Régiók, határok, identitások ergo Sorozatszerkesztő NEUMER KATALIN MESTER BÉLA Régiók, határok, identitások (Kelet-)Közép- Európa a (magyar) filozófiatörténetben Szerkesztette MESTER BÉLA MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet – Gondolat Kiadó Budapest, 2016 A kötet A magyar filozófiatörténet narratívái (1792–1947) című, K104643 számú OTKA-kutatás keretében készült. © Szerzők, 2016 Szerkesztés © Mester Béla, 2016 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. A kiadó könyvei nagy kedvezménnyel az interneten is megrendelhetők. www.gondolatkiado.hu facebook.com/gondolat A kiadásért felel Bácskai István Szöveggondozó Gál Mihály A borítón a Matica Slovenská és a Magyar Tudományos Akadémia székháza 19. századi metszeteken A kötetet tervezte Lipót Éva ISBN 978 963 693 702 7 ISSN 2498-8758 Tartalom MESTER BÉLA A „nemzeti filozófia” fogalmának kelet-közép-európai genezise 9 A „NEMZETI FILOZÓFIA” ÉS KÖZÉP-EURÓPA, KELET-EURÓPA, KELET-KÖZÉP-EURÓPA ERIKA LALÍKOVÁ A „nemzeti filozófiák” koncepciói mellett és ellen felsorakoztatott érvek a kortárs cseh filozófusok műveinek tükrében 25 MÉSZÁROS ANDRÁS Az egyidejűtlenségek egyidejűsége Milyen tér- és időszerkezete van a magyar filozófiának a 19. században? 37 GURKA DEZSŐ Egyetemes fogalmak – lokális modulációk A korai Fichte- és Schelling-recepció kelet-közép-európai és kelet-európai sajátosságai 47 LOSONCZ ALPÁR Közép-Európa az európai hármasszerkezetben Szűcs Jenő Közép-Európájának kritikai olvasata 65 KOVÁCS GÁBOR A népiek és Kelet-Közép-Európa Szabó Dezső, Németh László, Bibó István 83 6 TARTALOM A MAGYARORSZÁGI FILOZÓFIAI HAGYOMÁNYTÓL A MAGYAR FILOZÓFIÁIG SIMON JÓZSEF Filozófiai ateizmus és vallási tolerancia Christian Francken Erdélyben írt műveiben 103 GUBA ÁGOSTON Atomizmus a 17. századi Felső-Magyarországon Czabán Izsák Existentia atomoruma 116 PERECZ LÁSZLÓ Filozófusból író Bessenyei György szerepfölfogásáról 137 EGYED PÉTER Az erdélyi felvilágosodás magyar filozófusai Értelmiségi életpályák 151 FÓRIZS GERGELY Határponton A Magyar Tudós Társaság esztétikai pályázata 1840-ben 169 A MAGYAR FILOZÓFIA A SZÁZADFORDULÓN ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT HOLOVICZ ATTILA Külföldi hatások megjelenése Posch Jenő filozófiafelfogásának keretei között 191 SZÉKELY LÁSZLÓ Egy magyar gondolkodó Némethonban 216 Palágyi Menyhért tudományfilozófiája és a relativitás elmélete 216 SOMOS RÓBERT A filozófiai nézőpont egyetemessége és partikularitása Pauler Ákos munkásságában 240 VARGA PÉTER ANDRÁS Új adalékok a korai fenomenológia és a magyar filozófia kapcsolattörténetéhez Pauler Ákos, Alexander Bernát, Révész Géza és Enyvvári Jenő vonatkozásában 256 Tartalom 7 HORVÁTH PÁL Szellemi alternatívák a magyar katolikus gondolkodásban a 20. század elején Dudek, Prohászka, Schütz 286 TURGONYI ZOLTÁN Kereszténység, nemzet, tulajdon Horváth Sándor természetjogi munkásságáról 303 ESETEK A HÁBORÚ UTÁN EMIGRÁCIÓBAN, DIKTATÚRÁBAN ÉS A RENDSZERVÁLTÁS IDEJÉN SZAPU MARIANNA A (poszt)pozitivizmus határátlépései Megjegyzések Igor Hrušovský és Polányi Mihály tudományfelfogásához 341 SZÜCS LÁSZLÓ GERGELY A Kádár-korszak filozófiai tájékozódása a szaksajtó tükrében 354 LACZKÓ SÁNDOR „Ki a káoszból, vissza Európába” Szabó József jogbölcseleti öröksége 377 Névmutató 393 Summaries 405 MESTER BÉLA MTA BTK, Filozófiai Intézet A „nemzeti filozófia” fogalmának kelet-közép-európai genezise A „nemzeti filozófia” jelenségével foglalkozni nem veszélytelen vállalko- zás. Nem véletlen, hogy aki mégis megpróbálja, többnyire idézőjelbe teszi a kifejezést, vagy elé illeszti az úgynevezett jelzőt. Az első nehézség a fogalom bizonytalan körvonalaiban rejlik. Különböző kontextusokban annyi mindent tekintettek már nemzeti filozófiának, vagy az illető nemzetre jellemző sajátos észjárásnak, hogy az e néven ismert igen különböző kulturális jelenségek egy- séges keretben való tárgyalása gyakran reménytelennek tetszik. Nem könnyíti meg a kutató dolgát a fogalom 20. századi használatának gyakran politikailag terhelt története sem. Korábban, főleg magyar példákra támaszkodva, a tanulmányával e kötetben is jelen lévő Perecz László és Kovács Gábor írásaira reagálva abban a kon- textusváltásban láttam a „nemzeti filozófia” fogalma magyarázatának a fő ne- hézségét, amely valamikor a terminusnak a 19. század közepén még szokásos szakfilozófiai használata és a két háború közötti korszak burjánzó nemzetka- rakterológiák irodalmában való felhasználása között ment végbe.1 A (magyar) nemzeti bölcselet 19. századi, filozófiai fogalmának és a magyar észjárás két világháború közötti, a nemzeti alkatról szóló diskurzusban honos terminusának megkülönböztetését ma is fontosnak tartom. A jelenséget azonban már túl fon- tosnak látom a filozófiatörténet bizonyos korszakaiban ahhoz, hogy elemzése megúszható legyen ennyivel. Azzal ugyanis, hogy a nemzeti filozófia fogalmát elválasztottuk a nemzeti alkatról szóló diskurzustól, és ezzel a biztonságosan távoli múlt egyik körülhatárolt szakaszára, a hosszú 19. századra redukáltuk ha- 1 Legkorábbi, a kérdést taglaló írásomat lásd: Mester 2006. Perecz László összefog- laló kötetét a nemzeti filozófia fogalmáról lásd: Perecz 2008; a könyv által képviselt elbeszélésre való legújabb reflexióimat lásd Mester 2015a, különösenA nemzeti filozófia mint lényegében vitatott fogalom című fejezet, 100–102; később 104–108. Kovács Gá- bor Bibó Istvánról írott alapvető monográfiáját, benne a két világháború közti, nemzeti alkatról szóló diskurzus értelmezésével, és e diskurzus Bibó által megvalósított dekonst- rukciójával lásd: Kovács 2004. 10 MESTER BÉLA tókörét,2 még nem értettük meg a jelenség helyét és szerepét a filozófia történeté- ben. A filozófiatörténész akkor jár el helyesen, ha igyekszik föltárni a problé- más fogalmak eredetét és funkcióját az eredeti kontextusban, ebben az esetben a 19. század néhány, régiónként és nemzetenként is változó évtizedében. A következőkben először a nemzeti filozófia fogalmának két legfőbb 19. szá- zadi megjelenési formájával és a fogalomnak a filozófiatörténet-írásra gyakorolt hatásával foglalkozom. Ezt követően belehelyezem a jelenséget a modern érte- lemben vett európai nemzetek megjelenésének összefüggésébe, majd az európai nyilvánosságnak azzal az alapvető újkori szerkezetváltozásával hozom össze- függésbe, amelyre Immanuel Kant tette meg klasszikus reflexióit. Mindezek után fölvázolom egy kelet-közép-európai összehasonlító filozófiatörténeti ku- tatási program kidolgozásának és művelésének szükségességét, majd olyan sa- játosságait ismertetem a nemzeti filozófia fogalma megjelenésének a 19. száza- di magyar eszmetörténetben, amelyeknek legalább egyik okát a Magyar Tudós Társaság által szervezett és anyagilag fönntartott kommunikációs intézmény- rendszer sajátosságaiban látom, és különösen érdekesnek tartom összevetését a régió más kultúráinak kortárs jelenségeivel. Az egyik ilyen sajátosság a nemzeti filozófia fogalmának intézményesen rögzített definíciójára való kísérlet az Aka- démia berkeiben, a másik az a jellegzetesség, hogy a nemzeti filozófia nálunk először filozófiatörténet-írási programként jelentkezett. Jelen írás egyben bevezetője A magyar filozófiatörténet narratívái (1792– 1947) című OTKA-projekt (K 104643) keretében létrejött tanulmánykötetnek, amely a kutatás eredményeinek közlésére indított könyvsorozatnak immár har- madik darabja. Szükséges volt ezért ebben a kötetet bevezető írásban az egyes tanulmányok megközelítéseit a kutatás tágabb összefüggéseiben elhelyezni, ki- térve a jelen kötetnek a könyvsorozatban betöltött helyére is. 1. A nemzeti filozófia mint jövőterv és mint a múlt kanonizálása A nemzeti filozófia terminusa vagy a kifejezésnek valamelyik szinonimája alap- jában két, a filozófiatörténeti elemzésben jól szétválasztható, ám a kortársak szemében valószínűleg gyakran összemosódó értelemben és funkcióban jele- nik meg a 19. században. Az első jellemző funkció a (hazai) filozófiai fejlődés tervezete, amely meg kívánja mondani, hogy milyen legyen a jövőben az adott nemzet még nem létező, vagy elégtelen színvonalúnak, terjedelműnek ítélt filo- 2 A hosszú 19. század a magyar filozófiatörténetben a magyar Kant-vita kezdetétől (1792) a neokantiánus értékfilozófia iskolaalapító képviselőjének, Böhm Károlynak a haláláig (1911) tartó korszak, amelyben létrejött, majd intézményesült a magyar nyelvű, az iskolafilozófián túlmutató, a szélesebb nyilvánosságban is megjelenő filozófiai tevé- kenység. A „NEMZETI FILOZÓFIA” FOGALMÁNAK KELET-KöZÉP-európai GENEZISE 11 zófiai élete, és tervvel szolgál arra nézve, hogy a kívánt állapot elősegítésére mik a teendők. A magyar filozófia történetében Szontagh Gusztáv reformkori fő mű- veinek már a címe is erre a törekvésre utal: propylaeumok, vagyis előcsarnokok, átvitt értelemben bevezetések a jövő általában vett magyar filozófiájához, majd magyar politikafilozófiájához vagy társadalomfilozófiájához, korabeli kifejezés- sel társasági filozófiájához (Szontagh 1839, 1843). Szontagh e munkái, minden jövőre való vonatkozásuk dacára azonban mégis közelebb állnak koruk magyar filozófiai és közéletéhez, a kortárs vitákhoz, mint valamiféle elvont, spekulatív jövővízióhoz. (Nem beszélve arról, hogy a szerző filozófiai felfogása eleve ki- zár mindenfajta spekulativitást.) Szontagh első propylaeuma a mű megjelenése előtti évben kirobbant hegeli pör keretében értelmezhető, olyannyira, hogy jól kimutatható a kötetben a szerző korábbi hírlapi írásainak, köztük magyar hege- liánus szerzőkről szóló (negatív hangvételű) recenzióinak