta: Szalay Attila tar

A tar archiv´al´oseg´edprogram. Ez egy olyan archiv´al´oprogram, amely arra k´eszult,¨ hogy egy ´un. tarfile- ban f´ajlokat tudjon t´arolni, illetve onnan kiszedni. A tarfile l´etrehozhat´oszalagos meghajt´on(tape drive), de szok´asnorm´alf´ajlba is ´ırni. A ”tar” els˝oargumentuma a ”Acdrtux” k¨ozul¨ valamelyik kell legyen, ´esezt v´alaszthat´oopci´okk¨ovethetik. A ”tar” utols´oargumentumai azok a f´ajlok vagy k¨onyvt´arak, melyeket archiv´alni kell. K¨onyvt´arn´evhaszn´alata mindig azt ered- m´enyezi, hogy az alatta lev˝oalk¨onyvt´arak is rekurz´ıvan csatol´odnak az arch´ıv f´ajlhoz. -A, –catenate, –concatenate tar f´ajlokat csatol egy arch´ıv f´ajlhoz. 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 303

-c, –create ´uj arch´ıv f´ajlt hoz l´etre. -d, –diff, –compare Megkeresi az arch´ıv f´ajl ´esa f´ajlrendszer k¨ozti kul¨ ¨onbs´e- geket. –delete T¨or¨ol az arch´ıv f´ajlb´ol(m´agnesszalag eset´ennem haszn´alhat´o!). -r, –append F´ajlokat csatol az arch´ıv f´ajl v´eg´ehez. -t, –list Az arch´ıv f´ajl tartalm´atlist´azza. -u, –update Csak azokat a f´ajlokat csatolja, amelyek ´ujabbak, mint a m´ar archiv´alt v´altozataik. -x, –extract, –get Kicsomagolja a f´ajlokat az arch´ıv f´ajlb´ol. Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as tee

Olvas´asaz alap´ertelmezett bemenetr˝ol, ´ır´asaz alap´ertelmezett kimenetre ´es f´ajlokba. A ”tee” parancs az alap´ertelmezett bemenet´enkapott adatokat az alap´ertel- mezett kimenetre ´esvalamennyi argumentumk´ent kapott f´ajlba m´asolja. Ez akkor hasznos, ha az adatokat nemcsak a cs˝ovezet´eken szeretn´enk tov´abb´ıtani, hanem szuks´eg¨ unk¨ van egy m´asolatra is. Amikor a f´ajl, amibe ´ırnia kell, nem l´etezik, l´etrehozza, ha m´arl´etezik, a f´ajl tartalma felul´ır´odik,¨ ha nincs megadva az ”-a” opci´o. -a, –append Az alap´ertelmezett bemenet tartalm´ata c´elf´ajlok v´eg´ehez f˝uzi, ´es nem ´ırja felul¨ azokat. -i, –ignore-interrupts Figyelmen k´ıvul¨ hagyja a megszak´ıt´asra vonatkoz´ojel- z´eseket. tee [-ai] [–append] [–ignore-interrupts] [f´ajl...] tee [–help] [–version] Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as telnet

Felhaszn´al´oifelulet¨ a TELNET protokollhoz. A ”telnet” parancs egy m´asik sz´am´ıt´og´eppel t¨ort´en˝ointerakt´ıv kommunik´aci- ´ora haszn´alatos a TELNET protokoll felhaszn´al´as´aval. A ”telnet”parancs m´odban indul, ahol ki´ır egy telnet promptot (”telnet> ”). Ha a telnet host argumentum megad´as´aval lett ind´ıtva, ´ertelemszer˝uen v´egrehajt egy open parancsot. 304 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

A ”telnet” kapcsol´oir´ol´esparancsair´ola ”man telnet” parancs futtat´as´aval kaphatunk b˝ovebb inform´aci´okat. Ford´ıtotta: Fejos Tam´as test

F´ajlt´ıpust ellen˝oriz ´es´ert´ekeket hasonl´ıt ¨ossze. A ”test” program egy ´allapottal (status) t´ervissza, amely lehet ”0”(igaz) vagy ”1” (hamis) az ”expr” kifejez´eslogikai ´ert´ek´et˝olfugg˝oen.¨ A kifejez´eseklehetnek egy- vagy k´etv´altoz´osak(unary, binary). Az egyv´altoz´oskifejez´esekt¨obbnyire egy f´ajl ´allapot´atvizsg´alj´ak. De vannak ezen k´ıvul¨ string oper´atorok ´esnumerikus ¨osszehasonl´ıt´ooper´atorok is. -e file Igaz ha a f´ajl l´etezik. -x file Igaz ha a f´ajl l´etezik ´esv´egrehajthat´o. -p file Igaz ha a f´ajl l´etezik ´escs˝oh´al´ozat(named pipe). -r file Igaz ha a f´ajl l´etezik ´esolvashat´o. test [expr] test –help,–version Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as tload

A rendszer ´atlagos terhel´es´enek grafikus ´abr´azol´asa. A ”tload” egy grafikont rajzol ki a jelenlegi rendszerterhel´esalapj´an, a meg- adott ”tty”-re (vagy ha ezt elhagyjuk, akkor arra, amelyikr˝ola tload elindult). A ”-s” sk´ala kapcsol´omegjelen´ıt´eskor egy fugg˝oleges¨ beoszt´astad (az egyes beoszt´asokk¨ozti t´avols´agotkarakter l´ept´ekben adhatjuk meg). ´Igy alacsony ´ert´e- kekn´elnagyobb beoszt´astc´elszer˝umegadni, ´esford´ıtva. A ”-d” k´esleltet´esselk´et grafikon kirajzol´asak¨ozti id˝otadhatjuk meg m´asodpercekben. tload [-V] [-s sk´ala] [ -d k´esleltet´es] [tty] Ford´ıtotta: Feh´er -Aries- J´anos touch

A ”touch” megv´altoztatja minden megadott f´ajl utols´oel´er´es´enek ´es/vagy utols´om´odos´ıt´as´anak idej´et. Ezek az id˝ob´elyegek az aktu´alis id˝ore v´altoznak, 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 305

hacsak nem adtuk meg az ”-r” opci´ot, ez esetben ugyanis a megadott ”ref f´ajl” id˝ob´elyeg´etkapja meg a f´ajl, illetve ha a ”-t” opci´otadtuk meg, akkor az id˝ob´e- lyeg a id˝oben megadott id˝ore v´altozik. Mindk´etid˝ov´altozik, ha az ”-a”´esa ”-m” opci´okat egyar´ant megadtuk, vagy egyiket sem adtuk meg. Csak az utols´oel´er´es illetve az utols´om´odos´ıt´asideje v´altozik, ha az ”-a” illetve a ”-m” opci´okat egy- magukban adjuk meg. Ha a f´ajl nem l´etezik, a ”touch” l´etrehozza (ures¨ f´ajlk´ent, 0666 jogosults´agokkal, amelyeket az umask m´odos´ıthat), kiv´eve ha a ”-c” opci´ot is megadtuk. touch [-acm][-r ref f´ajl|-t id˝o]f´ajl... Ford´ıtotta: T´ım´ar Andr´as tput

A ”tput” seg´edprogram a ”terminfo”-t (termin´aladatb´azis) haszn´alja arra, hogy az egyes termin´alfugg˝oinform´aci´okat¨ el´erhet˝ov´etegye a shell sz´am´ara a ter- min´albe´all´ıt´as´ahoz. K´epes tov´abb´avisszaadni a k´ert termin´alt´ıpus teljes nev´et. A ”tput” kimenetek´ent egy karakterl´ancot ad vissza ha a k´ert jellemz˝o(k´epess´eg le´ır´o)string t´ıpus´uvagy egy eg´esz´ert´eket, ha az eg´eszsz´amjelleg˝u. Amikor a k´ert jellemz˝ologikai t´ıpus´u, akkor a ”tput” egyszer˝uen be´all´ıtja a visszat´er´esi´er- t´eket (0-IGAZ, ha a termin´alrendelkezik a sz´oban forg´ok´epess´eggel, 1-HAMIS ha nem) ´esnem gener´alkimen˝oadatot. A felhaszn´al´omiel˝ott haszn´aln´aa alap´er- telmezett kimeneten visszakapott ´ert´eket, ellen˝orizni kell a kil´ep´esi´ert´ek´et, hogy az 0-e. 306 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

tput [-Tt´ıpus] k´eple´ır [param´eterek ... ] tput [-Tt´ıpus] init tput [-Tt´ıpus] reset tput [-Tt´ıpus] teljesn´evtput -S Ford´ıtotta: Szalay Attila tr

Karakterek lecser´el´ese,t¨om¨or´ıt´ese´es/vagy t¨orl´ese. A ”tr” ´atm´asolja az alap´ertelmezett bemenetet az alap´ertelmezett kimenetre v´egrehajtva egyet a k¨ovetkez˝ofeladatok k¨ozul:¨ - cser´el, ´esv´alaszthat´oant¨om¨or´ıti az eredm´enyben az ism´etl˝od˝okaraktereket - t¨om¨or´ıti az ism´etl˝od˝okaraktereket - karaktereket t¨or¨ol - karaktereket t¨or¨ol, majd t¨om¨or´ıti az eredm´enyben az ism´etl˝od˝okaraktereket. Ford´ıtotta: Nagy Erno true

A ”true” program nem csin´alsemmit, csak visszat´eregy ”sikert” jelent˝o0 ´er- t´ekkel. Helykit¨olt˝onek haszn´alhat´oshell scriptekben, ahol egy sikeresen v´egrehaj- tott parancs szuks´eges,b´ara¨ shell be´ep´ıtett ”:” (kett˝ospont) parancsa ugyanezt gyorsabban teszi. Ford´ıtotta: Lesty´an Zsolt , T´ım´ar Andr´as tty

A ”tty” ki´ırja az alap´ertelmezett bemenethez kapcsol´od´otermin´alnev´etaz alap´ertelmezett kimenet´ere. A ”not a tty” sz¨oveget ´ırja ki, ha az alap´ertelmezett bemenet nem termin´al. A visszat´er´esi´ert´ekei a k¨ovetkez˝oklehetnek: 0 - ha a standard bemenet egy termin´al1 - ha a standard bemenet nem egy termin´al2 - ha rossz argumentumokat kapott 3 - ha ´ır´ashiba l´epett fel tty [-s] [–silent] [–quiet] tty [–help] [–version] Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 307 uname

Az ”uname” program inform´aci´okat ´ır ki a g´epr˝ol´esaz oper´aci´osrendszerr˝ol amin fut. Amennyiben nincs opci´omegadva, az ”uname” ´ugy m˝uk¨odik, mintha az ”-s” opci´oval lett volna megh´ıvva. Amikor t¨obb opci´o,vagy az ”-a” opci´ovan megadva, a kiv´alasztott inform´aci´oaz ”snrvm” sorrendben sz´ok¨ozzel tagolva lesz ki´ırva. Ford´ıtotta: Lesty´an Zsolt unarj

Az ”unarj” az ARJ nev˝uhagyom´anyos DOS-os archiv´al´ohoz k´eszult¨ kicso- magol´o.Ebben az ´allapot´aban Linux rendszereken csak kicsomagolni k´epes az ARJ-vel t¨om¨or´ıtett ´allom´anyokat. A program dokument´aci´oja az ”/usr/share/doc/Packages/unarj/” k¨onyvt´ar- ban tal´alhat´o. Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as unexpand

Sz´ok¨oz karakterek tab karakterekk´ekonvert´al´asa. Az ”unexpand” az ¨osszes megadott f´ajl, vagy ha ilyen nincs, illetve ha a meg- adott f´ajln´ev”-”, az alap´ertelmezett bemenet tartalm´ataz alap´ertelmezett ki- menetre ´ırja ´ugy, hogy a kett˝ovagy t¨obb sz´ok¨oz vagy tab karaktereket a lehet˝o legt¨obb tab ´esa szuks´egessz´am´usz´ok¨ ¨oz karakterr´ekonvert´alja. Alap´ertelme- z´esszerint az ”unexpand” minden sorban csak a bevezet˝osz´ok¨oz¨oket ´estabokat (amik minden nem-sz´ok¨oz vagy nem-tab karaktert megel˝oznek a sorban) alak´ıtja ´at. Megtartja a backspace karaktert, ez cs¨okkenti az oszlopsz´aml´al´ota tabok sz´aml´al´asakor. Alap´ertelmez´esszerint a tabul´atorpoz´ıci´ok minden nyolcadik osz- lopban helyezkednek el. -, -t, –tabs tab1[,tab2[,...]] Amikor csak egy tabstop adott, akkor egy tab ka- rakter ”tab1” sz´am´usz´ok¨oz lesz az alap´ertelmez´es˝unyolc helyett. Amikor t¨obb tabstop adott, a tabul´atorpoz´ıci´oka ”tab1”, ”tab2” stb. oszlopokba kerulnek¨ (az oszlopok sz´amoz´asanull´aval kezd˝odik), ´esa tabstop-ok ut´ani sz´ok¨oz¨ok ´estab karaktereket v´altozatlanul hagyja. Amikor a tabstop-okat ”-t” vagy ”–tabs” m´o- don adod meg, vessz˝ovel ´essz´ok¨oz karakterekkel is elv´alaszthat´ok. Ez az opci´o mag´aban foglalja a ”-a” opci´ot. 308 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

-a, –all Ne csak a bevezet˝osz´ok¨oz¨oket ´estabul´atorokat, hanem az ¨osszeset alak´ıtsa ´attab karakterekk´e. unexpand [-tab1[,tab2[,...]]] [-t tab1[,tab2[,...]]] [-a] [–tabs=tab1[,tab2[,...]]] [– all] [–help] [–version] [f´ajl...] Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as uniq

Az ”uniq” ki´ırja az egyedi sorokat egy rendezett f´ajlb´ol, ´eseldobja az egyez˝o- ket egy kiv´etel´evel. Opcion´alisan, mutathatja csak azokat a sorokat is, amelyek pontosan megegyeznek, illetve azokat, amelyek egyn´elt¨obbsz¨or fordulnak el˝o.Az ”uniq”-nak rendezett bemenetre van szuks´ege,mivel¨ csak az egym´asut´ank¨ovet- kez˝osorokat hasonl´ıtja ˝ossze. Ford´ıtotta: Csehi Andr´as uptime

Az ”uptime” program egysoros le´ır´astad az al´abbi inform´aci´okr´ol. A pillanat- nyi id˝o,mennyi ideje fut a rendszer, h´any felhaszn´al´ovan pillanatnyilag bel´epve, ´esmennyi a rendszer ´atlagos loadja az elm´ult 1, 5, ´es15 percben. Ez ugyanaz az inform´aci´o,amit a ”w” parancs ´altal ki´ırt els˝osor tartalmaz. uptime uptime [-V] Ford´ıt´as: Lesty´an Zsolt users

Az aktu´alis hoszton bejelentkezett felhaszn´al´okneveit ´ırja ki. A ”users” egy sima sz´ok¨ozzel elv´alasztva jelen´ıti meg az aktu´alis host-ra beje- lentkezett felhaszn´al´oinevek list´aj´at. Minden ki´ırt felhaszn´al´oin´evmegfelel egy- egy bejelentkez´esiviszonynak, ´ıgy ha egy felhaszn´al´oegyn´elt¨obbsz¨or van bel´epve, akkor annyiszor ´ır´odik ki a login neve, ah´anyszor bejelentkezett. Param´eter n´elkul¨ a ”users” az inform´aci´ota ”/var/run/utmp”-b˝olveszi ki. Amikor a f´ajl param´eter meg van adva, akkor onnan. users [f´ajl] users [–help] [–version] Ford´ıtotta: Feh´er -Aries- J´anos 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 309 w

Megmutatja, hogy ki van bel´epve ´esmit csin´al. A ”w”inform´aci´okat jelen´ıt meg arr´ol, hogy ´eppen h´any felhaszn´al´ovan a g´e- pen ´eshogy mit csin´alnak. A fejl´ecmegmutatja - ebben a sorrendben - az id˝ot, mi´ota m˝uk¨odik a rendszer, jelenleg h´any felhaszn´al´ovan bel´epve ´esa rendszer ´atlagos terhel´es´etaz elm´ult 1, 5 ´es15 percben. Az al´abbiak minden felhaszn´al´o- nak megjelennek: azonos´ıt´o,a tty neve, a t´avoli host, ahonnan bejelentkezett, a bel´ep´esideje, a ”heny´el´esi” id˝o(azaz mi´ota nem adott inputot a g´epnek), JCPU, PCPU ´esaz ´eppen fut´oprogramjaik parancssora. A JCPU id˝oa tty-re kapcso- l´od´ast´olsz´am´ıtva az ¨osszes process idej´etjelenti. Ebbe nem sz´am´ıtanak bele a kor´abbi, h´att´erben futtatott programok, de a jelenlegiek igen. A PCPU id˝oa jelenlegi, ”what” mez˝oben is l´athat´oprocessz elind´ıt´as´at´olsz´am´ıtott id˝otjel¨oli. Ford´ıtotta: Feh´er J´anos wall

A ”wall” megjelen´ıti az uzenetet¨ valamennyi bejelentkezett felhaszn´al´otermi- n´alj´an, ha a ”mesg” be´all´ıt´asuk ”igen”. Az uzenet¨ ´atadhat´oa ”wall” argumen- tumak´ent, vagy ´erkezhet az alap´ertelmezett bemenet´ere is. Amikor termin´alr´ol haszn´aljuk az alap´ertelmezett bemenet´et, az uzenetet¨ EOF-nak kell lez´arni, ez ´altal´aban Kontrol-D. wall [ uzenet¨ ] Ford´ıtotta: Zelena Endre watch

Program figyel´esefriss´ıt´essel. A ”watch” egy ”curses”-alap´uprogram, amely alkalmas m´asik program fu- t´as´anak v´altoz´as´atfigyelni. Alap´ertelmez´esszerint k´etm´asodpercenk´ent friss´ıti mag´at. A ”-n” opci´ohaszn´alat´aval megadhat´oa friss´ıt´esiintervallum. A ”curses” k¨onyvt´arhaszn´alata miatt a k´eperny˝ofriss´ıt´esegyors. A program fut´asaa billen- ty˝uzetr˝olkiadott megszak´ıt´assalfejez˝odik be. A fut´asbefejez´eseut´ana k´eperny˝o ´erv´enyes, t¨or¨olt ´allapotban marad. watch [-n] m´asodperc program [ argumentumok ... ] Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as 310 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ wc

A ”wc” program b´ajtok, szavak ´es´uj sor jelek sz´am´atsz´amolja meg az ar- gumentumk´ent megadott f´ajlokban. Amikor nem adunk meg f´ajlnevet, illetve a f´ajln´evk´ent a ”-” jelet adjuk meg, akkor az alap´ertelmezett bemenet olvassa a program. Alap´ertelmez´esszerint a ”wc” mindh´arom sz´amotki´ırja. Az opci´okkal lehet megadni, hogy csak bizonyos sz´amoklegyenek ki´ırva. Az opci´oknem semleges´ıtik egym´ashat´as´at, ´ıgy pl. ”wc –bytes –words” a b´ajtok ´esa szavak sz´am´ategyar´ant ki´ırja. Minden f´ajlr´olegysornyi inform´aci´ot´ır ki, ´esaz argumentumk´ent megadott f´ajlok nev´etis kijelzi. T¨obb f´ajln´eveset´enegy ¨osszes´ıtett sort is megad a lista v´eg´en”total” f´ajln´even. A megadott adatok sorrendben a k¨ovetkez˝oek: sorok, szavak, b´ajtok sz´ama. -c, –bytes, –chars Csak a b´ajtok sz´am´at´ırja ki. -l, –lines Csak a sorok sz´am´at´ırja ki. -w, –words Csak a szavak sz´am´at´ırja ki. -L, –max-line-length Csak a f´ajlban el˝ofordul´oleghosszabb sor hossz´at´ırja ki, illetve ha egyn´elt¨obb f´ajl volt megadva, akkor ki´ırja m´ega legnagyobbat az el˝oz˝o ´ert´ekek k¨ozul¨ (nem az ¨osszeguket¨ ´ırja ki). wc [-clwL] [–bytes] [–chars] [–lines] [–max-line-length] [–words] wc [–help] [– version] Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as T´ım´ar Andr´as wget

A ”wget”egy program, kul¨ ¨onb¨oz˝o´allom´anyok bin´aris let¨olt´es´ere a World Wide Web-r˝olHTTP (Hyper Text Atviteli´ Protokoll) ´esFTP-n (File Atviteli´ Proto- koll) keresztul¨ lemezre ment´esc´elj´ara. A ”wget” egy nem-interakt´ıv program, amely azt jelenti, hogy a h´att´erben is tud dolgozni a felhaszn´al´obejelentkez´ese n´elkul,¨ nem ´ugy, mint a legt¨obb Web-b¨ong´esz˝o(teh´ata program elind´ıt´asaut´an nyugodtan ki lehet jelentkezni, a program tov´abb fog m˝uk¨odni). A szerverrel val´o kapcsolat alapj´and¨onti el, hogy az ´allom´anyok megfelel˝oenkerultek-e¨ let¨olt´esre, ´esaddig pr´ob´alja meg a let¨olt´estm´ıg az megfelel˝onem lesz, vagy a felhaszn´al´o ´altal be´all´ıtott ´ert´eket el nem ´eri. FTP szerverekn´elREST m´odot haszn´alja, ha lehets´eges.Proxy szerverek haszn´alata t´amogatott, hogy a let¨olt´estgyors´ıtsa, a h´al´ozatterhel´es´etcs¨okkentse. A ”wget” egy teljes k¨or˝ulet¨olt´esimechanizmust haszn´al, amellyel a Web nagy r´esz´etle lehet let¨olteni, hogy a t´avoli g´epfa strukt´ur´aj´ata helyi g´epen hozzuk 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 311 l´etre. Term´eszetesen a let¨olt´esim´elys´eget(rekurzi´o)´esm´asparam´etereket meg lehet adni. A let¨olt¨ott dokumentumok figyel´es´evel biztos´ıtja a Wget, hogy a re- kurzi´osohase kerulj¨ ¨on v´egtelen ciklusba. Mind HTTP, mind FTP szerverekn´el alkalmazhat´o. A let¨olt´esfolyamata k¨onnyen nyomon k¨ovethet˝oform´aban jelenik meg, pon- tokkal mutatva. Mindegyik pont 1k let¨olt¨ott adatot jelent. Be´ep´ıtett funkci´ok seg´ıtik a let¨olt´esfinomhangol´as´at, pl. mely hivatkoz´asokra (linkre) terjedjen ki a let¨olt´es(Ld. -L, -D ´es-H kapcsol´ok). wget [kapcsol´ok] [URL-lista] Ford´ıtotta: Vizi Szil´ard whereis

A ”whereis” meghat´arozza a parancshoz tartoz´obin´aris, forr´as´esman-lap f´ajlok hely´et. A k´ert nevekr˝olel˝osz¨or lev´alasztja az el´er´esi´ut ¨osszetev˝oit ´esminden ”.ext” form´aj´uvonzott kiterjeszt´est, mint p´eld´aul ”.c.” Az ”s.” el˝otagok, amelyek a forr´ask´odellen˝orz˝oprogramok haszn´alat´ab´olad´odnak, ugyancsak le vannak kezelve. A ”whereis” ezut´anmegk´ıs´erli meghat´arozni a k´ıv´ant program hely´eta Linux standard helyein. Ford´ıtotta: Szalay Attila which

Megmutatja a parancsok teljes el´er´esi´utj´at. A ”which” beolvas egy programn´evsorozatot ´eskinyomtatja a teljes el´er´esi ´utj´ata burok ´altal v´egrehajthat´oprogramoknak. Mindezt a burok $PATH k¨or- nyezeti v´altoz´oban megadott el´er´esi´ut szerinti keres´es´enek szimul´al´as´aval v´egzi. which programn´ev... Ford´ıtotta: Horneczki G´abor who

Megmutatja, ki van bejelentkezve. Amennyiben az opci´okon k´ıvul¨ nincs argumentuma, a ”who” program kinyom- tatja minden, pillanatnyilag bejelentkezett felhaszn´al´or´ola k¨ovetkez˝oinform´aci- ´okat: 312 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

- bejelentkez´esin´ev(login name) - termin´alvonal (terminal line) - a bejelent- kez´esideje (login time) - t´avoli g´epn´evvagy X kijelz˝o(remote hostname or X display) Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as whoami

Az aktu´alis felhaszn´al´oiazonos´ıt´ot´ırja ki. A ”whoami” program a pillanatnyilag hat´alyban lev˝ofelhaszn´al´oiazonos´ıt´o (user ID) alapj´anki´ırja a felhaszn´al´oinevet. Egyen´ert´ek˝uaz ‘id -un’ paranccsal. Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as whois

A ”whois” rekordokat keres ki a H´al´ozati inform´aci´osk¨ozpontb´ol(NIC). -h A megadott host nev´ethaszn´alja az alap´ertelmez´es˝uNIC (nic.ddn.mil) helyett. whois [-h host n´ev] ... Ford´ıtotta: Tenkes Csaba write

A ”write” lehet˝ov´eteszi a t¨obbi felhaszn´al´oval val´okommunik´aci´ot´ugy, hogy az ´altalunk be´ırt sorokat megjelen´ıti az ˝otermin´aljukon. Amikor elind´ıtjuk a ”write”parancsot, a felhaszn´al´o,akinek ´ırunk, a k¨ovetkez˝o uzenetet¨ kapja: Message from yourname@yourhost on yourtty at hh:mm ... Amit ezek ut´anbe´ırunk, az a megadott felhaszn´al´otermin´alj´anfog megjelenni. Ha v´alaszolni akar, neki is el kell ind´ıtania a ”write” parancsot. Amikor k´eszenvagyunk, uss¨ uk¨ le a sor v´egevagy a megszak´ıt´okaraktert. A m´asik felhaszn´al´oegy ”EOF” uzenetet¨ fog l´atni, ami jelzi sz´am´ara, hogy a t´arsalg´asnak v´ege. A ”mesg” parancs hat´as´ara a t¨obbi felhaszn´al´o(a rendszergazda kiv´etel´evel) nem fog tudni ´ırni nekunk.¨ N´eh´any parancs, mint p´eld´aul az ”nroff” ´esa ”pr”, letiltja az automatikus ´ır´ast, ´ıgy a kimenet nem ´ır´odik felul.¨ 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 313

Amikor a felhaszn´al´o,akinek ´ırni akarunk, t¨obb, mint egy termin´alon van bejelentkezve, megadhatjuk a ”write” parancsnak m´asodik param´eterk´ent annak a termin´alnak a nev´et, amelyikre ´ırni akarunk, ha akarjuk, a ”write” is v´alaszthat egy termin´alt (azt fogja kiv´alasztani, amelyik a legkevesebb id˝ott¨olti t´etlenul).¨ Teh´atha a felhaszn´al´obe van jelentkezve a munkahely´en´esotthonr´olis felh´ıvj´ak, az uzenet¨ a megfelel˝ohelyre fog kerulni.¨ A bevett szok´asszerint egy ”-o” a sor v´eg´envagy egy csak ezt tartalmaz´osor azt jelzi, hogy a m´asik f´elk¨ovetkezik az ´ır´asban. Az ”oo” jelent´ese,hogy az ezt be´ır´ofelhaszn´al´obe akarja fejezni a besz´elget´est. write user [ttyname] Ford´ıtotta: Domokos P´eter xargs

Beolvas ´esv´egrehajt egy parancssort az alap´ertelmezett bemenetr˝ol. Az ”xargs” helyk¨oz¨okkel (esetleg aposztr´offal, id´ez˝ojellel, vagy backslash-sel egyutt)¨ vagy ´ujsor karakterekkel elv´alasztott argumentumokat olvas az alap´ertel- mezett bemenetr˝ol, ´esv´egrehajtja a parancsot (az alap´ertelmez´es”/bin/echo”) ah´anyszor valamilyen argumentumokkal k¨ovetett initial-argumentumot olvas az alap´ertelmezett bemenetr˝ol. Az alap´ertelmezett bemenetr˝ol´erkez˝o ures¨ sorokat nem veszi figyelembe. Ford´ıtotta: Kalm´ar Boldizs´ar yes

Karakterl´anc ism´etelt ki´ır´asamegszak´ıt´asig. A ”yes” egy ´uj sor karakterrel k¨ovetve folyamatosan, a megszak´ıt´as´aig ´ırja ki az argumentumait. Amikor nem kapott argumentumot, egy ”y” bet˝ut ´ır ki folyamatosan. yes [karakterl´anc...] yes [–help] [–version] Ford´ıtotta: Tevesz Tam´as zcmp, zdiff

T¨om¨or´ıtett f´ajlok ¨osszehasonl´ıt´asa. A ”zcmp” ´esa ”zdiff” programokat a ”cmp” vagy a ”diff” parancsok t¨om¨or´ıtett f´ajlokon val´omegh´ıv´as´ara haszn´alj´ak. Minden kapcsol´otk¨ozvetlenul¨ megkap a 314 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

”cmp” vagy a ”diff”. Amikor csak egy f´ajl van megadva, akkor az ¨osszehasonl´ıtott f´ajlok a ”f´ajl1”´esegy t¨om¨or´ıtetlen ”f´ajl1.gz” lesznek. A ”cmp” vagy a ”diff” kil´ep´esi ´allapota el˝ore meghat´arozott. zcmp [ cmp parancs kapcsol´oi] f´ajl1 [ f´ajl2 ] zdiff [ diff parancs kapcsol´oi] f´ajl1 [ f´ajl2 ] Ford´ıtotta: Feh´er -Aries- J´anos zforce

A ”.gz” kiterjeszt´eser˝oltet´eseminden gzip f´ajlon. A ”zforce” a ”.gz” kiterjeszt´ester˝olteti minden gzip f´ajlon, ´ıgy a gzip nem fogja ˝oket k´etszer bet¨om¨or´ıteni. Ez hasznos lehet akkor, ha a f´ajl´atvitel sor´an a f´ajlnevek megr¨ovidultek.¨ Az olyan rendszerekn´el, ahol a neveket 14 karakterre korl´atozt´ak, az eredeti nevet megcsonkolj´ak, hogy legyen hely a ”.gz”v´egz˝od´esnek. P´eld´aul az ”12345678901234” ”12345678901.gz”-re m´odosul. Az olyan f´ajlnevek, mint a ”foo.tgz”, s´ertetlenek maradnak. zforce [ n´ev... ] Ford´ıtotta: Feh´er -Aries- J´anos zgrep

Keres a val´osz´ın˝uleg t¨om¨or´ıtett f´ajlokban egy regul´aris kifejez´est. A ”zgrep” a grep-et h´ıvja meg a compress vagy a gzip programokkal t¨om¨or´ı- tett f´ajlokhoz. Az ¨osszes megadott kapcsol´ok¨ozvetlenul¨ a grep-nek kerul¨ ´atad´asra. Amikor nincs f´ajl megadva, akkor a szabv´anyos bemenet (standard input) kerul¨ kicsomagol´asra ´esgrep-nek tov´abb´ıt´asra. Egy´ebk´ent a megadott f´ajl kerul¨ kicso- magol´asra. zgrep [ grep kapcsol´ok] [ -e ] minta f´ajln´ev... Ford´ıtotta: L´aszl´oGergely ([email protected]) zip, zipnote, zipsplit

Arch´ıvum f´ajlok csomagol´asa´est¨om¨or´ıt´ese. A ”zip” egy t¨om¨or´ıt˝o´esfile csomagol´oprogram Unix, VMS, MSDOS, OS/2, Windows NT, Minix, Atari ´esMacintosh rendszerekre. Hasonl´ıt a ”tar”´esa ”com- press” UNIX parancsok kombin´aci´oj´ahoz ´es kompatibilis a PKZIP-pel (Phil Katz ZIP programja MSDOS rendszerre). 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 315

A ”zip”-et kieg´esz´ıt˝ounzip(1L) program kicsomagolja a ”zip” arch´ıvumokat. A ”zip” ´esaz unzip(1L) programok tudj´ak kezelni a PKZIP-pel k´esz´ıtett arch´ı- vumokat, valamint a PKZIP ´esa PKUNZIP is tudja kezelni a ”zip”-pel k´esz´ıtett arch´ıvumokat. Amikor a ”zip” ´esaz ”unzip” programokat param´eterek n´elkul¨ ind´ıtjuk, egy r¨ovid le´ır´astadnak a haszn´alatukr´ol. A program seg´ıts´eg´evel becsomagolhatunk f´ajlokat terjeszt´eshez, archiv´al´as- hoz, ´esa nem haszn´alt f´ajlok vagy k¨onyvt´arak t¨om¨or´ıt´es´evel lemezteruletet¨ taka- r´ıthatunk meg. A ”zip” egy vagy t¨obb f´ajlt egyetlen zip arch´ıvumba tesz a f´ajlokhoz tartoz´o inform´aci´oval egyutt.¨ (N´ev, ´utvonal, d´atum, utols´om´odos´ıt´asideje, v´edelem ´es inform´aci´oa file s´ertetlens´eg´enek ellen˝orz´es´ere.) Egy teljes alk¨onyvt´ar-szerkezet egyetlen paranccsal becsomagolhat´oegy zip arch´ıvumba. Sz¨ovegf´ajlokn´al´alta- l´anos a 2:1 ´es3:1 k¨oz¨otti t¨om¨or´ıt´esiar´any. A ”zip” egyf´ele t¨om¨or´ıt´esim´odszert ismer (deflation) ´esa f´ajlokat t¨om¨or´ıt´esn´elkul¨ is tudja t´arolni. A ”zip” minden t¨om¨or´ıtend˝of´ajlra automatikusan kiv´alasztja a kett˝ok¨ozul¨ a jobbat. Amikor egy m´arl´etez˝ozip arch´ıvum nev´etadjuk meg, akkor az azonos nev˝u f´ajlokat a ”zip” lecser´eli az arch´ıvumban, az ´uj f´ajlokat pedig felveszi. P´eld´aul ha a ”valami.zip” m´arl´etezik, ´estartalmazza a ”valami/file1”, ”valami/file2” f´ajlokat, ´esa valami k¨onyvt´artartalmazza a ”valami/file1”, ”valami/file3” f´ajlokat, akkor a zip -r valami valami parancs lecser´eli a ”valami.zip”-ben a ”valami/file1” f´ajlt, ´es hozz´aadja a ”valami.zip”-hez a ”valami/file3” f´ajlt. Ezut´ana ”valami.zip” tartalmazni fogja a ”valami/file1”, ”valami/file2”, ´es”valami/file3” f´ajlokat ´ugy, hogy a ”valami/file2” v´altozatlan marad. Amikor a f´ajl list´at”-@” alakban adjuk meg, akkor a zip a alap´ertelmezett bemenetr˝olv´arja az bej¨ov˝of´ajlok list´aj´at. UNIX alatt ez a lehet˝os´egnagyon j´ol kihaszn´alhat´o,ha a ”find”paranccsal egyutt¨ haszn´aljuk. Amikor p´eld´aul minden C forr´asf´ajlt archiv´alni akarunk az aktu´alis k¨onyvt´arb´ol´esminden alk¨onyvt´ar´ab´ol, akkor ezt ´ırjuk: find . -name ”*.[ch]” -print | zip forras -@ (Figyeljuk¨ meg, hogy a mint´at id´ez˝ojelek k¨oz´ekell tenni, hogy a parancs´er- telmez˝one tudja kiterjeszteni.) A ”zip” a zip f´ajl nev´enek elfogad egy k¨ot˝ojelet (”-”) is, ebben az esetben a zip f´ajlt az alap´ertelmezett kimenetre fogja ´ırni, ´ıgy a kimenetet egy m´asik programnak adhatjuk tov´abb. P´eld´aul a: zip -r - . | dd of=/dev/nrst0 obs=16k parancs ´ugy csin´alment´estaz aktu´alis k¨onyvt´arr´ol, hogy a ”zip” kimenet´et k¨ozvetlenul¨ szalagra ´ırja a megadott blokkm´erettel. 316 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

A ”zip” a t¨om¨or´ıtend˝ofile nevek´ent elfogad egy k¨ot˝ojelet (”-”) is, ekkor az alap´ertelmezett bemenetr˝olfogja beolvasni a f´ajlt, lehet˝ov´et´eve, hogy a bemenet egy m´asik programt´ol´erkezzen. P´eld´aul a: tar cf - . | zip backup - parancs ´ugy csin´alment´estaz aktu´alis k¨onyvt´arr´ol, hogy a ”tar” program ki- menet´ett¨om¨or´ıti be. Ez ´altal´aban jobb t¨om¨or´ıt´estad, mint az el˝oz˝op´eld´aban haszn´alt ”-r” kapcsol´o,mert a ”zip” ´ıgy ki tudja haszn´alni a f´ajlok k¨ozti redun- danci´at. A ment´estvisszat¨olthetjuk¨ az: unzip -p backup | tar xf - paranccsal. Amikor nem adunk meg ”zip” f´ajlnevet ´esaz alap´ertelmezett ki- menet nem egy termin´al, akkor a ”zip” sz˝ur˝ok´ent m˝uk¨odve t¨om¨or´ıtve ´ırja ki az alap´ertelmezett kimenetre az alap´ertelmezett bemenet tartalm´at. P´eld´aul a: tar cf - . | zip | dd of=/dev/nrst0 obs=16k parancs megfelel a tar cf - . | zip - - | dd of=/dev/nrst0 obs=16k parancsnak. Az ´ıgy k´esz´ıtett zip arch´ıvumok kicsomagolhat´okaz ”unzip” cso- mag ”funzip” programj´aval, vagy a ”gzip” csomag ”gunzip” programj´aval. P´eld´aul: dd if=/dev/nrst0 ibs=16k | funzip | tar xvf - Amikor a ”zip” egy m´arl´etez˝ozip arch´ıvumot m´odos´ıt, egy ideiglenes f´ajlba ´ırja az ´uj tartalmat, ´escsak akkor cser´eli le az eredeti f´ajlt, ha az ´uj v´altozat l´etrehoz´asahib´atlanul sikerult.¨ Amikor a zip arch´ıvum neve nem tartalmaz kiterjeszt´est, akkor a ”.zip” ki- terjeszt´estfogja haszn´alni. Amikor a n´evm´artartalmaz a ”.zip”-t˝olkul¨ ¨onb¨oz˝o kiterjeszt´est, akkor a megl´ev˝okiterjeszt´esnem v´altozik. Ford´ıtotta: D´enes P´al znew

A ”znew” ´ujrat¨om¨or´ıti a ”.Z” (compress) form´atum´uf´ajlokat ”.gz” (gzip) for- m´atum´uf´ajlokk´a.Amikor olyan f´ajlt szeretn´enk ´ujrat¨om¨or´ıteni, amely m´areleve gzip form´atum´u, nevezzuk¨ ´ata f´ajlt ”.Z” kiterjeszt´es˝ure, ´esazut´an haszn´aljuk a ”znew” parancsot. -f Akkor is ´ujrat¨om¨or´ıti a ”.Z” form´atum´uf´ajlt ”.gz” form´atum´ura ha a ”.gz” f´ajl m´arl´etezik. -t Teszteli az ´uj f´ajlokat, miel˝ott let¨or¨oln´ea r´egieket. -v B˝obesz´ed˝u. Ki´ırja minden egyes f´ajl nev´et´esa sz´azal´ekos m´eretcs¨okken´est. -9 A leglassabb t¨om¨or´ıt´esielj´ar´asthaszn´alja (optim´alis t¨om¨or´ıt´es). 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 317

-P Cs¨oveket (pipe) haszn´ala konvert´al´askor ´es´ıgy lemezhelyet takar´ıt meg. -K Megtartja a ”.Z” f´ajlt, ha az kisebb mint a .gz f´ajl. znew [ -ftv9PK] [ n´ev.Z ... ] Ford´ıtotta: T´ım´ar Andr´as chroot

Megv´altoztatja a gy¨ok´erk¨onyvt´arat ´esv´egrehajt benne egy programot. A ”chroot” egy processz sz´am´ara ´at´all´ıtja a gy¨ok´erk¨onyvt´arat egy ´uj k¨onyv- t´arra ´esott v´egrehajt egy programot. chroot k¨onyvt´arprogram [ param. ... ] Ford´ıtotta: Szijj´art´oL´aszl´o ctrlaltdel

Be´all´ıtja a Ctrl-Alt-Del billenty˝ukombin´aci´ofunkci´oj´at. Amikor megvizsg´aljuk a linux/kernel/sys.c k´odj´at, vil´agoslesz, hogy k´etolyan funkci´ovan, amit a Ctrl-Alt-Del billenty˝ukombin´aci´oval el lehet v´egezni: a hideg ind´ıt´as,ami azonnal ´ujraind´ıtja a g´epet a ”sync” megh´ıv´asa´esb´armi egy´ebel˝ok´e- sz´ıt´esn´elkul,¨ valamint a meleg ind´ıt´as,ami a SIGINT (interrupt) szign´alt kuldi¨ ki az init processznek (aminek PID-je mindig 1). Amikor ezt az opci´othaszn´aljuk, akkor az ”init” programnak tartalmaznia kell ezt a lehet˝os´eget. ctrlaltdel hard | soft Ford´ıtotta: Szijj´art´oL´aszl´o depmod

A bet¨olthet˝okernel modulok fugg˝os´egeit¨ kezeli. A ”depmod” ´esa ”modprobe” programokat arra sz´ant´ak, hogy a modul´aris Linux kernel menedzselhet˝olegyen minden felhaszn´al´o,adminisztr´ator ´esdisztri- b´uci´okarbantart´osz´am´ara. A ”depmod” egy ”Makefile”-szer˝ufugg˝os´egif´ajlt¨ hoz l´etre, amely a parancssor- ban megadott, vagy a konfigur´aci´osf´ajlban le´ırt k¨onyvt´arakban tal´alt modulokon alapszik. Ezt a fugg˝os´egif´ajlt¨ k´es˝obb a ”modprobe” haszn´alja, hogy automatiku- san bet¨oltse a helyes modult, vagy egy modulcsoportot. 318 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

A ”depmod” norm´alis haszn´alata az, hogy a ”/sbin/depmod -a” sort valahova az rc-f´ajlokba be´ırjuk, ´ıgy a modul fugg˝os´egekr¨ ¨ogt¨on a rendszer elind´ıt´asaut´an hozz´af´erhet˝oek. A ”-a” haszn´alata opcion´alis. Bootol´asic´elokra a ”-q” opci´ohe- lyesebb lehet, mivel ezzel a ”depmod” hallgat a fel nem oldott szimb´olumokr´ol. Lehets´egesfugg˝os´egif´ajlt¨ k´esz´ıteni k¨ozvetlenul¨ egy ´uj kernel ford´ıt´asaut´anis. Ha kiadjuk a ”depmod -a xxx” parancsot amikor el˝osz¨or ford´ıtottuk le az ”xxx”-es kernelt ´esmoduljait, mialatt m´egmindig pl. az ”xxy”-t futtatjuk, a fugg˝os´egif´ajl¨ a megfelel˝ohely´enj¨on l´etre. B´arebben az esetben nem garant´alt, hogy a kernel fugg˝os´egekhelyesek¨ lesznek. Ford´ıtotta: B¨osz¨orm´enyi Zolt´an dumpe2fs

A ”dumpe2fs” ki´ırja az eszk¨oz¨on lev˝of´ajlrendszer szuperblokk ´esblokkcsoport inform´aci´oit. -b Ki´ırja a f´ajlrendszer hib´ask´ent nyilv´antartott blokkjait. dumpe2fs [ -b ] [ -V ] eszk¨oz Ford´ıtotta: T´ım´ar Andr´as fdformat

Az ”fdformat” alacsony szint˝uform´az´asthajt v´egre floppy lemezen. A device eszk¨oz ´altal´aban a k¨ovetkez˝okegyike (floppy eszk¨oz¨okn´ela major=2, a minor csak inform´aci´osc´elb´olk¨oz¨olt): /dev/fd0d360 (minor = 4) /dev/fd0h1200 (minor = 8) /dev/fd0D360 (minor = 12) /dev/fd0H360 (minor = 12) /dev/fd0D720 (minor = 16) /dev/fd0H720 (minor = 16) /dev/fd0h360 (minor = 20) /dev/fd0h720 (minor = 24) /dev/fd0H1440 (minor = 28) /dev/fd1d360 (minor = 5) /dev/fd1h1200 (minor = 9) /dev/fd1D360 (minor = 13) /dev/fd1H360 (minor = 13) /dev/fd1D720 (minor = 17) /dev/fd1H720 (minor = 17) /dev/fd1h360 (minor = 21) /dev/fd1h720 (minor = 25) /dev/fd1H1440 (minor = 29) Az ´altal´anos floppy eszk¨oz¨ok, ”/dev/fd0” ´es”/dev/fd1” nem m˝uk¨odnek a ”fd- format” paranccsal, ha ne szabv´anyos form´atumot haszn´alunk, vagy ha a form´a- tum nem detekt´al´odott kor´abban automatikusan. Ebben az esetben, haszn´aljuk a ”setfdprm” parancsot a lemez param´eterek bet¨olt´es´ehez. -n Nem ellen˝oriz. Ez az opci´okikapcsolja a form´az´asut´anv´egrehajtott ellen- ˝orz´est. 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 319

fdformat [ -n ] device Ford´ıtotta: Horneczki G´abor genksyms

Szimb´olum verzi´oinform´aci´otgener´al. A ”genksyms” az alap´ertelmezett bemenetr˝ololvassa a ”gcc -E source.c” ki- menet´et´esegy verzi´oinform´aci´ottartalmaz´of´ajlt hoz l´etre. A ”genksyms” norm´alis esetben explicit szimb´olumt´abla defin´ıci´otkeres a for- r´asf´ajlban. Minden typedef, struct, union ´esenum defin´ıci´o´esdeklar´aci´oment´esre kerul¨ egy k´es˝obbi kib˝ov´ıt´esre. Tov´abb´aminden glob´alis szimb´olum is ment´esre kerul¨ mutat´okkal egyutt,¨ ami egy teljes kib˝ov´ıt´esttesz lehet˝ov´ek´es˝obb. Amikor szimb´olumt´abl´attal´ala forr´asban, a szimb´olumot kib˝ov´ıti a teljes defin´ıci´oj´ara, ahol minden struct, union, enum ´estypedef az alapvet˝or´eszeire lesz lebontva rekurz´ıvan. Ez a v´egs˝ostring lesz a bemenete egy CRC algoritmusnak, ami egy egy´eszsz´amotad eredm´enyul,¨ ´esami abban a pillanatban megv´altozik, mihelyt a szimb´olumba bevont defin´ıci´okb´armelyike megv´altozik. Ford´ıtotta: B¨osz¨orm´enyi Zolt´an httpd

A ”httpd”az Apache hipertext ´atviteli protokoll (HyperText Transfer Protocol - HTTP) szerver program. Ugy´ tervezt´ek, hogy ”standalone” d´emonk´ent fusson. Amikor ´ıgy haszn´alj´ak, egy csoport gyermekfolyamatot ind´ıt el, hogy lekezelj´eka k´er´eseket. Amikor meg akarjuk ´all´ıtani, kuldj¨ unk¨ egy TERM signal-t az eredeti (szul˝o)folyamatnak.¨ Az is egy lehet˝os´eg,hogy a ”httpd -t” az ”inetd” Internet d´emonh´ıvja meg valah´anyszor egy HTTP k´er´es´erkezik. Ford´ıtotta: Bal´azs-Cs´ıki L´aszl´o ifconfig

Egy h´al´ozati interf´eszkonfigur´al´asa. Az ifconfig a kernel-rezidens h´al´ozati interf´eszekkonfigur´al´as´ara val´o.Booto- l´askor haszn´alj´aka h´al´ozati interf´eszekbe´all´ıt´as´ara. Ezut´an´altal´aban csak debu- gol´ashoz vagy a rendszer finomhangol´as´ahoz haszn´alj´ak. Amikor egyetlen argumentum sincs megadva, akkor az ”ifconfig”az akt´ıv inter- f´eszekst´atusz´at mutatja. Amikor egyetlen interf´eszargumentumot kap, az adott 320 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ interf´esztmutatja csak, ha egyetlen ”-a” argumentumot kap, akkor az ¨osszes in- terf´eszst´atusz´atmutatja, a nem akt´ıvak´ent is. Egy´ebk´ent pedig egy interf´eszt konfigur´al. Ford´ıtotta: Bal´azs-Cs´ıki L´aszl´o init, telinit

Processz vez´erl´esinicializ´al´asa. Az ”init” minden processz szul˝oje.¨ Az els˝odleges szerepe, hogy processzeket hozzon l´etre egy szkript alapj´an, amely a ”/etc/inittab”f´ajlban tal´alhat´o.Ebben a f´ajlban tal´alhat´okazok a bejegyz´esekamelyek hat´as´ara az ”init” l´etrehoz gettyket minden vonalon, amin a felhaszn´al´okbe tudnak l´epni. Mellette ellen˝oriz auton´om processzeket, amelyekre b´armely adott rendszernek szuks´egevan.¨ Ford´ıt´as: Kov´acs Emese insmod

Az ”insmod” bet¨olt egy bet¨olthet˝okernelmodult a fut´okernelbe. Az ”insmod” parancs megpr´ob´alhozz´af˝uzni egy modult a fut´o kernelhez ´ugy, hogy feloldja annak minden szimb´olum´ata kernel export´alt szimb´olum- t´abl´azat´ab´ol. Amikor az objektum f´ajl neve kiterjeszt´esn´elkul¨ adott, akkor az ”insmod” parancs alap´ertelmezett alk¨onyvt´arakban fogja keresni a modult. A MODPATH k¨ornyezeti v´altoz´ohaszn´alhat´oennek felulb´ır´al´as´ara.¨ Amikor egy modul konfigu- r´aci´osf´ajl (pl. /etc/modules.conf) l´etezik, akkor annak tartalma fogja felulb´ır´alni¨ a MODPATH-ban defini´alt el´er´esiutakat. Ford´ıtotta: B¨osz¨orm´enyi Zolt´an , Narancs v1 kallsyms

A ”kallsyms” minden nem-verem szimb´olumot kivesz a kernelb˝ol, ´esegy adat objektumot k´esz´ıt, amelyet ahhoz a kernelhez linkelve debugolhat´olesz. Egy norm´alis kernel csak a modulok ´altal haszn´alt szimb´olumokat export´alja. Hibakeres´eshez szuks´eglehet¨ minden nem-verem szimb´olumokra, nem csak az ex- port´altakra. A ”kallsyms” kivesz minden szekci´ot´esszimb´olumot a kernelb˝ol, a 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 321 szekci´okr´ol, szimb´olumokr´ol´esa c´ımeikr˝olegy list´atk´esz´ıt, ´esegy relok´alhat´oob- jektumf´ajlt k´esz´ıt, ami csak egy ” kallsyms” szekci´ottartalmaz. Miut´ana ” kall- syms” szekci´ota kernelhez linkeltuk,¨ ´esa kernel bebootolt, b´armely debugger haszn´alhatja a ” kallsyms” szekci´oadatait a jobb szimb´olumfelold´as´erdek´eben. Ford´ıtotta: B¨osz¨orm´enyi Zolt´an kbdrate

A ”kbdrate” seg´ıts´eg´evel az IBM billenty˝uzet ism´etl´esisebess´eg´et´esk´eslelte- t´esiidej´etlehet megv´altoztatni. A k´esleltet´esaz az id˝o,ameddig egy billenty˝ut nyomva kell tartani az ism´etl´eskezdete el˝ott. A ”kbdrate” opci´okn´elkul¨ futtatva vissza´all´ıtja az ism´etl´esi sebess´eget10.9 karakter/m´asodpercre (cps=character per second) ´esa k´esleltet´est250 ezredm´a- sodpercre (ms=milliseconds). Ezek az IBM alap´ertelmezett ´ert´ekek. -s Csendes uzemm´od.¨ Nem nyomtat uzeneteket.¨ -r rate Megv´altoztatja a billenty˝uzet ism´etl´esisebess´eg´et”rate cps”-re. A meg- adhat´otartom´any 2.0 ´es30.0 cps k¨oz¨otti. Csak bizonyos, meghat´arozott ´ert´e- kek lehets´egesek. A program a legk¨ozelebbi lehets´egesmeghat´arozott ´ert´eket v´a- lasztja. A lehets´eges´ert´ekek cps-ben a k¨ovetkez˝ok: 2.0, 2.1, 2.3, 2.5, 2.7, 3.0, 3.3, 3.7, 4.0, 4.3, 4.6, 5.0, 5.5, 6.0, 6.7, 7.5, 8.0, 8.6, 9.2, 10.0, 10.9, 12.0, 13.3, 15.0, 16.0, 17.1, 18.5, 20.0, 21.8, 24.0, 26.7, 30.0. -d delay Megv´altoztatja a k´esleltet´esiid˝ot”delay” ezredm´asodpercre. A meg- engedett tartom´any 250-1000ms, de csak a k¨ovetkez˝o´ert´ekek lehets´egesek(a hardver korl´ataira alapozva): 250ms, 500ms, 750ms ´es1000ms. kbdrate [ -s ] [ -r rate ] [ -d delay ] Ford´ıtotta: Horneczki G´abor ksyms

A ”ksyms” inform´aci´okat ad az export´alt kernel szimb´olumokr´ol. A form´atum c´ım, szimb´olum n´ev´esaz azt defini´al´omodul. -a Minden szimb´olumot megjelen´ıt. Alap´ertelmez´esszerint a szimb´olumok ma- g´ab´ola kernelb˝olnem jelennek meg. -h Az oszlop fejl´ecnem jelenik meg. -m Modul inform´aci´okat jelen´ıt meg. A list´aban megjelenik minden modul bet¨olt´esic´ıme ´esm´erete is. ksyms [ -a ] [ -h ] [ -m ] 322 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

Ford´ıtotta: B¨osz¨orm´enyi Zolt´an lastlog

A ”lastlog”form´azza´esolvashat´oanmegjelen´ıti a ”/var/log/lastlog”tartalm´at. A list´aban szerepel a loginn´ev, a termin´al(port) azonos´ıt´oja ´esa felhaszn´al´oleg- utols´obel´ep´es´enek ideje. Param´eterek n´elkul¨ megh´ıvva a felhaszn´al´o-azonos´ıt´ok (UID) alapj´ansorba rendezve jelennek meg az ´ert´ekek. A ”-u login-n´ev” opci´o megad´asaeset´encsak a megadott felhaszn´al´outols´obel´ep´es´enek ideje jelenik meg. A ”-t” napok sz´amaopci´omegad´as´aval csak a megadott sz´am´unapon beluli¨ bel´ep´esiid˝okjelennek meg. A ”-r” opci´ofelul´ırja¨ a ”-u” opci´ot. Amikor a felhaszn´al´om´eg soha nem l´epett be, akkor a termin´al´esaz id˝o helyett a **Never logged in** felirat jelenik meg. lastlog [-u uid] [-t napoksz´ama] Ford´ıtotta: Hermann Benedek ([email protected])

ld.so

Az ”ld.so” bet¨olti a program futtat´as´ahoz szuks´egesmegosztott¨ k¨onyvt´arakat (library), el˝ok´esz´ıti a program futtat´as´at, majd futtatja. Minden Linux program hi´anyos ´esfut´asiid˝oben tov´abbi linkel´estig´enyel, hacsak a ford´ıt´askor nem volt megadva az ”ld -static” kapcsol´oja. 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 323

A program futtat´as´ahoz szuks´egesmegosztott¨ k¨onyvt´arakat megadott sor- rendben keresi meg a rendszer az al´abbi helyeken: - Az LD LIBRARY PATH k¨ornyezeti v´altoz´oban lev˝oel´er´esi´ut, (illetve az LD AOUT LIBRARY PATH az a.out form´atum´uprogramokhoz). Kiv´etel, ha a v´egrehajthat´o´allom´any setuid vagy setgid bitje be van ´all´ıtva, mert ekkor ezt a k¨ornyezeti v´altoz´otnem veszi figyelembe. - A cache f´ajl (/etc/ld.so.cache), amely azoknak a k¨onyvt´araknak a list´aj´at tartalmazza, amelyeket a rendszer el˝oz˝oleg megtal´alt a kieg´esz´ıtett el´er´esi ´uton. - Az alap´ertelmezett el´er´esi´ut az ”/usr/lib”, ´esut´ana a ”/lib”. Ford´ıtotta: T´ım´ar Andr´as ldconfig

Megadja a fut´asalatti k¨ot´eseket. Az ”ldconfig” l´etrehozza a szuks´egescsatol´asokat¨ ´esa cache-t, (amit a fut´asi idej˝ulinker, az ”ld.so” haszn´al), a legfrissebb megosztott k¨onyvt´arakhoz, amelye- ket a parancssorb´ol, az ”/etc/ld.so.conf” f´ajlb´ol, ´esa megb´ızhat´ok¨onyvt´arakb´ol (”/usr/lib” ´esa ”/lib”) olvas ki. Az ”ldconfig” ellen˝orzi a megtal´alt k¨onyvt´arak fejl´ec´et´esf´ajlnev´et, amikor eld¨onti, hogy melyik verzi´okcsatol´asait kell friss´ıteni. Az ”ldconfig” nem veszi figyelembe a szimbolikus linkeket, amikor k¨onyvt´arakat keres. Ford´ıtotta: T´ım´ar Andr´as lsmod

Az lsmod inform´aci´otad az ¨osszes bet¨olt¨ott modulr´ol. Els˝ooszlopban a modul neve van, m´asodikban a m´erete, harmadikban az ˝othaszn´al´oksz´ama´esa v´eg´ena kapcsol´od´omodulok list´aja. A megjelen´ıtett inform´aci´oazonos a ”/proc/modules” tartalm´aval. Ford´ıtotta: N´emeth P´eter , B¨osz¨orm´enyi Zolt´an mkfs

Az ”mkfs” egy Linux f´ajlrendszert ´ep´ıt ki egy eszk¨oz¨on, rendszerint egy me- revlemezpart´ıci´on. A ”filesys” param´eter vagy az eszk¨oz nev´etadja meg, (pl. 324 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

”/dev/hda1”, ”/dev/sdb22), vagy a f´ajlrendszer ”mount” pontja. A ”blocks” a f´ajlrendszernek sz´ant blokkok sz´ama. Az ”mkfs” ´altal visszaadott k´od”0”, ha sikeres volt a m˝uvelet, ”1” ha nem. Val´oj´aban az ”mkfs” egy egyszer˝uel˝ok´esz´ıt˝oa kul¨ ¨onb¨oz˝of´ajlrendszer ki´ep´ı- t˝okh¨oz (mkfs, fstype), amelyek el´erhet˝okLinux alatt. A f´ajlrendszer-specifikus ki´ep´ıt˝otel˝osz¨or ”/etc/fs” jegyz´ekben keresi, azt´an”/etc”, v´egul¨ a PATH k¨ornye- zeti v´altoz´oban tal´alhat´ojegyz´ekekben keresi. Tov´abbi r´eszletek a f´ajlrendszer- specifikus ki´ep´ıt˝ok´ezik¨onyv´eben tal´alhat´ok. mkfs [ -V ] [ -t fstype ] [ fs-options ] filesys [ blocks ] Ford´ıtotta: Szalay Attila mkswap

Az ”mkswap” l´etrehoz egy Linux swap teruletet¨ egy adott eszk¨oz¨on, vagy f´ajlban. mkswap [ -c ] eszk¨ozn´ev[m´eret blokkokban] Ford´ıtotta: Hermann Benedek ([email protected]) modinfo

Egy kernel modulr´oljelen´ıt meg inform´aci´ot. A ”modinfo” program a modul f´ajl objektum f´ajlt kernel modulk´ent vizsg´alja, ´esminden kigy˝ujthet˝oinform´aci´otmegjelen´ıt. -a, –author Megjelen´ıti a modul szerz˝oj´et. -d, –description Megjelen´ıti a modul le´ır´as´at. -fform´atum string, –format form´atum string Ezzel a kapcsol´oval meghat´aroz- hat´oegy tetsz˝oleges form´atum string, mellyel megkaphatjuk a module f´ajl ELF r´esz´eben (amely a modulr´olsz´ol´oinform´aci´okat tartalmazza) l´ev˝o´ert´ekeket. Ez ´all egysz´azal´ekjelb˝ol(z´ar´ojelezett c´ımken´evb˝ol. -p, –parameters Megjelen´ıti a modul ´altal haszn´alt t´ıpusos param´etereket. modinfo [ opci´ok] Ford´ıtotta: B¨osz¨orm´enyi Zolt´an Feh´er -Aries- J´anos 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 325 modprobe

Bet¨olthet˝omodulok magas szint˝ukezel´ese. A ”modprobe” ´esa ”depmod” programokat arra sz´ant´ak, hogy a modul´a- ris Linux kernel menedzselhet˝olegyen minden felhaszn´al´o,adminisztr´ator ´es disztrib´uci´o-karbantart´osz´am´ara. A ”modprobe” egy ”Makefile”-szer˝ufugg˝os´egif´ajlt¨ haszn´al, amelyet a ”dep- mod”, hozott l´etre, hogy automatikusan bet¨oltse a szuks´egesmodul(oka)t¨ az el˝ore defini´alt k¨onyvt´arakban tal´alhat´omodulok k¨ozul.¨ A ”modprobe”-ot arra haszn´aljuk, hogy modulokat t¨oltsunk¨ be, legyen az egyetlen modul, vagy egym´ast´olfugg˝omodulok¨ csoportja, vagy olyan modulok, amelyek egy megadott jelz´esselvannak ell´atva. A ”modprobe” automatikusan bet¨olt minden alapvet˝omodult, ami egy mo- dulcsoport sz´am´ara szuks´eges,amint¨ a modules.dep fugg˝os´egif´ajlban¨ le van ´ırva. Ha ezen modulok egyik´enek bet¨olt´esesikertelen, az aktu´alis menettel bet¨olt¨ott eg´eszmodulcsoport automatikusan el lesz t´avol´ıtva. A ”modprobe” k´etm´odon t¨olthet be modulokat. Az egyik (a teszt m´od) meg- pr´ob´alja egy (a minta ´altal defini´alt) list´ab´olbet¨olteni a modult. A ”modprobe” meg´all, amikor az els˝omodul bet¨olt´esesikeres. Ezt arra haszn´alhatjuk, hogy be- t¨oltsunk¨ egy ethernet drivert egy list´ab´ol. A ”modprobe” m´asik m˝uk¨od´esim´odja, hogy minden modult bet¨olt a list´ab´ol. A ”-r”, opci´oval a ”modprobe” automatikusan elt´avol´ıt egy modulcsoportot, az ”rmmod -r”-hez hasonl´oan. Figyeljuk¨ meg, hogy a ”modprobe -r” haszn´alata elt´avol´ıtja a nem haszn´alt automatikusan bet¨olt¨ott modulokat, ´esv´egrehajtja a konfigur´aci´osf´ajlban megadott pre- ´espost-remove parancsokat is. A ”-l” opci´oa ”-t” opci´oval kombin´alva az el´erhet˝oadott t´ıpus´umodulokat list´azzaki. A ”-c” opci´oa jelenleg haszn´alt konfigur´aci´ot´ırja ki (alap´ertelmezett + kon- figur´aci´osf´ajl). Ford´ıtotta: B¨osz¨orm´enyi Zolt´an mount

F´ajlrendszert csatlakoztat (mount-ol). Egy Unix rendszeren el´erhet˝o ¨osszes f´ajl egy nagy, faszerkezet˝u, hierarchikus rendszerben van elhelyezve, amely a ”/” k¨onyvt´arb´olgy¨okerezik. Az inn´etel´er- het˝of´ajlok azonban t¨obb eszk¨oz¨on helyezkedhetnek el. A ”mount” parancs arra 326 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ szolg´al, hogy egy eszk¨oz¨on tal´alhat´of´ajlrendszert ebbe a nagy fastrukt´ur´aba be- kapcsoljunk. Ezzel ellent´etes ´ertelm˝uaz ”umount”, ami a lecsatol´asra szolg´al. A mount szok´asosform´aja: mount -t type device dir Ez arra utas´ıtja a kernelt, hogy a ”device” eszk¨oz¨on tal´alt ”type” t´ıpus´uf´ajl- rendszert a ”dir” k¨onyvt´arhoz csatolja. A ”dir” esetleges kor´abbi tartalma, tulaj- donosa ´esm´odjai elt˝unnek am´ıg ez a f´ajlrendszer csatolva marad, ´es a ”dir” el´er´esi ´ut a ”device”-on tal´alhat´of´ajlrendszernek felel meg. Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as T´ım´ar Andr´as ping

A ”ping” ICMP (h´al´ozatk¨ozi vez´erl˝ouzenet¨ protokol) k¨otelez˝o ECHO REQUEST (visszhang-k´er´es)datagramot kuld¨ az´ert, hogy egy ICMP ECHO RESPONSE (visszhang-v´alasz) v´alaszcsomagot kapjon egy g´ept˝olvagy ´atj´ar´ot´ol. Az ECHO REQUEST datagramok ( ping”-ek) egy IP ´esegy ICMP ” fejl´eccelrendelkeznek, amit egy ”struct timeval” k´es´esk¨ovet, majd tetsz˝oleges sz´am´ukit¨olt˝o”pad” byte ami megt¨olti a csomagot. Ford´ıtotta: Bozs´er Zolt´an rmmod

Az ”rmmod” bet¨olthet˝omodulokat t´avol´ıt el a fut´okernelb˝ol. Az ”rmmod” megpr´ob´alja a megadott modulokat elt´avol´ıtani a kernelb˝olazzal a felt´etellel, hogy nincsenek haszn´alva, ´esm´asmodul sem hivatkozik r´ajuk. Amikor t¨obb modul is meg van adva a parancssorban, akkor a megadott sor- rendben lesznek elt´avol´ıtva. Ez t´amogatja az egym´asra ´epul˝omodulok¨ elt´avol´ı- t´as´at. A ”-r” opci´oval a modulokat rekurz´ıvan pr´ob´alja elt´avol´ıtani. Ez azt jelenti, hogy ha egy modulcsoport legfels˝omodulja van a parancssorban, akkor - ha lehets´eges- minden olyan modult is elt´avol´ıt, amelyet a megadott modul haszn´al. -a Minden automatikusan t¨or¨olhet˝omodult elt´avol´ıt. -r Egy modulcsoportot t´avol´ıt el. -s A termin´alhelyett mindent a ”syslog”-ba ir´any´ıt. rmmod [ -ars ] modul ... Ford´ıtotta: B¨osz¨orm´enyi Zolt´an 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨ 327 route

Az IP routing t´abla ki´ır´asa/megv´altoztat´asa. A ”route” a kernel IP routing t´abl´aj´atmanipul´alja. Els˝odleges felhaszn´al´asa abban ´all, hogy be´all´ıtja a statikus ´utvonalakat adott g´epek vagy h´al´ozatok fel´e, egy olyan interf´eszenkeresztul,¨ amely kor´abban m´arkonfigur´alva volt az ”ifconfig” programmal. Ford´ıtotta: Bal´azs-Cs´ıki L´aszl´o shutdown

A ”shutdown” parancs biztons´agosan l´epki a rendszerb˝ol. Az ¨osszes beje- lentkezett felhaszn´al´otfigyelmezteti, valamint letiltja a bel´ep´est. A folyamatot a program r¨ogt¨on, vagy meghat´arozott id˝om´ulva ind´ıthatja el, melyben el˝osz¨or minden alkalmaz´ast´ertes´ıt a SIGTERM jelz´essel. Ez a sz¨ovegszerkeszt˝oknek id˝ot ad a f´ajlok elment´es´ere, a levelez˝o-´esh´ırolvas´oprogramok ´ıgy tiszt´anl´ephet- nek ki, stb. A ”shutdown” az init processzt˝ola fut´asszint megv´altoztat´as´atk´eri. A ”0”-s fut´asszintet a rendszer le´all´ıt´as´ara, a ”6”-osat az ´ujrabootol´asra haszn´al- juk, az ”1”-essel olyan ´allapotba kerul¨ a g´ep, ahol karbantart´asifeladatok v´egez- het˝ok, ez az alapbe´all´ıt´as,ha sem a ”-h”, sem pedig az ”-r” opci´otnem adjuk meg a ”shutdown”-nak. A teend˝oket rendszerle´all´ıt´asvagy ´ujraind´ıt´aseset´ena ”/etc/inittab” f´ajl megfelel˝obejegyz´eseitartalmazz´ak. Ford´ıtotta: G´al Gyuri ssh

Az ”ssh” (Secure Shell) egy program, ami arra val´o,hogy t´avoli g´epekre jelent- kezzunk¨ be ´es/vagy parancsokat hajtsunk v´egre t´avoli g´epeken. C´elja az, hogy helyettes´ıtse az ”rlogin”-t ´es az ”rsh”-t, ´esbiztons´agos(titkos´ıtott) kapcsolatot biztos´ıtson k´etg´epk¨oz¨ott. X11 kapcsolatokat ´estetsz˝oleges TCP/IP portokat szint´enlehet a biztons´agos csatorn´ara tov´abb´ıtani (forwardolni). Az ssh kapcsol´odik ´esbel´epa megadott hostname g´epre. Ford´ıtotta: Bal´azs-Cs´ıki L´aszl´o tune2fs

A ”tune2fs” az ext2 f´ajlrendszer jellemz˝oinek be´all´ıt´asaszolg´al. 328 7. FEJEZET MUNKAVEGZ´ ES´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN¨

Soha ne haszn´aljuk a programot olvas´asra ´es´ır´asra csatolt f´ajlrendszeren! Ford´ıtotta: Hermann Benedek ([email protected]) umount

Az ”umount” parancs lecsatolja a megadott f´ajlrendszereket a k¨onyvt´arstruk- t´ur´ar´ol. A f´ajlrendszer megadhat´oa csatol´asik¨onyvt´arvagy a csatolt eszk¨oz spe- ci´alis eszk¨ozf´ajlj´anak megad´as´aval. Megjegyzend˝o, hogy egy f´ajlrendszert nem lehet lecsatolni, ha ”foglalt” (”busy”), p´eld´aul ha nyitott f´ajlok vannak rajta, vagy n´emely processznek a mun- kak¨onyvt´ara ezen tal´alhat´o,vagy rajta tal´alhat´oegy akt´ıv swap f´ajl. A foglalt- s´agotokoz´oprocessz ak´armaga az ”umount” is lehet: ez megnyitja a libc-t, az pedig m´asf´ajlokat, pl. a helyi form´atumokat tartalmaz´o”locale” f´ajlokat, ´esha ez az adott eszk¨oz¨on volt, a lecsatol´asnem enged´elyezett. Ford´ıtotta: Horv´ath Andr´as 8. fejezet

Szerver programok UHU-Linux alatt

9. fejezet

Az UHU-Linux fel´ep´ıt´ese

10. fejezet

Csomagok k´esz´ıt´ese UHU-Linux alatt

10.1. Csomagkezel´es

Egy disztrib´uci´o rengeteg egym´ast´ol t¨obb´e-kev´esb´e fuggetlen¨ ul¨ fejlesztett szoftver egyuttes´eb˝ol´all¨ ¨ossze. Mindegyik programb´olm´askor jelennek meg ´ujabb verzi´ok, melyek esetleg nem mind kompatibilisek a t¨obbi program minden v´al- tozat´aval. Egy disztrib´uci´ok´esz´ıt˝oinek egyik legnagyobb feladata a szoftvereket megfelel˝oen ¨osszev´alogatni, ¨osszeigaz´ıtani, adott esetben kijav´ıtani, bekonfigu- r´alni, ´esennek eredm´eny´et´ugynevezett csomagok form´aj´aban elk´esz´ıtve t´alalni a felhaszn´al´oksz´am´ara. Term´eszetesen csomagok nemcsak a m´asfejleszt˝ok´al- tal karbantartott programokb´olk´eszulnek,¨ a saj´atfejleszt´eseklegnagyobb r´esze (p´eld´aul az UHU vez´erl˝opult) is ilyen csomag form´aj´aban ´erhet˝oel. Az UHU-Linux disztrib´uci´ohoz jelenleg t¨obb, mint 1000 csomag ´erhet˝oel, ¨osszes m´eretuk¨ k¨orulbel¨ ul¨ 1 Gigab´ajt. Az egyes csomagok m´erete az egy-k´etkilo- b´ajtt´ola sokszor t´ız megab´ajtig terjed. Minden csomag egyik legfontosabb tulajdons´aga,hogy f´ajlokat tartalmaz, mely f´ajlok a csomag telep´ıt´esesor´ankit¨om¨or´ıt˝odnek ´esbem´asol´odnak a f´ajl- rendszer megfelel˝ohely´ere. Egy csomag azonban j´oval t¨obb is, mint egy egyszer˝u t¨om¨or´ıtett f´ajl. Ennek megfelel˝oenkezel´es´ere is egy, a t¨om¨or´ıt˝okn´elj´oval bonyo- lultabb programot haszn´alunk, az ´un. csomagkezel˝ot. A csomagkezel˝oszoftver nemcsak csomagok telep´ıt´es´ere k´epes, hanem azok- r´olinform´aci´okat t´arol, ´ıgy k´epes lesz k´es˝obb p´eld´aul friss´ıteni vagy elt´avol´ıtani a csomagot, t¨or¨olve annak f´ajljait. Lek´erdez´eseket tesz lehet˝ov´ea csomagokr´ol, 334 10. FEJEZET CSOMAGOK KESZ´ ´ITESE´ UHU-LINUX ALATT fugg˝os´egeket¨ kezel (p´eld´aul egy csomag ig´enyelheti egy m´asik csomag legal´abb valamilyen adott verzi´oj´at). A csomagkezel˝onek k¨osz¨onhet˝o,hogy telep´ıtett rend- szerunk¨ ak´arhossz´u´eveken keresztul¨ is ´atl´athat´omarad. A Linux vil´ag´aban k´etcsomagkezel˝oterjedt el igaz´ab´ol. Az egyik a Debian ´altal k´esz´ıtett dpkg, ezt haszn´alja az UHU-Linux is. A m´asik a Red Hat ´altal kifejlesztett rpm. A k´etcsomagkezel˝osok dologban megegyezik, vagy legal´abbis nagyon hasonl´o,de sok m´asszempontb´olgy¨okeresen kul¨ ¨onb¨oz˝ois egyben.

10.2. F´ajlnevek, verzi´osz´amoz´as

Az UHU-Linux CD-n a packages k¨onyvt´aralatt tal´alhat´ok a csomagok. Min- den, ami ezen k´ıvul¨ van, a telep´ıt´estv´egzi, ´esa telep´ıtett rendszerre nem kerul¨ fel. Az UHU-Linux csomagjai .uhu kiterjeszt´estviselnek. Ezek form´atumukat te- kintve l´enyeg´eben megegyeznek a Debian disztrib´uci´o´altal haszn´alt .deb f´ajlokkal, mind¨ossze ´atlettek nevezve m´askiterjeszt´es˝ure. Minden csomagnak van h´arom tulajdons´aga,amely a f´ajl nev´eb˝olm´arkiol- vashat´o. Az els˝oa csomag neve. Ez a f´ajln´evben az els˝oal´ah´uz´astmegel˝oz˝okarakter el˝otti r´esz.A csomagn´evangol kisbet˝uket, sz´amjegyeket ´es k¨ot˝ojelet tartalmazhat. A k¨ovetkez˝oa csomag hivatalos verzi´osz´ama, az a sz´am,amivel a program szerz˝oia kiadott v´altozatot illett´ek. Ez az ´ert´ek´altal´aban sz´amjegyekb˝ol´espon- tokb´ol´all, de tartalmazhat bet˝uket ´esk¨ot˝ojelet is. A harmadik a kiad´as(angolul release) sz´ama.Ez a f´ajln´evben a m´asodik al´ah´uz´asel˝ott, a verzi´osz´amotk¨ovet˝ok¨ot˝ojel ut´antal´alhat´o.A kiad´asminden disztrib´uci´on´alazt tukr¨ ¨ozi, hogy a disztrib´uci´ok´esz´ıt˝oiaz adott program adott v´altozat´ab´olh´anyadik alkalommal k´esz´ıtettek csomagot. UHU-Linux eset´ena kiad´assz´amaenn´elpicivel ¨osszetettebb, ugyanis nem egy sz´am,hanem k´et, egym´ast´olponttal elv´alasztott sz´amadja a kiad´as´ert´ek´et. Az els˝osz´amazt adja meg, hogy h´anyadszorra v´altoztattunk a csomag elk´esz´ıt´esi szab´alyain. A m´asodik sz´amjelent´eseaz, hogy az adott szab´alyokkal h´anyadik alkalommal ford´ıtottuk ´ujra a csomagot. L´assunk erre egy p´eld´at. Elk´esz´ıtjuk¨ az icewm program 1.2.5-¨os verzi´oj´ab´ol az els˝oicewm csomagot. Ennek kiad´asa1.1 lesz, a f´ajln´evteh´at icewm 1.2.5- 1.1 i386.uhu. A csomagot v´altozatlan szab´alyokkal ´ujraford´ıtjuk, ekkor 1.2 lesz a kiad´as.Megint ´ujraford´ıtjuk, 1.3 lesz. Egy-egy ilyen ´ujraford´ıt´asnem felt´etlenul¨ eredm´enyez azonos csomagot, hiszen lehet, hogy a ford´ıt´ok¨ornyezet megv´altozik, p´eld´aul ´ujabb v´altozat´uC-ford´ıt´ot, linkert haszn´alunk, ´ujabb verzi´oj´uX fugg-¨ v´enyt´arakhoz linkelunk,¨ vagy ´epp a saj´atk´esz´ıt´es˝u, ford´ıt´astkoordin´al´orendsze- 10.3. A DPKG LEGFOBB˝ KAPCSOLOI´ 335 runk¨ lett ´ujabb, de az esetlegesen meg´ujult k¨ornyezetben ugyanazokat a l´ep´eseket hajtjuk v´egre, mint kor´abban. Ha v´altoztatunk valamit az icewm leford´ıt´asisza- b´alyain (p´eld´aul megfoltozzuk a forr´ast vagy m´ashov´atelep´ıtunk¨ egy f´ajlt), akkor a kiad´as´ert´eke 2.1 lesz, majd egy egyszer˝u´ujraford´ıt´asut´an2.2, ´es´ıgy tov´abb. Amikor ´ujabb v´altozat´u icewm-re friss´ıtunk,¨ a kiad´asvissza´all 1.1-re. A csomag egy´ebinform´aci´oinak kinyer´es´ehez bele kell n´eznunk¨ annak tartal- m´aba. Ehhez j´oeszk¨oz lehet egy grafikus csomagkezel˝ofelulet,¨ illetve ´erdemes a Midnight Commander f´ajlkezel˝oben F3-at vagy Entert utni¨ a f´ajlra.

10.3. A dpkg legf˝obb kapcsol´oi

A dpkg alapvet˝o,tal´anlegfontosabb m˝uk¨od´esim´odjai az al´abbiak: dpkg -i f´ajln´ev dpkg --install f´ajln´ev

Telep´ıti vagy friss´ıti a megadott csomagot. P´elda: dpkg -i icewm_1.2.7-1.1_i386.uhu dpkg -r csomagn´ev dpkg --remove csomagn´ev

Elt´avol´ıtja a megadott csomagot. A konfigur´aci´osf´ajlokat meghagyja. P´elda: dpkg -r icewm dpkg -P csomagn´ev dpkg --purge csomagn´ev

Ugyanaz, mint a remove, de a konfigur´aci´osf´ajlokat is elt´avol´ıtja. P´elda: dpkg -P opensshd dpkg -l [minta] dpkg --list [minta]

Kilist´azzaa telep´ıtett, r´eszben telep´ıtett, illetve elt´avol´ıtott csomagokat. Az els˝ooszlopban l´ev˝o ii” jelenti azt, hogy a csomag t¨ok´eletesen telep´ıtve van ´esbe ” 336 10. FEJEZET CSOMAGOK KESZ´ ´ITESE´ UHU-LINUX ALATT is van ´all´ıtva. Argumentumk´ent megadhat´on´eh´any csomagn´evis, melyek joker karaktereket is tartalmazhatnak, ez esetben azokat id´ez˝ojelekkel meg kell v´ede- nunk¨ a shellt˝ol. Ha t´ul keskeny a kapott lista, a COLUMNS k¨ornyezeti v´altoz´o be´all´ıt´as´aval v´altoztathatunk ezen. P´elda:

COLUMNS=120 dpkg -l "xfree*" dpkg -s csomagn´ev dpkg --status csomagn´ev

A megadott csomagr´ol´ır ki inform´aci´okat. P´elda: dpkg -s mc dpkg -L csomagn´ev dpkg --listfiles csomagn´ev

Felsorolja a megadott csomaghoz tartoz´of´ajlokat. P´elda: dpkg -L bash dpkg -S f´ajln´ev dpkg --search f´ajln´ev

Megadja, mely csomag sz´all´ıtja (tartalmazza) az adott nev˝uf´ajlt. Joker ka- rakter is haszn´alhat´o.P´elda: dpkg -S "/*bin/*mount*"

10.4. Telep´ıthetek m´as UHU verzi´ohoz tartoz´o csomagokat?

Semmik´eppen nem aj´anljuk, mint ahogyan m´asdisztrib´uci´okk´esz´ıt˝oisem aj´anlj´akezt. Egy-egy kiadand´odisztrib´uci´oadott csomag¨ossze´all´ıt´as´atsok tesztel˝ot¨obb h´eten ´atny´uzza, keresi benne a hib´akat. Ha csak k´etegym´asut´ani disztrib´u- ci´otn´ezunk,¨ ´esegy disztrib´uci´omind¨ossze 10 csomagb´ol´allna, m´arakkor is b˝o 1000-f´elek´eppen lehetne a csomagokat ¨osszev´alogatni a k´etdisztrib´uci´ob´ol. Ter- m´eszetesen m´arekkor sem lenne senkinek sem kapacit´asaarra, hogy ezeket a kom- bin´aci´okat mind tesztelje. Egy disztrib´uci´oazonban nem 10 csomagb´ol´all, hanem 10.5. TELEP´ITHETEK DEBIANHOZ KESZ´ ULT¨ DEB CSOMAGOKAT? 337 t¨obb sz´azb´ol. Ez elk´epzelhetetlenul¨ sok lehets´egeskombin´aci´oteredm´enyez, me- lyek k¨ozul¨ nagyon sok rejthet mag´aban valamif´ele hibalehet˝os´eget, amely abb´ol ad´odik, hogy ezeket a csomagokat nem egyutt,¨ egym´asfelhaszn´al´as´aval, azonos ford´ıt´ok¨ornyezetben k´esz´ıtettunk¨ el, ´esnem is egyutt¨ teszteltuk¨ ˝oket. Saj´atfelel˝oss´egre term´eszetesen adott esetben meg lehet pr´ob´alkozni egy-egy csomag lecser´el´es´evel, kock´aztatva azt, hogy esetleg szinte semmi sem fog m˝u- k¨odni a rendszerben. Gyakorlat, ´es´altal´aban egy-k´etsaj´atb˝or¨on tapasztalt cs´u- fos kudarc is szuks´egesahhoz,¨ hogy valaki nagy biztons´aggalmeg tudja j´osolni, hogy egy adott csomagot lecser´elhet-e egy kor´abbi vagy k´es˝obbi disztrib´uci´ob´ol sz´armaz´ora. Ok¨ ¨olszab´alyk´ent egyetlen ´utmutat´astadunk. Ha egy fuggv´enyt´arverzi´osz´ama¨ komolyabban megv´altozik, akkor ´altal´aban el˝obb kell a fuggv´enyt´arat¨ friss´ıte- nunk,¨ ´esut´ana az azt haszn´al´oalkalmaz´asokat (verzi´ocs¨okkent´es( downgrade”) ” eset´enpedig ´ertelemszer˝uen ford´ıtva). P´eldak´ent vegyunk¨ egy k´epzeletbeli disztri- b´uci´ot, amely a glibc 2.2-es verzi´oj´atsz´all´ıtja, ´esegy eggyel ´ujabbat, amely 2.3-ast tartalmaz. Ha a glibc 2.2-es verzi´oj´aval pr´ob´alunk meg haszn´alni egy csomagot az ´uj rendszerb˝ol, amely ugyeb´arezen fuggv´enyt´ar´ujabb¨ v´altozat´ahoz lett lefor- d´ıtva, az szinte biztos, hogy nem fog m˝uk¨odni. Ha az alap komponenst friss´ıtjuk¨ el˝obb, vagyis 2.3-as glibc-vel pr´ob´aljuk meg futtatni a r´egidisztrib´uci´o2.2-eshez ford´ıtott csomagjait, j´oes´elyunk¨ van, hogy m˝uk¨odni fog. Term´eszetesen ez nem- csak a glibc-re mondhat´oel, hanem b´armely m´asfuggv´enyt´arra¨ is.

10.5. Telep´ıthetek Debianhoz k´eszult¨ deb csomagokat?

Az el˝obb felv´azolt gondolatmenet buktat´oiterm´eszetesen ilyenkor is mindig fenn´allnak. Ezen felul¨ tudnunk kell m´egazt is, hogy a Debian m´asmilyen cso- magneveket haszn´al, ´ıgy minden bizonnyal a telep´ıtend˝ocsomag fugg˝os´egeinem¨ fognak teljesulni,¨ ´eserre a dpkg, vagy az azt haszn´al´oegy´ebcsomagkezel˝oprog- ram (apt, edeity, synaptic) figyelmeztetni fog. P´eld´aul a mi glibc csomagunknak a Debian rendszerek libc6 nev˝ucsomagja felel meg. Erre szinte mindenkinek szuk-¨ s´egevan, ´ıgy telep´ıtend˝ocsomagunk szinte biztos, hogy hi´anyolni fogja a libc6 csomagot. A Debian libc6 csomagj´atsemmik´epp ne akarjuk telep´ıteni, mivel az rendszerunk¨ alap komponens´et(a glibc-t) akarn´afelul´ırni,¨ ez´altal az eg´eszrend- szerunket¨ k¨onnyen m˝uk¨od´esk´eptelenn´etudjuk tenni. A fugg˝os´egeksor´anmindig¨ a dpkg bels˝oadatb´azis´aban t¨ort´enik az ellen˝orz´es,amely nem l´at libc6 nev˝ucso- magot telep´ıtve, j´ollehet, a szuks´egesf´ajlokat¨ egy m´asik csomag, a glibc m´ar telep´ıtette. 338 10. FEJEZET CSOMAGOK KESZ´ ´ITESE´ UHU-LINUX ALATT

A csomagkezel˝ofugg˝os´egein¨ t´ul gondot okozhatnak m´ega disztrib´uci´okegy´eb t´eren mutatott elt´er´esei, mint p´eld´aul az init szkriptek m´asmilyen szerkezete.

10.6. Telep´ıthetek rpm csomagokat?

Az el˝oz˝ok´etk´erd´esbuktat´oin t´ul tov´abb bonyol´ıtja a helyzetet az, hogy ilyen- kor az rpm csomagkezel˝oa saj´atadatb´azis´athaszn´alja, amely ures,¨ hiszen az UHU-Linux nem rpm-et haszn´al. Az rpm a saj´atadatb´azisa alapj´and¨onti el, hogy teljesulnek-e¨ a fugg˝os´egek(magyarul¨ nem fognak teljesulni,¨ ez eg´eszenbiz- tos), s˝otazt is ez alapj´an´allap´ıtja meg, hogy a kicsomagoland´of´ajlok r´eszei-e m´arvalamely csomagnak, ´esmivel nyilv´annemleges k¨ovetkeztet´esre fog jutni, ez´ert sz´on´elkul¨ felul´ırhatja¨ f´ajljainkat, amelyeket a dpkg sz´all´ıtott. Enn´eltal´anpicivel szerencs´esebb az rpm csomagot el˝obb deb csomagg´aalak´ı- tani az alien program seg´ıts´eg´evel (alien -d csomagnev.rpm), ´esazt megpr´ob´alni telep´ıteni.

10.7. Hogyan k´esz´ıthetek UHU csomagot?

Ezen k´erd´esmegv´alaszol´asael˝ott el˝osz¨or azt kell eld¨onteni, szuks´egvan-e¨ saj´at csomag k´esz´ıt´es´ere. A programok nagy r´eszeaz internetr˝ollet¨olt´esut´ana megadott n´eh´any pa- ranccsal helyesen lefordul, telepul,¨ ´esm´arhaszn´alhat´ois. Ilyenkor csomagk´esz´ıt´es n´elkul,¨ pillanatok alatt k´eszenvagyunk, ´estal´annem ´erdemes belev´agnunk cso- mag gy´art´as´aba. Ha a programot t¨obb g´epre is telep´ıteni szeretn´enk, meg szeretn´enk osztani m´asokkal, vagy ´epp leford´ıt´asanem egyszer˝u, ´ıgy annak menet´etdokument´alni szeretn´enk, akkor viszont ´erdemes hozz´al´atni a csomagk´esz´ıt´eselsaj´at´ıt´as´ahoz. A dpkg megadja a lehet˝os´eget, hogy ha az ¨osszecsomagoland´of´ajlokat elhe- lyezzuk¨ a megfelel˝ok¨onyvt´arstrukt´ur´aban, ´eskit¨oltunk¨ egy control” nev˝uf´ajlt a ” csomag adminisztrat´ıv adataival, akkor ebb˝olelk´esz´ıti a csomagot. Ekkor azon- ban m´egsehol nem r¨ogz´ıtettuk¨ azt, hogy ezeket az ¨osszecsomagoland´of´ajlokat hogyan ´all´ıtottuk el˝o.Ezt a megk¨ozel´ıt´estteh´atnem szok´ashaszn´alni. A dpkg ezen opci´oja k¨or´e´ep´ıtette fel a Debian saj´atcsomagk´esz´ıt˝orendszer´et. Ezt az UHU-Linuxban is haszn´alhatjuk, a szuks´egesprogramok¨ rendelkez´esre ´all- nak. Ugyanakkor az UHU-Linux csomagjai teljesen m´asmilyen m´odon k´eszulnek,¨ m´eghozz´aaz uhubuild n´evre keresztelt csomagk´esz´ıt˝orendszerrel. Az uhubuild rendszert kifejezetten az UHU-Linux sz´am´ara dolgoztuk ki, saj´at csomagk´esz´ıt´esiig´enyeinknek megfelel˝oen. Mivel meglehet˝osenszerte´agaz´o, ¨ossze- 10.7. HOGYAN KESZ´ ´ITHETEK UHU CSOMAGOT? 339 tett programr´olvan sz´o,k´eptelens´egezen K¨onyv keretein belul¨ r´eszletes le´ır´ast adnunk r´ola. Eppen´ ez´ert csak egy p´arszavas ´attekint˝oismertet´esk¨ovetkezik. Egy program leford´ıt´as´ahoz j´oldefini´alt k¨onyvt´arstrukt´ur´atkell fel´ep´ıtenunk,¨ amely majd a leford´ıt´asteljes menet´etpontosan dokument´alni fogja, a forr´as- k´odok let¨olt´es´et˝olkezdve a leford´ıt´ason´ateg´eszena csomagok ¨ossze´all´ıt´as´aig. A kul¨ ¨onb¨oz˝oadatokat itt ´altal´aban kul¨ ¨onb¨oz˝of´ajlok tartalmazz´ak, p´eld´aul az egyik f´ajlban a verzi´osz´amtal´alhat´omeg, a m´asikban a leford´ıt´assalkapcsolatos in- form´aci´ok, ´es´ıgy tov´abb. Kul¨ ¨on k¨onyvt´arb´olny´ılnak az egyes bin´aris csomagok alk¨onyvt´arai (hiszen egy forr´asb´olsok esetben t¨obb csomag is k´eszul),¨ ez alatt ta- l´alhat´okmeg az egyes k´eszul˝obin´aris¨ csomagokra jellemz˝oadatok, p´eld´aul azok le´ır´asa,priorit´asa,vagy ´epp az, hogy mely f´ajlok mely csomagba keruljenek.¨ A ford´ıt´astroot-k´ent kell ind´ıtani. A szkript el˝osz¨or fel´ep´ıt a f´ajlrendszerunk¨ adott pontja alatt egy teljes ford´ıt´ok¨ornyezetet a k´ıv´ant UHU-Linux disztrib´uci´o szuks´egescsomagjaib´ol(´ıgy¨ k¨onnyed´enk´esz´ıthetunk¨ valamilyen fut´oUHU-Linux verzi´oalatt m´asik UHU-Linux verzi´oba illeszked˝ocsomagot is), majd egy chroot h´ıv´asthajt v´egre, ´esezen chroot rendszeren belul¨ k´eszul¨ majd el a csomag. Egye- dul´all´oaz¨ uhubuild rendszerben, hogy maga a t´enyleges ford´ıt´as´estelep´ıt´esnem root-k´ent, hanem sima felhaszn´al´ok´ent t¨ort´enik; k¨ozvetlen a chroot h´ıv´astk¨ove- t˝oena root ´atv´alt uhubuild felhaszn´al´ov´a,´esa bin´aris csomagok elk´eszul´es´enek¨ pillanat´aig ilyen felhaszn´al´ok´ent fut az ¨osszes szkript. Az uhubuild rendszer a csomagot k´esz´ıt˝oszem´ely ´altal meg´ırt compile ´esinstall szkriptek lefuttat´as´anfelul¨ rengeteg ellen˝orz´est, illetve automatikus ´atalak´ıt´astis elv´egeza k´eszul˝ocsomagokon,¨ ´ıgy biztos´ıtva azok egys´egesebb kin´ezet´et, nagyobb megb´ızhat´os´ag´utartalm´at. Az uhubuild rendszerr˝ol r´eszletes dokument´aci´o a /usr/share/doc/Packages/uhubuild k¨onyvt´ar alatt, valamint a http://dev.uhulinux.hu/uhubuild/ c´ımen tal´alhat´o.

11. fejezet

Fejleszt˝oi eszk¨oz¨ok, ismertet˝ok

11.1. Perl-r˝ol r¨oviden

Viszonylag r´eg´ota, h´arom ´eve foglalkozom a Perl nyelvvel, t¨obb mint k´et´eve pedig akt´ıvan fejlesztek webes alkalmaz´asokat benne. Ezen a tanfolyamon a Perl nyelv alapjaival fogunk megismerkedni. A c´elnem a teljes nyelv bemutat´asa, hanem ´ızel´ıt˝ony´ujt´asamindabb´ol, ami rendelkez´esunkre¨ ´all, felt´eve ha mellette d¨ontunk.¨ A Perlt˝olsokan riadnak vissza alaptalanul, mert azt tartj´akr´ola, hogy nehezen tanulhat´o,nagyon t¨om¨or, zavaros nyelv. Ennek a tanfolyamnak egy m´asik c´elj´aul v´alasztottam azt, hogy megmutassam, hogy ez kor´antsem ´ıgy van, ´esval´oj´aban egy nagyon frapp´ans, rugalmas ´esbar´ats´agosnyelvr˝olvan sz´o.

11.1.1. Bevezet˝o

A Perl nyelvr˝oljelent˝os,azonban legink´abb csak angol irodalom ´all ren- delkez´esre. A legkor´abbi magyar anyag, amit ismerek, Verh´asP´eter munk´aja (http://www.verhas.hu/peter/perlh/main.html). Ezen k´ıvul¨ m´egp´ark¨onyv je- lent meg a t´emak¨orben, melyek hi´anycikknek sz´am´ıtanak, ilyen p´eld´aul a Panem kiad´o´altal megjelen´ıtett k¨onyv is. B´arez sz´amoshib´attartalmaz, de kiindul´as- k´ent haszn´alhat´o.A legut´obbi munka a http://www.prog.hu oldalon megjelen˝o cikksorozat, ebben Barab´asP´eter ismertette a nyelv alapjait. Tov´abbi anyagokra linkeket a http://www.perl.org.hu c´ımen tal´alhatunk. 342 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝

A sz´am´ıt´og´epes nyelvek jelent˝osm´ultra tekintenek vissza. Kialakul´asuk sor´an egyre finomodtak, ´atvettek ¨otleteket egym´ast´ol, be´ep´ıtettek ´ujabb ´es´ujabb nyelvi technol´ogi´akat magukba. M´ara elmondhat´o,hogy ´altal´aban ezek a (modernebb) nyelvek m´arnem abban kul¨ ¨onb¨oznek, hogy mire k´epesek, sokkal ink´abb abban, hogy milyen k¨onnyen val´os´ıthat´oakmeg bennuk¨ az egyes megold´asok, milyen t´amogatotts´agvan m¨og¨ottuk.¨ A Perl ebb˝ola szempontb´olel˝okel˝ohelyen szerepel, jelent˝osprogramoz´oib´azisa van, ´esnagyon sok modul, m´asok´altal m´armeg´ırt programk´odszerezhet˝obe, t¨olthet˝ole hozz´a(pl.: http://www.cpan.org). A PERL bet˝usz´ojelent´ese:Practical Extraction and Report Language (kivo- natok ´esjelent´esek k´esz´ıt´es´ere haszn´alhat´onyelv). Ez az elnevez´esonnan j¨ott, hogy kezdetekben sz¨ovegfile-ok (Linux alatt kul¨ ¨onb¨oz˝orendszer´allom´anyok, ese- m´enynapl´o,stb.) gyors ´esegyszer˝ufeldolgoz´as´anak megk¨onny´ıt´esevolt a c´el. Ez azonban csak a nyelv indul´asakor volt igaz, k¨osz¨onhet˝oenn´epszer˝us´eg´enek, ma- naps´agsokkal sz´elesebb k¨orben lehet haszn´alni, ahogyan azt majd a k´es˝obbiekben l´atni fogjuk. A Perl az egyszer˝uprobl´em´ak egyszer˝uen t¨ort´en˝omegold´as´ara k´eszult,¨ an´el- kul,¨ hogy lehetetlenn´etenn´e ¨osszetett programok ´ır´as´at. Egy adott probl´em´at sokf´elek´eppen oldhatunk meg benne, tud´asunkt´ol, felk´eszults´eg¨ unkt˝olf¨ ugg˝oen.¨ Erre a Perl-es k¨oz¨oss´egma is buszke,¨ nagyon gyorsan, nagyon l´atv´anyos progra- mokat lehet ´ırni vele. A nyelv hangulat´ara jellemz˝o,hogy nev´enek felold´as´ara ismert egy m´asik kifejez´esis: Pathologically Eclectic and Rubbish Lister, azaz betegesen t´uld´ısz´ıtett szem´etlist´az´o- mindenki d¨ontse el a k¨ovetkez˝okb˝ol, hogy melyik fedi jobban a nyelv lehet˝os´egeit!

11.1.2. A nyelv er˝oss´egei

Gyors fejleszt´es A Perl f´elig interpreteres nyelv (ami azt jelenti, hogy a for- r´ask´odot futtatjuk, s nem el˝osz¨or egy ford´ıt´oprogramot haszn´alunk, majd a v´egrehajthat´o,m´arg´epik´odot futtatjuk), ez´ert nem ig´enyel ford´ıt´ast, egyb˝ol futtathat´oa forr´ask´od. Be´ep´ıtett lehet˝os´egeivel egyszer˝ua hibakeres´es.A Perl-n´elr´aad´asul egy ”csal´assal” is szembetal´aljuk magunkat, ha egy kicsit megvizsg´aljuk a futtat´asfolyamat´at: indul´askor a futtat´ok¨ornyezet f´elig feldolgozza a forr´ask´odot, ennek eredm´enyek´eppen egy g´epi k´odhoz k¨ozeli nyelven lesz el´erhet˝oa program, ´ıgy a Perl interpreteres volta nem v´alik egyben h´atr´anny´ais. Ez a m˝uk¨od´eskul¨ ¨onben nagyon hasonl´ıt mind a Java, mind a .NET k¨ornyezetekhez, azzal a kul¨ ¨onbs´eggel, hogy ott a ford´ıt´asnem futtat´askor, hanem el˝ozetesen kell, hogy megt¨ort´enjen.

Lehet˝os´egek Telep´ıt´eseut´anregul´aris kifejez´eseiseg´ıts´eg´evel a sz¨ovegfeldolgo- z´asmindenn´elegyszer˝ubb, tov´abb´aobjektum orient´alt, adatb´azis-kezel˝o´es h´al´ozati programoz´asilehet˝os´egeksz´eles t´arh´aza´all rendelkez´esunkre,¨ az 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 343

Internetr˝ollet¨olthet˝omodulok seg´ıts´eg´evel pedig semmi sem szab hat´art a nyelv lehet˝os´egeinek.

Tanulhat´os´ag A Perl alapjai nagyon egyszer˝uek, fokozatosan tanulhat´oa nyelv. Egy adott feladatra szinte mindig t¨obbf´ele megold´asilehet˝os´egetad, lehe- t˝os´egetny´ujtva a kezd˝onek, hogy egyszer˝uen, a halad´onak, hogy eleg´ansan oldja meg az adott probl´em´at.

Hordozhat´os´ag Minden elterjedt platformon futtathat´o. Elterjedt m´odszer, hogy a fejleszt´esWindows k¨ornyezetben zajlik, a program azonban v´egul¨ Unix k¨ornyezetben fog futni - ehhez (persze megfelel˝ok¨orultekint´essel,¨ ´es ha nem tartalmaz oper´aci´osrendszer fugg˝or´eszeket¨ a program) semmilyen m´odos´ıt´asnem szuks´egesa¨ forr´asban.

Ar´ Ingyenes. Seg´ıts´eget is gyorsan ´esszint´eningyen kaphatunk, ha valakit meg- k´erdezunk¨ egy levelez˝olist´an, s ´altal´aban m´egjobbat is, mintha fizetn´enk ´erte.

11.1.3. A nyelv kialakul´asa, fejleszt´ese

A nyelv fejleszt´es´etLarry Wall kezdte meg 1987 k¨orny´ek´en, az els˝okiad´as1987 december´eben l´atott napvil´agot. Az 1987-es indul´ask¨ovetkezt´eben igen jelent˝os m´ultra tekint vissza, ma m´art¨obb ezer ¨onk´entes is fejleszti. R¨oviden ¨osszefoglalva: Larry nagyot alkotott. Ha m´asnagy programoz´okhoz szeretn´enk hasonl´ıtani a teljes´ıtm´eny´et, akkor Ken Thompson (UNIX), vagy Dennis Ritchie (C) neve j¨ohet sz´oba. A scripting nyelvek k¨oz¨ott a Perl n´epszer˝us´egea C-vel hasonl´ıthat´o ¨ossze. Kezdetben a nyelvet feles´eg´er˝olGloria-nak nevezte el, a k´es˝obbiekben azon- ban mivel ez feszults´egekforr´asalehetett¨ volna (”M´armegint milyen b´ena ez a Gloria!”), m´asn´evut´ann´ezett. El˝osz¨or a PEARL (magyarul: gy¨ongy) merult¨ fel, mint lehet˝os´eg(ahol az eredeti angol jelent´es´eben a r¨ovid´ıt´esnek az And sz´otje- lenti az A bet˝u), azonban mivel m´arvolt ilyen n´even egy grafikus programnyelv, ez´ert maradt a Perl r¨ovid´ıt´es. A m´asodik verzi´omag´aval hozta a regul´aris kifejez´esekhaszn´alat´at, a h´ar- mas verzi´ot´olkezdve a program k´epes bin´aris ´allom´anyok kezel´es´ere is. A n´egyes verzi´osz´amnak kul¨ ¨on t¨ort´enete van: az els˝oO’Reilly (egy nagyon sz´ınvonalas ki- adv´anyokat megjelentet˝o,ma is h´ıres) kiad´o´altal megjelen´ıtett ’tev´es’Perl k¨onyv megjelen´es´ere val´otekintettel adt´akki (mely k¨onyvet mellesleg Larry ´ırta). A jelenlegi sz´eles k¨orben haszn´alt v´altozat a Perl 5, mely 1994 okt´ober´eben jelent meg. A 4-es verzi´otulajdons´agait megtartva teljesen ´ujra´ırt´ak, modulari- z´alt´ak, optimaliz´alt´ak ´eskijav´ıtott´aka hib´ait, tov´abb´akieg´esz´ıtett´ekobjektum- orient´alt nyelvi lehet˝os´egekkel. A nyelv maga ennek ellen´ere nem sokat v´altozott, 344 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝ az ´ujdons´agokkiv´etel´evel szinte kiv´etel n´elkul¨ megegyezik az el˝oz˝overzi´oval. A tov´abbiakban ennek a v´altozatnak a lehet˝os´egeit k´ıv´anom majd bemutatni, hi- szen ez az a verzi´o,amihez ma hozz´alehet jutni, ezt tartalmazz´aka kul¨ ¨onb¨oz˝o Linux terjeszt´esekis.

A t¨ort´enethez hozz´atartozik m´eg,hogy ennek a verzi´onak is vannak alver- zi´oi, melyek napjainkban is folyamatosan jelennek meg. A jelenlegi, e tananyag ´ır´asakor legfrissebb a Perl 5.8.0-´as.Ebben t¨obbek k¨oz¨ott ´uj, stabil t¨obbsz´al´upro- gramoz´astt´amogat´onyelvi elemek jelentek meg.

Az 5-¨os sz´eria folyamatos fejleszt´esemellett, 2000 nyar´anjelentette be Larry a 6-os sz´eria fejleszt´es´enek kezdet´et. Ez nem csak a nyelv ´ujabb dolgokkal val´o kieg´esz´ıt´es´etfogja mag´aval hozni, hanem teljes ´ujragondol´asut´anaz alapjaib´ol ´ep´ıti fel a nyelvet. A Perl 6 teljesen m´aslesz, ´esm´egis nagyon hasonl´oa Perl kor´abbi verzi´oihoz k´epest. Sz´etlesz v´alasztva a ford´ıt´as a futtat´ast´ol, egy ´uj, eg´esz,j´oltervezett nyelv lesz a v´egeredm´eny. A futtat´or´esznek m´armegvan a neve is: Parrot-nak (magyarul: papag´aj) h´ıvj´ak. A Parrott a Perl mellett k´epes lesz m´asnyelveken meg´ırt programokat is futtatni, ha a megfelel˝oford´ıt´oelk´eszul¨ hozz´ajuk. Jelenleg m´arel´erhet˝oa Parrot-nak egy kezdetleges v´altozata (jelenleg a 0.0.7-es), ´est¨obb ford´ıt´ois hozz´a(az egyik p´eld´aul Java-t ford´ıt Parrotra?).

A nyelv fejl˝od´ese´esn´epszer˝us´ege els˝osorban h´arom dolognak k¨osz¨onhet˝o.Az els˝o,´estal´anlegfontosabb, hogy Larry ´ugy gondolta, hogy ingyeness´e´esszabad forr´as´uv´ateszi. Ez neki nem jelentett kul¨ ¨on munk´at, mivel egyszer m´arsaj´atma- g´anak kifejlesztette, ellenben nagyon sok embernek j´ovolt, hiszen egy nagyon rugalmas nyelvet kaptak, mely nagyon sokf´ele sz´am´ıt´og´epes k¨ornyezetben hasz- n´alhat´o.A m´asik dolog, hogy figyelembe vette nagyon sok ember k´er´es´et, ¨otlet´et a nyelv fejleszt´esek¨ozben, ´ıgy sz´eles k¨ort el´eg´ıtett ki a nyelv, ´esszinte v´egtelenul¨ rugalmass´av´alt. V´egul¨ a harmadik, mely az elterjedts´egetokozta, hogy kiengedte a napi fejleszt´esta kez´eb˝ol. (Nem is olyan meglep˝om´odon, ez nagyon hasonl´ıt a Linux fejl˝od´es´ehez :).

A nyelv magj´atnapjainkban a Perl Porters n´even ismert csoport fejleszti, a f˝oir´anyvonalat, k´erd´eseket viszont tov´abbra is Larry hat´arozza meg. Ok˝ fej- lesztik az ´uj verzi´otis, s most is folyamatosan jelenik meg a programoz´asinyelv weblapj´an(www.perl.com) egy cikksorozata Larry-nek arr´ol, hogy hogyan fog- j´akm´odos´ıtani a nyelvet, milyen v´altoz´asokat vezetnek be, s melyeket vetnek el. A lista a felhaszn´al´okk´er´eslist´aj´ara ´epul,¨ a fontosabbnak sz´am´ıt´ok´er´esekmind szerepelnek benne. Amennyiben valaki ´erdekl˝odik a nyelv fejl˝od´eseir´ant, minden- k´eppen aj´anlott ezek elolvas´asa,egyr´esztk´epet kaphat egy programoz´asinyelv fejleszt´esekor felmerul˝ok´erd´esekre,¨ tov´abb´amegismerheti a k¨ovetkez˝overzi´oban megjelen˝o´ujdons´agokat, v´altoz´asokat is. 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 345

11.1.4. Programozzunk Perl-ben

Mire haszn´alhat´oa Perl? A k´erd´eshelyesebben ´ugy hangzik, hogy ”mire nem?”, hiszen nagyon sz´eles azoknak a lehet˝os´egeknek a list´aja, amik Perl-b˝ol el´erhet˝oek. Akkor nem aj´anlott a Perl haszn´alata, ha m´arvan egy j´olm˝uk¨od˝o programunk egy m´asik programoz´asinyelven, vagy l´etezik jobb c´elnyelv az adott probl´em´ara, illetve val´osidej˝u, vagy alacsony szint˝ualkalmaz´ast(mint p´eld´aul egy eszk¨ozmeghajt´o)szeretn´enk ´ırni, vagy ha alkalmaz´asunk nagyon ¨osszetett vagy t¨obbsz´al´u, megosztott mem´ori´aj´uprogram. M´asalkalmaz´asokfejleszt´es´ere ´altal´aban kiv´al´oanhaszn´alhat´oa k¨ovetkez˝okben bemutatand´otulajdons´agaimi- att. Ez a fejezet egy r¨ovid ´attekint´est fog ny´ujtani a nyelv (´eskieg´esz´ıt´eseinek) lehet˝os´egeir˝ol. C´elja, hogy seg´ıts´egesny´ujtson a nyelv alapjainak megtanul´as´a- hoz, s kiindul´asilehet˝os´egetbiztos´ıtson a tov´abbi tanul´ashoz. Sok dolgot nem fogok megeml´ıteni benne, melyek a nyelv professzion´alis megismer´es´ehez n´elku-¨ l¨ozhetetlenek, mivel ´ugy gondolom, hogy egyr´esztezek ismerete csak bonyol´ıtan´a a magyar´azatokat, m´asr´esztt´ulny´ulik egy ilyen tananyag lehet˝os´egein. A nyelv lehet˝os´egei In medias res Kedvcsin´al´ok´ent megvizsg´aljuk a tipikusnak mondhat´o”Hell´oVil´ag!” progra- mot - azaz meg´ızleljuk,¨ hogy milyen is Perl-ben programozni -, s ennek sor´ana legalapvet˝obb dolgokat is megismerhetjuk.¨ A kezdetk´ent bemutatott programot pr´ob´alom min´eljobban kives´ezni (szinte amennyire csak lehet), s megpr´ob´alok ´ıgy tenni a bemutatott p´eld´akkal kapcsolatban is folyamatosan. Ez´ert els˝oolva- s´asra biztos vagyok benne, hogy sok r´esznem lesz ´erthet˝o.Ilyenkor nyugodtan l´epj tov´abb, majd visszat´ersz a k´es˝obbiekben. Teh´atez nem teljesen olyan, mint az iskola, ahol egyb˝olmindent meg kell ´erteni :). T¨obbsz¨or ´atolvasva az anyagot egyre ´erthet˝obb´ev´alik majd, addig is, a c´elod az legyen, hogy meg´ertsd a nyelv alapjait, ´eshogy elindulj vele egy kis program megval´os´ıt´asafel´e.Javaslom, hogy pr´ob´ald ki mindig a bemutatott p´eld´akat, m´odos´ıtgasd ´es´ertsd meg, mi mi´ert lehet ´ugy, ahogy van. A Perl telep´ıt´es´ere UHU-Linux alatt nincs szuks´eg,egyb˝olrendelkez´es¨ unkre¨ ´all (hiszen p´eld´aul a Telep´ıt˝o´esa Vez´erl˝opult is Perl-ben van ´ırva, ez´ert ott kell lennie). A szerkeszt´eshez tal´ana Midnight Commander programot a legegysze- r˝ubb haszn´alni, ez egy a j´or´egiNorton Commander-hez hasonl´ıt´ofile manager. Elind´ıtani egy konzolon az ”mc”be´ır´as´aval tudjuk. Fontos m´egmegeml´ıteni, hogy Linux alatt vagy futtathat´ov´akell tennunk¨ a programunkat, hogy el tudjuk ind´ı- tani (chmod 770 programneve), ´es”./programneve” be´ır´as´aval kell hivatkoznunk r´a,vagy pedig ”perl programneve”-t ´ırjunk be. Ha futtathat´oa program ´esMid- night Commander alatt Enter-t nyomunk rajta, akkor el fog indulni. Na, de ennyi kit´er˝out´ant´erjunk¨ vissza mag´ahoz a Perl-hez, egyb˝ola p´eldaprogrammal: 346 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝

#!/usr/bin/perl print "Hello Vil´ag!\n";

Kezdjuk¨ teh´ata ”Hell´oVil´ag!”-gal! A fenti program csak k´etsort tartalmaz, vegyuk¨ sorra ezeket, lesz mit n´ezni rajta! :) Az els˝osor, amennyiben progra- moztunk m´arUNIX rendszerek valamilyen shell-j´eben, akkor ismer˝oslehet sz´a- munkra. UNIX k¨ornyezetben azt mondja meg az oper´aci´osrendszernek, hogy hol keresse azt a programot, amivel futtatni kell az ´allom´any tartalm´at. Ez a sor Windows k¨ornyezet alatt val´ofejleszt´eseset´en esetleg elhagyhat´o(de p´eld´aul Windows-os Apache webszerver alatt nem, csak megfelel˝obe´all´ıt´asokeset´en), mi- vel itt az oper´aci´osrendszer az ´allom´anyok kiterjeszt´es´ethaszn´alja erre a c´elra. Mi t¨ort´enik, ha nem kell, ´esm´egis benne hagyjuk? Egyr´eszta Perl futtat´ofi- gyelmen k´ıvul¨ hagyja: ebben a nyelvben a ’#’-al kezd˝od˝osorok a megjegyz´eseket jelentik, m´asr´esztpedig UNIX rendszerek alatt is v´altoztat´asn´elkul¨ le fogjuk tudni futtatni programunkat. Teh´atszokjuk meg, hogy ott van. A m´asodik sor a val´osz´ın˝uleg sokaknak ismer˝osnek t˝un˝o’print’ utas´ıt´asttar- talmazza. Ebben a form´aban a k´eperny˝ore ´ırja ki a param´eterk´ent ´atadott kon- stansokat, v´altoz´okat (kicsit m´odos´ıtva ´allom´anyba ´ır´asra is alkalmas). A soron m´egl´athatjuk, hogy egy pontosvessz˝ovel z´arul, ugyanis Perl-ben ezzel kell elv´a- lasztani az utas´ıt´asokat. A Pascal nyelvhez hasonl´oanel˝ofordul, hogy nem kell egy utas´ıt´asut´an´ırni, de ha megszokjuk, hogy mindig ott van, akkor egy tipikus hibalehet˝os´egetkusz¨ ¨ob¨olunk¨ ki. A program teh´atmegjelen´ıti a k´eperny˝ona ”Hell´oVil´ag!” uzenetet,¨ majd befejezi fut´as´at. M´asnyelvekn´elesetleg megszokott ’end.’, illetve hasonl´oz´ar´o- utas´ıt´asra nincs szuks´eg¨ unk.¨ Maradjunk m´egegy kicsit a m´asodik sorn´al! A sor v´eg´ental´alhat´o’\n’-r˝ol m´egnem besz´eltunk.¨ A ’\’ jel azt jelenti, hogy egy kul¨ ¨onleges karakter k¨ovetkezik, az ’n’ a ’new line’, azaz ’´uj sor’-nak a r¨ovid´ıt´ese.Emiatt a ’print’ utas´ıt´asegy soremel´estis ki fog ´ırni a k´eperny˝ore (pr´ob´aljunk ki k´etszer, h´aromszor, figyeljunk¨ arra, hogy mindegyik el´erakjunk egy ’\’-t). A ’\n’-en k´ıvul¨ fontosabbak a ’\r’ (return) ´esa ’\t’ (tabul´ator), de ezeken k´ıvul¨ m´eg sz´amos,m´ask´epp nem le´ırhat´o jelnek l´etezik e m´odon felold´asa.A k¨ovetkez˝ot´abl´azatban a ’\’ jel seg´ıts´eg´evel feloldhat´ojeleket gy˝ujt¨ottem ¨ossze (az angol elnevez´esuket¨ haszn´altam, mivel a legt¨obbnek nincs j´omagyar megfelel˝oje):

\n - newline \r - return \t - tab \f - formfeed \b - backspace \v - vertical tab 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 347

\a - bell \e - escape \007 - egy 8-as sz´amrendszerben le´ırt ASCII karakter \x7f - egy 16-os sz´amrendszerben le´ırt ASCII karakter \cC - egy "control" karakter \\ - backslash \" - double quote \l - a k¨ovetkezo karakter kisbetus legyen \L - a k¨ovetkezo karakterek kisbetusek legyenek \E-ig \u - a k¨ovetkezo karakter nagybetus legyen \U - a k¨ovetkezo karakterek nagybetusek legyenek \E-ig \E - lez´arja a \L-t ´es a \U-t

Mi van akkor, ha mi azt szeretn´enk ki´ıratni m´egis, hogy ’c:\nem’ ´esnem azt, hogy ’c:<´ujsor>em’? K´etf˝ov´alaszt´asilehet˝os´egunk¨ van: egyr´eszthaszn´alhatjuk a fenti t´abl´azatban is szerepl˝o’\\’ jelet - ehelyett csak egy ’\’ jelenik meg -, vagy van egy m´asik lehet˝os´egunk¨ is, ha nem szeretn´enk hogy a Perl ”feloldja” a kul¨ ¨onleges karaktereinket: haszn´aljunk az id´ez˝ojel helyett az aposztr´ofot. A k¨ovetkez˝op´eld´atlefuttatva megtekinthetjuk¨ a kul¨ ¨onbs´eget:

#!/usr/bin/perl print "Feloldott ´ujsor: >\n<"; print "\n"; print ’Feloldatlan ´ujsor: >\n<’; print "\n";

Ezt fogjuk l´atni:

>perl proba.pl Feloldott ´ujsor: > > Feloldatlan ´ujsor: >\n<

M´egmindig nem fejeztuk¨ be, de most m´ar´ıg´erem, az utols´ogondolat j¨on. :) A Perl nyelvbe ugyan be van ´ep´ıtve a ’print’ utas´ıt´as,de teljesen a k´es˝obb bemuta- tand´omet´odusokhoz (fuggv´enyek¨ ´eselj´ar´asokgy˝ujt˝oneve) hasonl´ıt a megh´ıv´asa, melyr˝olitt ejten´eksz´ot. A legt¨obb nyelvben a met´odusok param´etereit z´ar´ojelek k¨oz¨ott kell megh´ıvni. Ez a Perl-ben sincs teljesen m´ask´epp, azonban mivel el´egg´e szabad nyelv, ezeket el is lehet hagyni. Azaz a k¨ovetkez˝op´eld´akteljesen m˝uk¨o- d˝ok´epesek ´esekvivalensek, mindenki eld¨ontheti, hogy melyik a szimpatikusabb sz´am´ara: print "Hell´oVil´ag!"; print("Hell´oVil´ag!"); 348 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝

Most hogy kaptunk egy kis ´ızel´ıt˝ota nyelvb˝ol, kezdjuk¨ az alapokkal! A k¨o- vetkez˝okben - ahogy az az el˝oz˝op´eld´aban is volt - ´altal´aban nem teljes, m˝uk¨od˝o programokat, hanem csak az adott t´em´ahoz kapcsol´od´or´eszleteket fogok bemu- tatni. Adatt´ıpusok Adatt´ıpus alatt azokat a lehet˝os´egeket ´ertjuk,¨ amikkel egy v´altoz´o´ert´eket el tudunk t´arolni. V´altoz´oknak lehet adatt´ıpusuk, ´ese szerint tudunk bennuk¨ ku-¨ l¨onb¨oz˝odolgokat elt´arolni. Egy v´altoz´oalatt mindig egy mem´oriadarabot kell ´ertenunk.¨ Ebben lehet elt´arolni, ´esa k´es˝obbiekben felhaszn´alni ’valami’-t. A Perl h´arom f˝oadatt´ıpussal rendelkezik: skal´ar, skal´arok t¨ombje ´esasszociat´ıv skal´ar t¨omb¨ok - ez ut´obbit hash-nek is h´ıvj´ak(m´asnyelvekben esetleg sz´ot´ark´ent tal´al- kozhattunk veluk).¨ Skal´aralatt egy sz´amot, vagy egy sz¨oveget (sztringet) ´ertunk¨ (Perlben nem kell ´esnem lehet megmondani egy v´altoz´or´ol, hogy konkr´etan egy sz´amotvagy egy sztringet t´arol, ellenben a ’t´ıpusos’ nyelvekkel, ahol meg kell - a Perl emiatt egy t´ıpus n´elkuli¨ nyelv). T¨omb¨ok ´eshash-ek alatt skal´arok egy csoportj´at´ertjuk.¨ A t¨omb¨oket sz´ammalindexeljuk¨ (sz´ammalhivatkozunk az ele- meire), az els˝oelemuk¨ a ’0’ index˝u, a t¨obbi rendre ’1’, ’2’, ’3’?, a hash-eket pedig skal´arral. T¨omb¨ok eset´enaz egyes elemeknek meghat´arozott sorrendje van (az index-k´ent haszn´alt sz´amokszerint n¨ovekv˝osorrendben), hash-ekn´elnincs meg- hat´arozott sorrend. A hash-n´elazt a skal´art, amellyel hivatkozunk a hash egy elem´ere, kulcsnak nevezzuk,¨ ´ıgy a hask egy kulcs-´ert´ekp´arokb´olfel´epul˝op´aroso-¨ kat fog tartalmazni. A v´altoz´okra a nevukkel¨ tudunk hivatkozni, ennek els˝okaraktere a hivatko- zott t´ıpust adja meg. Larry nyelv´eszitanulm´anyai hat´assalvoltak a Perl-re, ez tal´anitt a legszembet˝un˝obb. Az egyes v´altoz´okn´alugyanis megjelenik az egyes sz´am´est¨obbes sz´amesete. Ha egy konkr´etskal´arra hivatkozunk, akkor egyes sz´a- mot kell haszn´alnunk, ha t¨obb elemre, akkor t¨obbes sz´amot. Az egyes sz´amjele a $, a t¨obbes sz´am´ea @, vagy a %. A skal´arv´altoz´okmindig $-ral kezd˝odnek, az egyes sz´amjel¨ol´es´enek k¨osz¨onhet˝oen, ´esha egy t¨omb vagy egy hash egy elem´ere hivatkozunk, akkor is $-t haszn´alunk. A teljes t¨ombre, vagy egy r´esz´ere val´ohi- vatkoz´ast@-al, a hash-eket pedig %-al jel¨oljuk.¨ A v´altoz´okn´evr´esz´enek egy angol bet˝uvel kell kezd˝odnie, ezut´anvegyesen (angol) bet˝uk, egyes jelek (pl. al´ah´uz´as) ´essz´amokk¨ovetkezhetnek. A v´altoz´okjel¨ol´eseteh´ata k¨ovetkez˝o:

\$napok # egy egyszeru skal´ar t´ıpus ’days’ \$napok[28] # a 29. eleme ’days’ t¨ombnek \$napok{’Feb’} # a ’Feb’ eleme a ’days’ hash-nek \$#napok # a ’days’ t¨omb utols´oindexe

@napok # a ’days’ t¨omb ¨osszes eleme 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 349

@napok[3,4,5] # a ’days’ t¨omb egy szelete, ugyanaz, mint a @days[3..5] @napok{’a’,’c’} # ugyanaz, mint a (\$days{’a’},\$days{’b’})

%napok # (kulcs1, ´ert´ek1, kulcs2, ´ert´ek2...)

Minden t´ıpus saj´at, ´ugynevezett ”v´altoz´ot´errel” rendelkezik, ami azt jelenti, hogy nyugodtan haszn´alhatunk ugyanolyan nev˝ut¨omb¨ot, hash-t ´esskal´arv´alto- z´ot, a nyelv meg fogja tudni kul¨ ¨onb¨oztetni ˝oket, amennyiben arra mi is k´epesek vagyunk. :) Ert´ekad´as´ Az ´ert´ekad´asokaz egyenl˝os´egjel seg´ıts´eg´evel t¨ort´ennek, a jel bal oldal´anegy v´altoz´onevet, a jobb oldal´anpedig egy ´ert´eket kell megadnunk - term´eszetesen az ´ert´ekaz lehet valamilyen kifejez´es(¨osszead´as,szorz´as,?) is. Mind itt az egyenl˝os´eg mindk´etoldal´an, mind majd k´es˝obb a m˝uveleti jelek el˝ott ´esut´anlehets´eges sz´ok¨oz¨ok, tabul´atorok, vagy ak´ar´ujsorok haszn´alata, ak´arvegyesen is. P´aregyszer˝up´elda (l´athatunk megold´asokat t¨omb¨ok ´eshash-ek ´ert´ekad´as´ara is):

# skal´ar \$szoveg1=’ez egy sz¨oveg!’; \$szoveg2=’ez egy m´asik sz¨oveg!\n’; \$szoveg3="ez egy harmadik sz¨oveg!\n"; \$szam1=5; \$szam2=’11’; \$kifejezes=(1+2)/3*4;

# t¨omb @tomb=(’elso elem’, ’m´asodik elem’, ’harmadik elem’); \$honapok[3]=’´aprilis’; @tomb[2..4]=(’harmadik elem’, ’negyedik elem’, ’¨ot¨odik elem’);

# hash %hash1=(’1. Index’, ’1. elem’, ’2. elem’, ’2. index’); %hash2=(’1. index’=>’1. elem’, ’2. elem’=>’2. index’); \$hash3{’index1’}=’elem1’;

A skal´ar´ert´ekad´asokrem´elem ´erthet˝oek, tal´anaz utols´ohoz f˝uzn´ekhozz´aegy r¨ovid magyar´azatot: l´athatjuk, hogy a matematik´aban megszokott sz´am´ıt´asokat is elv´egezhetjuk¨ az ´ert´ekad´asokjobb oldal´an. Hogy mi´ert nem jobb ann´al, hogy egyszer˝uen le´ırjuk, hogy a ’kifejezes’ v´altoz´ovegye fel a 0.25 ´ert´eket? Az´ert, mert a k´es˝obbiekben l´athat´oanak´arv´altoz´okat is haszn´alhatunk majd a kifejez´esunkben.¨ 350 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝

T¨omb¨okn´elalapvet˝oenk´etm´odszert haszn´alhatunk ´ert´ekad´asaink sor´an, vagy egy list´atadunk ´ert´ekul¨ a t¨ombnek, mint az els˝op´eld´ankban az l´athat´o,vagy pedig a t¨omb egy elem´ere hivatkozva, annak v´altoztathatjuk meg tartalm´at. A harmadik p´eld´aban a t¨omb egy tartom´any´anak t¨ort´en˝o´ert´ekad´asra l´athatunk egy p´eld´at. A @ jelet haszn´altuk, mivel a jobb oldalon egy lista szerepel, teh´att¨obbes sz´amr´olvan sz´o. V´egul¨ tekintsuk¨ ´ata hash-hez val´o´ert´ekrendel´esm´odszereit. Mint l´athatjuk, nagyon hasonl´ıt a t¨ombh¨oz, itt is adhatunk egy list´atis ´ert´ekul,¨ vagy egy skal´art. Az els˝op´eld´atmegtekintve l´athatjuk, hogy amennyiben list´atadunk ´ert´ekul,¨ ak- kor index-´ert´ekp´arokat kell szerepeltetni a list´aban. A m´asodik p´eld´aban l´athat´o m´odon ezeket a p´arokat az => seg´ıts´eg´evel is megadhatjuk. Egy v´altoz´ohoz term´eszetesen hozz´arendelhetjuk¨ egy m´asik v´altoz´o,vagy ak´ar t¨obb v´altoz´o´ert´ek´etis. A k¨ovetkez˝op´eld´akban erre, illetve a t¨omb¨ok, hash-ek elemeire val´ohivatkoz´asokra mutatok p´eld´akat:

# skal´ar \$valt1=\$valt2; \$marcius=\$honapoktomb[2]; # 0-janu´ar, 1-febru´ar, 2-m´arcius... \$junius=\$honapokhash{’j´unius’}; \$hossz=@honapok; # a honapok t¨omb elemeinek a sz´ama \$tavasz=@honapok[2,3,4]; # \$tavasz=’m´arcius´aprilism´ajus’;

# t¨omb @honapok=(@tavasz, @nyar, @osz, ’december’, \$januar, ’febru´ar’); @tomb=(\$hash{’elso’}, \$hash{’masodik’}); @fordit[0, 1]=@fordit[1, 0];

# hash %hash=(’janu´ar’=>\$honapok[0], ’febru´ar’=>\$honapok[1]);

A fenti p´eld´akszinte teljesen megegyeznek az el˝oz˝op´eld´akban t´argyaltakkal. N´ezzuk¨ meg azonban a negyedik skal´arp´eld´at. Itt azt l´athatjuk, hogy egy skal´ar- nak egyszer˝uen egy t¨omb¨ot adunk ´ert´ekul.¨ Itt megint, egy az emberi nyelvekben is megtal´alhat´ojelens´egetl´atunk: egyes dolgok m´as´esm´ask¨ornyezetben m´ask´epp viselkednek. Itt, ha ´ugy hivatkozunk egy t¨ombre, mint egy skal´arv´altoz´ora, ak- kor skal´arv´altoz´ok´ent is viselkedik, az ´ert´eke pedig a t¨omb elemeinek sz´amalesz. N´ezzuk¨ meg a t¨omb¨okn´elszerepl˝outols´op´eld´at. Itt azt l´athatjuk, hogy hogyan tudjuk egy t¨omb k´ettetsz˝oleges elem´etkuls˝ov´altoz´oseg´ıts´egen´elk¨ ul¨ megcse- r´elni. Ez a p´elda is a nyelv rugalmass´ag´atmutatja, kev´esnyelv van, amelyben ez megval´os´ıthat´o,annak ellen´ere, hogy sok esetben hasznos funkci´o. 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 351

Az ´ert´ekad´asokv´eg´ehez k¨ozeledunk,¨ de m´egnem besz´eltunk¨ az ´ert´ekad´asok ellentett m˝uvelet´er˝ol, mikor fel akarunk szabad´ıtani egy v´altoz´ot, mert szuks´e-¨ gunk¨ van az ´altala foglalt mem´ori´ara, vagy egy´ebokokb´ol. Altal´aban,´ ha r¨ovid, kev´esmem´ori´atig´enyl˝oprogramot ´ırunk, akkor erre a l´ep´esre nincs is szuks´eg,hi-¨ szen a Perl ´ertelmez˝oa program fut´as´anak v´eg´enfelszabad´ıtja az ¨osszes v´altoz´ot. Ellenkez˝oesetekben azonban k´et’utas´ıt´as’´all rendelkez´esunkre,¨ ebb˝oltekintsuk¨ meg az alapeseteket az els˝ore, az undef-re: undef \$skalar; undef @tomb; undef %hash;

A t¨omb¨ok ´esa hash-ek egyes elemeit is felszabad´ıthatjuk a fenti m´odszerrel: undef \$tomb[5]; undef \$hash{’hatodik’};

Els˝or´an´ez´esetiszt´anak t˝unik a dolog? Vizsg´aljuk meg k¨ozelebbr˝ol, hogy mi is t¨ort´ent a m´asodik esetben a hash-n´el! Val´oj´aban ekkor csak a ’hatodik’ index˝u elemhez hozz´arendelt v´altoz´o´ert´ek´etszabad´ıtjuk fel, a hozz´arendel´estov´abbra is megmarad, csak ´eppen a $hash’hatodik’ ´ert´eke ezent´ul nem defini´alt. Ez a m´as programnyelvekben haszn´alatos NULL ´ert´ekhez hasonl´ıt. Mit tehetunk,¨ amennyi- ben ezt a hozz´arendel´estis meg szeretn´enk szuntetni?¨ Term´eszetesen erre is van megold´as,erre szolg´ala delete. delete \$hash{’hatodik’};

M˝uveletek skal´arv´altoz´okkal Egy programoz´asinyelvnek term´eszetesen tudnia kell m˝uveleteket v´egeznie is az egyes v´altoz´okkal, ahogy az el˝oz˝oekben is hivatkoztam m´arr´a.Erre els˝oneki- fut´asra a matematik´aban megszokott m˝uveleteket haszn´alhatjuk: ¨osszead´as(+), kivon´as(-), szorz´as(*), oszt´as(/), marad´ekk´epz´es-modulus (%), hatv´anyoz´as (**) ´esa z´ar´ojelek. A m˝uvelet ki´ert´ekel´es´en´ela sorrendet az oper´atorok prece- dencia (els˝obbrend˝us´egi) sorrendje hat´arozza meg. A z´ar´ojelez´es a legmagasabb szint˝u, ezut´ana hatv´anyoz´as,majd az oszt´as´esa szorz´asegy szinten, tov´abb´aaz ¨osszead´as´eskivon´ask¨ovetkezik. Ez megegyezik azzal, ahogy mi is elv´egezn´enk a m˝uveletet, ahogy rem´elhet˝oleg matematika ´or´anmegtanultuk. :) Amennyiben egy olyan v´altoz´ora haszn´aljuk ezeket az oper´atorokat, melyek sztring t´ıpus´uak, akkor azok el˝oz˝oleg automatikusan sz´amokk´aalakulnak. L´as- sunk ezekre p´arp´eld´at(a sz´amokhelyett haszn´alhatunk term´eszetesen v´altoz´okat is): 352 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝

\$szam=(10+2-6)/3; # \$szam=2 \$szam=10%3; # \$szam=1 \$szam=(1+2)*(3+4); # \$szam=21 \$szam=-3**2; # \$szam=-9

\$szam=’10’+2; # \$szam=12 \$szam=’tiz’+2; # \$szam=2 \$szam=’6alom’+1 # \$szam=7

A fenti p´eld´akn´alaz egyetlen meglepet´estal´ana negyedik, hatv´anyoz´asttar- talmaz´op´elda, ahol az eredm´eny nem a v´art 9, hanem -9. Mi´ert ezt az ´ert´eket kaptuk? A v´alasz egyszer˝u: mert a hatv´anyoz´asmagasabb rend˝um˝uvelet, mint a kivon´as´esez´ert el˝osz¨or az hajt´odott v´egre, s ut´ana a neg´al´as.Az utols´op´eld´ak m˝uk¨od´es´en´elannyit kell meg´ertenunk,¨ hogy egy sz¨oveg sz´amm´aalak´ıt´asakor a felesleges (azaz bet˝u) r´eszeket elhagyja a Perl, ´esami megmarad, azzal dolgozik. A ’tiz’-b˝olnem marad semmi, ´ıgy az ´ert´eke, ha ´eppen sz´amotadunk hozz´a,akkor 0, a ’6alom’-b´olpedig a ’6’ marad, ez´ert kapunk 7-et v´egeredm´enyk´ent. A Perl nyelvben lehet˝os´egvan (a p´eld´aul a C-ben is haszn´alhat´o)autoinkre- ment´al´asra (++), autodekrement´al´asra (–) is. Ez egy v´altoz´oeggyel val´on¨ovel´e- s´ere, vagy cs¨okkent´es´ere szolg´al. Az oper´atort a v´altoztatand´ov´altoz´oel´e´esm¨og´e is ´ırhatjuk. Ennek akkor van jelent˝os´ege,mikor az ´ert´ek´etel˝obb fel szeretn´enk haszn´alni egy kifejez´esr´eszek´ent. Ha a v´altoz´oel´e´ırjuk, akkor az ´ert´ekad´asa ki- fejez´eski´ert´ekel´eseel˝ott, amennyiben m¨og´e,akkor a kifejez´eski´ert´ekel´eseut´an hajt´odik csak v´egre. A k¨ovetkez˝okben erre l´athatunk p´eld´akat:

\$szam1=3; \$szam1++; # \$szam1=4; \$szam1=3; \$szam1--; # \$szam1=2; \$szam1=3; \$szam2=\$szam1++; # \$szam1=4; \$szam2=3 \$szam1=3; \$szam2=\$szam1--; # \$szam1=2; \$szam2=3 \$szam1=3; \$szam2=++\$szam1; # \$szam1=4; \$szam2=4 \$szam1=3; \$szam2=--\$szam1; # \$szam1=2; \$szam2=2

A logikai m˝uveletek is a nyelv r´eszei. Ezekb˝olk´etfajta is van, a ’sima’ logi- kai oper´atorok, melyekn´ela m˝uvelet eredm´enye igaz, vagy hamis lehet, illetve a bitenk´enti logikai oper´atorok, ahol a logikai m˝uvelet az egyes bitekre hajt´odik v´egre. Ezek a k¨ovetkez˝ok:

\$true=1; \$false=0;

\$ertek=\$true && \$false; \$ertek=\$true || \$false; 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 353

\$ertek=!\$false;

\$szam=3 & 1; # \$szam=1 \$szam=5 | 2; # \$szam=7 \$szam=5 ^ 3; # \$szam=6 \$szam=5 << 2; # \$szam=20 \$szam=5 >> 2; # \$szam=1

Az els˝osorban csak a logikai ´ert´ekeket defini´altuk. Teljesen helyes akkor lenne, amennyiben a $false ´ert´ek´enek ures¨ sztringet (”) adn´ank, mivel a Perl ezt adja vissza hamis ´ert´ekeset´en, de p´eld´ank ´ıgy is meg´allja hely´et, mivel egy ures¨ sztring ´ert´eke 0, ha automatikus konverzi´ohajt´odik v´egre ´essz´amm´aalak´ıtjuk. A m´asodik blokk els˝osora a logikai VAGYot, a m´asodik a logikai ESt´ a harma- dik pedig a logikai TAGADASt´ mutatja be. A harmadik blokkban a bitenk´enti m˝uveletekre l´atunk p´eld´at, az els˝osora az ES,´ a m´asodik a VAGY, a harma- dik pedig a kiz´ar´oVAGYra (XOR) p´elda. A negyedik ´esaz ¨ot¨odik a bitenk´enti g¨orget´esre, ´ertelemszer˝uen az els˝obalra, a m´asodik jobbra g¨orget. Szuks´eg¨ unk¨ lehet sztring t´ıpus´uv´altoz´ok ¨osszef˝uz´es´ere (angolul konkaten´al´as- nak h´ıvj´ak, ne ijedjunk¨ meg, ha valahol ezzel a kifejez´esseltal´alkozunk) is. Mit tehetunk¨ ilyenkor? Term´eszetesen erre is van megold´as.A sztringekre k´etfajta m˝uvelet van defini´alva a Perl-ben: a konkaten´al´as-¨osszef˝uz´es(.) ´esaz ism´etl´es(x, azaz kis iksz). Tekintsunk¨ meg erre is p´eld´akat:

\$sztring1=’elso’; \$szrting2=’program’; \$sztring3=\$sztring1.’ ’.\$sztring2; # \$sztring3=’elso program’ \$sztring4=’-+’x3.’-’; # \$sztring4=’-+-+-+-’

Ha egy v´altoz´onsaj´atmag´anszeretn´enk csak v´egrehajtani egy m˝uveletet, erre is lehet˝os´egvan, az egyenl˝os´egel´ekell ´ırni a m˝uveleti jelet:

\$szam+=5; # \$szam=\$szam+5 \$szam-=5; # \$szam=\$szam-5 \$szam*=5; # \$szam=\$szam*5 \$szam/=5; # \$szam=\$szam/5 \$szam%=5; # \$szam=\$szam%5 \$szam**=5; # \$szam=\$szam**5 \$szam.=5; # \$szam=\$szam.5 \$szam x=5; # \$szam=\$szam x 5 \$szam&&=1; # \$szam=\$szam&&5 \$szam||=1; # \$szam=\$szam||5 354 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝

\$szam&=5; # \$szam=\$szam&5 \$szam|=5; # \$szam=\$szam|5 \$szam^=5; # \$szam=\$szam^5 \$szam<<=3; # \$szam=\$szam<<5 \$szam>>=3; # \$szam=\$szam>>5

A Perl nyelvben lehet˝os´egvan ´ugynevezett t¨obbsz¨or¨os ´ert´ekad´asra. Ekkor az ´ert´ekad´asjobb oldal´ara egy m´asik ´ert´ekad´ast´ırunk, vagy m´ask´eppen ´estal´anegy kicsit pontosabban megfogalmazva: egy ´ert´ekad´asbal oldal´ara t¨obb v´altoz´otis ´ırhatunk. Megint m´ask´epp fogalmazva, egy ´ert´ekad´astkifejez´esk´ent is haszn´alha- tunk, az ilyen kifejez´esek´ert´eke a jobb oldalon lev˝o´ert´eklesz. L´assunk erre k´et p´eld´at:

\$szam2=\$szam1=1; \$szam2=(\$szam1+=5)-3;

Az els˝otal´ana legtipikusabb, sorozatos ´ert´ekad´as,melyet ´altal´aban prog- ramok elej´en, inicializ´al´askor haszn´alunk, ahol mind a $szam1, mind a $szam2 v´altoz´o´ert´eke 1 lesz. A m´asodik kifejez´esel˝osz¨or a bels˝o´ert´ekad´astfogja v´egre- hajtani, melynek eredm´enyek´eppen a $szam1 v´altoz´o´ert´eke 5-el n˝o,azaz 6 lesz, majd pedig a 6-b´olvonunk le 3-at, ´ıgy a $szam2 v´altoz´o´ert´eke 3 lesz. Az alfejezet v´eg´ere az ¨osszehasonl´ıt´asokmaradtak. Ezek hasonl´ıtanak a lo- gikai m˝uveletekhez, olyan kifejez´esek, melyeknek igaz, vagy hamis lehet az ´er- t´eke. Altal´aban´ egy v´altoz´o´ert´ek´etvizsg´aljuk meg seg´ıts´egukkel¨ (kisebb, mint 4?, ures¨ sztring?, stb.). A sztringekre ´esa sz´amokra kul¨ ¨on ¨osszehasonl´ıt´ooper´a- torok vannak, az al´abbi t´abl´azatezeket foglalja ¨ossze (az els˝ooszlop a sz´amokhoz, a m´asodik a sztringekhez tartozik):

>- gt - nagyobb, mint >= - ge - nagyobb, vagy egyenlo <- lt - kisebb, mint <= - le - kisebb, vagy egyenlo == - eq - egyenlo != - ne - nem egyenlo <=>- cmp - ¨osszehasonl´ıt´as

A k¨ovetkez˝op´eld´aka sz´amokra val´ohaszn´alatukat mutatj´akbe (sztringekre ugyanez, egy sztring akkor kisebb egy m´asikn´al, ha az (angol) abc-ben el˝or´ebb van. print 8>7; # =1, azaz igaz 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 355 print 7>8; # ="", azaz hamis print 8>=7; # =1, azaz igaz print 7>=8; # ="", azaz hamis print 8<7; # ="", azaz hamis print 7<8; # =1, azaz igaz print 8<=7; # ="", azaz hamis print 7<=8; # =1, azaz igaz print 7==7; # =1, azaz igaz print 7==8; # ="", azaz hamis print 7!=7; # ="", azaz hamis print 7!=8; # =1, azaz igaz print 7<=>7; # =0, azaz egyenlo print 8<=>7; # =1, azaz nagyobb print 7<=>8; # =-1, azaz kisebb

Az alfejezetb˝olkimaradt az illeszt˝ooper´ator m˝uk¨od´ese,mivel annak meg´er- t´es´ehez a regul´aris kifejez´esekismerete szuks´eges.A¨ regul´aris kifejez´esekalfeje- zetben mind a magyar´azata, mind pedig p´eld´aka m˝uk¨od´es´ere megtal´alhat´oak. M˝uveletek t¨omb¨okkel, hash-ekkel A t¨omb¨ok, hash-ek haszn´alat´ahoz is tal´alunk be´ep´ıtett parancsokat, s b´arsze- m´ely szerint ´enhi´anyolok p´arlehet˝os´eget(uni´o,metszet, komplementer), azonban ´ıgy is j´oval t¨obb lehet˝os´egettartalmaz a nyelv, mint p´eld´aul a C. N´ezzuk¨ v´egig ezeket a parancsokat! Kiv´ag´as,csere (splice) M´arl´athattuk, hogy hogyan tudunk hozz´aadni egy t¨ombh¨oz ´ert´ekeket, de m´eg nem tudjuk, hogy hogyan lehetne egyszer˝uen kicser´elni, vagy lev´agni elemeket. Erre szolg´ala splice parancs. Seg´ıts´eg´evel egy t¨ombb˝ola megadott poz´ıci´ot´ola megadott hosszig kiv´agja, vagy ha meg van adva egy lista, akkor kicser´eli r´aa t¨omb elemeit:

@tomb1=splice(@tomb, 4); @tomb2=splice(@tomb, 4, 2); @tomb3=splice(@tomb, 4, 2, ’¨ot¨odik’, ’hatodik’);

Az els˝op´elda lev´agja a t¨omb elemeit az ¨ot¨odik elemt˝olkezdve. A m´asodik p´elda k´etelemet v´agle az ¨ot¨odik elemt˝ol, a harmadik p´elda pedig kiveszi az ¨ot¨odik ´esa hatodik elemet, ´esa helyukre¨ be´ırja, hogy ’¨ot¨odik’ ´es’hatodik’. Mind a h´arom t¨omb azokat az elemeket fogja tartalmazni, amelyek el lettek t´avol´ıtva a t¨ombb˝ol. Verem (push, pop) 356 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝

A verem egy nagyon sz´elesk¨or˝uen alkalmazott adatszerkezet, ´altal´aban a meg- val´os´ıt´asat¨omb seg´ıts´eg´evel t¨ort´enik. R¨oviden le´ırva a m˝uk¨od´es´et: hozz´alehet adni ´eski lehet venni bel˝ole elemeket. Amit utolj´ara betettunk,¨ azt tudjuk kivenni els˝ore (Last In First Out - LIFO), m´ask´eppen fogalmazva, ford´ıtott sorrendben kapjuk vissza az elemeket, mint ahogy azokat a szerkezetben elhelyeztuk.¨ Az adatszerkezet haszn´alat´ahoz a push ´esa pop parancsokat vehetjuk¨ ig´enybe. A push egy t¨ombh¨oz hozz´aad egy skal´art, a pop pedig egy t¨ombb˝olkivesz egyet (v´eglegesen elt´avol´ıtva onnan):

@verem=(1..10); push(@verem, 11); push(@verem, 12, 13, 14,1 5); print pop(@verem);

Sor (shift, unshift) A verem mellett a m´asik gyakran haszn´alt adatstrukt´ura a sor. Ezt is t¨omb se- g´ıts´eg´evel val´os´ıthatjuk meg, l´enyege, hogy amit els˝onek betettunk,¨ azt vesszuk¨ ki els˝onek (First In First Out - FIFO). Haszn´alat´ahoz a shift ´esaz unshift elj´ar´asok ´allnak rendelkez´esunkre.¨ Az unshift besz´ur elemeket, a shift pedig kivesz:

@sor=(5..10); unshift(@sor, 4); unshift(@sor, 1, 2, 3); print shift(@sor);

Sorrend megv´altoztat´asa(sort, reverse) Gyakran lehet szuks´eg¨ unk¨ egy t¨omb elemeinek rendez´es´ere. Erre szolg´ala sort parancs, mely egy rendezett t¨omb¨ot ad vissza (teh´atnem helyben, mag´ata t¨omb¨ot rendezi). A C nyelv qsort algoritmus´aval rendez, teh´atviszonylag gyors. Alapesetben ASCII sorrend szerint hajtja v´egre a feladat´at(teh´atnem a sz´amok ´ert´eke szerint!, ez´ert a 13 kisebb lesz, mint a 2, mert az 1 az kisebb, mint a 2), de az ¨osszehasonl´ıt´ofelt´etel megv´altoztathat´o,ak´aregy kul¨ ¨on programr´esz,szubrutin ´ırhat´or´a- ´ıgy el´eg ¨osszetett, t¨obb szempont szerinti rendez´esekval´os´ıthat´oak meg egy gyors algoritmus´urendez´esseg´ıts´eg´evel.

@rendezett = sort(@rendezetlen); @rendezett = sort({lc(\$a) cmp lc(\$b)}, @rendezetlen); @rendezett = sort({\$a <=> \$b}, @rendezetlen);

Az els˝osor az alapeset, legt¨obbsz¨or ´ıgy haszn´aljuk az elj´ar´ast. A m´asodik sor mutatja be, hogy hogyan lehet megv´altoztatni a felt´etelt, a harmadikban pe- dig egy p´eld´atl´atunk arra, hogy hogyan lehet sz´amokat rendezni. A $a ´esa $b 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 357 v´altoz´oktartalmazz´aka k´et ¨osszehasonl´ıtand´o´ert´eket, ezeknek nem kell ´ert´eket adnunk. Ertelemszer˝uen,´ ha felcser´eljuk¨ a $a-t ´esa $b-t, akkor cs¨okken˝osorrend- ben rendezett t¨omb¨ot kapunk eredm´enyul.¨ A m´asodik ´esa harmadik p´eld´aban val´oj´aban egy szubrutin foglal helyet az els˝oparam´eter hely´en, ehelyett egy szub- rutin nev´etis lehet haszn´alni. Adott t¨omb eset´en, amennyiben szuks´eg¨ unk¨ van a sorrend megford´ıt´as´ara, akkor a reverse elj´ar´asthaszn´alhatjuk. Ez a param´eter´eul¨ megadott t¨omb¨ot for- d´ıtott sorrendben adja vissza. Amennyiben rendezunk¨ ´esut´ana lenne szuks´eg¨ unk¨ a ford´ıtott sorrendre, akkor mem´oriahaszn´alati szempontb´olink´abb ne ezt hasz- n´aljuk, rendezzunk¨ eleve ford´ıtott sorrendben (a k´etv´altoz´ocser´ej´evel: ’sort ($b cmp $a, @rendezetlen)’ ugyanaz lesz, mint a reverse sort ($a cmp $b, @rendezet- len), csak az ut´obbi tov´abb tart).

@vissza = reverse(@elore); %hash1 = reverse(%hash2);

Az els˝op´elda egy´ertelm˝u, megford´ıtja a t¨omb elemeinek sorrendj´et. K´erd´esvi- szont, hogy mit csin´ala m´asodik, hiszen nincs igaz´an´ertelme sorrendr˝olbesz´elni a hash-ek eset´en(a ford´ıt´ologik´aja szerinti sorrendben t´arol´odnak a mem´ori´a- ban)? Az ´ert´ekad´askor m´arbemutattam, hogy egy hash-nek egy t¨omb¨ot is lehet ´ert´ekul¨ adni, ekkor p´aronk´ent kerulnek¨ be a hash-be a t¨omb elemei, az els˝ok (p´aratlan sorsz´am´uak) a hash kulcsai, a m´asodikak (p´arosak) pedig ezek ´ert´ekei lesznek. Ha megford´ıtjuk egy hash sorrendj´et, akkor ´ugy viselkedik, mintha egy ilyen t¨ombnek a sorrendj´etford´ıtan´ank meg, azaz az ´ert´ekek kulccs´av´alnak ´es ford´ıtva. Nagyon hasznos trukk.¨ M˝uveletek a t¨omb ¨osszes elem´en(chomp, chop, map, grep) A t¨omb¨ok minden elem´env´egrehajtand´ofeladat elv´egz´eseszint´engyakori feladat kul¨ ¨onb¨oz˝oprogramr´eszek, algoritmusok megval´os´ıt´as´an´al. Term´eszetesen sz´amosm´odszer l´etezik, az egyik legk´ezenfekv˝obb, hogy valamilyen ciklusszer- vez´esim´odszerrel (l´asdk´es˝obb) v´egighaladunk az egyes elemeken. Erre azonban vannak a Perl-nek eleg´ansabb megold´asaiis. P´eld´aul, mikor egy sz¨oveges ´allo- m´anyb´olbet¨oltjuk¨ a sorokat egy t¨ombbe, akkor a sorv´egjelek ott maradnak a sorok - azaz most m´ara t¨omb elemeinek v´eg´en. Ezt a probl´em´atlehet megoldani a chop elj´ar´asseg´ıts´eg´evel, melynek egyetlen param´etere van: a feldolgozand´ot¨omb. Az utas´ıt´ashelyben dolgozik, azaz az eredm´enye a megadott t¨omb¨on jelentkezik - lev´agja a sorok utols´okarakter´et. Ennek az elj´ar´asnak a ”biztons´agosabb” v´al- tozata a chomp, ez csak akkor v´agja le az utols´oelemet, amennyiben az ´ujsor karakter, illetve Windows alatt ha ´ujsor karakterp´aros. Ezt a nyelv fejl˝od´eseso- r´anvezett´ek be a felhaszn´al´oktapasztalataira ´epul˝oegyik¨ javaslat hat´as´ara - hiszen t¨obbek k¨oz¨ott p´eld´aul akkor nem m˝uk¨odik a chop, ha a file utols´osor´anak 358 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝ v´eg´enm´arnincsen ´ujsor karakter. A k¨ovetkez˝op´eld´ake fuggv´enyek¨ haszn´ala- t´atmutatj´akbe (megjegyzend˝o,hogy t¨omb helyett skal´aris ´atadhat´oezeknek a rutinoknak, ilyenkor az adott skal´aron v´egzik tev´ekenys´eguket):¨ chop(@sorok); # a "sorok" elemeinek utols´okarakter´et lev´agja chomp(@sorok); # ez pedig a "biztons´agosabb" v´altozat

Igen, ezek a fuggv´enyek¨ j´olhaszn´alhat´oak, de mit tegyunk,¨ ha mi pont a ford´ıtottj´atszeretn´enk tenni a dolognak, p´eld´aul hozz´aadni egy ´ujsort vagy pedig egy teljesen m´asfeladatunk akad? Erre van a map parancs. K´etparam´etert kell neki megadni, az els˝oegy parancs - amit tenni szeretn´enk az egyes elemekkel -, a parancs eredm´enye lesz az adott elem ´uj tartalma, a m´asodik a t¨omb. Az aktu´alis elem $ v´altoz´oba kerul¨ bele. ´Ime p´arp´elda:

@ujtomb=map(’"’.\$_. ’"’, @egytomb); @ujtomb=map(\$_**2, @egytomb); @tomb=map(substr(\$_, -1) eq "\n":substr(\$_, 0, -1)?\$_, @tomb);

Mint l´athat´oez a parancs m´arnem a t¨omb¨on mag´andolgozik, hanem az eredm´enye egy ´uj t¨ombbe kerul¨ bele. Az els˝op´elda id´ez˝ojelbe teszi minden elem´et a t¨ombnek, a m´asodik pedig a t¨omb minden elem´etn´egyzetre emeli. Az utols´o p´elda gyakorlatilag a chomp megval´os´ıt´asa,persze lehetett volna hat´ekonyabban is ´ırni, de t¨orekedtem az ´erthet˝os´egre, hiszen a felt´eteles utas´ıt´asokat m´egnem mutattam be. R¨oviden annyit csin´al, hogyha az utols´okaraktere az adott elemnek ´ujsor, akkor a k´erd˝ojel el˝otti r´esztadja vissza, azaz az utols´okarakter lev´ag´asra kerul,¨ kul¨ ¨onben pedig a k´erd˝ojel ut´anit, azaz az eredeti ´ert´eket. Ebben a blokkban m´ega grep utas´ıt´asmaradt h´atra. Seg´ıts´eg´evel kiv´alogat´ast v´egezhetunk,¨ azaz egy ´altalunk megadott felt´etel seg´ıts´eg´evel megadhatjuk, hogy a visszaadott t¨ombben szerepeljen-e az adott elem, vagy nem.

@haromjegyu=grep(\$_>99 and \$_<1000, @szamok); @nemmegjegyzes=grep(substr(\$_, 0, 1) ne ’#’, @sorok);

Az els˝op´elda a ’szamok’ t¨ombb˝olvisszaadja a h´aromjegy˝usz´amokat (felt´eve, hogy eg´eszsz´amokr´olbesz´elunk).¨ A m´asodik seg´ıts´eg´evel, amennyiben a ’sorok’ t¨ombbe egy ´allom´any sorai vannak bet¨oltve, akkor kisz˝uri bel˝ole azokat, melyek nem ’#’ karakterrel kezd˝odnek. Kulcs megl´et´enek vizsg´alata hash-ben (exists) A v´eg´ere maradtak a hash-ekkel v´egezhet˝om˝uveletek. Hash-eket haszn´alva, szuks´eg¨ unk¨ lehet arra, hogy megvizsg´aljuk, defini´alva van-e egy adott kulcs a hash-ben vagy nem? Erre szolg´alaz exists oper´ator, ami igaz ´ert´eket ad vissza, ha l´etezik, s hamisat, ha nem: 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 359 exists( \$hash{’kulcs’} ); =’’, ha nincs, =1, ha van

Hashek kulcsai, ´ert´ekei (keys, values) Tipikus feladat lehet, hogy egy hash minden elem´ere, vagy minden ´ert´ek´evel szeretn´enk tenni valamit, erre szolg´alnak a keys ´esvalues oper´atorok. A keys a hash kulcsait adja vissza egy t¨ombben, a values pedig az egyes ´ert´ekeket. A keys-re egy p´elda (a values ugyan´ıgy m˝uk¨odik): print map( \$_."=".\$hash{\$_}."\n", keys %hash );

A p´elda ki´ırja a hash elemeit kulcs=´ert´ekform´aban, kul¨ ¨on sorokban. Kulcs-´ert´ekp´arok (each) Amennyiben szeretn´enk egy hash elemein v´egigfutni ´esut´ana haszn´alni a to- v´abbiakban valamire, akkor az each parancsot haszn´alhatjuk. Ez egy k´etelem˝u list´atad vissza, melyben a soron k¨ovetkez˝okulcs ´es´ert´ek´ert´ekek vannak benne. Ha a hash elemeinek v´eg´ere ´ertunk,¨ akkor mindk´etelem undefined lesz, majd kezd˝odik el˝or¨ol.

(\$kulcs1, \$ertek1)=each(%hash); (\$kulcs2, \$ertek2)=each(%hash); (\$kulcs3, \$ertek3)=each(%hash);

El´agaz´asok Egy programban legyen az b´armilyen egyszer˝uis, nagyon val´osz´ın˝u, hogy le- het˝ov´ekell tennunk,¨ hogy bizonyos felt´etelek teljesul´ese´esnem¨ teljesul´eseeset´en¨ m´as´esm´ast¨ort´enjen. Erre szolg´alnak a felt´eteles utas´ıt´asok. A felt´eteles utas´ı- t´asoklegal´abb egy felt´etelb˝ol, s legal´abb egy utas´ıt´asblokkb´ol´allnak. A felt´etel egy kifejez´eslehet, melynek ´ert´eke vagy igaz, vagy hamis, az utas´ıt´asblokk pedig egy olyan szerkezet mely (´altal´aban) t¨obb utas´ıt´astfog egybe. Az utas´ıt´asblok- kokat kapcsos-z´ar´ojelek k¨oz´e´ırjuk, s a kapcsos-z´ar´ojelek akkor sem hagyhat´oak el, ha egyetlen utas´ıt´astfognak k¨ozre (ellenben a Pascal begin-end-j´evel, vagy a C kapcsos-z´ar´ojeleivel). Perl-ben egyetlen lehet˝os´eg´all rendelkez´esunkre¨ el´agaz´asokhaszn´alat´ara, ez az if-es szerkezet, azonban ezt olyan sokf´elek´eppen ´esrugalmasan haszn´alhatjuk, hogy nincs is m´aslehet˝os´egre szuks´eg¨ unk.¨ A leg´altal´anosabb form´aja a k¨ovetkez˝o: if (felt´etel1) { # ha felt´etel1 igaz utas´ıt´asok; 360 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝

} elsif (felt´etel2) { # ha felt´etel1 nem igaz ´es felt´etel2 igaz utas´ıt´asok; } else { # ha egyik felt´etel sem igaz utas´ıt´asok; }

Mind az elsif ´esaz ut´ana k¨ovetkez˝oblokk, mind az else ´esaz ut´ana k¨ovetkez˝o blokk tetsz´esszerint elhagyhat´o.Elsif blokkb´olt¨obbet is haszn´alhatunk. A fenti program m˝uk¨od´eseteh´ata k¨ovetkez˝o:ha felt´etel1 igaz, akkor a hozz´atartoz´o blokk hajt´odik v´egre, kul¨ ¨onben ha a felt´etel2 igaz, akkor a m´asodik blokk fut le, egy´ebk´ent pedig az else-hez tartoz´oblokk. L´assunk a haszn´alat´ara p´eld´akat: if (\$szam<10) { print "0".\$szam } else { print \$szam } if (\$parancs eq ’elore’) { print "\$ertek1 \$ertek2 \$ertek3\n"; } elsif (\$parancs eq ’hatra’) { print "\$ertek3 \$ertek2 \$ertek1\n"; } elsif (\$parancs eq ’elso’) { print "\$ertek1\n"; } elsif (\$parancs eq ’utolso’) { print "\$ertek3\n"; } elsif (\$parancs eq ’kozepso’) { print "\$ertek2\n"; } else { print "Ismeretlen parancs!\n"; 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 361

}

A fenti p´eld´akrem´elhet˝oleg egy´ertelm˝uek. A felt´etelekn´ela m˝uveletekn´elmeg- ismert ¨osszehasonl´ıt´asokat alkalmaztam. Az if sz´ohelyett tov´abbi lehet˝os´egaz un- less sz´ohaszn´alata, amely gyakorlatilag az ellenkez˝oj´etfogja tenni az if-nek, akkor hajt´odik v´egre az if-hez tartoz´outas´ıt´asblokk, ha a kifejez´esnem igaz. Elsunless utas´ıt´asnem l´etezik. A haszn´alata ezenk´ıvul¨ teljesen megegyezik az if-´evel: unless (felt´etel1) { # ha felt´etel1 nem igaz utas´ıt´asok; } elsif (felt´etel2) { # ha felt´etel1 igaz ´es felt´etel2 igaz utas´ıt´asok; } else { # ha felt´etel1 igaz volt, a t¨obbi felt´etel nem utas´ıt´asok; }

Amennyiben az utas´ıt´asblokkunk csak egy utas´ıt´asb´ol´all, rendelkez´esunkre¨ ´all egy tov´abbi lehet˝os´egis: utas´ıt´as if (felt´etel); utas´ıt´as unless (felt´etel);

Ekkor az utas´ıt´ascsak akkor fog v´egrehajt´odni, ha a felt´etel igaz (if), illetve hamis (unless). Erre a lehet˝os´egre p´arp´elda: print "T´ul nagy sz´am" if (\$szam>9999); print "Hiba!!!" unless (\$hiba==0);

Az els˝o uzenet¨ akkor jelenik meg, hogyha a szam v´altoz´o´ert´eke nagyobb, mint 9999, a m´asodik pedig akkor, ha a hiba nev˝uv´altoz´o´ert´eke nem 0. Term´esze- tesen ezeknek az utas´ıt´asoknak az ”egym´asba ´agyaz´asa”, azaz felt´eteles utas´ıt´as haszn´alata egy felt´eteles utas´ıt´asutas´ıt´asblokkj´aban minden tov´abbi n´elkul¨ le- hets´eges. 362 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝

Ciklusszervez´esilehet˝os´egek Gyakran lehet szuks´eg¨ unk¨ arra is, hogy a programunk egy r´esz´ett¨obbsz¨or v´egrehajtsuk, p´eld´aul am´ıg egy felt´etel igaz, vagy am´ıg egy felt´etel hamis. Erre a Perl nyelv sz´amoslehet˝os´egetbiztos´ıt. K´epzeljuk¨ el, hogy mi tenn´enk, ha ki kellene ´ırnunk az ¨osszes n´egyjegy˝ueg´eszsz´amot! Biztosan nem ´ırn´ank le mindet. A p´eld´akban ennek megold´asi lehet˝os´egeit fogom bemutatni. Az egyik legegyszer˝ubb ciklusszervez´esilehet˝os´ega while ciklus. A szintakti- k´aja a k¨ovetkez˝o: while (felt´etel) { utas´ıt´asok; }

Az utas´ıt´asblokk addig ism´etl˝odik, am´ıg a felt´etel igaz (m´asoldal´olmegk¨oze- l´ıtve, am´ıg hamiss´anem v´alik). A p´elda (ami a n´egyjegy˝ueg´eszeket ´ırja ki):

\$szam=1000; while (\$szam<10000) { print \$szam++."\n"; }

A while-hoz hasonl´ociklusszervez´esilehet˝os´egunk¨ az until, ami ugyan´ugy m˝u- k¨odik, mint a while, kiv´eve, hogy a ”ciklusmagot”, azaz az utas´ıt´asblokkban sze- repl˝outas´ıt´asokat addig ism´etli, am´ıg felt´etel igazz´anem v´alik, azaz ameddig hamis. Ezzel megoldva a p´eld´ank a k¨ovetkez˝ok´eppen alakul:

\$szam=1000; until (\$szam>9999) { print \$szam++."\n"; }

Az if ´esaz unless szerkezetekhez hasonl´oanmind a while, mind az until szer- kezet lehet˝os´egetad arra, hogy a felt´etelt egy utas´ıt´asut´an´ırjuk:

\$szam=1000; print \$szam++."\n" while (\$szam<10000); \$szam=1000; print \$szam++."\n" until (\$szam>9999); 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 363

A do fuggv´eny¨ seg´ıts´eg´evel utas´ıt´asblokkot is haszn´alhatunk az egyetlen utas´ı- t´ashelyett. ´Igy egyetlen kul¨ ¨onbs´eglesz a ”sima” while ´esuntil ciklusokhoz k´epest: a ciklusmag akkor is v´egre fog hajt´odni egyszer, ha a felt´etel nem igaz (while), illetve hamis (until) (ez az el˝oz˝op´eld´ara is igaz!). Ilyenkor a ciklusmag el´ea do sz´otkell ´ırnunk. A p´elda do-while-al:

\$szam=1000; do { print \$szam++."\n"; } while (\$szam<10000);

Illetve do-until seg´ıts´eg´evel:

\$szam=1000; do { print \$szam++."\n"; } until (\$szam>9999);

A k¨ovetkez˝ociklusszervez´esilehet˝os´egunk¨ a for ciklus. Nagyon rugalmas szer- kezet, rendk´ıvul¨ sz´elesk¨or˝uen felhaszn´alhat´o.A k¨ovetkez˝ok´eppen lehet haszn´alni: for (utas´ıt´as1; felt´etel; utas´ıt´as2) { ciklusmag; }

Az utas´ıt´as1utas´ıt´asaz eg´eszciklus elej´enhajt´odik v´egre, majd v´egrehajt´od- nak az ´ugynevezett ciklusmag hely´enszerepl˝outas´ıt´asok, s ut´ana az utas´ıt´as2 utas´ıt´as,majd megint a ciklusmag ´esmegint az utas´ıt´as2,´es´ıgy tov´abb, am´ıg a felt´etel igaz, ´eshamiss´anem v´alik. Ez ´ıgy els˝ore biztosan bonyolultan hangzik, l´assuk, hogy hogyan oldhat´omeg a feladatunk ezzel a ciklusszervez´esim´odszerrel: for (\$szam=1000; \$szam<10000; \$szam++) { print \$szam."\n"; }

Els˝oalkalommal ´ert´eket adunk a szam v´altoz´onak, majd am´ıg nem ´erjuk¨ el a 10000-et, addig ki´ırjuk a szam v´altoz´o´ert´ek´et´esn¨oveljuk¨ eggyel. A z´ar´ojelben l´ev˝or´eszek tetsz´esszerint elhagyhat´oak, vagy ak´ar(a felt´etel kiv´etel´evel) t¨obb is ´ırhat´obel˝oluk,¨ vessz˝ovel elv´alasztva: 364 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝ for (;;) {print "V´egtelen ciklus!";} for (\$x=0, \$y=1; \$x<10; \$x++, \$y+=2) { print \$x.’ ’.\$y."\n";}

A ciklusok haszn´alatakor felmerulhet¨ az az ig´eny, hogy a ciklusmag k¨ozep´en valamely felt´etel eset´enki szeretn´enk l´epni a ciklusmagb´ol. Erre h´aromfajta lehe- t˝os´egunk¨ van, a next, a last ´esa redo utas´ıt´as. A next seg´ıts´eg´evel az utas´ıt´asblokk v´eg´ere ugorhatunk, a redo seg´ıts´eg´evel az elej´ere (´ıgy ugyanazokkal az ´ert´ekekkel m´egegyszer v´egrehajt´odik a ciklusmag), a last pedig befejezi a ciklus v´egrehajt´a- s´at´eskil´epbel˝ole. A k¨ovetkez˝op´eld´akmutatj´akbe ezeknek az utas´ıt´asoknak a haszn´alat´at: while (\$line=EgyUjSor) { if (\$line eq ’kil´ep’) { last } if (\$line eq ’¨udv’) { print "Hello!\n"; next } if (\$line eq ’hello’) { \$line=’¨udv’; redo } print "Nem ´ertem.\n"; }

A ciklus addig ism´etl˝odik, m´ıg tud ´uj sort beolvasni. Ha beolvasott egy sort, akkor a tartalma szerint a k¨ovetkez˝okt¨ort´enhetnek: ’kil´ep’ eset´enkil´epa ciklus- b´ol, ’udv’¨ ´es’hello’ eset´envissza´ır egy ’Hello!’-t, a t¨obbi esetben pedig azt ´ırja ki, hogy ’Nem ´ertem.’. A ’Hello!’ ki´ır´asaut´annem ´ır´odik ki a ’Nem ´ertem.’, mivel a next utas´ıt´asthaszn´altuk, az ’udv’¨ pedig megv´altoztatja a line v´altoz´o´ert´ek´et´es a redo-val ´ujra feldolgoztatja azt, ez´ert kapjuk a ’Hello!’ uzenetet.¨ E r´eszv´eg´ere a rendk´ıvul¨ j´olhaszn´alhat´oforeach utas´ıt´asmaradt. Ez veszi egy t¨omb ¨osszes elem´et´esmindegyikhez v´egrehajtja a hozz´atartoz´outas´ıt´asblokkot. Egy p´elda a haszn´alat´ara:

@tomb=(’elso’,’m´asodik’,’sat¨obbi’,’utols´o’); \$i=1; foreach (@tomb) { print "A \$i. elem: \$_\n"; \$i++; }

Mint l´athat´o,az aktu´alis elem az ’ ’ v´altoz´oban ´all rendelkez´esunkre.¨ Ezt m´ar haszn´altuk kor´abban (grep-n´el, map-n´el) ´esrejtett v´altoz´onak h´ıvjuk. A fenti cik- lusszervez´esim´odszerekkel rendk´ıvul¨ v´altozatos ´eseleg´ansan haszn´alhat´ociklus- szervez´esieszk¨oz¨okh¨oz juttat minket a Perl, melyek kev´esnyelvben haszn´alhat´oak ilyen k´enyelmesen ´esv´altozatosan. 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 365

Met´odusok (Elj´ar´asok´esfuggv´enyek)¨ Mint minden m´asfejlett nyelv, a Perl is biztos´ıt lehet˝os´egeta gyakran hasz- n´alt programr´eszek´alland´oism´etelget´esehelyett met´odusok haszn´alat´ara, azon- ban nem tesz kul¨ ¨onbs´egetaz elj´ar´asok, illetve fuggv´enyek¨ k¨oz¨ott (elj´ar´as,amit megh´ıvunk, de nem t´ervissza ´ert´ekkel - ilyen a print -, fuggv´eny,¨ amit megh´ıvunk, ´esvisszat´eregy ´ert´ekkel - ilyen a szinusz-t megval´os´ıt´osin). Mindk´etmet´odus- t´ıpus deklar´aci´oja megegyezik, s az, hogy egy met´odust mire haszn´alunk, csakis t˝olunk¨ fugg.¨ Egy p´eld´ankeresztul¨ megpr´ob´alom bemutatni, hogy mit nyerunk¨ akkor, ha met´odusokat haszn´alunk:

\$szam=1; print "A sz´am ´ert´eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n"; \$szam=5; print "A sz´am ´ert´eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n"; \$szam=8; print "A sz´am ´ert´eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n"; \$szam=9; print "A sz´am ´ert´eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n";

Ezt a k¨ovetkez˝okre tudjuk leegyszer˝us´ıteni:

\$szam=1; kiir(); \$szam=5; kiir(); \$szam=8; kiir(); \$szam=9; kiir(); sub kiir { print "A sz´am ´ert´eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n"; }

Ez azon az el˝ony¨on k´ıvul,¨ hogy nem kell 4-szer be´ırni a ki´ır´osort, azzal az el˝onnyel is j´ar, hogy ha a k´es˝obbiekben m´odos´ıtani kell a programot, hogy az eggyel nagyobb sz´amokat ´ırja ki, akkor nem n´egyhelyen kell azt megtennunk.¨ Amennyiben elk´epzeljuk,¨ hogy 20-30 soros az ism´etlend˝or´esz(enn´elsokkal-sokkal hosszabb megold´asokis vannak), m´eg´erthet˝obb lesz a probl´ema. De n´ezzuk¨ v´egig, hogy mit is csin´ala fenti program, mit is jelentenek az egyes sorai. A kiir() utas´ıt´asokhat´as´ara a program ´atugrik a ’sub’ r´eszhez, v´egrehajtja az ott le´ırtakat, majd annak v´eg´envisszaugrik oda, ahol volt. A ’sub’ sz´oazt jelenti, hogy egy met´odust (szubrutint) szeretn´enk most le´ırni, majd kapcsos z´a- r´ojelek k¨oz¨ott a tartalma j¨on. 366 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝

Mint l´athat´ovolt, az elj´ar´asunk a ’szam’ ´ert´ek´ethaszn´alja. Felmerulhet¨ ben- nunk¨ a k´erd´es,hogy nem lehetne-e m´egegyszer˝ubben megoldani a probl´em´ankat? Term´eszetesen lehet, param´eter´atad´assal. Ilyen param´eter´atad´asthaszn´alunk ak- kor is, mikor le´ırjuk, hogy sin(30). Ekkor felsoroljuk a met´odus neve ut´an, hogy milyen v´altoz´okat, konstansokat szeretn´enk ´atadni a sz´am´ara, majd ezeket a me- t´oduson belul¨ haszn´alni fogjuk tudni. N´ezzuk,¨ ezt hogyan lehet megoldani: kiir(1); kiir(5); kiir(8); kiir(9); sub kiir { (\$szam)=@_; print "A sz´am ´ert´eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n"; }

A v´altoz´asannyi, hogy elj´ar´asunk kib˝ovult¨ egy sorral, ahol is a ’szam’ v´al- toz´onak ´ert´eket adunk. Az elj´ar´asnak ´atadott v´altoz´okaz ’ ’ nev˝ut¨ombbe (@ ) kerulnek¨ bele (m´armegint egy rejtett v´altoz´o), s abb´olvesszuk¨ ki ˝oket ebben a sorban. B˝ov´ıtsuk¨ tov´abb tud´asunkat a fuggv´enyekkel,¨ azaz az olyan met´odusokkal, ahol egy ´ert´eket kapunk vissza. ´Ime egy p´elda ennek megval´os´ıt´as´ara: print kob(4); print kob(3); sub kob { return \$[0]**3; }

A p´eld´aban a k¨obre emel˝ofuggv´enyt¨ val´os´ıtottuk meg. A fuggv´eny¨ visszat´er´esi ´ert´ek´eta ’return’ utas´ıt´asseg´ıts´eg´evel hat´arozhatjuk meg, az elj´ar´asegyszer˝uen veszi az els˝oparam´etert (az ’ ’ t¨omb els˝oeleme: $ [0]), ´esvisszaadja annak a k¨ob´et. A fuggv´eny¨ visszat´er´esi´ert´eke ha nem adunk meg ’return’-nel semmit, akkor az utols´okifejez´es´ert´ek´etveszi fel, azaz ´ırhattuk volna a k¨ovetkez˝oket is a fuggv´eny¨ unkben:¨ sub kob 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 367

{ \$[0]**3; }

Hogyan oldhatjuk meg, ha t¨obb param´etert szeretn´enk visszaadni? K´etf´ele m´odszerrel. Az egyik, amely tal´anmag´at´ol´ertet˝odik: a visszat´er´esi´ert´ekunk¨ le- gyen egy t¨omb, melynek elemei az ´altalunk visszaadand´o´ert´ekek:

@tomb=paratlanszamok(5,9); sub paratlanszamok { (\$szam1,\$szam2)=@_; for(\$szam1++ if (\$szam1%2==0); \$szam1<\$szam2; \$szam1+=2) { push(@ret,\$szam1); } return @ret; }

A fuggv´eny¨ a p´aratlan sz´amokat adja vissza a k´etparam´eter k¨oz¨ott (param´e- terk´ent eg´eszsz´amokat kell megadni, hogy helyesen m˝uk¨odj¨on a fuggv´eny).¨ A ret t¨ombbe kerulnek¨ bele a sz´amok, s ahogy az el˝obb is, itt is a return paranccsal t´erunk¨ vissza a fuggv´eny¨ v´eg´en. A m´asik megold´asa c´ım szerint ´atadott param´eterek haszn´alat´aval t¨ort´enik. Perlben is k´etf´elek´eppen haszn´alhatjuk a param´etereket, az egyik, mikor l´etreho- zunk egy ´uj v´altoz´ot´esazt haszn´aljuk, m´odos´ıtjuk (ahogy a k¨ob¨os p´elda kiv´e- tel´evel eddig tettuk).¨ Ez az ´ert´ekszerinti ´atad´asmegfelel˝oje. A m´asik m´odszer, mikor az ’ ’ t¨omb elemeire k¨ozvetlenul¨ hivatkozunk, ha megv´altoztatjuk ezek ´er- t´ek´et, akkor a ”kuls˝o”v´altoz´o´ert´eke¨ is m´odosul (teh´atPerlben val´oj´aban csak c´ım szerinti ´atad´ast¨ort´enik). L´assunk erre is egy p´eld´at:

@tomb=(4,7,2,8,2,4,7,9); rendez(@tomb); print "A t¨omb elemei: ".join(’,’,@tomb)."\n"; sub rendez { @_= sort({lc(\$a) cmp lc(\$b)}, @_); } 368 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝

Regul´aris kifejez´esek A regul´aris kifejez´eseka Perl egyik er˝oss´ege(de nem saj´atja, m´art¨obb nyelv kieg´esz´ıt´esek´ent is megjelent regul´aris kifejez´esekhaszn´alat´atlehet˝ov´etev˝omo- dul), m´ara nyelv m´asodik verzi´oj´at´ola nyelv r´esz´etk´epezik (viszont az, hogy bele van ´ep´ıtve a nyelvbe, az ismertebb nyelvekn´elegyik´en´elsem fordul el˝o). Seg´ıt- s´egukkel¨ t¨obbsoros k´odr´eszleteket helyettes´ıthetunk¨ egyetlen kifejez´essel, ´es sok esetben j´oval eleg´ansabban oldhatjuk meg probl´em´ainkat, mint haszn´alatuk n´el- kul.¨ Ebben a r´eszben csak egy r¨ovid ´ızel´ıt˝otpr´ob´alok ny´ujtani arr´ol, hogy mire haszn´alhat´oak, s milyen lehet˝os´egekrejlenek bennuk,¨ a regul´aris kifejez´esekkel kapcsolatos t´emak¨or oly nagy, hogy m´art¨obb k¨onyv is szuletett,¨ mely csak ezzel foglalkozik. Mi is val´oj´aban egy regul´aris kifejez´es?Els˝or´an´ez´esre jelek ¨osszevisszas´aga (m´asodik r´an´ez´esre is), azonban ha jobban megszeml´eljuk,¨ akkor egy nagyon j´ol haszn´alhat´oeszk¨oz. R¨oviden arr´olsz´ol, hogy egy sztringben szeretn´enk egy r´esz- letet keresni. A gy¨okerei valahol a joker karakterekn´elvannak, a legismertebb ilyen joker karakterek a * ´esa ?, mikor DOS (vagy ak´arWindows, UNIX) alatt ezeket a jeleket haszn´aljuk, akkor * eset´enb´armennyi ´esb´armilyen, ? eset´enpedig egy b´armilyen karaktert ´ertunk¨ alatta. P´eld´aval illusztr´alva a *.txt alatt az ¨osszes .txt kiterjeszt´es˝u´allom´anyt ´ertjuk,¨ hell?.txt alatt pedig p´eld´aul a hello.txt-t, a hella.txt-t, stb. - a ? hely´enb´armely karakter szerepelhet. A legegyszer˝ubben tal´anegy p´eld´aval lehet r´avil´ag´ıtani a regul´aris kifejez´e- sek m˝uk¨od´es´ere. Kezdjuk¨ az illeszt˝ooper´atorral, melyet a skal´arm˝uveletekn´el kihagytunk! A feladat nagyon egyszer˝uegy t¨ombb˝olkiv´alogatjuk azokat az ele- meket, melyek tartalmazz´akaz ’egy’ sz´or´eszletet, azaz itt a regul´aris kifejez´esunk¨ az ’egy’ r´eszletre fog r´akeresni:

@tomb=(’teljes’, ’egyetem’, ’begy’, ’lehet’, ’stb’); foreach(@tomb) { if (/egy/) { print "A(z) \$_ sz´otartalmazza az ’egy’ r´eszletet\n"; } }

A hangs´uly az if felt´etel´envan. A /-ek k¨oz´eegy regul´aris kifejez´esvan ´ırva, ez kerul¨ illeszt´esre, s amennyiben benne van az adott v´altoz´oban, akkor igaz az ´ert´eke, ha nincs, hamis. Az aktu´alis v´altoz´o,ha nem adjuk meg, akkor a $ rejtett v´altoz´o.Megadni a k¨ovetkez˝ok´eppen tudtuk volna:

@tomb=(’teljes’,’egyetem’,’begy’,’lehet’,’beetet’,’stb’); 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 369 foreach(@tomb) { if (\$_=~/egy/) { print "A(z) \$_ sz´otartalmazza az ’egy’ r´eszletet\n"; } }

Ez´ıgy nagyon egyszer˝unek t˝unik, ez´ert kezdjuk¨ el bonyol´ıtani. A feladat legyen az, hogy v´alasszuk ki azokat a szavakat, amelyekben legal´abb kett˝o’e’ bet˝uvan. Ezt a k¨ovetkez˝ok´eppen tudjuk megtenni:

@tomb=(’teljes’, ’egyetem’, ’begy’, ’lehet’, ’beetet’, ’stb’); foreach(@tomb) { if (/e.*e/) { print "A(z) \$_ sz´olegal´abb k´et e betut tartalmaz\n"; } }

Az ´altalunk alkalmazott trukk¨ az volt, hogy egy ’e’, b´armilyen karakterek, ’e’ r´eszletre kerestunk¨ r´a.Ha volt ilyen, akkor k´et’e’ bet˝uvan a sz´oban. A kifejez´es- ben (a ’/’ jelek k¨oz¨ott) a ’.’ egy b´armilyen (kiv´eve a soremel´es)karaktert jel¨ol, a ’*’ pedig azt, hogy az el˝oz˝okarakterb˝olb´armennyi (0 vagy t¨obb) lehet, azaz pontosan azt jelenti, ami nekunk¨ is kellett. Ha azokra a szavakra szeretn´enk r´ake- resni, melyek egy ’e’-t, egy b´armilyen karaktert ´esegy m´asik ’e’-t tartalmaznak, akkor egyszer˝uen el kell hagynunk a ’*’-ot . Megismertunk¨ teh´atk´et”joker” karaktert a regul´aris kifejez´esekvil´ag´ab´ol, most n´ezzunk¨ egy t´abl´azatot a tov´abbiakr´ol:

. - b´armely karakter * - 0, vagy t¨obb az elozo karakterbol + - 1, vagy t¨obb az elozo karakterbol ? - 0, vagy 1 az elozo karakterbol ^ - sor (sztring) eleje $ - sor (sztring) v´ege

Ha a fenti karakterekre szeretn´enk r´akeresni, akkor haszn´alhatjuk a ’´-t, ´ırjuk a karakter el´e!Vegyunk¨ egy bonyolultabb p´eld´at, a fentiek szeml´eltet´es´ere: 370 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝ foreach (@emailcimek) { if (/^.+\@.+\....?\$/) { print "A(z) \$_ c´ım szab´alyos e-mail c´ımnek tunik\n"; } }

A fenti k´odr´eszletben egy e-mail c´ımet ellen˝oriztunk¨ le, azzal a megk¨ot´essel, hogy azt veszunk¨ szab´alyos e-mail c´ımnek, amiben van egy @, ut´ana valahol egy pont majd k´etvagy h´arom karakter a v´eg´en. A fentiek jelent´eserendre: a sztring eleje (ˆ), egy vagy t¨obb b´armilyen karakter (.+) egy @ (), egy vagy t¨obb b´armilyen karakter (@ ), egy pont (\.), kett˝ovagy h´arom b´armilyen karakter (??), sztring v´ege.H´any sor kellene a regul´aris kifejez´esek haszn´alata n´elkul,¨ hogy megoldjuk ezt a probl´em´at? Vezessunk¨ be k´et´ujdons´agot, melyek egy kicsit jobb´a,illetve egyszer˝ubb´e teszik a kifejez´esunket:¨ foreach (@emailcimek) { if (/^[a-z]+\@[a-z.]+\..{2,3}\$/) { print "A(z) \$_ c´ım szab´alyos e-mail c´ımnek tunik\n"; } }

Az ´ujdons´aga sz¨ogletes ´esa kapcsos z´ar´ojelek haszn´alata. A p´elda kedv´e´ert most csak az angol kisbet˝uket tartalmaz´oe-mail c´ımeket fogadjuk el. A kapcsos z´ar´ojelek k¨oz¨ott karaktereket kell megadnunk ´esezen karakterek lehet˝os´eg´etje- l¨olik. Lehet r¨ovid´ıteni is, a ’-’ jellel elv´alasztva egy tartom´anyt adhatunk meg. A ’[a-z]’ teh´ataz jelenti, hogy egy kis angol bet˝u. A ’[a-z.]’ pedig ´ertelemszer˝uen, hogy egy kis angol bet˝u, vagy egy pont. A kapcsos z´ar´ojel az el˝oz˝okarakterre hi- vatkozik, egy tartom´anyt (mint a fenti p´eld´aban), vagy egy sz´amotadhatunk meg benne, mely azt mondja meg, hogy az el˝oz˝okarakterb˝olmennyinek kell lennie. V´egezetul,¨ miel˝ott r´at´ern´enk a m˝uveletekre, m´ega k¨ovetkez˝ot´abl´azattal a rendelkez´esunkre¨ ´all´o”makr´okat” szeretn´embemutatni, melyek seg´ıts´eg´evel t¨obb esetben r¨ovid´ıthetunk:¨

\d - sz´amjegy \D - nem-sz´amjegy \w - sz´o 11.1. PERL-ROL˝ ROVIDEN¨ 371

\W - nem-sz´o \s - elv´alaszt´okarakter (sz´ok¨oz, ´ujsor, tabul´ator) \S - nem-elv´alaszt´okarakter

Eddig teh´ataz illeszt˝ooper´atorral ismerkedtunk¨ meg, azonban a Perl-ben nem csak ez az eszk¨oz van, ahol regul´aris kifejez´eseket haszn´alhatunk. K¨ovetkez˝onek ismerkedjunk¨ meg a helyettes´ıt˝ooper´atorral, melynek seg´ıts´eg´evel a sztringunk¨ egyes r´eszeit tudjuk lecser´elni az ´altalunk megadottakra. Vegyunk¨ egy egyszer˝up´eld´at, val´os´ıtsunk meg egy a chomp parancshoz ha- sonl´ohelyettes´ıt˝ooper´atort:

\$line="Ez egy sor\n\r"; \$line=~s/[\r\n]//g;

Mint l´atjuk a szintakszisa hasonl´ıt az illeszt˝ooper´atorhoz, azzal a kul¨ ¨onbs´eg- gel, hogy m´egegy ’/’ kerul¨ a v´eg´ere. A ’g’ bet˝uegy param´eter, azt adja meg, hogy glob´alisan kell v´egrehajtani a cser´et, azaz ha t¨obb el˝ofordul´asttal´al, akkor mindet cser´elje le. En´elkul¨ csak az els˝oel˝ofordul´astcser´eln´enk le. N´ezzuk¨ meg v´egul,¨ hogy mit csin´ala k´odr´eszlet: az ¨osszes return ´esnewline karaktert kit¨orli (lecser´eli a k´et’/’ k¨oz¨otti r´eszre, azaz esetunkben¨ egy ures¨ sztringre). Ezzel az utas´ıt´assalteh´ata regul´aris kifejez´esunkre¨ ill˝osztringr´eszleteket tudjuk lecser´elni az ´altalunk megadottra. Tal´anez a k´etparancs az, melyeket a legt¨obbet haszn´alhatunk a regul´aris kifejez´esekn´el. Ezeken k´ıvul¨ a Perl m´egtartalmaz p´arat, tov´abb´arengeteg truk-¨ k¨ot vihetunk¨ v´egbe veluk.¨ Tov´abbi ismerked´eshez a minden Perl disztrib´uci´oban benne tal´alhat´oregul´aris kifejez´eseket bemutat´otutorial-t javaslom. Sz¨oveges ´allom´anykezel´es,input/output Sz¨oveges ´allom´anyok kezel´ese Perl nyelvben is a megszokott ’open’ ´es’close’ elj´ar´asokkal van megval´os´ıtva. Az egyik kul¨ ¨onbs´eg,hogy a megnyitott ´allom´a- nyokhoz rendelt ´allom´anyazonos´ıt´okra a Perl egy kul¨ ¨on v´altoz´ot´ıpust haszn´al (melyet nem eml´ıtettem meg a kor´abbiakban az egyszer˝ubb ´erthet˝os´egmiatt). A k¨ovetkez˝oprogramr´eszlet megnyit egy sz¨oveges ´allom´anyt, ´eski´ırja a sorait a k´eperny˝ore: open(FILEID,’; close(FILEID);

Az els˝osorban a ’FILEID’ nev˝u´allom´anyazonos´ıt´ohoz rendeljuk¨ hozz´aaz ´al- lom´any megnyit´as´aval mag´ataz ´allom´anyt (egy ´allom´any t¨obb azonos´ıt´ohoz is 372 11. FEJEZET FEJLESZTOI˝ ESZKOZ¨ OK,¨ ISMERTETOK˝ hozz´arendelhet˝o). A k´es˝obbiekben ezzel az azonos´ıt´oval tudunk a ’megnyitott’ ´al- lom´anyra hivatkozni. Az ’open’ m´asodik param´etere az ´allom´anyn´ev, melyben a UNIX k¨ornyezetben megszokott kisebb-nagyobb jeleket haszn´alhatjuk a megnyi- t´asim´odmeghat´aroz´as´ara. P´eld´ankban olvas´asra nyitjuk meg az ´allom´anyt, ha a ’>’ jelet haszn´aljuk, akkor ´ır´asra nyit´odik meg, s a tartalma egyb˝olelv´esz,ha pedig a ’ ’ jeleket haszn´aln´ank, akkor hozz´af˝uz´esre ny´ılna meg az ´allom´any. Az utols´osorban megszuntetj¨ uk¨ a hozz´arendel´est(nem szuks´eges,de¨ illik megszun-¨ tetni, kil´ep´eskor a Perl bez´arja a nyitva maradt ´allom´anyokat). A m´asodik sorban kerul¨ beolvas´asra ´eski´ırat´asra az ´allom´any tartalma. A kisebb-nagyobb jelek k¨oz´etett ´allom´any-azonos´ıt´oszolg´alegy sor beolvas´as´ara. Ha t¨ombk´ent van kezelve, akkor az ´allom´any ¨osszes sor´attartalmazza, ha ska- l´ark´ent, akkor mindig csak a k¨ovetkez˝ot. P´eld´ankban az´ert kerul¨ ki´ır´asaa teljes ´allom´any, mert a ’print’ utas´ıt´asnak meg lehet adni egy t¨omb v´altoz´ot, s ilyen- kor ¨osszef˝uzve megjelen´ıti az elemeit. Egy ’$sor=’ teh´ategy sort, m´ıg egy ’@sorok=’ a teljes ´allom´anyt, soronk´ent a t¨omb egyes elemeihez rendelve t¨olti be. Az ´allom´anyba val´o´ır´asta k¨ovetkez˝ok´eppen val´os´ıthatjuk meg Perl-ben (az ´allom´any azonos´ıt´oj´at- vessz˝on´elkul!¨ - kell a print ut´an´ırni): print FILEID "Hello World!";

A Perl nyelvben l´eteznek a standard kimenetre, bemenetre ´eshibakimenetre be´ep´ıtett ´allom´anyazonos´ıt´ok. Ezek rendre ’STDOUT’, ’STDIN’ ´es’STDERR’. Ezek haszn´alata teljesen megegyezik a t¨obbi ´allom´anyazonos´ıt´o´eval: print STDERR "Hello World!"; \$sor=;

Az ut´obbi p´elda teh´ategy sort fog beolvasni a standard bemenetr˝ol, ami alap´ertelmez´esk´ent a billenty˝uzet, de ha ’perl programn´ev

Tippek ´estrukk¨ ¨ok

13. fejezet

Az UHU-Linux ´altal t´amogatott tanulm´anyok

14. fejezet

Fuggel´ek¨

14.1. Az UHU-Linux friss´ıt´ese

Az UHU-Linux telep´ıt´es ut´an tartalmazza azokat a bejegyz´eseket a /etc/apt/sources.list ´allom´anyban, amely az interneten keresztuli¨ friss´ıt´est lehet˝ov´eteszi: deb cdrom:[UHU Linux CD1]/ / deb ftp://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/1.0-rc2 ./ deb ftp://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/packages-update ./

#deb ftp://ftp.linuxforum.hu/uhulinux/1.0_RC2.1 ./ #deb http://krix.uhulinux.hu/uhu_rc2/ ./

UHU-Linuxunk friss´ıt´ese´erdek´eben root”-k´ent a k¨ovetkez˝oparancsokat kell ” kiadnunk: apt-get update apt-get upgrade

a fenti parancsok v´egrehajt´asa k¨ozben a frissul˝o¨ csomagok a /var/cache/apt/archives/ k¨onyvt´ar al´a t¨olt˝odnek le, amiatt itt nem ´art ha van elegend˝ohely. A friss´ıt´esv´eg´ena csomagok ott maradnak. Ez hasznos is lehet, amennyiben t¨obb g´epen is szeretn´enk v´egrehajtani a m˝uveletet. 378 14. FEJEZET FUGGEL¨ EK´

14.2. A grub ut´olagos telep´ıt´ese

El˝ofordulhat, hogy sz´am´ıt´og´epunk¨ ¨on tal´alhat´oaz els˝opart´ıci´okk¨oz¨ott p´el- d´aul egy Windows, ´esm¨og¨otte az UHU-Linux. A Windows-os manipul´aci´oknem ritk´anazzal j´arnak, hogy a sz´am´ara ismeretlennek ´ıt´elt bet¨olt´esvez´erl˝ot(a boot- managert) minden kul¨ ¨on¨osebb figyelmeztet´esn´elkul¨ megsemmis´ıti. Ilyen esetek- ben hasznos, ha ismerjuk¨ a m´odszert, mik´ent kell ´ujra´elesztenunk¨ a GRUB-ot. Ind´ıtsuk ´ujra rendszerunket¨ ´ugy, hogy az az UHU-Linux telep´ıt˝oCD-r˝olin- duljon. A bejelentkez´estk¨ovet˝oen´ırjuk be, hogy uhudebug”, majd az Enter meg- ” nyom´as´aval folytassuk a telep´ıt´est. Az UHU-Licenc elfogad´asak´eperny˝on´ell´epjunk¨ ´atkonzolos uzemm´odba¨ a Ctrl+Alt+F1 billenty˝uk egyuttes¨ megnyom´as´aval, majd g´epeljuk¨ be: mount /dev/hdaxx /mnt

Az hda-t k¨ovet˝o xx annak a part´ıci´onak a sz´ama,ahol az UHU-Linux tal´al- hat´o.Ezt k¨ovet˝oena k¨ovetkez˝oparancsokat kell kiadnunk: mount --bind /dev /mnt/dev mount --bind /proc /mnt/proc chroot /mnt grub-install "(hd0)"

A hd0 abban az esetben helyes, ha az els˝omeghajt´onk ind´ıt´orekordj´aba (MBR - Make Boot Record) akarjuk telep´ıteni. Ertelemszer˝uen´ ha m´ashova szeretn´enk tenni, akkor annak a part´ıci´onak a nev´et(pl.: hda1, hda2, . . . ), vagy a merevlemez nev´et(pl.: hdb0, hdc0, . . . ) kell megadnunk. Ezzel a folyamat v´eg´ere ´ertunk,¨ a rendszer ´ujraind´ıt´asut´ana GRUB-al fog indulni.

14.3. Az UHU-Linux elt´avol´ıt´asa

Tal´anaz egyik legh´al´atlanabb feladat egy Linux felhaszn´al´osz´am´ara, ha arr´ol kell ´ırnia, hogy mik´ent lehet kedvenc oper´aci´osrendszer´et˝olmegszabad´ıtani a sz´am´ıt´og´epet. Viszont re´alisan gondolkodva be kell l´atnunk, hogy nem nyerheti meg mindenki tetsz´es´eta Linux, ´esez´ert szeretne visszat´erni az eddig megszokott sz´am´ıt´og´epes k¨ornyezet´ebe, vagy esetleg egy m´asik Linuxot szeretne kipr´ob´alni. 14.3. AZ UHU-LINUX ELTAVOL´ ´ITASA´ 379

Az UHU-Linux elt´avol´ıt´asa Linux seg´ıts´eg´evel

Abban az esetben, amikor a m´armegl´ev˝oUHU-Linuxra szeretn´enk m´asik Li- nuxot telep´ıteni, nem kell kul¨ ¨on el˝ok´eszuleteket¨ tennunk,¨ csup´ana telep´ıtend˝o Linux ´utmutat´asait kell k¨ovetnunk,¨ ´esa m´armegl´ev˝olinuxos part´ıci´ora kell te- lep´ıtenunk¨ a rendszert. A rendszerind´ıt´ot, ami az UHU-Linuxban Grub n´evre hallgat, nem kell kul¨ ¨on elt´avol´ıtani, mivel az ´uj rendszer ezt automatikusan meg- teszi. Ilyen ´ertelemben nem teszunk¨ kul¨ ¨onbs´egeta kul¨ ¨onb¨oz˝oboot manager-ek k¨oz¨ott, teh´ata Lilo (LInux LOader) ´esa Grub is felul¨ tudja ´ırni az MBR rekor- dot.

Az UHU-Linux elt´avol´ıt´asa UHU-Linux seg´ıts´eg´evel

Ez a c´ım tal´anmosolyra fakaszt´o,de el˝ofordulhat, hogy az UHU-Linuxot ´ep- pen az UHU-Linux seg´ıts´eg´evel akarjuk elt´avol´ıtani, mert p´eld´aul egy ures¨ part´ı- ci´ora, vagy merevlemezre van szuks´eg¨ unk.¨ Helyezzuk¨ be az UHU-Linux telep´ıt˝oCD-t a meghajt´oba, majd ind´ıtsuk ´ujra a g´epet ´ugy, hogy az a CD-r˝olinduljon. A bejelentkez´estk¨ovet˝oen´ırjuk be az uhudebug sz´ot, majd nyomjuk meg az Enter billenty˝ut. Az UHU-Licenc bejelent- kez´esekkor v´altsunk ´atkonzolos uzemm´odba¨ a Ctrl+Alt+F1 billenty˝ukombin´aci´o megnyom´as´aval. A root:\~\# felirat m¨og´eg´epeljuk¨ be a cfdisk parancsot.

A program magyar nyelv˝u, ´ıgy eltekintunk¨ annak r´eszletes ismertet´es´et˝ol. A legfontosabb l´ep´esek: 380 14. FEJEZET FUGGEL¨ EK´

ˆ t¨or¨oljuk¨ a Linux part´ıci´okat, vagy a T´ıpust” v´alasztva v´altoztassunk a ” f´ajlrendszeren. ˆ a Ki´ır´as”-r´olne feledkezzunk¨ meg kil´ep´esel˝ott. ” ˆ l´epjunk¨ ki a programb´ol.

Miut´ansikeresen leromboltuk a Linuxot, m´arcsak a Grub rendszerbet¨olt˝ot kell elt´avol´ıtanunk.

Az UHU-Linux elt´avol´ıt´asa DOS, Windows k¨ornyezetben

K´esz´ıtsunk¨ egy ind´ıt´olemezt azzal a rendszerrel, amit a j¨ov˝oben haszn´alni szeretn´enk, vagy ami m´aram´ugy is megtal´alhat´oa g´epen. P´eld´aul Windows 98 mell´etelep´ıtettuk¨ az UHU-Linuxot, ´esszeretn´enk ha csak a Windows 98 maradna meg. Err˝ola rendszerlemezr˝olind´ıtsuk a g´epet, majd ind´ıtsuk el az fdisk progra- mot. T¨orulj¨ uk¨ vele a nem dos” part´ıci´okat, majd hozzunk l´etre a hely´enegy ” ´uj part´ıci´ot, vagy part´ıci´okat, majd a folyamat v´eg´en, m´egaz ´ujraind´ıt´asel˝ott, adjuk ki az fdisk /mbr parancsot.

A Grub elt´avol´ıt´asa

DOS, Win9x, ME Az el˝oz˝oekben m´areml´ıtett Biztons´agirendszerlemezr˝ol (Rescue disc) ind´ıtva a rendszert, adjuk ki a k¨ovetkez˝oparancsot:

fdisk /mbr

OS/2 Egy OS/2 rendszerlemez seg´ıts´eg´evel adjuk ki, a k¨ovetkez˝oparancsot:

fdisk /newmbr

NT, 2000, XP Ind´ıtsuk el a rendszert az XP telep´ıt˝oCD-r˝ol, ´esaz R billen- ty˝ulenyom´as´aval csalogassuk el˝oa Recovery Console-t. Ott v´alasszuk ki a Windows XP installation-t, majd a rendszergazda jelsz´omegad´asaut´an adjuk ki a

fixmbr

parancsot. meger˝os´ıt´esk´ent v´alaszoljunk az Y billenty˝uvel. L´epjunk¨ ki az exit parancs megad´as´aval. 14.4. Az UHU-Linux t´amogat´asa 14.5. Regisztr´aci´os adatlap 14.6. Jegyzetek