KORUNK FÓRUM • KULTÚRA • TUDOMÁNY HARMADIK FOLYAM • XXI/4. • 2010. ÁPRILIS TARTALOM KOVÁCS KISS GYÖNGY • Bevezetõ . .3 KARÁCSONYI ZSOLT • Vadászat elõtt (vers) . .4 ROMSICS IGNÁC • Huszadik századi magyar politikai rendszerek . .5 GYÁNI GÁBOR • Huszadik századi magyar társadalmak . .18 TOMKA BÉLA • Gazdasági növekedés és fogyasztás Magyarországon a 20. században . .30 PRITZ PÁL • 20. századi magyar külpolitika . .46 SZARKA LÁSZLÓ • Egy évszázad kisebbségben . .59 VASZILIJ BOGDANOV • Bolondünnepek (versek, Bogdán László fordításai) . .77 VILÁGABLAK K. HORVÁTH ZSOLT • Tagadás és megvesztegethetetlenség könyve (Drang nach Westen) . .80 MÛ ÉS VILÁGA UNGVÁRI ZRÍNYI ILDIKÓ • Kamerával, ködgéppel . .93 TAKÁCS ZSUZSANNA MÁRIA • Az elfeledett „magyar Burns” . .98 TÉKA BALÁZS IMRE JÓZSEF • Társadalomtörténet, szövegköziség, önreflexió (Társas esztétikák) . .107 LÁSZLÓ LÓRÁNT • A nagyvárosi múlt mint tapasztalat . .110 FODOR JÁNOS • „Sztálin ajándéka a székelyeknek” . .113 KEMECSI LAJOS • A barcasági csángók kálváriája . .115 BORSODI L. LÁSZLÓ • Térábrázolások és az irodalom mint szakma . .117 PAP-MIKE ÁGNES • Amikor versbe kezdesz… . .120 A Korunk könyvajánlata (Kovács Kiss Gyöngy ajánlja) . .123 TALLÓ B. I. J. • Vörös kesztyûk, fordítva élt életek . .124 R. L. • Félelem a tudástól . .125 ABSTRACTS . .126 KÉP TETTAMANTI BÉLA A tematikus tömb felkért vendégszerkesztõje ROMSICS IGNÁC. ALAPÍTÁSI ÉV 1926 Kiadja a Korunk Baráti Társaság Elnök: KÁNTOR LAJOS Tiszteletbeli elnök: DEGENFELD SÁNDOR Fõszerkesztõ: BALÁZS IMRE JÓZSEF A szerkesztõség tagjai: CSEKE PÉTER (médiatudomány), HORVÁTH ANDOR (fõszerkesztõ-helyettes; világirodalom), KESZEG ANNA (társadalomtudományok), KOVÁCS KISS GYÖNGY (fõszerkesztõ-helyettes; történelem), RIGÁN LÓRÁND (filozófia) Gazdasági vezetõ: MÁRTON LEVENTE ATTILA Grafikai arculat: KÖNCZEY ELEMÉR Titkárság: BALÁZS JÚLIA, SASS GYÖNGYI, SÓLYOM ANNAMÁRIA A Korunk – Budapesti Porta grémiuma: ILIA MIHÁLY, POMOGÁTS BÉLA, POSZLER GYÖRGY, ROMSICS IGNÁC, TETTAMANTI BÉLA, ZALÁN TIBOR Állandó munkatársak: EGYED PÉTER, HAJDÚ FARKAS-ZOLTÁN (Heidelberg), KOVALSZKI PÉTER (Detroit), PETI LEHEL, ZELEI MIKLÓS (Budapest), ZÓLYA ANDREA CSILLA (Budapest) A megjelenéshez támogatást nyújt a Communitas Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, a Szabad Sajtó Alapítvány, a Szülõföld Alap és az Új Budapest Filmstúdió. SZERKESZTÕSÉG: Kolozsvár, Str. Gen. Eremia Grigorescu (Rákóczi út) 52. Telefon: 0264-375-035; 0264-432- 154; Fax: 0264-375-093 POSTACÍM: 400304 Cluj, c.p. 273, Románia; Internet: www.korunk.org; e-mail: [email protected]; [email protected]; Fényszedés: KOMP-PRESS Kft. NYOMDA: ALUTUS, Csíkszereda, Hargita út 108/A. Tel./fax: 0266/372407 Elõfizetést a szerkesztõség is elfogad: egy évi elõfizetés 40, fél évi elõfizetés díja 20 RON. A KORUNK magyarországi terjesztését az Apáczai Sajtóhíd Alapítvány végzi (1088. Budapest, Krúdy Gyula u. 3., Tel.: 0036-1-266-65-85); a lap megrendelhetõ a következõ faxon: 0036-1-235-07-39, illetve e-mailen: [email protected]. Revistã editatã de Asociaþia de Prietenie Korunk (400304 Cluj-Napoca, str. Gen. Eremia Grigorescu nr. 52.; Cod fiscal 5149284). ISSN: 1222-8338 Bevezetõ Egy hosszú és/vagy rövid – esetleg akár keresztbe metszett – századról szól a lap- szám, amelyet az olvasó a kezében tart: a magyarság 20. századáról, amely – nemze- tünk tekintetében egyértelmûen – az ismétlõdõ kényszerhelyzetek és gyakorta beszûkü- lõ mozgásterek okán a szinte állandósult törések és többnyire egymást tagadó, folyto- nos újrakezdések idõszakaként is körülírható. Olyan századról szól, amely – európai és ezen belül magyar vonatkozásban egyaránt – egyidejûleg keltett felfokozott reményeket és pillanatokon belül szenvtelenül rombolt le il- lúziókat. Nehezen érthetõ, ráadásul megérthetõ száz év volt, melyben mintha több évszá- zad történései sûrûsödtek, „teleszkopizálódtak” volna. Súlyos és mindmáig értelmezésre váró, többolvasatú történeti üzenetek és tanulságok tárháza – a „szélsõségek százada”. A 20. századi magyar történelem korszakolását gyakorlatilag a nagyhatalmi politiká- nak a régióra gyakorolt hatásai „indukálják”. A négy, egymástól markánsan elkülönü- lõ korszak három világtörténeti sorsdöntõ esemény „hozadékaként” konstruálódik. A Habsburg Birodalom részét alkotó Magyar Királyság több évszázados történetét – utol- só stádiumában a dualizmust záró „boldog békeidõket” – az elsõ világháborút követõ történeti átrendezõdés, a versailles-i békerendszer részét képezõ trianoni szerzõdés zárja le. Ennek értelmében Magyarország területe egyharmadára, lakóinak száma szinte felére csökkent. A második világháború befejezõdése a második nagy korszak, a negyedszázados Horthy-korszak végére tesz pontot, úgy, hogy az 1947-es párizsi béke- szerzõdés egyetlen apró módosítástól eltekintve az 1920-as trianoni határokat állítja vissza. Egyben „átsegíti” Magyarországot a szovjet érdekszférába, ami egy rövid átme- net – az 1944–1949-es periódus „népi demokráciája” vagy „koalíciós évei” – után meg- alapozza a mintegy negyvenéves államszocializmus idõszakát, benne a rákosista dik- tatúrával és az 1956 utáni Kádár-rendszerrel. Végül a század nyolcvanas éveinek vé- ge felé a Szovjetunió meggyengülése, illetve összeomlása és ezzel egyidejûleg a hideg- háborús idõszak befejezõdése lehetõvé teszi a rendszerváltást, vagyis a harmadik Ma- gyar Köztársaság létrejöttét. A régió többi, mindaddig a szocialista tömbhöz tartozó – és részben jelentõs számú magyar nemzetiségû lakost magáénak tudó – államában hasonló folyamatok mennek végbe. E történelmi korszakok mindenikének többé-kevésbé ellentmondásos a megítélése. Va- lójában egyik szakasz sem írható le össznemzetileg elfogadott toposzokkal és sztereo- típiákkal. Az interpretációs sémák a század fõbb folyamatairól és fordulópontjairól mind a mai napig igen ambivalensek, sõt esetenként éles ellentmondásban állnak egy- mással. A magyarság 20. századáról a közelmúltban, az elmúlt két évtizedben (is) több átfogó elemzés született. Jelen lapszám nem kíván konkurálni a komplex, olykor sok száz ol- dalt kitevõ összegzésekkel. Már csak terjedelmi okokból sem vállalkozhat a korszaknak és a témának a maga teljességében való bemutatására. Mindössze arra tesz kísérletet, hogy néhány tanulmány erejéig tematikai szempontból tekintse át és tegye mérlegre történelmünk utolsó száz évét. A tanulmányok által feldolgozott szegmensek – politi- kai rendszerek, társadalom, gazdaság, külpolitika, magyarság a kelet-közép-európai nemzetállamokban – elsõsorban horizontális, a tematikai rendezõelvet alapul vevõ és ezen belül a történelem természetébõl adódó vertikális elv, a kronológia alapján kerül- nek bemutatásra. A tematikus tömb összeállításáért köszönet illeti az öt neves magyarországi szerzõt, akik közül Romsics Ignác a koordinációs és szerkesztési munkába is bekapcsolódott. Kovács Kiss Gyöngy 2010/4 2010/4 KARÁCSONYI ZSOLT Vadászat elõtt Akárki vagy, ma este készülj, az õsz már itt van, vaddisznócsorda röffen a zegzugos csalitban, és ahol régen jártál, és ahol újra jársz ma, felépül ezer emlék legyalult deszkaváza. Akárki lép a kertbe, akárki lép a nyárba, már biztos lehetsz benne, hogy a célt elhibázza, mert jár, de nem lát, nem hall, mert lép, de léte nem lét, legyalult deszkavázak közötti õszi emlék. Akárki vagy, ma reggel készülj, a tavasz itt van, vaddisznócsorda röffen a zegzugos csalitban, és ahol ismét jársz ma, és ahol nem is jártál, most megjelenik újra, akire nem is vártál. Akárki vagy, ha régen kérdezted, hogy õ hol van, nem láttad földre fénylõ, szilánkos teliholdban, csak annyit: aki itt volt, itt már biztosan nincsen, kezét a végsõ évszak még látta a kilincsen. Azóta vad tavasz van, azóta a nyár lángol, azóta minden élõ eltáncol önmagától, akárki vagy ma, mindig kérdezd meg, nincs itt, itt van, vaddisznócsorda röffen a zegzugos csalitban, és odafenn, ahol már nincsen holnap, se nemrég, csak holdszilánk a szíved, a tested is csak emlék, a nagy Király nevében már indul a vadászat, és felharsan a kürtszó: „Készülj, Akárki, várlak!” 4 ROMSICS IGNÁC HUSZADIK SZÁZADI MAGYAR POLITIKAI RENDSZEREK modern politikai rendszereknek többfé- le osztályozása lehetséges. A legfonto- sabb szempontok többnyire a hatalmi A ágak egymáshoz való viszonya, a vá- lasztójog, a pártrendszer, a hatalom gyakorlásának technikái és a szellemi élet autonómiája. Ezen az alapon demokratikus, totalitariánus és autoriter po- litikai rendszereket különböztethetünk meg. A de- mokratikus rendszerekben a liberális elveknek megfelelõen elkülönül a törvényhozói, a végrehaj- tói és a bírói hatalom, s a felnõtt állampolgárok egé- sze vagy túlnyomó többsége számára biztosított az egyenlõ feltételek melletti részvétel a politikai élet- ben. Ez a részvétel a többpártrendszer és a szellemi pluralizmus keretei között valósul meg. A totalitariánus rendszerekben ezzel szemben A kormányzói jogkör összeolvadnak a hatalmi ágak; a végrehajtó hatal- kiterjesztése mögött mat tényleges alkotmányos felügyelet nem korlá- tozza, s az államot egy olyan személy (diktátor), sokan egyfajta esetleg személyek (oligarchia, klikk, elit) irányítják, kormányzói diktatúra akiknek a hatalma nem függ a többség akaratától. A megalapozásának a pártokat vagy betiltják, vagy egyetlen tömegpárt szándékát sejtették. mûködését engedélyezik, amely az egyedül elfoga- dott hivatalos ideológia alapján fejti ki tevékenysé- Valójában azonban nem gét. A hatalom gyakorlása összefonódik a társada- errõl volt szó, hanem a lom megfélemlítésével, valamint a valóságos és po- kül- és belpolitikai okok tenciális politikai ellenfelek bebörtönzésével, sõt miatt elõállt nemritkán fizikai