arshungarica 44. évfolyam 2018 | 3 Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet folyóirata 2018_3 ArsHun.indb 247 2019. 01. 08. 14:17:11 2018_3 ArsHun.indb 248 2019. 01. 08. 14:17:12 Tartalom Tanulmányok D. Mezey Alice–Kertész Róbert Kora Árpád-kori oszlopfejezet töredéke Szolnok–Várszigetről 251 Nagy Eszter Bécs, Buda, Brüsszel? 261 A Mátyás-Graduale fl amand miniátorának vándorlásai Eörsi Anna Epizódok a csigafamília ikonográfi ájából – Cserénytől Nürnbergig 287 Bara Júlia Károlyi Alajos pesti palotájának belső kialakítása és gyűjteménye, I. 321 Gábor Kitti Morelli Gusztáv fényképészeti munkássága az 1890-es években 357 Gosztonyi Ferenc Tolnai Károly, Fülep Lajos és a Vasárnapi Kör 375 Megjegyzések Tolnai Károly Cézanne történeti helye című tanulmányának kontextusához 2018_3 ArsHun.indb 249 2019. 01. 08. 14:17:12 2018_3 ArsHun.indb 250 2019. 01. 08. 14:17:12 D. Mezey Alice–Kertész Róbert Kora Árpád-kori oszlopfejezet töredéke Szolnok–Várszigetről A szolnoki Vársziget 2015-ben, a LAHU Jász-Nagy- középkori épülethez, legvalószínűbben templomépü- kun-Szolnok megyei kötetének munkálatai1 közben lethez köthető építészeti fragmentuma, ismertetését látókörbe került lovagalakos reneszánsz síremléktö- bevezetendő indokoltnak látszik a település írott forrá- redék rövid, előzetes ismertetésével már szerepelt az sokból ismert, elpusztult korai Árpád-kori templomára/ Ars Hungarica hasábjain.2 A szórványként ismertté vált, templomaira vonatkoztatható adatok áttekintése és a magántulajdonban lévő töredék ismertetése kapcsán le- kőfaragvány-töredék szempontjából való értékelése.5 hetőség nyílt arra, hogy a mai Zagyva-meder jobb part- Ha a Tisza forrásvidékétől Titelig terjedő teljes fo- ján fekvő Szolnok településközpontja hódoltságot meg- lyamhosszát tekintjük, Szolnok a középső szakasznak előző évtizedeinek városképe az írott és képi források nagyjából a közepe táján fekszik, ott, ahol az első év- alapján fölvázolásra kerüljön.3 Az itt most bemutatandó ezredfordulót követő évtizedekben kialakult királyi köz- újabb várszigeti lelet – egy kora Árpád-kori épület kő- pontok, Visegrád, Esztergom és Székesfehérvár felől faragvány-töredéke, egy oszlopfő része –, már egy az Budán át Észak-Erdély felé vezető legrövidebb úton a előzetes eredmények alapján lehetővé vált, még folya- forgalom a folyón áthaladt. Évszázadokon át fontos ál- matban lévő megelőző feltárás leleteként látott napvi- lomás- és rakodóhelye volt itt az állami sókereskedelem- lágot.4 Mivel a lelet jelenleg az egész megye legkorábbi, nek is.6 A település – jóllehet csak közvetett formában – 1 A Lapidarium Hungaricum, Magyarország építészeti töredékeinek gyűj- felidézésével is csupán a legalapvetőbb és legfrissebb, a Várszige- teménye (a továbbiakban: LAHU) 9. köteteként D. Mezey Alice által tet és közvetlen környezetét érintő események fölidézésére van munkába vett Jász-Nagykun-Szolnok megyei feldolgozásról van szó. lehetőség. Szolnok Árpád-korának fölvázolásához és a lelet eredeti Szerkeszti: Lővei Pál. helyének lokalizálásához: Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szol- 2 D. Mezey Alice–Kertész Róbert: Páncélos vitéz síremlékének töre- noki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Alda- déke Szolnokról (1500 körül). Ars Hungarica, 41. 2015. 4. sz. 80–90. na idekapcsolódó levelei. Tisicum, 22. 2013. 386–450, különösen: Lásd még: Kertész Róbert–D. Mezey Alice: Adatok egy bárói família 394–399; Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai. Tisicum, és Szolnok késő középkori kapcsolataihoz: a Pálóci-sírkőtöredék. 25. 2016. 364–368; valamint Bagi Gábor–Madaras László: Szolnok Archaeologia – Altum Castrum Online, 2015. 1–22. PURL http://archeo- a középkorban. Szolnok város és határa történeti vázlata a honfoglalás- logia.hu/content/archeologia/351/kertesz-mezey-sirko.pdf. tól a török hódítás koráig. Szolnok, Damjanich János Múzeum, 2017. 39–111. Amíg az előbbi két munka a források elemzése és az eddigi 3 A síremlék előzetes közléseit követően jelent meg: Kertész Róbert: kutatástörténet összefoglalásából és értékeléséből levont követ- A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci keztetések alapján a további kutatás irányát jelölték ki, addig az Imre. Tisicum. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve utolsó a gyér forrásanyag általánosító jellegű fölhasználásával dol- (a továbbiakban: Tisicum), 24. 2015. 245–292; Kertész Róbert–Sző- gozik, s az így megidézett kép arra nézve bizonyság, hogy régészeti ke Balázs: Szolnok elveszett gótikus plébániatemploma. Archaeolo- feltárások és helyszíni kutatások nélkül a város történetét elfedő gia – Altum Castrum Online, 2016. 1–30. PURL http://archeologia.hu/ homály érdemben nem oszlatható el. content/archeologia/421/szolnok-templom2.pdf. 6 A sószállítás és a sóvám királyi jogból eredő gyakorlatára országo- 4 KÖH Lelőhely-azonosító: Szolnok-Vár, Palánkvár 75167, sorszám 248. san a 12. századtól kezdődően vannak adatok, Szolnok esetleges Lelőhely: 35572. Faragott kő, 2018. 06. 20. A megelőző feltárásra a szerepére még későbbtől, a 13. századtól, de egészen a 18. századig. „Modern Városok Program keretében Szolnoki Művésztelep felújítá- Weisz Boglárka: Megjegyzések az Árpád-kori sóvámolás és -keres- sa és fejlesztése” projekt részeként került sor. Ásatásvezető régész: kedelem történetéhez. Acta Historica, 125. 2007. 43–57; F. Romhá- dr. Kertész Róbert, Damjanich János Múzeum, Szolnok. nyi Beatrix: A beregi egyezmény és a sókereskedelem az Árpád-kori 5 Ahogy a faragvány művészettörténeti feldolgozására nem, csupán Magyarországon. Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv, 2016. 265–301 előzetes ismertetésére vállalkozhatunk, úgy a történelmi háttér (főképp 285). ars hungarica 44. 2018 | 3 251 2018_3 ArsHun.indb 251 2019. 01. 08. 14:17:12 D. MEZEY ALICE–KERTÉSZ RÓBERT két, 11. századra visszautaló fontos történeti forrásban többségét magában foglalja, míg az annak töredékét szerepel. A korábbi, a 14. században szerkesztett, de kitevő kisebbik mindössze a délnyugati részre korláto- 11–12. századi részleteket is tartalmazó Szent Gellért-le- zódik. A két szigetet a nyugati Zagyva egyik, a későbbi genda,7 amelyben a Szent István által alapított szolno- palánkvár Vízi-kapujának környékén Tiszába torkolló ki ispánság első tisztségviselője, Szolnok ispán nevével mellékága választotta el egymástól, amelyet a vár fel- találkozunk. A legenda egyik részlete szerint 1046-ban építésekor vizesárokká alakítottak át.11 Gellért marosvári/csanádi püspök, a Szent István király Mindezekből és a később keletkezett forrásokból, két- közvetlen utódja, Péter király ellen lázadók képviselői- séget kizáró konkrétumok hiányában, mindeddig csak nek csoportját Székesfehérvárról Budán át vezette az következtetni lehetett arra, hogy a Szent István uralkodá- Oroszországból hazahívott hercegek, András és Levente sa kései időszakában12 vagy csak azt követően13 alapított fogadására. A kíséretben vonuló Szolnok ispán – akiről a várispánsági központok egyikeként Szolnok vára a mai város a nevét kapta – személyében feltehetően a lázadó Vársziget keleti részét magában foglaló, eredetileg kü- Tiszántúl egy részét is képviselte.8 A másik forrásadat a lönálló szigeten állt. A most folyó ásatás során feltárásra megyeszékhely területét, pontosabban annak környe- került a korai ispánsági vár nyugati árkának egy szakasza, zetét megemlítő, I. Géza király által 1075-ben kiadott a faragvány attól északnyugatra került elő. Az ispánsá- garamszentbenedeki alapítólevél. Ebben az akkori tele- gi központ temploma vagy templomai az árkon belül, pülés Szolnok, az apátságnak adományozott itteni bir- illetve a közvetlen környezetében állhattak.14 Ispánjai a tokok szomszédjaként, azok határleírásában szerepel.9 fönnmaradt köztörténeti forrásokban 1134 óta szerepel- A település szűkebb környezetének fontosságára még nek,15 maga a tisztség 1263-tól 1441-ig összekapcsolódott az 1358-ban összeszerkesztett Képes krónikából megis- az erdélyi vajdai méltósággal is.16 A gyér források, de fő- mert és ábrázolt, Szolnoktól csak néhány kilométerre ként a még csak most föltárulkozó tárgyi bizonyítékok fekvő másik fontos tiszai átkelőhely, Várkony 1059. évi alapján az eddiginél már több eséllyel feltételezhető, köztörténeti eseménye is utal.10 hogy a településnek már a korai Árpád-korban szilárd A legújabb őskörnyezeti kutatások meggyőző érveket anyagból épült temploma, esetleg templomai, keresz- sorakoztattak fel amellett, hogy Szolnoknál a Zagyva telőegyháza és esperesi temploma volt – legvalószínűb- nem egy, hanem két nagyobb ágra szakadva ömlött a ben utóbbi a vár, előbbi a település akkori területén.17 Tiszába. Ez azt jelenti, hogy a folyó a jelenlegi várszi- A fönnmaradt és ismert egyháztörténeti források a getet eredetileg nemcsak kelet, hanem nyugat felől is település plébániatemplomát 1274-ben említik először, megkerülte. A talajmechanikai fúrásadatok elemzését hovatartozását illetően váci egyházmegyeiként.18 Mi- követően az is nyilvánvalóvá vált, hogy a most egy- vel a váci egyházmegye alapításának, kiterjedésének és befüggő felszín alatt valójában két különálló, egymás megalakulásának körülményei és részletei nem ismer- közelében elhelyezkedő sziget rejtőzik. Közülük a ter- tek,19 talán fölvethető kérdés, hogy ebben a korai állam- jedelmesebb, szabálytalan alakú, a terület túlnyomó és egyházszervezési időszakban Szolnok a két, alapítási 7 Szent Gellért legendája. (Vita S. Gerardi.) Ford. Gálos Rezső. (Csanád- 12 Györffy György: István király és műve. Budapest, Balassi Kiadó, 1977. vármegyei Könyvtár, 14.) Szerk. Barna János–dr. Eperjesy Kálmán. 232, 331. Makó,