leg csak akkor futballozott, ha ráért. S Dénes Tamás egyre kevesebb ideje volt. Rendkívüli tehetsége nem csupán az evezésben és a kerékpározásban, hanem a képzőmű- vészetben is megmutatkozott. Művei- nek irredenta témái miatt a szocializ- mus éveiben alig-alig kapott említést, az utóbbi negyedszázadban azonban A nemzet megkapta a művészetének kijáró elis- merést. Manno Miltiades egyébként az egyetlen szellemi olimpiai érmes a fut- ballisták között: Birkózók című szobrát 1932-ben Los Angelesben ezüstérem- bombázói mel díjazták. A sportberkekben Miltinek becézett kétszeres gólkirályt Károly Jenő kö- A magyar futball gólkirályai vette a sorban. A Tanár úrnak becézett csatár 1905-ben az MTK színeiben 23 gólig jutott, ezekből tizenegyet októ- A futball sava-borsa a gól. Lehettek kiváló kapusaink Zsáktól ber 15-én, a MAFC elleni mérkőzésen Grosicsig, hátvédeink a „Fogl-gáttól” Mészölyig, fedezeteink Lázár ért el. Túlzás lenne állítani, hogy a ko- rabeli sportsajtó olvadozott a gyönyö- „tanár úrtól” Bozsik Cucuig, a magyar válogatott akkor volt nagy, rűségtől. A Nemzeti Sport meg sem amikor igazi muskétások ontották a gólokat. S a magyar futballnak említette rövid tudósításában, hogy Ká- azért voltak nagy korszakai, mert belőlük nem volt hiány: Schlosser, roly 11 gólt szerzett, a Sport–Világ meg beérte ennyivel: „Megemlítésre Orth, Takács II, Zsengellér, Deák, Puskás, Kocsis, Albert, Tichy, Bene, méltó, hogy az MTK 15 góljából 11-et Dunai II, Détári és Nyilasi – hogy csak a legnagyobbakat említsük. Károly lőtt.” Az IFFHS, a labdarúgás tör- ténetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet szerint akkor magyar futballbajnokságok tör- Erre a Sport-Világ 1902 eleji számainak ezzel Károly Jenő világcsúcstartó volt: ténetének első gólkirálya nem egyikében szerkesztőségi üzenet jelent a 20. század első évtizedének végéig A is szeretett igazán futballozni. meg: „Lévai G. a küldött levelező-lapok- (1888–1910) senki sem szerzett nála De lehet, hogy jobb úgy fogalmazni: né- ban kifejezett óhaját Mannó úrral kö- több gólt egy bajnoki mérkőzésen. hány sportágat lényegesen szíveseb- zöltük, kit meleg érdeklődése igen meg- ben művelt. Kiválóan kerékpározott, hatott. Szentül megígérte, hogy mihelyt SCHLOSSER, SCHAFFER, ORTH de még jobban korcsolyázott és eve- szavával már lekötve nem lesz, meg fog zett. Utóbbi kettőben valóban a világ- felelni várakozásának és újból teljesen elitbe tartozott. Talán odakerült volna a football sportnak szenteli magát.” A magyar futball első világklasszisa, a belle époque új őrületében, a futball- Játszott még a BTC 1902-es bajnok - Schlosser Imre az 1908–1909-es idény ban is, ha nem zajlik olyan sebesen kö- csapatában is, mi több, megint elnyerte végén szerezte meg első gólkirályi rülötte az élet. a gólkirályi címet, de attól kezdve tény- címét, amelyet aztán még sorozatban MANNO, AZ ELSŐ Manno Miltiadest, a jómódú görög ga- bonakereskedő Pancsováról Budapest - re került fiát imádta a futballközönség. Miután a BTC középcsatáraként 1901- ben, az első hazai bajnoki idényben mindenkinél több gólt szerzett, s ját- szott az akkor reprezentatívnak neve- zett válogatott Richmond AFC és Sur- rey Wanderers elleni meccsein, közölte, hogy a későbbiekben inkább két új ked- venc sportágában, az evezésben és a gyorskorcsolyázásban versenyez majd. S4c&∞ hlosser Im£∞∞§£™ re, 1925 (balra), Orth György fejel az MTK–„33” FC mérkôzésen, 1920 (jobbra) 4&∞ £∞∞§£™ 7Takács 4II&∞ József £∞∞§£™ 7Sárosi4 G&∞ yörgy £∞∞§£™ 7Cseh II4 L&∞ ászló £∞∞§£™ 74&∞ £∞∞§£™ 74&∞ £∞∞§£™ 74&∞ £∞∞§£™ hat követett. Az IFFHS összesítéséből képesztő rekordot hozott. A legendás közel sem tudna olyan jól keresni, mint kiderült, hogy 1911-ben, 1912-ben, angol edző, Jimmy Hogan csapatában (ál)amatőrként. 1913-ban és 1914-ben senki sem szer- Schaffer 46, Schlosser 41, Orth 22 gólt zett nála több gólt az európai bajnok- szerzett, a csapat a huszonkét forduló- TAKÁCS II, SÁROSI, CSEH II ságokban. Bajnoki aranyérmei (tizen- ban 147:10-es gólkülönbséget ért el. A ÉS ZSENGELLÉR három) és gólkirályi címei alapján is mérkőzésenkénti átlaga 6,68 volt! magyar csúcstartó. Schlosser egy ideig Kár, hogy már csupán a következő, kénytelen volt Lakatos néven futbal- az 1918–1919-es idényben futballozott Teljesen más karakter volt Takács II Jó- lozni – emiatt ezt a nevet vette fel Bar- együtt az arany-MTK-nak becézett, zsef, vagyis a „kis Taki”, a hazai profiz- celonában nagy rajongója, bizonyos Kropacsek – Feldmann, Orth – Kertész mus hajnalának első számú góllövője. José Landazabal Uriarte, a Barça csa- II, Nyúl I, Vágó – Braun, Konrád II, Első gólkirályi címét az utolsó amatőr- tára. (Schlosser a harmincas években Schaffer, Schlosser, Nagy (Szabó) össze- bajnokságban szerezte, még a Vasas Solymosira magyarosított, de akkor állítású gárda. csatáraként. Lábtöréséből felépülve, már nem volt aktív játékos. Ellenben Schaffer „Spéci”, miután fegyverrel 1927 nyarán aztán átlépett a Ferencvá- egyik fia, Norbert – élvonalbeli futball- a kezében pózolt egy válogatott mér- rosba, ahol 1934-ig 306 mérkőzésen kapus és válogatott kosárlabdázó –a kőzésen, s attól tartott, „baja” lehet 442 gólt szerzett. A franciák elleni, Solymosi családnevet használta.) abból, hogy exponálta magát a Tanács- 1927. júniusi válogatott mérkőzés előtt „Slózi” – merthogy igazából min- köztársaság napjaiban, jobbnak látta azt kérte, hogy amennyiben hat gólt denki csak így emlegette a gólkirályt a külföldre igazolni. Baselben, München- rúg, hadd menjen le a pályáról, máskü- labdarúgás világában – valóságos fut- ben, Bécsben, Prágában játszott, miköz- lönben nem éri el az Aradra menő vo- ballháborút robbantott ki a világhábo- ben kiérdemelte a Fussballkönig (Fut- natot, amellyel az ott túrázó Vasas rús évek kezdetén, amikor bejelentette, ballkirály) becenevet. Ellentétben az után indulna. A 87. percben elérte a fél hogy a Ferencvárosból az MTK-ba iga- életben a helyét soha meg nem találó tucatot, elkéredzkedett Fogl II Károly zol. A zöld-fehérek több mint egy évti- Schlosserrel, aki három-négy évvel a csapatkapitánytól, aztán sietett a Kele- zeden keresztül nem tudták kiheverni profi pályafutása befejezése után telje- tibe. Néhány évtől eltekintve a teljes Schlosser elvesztését. A nagy rivális vi- sen elszegényedett, majd egy évre bör- futballista-pályafutása alatt dolgozott, szont vele és a csodálatos képességű tönbe is került, miután a törvényt arcul harmincnégy esztendőn keresztül Schaffer Alfréddal, valamint a még ti- csapva próbált pénzhez jutni egykori autó mechanikusként a VIII. kerületi zenéves Orth Györggyel Európa egyik játékostársa, Braun „Csibi” testvérével Autótaxi főműhelyében tevékenyke- legerősebb klubcsapatát alkotta. Az üzletelve, Schaffer mindig megtalálta a dett. A civil szakma jelentette bizton- 1916–1917-es idényben még a későbbi számítását. Számos történet maradt ságot mindig sokra tartotta, amikor háromszoros gólkirály, a Puskás előtti fenn arról, hogyan harcolt ki magának 1934-ben vállalata klubja hívta, még a korszak legjobb magyar játékosának fejedelmi jövedelmeket, futballtudására Ferencvárost is otthagyta érte. Nem tartott Orth nélkül szerzett 113 gól apellálva. Akkoriban a lapok azzal szel- volt fess fiú (amikor megkérdezte tőle sem volt kevés (több mint ötgólos lemeskedtek, hogy Schaffer Spéci a a Nemzeti Sport újságírója, minek kö- átlag meccsenként), de az 1917–1918- mások által vágyott profizmus egyik szönheti, hogy rajonganak érte a nők, as szezon örökre megdönthetetlen, el- legnagyobb ellensége, hiszen abban azt felelte: „Semmi esetre sem férfúi bá- 34 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 19-én nyolc gólt küldtek a világ egyik ahhoz a generációhoz tartozott, amely- legprímább kapusa, a cseh František nek futballista-pályafutásából értékes Plánička kapujába. A meccs Sárosi éveket vett el az öldöklés. A kisgazdák György dr. nagy meccseként vonult be által támogatott Újpest állt először a futballtörténelembe (egymaga hét talpra a háború után, megnyerve az gólt szerzett), két társa, az egygólos 1945. tavasz– nyári, valamint az 1945– Zsengellér Gyula, valamint Cseh II Lász - 1946-os és az 1946–1947-es bajnoksá- ló önzetlenül kiszolgálta. E meccs után got is. kezdte a sajtó „agytrösztnek” becézni ezt a hármast. Sárosi és Zsengellér szu- SZUSZA, DEÁK, PUSKÁS persztárja volt a korszaknak (a ferenc- ÉS KOCSIS városiak Gyurkájának népszerűségét jól mutatja, hogy még a kor legnépsze- rűbb képes magazinjának, a Színházi Még Ábel volt a gárda vezéralakja, noha Életnek a címlapjára is felkerült). felnőtt mellé a szinte tanítványaként Cseh II, aki annyira makacs és ön- kezelt és istápolt Szusza Ferenc. A Zsen- fejű volt, hogy az MTK-pálya csacsija, gellérnél nyolc évvel fiatalabb bombázó Matyi után kapta a becenevét, ma már pályafutása során soha, egyetlen alka- talán kevésbé ismert. Fennmaradtak lommal sem tudta megnyerni a gólki- róla anekdoták, az egyik leghíresebb, rályi címet – ám 463 bajnoki mérkőzé- hogy léha és néha már önpusztító élet- sén 389 gólt szerzett, s ezzel csúcstartó módját magyarázva azt kérte, ha korán a magyar bajnokság történetében. Az, 74&∞ £∞∞§£™ meghalna, írják a sírjára: „Élt 40 évet – hogy a kétségtelenül világklasszis ké- Zsengellér Gyula de jól.” A harmincas évek mindkét vi- pességű Szusza nem tudott gólkirályi 74&∞ £∞∞§£™ lágbajnokságáról lemaradt, pedig címet nyerni, csak egy dologgal magya- abban az időszakban csak az „agy- rázható: olyan vetélytársai voltak, mint jamnak. […] kizárólag játékos tudá - tröszt” másik két tagja és Toldi Géza Deák Ferenc (aki később játékostársa somnak tulajdonítom.”), de hihetetlen rúgott nála több gólt. lett), Puskás Ferenc, Kocsis