A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2008. ÉVI TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI I. Matematika és természettudományok Budapest 2009 A Magyar Tudományos Akadémia matematikai és természettudományi kutatóhelyeinek beszámolói alapján – az intézmények vezet ıinek aktív közrem őködésével – szerkesztették az MTA Titkársága Kutatóintézeti F ıosztályának, valamint a Támogatott Kutatóhelyek Irodájának a munkatársai Banczerowski Januszné f ıosztályvezet ı Heged ős Kisztina Herczeg György Horváth Csaba Redler László Idei Miklós ISSN 2060-680X F.k.: Banczerowski Januszné Akaprint Kft. F.v.: Freier László 2 TARTALOMJEGYZÉK El ıszó ............................................................................................................ 5 A táblázatokkal kapcsolatos megjegyzések .................................................... 7 Matematikai és természettudományi kutatóintézetek Atommagkutató Intézet................................................................................. 11 Földrajztudományi Kutatóintézet.................................................................. 27 Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet.......................................................... 36 Geokémiai Kutatóintézet............................................................................... 46 Izotópkutató Intézet....................................................................................... 56 Kémiai Kutatóközpont .................................................................................. 67 Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet......................... 69 Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézet................................ 80 Kémiai Kutatóközpont Nanokémiai és Katalízis Intézet .............................. 90 Kémiai Kutatóközpont Szerkezeti Kémiai Intézet...................................... 101 Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet.................................... 112 KFKI Atomenergia Kutatóintézet ............................................................... 123 KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ........................................... 134 Mőszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet ................................... 150 Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet .................................................... 165 Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet.................................... 178 Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet.................................................. 196 Matematikai és természettudományi támogatott tanszéki kutatóhelyek BME Alkaloidkémiai Kutatócsoport........................................................... 213 BME Anyagszerkezeti és Modellezési Kutatócsoport ................................ 217 BME Fémtechnológiai Kutatócsoport......................................................... 221 BME Fizikai Geodézia és Geodinamikai Kutatócsoport ............................ 224 BME Gépek és Járm ővek Dinamikája Kutatócsoport................................. 228 BME Irányítástechnológiai Kutatóintézet................................................... 232 BME Kondenzált Anyagok Fizikája Kutatócsoport.................................... 236 BME M őszaki Analitikai Kémiai Kutatócsoport........................................ 240 BME Szerves Kémiai Technológia Tanszéki Kutatócsoport...................... 244 BME Sztochasztika Kutatócsoport.............................................................. 248 BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport......................................................... 252 DE Homogén Katalízis Kutatócsoport........................................................ 256 DE Számelméleti Kutatócsoport ................................................................. 260 DE Szénhidrát-kémiai Kutatócsoport.......................................................... 264 ELTE Egerváry Jen ı Kombinatorikus Optimalizálási Kutatócsoport ........ 268 ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport......................................................... 272 ELTE Fehérjemodellez ı Kutatócsoport...................................................... 276 3 ELTE Geológiai, Geofizikai és Őrtudományi Kutatócsoport ..................... 280 ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport ............................................................. 284 ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport................................. 288 ME Anyagtudományi Kutatócsoport .......................................................... 291 ME M őszaki Földtudományi Kutatócsoport............................................... 295 MTM Paleontológiai Kutatócsoport............................................................ 299 PE Leveg ıkémiai Kutatócsoport................................................................. 303 PPKE-SE Neurobiológiai és Infobionikai Plaszticitás Kutatócsoport ........ 307 SZTE Analízis és Sztochasztika Kutatócsoport.......................................... 311 SZTE Lézerfizikai Kutatócsoport ............................................................... 315 SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport.......................................... 319 SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport............................................................ 323 SZTE Szupramolekuláris és Nanoszerkezet ő Anyagok Kutatócsoport ...... 327 SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport (Társult tag)........................... 331 SZTE Reakciókinetikai Kutatócsoport (Társult tag)................................... 335 4 ELİSZÓ Amikor a legnagyobb magyar – valóra váltva a m őveiben már hosszabb ideje érlelt elhatározását – 1825-ben egy országgy őlési szópárbaj végs ı érveként felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia el ıfutárának tekinthet ı tudós intézmény felállítására, aligha sejthette, hogy ez az intézmény nemcsak évszázados kereteket ad országunk intellektuális tevékenységéhez, de egyszer majd egy politikailag és társadalmilag megosztott és gazdaságilag is nehézségekkel küszköd ı korban szinte az egyetlen olyan közintézménnyé válik, amely osztatlan bizalmat élvez Magyarországon. Jó érzés azt tapasztalni, hogy az emberek szemében az Akadémia testesíti meg a nemzeti konszenzust. Ez természetesen nem véletlen. Az Akadémia közel két évszázados tevékenysége során több-kevesebb sikerrel, mindig igyekezett függetleníteni magát az aktuálpolitikai eseményekt ıl, és véleményét a tudomány állásának megfelel ıen, a szakmai ismeretek alapján kialakítani és közreadni. Aki közpénzb ıl közfeladatot lát el, azt különös felel ısség terheli. A Magyar Tudományos Akadémiának következésképpen tevékenysége során két kritériumnak is eleget kell tennie: egyrészt átláthatónak, másrészt hatékonynak és eredményesnek kell lennie. A tudományos kutatás összetett tevékenység, amelyben ötvöz ıdik a szakmai képzettség, a szorgalom, az infrastrukturális háttér, az anyagi ráfordítás, az együttm őködés, az intuíció, és végül, de nem utolsósorban kicsit talán a szerencse is. Az emberiség történelme során bebizonyosodott, hogy e tényez ık mindegyikének komoly szerepe van a tudományos eredmény megszületésében. Mert hiába van egy fantasztikus ötlet, ha annak kivitelezése nem lehetséges, hiába a szerencsés véletlen, ha képzettség és tudás hiányában nem képes felismerni és hasznosítani azt a kutató, és hiába a szorgalom, ha az emberi és az anyagi feltételek nem teszik lehet ıvé annak érvényesülését. Az Akadémia kutatóhálózatának, a kutatóhálózatot irányító, koordináló és kiszolgáló szervezetnek az a legfontosabb feladata, és egyben az eredményesség el ıfeltétele is, hogy biztosítsa a tudományos kutatás számára e tényez ık lehet ıleg minél teljesebb konstellációját. A kutatóhálózat tevékenységét immár hagyományosan bemutató kötetek az elért eredmények közzététele mellett számszer ő tájékoztatást is adnak az elvégzett munka hátterérıl, körülményeir ıl is: az érdekl ıdı és a mecénás olvasó megtudhatja, hányan, milyen 5 forrásokból, milyen hazai és nemzetközi együttm őködéssel, mit alkottak, mit tettek le az ország és a világ asztalára. Az intézetek beszámolóiból kit őnik, hogy a kor kihívásaira válaszolva, a kutatók hangsúlyt fektetnek arra, hogy elért eredményeiket a fels ıoktatásban és a doktori képzésben is ismertté tegyék, hiszen elméleti jelent ıségük mellett egyre nagyobb igény mutatkozik azoknak a gyakorlatban történ ı hasznosítására. Ezt mutatja az is, hogy a kormányzati szféra az Akadémiával megvalósuló stratégiai együttm őködés keretében a kutatóhálózat eredményeire is támaszkodik. Széchenyi István ugyancsak az alapítás évében közreadott megfogalmazása szerint a kutatáshoz a tudás önmagában nem elegend ı, az eredményességhez, az el ırelépéshez annak szervezésér ıl, m őködtetésér ıl is gondoskodni kell. „Meggy ızıdésem, hogy a természet titkainak felfedezésében – fürkész ı értelmünk megszervezése után, amellyel Isten bennünket ellátott – máris hatalmas lépést teszünk el ıre”. E gondolatok jegyében ajánlom e kötetet az olvasók figyelmébe. Budapest, 2009. május Németh Tamás az MTA f ıtitkára 6 A TÁBLÁZATOKKAL KAPCSOLATOS MEGJEGYZÉSEK Minden táblázatban szerepl ı adatot az intézetek vagy a csoportok adtak meg. Többéves pályázatoknál mindig az adott évre es ı összeg lett feltüntetve forintban. A beszámolók táblázataiban indexszel megjelölt számok jelentései: 1 Az éves gazdasági beszámolóban szerepl ı átlagos statisztikai állományi létszám 2 A kutatói besorolásban lév ı közalkalmazottak 2008. év végi tényleges átlaglétszáma. Az átlaglétszámba beletartoznak a részmunkaid ıben foglalkoztatottak is. Ezekben az esetekben a részmunkaid ısök létszáma a ledolgozott órák