Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel őség Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Somogy Megyei Rend őr-főkapitányság Baranya Megyei Rend őr-főkapitányság Tájékoztató a drávai vízi közlekedésről (átdolgozott, aktualizált anyag) 2013. 2 Tartalomjegyzék El őszó ............................................................................................................ 3 1. A Dráva folyó természeti értékei...................................................................... 4 2. A Dráva, mint határfolyó ................................................................................. 5 3. A Dráva folyó fontosabb hidrológiai adatai........................................................ 6 4. A vízi közlekedés jellemz ői, szabályai .............................................................. 8 4.1. A vízi közlekedéssel kapcsolatos általános elvek................................. 8 4.2. Vízitúrázás (túrakenu/kajak)................................................................ 8 4.2.1 Alapelvek ................................................................................ 8 4.2.2. Táborhelyek és megállóhelyek ................................................ 10 4.2.3. A jelentkezés módja ……………………………………………10 4.2.4. El őírások a túraszervez ők, túravezet ők és túrázók számára ...... 11 4.2.4.1. Általános el őírások....................................................... 11 4.2.4.2. Természetvédelmi el őírások......................................... 11 4.2.4.3. A legfontosabb határrendészeti el őírások...................... 12 4.2.4.4. A túravezet ő kötelezettsége.......................................... 13 4.2.4.5. A vízitúrázók ellen őrzése ............................................. 13 4.3. Sétahajózás…………………………………………………………….. 13 4.4. Jetski…………………………………………………………………… 13 4.5. Csónakhasználat……………………………………………………….. 14 4.6. Csónakmotor-használat………………………………………………….14 4.7. Turisztikai célú közlekedés…………………………………………….. 15 4.8. Vízi járm űvek kötelez ő felszerelése………….……………………….. 15 5. Fontosabb címek................................................................................................ 16 Mellékletek: .......................................................................................................... 18 1. sz. melléklet ........................................................................................... 19 2. sz. melléklet ........................................................................................... 21 3. sz. melléklet ........................................................................................... 23 4. sz. melléklet ........................................................................................... 26 5. sz. melléklet ........................................................................................... 27 6. sz. melléklet ........................................................................................... 29 7. sz. melléklet ........................................................................................... 30 8. sz. melléklet ........................................................................................... 31 9. sz. melléklet ........................................................................................... 34 10. sz. melléklet ……………………………………………………………. 35 11. sz. melléklet ………………………………………………………………40 3 El őszó Napjainkban a turizmus iparágon belül egyre növekszik az igény a természet megismerését célzó aktív id őtöltésekre. Rohamosan növekszik azok száma, akik a természeti értékek és a helyi lakosság együttes megismerésének lehet őségét keresik. Az utóbbi években Magyarországon is egyre többen keresik ezt a turisztikai formát – ’ökoturizmus’ -, a minden igényt kielégít ő külföldi utak helyett. Az ökoturizmus fogalma az Ecotourism Society szerint: az ökoturizmus természeti területeken való felel ősségteljes utazás, ami őrzi a természetet és növeli a helyi lakosság jólétét. Azonban a turizmus és a természetvédelem kapcsolata szempontjából nem kerülhetjük meg a legfontosabb kérdést: mennyi látogatót képes egy adott természeti terület befogadni? Ma már közismert, hogy az elfogadhatónál nagyobb turista létszám igen jelent ős problémákat okozhat. A tömeg többek között lerombolhatja a természet varázsát, veszélyeztetheti a természeti értékeket és a kívánatos ökoturizmus helyett igénytelen tömegturizmus alakulhat ki. Az 1996-ban kialakított Duna-Dráva Nemzeti Park a látogatók egyre növekv ő számával néz szembe, s különösen a drávai víziturizmus (kenuzás) iránt nagy az érdekl ődés. Emellett, növekv ő igény jelentkezik a folyó egyéb – horgászati, sportolási és idegenforgalmi - célú hasznosítására. A természetvédelmi szakemberek és a helyi lakosság alapvet ő közös érdeke, hogy a drávai vízi közlekedés a folyó különleges él ővilágát ne veszélyeztesse, ugyanakkor segítse a helyi közösségek fenntartható fejl ődését. Emiatt szükséges, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park védett és fokozottan védett természeti területein a vízi úton történ ő közlekedés a természeti értékek megóvását szem el őtt tartva, szabályozott keretek között történjen. Jelen tájékoztató határozatlan id őre készült, melynek módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. 4 1. A Dráva folyó természeti értékei A Duna-Dráva Nemzeti Park 49.479 ha-nyi kiterjedés ű területén e két nagy folyó él ővilágát és természeti értékeit hivatott meg őrizni. A Nemzeti Park Dráva-menti területeinek kiterjedése 21 251 ha, melyen két megye, Somogy és Baranya osztozik. A Dráva-folyó teljes hazai szakasza védelem alatt áll! Továbbá, a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet értelmében a Dráva- folyó egyes szakaszai Natura 2000 területek: Nyugat-Dráva néven különleges madárvédelmi terület, illetve Kelet-Dráva, Közép-Dráva, Nyugat-Dráva és Nyugat-Dráva-sík elnevezés ű kiemelt jelent őség ű természetmeg őrzési terület. A drávai víziközlekedés els ősorban az alábbi jellegzetes él őhelyeket érinti: - a folyót és él ővilágát - a folyami zátonyokat és szigeteket - a folyót kísér ő bokorfüzeseket és puhafaligeteket. Fenti él őhelyeken olyan unikális növény- és állatközösségek élnek, melyek hazánkban másutt nem fordulnak el ő. Ezek megóvásához és az itt található fajgazdagság meg őrzéséhez elengedhetetlen, hogy vízi úton is szabályozott, a természeti értékek els ődlegességét szem el őtt tartva történjen a közlekedés. A víziközlekedés során érintett él őhelyek és természeti értékek rövid bemutatása A tiszta, gyorsan áramló folyóvízben több, hazánkban csak innen ismert csiga-, kérész- és tegzesfaj él. Külön ki kell emelni a drávai tegzest , melynek Földünkön egyedüli él őhelye a Dráva. Gazdag a folyó szitaköt ő-faunája, melyben nemzetközi egyezményekkel védett fajok – pl. erdei szitaköt ő, sárgalábú szitaköt ő - is megtalálhatók. A Drávában és mellékvizeiben a hazai halfajok mintegy 2/3-a megtalálható, melyek között 20 védett faj is szerepel. Különösen jelent ős természeti érték a fokozottan védett magyar és német bucó, továbbá a ritka felpillantó küll ő, illetve a stabil populációval rendelkez ő leánykoncér és botos kölönte . A Dráva a vízimadarak vonulásában és telelésében meghatározó jelent őség ű, az őszi-tavaszi és különösen a téli id őszakban több ezer vízimadár gyülekezik a folyón. Rendszeresen el őfordul a területen több, fokozottan védett madárfaj (kis kárókatona, kis kócsag, nagy kócsag, halászsas, stb.) . A drávai zátonyszigetek igen értékes él őhelyek. A megteleped ő bokorfüzesekben él a védett parti f űz és a hazánkban csak itt el őforduló csermelyciprus . A zátonyszigetek különleges fészkel őközösségének tagja a kis lile, illetve a fokozottan védett küszvágó csér, s a szintén fokozottan védett, Magyarországon másutt nem fészkel ő kis csér. A folyót kísér ő meredek partfalban több ezer pár parti fecske , illetve a színpompás jégmadár és gyurgyalag fészkel. A puhafaligetekben él ő fontosabb védett növényfaj a kígyónyelv-páfrány, a magasszárú kocsord és a gyakran tömeges téli zsurló. Fontos természeti érték a fokozottan védett magyar színjátszó lepke . A f űz-nyár erd ők gazdag madárvilágából a fokozottan védett fekete gólya és rétisas érdemel említést. A drávai víziközlekedés els ősorban a fent bemutatott természeti értékeket veszélyezteti. Emiatt elengedhetetlen id őbeli, térbeli és létszámbeli korlátozások bevezetése, mely nagymértékben igazodik a legjelent ősebb természeti értékek tenyészidejéhez, szaporodási és vonulási id őszakához. Csak az el őírások szem el őtt tartásával őrizhet ők meg azon fajok, melyek esetleges elt űnése egyben a hazai flórából és faunából való kipusztulást is jelentené. 5 2. A Dráva, mint határfolyó A Dráva folyó a 237-es fkm-nél éri el hazánk területét (Dráva-Mura torkolata), és a 70,2. fkm-nél lépi át véglegesen országhatárunkat Horvátország felé. E két pont között közel 170 fkm a távolság, azonban a magyar-horvát közös Dráva szakasz ennél lényegesen rövidebb, tekintve, hogy a folyó 227,6-198,6 fkm-ek között kizárólag horvát területen folyik. A Dráva folyó – Somogy és Baranya megyében - gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobbparton magyar területek találhatók. Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágat (melyt ől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelent ős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezel őtti tulajdon- és birtokviszonyokat is jelent. A Dráván közlekedni az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény, az 1978. évi 14. törvényerej ű rendelettel kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi