VÁRNAI PÉTER OPERALEXIKON Szaklektor: Meixner Mihály ELŐSZÓ E kötettel az első magyar operalexikont veszi kézhez az olvasó. A szerző - a maga mentségére is - hadd említse meg bevezetésként: milyen szempontok vezették az anyag összeállításában, mi az, amit az olvasó megtalál a kötetben és mi az, amit nem. A lexikon tartalmazza az operaénekesek adatait, amennyire hozzáférhetők voltak, a XVII. századtól napjainkig. Amennyiben hozzáférhetők voltak: az olvasó, sajnos, nem fogja megtalálni például jó néhány mai világsztár adatait, éppen, mert nem hozzáférhetők. Nem szerepelnek még a lexikonokban vagy más összefoglaló munkákban, s a hanglemezfelvételek kísérő- füzetei éppen adataikat hallgatják el. Az operaénekes ugyanis különös jelenség. Egy-egy énekes, vagy pláne énekesnő születési és debütálási adatai forrásmunkáról forrásmunkára változnak. Az életkor önkényes megváltoztatásához nem kell kommentár; a debütálás, az első színpadralépés legtöbbjüknél az első nagy szerepet jelenti, pedig vajmi kevés olyan énekes van, aki első színpadralépésekor Izoldát vagy Otellót énekelte volna. A lexikon szerzője azonban a forrásmunkákra kell, hogy hagyatkozzék. Ezért nem tehetett egyebet, mint hogy a különböző születési évszámok közül a legkorábbit, a debütálások közül pedig a legkisebb szerepet választotta. Így talán közel járt az igazsághoz. Ezekért a születési és debütálási adatokért azonban felelősséget nem vállalhat. A következő címszócsoport: maguk a művek. Az operairodalom közel négy évszázada alatt állítólag negyvenezer mű készült. Ebből a horribilis mennyiségből természetesen csak válo- gatni lehetett. Kiemelten szerepelnek a nemzetközi repertoár főművei. Tartalmi kivonatokat nem közlünk; az érdeklődőnek számos operakalauz áll rendelkezésére. A repertoárhoz tar- tozó, de nem mindenhol játszott művek esetében egy-egy mondatos utalás található a darab jelentőségére, esetleg cselekményére. Szerepelnek témakörönkénti összefoglaló címszavak, elsősorban a mitológia és a történelem területéről. Ezekben a téma rövid körvonalazása után az azt feldolgozó jelentősebb szerzők és művek szerepelnek. (Néhány esetben ezt a felsorolást a téma legismertebb képviselőjéhez függesztettük hozzá.) A legfontosabb és legnépszerűbb áriák vagy egyéb részletek címszavait kétféleképpen is megtalálhatja az olvasó. Az eredeti nyelvű szöveg éppúgy szerepel, mint a magyar fordítás. Az eredeti nyelvű kezdősornál csak utaló szerepel, maga a címszó, az ismertetés a nálunk ismert fordításnál található. (A szerző bevallja, hogy néhány esetben nem vette figyelembe az éppen jelenleg hivatalosnak tekinthető fordítást...) Természetesen külön címszavakat kaptak a szerepek is. Az olvasó mindegyiknél megtalálja a hangfaj megjelölését is. Ezek a lexikon leglényegesebb személyi és tárgyi címszavai. A személyi címszavak közt sze- repelnek azonban karmesterek, rendezők, tervezők, sőt, az irodalom legjelentősebb szövegírói is. A tárgyiak közt felsoroltuk az énektechnikai, zenei, dramaturgiai fogalmakat, valamint az operaüzem legfontosabb terminus technicusait. Felvettük a világ vezető operaházainak és fesztiváljainak ismertetését, valamint néhány olyan címszót, mely az opera és a társművé- szetek kapcsolatát világítja meg. Nincsen olyan lexikonja a világnak, amely elérné a teljességet, erre a szerzők és a szerkesztők legfeljebb csak törekedhetnek. Ebben az operalexikonban is nyilvánvalóan fog az olvasó hiá- nyosságokra bukkanni. Befejezésül hadd mondja el a szerző, mi az, amit tudatosan és szándékosan hagyott ki. Nem szerepelnek e címszavak közt a zeneszerzők. Ez ugyanis szinte teljes zenei lexikonná tette volna a céljában szakosított operalexikont. Nem kapja meg az olvasó az operatörténet korszakonkénti összefoglaló címszavait sem, illetve csak részben. Az 2 opera műfajának legfontosabb korszaka - ha a mai repertoárt, a ma is népszerű darabokat tekintjük - az a periódus, amit nagyjából Gluck és Richard Strauss munkásságával határol- hatunk el. Az erre a korszakra vonatkozó operatörténeti, stílusismereti tudnivalókat az olvasó az egyes művek ismertetésénél találhatja meg. Teljességre egy szempontból törekedett a szerző: a ma működő magyar operaénekesi, karmesteri és rendezői gárdát - reméli - sikerült teljes egészében bemutatnia. Végül hadd mondjak köszönetet mindazoknak, akik munkámban segítettek. Hálával tartozom a budapesti és a vidéki operák művészeti titkárságainak, akik a mai magyar anyag össze- gyűjtésében voltak segítségemre, név szerint: Fejér Pálnak és Mátyus Zsuzsának (Budapest), H. Péteri Nikolának (Debrecen) és Horkits Erzsébetnek (Szeged), valamint Dr. Nádor Tamás- nak, aki a pécsi adatok megszerzésében segített. Dr. Vasady Balogh Lajos a Postás Opera Együttes, Mura Péter a Gördülő Opera és a Miskolci Nemzeti Színház volt operaegyüttese, Kertész László és Vajda Dezső a Déryné Színház adataihoz juttatott hozzá. Ormay Imrénének köszönöm az énektechnikai címszavakhoz nyújtott segítségét. Kiemelten kell köszönetet mondanom Galsay Ervinnek, aki - mint a magyar operajátszás „élő computere” - igen sok fontos adatot juttatott el hozzám. A magyar énekesekre vonatkozó ada- tokon kívül tőle kaptam információkat a budapesti Vígoperára, részben a Gördülő Operára, valamint az OMIKE Operaegyüttesre vonatkozóan. Hálával tartozom adatszolgáltatásaikért Giorgio Gualerzinek (Torino) és Janusz Lentowski- nak (Varsó). Hálásan gondolok minden magyar operaművészre is; mindnyájan készséggel álltak rendelkezésemre egy kérdőíves adatszolgáltatásban. Végül, de nem utolsósorban mondok köszönetet feleségemnek, aki a munka minden fázisában segített. Budapest, 1975. újév napján Várnai Péter 3 RÖVIDÍTÉSEK Általános rövidítések Hangfajok karm. - karmester S - szoprán op.én. - operaénekes(nő) MS - mezzoszoprán rend. - rendező A- alt zsz. - zeneszerző T - tenor Bar - bariton Bbar - basszbariton B - basszus Operaházak T., Th. - Teatro, Theater, Théâtre S. - olasz operaházak nevében a San (szent) rövidítése Bécs: B. - Burgszínház, Burgtheater K. - Kärntnerthortheater S.O. - Staatsoper Berlin: S.O. - Staatsoper Budapest: E.SZ. - Erkel Színház N.Sz. - Nemzeti Színház OH - Operaház V.Sz. - Városi Színház Brüsszel: La M. - Théâtre de La Monnaie Genova: C.F. - Teatro Carlo Felice London: C.G. - Covent Garden S.W. - Sadler’s Wells Milánó: Sc. - Teatro alla Scala Moszkva: B. - Bolsoj Tyeatr Nápoly: S.C. - Teatro San Carlo New York: Met - Metropolitan Opera House Párizs: O. - Opéra O.C. - Opéra-Comique Róma: C. - Teatro Costanzi Velence: F. - Teatro La Fenice 4 A Aarika, Anneli (1928-) - finn op.én. (A). Budapesten tanult és 1951-1961 az OH tagja volt. Kadosa Huszti kalandjának egyik kis szerepében debütált. Kivételesen szép hanganyagú, inkább lírai alt (Ulrica, Márfa), de jó komika is. 1961-ben visszatért hazájába, ahol a Finn- Magyar Társaság igen aktív titkára. Abbado, Claudio (1933-) - olasz karm. Muzsikus családból származik. Tanulmányait Milánóban és Bécsben végezte. 1958-ban megnyerte a Mitropoulos-versenyt; ezzel indult nemzetközi karrierje. Hangversenypódiumon és operaházban egyaránt világsikert aratott. 1969 óta a Sc. állandó karmestere, 1971-ben pedig a Bécsi Filharmonikusok választották vezetőjükké. - Abbado egyesíti magában a Toscanini-iskola erényeit (abszolút precizitás, a szerző akaratának mindenekfölött való tisztelete, temperamentum, szín- és ritmusérzék) a mai generáció korszerű elveivel. A zenetörténet minden stíluskorszakában otthonos, egyaránt nagyszerű előadásokat produkál Monteverditől a modernekig. Abbott, Emma (1850-1891) - amerikai op.én. (S). A londoni C.G.-ben debütált, Donizetti „Az ezred lánya” női főszerepében. Később saját operatársulatot is alapított. Specialitása volt, hogy betétként népszerű balladákat énekelt operaszínpadi fellépésein. A béke boldog réve - Verdi Macbethje IV. felvonásában a címszereplő (Bar) élettől búcsúzó áriája. Abencérages, Les - Cherubini 3 felv. operája (1813, Párizs, O.), Étienne Jouy szövegére. Abendlich strahlt der Sonne Auge → Alkonyi napsugár az égen Abigaille (Abigél) - Verdi Nabuccójának női főszerepe (S). Nabucco lánya, aki visszautasított szerelme és kétes származása miatt válik gonosszá. Rendkívül nehéz technikai követelmények elé állítja alakítóját; első megformálója Giuseppina Strepponi, Verdi későbbi felesége volt. Ábrányi - kiváló magyar muzsikuscsalád a múlt században és századunk első felében. Jelentős tagjai: Á. Kornél (1822-1903) - zeneszerző és zeneíró. A Zenészeti Lapok egyik meg- alapítója s ebben a minőségében a Wagner érdekében vívott harc egyik vezére. Számos operát fordított magyarra. - Ifj. Á. Emil (1882-?) - zeneszerző és karm. 1911-ben az OH dirigense, 1921-ben a V.Sz. igazgatója. Számos operát komponált. - Ábrányiné Wein Margit (1864- 1948) - op.én. 1884-1899 az OH tagja, 1901-1916 a Zeneakadémia énektanára. Abscheulicher! Wo eilst du hin → Hah, átkozott! Hová rohansz? Abu Hasszán - C. M. Weber 1 felv. operája (1811, München), F. K. Hiemer szövegére. - Abu Hasszán és felesége, Fatima különböző ravasz tréfák révén megszabadulnak adósaiktól. Abul Hasszán - Cornelius Bagdadi borbélyának címszereplője (B), a bonyodalmat megoldó ravasz borbély mester. A buon mercato → Itt van a vásár Académie de Musique et de Danse → Párizsi Nagyopera a cappella - kíséret nélkül éneklendő kórusrészlet vagy szólistaegyüttes. Főleg az olasz operákban (Rossinitől Verdiig) gyakori eset, hogy a zeneszerző valamely különleges drámai hatás kedvéért kíséret nélküli együttest ír elő. (Egyik legszebb példája a Végzet hatalma „Rataplan”-ja.) Az a cappella-részletek előadása - főleg a bonyolultabb szólamvezetésű szólistaegyüttesek esetében - meglehetősen