INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
NAGYECSED
2008.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 2008. IVS-Nagyecsed
TARTALOMJEGYZÉK
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ...... 3 2. VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ...... 10 3. VÁROS SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS ...... 17 4. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSE ...... 51 4.3.1 BEVEZETÉS ...... 65 5. VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ...... 125 5.1 VÁROS JÖVŐKÉPE ...... 125 6. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ...... 135 7. STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA ...... 148 8. FELHASZNÁLT FORRÁSOK JEGYZÉKE ...... 188 12. NAGYECSED VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL ADATSZOLGÁLTATÁSA 188
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 2 2008. IVS-Nagyecsed
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Helyzetelemezés, tendenciák: Foglalkoztatás szempontjából Nagyecsed az 1990 előtti évtizedekben agrár meghatározottságú nagyközség volt. A rendszerváltás utáni években, az agrárrumban, a helyi foglalkoztatásban fontos szerepet betöltő feldolgozóipari üzemekben bekövetkezett átalakulások, - melyeknek következménye a foglalkoztatás jelentős csökkenése volt,- nehéz helyzetbe hozták a várost. A település akkori vezetői, hátrányos helyzetből a kivezető utat a várossá válásban vélték felfedezni. Nagyecsed 1997-ben több száz év után újra város lett. 1997 utáni években a város lakossága megtapasztalta, hogy a városi cím elnyerése nem közvetlen megoldás a helyi problémákra, hanem egy hosszabb távú fejlődési lehetőség a település számára. A kisváros gondjai 1997-2007 között tovább mélyültek.(pl. Munkanélküliség területi mutató AFSZ-2000-ben 14,54%, 2007-ben 24,55%) Ezek közül a legjelentősebbek a népességszám csökkenés, az alacsony foglalkoztatás és a fokozódó szociális feszültségek (240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet alapján társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott valamint az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település). A város a megye perifériáján fekszik, hátrányos helyzetű kistérségben helyi munkalehetőségek hiányában, nem marad más megoldás a mobilan mozgó- elsősorban fiatalok- lakosok számára, mint az elköltözés.
Problémák, hiányosságok:
Épített környezet: A település infrastruktúrájának jelentősebb hiányosságai: városközpont nincs kiépítve az elvárható funkcióknak megfelelően, szennyvízrendszer nincs, úthálózat minősége nem megfelelő, közintézmények állaga leromlott (pl. általános iskola, önkormányzat), több közösségi
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 3 2008. IVS-Nagyecsed
szolgáltatáshoz szükséges ingatlan beruházás (pl. szociális, egészségügy, sport területeken) nem valósult meg forrás hiány miatt az elmúlt években. Természeti környezet: A város határában fekszik a hajdani Ecsedi-Láp régi lecsapolt területe, melynek részleges rekonstrukciójára program készült széles szakmai háttértámogatással. A projekt célja: Nagyecsed és Fábiánháza között elterülő közel 200 ha-s Csicsós láp részleges, 10 ha-on megvalósuló rehabilitációja, vizes élőhely-rekonstrukció, tanösvény, majd a későbbiek során bemutatóhely (látogatóközpont) létrehozása. A projekt megvalósítása megalapozhatná a helyi turizmus fellendítését, ezzel sokat segíthetne a foglalkoztatás és gazdaság gondjainak megoldásában. Turizmus a városban még gyerekcipőben jár. A turista attrakciók, történelmi és természeti értékek nincsenek feltárva, szálláskapacitás alig van, a városnak nincs turisztikai/marketing koncepciója.
Városrészek: I. Városrész: Városközpont (Kraszna jobb partján) II. Városrész: Lakóövezet (Kraszna bal partján)
Anti-szegregációs terv : A város lakosságának közel 40%-a 5 db szegregált területen él. A hátrányos helyzet, a szegregáció csökkentésére, felszámolására komplex program készült (4. 3. alfejezet), amely a környezeti és társadalmi szegregációt egyaránt csökkenteni fogja a városfejlesztési stratégiával összhangban.
Jövőkép, városfejlesztési célok: Nagyecsed város, a település arculat, a helyi gazdaság, a turisztikai
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 4 2008. IVS-Nagyecsed
attrakciók, a szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, közigazgatás, oktatás, szabadidős kikapcsolódási lehetőségek, szociális intézmények) és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével az Ecsedi- Láp térségének elismert, megkerülhetetlen –kisvárosa-központja - kíván lenni. Dinamikusan fejlődő, lakosságszámban gyarapodó település.
Gazdaságélénkítés elemei a jövőképben 2015-ös célértéken
foglalkoztatási gazdaság élénkítési területek Projektek hatás (FŐ) Hulladék-kezelőüzem Hulladékkezelő (IVS kapcsolódó kiemelt 70 projekt) Hulladék-feldolgozóra épülő, a Ipari terület városba települő szelektált anyag közművesítés 100 feldolgozó üzemek (IVS akcióterületi projekt ) Szolgáltatásfejlesztés Városközpont kiemelt 80 terület fejlesztése Vállalkozói környezet fejlesztése (IVS akcióterületi projekt ) Turizmus Városközpont kiemelt 50 terület fejlesztése (IVS akcióterületi projekt ) Turisztikai fejlesztések (IVS és Ecsedi Láp kapcsolódó projektek)
ÁTFOGÓ CÉL/ hosszabbtávú cél :
„Minőségi társadalmi környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása”.
Mutatók Jelenlegi Cél- érték Cél- érték érték 2015 2026
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 5 2008. IVS-Nagyecsed
2006/2007 Városi 6526 fő 1% 5%-os lakosságszám növekedés növekedés Munkanélkülie 1036 / 30% 50%-os k száma 2007-ben/ csökkentés csökkentés
Akcióterületek/Fejlesztések: A városban három akcióterületet jelöltünk ki. Az 1. sz. terület magába foglalja a városközpontot és a közösségi szolgáltatások, közintézmények döntő hányadát, a városfejlesztésnek ez a centruma. A másik két terület lakóövezet, a 3. sz. területben található az önkormányzat tulajdonában lévő 3ha ipari területe, ezt kivéve itt elsősorban a lakóövezeti funkciók fejlesztése a meghatározó.
1. akcióterület elnevezése: Városközpont. 2. akcióterület elnevezése: Dél-keleti lakóterület. 3. akcióterület elnevezése: Nyugati lakóterület.
Humánerőforrás fejlesztés: Programok • Esti – általános-iskola felnőtteknek • Új helyi szakképzések kialakítása: pl. kertész, házvezetőnő, turista szállásadó és a letelepedő ipari üzemek igényei szerint. • Informatikai oktatás/ módszertani reform, nyelvoktatás fejlesztése az eszközpark és az egyéni képzés feltételeinek javításával az oktatásban. • Adózási, marketing, kereskedelmi, adómorál információk képzés
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 6 2008. IVS-Nagyecsed
szállásadók részére.
A programok csökkentik a városban a szegregációt, azaz növelik a hátrányban lévő gyerekek felzárkózási lehetőségeit, a munkaerő piacon versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság munkavállalási esélyeit.
Pénzügyi terv és ütemezés:
Becsült Akcióterület összköltsé Önkormányz Magántőke Egyház g at Milliárd Ft Milliárd Milliárd Ft Milliárd Ft Ft
1. Akcióterület: 3,149 2,749 0,35 0,05 Városközpont 2. Akcióterület: Dél- Keleti 0,25 0,24 0,01 - lakóterület 3. Akcióterület: Nyugati 0,26 0,16 0,1 - lakóterület 4. Humánerőforrás 0,2 0,115 0,085 - fejlesztés (minden akció területet érint) ÖSSZESEN: 3,859 3,264 0,545 0,05 Saját forrás/pályázati önerő 0,3264 10% (átlagos érték)
Akcióterület Első ütem Második Harmadik 2008-2010 ütem ütem 2010-2012 2012-2015
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 7 2008. IVS-Nagyecsed
I. Akcióterület: Városközpont XXX XXX XX 2. Akcióterület: Dél- Keleti - XX X lakóterület 3. Akcióterület: Nyugati - XX X lakóterület 4. Humánerőforrás fejlesztés, X X X (minden akció területet érint)
XXX- jelentős (0,5 milliárdtól) XX- közepes (százmilliós) X- kicsi (százmillió alatt)
Városfejlesztési szervezet: Önkormányzaton belül alakul meg a városfejlesztési csoport: projektszervezetként működik, önkormányzati alkalmazottakkal. Munkaköri funkciók/fő: 1. projektvezető/1 fő; 2. műszaki munkatárs/1 fő; 3. gazdaság/pénzügy/1 fő; 4. pályázati/településfejlesztési/1 fő; 5. esélyegyenlőségi/ifjúsági/monitoring/1 fő.
Partnerség: Az IVS-ben szereplő fejlesztések, célok kialakításába bevontuk az érintett célcsoportokat: 1. Lakossági fórum; 2. Érintett helyi Kkv-kal, befektetőkkel egyeztetések; 3. Kétoldalú befektetői tárgyalások; 4.Társadalmi szervezetek (egyház).
Hatások:
Rövid távú hatások: Városközpont infrastruktúrájának fejlesztésével, a hiányosságok felszámolásával, minőségi kisvárosi környezet megteremtése.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 8 2008. IVS-Nagyecsed
Középtávú hatások: A hulladék feldolgozó és a vonzásában letelepült szelektált anyagfeldolgozó üzemek hozzájárulnak a város foglalkoztatási színvonalának emeléséhez. A kisvárosi környezet fejlesztésével, a magánerős befektetések növekedésének új lehetőségei nyílnak meg. A foglalkoztatási színvonal 2000 óta tartó csökkenése megáll és bővül a helyi munkalehetősége száma.
Hosszabb távú hatások: Gazdaságfejlesztés, a hulladék feldolgozó, turizmus, ipari területek, térségi szolgáltatások fejlesztésének hatásaként a városban növekedni fog a helyi foglalkoztatás, az önkormányzatnak fizetett helyi adó mértéke, a város népességmegtartó ereje. Nagyecsed társadalmi-gazdasági élete intenzív fejlődésnek indul. A városi dinamika, a város térségben betöltött szerepe növekedni fog.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 9 2008. IVS-Nagyecsed
2. VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN
2.1. A város helyzete az Észak-alföldi településszerkezetben
Város fekvése: Nagyecsed Nyíregyházától mintegy 75 kilométerre fekszik a délkelet- Nyírségben, a Mátészalkai kistérségben lásd az 1. ábrát! Nagyecsed a kistérség második legnagyobb települése, 1997. január 1. óta városi rangban. Lakónépesség tekintetében a kistérség második legnagyobb lélekszámú települése, a térség lakosságának 10,5%-a él Nagyecseden. A város népsűrűsége 161 fő/km2, az országos és kistérségi 108 fő/km2 átlagos népsűrűséghez viszonyítva sűrűbben lakott település.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 10 2008. IVS-Nagyecsed
1. sz. ábra: Nagyecsed földrajzi elhelyezkedése Magyarországon és a megyén belül Forrás: www.terkepcentrum.hu
Nagyecsed helyzete a régióban: Gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetű és/vagy forgalmi árnyékban fekvő, a belső és külső perifériához tartozó települések. A csoport egyik része egy kisebb térség meghatározó települése, amely rendelkezik bizonyos számú, más települések lakosságát is ellátó, városi funkciót jelentő intézménnyel, vagy valamilyen speciális funkcióval (idegenforgalom, határátkelőhely). Másik része csak teljes vagy részleges alapfokú ellátást tud biztosítani lakossága számára. /Forrás: Észak- Alföldi régió Stratégiai programja, www.eszakalfold.hu/
Nagyecsed az első csoportba tartozik.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 11 2008. IVS-Nagyecsed
3.1. A környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések Ezen településcsoport egyik részét alkotják azok a városok, amelyek az előző csoportok egyikébe sem tartoznak, másrészt ide kell sorolni azon nem városi jogállású településeket, amelyek a funkcióval való ellátottság és a szomszédos települések lakosságának kiszolgálása szempontjából egy térség központját képezik. Ide tartoznak továbbá a speciális funkciókkal (idegenforgalom, határátkelő) bíró települések is. A lakosság több, mint 14%-a, a működő vállalkozások 10-11%-a köthető hozzájuk. Hajdú-Bihar megye települései: Ártánd, Biharkeresztes, Derecske, Egyek, Földes, Hajdúdorog, Hortobágy, Kaba, Komádi, Nádudvar, Nyírábrány, Nyíradony, Polgár, Tiszacsege. Jász-Nagykun-Szolnok megye települései: Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Fegyvernek, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Kenderes, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton, Martfű, Tiszaföldvár, Túrkeve. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései: Baktalórántháza, Barabás, Beregsurány, Csenger,, Dombrád, Máriapócs, Nagyecsed, Nagyhalász, Nyírlugos, Rakamaz, Tiszabecs, Tiszalök, Vállaj, Záhony. /Forrás: Észak- Alföldi régió stratégiai programja, www.eszakalfold.hu/
Nagyecsed város jellemzői: - Gazdasági/társadalmi szempontból hátrányos helyzetű felzárkóztatásra váró mikro-térségi központ. - Funkcióhiányos kisváros, kisebb térség meghatározó központja. - Az Észak-alföldi régió külső perifériához tartozó település.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 12 2008. IVS-Nagyecsed
2.2. Város funkciói, feladatai
A város funkcióit, feladatait- célcsoportok szerint- két fő részre oszthatjuk:
1. Funkció: Városi lakosság, gazdaság és egyéb szervezetek igényeinek való megfelelés.
2. Funkció: Kistérség és vonzáskörzet igényeinek való megfelelés.
A város részletes funkcióellátottságát az 1.sz. melléklet táblázata mutatja be a célcsoportok igényeinek való megfelelés vizsgálatával együtt, a fejlesztésre javasolt oszlop a hiányosságok megszüntetését célozza.
2.3. Város funkcióellátottságának elemzése
Funkcióellátottság vizsgálatát a következő- igényeket feltáró- adatok felhasználásával végeztük el: - Lakossági fórum - Vállalkozói fórum - Lakossági kérdőíves felmérés eredménye (7.3.1. pontban) - Témában az önkormányzat szakembereivel, külsős tanácsadókkal tartott megbeszélés - Térségi önkormányzatokkal egyeztetések
A feltárt problémákat, hiányokat a fenti csoportok véleménye alapján rangsoroltuk, kijelöltük a megvalósítandó fejlesztési csoportokat. (6. fejezetben akcióterületeknél részletezve a végeredmény). Kiemelkedő problémák, hiányosságok:
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 13 2008. IVS-Nagyecsed
- Kisvárosi alapinfrastruktúra területén: szennyvízrendszer, utak, járdák, belvízrendszer. - Kisvárosi funkciók területen: főtér-városközpont, közintézmények állaga, zöldfelületek, parkok, játszóterek, városközpont lakossági szolgáltatásai. - A lakosság körében elvégzett kérdőíves felmérés eredménye: „Nagyecsed legfontosabb problémája a munkanélküliség.”
2.4. Nagyecsed város vonzáskörzete Nagyecsed a Mátészalkai Kistérség második legnagyobb városa, a kistérség dél-nyugati részének központja.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 14 2008. IVS-Nagyecsed
2. sz. ábra: Nagyecsed és vonzáskörzete Forrás: VATI Vonzáskörzethez tartozó települések: - Fábiánháza, Tiborszállás, Mérk, Vállaj - Vonzáskörzet lakosságszáma: 6.220 fő
- Nagyecsed és vonzáskörzetének lakosságszáma együttesen: 12.926, fő
2.5. A városi dinamika elemzése
A dinamika méréséhez használt mutatók: (1998-2006 közötti időszakban)
• Népességszám változás: csökkenés
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 15 2008. IVS-Nagyecsed
• Munkahelyek számának változása: csökkenés
• Munkanélküliségi ráta: határozott növekedés
• Gazdasági szervezetek számának változása: kis mértékű csökkenés
• A városhierarchiában bekövetkezett változás: nincs változás.
MÚLT JÖVŐ
Agrár- 1980-1995-2015 Térségi nagyközs központ/kisv ég áros
3.sz.ábra: Városi dinamika
A kisváros gazdasága, foglalkoztatási képessége a rendszerváltás óta csökken. A város társadalmi-gazdasági viszonyainak stagnálása, sok területen leépülése miatt megindult a képzett, fiatal, középkorú lakosok elvándorlása. A belső problémákon túl, a kistérség, elsősorban Mátészalka város fejlődésének stagnálása nehezítette a helyi lakosság munkavállalási esélyeit. A város első évtizede alatt nem sikerült a lakosság többségének életkörülményeit fejleszteni - pl. lakosság 30%-a szegregált területen él, egyetlen városként a megyében nincs szennyvízrendszer - forrás hiány miatt elmaradó fejlesztések, a stagnálás és lemaradás jellemezte a város életét az elmúlt évtizedben.
2.6. Város típusa a foglalkoztatottság alapján
Foglalkoztatási területek % Központi szerepkör (térségi 20 központ)
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 16 2008. IVS-Nagyecsed
Feldolgozóipar - Építőipar 25 Agrárszerepkör 35 Közlekedési szerepkör - Üdülési-idegenforgalmi - szerepkör Lakófunkció (szolgáltatás, 20 kereskedelem) Összes 100
Forrás: KSH 2001
A kisváros foglalkoztatási struktúrája egészségtelen. A leépülő agrárterülettel szemben nincs olyan ágazat, amelyik növelni tudná a foglalkoztatottak számát a városban. A hivatalos munkanélküliség 23- 25%, (23,37% 2008.02.) a valóságos adat becslések szerint 30-38% között ingadozhat.
3. VÁROS SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS
Gazdaság
Mutató Tendencia, adat
A regisztrált vállalkozások száma 1997-től -2003-ig növekedett, majd 2-3 éves stagnálás után 2006-ra Regisztrált vállalkozások száma -269 db-csökkent. A csökkenés mértéke cca. 10% a legmagasabb 2003. évi adathoz képest.
A működő vállalkozások változása a regisztrált vállalkozások mozgását követte. 2005-ben 178 db Működő vállalkozások száma működő vállalkozás volt a városban.
26-25% részaránnyal rendelkezik a 2005-ös adatok alapján: kereskedelem-javítás, 20-22% építőipar. Működő vállalkozások száma 10% szolgáltatás mezőgazdaság csak 5-6%, a többi nemzetgazdasági áganként terület 10% alatt van.
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 17 2008. IVS-Nagyecsed
gyógyszertárak nélkül), ebből Üzletek száma 2004-óta stagnál, csökken, 2006-ben élelmiszer jellegű, ruházati jellegű 85 db ebből, élelmiszer 32 db, ruházati 7 db.
Vendéglátóhelyek száma Növekszik 2006-ban 31 db, 2001-ben 24 db.
Összes szálláshely szállásférőhelyeinek Magánszálláshely kapacitás 13 fő, alacsony. száma (kereskedelemi és magánszállásadás)
Vendégek száma összesen a szálláshelyeken (kereskedelmi és 49 fő- magánszálláshely, 2005-től van adat. magánszállásadás)
Vendégéjszaka száma összesen (kereskedelmi és magánszállásadás) 193 fő- magánszálláshely, 2005-től van adat.
Kivetett iparűzési adó Iparűzési adó 2000-2006 között majdnem 100%-kal növekedett, azonban értéke alacsony, nem éri el a - Értékben (ezer Ft) 20 millió Ft. Ez az adat gyenge gazdasági - iparűzési adót fizető aktivitásról árulkodik. A vállalkozások száma az érintett időszakban 122 db-ról, 156-ra emelkedett, vállalkozások száma de ez nem járt érzékelhető gazdasági teljesítmény növekedéssel a városban. • Bulyáki és Társa Bt. • Chris Team Kft • EoN • A 10 legnagyobb iparűzési adót Inter-Agrárium Kft. • szolgáltató vállalkozás felsorolása Lőkös és Társa Kft. • Matex Kft. • Pedi-Szer Kft • Szatmárvidék Coop Rt. • Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet • TIGÁZ
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 18 2008. Iparűzési adó 2000-2006 között
Adatok Városi szintű adat kivetett iparűzési adó 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 értékben (ezer Ft) 7425 7558 9451 11218 10765 8638 13479 iparűzési adót fizető 122 126 134 153 151 150 156 vállalkozások száma Bulyáli és Bulyáki és Agoecsed Agroecsed Agroecsed Agroecsed Bulyáki és Társa Bt Társa Bt Kft. Kft. Kft. Kft. Társa Bt. Chris Team Csemege 7 Bulyáki és Bulyáki és Bulyáki és Bulyáki és Chris Team Kft Heller Tibor Társa Bt. Társa Bt. Társa Bt. Társa Bt. Kft a 10 legnagyobb iparűzési adót Inter-Tram Inter-Tram Csmege 7 Csemege 7 Chris Team Chris Team EoN szolgáltató vállalkozás Kft Kft Inter-Tram Inter-Tram Kft Kft Inter- felsorolás Kristályvíz Inter-Plan Kft Kft. Kft. Inter-Tram Ferro Ecsed Agrárium Kft. Kht Kristályvíz Lőkös és Kristályvíz Kft. Két-Kalmár Lőkös és Matex Kft Kht Társa Kft. Kht. Inter-Plan Kft. Kft. Társa Kft. Pediszer Kft Matex Kft Matex Kft. Lőkös és Lőkös és Lőkös és Matex Kft. Szatmárvidék Pediszer Kft Pediszer Kft Társa Kft. társa Kft. Társa Kft. Pedi-Szer Kft Coop Rt Szatmárvidék Szatmárvidék Matex Kft. Matex Kft. Matex Kft. Szatmárvidék Takarékszöv. Coop Rt Coop Rt. Szatmárvidék PediszerKft Pediszer Kft Coop Rt. Bíró Gyuláné Takarékszöv. Takarékszöv. Coop Rt. Szatmárvidék Szatmárvidék Takarékszöv. Lőkös Mihály Kristályvíz Pediszer Bt. Coop Rt. Coop Rt. TIGÁZ Kht. Takarékszöv. Takarékszöv. Takarékszöv. Forrás: Önkormányzat
Összegzés: A Nagyecsed gazdaságát a 90-es évek elejéig a mezőgazdaság és az agráripari foglalkoztatás határozta meg. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban lezajlott változások hatására jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma. A fenti adatok azt bizonyítják, hogy jelentős változások után a helyi gazdaság nem tudott talpra állni, feldolgozóipar a városban nem létezik, nagy adózók között szerepel az EON és a Magyar Posta, az iparűzési adó mértéke 13,4 millió Ft gyenge gazdasági aktivitásról árulkodik. A várost
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 2008. IVS-Nagyecsed
és a vonzáskörzetet kiszolgáló kereskedelem- szolgáltatás- közigazgatás – oktatás jelentette az elmúlt években a kivételt, ezen a területen kismértékű javulás megfigyelhető volt a 2000-2006 között. A turizmus- fizető vendéglátás- KSH adatok lapján 2005-től létezik a városban, jelenléte nem jelentős, szerepe azonban nagyobb is lehetne, a szatmári példák ezt jól mutatják
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 2008. 20 IVS-Nagyecsed
3.2. Társadalom
3.2.1. Demográfiai jellemzők
Mutató Tendencia, adat
Lakónépesség (fő) 1998-2006 közötti időszakban lassú csökkenés: 7054 főről- 6526 főre. Lakónépességen belül az alábbi korcsoportok aránya (fő) • 0-14 1521 • 15-59 4030 • 60-x 1246 Korfa elemzés.
Nyilvántartott álláskeresők száma (2005 Elemzés táblázat. előtt regisztrált munkanélküliek) Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában (Területi mutató néven található) (2005 Elemzés táblázat. előtt regisztrált munkanélküliek) Legfeljebb általános iskolai 49,5% végzettséggel rendelkezők aránya az Magas a munkavállalás szempontjából képzetlen aktívkorúakon (15-59 évesek) belül rétege aránya.
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 3,1%
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 30% Alacsony a foglalkoztatás. népességen belül
Foglalkoztatott nélküli háztartások 59,8% Magas a foglalkoztatott nélküli aránya háztartások aránya.
Rendszeres munka jövedelemmel nem 68,5% rendelkezők3 aránya az aktív korúakon Nagyon magas a rendszeres (15-59 évesek) belül munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya.
A legfeljebb általános iskolai 42,5% Szegregációs mutató magas, a város végzettséggel rendelkezők és rendszeres lakosságának közel 30%-a szegregált területen munkajövedelemmel nem rendelkezők él. aránya az aktívkorúakon belül (szegregációs mutató)
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 2008. IVS-Nagyecsed
A város korfája azt jelzi, hogy a születések száma a 80-as évek közepe- vége óta csökken Nagyecseden. Amíg 1985-90 között a születések száma 537 volt, addig, 1990-95 között már csak 489, és 1995-2001 közötti hat évben pedig 485. Ez azt vetíti előre, hogy a város öregedési indexének értéke rosszabbodni fog az elkövetkező években. (A 2007-es önkormányzati minta adatok ezt a folyamatot alátámasztják.)
4. sz. ábra: Nagyecsed korfája Forrás: KSH 2001
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 22 2008. IVS-Nagyecsed
20
15
10 Nagyecsed Mátészalkai kistérség % 5 Sz-Sz-B megye 0 Magyarország 2000 2001 2002 2003 2004 2005 -5
-10 év
5. sz. ábra: A regisztrált munkanélküliek változásának vizsgálata (2000-2005) Forrás: www.szszbmunkaugy.hu adatai alapján saját szerkesztés
1.sz.táblázat
Év Munkanélküliek Munkavállalási korú Területi száma lakosság mutató (fő) (fő) (%) 200 620 4236 14,54 0 200 573 4456 12,86 1 200 621 4456 13,94 2 200 665 4503 14,77 3 200 752 4485 16,77 4 200 833 4537 18,36 5 200 892 4562 19,55 6 200 1036 4595 22,55 7 Forrás: www.afsz.hu decemberi adatok
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 23 2008. IVS-Nagyecsed
A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a városban a munkanélküliség aránya 2000-2007 között jelentősen növekedett. A munkanélküliek száma 620 főről, 1036 főre nőtt. A területi mutató 14,54%- ról, 22,55%-ra emelkedett. Ez a mutató országosan is kiemelkedően rossznak nevezhető.
3.2.2. Iskolázottság
Az iskolai végzettséget ábrázoló 6. sz. diagram nagyon szomorú képet mutat. Nagyecsed összlakosságából 6.103 fő rendelkezik valamilyen iskolai végzettséggel, illetve fejezte be tanulmányait. Ennek 52%-a nő és 48 %-a férfi. Sajnálatos módon a legmagasabb, 36% azoknak az aránya, akik az alapfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányaikat sem fejezték be. Szintén magas (31%) azoknak az aránya, akik csupán 8 általánossal rendelkeznek. A tanulmányaikat befejezők 21%-a rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal, 11%-a érettségivel és mindössze 3 %-a diplomával.
67 főiskola, egyetem 105 256 érettségi 404 férfi szakmunkásk. 846 427 nő 783 8 általános 1079
997 8 általános alatt 1139
0 200 400 600 800 1000 1200
6. sz. ábra: A népesség iskolai végzettség szerinti összetétele 2001-ben
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 24 2008. IVS-Nagyecsed
Forrás: KSH
3.2.3. Szociális helyzet Az önkormányzatok által nyújtott szociális ellátások a hátrányos helyzetű emberek támogatását szolgálja. A támogatásban részesülők aránya, illetve az önkormányzat által szociális ellátásokra fordított összeg nagysága szintén hozzásegít egy település jövedelmi helyzetének megítéléséhez. A rendszeres szociális segélyt a munkanélküli ellátás megszűnésével, illetve 1 év regisztráció után kérhetik a munkanélküliek az önkormányzattól. Ebbe a körbe tartozókat a tartós munkanélküliség jellemzi, de statisztikailag azonban már nem a munkanélküliek között jelennek meg. Nagyecseden 2006-ban éves átlagban 430 fő részesült rendszeres szociális segélyben, de a legmagasabb létszám 493 fő volt, akik a munkaképes korúak 11,2%-át teszik ki.
Az alábbi ábrából látható, hogy a fiatal korúak jóval nagyobb arányban vannak jelen a segélyezettek között. 7.sz. ábra 8.sz. ábra Rendszeres szociális segélyben Rendszeres szociális segélyben részesülők 300 részesülők nem- iskolai250 végzettség szerinti nemenkéntiférfi és kor szerinti megoszlása (2006) megoszlása (2006) 250 nő 200 Forrás:200 Polgármesteri Hivatal Nagyecsed Forrás: Polgármesteri Hivatal Nagyecsed férfi 150 fő 150 nő fő 100 100
50 50
0 0 18-29 év 30-44 év 45-61 év < 8 ált 8. ált szakm. érettségizett diplomás
További probléma, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők 61%- a férfi, akik a családfenntartó szerepét kellene, hogy betöltsék.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 25 2008. IVS-Nagyecsed
A segélyezettek munkába való visszaállását nehezíti képzetlenségük is. Az iskolai végzettség szerinti osztályozásból látható, hogy legnagyobb arányban (40%) a 8 általánossal rendelkezők vannak, 29%-uk rendelkezik valamilyen szakirányú végzettséggel, 15% érettségivel és kiemelkedően magas (17%) azoknak az aránya, akik alapfokú ismereteket sem szereztek. A segélyezettek 33%-a, pontosan 165 fő cigány kisebbséghez tartozik. 2006. július 1-jével átalakult a támogatási rendszer. Bekerült a családi segélyezés fogalma, mely szerint házastársak közül csak az egyik részesülhet szociális segélyben.
3.2.4. Életminőség jövedelmi viszonyok A jövedelmekre, átlagkeresetekre vonatkozó statisztikai adatok települési szinten nem állnak rendelkezésre. Az alábbi, VÁTI által készített kartogram azonban szemlélteti a Mátészalkai kistérségen belül a keresettel rendelkezők jövedelmi különbségeit.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 26 2008. IVS-Nagyecsed
9. sz. ábra: Egy adófizetőre jutó összes nettó jövedelem a Mátészalkai kistérség településein (2004) Forrás: VÁTI-TEIR
Az ábráról látható, hogy az egy főre jutó nettó jövedelem tekintetében milyen egyenlőtlenségek, területi különbségek vannak még kistérségen belül is. A legkevesebb nettó jövedelemmel rendelkező rápolti adófizetőre fele akkora átlagjövedelem esik, mint egy mátészalkai adófizetőre. Nagyecsed szintén a kevesebb jövedelemmel rendelkezők közé tartozik, de ebben a sávban már jóval kisebbek a különbségek a települések között. Ez a mutató azonban csak az alkalmazásban állók jövedelmével számol, és nem veszi figyelembe a munkanélküliséget, illetve a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőket. Ebből kifolyólag ez a mutató inkább a települések gazdasági szerkezetéből, a földrajzi fekvéséből adódó fizetésekben meglévő különbségek kimutatására szolgál.
A valós jövedelmi helyzetet jobban tükrözi az egy főre jutó személyi jövedelemalapot képező jövedelem nagysága. Ezek az adatok nagyobb területi egységekre vetítve állnak rendelkezésre, ezért a következő ábra településünk legszűkebb külső környezetének, a Mátészalkai kistérségnek a megye kistérségein belüli rangsorát mutatja be.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 27 2008. IVS-Nagyecsed
600000
500000
400000
Ft 300000
200000
100000
0 i i i i i i i r i i i r s t z a h r e z a y e ó o o a á l k y á t l y á l d n g g h g r v á á g h a é m n t á a r á s b k e y z n e z r m a v a y N g s s í á s - m s a y r v g é r e i y
C r t y g n ó a a l í K r B O N n á s z - a y é N á o t s z r i M r h N k b S á e T a - I s F z B á S V
10. sz. ábra: Az egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem megoszlása kistérségi szinten (2004) Forrás:KSH
A személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem vizsgálatából leolvasható, hogy a megyén belül a Mátészalkai kistérség a negyedik helyen van, a Nyíregyházai, a Kisvárdai és a Tiszavasvári kistérség után. A megye gyenge jövedelmi helyzetét jelzi, hogy még a megyeszékhely értéke sem éri el az országos átlagot, bár közel kétszerese a legalacsonyabb értékkel rendelkező Csengeri kistérség adatainak. A Mátészalkai kistérség értéke a megyének 84%-a, az országos átlagnak pedig csupán 57%-a. Nagyecsedi érték az országos átlag 40-45% között mozog.
3.3. Környezet
3.3.1. Természeti és épített környezet
Természeti környezet Nagyecsed a Szatmári síkon, a Szamos hordalékkúpja és a Nyírség fennsíkja közötti természetes mélyedésben fekszik, az egykori Ecsedi láp
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 28 2008. IVS-Nagyecsed
területén, a Kraszna partján. . A lápot beletorkolló Kraszna és a Szamos árvizei táplálták. Még az 1800-as évek derekán is hatalmas, összefüggő és jórészt járhatatlan ingovány töltötte ki a Kraszna völgyét Domahidától (Románia) Szamosszegig (Magyarország). A terület természetes növényállományát a végeláthatatlan náderdők alkották, benne számos káka és gyékény fajjal, a lápszéli zsombékosokban sásfajok, a lápból kiemelkedő szigeteken az enyves éger (Alnus glutinosa) és a fehér fűz (Salix alba) alkotott társulást.
11. sz. ábra: Az Ecsedi láp térképe a XVIII. század végén Forrás: WWF Magyarország A lápnak főképp a Szamos menti oldala volt sűrűn lakott, hajdanán tizenhét község osztozott partján, Kocsord falu pedig a láp közepébe ékelődött. A településeken speciálisan a láphoz kötődő, mára már kihalt,
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 29 2008. IVS-Nagyecsed
megélhetési formák voltak jellemzők (pl. csíkászok és pákászok – lásd a 12. ábrát! – és más „lápi” mesterségek).
12. ábra: Csíkász az Ecsedi-lápon a múlt század második felében Forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1718.html
A láp lecsapolásával már a 18. sz. végén kísérleteztek. Ebben az időszakban hossza 50, szélessége 30 km volt. Azonban az 1863. évi nagy szárazság után kiterjedése fokozatosan kisebbedett, végül a déli Nagy- lápra meg az északi Ecsedi-tó lápjára szakadt ketté. A természetes pusztulás azonban nem volt „elég”, a környék lakossága továbbra is az ingovány megzabolázását szorgalmazta. A falusiak az árvizektől és a lápon maláriát is terjesztő szúnyogoktól szerettek volna megszabadulni, míg a földbirtokosok termőterületeik növelésére láttak lehetőséget a láp lecsapolásával.
A növekvő lakosság, a társadalmi és a gazdasági átalakulások azonban 1898-ra a láp teljes lecsapolásához vezettek, melynek nyomán a tőzeges talaj kiszárításával művelhető földterületeket nyertek. A táj képe gyökeresen megváltozott, eltűntek a víz borította területek, az ingoványok, de velük együtt eltűntek a kövér szénát adó kaszálók és az
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 30 2008. IVS-Nagyecsed
éger- és fűzligetek is. A Krasznát kanyargós medréből egyenes nyomvonalú csatornába vezették, melyet a láp felőli oldalon végig, a túloldalon szakaszosan magas töltéssel vettek körül. A belvíz levezetését szolgáló csatornarendszer Nagyecsed teljes külterületét behálózza. A tájszerkezet változása nyomon követhető, ha a mai területhasználati adatokat (a teljes földterület százalékában) összevetjük az 1895. évi összeírással.
2. táblázat A területhasználat arányai a XIX. század végén és napjainkban
Művelési ág 1895 2003 Szántó, kert 30 % 73% Rét, legelő 60% 13% Erdő elenyésző 10% gyümölcsös 377 db gyümölcsfa 4% Nádas és nem termő 9,5% - terület Forrás: KSH
A lecsapolást követően épült ki a várost a környező településekkel összekötő úthálózat (Nagyecsed szempontjából nem a legkedvezőbben), 1905-ben vezették át a településen a Mátészalka – Nagykároly vasútvonalat, 1928-ban elektromos áramot fejlesztő szivattyútelepet építettek. Az iparosítás elkerülte a várost, az mindvégig mezőgazdasági jellegű maradt. A táj mai arculata tehát teljes mértékben az emberi beavatkozás eredménye, természetes élővilág Nagyecsed területén nyomokban sem maradt meg.
Épített környezet
A mai Nagyecsed talán legnagyobb értékét rendkívül gazdag és sajátságos történelme, és az ehhez kapcsolódó meglévő, fennmaradt
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 31 2008. IVS-Nagyecsed
építmények, valamint a feltárt vagy feltáratlan régészeti emlékek képezik. Az előbbiek sorában az Ecsedi vár, az egyéb műemlékek, így elsősorban a Sárvári monostor, a népi építészeti emlékek, valamint az egyéb helyi nevezetességek jelentik az említésre érdemes építészeti témaköröket.
Az Ecsedi vár: Az egykori Ecsedi-láp mellett fekvő településnek a már teljesen elpusztult, de egykor jelentős vár miatt központi szerepe volt. A szabálytalan alaprajzú város, amelynek sok utcája már a XVIII. században bizonyíthatóan megegyezett a maiakkal, nagyrészt a vár védőrendszerének megfelelően alakul ki. Erre utalnak a hagyományos utcanevek is: Sziget utca (Széchenyi u.), Víz utca (Szabadság u.), Sánc utca (Árpád u.) stb. A településre a kisméretű soros vagy keresztcsűrös elrendezésű szalagtelkek jellemzőek.
Műemlékek: A mai várostól 3 kilométernyire dél felé állott korai földvár kutatásakor 3 középkori templom nyomára bukkantak. Közülük az első a volt kegyúri kőegyház, amely a XI. század derekán épült. A második az a téglabazilika, amely az előző templom lebontása után épült a XII. század első felében, ez volt az ún. „Sárvár” monostora, amelyet Szent Péter tiszteletére szenteltek s hozzá kolostor vagy világi lakóhely is kapcsolódott. A monostor pusztulása a XIV-XV. század fordulójára tehető. A harmadik egy plébánia templom emléke, amely a monostorral egy időben épült Szent Benedek tiszteletére.
A jelenlegi református templom a régi templom helyén épült 1863-ban neogótikus stílusban. A kétmanuálos orgonát Kerékgyártó István készítette 1903-ban tizennyolc változattal. A négy karzattal együtt a templomban 1.200 ülőhely van, mennyezete sík, vakolt. A templom részleteiben neogótikus, historizáló stílusban épült. A református templomon kívül római katolikus és görög katolikus templom is működik a városban.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 32 2008. IVS-Nagyecsed
13. sz. ábra: A római katolikus templom Forrás: Nagyecsed Város Polgármesteri Hivatal
1987-től ipari műemlék a Szivattyútelep, melyet az Ecsedi-láp vízmentesítésére építettek. A telep értékes, ma is működő gépészeti berendezéseit magába foglaló épület a Kraszna gátja és a Nagyvájás szögletében helyezkedik el. Mellette 45 m magas falazott kémény található. Az Első Hazai Gépgyár Rt. Két darab, 1914-ben gyártott, Steinmüller rendszerű kazánja a vizet két külső kútból az eredeti USA gyártmányú Worthington tápszivattyú segítségével nyeri, amelyeke 1895- 1900 között gyártottak. A szivattyúkat szintén 1914-ben a Ganz és Társa Danubius cég gyártotta. A szivattyútelepet 1926-ban villanyteleppé alakították át. Kettős funkciója teszi hazánkban egyedülállóvá. A telep a megtermelt, nagyfeszültségre transzportált árammal ellátta az Ungvár, Munkács, Beregszász, Mátészalka, Nyírbátor térségbe tartozó 15 község 30 ezer lakosát. Az épület falán található az 1994-ben avatott Péchy László emléktábla.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 33 2008. IVS-Nagyecsed
14. sz. ábra: Az egykori Szivattyútelep műemlékgépei Forrás: Nagyecsed Város Polgármesteri Hivatal
A Sárvári monostor romjai. Az ásatások során egy háromhajós, három félkörívű apszissal záródó, 35x16 m méretű téglabazilika és benne egy félköríves szentélyű, egyhajós, 20x9 m méretű korábbi kőtemplom alapfalai kerültek elő. A kisebbik épület a XI. század első, a nagyobb a század második feléből való. Ez utóbbi hajójának délnyugati végéhez torony csatlakozott. A bazilika déli külső fala négyrétegű, agyagba rakott téglasorból, míg az északi homokos réteg alatt ferdén futó, egysorba rakott téglákból áll. A falmagot kiszedték, s csak a két külső oldalon maradt meg egy-egy sor tégla. A külső, északi falszakaszon, a felső törmelék alatt előkerült egy meszes, habarcsos, alatta pedig egy fekete, tömör építési szint.
Népi építészet. A település mára csak nem teljesen átépült. Több állványos szerkezetű csarnokos csűr található itt, ezek többsége deszkafalas, de néhány újabb épület a vállaji tégla oromfalas cifra csűrök hatását mutatja. Lakóépületek vonatkozásában itt-ott még nyomokban fellelhető a vidékre jellemző díszes fa oszlopokkal támasztott nyitott tornác található, az épület utcafronti részén és az oldalhomlokzat előtt.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 34 2008. IVS-Nagyecsed
Oromfalazata fa deszkaborítású. Nyeregtetős kialakítású, ma cserépfedéssel.
15. sz. ábra: Ház Nagyecseden a tájjellegű népi építészet jellegzetes vonásaival Forrás: Nagyecsed Város Polgármesteri Hivatal
A város polgári fejlődése során megépült utcával párhuzamos elrendezésű, emeltebb padlóvonalú, és magasabb építménymagasságú kispolgári épületekből csak kivételesen kevés épült a városban. A polgári épületek nyoma is fellelhető még, utalva a valaha itt állt úri kúriák stílusára. Egyedi, sehol másutt nem látható szerkezeti megoldás, az épület főtömege mögötti tornácos folyosó és bejárat különálló gerincű tetővel történő lefedése, melynek a kialakítása jól megfigyelhető az épületek utca felőli véghomlokzatán.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 35 2008. IVS-Nagyecsed
16. sz. ábra: Ház Nagyecseden a polgári építészet jellegzetes vonásaival Forrás: Nagyecsed Város Polgármesteri Hivatal
Nagyecsed nevezetességei tételesen az alábbiak:
• A Sárvári-dombi monostor maradványai,
• Országzászló emlékmű a református templom kertjében (1930),
• Kodály Zoltán emléktábla a művelődési házban (1983),
• Dancs Lajos emléktábla az általános iskolában (1989),
• Kopjafa az 1956-os események emlékére (Krupiczer Antal fafaragó művész, 1989),
• Világháborús emlékmű a református templom előkertjében (Szűcs Gusztáv polgármester terve alapján a mátészalkai Szolgáltató és Vegyipari Szövetkezet készítette 1991),
• Harangtorony emlékmű az Ecsedi-lápról a római katolikus templom előkertjében (Krupiczer Antal 1993),
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 36 2008. IVS-Nagyecsed
• Péchy László szivattyútelep emléktábla (Sebestyén Sándor szobrászművész 1994),
• Millecentenáriumi emlékmű (Bíró Lajos, Ihonus Sirpa szobrászművészek 1996),
• Kopjafás temető, csónak alakú fa kopjafák a temető egész területén szétszórva. (A terület déli végén sűrűbben, az északi végén ritkábban és keveredve az újkori temetkezési szokásokból eredő kő sírhelyekkel.)
• Villanytelep ipari műemlék (épült 1914-1920 között)
Az utóbbi évtizedek építészeti beavatkozásainak áttekintése
Nagyecsed városában az elmúlt évtizedekben számottevő beavatkozások alig történtek, az elkészült létesítmények zöme pedig nem képvisel kiemelkedő építészeti értéket.
A korábbi években történtek, azaz a modern építészeti korszaknak nevezhető időszak szerény eredményei vonatkozásában említést érdemelnek a „Gyógyszertár”, a „Rózsás utcai iskola”, a „Sárvár-étterem”, és az új egyházi épületek létesítése, továbbá a vasútállomás épületének rekonstrukciója. Az utóbbi évek néhány látványos eredményét pályázati források sikeres elnyerésének köszönhetően a „Köztemető és ravatalozó” rekonstrukciója, belvárosi „Közpark” létesítése, valamint az ”Idősek napközi otthona” létesítmény megvalósítása jelentette. Építészetileg nem képvisel értéket, azonban említést érdemel a település határában létesítés alatt álló térségi szemétlerakó programjának megvalósítása.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 37 2008. IVS-Nagyecsed
Lakásállomány, közművek
Mutató Tendencia, adat 1998-2006 között a lakásállomány Lakásállomány növekedett. 2006-ban: 2379 db Új lakások száma csökkent 1998-2006 között, az összes lakásállomány 1% Épített lakások száma (üdülők nélkül csak új lakás, az érték alacsony. ) Kivéve: 2004-2005-ben közel kétszeresére emelkedett az új lakások száma, 2006-ra azonban újra csökkent a mutató, mindössze 18 db új lakás. Megszűnt lakások száma kis Megszűnt lakások száma (T-Star) mértékben növekedett, értéke nem jelentős, az összes lakás 0,3%/év. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba 2080 db (az ivóvízhálózat ki van bekapcsolt lakások száma (db) építve a város egész területén) Közüzemi ivóvízvezeték hálózat 36,1 hossza (km) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt Nulla ( Tervek 7.6.2. pontban) lakások száma (db) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat Nulla ( Tervek 7.6.2. pontban)
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 38 2008. IVS-Nagyecsed
hossza (km) Alacsony komfort fokozatú lakott 37,4%, a városban magas az alacsony lakások aránya(félkomfortos, komfortfokozatú lakások aránya. komfort nélküli, szükséglakás) Zöldfelületek nagysága (ha) 119 ha a teljes felület, azonban a városban kevés a minőségi közösségi célokra kiépített zöldterület.
Nagyecseden a 2006. évi statisztika alapján 2373 lakott lakás volt. 2005- ben 30 db új lakás kapott használatbavételi engedélyt, 2006-ban viszont már csak 18 db.
1000fő/db Nagyecsed 5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 4,5 Észak-alföld 4 Magyarország 3,5 3 2,5 2 1,5 1 2002 2003 2004 2005
17. sz. ábra: Újonnan épített lakások 1000 lakosra vetített száma területi egységenként (2002-2005) Forrás: www.ksh.hu
Az ábráról látható, hogy míg 2002-ben és 2003-ban az 1000 főre vetített területi összehasonlítás alapján Nagyecseden jóval kevesebb lakás épült, mint országos, regionális, vagy megyei átlagban, addig 2005-ben Nagyecseden épült a legtöbb, továbbá csak itt növekedett az újonnan épített lakások mennyisége az előző évhez viszonyítva. 2004-ben városunkban majdnem dupla annyi új lakást vettek használatba, mint
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 39 2008. IVS-Nagyecsed
2003-ban. A 2006-os érték ismeretében sajnos ismételten csökkenő irányt mutatna a grafikon. Így városunkban nincs olyan egyértelmű tendencia a lakásépítések terén, mint a nagyobb területi egységek esetében. Valószínűsíthető, hogy az egyes évek közötti nagymértékű eltérést a kedvezményes lakásépítési hitelek bevezetése, az igénybevételre vonatkozó feltétel-módosulások, illetve az aktuális lakáspolitika jelentősen befolyásolják.
3.3.3. Települési infrastruktúra
3.3.3.1. Közlekedési infrastruktúra Nagyecsedre a Szabolcs Volán Közlekedési Rt üzemeltetésében naponta több (16-18 járatpár) autóbusz járat közlekedik, Nagyecsed-Mátészalka, Nagyecsed-Nyíregyháza vagy Nagyecsed-Előtelek viszonylatban. Az autóbuszok a Rákóczi, Vasút, Rózsás, Szatmári utcákon haladnak végig, a jelölt helyeken megállóhelyük illetve buszfordulójuk van. Az autóbusz megállóhelyek helye a rájárási távolságot nézve nem megfelelő, mert a település északi részétől mérve közel 2000 m-re vannak a megállók. Ezt a problémát a település szerkezete okozza. A buszmegállók elhelyezése nem mindenhol szabályos. A leszállóhelyeket előírás szerint kell kialakítani, mert jelenleg nem megfelelőek. A buszforduló szintén nem megfelelő a Rákóczi úton a Templomnál, erre a célra egy másik buszfordulót és buszparkoló kialakítása lenne szükséges a vásártérnél.
Közút hálózat állapota:
Nagyecsed úthálózatának állapota kritikus állapotú. A közel 42 km hosszú önkormányzati úthálózat 52%-a kiépítetlen út.
Vasúti közlekedés: A vasúti közlekedés mellékútvonalai, illetve a vasúti szolgáltatások
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 40 2008. IVS-Nagyecsed
területén jelentős problémák vannak. pl.: az eljutási idő magas, az utazási komfort alacsony. A vasúti tömegközlekedés nem segíti a hátrányos település lakosságának mobilitását.
3.3.3.2. Közműhálózat Vízellátás A város közüzemi vízellátása 1981 óta, saját vízműről történik, Fábiánháza vízellátásával együtt, jelenlegi üzemeltető a Mátészalkai „Kristályvíz” Kht. A települési elosztóhálózat DN80-DN200 KM PVC nyomócsövekből készült, 33,8 km hosszú, nagy részben körvezetékes és kisebb részt ágvezetékes hálózat. Jelenlegi bekötés-szám 1922 db, ez több mint 80%-os rákötöttségi arányt jelent. Erről a hálózatról ágazik le a Fábiánházát ellátó vezeték is a Rózsás úton.
A hálózat egyes részei 20 évesek, így 2007-ben a regionális ivóvízminőség-javító program részeként rekonstrukció kezdődik Nagyecseden.
A város hévízkútja 590 m talpmélységű, a kitermelt víz 42 °C hőmérsékletű. Felhasználása jelenleg nem megoldott. Sem gazdasági jellegű felhasználásra, sem hőenergia igény kielégítésre nem használják, utóbbit a relatív alacsony hőmérséklete és a kitermelt víz magas sótartalma miatt. A hévizek általánosan tapasztalható rétegenergia csökkenése miatt elsősorban gyógyászati és balneológiai célokra kell felhasználni.
Szennyvízelvezetés Nagyecsed az egyedüli Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város ahol nincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat, ezért a háztartásokban keletkező szennyvizet a többségében szabálytalanul és engedély nélkül megépített,
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 41 2008. IVS-Nagyecsed
szikkasztóként funkcionáló szennyvízgyűjtőkben tárolják és időnként szippantják. A magas talajvízállás miatt e helyi szennyvíz elhelyezési mód kedvezőtlen megoldás.
A településnek érvényes vízjogi engedéllyel rendelkező szennyvízcsatorna terve van. A településen elválasztott rendszerű gravitációs csatornát terveztek, közbülső átemelőkkel. A csatornahálózat DN 200-250 gerincvezetékből és DN 150 KG PVC bekötővezetékből áll. D 63-160 méretűek az átemelőkhöz tartozó nyomóvezetékek. A tervezett gerinccsatornák hossza meg fogja haladni a 30 km-t, 39 átemelővel. A várható rákötés-szám 2500 felett lesz, a napi átlag szennyvízmennyiség 700 m3 körül várható.
Csapadékvíz elvezetés A város a Kraszna csatorna két partján helyezkedik el. A K-i oldal a 43. számú Szamos-Kraszna-közi, a Ny-i oldal a Kraszna balparti belvízrendszer területéhez tartozik. A Ny-i oldal sík jellegű, ez a belvíztől veszélyeztetettebb, a másik oldal pedig enyhén hullámos, közrezárt lefolyástalan területekkel. A jellemző terepmagasság a K-i oldalon 111,0- 116,0 mBf közötti, a Ny-i oldalon pedig 113,0-116,0 mBf között változik. A Kraszna belvízcsatorna, de folyóként viselkedik, vízjárása folyó jellegű. A települési belvizek fő befogadója.
A mély fekvésű, időszakosan elöntött területek egy része a beépített területeken van, bár az elöntés elsősorban nem a házakat, hanem a kerteket érinti. Ezeken a részeken a házakat a magas talajvíz veszélyezteti. A két állandó vízállásos terület rendezését meg kell oldani, jóléti létesítményként például hasznosíthatók lehetnének, a belvíz- mentesítési, tározási funkciójuk megtartása mellett.
A K-i részek felszíni vizeit magas Kraszna vízálláskor csak átemelve lehet elvezetni. Ilyen átemelést az Ecsediláp-Krasznabalparti VGT végez a Cseret-patak és az árvízvédelmi töltés keresztezésénél (Vasút utcán),
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 42 2008. IVS-Nagyecsed
illetve az önkormányzat a jelölt helyen. A Vasút utca vízelvezetése megoldott, a Cseret-pataknál, illetve a Művelődési központ mellett kialakított helyen történik szivattyúzás belvizes időszakban. A Komoróczi út vízelvezetése részben megoldott, de csapadékos időszakban a burkolat legmélyebb pontján elöntések vannak. Ezen problémákat szükséges helyeken a kertvégi vízállásos területre történő átkötésekkel kell megoldani.
A rendszeres talajvíz megfigyelés adatait a vízügyi szakvélemény tartalmazza, melyekből megállapítható, hogy a maximális talajvíz szint helytől függően terepszinttől mérve 0,69 m és 3,5 m között változik.
3.3.3.3. Elektromos hálózat és térvilágítás
Villamos energia ellátás Az áramszolgáltató adatszolgáltatása szerint a települést 29 db 22/0,4 kV-os transzformátor látja el villamos energiával. Folyamatosan korszerűsítik a középfeszültségű hálózatot, az elhelyezett TR állomásokat. A 0,4 kV-os hálózatok főleg légvezetékekkel vannak kiépítve, melyeket folyamatosan légkábelre és földkábelre cserélnek ki.
A jelenlegi transzformátor állomások leterheltsége, bővíthetőségi lehetőségei eltérőek. Kisebb, átlagos fejlesztéseket a jelenlegi állapot is elvisel, transzformátorok cserével további bővítések hajthatóak végre. Nagyobb igények kielégítésére újabb transzformátorokat kell telepíteni.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 43 2008. IVS-Nagyecsed
3.3.4. Közszolgáltatások
Közszolgáltatások elemzése útmutató szerint Városi szintű adat Bölcsődék száma (db) 1 Bölcsődések száma (db) 46 Óvodák száma (db) 1 Óvodások száma (fő) 266 Óvodai férőhelyek száma /gyógypedagógiai 248 neveléssel együtt/ (fő) Általános iskolák száma /gyógypedagógiai 1 oktatással együtt/ (db) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban /gyógypedagógiai oktatással együtt/ 690 (fő) Középiskolák száma /gimnázium és 1 szakközépiskola együtt/ (db) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban 63
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 44 2008. IVS-Nagyecsed
(fő) Nappali tagozatos egyetemi és főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók száma a felsőfokú - oktatási intézményekben /kihelyezett tagozat szerint/ Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek 29/29 fő, aránya) kihasználtság 100% Önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Nagyecsed Város Önkormányzata, 2008.
A lakosság számára a közszolgáltatások nagy része helyben, másik része a kistérségi központban, vagy a megyeszékhelyen érhető el. Az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások biztosítottak a településen. Közoktatási intézményi feladatokat, úgy mint óvodai nevelést és az általános iskolai oktatást helyben látja el a város. A feladatok közül a legtöbb gyereket érintő ellátás helyben hozzáférhető, vagy a kistérségi központ által fenntartott pedagógiai szakszolgálat szakemberei biztosítják. 3.3.4.1. Közoktatás Óvodai nevelés: 1976-tól városunkban az óvoda három körzetben, három telephelyen működik, mindhárom Nagyecsed Város Önkormányzatának fenntartásában (az intézmény neve: Napközi Otthonos Óvoda; székhelye: 3. számú Vasút úti óvoda, tagintézményei: 1. számú Árpád és a 2. számú Sziget úti óvoda). Mindhárom feladat ellátási helyen megfelelő a pedagógiai ellátottság. A 12 csoportban, 248 férőhelyre jelenleg beírt gyermekek száma 266 fő. Az óvoda 107%-os kihasználtsággal üzemel.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 45 2008. IVS-Nagyecsed
Általános iskola: Nagyecseden állami iskola 1903-tól működik. Városunkban az általános iskolai oktatás a Dancs Lajos Ének-zene Tagozatos Általános- és Zeneiskolában folyik, egy intézmény keretében, három telephelyen, az önkormányzat fenntartásában. Az intézmény a megye egyik legnagyobb számú iskolája. Jelenleg 690 fő a tanulóinak a létszáma.
Középfokú oktatás: A Ecsedi Báthori István Református Gimnázium és Kollégium négy évfolyammal rendelkező nevelési, oktatási intézmény, 1994-ben kezdte meg működését. Feladata megalapozni az intézményben tanuló gyermekek általános műveltségét, valamint felkészíteni a tanulókat az érettségi vizsgára. A felsőfokú iskolai tanulmányok folytatásához segítséget nyújtani azoknak, akiknek az ilyen típusú tanulmányokhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük (kollégium). Az intézmény a nevelést és oktatást a 9. évfolyamon kezdi és a 12. évfolyammal fejezi be. A kollégiumban rendelkezésre álló férőhelyek száma 46, a kollégisták száma 18. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, fenntartója és működtetője a Nagyecsedi Református Egyházközség.
3.3.4.2. Közművelődés II. Rákóczi Ferenc Városi Művelődési Ház és Könyvtár 450 fő befogadására alkalmas, színházteremmel és egy tárgyalóteremmel rendelkező intézmény, a hatvanas évek elején épült. Itt működik a negyvenezer kötetet számláló városi könyvtár is. A település kulturális életében meghatározó szerepet játszik: városi, intézményi rendezvények szervezése, lebonyolítása, klubcsoportok koordinálása, hangversenyek, színházi előadások, egyéb szórakoztató és kulturális programok első
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 46 2008. IVS-Nagyecsed
számú szervezője. Az intézménynek helyet adó épület belső tere az utóbbi években szinte teljesen megújult, homlokzata, nyílászárói és tetőszerkezete azonban felújításra szorul.
3.3.4.3. Egészségügyi ellátás Nagyecseden a lakosság egészségügyi ellátása jónak mondható. 3 körzetben, 3 szakorvos látja el a háziorvosi teendőket, a központi orvosi ügyelet körzeti szerepet tölt be, így a nagyecsedi lakosokon kívül Mérk, Vállaj, Tiborszállás és Fábiánháza hétközbeni és hétvégi a sürgősségi betegellátásáról is gondoskodik jelenleg 6 orvos bevonásával. Az intézmények felszereltsége és állapota az alapellátás követelményeinek megfelel. A városban fogászat, védőnői szolgálat és gyógyszertár is működik. Fekvőbeteg ellátás a 15 km-re található mátészalkai Területi Kórházban van. Jelenleg 12 osztályon 513 ágy áll a betegek rendelkezésére. A kórház azonban nem kapott kiemelt státuszt, így a jövőben valószínűleg a kétszer ilyen távolságra található fehérgyarmati kórház szolgáltatásait kényszerülnek a betegek igénybe venni.
3.3.5. Mikrotérségi feladatellátás A környező települések mikrotérségi központjaként Nagyecsed intézményei a településen túlmutató feladatokat is ellátnak. A városban működő, mikrotérségi ellátást nyújtó intézmények az alábbiak:
• A Szatmári Kistérségi Bölcsőde (korábban Városi Területi Bölcsőde) szolgáltatási körzete 2008. január 1-jétől Nagyecseden túl kiterjed a szomszédos Fábiánháza, Mérk, Vállaj és Tiborszállás településekre is. Nagyecseden 1958 óta működik 40 férőhelyes, 4 foglalkoztatóval rendelkező, önkormányzati fenntartású bölcsőde. Az
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 47 2008. IVS-Nagyecsed
intézmény szolgáltatásait jelenleg 50 gyermek veszi igénybe, így a bölcsőde kihasználtsága 125%-os. A családban nevelkedő 20 hetes – 3 éves korú gyermekek napközbeni ellátásáról, szakszerű gondozásáról, neveléséről 13 felnőtt dolgozó gondoskodik. • Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ alaptevékenységei közül mikrotérségi szinten ellátja a Családsegítést (Nagyecsed, Fábiánháza, Mérk Vállaj, Tiborszállás) Gyermekjóléti Szolgáltatást (Nagyecsed, Fábiánháza, Mérk Vállaj, Tiborszállás), és a Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást (Nagyecsed, Fábiánháza, Mérk Vállaj, Tiborszállás, Györtelek, Ököritófülpös, Rápolt, Géberjén, Fülpösdaróc). • Kiemelt Elsőfokú Építésügyi Hatóság • Körzeti Okmányiroda • Rendőrőrs
3.4. Helyzetelemzés - SWOT tábla
Az összefoglaló elemzések keretében elkészítettük a település SWOT analízisét. A SWOT összefoglalóan mutat rá a megelőző fejezetekben tárgyalt erősségekre és problémákra, így alkalmas arra, hogy segítségével meghatározzuk az integrált városfejlesztési stratégia céljait, prioritásait. Anélkül, hogy előző fejezetek és a táblázat megállapításait újra felsorolnánk, a legfontosabb tényezőkre újra felhívnánk a figyelmet. A SWOT analízisből jól látható, hogy Nagyecsed rendkívül sok gyengeséggel küzd, amelyekkel szemben kevés, potenciálisan nehezen kiaknázható valódi erősség áll.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 48 2008. IVS-Nagyecsed
SWOT analízis
Erősségek Gyengeségek
• Jelentős, imázs teremtő történelmi • Periférikus fekvés, rossz múlt megközelíthetőség
• Az Ecsedi láp maradványai • Építészeti szempontból, karakter egyedülálló természeti örökséget nélküli város, történelmi épületek és jelentenek valódi településközpont nélkül, • Marketing előny: Ecsedi láp • Gyenge gazdasági aktivitás, országosan ismert természeti terület feldolgozóipar hiánya • A falusi turizmus fejlesztéséhez a • Alacsony foglalkoztatottság, magas környezeti feltételek adottak munkanélküliség • (Mikro)térségi központi szerep • A lakosság átlagos képzettségi színvonala alacsony ( ez a • Kihasznált intézményhálózat foglalkoztatottság korlátja) • Agilis önkormányzat • Alacsony lakossági jövedelmek • Szabad és olcsó munkaerő, kisebb • Az elmúlt években gyorsuló ipari üzemek igényeinek megfelel elvándorlás, főleg a jól képzett munkaerő hagyja el a várost • A közintézmények épületeinek állapota rossz, óvodai, önkormányzati épület kapacitása kicsi • Hiányzó szennyvízcsatorna hálózat • További infrastrukturális hiányosságok: közúthálózat rossz állapotú, a felszíni vízelvezetés problémái, stb.
• Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáinak kezeléséhez nincs gazdasági háttér • A város lakosságának 30% szegregált területen él
Lehetőségek Veszélyek
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 49 2008. IVS-Nagyecsed
• Az elmaradott térségből fakadó • Megfordíthatatlan népességfogyás hátrányos helyzet kihasználása, EU és hazai támogatások megszerzése • A potenciális természeti és települési révén értékek tulajdoni/financiális akadályok miatt kihasználatlanok maradnak • Felismert, újrateremthető természeti értékek, az ez irányú ökológiai és • Az önkormányzat gazdasági turisztikai érdeklődés kihasználása lehetőségei tovább csökkenek (Ecsedi-láp) • Támogatások nem szerezhetők meg, • Falusi turizmusba való aktív érzékelhető fejlesztések nem bekapcsolódás indíthatók el • Ökológiai, környezeti rehabilitációs • A települési épített környezet további együttműködés a határ túloldalán romlása nem állítható meg lévő településekkel • A regionális hulladékkezelő és más • Több a közeljövőben megvalósuló beruházások hátrányosan hatnak a infrastrukturális fejlesztés (pl. település természeti környezetére szennyvízprogram) • Munkahelyteremtő beruházások megjelenése (pl. regionális hulladékkezelő)
A számos gyengeség mellett van megoldás a város problémáira. A fejlődés azonban elképzelhetetlen külső források nélkül, mert a városnak nincs pénzügyi tartaléka. A fejlesztések közép és hosszabb távon fejtik ki érezhető kedvező hatásukat a város társadalmi-gazdasági életére. Nagyecsed város fejlesztésének fontosabb alappillérei: mikro-térségi szerepkör erősítése, turizmus fejlesztése és kisebb ipari üzemek számára kedvező befektetési környezet megteremtése. A turizmus fejlesztésében jelentős kihasználatlan – pl. gazdasági, foglalkoztatási - tartalékok vannak a közeli példa adott. Létre kell hozni a turisztikai kínálatot, programokat, szálláshely kapacitást, vendéglátó-ipari kínálatot. Pl. Kelet-Magyarországon egyre több hazai és külföldi látogatót vonz, a Szatmárcsekén, Túristvándiban és Penyigén minden évben megrendezett, kézművesek kiállításával egybekötött szilva- és som lekvárfőző verseny.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 50 2008. IVS-Nagyecsed
4. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSE
4.1. Településszerkezet A város szerkezete és elrendezése valójában két történelmi korra vezethető vissza. A város keleti oldalán a régmúlt ködös homályába vesző nagy múltú Ecsedi vár emlékére utal mind az utcák elrendezése, vonalvezetése és megnevezése is. A girbe-görbe utcák a ma már egyáltalán nem létező vár egyes részeit összekötő egykori töltés utak nyomvonalát követi.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 51 2008. IVS-Nagyecsed
A tulajdonképpeni városmag – nagy Ecsed – szűk utcácskáival itt-ott nyomokban fellelhető régi vagy régies jellegű épületeivel nagy múltú felvidéki vagy dunántúli városok hangulatát idézi. A város nyugati fele mind megjelenésében, mind pedig szerkezetében abszolút modern és új keletű. Az utcák elrendezése hálós kialakítású, egymással párhuzamos főközlekedési gyűjtő utakból, és az azokra merőleges mellékutakból áll. Ezen városrész jellegéből adódóan nem rendelkezik jelentősebb építészeti emlékekkel. A tulajdonképpeni „kis Ecsed” név is híven tükrözi, hogy a folyó túlpartján lévő városrész mellett alárendelt szerepkörrel rendelkezik.
A meglévő jelleg kialakulásához, fennmaradásához, erősödéséhez egyértelműen hozzájárul az is, hogy a várost kettészeli a Kraszna folyó egyfajta „vízválasztóként” funkcionálva a település életében.
A település jellemző szerkezetét a területükön áthaladó közlekedési útvonalak és a várost kettészelő Kraszna folyó határozzák meg. A folyó jobb partján fekvő településrész utcái a középkori vár védőrendszere miatt szabálytalan alaprajzúak, telkei kis méretűek, utcái a várba vezető út nyomvonalán épült 4922 sz. közlekedési úthoz csatlakoznak. A Kraszna balpartján fekvő településrész jellegét az 1970-es években épített Vasút- Longi út határozza meg, melyre derékszögben fűződnek fel a településrész utcái.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 52 2008. IVS-Nagyecsed
18. sz. ábra: Nagyecsed város közigazgatási területe Forrás: www.terkepcentrum.hu
4.2.Városrészek elemzése
4.2.1. Városközponti városrész Társadalom: A város lakosságának 41%-a él a városrészben, amely magába foglalja a városközpontot is. A város lakosság számát 1998-2006 közötti időszakban lassú csökkenés jellemezte,(7054 főről- 6526 főre csökkent). A lakosság
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 53 2008. IVS-Nagyecsed
korösszetételében követve a kistérségi, megyei tendenciákat, nő az öreg aránya, csökken a gyerekek száma.
Mutató megnevezése Nagyecse Városközpont d akcióterület összesen
Lakónépesség száma (fő) 6 797 2 823
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 22,4 19,3
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) 59,3 59,1
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 18,3 21,6
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 49,5 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 38,0 évesek) belül (%)
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 3,1 4,8 népesség arányában (%)
Lakásállomány (db) 2 325 1 022
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 37,4 30,6
Rendszeres munkajövedelemmel nem 68,5 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 61,0 évesek) belül (%)
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 42,5 rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 30,9 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 29,7 36,3 népességen belül (%)
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 59,8 52,5
Állandó népesség száma (fő) 7 046 2 925 Forrás: KSH
Gazdaság A helyi adó befizetéseket megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a városközpont gazdasági területen nem tölt be kiemelkedő szerepet a
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 54 2008. IVS-Nagyecsed
város életében. „Nagy adózó” helyi vállalkozás, működő ipari terület nincs a városban, ez nem torzítja a vállalkozások területi arányát.
Adatok 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Város egésze Helyi adó (E Ft) 7425 7558 9451 1121 1076 8638 13479 8 5 Vállalkozások száma 122 126 134 153 151 150 156 (db) Helyi adó (E 60,9 60,0 70,5 73,3 71,3 57,6 86,4 Ft/vállalkozás) Városrész Helyi adó (E Ft) 3052 3676 4076 5175 5142 5180 6703 Vállalkozások száma 58 62 68 79 64 62 79 (db) Helyi adó (E 52,6 59,3 59,9 65,5 80,3 83,5 84,8 Ft/vállalkozás) Helyi adó aránya (%) 41,10 48,64 43,13 46,13 47,77 59,97 49,73 Vállalkozások aránya (%) 47,54 49,21 50,75 51,63 42,38 41,33 50,64 Forrás: Önkormányzat
A foglalkoztatási mutatókat tekintve, néhány százalékkal jobb a helyzet, kevesebb a munkanélküli, mint a városi átlag. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a városban 68,5% a városrészben 61%, az átlagtól jobb az érték, de jelentős eltérés nem állapítható meg. Az alábbi táblázat mutatóira is igaz ez a megállapítás. A városrészben három kisebb szegregátum található. (Részletes elemzés az Antiszegregációs tervnél).
Munkanélküliek Munkaképes-korú Területi Területi száma (fő) lakosság (fő) mutató mutató
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 55 2008. IVS-Nagyecsed
Év -város- -város- (%) (%) becsült -város- adat -városrész- 20 620 4236 14,54 10 00 20 573 4456 12,86 11 01 20 621 4456 13,94 11,5 02 20 665 4503 14,77 12 03 20 752 4485 16,77 13 04 20 833 4537 18,36 14 05 20 892 4562 19,55 15 06 20 1036 4595 22,55 18 07 Forrás: ÁFSZ
Adatok 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Város egésze
Helyi adó (E Ft) 7425 7558 9451 11218 10765 8638 13479
Vállalkozások száma (db 122 126 134 153 151 150 156 )
Városrész
Vállalkozások száma (db 64 64 66 74 87 88 77 )
Helyi adó (E Ft) 4373 3882 5375 6043 5623 3458 6776
Helyi adó arány (%) 58,9 51,4 56,9 53,9 52,2 40,0 50,3
Vállalkozások számának 52,5 50,8 49,3 48,4 57,6 58,7 49,4 aránya (%)
Forrás: Önkormányzat
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 56 2008. IVS-Nagyecsed
19. sz. ábra: Városrészek, akcióterületek
Környezet A város térbeli kettőssége – amely egyfelől természeti adottság, másrészt történelmi/fejlődési következmény – jelen városrész esetében is jól körvonalazható. Összekötő kapocs a két részre váló, de funkcióját tekintve azonos településrészek között a Kraszna folyó hídja. A kettős városmag, egymást kiegészítő funkciók (igazgatási, oktatási, kulturális) egész sorát vonultatja fel. A legtöbb oktatási intézmény erre a városrészre koncentrálódik.
Ha geomorfológiai értelemben nem is, de a centralizált igazgatás szempontjából mindenképpen kiemelkedik a városrész. A város egészét tekintve itt a legmagasabb beépítés sűrűsége, az épületek magasság, a területhasználat intenzitása.
Épület állomány tekintetében közepes vagy alacsony színvonalról
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 57 2008. IVS-Nagyecsed
beszélhetünk. Műemléki épülettel nem találkozhatunk a központi városrészben, mint ahogy műemléki környezet sem érinti. A helyi művi értéket egy fatornácos lakóház képviseli.
Zöldfelületi, zöldterületi szempontból eltérő jellegű a „két-fél” központ, a folyó két partján. A régi részre nem jellemző a zöldterületi tagoltság, mindössze egyetlen aktív közparkkal rendelkezik. Rekreációs potenciálja szinte nulla. Mindennek ellentétje – vagy inkább kiegészítője – az „új” városközponti részre koncentrálódó jelentős zöldfelületi intézmények csoportja (oktatási és sportcélú egyaránt).
Nagyobb hiányossága a városrésznek – amely egyben a város erőteljes hiányossága is – hogy kapcsolati pont a Krasznán keresztül egyetlen közúti hídban testesül meg. Nincsenek alternatívák további kapcsolódási lehetőségekre sem forgalmi minőségben, sem pedig számban.
A közművesítettség alapvető hiányosságát mindenképpen szükséges felszámolni – szennyvízcsatorna hálózat hiánya – nem csak ebben a városrészben, hanem a város egész területén.
Tovább fejlődési irányként kell megjelölni, a rövid és hosszú távú elképzelésekben a korszerűsített igazgatási, oktatási intézmények hálózatának létrehozását, ép úgy a mikro-térségi szerepkör ellátására, mint a helyi feladatok kiszolgálására.
Swot –analízis
Erősségek Gyengeségek
• Mikro-térség központja • Városközpont funkcióhiányos • Fejlesztésekhez a • Intézményrendszer épületei elavultak szabadterületek • Gazdasági teljesítménye nem kiemelkedő
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 58 2008. IVS-Nagyecsed
rendelkezésre állnak • Jelenlegi helyzetében nem tudja betölteni • Koncentrált intézményi városközponti szerepét jelenlét • Közmű infrastruktúra hiányos • Fejlesztési források hiánya • Közlekedési infrastruktúra rossz állapotú • Közösségi terek hiánya • Szegregált területek Lehetőségek Veszélyek
• Pályázati források • A városrész, városközpont helyzete nem segítségével a városrész, változik, a lakosság Mátészalkán és városközpont fejlesztési Nyíregyházán keresi fel a helyben nem programja beindul. elérhető szolgáltatásokat.
• Mikro- térségi szerepkör • A város gazdasági élete nem fejlődik. erősítése a városközpont • Közszolgáltatások színvonala csökken. fejlesztésével.
• Kereskedelmi, szolgáltató, közösségi funkciók fejlesztése a városközpontban.
4.2.2. Lakóövezeti városrész
Társadalom
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 59 2008. IVS-Nagyecsed
A két akcióterület - Dél-keleti és a Nyugati - lefedi a városrészt. A városrészben a város lakosságának közel 60%-a él. Két szegregátum található itt, ezek közül a térképen jelzett 1.számú a legnagyobb a városban. 1511 fő él a területen, a városrész lakosságának 45%-a. (Részletes elemzés az Antiszegregációs tervnél). A városi átlagnál rosszabb a városrész iskolázottsági mutatója.
20.sz.ábra: Szegregátumok elhelyezkedése a településen Forrás: KSH
Dél-Keleti Nyugati Mutatók megnevezése lakóterület lakóterüle akcióterület t akcióterül
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 60 2008. IVS-Nagyecsed
et Lakónépesség száma (fő) 1 090 2 884
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 17,8 27,2
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) 61,8 58,5
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 20,4 14,3
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 50,9 60,3 évesek) belül (%)
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 1,9 1,9 népesség arányában (%)
Lakásállomány (db) 408 895
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 42,2 43,0
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 68,7 75,8 évesek) belül (%)
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 42,1 54,2 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 29,0 23,1 népességen belül (%)
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 62,2 66,7
Állandó népesség száma (fő) 1 136 2 985
Forrás: KSH
Gazdaság: A helyi gazdaság mutatói, hasonlóan az I. városrészhez nem haladják meg a városrész arányainak megfelelő átlagot. A mutatók alacsony gazdasági aktivitásról árulkodnak.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 61 2008. IVS-Nagyecsed
Adatok 200 200 200 200 200 200 2006 0 1 2 3 4 5
Város egésze
Helyi adó (E Ft) 7425 7558 9451 1121 1076 8638 1347 8 5 9
Vállalkozások száma (db 122 126 134 153 151 150 156 )
Városrész
Vállalkozások száma (db 64 64 66 74 87 88 77 )
Helyi adó (E Ft) 4373 3882 5375 6043 5623 3458 6776
Helyi adó arány(%) 58,9 51,4 56,9 53,9 52,2 40,0 50,3
Vállalkozások számának 52,5 50,8 49,3 48,4 57,6 58,7 49,4 aránya (%)
Forrás: Önkormányzat
A foglalkoztatási helyzet rosszabb a városi átlagnál, több munkanélküli és a hátrányos helyzetű család a városrészben.
Munkanélküliek Munkaképes-korú Területi Területi száma (fő) lakosság (fő) mutató mutató Év -város- -város- (%) (%) becsült -város- adat -városrész- 20 620 4236 14,54 18 00 20 573 4456 12,86 14 01 20 621 4456 13,94 17 02 20 665 4503 14,77 18 03
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 62 2008. IVS-Nagyecsed
20 752 4485 16,77 20 04 20 833 4537 18,36 22 05 20 892 4562 19,55 23 06 20 1036 4595 22,55 27 07 Forrás: ÁFSZ
Környezet
Térszerkezeti szempontból – a központi városrészhez hasonlóan – kettősséget hordoz magában a városrész. Az „Óváros” (Nagyecsed) lakóövezeti magukban hordozzák Ecsed történetének struktúráját (az egykori Ecsedi- várfal és töltésútjainak szerkezeti kialakításából), míg az „Újváros” (Kisecsed) egy modern kori tervezés hozadéka.
A városrész egyik része alacsony intenzitású, földszintes, előkertes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, családi házas, kertes lakóterület, másik része falusias jellemzőkkel rendelkező övezetek összessége (keveredve a folyó jobb és bal partján egyaránt). Jelentősebb lakóterületi tartalékkal a városrész csak a perem részein rendelkezik. Ezek a területek perifériális elhelyezkedésükből adódóan nem a legkedvezőbbek, azonban geomorfológiailag, valamint belvíz szempontjából a legjobb helyen állnak rendelkezésre. A belvízrendezés és a szennyvízhálózat kiépítése a legfontosabb feladatok egyike kell, hogy legyen a közeljövőben.
Aktív zöldterületekkel, jelentősebb zöldfelületi intézményekkel kevésbé
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 63 2008. IVS-Nagyecsed
ellátott – eltekintve a vízjárta mély fekvésű zárványoktól - így zöldfelületi tagoltságról e városrész tekintetében egyáltalán nem beszélhetünk, utcafásítással is csak ritkán találkozhatunk. A városrészben található az önkormányzat tulajdonában lévő 3 ha ipari célra kijelölt és hasznosítható terület, amely részlegesen közművesítve van. Kisebb ipari üzemek, vállalkozások letelepítésére alkalmas, amennyiben a közmű infratruktúrája fejlesztésre kerül.
A fejlődés egyetlen lehetséges és működő iránya kell, hogy legyen az élhetőbb települési környezet megteremtése, a még fellelhető építészeti emlékek integrációjával, a település történeti identitásának erősítésével. Mindezen elképzeléseket úgy kell összehangolni, hogy a városi rang ne csak statisztikai adatokban testesüljön meg, hanem a városrész összképében, infrastrukturális lefedettségében egyaránt.
Swot –analízis
Erősségek Gyengeségek • • Fejlesztésekhez a szabadterületek Közmű infrastruktúra hiányos rendelkezésre állnak. • Fejlesztési források hiánya
• Ipari célra kijelölt belterület 3ha. • Közlekedési infrastruktúra
• Közösségi terek és zöldfelületek hiánya.
• A városhoz mérten jelentős nagyságú szegregált terület.
• Magas a munkavállalás szempontjából képzetlen rétegek
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 64 2008. IVS-Nagyecsed
aránya.
Lehetőségek Veszélyek
• Pályázati források segítségével a • A fejlesztések elmaradásával városrész, fejlesztési programja tovább növekedhet a szegregált beindul. területek nagysága.
• Humánerőforrás fejlesztési • A városrész lakossága elköltözik a programokat indít a város pályázati területről, ha nem fejlődik források segítségével. környezete.
• Az ipari terület közművesítésével vonzó befektetési lehetőség teremtése.
4.3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV
4.3.1 Bevezetés
Nagyecsed város vezetése 2007-ben elhatározta, hogy elkészítteti a város teljes közigazgatási területére az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS), melynek fontos részét képezi az Antiszegregációs Terv. Ez utóbbi dokumentumban került sor a város egészének, valamint városrészeinek,
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 65 2008. IVS-Nagyecsed
azonosított szegregátumainak elemzésére, a fejlesztési elképzelések, a különböző fejlesztési programok, koncepciók vizsgálatára, elsősorban a társadalmi hatások figyelembevételével.
Az Antiszegregációs Terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és mindezek figyelembe vételével kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. E terv tehát egy, a szegregátumokban, illetve a veszélyeztetettnek minősülő területeken élők helyzetének javítását célzó alapdokumentum, mely olyan intézkedéseket fogalmaz meg, melyek enyhítik a településen belüli esélyegyenlőtlenséget, a leszakadó társadalmi rétegek számára lehetőséget biztosít a társadalmi beilleszkedéshez, integrációhoz, valamint megállítja a szegregátumok növekedését és a veszélyeztetett területek szegregátummá válását.
A szegregáció fogalmát a szakirodalom leggyakrabban területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből fakadó intézményi elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban használja. Szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel.
Szegregátum a településeknek azon területeit érinti, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 66 2008. IVS-Nagyecsed
Jelen Antiszegregációs Terv az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakmai Államtitkársága által kiadott Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv városok számára 2.sz. melléklet: Útmutató az Anti-szegregációs terv kidolgozásához tematikája alapján készült, figyelembe véve az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. §-át.
Az Antiszegregációs Terv alapvetően 3 fő fejezetre tagolódik: - általános helyzetelemzés a város egészére vonatkozóan, - a szegregátumok helyzetének elemzése, - antiszegregációs program, intézkedési terv megfogalmazása.
A terv elkészítéséhez alapvetően 2 adatbázis adatállományát: a KSH 2001. évi népszámlálási, valamint az önkormányzati nyilvántartásból elérhető adatokat használtuk fel.
4.3.2. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében
4.3.2.1. Az érintett városrészek főbb jellemzői
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 4., az egyes városrészek helyzetelemzését taglaló fejezetében bemutatásra kerültek azok a kisebb területek, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői kedvezőtlenebbek. Mindezek alapján meghatározásra kerültek a rosszabb státuszú területeken belül azok a kisebb területegységek, melyeknél a szegregáció már előrehaladott, illetve azokat, melyeket a szegregáció elmélyülése veszélyeztet. Általános tapasztalatként elmondható, hogy ezeken a területeken az alacsony státuszú roma
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 67 2008. IVS-Nagyecsed
népesség koncentrációja igen magas, éppen ezért a városi szegregátumok meghatározásának egyik elsődleges célja az ilyen jellegű területek lehatárolása.
Az IVS-ben megjelölt városrészek: Városközponti városrész Lakóövezeti városrész
Az IVS-ben foglalt, funkcióbővítő városrehabilitációval érintett akcióterületek: 1. Városközpont 2. Dél-Keleti lakóterület 3. Nyugati lakóterület
4.3.2.2. A város és az érintett városrészek helyzetértékelése
Az antiszegregációs terv vizsgálati szempontjait figyelembe véve az alábbi megállapításokat tehetjük a város egészére, valamint a 2 /Városközponti (1.)- és Lakóövezeti (2.)/ városrészre társadalmi és környezeti szempontból.
4.3.2.2.1. Népesség
Nagyecsed népességszáma az 1990-es évek elejének átmeneti javulását követően újra gyorsan csökken, különösen aggasztó, hogy a település az elmúlt fél évtizedben elvesztette a lakosságának közel 5%-át, évente átlagosan 50 főt. A lakónépesség fogyásából következik, hogy a népsűrűség is folyamatosan csökken, jelenleg 160,8 fő/km². A településre jellemző népességcsökkenés több tényezőből fakad, egyrészt a születések és halálozások, másrészt a migráció negatív
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 68 2008. IVS-Nagyecsed
egyenlegéből.
A 6797 fős lakónépesség 58 %-a a 2., a lakóövezeti városrészben él, erre a városrészre jellemző valamennyi korcsoport magasabb arányú jelenléte is. A 0-14 évesek ( össz: 1523 fő) aránya ebben a városrészben (64%) majdhogynem duplája az 1., a városközponti városrészben élők arányához (36%) képest. Ugyancsak magasabb a II. korcsoport jelenléte is a lakóövezeti (2.) városrészben, viszont a 60 –x évesek száma a két városrészben közel azonos értéket mutat.
% 120
100
80
60
40
20
0 0-14 évesek 15-59 évesek 60-x évesek
1. Városközponti városrész 2. Lakóövezeti városrész Város
Korcsoportos megoszlás a városban és a városrészekben Forrás: KSH 2001. népszámlás adatai alapján saját szerkesztés
Érdekes megállapításra jutunk azonban a kor szerinti megoszlás vizsgálatakor. A település 82 %-os öregedési index-szel rendelkezik, mely az országos értékhez képest alacsony. Azonban ha a két városrészre vonatkozóan állítjuk elő ezeket az értékeket, láthatjuk, hogy amíg az 1., városközponti városrészen ez az index 111,9%, addig a 2., lakóövezeti városrészben jóval alacsonyabb, 65 %. Ez többek között a roma
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 69 2008. IVS-Nagyecsed
népcsoport lakosságon belüli magas arányával magyarázható, ebben a városrészben, a Nyugati lakóterület elnevezésű akcióterületen található a legnagyobb, az 1-es szegregátum.
4.3.2.2.2. Iskolázottság, képzettségi adatok
Nagyecsed összlakosságából körülbelül hatezer fő (5889 fő) rendelkezik valamilyen iskolai végzettséggel, illetve fejezte be tanulmányait. A KSH 2001. évi népszámlálási adataiból kitűnik, hogy igen magas arányban vannak jelen a településen az alacsony végzettségű, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők. Arányuk az aktív korúakon belül 49,5 %, 1995 fő, ez a létszám a valamilyen iskolai végzettséggel rendelkezők mintegy egyharmada. Város egésze 1. 2. Lakóövezeti Városközponti városrész városrész Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 49,5 38,0 57,6 aránya az aktív korúakon (15-59 (1995 fő) (633fő) (1360 fő) évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 3,1 4,8 1,9 Összehasonlító táblázat a 2001. évi népszámlálás adataiból Forrás: KSH 2001. évi népszámlálási adatai
Városrészek tekintetében szembetűnő különbséget tapasztalhatunk: az alacsony végzettségűek 68%-a a 2., a lakóövezeti városrészben élők közül kerül ki. Arányuk a városrészben élő aktív korúak összlétszámához viszonyítva 57,6 %. Az 1., a városközponti városrész esetében valamivel jobb helyzettel találkozhatunk: az itt élő aktív korúak „csak” 38 %-a alacsony iskolázottságú. Szomorú képet mutat a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: 2001- ben a város lakosságának csak 3,1 %-a rendelkezett diplomával a 25 éves és idősebbek körében.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 70 2008. IVS-Nagyecsed
Szembetűnő a különbség a két városrész között: a városközponti városrészben jóval magasabb, 4,8 % a főiskolát/egyetemet végzettek aránya, mint a 2., lakóövezeti városrészben, ahol ez az érték 1,9 %. Ezek a mutatók igen kedvezőtlenek, messze az országos és a regionális átlag alatt maradnak, de megyei városok átlagában is a legrosszabbak. Az iskolázottsági adatok jól korrelálnak a gazdasági helyzettel.
4.3.2.2.3. Szociális helyzet
Az alacsony státuszú népességet koncentráló területek beazonosításához elengedhetetlen a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányának meghatározása, valamint a segélyezési adatok megoszlásának vizsgálata.
Város 1. 2. egésze Városközponti Lakóövezeti városrész városrész Lakónépesség száma (fő) 6797 2823 3974 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon 68,5 61,0 73,8 (15-59 évesek) belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és 42,5 30,9 50,7 rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Lakások száma (db) 2325 1022 1303 Lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya a lakások számához 25,5 20,7 29,2 viszonyítva Rendszeres szociális segélyben 30,5 18,9 39,5 részesülők aránya a lakások számához viszonyítva
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 71 2008. IVS-Nagyecsed
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a 46,5 26,3 62,3 lakások számához viszonyítva HHH gyermekek aránya a lakások 20,1 5,8 31,4 számához viszonyítva Romák aránya a lakónépességen belül 23,6 10,6 32,7 Összehasonlító táblázat a 2001. évi népszámlálás adataiból Forrás: KSH 2001. évi népszámlálási adatai
A településen magas a munkanélküliség és alacsony a foglalkoztatottság. A munkanélküliség a lakosság teljes számához viszonyítva „mindössze” 7 százalékos, de ha munkanélküliek számát a megfelelő kor- és célcsoporthoz (a nem gyermekkorúak, nem nyugdíjasok, nem eltartottak és nem anyasági ellátásokban részesülők), viszonyítjuk, a munkanélküliség Nagyecseden eléri a 20 %-ot. Ha a fenti táblázat adatait vizsgáljuk, látható, hogy valamennyi vizsgált szempont tekintetében sokkal magasabb értékekkel találkozunk a 2., lakóövezeti városrész esetében, mint a város egésze és az 1. városrész esetében. Megállapítható, hogy a legrosszabb helyzettel a 2. városrészben találkozhatunk: az itt élő aktív korúak 73,8%-a nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel és közülük 50,7 %-ra teljesül, hogy legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A településen 708-an részesülnek rendszeres szociális segélyben (RSZS). 72,8 %-uk, azaz 515 fő a 2. városrészben, jellemzően a városrész nyugati peremén, a 3. akcióterületen él. Az ebben a városrészben élők közel 40%- a az önkormányzat által folyósított segélyből tartja fenn magát, ellenben az 1., a városközponti városrésszel, ahol ez az arány 18,9 %. Az 1. városrészben két kisebb területre koncentrálódnak a segélyben részesülők: az északi területre (33,3%), ez valamivel magasabb arányt mutat a városinál, valamint a dél-keleti területre (24,1%). Jelentősen meghaladja a városi átlagot a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (RGYK) részesülők és a halmozottan hátrányos helyzetű
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 72 2008. IVS-Nagyecsed
(HHH) gyermekek aránya is a 2. városrészben.
% 100 91,9 90 80 73,6 70 62,3 60 46,5 50 50 39,5 40 30,5 26,3 31,4 30 18,9 20,1 20 5,8 10 0 RSZS RGYK HHH gyermekek legfeljebb ált. iskolai végzettséggel+rendszeres jöv.-mel nem redelkezők
1. Városközponti városrész 2. Lakóövezeti városrész Város egésze
Segélyezési mutatók a lakások számához viszonyítva Forrás: KSH 2001. népszámlás adatai alapján saját szerkesztés
Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, aki hátrányos helyzetűnek minősül és akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, szülei, gyámja, gyámjai legfeljebb az általános iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek. A városban 1081 fő részesül RGYK-ban, 812-en a 2. városrészből kerülnek ki.
Ha megvizsgáljuk a fenti ábrát, láthatjuk, hogy 2. lakóövezeti városrészben arányuk 31,4 %, többszöröse az 1. városközponti városrészben jelenlévőkhöz képest. Mindezekből arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a 2. városrészben élők szociális és iskolázottsági helyzete sokkal rosszabb a másik településrészhez képest.
4.3.2.2.4. Infrastruktúra
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 73 2008. IVS-Nagyecsed
A település infrastruktúráját tekintve elmondható, hogy a vezetékes víz, az áram, gáz és közvilágítás 100%-os kiépítettségű, azonban néhány igen fontos területen hiányosságokkal küzd. Szennyvíz-hálózattal egyáltalán nem rendelkezik. A település 56 utcája közül 29 nem rendelkezik szilárd útburkolattal.
Ezek közül: 1. Városközponti városrészben elhelyezkedő utcák: Arany J., Bástya, Berekoldal, Hajnal, Károlyi, Kisecsedi, Kossuth 192/3 hrsz., Központ, Petőfi-köz, Szabadság-bekötő, Széchenyi, Temesvári, Vásártér 2. Lakóövezeti városrészben elhelyezkedő utcák: Ady E., Batthyány, Kinizsi, Lutheránus, Síp, Zrínyi
Az úthálózat kiépítettsége tekintetében látható, hogy az 1. városrész nagyobb hiányosságokkal küzd. Ennek oka az, hogy a település ezen része alakult ki korábban. Az egykori vár egyes részeit összekötő egykori töltés nyomvonalát követi, szűk, kacskaringós utcák jellemzik, melyek megnehezítik az építési folyamatot. A 2. városrész utcaszerkezete már hálós kialakítású, egymással párhuzamos főközlekedési gyűjtőutakból, arra merőleges mellékutakból áll.
4.3.3. Összegzés Az előzőekben taglalt szempontok alapján a következőket állapíthatjuk meg:
- a város lakosságának 58 %-a a 2., lakóövezeti városrészben él; - a 0-14 éves korcsoport tekintetében a 2., lakóövezeti városrész sokkal kedvezőbb helyzetű; - a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 2., lakóövezeti városrészben 57,6 % (1360 fő), mely a városi érték 68%- a;
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 74 2008. IVS-Nagyecsed
- a segélyezési mutatók a lakások arányában a 2., lakóövezeti városrészben magasak, elsősorban a nyugati részére koncentrálódnak : RSZS: 39,5%; RGYK: 62,3% - a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a lakások arányában kiugróan magasak a 2., lakóövezeti városrészben, a nyugati területre koncentrálódik, ahol a roma népesség kb. 87%-a él.
4.4. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepszerű képződmények helyzetelemzése
4.4.1. A szegregátumok lehatárolása
A szegregátumok lehatárolása a kézikönyvben meghatározott szegregációs mutatók alapján történt. Szegregátumnak azok a területek tekinthetőek, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50 %-ot. A KSH adatszolgáltatása alapján Nagyecseden 5, a feltételeknek megfelelő szegregátum található.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 75 2008. IVS-Nagyecsed
Kartogram Nagyecsed szegregált területeiről Forrás: KSH
Ezek a területek a városszövetbe ágyazódott, telepszerű, lakófunkciót betöltő szegregált területek. A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. Ezek a területek a kijelölt szegregátumok közvetlen közelében találhatóak, tehát a beavatkozások tervezésénél szükséges figyelembe venni annak érdekében, hogy a jelenleg már szegregátumnak számító területek tovább ne növekedjenek.
4.4.1.1. A kijelölt szegregátumok rövid bemutatása
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 76 2008. IVS-Nagyecsed
1. Nyugati szegregátum
A település nyugati belterületi határvonala, a Deák Ferenc, a Lutheránus és a Damjanich utca által határolt terület. A KSH és az önkormányzat adatai alapján is a város legnagyobb szegregátumának tekinthető. A szegregációs mutató 77,3%. Elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű, zömében roma lakosság által lakott, terület. A település roma lakosságának közel 80%-a ezen a területrészen él.
2. Déli szegregátum
Nagyecsed déli belterületi határvonala és a Zöldfa utca által határolt, lakónépesség tekintetében az 50 főt (72 fő) alig meghaladó szegregátum. Közvetlen környezetében a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít a KSH adatai alapján.
3. Dél-keleti szegregátum
A Komoróczi, Hunyadi, Dobó, Sárvár, Dózsa, Vörösmarty, Móricz, Sárvár utcák és a dél-keleti belterületi határvonal által övezett szegregátum. Itt elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó, generációk óta helyi, már zömében idősebb lakosok élnek.
4. Keleti szegregátum
A Sziget-köz, Aradi, Temesvári és a Vásártér utcák, illetve a keleti belterületi településhatár által körbezárt terület. A KSH népszámlálási adata alapján 122 fő lakik a szegregátumban. Nagyrészt elhagyatott, leromlott lakóházakat tartalmazó terület. Lakosaik elsősorban oláh cigányok.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 77 2008. IVS-Nagyecsed
5. Északi szegregátum
Az északi belterületi településhatár a Kisecsedi és a Petőfi utca végét magába foglaló terület. A már kialakult szegregátum területileg kis részt érint, azonban környezetében jelentős a veszélyeztetett, leromlott terület nagysága. A terület közel fele cigány származású lakosság által lakott, a szegrágátumok közül itt a legnagyobb a 60 évnél idősebb lakónépesség aránya.
A KSH és az önkormányzati adatok és helyszínbejárások alapján a Nyugati szegregátum az, amelyik igazán társadalmilag és minőségileg is leromlott területnek tekinthető, azonban a többi kijelölt területet is a környezetükben található veszélyeztetett területek miatt szegregátumként kezeljük, és a további leromlás, esetleges elnéptelenedés megakadályozása érdekében intézkedéseket fogalmazunk meg.
4.4.2. Szegregátumok részletes elemzése
4.4.2.1. Demográfia, szociális helyzet
Nyugati szegregátum
A KSH 2001-es népszámlálási adata alapján a szegregátum lakónépességének száma 1511 fő. A szegregátumok közül ez a legnagyobb és legnépesebb terület, a település lakosságának 22%-a él itt. Fiatalos korösszetételű terület, a lakónépességen belül jelentős (36,4%) a gyermekkorúak (0-14 év) aránya. Ez a település egészére vetített 22,4%- os értékhez képest kiugróan magas. A szegregátum lakosságának 87%-a roma népességhez tartozik, jellemzően többgenerációs nagycsaládok élnek itt. A szociális körülmények és az iskolázottsági adatok ezen a területen a
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 78 2008. IVS-Nagyecsed
legkritikusabbak. Az aktív korúakon belül 81,7% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, felsőfokú végzettségűek aránya nem kimutatható. Helyi információk alapján 3-4 fő a diplomával rendelkezők száma. Sok az írástudatlan, amely a munkavállalási esélyeiket is jelentős mértékben csökkenti. Az iskolázatlansági mutatókra is visszavezethető, hogy a munkaképes korúak 88,7%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel.
Város 1. egésze Nyugati szegregá tum 1. Lakónépesség száma (fő) 6797 1 511 2. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 22,4 36,4 3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 59,3 55,7 4. Lakónépességen belül 60-x évesek aránya 18,3 7,9 5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 49,5 rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) 1995 fő 81,7 belül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek 3,1 0,0 arányában 7. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők* 68,5 88,7 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 8. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel 42,5 rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem 77,3 rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül
Összehasonlító táblázat a 2001. évi népszámlálás adataiból Forrás: KSH
Önkormányzati nyilvántartás alapján 281 fő részesül rendszeres szociális segélyben, ami a település egészére vetített létszám 40%-a. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 471 gyermek jogosult, így a kedvezményre jogosultak 44 %-a ezen a területen él. Szintén a legnagyobb értéket mutatja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya is. A településen élő HHH-s gyermekek 75,4%-a itt található.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 79 2008. IVS-Nagyecsed
2. Déli szegregátum
Szintén meghaladta a szegregációs küszöbértéket ez a terület is, amely a lehatárolt területek közül a legkisebb. 20 lakásban 72 fő él. Ez a területi is jellemzően fiatalos korösszetételű, az öregedési index 40,8%. Az iskolázottsági adatok a szegregátumok közül itt a legkedvezőbbek, de még ezek is alulmaradnak az egyébként alacsony települési adathoz képest. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak 73,2%-a nem rendelkezik.
Város 1. Déli egésze szegregá tum 1. Lakónépesség száma (fő) 6797 72 2. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 22,4 30,6 3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 59,3 56,9 4. Lakónépességen belül 60-x évesek aránya 18,3 12,5 5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 49,5 rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) 1995 fő 56,1 belül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek 3,1 0,0 arányában 7. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők* 68,5 73,2 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 8. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel 42,5 rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem 51,2 rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül
Összehasonlító táblázat a 2001. évi népszámlálás adataiból Forrás: KSH
3 fő részesül rendszeres szociális segélyben, 16 gyermek pedig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ami a lakások számához viszonyítva
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 80 2008. IVS-Nagyecsed
kiugróan magas arány (80%). A szegregátumban 3 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él.
3. Dél-keleti szegregátum
A település központjának közelében található Dél-keleti szegregátum a kijelölt területek 2. legnépesebb szegregátuma. 452 fő a lakónépesség száma. Szerkezetileg a Kraszna folyó jobb partján fekvő településrész jellegzetességét viseli magán, mely szerint az utcák a középkori vár védőrendszere miatt szabálytalan alaprajzúak, telkei kis méretűek. Ez indokolja, hogy bár a szegregátum kiterjedése nem nagy méretű, mégis 8 utcát érint. A rövid jellemzés során utalás történt arra vonatkozólag, hogy zömében idős, földműveléssel foglalkozó lakos lakja. Az öregedési index 112%. A lakosság kb. 22%-a roma származású. Az iskolázottság tekintetében itt is jellemzően a 8 általános a legmagasabb végzettség, de diplomások jelenléte is kimutatható (1,3%).
Város 3. Dél- egésze keleti szegregá tum 1. Lakónépesség száma (fő) 6797 452 2. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 22,4 17,0 3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 59,3 63,9 4. Lakónépességen belül 60-x évesek aránya 18,3 19,0 5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 49,5 61,3 rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek 3,1 1,3 arányában
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 81 2008. IVS-Nagyecsed
7. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők* 68,5 73,0 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 8. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel 42,5 51,2 rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül
Összehasonlító táblázat a 2001. évi népszámlálás adataiból Forrás: KSH
Rendszeres munkajövedelemmel a munkaképes korúak 73%-a nem rendelkezik. Jellemző a háztáji gazdálkodás. Segélyezési mutatók tekintetében a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya magas, 24,1% a lakások számához viszonyítva. A szegregátumok és a város egészére vonatkozó értékekhez viszonyítva itt a legalacsonyabb a gyermekkorúak aránya (17%). Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 36 fő részesül, ami a lakások számához viszonyítva 22,8%-os értéket ad, mely kedvezőbb a településre és az egyes szegregátumokra vonatkozó adatoknál. A kijelölt területen 10 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él.
4. Keleti szegregátum
A területen a lakónépesség 122 fő, mely zömében (73,8%) oláh cigányok által lakott. Az öregedési index 65,5%. Város 3. Keleti egésze szegregá tum 1. Lakónépesség száma (fő) 6797 122 2. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 22,4 23,8 3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 59,3 60,7 4. Lakónépességen belül 60-x évesek aránya 18,3 15,6 5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 49,5 67,6 rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek 3,1 1,3 arányában 7. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők* 68,5 78,4 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 8. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel 42,5 59,5 rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül Összehasonlító táblázat a 2001. évi népszámlálás adataiból
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 82 2008. IVS-Nagyecsed
Forrás: KSH
Az iskolázottsági és foglalkoztatási mutatók itt is gyenge értékeket mutatnak. Az aktív korúak 67,6%-a alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Van diplomás a területen, de 78,4 %-a a munkaképes korúaknak nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. A szegregációs mutató magas, 59,5%. A segélyezési mutatók nem produkálnak kiugró értékeket, közel a településre vonatkozó helyzetet tükrözik.
5. Északi szegregátum
A lehatárolt terület a Déli szegregátumhoz hasonlóan kis méretű, 24 lakást és 82 lakost érint. A lakosok közel fele roma népességhez tartozó. A korösszetétel tekintetében itt a legnagyobb az időskorúak (60-x éves) aránya, az öregedési index 89,2%, ami az idős és fiatal népesség viszonylag megfelelő arányára utal.
Város 3. Északi egésze szegregá tum 1. Lakónépesség száma (fő) 6797 82 2. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 22,4 23,2 3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 59,3 56,1 4. Lakónépességen belül 60-x évesek aránya 18,3 20,7 5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 49,5 71,7 rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek 3,1 0,0 arányában 7. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők* 68,5 84,8 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 8. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel 42,5 69,6 rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül Összehasonlító táblázat a 2001. évi népszámlálás adataiból Forrás: KSH
A város egészére és a szegregátumokara vonatkozó adatokhoz viszonyítva
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 83 2008. IVS-Nagyecsed
alacsony (56,1%) a munkaképes korú lakosság aránya, melyhez párosul, hogy 84,8%-uk nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. A szegregációs térképen látható, hogy ez a terület beavatkozás hiányában tovább nőhet, ugyanis környezetében jelentő méretű a kritikus (50%-os) határt megközelítő értékkel bíró terület.
4.4.2.2. Összegző megállapítások:
Korösszetétel tekintetében a város egészére vonatkozó adatokhoz viszonyítva a fiatalkorúak aránya az 1. és 2. szegregátumban jelentős, míg a 3. és 4. szegregátumban az időskorúak aránya haladja meg a települési átlagot.
Iskolázottság tekintetében jelentős lemaradás tapasztalható minden területen. A diplomások aránya elenyésző, a legmagasabb végzettség jellemzően a 8 általános. Az 1. szegregátumban kiugróan magas (81,7%) a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Tapasztalatok szerint nagyon sok, elsősorban a középkorúak körében az írástudatlanok száma. Ez a munkavállalási esélyeik mellett a szocializációjukat is jelentősen befolyásolja.
A rendszeres munkajövedelemre vonatkozó adatok még az iskolázottságénál is rosszabb képet mutatnak. Minden szegregátumban meghaladja a 70%-ot azok aránya, akik nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel. Az 1. és 5. szegregátumban -ahol az aktív népesség aránya amúgy is a legalacsonyabb- 88,7%, illetve 84,8%-os az érték. A következő diagram mutatja, hogy a különböző segélyek hogyan jelennek meg az egyes területeken, illetve a városban. A támogatások a lakások számához viszonyítva mutatkoznak meg az ábrán.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 84 2008. IVS-Nagyecsed
140
120 GYVK aránya a lakások számához viszonyítva 100 RSZ aránya a lakások számához viszonyítva 80 LFT aránya a a lakások számához viszonyítva 60 HHH gyermekek aránya a a lakások számához viszonyítva 40
20
0 Város 1. Nyugati 2. Déli 3. Dél-keleti 4. Keleti 5. Északi egésze szegregátum szegregátum szegregátum szegregátum szegregátum
Segélyezési arányok a szegregátumokban Forrás: önkormányzati nyilvántartás
A diagram szemléletesen mutatja, hogy az 1. szegregátum minden mutató tekintetében kiugró értéket produkál. Hasonlóan települési átlagot meghaladó értékek mutatkoznak az 5. szegregátumban is. A többi szegregátum szociális helyzete a települési arányok alatt marad, kivéve a Déli szegregátumot, ahol jelentős a GYVK megléte.
Összességében megállapítható, hogy a legsürgősebb és legjelentősebb humán jellegű beavatkozást a település nyugati és északi határában található, társadalmilag, szociálisan erősen leromlott területeken szükséges eszközölni.
4.4.3. Lakáskörülmények
Nagyecseden a 2001. évi népszámlálás alkalmával 2325 lakást számláltak, melyeknek 37,4%-a komfort nélküli. Azóta az újonnan épített lakások száma jelentős mértékben nem emelkedett. 2006-ban 18 új lakás építésére kértek engedélyt hivatalunkban.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 85 2008. IVS-Nagyecsed
A nyugati szegregátumban az 1970-es években, jórészt állami támogatásból épült lakások találhatóak. Sok esetben az ingatlan, illetve a telek tulajdonviszonyai máig rendezetlenek. Zömében többgenerációs családok által lakott, alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások, rendezetlen környezet, gondozatlan udvarok jellemzik a területet.
A Déli szegregátumban „csupán” 25% az alacsony komfortfokozatú lakások száma. Ez a terület a település történelme során később települt be, úgynevezett sátortetős, jórészt komfortos, összkomfortos házakkal. A terület mélyfekvésű, belvízzel veszélyeztetett.
A Dél-keleti szegregátum lakásai hagyományos technológiával épült polgári otthonok. Az előző pontban kifejtésre került, hogy mezőgazdálkodással foglalkozó, idősebb népesség által lakottak, jellemzően komfort nélküli, lakások, kisebb-nagyobb udvarral, gazdasági épületekkel (góré, csűr).
A következő táblázatból is leolvasható, hogy a Keleti szegregátumban szinte csak komfort nélküli lakások találhatóak. Sok az elhagyatott, üresen álló lakás. Valószínűleg a telep előbb, utóbb felszámolja saját magát. A lakosok különösebb ösztönzés nélkül is a város központjába, illetve más településekre telepednek át.
Váro 1. 2. Déli 3. Dél- 4. Keleti 5. Északi s Nyugati szegregá keleti szegregá szegregá egés szegregá tum szegregá tum tum ze tum tum 1. Lakásállomány 2325 158 47 24 386 20 (db) 2. Alacsony 37,4 45,6 72,3 45,8 komfort- fokozatú 60,9 25,0 lakások aránya
Összehasonlító táblázat a 2001. évi népszámlálás adataiból
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 86 2008. IVS-Nagyecsed
Forrás: KSH
Az Északi szegregátum esetében a legfontosabb, hogy a meglévő telepszerű környezet ne nőjön tovább, ugyanis jelentős mértékű a kritikus terület nagysága a közelben. A lakásoknak bár 45,8%-a alacsony komfortfokozatú, de jórészt rendezett környezettel, gondozott udvarokkal, kerttel rendelkeznek. A kijelölt szegregátumokban bérlakások, szociális szükséglakások nem találhatóak.
4.4.4. Infrastrukturális ellátottság
A város infrastrukturális ellátottsága jelentős hiányossággal rendelkezik. Ez elsősorban a műszaki infrastruktúrára vonatkozik. A településen 56 utca található, melynek 42%-a kiépítetlen, aszfalt nélküli út. Az önkormányzat folyamatosan, tervszerűen évente 2-3 új utat épít az éppen aktuális pályázati lehetőségek és a rendelkezésre álló saját forrás függvényében. A projektek az útépítés mellett tartalmazzák a csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítését is. Sajnos sok olyan utca van a településen, ahol a tervezés és az engedélyezési eljárás nagy gondot okoz. Sok a szűk keresztmetszetű utca, ami nem teszi lehetővé, hogy a jelenleg érvényben lévő műszaki szabályok és a pályázatok által is támogatott 4 méteres korona, és a hozzá tartozó útpadka épüljön. A jelenleg építési engedélyezési tervdokumentációval nem rendelkező utcákon csak területi igénybevétellel valósulhat meg az engedélyezés és az útépítés. Ez érinti az ingatlantulajdonos közműveit, jogi határát, kerítését, lakóházát. Lehetőség van arra, hogy az építéshez szükséges területet az önkormányzat a felek beleegyezését követően megvásárolja, esetleg kisajátítsa, de ez jelentős plusz költséget jelent, amit saját forrásból kellene fedezni.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 87 2008. IVS-Nagyecsed
A következő táblázat mutatja a szegregátumok által érintett utcák kiépítettségét, illetve azokat a megjegyzéseket, amelyek az eljárás állapotára vonatkoznak, illetve az akadályokat, amelyek a beruházás kivitelezését nehezítik.
Pormen Megjegyzés tes út 1.) Nyugati szegregátum - Lutheránus Nincs Engedélyezési tervdokumentáció utca rendelkezésre áll - Síp utca Nincs Területi igénybevétel szükséges Érintett ingatlanok száma: 2 - Ady utca Nincs Engedélyezési tervdokumentáció rendelkezésre áll, pályázati bírálat alatt - Batthyány Nincs Területi igénybevétel szükséges utca Érintett ingatlanok száma: 54 - Bem utca Van - - Damjanich Van - utca 2.) Déli szegregátum - Zöldfa utca Van - 3.) Dél-keleti szegregátum - Dózsa utca Nincs Engedélyezési tervdokumentáció rendelkezésre áll, engedélyezési eljárás folyamatban van - Táncsics Nincs Engedélyezési tervdokumentáció nem áll rendelkezésre - Sárvár utca Van - - Jókai utca Nincs Területi igénybevétel szükséges Érintett ingatlanok száma: 13 - Komoróczi Van - utca - Lehel utca Nincs Területi igénybevétel szükséges Érintett ingatlanok száma: 6 - Vörösmarty Nincs Engedélyezési tervdokumentáció utca rendelkezésre áll, - Móricz utca Van - 4.) Keleti szegregátum - Berekoldal Nincs Engedélyezési tervdokumentáció nem utca áll rendelkezésre - Vásártér utca Nincs Területi igénybevétel szükséges Érintett ingatlanok száma: 11 5.) Északi szegregátum - Kisecsedi Nincs Területi igénybevétel szükséges
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 88 2008. IVS-Nagyecsed
utca Érintett ingatlanok száma: 19 - Petőfi utca Van -
Szegregátumok úthálózatának adatai Forrás: Önkormányzati nyilvántartás
Látható, hogy a Déli szegregátum kivételével minden területen van olyan akadálya a pormentes út kiépítésének, ahol csak jelentős területi igénybevételt követően épülhet szilárd burkolatú út. A képviselő-testület több alkalommal tárgyalta önálló napirendként a témát, továbbá a vezetőség fórumokon tárgyalt az érintett utcák lakóival a lehetséges megoldásokról. Megoldás egyenlőre nem született. A legkritikusabb a helyzet a Nyugati szegregátumban található Batthyány utcán, ahol 54 ingatlan esetében szükséges beavatkozásokat eszközölni ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelő út épülhessen. A Síp utca esetében viszonylag egyszerűbb a megoldás, ugyanis itt csak két ingatlan tekintetében szükséges a kerítést beljebb helyezni. A többi szegregátum tekintetében is hasonlóan problémás a helyzet, ezeken a területeken is a tervdokumentációval nem rendelkező utak kiépítéséhez jelentős területi igénybevétel szükséges.
A szennyvízelvezetés a településen teljes mértékben megoldatlan. 1994 óta Nagyecsed folyamatosan pályázik csatornahálózat és szennyvíztisztító kiépítésére, mindeddig sikertelenül. Jelenleg a Környezet és Energia Operatív Program keretein belül próbáljuk a beruházást megvalósítani, társulási formában, 3 település részvételével.
Vezetékes víz, elektromos áram, gáz és a közvilágítás 100%-os mértékben kiépített a településen.
4.4.5. Az egészségre káros környezeti tényezők
A település légszennyezőanyag kibocsátás tekintetében nem tartozik a
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 89 2008. IVS-Nagyecsed
szennyezett levegőjű településekhez. Ez annak köszönhető, hogy a légszennyezés tekintetében a lakossági és közlekedési eredetű terhelés van jelen, míg az ipari emisszió elenyésző.
A városban szervezett gyűjtőjáratos hulladékgyűjtés folyik. Az összegyűjtött hulladékot a mátészalkai hulladéklerakó telepen helyezik el. A településen minden lakos által igénybe vehető szolgáltatásba, a rendszeres hulladékgyűjtésbe a Nyugati szegregátum lakói nem kapcsolódnak be megfelelő mértékben. A városban a hulladékszállítás 2 heti rendszerességgel történik, mely költséget az önkormányzat fedezi. A lakosoknak csupán a szolgáltató által rendszeresített hulladékgyűjtő edényt szükséges megvásárolni ingatlanonként, és azt a szállítás napján kihelyezni. Sajnos ezen a területen ez a módszer nem megfelelően működik, ugyanis a hulladékgyűjtőket nem vásárolják meg a lakosok. A probléma részleges orvoslása céljából az önkormányzat konténereket helyezett ki a területen a keletkező hulladék tárolására. Ez a probléma további, egyéb irányú beavatkozást igényel.
Az előző pontban említett szennyvíz-csatornázatlanság egészségre és környezetre egyaránt káros hatással van. Nem kevés esetben a szennyvizek felhagyott ásott kutakon, szikkasztókon keresztül közvetlenül a talajba kerülnek, illetve vízzárósági szempontból nem kielégítő házilagos kivitelezésű tárolókban kerülnek gyűjtésre. Ez nemcsak a lakosság egészségére nézve veszélyes, hanem a talajra, illetve a felszín alatti vizekre egyaránt.
4.4.6. Közszolgáltatások elérhetősége
A lakosság számára nyújtott közszolgáltatások jelentős része helyben, elsősorban a település központi részén, más része a kistérségi központban, Mátészalkán, vagy a megyeszékhelyen érhető el. Az
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 90 2008. IVS-Nagyecsed
esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások a településen biztosítottak.
Közoktatási, közművelődési, közigazgatási, közbiztonsági intézményi feladatokat, helyben látja el a város. Az egészségügy terén a 3 körzeti orvosi rendelő mellett fogászat, terhes- és csecsemőgondozás, központi hétközbeni- és hétvégi sürgősségi ügyelet és gyógyszertár is működik. Szintén a település központi részén található a posta, illetve a takarékszövetkezet. A közszolgáltatások minden lakos számára egyenlő hozzáférést biztosítanak. A Keleti szegregátum környékén épült az új Szociális Alapszolgáltatási Központ, amely családsegítő és gyermekjóléti feladatok mellett az időskorúak nappali ellátását, házi segítségnyújtást is végez, 2008-tól térségi feladatellátásban. A korai fejlesztés és gondozás, a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet szolgáltatások jelenleg nem elérhetőek a településen. A korai fejlesztés és fejlesztő felkészítés bevezetése a magas iskolai SNI-s arány miatt mindenképp megoldandó feladat. A többi szolgáltatás szükségességét – a szolgáltatások tartalmára vonatkozó tájékoztatást követően – fel kell mérni és igény szerint be kell vezetni. Emellett kiegészítő egészségügyi és szociális beavatkozások tervezése szükséges annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek szűrése, és korai fejlesztése minél előbb megtörténhessen.
4.4.7. Oktatás helyzete
A szegregátumokban élők felzárkóztatásának egyik, és legfontosabb eleme az oktatás. A demográfia és szociális ellátás pontban már ismertetésre került a szegregátumban élők alacsony iskolázottsági mutatója.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 91 2008. IVS-Nagyecsed
90 81,7 80 71,7 70 67,6 61,3 60 56,1 49,5 50 40 30 20
10 3,1 0 0 1,3 1,3 0 0 város egésze 1. szegregátum 2.szegregátum 3. szegregátum 4. szegregátum 5. szegregátum
legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül felsőfokú végzettségüek a 25 évesnél idősebbek arányában
Iskolázottsági mutatók a szegregátumokban Forrás: KSH
A diagramon is feltüntetett adatok az aktív korú népesség iskolázottságát tükrözik. Egyértelműen látszik, hogy körükben elsősorban felzárkóztató (6.-7.-8.; 7-8. osztályos) képzéseket, továbbá a munkavállalási esélyeik növelését szolgáló szakképzéseket szükséges szervezni.
Emellett koncentrálni szükséges a tankötelezettek hatékony oktatására, illetve az iskolára felkészítő óvodai nevelésben való aktív részvétel ösztönzésére.
Településünkön 468 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek van nyilvántartva. A gyermekek 82%-a szegregátumban él (csak a Nyugati szegregátumban a 75,4%-uk).
Városunkban az óvodai nevelés három körzetben, három telephelyen működik, mindhárom az önkormányzat fenntartásában. A székhely, a 3. számú Vasút úti óvoda a Nyugati szegregátum közelében, tagintézményei, az 1. számú Árpád úti a Dél-keleti, és a 2. számú Sziget úti óvoda a Keleti
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 92 2008. IVS-Nagyecsed
szegregátum közvetlen közelében található. Mindhárom helyen megfelelő a pedagógiai ellátottság. A 12 csoportban, 248 férőhelyre jelenleg beírt gyermekek száma 266 fő. Az óvoda 107%-os kihasználtsággal üzemel. Az óvodás korú gyermekek 19 százaléka nem jár óvodába, akiknek ráadásul 80 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. A HHH-gyermekek beóvodáztatása rövid távú, a többiek számára óvodai férőhely biztosítása középtávú feladat.
50 84 13
98 84
Óvodába nem járó halmozottan hátrányos helyzetűek Óvodába nem járó nem HHH-gyerekek Halmozottan hátrányos helyzetű óvodások száma Azon nem HHH-gyermekek, akik után a szülők rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek Nem hátrányos helyzetű óvodások száma
Az óvodás korú gyermekek megoszlása Forrás: Önkormányzati nyilvántartás
Mivel magas az óvodába be nem íratott gyermekek száma, szükséges a településen élő óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, és gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat, illetve gyermekjóléti szakemberek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, a Roma Iroda, illetve civil szervezet segítőinek közreműködésével. Az óvodában jelenleg sajátos nevelési igényű gyermek nincs. Az óvodában nevelkedő HH és HHH
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 93 2008. IVS-Nagyecsed
gyermekek aránya tagóvodánként a következő:
100% 91% 90% 77% 80% 70% 60% 54% 49% HH 50% HHH 40% 30% 20% 7% 8% 10% 0% Vasút óvoda Szigeti úti óvoda Árpád úti óvoda
A hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek aránya a tagóvodákban Forrás: Önkormányzati nyilvántartás
A feladatellátási helyek között a Vasút úti óvodában 91,15%, a Sziget úti óvodában 48,6%, az Árpád úti óvodában 54,4% a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Az eltérés fő oka, hogy a Vasút úti óvoda körzetében él a legtöbb halmozottan hátrányos helyzetű család (Nyugati szegregátum), gyermekeiket pedig a körzetükbe tartozó óvodába járatják. A Vasút úti óvodában az egyes csoportoknál sajnálatos módon szegregáció tapasztalható, hiszen nagyon magas a roma kisebbséghez tartozó gyermekek száma. Óvodánkba 1980-tól kezdtek cigány gyermekek járni. Már 1996-tól kisebbségi iskolai életre előkészítő program alapján fejlesztjük őket. 1999. szeptember 1-től a helyi nevelési programunk része a kisebbségi irányelveket figyelembe véve elkészített kiegészítő, kisebbségi cigány gyermekek integrált óvodai nevelési programja. Az óvoda bekapcsolódik az Integrált Pedagógiai Rendszerbe is.
Jelenleg az intézmény három telephelyen működik, fenntartása nem gazdaságos. Egyedül az intézmény központi épülete felel meg az előírásoknak, a két tagintézmény polgári épületek hasznosításával, és
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 94 2008. IVS-Nagyecsed
átalakításával tölti be az óvoda szerepét. Mindkét épület átfogó, teljes felújításra és bővítésre szorulna, melynek egyrészt területi, másrészt költség-hatékonysági akadályai vannak, így célszerűbb és gazdaságosabb egy új, mindkét épület funkcióját betöltő intézmény létrehozása. Ennek megvalósítására Nagyecsed Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be Napközi Otthonos Óvoda új épületének létrehozása címen az ÉAOP-2007-4-1-1/2F kódszámú felhívásra. Kedvező bírálat esetén lehetőség nyílik egy korszerű, a XXI. század követelményeinek és igényeinek megfelelő óvodaépület építésére, mely az infrastrukturális feltételek javulása mellett lehetővé teszi az integrációt, a HHH-s arányok kiegyenlítését is. A beruházás nagyságrendje miatt, a forráshiánnyal működő fenntartó önkormányzat pályázati támogatás hiányában saját forrásból nem tudja az új óvodát megépíteni. Amennyiben támogatást a közeljövőben nem sikerül elnyerni, a fenntartónak meg kell vizsgálni a lehetőségét a férőhely egyéb módon történő bővítésének.
Városunkban az általános iskolai oktatás a Dancs Lajos Ének-zene Tagozatos Általános- és Zeneiskolában folyik, egy intézmény keretében, három telephelyen, szintén az önkormányzat fenntartásában. Jelenleg 690 fő a tanulóinak a létszáma. Az általános iskolai oktatás keretén belül, az intézményben zenei tagozat is működik, továbbá alapfokú művészeti nevelés és oktatás folyik. Az iskola művészeti oktatásához kapcsolódóan a Harmónia Művészetoktatási Intézmény oktatói délutánonként heti két alkalommal nagy létszámú tanuló részére biztosítanak képzőművészeti, néptánc, népi ének, modern tánc és drámajáték képzést. Mindezek szervesen kapcsolódnak a Dancs Lajos nevével fémjelzett ének-zene tagozatos iskolánk profiljához. Sikeres pályázat alapján bázisiskolai címet kapott az intézmény a hátrányos helyzetű tanulók integrációs nevelésének bevezetésére.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 95 2008. IVS-Nagyecsed
Emelt szintű oktatás az ének-zene tagozatos osztályokban történik. Mindegyik évfolyamon működik 1-1 ének-zene tagozatos osztály, ahová felvételi alapján kerülnek be a gyerekek. Ezekben az osztályokban az ének-zene oktatásra más tantervi anyag a mérvadó.
Az itt kapott képzésre épül a hangszeres oktatás, ahol zongora, fuvola tanszak közül választhatnak a gyerekek. A többi tantárgy tantervi előírása minden osztályra egyformán érvényes. Jelenleg intézményünk tanulóinak 68% a hátrányos helyzetű.
A hátrányok iskolai kompenzálásával, a rászoruló tanulók támogatásával – az esélyegyenlőség megteremtésére törekszünk, együttműködve a főállású Gyermek – és Ifjúságvédelmi felelőssel, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival.
Az iskolánkba érkező gyerekek szocio-kulturális helyzete széles skálán mozog. Tanulóink több mint 40%-a roma származású, ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk az etnikai szolgáltatásokra. Fontos feladatunk a szocializálódásuk segítése, a szocio-kulturális hátrányok csökkentése, esélyeik növelése.
OM Tanulólétszám Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés azono az módja szerint sító intézményben Normál Emelt szintű Gyógypedagóg (általános) oktatás iai tagozat tanterv 033516 Össz HH SNI Össz HH SNI Össz HH SNI Össz. HHH . H . H . H 690 271 63 446 209 0 181 10 0 63 52
Általános iskolai közoktatás integráltsága Forrás: Önkormányzati nyilvántartás
Intézményünk két tagintézményében összevont osztályokban, szegregáltan nevelünk sajátos nevelési igényű tanulókat. A szakértői
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 96 2008. IVS-Nagyecsed
vélemény szerint valamennyi SNI-s gyermek oktatható integráltan, még a középsúlyos értelmi fogyatékosok is. Jelenleg ez csak egy állapot, a képviselő-testület és az intézmény vezetői Intézkedési Terv kidolgozását vállalják, a felmenő rendszerben történő, integráció megvalósítása érdekében. Ezzel az integrációval az összevont osztályok problémája is megszűnik. Az önkormányzat alapító okiratában rögzítette, hogy felmenő rendszerben megszünteti a szegregációt, melynek első lépéseként a következő, 2008/09-es tanévtől 1-3. osztályokban bevezeti az integrációt.
Évfolyamok, osztályok eloszlása jelenleg (2007/2008. tanév) az egyes telephelyek között
Tanulólétszám az Osztályszervezés módja osztályban Telephely Osztály (évf. Normál Emelt Gyógypedagógia +b.jel) Összesen HH/HH SN (általános szintű i tagozat H I ) oktatá tanterv s 1.a 28 17/2 - X 1.b 23 19/6 - X 1.c 28 11/3 - X Wesselényi 2.a 25 24/9 - X u. 1. 2.b 24 22/7 - X 2.c 21 8/1 - X E 1-3 12 9/9 12 X 3.a 18 17/8 - X 3.b 17 17/8 - X 3.c 22 11/1 - X 3.d 17 16/5 - X 4.a 21 18/16 - X 4.b 20 18/18 - X Rákóczi u. 4.c 25 5/0 - X 12. 4.d 21 17/11 - X 4.e 16 15/11 - X E 4 13 12/12 13 X E 5 13 12/11 13 X E 6-7 14 13/12 14 X E 8 11 8/8 11 X 5.a 20 15/8 - X 5.b 22 17/10 - X 5.c 23 8/2 - X 5.d 21 20/18 - X
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 97 2008. IVS-Nagyecsed
6.a 20 12/7 - X 6.b 22 21/13 - X Rózsás u. 6.c 18 5/1 - X 1. 6.d 20 14/13 - X (székhely) 7.a 17 9/2 - X 7.b 19 17/11 - X 7.c 23 5/1 - X 7.d 19 12/12 - X 8.a 17 12/4 - X 8.b 19 13/10 - X 8.c 21 5/1 - X
A 2008/2009-es tanévtől az iskolavezetés változtat eddigi osztályszervezési gyakorlatán, eleget téve az SNI-s gyermekek és a HHH-s tanulók integrált elhelyezésének. A képviselő-testület a soron következő, 2008. június 24-ei testületi ülésén dönt az indítható 1. osztályok számáról. A beiratkozási létszám jelenlegi állása szerint az iskolavezetés 4 osztály beindítását javasolja a fenntartó felé. Az elsős osztályok továbbra is a Wesselényi utcai telephelyen fognak működni. Az iskola felmérése szerint 84 fő tankötelezett van a településen, közülük a nagyecsedi iskolába 81-en iratkoztak be, 31%-uk (25 fő) HHH- tanuló. Szakértői vélemény szerint közülük 1 gyermek középsúlyos értelmi fogyatékos, azonban oktatható integráltan. A tanköteles korú helyi gyermekek közül 3 gyermek a tiborszállási általános iskolába iratkozott be, szeptembertől ott kezdi meg tanulmányait. Ezzel együtt már 45 nagyecsedi gyermek fog a jövő tanévtől a tiborszállási iskolában tanulni. Nagyecsed és Tiborszállás iskolafenntartói között semmiféle megállapodás nem született oktatási feladatátvállalás, illetve feladatmegosztás tekintetében. A fenntartó és az iskolavezetés több intézkedést tett a nagyecsedi gyermekek helyben tartása érdekében. Szülői értekezletet, intézményvezetői tájékoztatót és több alkalommal családlátogatást tartottak az érintettek körében, ennek ellenére a szülők saját döntésük alapján továbbra is a tiborszállási iskolát választották gyermekeik számára. Az érintett gyermekek 85%-a nem a halmozottan
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 98 2008. IVS-Nagyecsed
hátrányos helyzetűek köréből való. Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek aránya 9,13%, amely jelentősen meghaladja az országos átlagot, ami jelenleg 7%. Az SNI-s gyerekek 82 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. Az arányok csökkentése érdekében teljes körű felülvizsgálati programot indít az iskola, igénybe véve a TAMOP 3.3.2. pályázati lehetőségeket.
Ahogyan az előzőekben is említettük, azok az SNI-s gyerekek, akik a szakértői vélemény szerint oktathatók integráltan, a következő tanévtől a normál tanterv szerint haladó osztályokba kerülnek be. Iskolai, tanórai munkájukat gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógus segítik. Az intézményben jelenleg 5 főállású gyógypedagógust, 1fejlesztő pedagógust és 3 gyógypedagógiai asszisztenst foglalkoztatnak. Az SNI-sek integrálása és az évfolyamok közötti HHH-s arányok kiegyenlítése nem egyszerű feladat, alapos és átgondolt beavatkozást igényel, kimunkálásán az iskolavezetés és a fenntartó jelenleg is dolgozik. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében kiemelt figyelemmel kell lenni az iskolai teljesítményre. Mivel a sni-s gyerekek száma meghaladja az országos átlagot, indokolt külön program indítása, amely az érintett gyerekek iskolai sikerességét, előmenetelét segíti elő. E cél elérése érdekében az intézmény pályázatot nyújt be a TÁMOP 3.3.2-es program „Komplex felülvizsgálati, visszahelyezési programok magas sajátos nevelési igényű gyermek-, tanulóaránnyal rendelkező településeken” alprogramjára.
Nagyon magas a tovább nem tanulók aránya, és az iskola továbbtanulási mutatói jelentősen elmaradnak az országos átlagtól,
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 99 2008. IVS-Nagyecsed
ami még rosszabb a HH- és HHH-tanulók körében. Gimnáziumi típusú oktatásba sem a tavalyi tanévben, sem idén nem került be halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. 2006/2007 évet vizsgálva az összlétszámot tekintve megállapítható, hogy a tanulók 12,2%-a, a hátrányos helyzetű tanulók 18%-a, a halmozottan hátrányos helyzetű 30,4%-a nem tanult tovább. A tanulók nagyobb aránya az érettségit adó szakközépiskolai (33,3%) és szakiskola (30%) képzést részesíti előnyben a gimnáziumi (24,5% ), illetve speciális szakiskolai (0%) képzéssel szemben a pályaválasztás során. A HHH tanulók 30,4%-a tanult tovább szakiskolában, szakközépiskolában 39,2%-uk.
Az iskolai eredményesség javítása, az oktatás színvonalának növelése, és a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében az iskola komplex fejlesztése szükséges, amelyet az esélyegyenlőségi program akcióterve dolgoz ki részletesen. Ebben egyebek mellett a továbbtanulási mutatók javítására megelőző, támogató, fejlesztési beavatkozásokat is tervezünk. A továbbtanulás esetében szükséges olyan pedagógiai program kidolgozása, amely a gyerekeket érettségit és/vagy szakmát adó középfokú intézményekbe juttatják be. Ennek érdekében szükséges felvilágosító munka elvégzése is, amely során a tanulókat és a szülőket egyaránt informálják a továbbtanulási lehetőségekről. Ez a munka évek óta folyik az intézményben, azonban igen nehéz a HHH-s gyerekeket és szüleiket meggyőzni a tanulás jelentőségéről, az iskolázottság által nyújtott előnyökről. A településen, a kistérségben igen magas a munkanélküliség, középiskolai, sőt felsőfokú végzettséggel sem igazán tudnak elhelyezkedni a lakosok. További problémát jelent, hogy szakiskola legközelebb a kistérségi központban, Mátészalkán (15 km)
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 100 2008. IVS-Nagyecsed
található, és a tovább nem tanuló 30,4 % HHH-s helyzetű gyerek az alacsony státuszú családok köréből kerül ki, továbbtanulásuk támogatása (anyagiak és szemlélet hiányában) családi részről minimális. Több, a település 20-40 km-es vonzáskörzetében található cég kereste meg munkaerő-felvételi szándékkal a munkanélkülieket. Ez elsősorban idénymunkára, határozott időre szóló foglalkoztatási lehetőséget jelent. Jelenleg konzervgyári munkára 50 fő munkanélküli jelentkezését várják. A munkaerő-toborzásban részt vesznek a polgármesteri hivatal és a Családsegítő Központ munkatársai is. Gyakori probléma, hogy a munkára jelentkezők a határozott időre szóló szerződésben vállaltak ellenére a munkát idő előtt abbahagyják. A probléma megoldása érdekében ki kell dolgozni azt a monitoring rendszert, amely folyamatosan nyomon követi a munkavállalók helyzetét, feltérképezi problémájukat, és kellő időben beavatkozást tud eszközölni. A monitoring tevékenységet a munkaerő toborzásban részt vevő önkormányzati munkatársak végzik.
Nagyecseden 1994 óta működik Ecsedi Báthori István Református Gimnázium és Kollégium. Fenntartója a Református Egyházközség. A gimnázium négy évfolyammal rendelkező nevelési, oktatási intézmény. Az intézmény a nevelést és oktatást a 9. évfolyamon kezdi és a 12. évfolyammal fejezi be. A kollégiumban rendelkezésre álló férőhelyek száma 46, a kollégisták száma 18. Jelenleg 24 tanuló vesz részt az Út az érettségihez Programban, közülük 24 diák HH, ezen belül 16 HHH. 6 tanuló jár be más településről, őket személygépkocsival szállítják szüleik. Az intézményben tanuló 56 diákból 33 HH és 16 HHH gyermek.
4.4.7.1. Összegző megállapítások, problémák az oktatás terén:
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 101 2008. IVS-Nagyecsed
- Nem teljes körű az óvodás korú gyermekek beóvodáztatása. - Az óvoda telephelyei között, valamint az intézményen belüli csoportok között nem kiegyenlített a HH/HHH gyermekek aránya. - A Vasút úti óvoda kivételével, mindkét tagintézmény kapacitáskihasználtsága több mint 100%. - Az iskola telephelyei és az évfolyamon belüli osztályok között nem kiegyenlített a HH/HHH, és SNI tanulók aránya. - Magas az SNI-tanulók aránya az iskolában. - A két tagintézményében (Rákóczi, és Wesselényi úti iskolákban) összevont osztályokban, szegregáltan nevelnek sajátos nevelési igényű tanulókat. - Az emelt szintű oktatásban kirívóan alacsony arányban vannak a HHH gyerekek. - Nagy problémát okoz, hogy a településről sok gyermeket a szomszédos Tiborszállás iskolájába hordanak át. - Magas a lemorzsolódás aránya. - Nagyon magas a tovább nem tanulók aránya, és az iskola továbbtanulási mutatói jelentősen elmaradnak az országos átlagtól, ami még rosszabb a HH- és HHH-tanulók körében. - Az óvodai és iskolai taneszköz-felszereltség nem megfelelő. - Az iskola infrastrukturális feltételei és felszereltsége messze elmarad a szükségestől. - A gimnáziumban nem állnak rendelkezésre a HHH-kompetencia eredmények - A gimnázium infrastruktúrája nem teljes, (Nincs tornaterem, nyelvi labor, számítástechnikai szaktanterem stb.)
4.4.8. A szegregátumok elérhetősége, közlekedési kapcsolata a város központi részével
Nagyecsed megyén és kistérségen belüli elhelyezkedése periférikusnak mondható. A településen egyetlen főút, illetve másodrendű főút sem vezet keresztül, sőt úthálózata ezekhez nem kapcsolódik. Nagyecseden halad keresztül K-Ny irányban, majd É-D irányban a 4922. számú Györtelek- Nagyecsed-Mérk-Vállaj közlekedési út. Másik fontos forgalmú útja a 4921. számú Fábiánháza-Nagyecsed összekötő út. A forgalomáramlás meghatározó útja azonban az önkormányzat tulajdonában lévő Vasút út, amely Mátészalka felé a 4918. sz. közlekedési
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 102 2008. IVS-Nagyecsed
úthoz csatlakozik. Erre az útra fűződnek fel derékszögben a Nyugati szegregátum területén található utcák. Közlekedési kapcsolata így a város központi részével, sőt a környező településekkel is jónak mondható. Távolsági autóbuszjárat útvonala. A Déli szegregátum a 4922. számú Györtelek-Nagyecsed-Mérk-Vállaj közlekedési úthoz, szilárd burkolattal csatlakozik. A városközpont megközelíthetősége akadálytalan. Távolsági autóbuszjáratnak szintén útvonala. A Dél-keleti szegregátum területe van a legközelebb a városközponthoz. A kiépítetlen utak aránya itt a legnagyobb, de azok járhatósága a gépjárműforgalom számára is megoldott, illetve kiépített járdán a gyalogos közlekedés lehetséges. A Keleti szegregátum a Györtelek és Tyukod települések felé vezető közlekedési úthoz csatlakozik. A városközpont megközelíthetősége akadálytalan, a távolsági autóbuszjáratnak 500 méteren belül megállója van a környéken.
Az Északi-szegregátum a település központijának főutcájához, az Árpád- Rákóczi úthoz, szilárd burkolatú úttal csatlakozik.
Összességében megállapítható, hogy a szegregátumok elérhetősége, és a városközpottal való közúti kapcsolata jónak mondható.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 103 2008. IVS-Nagyecsed
4.5. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM
Az anti-szegregációs programban olyan, a város egészére, a városrészekre és a már kialakult szegregátumokra vonatkozó programokat, terveket vázoltunk fel, amelyek hozzásegítenek az elsődleges feladathoz, vagyis a már kialakult szegregátumok tovább növekedésének a megakadályozásához. Fontos, és programszerű beavatkozást igényel a kialakult 5 szegregátum felszámolásának a megoldása is, ami viszont már sokkal nehezebb, és kölcsönös együttműködést igénylő feladat. Az alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, a rossz lakáskörülmények és lakókörnyezet általános problémaként mutatkozik minden szegregátumban.
A helyzetelemző részben megállapítottak alapján a beavatkozás területeit az alábbiak szerint javasoljuk:
4.5.1. Anti-szegregációs célrendszer
Az általános cél a szegregáció csökkentése a településen. Ez egyaránt
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 104 2008. IVS-Nagyecsed
jelenti a társadalmi és a környezeti területen meglévő szegregáció csökkentését. A célokat az iskolázottsági, foglalkoztatottsági mutatók, az infrastrukturális, és a lakhatási körülmények javításával tervezzük megvalósítani.
Ezek alapján az anti-szegregációs célrendszer a következő:
Szegregáció csökkentése
Társadalmi szegregáció Környezeti szegregáció csökkentése csökkentése
Foglalkoztatási Infrastrukturális Lakhatási Oktatási integráció integráció beavatkozások integráció
Közösségfejlesztés
4.5.1.1. Társadalmi szegregáció csökkentése
Az elérendő célok megvalósítása átfogó, egymásra épülő, következetes és jól átgondolt intézkedéseket igényel. A kialakult szegregátumok, illetve a veszélyeztetett területek növekedésének megállítása, a társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében rendkívül fontos az ott élők esélyegyenlőségének növelése oktatási, foglakoztatási és közösségi területen egyaránt.
4.5.1.1.1.Oktatási integráció
Ahogyan azt a helyzetelemzésben láthattuk, a már meglévő szegregátumokban, illetve veszélyeztetett területeken igen magas az
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 105 2008. IVS-Nagyecsed
alacsony iskolázottságúak aránya. Az év elején a város vezetősége elkészíttette a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv-hez szükséges helyzetelemzést, mely alaposan feltárja a településen jelentkező hiányosságokat.
Az oktatás területén jelentkező problémák, hátrányok csökkentése érdekében a legfontosabb, beavatkozást igénylő teendők a következők (részletező táblázat mellékletben csatolva!):
Óvodai integrációt célzó intézkedések:
• Jelenleg a településen nem érhető el minden közszolgáltatás. A korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a gyógytestnevelés biztosításáról települési, kistérségi vagy megyei szinten gondoskodni kell. A családi napközi és a házi gyermekfelügyelet szintén ellátatlan közszolgáltatás jelenleg, így szükséges az erre vonatkozó igényfelmérést elvégezni és szükség esetén a szolgáltatásokat megszervezni. • Az óvodai nevelés a településen három telephelyen biztosított, az intézmény összesen 248 férőhely van. Jelenleg az óvodások száma 266 fő, a kihasználtság 107%-os.. Az ÉAOP-2007-4.1.1/2F intézkedésre benyújtott pályázatban tervezett új óvoda építésével a pályázat támogatása esetén a férőhelyek száma 72 új hellyel 320-ra növekszik, amely megoldja a településen élő óvodáskorú gyermekek teljes beóvodázásának az infrastrukturális feltételét. Sikertelen pályázat esetén az önkormányzatnak tervet kell kidolgozni az óvodáztatásra vonatkozóan, fel kell mérni, hogy esetlegesen csak önerőből milyen formában tudja ellátni az óvodai nevelést, a HHH-s
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 106 2008. IVS-Nagyecsed
gyerekek beóvodáztatását. Ennek határideje, sikertelen ÉAOP pályázat esetén 2008. december 31. • Az egyes telephelyek között jelentős HHH-s eltérés tapasztalható, a Vasút úti óvodában van a HHH-s gyerekek 77%-a, míg a másik két telephelyen ez az arány 7% és 8%. Az egyes telephelyek között erőteljes szegregáció tapasztalható, amely beavatkozást igényel. A HHH-s arányok ilyetén alakulása csak részben magyarázható a települési jellemzőkkel, a körzethatárok megváltoztatásával ezek az arányok elméletileg nagymértékben befolyásolhatóak. A képviselő-testület a soron következő (2008. június 24.) testületi ülésén dönt a körzethatárok módosításáról a HHH-s arányok kiegyenlítése érdekében. A jegyzői gyámhatóság körzetenkénti, illetve utcák szerinti adatszolgáltatásából az óvodavezető tájékozódott az óvodába felvételt kérők közötti HHH-s arányokról, mely alapján javasolja az új körzethatárok kialakítását. A testületi döntés értelmében 2008. szeptembertől az óvoda a törvényi előírásoknak megfelelően folytatja tovább tevékenységét. • Az egyes óvodai csoportokat vizsgálva megállapítható, hogy az óvodán belüli szegregáció is jellemző a feladatellátási helyekre. Különösen a Vasút utcai óvoda két Nagycsoportjában figyelhető meg (Nagycsoport I. és Nagycsoport II.). Az óvodán belüli szegregáció gyakorlatát meg kell szüntetni, csoportátszervezéssel, más csoportszervezési gyakorlattal orvosolni szükséges (körzethatárok módosítására előterjesztés készül a döntéshozók következő, 2008. június 24-ei ülésére!). Az óvodát alkalmassá kell tenni az integrációs normatíva igénybevételére. Az óvoda vezetése kidolgozza azt a csoportszervezési koncepciót, amely a párhuzamos csoportok esetében megszünteti az óvodán belüli szegregációt és azt 2008. szeptemberétől bevezeti az érintett tagintézményekben. A csoportszervezésnél elsődleges szempontként kell érvényesíteni,
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 107 2008. IVS-Nagyecsed
hogy a párhuzamos csoportok között a HHH-s gyerekek aránya közötti eltérés ne legyen nagyobb 25%-nál. • Az óvodáskorú gyerekek közül jelenleg 63 gyermek nem vesz részt óvodai nevelésben, közülük 50 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. A településen törekedni kell a teljes beóvodáztatásra, ennek érdekében szükséges a szülőkkel felvenni a kapcsolatot és felvilágosítani őket az óvodai nevelés fontosságáról. Ennek eredményeként pontosan fel kell mérni, hogy hány halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodai neveléséről szükséges 2008. szeptemberétől gondoskodni. A teljes beóvodáztatás érdekében egy munkacsoport szerveződik az óvodavezető, a családsegítő központ, a gyermekjóléti szolgálat, a Roma Iroda, és a CKÖ, illetve az érintett utcák képviselőiből. Annak érdekében, hogy minden 3 éves gyerek óvodai nevelésben részesüljön, valamint valamennyi gyermek folyamatosan óvodába járjon feladatuk a felvilágosító, információs tevékenységen túl a folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel családlátogatások keretében, az információáramlás zökkenőmentes biztosítása a problémák azonnali kezelése érdekében. A csoport felállításához szükséges előkészületek 2008. júliusában megkezdődnek: kiválasztásra kerülnek az alacsony státuszú lakosság utcáiból azok a potenciális segítők, akik megfelelő befolyással rendelkeznek az érintett réteg szemléletformálásban. A munkacsoport felállítását belső képzés követi, mely során a konkrét feladat-meghatározás mellett megfogalmazásra kerül a végrehajtási és ellenőrzési folyamat is.
Iskolai integrációt célzó intézkedések:
• Az általános iskolai oktatás a település önkormányzati fenntartású intézményében, három telephelyen történik. A tanulók létszáma
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 108 2008. IVS-Nagyecsed
jelenleg 690 fő. Az egyes telephelyek közötti HHH-s eltérés meghaladja a 25%-os arányt. Ez a Rákóczi utcai és a Wesselényi utcai telephelyek esetén tapasztalható. Az egyes telephelyek esetében megfigyelhető az is, hogy az alsó tagozatos és felső tagozatos oktatás külön telephelyeken valósul meg. Az egyes telephelyek közötti különbségek esetében meg kell vizsgálni, hogy az oktatás átszervezésével megoldható-e a telephelyek közötti eltérések kiegyenlítése. • Az egyes telephelyeket vizsgálva megállapítható, hogy minden évfolyam párhuzamos osztályai között tapasztalható a szegregáció, a párhuzamos osztályok között a HHH-s tanulók eltérése meghaladja a 25%-os határt. Ennek oka egyrészről az emelt szintű oktatásban kereshető, amelyben szinte egyáltalán nem vesznek részt HHH-s tanulók. A jelenlegi első osztályok tanulói között a HHH-s arányok viszonylag rendezettek, kis számban, de vesznek részt halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek is. Tapasztalható azonban a normál tantervű osztályok közötti, 25%-nál magasabb HHH-s eltérések is. Az osztályok közötti szegregáció megszüntetése érdekében kidolgozza az emelt szintű oktatásba való integrációt, valamint megkezdi a közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésben megfogalmazott problémáikra az intézkedési terv kidolgozását 2008. szeptember 30- ig. • A normál tantervű osztályok esetében osztályátszervezéssel szükséges megvalósítani a maximum 25%-os HHH-s eltérést. Erre már a bejövő első osztályok esetében figyelemmel kell lenni. A jelenlegi alsó tagozatos diákoknál a felső tagozatba lépéskor osztályátszervezéssel szintén úgy kell alakítani az osztályokat, hogy a HHH-s eltérés ne haladja meg a 25%-ot. Az önkormányzat alapító okiratában rögzítette, hogy felmenő rendszerben megszünteti a szegregációt.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 109 2008. IVS-Nagyecsed
„…14.)sajátos nevelést igénylő tanulók integrált oktatása, nevelése felmenő rendszerben azon tanulók esetében, akik a szakértői vélemény szerint integráltan oktathatók.” (részlet Nagyecsed Város Önkormányzatának 209/2007. (XII.18.) KT. számú, az általános iskola alapító okiratának módosításáról szóló határozatból)
Az alsó tagozaton az 1-3. osztályokban az intézményben már a következő tanévtől (2008/09) megvalósul az integráció.
Az SNI-sek megsegítése a már korábban említettek szerint a jelenleg alkalmazásban álló 5 gyógypedagógus és 2 pedagógiai asszisztens órai részvételével történik. Az egyéni képességeknek megfelelő oktatás, nevelés sikeressége érdekében bővíteni szükséges a szakember- ellátottságot, melyet a TÁMOP 3.3.2. pályázat keretében oldunk meg.
• Az általános iskola vonatkozásában tapasztalható, hogy 52 gyermek a szomszédos településekre jár át. A gyerekek többsége (42 fő) a szomszédos Tiborszállásra utazik, ahol nincsenek roma tanulók. Az iskola infrastrukturális hátterének és pedagógiai kultúrájának fejlesztésével törekedni kell az eljáró gyerekek számának csökkentésére, a folyamat megállítására, lassítására. • Az iskolai lemorzsolódás esetében megállapítható, hogy az évfolyamismétlők száma az országos átlag alatt volt. Magas viszont a magántanulók száma, valamint a 250 óránál többet hiányzó tanulók száma. A magántanulói státusz felülvizsgálatát el kell végezni, csak különösen indokolt esetben, a törvényi szabályozásnak megfelelően szabad ezt a státuszt engedélyezni. A 250 óránál többet hiányzó tanulók esetében szükséges a szülőkkel történő folyamatos
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 110 2008. IVS-Nagyecsed
kapcsolattartás, szükség esetén a CKÖ és a Roma Iroda munkatársainak bevonásával.
• Az iskola továbbtanulási mutatói szerint a HHH-s gyerekek jelentős része szakiskolában folytatja tanulmányait. A továbbtanulás esetében szükséges olyan pedagógiai program kidolgozása, amely a gyerekeket érettségit adó középfokú intézményekbe juttatják be. Ennek érdekében szükséges a pedagógiai módszertani reperoár bővítése, valamint felvilágosító munka elvégzése is, amely során a tanulókat és a szülőket egyaránt informálják a továbbtanulási lehetőségekről. • A kompetencia mérések eredményei elmaradnak az országos átlagtól minden mért területen. A HH/HHH-s gyerekek eredményeire vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, ezt a jövőben figyelemmel kell kísérni, szükséges iskolai felelő kijelölése és az adatok folyamatos és pontos felmérése, A kompetencia eredmények javítása érdekében szükséges külön pedagógiai program kidolgozása és ennek eredményességének követése. Ennek során külön figyelemmel kell lenni a HHH-s gyerekek eredményességére. • A tanórán kívüli programok esetében alacsony a HHH-s gyerekek részvétele az alapfokú művészetoktatásban, valamint a napközis ellátásban. Mindkét esetben törekedni kell a gyerekek minél szélesebb körben történő bevonására. Az alapfokú művészetoktatás esetében egy megelőző igényfelmérés után az oktatás tartalmát igazítani kell a valós igényekhez. A napközis nevelés során törekedni kell a HHH-s gyerekek minél szélesebb bevonására, ennek érdekében a szülőkkel fel kell venni a kapcsolatot és szükséges informálni ennek fontosságáról őket. A jelenleg 1-2. osztályban működő iskolaotthonos napközit 2008. szeptemberétől kiterjesztjük
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 111 2008. IVS-Nagyecsed
a 3. osztályra, a következő tanévtől pedig az egész alsó tagozatban megvalósul a program. • Az iskolán kívüli segítő programokban 46 tanuló vesz részt. Ezt a gyakorlatot a jövőben is fenn kell tartani, lehetőség szerint bővíteni szükséges. • Az általános iskolában korábban igényelték mind a képesség- kibontakoztató, mind az integrációs normatívát. Ez a gyakorlat a 2007/2008-as tanévtől megszűnt. Az iskolában meg kell teremteni azt a szakmai és adminisztratív hátteret, amely lehetővé teszi az integrációs normatíva újbóli igénylését. • Az iskolában a humán erőforrás megfelelő, nincs a szakos ellátottsággal probléma. • A módszertani képezettség területén is tett az intézmény előrelépéseket, de az iskola mutatóit figyelembe véve ezen a területen további lépések szükségesek. A továbbképzési tervekben szükséges hangsúlyozottan szerepeltetni az integrációt elősegítő módszertanok területén történő továbbképzéseket.
Szükséges továbbá a tanulók továbbtanulási hajlandóságát olyan, a térségben versenyképes, valamint hiányként jelentkező szakmák elsajátítására irányítani, mellyel a későbbiekben tartósan munkát tudnak vállalni.
A továbbtanulási mutatók, esélyek javítása érdekében a fenntartó az iskolavezetéssel közösen programot dolgoz ki a TÁMOP 3.3.2. keretében 2008. szeptember 30-ig. A program elsősorban a 7. és 8. osztályos diákok részére szervezett normál szakiskolákban, valamint az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben és hiányszakmát oktató szakképző intézményekben való továbbtanulást segíti elő.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 112 2008. IVS-Nagyecsed
4.5.1.1.2. Foglalkoztatási integráció
A fentiek megvalósítása mellett törekednünk kell arra is, hogy a már nem tanköteles, de általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők ösztönözve legyenek abban, hogy saját iskolai hiányosságaikat pótolják, illetve felnőttképzés során megszerezett ismereteikkel képesek váljanak arra, hogy a munkaerő-piac aktív résztvevőivé váljanak. A munkaerő-piaci integrációt képzési, átképzési, elhelyezkedést segítő programokkal kívánjuk előmozdítani. Településünkön az aktív korúakon (15-59 évesek) belül igen magas arányban vannak jelen olyanok, akik legfeljebb csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és olyanok is, akik nem végezték el a 8 osztályt. Utóbbiak számára folyamatosan szervezünk felzárkóztató programokat, sikerrel. Bár az általános iskola alapító okiratában szerepel a felzárkóztató képzés szervezése, leginkább magán képzőszervek bonyolítják az oktatást, a vizsgáztatás azonban az iskola kompetenciája. Az önkormányzat 2004-ben nyert pályázaton támogatást felzárkóztató program szervezésére, az akkori támogatás közmunkához kötött volt. A pályázat keretében 22-en végezték el az általános iskola 7.-8. osztályát. Felzárkóztató program szervezése jelenleg is folyamatban van, több, mint 30 fő jelezte részvételi szándékát. Meg kell teremteni a lehetőséget a Lépj egyet előre iskolarendszeren kívüli képzésben való részvételre is. Ez az ingyenes felnőttoktatási program azon tartósan munkanélküli számára biztosít ismeretszerzést, aki: - rendelkezik legalább 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvánnyal és szándéka az alapfokú iskolai végzettség megszerzése képzés keretében; - nem rendelkezik 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvánnyal és a szakképzés megkezdéséhez szükséges közismereti és szakmai
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 113 2008. IVS-Nagyecsed
kompetenciák megszerzésére irányuló felzárkóztatási képzésben és az ezt követő szakképzésben kívánt részt venni; - alapfokú végzettséggel rendelkezik, szakképzettséggel viszont nem, de szándékában áll azt megszerezni erre irányuló szakképzésben; - érettségivel rendelkezik, de nem rendelkezik szakképzettséggel és olyan programban kíván részt venni, amelyre a munkaerő-piacon kereslet mutatkozik; - azok a felnőttek, akik már rendelkeznek valamilyen szakmai előképzettséggel, lehetőséget kapnak magasabb szintű, hiányszakmára irányuló szakképesítés megszerzésére; - az elavult szakmával rendelkező felnőttek számára lehetőséget biztosít a program olyan új szakképesítés megszerzésére, amely után kereslet mutatkozik a munkaerő-piacon.
A Lépj előre egyet program sikeressége érdekében szükséges az érintettek széles körű tájékoztatása, a munkaügyi központtal történő együttműködés elősegítése, melyben nagy segítséget nyújthatnak a város roma irodájában foglalkoztatott romasszisztensek. Az előbbiekben említett 2, középfokú végzettségű roma személy foglalkoztatása sikeres: közreműködésüknek, tevékenységüknek köszönhetően többek között nőtt a beóvodázási arány, csökkentek az iskolai hiányzások, nőtt az ösztöndíjpályázatokon való részvétel. Az alacsony státuszú lakosok számára nagy segítséget nyújtanak a munkaügyi központnál történő regisztrálásban, mely hozzájárul a képzésekben való részvételhez. Az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében tervezi további roma asszisztensek alkalmazását. A munkavállalás területén jelentkező problémák kezelésére indokolt egy mentori rendszer kidolgozása, amely a potenciális munkavállalókat a munkavállalás folyamatában segíti. A tevékenység alapvetően arra
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 114 2008. IVS-Nagyecsed
irányul, hogy a munkanélküli, de potenciális munkavállalóként megjelenő lakosok megfelelő informálása, a jelentkezéshez szükséges adminisztratív teendők segítése megtörténjen. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkavállalók nyomonkövetése, menet közbeni segítése is szükséges, amely során fel kell térképezni, hogy a munkavállalás során milyen problémák jelentkeznek, és a problémák megoldásában folyamatos támogatói hátteret szükséges biztosítani. A megvalósítás során alapvetően a rendelkezésre álló humán erőforrással kell gazdálkodni, munkájuk átgondolt megszervezésével szükséges elősegíteni a munkavállalás sikerességét. A városban működő Roma Iroda munkatársai a közvetlen kapcsolattartásban segíthetik a munkát, valamint a CKÖ képviselőinek a bevonására is törekedni kell, de alapvető feladatként az önkormányzatnak kell ezen a területen lépéseket tennie. A sikeres munkavállalás érdekében az önkormányzat 2008. december 31-ig kidolgozza „mentorálási programját”, amely az alacsony státuszú lakosság munkavállalását, valamint a munkaviszony fenntartását kívánja előmozdítani.
4.5.1.1.3. Közösségfejlesztés
A közösségfejlesztés rendkívül fontos az emberek, közösségek gondolkodásmódjának, szemléletének formálásában, mely által fokozatosan képessé válnak az önállóságra, a fejlődésre, az önmegvalósításra.
Az önkormányzatunk a kisebbségi önkormányzattal együttműködve tervezi egy közösségi ház kialakítását, ahová számos, az életminőséget javító, a mindennapi életet megkönnyítő, segítő szolgáltatást kíván telepíteni. Településünkön az elmúlt évben nyertes HEFOP pályázat eredményeként családbarát programok kidolgozása zajlott. Az esélyegyenlőség elősegítése érdekében fontos szerepet kapott a már említett roma iroda, az ott dolgozók tevékenységének, hatékonyságának
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 115 2008. IVS-Nagyecsed
javítása. A többnapos tréningen - melynek kezdő lépése a problémák azonosítása volt- , valamennyi, a romákkal napi kapcsolatban álló önkormányzati intézmény (óvoda, iskola, polgármesteri hivatal, Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ, Egészségház, művelődési ház, CKÖ, civil szervezetek) vezetője, illetve munkatársa jelen volt. Már ekkor megfogalmazódott a közösségi ház létrehozása, melynek ötletét a roma iroda egyik asszisztense, aki egyben kisebbségi önkormányzati képviselő is szorgalmazta. A jelenleg is alkalmazásban álló asszisztensek mellé a hátrányos helyzetűek köréből meg kell keresni azokat a személyeket, akik bevonhatók a programok tervezésébe, megvalósításába, segítséget nyújtanak a felmerülő problémák megoldásába.
A közösségi házban helyet kapnak: - a képzésekhez, munkalehetőségekhez hozzásegítő tájékoztatók, - tanoda, különböző képzések - egészségmegőrző-, felvilágosító programok, - bűnmegelőzési programok-, - hagyományőrző-, kulturális programok, - játszósarok, - a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló kezdeményezések.
A siker érdekében meg kell nyerni mind több önkéntest, civil szervezetet, az egyházakat, amelyek az érintett rétegekkel együttműködve pozitív irányba mozdítják az alacsony státuszúak helyzetét.
A közösségi ház kialakításáig folyamatos programszervezéssel igyekszünk az alacsony státuszú lakosokat, gyermekeiket motiválni. Az önkormányzati intézményekben jelenleg is zajlanak olyan programok, melyeket a közösségi házba tervezünk telepíteni. Az óvodában rendszeresen szervezünk bemutatkozó műsorokat, melynek keretében a szülők
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 116 2008. IVS-Nagyecsed
megtekinthetik gyermekeik produkcióit, betekintést nyerhetnek az óvodai életbe. Az óvodások és iskolások számára szervezett táncoktatáson több, mint 100 gyermek vesz részt, a romaasszisztens a művelődési házban heti két alkalommal tanítja a gyermekeket. Ezen kívül, szintén a gyermekek számára működik a művelődési ház keretén belül 2 cigány gyerekklub, mely a hagyományok ápolásán túl kézműves foglalkozásokat, kirándulásokat, gyermekprogramokat szervez. A roma iroda asszisztensei a Családsegítő Központ munkatársaival együttműködve nyáron játszóház kitelepítését tervezik az alacsony státuszú lakosok egyik legnépesebb utcájába, melyet a későbbiekben, a kapcsolódó programokkal (felvilágosító-, egészségmegőrző program, bűnmegelőzési program, stb.) a művelődési házba telepítünk át. Tavaly első alkalommal szervezett a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat nyári napközit, amely elsősorban HHH-s gyerek számára volt meghirdetve. A szervezők helyi civilekkel (pl.: Lovasklub, Hagyományőrző Néptánccsoport, Fűvészkert Társaság) 2 héten keresztül napi 8 órában értékes, hangulatos programokkal segítettek a szabadidő hasznos eltöltésében. A napközi folyamán a gyermekek számára napi háromszori étkezést is biztosítottak, ezen kívül együtt is készítettek ételeket. A program (bár viszonylag kevés, 20 fővel zajlott) sikeres volt, a résztvevőkön kívül nagyon sokan jelezték igényüket az idei évre.
4.5.1.2. Környezeti szegregáció csökkentése
A szegregátumokban élő lakosság számára élhetőbb környezeti és lakhatási körülményeket szükséges megteremteni. Jelent ez egyrészt jobb infrastrukturális feltételeket, továbbá a lakhatási körülmények közelítését a városi átlaghoz.
4.5.1.2.1. Infrastrukturális beavatkozások
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 117 2008. IVS-Nagyecsed
A helyzetelemző részben bemutatásra került a város infrastrukturális téren meglévő hiányossága. A hiányosságok felszámolásánál fokozott figyelmet szükséges fordítani a szegregátumok helyzetére. Útépítés tekintetében a Nyugati szegregátum az, ahol a legnagyobb eséllyel van lehetőség arra, hogy a közeljövőben javuljon a közlekedés helyzete. A Lutheránus utca útépítéséhez az engedélyezési tervdokumentáció már rendelkezésre áll, a Síp utcán pedig két lakás kerítésáthelyezését követően a tervezési folyamat, és az engedélyezési eljárás elindulhat. A többi szegregátum, illetve a Nyugati szegregátumban található Batthyány utca esetében sokkal bonyolultabb a helyzet, ott mihamarabb szükséges tárgyalásokat folytatni, egyrészt a lakossággal, a döntéshozókkal, illetve az engedélyező hatósággal annak érdekében, hogy minden fél számára elfogadható megoldás születhessen.
A lakossági hulladék elhelyezésének és kezelésének kérdése szintén mihamarabbi beavatkozást igényel. Első lépésként fel kell tárni a probléma okát, és miértjét, a CKÖ képviselője, a roma asszisztensek és a Szociális Alapszolgáltató Központ munkatársai által fel kell keresni személyesen azokat az ingatlantulajdonosokat, akik nem vásárolták meg a hulladékgyűjtő edényeket. Felmérést kell végezni arról, hogy hány ingatlant érint a probléma, illetve hány család esetében van igazolt pénzügyi akadálya annak, hogy a hulladékgyűjtőket megvásárolják. Ennek függvényében meg kell vizsgálni, hogy van –e lehetőség az önkormányzat, illetve a kisebbségi önkormányzat részéről pénzügyi részhozzájárulást nyújtani a beszerzéshez. Azoknak a családoknak, akik egyáltalán nem tudnak hozzájárulni anyagilag a hulladékgyűjtő beszerzéséhez, és így az esetleges részhozzájárulást sem tudják igénybe venni, ott a szolgáltató által rendszeresített hulladékgyűjtő zsákokat kell kiosztani.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 118 2008. IVS-Nagyecsed
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Porgram megvalósítása folyamatban van, melynek keretében Nagyecseden is épül egy hulladéklerakó telep. A tervek szerint 2008-ban kezdődő beruházás esetében ösztönözni szükséges a szegregátum lakosait a program által nyújtott szolgáltatás igénybevételére. Vagyis, hulladékszállítási díj megfizetésével bekapcsolódni a rendszeres hulladékgyűjtési programba.
A társadalmi integráció elérését segítő közösségfejlesztő, esélyegyenlőség megvalósítását tartalmazó tevékenységek infrastrukturális hátterének biztosítása érdekében közösségi ház létrehozását tervezzük a Nyugati szegregátum területén. Ehhez területi igénybevétel szükséges, így az önkormányzatnak első lépésként ingatlant kell vásárolnia a körzetben, majd elkészíteni a fejlesztési dokumentumot, amely alapján pályázati úton forrás teremthető a megvalósításhoz.
4.5.1.2.2. Lakhatási integráció
A lakhatási körülmények javítása terén elsődleges feladat annak megakadályozása, hogy a már kialakult alacsony státusz területek tovább ne növekedjenek. Az itt élők saját tulajdonú lakásokban laknak, melyeknek értéke a legtöbb esetben alacsony, értékesítését követően a befolyó összegből nem tudnának a város jobb körülményekkel rendelkező területein másik lakást vásárolni. Az önkormányzat cserelakásokkal, használaton kívüli bérlakásokkal nem rendelkezik, így elsősorban a prevenciót elvét kívánjuk alkalmazni, vagyis megelőzni, megakadályozni, hogy újabb lakások épüljenek a szegregátumokban, illetve újabb hátrányos helyzetű lakosság költözzön be oda. Ehhez jogi eszközök szükségesek, vagyis módosítani kell a település érvényben levő szabályozási tervét, miszerint új telkek nem alakíthatóak ki
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 119 2008. IVS-Nagyecsed
a területeken, továbbá új ingatlan telekmegosztás révén nem épülhet. A meglévő ingatlanok bővítése csak azok komfortfokozatának növekedésével engedélyezhetők. A jelenleg érvényben lévő szabályozási tervben ki vannak jelölve azok a területek, ahol új építési telkeket lehet nyitni. A szegregátumok növekedésének megakadályozása érdekében az alacsony státuszú emberek részére a lakáshoz jutás támogatása céljából az önkormányzat arányosan biztosít építési telkeket az újonnan kialakítandó területeken.
A lakások komfort fokozatának növelése érdekében fel kell tárni az adódó lehetőségeket. 2005-ben a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet által elkülönített roma koordinációs és intervenciós keret terhére elindult egy program, amelynek keretében lakhatási integrációt elősegítő, lakás-felújítási programokat is támogattak. Önkormányzatunk pályázott a támogatásra, a döntéshozó látogatást tett az érintett területeken, de a második fordulóba már nem jutott be a programunk. Ilyen támogatási célú, vagy egyénileg, ingatlantulajdonosok által pályázható források felkutatását, a pályázat kidolgozását a Roma Iroda munkatársai részvételével meg kell oldani.
A lakókörnyezet tisztaságára, zöld terület növelésére vonatkozó programokat kell indítani. Közmunkaprogramok, Zöld Forrás Program keretében az elmúlt időszakban voltak kimondottan „Cigánytelepek lakhatóbbá tételére” irányuló felhívások, melyeken a kisebbségi önkormányzattal együttműködve a helyi önkormányzat is részt vett. A roma asszisztensek közreműködésével figyelni kell az adódó pályázati lehetőségeket, és hatékonyabban kell ezekben a programokban a jövőben részt venni.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 120 2008. IVS-Nagyecsed
4.6. Társadalmi integráció
A tervezett programok többségi társadalommal való elfogadtatása, az előítéletek oldása, a toleráns, befpgadó társadalmi légkör kialakítása érdekében fontos a lakosság tájékoztatásán túl a kommunikáció, a közvélemény formálása, egymáshoz közelítése. A programokat egyrészt meg kell ismertetni a lakossággal, melyet a helyi médián keresztül (Ecsedi Hirmondó, M1TV) tervezünk, továbbá a problémáról szükséges közvetlenül kommunikálni, amelynek kiváló színtere a lakossági fórum.
A program előrehaladását 2 évente szükséges felülvizsgálni, melynek tapasztalatai alapján szükség esetén az anti-szegregációs tervet módosítani kell.
4.7. INTÉZKEDÉSI TERV
FELADAT FELELŐS FORRÁS HATÁRID Ő
OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ Korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő NVÖ, Óvoda TÁMOP 2008. felkészítés, gyógytestnevelés 3.3.2. szeptemb megszervezése er Családi napközi és gyermekfelügyelet NVÖ, Szatmári TÁMOP igényének felmérése, szükség esetén Kistérségi Szociális 3.3.2. a szolgáltatás megszervezése Alapszolgáltatási Központ Teljes beóvodáztatás megvalósítása NVÖ, CKÖ, Roma TÁMOP Iroda, 3.3.2. Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ Óvodai, és óvodán belüli szegregáció NVÖ, Óvoda TÁMOP 2008/2009 megszüntetése vezetősége 3.3.2. -es tanév
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 121 2008. IVS-Nagyecsed
Általános iskolán belül a szegregáció NVÖ, Általános iskola TÁMOP 2008/209- megszüntetése felmenő rendszerben, vezetősége 3.3.2. es tanév 1-4. osztályban a 2008/2009-es tanévtől A HHH tanulók iskolai telephelyek NVÖ, Iskola TÁMOP 2008/2009 közötti kirívó aránykülönbségeinek vezetősége, CKÖ 3.3.2. -es tanév csökkentése A TÁMOP 3.3.2. pályázati Általános iskola TÁMOP 2008. lehetőségeket kihasználva az iskola 3.3.2. szeptemb átfogó felülvizsgálatot kezdeményez, er illetve programot indít annak érdekében, hogy az SNI-s diákok normál szakiskolába, vagy érettségit adó középiskolába tudjanak továbbtanulni. Az önkormányzat alapító okiratában NVÖ, CKÖ, Általános TÁMOP 2012 rögzítette, hogy felmenő rendszerben iskola 3.3.2. megszünteti a szegregációt, így az összevont osztályok problémája is megszűnik. A 7.- 8.-osok számára különbözeti vizsgára felkészítő programot szervez a TAMOP pályázatok igénybevételével. Az önkormányzat már a következő tanévtől megszünteti az alsós osztályok között meglévő HHH, valamint SNI-szegregáció problémáját az 1-3. osztályokban. Feladat az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekben, megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. Az SNI-s gyerekek integrációjával egy időben ki kell dolgozni a megsegítés módszerét, megfelelő számú szakembert biztosítani kell. Az emelt szintű oktatásba történő NVÖ, CKÖ, Roma TÁMOP 2010 integráció érdekében programot Iroda, Általános iskola 3.2.2. dolgoz ki a fenntartó az intézménnyel közösen. Szükséges az iskolafokok közötti NVÖ, CKÖ, Roma TÁMOP 2008/2009 átmenet elősegítése, a lemorzsolódás Iroda, Általános iskola 3.2.2 tanév megelőzése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók utánkövetésének megvalósítása érdekében intézményi együttműködések támogatása és biztosítása. A magántanulók arányának visszaszorítása érdekében komplex felülvizsgálati programot tervezünk. FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓ Felzárkóztató programok szervezése, NVÖ; Dancs Lajos Munkaügyi 2008-tól
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 122 2008. IVS-Nagyecsed
bonyolítása Ének-zene Tagozatos kp. Általános és ÁFSZ Zeneiskola „Lépj egyet előre” program keretében NVÖ; Dancs Lajos TÁMOP 2008-tól iskolarendszeren kívüli képzések Ének-zene Tagozatos 2.1.1 beindítása Általános és Zeneiskola, Ecsedi Báthori István Református Gimnázium KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A Közösségi ház létrehozását NVÖ, CKÖ, Roma 2010 követően egészségmegőrző, Iroda, Önkormányzati felvilágosító és egyéb programok intézmények, Egyház, szervezése Rendőrőrs, Civil szervezetek Közösségfejlesztő szakember NVÖ Munkaügyi 2010 foglalkoztatása kp. Tanoda program beindítása NVÖ, Általános iskola, 2009 Roma Iroda INFRASTRUKTURÁLIS BEAVATKOZÁSOK Síp utca útépítési engedélyezési NVPMH NVÖ 2008 tervdokumentációjának elkészítése Városüzemeltetési Iroda Lutheránus és Síp utca útépítése NVPMH LEKI 2009 Városüzemeltetési ÉAOP Iroda A csak területi igénybevétellel NVÖ; CKÖ 2008-tól megépíthető utcák lakóival, és az érintett szervekkel tárgyalás folytatása a kivitelezés lehetséges módjáról Lakossági, kommunális hulladék CKÖ, Roma Iroda, CKÖ, NVÖ 2008 gyűjtésének, szállításának megoldása Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ Közösségi ház építése céljából NVÖ 2009 ingatlan vásárlása a Nyugati akcióterületen Közösségi ház építése NVÖ 2010 LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ Nagyecsed város település-rendezési NVÖ - 2008 tervének módosítása 1. és 4. szegregátumban új NVPMH - 2008 teleknyitás és telekmegosztás tilalma Városüzemeltetési Iroda A szegregátumokban meglévő NVPMH - 2008 lakóépületek csak abban az esetben Városüzemeltetési bővíthetőek, ha azzal meglévőnél Iroda magasabb komfortfokozatot
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 123 2008. IVS-Nagyecsed
eredményez. (alacsony komfortfokozatú lakások arányának csökkentése) Lakások komfortfokozatának Roma Iroda 2008-tól növeléseére pályázati források felkutatása Lakóterület tisztasági, zöldfelület Roma Iroda, Zöld Forrás 2008-tól növelési akciók szervezése Fűvészkert Társaság, Munkaügyi NVÖ Kp.
4.8. MELLÉKLETEK
Az anti-szegregációs tervhez kapcsolódó mellékletek a 4. sz. mellékletben csatolva.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 124 2008. IVS-Nagyecsed
5. VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
5.1 Város jövőképe Nagyecsed város, a település arculat, a helyi gazdaság, a turisztikai attrakciók, a szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, közigazgatás, oktatás, szabadidős kikapcsolódási lehetőségek, szociális intézmények) és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével az Ecsedi- Láp térségének elismert, megkerülhetetlen –kisvárosa-központja valamint kiemelt turista célpontja- kíván lenni. Dinamikusan fejlődő, lakosságszámban gyarapodó település.
Jövőkép kulcselemei Meglévő elemek Új elem fejlesztése Kisváros Falusi turizmus fejlesztése Kisvárosi funkciók fejlesztése Turizmus Térségi központ Fejlődő helyi gazdaság/ feldolgozóipar Mikro- térségi központi Önkormányzat aktív közreműködés a helyi szerep fejlesztése gazdaság fejlesztésében (gazdaságélénkítés elemei a jövőképben)
Gazdaságélénkítés elemei a jövőképben
foglalkoztatás gazdaság élénkítési Projektek i hatás (fő) területek Hulladék kezelőüzem Hulladékkezelő beruházás (IVS kapcsolódó 70 kiemelt projekt) Hulladék feldolgozóra épülő a Ipari terület városba települő szelektált közművesítés 100 anyag feldolgozó üzemek (IVS akcióterületi projekt) Városközpont kiemelt terület fejlesztése
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 2008. 125 IVS-Nagyecsed
Szolgáltatásfejlesztés Vállalkozói környezet 80 fejlesztése (IVS akcióterületi projekt) Városközpont kiemelt Turizmus terület fejlesztése (IVS akcióterületi projekt) 50 Turisztikai fejlesztések (IVS és Ecsedi Láp kapcsolódó projektek)
5.2. Nagyecsed - három szintű- stratégiai célrendszere
ÁTFOGÓ CÉL „Minőségi társadalmi környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása”
I. II. III. IV. V. Temati Temati Temati Temati Temati kus cél kus cél kus cél kus cél kus cél Helyi Humán Térségi Turizmu Helyi infrastru erőforrá központ s gazdasá k-túra s i fejleszté g fejleszté szerepk se erősítés fejleszté se e se ör erősítés e városrész célja: 2. városrész célja: Nagyecsed kisvárosi Lakóövezetek és a gazdasági funkcióinak terület fejlesztése fejlesztése(városközpon t)
21.sz.ábra: Stratégiai célrendszer
Átfogó cél:
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 126 2008. IVS-Nagyecsed
Minőségi társadalmi környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása képezi a város hosszú távú átfogó célját, melynek teljesülése esetén a lakosság számára a jelenleginél jobb minőségi társadalmi környezet fog létrejönni, a helyi gazdaság - foglalkoztatási készsége növekedni fog és stabil lesz, arányaiban messze meghaladva a jelenlegi foglalkoztatási színvonalat.
Mutatók:
Jelenlegi Cél- érték Cél- érték Mutatók érték 2015 2026 2006-2007 Városi lakosságszám 6526 fő 1% 5%-os (2006-ban) növekedés növekedés
Munkanélküliek száma 1036 fő 30% 50%-os (2007-ben) csökkentés csökkentés
1. Tematikus cél: Helyi infrastruktúra fejlesztése
Helyi infrastruktúra fejlesztése minden városrészre kiterjed, magában foglalja a városi alap infrastruktúra fejlesztését a szükséges területeken. Közút- közvilágítás – szennyvíz-belvízrendszer fejlesztése, továbbá a közszolgáltatói, oktatási, kulturális, egészségügyi, stb. funkciók fejlesztéséhez szükséges ingatlan beruházásokat és a közösségi célokat szolgáló szabadtéri közterek, parkok kialakítását, fejlesztését.
Mutatók:
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 127 2008. IVS-Nagyecsed
Indikátor 2006 2015 Önkormányzati szilárd burkolatú utak hosszának 20,4 32 növelése (km) Közterek, parkok területe: Zöld terület növekedés 119 30% (ha) Szennyvízhálózat lefedettség - 90% Épített, felújított ingatlanok területe (m2) 400 3000
2. Tematikus cél: Humánerőforrás fejlesztése
A cél elérése a következő területeken jelent fejlesztéseket (nem ingatlan beruházás), projektek indítását: általános iskolai tanulók oktatása a továbbtanulás, munkavállalás szempontjából fontos területeken, felnőtt lakosság szakképzése, átképzése a piaci igényeknek megfelelően, általános és középiskola oktatási fejlesztése új szakirányok kialakításával. Értelemszerűen a cél minden városrészre kiterjed.
Mutatók:
Indikátor 200 2015 6 Speciális képzésben részesülő tanulók száma - 200 (speciális idegen nyelvi és informatikai képzés) Szakképzésben részt vett felnőttek száma - 300
3. Tematikus cél : Térségi központi szerepkör erősítése
Térségi központi szerepkör erősítése, közvetlenül a térség lakossága részére szolgáltató közintézmények fejlesztésével valósítható meg, közvetetten pedig mindazon fejlesztések hozzájárulnak eléréséhez, amelyek segítik a város vonzerejének, egyéb területeken jelentkező
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 128 2008. IVS-Nagyecsed
szolgáltatási színvonalának növelését, bővülését. Pl. kiskereskedelem, lakossági szolgáltatás, foglalkoztatás stb.
Mutatók:
Indikátor 2006 2015 Térségi jelentőségű fejlesztések 1 5
Térségi jelentőségű fejlesztések: Főtér/sétáló utca, koncentrált vendéglátó ipari jelenlét az új városközpontban/bevásárló utca Kkv. szolgáltatókkal, (felnőtt) szakképzési fejlesztése, turisztikai funkciók bővülése, foglalkoztatás/működő – korszerű- Kkv. ipari terület.
4. Tematikus cél: Turizmus fejlesztése
A turizmus fejlesztése, a város gazdasági fejlődésének szempontjából súlyponti kérdés. Nagyecsed a természeti adottságit a turizmus területén csak akkor tudja jobban kihasználni, ha fejleszti turisztikai infrastruktúráját (ez csak részben azonos a városival) és növeli a turisztikai attrakcióinak a számát és ehhez egy hatékony város - marketinget hoz létre és működtet. A turizmus fejlődéséhez a fentieken kívül fejleszteni kell a városi környezetet, a közlekedési infrastruktúrát is.
Mutatók:
Indikátor 20 2015 06 Vendégéjszakák számának növekedése 19 10000 3
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 129 2008. IVS-Nagyecsed
5. Tematikus cél: Helyi gazdaság erősítése
A foglalkoztatás négy egyenlő fajsúlyú pillérét kellene megteremteni a városban. Ezek a következők: turizmus, közszféra, kereskedelem- szolgáltatások, valamint az ipar és mezőgazdaság. Az első három területen az egyes, kettes, hármas és négyes tematikus célok teljesítése növeli a foglalkoztatást, a versenyszférában a foglalkoztatás növelése elsősorban ipari üzemek letelepítésével érhető el, ezt a megfelelő befektetői környezet megteremtésével, az átképzések fejlesztésével és a hatósági feladatkörök, döntési folyamatok meggyorsításával tudja az önkormányzat támogatni.
Mutatók:
Indikátor 20 201 06 5 Aktív – jelenleg önkormányzati- ipari területek - 3 ha nagysága Kkv-k részére Foglalkoztatottak létszáma 300 fő
Városrészek céljai:
1. városrész:
- NAGYECSED KISVÁROSI FUNKCIÓINAK FEJLESZTÉSE
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 130 2008. IVS-Nagyecsed
Mutatók: - Város funkcióellátottsága: új funkciók száma 5 db (közösségi területek a városközpontban, modern a lakossági igényeknek megfelelő polgármesteri hivatal, új oktatási intézmények, fenntartható közlekedés feltételeinek javítása, megújuló kiskereskedelmi szolgáltatások)
2. városrész:
- Lakóövezetek és a gazdasági terület fejlesztése
Mutatók:
Indikátor 200 201 6 5 Közművesített ipari területek nagysága Kkv-k - 3 ha részére Útépítés/felújítás a lakóövezetben 8,6 13 km km
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 131 2008. IVS-Nagyecsed
5.3. Stratégia koherenciája, konzisztenciája
5.3.1.Illeszkedés, összhang a település- fejlesztési koncepcióval, tervvel Nagyecsed város jelenleg hatályos településrendezési tervének módosítása az akcióterv alapján az alábbi pontokon szükséges:
• A vásártér területére vonatkozó övezeti besorolás szabályozása a befogadni kívánt funkció alapján • A templomkert kapcsán a területen elhelyezhető építmények körének újragondolása és rögzítése, valamint a területet határoló szabályozási vonalak kiigazítása • A Rákóczi utca – Komoróczi utak csatlakozásának korrekciója a közlekedési kapcsolat újragondolása alapján. • A Komoróczi, Árpád utcák szabályozásának felülvizsgálata. • A Hunyadi utca al-övezeti átsorolása. • Új igazgatási központ területének övezeti és szabályozási felülvizsgálata. • A „Kisecsed”-i oldalon található sport- és oktatási célú alközpont övezeteinek területi mutatói, illetve szabályozási vonalai. • Városliget tervezett területének átvezetése a rendezési tervre, az így megváltozó övezeti határok korrigálása • A tervezett gyalogos híd szabályozási tervbe való beépítése (a szerkezeti terv már tartalmazza). • Árpád utca és a Kraszna folyó töltése közötti terület övezeteinek felülvizsgálata, térbeli viszonyainak újragondolása. • A városkapu szabályozása.
A módosítások végrehajtása folyamatban van.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 132 2008. IVS-Nagyecsed
5.3.2. Célrendszer koherenciája
Vizsgálat táblázatban összefoglalva:
Szempontok Eredmény A tematikus célok teljesítésével Városi cél és a tematikus a városfejlesztési cél elérhető. célok összhangja Például: Lakóövezet fejlesztését szolgálja a helyi infrastruktúra fejlesztése, az elérhető szolgáltatások fejlesztésével a település vonzereje, a lakosság környezetével szembeni komfortérzete növekszik (pl. humánerőforrás program) Zárványok kialakulása Nem alakul ki zárvány, a város teljes területét lefedik a városrészek. Funkciók megosztása Nem tervezett, egyközpontú kisváros. A tematikus célok elérése Tematikus célok összhangja egymást támogatja. Pl. humánerőforrás fejlesztés
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 133 2008. IVS-Nagyecsed
támogatja a gazdaságfejlesztést
5.3.3. Környezeti állapot
A tervezett intézkedések nem terhelik a környezetet, az alkalmazott BAT technológiának, a fajlagos energiafelhasználás csökkentésének, és a zöld területek növelésének köszönhetően a beruházások környezetre gyakorolt mérlege pozitív lesz, amely nem igényel konkrét intézkedést.
Az ipari területek fejlesztése, - az ipari üzemek léttelepülése -, igényelhet konkrét beavatkozást, azonban ennek jelenleg még csak a menetrendjét lehet feltárni. Az önkormányzat a kockázatotok csökkentése érdekében a környezetet erősen terhelő- különösen a vízbázist- iparágak letelepedését nem támogatja ipari telepen. A környezetvédelmi hatástanulmány készítésére kötelezett esetekben pedig, részt kíván venni a munkában a város érdekeinek eredményes érvényesítése érdekében.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 134 2008. IVS-Nagyecsed
6. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE
6.1. Akcióterületek kijelölésének feltételrendszere
Az akcióterületek kijelölése indikatív- az IVS kézikönyv alapján- a mindenkori pályázati lehetőségek döntik el, hogy a leírt formában vagy más csoportosításban kívánja a város kijelölni, fejleszteni az akcióterületeket.
Akcióterületek: 1. Akcióterület elnevezése: „Városközpont”. 2. Akcióterület elnevezése: „Dél-keleti lakóterület”. 3. Akcióterület elnevezése: „Nyugati lakóterület”.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 135 2008. IVS-Nagyecsed
22. sz.ábra: Városrészek és az akcióterületek
6.2. Akcióterületek leírása (célkapcsolat, funkciók, tevékenységek )
Az egész várost érintő hulladéklerakó programot, mint projektgazda, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék- gazdálkodási Társulás koordinálja. (7.6.3. pontban) A szennyvízrendszer kiépítésére vízi-közmű társulás - Nagyecsed, Mérk, Vállaj , Tiborszállás, Fábiánháza – pályázott. A pályázat önereje -2007- rendelkezésre áll, költségvetése nem terheli az IVS 2008-től esedékes költségvetését. (7.6.2. pontban)
I. SZ. AKCIÓTERÜLET:
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 136 2008. IVS-Nagyecsed
I. ÜTEM: „ NAGYECSED- ÚJ VÁROSKÖZPONT”
Fejlesztendő funkciók: - Közszolgáltatások (önkormányzat) - Új városközpont (új funkció) - Közlekedés (közutak, járdák, parkolók, buszmegállók) - Kiskereskedelem/Piac, Kkv. üzletek, szolgáltatóház - Oktatás-nevelés (bölcsőde, óvoda, iskola) - Egyház (templom)
A fejlesztendő funkciók az alábbi tematikus célok elérését segítik:
- Turizmus fejlesztése (Városközpont, piac) - Helyi infrastruktúra fejlesztése (közlekedés, közút) - Térségi szerepkör erősítése (közszolgáltatások, piac, városközpont) - Humánerőforrás fejlesztése (iskola, óvoda, egyéb oktatás) - Gazdaság fejlesztése (piac, városközpont)
Tevékenységek leírása:
A városrehabilitáció I. ütemében a tervezett városközpont-főtér területén, a Hunyadi úton, a Rákóczi utcától egészen a Szatmárvidék COOP Zrt. épületéig, valamint a Hunyadi utca-Komoróci út-Árpád utca által lehatárolt, közel háromszög alaprajzú területen sétálóutca és közpark kerül kialakításra. Elsősorban a gyalogos forgalom számára kialakított, kiselemes térkőburkolattal ellátott felületekkel, a forgalom terelésére szolgáló kiemelt növénykazettákkal, járószint magasságban lévő – szigetszerűen elhelyezett – zöldfelületekkel, a sétálóutcában kis lombkoronát nevelő lombhullató fákkal, cserjékkel, örökzöld
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 137 2008. IVS-Nagyecsed
növénycsoportokkal, színes, dekoratív (évelő és egy-, illetve kétnyári lágyszárú növényfajokból álló) virágfelületekkel, a közparki részen nagyobb méretű fákkal, gyep- és cserjefelületekkel.
A tervezett új városháza - mely a volt Sárvár étterem rekonstrukciójával épül - teresedésben az újonnan kialakítandó parkosított terület középső részén, illetve a jelenleg is meglévő közpark területén díszmedencével. Az utca teljes hosszában és az előbb említett területen a meglévő és a tervezett épületek stílusával harmonizáló stílusú utcabútorok (padok, hulladékgyűjtők, kandeláberek, információs táblák), valamint igény szerint a város történeti múltjára utaló – azt felidéző – képzőművészeti alkotások, térplasztikák kerülnek elhelyezésre. A sétálóutca kialakításánál, biztosítani kell a tűzoltóság, illetve a mentőszolgálat felvonulásához szükséges szabadon hagyott (min. 6 méter szélességű) területet.
A sétáló utca kialakításának elsődleges célja a városmag kiterjesztése, az egységes zöld felületek, illetve az egységes gyalogos felületek kialakítása.
Ebben az ütemben kerül sor a több, mint 100 éves, karakteres Református Nagytemplom rekonstrukciójára, mely teljes homlokzati felújítást, a nyílászárók cseréjét, elektromos rekonstrukciót, valamint az ács szerkezetek és a héjazat felújítását, továbbá a közvetlen, elkülönített templomkert rekonstrukcióját foglalja magában.
A Református templom közvetlen környezetében a faállomány és a cserjeszint pótlását, valamint virágfelületek kialakítását javasoljuk a templomkerttől északra és nyugatra található különálló telken, közpark kerül kialakításra padokkal, hulladékgyűjtőkkel, a parknak, valamint a templomnak a kiszolgálására ugyanitt parkolók létesülnek.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 138 2008. IVS-Nagyecsed
Pénzügyi terv és ütemezés
Kiadások:
BEAVATKOZÁSOK ÖNKORMÁN MAGÁNTŐKE EGYHÁZ YZAT
VÁROSKÖZPONT (1. AKCIÓTERÜLET)
I. ütem (2008-2010) 1 379 000 15 000 000 50 000 000 000
I. ütem mindösszesen: 1 444 000 000 ÉAOP-2007-5.1.1.D 434 000 000 15 000 000 50 000 000 499 000 000 • Sétáló utca, főtér kialakítása 155 000 000 Hunyadi utcán • Új városháza kialakítása a 201 000 000 Szatmárvidék COOP Zrt. épület rekonstrukciójával + telekvásárlás • Templom és környéke 50 000 000 • Kiskereskedelmi üzletek 15 000 000 felújítása • Marketing stratégia 4 000 000 • Városi rendezvény 2 000 000 fejlesztése vagy új régiós/megyei szintű rendezvény létrehozása, turistaszezonba • „Soft” elemek 21 000 000 • Egyéb szolgáltatás 8 000 000 • Nyilvánosság biztosítása 3 000 000 • Projektmenedzsment 14 000 000 • Előkészítés 26 000 000 KAPCSOLÓDÓ PROJEKTEK 945 000 000 Általános iskolai épületek rekonstrukciója –ÉAOP-2007- 525 000 000 4.1.1/2F pályázatra benyújtva ( (5% önrész) Új óvoda építése – ÉAOP-2007- 4.1.1/2F pályázatra benyújtva (5% 420 000 000 önrész) II. ütem ( 2011-2013) 920 000 000 335 000 000 - II. ütem mindösszesen: 1 255 000 000 Lovas étterem/panzió/kávézó 110 000 000
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 139 2008. IVS-Nagyecsed
Camping 5 000 000 Üzletház 200 000 000 Régészet, feltárás + alapszintű 40 000 000 látogatottság biztosítása Városi piac 20 000 000 Útépítés 80 000 000 Játszóterek 2 db 20 000 000 Helytörténeti gyűjtemény 50 000 000 Tájház- régi parasztház 10 000 000 átalakításával Tornacsarnok 600 000 000 Projektmenedzsment 16 000 000 5 000 000 Előkészítés 84 000 000 15 000 000 III. ütem (2014-2015) 450 000 000 - - Sporttelep fejlesztése 100 000 000 Művelődési ház 100 000 000 Bentlakásos idősek otthona 100 000 000 létrehozása a helytörténeti gyűjtemény rekonstrukciójával és bővítésével Új gyaloghíd és kerékpáros út 100 000 000 építése a Krasznán a Rákóczi utca folytatásaként Egészségház rekonstrukciója, 50 000 000 funkcióváltása, üzletház/ szolgáltatóház kialakítása I-III. ütem összesen 2 749 000 0 350 000 000 50 000 000 00 Dél-keleti lakóterület (2. 240 000 000 10 000 000 - akcióterület) Nyugati lakóterület (3. 160 000 000 100 000 000 - akcióterület) Humánerőforrás fejlesztés 115 000 000 85 000 000 - MINDÖSSZESEN: 3 264 000 545 000 000 50 000 000 000
Bevételek: ÖNKORMÁNYZAT MAGÁNTŐKE EGYHÁZ SAJÁT TŐKE 295 100 000 247 000 000 7 500 000 Városközpont 249 350 000 175 000 000 7 500 000 • I. ütem 112 350 000 7 500 000 7 500 000 • II. ütem 92 000 000 167 500 000 - • III. ütem 45 000 000 - - Dél-keleti lakóterület 24 000 000 5 000 000 - Nyugati lakóterület 16 000 000 50 000 000 - Humánerőforrás fejlesztés 5 750 000 17 000 000 - TÁMOGATÁS 2 968 900 000 298 000 000 42 500 000 Városközpont 2 499 650 000 175 000 000 42 500 000 • I. ütem 1 266 650 000 7 500 000 42 500 000 • II. ütem 828 000 000 167 500 000 -
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 140 2008. IVS-Nagyecsed
• III. ütem 405 000 000 - - Dél-keleti lakóterület 216 000 000 5 000 000 - Nyugati lakóterület 144 000 000 50 000 000 - Humánerőforrás fejlesztés 109 250 000 68 000 000 - MINDÖSSZESEN: 3 264 000 000 545 000 000 50 000 000
II. SZ. AKCIÓTERÜLET: „Dél-keleti lakóterület”
Fejlesztendő funkciók:
- Rekreáció, turizmus (városliget) - Kiskereskedelem/Szolgáltatások - Közlekedés (híd, út) - Temető
A fejlesztendő funkciók az alábbi tematikus célok elérését segítik:
- Turizmus fejlesztése (városliget) - Humánerőforrás (rekreáció, városliget) - Helyi infrastruktúra fejlesztése (Közlekedés) - Gazdaság fejlesztése (Kiskereskedelem/Szolgáltatások)
Fejlesztendő tevékenység:
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 141 2008. IVS-Nagyecsed
A Kraszna mentén húzódó régi református temető zöldfelületi rekonstrukciója elsősorban tájépítészeti feladat, azonban a Kraszna töltésről feltáruló, jelenleg elhanyagolt és rendezetlen látvány felszámolása miatt nem hanyagolható el a beavatkozás városképet javító jelentősége sem. A régi lezárt temető zöldfelületének rendezése, a jelenlegi – főként gyepes – terület fás növényzettel, kerítéssel történő lehatárolása, sétányok kialakítása, a még fennmaradt sírkövek, fejfák további pusztulásának megakadályozása, a még felismerhető sírhantok rekonstrukciója is.
A híd rekonstrukció kialakításánál figyelembe kell venni a Magyar Közút Kht. megbízásából a KILÓMÉ-TERV Tervező és Szolgáltató Bt. által készített 4922. sz. Győrtelek-Mérk összekötő út 9+141-10+455 km szelvények közötti szakaszának burkolat felújítási és csapadékvíz elvezetési tervét. A tervezési szakasz tartalmazza a 4922. sz. összekötő út és a 49333. sz. Nagyecsedi vasútállomáshoz vezető út csomópontját.
A városliget kialakításra kerül, melynek részeként szabadtéri színpad épül, valamint egyéb tókörnyéki szabadtéri létesítmények valósulnak meg, a tó környéki sétányok, utak, parkolók rendszere, továbbá a zöldfelületek teljes rehabilitációjával.
Beavatkozások Önkormányza Magántőke t
A híd rekonstrukciója, valamint Kraszna-parti zöldfelületek rendezése 60 000 000
Városliget kialakítása (szabadtéri színpad, tókörnyéki sétányok, építmények, stb.) ROP pályázat beadva. 80 000 000
Vendéglátó ipari beruházás( büfé, kávézó) 10 000 0000
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 142 2008. IVS-Nagyecsed
Útépítés, felújítás ( járda) 90 000 000
A híd lábánál lévő lezárt régi temetőterület rekonstrukciója 10 000 000
Összesen: 240 000 000 10 000 000
III. SZ. AKCIÓTERÜLET: „Nyugati lakóterület és gazdasági övezet fejlesztése”
Beavatkozások Önkormányza Magántőke t
Játszótér a Luteránus utcában 20 000 000
Útépítés, felújítás 100 000 000
Ipari terület fejlesztése 3ha 100 000 000 (önkormányzati tulajdon) 40 000 000
Összesen: 160 000 000 100 000 000
Fejlesztendő tőkevonzó funkciók:
- Ipari –teljes közművel-bérelhető terület kialakítása - Közlekedés (közút) - Ipari üzem: Döntéstől az üzemelésig önkormányzati egyedi ügyintézés - Lakóterület (játszótér)
A fejlesztendő funkciók az alábbi tematikus célok elérését segítik:
- Térségi szerepkör erősítése (új munkahelyek, lakókörnyezet
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 143 2008. IVS-Nagyecsed
fejlesztése erősítik a vezető szerepkört) - Humánerőforrás fejlesztése (szakképzett munkavállalók számának növekedése) - Gazdaság fejlesztése (Ipari terület közmű-infrastruktúrájának fejlesztése)
Fejlesztendő tevékenység: A játszótéren egy-egy – többféle játéklehetőséget (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda) biztosító – kisméretű pálya mellett a fiatalabb korcsoportok számára, különálló területen az érvényes minőségi szabványoknak megfelelő játszóeszközök kerülnek kihelyezésre, megfelelően parkosított környezetben.
Ipari terület az önkormányzat tulajdonában van. Cél Kkv-k működéséhez szükséges ipari infrastruktúra kialakítása a magán szektorral összefogva. Az önkormányzat építi ki a közműveket, a magán szektor pedig a területre ipari bérelhető ingatlanokat pl. csarnokot építhet.
6.3 Humánerőforrás fejlesztés
Minden akcióterületet és projektet érint közvetlenül vagy közvetve. A célcsoportok meghatározásánál a helyzetelemzés adatait vettük figyelembe. Pl. magas a nyolc általánossal nem rendelkező felnőtt lakosság aránya.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 144 2008. IVS-Nagyecsed
Ft Célcsoport Program Projektgazda Forrás (mill ió)
8. általánossal nem Esti iskola Általános iskola Önkormány 30 rendelkező felnőtt zati lakosság pályázat
Szakmával nem Új helyi képzések Gimnázium, Pályázat- rendelkező/vagy kialakítása: pl. kertész, szakközépiskola, magánszek 85 versenyképtelen házvezetőnő, turista (Régiós szakképző tor szakmával szállásadó és a központ, rendelkező felnőtt letelepedő ipari Magánképző cégek) lakosság üzemek igényei szerint.
Informatika, nyelv Informatikai oktatás / Általános iskola, Pályázat, területeken módszertani reform, Gimnázium önkormány 80 hátrányban lévő 18. nyelv oktatás zat év alatti lakosok fejlesztése eszközpark és az egyéni képzés feltételeinek javításával. Adózási, marketing, Önkormányzat Pályázat, Turista szállásadók kereskedelmi, önkormány 5 adómorál információk zat
A programok csökkentik a városban a szegregációt, a hátrányban lévő gyerekek felzárkózását segítik, a munkaerő piacon pedig növelik a versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság munkavállalási esélyeit.
6.3 Akcióterületek pénzügyi terve
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 145 2008. IVS-Nagyecsed
Becsült Akcióterület összköltsé Önkormányz Magántőke Egyház g at Milliárd Ft Milliárd Milliárd Ft Milliárd Ft Ft
1. Akcióterület: 3,149 2,749 0,35 0,05 Városközpont 2. Akcióterület: Dél- Keleti 0,25 0,24 0,01 - lakóterület 3. Akcióterület: Nyugati 0,26 0,16 0,1 - lakóterület 4. Humánerőforrás 0,2 0,115 0,085 - fejlesztés (minden akció területet érint) ÖSSZESEN: 3,859 3,264 0,545 0,05 Saját forrás/pályázati önerő 0,3264 10% (átlagos érték)
Önkormányzat saját forrás-fedezeti tábla 2009-2015 között (millió Ft)
Bevételi források millió Ft
Többletbevételek: adók 110
Ingatlangazdálkodás 110
Pályázati önerő támogatás 80
Hatékonyság javítás 20
Összesen 320
A fejlesztések forgóeszköz szükségletét a város kötvény kibocsátásból fedezi. Az önkormányzat csak pályázati források felhasználásával tud fejleszteni. A többletvételeket - becsült összeg- a fejlesztések
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 146 2008. IVS-Nagyecsed
eredményeképpen keletkeznek az önkormányzatnál.
6.4. Akcióterületek fejlesztési sorrendje A fejlesztési sorrendet a beruházási kapcsolat/ függőség, a beruházás nagysága és a szinergiai hatás alapján határoztuk meg.
Beruházás/fejlesztés belső arányai:
Becsült Akcióterület összköltség % I. Akcióterület: Városközpont 79 2. Akcióterület: Dél- Keleti lakóterület 7
3. Akcióterület: Nyugati lakóterület 8 4. Humánerőforrás fejlesztés (minden akció területet érint) 6 ÖSSZESEN: 100
XXX- jelentős (0,5 milliárdtól) XX- közepes (százmilliós) X- kicsi (százmillió alatt)
Első ütem Második Harmadik Akcióterület 2008-2010 ütem ütem 2010-2012 2012-2015 I. Akcióterület: Városközpont XXX XXX XX 2. Akcióterület: Dél-Keleti - XX X lakóterület 3. Akcióterület: Nyugati - XX X lakóterület 4, Humánerőforrás fejlesztés, X X X (minden akció területet érint)
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 147 2008. IVS-Nagyecsed
Első ütemben az önkormányzat jelentős fejlesztést hajt végre a belvárosban, cél a minőségi kisvárosi környezet megteremtése, a lakossági és turisztikai igényeknek megfelelősen. A fejlesztés pozitív hatással lesz a kiskereskedelem, vendéglátás és a puha iparágak fejlődésére- turizmus- ezzel jelentősen szélesítve a magántőke befektetési lehetőségeit a városban. A második ütemben a fejlesztések kiterjednek a lakóövezetre és a gazdasági területre.
7. STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA
7.1. Ingatlangazdálkodási terv
Az ingatlangazdálkodási terv elkészítésénél a következő célok elérését vettük figyelembe:
- Az IVS-ben (akcióterületi tervekben) részletezett fejlesztések esetében az önkormányzati tulajdon – ingatlanvétellel- biztosítva legyen/ vagy állami tulajdon esetében a használatba adás. - A ki nem használt, vagy leromlott állagú használaton kívüli ingatlanokat funkcióváltással, új funkció létrehozásával a helyi társadalom/gazdaság számára hasznosíthatóvá kell tenni/ vagy amennyiben ez nem lehetséges értékesíteni kell a lehető legjobb áron. - Ingatlangazdálkodásból- bérbeadás, vétel, eladás, közös beruházás a magánszektorral- az önkormányzatnak hosszabb távon többlet bevételének kell keletkeznie, azaz a bevételeinek magasabbnak kell lennie a kiadásoknál. Az önkormányzati ingatlan vagyonértéknek 2015-ig jelentősen növekedni kell.
Megfelelés a céloknak:
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 148 2008. IVS-Nagyecsed
Célok Teljesítés
Tulajdonviszony Biztosítva 6. sz. melléklet.
Funkcióváltás Akcióterületi tevékenységeknél figyelembe véve 6. sz. melléklet
Többlet A várható önkormányzati bevétel növekedés becsült értéke a pénzügyi jövedelem/bevét tervben szerepel, forrásai: ingatlan eladás, bérlet, többlet helyi el adóbevétel.
Vagyongyarapod A mindenkori vagyon növekedése 8%/év becsült érték, támogatás ás értéke nélkül.
7. 2. Nem fejlesztés jellegű tevékenységek 1. Városmarketing fejlesztése Projekt célja: - Fejlesztések kihasználtságának, piaci ismertségének növelése - Nagyecsed térségi, turisztikai imázsának növelése
Projekt tevékenysége: 1, lépés: Marketing terv készítése A marketing terv az önkormányzat, az érintett vállalkozások, társadalmi szervezetek, lakosság véleményeit, igényeit figyelembe véve, egy működőképes marketing rendszert dolgozz ki, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy Nagyecseden eltöltött turistanapok száma növekedjen valamint a helyi és térségi lakosság növekvő mértékben vegye igénybe a kisváros fejlesztett funkcióit, szolgáltatásait. 2, lépés: Marketing eszközrendszer fejlesztése A marketing tervben feltárt hiányosságok felszámolása érdekében fejleszteni kell a célcsoportok hatékony elérését szolgáló marketing eszközöket.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 149 2008. IVS-Nagyecsed
3. lépés: Marketing készségek oktatása A marketing terv oktatása valamint a turista és vendégforgalom jobb kiszolgálását eredményező ismeretek oktatása vállalkozók, önkormányzati szakemberek a lakosság érintett csoportjai számára. 4, Város marketing működtetése. A marketing terv, eszközök, oktatás fejlesztésével az önkormányzat marketing készségeit fejleszti, a cél azonban egy folyamatosan és tervszerűen működő belső marketing menedzsment létrehozása, amely képes önállóan működtetni a városi marketinget.
2. Vállalkozói helyi adókedvezmény: az önkormányzat a vállalkozás- élénkítés érdekében eltörölte a vállalkozások kommunális adóját.
7.3. Partnerség
7.3.1. A városfejlesztési tervek lakossági véleményezése A lakossági vélemények felmérésének alapvető célja az volt, hogy az önkormányzat és a szakértők közreműködésével felvázolt fejlesztési tervről, az abban szereplő beavatkozásokról megkérdezzük a lakosság véleményét, majd az eredmények alapján a szükséges módosításokat elvégezzük a fejlesztési programban.
A beavatkozási pontok a tervezésnek ebben a fázisában még nem voltak véglegesek és nem teljesen egyeztek meg azokkal, amelyek a végső változatban elfogadásra kerültek A kérdőíves felmérés arra is szolgált, hogy egyes beavatkozási pontok be- vagy kikerüljenek az programból. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezettek mennyiben értenek egyet az ütemezéssel, javasolnak-e, a városfejlesztés szempontjából fontos további beavatkozási pontokat.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 150 2008. IVS-Nagyecsed
7.3.2. Módszertan Az adatfelvétel 2007. január közepén egy menetben történt. A megkérdezések strukturált kérdőív segítségével folytak (lásd az 6. mellékletet), célunk 250 fős minta lekérdezése volt. Mivel a megkérdezés időkerete, és a kérdezőbiztosok száma is korlátozott volt – egy nap, illetve tizenkét fő – ezért nem törekedtünk reprezentativitásra, kényelmes mintával dolgoztunk, kérdezőbiztosaink mindenkit megkérdeztek, akik nagyecsedieknek vallották magukat. Az önkormányzat a gyors adatfelvételt azzal is segítette, hogy a közintézményekben dolgozókat előre értesítette a megkérdezés időpontjáról, így az intézményekben kérdezőbiztosainkat már várták. Ilyen segítséggel a megvalósulás 100 százalékos volt, a kijelölt időkeretben sikerült mind a 250 adatfelvételt végrehajtani.
A kitöltött kérdőíveket rendszereztük, majd a kérdésekre adott válaszokat az SPSS statisztikai elemző programba vittük fel. Az eredményeket táblázatosan és grafikonokon jelenítettük meg.
7.3.3. A minta jellemzői Mivel a megkérdezések zöme közintézményekben folyt így a válaszadók között felülreprezentáltak voltak a hölgyek, minden megkérdezett férfire két nő jutott. Hasonlóképpen felülreprezentált volt a fiatalabb korosztály, ami szintén annak köszönhető, hogy többségében a hivatalokban és közintézményekben dolgozók, műszakjukat töltők, vagy szolgálatot teljesítő munkaképes korúak megkérdezése történt. Ennek nem kívánt eredménye, hogy az idősebb korosztályt képviselő megkérdezettek aránya lényegesen elmarad a mintában a populáción belüli tényleges arányuktól. A 60-69 év közöttiek aránya 3,5% illetve a 70 év felettiek aránya 3,2% volt a mintában, miközben a tényleges arányuk a településen 9,8% illetve 8,9%. (A mintába nem került 19 évesnél fiatalabb megkérdezett, ami vélhetően annak is köszönhető, hogy a megkérdezés
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 151 2008. IVS-Nagyecsed
időpontjában ez a korosztály iskolába jár, így hétköznap délelőtt nem érhető el.)
3. táblázat A válaszadók nem-, kor- és legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Válaszadók A válaszadók kor szerint megoszlása neme (n=250, N=6797) 19-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70 és Férfi Nő év év év év év felette 33,2% 66,8% 16,0% 24,8% 32,8% 19,2% 3,6% 3,2% Tényleges rétegződés (Forrás: KSH) 14,1 10,6 48,7% 51,3% 13,9% 13,7% 9,8% 8,5% % % A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége (n=250, N=6797) Szakiskola Középiskola 8 általános (érettségi nélkül Felsőfokú (érettségivel) ) 7,2% 19,6% 40,0% 31,6% Tényleges rétegződés (Forrás: KSH) 27,4% 18,7% 9,7% 2,5%
Az iskolai végzettség szerint vizsgálva a mintát jól látható, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya lényegesen magasabb, mint a tényleges arányuk a teljes lakosságban. Erősen felülreprezentáltak a középiskolai végzettségűek, mintabeli arányuk 30 százalékkal haladja meg a teljes népességen belüli arányukat. Ezzel szemben a szakiskolai végzettségűek mintabeli aránya megfelel tényleges arányuknak a populáción belül, míg a csak 8 általánost végzettek aránya alulreprezentált a mintában, lásd az 3. táblázatot!
A minta tagjainak foglalkozás szerinti megoszlása sem tekinthető reprezentatívnak. Ennek megítélését nehezíti az is, hogy az összehasonlítást lehetővé tevő KSH kontrolladatok és az általunk gyűjtött adatok módszertana nem egyezik meg, Míg az adatgyűjtés során a 19 év
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 152 2008. IVS-Nagyecsed
feletti nagyecsedi népességről nyertünk adatokat, addig a KSH kategorizálás szerint az egyes foglalkozásoknak az összes foglalkoztatotton belüli aránya áll rendelkezésre. Ha a két adatbázist összevetjük, az derül ki, hogy a megkérdezettek között felülreprezentáltak a szellemi- és vezető beosztású megkérdezettek, és alulreprezentáltak az alacsonyabb presztízsű szakmát folytató megkérdezettek (pl. szak- és segédmunkások), lásd a 23. ábrát!1
Háztartásbeli, GYES, GYED 0,4% Vezető beosztású Munkanélkül Egyéb (pl. boltvezető) 4,8% Tanuló 6,4% 13,3% Nyugdíjas 0,8% 9,2% Önálló mezőgazdasági foglalkozású (egyéni gazda) Értelmiségi (pl. 0,8% tanár) Önálló, nem 22,9% mezőgazdasági foglalkozású (pl. vállalkozó) 6,8%
Mezőgazdasági fizikai Egyéb szellemi foglalkozású (pl. irodai Szakmunkás (pl. (nem önálló) alkalmazott) gépszerelő) 1,6% 18,9% Betanított vagy 12,0% segédmunkás 2,0%
(n=250) 23. sz. ábra: A válaszadók foglalkozás szerinti megoszlása
A mintajellemzők vizsgálata alapján összességében megállapítható a válaszadók derékhadát a fiatalabb és középkorosztályból (19-59 évesek) kikerülő magasabban iskolázott, nagyecsedi polgárok – többségében nők – képviseleték. Ez azt jelenti, hogy a minta nem reprezentatív, összetétele
1 A kérdezőbiztosok általános véleménye az volt, hogy kérdőív nyelvezete „megkövetelte” a válaszadók magasabb iskolázottságát.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 153 2008. IVS-Nagyecsed
eltér a város tényleges kor-, iskolai végzettség- és foglalkozási megoszlásához képest, így a kutatás eredményeit ennek fényében kell értelmezni.
7.3.4. Nagyecsed problémakatalógusa Az első kérdésben általánosan vizsgáltuk meg, hogy a Nagyecsedhez hasonló települések problémakatalógusát mennyiben tartják relevánsnak a városban élők. Mivel az állítások szinte bármely tiszántúli település helyzetének leírására alkalmasak, kíváncsiak voltunk arra, hogy ezek közül melyeket tartják a legnagyobb problémának a válaszadók, lásd a 24. ábrát!
Ön szerint melyek Nagyecsed legfontosabb problémái? A válaszadói megítélések átlagai, ahol: 1=egyáltalán nem súlyos probléma, 5=igen súlyos probléma
(n=250)
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 154 2008. IVS-Nagyecsed
24. sz.ábra
Nagyecsed rossz gazdasági helyzetét jól mutatja, hogy a megkérdezettek a legfontosabb problémának a vállalatok vállalkozások hiányát, és a munkanélküliek, segélyen élők magas számát érezték (a 4,79-es és 4,78-as átlagérték igen súlyosnak érzékelt problémát jelez), míg a legkevésbé a kereskedelmi szolgáltató üzletek hiánya és a közszolgáltatások - a kérdésben vélelmezett - gyenge színvonala jelent gondot.2 A súlyossági rangsor harmadik helyére került a közutak rossz állapota, valamint a település népességmegtartó erejének csökkenése (elöregedő település, a fiatalok elköltöznek a városból).
A mérsékelten súlyos problémák halmazába kerültek a városfejlesztési stratégia szempontjából fontos hiányosságok: a kedvezőtlen városkép, a közintézmények épületeinek rossz állaga, ezek a problémák 3,51-es és 3,33-as átlagértéket kaptak a megkérdezettek körében. Szintén mérsékelt probléma a nagyvárosoktól való jelentős távolság, illetve a város rossz megközelíthetősége – noha objektíven szemlélve, a város elhelyezkedése és megközelíthetősége semmiképpen nem tekinthető ideálisnak, sem a városba vezető közutakat tekintve, sem a település földrajzi helyzetét tekintve. (A földrajzi helyzet alapján Nagyecsed Magyarország egyik perifériális helyzetű településének tekinthető.)
A fentiek mellett milyen fontos problémákkal szembesül a város? (Önállóan említett problémák a megkérdezettek százalékában)
2 Mindkét válaszlehetőség esetében a 2-es körüli átlagérték azt jelenti, hogy a probléma kevéssé súlyos, lényegében ezeken a területeken figyelhető meg a legkevesebb probléma.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 155 2008. IVS-Nagyecsed
n=250
25. ábra
Az általánosan felsorolt problémák mellett rákérdeztünk a város specifikus gondjaira is. A 250 válaszadó összességében közel háromszáz (! ), a megelőző kérdésben explicit módon nem vizsgált problémát jelölt meg. A problémákat tipizáltuk, és az említések gyakorisága alapján grafikont készítettünk, lásd az 25. ábrát!
A válaszadók által említett legfontosabb probléma a (a megkérdezettek közel 45 %-a szerint) a szennyvízkezelés megoldatlansága, a város ugyanis nem rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal. Minden más probléma a szennyvízkérdés mögé sorolódik: amíg a szennyvízkezelés megoldatlanságát majd minden második megkérdezett megjelölte, addig a további problémák mindegyikét legfeljebb csak minden tízedik válaszadó.
A problémakatalógus második legfontosabb problémája a munkanélküliség, munkahelyek hiánya is újra megjelenik a válaszadók által említett önálló problémák között. Annak ellenére, hogy erre rá is kérdeztünk, a megkérdezettek 10%-a újra megemlítette, mint igen fontos települési problémát. Hasonló említési aránnyal szerepel a kábeltelevízió hálózat hiánya, ezt követi az utak rossz állapota, az Internet-hálózat
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 156 2008. IVS-Nagyecsed
hiánya, a sportcsarnok hiánya, és egyéb problémák. A nem nevesített egyéb problémák között „különleges” problémák szerepeltek, ilyen volt például az a probléma is, hogy „az állatokat rendszeresen a közúton terelik”.
7.3.5. A tervezett beavatkozások értékelése a válaszadók körében
Az önkormányzat és a szakértők által előzetesen összeállított fejlesztési program értékelését a bemelegítő problémakatalógus összeállítását követően végeztük el. A válaszadókat arra kértük, hogy a megjelölt beavatkozásokat 1-től 5-ig terjedő skálán értékeljék fontosságuk szerint, ahol az 1-es érték azt jelölte, hogy a beavatkozás nem fontos, míg az 5-ös érték a nagyon fontos kategóriát jelentette. Az összes válaszadó körében kialakult átlagos fontossági értékeket a 19. ábra mutatja, amely összegfoglalóan tartalmazza az önkormányzat és a szakértők által összeállított előzetes fejlesztési program (a kijelölt beavatkozási pontok) megítélését.
Az 26. ábrán jól látható, hogy megkérdezettek a közintézmények felújítását, rehabilitációját helyezték első helyre. Az iskolaépületek felújítása lényegében minden más beavatkozást maga mögé utasított, a megkérdezettek szerint messze ez a legfontosabb feladat. Érdekes, hogy a fontossági rangsorban előre került egy olyan beavatkozás – gyaloghíd és kerékpáros-út építése a Krasznán, amelyet a szakértők és az önkormányzat képviselői következetesen hátrasoroltak, egy későbbi fejlesztési ütem időszakára. A gyaloghíd váratlan népszerűsége azt jelzi, hogy a városban a Krasznán átvezető közúti kapcsolatot szegényesnek érzékelik a megkérdezettek.
Ön szerint mennyire fontosak az alábbi tervezett felújítások illetve új beruházások?
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 157 2008. IVS-Nagyecsed
(A válaszadói megítélés átlagai: 1=egyáltalán nem fontos, 5=nagyon fontos)
n=250 26. ábra
A következő fontosnak ítélt beavatkozás a városi tornacsarnok építése a Rózsás utcai iskolaépülethez kapcsolódóan, és csak ezt követi 3,9-es átlagértékkel (még mindig fontosnak minősített beavatkozásként) a városközpont és az új városháza kialakítása. Szintén fontos beavatkozásnak értékelték a megkérdezettek a vásártér utca és a Győrtelek utca közötti nyílt vizes terület rendbetételét, a Vasút utca rekonstrukcióját, és a református templomkert rendbetételét, a
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 158 2008. IVS-Nagyecsed
helytörténeti múzeum és az idősek otthonának helyet adó kert renoválását.
Csak a mérsékleten fontos beavatkozásnak minősíthető a válaszadók összesített véleménye szerint parkok, ligetek, játszóterek kialakítása a városban, illetve a Lutheránus utcai játszópark megvalósítása. Hasonlóképpen mérsékelt fontosságot tulajdonítottak a megkérdezettek a református templom és a híd lábánál lévő régi református temető rendbetételének, a városliget kialakításának a Komoróczi-út mentén, a Művelődési-ház rekonstrukciójának, és a jelenlegi piactér régészeti feltárásának, fedett emlékpark kialakításának. Szintén mérsékelten fontos, hogy a Komoróczi-út felújításával egy új „belvárosi lakóövezet” jöjjön létre a jelenlegi „slum”-os városrészben.
A szakértők számára meglepetés volt, hogy a Hunyadi utcában kialakítandó sétálóutca elképzelés – amely egyik végén a leendő új főtérhez kapcsolódna – mérsékelt sikert aratott a megkérdezettek körében. A válaszadók hasonlóképpen kevés jelentőséget tulajdonítottak az egykori szeszgyár múzeummá történő átalakításának.
Az egyes beavatkozások fontossági vizsgálata mellett rangsort is készíttettünk a válaszadókkal az egyes beavatkozás-csoportokról, arra kérve őket, hogy jelöljék meg, hogy az egyes beavatkozás-csoportok közül melyiket tartják a legfontosabbnak, melyiket kevésbé fontosnak, illetve így tovább melyiket tartják a legkevésbé fontosnak. Az így kialakult rangsort mutatja a 27. ábra.
Hogyan rangsorolná az egyes tervezett beavatkozásokat? A rövidebb oszlop fontosabb beavatkozást jelent
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 159 2008. IVS-Nagyecsed
n=250
27. ábra
A rangsorolással hozzávetőleg ugyanazok a preferenciák alakultak ki, mint amelyeket már láttunk az egyes beavatkozások egyedi fontosságának megítélésénél. Az iskolaépületek rekonstrukciója végzett a legmagasabb pozícióban, a válaszadók körében kialakult átlagos rangsorértéke 2-es körül alakult. Ezt követték a sport-célú fejlesztések, amelyek főleg a férfi válaszadók körében élveztek maradéktalan támogatást. Három beavatkozás - a Kraszna-híd és a meder zöldfelületi rekonstrukciója, városkapuk építése, a Komoróczi út rekonstrukciója, városliget kialakítása a Komoróczi-út mentén fekvő nádas területen, Sétálóutca kialakítása a Hunyadi utcában, a városháza áthelyezése a Sárvár-étterem átépítésével, házasságkötő terem kialakítása - összesített átlagos rangsorértéke közelítőleg megegyezett, összességében a legtöbb válaszadók összességét tekintve egyaránt a harmadik negyedik helyre kerültek. A preferencia-rangsor végére sorolódott a fedett emlékpark kialakítása, amely inkább elutasítottságot jelent, mint támogatást.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 160 2008. IVS-Nagyecsed
Milyen további beavatkozások fogalmazódnak meg?
A rangsorolást követően rákérdeztünk arra, hogy milyen fejlesztéseknek kellene szerepelnie az akcióprogramban a felsoroltakon túl? Az eredményeket a 28. ábra mutatja.
A felsorolt fejlesztések mellett (illetve helyett) milyen további fejlesztéseket lenne szükséges megvalósítani Nagyecseden? (Említések a megkérdezettek arányában)
n=250
28. ábra
Az ábrán szereplő javaslatok jól összevethetők korábban az 25. ábrában látottakkal. A párhuzamosság különösen a szennyvízelvezetésre igaz, a válaszadók közel egynegyede újra megjelölte, mint igen fontos, megoldandó problémát. A válaszok értékelése során a városfejlesztés szempontjából új elemek is előbukkannak, ilyen az egykori Ecsedi-láp rekonstrukciójának lehetősége, amely öko turisztikai attrakcióként járulhatna hozzá a város vonzerejének növekedéséhez. Ugyancsak ilyen elem a hulladékkezelés megoldatlansága is. Erre a kérdésre adott válaszok között jelenik meg az új óvoda építésének igénye is, az úthálózat, valamint a felszíni vízelvezetés rekonstrukciója. Vélhetően kedvező fogadtatása
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 161 2008. IVS-Nagyecsed
lenne egy esetleges uszoda-építésnek is. Ezekkel a beavatkozásokkal – természetesen szelektálva közöttük – célszerű bővíteni a stratégiát.
7.3.6. A fejlesztési elképzelések összesített értékelése A kérdőív befejező részében arra is rákérdeztünk, hogy az a válaszadók összességében hogyan értékelik a felvázolt beavatkozásokat és fejlesztéseket. Az előzetesen felvázolt és jelen kérdőívben tesztelt beavatkozási pontok létjogosultságát mutatja, hogy minden tíz válaszadóból hárman teljesen egyetértettek a felvázolt beavatkozásokkal, további hat válaszadó pedig úgy fogalmazott, hogy vannak benne jó elemek, de további fejlesztésekre is szükség van. Tízből mindössze egy válaszadó nyilatkozott úgy, hogy az elképzelések nem megfelelők (lásd a 29. ábrát).
Összességében mi a véleménye a felvázolt településfejlesztési elképzelésekről?
n=250 29.ábra
Ahogy az előzőekből világosan látszik, a válaszadók a városfejlesztési stratégia beavatkozásain túl további fejlesztéseket preferálnak, elsősorban szennyvízkezelés megoldatlanságával, másodsorban a
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 162 2008. IVS-Nagyecsed
munkahelyteremtéssel, harmadsorban az útépítéssel, az utak rendbe tételével kapcsolatban.
Befejezésül rákérdeztünk arra is, hogy a település lakói hogyan ítélik meg településrekonstrukció várható hatásait. Eszerint a legfontosabb hatás a szebb városkép létrejötte, másodsorban pedig a vonzerő növekedése lehet (több látogató, szívesebben fogja felkeresni a várost). Harmadsorban került megemlítésére a gazdaságélénkítő hatás, negyedsorban a népességmegtartó erő, valamint az építési kedv növekedése.
7.3.7. Következtetések
A lakossági vélemények felméréséből megállapítható, hogy az önkormányzat és a szakértők által felvázolt fejlesztési irányok alapvetően jól illeszkedtek a válaszadók preferenciáihoz. Az elhangzott vélemények és a további javaslatok jó alapot teremtettek a fejlesztési elképzelések továbbgondolására. A kérdőívben testtelt, tervezett beavatkozásokon túlmenően szükségesnek tűnik foglalkozni a szennyvízkezelés megoldásával, az úthálózat fejlesztésével, a láp rekonstrukciójával, további középületi fejlesztésekkel (pl. óvodaépítés). Ugyanakkor az előzetes tervet korrigálni kell a fedett emlékpark-beruházással, ezt a beavatkozást a megkérdezettek nagyon hátrasorolták.
Véleménye szerint milyen hatással lesz a településrekonstrukció Nagyecsedre? n=250
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 163 2008. IVS-Nagyecsed
Szebb lesz a városkép
Több látogató szívesebben fogja felkeresni a várost
Élénkítheti a város gazdaságát, több munkahely jön létre
A fiatalok kevésbé költöznek el
Nőni fog az építkezési kedv
Nem tudom megítélni
Semmiféle hatással nem fog járni
0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%
A felmérés rámutatott arra, hogy a város lakossága a város komfortját biztosító infrastrukturális fejlesztéseket sorolják előtérbe, a munkahely- teremetés szükségessége mellett. Ezt az akcióprogram esetében (sőt a városfejlesztési stratégiában is) célszerű figyelembe kell venni.
7.3.8.A megkérdezéseket követő véglegesített fejlesztési program Mivel a kérdőíves megkérdezések során a fedett emlékparkot leszámítva nem derült ki erős ellentétes preferencia a megkérdezettek részéről, ezért a városfejlesztési akcióprogram végleges tartalma kevéssé módosult (a szakértők és az önkormányzat további egyeztetéseit követően elsősorban bővült). A megkérdezések eredményei alapján a felvázolt előzetes akcióprogramhoz és ütemezéshez képest a végleges programba egyetlen fontos új elemként az óvodaépület építése került be, amelyet a megkérdezettek közül többen megjelöltek, mint szükséges fejlesztést. Kikerült az akcióprogramból a fedett emlékpark elképzelés, ugyanis fontossága tekintetében a megkérdezettek nagyon hátrasorolták. Megvalósítási költségei egyébként is aránytalanul nagyok lettek volna, így egy „egyszerűsített” történelmi emlékpark maradt a programban
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 164 2008. IVS-Nagyecsed
(Régészeti feltárás + alapszintű látogathatóság biztosítása néven szerepel a beavatkozási listában).
A megkérdezettek részéről fontosnak tartott további beavatkozások a városfejlesztési akcióprogramba nem kerültek be, ugyanis ezek részben jelen program hatókörén kívül esnek, esetleg más forrásból a megvalósításuk már folyamatban van (szennyvízprogram), vagy megvalósításukhoz párhuzamosan építészeti tanulmánytervet is tartalmazó tanulmány készült (láp-rekonstrukció 7.6.1. és turisztikai fejlesztések), így jelen akcióprogramban nem kell kidolgoznunk konkrét tartalmukat. Minden más beavatkozás a végleges akcióprogramban is benne maradt, változások kizárólag a program ütemezését érintették.
7.3.9. Stratégia megvalósításában közreműködő csoportok azonosítása
A városfejlesztés hosszú távra szól az önkormányzat koordinálja, de nem kizárólag a helyi önkormányzat feladata. Számos olyan beavatkozási terület van, ahol elengedhetetlenül szükséges a partnerség, a helyi gazdálkodó szervekkel, valamint a kistérségi, regionális döntéshozó szervekkel történő együttműködés. Nagyecsed város önkormányzata felismerve ezt az igényt már a tervezés időszakában együttműködésre kérte fel a helyi magán- és közszféra szereplőit.
Kommunikáció/ Célcsoport Lehatárolás Indoklása/ motiváltság érdekegyeztetés Lakosság A város és vonzáskörzete, az új Lakossági kérdőíves (akcióterület, városközpont szolgáltatásait igénybe felmérés, lakossági fórum. város, vevők. Magas a munkanélküliség, Vonzáskörzet igényeinek vonzáskörzet) elérhető szolgáltatások nem felmérése településközi Vonzáskörzet megfelelőek. Nincs minőségi kisvárosi koordináció során történt. lakossága: 12 ezer környezet. fő. Az akcióterületi fejlesztések
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 165 2008. IVS-Nagyecsed
nagymértékben befolyásolják a Vállalkozói fórum, Helyi vonzáskörzet, helyben meg- jelenő, kétoldalú befektetői vállalkozások maradó piaci keresletét. Ennek a tárgyalások folyamatnak az elsőszámú érintett csoportja a helyi vállalkozások. Befektetők (város, A magánbefektetők megjelenését, a megye, régió) befektet tőke megterülésének kilátásai Kétoldalú befektetői Befektetett tőke befolyásolja. A fejlesztések hatására a tárgyalások nagysága: 300- várható megtérülés kedvező irányba 500 millió Ft 2015- módosul. Ez indokolja a lehatárolást. ig Önkormányzat Önkormányzat két területen is érintett. IVS hosszú távú Egyrészt az önkormányzati Képviselőtestület célja: szolgáltatások fejlesztéséhez a tájékoztatása a Lakosságszám polgármesteri épület fejlesztése városfejlesztésről, fogyás nagymértékben hozzájárul. Másrészt a véleménye4k megállítása. hivatal munkájának egyik legfontosabb visszacsatolása döntés az átfogó célja a város társadalmi- IVS-ről. gazdasági fejlődésének elősegítése, a lakossági elégedettség növelése. Másodlagos Rekreációs környezet, turisztikai célcsoport vonzerő nem megfelelő. A szomszédos A célcsoport igényeinek Turisták. (egy térség iránt növekszik a belföldi turisták megfogalmazása és napos turizmus) érdeklődése. Pl. Turistvándi. beépítése az IVS-be. Egy napos turisták A város foglalkoztatási helyzetén becsült értéke javítani tud a fellendülő turizmus. éves szinten: 50.000, fő 2013- ban. Vonzáskörzet Elvárás az érintett lakosság számára Településközi koordináció településeinek mikro-térségi szolgáltatások fejlesztése önkormányzatai A fejlesztésben Környezetvédelmi, vízügyi, építésügyi, érintett közlekedési hatóságok a Szakmai egyeztetések szakhatóságok jogszabályokkal összhangban lévő fejlesztéseket támogatják.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 166 2008. IVS-Nagyecsed
7.3.10. Partnerségi egyeztetések dokumentumai
1. Lakossági igények felmérése: - Lakossági kérdőíves felmérés - Lakossági fórum 2. Egyeztetések a magánszféra és a közszféra között. 3. Egyeztetések az önkormányzat és a Nagyecsedi Református Egyházközség között 4. Településközi koordináció (Társadalmasítás dokumentumai: 2007/2008. jegyzőkönyvek, emlékeztetők a 6. sz. mellékletben)
7.4.Városfejlesztési szervezet
Döntési szintek Döntéshozók Koordinátor/vezető
Stratégiai szint Képviselőtestület, polgármester Polgármester
Szakmai szint Alpolgármester, jegyző, Alpolgármester osztályvezetők
Operatív szint Városfejlesztési csoport Csoportvezető
Társadalmi Polgármester Alpolgármester kapcsolatok
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 167 2008. IVS-Nagyecsed
Városfejlesztési projekteket irányító szervezet. (önkormányzaton belül)
Projekt menedzs., Marketing, műszaki, Városfejlesztési kommuniká jogi, projektvezető ciós, külső gazdasági szolgáltatás külső szolgáltatá sok
Esélyegye Műszaki, Pályázati, n-lőségi, Gazdasági, építésügyi, településfe ifjúsági, pénzügyi ingatlangazd j-lesztési monitorin szakértő ál- szakértő g kodási szakértő szakértő szakértő
30.sz.ábra A csoport szakértőgárdája komplex módon tudja kezelni a beruházási, pályázat előkészítési, kivitelezési, működtetési, monitoring feladatokat. Létrehozása nélkül a városfejlesztési projektek koordinálása, tervezhetősége nem biztosítható a megfelelő hatékonysággal.
Nagyecsed kisváros, a következő években megvalósítandó projektek sikeres koordinálásához, előkészítéséhez nem
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 168 2008. IVS-Nagyecsed
szükséges a polgármesteri hivatalon kívül külön szervezeti formát létrehozni. A javasolt megoldás költség-hatékony, mert az önkormányzati hivatal szakember gárdája a projekt menedzsment feladatokat el tudja látni. Szervezeten belül külön belső ellenőr alkalmazása nem indokolt, a minőségbiztosítás kontroll belső és külső projektmenedzsment szolgáltatással megoldható.
7.5.Településközi koordináció Az IVS készítése során a vonzáskörzet településeinek önkormányzatával egyeztetett Nagyecsed Város Önkormányzata.
7.6. A városfejlesztéshez kapcsolódó projektek
7.6.1.1. Ecsedi-láp részleges rekonstrukciója Közép-Európa néhai legnagyobb összefüggő síklápját, az Ecsedi-lápot, a XIX. század végén csapolták le egészségügyi és árvízvédelmi okokra hivatkozva. Harmincezer hektár mocsarat, lápot, vizes élőhelyet szárítottak ki és vontak mezőgazdasági művelés alá. Hamar kiderült, hogy a gyenge termőképességű, belvizes talajon nehéz, esetenként nem is lehetséges gazdaságosan jó minőségű terményt előállítani, miközben az élőhely megszűnésével a lápi növényzet és állatvilág szinte teljesen eltűnt. A WWF Magyarország többéves előkészítő munka után, helyi kezdeményezés alapján 2003-ban kezdte el az Ecsedi-láp rehabilitációjának tervezését.
7.6.1.2. A program általános célja Vizes élőhely rekonstrukció, tájhasználat-váltás, fenntartható mezőgazdaság feltételeinek megteremtése. A termelés természeti, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontjait össze kell hangolni, át kell gondolni a tájhasználat-váltás lehetőségeit olyan területeken, mint az
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 169 2008. IVS-Nagyecsed
egykori Ecsedi-láp. A Csicsós-lápon megvalósított rekonstrukció mintaként szolgálhat a több tízezer hektárnyi hasonló adottságú terület számára, hogy mit jelent a tájhasználat-váltás, a táji adottságokhoz illeszkedő, fenntartható mezőgazdasági tevékenység folytatása.
A program konkrét célja
A Nagyecsed és Fábiánháza között elterülő közel 200 ha-os Csicsós láp részleges, 10 ha-on megvalósuló rehabilitációja, vizes élőhely- rekonstrukció, tanösvény, majd a későbbiek során bemutatóhely (látogatóközpont) létrehozása.
7.6.1.3. A beavatkozás rövid leírása A 100 év történt lecsapolás ökológiai szempontból tetemes károkat okozott. A XIX. században a lápon korábban leírt mintegy száz növényfaj legalább egyharmada eltűnt, köztük olyan ritkaságokkal, mint a ma már védett posvány kakastaréj, a mocsári nőszőfű vagy a füles fűz. A kipusztulással párhuzamosan átalakult a táj arculata is, felszámolódtak a zsombékos, égerligetes élőhelyek. Részben a kiszáradás, részben pedig a begyulladások következményeként a valaha 1-2 méter vastag tőzeg beroskadt, összetömörödött. A XX.. század második felében erősen elszaporodtak a romlott területekre jellemző inváziós növények. Száz év távlatából visszatekintve egyértelműen kijelenthetjük, hogy az Ecsedi-láp lecsapolása minden szempontból elhibázott döntés volt.
Az első szakaszban a terület ökológiai felmérése, értékelése történt meg. Ennek egyik leglátványosabb eleme egy számítógépes elárasztási modell, amely azt mutatja meg, hogy adott magasságú vízszinteken mekkora területek válnának ismét vízi vagy vizes élőhellyé. Kevésbé látványos, de annál fontosabb geofizikai, hidrológiai, talajtani, sőt nehézfém-szennyezési vizsgálatokat is elvégeztek a program bevezető szakaszában. Párhuzamosan a romániai oldalon is indítottak hasonló
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 170 2008. IVS-Nagyecsed
felméréseket. Itt a modellterület a Börvely falu közelében elterülő Bekek- láp.
Forrás: WWF Magyarország
A tervben szereplő létesítmények az alábbiak:
• Zsilipes áteresz a Zselinszky-csatornából való gravitációs vízkivételhez (Zselinszky csatorna medrének kőburkolattal való kiépítése).
• Tápcsatorna – a tervezett tavak vízzel való feltöltésének biztosítására.
• Három tó a vízborítás, víztározás biztosítására (Keleti-tó, Nyugati- tó, Belső-tó, lásd az ábrát!).
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 171 2008. IVS-Nagyecsed
• 3 db tilós kitorkoló fej a tavak vízszintjének szabályozásához
• 3 db előfejes áteresz a létesítmények megközelíthetőségének biztosítására
• 3 db talajvíz-megfigyelő kút létesítése Tiborszállás belterülete és a Tiborszállási csatorna között a talajvízszint változás észlelésére, tapasztalatok szerzése a vizes élőhely további bővítéséhez
A tervezett munkák célja az, hogy az érintett területen tervezett tavakban közel állandó vízszint alakuljon ki, illetve a tereprendezéssel nem érintett területeken létrejöjjön az időszakos elöntés lehetősége. A tavak feltöltéséhez és a vízpótláshoz szükséges vízmennyiség biztosítása a Zselinszky-csatornából a tervezett zsilipes műtárgyon keresztül történik, míg a főművi csatornából gravitációsan kivett belvíz tavakba juttatása tápcsatornákon és a tavanként épülő tilós előfejes műtárgyakon keresztül történik. A látogathatóság fontos szempont, a területen tervezett tanösvény kiépítésével a vizes élőhely megközelíthetősége biztosítható belvizes időjárás esetén is.
A kialakításra kerülő tavak különböző fenékszintűek. A legmagasabb szinteken a nyári időszakban aszályos időjárás esetén nem biztosított a vízborítottság. A mély fekvésű területen csak ideiglenes elöntés várható belvizes időjárás esetén. Ez azt jelenti, hogy a vizes élőhelyeken a tavak közel fele minősülhet vízi biotópnak, a többi vizes, vagy nedves élettér lenne. Ezzel biztosítható az élőhely változatossága, minél több élőhely- típus bemutathatósága. A látogatásra kijelölt útvonal csak a tanösvény, esetleg a tápcsatorna egyik oldalán kialakítandó gyalogút lehet, a többi területen biztosítani kell a zavartalanságot, ami az élőhely, illetve az ökoszisztéma beállásának a feltétele.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 172 2008. IVS-Nagyecsed
7.6.1.4. További kapcsolódó beavatkozások További cél, hogy a területen turisztikai vonzerőfejlesztés keretében lápi bemutatóhely jöjjön létre, ahol nemcsak a lápi élőhellyel, hanem a lápi életmódhoz kötődő hagyományokkal, ősi mesterségekkel is meg lehet ismerkedni. A cél megvalósításához ökológiai, történelmi és néprajzi bemutatóhely (pl. magasles, állatbemutató hely, csikász-, pákásztanya) kialakítására van szükség a Csicsóson. Emellett megfontolható, hogy ez egykori sárvári-monostor részleges helyreállításával, vagy makettjével turisztikai vonzerő további eleme jöjjön létre.
A turisztikai vonzerőfejlesztés mellett törekedni kell a termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó erdő- és mezőgazdálkodás megvalósítására, illetve az erre történő ösztönzésre, az alábbiak szerint:
• termőhelyi adottságoknak megfelelő, jelenleg nem alkalmazott gazdálkodási módok mintaterületeken történő bemutatása,
• energiaültetvények (nád, kender, fűz) telepítése,
• gyepesítés az alacsony termőképességű szántó területeken,
• legeltetéses állattenyésztés,
• extenzív gazdálkodás, őshonos állatok tartása az új típusú erdő- és mezőgazdálkodás folyamatának, tapasztalatainak, eredményeinek megismertetése, népszerűsítése.
7.6.1.5. Tevékenységek, ütemezés
1. A Csicsós láp rehabilitációja 10 ha területen 2008-2009 2. Látogathatóság feltételeinek biztosítása, 2009-2010 ökoturisztikai vonzerő-fejlesztés (bemutatóhely, néprajzi, történelmi emlékek bemutatása) 3. Termőhelyi adottságoknak megfelelő 2008-folyamatos
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 173 2008. IVS-Nagyecsed
gazdálkodási formák beindítása
7.6.1.6. Költségvetés A beavatkozások összesített költsége 600 mFt, ebből az I. ütem 150 mFt.
Finanszírozás • ÉAOP 3.1.2 Természeti és környezeti értékekre alapozott turizmus fejlesztése (max. 600 mFt, 90%-os támogatási arány) • ÉAOP 4.3.1. Helyi természeti és környezeti fejlesztések (max. 40 mFt, 90%-os támogatási arány) • KEOP 3.1.3. Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztés (támogatási arányok még nem ismertek).
7.6.1.7. Várható eredmények A közvetlen eredmény 10 hektár vizes élőhely helyreállítása. Ennek következtében számos védett faj települ meg, illetve vissza. Az élőhely rehabilitációt kiegészítő fejlesztésekkel turisztikai vonzerő jön létre, a lápterület a szelíd turizmus keretei között látogathatóvá válik. Megkezdődik a tájhasználat-váltás, az adottságokhoz jobban illeszkedő mezőgazdasági termelési formák elterjedése.
Hosszabb távon az összegyűjtött tapasztalatok fényében a láp rehabilitáció tovább folytatódik, az egykori láp mind nagyobb része válik újra vizes élőhellyé. Az együttműködés határon túli átnyúlásával az egykori lápterület romániai oldalán is elindulnak a rehabilitációt célzó lépések.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 174 2008. IVS-Nagyecsed
7.6.1.8. Szervezeti keretek, megvalósítók, közreműködők • Nagyecsed Város Önkormányzata (projektgazda) • Ecsedi-láp Kraszna-balparti Vízgazdálkodási Társulat • WWF Duna-Kárpátok Programiroda • Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság • Felső Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (FETIKÖVIZIG) • Ecsedi Fűvészkert Társulás • Erdélyi Kárpát Egyesület • Börvely Önkormányzata • Nagykároly Önkormányzata
7.6.2. Szennyvízprogram
7.6.2.1. Projekt összefoglaló leírása
A projekt címe: Ecsedi – láp Szennyvízelvezetési és tisztítási projekt
A projekt megvalósításának Nagyecsed Város kül –és tervezett helyszínei: belterülete, Fábiánháza Község Kül –és belterülete, Mérk Nagyközség kül – és belterülete Vállaj Község kül –és belterülete Tiborszállás Közég kül –és belterülete Projektgazda neve: Ecsedi-láp Viziközmű Beruházási
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 175 2008. IVS-Nagyecsed
Társulás
Projektgazda székhelye: 4355. Nagyecsed, Rákóczi u. 14.
A projekt előkészítés 2008. október tervezett kezdete
(év, hó)
A projekt előkészítés 2010. június tervezett befejezése (év, hó)
A 2. fordulós pályázat 2010. július benyújtásának tervezett időpontja (év, hó)
A projekt megvalósítás 2012. december befejezésének tervezett időpontja (év, hó)
Előkészítési költség (Ft)* 176.000.000 Ft
Várható teljes beruházási 5.281.000.000 Ft költség (Ft)*
*Csak a a pályázat keretében elszámolandó költségek, beleértve az önrészt is. A projektjavaslat általános, rövid vezetői összefoglalása A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei agglomerációk KEOP támogatással megvalósítani tervezett szennyvízelhelyezési beruházásainak legfőbb célkitűzése a projektek műszaki optimalizálása és a fenntartható működtetés megteremtése. Ezen célok teljesítése érdekében a műszaki, közigazgatási, természetvédelmi szempontból összetartozó agglomerációk közös beruházási csoportba kerültek besorolásra.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 176 2008. IVS-Nagyecsed
Nagyecsed- Fábiánháza települések a VKKI előzetes igazolása szerint közös agglomeráció (9.220 leé) és Mérk-Vállaj-Tiborszállás (30/2006. (II. 8. ) korm. rendelettel módosított 25/2002. (II.27.) Korm. Rendelet 4.489 LE) - érzékenységi besorolásuk normál vízgyűjtő - agglomerációk közös csoportba való besorolásának főbb indokai: Az Ecsedi – láp Viziközmű Beruházási Társulás Társulási Megállapodás alapján jött létre Nagyecsed Város, Fábiánháza Község, Mérk Nagyközség, Vállaj Község és Tiborszállás Község települési önkormányzatai között. Célja, hogy a Nemzeti Szennyvíz-elhelyezési Programon belül a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei program megvalósítása érdekében kialakított agglomerációk beruházási csoportokba sorolása alapján az alapító önkormányzatok tervezett szennyvíz közműfejlesztéseit egy beruházási ütemben, közös beruházásként jogi személyiségű társulás útján valósítsák meg, és ehhez közösen biztosítsák a beruházás előkészítésének és megvalósításának forrásait. A projekt illeszkedik az Észak-Alföld „A zöld Régió” összefoglaló programhoz. A szennyvízközmű és ivóvízminőség javító program, valamint a szilárdhulladék programokra építve egy elsősorban biomassza alapú energiatermelés bázisává szeretné tenni az Észak-Alföldi Régiót. Fontos, hogy a fenti négy program szakmai összefüggése alapján ne izoláltan kezeljük az egyes programok alkotóelemeit, hanem e programok mind megvalósításban mind működtetésben, mind pedig fenntarthatóságban egymásra épüljenek.
7.6.2.2. Projekt, célja, célcsoportja, eredményei
A projekt céljai: - a felszín alatti vizek tényleges és potenciális szennyeződésének csökkentése, - a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának elérése,
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 177 2008. IVS-Nagyecsed
- a talaj, talajvíz, rétegvíz megóvása a további szennyezésektől, az eddigi káros folyamatok megfordítása, - a befogadó Kraszna folyó vízminőségének javítása, a jó ökológiai és kémiai állapot elérése, - a védett és védendő természeti értékek megóvása (Ecsedi láp, Csanálosi rétek) a természetes növény –és állatvilág visszaállítása, - az életkörülmények javítása, - az egészségi állapot javítása és életminőség javítása, a foglalkoztatás bővülése.
A projekt előkészítéstől elvárt eredmények: - Megvalósíthatósági tanulmány, Költséghaszon elemzés kidolgozása, - Tervek elkészülése, - Projektmenedzsment szervezet létrejötte, - A projektgazda önerejének biztosításához szükséges hitel optimalizált feltételeinek megtervezése, - Régészeti feltárások elvégzése, - Az akcióterület terület-előkészítői munkáinak elvégzése, - Nyilvánosság biztosítása, - Közbeszerzési eljárok lefolytatása.
A projekt-előkészítési időszak alatt a projekt részletes kidolgozását a Közreműködő Szervezet folyamatos szakmai segítségével kívánja elvégezni, betartva a Közbeszerzési törvény vonatkozó rendelkezéseit.
A projekttől elvárt főbb eredmények (a teljes projektre vonatkozóan): Gerinccsatorna hossz (fm): Kiinduló érték: 0, Célérték: 67.793 Tisztítótelepi kapacitás (m3/d): Kiinduló érték: 0, Célérték: 1.290
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 178 2008. IVS-Nagyecsed
Összes lakásszám (db.): Kiinduló érték: 4.772, Célérték: 4.772 Csatornahálózatra rákötött lakások száma (db.): Kiinduló érték: 0, Célérték : 4.300
Közvetlen célcsoport: - a projektben résztvevő településeken élő tizenkétezer fő, - a viziközmű rendszer üzemeltetője, akinek bővül a tevékenységi köre a térségben, - a térség élővilága, a talaj, talajvizek, rétegvizek, a térség természeti környezete, növény és állatvilága, várhatóan a pozitív irányú változások elérésével.
Közvetett célcsoport: - a vállaji magyar-román határátkelőhely dolgozói és használói - a környék mezőgazdasági termelői. A komposzt hasznosítója a mezőgazdaság lesz, amely természetes eredetű komposztot helyezhet el a termőterületen. - a Kraszna folyó és annak befogadó vízfolyása a Tisza folyó természeti jellegének megőrzése.
7.6.3. Hulladékgazdálkodási program
7.6.3.1. Általános leírás
A települési hulladékok elhelyezése ma településeink legégetőbb gondja. Ezen hulladékok előkészítése, a hasznos összetevők (fém, műanyag, üveg, papír, szerves anyag) elkülönítetten történő kinyerése, nemcsak az elhelyezés gondjait enyhíti, hanem hasznos nyersanyagot szolgáltat a gazdaságnak. A hulladékgazdálkodásnak, azaz
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 179 2008. IVS-Nagyecsed
hulladékkezelésnek és felhasználásnak figyelemre méltó a gazdaságélénkítő szerepe.
Hazánkban évente 300-450 kg/fő háztartási és összetételében ahhoz hasonló ipari-kereskedelmi hulladék keletkezik, amely jelenleg nagyrészt lerakásra kerül. A fejlett országokban e hulladék jelentős részét értékes alapanyagként, illetve másodnyersanyagként és másodlagos energiaforrásként hasznosítják. Az évente összesen keletkező közel 75 millió tonna hulladék 5%-a veszélyes hulladék, 95 %-a nem veszélyes hulladék. A 75 millió tonna hulladékból a települési szilárd hulladék mennyisége évente kb. 4,5 millió tonna. A mennyiség 2/3 része a háztartásokban és 1/3 része az intézményekben, a szolgáltatásokban és az iparban keletkező, a háztartásokhoz hasonló hulladék vagy azzal együtt kezelt hulladék.
A hulladék kezeléséért - a további kezelésnek megfelelő gyűjtésért, hasznosításának és ártalmatlanításának megoldásáért - a hulladék termelője, illetőleg a hulladék birtokosa a felelős. A települési szilárd hulladék esetében a lakosságot terhelő felelősség érvényesíthetősége érdekében a települési önkormányzatnak kell a kezelést biztosító szolgáltatást megszervezni.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a keletkezett települési szilárd hulladék csak kb. 70 %-t gyűjtik szervezett formában. Egyes hulladéklerakók megközelítik EU normákat, de többségében alapvetően elmaradott, erősen környezetszennyező megoldások jellemzők. További problémát jelent, hogy a meglévő lerakók kapacitása nem bírja el a keletkezett hulladékmennyiséget, a megye 229 településéből mintegy 40 település hulladéka kerül csak megfelelően szigetelt lerakóba. Jelenleg megoldatlan az előírásoknak megfelelő hulladékártalmatlanítás is.
Nagyecseden jelenleg biztosított az intézményesített szemétszállítás, az önkormányzat által megbízott szolgáltató végzi a hulladék gyűjtését,
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 180 2008. IVS-Nagyecsed
elszállítását. Egységes gyűjtőedényzet azonban nem került kialakításra, a lakossági hulladék gyűjtésére a szolgáltató által biztosított 110 literes edény, valamint zsák, a közintézményeknél a higiéniai követelményeknek sem megfelelő 5 m3-es konténer áll rendelkezésre. A szolgáltató hetente egyszer szállítja el az intézményi hulladékot, a lakossági szemétszállítás egyik héten a Kraszna bal, másik héten a Kraszna jobb oldalán lévő településrészről történik a mátészalkai lerakóba.
A mátészalkai lerakónak mindössze csak néhány százalék szabad kapacitása van, és az elhelyezkedése sem megfelelő. Mély fekvésű, a lakóterülettől mindössze 300-400 m-re fekszik, sem védő erdősávval, sem műszaki védelemmel nem rendelkezik. A mátészalkai lerakót nem lehet a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működtetni, ezért új lerakót (mely regionális hulladékkezelő központ lesz) kell építeni, melynek helyszíne Nagyecsed külterületén található.
7.6.3.2. A program általános célja A projekt célja 229 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és 9 Borsod-Abaúj- Zemplén megyei település több mint 600 ezer lakos települési szilárd hulladék kezelésének megoldása a Hulladéktörvény és az EU szabályainak megfelelően, az ehhez szükséges műszaki, technikai, szervezeti és tudati feltételek megteremtése, az itt található megtelt, megtűrt és illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, területének rekultiválása. Célként jelenik meg a meglévő és környezetvédelmi szempontból megfelelőnek minősített hulladékgazdálkodási létesítmények beépítése a rendszerbe, továbbá a nehéz gazdasági helyzetben lévő térségben új technika, technológia, esetleg gyártási és üzemeltetési kultúra kifejlesztése, a térség gazdasági életének segítése, a munkanélküliség csökkentése.
A program konkrét célja: Új, regionális hulladékkezelő központ építése Nagyecsed határában, mely a megyei szilárdhulladék-gazdálkodási program I. ütemének
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 181 2008. IVS-Nagyecsed
keretében indul meg. A megépülő regionális központba – amely válogatóművet, komposztálót, építési törmelék feldolgozót, hulladéklerakót is tartalmaz – a saját közvetlen gyűjtőkörzetén kívül a csengeri és fehérgyarmati átrakó állomások is be fognak szállítani. Ezek az átrakó állomások fogadják a gyűjtőkörnyezetükből a hasznosítható és a vegyes frakciót is, melyek itt átrakásra kerülnek. Az átrakó állomásokon tömörítő berendezés, komposztáló telep és építőipari törmelék lerakó is fog működni.
A regionális központban kialakított válogató műben fog megtörténni a hasznosítható frakció szelektálása, illetve a nem hasznosítható hulladék deponálása.
7.6.3.3. A beavatkozás rövid leírása A hulladékgazdálkodási rendszernek három nagy központja lesz, a települést érintő beruházások az alábbiak szerint fognak megvalósulni.
A tervezett regionális települési hulladékkezelő telep és lerakó a Nagyecsed 0176/8, 0174/12, 0144/2, 0188/19, 0185/1 hrsz-ú területeket érinti. A terület korábban a hajdan megszűnt Rákóczi MGTSZ folyékony műtrágyakezelő telepeként funkcionált.
A terület a Nagyecsed-Előtelek-Mérk települések között haladó 4922 sz. közlekedési útról a település végétől mintegy 900 m-re a telephely irányába lecsatlakozó kb. 1000 m hosszú szilárd burkolatú úton közelíthető meg. Az út a beruházás kapcsán szélesítésre és korszerűsítésre kerül. A terület 21 ha. A megvalósuló hulladékkezelő telep területigénye mintegy 13,5 ha, melyből a szigetelt hulladékdepónia felülete 4,5 ha. A hulladéklerakót csak a 4922. számú közútról nyíló bekötőútról lehet megközelíteni szállító járművekkel.
A lehetséges szállítási útvonalak:
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 182 2008. IVS-Nagyecsed
• 4922. számú útról Győrtelek és Mérk irányából. Győrtelek felől Nagyecseden keresztül vezet az út. Ebbe az útba csatlakozik be a Tyukodról induló 49139. számú út; • 4918. számú útról Mátészalka irányából. Az útról Fábiánháza előtt van egy leágazás Nagyecsed felé, így a távolsági szállítás Fábiánházát nem érinti; • a Nagyecsed felé vezető elágazáshoz kapcsolódóan megépül a települést (Nagyecsedet) elkerülő út.
A tervezett regionális hulladéklerakón elhelyezendő hulladék becsült mennyisége az előzetes környezeti hatástanulmány szerint 160.000 laza hulladék m3/év. Éves szinten a depóniának 28-30.000 m3 tömör hulladék befogadásra kell alkalmasnak lennie, így 560.000 m3 térfogatot kell kialakítani. A 4,5 ha alapterületű lerakó végleges betöltési magassága 18 m, így 1 : 2 dőlésű hulladékrézsűvel a hasznos térfogata 600.000 m3. Az építés I. üteme 450.000 m3 lerakó térfogatot valósít meg. A lerakó kapacitásai körülbelül 20 évre elegendőek.
A regionális hulladékkezelő központ főbb létesítményei az alábbiak (I. ütem):
• üzemviteli és szociális épület, • hídmérleg, mérlegház • abroncsmosó, rámpa, • depónia, depógáz és csurgalékvíz elvezető rendszerrel, • gépszín I. és műhely, • konténer és kocsi mosó, üzemanyagtöltő állomás, • kompaktor út, üzemi út, bekötőút, • véderdő, • parkoló, kapu, kerítés, • közműkapcsolatok kiépítése. stb.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 183 2008. IVS-Nagyecsed
A hulladéklerakó műszaki létesítményeit megalapozó mennyiségi adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:
1 800 000 A 20 évre tervezett kapacitás (2007-2026) 511 300 t laza m3 Lerakásra kerülő települési szilárd hulladék mennyisége 76 600 m3/év 25 560 t/év 20 év átlaga) 450 000 I. építési ütem depónia térfogata (m3) m3 Építési törmelék lerakására kiépíteni tervezett 35 000 m3 kapacitás Lerakásra kerülő építési törmelék mennyisége 2 500 m3/év 3 500 t/év (20 év átlaga) Komposztálásra kerülő hulladék mennyisége (20 59 168 m3/év 7 650 t/év év átlaga) Kitermelhető komposzt mennyisége (20 év 5 350 t/év átlaga) Válogatásra kerülő hulladék mennyisége (20 év 34 200 m3/év 6 890 t/év átlaga) Veszélyes hulladék átmeneti tárolása (20 év 1 952 m3/év 70 t/év átlaga)
7.6.3.4. Tevékenységek, ütemezés és költségvetés A megyei hulladékgazdálkodási program I. ütemének megvalósításához megkezdődtek a tenderkiírások, remélhetőleg 2007 nyarán vagy őszén megkezdődhet a beruházás. A tevékenységek ütemezéséről jelenleg konkrét adataink nincsenek, a költségvetést tekintve is csak hozzávetőleges számadataink vannak. A Nagyecseden majdan megkezdődő zöldmezős regionális telep kialakítása I. ütemben várhatóan kb. 7 millió euróba kerül.
7.6.3.5. Finanszírozás A nagyecsedi regionális hulladékkezelő központ kialakítása a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Program részeként valósul meg jelentős európai uniós támogatással. A teljes program közel
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 184 2008. IVS-Nagyecsed
35 milliárd forint, melynek 90 %-a a Kohéziós Alapból kerül finanszírozásra, az önkormányzatoknak 10 % önerőt kell biztosítani.
7.6.3.6. Várható hatások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a csatlakozó 9 Borsod-Abaúj- Zemplén megyei településen a 2001 év során 200.000 t települési szilárd hulladék keletkezett, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben 2008-ig évi 2-3 % közötti mennyiségi növekedést prognosztizáltak. Valószínűsíthető, hogy a keleti piac bővülésével fontosabb szerephez jut a megye gazdasága, így a keletkező hulladék mennyisége a rendszer kialakítása után is nőni fog arányaiban, figyelembe véve a szelektív hulladékgyűjtés növekvő szerepét a hulladékgazdálkodási rendszerben.
A hulladékgazdálkodás jelenlegi problémái az új lerakók, hulladékkezelő központok kialakításával, a korszerű technológia által kezelhetővé válnak:
• a szigetelt hulladéklerakókkal csökken, vagy megszűnik a felszín alatti vízkészletek minőségének veszélyeztetettsége, • felszámolásra kerülnek az illegális hulladéklerakók, valamint a kedvezőtlen adottságú szemétlerakó-helyek, • megoldódik a lakossági szilárd hulladék környezetkímélő kezelése és ártalmatlanítása, • a szükséges kapacitás-bővítés során csökken a lerakókban elhelyezett települési szilárd hulladék szervesanyag-tartalma, a „nedves” szerves hulladék komposztálása a talajerő javítás utánpótlására hasznosítható, • a megfelelő módon elhelyezett hulladékot a szél nem tudja továbbvinni, • megoldódik a lerakók ellenőrzése és csökken az egészségügyi kockázat.
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 185 2008. IVS-Nagyecsed
A tervezett települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer pozitívan hat a foglalkoztatásra is, hiszen az új, az egész megyét lefedő rendszer működtetése 400-500 db munkahelyet jelent állandó jelleggel, míg az építési munkák is jelentős mennyiségben teremtenek átmeneti munkalehetőséget.
A településen kiépített rendszer működtetéséhez szükséges létszámigény közel 70 fő lesz, és figyelembe kell venni, hogy a hulladékok másodnyersanyagként való felhasználása munkalehetőségeket teremthet.
7.6.3.7. Szervezeti keretek, megvalósítók, közreműködők • SzSzB Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (projektfelelős) • Szatmári Regionális Hulladék-gazdálkodási Társulás (88 önkormányzat társulása) • SzSzB Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Kht.
7.7. Monitoring A városfejlesztési szervezet/csoportban a feladatra külön szakember lesz alkalmazva. A monitoring adatszolgáltatás alapadatait az önkormányzattól, a fejlesztésben résztvevő partnerektől és a KSH-tól fogja beszerezni a szakértő. A feldolgozás során adatbázist hoz létre, elemzi a tendenciákat stb.
Monitoring munka menete/feladatok: 1, Adatfeldolgozás, a városfejlesztésben adatok felhasználása a döntések során. (folyamatos) 2, Beszámoló a képviselő testületben. (negyedévente) - beszámoló elfogadva és/vagy
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 186 2008. IVS-Nagyecsed
- beszámoló alapján beavatkozás szükséges 3, Monitoring adatszolgáltatás a pályázati szerződés alapján a hatóság felé. (évente) 4, Partnerek tájékoztatása, negyedévente 5, Lakossági tájékoztatás céljára monitoring adatok összeállítása. (projekt során negyedévente, működtetés során évente)
Feldolgozandó adatok: - IVS célrendszere - Támogatási szerződés indikátorai. - Beruházások output adatai. - Nagyecsed város dinamikai mutatói. - Lakossági elégedettségi mutatók - Egyéb a projekt hatását bizonyító adatok, mutatók
ZÁRADÉK
Nagyecsed Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) Nagyecsed Város Önkormányzata 2008. június 16-án megtárgyalta és a 91/2008. (VI.16.) KT. számú határozatával jóváhagyta.
Kovács Lajos polgármester
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) keretén belül elkészítendő Anti-szegregációs Tervet Nagyecsed Város Önkormányzata 2008. június 16-án megtárgyalta és a 91/2008. (VI.16.) KT. számú határozatával jóváhagyta.
Kovács Lajos polgármester
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 187 2008. IVS-Nagyecsed
Nagyecsed Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából támogatta, véleményezte és elfogadta:
…………………………….. Kocsis Péter Csaba anti-szegregációs szakértő
Budapest, 2008. június 16.
8. FELHASZNÁLT FORRÁSOK JEGYZÉKE
1. 64/2004. (IV. 15) Korm. Rendelet 2. Állami Foglalkoztatási Szolgálat, http://www.afsz.hu/ 3. Észak Alföldi Akcióterv 4. Észak Alföldi Operatív Program 5. Észak Alföldi Régió területfejlesztési politikája. http://www.earkf.hu/reg.htm 6. Észak Alföldi Régió, 2007. http://www.eszakalfold.hu 7. Európai Unió hivatalos honlapja – http://www.europa.eu.int 8. KSH népszámlálás, 2001 9. KSH akcióterületi adatszolgáltatása 10. KSH szegregátum lehatárolása
11. Nagyecsed településfejlesztési koncepciója 2007 PRO RÉGIÓ KONZORCIUM 12. Nagyecsed Város Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 188 2008. IVS-Nagyecsed
9. Mellékletek
1. melléklet: Városi funkciók táblázata
2. melléklet: Megvalósult projektlista
3. melléklet: Adatok igazolása
4. melléklet: Anti-szegregációs terv mellékletei
5. melléklet: Akcióterületenkénti ingatlangazdálkodási terv
6. melléklet: Társadalmasítás dokumentumai
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 189 2008. IVS-Nagyecsed
VÁROSI FUNKCIÓK 1. sz. melléklet
db Akcióterületi Fejlesztésre Fejlesztésre GAZDASÁGI lehatárolás javasolt javasolt FUNKCIÓ -önkormányzat- - magántőke- Piac 1 1 x Kiskereskedelmi 90 1-2-3 x üzlet Bank 1 1 x Üzletház - x Ipartelep - x x Panzió - x Camping - x Vendéglátó egység 25 1-2-3 x Közlekedés Távolsági 8 1-2-3 buszmegálló Vasútállomás 1 1 Posta 1 1 Helyi buszjárat -
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 190 2008. IVS-Nagyecsed
Benzinkút 1 3 Kerékpárút - turista - Kerékpárút - - hivatásforgalom Közüzemi vízhálózat 100% 1-2-3 Zárt-köz. csat. 0 % x Burkolt út 56 % 1-2-3 x Zárt csapadékvíz 3.830 1-2-3 x csatorna fm Járda 32.568 1-2-3 x fm KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓ Mozi 1 1 x Könyvtár 1 1 x Okmányiroda 1 1 x Művelődési ház 1 1 x Színház - Városközpont - x rendezvénytér Városközponti - x gyalogos zóna (sétálóutca, üzlet, park, vendéglátó- hely, stb.) Hagyományőrző 1 1 x kiállító terem (helytörténeti gyűjtemény) Sportpálya 1 1 x Sport és - x rendezvénycsarnok Uszoda - Termálfürdő -
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 191 2008. IVS-Nagyecsed
Szabad strand - Csónakkikötő - Konferencia központ - Turista attrakciók 1-2-3 x száma 50-60 (rendezvények, látnivalók, szolgáltatás együtt) Templom 4 x Államigazgatási, hatósági, igazságügyi Önkormányzat 1 1 x (hivatal) Okmányiroda 1 1 x Kistérségi iroda - Rendőrség 1 1 Tűzoltóság - Polgárőrség - Bíróság - Állatorvosi rendelő 1 1 APEH kirendeltség - Humán Házi orvosi székhely 3 1 Körzeti házi orvosi 1 1 ügyelet Térségi járóbeteg - szakellátó Gyógyszertár 1 1 Fogászati rendelő 1 1 Gyermek orvosi - rendelő Kórház - Mentőállomás -
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 192 2008. IVS-Nagyecsed
Szociális intézmény 1 1 Térségi öregek - otthona Nappali öregek 1 1 otthona Bölcsőde 1 1 x Óvoda 1 1 x Általános iskola 1 1 x Középiskola 1 1 Felnőtt szakképző - központ Felsőfokú oktatás -
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 193 2008. IVS-Nagyecsed
Nagyecsed - „Ecsedi-Lápi” Mikrotérség központja 194 2008.