A REFORMÁCIÓ EMLÉKEZETE PROTESTÁNS ÉS KATOLIKUS ÉRTELMEZÉSEK A 16–18. SZÁZADBAN Főszerkesztő: Száraz Orsolya Szerkesztők: Fazakas Gergely Tamás Imre Mihály LOCI MEMORIAE HUNGARICAE 7. SOROZATSZERKESZTŐK: Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Takács Miklós és S. Varga Pál A reformáció emlékezete Protestáns és katolikus értelmezések a 16–18. században Főszerkesztő: Száraz Orsolya Szerkesztők: Fazakas Gergely Tamás – Imre Mihály Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press 2018 A kötet megjelenését a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének NKFI/OTKA K112335 számú pályázata támogatta. A kötet tanulmányait lektorálták: Bajáki Rita, Balázs Mihály, Bartók István, Csepregi Zoltán, Fekete Csaba A névmutató elkészítésében közreműködött: Papp Sára Írisz, Posta Anna, Szamkó Eszter A borítón látható metszetek: Memória alakja (Cesare Ripa, Iconologie, Paris, M. Guillemot, 1644, 107), Luther-rózsa, a Nap és a Hold emblémája (Adam Contzen, Iubilum iubilorum […], Mainz, J. Albin, 1618, címlap verso). ISSN 2064-549X ISBN 978-963-318-751-7 © Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press, beleértve az egyetemi hálózaton belüli elektronikus terjesztés jogát is Kiadta a Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press www. dupress.hu Felelős kiadó: Karácsony Gyöngyi Műszaki szerkesztő: M. Szabó Monika Készült a Debreceni Egyetem sokszorosítóüzemében, 2018-ban Tartalom Előszó ................................................................................................................... 9 A reformáció évfordulói P. Vásárhelyi Judit: A reformáció százéves évfordulója a heidelbergi egyetemen ... 13 Imre Mihály: Protestáns–katolikus polémia az 1617-es centenáriumról, a magyar recepció jelei ................................................................................... 26 Bitskey István: Vita a reformáció évfordulójáról 1717-ben ................................. 41 Csorba Dávid: A reformáció 1717-es ünnepe Patakon ....................................... 49 Csepregi Zoltán: Félúton a felekezeti identitás megteremtése (1617) és elbúcsúztatása között (1817): ünneplés és ünneprontás a 18. században ..... 59 Reformátorok és művek Verók Attila: Luther és Honterus emlékezete az erdélyi szászoknál a kora újkorban ............................................................................................. 71 Ősz Sándor Előd: Luther-kötetek a régi kolozsvári könyvtárakban ..................... 79 Papp Ingrid: Lutheránus prédikátorok és a sérthetetlen szent könyv ................... 90 Petneházi Gábor: Incesztus és bűnbocsánat Luther (és Melanchthon) egyik exempluma, magyarországi és európai előfordulásai és a műfaj kora újkori használata ............................................... 100 Magyar Balázs Dávid: Kálvin János (és Luther Márton?) házassági és családi életre vonatkozó elgondolásainak recepciója Tarpai Szilágyi András Libellus repudii et divortii Christiani (1667) című művében ........................................................................................................ 121 Tóth Zsombor: Protestáns biográfia és hosszú reformáció: Kálvin János latin nyelvű életrajzának 18. századi ismeretlen magyar fordításáról (előtanulmány) ............................................................................ 136 5 Kovács Sándor: Dávid Ferenc az emlékezet és felejtés határán ............................ 156 A reformáció emlékezete és hagyománya Fazakas Gergely Tamás: A tudatlanság homálya és az evangélium világossága A reformáció emlékezete mint antithetikus beszédmód a kora újkorban ........ 171 Heltai János: A mennyei tudomány tiszta világos folyamja Adalékok a felekezeti tudatok kialakulásához az 1616–1619-es évek vitairatai és prédikációi alapján .................................................................................... 197 Guitman Barnabás: A Sáros vármegyei reformáció protestáns emlékezetének rétegei .......................................................................................................... 208 Tóth Gergely István: Historia querelarum Sérelmekből összeálló egyháztörténet Okolicsányi Pál Historia diplomatica című munkájában ......................................................................................... 217 H. Hubert Gabriella: A reformáció gyülekezeti énekeinek emlékezete a 16–18. századi énekeskönyvi kánonban ...................................................... 228 Nagy Levente: Agyagfalvi Sándor Gergely énekeskönyve és a román reformáció 234 Katolikus–protestáns viták Lázár István Dávid: Az 1584-es váradi hitvita .................................................... 249 Knapp Éva: Arbor haereseon ............................................................................. 257 Ajkay Alinka: „Calvinus megvallja” Pázmány Kálvin-hivatkozásairól .................. 267 Hargittay Emil: Nem felelnek a Kalauzra? A Pázmány halála utáni Kalauz-bírálatokról .................................................. 276 Báthory Orsolya: Pázmány Péter Peniculus papporuma ....................................... 283 Oláh Róbert: „Kalauznak calumnia minden dolga” Pósaházi János válasza Pázmány Péternek a reformáció kezdetéről .................. 293 Balázs József: A katolikus és protestáns felekezeti vita a 16–17. századi iszlámellenes irodalomban ............................................................................. 306 Zusammenfassungen – Summaries ....................................................................... 317 Névmutató ............................................................................................................ 335 6 Előszó Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete (Reformá- ciókutató és Kora Újkori Művelődéstörténeti Műhely és a Magyar Emlékezet- helyek Kutatócsoport), az Irodalomtudományok Doktori Iskolája, valamint a MagyarA Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya 2017. május 18–20. között a reformáció 16–18. századi protestáns és katolikus emléke- zetét vizsgáló konferenciát rendezett Debrecenben. Alapos, több mint két évvel korábban kezdett szakmai egyeztetések, kutatások és előtanulmányok előzték meg a rendezvényt, amely számos további intézmény kooperációjával valósult meg. A szervezőkön túl együtt- működő partnerek voltak a magyarországi és határon túli egyetemek régi magyar irodalom tanszékei, a Refo 500 – Refo RC nemzetközi konzorcium, az Országos Széchényi Könyv- tár, Magyarország Kormányának Reformáció Emlékbizottsága, Debrecen Megyei Jogú Város, a Tiszántúli Református Egyházkerület, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Tiszántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, a Refor- mátus Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet és a Magyarországi Evangélikus Egy- ház. A konferencia a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében megszervezett, a magyarországi középkori és kora újkori irodalom-, művelődés-, egyház- és művészettörténeti kutatásokat összefogó ReBaKucs (Reneszánsz–Barokk Kutatócsoport) 1970 óta minden évben megrendezett sorozatába illeszkedett, annak 48. alkalmaként. Kötetünk a konferencia előadásainak bővített, szaktanulmányokká szerkesztett válto- zatait tartalmazza, két elhangzott referátum kivételével. A közzétett 25 írás azt a kérdést vizsgálja, hogy a kora újkor során Magyarországon, illetve a Német-római Birodalomban miképpen emlékeztek a protestánsok és a katolikusok – tudatosan, reflektív módon vagy éppen rejtetten, utólag kikövetkeztethetően – a nyugat-európai és a Kárpát-medencei reformáció kezdeteire. A tanulmányok tekintettel vannak az emlékezők saját értelmezői jelene felőli interpretációra: a reformáció eseményeinek utólagos aktualizálására, az egyes külföldi és hazai reformátorok példaként való alkalmazására, mitizálására. Arra, hogy az utókor miképpen viszonyult a reformáció teológiájához, hitvallásaihoz, nyelvi és irodal- mi hagyományához, illetve milyen külföldi kapcsolódási pontjai, mintái voltak a kora újkori emlékezési mechanizmusoknak. A reformáció emlékezetének történetével és annak kora újkori kérdéseivel a magyar- országi kutatás eddig nem foglalkozott rendszerszerűen, de a kiinduló pontként szolgáló korábbi és újabb írásokat – melyek szerzői részben azonosak kötetünk közreműködői- 7 vel – a tanulmányok alaposan hivatkozzák. A releváns külföldi szakirodalom eredmé- nyei szintén beépültek jelen kötet feldolgozásaiba, ezért most csupán röviden utalunk az előzményekre. A nyugat-európai, főképp a német kutatásban a 19. század óta szisz- tematikusan foglalkoznak a Luther-emlékezet történetével. A genfi Kálvin-emlékmű alapkövének 1909-es letétele pedig hatással volt nemcsak a korabeli Kálvin-recepció fel- lendülésére, hanem a Kálvin korábbi emlékezetének történetével való foglalkozásra is, elsősorban francia és angol nyelven. Az utóbbi évtizedekben, s különösen a reformáció félévezredes jubileumára készülve külföldön több tanulmány és néhány monográfia je- lent meg a reformáció kezdeteire való emlékezés történetéről, s a mi konferenciánk szer- vezésével, majd megvalósításával egy időben is foglalkoztak a témával. Legalaposabban a torgaui konferenciasorozat (Reformation als Bewegung und Veränderung in Kirche und Staat), amely három éven keresztül dolgozta fel a reformáció évfordulóinak történetét. 2015-ben az 1617-es, 1630-as, illetve az 1717-es és 1730-as jubileumokat vizsgálták, 2016-ban az 1817., 1830., 1917. és 1930. évi ünnepségeket, konferenciánkkal (szinte napra pontosan) egy időben pedig az utóbbi évtizedek emlékezési mechanizmusait, az egyház, a politika és az állam viszonyát. (Lásd minderről: http://www.vesteburg.com/