A szolgáltató szektor és a városhálózat kapcsolatának vizsgálata az Észak-alföldi régióban Doktori (PhD) értekezés Szerző: Koncz Gábor Témavezető: Dr. Kozma Gábor Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Tanács Földtudományok Doktori Iskola Debrecen, 2010 Ezen értekezést a Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Tanács Földtudományok Doktori Iskola Társadalomföldrajz-területfejlesztés Doktori Programja keretében készítettem a Debreceni Egyetem természettudományi doktori (PhD) fokozatának elnyerése céljából. Debrecen, 2010. január 4. Koncz Gábor doktorjelölt Tanúsítom, hogy Koncz Gábor doktorjelölt 2003-2009 között a fent megnevezett Doktori Iskola Társadalomföldrajzi-területfejlesztési Doktori Programjának keretében irányításommal végezte munkáját. Az értekezésben foglalt eredményekhez a jelölt önálló alkotó tevékenységével meghatározóan hozzájárult. Az értekezés elfogadását javaslom. Debrecen, 2010. január 4. Dr. Kozma Gábor egyetemi docens témavezető A szolgáltató szektor és a városhálózat kapcsolatának vizsgálata az Észak-alföldi régióban Értekezés a doktori (Ph.D.) fokozat megszerzése érdekében a Földrajz tudományágban Írta: Koncz Gábor okleveles geográfus Készült a Debreceni Egyetem Földtudományok Doktori Iskolája (Társadalomföldrajz-területfejlesztés Doktori Programja) keretében Témavezető: Dr. Kozma Gábor A doktori szigorlati bizottság: elnök: Dr. Lóki József …………………… tagok: Ekéné dr. Zamárdi Ilona …………………… Dr. Hanusz Árpád …………………… A doktori szigorlat időpontja: 2009. április 14. Az értekezés bírálói: ……………………... …………………… ……………………... …………………… ……………………... …………………… A bíráló bizottság: elnök: ……………………... …………………… tagok: ……………………... …………………… ……………………... …………………… ……………………... …………………… ……………………... …………………… Az értekezés védésének időpontja: 2010. …………………… Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ....................................................................................................... 1 1.1. A témaválasztás indoklása.................................................................... 1 1.2. A dolgozat céljai, szerkezete ................................................................. 3 1.2.1. A dolgozat célkitűzése ...................................................................... 3 1.2.2. A dolgozat szerkezete.................................................................. 5 1.3. Kutatási módszerek............................................................................... 6 1.4. A vizsgálat földrajzi és időkeretei ....................................................... 7 2. Elméleti keretek és kutatási előzmények .................................................. 8 2.1. A szolgáltatások alapvető jellemzői, a szolgáltatások földrajzi vizsgálatának irányai ............................................................................ 8 2.1.1. A szolgáltatások fogalma és osztályozása ................................. 8 2.1.2. A szolgáltatások földrajzi kutatásának főbb irányai ........... 11 2.2. A városok központi szerepköre és hierarchiaszintje………… .............. 16 2.2.1. Gravitációs modell alkalmazása a vonzáskörzet-kutatásokban . 17 2.2.2. Városok vonzáskörzetének meghatározása empirikus úton........ 23 2.2.3. Településhierarchia vizsgálatok előzményei .............................. 28 2.3. Városok versenyképességének kutatása ............................................... 35 2.4. Országos településhálózat-fejlesztési koncepciók ................................. 38 2.5. Policentrikus városhálózat-fejlesztés, funkcionális városi térségek ..... 44 3. A szolgáltatások települési szintű kutatását megalapozó vizsgálatok ..... 47 3.1. Az Észak-alföldi régió településhálózata............................................... 47 3.1.1. Települések népességszám szerinti megoszlása.......................... 49 3.1.2. Városi jogállású települések....................................................... 51 3.2. Kistérségi hálózat................................................................................... 58 3.3. Demográfiai trendek .............................................................................. 34 3.4. Vállalkozássűrűség a települések népességkategóriáiban...................... 61 3.5. Gravitációs modell alkalmazása ............................................................ 64 4. Szolgáltató funkciók az észak-alföldi régióban ........................................ 70 4.1. Üzleti szolgáltatások ............................................................................ 72 4.1.1. Bankrendszer és pénzügyi szolgáltatások .................................. 73 4.1.2. Jogi szolgáltatások .................................................................... 82 4.1.3. Ingatlan és egyéb üzleti szolgáltatások ...................................... 86 4.2. Elosztó szolgáltatások ........................................................................... 93 4.2.1. Közlekedés és logisztika ............................................................. 93 4.2.2. Posták ........................................................................................ 96 4.2.3. Távközlés ................................................................................... 98 4.2.4. Kiskereskedelem ......................................................................... 100 4.3. Társadalmi szolgáltatások …………………………………………..... 110 4.3.1.Igazgatási-szervezési funkciók .................................................... 110 4.3.2. Egészségügyi és szociális intézményrendszer............................. 122 4.3.3. Oktatás, képzési rendszer ........................................................... 131 4.3.4. Kulturális szolgáltatások ............................................................ 137 4.3.6. Civil szervezetek ......................................................................... 138 4.4. Személyi szolgáltatások ....................................................................... 140 4.4.1. Kommunális szolgáltatások ....................................................... 140 4.4.2. Turizmus, vendéglátás ............................................................... 144 4.5. Szolgáltató funkciók hierarchiarendje ................................................. 147 4.6. Az észak-alföldi régió városainak hierarchikus pozíciója a szolgáltató szektor települési szintű vizsgálata alapján .......................................... 154 5. Az értekezés új- és újszerű eredményei, a vizsgálok eredmények használhatósága a terület- és településfejlesztés gyakorlatában.................. 160 6. Összefoglaló ................................................................................................. 163 7. Summary....................................................................................................... 169 Forrás- és irodalomjegyzék ............................................................................ 176 Mellékletek........................................................................................................ 187 1. BEVEZETÉS 1.1. A témaválasztás indoklása A magyar településhálózat átalakulása az elmúlt két évtizedben a földrajzi, közgazdasági és szociológiai vizsgálatok széles köréhez biztosított jó alapot. Különösen nagy figyelem kísérte a mennyiségi és minőségi paramétereiben egyaránt gyorsan változó városállományt. A központi tervutasításos rendszerről a piacgazdaságra való átállás folyományaként a településhálózat-fejlődés feltételei alapjaiban változtak meg. A helyi önkormányzatok száma háromezer fölé emelkedett, miközben a települések közötti verseny jelentős mértékben felerősödött. A szocialista érában rögzült településhierarchia oldódott, a települések relatív helyzetét sokkal inkább gazdasági helyzetük és földrajzi elhelyezkedésük határozza meg. Ennek ellenére a többnyire csökkenő városi népességarány mellett is megfigyelhető, hogy a társadalmi-gazdasági erőforrások alapvetően a városokban, urbanizált területeken koncentrálódnak. A piaci folyamatok által indukált, egyre erőteljesebbé váló koncentrációs folyamatokat az állami beavatkozások és beruházások csak tovább erősítik (Faragó L. 2008). Az elmúlt évtizedekben a gazdaság ágazatai közül a szolgáltató szektor bővült a leggyorsabban, s vált a gazdasági teljesítménye és a foglalkoztatásban betöltött szerepe alapján is a legjelentősebbé, ami nagymértékben oldja a társadalom és a gazdaság telephelyválasztásának kötöttségeit. A tercier szektor térnyerése az utóbbi évtizedekben Kelet-Európában, s így hazánkban is gyorsabb ütemben zajlik le, mivel a „tervgazdaság évtizedeiben” háttérbe szorult annak fejlődése (Beluszky P. 2001a). A szolgáltató szektor gazdaságon belüli jelentősége folyamatosan növekszik, a jelenlegi trendeket figyelembe véve a szolgáltató szektorból származó jövedelem a fejlett országokban 80–90% közötti arányt érhet el a bruttó hazai összterméken belül. A szolgáltató ágazatok meghatározó tereinek a városok, magasabb szintű szolgáltatások esetén pedig kifejezetten a nagyvárosok tekinthetők (Hall, P. 2002). A települések fejlődése szempontjából nagyon fontos elkülöníteni egymástól a közszolgáltatásokat és az üzleti szolgáltatásokat. A nagyvárosokban a gazdasági élet szereplőinek tevékenységét megalapozó szolgáltatásoknak különösen meghatározó jelentősége van, míg a közszolgáltatások gyakran az elmaradott települések utolsó mentsvárát jelentik a helyi foglalkoztatás fenntartásában. A városok nagyságát és szerepkörét tekintve jelentős különbségeket tapasztalhatunk, azonban közös bennük, hogy a területi munkamegosztásban meghatározó funkcionális térszervező elemek. A településföldrajz megközelítése alapján a város