Doktori (PhD) értekezés FÖLDKÉRDÉS ÉS TELEPÍTÉSPOLITIKA KÁRPÁTALJÁN AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKÁBAN (1919-1938) Szakál Imre Debreceni Egyetem BTK 2015 1 FÖLDKÉRDÉS ÉS TELEPÍTÉSPOLITIKA KÁRPÁTALJÁN AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKÁBAN (1919-1938) Értekezés a doktori (PhD) fokozat megszerzése érdekében a történelem tudományágban Írta: Szakál Imre okleveles történelem-földrajz szakos tanár Készült a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája (Történelem programja) keretében Témavezető: Dr. Pallai László (olvasható aláírás) A doktori szigorlati bizottság: elnök: Dr. ………………………… tagok: Dr. ………………………… Dr. ………………………… A doktori szigorlat időpontja: 200… . ……………… … . Az értekezés bírálói: Dr. ........................................... Dr. …………………………… Dr. ........................................... A bírálóbizottság: elnök: Dr. ........................................... tagok: Dr. ………………………….. Dr. ………………………….. Dr. ………………………….. Dr. ………………………….. A nyilvános vita időpontja: 20… . ……………… … . 2 Én, Szakál Imre felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a benyújtott értekezés a szerzői jog nemzetközi normáinak tiszteletben tartásával készült. jelen értekezést korábban más intézményben nem nyújtottam be és azt nem utasították el. 3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .................................................................................................................. 6 1.FEJEZET. FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ................................................................. 10 1.1.Források ............................................................................................................ 10 1.2. A téma historiográfiája .................................................................................... 13 2.FEJEZET. KÁRPÁTALJA HELYE AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KÖZIGAZGATÁSÁBAN ......................................................................................................... 22 2.1.Csehszlovákia létrejötte .................................................................................... 22 2.2. Kárpátalja mint politikai-közigazgatási régió létrejötte ................................. 23 2.3. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaság közigazgatási rendszerében ..... 30 3.FEJEZET. AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK FÖLDREFORM EREDMÉNYEI KÁRPÁTALJÁN ........... 35 3.1. A földreform jelensége a korszakban ............................................................. 35 3.2. A földreform törvényi háttere .......................................................................... 38 3.3. A földreform folyamata és eredményei Kárpátalján ........................................ 42 4.FEJEZET. A TELEPÍTÉSI TERVEK ÉS KÁRPÁTALJA ......................................................... 56 4.1. A telepítések céljai. A kolonizáció fogalma ..................................................... 56 4.2. Telepítési tervek a húszas évek elején .............................................................. 58 5.FEJEZET. A TELEPÍTÉSEK GYAKORLATA ........................................................................ 65 5.1. Állami telepítések ............................................................................................. 65 5.2. Magántelepítések ............................................................................................. 77 5.3. A telepítések eredményei .................................................................................. 79 6.FEJEZET. A TELEPES FALVAK KIÉPÍTÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSUK .................................... 82 6.1. A telepesfalvak kiépítése .................................................................................. 82 6.2. A telepesek gazdálkodása ................................................................................ 89 7.FEJEZET. KÁRPÁTALJA BELSŐ KOLONIZÁCIÓINAK TERVEI AZ 1930-AS ÉVEKBŐL ...... 102 8.FEJEZET. A TELEPÍTÉSEK ÉS A HELYI POLITIKA ............................................................ 115 8.1. Kárpátaljai politikai élet jellegzetességei a két világháború között ................ 115 8.2. A földreform és telepítéspolitika a magyar pártok általi megítélése ............... 117 8.3. A ruszin politika és a telepítések ...................................................................... 121 9.FEJEZET. AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG TELEPÍTÉSPOLITIKÁJA REVÍZIÓJÁNAK KÍSÉRLETE 1938 ÉS 1944 KÖZÖTT ............................................................ 125 4 10.FEJEZET. A KÁRPÁTALJAI TELEPÍTÉSEK ETNIKAI VONATKOZÁSAI ........... 136 10.1.A terület etnikai viszonyai a korszakban ................................................... 136 10.2. A telepítések hatása Kárpátalja etnikai szerkezetére .............................. 140 ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 146 FORRÁSOK ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................... 152 MELLÉKLETEK ............................................................................................................ 157 TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE ........................................................................... 191 5 BEVEZETÉS Kárpátalja1 Európa sok más területével ellentétben nem egy, a földrajzi tényezők hatására elkülönült, tiszta kontúrokkal rendelkező történeti fejlődésen esett át. Hisz a terület határait jelentő térképen feltüntetett vonalak sem mindenhol követnek földrajzilag kialakult határt, hanem vegytiszta politikai szándékot tükröznek, mely szándékokat a zűrzavaros 20. század szült. A terület maga, így az arra vonatkozó történeti kutatások sem az első majd a második világháború után meghúzott határvonalakat követték, hanem vagy a természet-, illetve társadalmi és gazdaságföldrajzi kontextusban meghatározott Északkelet-felvidékre fókuszáltak, vagy pedig azon négy vármegyére, melyek területén Kárpátalja létrejött. Ily módon a történeti kutatásoknak immáron egy új, politikai határokkal megjelölt területre kellett átállítania a fókuszát. Ezért is jellemző az, hogy a Kárpátalja területével foglalkozó legtöbb történeti munka annak 20. századi történetét tárgyalja, ezen belül is elsősorban azokat a folyamatokat, melyek keletről a Kárpátok, nyugatról a vasút által határolt addig önálló egységként nem létező földrajzi területből, társadalmi és politikai szempontból rendkívül sajátos jellegzetességgel bíró régiót kovácsoltak. Jelen dolgozat célja is 1 A dolgozat folyamán a Kárpátalja megnevezést kívánom használni az első Csehszlovák Köztársaság Podkarpatská Rus elnevezésű közigazgatási egységére. Ennek oka elsősorban az, hogy ezt tartom közérthetőbbnek, tovább jobban illeszkedik a szövegbe a magyar kifejezés mely már a korszakban is meghonododott. Néhány dolgot azonban a Kárpátalja megnevezés használatával kapcsolatban érdemes tisztáznunk. A 20. század folyamán különböző néven illették a nagyrészt Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros területén létrejött egységet. Az 1919 decemberében kiadott X. számú néptörvény értelmében Ruszka Krajna autonóm terület jött itt létre. Az 1919. szeptember 10-én aláírt saint-german-en-lay-i békeszerződés értelmében Podkarpatská Rus néven került az első Csehszlovák Köztársaság kötelékébe. A helyi lakosság az 1920-as években a Ruszinszkó, majd az 1930-as évektől egyre inkább a Kárpátalja elnevezést kezdte használni a területre. A Kárpátalja elnevezést az első bécsi döntést követően a második Csehszlovák Köztársaság kötelékében Карпатська Україна (Kárpáti-Ukrajna) néven maradt, majd 1939 márciusában visszacsatolt területre használta a magyar közbeszéd. A Szovjetunióhoz való csatolást követően Закарпатська область (Kárpátontúli terület) lett, és máig maradt a hivatalos elnevezés. A magyar nyelvben azonban a Kárpátalja formula honosodott meg. Fontos leszögeznünk, hogy a mai Закарпатська область területe nem teljesen egyezik Podkarpatská Rus területével. A mai Ungvári járás nyugati része a két világháború között Szlovenszkóhoz tartozott. Ennek a különbségnek az érzékeltetése céljából, amikor a két világháború közötti területről írok a Kárpátalja, amikor a jelenlegi közigazgatási egységről, akkor pedig a mai Kárpátalja megnevezést használom. 6 hasonló, az első Csehszlovák Köztársaság kárpátaljai telepítéspolitikájának eddiginél mélyebb és árnyaltabb bemutatása. A témát több szempontból is érdemes a figyelem középpontjába állítani. Olyan intézkedéssorozatról van szó, melynek nem csupán a földreformmal kapcsolatos eredményei, de településföldrajzi és etnikai hatásai és jelentősnek vélhetők. Ezen túl, mint sok egyéb Kárpátaljával kapcsolatos történeti téma megítélése esetében szembesülhetünk bizonyos kettősséggel. Egyrészt van egyfajta nyoma a telepítéseknek a régió társadalmának kollektív tudatában, mely belemosódik a csehszlovák időről alkotott általános képbe. Másrészt ugyan tisztában vagyunk bizonyos történeti tényekkel a kérdéskör kapcsán, azonban ezt nem alapozza meg alapkutatás. Dolgozatom megírásával ezt a hiányt kívántam betölteni. A kutatás során arra törekedtem, hogy lehető legszélesebb körben feltárjam azokat a forrásokat, melyek szükségesek a folyamatok leírásához. Az értekezés nem kíván több lenni, mint ezen alapkutatás eredményeit bemutató dolgozat. Kárpátalja esetében híján vagyunk még a szakszerű forráskiadványoknak, a megfelelő értékeléssel elkészült alapkutatásoknak, így egy-egy történeti probléma mélyebb vizsgálata nehézségekbe ütközik. A kutatás során elsősorban a földreform és a telepítéspolitika lebonyolításáért felelős állami hivatalok iratanyagát kutattam Csehországban, Szlovákiában és Ukrajnában. Ezen túl Magyarországon az