ALLATTANI KÖZLEMÉNYEK А К. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA Megjelenik kéthavonként, időnként illusztrálva. Előfizetése társulati tagok részéről 3 korona, nem tagok részéről 5 korona. ENTZ GÉZA KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI MÉHELY LAJOS. ÖTÖDIK KÖTET. — ELSŐ-MÁSODIK FÜZET. BUDAPEST. A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK KIADÁSA. Megjelent 1906. évi május 9. TARTALOM. I.ар A patkányok bevándorlásának kérdése (3 képpel), irta Entz Géza 1 A tüdős csigák köpenyszerveinek alaktani viszonyairól (1—11. tábla és 3 szövegrajz), irta Soós Lajos 25 A csontos halak elő- és közbülső agyának alaktana (III. tábla és 12 szövegrajz), irta Keller Oszkár 48 IRODALOM. A gerinczesek zsigervázának elsődleges elemeiről (T rajzzal). Jaekel 0. idevágó dolgozatának ismertetése Méhehj Lajos-UA . 86 A bolhák rendszertani helye. Semenov A. értekezésének ismer- tetése Csiki Ernő-tői 1)4 SZAKOSZTÁLYUNK ÜLÉSEI. KELLER OSZKÁR : A csontos halak elő- és közbülső agyának alaktana . 9*" MÉHELY LAJOS : A vihart és földrengést jelző állatokról 97 Soós LAJOS: A tüdős csigák köpenyszerveinok alaktani viszonyairól . 98 KUKULJEVIC JÓZSEF: A Cysticercus hazai előfordulása és vizsgálatának- módjai 7 98 RATZ ISTVÁN : xVz Eustrongylus gigás hazai előfordulása 98 AIGNER LAJOS : Melanotikus lepkék 99 CSÍKI ERNŐ : A bolhák rendszertani helyéről 99 MÉHELY LAJOS : A gyíkok csontos szemgyttrűjóröl ' 99 PTINGUR GYULA : A küllő állatnév és társai 99 CHYZEK KORNÉL : Téli gyűjtés Zelenikán 99 MÉHELY LAJOS: A gerinczesek zsigervázának elsődleges elemeiről . 100 SCHWALM AMADÉ: A Tachyoryctes anuectens THOMAS faji jogosultságán') 1! 100 ENTZ GÉZA: Deccard és Lippay munkáinak felkutatása érdekében . 100 KIVONAT A KÜLFÖLD SZÁMÁRA. A füzet teljes anyagának rövid ismertetése 103 A borítékon : A befizetések kimutatása. — Tudósítások. Revue für das Ausland SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ||la4fn',$zrnani Inliztitn i HiinjTtita Lelt. napié w^L-J- 8Z: f^-V, ALL A T T A KÖZLEMÉNYEK A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA ENTZ GÉZA KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI MÉHELY OTODIK 58 SZÖVEGRAJZZAL ÉS 6 TÁBLÁVAL. BUDAPEST. А К. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK KIAIÁSA. 1906. Pesti Lloyd-társulat könyvsajtója. ТЛ RTA LOM Л EG YZÉK. I. Eredeti közlemények. Lap Aigner Lajos: Japánország lepkefaunájáról 109 Entz Géza dr.: A patkányok bevándorlásának kérdése (3 képpel) — ... 1 Entz Géza dr. iij.: A levéllábú rákok egy óriása - 147 Földváry Dezső : A csúc30snyerg(í patkósdenevér (lihinolophus Blasii PTRS) Magyarországon (VI. tábla). 140 Keller Oszkár : A csontos halak elő- és közbülső agyának alaktana (III. tábla és 12 szövegrajz) ... 48 Schwalm A. Amadé : A Tachyoryctes annectens THS faji jogosultsága (V. tábla és 30 szövegrajz) 131 Soós Lajos: A tiidös csigák köpenyszerveinek alaktani viszonyairól (I—II. tábla és 3 szövegrajz) 25 Szüts Andor: Adatok a giliszta kiválasztó szerveinek alak- és élettanához (IV. tábla és 3 szövegrajz) .. ... ... ... 115 II. Irodalmi ismertetések. Csiki Ernő: A bolhák rendszertani helye (SEMENOV nyomán) ... ... ... 94 Méhely Lajos dr.: A gerinczesek zsigervázának elsődleges elemeiről (7 rajz- zal), JAEKEL 0. nyomán ... 86 Tóth Zsigmond dr.: Halál és szaporodás (HARTMANN M. nyomán) ... 148 Az első és második füzet 1906 évi május 9-én, a harmadik—ötödik fűzet 1907 évi januárius 12-én jelent meg. IV A szakosztályunk ülésein tartott előadások kimutatása. LAP Aigner Lajos : Melanotikus lepkék .. 90 — Japánország lepkefaunájáról .. ... ... ... ... 154 Chyzer Kornél dr.: Téli gyűjtés Zelenikán ... ... ... 99 Csiki Ernő: A bolhák rendszertani helyéről ... ... ... 99 — Néhány érdekes bogárfaj ... 152 — A Stylopidákról ... .. ... ... ... ... ... 158 Entz Géza dr. : Deccard és Lippay munkáinak felkutatása érdekében 100 Entz Géza dr. ifj.: A Branchipus ferox M. Euw. óriási példányáról ... 151 —• A magyarországi puhatestűek elterjedése 153 Földváry Dezső: Magyarország huszonkettedik denevérfaja 154 Horváth Géza dr.: A házi poloska és fajrokonai ... ... .. ... 152 Keller Oszkár : A csontos halak elő- ós közbülső agyának alaktana 97 Kukuljevic József: A Cysticercus hazai előfordulása és vizsgálatának módjai 98 Méhely Lajos dr.: A vihart és földrengést jelző állatokról ... 97 — A gyíkok csontos szemgyűrűjéről ... ... ... ... ... ... ... 99 A gerinczesek zsigervázának elsődleges elemeiről.. ... 100 — A gyíkok hangjáról ... ... ... 151 Pungur Gyula : A küllő állatnév ós társai ... 99 Rátz István dr.: Az Eustrongylus gigás hazai előfordulása ... 98 Schmidt Antal : A Precis octavia ORAM, nevű keletafrikai lepke alakköréröl 151 Schwalm A. Amadé: A Tachyoryctes annectens THOMAS faji jogosultságáról 100 Soós Lajos : A tüdős csigák köpenyszerveinek alaktani viszonyairól 98 — A magyarországi Neritinák kérdéséhez 152 Szüts Andor: A Helodrilus dubiosus ÖRLEY nevű féregről . - ... ... 153 ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK A KIR. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA V. KÖTET. 1906. 1. ÉS 2. FÜZET. A patkányok bevándorlásának kérdése. (3 képpel.) MÉHELY LAJOS szakosztályunk november havi ülésén a házi pat- kány (Mus rattus L.) hazai elterjedéséről mondott el egyes megfigye- léseket, én pedig az előadás kapcsán érdemesnek tartottam megemlíteni, hogy Lussin-grande-ban mind a két patkányfajt, t. i. úgy a házi, mint a vándorpatkányt (Mus decumanus FALL.), ugyanegy udvarban volt alkalmam megfigyelni.* A házi patkányok az itt gyakori gekkókkal („tarantola", Hemidactylus turcicus L.) együtt, rendes szokásukhoz luven, e helyen is a lakásomul szolgált kétemeletes épületnek a padlásán tanyáztak, a honnan szürkületkor a falat befutó folyondáron ereszked- tek le az udvarra s egyikük két estén egymásután a második eme- leten levő szobámba is belátogatott. Hívatlan vendégemet egy izben az ablakredőny és az ablak közé sikerült szorítanom, a hol kényelmesen megfigyelhettem és gyönyörködhettem a mókuséra emlékeztető kecses és ügyes mozdulataiban, mely alkalommal arról is határozottan meg- győződhettem, hogy nem, mint eleinte véltein, az alexandriai „padlást lakó" fajtával (Mus alexandrinus GEOFFR. = Mas tectorum SAVI), hanem a közönséges házi patkánynyal van dolgom. A vándorpatkányok a ház kis gazdasági udvarában a cisterna mellett levő kőrakásban ütöttek tanyát. Azt, hogy a kétféle patkány üldözte volna egymást, nem tapasz- taltam ; ha nem is egészen békésen, de azért mégis csak megfértek a kis udvaron, a hol mindig elég konyhahulladék akadt.) A mennyire meggyőződhettem, úgy találtam, hogy a vándorpatkány Lussin szigetén is sokkal gyakoribb mint a házi patkány, a minek egyszerűen az lehet az oka, hogy a padlásokon tanyázó házi patkány könnyebben pusztít- ható ki mint a vándorpatkány, mely ezen sziklás sziget tömérdek kő- rakásában biztos és hozzáférhetetlen búvóhelyeket talál. Az utóbbi faj leginkább a kikötők s közvetetleniil a tengerpartra épített vágóhíd körül szaporodott el, de a lakott helyektől távol, az olajfakerteket övező kőfalak között is láttam. * Állattani Közlemények, IV, 1905, p. 243. Állattani Közlemények, 1906. 1 2 ENTZ GÉZA Szakosztályunk novemberi ülésén tett rövid alkalmi előterjeszté- sem során azt is kiemeltem, hogy érdemes volna a kétféle patkány Európába, valamint a mediterrán terület egyéb ókori kultur-országaiba való bevándorlásának kérdését, lehetőleg a legrégibb irodalmi adatokra visszamenőleg, tisztázni; mert nekem, ámbár e kérdéssel tüzetesen nem foglalkoztam, alkalmilag mégis feltűnt, hogy az újabb irodalom némely adatai ellenmondók, mások meg azt a gyanút keltik, mintha kritika nélkül, itt-ott önkényes toldásokkal vagy módosításokkal mentek volna át egyik könyvből a másikba. A dolog egyes régibb munkákba való betekintés után, egyre jobban kezdett érdekelni s ezért áttanulmányoz- tam a nekem hozzáférhető müveket. Tanulmányaim eredményeit ime a következőkben foglalhatom össze. * Mindenki tudja, hogy jelenleg az egereknek az a három faja, mely az emberi lakásokban vagy lakások körül, mint MURAY mondja, félig házi állat (semidoniesticated animal; 40, p. 277) módjára él, t. i. a házi egér {Mus musculus L.), a házi vagy fekete patkány {Mus rattus L.), meg a vándorpatkány (Mus decumanus PALL.), a szó szoros értelmében kosmopolita. Az sem szenved kétséget, hogy ezen alkal- matlan és kártékony lakótársaink elterjedésének legfőbb előmozdítója maga az ember volt, a ki őket hajóival, melyeken megfészkelték magu- kat, messze világrészekbe plántálta át, a hol az emberlakta területek mentén tovaterjedtek. Mint a legtöbb széles elterjedésit állat, mely nagyon különböző külső behatásokhoz tudott alkalmazkodni, s valamint az igazi házi állatok, úgy a házi egér, meg a házi patkány is számos, többé-kevésbbé jól megkülönböztethető varietásra oszlott; ezzel szemben meglepő, hogy a vándorpatkánynak mindössze csak 2—3 fajtája ismeretes. A mi a három egérfaj eredeti hazáját illeti, csaknem álta- lánosan el van fogadva az a nézet, hogy mindkét patkányunk Ázsia belsejéből származik, a honnan históriai időben vándorolt be Európába s az Európán kívüli mediterrán területre is; még pedig a házi patkány jóval később, a középkorban, a vándorpatkány pedig csak a XVIII. szá- zadban ; a házi egeret némelyek szintén ázsiai eredetűnek, mások ellen- ben Európa bennszülött fajának tartják. HEHN VICTOR valószínűnek tartja, hogy a kis házi egér az indo európaiak bevándorlásával, a házi patkány a hunok betörésével egyidejűleg, a vándorpatkány pedig a XVIII. század első negyedében jutott Európába (30, p. 462—463). Annyi bizonyos, hogy a kis házi egeret úgy az egyptomiak és a zsidók, mint az ó-kor klasszikus