BERETTYÓÚJFALUI KISTÉRSÉG HAJDÚ-BIHAR MEGYE ÉSZAK- ALFÖLD RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 22001122 mm ttaattkk GGyyeerrreekkeessséélllyy---kkuutttaatttóó CCsssooppoorrrttt BERETTYÓÚJFALUI KISTÉRSÉG HAJDÚ-BIHAR MEGYE ÉSZAK- ALFÖLD RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés A helyzetelemzés a TÁMOP-5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése c. pályázat keretében készült. Készítette: Polonyi Gábor, Husz Ildikó Az adatgyűjtésben a WSA munkatársai közreműködtek. A borítón szerepl ő kép az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú M űvészetoktatási Intézmény foglalkozásán készült. 2 22001122 mm ttaattkk GGyyeerrreekkeessséélllyy---kkuutttaatttóó CCsssooppoorrrttt Tartalom Tartalom ..................................................................................................................................... 3 Összefoglalás .............................................................................................................................. 4 Az adatok forrása, az adatgy űjtés módszere .............................................................................. 7 1. A kistérség elhelyezkedése, települései ................................................................................. 7 2. A kistérség népességének néhány jellemz ője ....................................................................... 14 2.1. Demográfia .................................................................................................................... 14 2.2. A roma népesség aránya ................................................................................................ 21 2.3. Iskolázottság .................................................................................................................. 24 3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség ................................................................................... 25 4. Jövedelmek, szociális ellátások ............................................................................................ 31 5. Lakás, lakhatás ..................................................................................................................... 33 6. A gyerekes családok helyzete, szegénységi kockázata ........................................................ 36 7. A gyerekek egészségi állapota ............................................................................................. 40 8. Közoktatási szolgáltatások a kistérség településein ............................................................. 41 8.1. Középfokú oktatás ......................................................................................................... 42 8.2. Alapfokú oktatás ........................................................................................................... 43 8.3. Óvodai, bölcs ődei ellátás ............................................................................................... 47 8.4. Hátrányos helyzet ű gyerekek ........................................................................................ 50 8.5. Kompetenciamérések .................................................................................................... 55 9. Humán szolgáltatások .......................................................................................................... 60 10. Szegregátumok ................................................................................................................... 63 11. A megnevezett fejlesztési szükségletek és igények (az adatlapok alapján) ....................... 66 11.1. Óvodák-bölcs ődék ....................................................................................................... 66 11.2. Iskolák ......................................................................................................................... 68 11.3. Egyéb intézmények ..................................................................................................... 69 12. Civil szervezetek ................................................................................................................ 70 13. Jelenlegi forrástérkép ......................................................................................................... 78 Függelék ................................................................................................................................... 82 3 22001122 mmttaattkk GGyyeerrreekkeessséélllyy---kkuutttaatttóó CCsssooppoorrrttt Összefoglalás A Berettyóújfalui kistérség az Észak-Alföld régióban, Hajdú-Bihar megye déli részén található. A kistérség szerkezetében egy sokfalvas, városhiányos terület, s űrűn elhelyezked ő és viszonylag kisebb településekb ől áll. A kistérség az ország 174 kistérsége közül a 17. legrosszabb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkezik, 29 települése közül 27 társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, 27 települését az országos átlagot jelent ősen meghaladó munkanélküliségi arány jellemzi. Tíz település szegénységi kockázata a legmagasabb (10-es) besorolású, további hét települése pedig 9-es kockázati kódú. A kistérség állandó népességének száma 2010-ben 53.758 f ő, lakónépessége 50.003 f ő volt. A népességszám évr ől-évre folyamatosan – bár mostanában már lassuló ütemben – csökken. A népességszám-csökkenés hátterében els ősorban az elvándorlás áll, de meghatározóak a demográfiai folyamatok is, els ősorban az élveszületések egyre kisebb száma. Demográfiai profilját tekintve a kistérség északkeleti részén, a Berettyóújfalu-Biharkeresztes tengely felett magas gyerekszámú, fiatal népesség ű településeket találunk, ahol a roma lakosság aránya magas. Ilyen település Hencida, Pocsaj, Kismarja, Bojt, Told, valamint a keleti területr ől Berekböszörmény. A déli területek népessége viszont öreg vagy elöreged ő korösszetétel ű, mint például Vekerd, Darvas, Újiráz, Magyarhomorog, Körösszegapáti, Bakonszeg, de ide tartozik Bed ő és Mez őpeterd is. Ezeken a településeken a romák aránya alacsony. A gyerekszám alakulása tehát nem független attól, hogy a településeken milyen nagyságú a roma populáció. A becslések szerint 0-65% között mozog arányuk, tehát vannak települések, amelyekben egyáltalán nem élnek romák, és vannak olyanok is, amelyek lakosságának fele cigány származású. Gettótelepülésnek – ahol a romák aránya meghaladja az 50%-ot – Berekböszörmény és Told tekinthet ő, míg gettósodó településr ől Bojt, Körösszakál, Hencida és Pocsaj esetében beszélhetünk. Ez utóbbi két település az itt él ő gyerekek nagy száma miatt kiemelten kezelend ő. A kistérségben az óvodáskorú gyermekek kb. négytizede roma származású, az általános iskolás korú gyermekek esetében ugyanez az arány egynegyed körül mozog. A fiatalabb korosztályban jelentkez ő magasabb roma arány el őrevetíti, hogy néhány éven belül az iskolák szintjén is emelkedni fog a roma származásúak aránya. 4 22001122 mm ttaattkk GGyyeerrreekkeessséélllyy---kkuutttaatttóó CCsssooppoorrrttt A kistérség legfontosabb megoldásra váró problémái: - a terület népesség-megtartó ereje gyenge, az elvándorlás folyamatosan jelen van és hatással van a népességszám alakulására, - a helyi társadalmon belül növekszik a roma populáció aránya, ami újfajta kihívást jelent az oktatásügy, a foglalkoztatás-ügy és a segélyezési politika területén, - a munkahelyteremt ő beruházások hiánya: nagyobb új vállalkozás, jelentősebbnek számító hazai és külföldi befektet ő nem igazán jelenik meg a kistérségben. A kistérség leszakadásának egyik kiváltó tényez ője a nagyon alacsony foglalkoztatottság és a magas munkanélküliség. A munkanélküliségi ráta 2010-ben 17% volt – a kistérségen belül a munkanélküliségi ráták településenként 7-39% között mozognak -, kétszerese a 2003-as értéknek. Szegregátum a jegyz ők adatai alapján Bojt, Csökm ő, Hencida, Komádi és Pocsaj településeken van. A felsorolt települések mindegyikében van közösségi ház, nincs viszont – többek között – Toldon és Nagykerekin. Mindkét település a legmagasabb szegénységi kockázati kódúak közé tartozik, az el őbbi 52%-os, az utóbbi 18%-os roma népességgel. Told egy 330 f ős aprófalu, Nagykereki viszont 1194 f ős település – ez utóbbiba mindenképpen megfontolandó közösségi ház létrehozása. A kistérség lakásállománya 22.563 lakásból áll. A népszámlálási adatok szerint 2001-ben a kistérségben található lakások egynegyede volt komfort nélküli. Az elmúlt 20 év alatt látványos javulás történt a vezetékes vízzel való ellátottság tekintetében, de a vezetékes gázzal illetve árammal való ellátottság is sok esetben javult. A csatornázottság viszont még mindig nem megoldott. A kistérségben 10 lakásból csak 4 csatornázott, sok településen még egyáltalán nincs kiépített közm űcsatorna. A kistérség állandó népességéb ől a fiatalok (0-17 évesek) száma 10.636. Ebb ől a 0-5 évesek száma 3.135 f ő. A 0-2 évesek száma (1.516 f ő) közel esik a 3-5 évesek számához (1.619 f ő), azonban valamivel, 6%-kal elmarad attól. Ez némi gyermekszám csökkenést vetít el ő a kistérségben. A veszélyeztetett gyerekek aránya a kistérségben az érintett 0-17 éves korosztályra vetítve 13%, a védelembe vett gyerekek aránya pedig 2%. Ezek az adatok lényegesen nem térnek el az országos átlagtól. A gyerekek kb. kétharmada tekinthet ő hátrányos helyzet űnek (HH), s kb. egyharmaduk pedig halmozottan hátrányos helyzet űnek (HHH). Els ősorban a magas roma népesség-arányú településeken figyelhet ő meg a HH-s és HHH-s gyerekek magas aránya (Hencida, Pocsajon, Nagykereki, Körösszakál). Közülük is kiemelt figyelmet érdemel Hencida, ahol a sajátos nevelési igény ű tanulók száma és aránya különösen