VÁLTOZÓ VILÁG – VÁLTOZÓ KÖZÖSSÉGEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN HATÁRHELYZETEK A BALASSI INTÉZET MÁRTON ÁRON SZAKKOLLÉGIUM KUTATÓI SZAKKOLLÉGIUMÁNAK ÉVKÖNYVE VI. Sorozatszerkesztő: SZARKA LÁSZLÓ VÁLTOZÓ VILÁG – VÁLTOZÓ KÖZÖSSÉGEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Szerkesztette: FEDINEC CSILLA és SZOTÁK SZILVIA Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium Budapest, 2013 A kötet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet közös pályázata alapján a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma keretében működő 2012–2013. évi Kutatói Szakkollégium hallgatóinak tanulmányait tartalmazza. Szerkesztette FEDINEC CSILLA és SZOTÁK SZILVIA A kötetet lektorálta Pálné Kovács Ilona és Szarka László Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. A borító a füleki várról Schnelzer Zoltán által készített fotó felhasználásával készült. © Szerzők és szerkesztők, 2013 Borítóterv és nyomdai előkészítés Kalonda Bt. Nyomdai kivitelezés Virágmandula Kft. Felelős kiadó Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója ISBN 978-615-5389-11-5 ISSN 2064-3918 TARTALOM ELŐSZÓ (Szarka László) .......................................................................................9 I. A HÁBORÚ ÉS A BÉKE KÉNYSZEREI MOLNÁR FERENC A Bereg vármegyei görög katolikus papság az 1848. évi forradalom sajtójában ......................................................................................15 SUSLIK ÁDÁM Az Osztrák–Magyar Monarchia rutén katonasága az első világháború időszakában (statisztikai elemzés) ...........................................40 BOROS LÁSZLÓ A magyar légvédelmi rendszer kiépülése és fejlődése Kárpátalján (1938–1944) ......................................................................................................61 KOSZTYÓ GYULA Kárpátalja szovjetizálásának hatása a magyar kisebbség identitására (1944–1953) ......................................................................................................78 BÓNA LÁSZLÓ Kényszerasszimiláció és önvédelem. Reszlovakizáció a Losonci járásban (1946–1949) ......................................................................................90 BAJCSI ILDIKÓ Kisebbségi magyar női sorsok a 20. századi (Cseh)Szlovákiában (életútinterjúk alapján) ..................................................................................107 II. RÉGIÓPOLITIKA MÁTYUS ÁKOS A vajdasági magyarság a 2012. évi választások tükrében ........................137 RÓZSA RITA Európai Vajdaság: fikció vagy lehetséges jövő? ..........................................155 5 Tartalom III. NYELVÁLLAPOT TÉRBEN ÉS IDŐBEN LULIĆ EMIL Újvidék sétálóutcájának nyelvi tájképe .......................................................177 GAZDAG VILMOS Államnyelvi kontaktuselemek a kárpátaljai magyar sajtóban ..................199 GÖRÖG NIKOLETT Kontaktusjelenségek az ungvári egyetemisták nyelvhasználatában ........243 IV. IRODALOM ÉS REGIONALITÁS ROGINER OSZKÁR A jugoszláviai magyar irodalom és a geokulturális identitás a második világháború utáni években ........................................................259 SZAKÁCS TÍMEA Fekete Vince Udvartér című kötetének transzközép jegyei ......................290 V. MIRE TANÍTJUK A LEGIFJABB NEMZEDÉKEKET? SZENTGYÖRGYI NOÉMI ERZSÉBET A szövegből való tanulás képességének megalapozása a romániai elemi iskolai anyanyelv tankönyvekben ......................................................309 STARK GABRIELLA MÁRIA Elemi iskolai magyar nyelvű alternatív tankönyvek Erdélyben ...............336 MOLNÁR ANITA „Kizöldültek a fűk!” Szóbeli szövegalkotás beregszászi óvodások körében ............................................................................................................359 6 Tartalom VI. SZEMÉLYES ÉS KÖZÖSSÉGI TEREK FENDRIK BERTALAN Életminőség és egészségmegtartás a vajdasági magyar fiatalok körében ............................................................................................................381 MEZŐ ANDREA Életmód, mentális egészség és asszertivitás a kárpátaljai fiatalok körében ............................................................................................................400 LŐKÖS MÓNIKA Falusi turizmus Visken ..................................................................................415 BODÓ IZABELLA Fejlesztési partnerség Marosvásárhely vonzáskörzetében ........................431 UTÓSZÓ (Harsányi Zoltánné) .........................................................................453 A KÖTET SZERZŐI ..........................................................................................457 mutató ............................................................................................................461 7 ELŐSZÓ A 21. század második évtizedének eddig eltelt évei adnak némi reményt arra, hogy kontinensünkön a nemzetközi szervezetek, kivált az Európai Unió által biztosított kooperációs, ellenőrzési és fejlesztési lehetőségek, mechanizmusok képesek megakadályozni a fenyegető pénzügyi, gazdasági, politikai és kato- nai válságfolyamatokat, s ezzel esélyt kínálnak a szemünk láttára megújuló nemzetállamoknak, hogy saját történeti adottságaiknak, fejlettségi szintjük- nek megfelelő válságkezelési és fejlesztési elképzeléseket dolgozzanak ki. Régiónk, benne Magyarország és a – nemzetközi státusok szempontjá- ból – még mindig meglehetősen összetett szomszédsága mostanra talán vég- érvényesen maga mögött hagyta azokat a nyíltan nacionalista színezetű konf- liktusokat, amelyek a fenti menetrendek és eszközrendszerek érvényesítését mindig is megnehezítették. Nehéz ott 5–10 évre érvényes politikai üzenete- ket megfogalmazni, ahol belső és külső konfliktusok akadályozzák az együtt- gondolkodást. Szerencsére évszázadunk második évtizedében több a kedvező elmozdulás, mint a visszafelé húzó tényező. Így például Horvátország uniós tagsága, Szerbia, s legújabban a keleti partnerség egyes országai társulási szer- ződésének felvetése még a legoptimistábbak várakozásait is felülmúlni látszik. Az európai integrált tér – igaz ma még a schengeni övezet romániai, bulgáriai kiterjesztése nélkül – egyebek közt éppen a felsőoktatásban és a kutatásban kínálja fel szinte naponta azokat a lehetőségeket, amelyekbe kapaszkodva leg- alább részben képesek lehetünk a válságok által megtépázott költségvetési hát- országunkat konszolidálni. Mindenesetre a nyugat–keleti lejtő megannyi zavarba ejtő és elszomorí- tóan tartós negatív tendenciája még ma is meghatározza a dunai régió álla- mainak és társadalmainak közérzetét, egyéni és családi stratégiáját. A Márton Áron Szakkollégium hat évvel ezelőtt útnak indult kutatói és tehetséggondozói programjaiban résztvevő külhoni magyar egyetemi hallga- tók, doktoranduszok elemzéseiből összeállt Határhelyzetek című sorozat eddigi és mostani tanulmányait olvasva, egyszerre tapasztalhatjuk meg az európai idő és a felgyorsult világok erőteljes változásokat generáló hatását. Miközben mos- tani kötetünkben is dominálnak a történeti tárgyú munkák, még ezekben is érezni azt a szemléletváltást, amely a kanonizált nemzeti történelemképek mel- lett igyekszik megjeleníteni az egyéni, közösségi emlékezetekben fennmaradt 9 Előszó korabeli alternatívákat, a tankönyvekbe került olvasatok mellett azokat a kiegé- szítő, a történeti folyamatokat a maguk összetettségében megmutatni képes narratívákat, amelyek nélkül a történelem elbeszélése a hiteltelenség és a hitel- vesztés kockázatát hordozza magában. A Kárpát-medence párhuzamos nemzetépítő nacionalizmusainak egyik lehetséges kezdőpontjától, az 1848. évi magyarországi forradalmak beregi görögkatolikus, illetve a száz éve kirobbant nagy háború rutén részvételének vizsgálatától egészen a szovjet idők ideológiai tömeghatásának, vagy éppen a közelmúlt vajdasági választásainak elemzéséig terjed a történeti-politoló- gia tanulmányok időhatára. A többségi-kisebbségi választóvonalak kijózanító esélykülönbségeit figyelembe véve a szerzők többsége szembesül a cselekvő és érző ember, a szolidáris közösség történelemformáló vagy éppen történelem- nek kiszolgáltatott szerepével. A legtöbbször egyéni, családi és kisközösségi kényszerhelyzetekre visszave- zethető asszimilációs döntések mellett a kötet tanulmányai jelzik a kétnyelvű élethelyzetek mindennapos népszavazásának eredményeit és veszteségeit, az aktív magyar nyelvtervezés állami felkarolását sürgető nyelvpolitikai hiányokat. S minthogy a Határhelyzetek a pályakezdő külhoni magyar társadalom- kutatók egyik fontos műhelyévé vált, különösen figyelemre méltó az a fajta közösségi elkötelezettség, amely a történeti munkák mellett a szociolingvisz- tikai, oktatás- és életmód-kutatási témákat feldolgozó tanulmányok szövegé- ből is kiolvasható. A rendszerint többnyelvű kisebbségi magyar régiók meg- próbálják előnyükre fordítani határokhoz való közelségüket. A határ menti kereskedelem, forgalom, turizmus mellett az ugyancsak határokon átnyúló regionális fejlesztési elképzelések nemzetközi pályázati háttere jelentheti és jelenti máris a hosszú évtizedeken át periférialétre kárhoztatott magyar több- ségű vagy magyar jellegű tájegységek fejlődésének egyik lehetőségét. Még akkor is, amikor a pártállami idők jórészt passzív – és persze szigorú határőrizettel ellenpontozott – közvetítő hídszerepét osztották ki a „szocia- lista nemzetiségeknek”, akkor is sikerült Erdélyből, Vajdaságból, a Felvidékről és Kárpátaljáról olyan magyar és nem magyar kulturális értékeket „átcsem- pészni”, amelyeknek köszönhetően egyre gyakrabban sikerült megtörni a kollektív nemzeti amnéziára ítélt, történelem nélküli