A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika 2009. V. évfolyam 3. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE

Fél évszázada indult az operaénekesi pályán

Városunk szülöttét, Pulveri Magdát, az Állami Operaház nyugalomba vonult neves énekesnő pályafutását mutatjuk be jubileumi évfordulója kapcsán. Köszöntjük az 1959-ben Pécsen indult művészi karriert, példás szakmai életutat. A szerény visszahúzódó jellem kimagasló tehetséget takar. 1936. július 10.-én született Kemecsén Blaner Ida és Pulveri Antal szülőktől. Húga Pulveri Katalin, öccse Pulveri Antal. Általános iskolai tanulmányait Kemecsén végezte. Sorsa nehézséggel indult. A TSZ-ben marokszedő volt, fizikai és lelki nehézségek között. Az akkori református kántor ajánlotta édesapjának, taníttassa a Debreceni Zeneművészeti Szakiskolában, ahová fel is vették. Debreceni tanárnője Papp Árpádné Pécsre költözött és hívta magával, biztatta, támogatta az ígéretes tehetséget. A Pécsi Zeneművészeti Szakiskola a mindenki által nagyon tisztelt Antal igazgató úr vezetésével egy életre szóló élmény, szakmai műhely volt. A Pécsi Nemzeti Színház operastátuszt kapott és Pulveri Magda oda felvételizett. Az énekkarba felvételt is nyert. Felvételije kimagaslóan sikerült. A szakiskolai végzős növendékek hangversenyén a színház karnagya is részt vett, akinek rögtön feltűnt Pulveri Magda kiemelkedő énektudása. 1959-1966 között operaénekes a Pécsi Nemzeti Színházban. Verdi: Don Carlos című operájában Simándi Józseffel szerepelt, kiváló karnagyai voltak dr. Győri Miklós, Paulusz Elemér. 1966-ban Huszár Klára az Állami Operaház rendezője hívta felvételire, támogatta, biztatta. A sikeres felvételi után 1966-tól 1999-ig 33 éven át volt az Állami Operaház énekese, megbecsült művésze. Az ötven éve indult művészi pályafutásról szóló kiállítást Kemecsén a Helytörténeti Gyűjteményben 2009. október 23.-i nemzeti ünnepünk részeként mutatjuk be és állítjuk példaképül a látogatók számára.

2. 2009. 3. szám

Koszorúzás – Budapest, Kerepesi temető, 2009. augusztus 13. 11 óra „Hazádnak rendületlenűl Légy híve, ó magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.”

Tisztelt emlékezők! október 29-én vezette oltár elé Korniss Saroltát, Korniss Ferenc Ugocsa vármegye szolgabírája, a Nemzeti imánk, nyíregyházi kir. törvényszék elnöke, a tiszaeszlári Vörösmarty Mihály vérvád-per tanácsvezető bírája, a dadai járás Szózatának első két országgyűlési képviselőjének másodszülött leányát, versszakának akitől később elvált. Házasságukból három leány felidézésével kezdjük született: Ella, Irma és Sári, akit végakaratának koszorúzási megfelelően ide, apja mellé temettek. ünnepségünket itt, a Megyery István széleskörű ismeretekkel, nagy budapesti Kerepesi nyelvtehetséggel rendelkezett; német, francia, angol temetőben egy kis és latin nyelveken is beszélt. Beutazta egész Európát. szabolcsi település, szülöttére, dr. Jártas volt a szépirodalom terén is. Szakmunkái Megyery István jogi szakíró, császári és királyi közül többek között „A magyar kir. ügyészségek”, kamarás, magyar királyi koronaügyész-helyettesre valamint a „Magyar börtönügy” című munkáit kell emlékezve, születésének 150. évfordulóján. kiemelnünk; ez utóbbi megjelenése után királyi Apja: Megyery (II.) Pál (*1826. november 12. legfelsőbb elismerésben (Signum Laudis) részesült, †Vasmegyer, 1860. július 13.) római katolikus majd 1916. januárjában az Osztrák Császári Lipót kemecsei földbirtokos, anyja: nagyváthi Porkoláb Rend lovagkeresztjét kapta kitüntetésül, 1917-ben Róza (Rózsa) (*1839. december 22. †Debrecen, pedig a Polgári Hadi Érdemkereszt II. osztályát 1899. szeptember 10.), akit Kemecsén, 1856. nyerte el. Ezenkívül még a Magyar Királyi Szent március 11-én vett nőül. István Rend kiskeresztjét is megkapta. Hosszú és küzdelmes út vezetett Vasmegyerről az Ténykedése nyugdíjba vonulásával sem szűnt meg, s Igazságügyi Minisztériumig, a szakmai azt követőleg szakelőadója a büntetőügyeknek a elismertségig, megbecsülésig. Az édesapját alig egy Jogügyi Igazgatóságnál, több társadalmi egyesület évesen elvesztő fiút, és a családfő halála után fél tagja, történelmi és művészeti tárgyú felolvasásait a évvel megszülető öccsét özvegy édesanyjuk korabeli sajtó is meleg hangon méltatta. emberfeletti küzdelemmel, szorgalommal, kitartással Élete utolsó éveiben gyakran betegeskedett. 1931. – mindenekelőtt a gyermekek felneveléséhez augusztus 17-én rövid szenvedés után hunyt el szükséges anyagiak előteremtésével –, gondos Budapesten. Koporsóját augusztus 19-én szentelték neveléssel és féltő gondoskodással taníttatta, hogy be a Kerepesi úti temető halottasházában, és a később megállják helyüket az életben. Mindketten a főváros által adományozott díszsírhelyen helyezték jogi pályát választották hivatásuknak. végső nyugalomra. Lelki üdvéért az engesztelő Megyery István 1881. június havában lépett szentmise áldozatot augusztus 21-én mutatták be a közszolgálatba, mint kir. ügyészségi joggyakornok, s ferencrendiek belvárosi templomában. haladt fokról-fokra, míg 1912-ben, mint A Kerepesi úti temető XXXIV. parcella, 4. sor, 43. koronaügyész-helyettes végzi sokirányú munkáját számú sírban nyugszik, síremlékét Lányi Dezső úgy szépirodalmi, szakirodalmi, valamint szobrászművész készítette. Szabó Lőrinc, Móricz igazságügyi jogalkotás terén. Zsigmond, Babits Mihály közvetlen Büdszentmihályon, a mai Tiszavasváriban, 1887. szomszédságában alussza örök álmát. Adalékok Kemecse történetéhez 2009. 3. szám 3.

Megyery István szakmunkáin jogászgenerációk főügyészségi ügyész, megyei főügyész, dr. Sipos nőttek fel. Neve méltatlanul merült feledésbe. Mai László címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, megemlékezésünkkel is megpróbáljuk törleszteni az megyei főügyész-helyettes és dr. Nagy Ferenc utóbbi évtizedek alatt a vele szemben felgyülemlett címzetes főügyészségi ügyész, nyíregyházi városi adósságot. November 13-án, Nyíregyházán, a vezető ügyész; legfőbb ügyész úr fővédnökségével egy - a Megyery-család nevében: Megyery Pál, a emlékkonferencia keretében fogjuk felidézni nemzetség magyarországi családfője és húga, munkáságát, portréját. Megyery Enikő; Fény nevére, áldás emlékére! Nyugodjon békében! - a -Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület nevében: Lucza János nyugalmazott Tisztelt emlékezők! iskolaigazgató, elnökségi tag; - Vasmegyer Község nevében: Nagy Gézáné Jakab Megemlékezésünket koszorúzással folytatjuk. Anna, a Szociális Szolgáltató Központ intézményvezetője és Balogh László, az Arany Élet Koszorút helyeznek el: Alapítvány elnöke.

- Dr. Kovács Tamás, a Magyar Köztársaság legfőbb Megköszönöm megtisztelő jelenlétüket, találkozunk ügyésze képviseletében: dr. Tancsik Rudolf legfőbb novemberben Nyíregyházán. Viszontlátásra! ügyészségi osztályvezető ügyész; - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Komiszár Dénes helytörténész nevében: dr. Kovács András címzetes fellebbviteli

Adalékok Kemecse történetéhez 4. 2009. 3. szám

A nyírbogdányi járás székhelye Kemecsén Szabolcs vármegye bizottsága az 1877. évi tavaszi , Székely és Kemecse alkották összesen közgyűlésén tárgyalta először az új járások ügyét. A 25.563 lakossal. Ez a közgyűlés mondta ki azt is, május 16-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve szerint a hogy a járás székhelye Kemecse! Krasznay Péter 103. számú napirendi pontként szerepelt az új Naplójában is megemlékezik erről a döntésről. I járásbeosztás. Nem előzmények nélküli, mert az 1861-től szolgabíró, korábban a dadai járást vezette. 1877. március 27-i közgyűlés a 47. számú Az 1876. évről szólva írta, hogy járása a kállói határozatával kiküldött egy 16 tagú bizottságot járásból Napkorral, a bátoriból Ibronnyal, Bónis Barnabás alispán elnökletével, hogy mondjon Ramocsaházával, Kérccsel, a kisvárdaiból pedig véleményt a közigazgatás átszervezéséről. E Székellyel és Téttel gyarapodott, így a hozzá tartozó bizottságban ott találjuk Krasznay Pétert is. A községek száma 15-ről 21-re emelkedett. kiküldött választmány tehát májusban terjesztette be Ezt a határozatot azonban nem fogadta egyhangú elaborátumát, mely szerint a vármegye a korábbi lelkesedés. Az 1877. augusztus 29-i megyebizottsági négy helyett hat járással működhetne korszerűen. Itt ülésen a 123. számú napirend éppen arról tudósít, azonban, nevek említése nélkül, azt is olvashatjuk, hogy mások öt, megint mások meg hét járást hogy belügyminisztériumi leirat érkezett, miszerint javasoltak. Szavazásra került a sor, s azon 60: 41 Bogdány és néhány más község a legfelső arányban a hét járás megszervezése győzött. hatósághoz fellebbezett, hogy ha már bogdányi A voksolás alapján tehát a közgyűlés „a jó és gyors járásról van szó, miért Kemecse a székhely? A közigazgatás” alapelvének érvényesülése érdekében megyebizottság válasza rövid és velős volt, a kimondta a hét járás megszervezését azzal, hogy a jó kormány a vármegyékre bízta a székhelyek és gyors közigazgatás eszméje úgy érhető el a eldöntését, a jelenlegi szolgabíró, Krasznay Péter leginkább, ha a szolgabírák a járások központjaiban fogják székhelyüket tartani, de időnként pedig Kemecsén lakik. Itt kell tehát keresnünk a községeikben is meg kell majd jelenniük. választ arra, hogy miért lett Kemecse a járás Az ekkor megszervezett hét járás: Tiszai (Mándok), székhelye. Erről is megemlékezett a naplóíró, leírva, Kisvárdai (Kisvárda), Dadai alsó (Szentmihály), hogy azért a fentiek nem voltak igazán mindenki Dadai felső (), Bogdányi (Kemecse), számára egyértelműek, s a megyegyűlésen Nagykállói (Nagykálló) és szavazásra került sor, a jelen lévő 318 megyegyűlési Nyírbátori (Nyírbátor) járások székhelyükkel. tagból 311-en Kemecse mellett döntöttek és csak 7- Döntöttek a vármegyei, járási tisztikar összetételéről, javadalmazásáról is. A járásokban egységesen egy en támogatták Bogdányt. szolgabírói, egy segéd szolgabírói, egy szolgabírói Ezt azután már csak megerősítette az 1877. írnoki, egy járásorvosi, egy állatorvosi állást december 21-i tisztújítás, amikor a bogdányi járás rendszeresítettek, s a közbiztonságra, megfelelő szolgabírájává közfelkiáltással újra Krasznay Pétert személyzettel, egy-egy csendbiztos felügyelt. Meghatározták a javadalmazást is: a szolgabíró évi választották meg. Hogy miért mégis bogdányi fizetése 1000 forint, mellé 200 forint lakbér és 300 járásként szervezték ezt a közigazgatási egységet, forint utazási általány. A segédszolgabíró 800 arra pedig az lehet a magyarázat, hogy amikor 1848- forintot és 100 forint lakbért, az írnok 400 forintot és ban a népképviseleti választásokra készült az ország 60 forint lakbért, az orvos 400 forintot és 100 forint és természetesen a vármegye, hét országgyűlési utazási általányt, az állatorvos évi 300 forint fizetést képviselői választókerületet alakítottak ki, melyek és 150 forint utazási általányt kapott. A csendbiztos közül az egyik a bogdányi kerület volt. A dualizmus évi bére 500 forint, mellé 60 forint lakbér és 200 forint járt lótápra. korában azután végig hat választókerület élt a Jegyzőkönyvben határozták meg az egyes járások vármegyében, hiszen a vármegyék területének beosztását is, a bogdányi járást 21 község: Tét, rendezésével a nádudvari járás (vele a Székely, Kótaj, Bogdány, Rád, Vasmegyer, Pazony, választókerület is) az újonnan alakított Hajdú Oros, Tura, Sényő, , Kék, , vármegyéhez került át. Gégény, , Ibrony, Ramocsaháza, Kércs, Adalékok Kemecse történetéhez 2009. 3. szám 5.

E választókerületek tehát: Kisvárdai, Nyírbogdányi, öregúr 1901 nyarán nyugdíjazását kérte. 70 éves Tiszalöki, Nagykállói, Nyírbátori és Nyíregyházi, volt, 40 évet töltött a közszolgálatban, végig mint a majdnem egybeesnek a járásbeosztással. Úgy dadai, majd a bogdányi járás főszolgabírája. Még gondolom ez a, jogfolytonosságot, a 48-as alapokat ugyanabban az évben, a december 9-én tartott jelenti beosztás miatt maradt az új járás neve bogdányi, de a mindenkori szolgabíró lakása volt a megyegyűlésen új főszolgabírót választottak. dönti, ezért Kemecse a központ. S ez nem egyedi Ahogyan Krasznay Pétert mindig közfelkiáltással eset, inkább az az érdekes, hogy itt állandósult a emelte járása és a megye tisztségébe, most komoly központ. Ha ugyanis megnézzük az első voksolásra került sor, hiszen négy jelöltből kellett járásbeosztást, a következőt tapasztaljuk: a kisvárdai választani. A helyben lakó Mikecz István, Somlyódy járás központja Kisvárda, főszolgabírája: Bónis János, Péchy Gábor és Okolicsányi Dezső voltak a Sámuel, a tiszai járásé Mándok helyett Gyüre, ott jelöltek. A szavazáson Okolicsányi 189, Somlyódy lakik Erdőhegyi Lajos főszolgabíró, a Dadai alsójárásé Szentmihály helyett Tiszalök, Szunyogh 61, Péchy 59, Mikecz István pedig 27 szavazatot Bertalan főszolgabíró lakhelye, a felsőjárásé kapott. Okolicsányi mellé Péchy Gábort nevezte ki Szabolcs, Dobozy Ferenc lakhelye. A bogdányi azután az alispán szolgabíróvá. Az új járásé Kemecse, a nyírbátorié Bátor helyett , Vay főszolgabírónak viszont lakás is kellett, ezért a István főszolgabíró lakhelye, míg a nagykállóié vármegye 1905-ben megvásárolta az úgynevezett Kállósemjén, mert itt él Kállay János. Niczky kastélyt és azt, már az akkori idők szerinti Az újonnan szervezett járásnak sokáig volt modern hivatallá építette ki. Az emeletes épület főszolgabírája Krasznay Péter (1830-1916). Lakásán átalakítására a versenytárgyalást 1905. október 3-án volt a hivatal, ott dolgozott a szolgabíró is. Az 1899- tartották a vármegyeházán. A beérkezett 4 ajánlatból es naplóbejegyzésben azonban már azt olvassuk, azután Szikszay Pál alispán, Vajay Endre királyi hogy az akkori alispán, Mikecz János az őszi főmérnök és Fejér Imre tiszti főügyész a vencsellői közgyűlésen bejelentette, hogy a vármegye a volt Lipschitz József fakereskedő 15.636 korona 85 kállói megyeházat állami tébolydának adta el, s azért filléres ajánlatát fogadta el. A munkálatok az építési 50.000 forint vételárat nyert. Ezt az összeget az napló tanúsága szerint 1906. április 16-án kezdődtek, egyes járásokban főszolgabírói hivatalok létesítésére, az átalakítást folyamatosan ellenőrizte a vármegye illetve, igény szerint lakások építésére használják fel. Heincz Frigyes királyi mérnök személyében. 1906. Felajánlotta, hogy eladja Kemecsén a központi október 16-án volt az átvétel. Ezt már Mikecz Dezső fekvésű saját ingatlanát, ha azon új, modern hivatal alispán folytatta le. Az épületet mindenben rendben és főszolgabírói lakás épül. Krasznay Péter kissé valónak nyilvánították, s még a pótmunkálatok malíciózusan jegyezte meg erre a naplóban, hogy így címén benyújtott költségvetést is elfogadták és sikerült Mikecz Jánosnak az alig 800 forint értékű kifizették. A pótmunkálatok meg azért kellettek, belsőségét 2000 forintért a vármegyével mert az átalakításkor derült ki, hogy az épületben megvétetnie, hogy azután azon a telken 7000 sok rejtett ajtónyílást, elfalazást találtak, azokat ki forintért megfeleli helyiség és külön főszolgabírói kellett javítani, a padló megbontásakor azt lakás is épüljön. A napló szerint 1900-ra az építkezés tapasztalták, hogy úgy rossz, ahogy van, azt teljesen is megtörtént. Mivel Krasznay Péternek volt háza ki kellett cserélni stb. Az épület földszintjét a Kemecsén, az alispán az újonnan épített házba hivatalok, az emeleti részt a főszolgabíró lakása költöztette a hivatalt és a szolgabírót. Krasznay Péter foglalta el. A levéltárban őrzött átalakítási tervrajz igen nehezményezte, hogy neki így, 70 évesen, szerint az épület közepén boltíves kapubejáró naponta oda-vissza majd egy kilométert kell vezetett át az udvarba. A kapun belépve balra először gyalogolnia a hivatalába. Valami semmi állat a hajdú szobája nyílt, majd tovább haladva a egészségügyi dolog miatt ráadásul ekkoriban szolgabíró szobájába lehetett belépni. fegyelmit is kapott, s így azután a megkeseredett Adalékok Kemecse történetéhez 6. 2009. 3. szám

A hajdú szobájából nyílt a fogda, a szolgabíróéból a után költözött csak Budapestre. 1950. január 10-én főszolgabírói szoba. A kapubejárat másik oldalára az alispán kérdésére azt írta róla Thoma László építették az emeletre vezeti lépcsőházat, mellette akkori járási főjegyző, hogy Mikecz István a háború nyílt a járási állatorvos és a számvevő szobája, abból alatt is Kemecsén maradt, „s itt a nép részéről ellene az iroda és az irattár. Az emeletre felmenve a semmiféle megnyilvánulás nem történt.” Mikecz lépcsőházból kilépve balra nyílt egy előszoba, abból István (1893-1969) elődei nyomán a közigazgatási az ebédlő illetve a hálószoba. Az ebédlőből lehetett pályát választotta, előbb a dadai járás szolgabírája átmenni a férfi szalonba, onnan a női szalonban, Gáván, ahol Olchváry Pál főszolgabíró javaslatára onnan pedig a gyerekszobába, ami azután ismét a tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezik ki 1929-ben. hálószobába nyílt. A lépcsőházból kilépve szemben Ilyen minőségben kerül át még ugyanabban az volt a vendégszoba, jobbra pedig a konyha, a esztendőben Kemecsére Kausay Ödön mellé cselédszoba és a kamra. szolgabírónak. A kastély korábbi építéstörténetéhez Kozma 1933-ban dr. Kornis Ferenc megyei képviselő Sándor bátyánk könyve ad hasznos információkat a azt javasolta, hogy a bogdányi járás székhelyét következőkben. 1760-1763 között Niczky József Kemecséről tegyék át Nyíregyházára. Stépán Béla volt Szabolcs vármegye egyik alispánja. Akkoriban községi jegyző a helybeli képviselő-testület folyt a kállói megyeháza építése. Niczky az ottani megbízásából alapos választ adott e felvetésre. építkezésekről kapott kölcsön a régi, a Kemechey Kozma Sándor bácsi könyvét idézzük:-A járás család kúriájának átépítéséhez bolthajtású idomokat, lakosságából 34635 ember Kemecséhez lakik építési anyagokat, csigát az emelet anyagának közelebb, s csak 10604 Nyíregyházához. -A járás 18 felhúzásához. Az udvaron állt a nagy gazdasági településéből közúton 8 (Kemecse, Vasmegyer, épület (magtár, istállók, cselédlakás). Erre még Tiszarád, Beszterec, Kék, Demecser, Gégény, Kausay Ödönnek szüksége volt, s csak Berkesz), vasúton 11 (Kemecse, Tiszarád, Beszterec, főszolgabíróságának utolsó esztendőiben bontották Nyírtura, Nyírbogdány, Kék, Demecser, Gégény, le, hogy azután a helyén, már Mikecz István idején Berkesz, Székely) Kemecsén keresztül érkezik tágas udvart, teniszpályát alakítsanak ki. Nyíregyházára. -Kemecse jó megközelíthetősége Az I. világháború előtti években tovább gyarapodott miatt a Pénzügyminisztérium 21 községet utalt a járások száma: megszerveződött a Ligetaljai és a Kemecséhez forgalmi adó ügyekben.-Mezőgazdasági Nyírbaktai járás. A nyírbogdányi járás községeinek termelvényeit 9 község a kemecsei MÁV állomásra száma 17-re apadt, átadta Baktának Ramocsaházát, szállítja, ezeknek minden teherforgalma Kemecsén Ibronyt és Kércset, Kállónak pedig Napkort. Ez a bonyolódik. -Ez a forgalom Kemecsén 38 beosztás maradt meg a két világháború között is, kereskedőnek és 66 iparosnak ad munkalehetőséget annyi különbséggel, hogy a községek száma eggyel és keresetet. -A járási hivatal 14 alkalmazottjának 8 nőtt, önálló községgé vált Nyírszőlős. Az I. bérlakás áll rendelkezésre Kemecsén, a hivatal világháború idején Mezőssy László, majd 1917-től épületével együtt. Végül is az ügy lekerült a dr. Kausay Ödön a járás főszolgabírája. napirendről. A 18 település lélekszáma az alábbiak szerint 1950-ben a járások területének újrarendezésekor oszlott meg: Nagyközségek: Nagyhalász: 7903, kapta a járás immár hivatalosan is a kemecsei járás Oros: 6969, Kemecse 4464, Demecser 4366, Kótaj nevet. Területe változott, csökkent, a nyíregyházi 4286, Nyírpazony: 3027, Nyírbogdány: 2520, járáshoz került a nagyközségei közül Kótaj, Nyírszőlős: 1800 lakos, a kisközségek, Nyírpazony, Nyírszőlős, Oros, nagyközséggé vált körjegyzőségek: Gégény, Berkesz 3312, Kék, Berkesz és Gégény, körjegyzőségekben maradtak Beszterec: 3493, Nyírtét, Székely: 2390, Nyírtura, Sényi: 2606, Vasmegyer, Tiszarád: 2700 lakos, a Kék, Beszterec, Nyírtét, Székely, Nyírtura, Sényő, járás lélekszáma összesen: 49.836 fő. Vasmegyer és Tiszarád, tehát összesen 14 település. Az 1930-as évek elején tűnik fel Kausay A járás élete nem tartott sokáig 1956. február 1-vel Ödön mellett szolgabíróként Mikecz István, majd szűnt meg. 80 évig működött. 1935-től 1948-ig i a járás főszolgabírája. Állandó Dr. Bene János történész lakhelye is Kemecsén volt. Nyugalomba vonulása Adalékok Kemecse történetéhez 2009. 3. szám 7.

Enyedi Sándor: Emlékül a kender költéséről II. rész (A dörzsöléstől a szövésig)

Kender ásztatása Kemecsén 1941-ben

Dörzsölés után a szöszt újra szárították és gyorsabban lehet fonni. szeptember végén, október elején fogtak hozzá a A fonás általában már novemberben elkezdődött. gerebenezéshez. Ez egy vasfogakkal ellátott kézi Ekkor, ha kellett és sürgős volt, már reggel 6-kor is szerszám volt, amely osztályozta a szösz minőségét, elkezdték. Úgy kellett igyekezni, hogy Julianna ami két fajta volt. napjára (február vége) a tavaszi munkák megkezdése 1. osztályú volt a szálszösz, melyből finom fonalat előtt a fonás befejeződjön. Ezután az asszonyok fontak. Ebből készült az abrosz, törölköző, szakasztó széksót és akácfa hamut gyűjtöttek és ezzel kendő, melyet kenyér sütéshez használtak, valamint erősítették a fonalat. Ezt az eljárást hívták a lepedők. szapulásnak. A fonalat az orsóról az úgynevezett A háború alatt be is festették és Nyerges János, még motollára rakták. A motolla fából készült gömbölyű, öltönyt is készített belőle. Népviseleteink közül könnyű szerkezet, melynek két végén könnyen például az úgynevezett bőgatya is ebből a jó megmunkált léc volt, melyen három szál volt egy minőségű vászonból készült. Gerebenezés során ige. Minden 10 igét ezen kötötték. Minden kikerült gyenge minőségű szöszt csepűnek hívták. motolláláskor megszámolták, hogy egyforma Ebből készült a konyhai törlőkendő, valamint a matringok legyenek, mert csak így tudták vastagabbra font zsák és a cséplésnél használt nagy megállapítani, hogy mennyi vászonra elég a fonal. A ponyva. Először a szöszt guzsalyon fonták, később szapulás után következett a fonal mosása, amely a tél kerekes guzsalyt használtak, amin egyszerűbben és beállta előtt történt, de ha korábban jött a fagy, akkor egy jégen léket vágtak és úgy mosták.

Adalékok Kemecse történetéhez 8. 2009. 3. szám

Ha nem volt fagy, akkor a vízen keresztül deszkákat kelléke volt a nyüst, amely két gömbölyű fára raktak, s arra rakták rá a mosott fonalat. Addig szerelt spárgából állt. A nyüst három részre volt kellett mosni, míg a lúg ki nem ment belőle. Míg a osztva: felső és alsó rész, középen volt az a rész, fonál száradt, addig a pamut gombolyítása folyt. melyen egy ujjnyi nyílás volt, melybe a pamutot és a Ugyanis a finom vászon szövéséhez pamutot is fonalat szálanként fűzték. Ezután következet a használtak, amit üzletekben vásároltak. A fonal borda. Ebben egy vastag nád volt, melybe két gombolyításához egy finoman megmunkált két szálanként fűzték a fonalat. A nyüstre volt szerelve a lécből álló szerszámot használtak, melynek négyszög lábító erős zsineggel, mely a fonal nyílását alakú közepét szét lehetett nyitni. Ezt a munkát pár irányította. Volt egy úgynevezett csörlő, mely 10 cm nap alatt elvégezték. Minden matring fonal külön hosszú volt kb., melyre nádszálból csöveket gombolyag volt. Ez után következett a fonal készítettek. Így került a fonal erre a csőre. Ezt a felvetése, amelyet egy alacsony helyiségben műveletet a gyerekek is szívesen végezték, mert végeztek. Ehhez való eszköz volt a vetélő, melyre a olyan volt mint a játékszer és szórakoztak is vele, a fonalat tekerték fel, mely nagy pontosságot igényelt. szövéskor meg jó segítség is volt. Ha sikerült a Ezután jött a szövés művelete. Szövőszék nem volt pamutot, vagy a fonalat felhúzni a szövőszékre minden családnál, így szomszédok, családok sikeresen, akkor 10 napig tartott a szövés. Persze egymásnak kölcsönözték. A szövéshez legalább este még sokszor este 9-10 óráig is szőttek. Ha ennyi három személy kellett. Ezek általában szomszédok, ideig tartott a szövés, akkor kb. 25 m vásznat szőttek rokonok voltak. A fonal felhúzásához a szövőszékre ennyi idő alatt. Ezután jött a vászon fehérítése, ami két-három emberre volt szükség. Egy elől eresztette, általában nyár derekára esett. Ez abból állt, hogy a másik hátul tekerte, a harmadik középen igazgatta a végvásznakat kiterítették és locsolóval annyiszor fonalat. locsolták, ahányszor megszáradt. Ez volt a fehérítés A szövőszéket a lakás legvilágosabb részén állították és puhítás. Másik télen volt a vásznak felszabása és fel, az ablak közelében. A szövőszék több részből törölközők, lepedők, abroszok és szakajtók állt. Két oldala nehéz, kemény fából készült. Az alja készítése. A durvább vásznakból zsákok, ponyvák és kemény fával volt összekötve és ékekkel rögzítve, rongyból szabdalt szőnyegek készültek. A ma élő hogy stabilon álljon. A hátsó végén volt egy fiatalok számára ez már nem mond semmit, mert gömbölyű fa, melyre a fonalat tekerték. A szövőszék nem ismerik, de a ma még élő öregeknek hossza 150-200 cm volt. A szövőszék nagyon fontos felejthetetlen emlék.

Felelős szerkesztő: Lucza János Kiadja: Kemecsei Helytörténeti Gyűjtemény E-mail: [email protected] Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Letölthető: www.kemecse.hu ; www.kemecseonline.hu Nyomdai munka: Fodor Irodagép, Nyíregyháza