Oláh Tamás II. Rákóczi Ferenc tartózkodási helyei A Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójának záró éve jó alkalmat kínál a korszakkal foglalkozó tudományos és honismereti munkák, dolgozatok készítésére, valamint a különböző megemlékezések tartására. Ehhez kívánunk segédletet nyújtani II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) tartózkodási helyeinek jegyzékével, amely a kutatók és az érdeklődő nagyközönség számára is egyaránt hasznos lehet. A Nagyságos Fejedelem tartózkodási helyeit az irodalomjegyzékben szereplő művek alapján állítottuk össze. A helységeket országonként, ABC- rendben soroljuk fel. A települések neve után az érseki és püspöki városi, kamarai városi, mezővárosi és szabad királyi városi jogállást is feltüntetjük, valamint szerepel az is, ha volt a településen Rákóczi korában vár. Zárójelben találhatóak a települések névváltozatai. Itt első helyen, amennyiben voltak ilyenek, a magyar névváltozatok találhatóak, ezt követik a latin, német, román, ruszin, szerb, szlovák, horvát, stb. névalakok, illetve ahol fellelhető, a települések mai elnevezései. A történelmi Magyarország települései esetében feltüntettem, hogy mely vármegyékhez, kiváltságos kerületekhez tartoztak Rákóczi korában, illetve ma melyik magyarországi megyéhez, az elcsatolt települések esetében pedig mely országhoz tartoznak. A Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség területe mellett a jegyzék tartalmazza azokat a fontosabb európai és törökországi tartózkodási helyeket, ahol a fejedelem élete során megfordult. (Itt is megpróbáltuk a korabeli és a mai településneveket megállapítani, valamint azt, hogy ma melyik országhoz tartozik az illető település, a Lengyel-Litván Nemesi Köztársaság területén található településeknél pedig megpróbáltuk rekonstruálni, hogy az érintett település a 17-18. század folyamán melyik vajdaság területén feküdt.) Végezetül ez úton szeretnék köszönetet dr. Mészáros Kálmánnak, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Kutató Osztály munkatársának, aki rendelkezésünkre bocsátotta Esze Tamás alábbi kéziratát: II. Rákóczi Ferenc tartózkodási és táborhelyei. 1 Tartalom MAGYAR KIRÁLYSÁG ....................................................................................................................................... 2 ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG .................................................................................................................................. 11 ANGLIA ........................................................................................................................................................ 12 FRANCIAORSZÁG ............................................................................................................................................. 12 ITÁLIA .......................................................................................................................................................... 12 LENGYEL-LITVÁN NEMESI KÖZTÁRSASÁG (RZECZPOSPOLITA) .............................................................................. 13 NÉMET-RÓMAI BIRODALOM ............................................................................................................................. 14 TÖRÖK BIRODALOM ........................................................................................................................................ 14 IRODALOMJEGYZÉK ......................................................................................................................................... 14 Magyar Királyság 1. Abda (németül Brückel, Győr vármegye, ma Győr-Moson-Sopron megye) 2. Ányásd (Ányás puszta, Sövényháza/1973-tól Ópusztaszer falu része, Csongrád megye) 3. Apostag (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun megye) 4. Appony (1910-ig Nagyappony és Kisappony, ma Oponice, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) 5. Aranyos (Bács-, majd Révaranyos, ma Aranyosapáti része, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 6. Árokszállás 1756-tól oppidum/mezőváros (ma Jászárokszállás, Jász kerület, ma Jász- Nagykun-Szolnok megye) 7. Ároktő (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 8. Átány (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) 9. Atkár (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) 10. Atya (Vámosatya, Bereg vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 11. Bábolna (ma Tiszabábolna, Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 12. Bács oppidum/mezőváros (ma Бач/Bacs/Bač, Bács vármegye, ma Szerbia) 13. Bacska (ma Bačka, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) 14. Bakta – 1808-ban oppidum/mezőváros (később Nyírbakta, ma Baktalórántháza, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 15. Balassagyarmat oppidum/mezőváros (Nógrád vár/megye) 16. Balkány (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 17. Balsa (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 18. Bát oppidum/mezőváros (régebben Asszonyvásár/németül Frauenmarkt, ma Bátovce, Hont vármegye, ma Szlovákia) 19. Bátor oppidum/mezőváros (Nyírbátor, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár- Bereg megye) 20. Beckó oppidum/mezőváros (szlovákul Beckow, ma Beckov, Trencsén vármegye, ma Szlovákia) 21. Bercel (Kis- és Nagybercel, Nógrád vár/megye) 22. Bereg oppidum/mezőváros (később Nagybereg, ruszinul Berehi, ma Великі Береги/Veliki Berehi/Velyki Berehy, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 23. Beregszász oppidum/mezőváros (németül Bergsaß/Lampertshaus, ma Берегове/Berehove, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 24. Beregújfalu (korábban Нове Село/Nove Szelo/Nove Selo, ma Берегуйфалу/Berehujfalu, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 25. Berzék (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 26. Besenyszög (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Jász-Nagykun-Szolnok megye) 2 27. Bocs (ma Egerbocs, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) 28. Bod (ma Tarnabod, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) 29. Bodoló (Kis- és Nagybodoló, Budulov, ma Szepsi/Moldava nad Bodvou része, Abaúj vármegye, ma Szlovákia) 30. Bodrogkeresztúr oppidum/mezőváros (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj- Zemplén megye) 31. Borsi (ma Borša, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) 32. Bozsok (németül Buschendorf/Poschendorf, horvátul Božok, Vas vár/megye) 33. Bőd (1905-től Magyarbőd, szlovákul Bidowce, ma Bidovce, Abaúj vármegye, ma Szlovákia) 34. Böszörmény hajdú mezőváros/oppidum (Rácz-, vagy Hajdú-Böszörmény, ma Hajdúböszörmény, Hajdú városok területe, 1791-től Hajdúkerület, 1876-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú-Bihar megye) 35. Buda kamarai város, 1703/1715-től szabad királyi város (németül Ofen, ma Budapest) 36. Cegléd/Czegléd oppidum/mezőváros (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) 37. Cikó/Csikó – Erdélyben (Szamoscikó, ma Ticǎu, Szatmár vármegye, ma Románia) 38. Csaba (1950-ig Rákoscsaba, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Budapest XVII. kerületének része) 39. Csalomia (Nagycsalomja, szlovákul Czalumina veľká, ma Veľká Čalomija, Hont vármegye, ma Szlovákia) 40. Csécs (ma Nagycsécs, Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 41. Csege (ma Tiszacsege, Szabolcs, 1876-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú-Bihar megye) 42. Csejte oppidum/mezőváros (szlovákul Czachtice, ma Čachtice, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) 43. Cseklész oppidum/mezőváros (németül Laanschitz/Landsitz, szlovákul Czekliš, ma Bernolákovo, Pozsony vármegye, ma Szlovákia) 44. Csongrád oppidum/mezőváros (Csongrád vár/megye) 45. Dab (1939 óta Dömsöd része, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) 46. Dány (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) 47. Daróc (ma Tibolddaróc, Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 48. Daróc (Ungdaróc, szlovákul Drawce, Dravci, ma Ungvár/Uzshorod része, Ung vármegye, ma Ukrajna) 49. Debrecen 1693/1715-től szabad királyi város (latinul Debrecinum, Bihar, 1876-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú-Bihar megye) 50. Diószeg oppidum/mezőváros (Bihardiószeg, ma Diosig, Bihar vármegye, ma Románia) 51. Domahida (ma Domăneşti, Szatmár vármegye, ma Románia) 52. Dorogma (1904-től Tiszadorogma, Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 53. Dömsöd (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) 54. Dragabártfalva/Dragobertfalva (ruszinul Dorobratova, Доробратово, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 55. Drégelypalánk (Hont vármegye, ma Nógrád megye) 56. Ecsed/Ecséd (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) 57. Ecsed vár és oppidum/mezőváros (ma Nagyecsed, Szatmár vármegye, ma Szabolcs- Szatmár-Bereg megye) 58. Eger püspöki, 1804-től érseki város (latinul Agria, németül Erlau, Heves /és Külső- Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) 59. Egri (románul Ágrin, ma Agriş, Szatmár vármegye, ma Románia) 60. Emőd (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 3 61. Enyicke/Enyiczke oppidum/mezőváros (szlovákul Haniska, ma Haniska pri Košiciach, Abaúj vármegye, ma Szlovákia) 62. Eperjes szabad királyi város (latinul Eperiesinum/Fragopolis, németül Eperies/Preschau, szlovákul Pressow, ma Prešov, Sáros vármegye, ma Szlovákia) 63. Erdőszáda oppidum/mezőváros (Erdőd-Szada, románul Ardo-Szadá, ma Ardụsat, Szatmár vármegye, ma Románia) 64. Érsekújvár erőd és egyben oppidum/mezőváros (németül Neuhausel, szlovákul Nowé-zámky, ma Nové Zámky, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) 65. Eszlár (Tiszaeszlár, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 66. Esztergom vár és kamarai város, 1708/1715-től szabad királyi város (latinul Strigonium, németül Gran, Esztergom vármegye, ma Komárom-Esztergom megye) 67. Fekésháza (szlovákul Fekussovce, ma Fekišovce, Ung vármegye, ma Szlovákia) 68. Felsőbodony puszta (ma Kétbodony része, Nógrád vár/megye) 69. Fony (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 70. Földvár vár és oppidum/mezőváros (ma Dunaföldvár, Tolna vár/megye) 71. Fülek oppidum/mezőváros (szlovákul Filek/Filekow,