X. ÉVF. 2018/2. Veszprémy Márton Baktay asztrológiájáról – újra1 A Baktay Ervin asztrológiájáról szóló első elemzés Az indológus indián című kötetben jelent meg 2014-ben.2 Kecskés Péter tanulmánya egyrészt igen kedvezőtlen színben tünteti fel Baktay asztrológiáját – véleményem szerint megalapozatlanul. Másrészt az írás kizárólag Baktay művének hiányosságaira fókuszál, így el sem jut a könyvek tényleges tartalmának bemutatásáig. Mindez arra késztetett, hogy az asztrológiá- hoz kevéssé értő közönséget egy saját elemzésben ismertessem meg Baktay asztro- lógiájának valódi erényeivel és hibáival. Egy könyv születése A sokoldalú festőművész, művészettörténész, orientalista és indológus Baktay Er- vin 1932 őszén ismerkedett meg az asztrológiával.3 Ennek a pontos körülményei kevéssé ismertek, és az eseményekről az író hagyatéka sem szolgál felvilágosítással.4 A magyar asztrológusok körében terjedő történet szerint Baktay felkereste Györff y László (1879–1955) hadbíró ezredest, hogy asztrológiát tanuljon tőle. Györff y azon- ban ehelyett azt javasolta az akkor már ismert szerzőnek, hogy írjon egy magyar nyelvű asztrológia-tankönyvet a nyugati szakirodalom alapján. (Györff y saját,Aszt- rológia című tankönyve csak 1935-ben jelent meg.) Így született A csillagfejtés könyve, Magyarország legnépszerűbb asztrológia-tankönyve. A mű népszerűsége folytán 1 Szeretném megköszönni Kelényi Béla és Kardos Tatjána segítségét, akik nélkül ez a tanulmány jóval szegényebb lenne. 2 Kecskés Péter: „Az asztrológiai hagyomány és Baktay asztrológiája”. In Kelényi Béla (szerk.): Az indológus indián: Baktay Ervin emlékezete, [Budapest], Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, 2014, 302–309. 3 Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Adattár (továbbiakban HMA) Ad/5781–2013 és Ad/5785–2013. Baktay második asztrológiai könyvében, az Asztrológiai prognózisban szerepel az 1933. júniusi íróhét horoszkópja, vagyis Baktay 1933 nyarán már tudott horoszkópot felállítani és értékelni. Baktay Er- vin: Asztrológiai prognózis avagy A „jövőbe látás titka”, Budapest, Sindbad, 2001, 138–141. 1934 február- jában már egy rövid cikket írt az asztrológia és a földrengések kapcsolatáról a Pesti Hírlapba. Baktay Ervin: „Hogyan jósolják meg a hindu asztrológusok a nagy indiai földrengést! Egy magyar tudós is felfedezte a hinduk előtt ismeretes titkot.” Pesti Hírlap, 56. évf., 32. sz., 1934. február 10., 4. 1939-ben, vagyis három évvel asztrológia-tankönyve megjelenése előtt már asztrológusként is ismert volt a köz- életben. Kenessey Péter: „Mit jósolnak a csillagok 1939-re, 1940-re, 1941-re Magyarországnak és a világnak”. Az Est, 30. évf., 46. sz., 1939. február 25. 11. 4 Baktay emlékiratai írása során nem jutott el az 1930-as évekig, és a hagyatéka minimális levelezést tartalmaz. 18 Orpheus Noster 2018.2_10.indd 18 2018. 05. 21. 22:17:43 X. évf. 2018/2. Veszprémy Márton: Baktay asztrológiájáról – újra az asztrológia iránt érdeklődők körében mitikus tisztelet övezte és övezi Baktay ne- vét. Ezzel szemben a „hivatásos” asztrológusok enyhe lenézéssel szoktak tekinteni Baktayra, aki nem mestertől tanult, hanem könyvekből, és így nem is volt „igazi” asztrológus.5 Baktay forrásai Az asztrológia-tankönyvek többsége nem kifejezetten eredeti alkotás. Ennek két oka van. Egyrészt a tankönyvek általában csak az asztrológia alapjaiba nyújtanak bevezetést, szimbólumokat, alapvető csillagászati tényeket és számításokat ismer- tetnek, ez az ismeretanyag pedig állandó és változatlan. Másrészt az asztrológia a mai napig nem tette teljesen magáévá az ismeretszerzés és -ellenőrzés tudományos elvárásait és kritériumait, sok szempontból a mai napig is inkább „mesterség”, sem- mint tudomány.6 Éppen ezért, mivel az egyes állítások és technikák objektív igazo- lása nem vagy csak részben történik meg, az asztrológiában hatalmas súllyal esik latba a „hagyomány”, a korábbi mesterek szava, amelynek helytállóságát tekinté- lyük igazolja. A fenti okok miatt a legtöbb asztrológia-tankönyv évszázadok óta kompilatív jellegű. Nincs ez másként A csillagfejtés könyvével sem. Baktay nem is állítja, hogy különösebben eredeti művet hozott volna létre. Nem árul zsákbamacskát: már a bevezetőben felsorolja azokat a (többségében német nyelven alkotó) asztrológuso- kat, akikre ismereteit alapozza, és a könyv egyes fejezeteiben külön említést is tesz róla, ha nagyobb szerkezeti egységeket másoktól vesz át. A csak vezetékneveket tartalmazó lista élére Baktay a cseh származású, bécsi születésű Karl Brandler-Prachtot (1864–1939) helyezte. A színész Brandler-Pracht Baselben ismerkedett meg az asztrológiával. Hazatérve 1908-ban megalapította az Osztrák Asztrológiai Társaságot, így az osztrák asztrológia atyjává vált. Baktay lát- hatóan őt tekintette legfontosabb forrásának; a bevezetésben külön is megemlíti (CsK 7. o.).7 Szintén az idősebb generációt képviselte a mai Csehország területén 5 Ez érezhető a Janák Lajossal készült interjúból is. Jakab Zoltán Csaba: „Csillag a magyar asztrológia égboltján. Beszélgetés Dr. Janák Lajossal, a Baktay Ervin Asztrológiai Egyesület elnökével.” In Kelé- nyi Béla (szerk.): i. m. 310–314. 6 Az asztrológia és a tudomány kapcsolatáról az egyetlen, ám annál fontosabb szakirodalom Peter Wright 1975-ös tanulmánya. Peter Wright: „Astrology and Science in Seventeenth-Century Eng- land.” Social Studies of Science, V, 1975/4. 399–422. Az asztrológia tudományos vagy tudománytalan művelésével kapcsolatban árulkodó a 20. századi asztrológusok munkásságát tanulmányozó Ellic Howe megjegyzése: „Hence my theory that astrology would be fine without the astrologers.” Ellic Howe: Astrology and the Third Reich. Wellingborough, The Aquarian Press, 1984, 8. Howe műve egyéb- ként az egyetlen tudományos igényű szakirodalom az asztrológia 20. századi történetéről. 7 A szövegben A csillagfejtés könyve (CsK) 1989-es kiadásának oldalszámaira fogok hivatkozni, mivel az olvasó számára valószínűleg ez a legkönnyebben elérhető. Az Asztrológiai prognózis (AP), GyörffyAszt - rológiája (A), illetve a Friedrich Schwickert és Adolf Weiß-féle Asztrológiai elemek (AE) csak egy hazai kiadásban jelent meg, így ott a félreértés lehetősége nem merülhet fel. Baktay Ervin: A csillagfejtés 19 Orpheus Noster 2018.2_10.indd 19 2018. 05. 21. 22:17:44 X. ÉVF. 2018/2. született Friedrich Schwickert (1857–1930), aki később Bécsben működött. A tech- nikai újítók közé tartozott az „életkör” nevű technikáról híressé vált Frank Glahn (1865–1941), illetve Johannes Vehlow (1890–1956), aki sajátos házfelosztási eljárá- sairól volt ismert. Baktay ezeknek az újításoknak a kapcsán hivatkozik a két német szerzőre (CsK 198., 290–294. o., AP 82–93. o., ill. CsK 73–74., 111., 227. o., AP 71. o.). Glahn mellett a kalandor Rudolf von Sebottendorf (1875–1945) is közel került a nácizmus ideológiájához. Velük szemben Vehlow és Herbert Freiherr von Klöckler (1896–1950) az 1941. júniusi asztrológus-üldözés elszenvedői közé tartoztak. Bak- tay az asztrológia természettudományos megalapozásának szükségessége kapcsán méltatja a svájci Alfred Frankhausert (1890–1973) (CsK 17. o.).8 Az angolokat az Alan Leo (1860–1917) hagyományait követő Charles E. O. Carter (1887–1968) és Vivian Robson (1890–1942) képviseli. Ez utóbbitól Baktay szó szerint is idéz (CsK 214–215. o.). Jellemző módon Schwickert, Brandler-Pracht, Glahn, Carter és Se- bottendorf az asztrológia mellett teozófi ával is foglalkozott.A csillagfejtés könyvében felsorolt kilenc szerzőhöz csatlakozik még Baktay második könyvében Bert van Solden9 (AP 102. o.) és a francia „Gouenben”10 (AP 30. o.). Schwickert és Vehlow személye az asztrológia magyarországi történetében is fontos. A Sindbad álnéven publikáló Friedrich Schwickert fregattkapitány tanítvá- nya volt a már említett Györff y László.11 A berlini Johannes Vehlow tanítványaként érkezett Magyarországra a német Eduard Lederer (1883–1957). Lederer egyik ma- gyar tanítványa, Alpáry Imre asztrológia-tankönyvet jelentetett meg I. van Tromp néven.12 Egy másik tanítványa, Juhász-Schlatter Viktor (1901–1996) számos fi atal asztrológust oktatott a szocializmus évei alatt fél-illegalitásban, a belügyi szervek árgus fi gyelme mellett. Az asztrológus Balogh Endre (1919–2012) is Lederer-tanít- vány volt. Hamvas Béla szintén Lederertől tanulta az asztrológiát.13 könyve: az asztrológia elmélete és gyakorlata. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989 (Kentaur köny- vek), Baktay Ervin (2001), Györffy László: Asztrológia. Budapest, Kókai Lajos, 1935., Friedrich Schwickert – Adolf Weiss: Asztrológiai elemek. [Ford. Szepesi János] Budapest, Sindbad, 1998. 8 Frankhausernek a Baktay által is idézett Das wahre Gesicht der Astrologie című írása hazai visszhangot is kiváltott: 1932-ben élesen bíráló kritika jelent meg róla a Századunkban egy E. L. monogramú szerző tollából. E. L.: „Az asztrológia igazi arca”. Századunk, 7. évf., 2. sz., 1932. február–március. 144. 9 A könyv kiadott változatában tévesen „Bert von Soldes”-ként szerepel a neve. A hasonló hibákat a gondos szerkesztés megelőzhette volna. 10 Itt is elírásról lehet szó, ilyen nevű asztrológus nem létezett. A könyv e részének gépelt kézirata sajnos nem maradt fönn, így a név helyesírása nem ellenőrizhető. A szintén a 30. oldalon „Jassen” néven emlegetett szerző valószínűleg a Sophus Jessen álnéven alkotó íróval azonos. 11 A szövegben említett magyar asztrológusok rövid életrajzai terjedelmi okokból külön tanulmányban kerültek elhelyezésre. 12 van Tromp I.: Sorsunk és a csillagok: népszerű asztrológia. [Budapest], Cserépfalvi, [1941]. 13 Kis Tamás: „Kultusz és intimitás. Beszélgetés Dúl Antallal, a Hamvas-hagyaték gondozójával.”