Nemzeti Kulturális Alap Építőművészet Kollégiuma Altéma kódszáma: 101102/108 Adatlap száma: A2022/N7083 Pályázat kódszáma: 101102/00650 Az Építészfórum archívumának tematikus rendszerezése és szerkesztése CÉL A vizsgálat célja a 21. századi magyar építészeti értékek kiválasztásával, rendszerbe foglalásával egyfajta kortárs építészeti kánon megalkotása az Építészfórumon reprezentált munkák felhasználásával. A kutatás Budapest 100 építészeti szempontból értékes alkotásának térképen való elhelyezésével kívánja ezt a folyamatot útjára indítani, megteremteni annak formai kereteit. A forrásanyagot az archívuma adja, mely az elmúlt 20 év hazai szakmai mozzanatait, eredményeit rögzíti. A lista keretei ilyen formában korlátozottak, néhány épület ennek következtében nem kerülhetett fel a térképre, annak ellenére, hogy a kánon részének tekinthető. Az archívumban megtalálható anyagok gazdag kontextust teremtenek az épületek köré, így nemcsak egyes munkák bemutatásáról van szó, hanem egyben szemléletmód, tudás, vélemény rendelkezésre bocsátásáról is a néző, olvasó számára, amely segíti őt az alkotások komplex értelmezésében. Az építész szakma érdeklődésén túl a válogatás ennek köszönhetően a nem építész közönség megszólítását és edukációját is szolgálja. IDŐSZAK A kutatás a kortárs építészetre fókuszál, ezért első lépésként annak időbeli kereteit kellett megszabni. 2000-ben állapítottuk meg a jelenkor kezdetét, ez egybevág az Építészfórum indulásával, tehát archívumának kezdetével is. Az archívum teljes terjedelméhez képest elenyésző számban jelennek meg 2000 előtti épületek. Amik mégis helyet kapnak, azok legtöbbje kortárs kontextusban is értelmezhető: alulreprezentált időszakkal vagy történeti áttekintéssel foglalkozik, felújításhoz vagy rekonstrukcióhoz kapcsolódóan jelent meg, vagy a jelenkori együttélés miatt hordoz többlet tartalmat. Tíz évben határoztuk meg egy-egy időintervallum hosszát, így két kategória született: 2000-2009 és 2010-2019. Az idő előrehaladtával ezek a kategóriák ugyanebben a rendben folytatódnak, újabb és újabb időszakokkal egészülnek ki. A gyűjtemény legrégebbi eleme Reimholz Péter Hapimag Apartmanháza, míg a legfrissebb a 2019-ben átadott MOME Campus. HELYSZÍN A kutatás időbeli korlátai miatt kizárólag Budapestre koncentrál. A főváros egy építészeti értékekben gazdag, érdeklődés tekintetében aktív helyszín, ezért megfelelő választás a szolgáltatás bevezetésére, tesztelésére. A pályázatban vállalt cél 100 épület kiválasztását rögzítette. Az archívumban – amely a többszörös technológiai váltás miatt automatikusan nem volt szűrhető, csak direkt kereséssel, valamint módszeresen, tematikus szempontok alapján haladva volt feltárható – közel 1000 cikk átnézése történt meg. Ezzel párhuzamosan, a vizsgálat előrehaladtával a kitűzött szám a kétszeresére nőtt, így összesen 200 alkotás szerepel jelenleg a listán, melyhez közel 400 építész és 590 cikk kapcsolódik. A kutatás korántsem mennyiségi, mindinkább minőségi kritériumokat tűzött ki célul, azonban a kiválasztott terület feldolgozásával olyan építészeti értékek kerültek felszínre, melyek szelektálásával, elhagyásával jelentősen csökkent volna a térkép színvonala. Az archívum kapcsán több megállapítás tehető a területi tanulmányozás alapján. A legmarkánsabb, hogy a budapesti beruházások jelentősebb számban reprezentáltak, mint a fővároson kívüliek. Ez két lehetséges okra vezethető vissza: egyrészről az építészet valós állapotait tükrözi vissza, tehát a főváros építészeti beruházásai sokkal gyorsabb ütemben zajlanak és magasabb színvonalon fejlődnek a vidékhez képest. A másik magyarázat, a feltételezhető optikai torzítás, miszerint a szerkesztőség budapesti székhelyéből adódóan a fővárosi építkezések jobban szem előtt vannak, könnyebben elérhetők, bejárhatók, ennek alapján jobban be is mutathatók, ezért jelennek meg erőteljesebben az archívumban. További megfigyelés, hogy egyes kerületekben kiemelkedően sok a hasonló funkciójú épület (funkciós városrészek kialakulása), valamint a terület és az építészeti értéket képviselő munkák között is összefüggés mutatkozik. FORRÁS A keresés több fázisban, többféle tematika és mód szerint zajlott az Építészfórum főszerkesztőivel való egyeztetések alapján. A legmeghatározóbb információs bázist a hazai díjak jelentették. Ennek legfőbb oka, hogy minden elismerésnek eltérő eredménye, zsűrije és elbírálási szempontjai vannak, így több szakmai nézőpont figyelembevételével tudott kialakulni az a kortárs építészeti kánon, ami végül térképre kerül. A vizsgálat első állomása a Média Építészeti Díja (MÉD) díjazottjai, finalistái, külön- és közönségdíjasai voltak. Az elismerés 2005-től kezdődően,15 éven keresztül rögzíti és értékeli az év legjobb építészeti alkotásait. A publikáció megléte mint nevezési kritérium biztosította, hogy ezek az épületek megtalálhatók lesznek az archívumban. A többlépcsős díjazási folyamatnak köszönhetően (nemzetközi előzsűri, médiazsűri, közönségszavazás, különdíjak) nemcsak a nyertesekre, hanem sokkal több munkára nyílt rálátás. A díjazott épületek szakmai színvonala kiemelkedő, de nem kizárólagos: az egyes években megjelenő alkotások minősége hullámzó, így néhány évben kiszorultak olyanok, akik másik évben díjazottak lettek volna. Megfigyelés, hogy a lakó funkció a legnépszerűbb és legtöbbet értékelt kategória; széles a területi elosztása a döntős épületeknek; valamint a publikáció minősége nagyban meghatározó az előválogatásnál, de eseténként a díjazásnál is. Utóbbi következtében a MÉD mint egyedüli forrásanyag, nem támogatta volna a kutatás reprezentatív jellegét. A keresés további hazai elismerések tanulmányozásával folytatódott. A Budapesti Építészeti Nívódíjat 1995-től kezdődően 20 alkalommal ítélték oda. Területi körülhatároltsága miatt bőséges forrásanyagot biztosított a kutatás számára. Ezenkívül másik két hazai elismerést vizsgálata történt meg: a Pro Architectura és ICOMOS díjé. Mindkettő esetében kiemelt bírálati szempont az értékmegőrzés, így a lista örökség kategóriájának feltérképezése során szolgált fontos kiindulópontként. A három elismerés vizsgálata során nagy átfedés mutatkozott a MÉD díjazottjaival, ezek az egyezések megerősítették adott épületek pozícióját a listában, és egyben visszaigazolták, hogy az Építészfórum hitelesen és megbízhatóan dokumentálta az építészeti eredményeket az elmúlt 20 év során. Azonban a kutatás célkitűzései között szerepel, hogy az ne csak ismételje a már méltatott alkotásokat, hanem azok figyelembevétele mellett felhívja új alkotásokra, a kánonból jelen pillanatban kimaradni látszó épületekre is a figyelmet. A források hasznosnak bizonyultak, ugyanis az eltérő bírálati szempontok olyan alkotásokra is rámutattak, amelyek kimaradtak volna, ha csak egy-egy díjat veszünk külön górcső alá. A kutatási az archívum szűrőkkel irányított átnézésével zárult, ahol városrészek, funkciók és konkrét építészek, irodák kaptak hangsúlyt. Ebben a fázisban vagy célzottan egy-egy épület keresése történt alkotójuk alapján; vagy a díjakból kimaradni látszó funkciókra, kategóriákra, épülettípusokra irányult a kutatás; vagy a területi aránytalanságokat észrevéve topológiai szempontú vizsgálat indult. Kiegyensúlyozott összkép létrehozására törekedtünk, így fontos szempont volt, hogy egyik irányba se történjen nagyobb kilengés. A találati eredmények szortírozása során különös figyelem irányult azokra az épületekre, amik nem kaptak nagyobb visszhangot sem a szakmában, sem a médiában. Ez egyfajta kincskeresés, hiszen az archívumban meglévő, de kevéssé ismert alkotások kerültek a középpontba ebben a szakaszban. A térkép egyik célja olyan épületek bemutatása, amik nem közismertek, - nemcsak a laikusok, hanem akár a szakma számára sem, - azonban építészeti értékük miatt közkincsnek tekinthetők. FUNKCIÓ A válogatás nemcsak területileg, hanem funkció szerint is törekedett a többszínű, arányosan eloszló, kiegyenlített reprezentálásra. A lista összhangban áll az oldal struktúrájával, ami alapján nyolc kategóriába sorolhatók a kiválasztott épületek: örökség (rekonstrukció, felújítás), középület, lakóépület, irodaépület, ipari és kereskedelmi épület, köztér, emlékhely, illetve infrastruktúra. Irodaépületek Az archívum bővelkedik irodaépület-bemutatásokban, ami feltehetően a beruházások magas számából adódik. A funkció esetében megfigyelhető a területi koncentráltság, valamint az archívumban halmozottan megjelenő, főképp a beruházó generálta sajtóanyagok és PR cikkek. Az irodaépületek magas száma azonban nem egyenesen arányos a kategória listán helyet kapó elemeinek számával. Ugyan gyakran kifejezetten színvonalas építőipari minőséget képviselnek ezek az épületek, de megjelenésük vagy épp városi szövetbe való illeszkedésük miatt nem kerültek a listára. Példa felkerült épületekre: Graphisoft Park Fogadóépület (Sugár Péter DLA, Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás, Radius B+S); Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ (Lukács István, Vikár András, Gál Árpád, Lukács és Vikár Építész Stúdió); Nordic Light (Paulinyi Gergely, Reith András, Mérték Építészeti Stúdió). Középületek A legnagyobb számban ebben a kategóriában szerepelnek alkotások a válogatásban. Ezt részben az archívumban fellelhető nagyszámú középület indukálta, részben a felülreprezentáltság tudatos szerkesztői és kommunikációs döntés eredménye. Mivel a térkép létrejöttének fő célja, hogy sétára hívja az érdeklődőket, ezért olyan épületeket kell, hogy bemutasson, amelyek egy hétköznapi ember számára is megközelíthetők, bejárhatók. Funkciójukat tekintve a középületek erre a legalkalmasabbak, hiszen a legtöbb esetben nyitva állnak a látogatók előtt. Ezenkívül