Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Marsai Viktor Kelet-Afrika modernkori története és a nemzetközi kapcsolatok Erőfeszítések a szomáli állam megteremtésére és nemzetközi integrációjára 1960-2012 Történettudományi Doktori Iskola Az iskola vezetője: Dr. Erdődy Gábor egy. tan. Új- és jelenkori egyetem történelem Doktori Program A program vezetője: Dr. Balogh András egy. tan. A bizottság tagjai: Elnök: Dr. Majoros István egy. tan. Opponensek: Dr. Búr Gábor egy. doc., Dr. Hettyey András egy. adj. Tagok: Dr. Balogh András egy. tan., Dr. Gazdag Ferenc egy. tan. Dr. Lugosi Győző egy. doc., Dr. Szilágyi Ágnes egy. doc. Témavezető: Dr. Székely Gábor prof. em. Budapest, 2013 Köszönetnyilvánítás Egy disszertáció elkészítése nem csupán bonyolult folyamat, de egyben egy életszakasz lezárása is. Még ha csupán a doktori képzésben eltöltött időt vizsgáljuk is, akkor is egy több mint ötéves folyamat végére kerül pont ezzel a munkával. Ezen időszak alatt számos személy nyújtott különféle támogatást azon az úton, amely a disszertáció megszületéséig vezetett, és ezúton szeretnék köszönetet mondani az általuk nyújtott segítségért. A sort témavezetőmmel, Dr. Székely Gábor professzor úrral kell kezdenem, aki már diplomamunkám elkészítésében is segédkezett, és akihez bármikor bizalommal fordulhattam munkám során. Professzor úr nem csupán szakértelmével, de türelmével is segítette a disszertáció elkészülését, nem beszélve a belém vetett bizalmáról, amely átlendített a kutatás nehezebb periódusain. Köszönetet kell mondanom a munkahelyi vita résztvevőinek, akik ezen írás első változatán időt és energiát nem kímélve átverekedték magukat, és számos jobbító észrevétellel, tanáccsal láttál el azt. Meg kell itt említenem a két opponenst, Dr. Búr Gábort és Dr. Hettyey Andrást, akik már a doktori tanulmányok során is igyekeztek orientálni a kutatásban; Dr. Lugosi Győzőt, akinek megközelítésmódja fontos szerepet játszott a disszertáció elmélet keretének kialakításában; Dr. Majoros István professzor urat és Dr. Szilágyi Ágnest, akik javaslataikkal számos apró hibára hívták fel a figyelmemet. Köszönettel tartozom ezen túl Dr. Balogh András professzor úrnak, Dr. Vadász Sándor professzor úrnak és Dr. Maruzsa Zoltánnak, akik a doktori tanulmányok során szintén fontos képességekkel és nézőpontokkal vérteztek fel, amelyek elengedhetetlenek voltak a disszertáció megírása során. Sallai Gabriella tanszéki előadó pedig a doktori képzéshez kapcsolódó – az írás nehézségeivel vetekedő – hivatalos ügyek intézésében nyújtott segítséget. A tudományos kutatás egyes állomásain fontos iránymutatásokat, támogatásokat kaptam Dr. Gazdag Ferencről, Dr. Szenes Zoltántól, Nagyné Dr. Rózsa Erzsébettől, Dr. Kaiser Ferenctől és Dr. Besenyő Jánostól. Hálával tartozom munkahelyemnek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, hogy igyekezett elősegíteni kutatásomat. Nem feledkezhetem meg a felkeresett hazai és kenyai levéltárak munkatársairól sem, akik mindig készséggel és türelemmel álltak a rendelkezésemre. Ugyanez igaz – gyakorló szakemberekként legtöbbször nevük elhallgatását kérő – magyarországi, brüsszeli és nairobi interjúalanyaimra, akiknek észrevételei, látásmódja nagyban segített a szomáliai viszonyok megértésében. Szakmai fejlődésem szempontjából két tudományos műhelynek is hálával tartozom. Mindkettő egy-egy szakkollégium: az első az Eötvös József Collegium, amelynek bentlakásos hallgatója lehettem, a második pedig a Biztonságpolitikai Szakkollégium. - 2 - Ez a lista nem lenne teljes, ha visszamenve az időben, nem emlékeznék meg Nádai Fidél OSB-ről és Dénesi Tamásról, akiktől a Pannonhalmi Bencés Gimnázium falai között először hallhattam Fernand Braudelről, és akiknek gyámkodása alatt belém ivódhatott és elmélyülhetett a történelem szeretete. Az ő tevékenységüknek döntő szerepe volt abban, hogy 2003-ban az ELTE BTK történelem szakára felvételiztem, és az általuk átadott tudás a követező években is fontos alapnak bizonyult. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenem családomat, szüleimet és feleségemet, akik nem csupán a támogató háttérrel, de esetenként tevőlegesen is – például a kézirat átolvasásával – hozzájárultak a disszertáció megszületéséhez, jobbításához. Még egyszer szeretném kifejezni köszönetemet ezeknek az embereknek, hogy elősegítették jelen disszertáció megírását, és hogy észrevételeikkel javítgatták, csiszolgatták azt. Természetesen mindennemű hiba, ami a munkában maradt, kizárólag az én felelősségem és hiányosságom. Budapest, 2013. december 13. Marsai Viktor - 3 - Tartalomjegyzék I. Bevezetés 7. 1.A disszertáció célkitűzései és keretei 7. 2. Módszertani keretek – a braudeli hármas időszemlélet 14. 3. A disszertáció forrásai, historiográfiai alapjai 20. II. A szomáli történelem mélyebb vonulatai – a földrajzi, társadalmi és kulturális környezet 30. 1. A földrajz és az éghajlat hatása a szomáli történelemre 30. 1. A földrajzi elhelyezkedés következményei 30. 2. A domborzat – hegyvidékek, félsivatagok, szavannák és folyóvölgyek 35. 3. Az ötödik tájegység – az óceán; halászok és kalózok 48. 4. Az éghajlat ciklusai 52. 5. A nagyobb ciklusok: aszályok és éhínségek 58. 6. Az érem másik oldala: az áradások 64. 7. Az éghajlat és az államiság 65. 2. A térség etnikai és társadalmi viszonyai 67. 1. Szomália népei – koiszánok, bantuk, kusiták 67. 2. A terület egyéb lakosai: az arabok és az elfeledtek 75. 3. Valóság és mítoszok – az ideológia csapdájában 78. 4. A szomálik: heterogenitás a homogenitásban 80. 5. A szomáli klánrendszer 83. 6. A jilib 88. 7. A szomáli politika alapintézménye: a guurti 91. 8. A jilib, a guurti és a szomáli államiság 92. 9. A családszerkezet és a nők helyzete 95. 3. Kultúra és vallás 100. 1. A szomáli kultúra egyéb elemei: szórakozás, költészet, sport és kat 100. 2. Az iszlám 106. 4. Összegzés – a hosszú időtartam és a szomáli történelem 113. III. A gyarmatosítás hatása és a külső hatalmak szerepe Afrika szarván – a középső időtartam 116. 1. Versenyfutás Afrika szarváért – a gyarmatosítás és következményei 117. 1. Gyarmatosítás Afrika szarván 1880-1920 117. 2. A brit és olasz gyarmatosítás gazdasági hatásai 125. 3. A gyarmatosítás társadalmi hatásai – az elit és az urbanizáció 137. 4. Az elit és a nacionalizmus 141. 5. A szomáli diaszpóra – a nacionalizmus új letéteményese? 151. 2. A szomáli gazdaság a függetlenség időszakában 155. 1. A hidegháború időszaka – amit még érdemes tudnunk 155. 2. A romlás virágai. A szomáli gazdaság 1991 után 159. 3. Afrika szarva és a nemzetközi kapcsolatok 166. 1. Szuperhatalmi vetélkedés Mogadishuért 166. 2. Ogaden 168. 3. A regionális szereplők jelentősége – helyettesítő-erők vagy önálló aktorok? 177. 4. Külpolitikai dinamikák a hidegháború után 184. - 4 - 4. Összegzés – a szomáli államiság és a középső időtartam 186. IV. A rövid időtartam – Szomália története a függetlenség kikiáltásától a Szomáli Szövetségi Kormány megalakulásáig 189. 1. Szomália története a függetlenségtől az összeomlásig 189. 1. A szomáli állam születése 1960-1969 189. 2. Szomália Siad Barre uralmának első évei alatt 195. 3. Ogaden. Háború, polgárháború 202. 2. Szomália mint bukott állam. Polgárháború, humanitárius beavatkozás, államépítési kísérletek 209. 1. Szomáliföld önállósodása 209. 2. Káosz és humanitárius katasztrófa. Nemzetközi helyzet 213. 3. Út a humanitárius intervenciókig 215. 4. Humanitárius műveletek Afrika szarván. A UNOSOM és a UNITAF 216. 5. A UNOSOM II. A békeépítés kudarca és a kivonulás 222. 6. Az elfelejtett ország. A szomáliai belpolitika 1995-2006 között 230. 3. A radikális iszlám előretörése Szomáliában és annak belpolitikai hatásai 2006-2009 236. 1. A mérsékelt iszlamisták és az ICU térnyerése 236. 2. A szomáliai iszlamista szélsőségesek a polgárháború évtizedeiben 239. 3. A nemzetközi terrorizmus Északkelet-Afrikában 2006 előtt 243. 4. Az ICU radikalizálódása. Szomália az iszlamisták első uralma alatt 2006 250. 5. Az ICU veresége. Az etióp megszállás 2006-2009 257. 4. Erőfeszítések a központi kormányzat megerősítésére és a szélsőséges iszlamisták visszaszorítására 2009-2011 265. 1. A TFG helyzete 2009-ben. Erőfeszítések a központi kormányzat megszilárdítására 265. 2. A radikális iszlamista csoportok közti viszályok 270. 3. Status quo 2009-2010 272. 4. A kampalai merénylet és következményei. Az al-Shabaab kiszorítása Mogadishuból 276. 5. Visszatérés az államiságba: a Roadmap és az átmeneti periódus lezárása 2011-2012 280. 1. Harcok az al-Shabaab vidéki bázisainak felszámolására. A kenyai és az etióp beavatkozás 280. 2. A szomáliai belpolitika 2011-2012-ben 290. 3. A szomáliai helyzet 2012 őszén 302. 6. Összegzés: Szomália rövid időtartama 308. V. Befejezés 311. VI. Bibliográfia 313. 1. Tanulmányok, monográfiák 313. 2. Levéltári források 332. 3. Interjúk 334. 4. Konferenciák 335. 5. ENSZ-határozatok és más hivatalos dokumentumok 335. 6. Sajtóforrások, videók, egyéb internetes források 338. - 5 - VII. Függelék 362. 1. A fontosabb rövidítések jegyzéke rövid magyarázattal 362. 2. Szomália térképe 365. 3. A szomáli klánstruktúra 366. - 6 - I. Bevezetés I.1. A disszertáció célkitűzései és keretei Ha napjainkban egy, a nagyvilág dolgai iránt egy kicsit is fogékony valaki meghallja Szomália nevét – mint ahogy ezt ezen sorok írója is számtalanszor tapasztalhatta –, az országgal kapcsolatban szinte csak negatív szenzációk jutnak az eszébe. A kalózkodástól kezdve a dzsihádista terrorcsoportokig, az elmúlt évtizedek katasztrofális éhínségeitől az állami összeomlásig terjed a skála, amelyet Afrika szarvának mélyebb ismerői még kiegészíthetnek az óriási menekültáradattal, a fel-felbukkanó, embereket