Horváth József (MSc) Horváth József (MSc) doktorandusz PhD Aspirant Nemzeti Közszolgálati Egyetem National University of Public Service Katonai Műszaki Doktori Iskola Doctoral School of Military Engineering [email protected] [email protected] orcid.org/0000-0002-2743-3522 orcid.org/0000-0002-2743-3522 Juhász László, MSc Juhász László, MSc okleveles gépészmérnök Mechanical engineer Óbudai Egyetem Obuda University [email protected] [email protected] orcid.org/0000-0002-0700-5010 orcid.org/0000-0002-0700-5010 Márton Andrea PhD Márton Andrea PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem National University of Public Service [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] orcid.org/0000-0002-4216-4797 orcid.org/0000-0002-4216-4797 Novoszáth Péter (CSc) Peter Novoszath (PhD) Egyetemi docens Associate professor Nemzeti Közszolgálati Egyetem National University of Public Service Államtudományi és Közigazgatási Kar Faculty of Science of Public Governance and Admin- istration Közpénzügyi Kutatóintézet Research Institute of Public Finance [email protected] [email protected] orcid.org/ 0000-0002-8755-6858 orcid.org/0000-0002-8755-6858 Dr. Szilvássy László Szilvássy László, PhD alezredes, egyetemi docens Lieutenant Colonel, Associate Professor Nemzeti Közszolgálati Egyetem National University of Public Service Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Faculty of Military Science and Officer Training Katonai Repülő Intézet Institute of Military Aviation Fedélzeti Rendszerek Tanszék Department of Aircraft Onboard Systems [email protected] [email protected] orcid.org/0000-0002-0455-4559 orcid.org/0000-0002-0455-4559 Varga Béla (PhD) Varga Béla (PhD) Egyetemi docens Associate professor Nemzeti Közszolgálati Egyetem National University of Public Service Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Faculty of Military Science and Officer Training Katonai Repülő Intézet Institute of Military Aviation Sárkány-hajtómű Tanszék Department of Aircraft and Engine [email protected] [email protected] orcid.org/0000-0003-3454-0825 orcid.org/0000-0003-3454-0825 ELŐSZÓ A hazai felsőoktatásban sem egyedülálló, hogy tanszékek, intézetek, kutató műhelyek az általuk művelt tudomány- vagy kutatási terület további népszerűsítése céljából időszaki kiadványokat jelentetnek meg. Ezzel lehetőséget nyújtanak az adott szakterületen folyó oktatási és kutatás- fejlesztési tevékenység eredményeinek mind szélesebb megismertetéséhez, a publikációs lehe- tőségek kiterjesztéséhez. Intézetünk, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Repülő Intézete felsőfokú repülőszakember képzést és a repüléstudományhoz kapcsolódó szak- mai területeken tudományos-kutatást folytató intézmény. Fontos küldetésünknek tartjuk, hogy lehetőségeink szerint növeljük a repüléstudományi terület elismertségét, megismertessük a szakterületen egyéni-, vagy csoportos kutatásokat folytató szakemberek eredményeit, tovább népszerűsítve ezzel a tudományterületet. A Repüléstudományi Szemelvények címmel 2016-ban elindított sorozatunkkal elsődleges célunk az, hogy hírt adjunk az adott évben a repülés- és a hozzá szorosan kapcsolódó területeken folyó tudományos-kutatások irányairól. E mellett teret kívánunk adni tehetséges fiatal oktatóknak, ku- tatóknak, hallgatóknak publikációs lehetőségeik kiterjesztéséhez, ezáltal a tudományos tevékeny- ség népszerűsítéséhez és mind szélesebb olvasóközönség figyelmének felkeltéséhez. 2018. évi számunkban szereplő írások információt adnak repülés elektronikai zavarás elleni védelméről, a modern gázturbinás hajtóművek optimális munkapontjainak számítástechnika módszerekkel történő vizsgálatáról, az Ipar 4.0 jellemzőiről, és annak a repülőgépiparra gyako- rolt technológiai hatásairól, a hazai regionális repülőterek szerepéről és fejlődéséről, a Meteor rakétáról és a következő fejezetet a finn légierő történetéről. Abban a reményben ajánlom kötetünket az érdeklődő olvasó számára, hogy nem csupán a szak- terület művelői, de mindazok számára is hasznos és tartalmas időtöltést nyújtunk, akik szívesen gondolkodnak együtt a repülés és a légiközlekedés modern világának izgalmas, egyes területe- ken a jövőbe mutató kérdéseiről. Ez úton is köszönöm a kiadvány szerzőinek és szerkesztőinek munkáját, mellyel hozzájárultak a sorozat 2018. évi kötetének összeállításához. Szolnok, 2018. november 30. Dr. Palik Mátyás igazgató Horváth József A REPÜLÉS ELEKTRONIKAI ZAVARÁS ELLENI VÉDELME A cikk a „Repülőterek, mint kritikus infrastruktúra, védelme az elektronikai zavarás vonatkozásában” című kuta- tásom része. Korábbi cikkemben már bemutattam, hogy a valós életben számos elektronikai zavarási incidens történt a repülés vonatkozásában. Ebben a cikkben a repülésirányítás és a repülőterek üzemeltetése során alkal- mazott, a frekvenciaspektrum alkalmazásán alapuló eszközök elektronikai zavarhatóságával és a lehetséges vé- delmi megoldásokkal foglalkozom. Célom, hogy a feltárt eredmények felhasználásával a polgári repülésben is alkalmazható védelmi megoldásokat keressek, javasatokat tegyek azok alkalmazására. Kulcsszavak: kritikus infrastruktúra, repülés, elektronikai zavarás BEVEZETÉS A cikk a „Repülőterek, mint kritikus infrastruktúra, védelme az elektronikai zavarás vonatko- zásában” című, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-3-IV-NKE-16 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült kutatásom része. Korábbi cikkeimben foglalkoztam a repülőterekkel, mint kritikus infrastruktúrával [1], illetve vizsgáltam az elektro- nikai zavarás valós eseteit [2]. Az elektronikai zavarás problémája két okból fontos. Az egyik ok az, hogy az elektronikai zavarás bármilyen jellegű (polgári személy általi, katonai, rendvédelmi) alkalmazása a polgári repülőterek, repülésirányítás működését jelentősen befolyásolhatja, annak biztonságát veszélyeztetheti. A másik ok pedig az, hogy – mint az a bemutatásra kerülő példákon keresztül is látható lesz – az interneten számos oldalon rendelhető elektronikai zavaró eszköz polgári személyek által is. A fentiek miatt mindenképpen fontos a védelem kérdéseivel is foglalkozni, figyelembe véve azt, hogy egy-egy eset megtörténte nem tűnik jelentős problémának, azonban egy utasszállító gép ese- tében jelentős lehet az áldozatok száma, amennyiben elkerülhetetlenné válik a katasztrófa. A cikkben alapvetően a polgári repüléssel kapcsolatban teszek megállapításokat. Ennek egyik oka az, hogy a katonai rendszerek általában védettek, másrészt pedig az, hogy a katonai rend- szerek esetleges zavarása nem nyilvános információ. Az első fejezetben néhány valósan megtörtént esetet ismertetek, a további fejezetekben pedig a polgári repülésben alkalmazott frekvenciák felfedésével/megismerésével foglalkozom, vizsgá- lom az elektronikai zavaróeszközökhöz történő hozzájutás lehetőségeit, ezt követően pedig a lehetséges védelmi megoldásokra teszek javaslatokat. AZ ELEKTRONIKAI ZAVARÁS VALÓS ESETEI Az alábbiakban néhány esetet szeretnék bemutatni, azt illusztrálva, hogy nemcsak elméleti prob- lémával állunk szemben. Ezen incidenseket a Repüléstudományi szemlében megjelent, „A repü- lés elektronikai zavarásának valós esetei” című cikkemben részletesen bemutattam [2]. A Légi Közlekedési Biztonsági Jelentési Rendszer1 adatbázisában a „jamming” (zavarás) ke- reső szó alkalmazásával korábbi vizsgálatom során 141 találatot kaptam, melyekből a legelső egy 1989. januári, a legutóbbi pedig egy 2017. októberi bejegyzés volt. Az eredményként kapott találatok közül nem mindegyik kapcsolódik az elektronikai zavaráshoz, van, amelyik esetében ismeretlen a kiváltó ok, illetve található olyan is, amelyek esetében két, egyéb rendszer közötti interferencia volt a probléma [3]. 2007-ben egy hadgyakorlat során a haditengerészet nem szándékosan, de zavarta a GPS jeleket San Diego kikötője közelében. A repülőtér repülésirányítói nem tudták a repülőgépeket követni monitoraikon, de a zavarás akadályozta más infrastruktúrák működését is, köztük egy Egész- ségügyi Központot, bankokat, illetve a mobiltelefonok alkalmazását. A fenti jelenségeket több alkalommal észlelték. Három napig tartott, míg sikerült megtalálni a probléma okát, kettő ha- dihajó gyakorlatot hajtott végre, melynek során a katonai rádiófrekvenciák mellett a GPS jele- ket is zavarták [4] [5]. A newark-i Liberty repülőtér működésében kettő különböző alkalommal is problémát okozott a zavaróeszközök alkalmazása. 2009-ben és 2012-ben is alkalmazta ezen eszközöket egy-egy kamionsofőr a repülőtér közelében, mellyel a gépjárművükben lévő NAVSTAR GPS jeladó zavarásával próbáltak munkaadójuk elől elrejtőzni. Miközben naponta elhaladtak a repülőtér mellett, zavarták annak rendszereit is [6] [7]. A zavaróeszközöket azonban alkalmazhatják pél- dául az autótolvajok is, akik így elnyomhatják a gépjármű helyzetét továbbító gépjárművédelmi eszközök működését. 2012-ben a bejelentések alapján Észak-Korea több alkalommal zavarta a navigációhoz szüksé- ges globális helymeghatározó műhold rendszer (továbbiakban GNSS2) jeleit, amellyel több száz repülőgép repülését, navigációját nehezítette meg. Szerencsére ezen incidens során sem történt baleset. 2016-ban a kairói repülőtér környezetében tapasztaltak zavarást ismeretlen for- rásból [8]. 2017-ben az indonéziai elnök, Joko Widodo hong kong-i látogatása során – önvé- delmi célból – rádió-távirányítású improvizált robbanóeszközök3 ellen tervezett elektronikai zavaróeszközt használtak, amely zavarta a polgári repülésirányítás frekvenciáit [9]. Mint a bemutatott esetekből is látható,