Helyzetelemzés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna Nyíregyháza, 2020. november Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................... 1 2. HELYZETELEMZÉS .............................................................................................................................. 2 Bevezetés............................................................................................................................................. 2 2.1 TÁRSADALOM ................................................................................................................................ 3 2.1.1. Népesség.................................................................................................................................3 2.1.2. Munkaerő-piaci helyzetkép ..................................................................................................10 2.1.3. Háztartások színvonala .........................................................................................................15 2.1.4. Oktatás ..................................................................................................................................17 2.2 GAZDASÁG .................................................................................................................................. 23 Bevezetés ........................................................................................................................................23 2.2.1. Ágazati fókuszú elemzés ......................................................................................................24 2.2.2. Befektetői környezet ............................................................................................................44 2.3. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ............................................................................................................... 49 2.4. INFRASTRUKTÚRA ...................................................................................................................... 55 3. SWOT ELEMZÉS ........................................................................................................................... 72 4. A HELYZETELEMZÉS ÁTFOGÓ KÖVETKEZTETÉSEI ...................................................... 76 MELLÉKLET ...................................................................................................................................... 78 1. Vezetői összefoglaló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország északkeleti részén helyezkedik el, az ukrán, román és szlovák határ mentén. Az alapvetően alföldi jellegű megye igen változatos természeti-táji adottságokkal bír. Településhálózatára jellemző az aprófalvas és tanyás térségek magas aránya. Geopolitikai helyzetéből adódóan meghatározóak a határ menti együttműködési kapcsolatok, a közlekedési infrastruktúra kiépült, határmenti területei ugyanakkor a szomszéd országokba átnyúló összefüggő perifériát alkotnak. Meghatározott fejlesztési irányok: • kis- és középvállalkozások megerősítése, a feldolgozószektor fejlesztése, • értékteremtő foglalkoztatás és aktivitás növelése a megyei gazdaság jövedelmező ágazatainak fejlesztésével, valamint a szociális gazdaság erősítésével, • verseny- és exportképes élelmiszergazdaság erősítése, amely a megyében megtermelt mezőgazdasági termékekre támaszkodik, új termékek előállítása, innovatív megoldások útján, • a megye adottságaihoz igazodva az energiahatékonyság, az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása, az energia-diverzifikáció támogatása, • a gazdaság igényeit jobban tükröző, annak változásaihoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodó szakképzés, felsőoktatási, innovációs és kutatási kapacitás kiépítése és folyamatos fejlesztése, • a nyíregyházi agglomerációnak, mint gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási, turisztikai és kulturális centrumnak fejlesztése, • a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a határmenti válságövezetek, valamint a vidéki térségek integrált fejlesztése a hungarikumok hagyományos feldolgozásával, a turizmus és a falusi önellátó gazdálkodás erősítésével, • a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése, összehangolt fejlesztése, gazdasági, foglalkoztató és szolgáltató szerepük erősítése, • a kedvező geopolitikai helyzetben rejlő potenciál jobb kihasználása, határon átnyúló együttműködések ösztönzése. A TEN-T folyosók fejlesztésével létrejövő korszerű közlekedési hálózat lehetővé teszi és generálja, hogy ezen folyosók mentén, illetve ezekhez megfelelő közlekedési kapcsolatot létrehozva az export, import és tranzit forgalomhoz kapcsolódó, logisztikai szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra épüljön ki. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az M3-as autópálya menti urbanizációs folyosón fekszik, melynek kedvező hatása egészen Miskolc-Nyíregyháza- Debrecen térségéig terjed, majd azt követően a határok felé közeledve hirtelen lecsökken. A hatás továbbterjedésének esélyét a hármashatár térségek (Szlovákia-Ukrajna-Románia- Magyarország) jelenthetik, melynek vonzereje nagyrészt a határok „átjárhatóságának” különböző állapotától és változásától függ (pl. Ukrajna nem része az Európai Uniónak, Románia jelenleg nem tagja a schengeni övezetnek). Megyénk geopolitikai helyzete várhatóan felértékelődik, az abban rejlő lehetőségek kiaknázása előttünk álló további kihívásokat és feladatokat jelent. 1 2. Helyzetelemzés Bevezetés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország hatodik területileg legnagyobb és a harmadik legnépesebb megyéje. Területe 5936 km2, 229 települése közül 28 város, 201 község. Megyeszékhelye: Nyíregyháza. 2.1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elhelyezkedése (Forrás: https://www.teir.hu/helyzet-ter-kep) A megye 13 járásának területi adatai: Terület A járás területe (km2) Baktalórántházai járás 254,46 Csengeri járás 246,51 Fehérgyarmati járás 707,35 Ibrányi járás 304,97 Kemecsei járás 246,36 Kisvárdai járás 523,05 Mátészalkai járás 624,7 Nagykállói járás 377,71 Nyírbátori járás 695,96 Nyíregyházai járás 809,54 Tiszavasvári járás 381,57 Vásárosnaményi járás 617,95 Záhonyi járás 145,79 Összesen: 5.936 2.1. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye járásai, területe (Forrás: KSH) 2 2.1 Társadalom 2.1.1. Népesség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakónépessége 2020. január 1-jén 549 ezer fő volt, 1 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakónépesség alakulása 2001-2019 között folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, 20 év matematikai átlagában 2 048 fős csökkenést eredményezve. 600 000 590 000 580 000 570 000 560 000 550 000 540 000 530 000 2.1.1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakónépességének alakulása, fő (2000-2019) Népmozgalom Országos kitekintésben a népmozgalmi folyamatok eltérően alakultak 2019-ben: Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom, Pest, Veszprém, Fejér és Jász-Nagykun- Szolnok megyében több gyermek született, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a többi megyében és Budapesten 0,3-7,4%-kal kevesebb csecsemő jött a világra. A legnagyobb mértékű csökkenés Zala megyét jellemezte. A halálozások száma a fővárosban, illetve a megyék több mint felében csökkent, a legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. A legszámottevőbb növekedést (3,7%-ot) Jász-Nagykun- Szolnok megyében regisztrálták. A születések és a halálozások kedvező megyei és országos alakulása ellenére az egyenleg az ország megyéiben és Budapesten is népességfogyáshoz vezetett. Konkrét adatok elemzéséből megerősítést nyer, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2019-ben többen születtek és kevesebben haltak meg, mint 2018. évben, a népesség természetes fogyása számottevően lassult. Az élveszületések száma 3,3%-kal volt több, a halálozásoké 4,0%-kal volt kevesebb mint 2018-ban. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult 3 természetes fogyás 820 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 37,6%-kal kisebb volt az előző évinél. Bár a megyék és a főváros viszonylatában itt csökkent a természetes fogyás mértéke a leginkább, az alábbi táblázat jól szemlélteti, hogy 2001-2019 között a népesség fogyása folyamatos tendenciát mutat (KSH adatbázis alapján). 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Élveszületések száma (fő) Elhalálozások száma (fő) 2.1.2. ábra: Élveszületések és elhalálozások száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, fő (2001-2019) A természetes fogyás népességszámra vetített mértéke Békés és Zala megyében volt a legmagasabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében pedig a legalacsonyabb 2020. első félévében (KSH adatbázis alapján). Országos és regionális kitekintésben az alábbi adattábla szemlélteti a megyei adatok alakulását lakónépesség tekintetében (KSH adatbázis alapján). Jász- Szabolcs- Hajdú- Nagykun- Szatmár- Észak- Megnevezés Bihar Ország Szolnok Bereg Alföld megye Népesség száma, ezer fő 527 367 549 1443 9770 Népsűrűség, fő/km² 85 66 92 81 105 2.1.1 táblázat: Népességszám/népsűrűség alakulása, összehasonlítás (2020. január 1.) Oda- és elvándorlás megyei jellemzői Az el- és odavándorlás egyenlege folyamatosan negatív előjelű, azaz sajnos többen hagyják el a megyét, mint amennyien lakhelyükké választják. A számok tükrében kifejezve ez azt jelenti, hogy 2002-ben 15.203 fő hagyta el a megyét és 13.416 fő költözött be, azaz 1.787 fővel csökkent az állandó lakosság. Az elvándorlás tekintetében a mélypont a 2018-as év volt, ekkor hagyták el a legtöbben a megyét (18.125 eset), 4 ugyanakkor ebben az évben 14.439-en költöztek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeibe. Ennél többen csak 2019.