Katar tudatos építkezése a sport területén Korábbi elemzésünkben ígértük, hogy a Távol-Kelet mellett Katar sportstratégiájáról is részletesebben írni fogunk. A Perzsa-öböl félszigetén található állam az elmúlt évtizedben a sportba fektetett elképesztő mértékű pénz miatt vált ismertté, bizonyos szempontból pedig egyenesen hírhedtté. Az első pillantásra eszetlennek tűnő, az elképesztő gazdaságot adó olajkincsek által biztosított kiadások mögött azonban nagyon is tudatos stratégia húzódik meg, amely megvalósítása évtizedek óta zajlik. Majd ahogy az lenni szokott, a látványos sikerek félelmet és irigységet váltottak ki, ami több más konfliktussal összefonódva igen komoly diplomáciai vihart okozott. Katar stratégiájának elemzése így számos érdekes tanulsággal szolgálhat, a konfliktusok ellenére pedig a sportvilágban továbbra is az egyik legfontosabb szereplőként kell számolni a dúsgazdag emírséggel a következő évtizedben. A sport nemzet- és államépítési folyamatba helyezése Az egykor brit védnökség alatt álló Katar 1971. szeptember 3-án vált függetlenné. Az 1972-ben hatalomra kerülő Hamad Al-Thani emír átfogó infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre, amelyek pénzügyi fedezetét az államosított kőolaj és földgáz biztosította. A fejlődés mértékét jól szimbolizálja, hogy Katar lakossága az 1970-es évek elején még 150 ezer fő volt, 2016-ra viszont megközelítette a 2,5 milliót. A növekedést jelentős részben a beruházások miatt érkező vendégmunkások generálták, ugyanis a fejlesztések olyan jelentős munkaerőigénnyel bírtak, ami messze meghaladta az ország lehetőségeit. A vendégmunkások gyorsan és drasztikusan alakították át az ország lakosságát és arculatát. A fejlesztések első számú nyertese a főváros, Doha lett, ahol többek között új kórház, egyetem, állami TV épült és jelentősen fejlődött a szolgáltató szektor is (ekkor épült például az első új luxus hotel a városban). Luis Henrique Rolim Silva 2014-es cikke részletesen bemutatja, hogy ezzel párhuzamosan miként zajlott az országban a sport felhasználásával felülről szervezett és irányított nemzetépítési kísérlet. Az önálló identitás felépítése és demonstrálása azért is kapott kiemelt hangsúlyt az 1970-es évek elején, mert amikor a britek 1968-ban bejelentették, hogy néhány éven belül teljes mértékű függetlenséget kapnak a védnökségük alatt álló Öböl-menti területek, akkor olyan forgatókönyv is felmerült, hogy az érintett térség, a mai Bahrein, Katar és Egyesült Arab Emírségek egyetlen független államba egyesül. Ezt a megoldást a befolyásos katari családok hevesen ellenezték és a későbbiekben is ragaszkodtak a teljen önállósághoz. A sport ebben az időszakban két célt szolgált Katarban. Egyrészt közösségi élményt nyújtott, olyan látványos elemek révén mint az akkor már muszlim hitre áttért Muhammad Ali fellépése, vagy a Pelé által fémjelzett Santos vendégjátéka Dohában és összecsapása az ország legrégebbi csapatával, az Al Ahli SC-vel. 1976-ban pedig az új dohai stadion adott otthont az akkor 7 ország részvételével megtartott IV. Öböl-Kupának, ami már arról is szólt, hogy Katar saját szuverenitását, nemzeti identitását a Perzsa-öböl menti országok előtt reprezentálta. A nemzetközi sportszövetségekhez (pl.: atlétika, labdarúgás) történő csatlakozást követően az ország megalapította saját olimpiai bizottságát is, amit végül 1980 júniusában vett fel tagjai közé a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Emiatt a moszkvai olimpián már nem tudtak megjelenni, Los Angelesben azonban 27 katari sportoló (valamennyien férfiak) vonulhatott be a megnyitó ünnepségen Katar zászlójával, ami a nemzeti autonómia globális térben történő megjelenítéseként elhozta az ország sportstratégiájának első sikerét. www.creasport.hu I www.facebook.com/creasport I [email protected] 1 Katar hatalomépítési stratégiája 2013. június 25-én Tamim bin Hamad Al-Thani vette át az ország irányítását, aki még magasabb szinten folytatta az 1972-1995 között uralkodó nagyapja által elindított stratégiát1. Alapítója a Qatar Sport Investments-nek, mely ma már a francia Paris Saint-Germain tulajdonosa. Más befektetési társaságokon keresztül több milliárd dollárt fektettek be Nagy-Britanniában. Érdekeltségükbe tartozik többek között a Barclays Bank, a Sainsbury's és a Harrods áruházlánc és részben birtokolják Európa legmagasabb épületét, a londoni Shardot is. Hazájában vezető szerepet tölt be a nemzeti olimpiai bizottságban, de elnöke volt a 2006-ban Dohában megrendezésre került XV. Ázsiai Játékok szervezőbizottságának is. James M. Dorsey 2015-ös értékelése szerint Katar a fentebb bemutatott első sikereket követően ismerte fel, hogy globális léptékben mekkora lehetőségek rejlenek a sportélet további fejlesztésében. A kisméretű, ugyanakkor rendkívül gazdag ország ambiciózus tervet dolgozott ki arra vonatkozóan hogyan válhat a Közel-Kelet meghatározó szereplőjévé, ami egyúttal hosszútávon biztosíthatja függetlenségét nagyobb szomszédjaival szemben. Ennek elérése érdekében négy olyan területre koncentráltak, ahol anyagi erejükkel hatékonyan ellensúlyozni tudták a méretükből fakadó hátrányokat: légi közlekedés fejlesztése, kommunikáció fejlesztése (Al Jazeera arab és angol nyelvű hírtelevízió létrehozása, mely az arab világ egyik meghatározó médiumaként működik), megjelenés mediátorként a közel-keleti konfliktusokban, aktív és látványos részvétel a világ sportéletében. Így a sport vált Katar hatalomépítési, mozgástér bővítési stratégiájának egyik pillérévé. A sport területén végrehajtott fejlesztések 5 területet ölelnek fel és szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az amatőr, grass-root és fogyatékkal élők sportjának támogatása mellett jelentős hangsúlyt kapott a sportgyógyászat és felépült egy gigantikus sportakadémia (Aspire Academy). Ezt követően Katar befektetőként jelent meg az európai sportéletben (lásd PSG felvásárlása), ami tovább erősítette informális kapcsolatrendszerét. Az ötödik terület a nemzetközi események, versenyek rendezése, aminek mérföldkövét 2010-ben a 2022-es labdarúgó VB elnyerése jelentette. A látványos sikerek ideje – világbajnokság dömping Katarban A gigantikus és luxus körülményeket biztosító létesítmények lehetővé tették, hogy a nemzetközi sportéletben Katar a világ vezetői közé emelkedjen. A rendszeresen visszatérő események (pl.: ATP és WTA tenisztorna, atlétika gyémántliga, kézilabda klub VB – IHF Super Globe) mellett előbb nagy ázsiai versenyek (2006-ban Ázsia Játékok), majd világbajnokságok rendezési jogát nyerte el, amelyeket 2010-től kezdődően a következő táblázat sorol fel. Világbajnokságok Katarban 2010-től Év Esemény Város 2010 Fedett pályás atlétika Doha 2012 Squash Doha Squash Doha 2014 Rövidpályás úszó Doha 2015 Férfi Kézilabda Doha, Lusail 1Tamim 2013-ban hosszas előkészítést követően kapta meg a hatalmat apjától, Hamadtól, aki viszont 1995-ben puccs révén váltotta saját apját az ország élén. 1995-2013 közötti uralkodása idején jelent meg Katar befektetőként a nyugati világban és szerzett részesedést olyan nagyvállalatokban mint a Shell, vagy a Volkswagen. Ebben az időszakban a sport a korábbiaknál kisebb szerepet kapott és a hangsúly a külföldi ipari befektetésekre helyeződött át. Tamim bin Hamad Al-Thani azonban ismét előtérbe helyezte a sportot, gyakorlatilag ötvözte nagyapja és apja stratégiáját a külföldi befektetések terén. www.creasport.hu I www.facebook.com/creasport I [email protected] 2 Év Esemény Város 2015 Amatőr Boksz Doha 2016 Országúti kerékpár Doha 2018 Tornász Doha 2019 Atlétika Doha Al Khor, Al Rayyan, Al Wakrah, Doha, Lusail, 2022 Labdarúgó Madinat ash Shamal, Umm Salal 2023 Vizes Doha A folyamat állomásai alapján kirajzolódik egy első gondolatra még merészebbnek tűnő célkitűzés, a nyári olimpia megrendezése, amely szándékát Doha már a 2016-os és a 2020-as játékok esetében is jelezte a NOB-nak. Bár a város egyik alkalommal sem jutott el a hivatalos jelölt státuszig, nem lenne meglepetés, ha a NOB szeptemberi eredményhirdetését követően – amelyen bejelentették a 2024-es párizsi és 2028-as los angelesi olimpiát – Katar bejelentkezne 2032-re. A világversenyek sorozatos megrendezése, valamint a legmagasabb szintet képviselő sportolók kiszolgálására létrehozott infrastruktúra révén Katar nagyjából másfél évtized alatt vendégül látja a sportvilág valamennyi befolyásos személyiségét. A sportba fektetett egyéb összegekkel együtt rendkívül széles és erős informális kapcsolati hálót épített fel, és valószínűleg az sem számít a valóságtól elrugaszkodott feltételezésnek, hogy számos befolyásos sportvezető ma már egzisztenciálisan is függ a katari diplomatáktól. Az új profil és brand felépítése egyúttal azt is szolgálja, hogy az ország felkészüljön az olaj-korszak utáni életre. A világ sportelitjének biztosított luxus körülmények és a külföldi befektetések révén az ország a globális szórakoztatóipar területén is olyan pozíciókat épített ki, amelyeknek köszönhetően gazdasága már nem csupán egyoldalúan a nyersanyagoktól függ a jövőben. Az eseményekhez sportolók is kellenek – a pénz ezt is megoldja? Egy olyan ambiciózus sportstratégiához, amit Katar megtervezett és kivitelezett, nem csupán létesítmények, események, hanem szakmai háttérszemélyzet, edzők és természetesen sportolók is szükségesek. Hogyan lehetséges mindezt biztosítani egy olyan országban, ahol a 2,5 milliós lakosságnak csak töredéke (kb. 15%) rendelkezik állampolgársággal? Katar esetében erre a kérdésre is a pénz jelentette a megoldást. A katari profi sport alapját hat sportág jelenti, melyek szövetségeit az emírség legmagasabb rangú szereplői irányítják alapításuktól kezdve. A hat sportág: atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás,