KÉZIKÖNYV A VIZUÁLIS KULTÚRA TANÍTÁSÁHOZ IV. a „Moholy-Nagy Vizuális Modulok – a 21. század képi nyelvének tanítása” című kutatási programhoz Szerkesztette: Sorozatszerkesztő: Gaul Emil Kárpáti Andrea Nagy Imre 4. MODUL KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZET Szerkesztette: Gaul Emil, Nagy Imre A kézikönyv az MTA-ELTE Vizuális kultúra szakmódszertani kutatócsoport, „Moholy-Nagy Vizuális Modulok - a 21. század Sorozatszerkesztő: képi nyelvének tanítása, 2016-2020” című projekt keretében Kárpáti Andrea készült. A kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémia Tantárgypedagógiai Kutatási Programja támogatta. Kézikönyv a vizuális média tanításához – a "Moholy-Nagy Vizuális A kötetben szereplő írások szerzők szellemi tulajdonát képezik. Modulok – a 21. század képi nyelvének tanítása" című kutatási Oktatási célra szabadon felhasználhatók, de más kiadványban programhoz [PDF] csak a szerzők írásos beleegyezésével jelenhetnek meg. ISBN 978-963-508-963-5 4. MODUL KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZET 1. BEVEZETŐ TANULMÁNYOK A kortárs képzőművészet modul pedagógiai koncepciójának megvalósításhoz BEVEZETŐ A KUTATÁSRÓL A hazai vizuális nevelés máig korszerű hagyománya Moholy- 4 Nagy László, Kepes György és Breuer Marcel, a német Bauhaus iparművészeti és építészeti főiskola funkcionalista Kárpáti Andrea és puritán szellemét meghatározó magyar alkotók öröksége, amelynek középpontjában a vizuális nyelv kreatív haszná- BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM BUDAPEST lata áll. Ahogyan Kodály a zenei tehetség alapjait minden ÉS MTA-ELTE SZAKMÓDSZERTANI KUTATÓCSOPORT gyermeknél felfedezi, úgy látja Moholy-Nagy az alkotás lehe- tőségét a képekkel való közlésben – minden ember számára. Iparművész és építész-tervező képzésünkben él a három mester szelleme, de helye van a közoktatásban is. Különösen fontos Moholy-Nagy László számos műben kifej- tett, ma is korszerű művészetpedagógiája. „Az anyagtól az építészetig” (1968), „Festészet, fényképészet, film” (1978, „Látás mozgásban” (1996) – már a címek is jelzik, mennyire TANULMÁNYOK BEVEZETŐ korszerű az irány, amelyet mutat: a kortárs témákat korszerű anyagokkal és technikákkal kísérletezve lehet a legjobban kifejezni, s ezek természetesen társíthatók a hagyományos alkotómódszerekkel. A képeket és tárgyakat élethelyzetek megoldására, indulatok és gondolatok érzékletes és inspiráló „Minden egészséges emberben megvan az a mélyen rejlő képes- kifejezésére kell használnunk az iskolában éppúgy, mint ség, hogy alkotó energiáit kibontakoz tassa, ha munkáját később, a munka világában és a mindennapi életben. belülről igenli. Minden emberben megvan az eredendő Kutatásunk során, 2016–2020 között négy „Moholy-Nagy képesség az érzéki élmények befogadására, és minden ember modult” – a mester gondolatait napjaink vizuális kultúrájá- érzékeny a hangokra, színekre, tapintási és térhatásokra stb. ból vett tananyagokkal ötvöző tananyagot – dolgoztunk ki, Ez azt jelenti, hogy természeténél fogva minden ember élvezheti amelyek az elmúlt évtizedek képességkutatásaira alapoznak, az érzéki élmények minden örömét; jelenti továbbá azt is, és teret engednek a gyerekközösség és a pedagógusok, az hogy minden egészséges emberből aktív zenész, szobrász, iskola és a település sajátos hagyományainak, igényeinek építész stb. válhatik, éppúgy, ahogy beszéd közben „szónok” megjelenítésére is: lesz: vagyis élményeinek minden anyagban formát tud 1. Vizuális kommunikáció hagyományos és digitális képi adni (ami nem egyértelmű a „művészettel”). […] eszközökkel, az 1–4. és 5–8. osztályok számára; Ha tehát azt mondjuk: minden emberben megvan a képesség, 2. Vizuális médiakultúra: a médiakompetencia és informa- hogy – jóllehet objektív szempontokból nem is mindjárt tikai kompetencia integrált fejlesztése, az 5–8. és 9–12. osztá- a legtökéletesebben, s a közösség számára talán nem is jelen- lyok számára; tőségteljesen – bármely műfajban ki tudja fejezni magát, 3. Környezetkultúra és tárgykultúra, közösségi tervezés és úgy még nagyobb biztonsággal állíthatjuk, hogy minden konstruálás, az 5–8. és 9–12. osztályok számára; emberben megvan a képesség bármely műfajhoz tartozó 4. A kortárs vizuális művészet tanítása és felhasználása alko- műalkotás befogadására.” (Moholy-Nagy László: Az anyagtól tási folyamatban, az 5–8. és 9–12. osztályok számára. az építészetig. Budapest, Corvina Kiadó, 1928, 1968. 14. old.) VIZUÁLIS MÉDIA VIZUÁLIS 4. MODUL 4. Pedagógiai programunk alapelve, hogy meg kell őrizni a hagyo- időkeretet pedig a Nemzeti alaptanterv követelményei alap- 5 mányos rajztantárgy értékét, a manualitást és a közvetlen ján választott modul tölti ki. érzéki tapasztalatszerzést, illetve a kreativitás fejlesztésének Tantárgyunk lényegét tekintve integratív, bár oktatásában kialakult és bevált formáit. Ugyanakkor hidakat kell építe- szeretnénk megőrizni a vizuális kompetenciára fókuszáló nünk az Informatika és a Mozgóképkultúra és médiaisme- programot. Kepes György A világ új képe a tudományban ret felé. A médiakultúra oktatása 2012 óta jelentős részben és a művészetben (1979) című munkája mutatja, hogy a fotó- a Vizuáliskultúra-tantárgy oktatóira hárul. Ezért közlünk val, filmmel, digitális modellel és szimulációval gazdagított kipróbált feladatokat minden modulunkban a digitális képal- tudományos vizualizáció és az infografika tananyagba kotás területéről is, második modulunkat pedig digitális és építésével a vizuáliskultúra utat találhat a természettudo- hagyományos képalkotás együttes oktatásának szenteltük. mányok és a humán tudományok, társművészetek felé is. A magyar Bauhaus-mesterek művészi alkotómunkája a bizo- Négy modulunkhoz pedagógiai programot, tanítási-tanulási nyíték arra is, hogy a hagyományos és géppel segített képal- programokat, és ezek kipróbálása után tanári kézikönyveket kotás egyenértékű: a fotó és a film, illetve a huszonegyedik készítettünk. A kutatás során, 2016–19 között korosztályon- században a multimédia és intermédia a mindennapi életben ként, a kutatás végén modulonként adjuk közre a kipróbált TANULMÁNYOK BEVEZETŐ használt képi nyelv részévé vált. Szintén a korszerűség köve- pedagógiai programokat. telménye miatt szerepel programunkban a kortárs képzőmű- A nemzetközi rajzpedagógia törekszik a kutatás alapú oktatás- vészet tanítása, hogy napjaink társadalmi és egyéni problé- fejlesztés, a képességvizsgálatokra építő tanterv tervezésé- máit újszerű és hatásos megfogalmazásában mutathassuk nek megvalósítására. Oktatási programunkat mi is tudomá- meg a tanulóifjúságnak. Az építészet és a dizájn megújítását nyosan megalapozott fejlesztő hatású módszerekre építettük. megfogalmazó Bauhaus szellemét követő programból nem Kutatócsoportunk tagja az Európai Vizuális Műveltség hiányozhat a bennünket is körülvevő építészeti és tárgyi Hálózatnak (European Network for Visual Literacy, EnVIL) környezet, azaz a környezetkultúra tanítása sem. amelynek megalakulása is ebbe az irányba mutat. A 11 ország A jelenleg érvényes Nemzeti Alaptanterv szerény, a legtöbb 19 felsőoktatási és kutatóintézetének együttműködésével évfolyamon heti egy órás időkeretben, maximális téma- és létrejött kutatócsoport munkájában az alapítástól, 2013-től módszerbeli változatosságot szeretne megvalósítani. Ez kezdve részt veszünk. A Közös Európai Vizuális Műveltség szerintünk lehetetlen vállalkozás, hiszen számos kutatás Referenciakeret (KEVMR) kialakítása, a hasonló típusú igazolja, hogy a célzott, egy vizuális nyelvi területet alaposan nyelvi írástudási dokumentum mintájára, 2016-ban, közre- bemutató fejlesztés hatékonyabb, mint a minden témát felü- működésünkkel készült el. (Kárpáti és Pataky 2016, Schönau letesen érintő, „teljességre törekvő” oktatás. Moholy-Nagy és Wagner szerk. 2016). Beválás vizsgálatai jelenleg folynak, László és művészpedagógus társai pedagógiai munkássága ezek közé tartozik a Moholy-Nagy Vizuális Modulok – a 21. is arra inspirál, hogy kevesebb területen és alaposabban: század képi nyelvének tanítása című projektünk is, amely- a kísérletezésnek, játéknak, közösségi alkotásnak és prob- nek négy kézikönyve közül az egyik ez a munka. lémamegoldásnak bőséges teret engedve működjön együtt Az ELTE vizuális képességkutató csoportja 2009–2015 között a rajztanár és tanítványai a rajzórán és az ezzel integrált, kidolgozta és 6–12 évesek körében vizsgálatokkal alátá- iskolán belüli és iskolán kívüli tanulási színtereken. Modu- masztotta a vizuális képességek rendszerét, majd három láris rajzpedagógiai programunk ezt a célt szolgálja. Kísér- képességterületen (térszemlélet, vizuális kommunikáció, letünkben az iskolában rendelkezésre álló órakeret mintegy szín) fejlesztő feladatrendszert hoztunk létre. A képesség- felében tanítjuk a kerettantervi törzsanyagot, a fennmaradó struktúra fejlődésének vizsgálatára kidolgozott 90 feladattal KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZET KORTÁRS 4. MODUL 4. KÁRPÁTI: BEVEZETŐ A KUTATÁSRÓL programjaink az ország számos területét lefedik. A projek- 6 tet vezető és a 3. modult koordináló budapesti ELTE, az 1. modulért felelős kecskeméti Neumann János Egyetem és az egri Eszterházy Károly Egyetem sárospataki Comenius Campusa, a 2. és 3. modult koordináló Nyíregyházi Egyetem és egri Eszterházy Károly Egyetem és a 4. modulért felelős Magyar Képzőművészeti Egyetem 22 kísérleti és 4 kontroll- iskolával, valamint számos követőiskolával dolgozik együtt. A felsoroltakon kívül a Szegedi és a Pécsi Tudományegye- tem munkatársai is tagjai a képességkutató csoportnak. A kutatócsoport tagjait a kutatás honlapján, az Információk rólunk menüpontban találja. A modulokról bővebben a nevüket viselő almenükben, a kézikönyveket – köztük ezt is – a Közleményeink menüpontban olvashatja vagy töltheti le.