Alföldi Erdőkért Egyesület KUTATÓI NAP TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN LAKITELEK 2019. 1 Megjelent az Alföldi Erdőkért Egyesület gondozásában Felelős szerkesztő: Csiha Imre Szerkesztő: Csiha Sára ISBN 978-615-80594-4-2 A kiadást az Agrárminisztérium támogatta (PTKF/466/2/2019). Kiadja: az Alföldi Erdőkért Egyesület 6000 Kecskemét, Külső-Szegedi út 135. Tel: +36 30 626 2039; Tel/Fax: 76/321-048 e-mail: [email protected] http://www.aee.hu 2 ALFÖLDI ERDŐKÉRT EMLÉKÉREMMEL KITÜNTETETTEK NÉVSORA: Balogh Kömpöcz József erdésztechnikus Brecsok Sándor erdésztechnikus Hernek Ervin Pál erdésztechnikus Ignáth János erdésztechnikus Szabó István erdésztechnikus A kitüntetetteknek ezúton is szívből gratulálunk! 3 AZ ALFÖLDI ERDŐKÉRT EGYESÜLET 2019. ÉVI KUTATÓI NAPJÁNAK PROGRAMJA: 9 30 - 10 00: Megérkezés, regisztráció. 10 00 - 10 05: Csiha Imre AEE elnök: Megnyitó. 10 05 - 10 20: Zambó Péter, Földügyekért Felelős Államtitkár, Agrárminisztérium: Az erdészetpolitika aktuális kérdései. 10 20 – 10 35: Oroszi Sándor: Magyar Pál (1895-1969) 10 35 – 10 50: Jagodics Anikó – Nagy-Khell Melinda – Führer Ernő: Gyérítések hatása a faállományok avar- és humusz- mennyiségére 10 50 – 11 05: Gribovszki Zoltán - Csáki Péter - Kalicz Péter - Zagyvainé Kiss Katalin Anita: Az erdők vízfelhasználása és vízpótlási lehetőségei 11 05 – 11 20: Schiberna Endre: Az erdőtelepítési egységárak számításának háttere 11 20 – 11 35: Illés Gábor - Kovács Bence - Németh Csaba - Ódor Péter: Földi lézerszkennelés az erdészeti gyakorlatban – minta-projektek 11 35 – 11 50: Dr. Pogrányi Kálmán, Németh Jenő János, Dr. Bach István, Sovány Mihály: A növőtér és a fajtahasználat hatása az akác fiatalkori növekedésére a csemői kísérleti terület (Csemő 339/C erdőrészlet) felvételi adatai alapján 11 50 – 12 00: Horváth Attila László - Czupy Imre - Szakálosné Mátyás Katalin: Harveszterek munkaidő elemzése síkvidéki fenyvesekben 4 12 00 – 12 10: Kovács Klaudia - Vityi Andrea: Köztesnövény alkalmazása erdőfelújításokban: az eddigi hazai vizsgálatok eredményei és tapasztalatai 12 10 - 12 30: Kávészünet, Poszter szekció megtekintése. 12 30 – 12 40: Padra István Balázs: Magyarország jövőképe összehangolt víz- és szervesanyag gazdálkodás nélkül 12 40 – 12 50: Paulin Márton - Hirka Anikó - Mikó Ágnes - Tenorio- Baigorria Imola - Eötvös Csaba - Gáspár Csaba - Csóka György: Tölgycsipkéspoloska – helyzetjelentés 2019. őszén 12 50 – 13 00: Szakálosné Mátyás Katalin - Szabó Máté - Horváth Attila László: Alföldi nemesnyár állományok fakitermelésének vizsgálata 13 00 – 13 10: Ábri Tamás - Rásó János - Szabó Gergely: Akác állomány különböző ültetési hálózatainak összehasonlító elemzése távérzékeléses módszerrel 13 10 – 13 20: Szolnoky Tamás – Andrési Dániel – Janik Gergely – Bárány Gábor: Biomassza hamu komplex hasznosítása a körforgásos gazdaság szempontrendszere alapján 13 20 - 14 20: Emlékérmek átadása. 14 20: Ebéd. 5 TARTALOMJEGYZÉK Tartalom Alföldi Erdőkért Emlékéremmel kitüntetettek névsora: .................................. 3 Az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi Kutatói Napjának programja: .......... 4 Tartalomjegyzék ............................................................................................ 6 Előadások ..................................................................................................... 9 Magyar Pál (1895-1969) .............................................................................. 10 Gyérítések hatása az erdei avar és humusz mennyiségére ........................ 14 Az erdők vízfelhasználása és vízpótlási lehetőségei ................................... 31 Az erdőtelepítési egységárak számításának háttere ................................... 39 Földi lézerszkennelés az erdészeti gyakorlatban – mintaprojektek ............. 52 A növőtér és a fajtahasználat hatása az akác fiatalkori növekedésére a csemői kísérleti terület (csemő 339/c erdőrészlet) felvételi adatai alapján ............ 68 Harveszterek munkaidő elemzése síkvidéki fenyvesekben ......................... 79 Köztesnövény alkalmazása erdőfelújításokban: az eddigi hazai vizsgálatok eredményei és tapasztalatai ..................................................................... 91 Magyarország jövőképe összehangolt víz- és szerves-anyag gazdálkodás nélkül ...................................................................................................... 104 Tölgycsipkéspoloska – helyzetjelentés 2019 őszén .................................. 110 Alföldi nemesnyár állományok fakitermelésének vizsgálata ...................... 120 Akác állomány különböző ültetési hálózatainak összehasonlító vizsgálata távérzékeléses módszerrel ..................................................................... 136 Biomassza hamu komplex hasznosítása a körforgásos gazdaság szempontrendszere alapján .................................................................... 146 Poszterek .................................................................................................. 153 Teodorovits Ferenc (1861-1929), a Királyhalmi Erdőőri Szakiskola kiemelkedő igazgatója ............................................................................ 154 6 A Magyar futrinka (Carabus hungaricus) elterjedése a peszéri-erdőben ... 159 Feketefenyő származási kísérlet a csalánosi géngyűjteményben ............. 164 Kutatóintézetek közötti együttműködés ghánai tapasztalatai .................... 169 A dél-alföldi erdők arachnológiai kutatásaink áttekintése .......................... 172 Az Erdészeti Tudományos Intézet meteorológiai mérőhálózatának bemutatása ................................................................. 176 Különböző erdőállományok vízfelhasználása az Alföldön, értékelés párolgástérképek alapján ........................................................................ 180 Vízfolyásmenti erdőterületek vízpótlásának hatásai a talajvízszintekre a kaszói erdőben ....................................................................................... 188 A IV. Agrárerdészeti Világkongresszus üzenete ........................................ 195 Pannónia nyár ültetvények helyszíni és laboratóriumi anyagvizsgálatainak aktuális részeredményei ......................................................................... 198 Energetikai célú nemesnyár klónkísérletek a Kefag Zrt-nél. ...................... 204 Janik Gergely1, Dr. Andrési Dániel1, Dr. Benke Attila2, Dr. ..................... 204 Intercepciómérések automatizálási lehetőségei ........................................ 208 Paulownia clone in vitro 112 faanyagának tulajdonságai .......................... 215 Különböző eredetű akác állományok választék-összetételének összehasonlítása .................................................................................... 219 Fitocönológiai vizsgálatok a nyírségi vörös tölgyes állományokban .......... 233 Vízfolyásmenti erdők és nedves rétek hidrológiai és botanikai jellemzőinek összefüggés-vizsgálata .......................................................................... 240 Biotikus és abiotikus erdőkárok az Egererdő Zrt-nél ................................. 244 Fás legrlő vízpótlása Köszeg határában (alapállapot felvétel).................. 255 Induló agroerdészeti-hidrológiai kutatások fertődi mintaterületen .............. 262 Invazív fafajok faanyagának jellemzői ....................................................... 270 Energetikai célú fás szárú ültetvények SWOT analízise ........................... 274 7 Csökkenthető-e a faültetvényekben és erdőfelújításban megjelenő vadkár agrárerdészeti technológiákkal? ............................................................. 282 Folyó partvonalát kísérő övzátonyok erdőállományainak természetvédelmi és vízkárelhárítási szempontoknak megfelelő felújítás ismertetése rákócziújfalui mintaterületen ................................................................... 290 Chitemene, avagy a múltunk jelene .......................................................... 295 Emlékérmeseink életútja ........................................................................... 301 8 ELŐADÁSOK 9 MAGYAR PÁL (1895-1969) Dr. Oroszi Sándor Magyar Pál 1895. március 27-én született Cegléden. Szegényparaszti sorsú szülei, továbbá az, hogy nem erdészdinasztiából került az erdésztársadalomba, végig meghatározták idegenségérzetét, az erdészek közé történő beilleszkedése zavarait. Ceglédi elemi- és középiskolás évei után Selmecen íratkozott be az erdészeti főiskolára, de 1915-ben tanulmányait kénytelen volt megszakítani; az orosz frontra, majd hadifogságba került. Amikor 1918- ban hazajött, rövidesen, 1920-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett. Mint sok társa, évekig ideiglenes beosztással az ország faellátásának biztosításán dolgozott, miközben további tanulmányokra nyílt lehetősége. Előbb a budapesti egyetemen Tuzson Jánosnál növénytani, növényföldrajzi stúdiumokat folytatott, 1930-ban pedig Debrecenben Soó Rezsőnél bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1936-37-ben Németországban erdőcönológiai előadásokat hallgatott. Ez, továbbá a hazai kutatókkal, Arany Sándorral, 'Sigmond Elekkel és az említett tanáraival − mai értelmezésünk szerint −, témavezetőivel való kapcsolata, együttműködése, Magyart az erdészek közül elsőnek nevelte ökológussá (bár ezt a fogalmat akkor még nem használták). Magyar Pál 1924-ben került az akkor alapított püspökladányi szikkísérleti (alföldfásítási kísérleti) telepe, ahol 1927-ig dolgozott. Ha megkérdeznénk, hogy ez a három-négy év mire volt elegendő, leginkább két momentumot emelhetünk ki. Az egyik mindjárt , hogy gyorsan kellett szikfásítási eredményeket produkálni,