Pálúr János az improvizáció művészetéről Vollein Ferenc és Színek az égből című albuma Film: A metál hangja Még egy kört mindenkinek Az év emlőse, a hermelin Fotó: Merényi Zita ARCVONÁSOK 2 Igehirdetés orgonaszóval Pálúr János az improvizáció művészetéről Pálúr János a feleségével, Kornéliával látogatott el a szerkesztőségbe: a Házasság Hetének idei arcaiként interjú keretében válaszoltak a felme- rülő kérdésekre. Magától értetődött, hogy az alkalmat megragadva, másik hivatásával kapcsolatban is vallomásra kérjük az orgonamű- vészt. Amikor felidéztem emlékezetes, a zenei életben nagy feltűnést kel- tő zeneakadémiai diplomahangversenyét, megdöbbenésemre kiderült: az éppen harminc évvel ezelőtt volt. És elmondta: ebből az alkalomból, március 8-án ugyanazokat a műveket tervezi előadni ott, amelyeket ak- kor, 1991-ben játszott. (A vírushelyzet miatt ezt a koncertet napra pon- tosan két évvel elhalasztják.) A beszélgetésünk főszereplői azonban ezúttal elsősorban a párizsi Notre-Dame és a budapesti Fasori reformá- tus templom orgonái voltak. És a fasori zenei élet, amelyet istentiszte- leti orgonistaként, fesztiválszervezőként hosszú ideje az improvizáció nemzetközi hírű mestere vezet. – Az orgonafesztivál az elmúlt két évti- fős hallgatóságnak. Nekem pedig zedes munkám csúcsa, megkoronázása naponta megélt hatalmas öröm, Fotó: Merényi Zita lett. Huszonhárom évvel ezelőtt kerültem hogy a fasori orgona szárnyakat a Fasori református templomba, ami – a ad a hivatásom ellátásában. kétéves párizsi tartózkodás után hazaköl- nagyrészt az online térbe került, de én már tözve – életem nagy pillanata volt. Feszítet- A vírushelyzetre való tekintettel most viszont ezt megelőzően is nagy hangsúlyt helyez- tek a kinti élmények, a tenni akarás, neve- nyilván várni kell egy újabb fesztivál megszer- tem arra, hogy az istentiszteleti orgonajá- zetesen a kérdés, hogyan tudnám előre- vezésével. Ezzel együtt már tervezi a követke- ték szélesebb körben elérhető, fogható le- mozdítani a hazai orgonakultúrát. Szinte zőt? gyen. Ez ugyanis olyan műfaj, amelyet leg - az ölembe pottyant a fasori zenei ékszerdo- alább annyira komolyan veszek, ha nem boz: az 1913-ban készült, 835-ös számú – 2004 óta rendszeresek a zenés áhítata- jobban, mint a koncertjeimet. Az istentisz- Angster-orgona. Párizs után, igazán kriti- ink, Fasori zenés esték címmel. Ezek lénye- teleti orgonajáték számomra nem azt je- kus vájt füllel hallgatva is meggyőzött a gében koncertek, istentiszteleti keretben. lenti, hogy pusztán lekísérem az énekeket, hangzása, az akkori szigorú szűrőmön is Egy szép művészeti körforgásba kapcsoló- eljátszom a szokásos részeket. Beleviszem átment a kilencvenéves hangszer. Úgy dott be a templomunk, ahol jeles hazai és az egész lényemet, a teljes lelki azonosulá- gondoltam, hogy itt igazán szívesen kama- külföldi orgonisták kapnak lehetőséget a somat. Annak idején zeneakadémistaként toztatnám a kint szerzett tapasztalatokat, bemutatkozásra. Nemsokára ötödik évfor- a legmagasabb színvonalra esküdtem fel; meglátásokat, víziókat. Lassan elindult a dulója lesz a megújított fasori hangszer fel- az istentiszteleteken is ugyanazt nyújtom, folyamatosan bontakozó orgonaprojekt, avatásának. Nagyon gazdag fél évtizeden mint a hangversenyéletben. A koronavírus amelynek keretében – az eredeti hangzás vagyunk túl; a két eddigi nemzetközi fesz- miatt kialakított óvintézkedések pedig megőrzésével – 2016-ra teljesen megújult a tivál messze felülmúlta a korábbi elképze- csak megerősítettek a korábbi törekvésem- hangszer, úgy, hogy közben tovább is fej- léseimet. Ezek megszervezése azonban ko- ben, hogy mindezeket folyamatosan köz- lődött. Pályafutásom kezdetétől foglalkoz- moly anyagi bázist igényel. Meglátjuk, zétegyem. Július óta konkrétan heti rend- tatott és kísért egy éles kontraszt: annak hogy a vírusveszély elmúltával – élvonal- szerességgel. A YouTube-csatornámon égető érzése, hogy az ember megtanulja a beli külföldi közreműködőkkel – mikor közzéteszem az istentiszteleti orgonajáté- stílusokat, elsajátít egy nagy repertoárt, tudjuk ismét megtartani. Tény, hogy fel- komat, improvizációimat: „az improvizá- utána azonban beleütközik abba a problé- pezsdíti a hazai, fővárosi zenei életet, im- ció művészetét”. Így az egész világon bár- mába, hogy mindezt Magyarországon ne- pulzusokat és inspirációkat ad az érdeklő- ki hozzáférhet ahhoz a mintához, gondo- héz lesz megmutatnia, átadnia a közönség- dőknek egy-egy ilyen program. Szeren- latisághoz, ami a kántorképzés évtizedek nek. Ez a szívemhez nőtt fasori orgona vi- csém volt, hogy a helyi önkormányzat ak- óta kitűzött célja. Megmutathatom, hogy szont alkalmas minderre. Azonosulni tud- kor a kezdeményezés mögé állt. Ahhoz, az üzenet milyen mélyreható lehet és az tam az építőjével, Angster Józseffel is, inspi- hogy folytatódhasson, jó lenne, ha ez így ünnep milyen magaslatai érhetők el ebben rált a sorsunkban fölfedezett hasonlóság. maradna. Anyagi támogatás nélkül nem a műfajban, az egyházi szolgálatban. Anél- Angster háromévi tanulmányi idő után a megy. De ahogy említettem, a fő cél nem a kül, hogy bárki fölé emelném magamat, világ legjobb orgonaépítő műhelyéből tért fesztivál, az csupán egy nagyon szép sum- szeretnék példát adni. Vágyaim között vissza, és itthon azonnal meglapított egy mája, ünnepe mindannak, amit ez az új szerepel az is, hogy életpályamodellt hatalmas vállalkozást, ami aztán ezerhá- hangszer közvetíteni képes. nyújtva visszaadhassuk a kántorkodás stá- romszáz orgonát adott a világnak. Bennem tuszát, renoméját. Ez még egy, XX. szá- is már a hazatérésem utáni hetekben meg- Az elmúlt, rendhagyó időszakban hogyan vál- zadból ránk maradt adósság törlesztése született a terv, amely a fasori orgonában tozott, alakult az egyházzenei szolgálata? lenne. Az improvizáció művészete olyan rejlő lehetőségekre épült. Az induló kis lé- új műfaj, amit érdemes minél többeknek pés aztán igen nagyra sikerült, amit az is – Nagy becsben tartom az istentiszteleti megismerni, a kántoroknak, orgonisták- mutat, hogy a párizsi Notre-Dame orgonis- orgonajátékot; nyugodtan mondhatom: a nak pedig színvonalasan művelni. tája, Olivier Latry már az első orgonafeszti- legfőbb szívügyem. A koronavírus-jár- válunkon játszott nálunk, mintegy ötszáz vány következtében a gyülekezeti élet is Ahogy ezt a Zeneakadémián oktatja is… 3 – Az én szakom ugyan nem az egy ház - – Sokkolt, amit Párizsból fris- zenészképzés, de az improvizáció terüle- sen hazatérve a tévében láttunk, tén óriási az átfedés. A klasszikus orgona- hogy lángol a Notre-Dame. Rá- művészként végzettek közül legtöbben adásul pár héttel korábban már templomokban vállalnak kántori állást. volt egy ijesztő párizsi tűzélmé- Azért is, hogy így saját bázisuk lehessen, nyünk. Éppen a Saint-Sulpice- ahol új kultúrát teremthetnek, bizonyos templomban voltunk, amikor esetekben akár új hangszerek építésével. A lángba borult az oldalbejárata. hangszerem különlegességei közé tartozik A francia rendőrség is megerősí- az is, hogy egyszerre szól a pályánk szép- tette a szándékosság tényét. ségéről és nehézségéről. A Notre-Dame tetőszerkezetét érintő tűz eloltása után nem sok- Széles körben ismert, hogy mennyire kötődik a kal kiderült, hogy az orgona a párizsi Notre-Dame orgonájához, amelyen szá- tűztől elsődlegesen nem sérült, mos alkalommal játszott, sőt, felvételeket is ké- de áttételes károkat szenvedett a szített ott. Miért áll ennyire közel Önhöz? Ho- portól, amelynek kémiai összeté- gyan jellemezné röviden ezt a gigantikus inst- tele rongálja a hangszert. Az or- rumentumot? gonát ezért lebontották; most A párizsi Notre-Dame orgonája egy, mindenre kiterjedő tisztítá- – A Notre-Dame orgonája szerintem a son és felújításon megy keresz- világ legkülönlegesebb és legtüneménye- ennek köszönhetően egy új játékmód for- tül. Remélhetően szebb lesz, mint valaha. sebb hangszere. Valójában a szakma is csak májában. A mai napig minden improvizá- Kár, hogy ezúttal ilyen fájdalmas ára volt kutatja a titkát – ahogyan egy Stradivari- ció Cochereau-ra és elődeire vezet vissza. ennek. hegedű hangját sem lehet elmagyarázni, A Notre-Dame orgonája megkerülhetet- szavakba önteni. Talán abban rejlik a titok, lenné vált számomra. Mindaz, ami a fasori Számos jeles zeneszerzőről beszélhetnénk, de hogy négyszáz éven keresztül folyamato- orgona továbbfejlesztésében motivált, a két Bach említése egy orgonaművész esetében ma- san fejlesztették. Mindig épült egy követ- év alatt ott szerzett élményeimből táplálko- gától értetődő. Mit gondol róla ennyi évtized- kező, egy újabb, de úgy, hogy a régit nem zott. Olivier Latry liturgikus orgonajátékát nyi „együtt gondolkodás” után? És hogyan lát- takarították el, hanem különös tehetség- és koncertjeit hallgathattam a Notre-Dame- ja a hivatását, egyáltalán az orgonazene jelen- gel és ráérzéssel hozzáfésülték az újhoz. ban. Életre szóló élményt nyújtott. És ezt tőségét, életképességét és jövőjét? Vagyis ez az orgona szinte halmozza az év- az élményt szinte rögeszmésen igyekszem százados értékeket, legutóbb 2014-ben ka- átadni a tanítványaimnak is. Amióta a Ze- – Az orgonazene nagyon speciális mű- pott egy újabb sípművet és játszóasztalt, és neakadémián oktatok, nagyjából ötévente faj. Egy orgona-CD érzésem szerint sokkal immár egy abszolút korszerű digitális elviszem a hallgatóimat Párizsba. Három komplexebb üzenetet hordoz más klasszi- rendszer irányítja. A Notre-Dame-ban az héttel a tűzeset előtt is ott jártunk. Ekkor kus zenei felvételekhez képest. Különleges orgonahang szépségének olyan töménysé- volt a második notre-dame-i koncertem, az a szituáció is, hiszen a darabokon