5, Bányageológiai felvételek a Cserhát északi oldalán. ADATOK AZ IPOLY-MEDENCE SÓSHARTYÁN-KARANCSSÁG, ILLETVE BALASSAGYARMAT KÖRÜLI RÉSZÉNEK FÖLDTANI ISMERETÉHEZ. Irta: Ferenczi István dr. m. kir. főgeológus, egyet. m. tanár. T ártalom jegyzék. Oldat Bevezetés ............................................................................................... 7 3 4 AJ Irodalmi a d a t o k ..................................................................... 7 3 4 B) Morfológiai v is z o n y o k .............................................................. 7 3 6 C) Sztratigráfiai viszonyok .............................................................. 7 3 7 a) A z alaphegység kérdése....................................................... 7 3 7 b) Az alsó oligocén és az idősebb harmadkon üledékek k érd ése......................................................................................7 3 9 c) Felső oligocén „stampien“ üledéksorozat..........................7 4 0 x. Foraminiferás agyag-fáciesű f. oligocén . 7 4 0 2. Slíres fáciesű f. oligocén................................................7 4 1 3. Fíomokos— homokköves fáciesű f. oligocén . 7 4 2 4. Cyrená-s homok, homokkő, homokos agyag fáciesű f. o ligo cén ...................................................................... 7 4 4 d) A miocén k é p z ő d m é n y e k ................................................7 4 4 x. Alsó mediterráni emelet, akvitániai alemelet . 7 4 6 at) Osztreá-s, anómiá-s homok stb. fácies . 7 4 6 aa) Agyagos (iszapos) homok, tengeri fácies . 7 4 7 ß) Terresztrikus fekvőkavics, riolittufa, tarka agyag. 7 4 8 2. Alsó mediterráni emelet, burdigálai alemelet . 7 5 0 a) Szenes ü led ék csop ort................................... 7 5 0 ß) Congei'iá-s, pecten-es szénfedő tengeri rétegek . 7 5 2 3. Felső mediterráni emelet . 7 5 2 ß) Fielvéciai slír-csoport . .............................7 5 2 a) Tortónai üledéksorozat . 7 5 3 y) Piroxénandezit-telérraj . 7 5 3 734 FERENCZ1 Oldal 4. Pleisztocén— holocén ü l e d é k e k ......................................... 7 5 4 5. összehasonlító adatok a követett sztratigráfiai be­ osztáshoz .............................................................................. 7 5 5 D) Szerkezeti viszonyok.............................................................................. 7 6 2 E) Gyakorlati adatok .............................................................................. 7 6 5 a) Gáz-, olaj-, sósvízindikációk........................................................ 7 6 5 b) A felső oligocén és alsó miocén szé n ...........................................7 7 4 c) Piroxénandezitek..............................................................................7 7 4 Függelék: Horusitzky F.: Felső oligocén és alsó miocén fau­ nák az Ipoly-m edencéből................................................................ 7 7 5 Bevezetés. 1934-ben a m. kir. Földtani Intézet igazgatósága új munkaterületet jelölt ki részemre, nevezetesen az Ipoly és a Zagyva közti harmadkori medencerészletet, amelyet É-on és Ny-on a trianoni határ, K-en és D-en pedig a Cserhát vízválasztó gerince zár le. 1934-ben vizsgálataimat új munkaterületemen július 20.— szeptember 30. között folytattam, amikor- is Sóshartyán, Nógrádmegyer, Magyargéc, Ságújfalu és részben Karancs- ság községek határait dolgoztam fel. 1935. évben két munkaszakaszban folytattam felvételeimet, június 12.— július 18. között Balassagyarmat város vízellátásának kérdésével kapcsolatosan feldolgoztam a város területén kívül Ipolyszög, Csesztve, Bakó, Szügy, Patvarc és részben Nógrádmarcal községek területét. Munkám második szakaszában be­ fejeztem Nógrádmarcal vidékét, majd Őr-halom, Fiugyag, Iliny és Csi- tár községek területét vettem fel. Ebben a, szeptember 12.— október 27. közti, második szakaszban, a kiküldetési rendeletnek megfelelőleg, vissza­ térve 1934. évi területemre, az előzőkhöz csatlakozóan Karancsság és Szalmatercs községek vidékét, további részben Piliny, Endrefalva és Benczúrfalva községek területét is bejártam. A) IRODALMI ADATOK. Az Ipolymedence területére eső felvételeimhez kiindulási pontul id. Noszky Jenő korábbi vizsgálatai szolgáltak, amelyeknek ered­ ményeit a szerző két nagyobb munkájában foglalta össze (lásd. az irod. összefoglalás 15. és 18. számait). Az ott felsorolt, az Ipolymedence egé­ szére vonatkozó irodalomból munkaterületemmel kapcsolatban, mint fontosabb forrásmunkákat a következőket kell felemlítenem. IPOLy-MEDENCE 73 5 1. D r. Szabó József: Geol. Detailkarte des Grenzgebietes des Neográder u. Pesther Comitate. (Jahrb. d. k. k. Geol. R. Anstalt* XI., 1861., Verh., 41— 44. old.). 2. Raczkiewicz, M.: Die geol. Verhältnisse der Umgebung von Litava, Sebechleb, Palást und Celovce im Honther Comitate. (Jahr­ buch d. k. k. G. RA., X VI, 1866, 345— 354. old.) 3. Foetterle, F.: Vorlage der geol. Specialkarte der Umgebung von Balassa Gyármáth. (U. o., Verhandlungen, 12— 13. old.) 4. D r. Stäche, G.: Die geol. Verhältnisse der Umgebung von Waitzen in Ungarn. (Jahrbuch stb., XVI., 1866, 277— 328. old.). 5. Hantken, M.: A Clavulina Szabói rétegek faunája. I. Fora- miniferák. (A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve, IV. k., 1. füzet, 1876.) j la. D r. S eh a f a r zik, F.: A Cserhát piroxénandezitjai. (A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve, IX., 1892., 173— 328. old.) 6. D r. Koch, A.: A z Erdélyrészi Medence harmadkori képződ­ ményei. I. Paleogén csoport. (U. o. X., 1894., 6. füzet.) 7. D r. Szádeczky G y .: A szobi Ság-hegy andezitjárói és kőzetzárványairól. (Földtani Közlöny, X X V ., 1895., 161— 174. old.) 8. D r. P á 1 f y, M.: Újabb adatok a Cserhát geológiájához. Földtani Közi., XXX., 1900., 137— 140. old.) 9. D r. Koch, A .: Az Erdélyrészi Medence harmadkori kép­ ződményei. II. Neogén csoport. 1900. 10. D r. Noszky, J.: A Cserhát középső részének földtani vi­ szonyai. (A m. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1913-ról, 305— 325. oldal.) 11. D r. Noszky, J.: A Cserhát északi részének földtani vi­ szonyai. (U. o., 1916. évi jelentés, 342— 352. old.) 12. D r. Noszky J.: A Cserháttól északra levő terület föld­ tani- viszonyai. (U. o., 1917. évi jelentés, 48— 60. old.) 13. D r. Sehr ét er, Z.: Salgótarján környékének hidrológiai viszonyai. (Földtani Közlöny, XLIX., 1919., Hidr. Közlemények, 82— 102. oldal.) 14. D r. Noszky J.: A Mátrahegység geomorphológiai viszo­ nyai. (A debreceni Tisza István Tud. Társaság Honismertető Bizottsá­ gának Kiadványai, III., 8— 10. füzet, 1926— 1927.) 15. D r. Noszky, J.: Ä Magyar Középhegység ÉK-i részének cligocén— miocén rétegei: I. A z oligocén. (Annales Musei Nat. Hungarici,1 X X IV., 1926., 287— 330. old.) 736 FERENCZI 16. D r. Schréter, Z.: A borsod— hevesi szén- és lignitterüle­ tek banyaföldtani leírása. (A m. kir. Földtani Intézet Kiadványai, 1929.) 17. D r. Vadász, E.: A borsodi szénmedence bányaföldtani viszonyai. U. o. 1929. 18. D r. Noszky, J.: A Magyar Középhegység ÉK-i részének oligocén— miocén rétegei: II. A miocén. (Annales Mus. Nat. Hung., X X V II., 1930., 150— 236. old.) 19. D r. Vitális, I.: A Salgótarján— egercsehi szénmedence, te­ kintettel az alsó miocén szén és a „schlier“ földtani viszonyára. (A Magy. Tud. Akadémia math. és Term. tud. Értesítője, LII., 1934., 287— 313. oldal.) 20. D r. Noszky, J.: Adatok az Ipoly völgy hidrológiájának is­ meretéhez. (Hidrológiai Közlöny, XIV., 1934., 43— 61. oldal.) 21. D r. Noszky, J.: Hont és Nógrád vármegyék geológiai vi­ szonyai. (Magyar városok és vármegyék monográfiája, XVI. Nógrád- és Hont vármegye. 1934.) 22. Rozlozsnik, P.: Jelentés az 1934 nyarán Párád, Recsk és Mátraballa környékén végzett bányaföldtani fölvételről. (Kézirat.) B) MORFOLÓGIAI VISZONYOK. 1934— 35. évi munkaterületem, az Ipolymedence két különálló része, az Ipoly-folyó vízvidékéhez tartozik. Csak kis részen, Luciáivá vidékén, mentem át a Zagyva vízvidékére is. A Sóshartyán-vidéki K-i rész az Ipoly Nagypatak nevű, szép ívben futó oldalvölgyének, illetőleg ennek Nógrádmegyer felől futó oldal­ völgyének területére esik. Meglehetősen mély, de általában kevés vizet vezető völgyek. A völgyfejekben fakadó források vizét elnyeli a széles völgyfeneket vastagon feltöltő hordalék. Morfológiailag ez a rész egyhangú, magas dombvidék. Tájképileg legérdekesebb részletei a „glaukonitos homokkő“-csoportból felépült rétegfejes domboldalak Nógrádmegyer— Sóshartyán— Kishartyán kör­ nyékén, ahol az álrétegzésű, keményebb, konkréciószerű padok bizarr formákban mállanak ki a laza, homokosabb rétegek közül. Érdekes mor­ fológiai vonás azonkívül az említett Nagypatak ívének megtörése Endre- falva és Benczúrfalva között, a völgyet harántoló andezittelér után. A Balassagyarmat körüli másik részen, a Romhány felőli Lókos- patak, a Mohora— Szügy— Patvarc mellett elhaladó Feketevíz, végül a Nógrádmarcal— Iliny— Csitár környékéről összeszedődő névtelen IPOLy-MEDENCE 73 7 völgy vízgyűjtő területén vagyunk. Ezen a területen érdekesebb mor­ fológiai jelenség a szerkezeti viszonyokat is visszatükröztető merev for­ mák mellett a nógrádmarcali völgy K-i mellékágának, az ú. n. Tópatak- völgynek és az Ilinyhez futó Nagyárok-völgynek egymáshoz közel­ jutása. A két völgyet elválasztó gerinc a völgyek hosszának közepe táján, a 247 -f-tól DK-re, a völgyek szintje fölé alig 1— 2 m magasra emelkedő mély nyeregbe megy át. Nagyobb esőzéseknél a Tópatak völ­ gyéből, az áthaladó szekérút mentén, a víz átfolyik a Nagyárok- völgybe. Mindkét területen jellemző morfológiai vonás az andezittelérek meg­ jelenése. Különösen jellegzetes ez a kép Nógrádmarcaltól D-re. Sokszor magán a hegygerincen fut végig a telér. Leggyakoribb azonban az az eset,